OKTATÁSI REFORMUNK TANULSÁGAI Kerekasztal-beszélgetés a Létünk szerkesztősége és az adai Oktatási és Művelődési ÖÉK szervezésében — Ada, 1983. IV. 27.
A L é t ü n k szerkesztősége a z a d a i O k t a t á s i és Művelődési Ö É K - k e l k a r ö l t v e április végén kerekasztal-beszélgetést szervezett A d á n O k t a t á s i reformunk tanulságai címmel. A beszélgetést dr. Tóth Lajos, az újvidéki T e r m é s z e t t u d o m á n y i - M a t e m a t i k a i K a r t a n á r a , a Létünk szerkesztő b i zottságának tagja vezette. A beszélgetésiben részt vettek: Pavlovics Ilona óvónő, az adai iskolás kor előtti gyermekintézmény igazgatónője; Boros Károly, az O b n o v a É p í t ő v á l l a l a t dolgozója; Tajti György, az a d a i O k t a t á s ü g y i Ö É K t á r s u l t m u n k a t a n á c s á n a k elnöke, a Potisje dolgozója; Schumacher József p e d a g ó gus; dr. Cschpál Pál gyermekgyógyász; Nagy László a s z a b a d k a i F o g lalkoztatási Ö É K t i t k á r a ; Garai László, a Képes Ifjúság újságírója; Csuvik József, a P e t a r D r a p s i n O k t a t á s i K ö z p o n t igazgatója; Raffai Éva óvónő.
Dr. Tóth
Lajos
Bonyolult, d e nagyon időszerű t é m á t t ű z t ü n k n a p i r e n d r e . S o k a t be szélünk az o k t a t á s i reformról, a kérdés azonban az, h o g y a n és miképpen közelítsük meg a problémát, miből induljunk k i , a saját gyakorlati p r o b lémáinkból, ahogy szélesebben értelmezzük-e a p r o b l é m a k ö r t . Mi ez utóbbit választottuk. Szeretnénk főbb vonalaiban megvilágítani az o k t a tási helyzetet, vázolni a p r o b l é m á k a t , .számba venni n é h á n y elméleti v í v m á n y t , kísérletet és tapasztalatot, amely most m á r az elméletnek is szer ves részévé v á l t . Abból i n d u l n á n k k i , h o g y m i l y e n is a z oktatási h e l y zet világviszonylatban. A z o k t a t á s n a k ugyanis m i n d jelentőssbb szerep jut az általános t á r s a d a l m i h a l a d á s b a n : hajtóereje, de egyben fokmérője is a fejlődésnek. M i n d g y a k r a b b a n í r n a k 'és beszélnek arról, h o g y egyes országok fejlődését jórészt a t u d o m á n y és az o k t a t á s fejlődése h a t á r o z z a meg. A z a figyelem, amelyet a t á r s a d a l o m erre a két egymással össze függő területre fordít, m e g h a t á r o z ó jellegű.
A második kiindulópont, az oktatás sokat emlegetett világválsága, szo ros kapcsolatban v a n az előbbivel. E z t k ö v e t i a mennyiségi és minőségi fejlődés'kérdésköre. V o l t a k é p p e n a válság jelei a minőséggel k a p c s o l a t o sak, a minőségi p r o b l é m á k viszont a mennyiségiekből a d ó d n a k , m e r t h a pl. h a z á n k b a n is összehasonlítjuk a h á b o r ú u t á n i á l l a p o t o k a t a jelenlegi vel — a t a n u l ó k és iskoláig s z á m á t , v a l a m i n t az oktatásra fordított esz közöket —, a k k o r óriási fejlődés- t a p a s z t a l h a t ó . A minőségi fejlődés, i l letve fejlesztés pedig m á r szorosan kapcsolódik a t á r s a d a l m i igényekhez és elvárásokhoz. N e m m i n d e g y , h o g y az o k t a t á s rendszere m i t n y ú j t a t á r s a d a l o m n a k , s h o g y m e n n y i b e n járul h o z z á az általános fejlődéshez. Ilyen téren bizonyos lemaradás észlelhető. E z t persze n a g y o n nehéz b i zonyítani, m e r t v a n n a k a t á r s a d a l o m n a k o l y a n területei is, amelyek m é g jóval az oktatás m ö g ö t t kullognak. Például n a g y o n nehéz megállapítani, hogy az egészségügy fejlődött-e gyorsabban, v a g y pedig az oktatás. V i szont h a abból i n d u l u n k k i , h o g y m e n n y i b e n képes az oktatás kielégíteni a társa-daliái idényeket és m e n n y i b e n felel m e g a t á r s a d a l m i e l v á r á s o k n a k , a k k o r kétségtelen, hogy bizonyos fokú l e m a r a d á s t a p a s z t a l h a t ó , k ü l ö n ö sen minőségi v o n a t k o z á s b a n . E z -rendszerint így v a n m i n d e n fejlődő or szágban: a dinamikus .mennyiségi fejlesztéssel n e m jár. együtt a minőségi fejlődés is. Téziseinkben k i t é r ü n k a reformcélokra is, amelyeket világszerte, k ü lönböző elnevezéssel igyekeznek megvalósítani. Comenius óta folyton reformálunk, csakhogy az utóbbi évtizedben