Oktatási segédanyag. Ha egy üzlet beindul... című előadás anyagához

Oktatási segédanyag „Ha egy üzlet beindul...” című előadás anyagához

Téma: a vállalkozások létrehozása kapcsán szükséges teendők, eljárások − cégjogi alapismeretek

készítette: Dr. Lévai Nóra ügyvéd

1

I. Bevezetés

A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) alapjogként rögzíti a vállalkozás szabadságát; természetesen a vonatkozó egyéb jogszabályi előírások keretei között. Alkotmány 9. § (2) bekezdés: „A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.” Ez közelebbről azt jelenti, hogy az iskolai tanulmányok befejeztével a pályakezdőknek megnyílik a lehetőségük arra, hogy a megszerzett szakképzettségüket önálló vállalkozás formájában „kamatoztathassák”; illetőleg a már alkalmazottként dolgozó emberek is dönthetnek úgy, hogy a továbbiakban önállóan „próbálnak szerencsét” a gazdasági életben, akár mint egyén, akár mint társas vállalkozás. Az egyéni döntési mechanizmusokat a vállalkozás elindításakor sok tényező befolyásolja, melyek közül néhány jellemző preferenciát alább ismertetek.

II. Vállalkozás indítása: irányadó szempontok a döntésnél

1. Lényeges egyéni tényező a döntésnél, hogy a döntést meghozó személy egyéni adottságai miben állnak: − milyen irányú szakképzettsége van, − szakképzettségétől függetlenül milyen tehetséggel bír, − milyen munkabírása, szorgalma van, − mennyire önálló adott esetben a döntéshozatalban stb. Ezen paraméterek nyilván meghatározzák a folytatni kívánt tevékenység jellegét, azaz a vállalkozási profilt, de a vállalkozás formáját és volumenét is behatárolják. 2. Ezen kívül szubjektív tényező az is, hogy milyen egyéni igényei vannak a vállalkozni kívánó személynek: − mekkora bevételre (nyereségre) kíván szert tenni rövid- és hosszú távon − mekkora vagyont kíván/képes befektetni a vállalkozás kockázatába − egyedüli munkavégzésre és sikerre vágyik, vagy megosztja-e azt másokkal és társas vállalkozó akar lenni − mekkora áldozatot képes meghozni a vállalkozás sikeréért; mi az az eredmény, amivel elégedett; pl.: megélhetését kizárólag ebből finanszírozza, vagy van más megélhetési forrása; mennyi időt tud a vállalkozásában munkával eltölteni, stb. 3. Van azonban több olyan – személytől független – objektív tényező, amely szintén befolyásolja a vállalkozni kívánó személy döntését: − piaci kereslet az adott profil vonatkozásában (piackutatás) − már meglévő vállalkozások versengése; esélylatolgatás a vállalkozás sikerét illetően 2

−

jogi szabályozás mibenléte (milyen szabályrendszernek kell megfelelni a folytatni kívánt tevékenység gyakorlása során pl.: adó, egyéb hatósági előírások, szakhatósági engedélyek stb.)

Nyilvánvalóan sok egyéb körülményt fel lehetne még sorolni a vállalkozás indítása kapcsán szükséges döntési preferenciák között, azonban megpróbáltam a tipikusan előforduló élethelyzeteket számításba venni.

III. Vállalkozó leszek. „Hogyan kezdjem?” Amikor megszületik az elhatározás: „vállalkozó leszek”, megfogalmazódik a kérdés: „hogyan kezdjem?” A kérdésre adható válaszok közül egy lehetséges praktikus segédlet lehet az alábbi. Előkészületi munkák: Tájékozódás különböző pénzintézeteknél a bankszámlanyitás feltételeiről, számlavezetési díjakról, bankjegyautomaták számáról, befektetési lehetőségekről, stb.; hiszen az adott szempontrendszer alapján a legoptimálisabb pénzintézetnél számlát kell majd nyitni, melyen az alapítói tőke elhelyezésre kell, hogy kerüljön, illetőleg a későbbiekben is bonyolítható rajta a pénzforgalom.

−

−

Könyvelő, számviteli szakember keresése, később megbízási szerződés megkötése a könyvelési teendőkre.(Az adók- és járulékok bevallása, ezen közterhek megfizetése, valamint a számviteli szabályok betartása ma elengedhetetlen a vállalkozások szempontjából, hiszen komoly bírságösszegekkel sújtható a vállalkozás a szabályok be nem tartása esetén; érdemes szakembert igénybe venni a jogszerűség biztosításához.) A megbízott könyvelő kiválasztásának során nyilvánvalóan figyelembe kell venni a szakértelmet és persze a megbízási díjat, mely szükségképpen igazodik a könyvelési szolgáltatás terjedelméhez és minőségéhez.

−

A tevékenység végzésének helyet is kell keresni, mely lehet saját tulajdonú ingatlan, vagy bérlemény is. Ez a hely a telephely. A tevékenység jellege adja meg, hogy hol, és milyen jellegű építménynek kell lennie a vállalkozás telephelyének, hiszen egészen más helyen célszerű egy termelő üzemet létrehozni, mint egy szolgáltató jellegű vállalkozást üzemeltetni. Jelentősége van annak a hatósági eljárásnak is, mely a telephely-engedély megadását célozza, és a jegyző hatáskörébe tartozik. Ha a gyakorolni kívánt tevékenység a természetes környezet terhelésével jár (pl. festőüzem,asztalosipari vállalkozás, gépjárműjavító műhely), vagy olyan termelő munka amely közvetve vagy közvetetten lakossági érdekeket is érinthet (pl. szórakozóhely, zajterheléssel járó vendéglátóhely, stb.) akkor mindenképpen szükség van a telephely működéséhez szükséges szakhatósági engedélyek (tűzoltóság, Ántsz, környezetvédelmi hatóság, stb.) beszerzésére. Felhívom a figyelmet a 2009. március 31-én hatályba lépett új jogszabályra, amely a telehelyengedély köteles, illetőleg a bejelentés-köteles tevékenységeket szabályozza, illetőleg az eljárási rendről ad képet. Ehhez kapcsolódóan a jogszabály értelmezése az alábbi:

3

A 2009. március 31. napján hatályba lépett telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható tevékenységekről szóló 358/2008. (XII. 31.) számú kormányrendelet értelmezése és alkalmazása A jogszabály megalkotásával (annak mellékletében) a jogalkotó meghatározta azokat a termelő és szolgáltató tevékenységeket, amelyek gyakorlása telepengedély-köteles, illetőleg amelyek folytatása esetében elegendő csupán egy formanyomtatványon történő bejelentési kötelezettséget teljesíteni. A jogszabály megkülönbözteti a tevékenységet most kezdő, illetőleg a tevékenységet már folytató (azaz érvényes telephely-engedéllyel rendelkező) gazdálkodók kötelezettségeit. A vállalkozások számára praktikus kiindulópont annak tisztázása, hogy a végzett/végezni kívánt tevékenység a jogszabály mellékletében melyik kategóriába tartozik: bejelentési-, vagy telepengedély-kötelezettséget von maga után? Ha nem lehet egyértelműen besorolni a végezni kívánt tevékenységet a jogszabályi mellékletben szereplő egyik kategóriába sem, akkor a TEÁOR'08 szerinti meghatározást kell alapul venni. A beazonosítást akár internetes felületen (www.teaorszamok.hu) is könnyedén el lehet végezni, ahol az egyes ágazatok alá besorolt konkrét tevékenységek magyarázata, bővebb meghatározása is szerepel. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a végezni kívánt tevékenység az új jogszabály szerint telepengedélyhez kötött, úgy a működéshez előzetesen meg kell szerezni a jogerős telephelyengedélyt; és a vállalkozás a tevékenységét csak ennek birtokában kezdheti meg. Ez az eljárás az egyedileg szükséges szakhatóságok (pl. építésügyi hatóság, tűzoltóság, ÁNTSZ, Állategészségügyi hatóság, környezetvédelmi hatóság, stb....) kötelező bevonása miatt meghaladhatja a 60 napot is. Amennyiben a jogszabály szerint a tevékenység csupán bejelentési-kötelezettséget von maga után, úgy elegendő a telepet egy formanyomtatványon bejelenteni az illetékes jegyzőnél, ill. a polgármesteri hivatal szervezetétől függő ügyintézési helyen (pl. Székesfehérváron az okmányirodánál). A jegyző a bejelentett telepet haladéktalanul nyilvántartásba veszi, amennyiben az nem ütközik a helyi építési szabályzatba, vagy szabályozási tervbe. Míg a telepengedélynél előzetesen megtörténnek a szakhatósági jóváhagyások, addig a bejelentésnél a szakhatósági ellenőrzések csak utólagosan történnek meg, és ez akár a telep működésének felfüggesztésével vagy bezárásával is járhat. Emiatt elgondolkodtató, hogy mikor biztosított inkább egy telep működése: előzetes jóváhagyás, vagy utólagos ellenőrzés kötelezettsége/lehetősége mellett? Speciális helyzetben vannak azok a már meglévő telepengedéllyel rendelkező vállalkozások, akiknek tevékenysége a jogszabály megváltozása folytán már nem telepengedélyhez kötött, hanem csupán a bejelentési kötelezettség elegendő. Ilyen tipikus példa a gépjárműjavítás, - karbantartás tevékenysége. Az ilyen tevékenységet folytató vállalkozások az érvényes telepengedélyük leadására kötelesek, ezzel egyidejűleg bejelentett telepkénti regisztrációjuk történik meg az okmányirodán. Ezen kötelezettség nem jár illetékfizetési, vagy plusz-adminisztrációs kötelezettséggel; információink szerint a székesfehérvári okmányiroda rugalmas ügyintézéssel kezeli a nyilvántartási adatok átvezetését. Lehetőség van a régi telepengedélyek postai úton történő leadására is. A jogszabály megalkotásának jogpolitikai indoka az adminisztrációs terhek csökkentése és az a vezérelv volt, hogy számos tevékenység gyakorolható legyen rögtön már a bejelentéstől kezdve. 4

A módosítás gyakorlati haszna, hogy a régi telepengedélyes tevékenységeknek másik nyilvántartásba történő átsorolásával megszüntethető a párhuzamos nyilvántartás; azaz a régi telepengedélyek leadási kötelezettsége kizárja, hogy több engedély is szóljon egy ugyanazon telephelyre, vagy egy időközben máshová települt vállalkozás még a régi telephelyén (is) regisztrált legyen. −

−

Amennyiben a termelőüzemen belül elkülöníthető irodahelyiség, úgy ez lesz majd a központi ügyintézés helye, valamint a hivatalos iratok őrzésének is a helye, amit székhelynek hívunk. Általában a szolgáltatási profillal működő vállalkozások székhelye és telephelye egybeesik, azonban termelő vállalkozások esetében nem ritka, hogy a termelő munka (egy csarnokban) különböző helyen található a központi adminisztratív ügyintézés (iroda) helyétől. A székhelyet a vállalkozás cégtáblával köteles megjelölni, egyben arról is köteles gondoskodni, hogy a hivatalos iratok postai kézbesítésének helye a székhely címe és/vagy postafiókja legyen. Amennyiben olyan tevékenységet kíván végezni a vállalkozás, ami szakképesítéshez kötött (pl. oktatás, gyógyszertár, egészségügyi tevékenység, könyvvizsgálat, stb.), úgy gondoskodni kell arról, hogy legalább egy olyan alkalmazottja, vagy tulajdonosa legyen a vállalkozásnak, aki a megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkezik.

