Októberi új könyveinkből
.
Agota Kristof: Tegnap- A szörny Budapest, Cartaphilus Kiadó Kft. 2012 Agota Kristof e kötetében egy rövidsége ellenére is igencsak megrázó regény és négy – a magyar közönség számára eddig ismeretlen- dráma kapott helyett. A világhírű írónő több mint 40 nyelvre lefordított Trilógiája előtt született, önéletrajzi elemekkel átszőtt kisregénye az igazság és hazugság szétválasztásának nehézségeivel szembesíti az olvasót.
Ungváry Krisztián- Tabajdi Gábor: Budapest a diktatúrák árnyékában Budapest, Jaffa Kiadó és Kereskedelmi Kft. 2012. Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor rendhagyó útikalauza a totalitárius rendszerek és a XX. század traumatikus történelmi eseményei mentén veszi lajstromba Budapest azon emlékeit, amelyek javarészt ismeretlenek a turisták előtt, a városlakók számára pedig mára a történeti félmúlt homályába vesztek. A szerzőpáros budapesti sétáin feltárulnak az 1919-es tanácsköztársaság és az azt követő fehérterror, a német megszállás, a nyilas rémuralom és a zsidóüldözés, a világháborús főváros, a szovjet megszállás és a Rákosidiktatúra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, végül a Kádár-korszak elfeledett történeti helyszínei és emlékhelyei. Emellett az egyes történelmi eseményekhez köthető szobrok és műemlékek kapcsán a szerzők múlt és jelen emlékezetpolitikai törekvéseit is áttekintik.
Claire Kilroy: Finomhangolás Budapest, Gondolat Kiadó Kör Kft. 2012. Eva Tyne New Yorkban élő ír hegedűművésznő élete első szólókoncertjét követően rosszul lesz, és kórházba kerül. Még mindig az esemény hatása alatt állva egy bárban keres menedéket, ahol összeismerkedik egy férfival. Az élete ettől a ponttól egyre kaotikusabb és veszélyesebb pályákra kerül. Szakít barátjával, majd egy orosz emigráns megvételre ajánl neki egy bizonytalan eredetű csodálatos régi hegedűt, amely nélkül, úgy érzi, képtelen lenne többé játszani, és amely a következő koncerten igazolja is a beléje vetett bizalmat - csakhogy a hangszer árát néhány nap múlva készpénzben ki kell fizetnie. Eva egy elkeseredett pszichológiai játszma kellős közepében találja magát, amelyet az érzelmei és az ösztönei irányítanak, amelynek során nem tudja már, kiben bízhat, és kiben nem, s amelyben egyre inkább öszszemosódik képzelet és valóság.
Paul Lendvai: Magyarok Budapest, Kossuth Kiadó Zrt. 2012. Egyre veszélyesebb a tegnapra és a tegnapelőttre támaszkodva jóslásokba bocsátkozni; bölcs dolog azonban önmagunkat mindenre vagy majdnem mindenre felkészíteni - e Paul Valery javasolta felkészítés jegyében tekintem át a magyar múltat és a jelent. Publicista és politikai elemző vagyok, nem pedig "céhbeli" történész. Egyszerre belülről és kívülről, s mindenekelőtt politikai és anyagi befolyásoktól függetlenül, öncenzúra nélkül, időnként humorral vagy szarkazmussal próbáltam írni az elmúlt ezer év sikereiről és bukásairól, a kiemelkedő és ellentmondásos személyiségekről éppúgy, mint a köpönyegfordítás kevésbé vonzó emberi alakjairól.
Darin Bradley: Zaj Debrecen, Főnix Könyvműhely 2012. Hiram és Levi fiatalemberek, egykori cserkészvezetők, és számtalan szerepjáték kampány veterán harcosai. Az egyetemi kampuszok, bevásárlóközpontok és zárt közösségek véráztatta harcmezőit járva egyszeriben azon kapják magukat, hogy új személyiséget öltve, és új ideológiákkal felszerelkezve egykori diákok, hackerek, és a társadalomba nehezen beilleszkedő egyéb elemek szedett-vedett csapatát vezetik, hogy eljussanak egy Amaranth nevű, már-már mitikus helyre, az új Ígéret Földjére, ahol egy törékeny jövő várja, hogy megszülessen általuk.