ez a fejlett és fejlődő o r szágokban m i n d e n ü t t m é g jobban előtérbe került. A .tézisekben említet tem, h o g y v a n n a k részleges és átfogó, jól m e g a l a p o z o t t és rögtönzött re formok. A h a z á n k b a n végrehajtott reformok k ö z ü l az 1958-as csak rész leges volt, mivel csupán az általános o k t a t á s t érintette. A z 1960—65-ös reformok viszont a k ö z é p f o k o t ölelték fel. Egyesek bizonyosan emlékez nek még rá, h o g y a Szövetségi Képviselőház 1960-ban h o z o t t h a t á r o z a t a i n y o m á n indult el az a folyamat, amely az o k t a t á s és ia m u n k a világát közelíti egymáshoz. A z , hogy egy reform megalapozott-e v a g y rögtön zött, nagymértékban az előkészítő fázistól függ. V a n n a k o l y a n országok — ipl. Svédország — , ahol 15 évig készítették elő a reformot, a z t á n r á jöttek, h o g y végletbe estek. M i r e ugyanis a megvalósításra került a sor, a k k o r r a m á r egyes alapvető elgondolások elévültek. Viszont a vajdasági és h o r v á t o r s z á g i hozzáállás, ahol ehhez az átfogó oktatási, r e f o r m h o z el sőnek l á t t a k h o z z á , a svédhez viszonyítva, a m á s i k véglet. A z előkészítő fázis mindössze egy évre k o r l á t o z ó d o t t . Kétségtelen, hogy a hetvenes évek elején m á r világossá v á l t : o k t a t á s u n k a t s z á m t a l a n elavult vonás hátráltatja. I d e sorolhatjuk a dualizmus m a r a d v á n y a i t , az intellektualizmust, illetve az úgynevezett d i d a k t i k a i materializmust, amelynek a lényege minél t ö b b tényanyagot nyújtani a t a n u l ó n a k . T e h á t a memorizálásra h e l y e z t ü k a hangsúlyt, ami m á r n é h á n y évtizeddel k o r á b b a n is e l a v u l t v o l t . A m ú l t b a n hullámszerű újítások k ö v e t t é k egymást: r ö v i d ideig a c s o p o r t m u n k á t a l k a l m a z t u k , a z u t á n be számolói módszer volt terjedőben, majd a tesztek következtek, s végül
minden feledésbe m e r ü l t . T e h á t h i á n y z o t t a következetesség, a folyamatos fejlesztés. A Jugoszláv K o m m u n i s t a Szövetség X . kongresszusa m e g h a t á r o z t a az irányelveket, a célokat az o k t a t á s megreformálására, d e n e m szabott h a t á r i d ő t . E z a köztársaságok hatáskörébe t a r t o z o t t . A megfelelő fórumok hozzáállásán m ú l o t t , h o g y m i k o r l á t n a k h o z z á a reformhoz. A z előkészí t ő fázis t e h á t kétségtelenül r ö v i d volt Vajdaságban és H o r v á t o r s z á g b a n , a nekilendülés pedig igen merész. N y o l c é v t á v l a t á b ó l most m á r világos a t u d o m á n y o s megalapozottság hiánya. T u d o m á n y o n i t t elsősorban a ne veléstudományt értjük, amely a reform kezdetén csakúgy, m i n t m a is némileg l e m a r a d t a fejlődésben és .még m i n d i g a többi, t u d o m á n y á g m ö g ö t t kullog. E n n e k ellenére azért mégis n y ú j t h a t o t t v o l n a bizonyos t á m p o n t o k a t , amelyeket n e m v e t t e k figyelembe a reform előkészítő fázisá b a n . E z v o n a t k o z i k például a t a n t e r v e k kidolgozására, a z t á n az egyes oktatási profilok kialakítására stb. O k t a t á s i rendszerünkben n a g y változások k ö v e t k e z t é k be, elsősorban a k ö z é p f o k o n . Előtérbe j u t o t t a s z a k m a i képzés, amely m i n d e n reform sarkalatos pontja; ezen láll v a g y b u k i k az a d o t t reformmozgalom. A szakképzést kellően megalapozni, h o g y az e m l í t e t t minőségi elvárásoknak is megfeleljen és azt nyújtsa a t á r s a d a l o m n a k , gazdaságnak, amire v a l ó ban szüksége van, ez egy igen bonyolult kérdés. E h h e z óriási t u d o m á n y o s és szakmai erőfeszítésre v a n szükség. N á l u n k v o l t a k 'ilyen erőfeszítések, de n e m elegendőek; hiányos v o l t a szervezésük és a t u d o m á n y o s m e g alapozásuk. A z általános műveltség fontossága, különösen egy ön-igazgatású társa d a l o m b a n , v i t a t h a t a t l a n . Bbből i n d u l t a k k i azok is, akik a n n a k idején az egységes középiskola k i a l a k í t á s á t szorgalmazták. Később k i t ű n t , h o g y nem ilyet a k a r t u n k , s ezt a lesújtó eredmények csak tetézték. D e vajon valóban