−

Vannak olyan tevékenységek is, amelyeknek a gyakorlása hatósági engedélyhez kötött (pl.: szeszes ital és dohányáru forgalmazása – vámhatósági engedély birtokában végezhető; gépjármű műszaki vizsgáztatása – Nemzeti Közlekedési Hatóság külön engedélyével végezhető stb.) Meg kell tehát arról is győződnünk, hogy a folytatni kívánt tevékenység milyen hatósági engedélyhez kötött, és gondoskodni kell arról, hogy csak ezen engedélyek birtokában működjék a vállalkozás. Itt hívom fel a figyelmet a 2009. 10. 01-jén hatályba lépő módosításokra, mely a kereskedelmi törvény rendelkezéseiben hoz változást: A 2009. október 01-jétől hatályba lépő állapot szerint (a 2005. évi CLXIV. tv.: kereskedelmi törvény) így szabályozza a kereskedelmi engedélyhez kötött termékek körét, illetve az üzletben folytatható kereskedelmi tevékenységet: „(3) Külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag az ott meghatározott hatósági engedéllyel folytatható. (4) Külön törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag a következő kereskedési formák valamelyikében folytatható, vagy az ilyen tevékenység meghatározott kereskedési formában való folytatását korlátozhatja vagy megtilthatja: a) üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység, b) mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, c) bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, d) vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, e) közterületi értékesítés, f) közvetlen értékesítés, g) üzleten kívüli kereskedelem, h) csomagküldő kereskedelem, i) automatából történő értékesítés. (5) Engedélyköteles kereskedelmi tevékenység esetén az engedélyező hatóság az engedélye megadásával

5

egyidejűleg értesíti a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedők nyilvántartását vezető kereskedelmi hatóságot. (6) Üzlet a) ha a (4) bekezdés szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján meghatározott termék forgalmazása kizárólag üzletben megengedett, csak a kereskedelmi hatóság által, a (7) bekezdés szerint kiadott működési engedéllyel; b) egyéb esetben az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történő bejelentését követően üzemeltethető. − A kereskedelmi hatóság az üzlet működési engedélyét meghatározott üzletköteles termékek körére adja ki. Az üzletköteles termékek közül az üzletben kizárólag a működési engedélyben megjelölt termékek forgalmazhatóak.”

JOGSZABÁLYÉRTELMEZÉS: 1.) A jogszabály 2009. október 01-jén hatályba lépő rendelkezései szerint tehát az általános szabály az, hogy elegendő a (nem engedélykötelesen árusítható termékek vonatkozásában végzett) kereskedelmi tevékenységet bejelenteni. Abban az esetben, ha maga a termék a közrend, közbiztonság, emberi élet, egészség, környezetvédelem stb. szempontjából csak hatósági engedéllyel forgalmazható, akkor be kell szerezni az engedélyt a kereskedelmi hatóságtól. (pl. élelmiszerek esetén ÁNTSZ és MGSZH) 2.) A jogszabály meghatározza azokat a kereskedelmi formákat, amelyekben lehet végezni a kereskedelmi tevékenységet ((4) bek. a)-i) pontokban). Abban az esetben, ha az adott termék kereskedelme kizárólag üzletben folytatható, akkor kötelező működési engedélyt kérni a kereskedelmi hatóságtól, és akkor a működési engedély kizárólag a kérelemben szereplő üzletköteles termékek forgalmazására szól, így csak olyan üzletköteles termékek árusíthatók az üzletben, amelyekre a működési engedély szól. Abban az esetben, ha a termék nem csak üzletben árusítható (azaz nem üzletköteles termék), akkor az üzlet üzemeltetésére irányuló szándékot elég bejelenteni a kereskedelmi hatóság részére. Azon termékek körét, amelyek forgalmazása szakhatósági engedélyekhez kötött, illetve amelyek forgalmazása kizárólag üzletben történhet, így kereskedelmük hatósági (működési) engedélyhez kötött, valamint az egyes üzletkörök megnevezését és értelmezését a 133/2007. (VI.13) sz. kormányrendelet 2., 3. és 5. számú mellékletei tartalmazzák. Üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért - a változtatások számára tekintet nélkül - 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a működési engedélyben feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő megváltoztatása, illetve a vállalkozó székhelyének, telephelyének más megye illetékességi területéhez történő csatolása miatt kerül sor. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett működési engedélyről kiállított - az eredetivel pontosan egyenlő és egyenlő értékű - másodlat illetéke 3000 forint.

Összefoglalva: Vannak termékek, melyeknek a forgalmazása (az egészség, környezet stb. védelme okán) csak kereskedelmi engedély és/vagy szakhatósági engedély birtokában megengedett. Vannak olyan termékek, amelyek kizárólag üzletben forgalmazhatóak (és nem megengedett pl. csomagküldő kereskedelem útján, vagy automatából történő árusításuk); ezek a termékek kizárólag a kereskedelmi üzlet működési engedélyének birtokában értékesíthetőek, és csak abban a körben, 6

amiket a működési engedély tartalmaz.

IV. Egyéni, vagy társas vállalkozás? Amikor a tájékozódást és az előkészületi munkákat elvégeztük és végiggondoltunk valamennyi szükséges feltételt, akkor felvetődik ismét egy kérdés: egyéni, vagy társas vállalkozó legyek? A kérdés eldöntéséhez tanácsos ügyvédi segítséget igénybe venni, tájékoztatást kérni az egyéni és a társas vállalkozás közötti fogalmi különbségről, illetőleg az egyes társasági formákról, alapításuk feltételeiről minden lényegi információt begyűjteni, hogy a választás egyszerűbb legyen. −

egyéni vállalkozás: 2010. január 1-től jelentős változások az egyéni vállalkozók életében Az Országgyűlés - elismerve az egyéni vállalkozók gazdasági életben betöltött kiemelkedő szerepét - tevékenységük megkönnyítése, és az egyéni vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése, - az Európai Unió szabályaival való összhang megteremtése - és az egyéni vállalkozók cégalapításának elősegítése érdekében elfogadta az egyéni vállalkozásokról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényt, mely 2010. január 1-jével hatályba lépett, és ezzel egy időben hatályát vesztette az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv. Az új törvény értelmében az egyéni vállalkozás végzésére jogosult természetes személy jogosult lesz arról dönteni, hogy korlátlan vagy akár korlátolt felelősség keretében végzi majd a tevékenységét. Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos minden eljárás csak elektronikusan, az ügyfélkapun (http://www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu) keresztül fog működni. A hatóság minden a bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval még nem rendelkező ügyfél számára ingyenesen ügyfélkaput hoz létre. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre irányuló szándékáról a természetes személy az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz a törvény rendelkezéseinek megfelelő bejelentést nyújtson be. Éles különbséget tesz az új törvény az egyéni vállalkozás és az egyéni cég között Az egyéni vállalkozás lényegesebb szabályai: Illetékmentesség: Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes. Alanyi jog: Egyéni vállalkozó lehet Magyarországon a cselekvőképes magyar, az EU állampolgára, és a tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes személy. Tevékenység megkezdése: Az egyéni vállalkozó azután kezdheti meg a tevékenységét, ha megküldték, illetve átadták neki a bejelentésről szóló, a működéséhez szükséges azonosítókat is tartalmazó igazolást. Nem kell igazolvány: A működéshez nem lesz szükség vállalkozói igazolványra, de aki azt 7

igényli, annak kiállítanak igazolványt. (A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok módosításáért - a módosítások számára tekintet nélkül 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a vállalkozói igazolványban feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő megváltoztatása, illetve a vállalkozó székhelyének, telephelyének más megye illetékességi területéhez történő csatolása miatt kerül sor. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolványról kiállított másolat 5000 forint illeték alá esik.)