Rózsássy Barbara: Termékeny függőség Budapest, Stádium Kiadó 2012. Kötetünkben összegyűjtöttük Rózsássy Barbara azon írásait, melyek klasszikus és kortárs mesterek műveivel (Móricz, Wöres, Szakonyi, Kárpáti), a világirodalomból Dante, Umberto Eco, Silvia Plath) és a pályakezdők alkotásait elemzi (Bókkon Gábor, Follinus Anna, Nagy Cili, Szentmártoni János). A tanulmányok és esszék elmélyülten foglalkoznak legfőképp a magyar költészet múltját, jelenét és lehetséges jövőjét meghatározó kérdésekkel. Alapkoncepciója a babitsi szellemiség jegyében született: "ha minden irodalom lelke a líra, a magyarra valahogy kétszeresen áll ez."
Küllős Imola: Közkézen, közszájon, köztudatban Budapest, Akadémia Kiadó 2012. A szövegfolklorista Küllős Imola a szájhagyományozó népköltészet és a populáris kultúra bonyolult összefüggéseivel és egymásra hatásával foglalkozik. Tanulmányaiban a kéziratos és nyomtatott forrásokból feltárt 18-19. századi népszerű közköltészet egyegy jellegzetes műfaját, a népdalok és balladák szövegének történeti változásait, jelentését, funkcióját és stílusát elemzi. Örökzöld folklorisztikai problémák és a magyar folklorisztikában eddig nem vizsgált témák, hagyományos és újszerű szempontok, szövegelemzési módszerek, valamint színes és változatos példaanyag teszi gondolkodásra késztető, érdekes és információgazdag olvasmánnyá írásait. A kötetet mindazoknak ajánljuk, akiket a néprajztudomány közvetett forrásai, a mentalitástörténet, a szájhagyományozó folklór és a régi magyar költészet kérdései érdekelnek.
Zeidler Miklós: A labdaháztól a népstadionig Pozsony, Kalligram 2012. A gazdag képanyaggal illusztrált kötetben szereplő írások a magyarországi modern sport előtörténetének és „polgári időszakának” a 18. század közepétől a 20. század közepéig tartó, mintegy kétszáz éves időszakát fogják át.
Geoff Nicholls: Dobok könyve Budapest, Cartaphilus Kiadó 2008. A Dobok könyve a hangszer történetének utolsó száz évét dolgozza fel. A modern dobszerelés meghatározó szerepet játszott a jazz és a rock fejlődésében, és a Dobok könyve e történet bemutatására vállalkozik. Színes fotóanyag segítségével megismerteti az olvasót azokkal a szerelésekkel, amelyeken Charlie Watts, John Bonham, Keith Moon és más sztárok játszottak, a névjegyzékben pedig külön-külön is foglalkozik az összes nagy dobgyártóval és számos kis céggel. A Dobok könyve alapos és információban gazdag krónikája annak a folyamatnak, melynek során kialakult a ma ismert dobszerelés, így nem hiányozhat egyetlen dob-őrült és zenerajongó könyvespolcáról sem.
Vizvári Mária: A család szakácskönyve Pécs, Alexandra 2009. Vizvári Mariska nemcsak színpadi és filmszerpei miatt volt ismert, sokan olvasták receptjeit is. E könyvben közölt ételek ma is elkészíthetők, természetesen némi módosítással. Ma már zsír helyett olajat, a sok vaj helyett pedig margarint használunk a főzéshez, sütéshez, és a hús ételek elkészítéséhez. A húspótló ételeket akár vegetáriánusok is fogyaszthatják. A receptek igen változatosak, a hozzávalók ma is beszerezhetők. Egyszóval Vizvári Mariska olyan időtálló receptkönyvet írt, amely nemcsak a huszadik század elején, hanem napjainkban is méltán népszerű , hasznosan forgatható kiadvány.