aggasztóak-e ezek az eredmények? T u d v a l e v ő , hogy az egységes középiskolát Vajdaságban a tanulók 2 6 — 2 7 százaléka nem fejezi be, 12 .százalékuk lemorzsolódik, 14—15 százalékuk viszont ismétel'. V a l ó b a n jogos a kérdés: aggasztóak-e ezek az eredmények? V a g y esetleg a követel mények a t ú l magasak? A z egységes középiskolák „kis g i m n á z i u m m á " v á l t a k , a h o v a azelőtt a jobb t a n u l ó k j á r t a k , m e r t o t t valóban m a g a s a k v o l t a k a követelmények. N e m volt összhang az elképzelés és a megvalósí tás között. E g y alapjában véve jó és helyes elképzelés: minél t ö b b á l t a lános műveltséget n y ú j t a n i a t a n u l ó n a k — m e r t ezzel biztosítjuk t ö b bek k ö z ö t t az egyének mobilitását és ez az alapja a s z a k m a i képzésnek is — /a v a l ó r a v á l t á s k o r -részben csődöt m o n d o t t . S o k t a n u l ó n a k nem felel m e g ugyanis az efféle o k t a t á s , mivel ez még nincs egészen összhangban a fejlődési szinttel, különösen pedig a lakosság kulturális szintjével és igényével. A s z a k m a i képzés, a h i v a t á s i r á n y ú o k t a t á s egyik a l a p v e t ő problémája a káderprofilok kialakítása. Zárójelben m o n d o m , h o g y v o l t a k kigondolt, tehát n e m reális szakmai profilok. A természetes az lett volna, hogy a társult m u n k a , illetve a gazdaság h a t á r o z z a meg a maga káderprofiljait,
és ennek alapján alakítsa ki az oktatási rendszer, a m a g a képzési profil jait, majd dolgozza ki a tantervet. V a l a h o g y ez a h á r o m lépés összefolyt nálunk, és mivel a z idő sem volt elegendő, m e g a kádertervezés sem volt kifogástalan, így kerülhetett sor az úgynevezett kigondolt és felaprózott profilokra. O l y a n o k r a , amelyekre a társadalominak és a gazdaságnak nem volt szüksége. Később némileg korrigálták ezeket a profilokat: a 287 profilt 166-ira csökkentették. U t á n a t o v á b b i •csökkenitések k ö v e t k e z t e k , mert a k k o r m á r világossá vált, hogy szélesebb profilú szakemberekre v a n szükségünk. A n n a k idején m á r sokan r á m u t a t t a k a r r a , h o g y az a u t o matizáció k o r á b a n általában szélesebb profilú szakemberekre v a n szükség, és b á r m i n d e n emellett szólt, mégis f e l a p r ó z t á k a profilokat. A s z a k i r á n y ú oktatás az oktatási k ö z p o n t o k b a n valósul meg. A z úgy nevezett iskolaközpontok, amelyek m á r a 60-as évek elején kialakultak, most egy jelentős változáson mentek át. O l y a n önállóságot b i z t o s í t o t t u n k nekik a tantervkidolgozás, a t a n k ö n y v í r á s és a n o r m a t í v á k m e g h a t á r o zása terén, amely m e g h a l a d t a a z erejüket. A tézisekben említettem a demokratizmus és az átjárhatóság elvének alkalmazását is. A z átjárhatóság elve összefügg a d e m o k r a t i z m u s a l k a l mazásával. Eszerint mindenki s z á m á r a biztosítjuk, hogy azt tanuljon, ami neki megfelel, illetve hogy az oktatás megfelelő f o k o z a t a i t végigjárja és megfelelő d i p l o m á h o z jusson. Csakhogy ennek v a n n a k b i z o n y o s b u k tatói. Egyrészt azért, m e r t ennek az elvnek a szorgalmazásával úgyszól v á n m i n d e n k i az egyetem felé i r á n y í t o t t a a tekintetét. O t t viszont t o vább folyt az expanzió, amely k o m o l y k á r o k a t o k o z o t t t á r s a d a l m u n k n a k . Az egyetem és a felsőfokú o k t a t á s ilyen a r á n y ú felduzzasztása h i b a volt. Többféle szempontból is. Felmerül a kérdés, h o g y ki kit vezetett i t t fél re? Tudniillik az egyetemisták, a b e i r a t k o z o t t egyetemi és főiskolai h a l l gatók 4 0 — 5 0 százaléka az első évben v a g y ismétel, v a g y lemorzsolódik. T e h á t óriási energia-, eszköz- és lidőpazarlásról v a n szó. A k r i t é r i u m süllyed, az egész osztályozási rendszer relatív, s a k i m u t a t o t t eredmények is viszonylagos értékűek. A z úgynevezett pedagógiai belső .reform kérdéseit többször t a g l a l t á k és r á m u t a t t a k a megtorpanásaira. Milyen reform az, amelynek egy igen fontos m o z z a n a t a v a g y komponense, t e h á t az, aminek m a g á n az iskolán belül kellett megvalósulnia, icsak