Szüneteltethető a tevékenység: Az egyéni vállalkozók régi panasza nyert orvoslást az új törvénnyel, mert az új szabályozás szerint 1 hónapos időtartamtól legfeljebb 5 éves időtartamig szüneteltethető lesz az egyéni vállalkozói tevékenység, és a szünetelés alatt a járulékfizetési kötelezettség is szünetel. Az egyéni cégre vonatkozó lényegesebb szabályok: Az egyéni cég (hasonlóan a kkt. bt-hez) jogi személyiség nélküli cég lesz, így a cégeket szabályozó alaptörvények - mint a cégtörvény, a csődtörvény és a számviteli törvény kiterjednek rá. Az egyéni céget a cégbíróság jegyzi be. Az egyéni cég a jövőben tagjától elkülönült, önálló, saját vagyonnal rendelkező jogalany lesz, amely a tag tevékenységének eredményeképpen jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Emiatt alapkövetelmény, hogy egyéni cég alapítása esetén az alapítót töröljék az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. Az egyéni vállalkozás tehát megszűnik, az addig egyéni vállalkozóként tevékenykedő személy ezt követően egyszemélyes cégként működik tovább. Az egyéni cég vagyona az alapító (tag) magánvagyonából bevitt vagyonnal kezdi meg tevékenységét, adózott eredménye pedig - a társaságokhoz hasonlóan - a tagnál jelentkezik, vagyis az osztalék is az alapítót illeti meg. Az egyéni vállalkozók eldönthetik, hogy 2010. január. 1-től továbbiakban is egyéni vállalkozók maradnak-e, vagy egyéni cégként kívánják folytatni tevékenységüket. Ezzel tulajdonképpen azt is megválasztják, hogy a számviteli, a csőd- és a felszámolási, illetve a társasági törvény, valamint a társasági adózás hatálya alá sorolják-e őket. Az egyéni cég alapvetően egyszemélyes vállalkozási forma, amelynek csak igen kivételesen (az alapító halála, cselekvőképességének korlátozottá válása, vagy elvesztése esetén) és korlátozott időre lehet több tagja. Nem lesz akadálya annak, hogy a tag ügyvezetőt, cégvezetőt bízzon meg az egyéni cége vezetésével. Egy személy csak egyetlen egyéni céget alapíthat. A cégalapítás a gazdasági társaságokhoz hasonlóan történhet. Így a törvényben szereplő szerződésminta alkalmazása esetén egyszerűsített eljárás keretében kerül majd sor az egyéni cég cégbejegyzésre. Lényeges különbség ugyanakkor a gazdasági társaságokéhoz képest, hogy az egyéni cég előtársaságként nem működhet. A hitelezők védelme érdekében az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törléséig keletkezett tartozásokért mind a korábban egyéni vállalkozói tevékenységet végző magánszemély, mind pedig az általa alapított egyéni cég egyetemlegesen felel. Az egyéni cég gazdasági társasággá is átalakulhat, azonban a "visszaalakulás", azaz ismételt egyéni vállalkozóvá válást nem engedélyez a törvény. Korlátlan, vagy korlátozott felelősség: alapvető változás az eddigiekhez képest, hogy az új 8

tv-i előírások szerint az új gazdasági formáció korlátozott felelősségvállalás mellett is működhet. Az egyéni cég legfontosabb sajátossága az, hogy tagja határozza meg a jegyzett tőke összegét, és azt is, hogy a cég tartozásaiért korlátozott, vagy korlátlan felelősséget vállal-e. Ha az egyéni cég felelőssége korlátlan úgy tartozásai fedezetéül - az eddigiekkel ellentétben - elsősorban a cégvagyon szolgál, akárcsak egy kkt-nél. A tag csak akkor köteles saját vagyonával korlátozás nélkül helyt állni, ha ez a vagyon nem fedezi a tartozásokat. Korlátozott felelősség választása esetén az alapító okiratban kell meghatározni a jegyzett tőkét (mértékére a tv. nem tesz utalást, csupán azt határozza meg, hogy kétszázezer forintig csak pénzben lehet a jegyzett tőkét biztosítani), ugyanakkor meg kell határozni a pótbefizetés összegét, (mértékére ugyancsak nincs tv.-i utalás) amit akkor kell teljesíteni, ha a cégvagyon nem fedezi a tartozásokat. A pótbefizetésen felül azonban a tag a saját vagyonával már nem felel az egyéni cég tartozásaiért, a korlátolt felelősséggel működő gazdasági társaságokhoz hasonlóan. A felelősség módja a működés során is megváltoztatható. Ha azonban a korlátlan felelősségű egyéni cég korlátozott felelősségre "tér át", úgy a korlátlan felelősség időszakából származó kötelezettségeiért a tag a jövőben is korlátlanul felel. Fontos szabály, hogy a már meglévő egyéni cégnek januártól csak hat hónapja lesz arra, hogy gondoskodjék az új szabályoknak megfelelő működéséről, vagy törlését kérje a cégnyilvántartásból.

2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégr l Az Országgy lés - elismerve a kisvállalkozók gazdasági életben betöltött kiemelkedő szerepét - az egyéni vállalkozói tevékenység megkönnyítése, az egyéni vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése, az Európai Unió szabályaival való összhang megteremtése és az egyéni vállalkozók cégalapításának el segítése érdekében a következı törvényt alkotja: 1. § E törvény szabályozza az egyéni vállalkozók tevékenysége megkezdésének, folytatásának, szünetelésének és megsz nésének, valamint a Magyarországon székhellyel rendelkezı egyéni cég alapításának, m ködésének és megsz nésének feltételeit, tagjának vagy tagjainak jogait és kötelezettségeit.

I. FEJEZET AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ Az egyéni vállalkozói tevékenység 2. § (1) A Magyar Köztársaság területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszer - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. (2) E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági stermel i tevékenységre, b) a magán-állatorvosi tevékenységre, c) az ügyvédi tevékenységre, d) az egyéni szabadalmi ügyviv i tevékenységre, e) a közjegyz i tevékenységre, f) az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre. 3. § (1) Egyéni vállalkozó lehet: a) a magyar állampolgár,

9

b) az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségr l szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségr l szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerzıdés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségr l szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy, c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a b) pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, d) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresıtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezı személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezı befogadott és hontalan. (2) Nem lehet egyéni vállalkozó: a) aki korlátozottan cselekvıképes vagy cselekvıképtelen, b) akit a közélet tisztasága elleni [a büntetı törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. Fejezet VII. cím] a nemzetközi közélet tisztasága elleni (Btk. XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (Btk. XVII. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. Fejezet) b ncselekmény miatt jogerısen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez f zıdı hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, c) akit szándékos b ncselekmény miatt jogerısen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez f zıdı hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, d) aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelıs tagja.

2

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése 4. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésére az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelıen alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a joghatóságra, hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, valamint az elektronikus kapcsolattartásra és az elektronikus tájékoztatásra, a képviseletre, az iratra, a határidı számítására, a kérelemre, a közrem ködı hatóságra, az igazolási kérelemre, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentıt kell érteni. (2) Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése elektronikus úton ügyfélkapun keresztül, vagy az 5. § (2) bekezdés szerint személyesen kezdeményezhetı. (3) Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszüntetésének bejelentésével, valamint a változás-bejelentéssel kapcsolatos eljárások kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetık. 5. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre irányuló szándékáról a természetes személy az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, országos illetékesség hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) e törvény rendelkezéseinek megfelelı bejelentést nyújtson be. (2) A Hatóság minden, a bejelentést személyesen kezdeményezı és ügyfélkapuval még nem rendelkezı ügyfél számára ingyenesen ügyfélkaput hoz létre. (3) A bejelentı az ügyfélkapu létesítéséhez saját elektronikus levélcíme helyett kézbesítési megbízottja elektronikus levélcímét is megadhatja. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bejelentı részére küldött elektronikus küldeményeket a bejelentı (egyéni vállalkozó) részére továbbítsa. (4) Kézbesítési megbízott bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, vagy cselekvıképes természetes személy lehet, ha a bejelentı mellékeli a kézbesítési megbízott megbízására, illetve a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erej magánokiratot vagy közokiratot. 6. § (1) A bejelentést az e célra rendszeresített elektronikus rlapon (a továbbiakban: bejelentési rlap) kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a) a bejelentı családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét, értesítési címét, állampolgárságát, b) nyilatkozatot arról, hogy nem állnak fenn a 3. §-ban meghatározott kizáró okok, c) a fıtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet (tevékenységeket) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett szakmakód szerint megjelölve, d) a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét,

10

e) az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott további adatokat és nyilatkozatokat, amelyek az állami adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek. (2) A bejelentési rlapnak tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy a bejelentı mely adatai és milyen célból kerülnek be az egyéni vállalkozói nyilvántartásba és ezek közül melyek lesznek bárki számára megismerhetı, nyilvános adatok. (3) A székhely, telephely, fióktelep fogalmára a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 7. § (1) Ha a bejelentı a bejelentési rlapot nem megfelelıen töltötte ki, errıl a tényrıl - a bejelentés hiányainak megjelölését és az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének, illetve folytatásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetést tartalmazó - automatikus visszajelzést kap, amely tartalmazza a bejelentı által kitöltött bejelentési rlapot. (2) Ha a bejelentı ı a bejelentési rlapot megfelelı ıen töltötte ki, a Hatóság haladéktalanul, automatikusan, az e célra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül - a megállapításukhoz szükséges adatoknak az illetékes hatósághoz történı továbbítását követıen - beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét, és ezt követıen az egyéni vállalkozónak a 11. §-ban meghatározott adatait haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja a nyilvántartást vezetı szervhez. (3) A nyilvántartást vezetı ı szerv az egyéni vállalkozót nyilvántartásba veszi, és errıl a nyilvántartási szám megküldésével azonnal, elektronikus úton értesíti a Hatóságot, és egyidej leg megküldi (átadja) a 9. §ban meghatározott igazolást a bejelentı részére. (4) Ha a bejelentı ı a bejelentési rlapot megfelelı ıen töltötte ki, a Hatóság és a nyilvántartást vezetı ı szerv nem mérlegelheti a (2) és (3) bekezdésben foglaltak végrehajtását.

3 (5) A nyilvántartást vezetı szerv a 9. § szerinti igazolás megküldésével egyidej leg a nyilvántartásba vételrıl értesíti az állami adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt. 8. § Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megsz nésének bejelentése díj- és illetékmentes. 9. § A 7. § (3) bekezdése szerinti igazolás tartalmazza: a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát, a bejelentés napját, b) az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, c) az egyéni vállalkozó székhelyét, telephelyét (telephelyeit), fióktelepét (fióktelepeit), d) az egyéni vállalkozó fıtevékenységének és egyéb tevékenységeinek a 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti megjelölését, e) az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát.