részben v a g y kisrészt valósul meg? N é h á n y szót szólnék a szabályozásról és önszabályozásról. A szabá lyozás az önigazgatásban igen b o n y o l u l t feladat. Létezik egy külső, t ö r vényes szabályozás, amely n á l u n k rendszerint a k ö v e t k e z ő k é p p e n n é z k i : hoznak egy t ö r v é n y t m a j d többször korrigálják. M a g u n k sem tudjuk sok szor, hogy mi sarkall b e n n ü n k e t o l y a n feladatok kitűzésére, amelyeket az a d o t t helyzetben képtelenek v a g y u n k teljesíteni. A belső, iskolán be lüli önszabályozás is problematikus. Elemeztem húszegynéhány k ö z p o n t s t a t ú t u m á t és egyéb d o k u m e n t u m á t . V a l a m i k o r a törvények meghatároz ták, hogy az iskolaigazgatónak ez és ez a feladata, m o s t a n á b a n viszont ezt a munkaszervezetekre b í z z á k . Csakhogy a munkaszervezet nem eléggé képesített erre. Hisszük, h o g y az önigazgatás fejlettebb fokán a m u n k a -
szervezetek képesek lesznek a r r a , h o g y á l l a n d ó a n és 'tervszerűen fejleszszék ö n m a g u k a t . A z önfejlesztés ugyanis a fejlődésnek egy imagasahb szintjét jelzi. A z i r á n y í t á s n a k és a vezetésnek is m e g v a n n a k a m a g a fogyatékossá gai. A vezetés többek k ö z ö t t a t u d o m á n y g y a k o r l a t i alkalmazását, á t v i telét h i v a t o t t megvalósítani. Ezen a téren rengeteg p r o b l é m a merül fel az i s k o l a k ö z p o n t o k b a n , a m i elsősorban a pedagógiai vezetés hiányossá gaiban j u t kifejezésre. Központjainkban évente négyszer megtárgyalják az elért eredményeket, és ezzel rendszerint b e v a n fejezve. M a g a a t u d o m á n y is l e m a r a d t , a m i az eredményesság 'értelmezését illeti. A z e r e d m é nyességet mi a r r a korlátozzuk, h o g y h á n y k i t ű n ő , jeles s t b . t a n u l ó n k van. Ezek a m u t a t ó k azonban relatív e r e d m é n y t t ü k r ö z n e k . M e r t a k r i tériumok igen különbözőek és az értékelési rendszer ingatag. N e m a p e dagógusok és a z iskolák hibáztathatok ezért, h a n e m a t u d o m á n y és rész ben a külső i r á n y í t á s . Ezzel a kérdéssel a Létünkben többet k í v á n u n k foglalkozni. A z o k t a t á s i k ö z p o n t o k és a társult m u n k a kapcsolatában, e g y ü t t m ű ködésében jelentős h a l a d á s t é r t ü n k el. Sikerült közelebb hozni az o k t a tást és a t á r s u l t m u n k á t , a m u n k a világát és az oktatási rendszert. Végső célunk az, hogy az o k t a t á s a t á r s u l t m u n k a rendszerének szerves részévé váljék. E z igen hosszú f o l y a m a t , jól m e g kell ismerniük e g y m á s t az é r d e kelteknek, m e r t csak így lehetséges a szorosabb és magasabb szintű együttműködés. Ü g y t u d o m , h o g y A d á n pl. e z az e g y ü t t m ű k ö d é s átla gon felüli. A pedagógiai reformnak sarkalatos pontja a z ó r a - és t a n t e r v k o r s z e r ű sítése. Ezen a téren úgyszólván semmi sem jelzi a minőségi változást. Bi zonyos, h o g y ezek a m a i t a n t e r v e k valamivel j o b b a k a k o r á b b i a k n á l , mert t a n u l u n k a saját hibáinkon, á m ettől m é g n e m korszerűek. I t t is l e m a r a d az elmélet. A p r o b l é m a t e h á t a z , h o g y ezzel a kérdéssel sem fog l a l k o z u n k behatóan, szakszerűen, magasabb szinten — országos méretek ben. Felvetődik ugyanis a kérdés, h o g y m e n n y i r e képes Vajdaság egy ilyen összetett f e l a d a t t a l •— beleértve a célokat, feladatokat, a t a r t a l m i k o m p o n e n s t és a megvalósítást is — e g y m a g a megbirkózni. Minden m ű vemben szorgalmazom a jugoszláv szintű összefogást. E r r e több szem pontból is szükség v a n . Most m á r v a l a m i t ö r t é n i k e z i r á n y b a n , de megint jogos a b í r á l a t : ez sem m i n d i g elég korszerű. Az a bizonyos törzsanyag is jórészt a tradicionális felfogásokat t ü k r ö z i . A z o k t a t á s korszerűsítését, az új oktatási technológia alkalmazását i l letően a p r o b l é m a abban n y i l v á n u l m e g , h o g y a technikai eszközök m é g nem kerültek széles k ö r ű és á l l a n d ó alkalmazásba. V a n n a k u g y a n k i v é t e les esetek e b b ő l a szempontból, de a l e m a r a d á s sokszor állandó és aggasz tó méreteket ölt. A z elméleti és g y a k o r l a t i képzés összehangolása terén t a p a s z t a l h a t ó némi h a l a d á s . H o g y a s z a k m a i képzést hogyan szervezi m e g a k ö z p o n t , van-e e g y k i a l a k u l t rendszere, ez jórészt az a d o t t k ö r ü l m é n y e k t ő l függ. S o k a n felróják, hogy n e m n y ú j t u n k a t a n u l ó k n a k kellő gyakorlati k é p 1
Z'ést. Ebihez elég idő sincs egyes s z a k m á k n á l , m e r t a kétéves szakmai k é p zés erre nem elegendő. A z új t ö r v é n y korrigálja ezt, a z o n b a n kérdés, hogy vajon ez k i m u n k á l t koncepción alapul-e? A koncepciót m i n d i g tu dományosan kell megalapozni. A z oktató-nevelő m u n k a eredményességéről m á r •beszéltem, most szól nék m é g n é h á n y szót, a nevelésről. R e f o r m m o z g a l m u n k egyik célkitűzése az volt, hogy a nevelést előtérbe hozza, megvalósítsa az o k t a t á s és n e v e lés: a tudásszerzés, a képességfejlesztés — a személyiségformálás egységét. Tudniillik ez az egység felbomlott a nevelés k á r á r a , is a nevelés háttérbe szorult. E n n e k jelentős tényezői, előidézői a t a n t e r v e k , a sokat emlegetett intellektualizmus. N a g y o n sok t é n y a n y a g o t zsúfoltunk a t a n t e r v e k b e , a t a n k ö n y v e k b e , és a k a r u n k bezsúfolni a gyermek emlékezetébe, s é p p e n ezért m i n d kevesebb m a r a d m e g t a r t ó s tudásként. D e vajon t u d u n k - e egyáltalán nevelni? A nevelés — amelyet k ü l ö n b ö z ő elnevezéssel illetünk: m a r x i s t a képzés és nevelés, világnézeti nevelés, erkölcsi nevelés, v a l a m i n t az eszmei-politikai t u d a t , a z erkölcsi t u d a t k i a l a k í t á s a és végül az ö n i g a z gatói t u d a t kialakítása — m é g m i n d i g gyenge p o n t u n k . Ezek n a g y o n b o n y o l u l t dolgok, és m i a z egyetemen sem képesítjük megfelelően a hall g a t ó k a t a n e v e l ő m u n k á r a , tehát a pedagógusképzés sem elég korszerű. Emellett n e m t u d u n k k i a l a k í t a n i megfelelő továbbképzési rendszert, p e dig a reformot v o l t a k é p p e n azzal kellett v o l n a kezdeni: a pedagógus képzés reformjával. T ö r t é n t u g y a n v a l a m i változás 7 3 - b a n ; megszűntek a t a n í t ó k é p z ő k , k i a l a k u l t a k a pedagógiai a k a d é m i á k , ez a z o n b a n csak szer vezeti változás, amellyel nem párosult kellő mértékben a minőségi v á l t o zás. E z pedig szoros összefüggésben v a n azzal, hogy v o n z ó v á tettük-e a pedagóguspályát, és t u d u n k - e jobb m u n k á r a serkenteni. Lehetett volna k o m o l y a b b lépéseket t e n n i ezen a téren, de e z t sem i r á n y í t o t t á k és k o o r d i n á l t á k kellőképpen, s h a b á r v o l t n é h á n y k o m o l y a b b nekilendülés, a végső eredmény sohasem volt kielégítő. T e h á t előbb v o n z ó v á kell tenni a p á l y á t , s aztán felállítani a k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r t : megkövetelni, hogy az iskoláknak ezt és ezt kell elérniük, ilyeneknek kell l e n n i ü k . Azonfelül mindenkinek, az igazgatótól lefelé, a funkciójának megfelelő m u n k á t kell végeznie — a munkamegosztás alapján. A reform előkészítő fázisában k o m o l y mulasztások t ö r t é n t e k . N e m végeztük el az előző oktatási rendszer m é l y r e h a t ó elemzését. N e m v o n t u k le a kellő tanulságot: m i v o l t b e n n e a rossz és m i a j ó . A z anyagi bázis elemzését sem végeztük el. N e m a d t u n k választ a r r a a kérdésre, hogy m i b e kerül a korszerű oktatás? Felmérések bizonyítják világszerte, az Egyesült Á l l a m o k t ó l a Szovjetunióig, h o g y ez a legésszerűbb befek tetés. Igen, h a a befektetés módja is ésszerű és megokolt. T e h á t nemcsak a szükséges anyagi eszközöket kell az o k t a t á s számára biztosítani, hanem követelményeket is kell t á m a s z t a n i vele szemben. A r e f o r m t e h á t e g y végnélküli, befejezetlen h a r c , amelynek mély h u m á n u s jellege v a n , mivel az ember felemelkedését szolgálja és társadalmi fejlődésünk szolgálatában áll. Ezért némileg aggasztó, h o g y nem t u d u n k e téren gyorsabban előrehaladni.