Az egyéni vállalkozói igazolvány 10. § (1) Ha az egyéni vállalkozó kéri, számára a Hatóság egyéni vállalkozói igazolványt (a továbbiakban: igazolvány) állít ki. Az igazolvány az egyéni vállalkozó családi és utónevét, a 11. § (1) bekezdés c), d) és g) pontjában meghatározott adatait és adószámát, továbbá az igazolvány számát, a kiállítás helyét, keltét és a kiállító hatóság megnevezését tartalmazza. (2) Az igazolvány a kiállításának napján fennálló, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplı adatokat igazolja. (3) Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység folytatása során bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt kért igazolvány kiállítását is) kérhetı. (4) Ha az igazolvány kiállítását személyesen kérik, azt haladéktalanul ki kell állítani az egyéni vállalkozó részére. Egyéb esetben az egyéni vállalkozói igazolványt az egyéni vállalkozó részére a kérelem beérkezését követı munkanaptól számított öt munkanapon belül kézbesíteni kell. (5) Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele.

Az egyéni vállalkozók nyilvántartása 11. § (1) A nyilvántartást vezetı szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartási számmal történı azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából, az egyéni vállalkozók tevékenységének átláthatóbbá tétele, a jogszabályoknak megfelelı m ködés ellenırzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti: a) az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát, értesítési címét, szükség szerint a kézbesítési megbízott személyazonosító adatait, lakcímét, értesítési címét és elektronikus levélcímét, b) az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történı felvétel napját, c) az egyéni vállalkozó fıtevékenységét és tevékenységi köreit a 6. § (1) bekezdésének c) pontjának

11

megfelelıen, d) a székhely, a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét, e) szükség szerint az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének tényét, kezdı- és zárónapját, f) az egyéni vállalkozó adószámát, ha az egyéni vállalkozó adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztés, a felfüggesztés megszüntetése, a törlés, illetve e határozatok megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése tényét, továbbá a határozat jogerıre emelkedésének napját, g) az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét és nyilvántartási számát, h) ha az egyéni vállalkozó rendelkezik igazolvánnyal, az igazolvány számát, kiállításának helyét és keltét, a kiállító hatóság megnevezését, az igazolvány cseréje, pótlása megtagadásának tényét, az igazolvány visszavonásának és érvénytelenségének tényét, valamint i) a törlés idıpontját és okát. (2) A nyilvántartást vezetı szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásába kizárólag az e törvényben meghatározott esetben jogosult adatokat bejegyezni, valamint a nyilvántartásból adatot törölni. (3) A Hatóság az egyéni vállalkozói jogviszony fennállásának idıtartama alatt lefolytatott hatósági ellenırzés keretében ellenırzi azt is, hogy az egyéni vállalkozó megfelel-e a 3. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott feltételeknek, továbbá, hogy nem áll-e valamely tevékenysége tekintetében foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (4) A (3) bekezdésben foglaltak érdekében a Hatóság - a b nügyi nyilvántartási rendszerrıl szóló törvényben az adatigényléshez elıírt adatok közlésével az arra elıírt feltételek szerint - az egyéni vállalkozói

4 tevékenység folytatására való jogosultság fennállásának ellenırzése céljából adatot igényelhet és vehet át a b nügyi nyilvántartó szervtıl, a b nügyi nyilvántartó szerv pedig az adatigénylés alapján a Hatóság számára adatot továbbít arra a tényre vonatkozóan, hogy a b nügyi nyilvántartásokban szerepel-e az egyéni vállalkozóra vonatkozó, a 3. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kizáró okot megalapozó adat. (5) A (3) bekezdés szerinti ellenırzés során a Hatóság az egyéni vállalkozó tevékenységi körének megjelölésével, a b nügyi nyilvántartási rendszerrıl szóló törvényben meghatározott feltételek szerint, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság fennállásának ellenırzése céljából adatot igényelhet és vehet át a b nügyi nyilvántartó szervtıl, a b nügyi nyilvántartó szerv pedig az adatigénylés alapján a Hatóság számára adatot továbbít arra a tényre vonatkozóan, hogy az egyéni vállalkozó a megjelölt tevékenységi körre vonatkozóan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. (6) A nyilvántartást vezetı szerv az ellenırzés során a (4) és (5) bekezdés szerint megismert tényre vonatkozó adatokat az ellenırzés befejezéséig - ha az ellenırzés alapján hivatalból az egyéni vállalkozó tevékenység megtiltására irányuló eljárást indít, annak jogerıs befejezéséig - kezelheti. 12. § (1) A nyilvántartást vezetı szerv az állami adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból intézkedik az egyéni vállalkozó adószáma alkalmazásának felfüggesztése, törlése, a felfüggesztés megszüntetése, valamint e határozatok megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése, továbbá a határozat jogerıre emelkedése napjának bejegyzésérıl. (2) A nyilvántartást vezetı szerv köteles az egyéni vállalkozók családi és utónevét, valamint a 11. § (1) bekezdés b)-h) pontjában meghatározott adatokat, az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megsz nése esetén annak idıpontját - ha az egyéni cég alapítása miatt történt, akkor ennek tényét - a nyilvántartásból törölt egyéni vállalkozó családi és utónevét, valamint nyilvántartási számát a törlés tényének feltüntetésével naprakészen, bárki számára díjmentesen megtekinthetıen az interneten folyamatosan hozzáférhetıvé tenni. 13. § (1) A nyilvántartást vezetı szerv a nyilvántartásban szereplı adatokat - a gazdasági forgalom biztonsága, a vállalkozói tevékenység gyakorlásával összefüggı jog vagy tény igazolása céljából - az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megsz nésétıl számított tíz évig kezeli. (2) Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozó a) a 12. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvános nyilvántartás) nem szereplı valamennyi adatát a bíróság a büntetıeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás megállapítása céljából, b) a nyilvános nyilvántartásban nem szereplı valamennyi adatát a rendırség a b ncselekmények és szabálysértések felderítése céljából, c) a nyilvános nyilvántartásban nem szereplı valamennyi adatát a nyomozó hatóság és az ügyészség büntetıeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából. 14. § (1) Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplı adatainak megváltozását - ideértve az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének szándékát is - a változástól számított tizenöt napon belül köteles

12

az e célra rendszeresített elektronikus rlapon (a továbbiakban: változásbejelentési rlap) a Hatóságnak bejelenteni. A változásbejelentési rlapnak az egyéni vállalkozó családi és utónevét, nyilvántartási számát, valamint a megváltozott adatokat kell tartalmaznia. Az egyéni vállalkozó - választása alapján - az állami adóhatóság által vezetett nyilvántartáshoz szükséges - külön törvényben rögzített - további adatokat a változásbejelentési rlappal együtt elıterjesztve a Hatóság útján juttathatja el az állami adóhatósághoz. (2) Igazolvánnyal rendelkezı egyéni vállalkozó változás-bejelentésének - ha az az igazolványban szereplı adatokat érint - feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja. Az igazolványt a Hatóság az igazolvány beérkezésének napján határozattal visszavonja, és határozatát közli a nyilvántartást vezetı szervvel is. (3) Ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését követıen kíván külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentésköteles tevékenységet folytatni, az (1) bekezdés szerinti változásbejelentési kötelezettségének az engedély iránti kérelem, illetve a bejelentés benyújtásával eleget tesz. Ebben az esetben az engedélyezı, illetve a bejelentést fogadó hatóság az engedély megadásáról, illetve a bejelentés alapján történı nyilvántartásba vételrıl szóló határozatát közli a Hatósággal. (4) Ha az egyéni vállalkozó külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentésköteles tevékenységét megszünteti, az e törvény szerinti változásbejelentési kötelezettségét az engedélyezı vagy a bejelentést fogadó hatóságnál is teljesítheti, amely a változásbejelentést haladéktalanul továbbítja a nyilvántartást vezetı szervhez. (5) Az adatváltozás bejelentésére és nyilvántartásba vételére a 6. §-t megfelelıen alkalmazni kell azzal, hogy a visszaigazolás a 9. § a) és b) pontjában meghatározott, valamint az adatváltozással érintett adatokat tartalmazza.

5 (6) A tevékenységet engedélyezı vagy ellenırzı hatóság közli a tevékenység gyakorlását megtiltó végrehajtható határozatát a Hatósággal és a nyilvántartást vezetı szervvel. A nyilvántartást vezetı szerv a határozat alapján az adott tevékenységet hivatalból törli a nyilvántartásból.

Az egyéni vállalkozói tevékenység 15. § (1) Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységébıl eredı kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. (2) Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti. (3) Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. 16. § (1) Az egyéni vállalkozó közrem ködıként alkalmazottat, külön jogszabályban meghatározott bedolgozót, segítı családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat. (2) Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - eltérı rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közrem ködı, általa határozatlan idıre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az elıírt képesítéssel rendelkezik. (3) Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményekre vonatkozó elıírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen) érvényesíteni kell. (4) Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni. 17. § Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, illetve az egyéni vállalkozó cselekvıképtelenségét vagy cselekvıképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselıje az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha egyéni vállalkozói tevékenységét az e törvényben meghatározottak szerint bejelenti.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése 18. § (1) Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. A szünetelés bejelentésére az e §-ban meghatározott eltérésekkel az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésnek bejelentésére vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. (2) Ha az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles ezt a Hatóságnál az e célra rendszeresített elektronikus rlapon, nyilvántartási száma feltüntetésével bejelenteni. Ha a bejelentı az rlapot megfelelıen töltötte ki, a Hatóság a szünetelésrıl azonnal, elektronikus úton értesíti

13

a nyilvántartást vezetı szervet, aki a szünetelés tényét az egyéni vállalkozók nyilvántartásába hivatalból bejegyzi. A nyilvántartást vezetı szerv a szünetelésrıl haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt. (3) A szünetelés bejelentését követıen, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötıdı új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követıen esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni. (4) Az egyéni vállalkozó szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét az e célra rendszeresített elektronikus rlapon benyújtott, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó bejelentésével bármikor folytathatja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására elıírt feltételeknek továbbra is megfelel. Ha a bejelentı az rlapot megfelelıen töltötte ki, a Hatóság a szünetelés megszüntetésérıl haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezetı szervet, az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt. (5) Az értesítés alapján a nyilvántartást vezetı szerv a szünetelés tényét hivatalból törli az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. (6) Igazolvánnyal rendelkezı egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja. Az igazolványt a Hatóság az

6 igazolvány beérkezésének napján határozattal visszavonja, és határozatát közli a nyilvántartást vezetı szervvel is.

Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megsz nése 19. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva megsz nik a) ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését - az erre rendszeresített elektronikus rlapon - a Hatóságnak bejelenti, a bejelentés napján, b) ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a cégbejegyzı határozat jogerıre emelkedésének napját megelızı napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján, c) az egyéni vállalkozó halála napján, d) az egyéni vállalkozó cselekvıképességének korlátozását vagy cselekvıképtelenségét kimondó bírósági határozat jogerıre emelkedésének a napján, e) ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerıre emelkedésének napján. (2) A Hatóság az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását megtiltja, ha a) az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn, b) ha a szünetelés kezdınapját követıen öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt, c) ha az egyéni vállalkozó a 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységek egyikét sem folytathatja jogszer en, (3) Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának a megtiltásáról hozott határozatának végrehajthatóvá válásáról a Hatóság haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezetı szervet, amely az értesítés alapján az egyéni vállalkozót a nyilvántartásból hivatalból törli. (4) Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megsz nése alapjául szolgáló tényrıl a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, az egyéni vállalkozó cselekvıképtelenné vagy korlátozottan cselekvıképessé válása, illetve halála esetén a Hatóság, b) az egyéni vállalkozó adószámának törlése esetén az adóhatóság, c) egyéni cég alapítása esetén az egyéni cég székhelye szerint illetékes cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezetı szervet. (5) A nyilvántartást vezetı szerv azt az egyéni vállalkozót, amelynek az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megsz nt, az illetékes hatóság értesítése alapján a jogosultság megsz nésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból. A nyilvántartást vezetı szerv a nyilvántartásból való törlésrıl és annak idıpontjáról haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt.

II. FEJEZET AZ EGYÉNI CÉG 14

20. § (1) Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplı ı természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkezı ı jogalany, amely a cégnyilvántartásba történı ı bejegyzéssel jön létre. (2) Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerzıdést köthet, pert indíthat és perelhetı. (3) Az egyéni cég a Ctv. hatálya alá tartozik, amelynek rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (4) Az egyéni cégnek - az e törvényben meghatározott kivétellel - kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet. (5) Ahol az egyéni cégre alkalmazandó más jogszabály legfıbb szervet említ, azon az egyéni cég tagját kell érteni. (6) Az egyéni cégre és tagjára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságról szóló törvénynek a gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni.

7

Az egyéni cég alapítása 21. § (1) Az egyéni cég alapításához közjegyzı ı által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. (2) Az alapító okirat a Ctv. mellékletét képezı szerzıdésminta megfelelı kitöltésével is elkészíthetı. Ebben az esetben az alapító okirat tartalmát kizárólag a kitöltött szerzıdésmintában foglalt rendelkezések alkothatják. A szerzıdésmintával készült alapító okiratra az (1) bekezdést alkalmazni kell. (3) Az alapító okirat az egyéni cég m ködésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a tag e törvény, illetve más jogszabályok keretei között szabadon állapíthatja meg, e törvény rendelkezéseitıl azonban csak akkor térhet el, ha ezt a törvény megengedi. (4) Nem alapíthat egyéni céget a tevékenységét szüneteltetı egyéni vállalkozó a szünetelés idıtartama alatt. 22. § (1) Az alapító okiratban meg kell határozni: a) az egyéni cég cégnevét és székhelyét, b) az egyéni cég alapítóját családi és utóneve, anyja neve, lakóhelye és egyéni vállalkozói nyilvántartási száma feltüntetésével, c) az egyéni cég azon tevékenységeit, amelyeket a cégjegyzékben szerepeltetni kíván, d) az egyéni cég jegyzett tıkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tıke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, e) a tag korlátlan vagy korlátozott felelı ısségét, korlátozott felelı ısség esetén annak mértékét (a pótbefizetés összegét), f) az egyéni cég m ködésének idıtartamát, ha azt határozott idıre alapítják, g) ha az egyéni cég könyvvizsgálót jelöl ki, a könyvvizsgáló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), h) az osztalékelıleg fizetésének lehetıségét. (2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során - a statisztikai nómenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül - minden olyan tevékenység megjelölhetı, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. Az egyéni cég - az alapító okiratban meghatározott tevékenységen belül - bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak - fıtevékenységként vagy más tevékenységként - bejelent. (3) Ha az alapító okirat az egyéni cég idıtartamáról nem rendelkezik, az egyéni cég m ködése idıtartamát határozatlan idej nek kell tekinteni. 23. § (1) Az egyéni cég jogerıs cégbejegyzéséig az alapító okirat érvénytelenségére a Ptk. a szerzıdés érvénytelenségére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerıs cégbejegyzés után az alapító okirat megtámadására nincs mód, és a semmisség megállapításának is csak a Ctv.-ben szabályozott perben, a (2) bekezdésben meghatározott semmisségi okokból van helye. (2) A jogerıs cégbejegyzés után az alapító okirat semmisségét csak az alábbi okokból lehet megállapítani: a) az alapító okirat ügyvédi ellenjegyzésére vagy közjegyzıi okiratba foglalására nem került sor, b) az alapító okirat nem tartalmazza az egyéni cég cégnevét, tevékenységét (tevékenységeit), jegyzett tıkéjét, továbbá a tag vagyoni betétjének mértékét és felelısségének megjelölését, c) az egyéni cég tevékenységi köre jogszabályba ütközik, d) az alapító nem volt egyéni vállalkozó, e) az alapító cselekvıképtelen volt. (3) Ha a bíróság a (2) bekezdés alapján az alapító okirat érvénytelenségét megállapítja, felhívja a tagot -

15

amennyiben ez lehetséges - az érvénytelenség kiküszöbölésére. Ha erre nincs mód, a bíróság az alapító okiratot a határozatában megjelölt idıpontig hatályossá nyilvánítja, és szükség esetén felhívja a cégbíróságot törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására. (4) A jogerıs cégbejegyzést követıen az alapító okirat érvénytelenségének megállapítása nem érinti azon kötelezettségek fennállását, amelyek az egyéni cég terhére vagy javára az érvénytelenség megállapításáig keletkeztek. 24. § (1) Az egyéni cég alapítását az alapító okirat aláírásától számított legfeljebb harminc napon belül bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. (2) Az egyéni cég feletti törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el a Ctv. szabályai szerint. (3) Az egyéni cégre, valamint az egyéni cég tagjára vonatkozó, a cégnyilvántartás részét képezı jogok, tények és adatok nyilvánosak.

8 (4) Az egyéni cég alapításának, az alapító okirat módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben elıírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a tag kötelezettsége, melynek elektronikus úton köteles eleget tenni. (5) A tag korlátlanul felel az egyéni céggel szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelmébıl vagy elmulasztásából származnak. 25. § (1) Egyéni cég átalakulással, valamint nem üzletszer gazdasági tevékenységre nem hozható létre. (2) Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzés napját megelızıen nem kezdheti meg m ködését.

Az egyéni cég vagyona és felelı ıssége 26. § (1) Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tıkével alakul. (2) Ha az egyéni cég jegyzett tıkéje a kettıszázezer forintot meghaladja, a jegyzett tıke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat. A vagyoni betét értékérıl az alapító a bejegyzés iránti kérelemben nyilatkozik. (3) Ha az egyéni cég jegyzett tıkéje a kettıszázezer forintot nem haladja meg, a jegyzett tıke csak pénzbeli hozzájárulás lehet. (4) A pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulást az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani. 27. § (1) A tag az egyéni cég tı ıkéjét meghaladó kötelezettségek teljesítéséért választása szerint korlátlan vagy korlátolt mögöttes felelı ısséget vállalhat, errı ıl, valamint korlátolt felelı ısség választása esetén annak mértékérı ıl az egyéni cég alapító okiratában a (3) bekezdésben meghatározottak szerint köteles nyilatkozni. (2) Korlátlan mögöttes felelısség esetén az egyéni cég kötelezettségeiért elsısorban az egyéni cég felel vagyonával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel. (3) Korlátolt mögöttes felelısség esetén az alapító okiratban meg kell határozni a pótbefizetés összegét, amelynek erejéig az egyéni cég tartozásaiért az alapító saját vagyonával felel. Ha az egyéni cég vagyona a tartozások kielégítését nem fedezi, a tag a pótbefizetésbıl szükséges összeget köteles az egyéni cég rendelkezésére bocsátani. (4) A korlátlan mögöttes felelısséggel m ködı egyéni cég és tagja nem lehet gazdasági társaságban korlátlanul felelıs tag. (5) A korlátlan mögöttes felelısséggel m ködı egyéni cég esetén az egyéni cég elnevezést (vagy annak ec. rövidítését), a korlátolt mögöttes felelısséggel m ködı egyéni cég esetén a korlátolt felelısség egyéni cég elnevezést (vagy annak kfc. rövidítését) az egyéni cég nevében fel kell tüntetni. (6) Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása miatt sz nik meg, a jogosultság megsz néséig az egyéni vállalkozóként vállalt kötelezettségeiért a természetes személy és az egyéni cég korlátlanul és egyetemlegesen felel. 28. § A tag a felelı ısség módját, annak mértékét az egyéni cég m ködése során az alapító okirat megfelelı ı módosításának benyújtásával megváltoztathatja. Ha ennek során az egyéni cég tagjának addigi korlátlan felelıssége korlátolttá válik, a tag a felelıssége korlátozásáig az egyéni cég által vállalt kötelezettségek teljesítéséért teljes vagyonával, korlátlan felelısséggel tartozik. Ha a korlátolt felelısség egyéni cég felelıssége korlátlanná válik, a felelısség megváltozását követıen a tag az egyéni cég által vállalt kötelezettségek teljesítéséért teljes vagyonával, korlátlanul felel. 29. § Az egyéni cég tıkéjébıl a tag javára - a tagsági jogviszonyra figyelemmel - kifizetést a gazdasági társaságokról szóló törvény a korlátolt felelısség társaságokra vonatkozó szabályai szerint lehet teljesíteni.