Pavlovics
Ilona
É n úgy érzem, hogy az egész reformot m á r jóval a középiskola, sőt az általános iskola előtt kellene elkezdeni, az iskoláskor előtti intézmé nyeknél. Mióta a m e g h í v ó t m e g k a p t a m , állandóan az jár az eszemben hogy meg kell végre m o n d a n i valahol: nem nevelünk tudatosan. A p r o g r a m n a k a nevelésre v o n a t k o z ó része n e m v á l t azzá, amivé kellett volna. N e m az emberi minőség formálását t a r t j u k szem előtt, és nem ez a k ö z ponti probléma. R i t k á n és keveset beszélünk arról, h o g y az iskolák nem aktivizálják eléggé a gyerekeket. A sok tétlen fiatalnak, meggyőződésem szerint, aktivitást kell biztosítani. Segíteni kell őket; anyagi, erkölcsi, emberi segítségre v a n szügségük. I d ő t kell szakítani és i d ő t kell tervezni is a p r o g r a m o k b a n erre a célra. Segíteni kell nekik eszményképük k i a l a k í t á s á b a n és jobban i r á n y í t a n i fejlődésüket.. É n ezeket h i á n y o l o m a ne velésből. s
Boros
Károly
Én az oktatási rendszeriben bekövetkezett változásoknál kezdeném. G y a k r a n beszélünk az általános műveltség fontosságáról. Szerintem az általános műveltségre az u t ó b b i években Vajdaságban sokkal n a g y o b b súlyt helyeztünk, m i n t a szakmaii képzésre. Ezért v a n az, hogy a m i k o r a diákok befejezik a tizedik osztályt és a s z a k i r á n y ú o k t a t á s r a i r a t k o z nak, évente h á r o m - n é g y , esetleg h é t k o m o l y a b b g y a k o r l a t u k van, és ettől várjuk a szakma elsajátítását. T í z évvel ezelőtt, abban a bizonyos inasiskolában, amelyet sokszor még vissza is sírunk, h á r o m évig t a n u l t á k a s z a k m a fortélyait, m o s t pedig —. amikor a t u d o m á n y o s és m ű s z a k i fejlődés hihetetlen léptekkel halad — heti h á r o m ó r á s g y a k o r l a t t ó l v á r juk el m i n d e z t . Baj v a n ezenkívül a szakma i r á n t i érdeklődéssel is. Egyes s z a k m á k i r á n t még a k k o r sincs érdeklődés, h a a r á n y l a g magas személyi jövedelmet biztosítanák. Senki sem m e g y fizikai m u n k á s n a k , senki sem megy p l . öntőnek. A társadalmi rétegeződés is o d a hat, h o g y egy orvos — m o n d j u k .nem fogja a fiát kőművesnek adni, a k á r h o g y szeretne is az lenni, m e r t a n n a k nincs társadalmi, tekintélye. A z oktatási k ö z p o n t o k kezdenék kommerciálizálódni. Versengés v a n k ö z ö t t ü k , versengenek a diákokért, m e r t pénzt l á t n a k b e n n ü k . N a g y o n jó volna, h a bizonyos szempontból visszatérnénk a régi rendszerre, m e r t oktatási rendszerünk nek e g y ü t t kell fejlődnie a gazdasági rendszerrel. A t á r s a d a l o m részére a n n y i és o l y a n szakembert kell képezni, amilyet és a m e n n y i t a techno lógiai, a társadalmi-politikai folyamat megkövetel. Tóth
Lajos
N e m v a g y u n k megelégedve a régivel, m i n d i g jobbat a k a r u n k . É n a k ö n y v e m b e n javaslatot t e t t e m a 8 + 1 + 3-as oktatási rendszer k i a l a k í tására, amely rendszer a rugalmasságot is m a g á b a n foglalná.