Az egyéni cég m ködése 30. § (1) Az egyéni cég tagja dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az egyéni cégre vonatkozó

16

jogszabály a legfıbb szerv hatáskörébe utal. (2) Az egyéni cég ügyvezetését vezetı tisztségviselı vagy az egyéni cégben fennálló tagsági jogviszony keretében a tag látja el. (3) Ha az egyéni cég ügyvezetését a tag látja el, a céget a tag képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok elıtt. Ebben az esetben az egyéni céget a tag írásban cégjegyzés útján képviseli (4) A tag az egyéni cég ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltı személytıl általában elvárható gondossággal, az egyéni cég érdekeinek elsıdlegessége alapján köteles ellátni.

9 (5) Az egyéni cég fizetésképtelenségével fenyegetı ı helyzet bekövetkeztét követı ıen, a tag ügyvezetési feladatait a társaság hitelezı ıi érdekeinek elsı ıdlegessége alapján köteles ellátni. (6) Ha az egyéni cég tagja az alapításkor nem felelt meg az egyéni vállalkozóra vonatkozó követelményeknek, úgy kell tekinteni, hogy a m ködése során nem tartja be a szervezetére és m ködésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. (7) Egyéni cég vagyoni betétje kizárólag egyéni vállalkozóra ruházható át. 31. § (1) Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, az egyéni cég e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. (2) Ha az egyéni vállalkozónak hatósági engedély kiadása iránti kérelemre indított eljárása van folyamatban és az egyéni cég alapításának elhatározását az engedélyt kiadó hatóságnak bejelenti, a hatósági engedély jogosultja az egyéni cég lesz, kivéve, ha a hatósági engedély feltételeinek az egyéni cég nem felel meg. (3) Ha a hatósági engedélyre vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik, az egyéni vállalkozó számára az egyéni cég alapítását megelızıen kiadott hatósági engedély jogosultja az egyéni cég lesz, kivéve, ha a hatósági engedély feltételeinek az egyéni cég nem felel meg. (4) Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni cég csak akkor folytathat, ha tagja a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - eltérı rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni cég akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek a tag nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közrem ködı, az egyéni cég által határozatlan idıre foglalkoztatott személyek az elıírt képesítéssel rendelkeznek. 32. § (1) A tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekvıképtelenségét vagy cselekvıképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselıje az egyéni cég tagjává válhat, feltéve, hogy e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek megfelel és ezt a szándékát a cégbíróságnak az ok bekövetkeztétıl számított harminc napon belül bejelenti. (2) Ha a tagnak több örököse van, az örökösök, legfeljebb három hónapig valamennyien a cég tagjává válhatnak, feltéve, hogy az (1) bekezdés szerinti bejelentésben azt is meghatározzák, hogy ki látja el azon feladatokat, amelyeket az egyéni cégre alkalmazandó szabály a vezetı tisztségviselı vagy a képviselı számára ír elı. (3) A (2) bekezdésben meghatározott három hónapos határidı a) ha hagyatéki eljárásra nem került sor, az örökhagyó halálától, b) hagyatéki eljárás esetén a hagyaték teljes hatályú átadásáról rendelkezı hagyatékátadó végzés jogerıre emelkedésének napjától, c) öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerıre emelkedése napjától számítandó.

Az egyéni cég átalakulása és megsz nése 33. § (1) Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelı ı alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át. (2) Az átalakulás során az egyéni cég köteles a számvitelrıl szóló törvény átalakulásra vonatkozó elıírásait megfelelıen alkalmazni. 34. § (1) Az egyéni cég megsz nik, ha: a) az alapító okiratban meghatározott idıtartam eltelt vagy más megsz nési feltétel megvalósult, b) elhatározza jogutód nélküli megsz nését, c) elhatározza jogutódlással történı megsz nését (átalakulását), d) a cégbíróság megsz ntnek nyilvánítja, e) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését,

17

f) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. (2) Az egyéni cégre a felszámolás, a végelszámolás és a csı ıdeljárás szabályait alkalmazni kell.

10

III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 35. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követı tizenötödik napon lép hatályba. (2) Az 1-34., 2010. január 1-jén lép hatályba. (8) Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2010. január 2-án hatályát veszti.

Az Európai Unió jogának való megfelelés 36. § (1) E törvény 1-19. §-a a belsı piaci szolgáltatásokról szól 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi Irányelv átültetését szolgálja. (2) E törvény 87. § (2) és (4) bekezdése a 77/91/EGK tanácsi irányelvnek a nyilvánosan m ködı részvénytársaságok alapítása, valamint tıkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történı módosításáról szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének való megfelelést szolgálja.

Átmeneti rendelkezések 37. § (1) Az egyéni vállalkozók e törvény hatálybalépését megelızı nyilvántartásának az e törvény alapján kezelendı adatait a nyilvántartást vezetı szerv köteles nyolc napon belül az új nyilvántartás számára átadni, egyidej leg az egyéni vállalkozók korábbi nyilvántartásának adatait köteles törölni. (2) Az e törvény hatálybalépése elıtt egyéni vállalkozást folytatóktól e törvény hatálybalépése miatt adatszolgáltatás nem kérhetı. (3) Az e törvény hatálybalépése elıtt kiadott egyéni vállalkozói igazolványok e törvény hatálybalépése után is visszavonásukig érvényesek, figyelemmel a 14. §-ban meghatározott rendelkezésekre. (4) Az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozását 1990. április 1-je elıtt kisiparosként vagy magánkereskedıként alapította és azóta folyamatosan folytatta egyéni vállalkozói tevékenységét, és e tevékenységét személyesen gyakorolja, a „kisiparos”, illetve a „magánkereskedı”, a mestervizsgával rendelkezı egyéni vállalkozó pedig a „mester” megnevezést használhatja. 38. § (1) A cégjegyzékbe egyéni cégként már bejegyzett egyéni vállalkozók e törvény hatálybalépését követı ı hat hónapon belül kötelesek a létesítı ı okiratuk e törvénynek megfelelı ı módosításával az egyéni cég az e törvény rendelkezéseinek megfelelı ı m ködését megvalósítani vagy az egyéni cég megsz nésrı ıl határozni és azt a cégbíróságnak bejelenteni. A határidı ı eredménytelen elteltét követı ıen a cégbíróság a céget megsz ntnek nyilvánítja. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az e törvény hatálybalépésekor egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozók gazdasági társággá nem alakulhatnak át. Az e törvény hatálybalépésekor egyéni cégként bejegyzett cégek megszüntetése az egyéni vállalkozói jogviszony fennállását nem érinti. (2) A cégjegyzékbe e törvény hatálybalépésekor már bejegyzett egyéni cégekre az (1) bekezdésben − foglaltak teljesüléséig e törvény rendelkezései egyebekben nem alkalmazhatók.

−

társas vállalkozás: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és működését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, kötelezettségeit, továbbá felelősségét, valamint a gazdasági társaságok formaváltását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszűnését. A törvényi előírások lényegi szabályait, az esszenciális fogalmi meghatározásokat az alábbiakban ismertetem:

A gazdasági társaságok többféleképpen tipizálhatók: Vannak elsősorban nyereségszerzésre létrehozott társaságok (Bt., Kkt., Kft., Rt.) és non profit-társaságok (Kht.); vannak jogi személyiséggel rendelkező (Kft., Rt.) és nem jogi személy (Kkt., Bt.) gazdasági társaságok; vannak egyszemélyes és több személy részvételével létrehozott társaságok; és még számtalan szempont alapján lehetne csoportosításokat végezni. Lényeges azonban az, hogy míg az egyéni vállalkozás 18

esetében a vállalkozás és a vállalkozó egy ugyanazon személy, addig a gazdasági társaságok esetében a gyakorlatban a gazdálkodó szervezet elkülönül az azt létrehozó természetes személyektől. A gazdasági társaságok eszerint önálló jogképességgel bírnak, azaz saját cégnevük alatt vállalhatnak kötelezettségeket, szerezhetnek jogokat, tulajdont szerezhetnek, önállóan indíthatnak pert, illetőleg perelhetőek.

Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható (nonprofit gazdasági társaság). Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. Nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok (részvényesek) között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.

V. Társas vállalkozás alapítása: Alapítás: Általában azonban gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására hoznak létre; mégpedig azt külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek. Gazdasági társaság alapításához - a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével - legalább két tag szükséges. Gazdasági társaság átalakulással (társasági formaváltással, egyesüléssel és szétválással is létrehozható. - Társasági szerződés, alapító okirat: A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat elfogadása szükséges. A társasági szerződést valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia. A tag helyett a társasági szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja. A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályát a társaság közgyűlése fogadja el. A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, valamint a zártkörűen működő részvénytársaság esetén a társasági szerződés a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ez esetben a társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják. A társasági szerződésben meg kell határozni: a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; (cégnév követelményei: A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges. A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. A cégnévnek (rövidített névnek) az ország 19

területén bejegyzett más cég elnevezésétől, - a cégforma különbözőségén túlmenően is egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően - megtévesztő. A cégnévben szerepelhet a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve. A cégnévben a cég nonprofit jellegét a cégforma megjelölése előtt fel kell tüntetni, a közhasznú szervezeti minőség pedig feltüntethető. Székhely, telephely: A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is. A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult; ezt a körülményt a cégbejegyzési eljárásban az ingatlan tulajdoni lapjával, vagy az egyéb jogcímet igazoló szerződéssel lehet igazolni.) b) a gazdasági társaság tagjait, mégpedig - ha a törvény másképp nem rendelkezik - nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük), jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámának (nyilvántartási számának) feltüntetésével; c) a gazdasági társaság tevékenységét (Tevékenység: Gazdasági társaság bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A hatósági engedélyek beszerzéséről – annak szükségessége esetén – gondoskodni kell. (TEÁOR'08 számkódok használata, illetőleg ezek tervezett elhagyása a cégjegyzékből jelenleg aktuális téma.1) A 2008. évben bejelentkezett adózók közül nincs teendője annak, akinek már valamennyi kódja konvertálásra került, akár a sikeres adóhivatali átfordítás következményeként, akár a társasági szerződés 2008-as módosítása eredményeképpen. Az egyéni és társas vállalkozóknak a tevékenységi körök megfelelő módosítását (a szakmakód struktúra és TEÁOR) változásként a 2009. évi első adómegállapítási időszakról szóló adóbevallással egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz bejelenteni. A változásbejelentés költségés illetékmentesen tehető meg. Az átsorolások megvalósítását nehezíti az a tény, hogy az új nomenklatúrák (TEÁOR’08, szakmakód’08) részletesebbek, és struktúrájuk lényegesen eltér a jelenlegiektől, ezért az esetek mintegy felében nem végezhető el automatikus átsorolás, a tevékenységek többségénél a helyes besorolást csak az adózók közreműködésével lehet elvégezni.

1 Az Országgyűlés 2008. december 15-i ülésén elfogadta azt a törvényt, mely a jelenlegi (2008. december 27-én hatályba lépett) szabályozást rögzíti. Eszerint a TEÁOR-számok a cégjegyzékből 2009. március 01. napjáig automatikusan és hivatalból törlésre kerülnek, a 2009. évi első éves adóbevallással kell a bejelentést megtenni az APEH felé minden vállalkozásnak, hiszen a jövőben a TEÁOR'08 számkódokat csak az APEH és KSH tartja nyilván.

20

Az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező adózók számára tanácsos, hogy a változásbejelentési kötelezettség teljesítése előtt a bejelentett adataikat (beleértve a tevékenységeket) interneten keresztül előzetesen kérdezzék le. Az új TEÁOR’08 és szakmakód’08 nómenklatúrák, a tartalmi meghatározások, valamint a fordítókulcsok a Központi Statisztikai Hivatal honlapján megtekinthetőek. A cégbejegyzésre kötelezett társaságok a 09T201T, az egyéb társaságok a 09T201, az egyéni vállalkozók a 09T101E, az egyéb magánszemélyek a 09T101 jelű, letölthető nyomtatványok kitöltésével kötelesek eleget tenni a változás-bejelentésnek. Az adatlapok a kereskedelmi forgalomban nem kaphatóak, kizárólag az APEH honlapjáról tölthetőek le. A nyomtatványok elektronikus úton, személyesen, meghatalmazott által, illetve postai úton is benyújthatóak. Az alábbi táblázat segítségül szolgálhat az egyéni és társas vállalkozások számára, hogy a 2009. évi első adómegállapítási időszakról szóló adóbevallást/ így a TEÁOR megfelelő módosítását mely határidőig kell benyújtaniuk az APEH felé: vállalkozás típusa és leírása

bejelentés határideje

egyéni vállalkozó, aki havi járulékbevallásra kötelezett (főállású egyéni vállalkozók)

2009. február 12.

társas vállalkozás*, aki havi járulékbevallásra kötelezett (kifizetők, munkáltatók)

2009. február 12.

egyéni vállalkozó, aki havi járulékbevallásra nem köteles

2009. február 25.

társas vállalkozás, aki havi járulékbevallásra nem köteles (akár éves, akár negyedéves adóbevallási kötelezettség esetén)

2009. február 25.

bérbeadással foglalkozó (adószámos) magánszemély legkésőbb a személyi jövedelemadó bevallás határidején

2009. május 20.

d) a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; (Kft. esetében minimum 500.000,-Ft az alapító tőke) e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; (A cég szervezeti képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén a cég úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik aláíró mindig meghatározott személy. Ugyanaz a személy csak egyféle módon - vagy önállóan, vagy mással együttesen - jegyezheti a céget.) f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve - ha a társaságnál működik felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló - az első felügyelőbizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét), továbbá jogi személy vagy jogi személyiség nélküli * Társas vállalkozás pl. a közkereseti társaság, betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság. Továbbá: szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda.

21

gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát); g) a gazdasági társaság működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják

VI. Az elektronikus cégbejegyzési eljárásról általában(meghatározása, előnyei, díjak): A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás nemperes eljárás, amelyre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. Az eljárás során csak okirati bizonyítás folytatható le. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a jogi képviselet kötelező. A cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése - ha törvény eltérően nem rendelkezik kérelemre történik. A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég szervezeti képviselője jogi képviselő útján köteles előterjeszteni. A bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje - ha törvény kivételt nem tesz - a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított harminc nap. Ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje az engedély kézhezvételétől számított tizenöt nap. A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell - e törvényben meghatározott módon és a mellékletekkel együtt - előterjeszteni. A cég bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelmet elektronikus úton kell benyújtani. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság - okirat aláírásának időpontjában való - fennállása megállapítható legyen. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül. Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően, a céginformációs szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével. A Ctv. 35. § (1) bekezdése értelmében 2008. július 1. napjától kezdődően kizárólagossá vált az elektronikus cégeljárás, hiszen : " A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell - e törvényben meghatározott módon és a mellékletekkel együtt előterjeszteni." • Tovább egyszerűsödik az "Egyszerűsített cégeljárás", hiszen 2008. július 1. napjától kezdődő hatállyal " A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követő egy munkaórán belül határoz." • Jelentősen csökken a cégbejegyzés illetékköltsége, hiszen az illetékekről szóló 1990. XCIII. törvény módosuló 45. §-a szerint, ha a bejegyzési eljárás során a kérelmező az "Egyszerűsített cégeljárás" szabályainak alkalmazását kéri, a zrt.-k és kft.-k esetében egyébként irányadó 100.000,Ft valamint a bt.-k és kkt.-k esetében irányadó 50.000,- Ft helyett egységesen csupán 15.000,- Ft eljárási illetéket kell leróni. • Végül említést érdemel, hogy a törvénymódosítás értelmében ismét lehetséges, hogy a vezető tisztségviselő - az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja kivételével - munkaviszonyban lássa el a vezető tisztséget, feltéve, hogy a társasági szerződés így rendelkezik.

22

- Illeték és közzétételi költségtérítés: A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke: nyilvánosan működő részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság esetében 600 000 forint, zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetében 100 000 forint, az előzőekben nem említett egyéb jogi személy esetén (pl. Kht.) 100 000 forint, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 50 000 forint, egyéni cég esetén 30 000 forint, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 50 000 forint, külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 50 000 forint. Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem cégbírósági eljárás illetéke 15 000 Ft. Közzétételi díj : Mértéke: Ha a cég a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmét elektronikus okirat formájában küldi meg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálata útján a cégbíróságnak, a közzétételi költségtérítés összege a cég bejegyzésére irányuló kérelem esetén 5000 Ft, a cég adataiban bekövetkezett változás bejegyzésére irányuló kérelem esetén 3000 Ft, akkor is, ha a bejegyző végzés mellett - jogszabály rendelkezése folytán - a létesítő okirat vagy a létesítő okirat módosításának közzétételére is sor kerül. Egyszerűsített cégeljárás esetében a cég bejegyzésének közzététele ingyenes. Áfa kör választása: A cégbejegyzési kérelem 1. számú mellékletében kell nyilatkozni az Áfa alanyiság és fizetési mód kérdésében. ld. alább: Nyilatkozat az APEH számára

a) Az általános forgalmi adónak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfa tv.) 5. §-a szerint nem alanya (jelölje 1-gyel), az áfa tv. 7. §-a szerint nem alanya (jelölje 2-vel)

b) Az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség megállapításának módja1

- Az áfa-fizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg.

(1)

-

Viszonteladóként ezen tevékenységünkre az áfa tv. XVI/2. alfejezetének rendelkezéseit (G) alkalmazzuk.

-

Viszonteladóként ezen tevékenységünk egészére nem alkalmazzuk az áfa tv. XVI/2. (H) alfejezetének rendelkezéseit.

- Az adó összegének megállapítása érdekében a globális nyilvántartáson alapuló módszert(I) 23

alkalmazzuk.

-

Műalkotásnak, gyűjteménydarabnak, vagy régiségnek a viszonteladó általi közvetlen (J) importja esetében, illetve műalkotás annak alkotójától, vagy az alkotó jogutódjától történő közvetlen beszerzése esetében a termék értékesítésének adóalapját az áfa tv. 216. §-a és 217. §-a alapján állapítjuk meg.

-

Az áfa fizetési kötelezettséget a nyilvános árverés szervezőjére vonatkozó különös (K) szabályok szerint állapítjuk meg.

-

Az áfa fizetési kötelezettséget az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös (L) szabályok alapján állapítjuk meg.

-

Befektetési arany más adóalany részére történő értékesítésére az általános szabályokat (M) alkalmazzuk.

-

Befektetési aranyat értékesítő fél tevékenységünket adókötelessé tesszük.

-

Az áfa fizetési kötelezettséget a mezőgazdasági kompenzációs rendszer helyett az (N) általános áfa-fizetési

nevében

és

javára

folytatott

közvetítői (R)

szabályok szerint állapítjuk meg.

-

A lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása (S) tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választjuk.

-

A lakóingatlannak minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása (T) tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választjuk.

-

Az egyes beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, (P) illetve az egyes beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése tevékenységünkre, az adómentesség helyett az 24

általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választjuk.

c) Az általános forgalmi adó alóli mentesség2:

-

Kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet (6) folytatunk.

- Alanyi adómentességet választunk. -

(2)

Az áfa-törvény XIV. fejezete alapján mezőgazdasági tevékenységnek minősülő tevékenységet folytatunk és a kompenzációs felár megtéríttetésére tartunk igényt.