Tajti
György
N e m vagyok h i v a t o t t arra, hogy értékeljem az •oktatási rendszert, csak az eddigi tapasztalataim alapján beszélek. 20 éve v a g y o k s z a k m u n k á s . Én imág a n n a k idején mesternél 'tanultam. Most azt tapasztalom, hogy a gyerekek az iskolaközpontokban n e m eleget foglalkoznak a gyakorlati m u n k á v a l . Sőt nem is a g y a k o r l a t i m u n k á v a l , hanem a 'munkához való viszonyulással, a m u n k a szeretetével v a n n a k p r o b l é m á k . A z iskolában el töltött időt hiába hosszabbítjuk, h a a s z a k m a i , vagyis a gyakorlati képzés háttérbe szorul. Ugyanis, ha most egy szakember kijön az iskolából, azt semmire sem t u d j u k használni. N e m szerettették meg vele a m u n k á t és a s z a k m á t . A z én mesterem elég jó volt, tőle t a n u l t a m meg azt is, hogy aki jobban dolgozik, az t ö b b e t lis keres, t e h á t kifizetődik jól dolgozni. A z t m o n d j á k , hogy mi kapzsik v a g y u n k . Dehogy, csak arról v a n szó, hogy megszerettették velünk a m u n k á t . Mégpedig a z z a l , h o g y o t t lehet t ü n k közvetlenül .mellette. A h o g y a n a kisgyermek a szülők segítségével tanul meg járni, ugyanúgy a m u n k á s is a mester segítségével t a n u l meg dolgozni. H a jönnek a d i á k o k a .munkaszervezetbe, nem kíséri őket senki. Leülnek, nem csinálnak semmit. N e m sírjuk mi vissza azt a szi gort, amit velünk szemben a l k a l m a z t a k , de legalább figyeltek ránk, ered m é n y t kértek tőlünk. Most viszont az a lényeg, hogy munkakezdésre ott legyenek, leteljen a m u n k a i d ő , s hogy k ö z b e n hogyan viselkedtek, milyen eredményt értek el, mit dolgoztak, úgy l á t o m , azt senki sem kéri számon tőlük. A s z a k m á t csakis a g y a k o r l a t t a l lehet megszerettetni és elsajátítani. M u n k a t á r s a i m m a l a r r a a megállapításra jutottunk, h o g y m i n d e g y , mi lyen elnevezése van a reformnak, v a g y hányféle, a lényeg az, h o g y a s z a k m a szeretetére és m u n k á r a csak a m u n k a h e l y e n lehet nevelni az embert.
Schumacher
József
Én m á s szempontból szeretném megvilágítani a kérdést. Számtalan példával t u d n á m érzékeltetni, hogy a p r i m ő r áru, az újítás mindig k a pós. Ez a z t jelenti, h o g y jó ötletekre van szükség, azok felkutatására, azok kigondolására. N e k ü n k az iskolában o l y a n észjárást kellene kialakí tani, h o g y m i n d e n k i a m a g a pályáján kutasson a jobb megoldások és jobb lehetőségeik u t á n . T e h á t m i n d e n k i n e k m á r az iskolában újítóvá, feltalá lóvá, tökáletesítővé kellene válnia. É n e z t v á r o m el az iskolától. Üj ész járást, az alkotó ember észjárását kell k i a l a k í t a n i , erre v a n szüksége az önigazgatónak is. Ennek azonban egyelőre csak az előszele érződik. A n a p o k b a n értesültem oróla, h o g y a z e n t a i vegyészeti technikum tanulói p á l y á z a t o n vettek részt, és egy kifejezetten gyakorlatias feladatot kellett megoldaniuk, többek k ö z ö t t a Tisza-víz ihatóvá tételét, elemi csapás esetén. H o g y őszinte legyek, nekem a t é m a n a g y o n tetszett. N é h á n y k é z iratot átnéztem', és m o n d h a t o m , h o g y h a r m a d i k o s , negyedikes tanulók-
hoz 'képest rendkívül m a g a s szintűek voltak. Egy katasztrófa esetén t e h á t ezek a 'gyerekek el t u d n á k látni a lakosságot ivóvízzel. G o n d o l o m , ilyen jelenségek v a n n a k m á r m á s u t t is. Ehhez a z o n b a n a r r a v a n szük ség, h o g y tekintélyt .szerezzünk az iskolának és a •pedagógusnak, s egy olyan k ö z t u d a t o t alakítsunk k i , a m e l y a féltékenység helyett az egész séges versengést szorgalmazza. A z emberiség és a társadalmi fejlődés ér dekében.