(7)

1 Áfa megállapításának módja. Ha áfafizetési kötelezettsége van (áfakód = 2), e rovatban jelöli a választását. Ez esetben legalább egy választásnak lennie kell! A szöveg utáni számot vagy betűjelet kérjük a kódkockába beírni. 2 Áfamentesség. Ha áfafizetési kötelezettsége és adólevonási jogosultsága nincs (áfakód = 1), e rovatban kell jelölni adómentességi jogcímét. A régi Áfa-törvény alanyi adómentesség választására jogosító 4 millió forint – családi gazdálkodó, átalányadózó mezőgazdasági kistermelő esetén 6 millió forint – bevételi küszöbértékétől eltérően az új Áfa-törvény az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 5 millió forintban határozza meg. Az új Áfa-törvény 188. § alapján alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalanynak (az adóalanyként) belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan (illetőleg ténylegesen) nem haladja meg az 5 millió forintot. Az új Áfa-törvény előírása szerint abban az esetben, ha az adóalany alanyi adómentességet választott, az alanyi adómentesség időszakában az alanyi adómentes minőségében: • adófizetésre nem kötelezett, • előzetesen felszámított forgalmi adó levonására nem jogosult, • kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó nem szerepel, • a bevallástételi kötelezettség alól mentesül. A tevékenységüket 2008. évben, év közben kezdő adóalanyok az alanyi adómentesség választását az adóalanyként történő bejelentkezéssel egyidejűleg tehetik meg. EVA-jogosultság feltételei: Adóalany lehet: 25

a) az egyéni vállalkozó; b) a közkereseti társaság; c) a betéti társaság; d) a korlátolt felelősségű társaság; e) a szövetkezet és a lakásszövetkezet f) az erdőbirtokossági társulat; g) a végrehajtói iroda; h) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda i) a szabadalmi ügyvivői iroda. az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben a) a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem alakult át (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést; b) az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását; c) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására; d) nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt; e) a magánszemély az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján vállalkozói bevételt, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt (az adóalany annak megfelelő bevételt) számolt el. az adóévben akkor lehet adóalany, ha a) az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) - ha előtársasági működésének kezdő napja az adóévet megelőző második naptári évben, utolsó napja az adóévet megelőző naptári évben volt, akkor előtársasági működése adóévében - éves szintre átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladta meg, b) az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladja meg VII.

Egyablakos rendszer:

Ha már megtörtént a cégalapításhoz szükséges valamennyi hatósági aktus, illetőleg az alapításhoz szükséges iratok aláírásra kerültek és a díjak befizetést nyertek a jogi képviselő előtt, akkor a jogi képviselő valamennyi iratot elektronikus formába öntve (beszkennelve) minősített elektronikus aláírással ellátva e-mailen eljuttatja az illetékes cégbírsághoz. A benyújtással egyidejűleg „keletkeznek” a gazdasági társaság azonosító számai az adóhatóságnál, a KSH-nál, a társadalombiztosításnál, stb. Ez tehát az egyablakos rendszer előnye, hogy nem kell mindegyik illetékes hatóságnál külön-külön regisztráltatni az újonnan létrejövő jogalanyt, hanem egy aktussal (elektronikus benyújtással) végbemegy valamennyi elektronikus regisztráció.

26

VIII.

Teendők a cégbejegyzés után:

A könyvelőhöz az iratokat papír alapon eljuttatva lehetőség van arra, hogy az APEH felé a szükséges formanyomtatványok csatolásra kerüljenek, illetőleg a KSH felé is a könyvelő iroda szokta a szükséges bejelentéseket – erre rendszeresített formanyomtatványok kitöltésével – megtenni. Fel lehet keresni a kiválasztott pénzintézetet, hogy a bankszámla megnyitásra, és a tőke elhelyezésre kerülhessen. (Ma már elfogadják a bankok a cégbíróság elektronikus bejegyző végzését, de természetesen papír alapon is intézhető a bankszámlanyitás.) El kell indítani a telephely-engedélyeztetési eljárást az illetékes hatóságoknál, valamint a gyakorolni kívánt tevékenység folytatásához szükséges engedélyek beszerzése iránt is intézkedni kell. A jogszerű működéshez szükséges bélyegzők, számlatömbök, nyugtatömbök beszerzése, munkavállalókkal munkaszerződések megkötése, és bejelentésük az illetékes társadalombiztosítási szervek felé. A vállalkozás beindítása kapcsán felmerülő adminisztráció elvégzése után pedig a hatékony és gyors marketing-munka, arculattervezés, potenciális ügyfélkör felkutatása és „toborzása” különféle reklám- és marketingmunkával, honlaptervezés, melyek által a vállalkozásunk valóban élővé, mindenki által elérhetővé, sikeressé válhat.

IX. Miért ne adjunk-vegyünk gazdasági társaságot? Minden ügyvéd intelme: Ne vegyen, inkább alapítson új gazdasági társaságot! Ne adjon el céget, inkább végelszámolás keretében szüntesse meg azt! Ennek legfőbb indoka a felesleges kockázatvállalás a gazdasági társaság „vevője”, vagy abba belépő új tagja vonatkozásában. Leginkább egy használt és egy újonnan vásárolt termék közötti különbségben fogható meg az a kockázat, amit a vett cégek a vásárló számára jelentenek. Nagyon alapos tájékozódást igényel a mérlegadatok áttanulmányozása, a papíron pénztárban szereplő pénzeszközök megléte, vagy éppen hiánya. Vajon milyen hitelezői igények állhatnak fenn a megvenni kívánt társaság felé? Sem a követelések összegét, sem a hitelezői kört nem lehet felmérni biztonsággal. Milyen ügyfélkört „kapunk” egy már meglévő vállalkozással; illetőleg tudnánk-e befolyásolni az ügyfélkör átcsoportosulását hozzánk? Egyáltalán a mérlegadatok a valós gazdasági helyzetét tükrözik- e a vállalkozásnak, a veszteséges cég adásvételével milyen terhet vettünk a nyakunkba?! A társaságba belépő tag felelőssége - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos. Fentebb összegszerűen kimutattam, hogy az új gazdasági társaság alapításának és alaptőkéjének költsége nem akkora összeg, amelynek „megspórolása” indokolná mindazon kockázat felvállalását, amit egy már meglévő, de pénzügyileg igazán nem megismerhető cég megvételére ösztönözne. Tehát: olcsóbb alapítani, mint kevesebbért bizonytalant megvenni. (Pl. ha egy megvenni kívánt cég mérlegében a pénztárban szereplő pénz a valóságban nincs meg, akkor azt az új tulajdonosnak kell pótolnia; és máris az alapítási költségek többszörösét fizeti ki...stb.) A gazdasági társaság eladása kapcsán pedig a társaságtól megváló tag 5 évig tartó anyagi 27

felelőssége emelendő ki, amit a társaságból kikerülése folytán már nem tud befolyásolni. Összefoglalva: nem szabad időt és költséget spórolni egy vállalkozás beindítása kapcsán. A kockázat, melyet egy ismeretlen, származtatott (vett) vagyoni és jogi státusz jelenthet, nem megtérülő; és szinte mindig kudarcélményt jelent.

X. Szerződéses kapcsolatok a gazdálkodó szervezetek egymás közötti (külső) jogviszonyaiban Erről a témáról azért érdemes szót ejteni, mert 2009. január 01-jétől módosult a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, és a gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres eljárása során megváltozott szabályokat jó tudni; hiszen hasznos a permegelőző egyeztetés kapcsán. A változás lényege az alábbi: „A gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitáiban a keresetlevél benyújtása előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívüli elintézését. Ha a felek a közöttük felmerült véleményeltérésről közös jegyzőkönyvet készítenek, ez az eljárás mellőzhető. Ha a felek jogvitájukat peren kívül nem rendezik, és a felperes keresetet indít, a keresetlevélhez csatolnia kell a felperes és az alperes által tett írásbeli nyilatkozatokat tartalmazó okiratokat, vagy azt az iratot, amellyel a felperes igazolja, hogy a jogvita peren kívüli elintézését megkísérelte. Kizárólag fizetési meghagyásos eljárás útján lesz érvényesíthető az a pénz- és ingó dolog kiadására irányuló követelés, amelynek értéke az egymillió forintot nem haladja meg. A jövőben lehetőség lesz a fizetési meghagyás elektronikus úton történő megszerkesztésére is, amelyet a bíróság számítógépes adatfeldolgozás útján is elbírálhat. Azokra az esetekre, amikor a fizetési meghagyások ellentmondás folytán perré alakulnak, a törvény bevezeti az úgynevezett "kis értékű perek" szabályait, amelyek keretében rövidebbek lesznek az eljárási határidők, illetve szűkebb lesz az eljárás meghosszabbodását eredményező eljárási jogok (például keresetváltoztatás, viszontkereset) érvényesíthetőségi köre. Az érintett fél a per megkezdése előtt a közjegyzőnél a vita szempontjából jelentős tényekre nézve előzetes bizonyítást kezdeményezhet. Ennek akkor van helye, ha a bizonyítás a per folyamán nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az elősegíti a per ésszerű időben történő lezárását. A közjegyzők jogosulttá válnak igazságügyi szakértők kirendelésére is.”

XI. Végezetül: Mindezen döntéshozatali folyamat, majd az ezt követő - tevékeny és a vállalkozási kockázatok felvállalásával járó - érdemi munka után következnek a szorgos hétköznapok, a kitartó munka. A vállalkozással járó mindennapi küzdelem, siker és kudarcélmények, a kockázatvállalás, a piacon való jelenlétért és a megélhetésért vívott harc – bízom benne – hogy minden vállalkozónak egyfajta önbecsülést, munkakedvet adnak; a sikerélmények pedig örömet. A szakmai-, karrier-, és magánéleti célok elérését; és az ebben való boldogulás lehetőségét szívből kívánom Mindenkinek. Hiszen: „....ha egy üzlet egyszer beindul....” Székesfehérvár, 2011.10.03. Dr. Lévai Nóra ügyvéd Lévai Ügyvédi Iroda 28