Csehpál
Pál
12 éve dolgozom a gyermekvédelmi szolgálatban, s u g y a n a k k o r szülő is v a g y o k . É n azzal a kérdéssel k e z d e n é m , h o g y vajon szükség v a n - e a reform reformjára? M i n d a n n y i a n érezzük, h o g y v a l a m i n e m jó, s akkor azt reformáljuk. Mi szülők ugyanis nemi sírjuk vissza a régit, de rvalahogy a m ú l t b ó l p r ó b á l u n k következtetni arra, h o g y miért nem olyan •most az oktatási rendszer, m i n t ahogyan e l v á r n á n k . M e r t h o g y n e m egé szen jó, az biztos. A nevelés, sajnos, mind jobban h á t t é r b e szorul. Pedig az ember formálása a szocialista társadalomiban elsőrendű feladat, s ez a nevelés p e d i g csak egyféle lehet, m a r x i s t a . Tudjuk, hogy törvényszerű a fejlődés, de milyen fejlődésről v a n i t t szó? M i n d e n reggel az utcán kis elsősök cipelik az 5—7 kg-os táskákat, rengeteg t a n k ö n y v v e l és füzettel megrakva. A m i a t a n a n y a g o t illeti, az m á r a k k o r a — e z t orvosi t a p a s z talatból m o n d o m — , h o g y kérdés: el tudja-e a gyermek sajátítani. A t a n t e r v és t a n a n y a g szerint erején és képességén felüli ismerettel kell gazdagodni, és sajnos, a szülő segítségére sem igen számíthat. Ugyanis számtalan esetben még az egyetemet végzett szülő sem tudja a z o k a t a z új d o l g o k a t , amit az elsős és másodikos gyerek tanul. Egyszerűen é r t h e tetlen, h o g y m i é r t kell m á r olyan k o r á n azokba a kis fejekbe annyi min dent begyömöszölni. Ez a mennyiségi vetülete a kérdésnek, mert a minő séget m á r nehezebb m é r n i . E z utóbbi viszont m á r a mennyiségből k i f o lyólag sem lelhet v a l a m i m a g a s . A z t legjobban a pedagógusok tudják, hogy h á n y o l y a n t a n t á r g y van, amely esetében n e m elég az a d o t t óra szám, ahhoz, h o g y úgy tudjon a diákkal, foglalkozni, hogy emellett a ne velésre is jusson ideje. N y i l v á n ennek az i d ő z a v a r n a k és - h i á n y n a k a k ö vetkezménye ez a nagyobb divatos tesztírás is. E z a legegyszerűbb és leg k ö n n y e b b , e z t kell í r a t n i a gyerekekkel. M i n d e z t természetesen csak te tézi a t a n k ö n y v p r o b l é m a is. Most arról szeretnék szólni, hogy m i m i n d e n t t a r t a l m a z a t a n k ö n y v . E g y egyszerű példát h o z o k fel: a m i k o r he tedikes volt a n a g y o b b i k l á n y o m , kérte hogy kérdezzem k i fizikából. Mi a n n a k idején az öveges-féle fizikából úgy t a n u l t u k , h o g y az a n y a g n e m vész el, csak átalakul. H á t ez az egy m o n d a t az ő t a n k ö n y v é b e n két, és egynegyed oldalon volt k ü l ö n b ö z ő k é p p e n leírva. Vajon a t a n k ö n y v e k n e k feltétlenül ilyeneknek k e l l lenniük? A r r ó l nem is beszélve, hogy hol megjelennek, hol nem. A z általános műveltség és a s z a k m a i t u d á s viszonyáról
is 'szólni kell.
M a g u k a diákok is érzik, h o g y a n y o l c a d i k u t á n k é t év csak elfecsérelt idő. A szülők is látják, (hogy a t a n a n y a g csak k i b ő v í t i azt, amit az á l talános iskola utolsó osztályaiban elsajátított. T e h á t a kérdés az, hogy az általános .műveltség és a s z a k m a i t u d á s a r á n y a ihol és milyen f o k o n m i képpen alakuljon ahhoz, h o g y egészséges e m b e r t — személyiséget — neveljünk. Miért m o n d o m , h o g y egészségest? Mindig voltak, v a n n a k és lesznek is különböző szervi megbetegedések, de n e m véletlen, h o g y egyre gyakoribbak a pszichoszomatikus megbetegedések. Ezek pedig gyerme keink túlterheléséből erednek. E g y iállandó feszültségben — t a n a n y a g el sajátítás, tesztírás stb. — élnek. A r r ó l n e m is beszélve, h o g y a g y e r m e keknek még játszania is kellene, a z o n k í v ü l s z a b a d aktivitásra is szüksége v a n . G o n d o l o k i t t valamilyen sportra, képzőművészeti v a g y m á s efféle tevékenységre. Igaz, h o g y m a m á r n e m b u k t a t u n k , t e h á t nincs természe tes szóródás, legalábbis elemd szinten nincs, de kétségtelen, h o g y ennek is v a n á r n y o l d a l a . M i n d t ö b b az o l y a n diák, akivel nehezebb dolgozni. V a l a m i k o r pl. az osztályfőnöki óra k i z á r ó l a g a nevelési, a család—gyer mek—szülő—nevelő p r o b l é m á k a t t á r g y a l t a meg. M a .már e z t is egy-egy ó r a p ó t l á s á r a , v a l a m i ismertetésére v a g y más aktivitásra használják fel. T e h á t az osztályfőnöki óra sem tudja a z t nyújtani, amit e l v á r n á n k tőle. N a g y o n fontos kérdés még a pályaválasztás. N o s az u t ó b b i időben ez ismét úgy n é z ki, hogy p r ó b á l u n k o d a h a t n i : minél előbb válasszon p á l y á t a diák. I t t pedig rendszerint a szülő óhaja érvényesül. U g y a n i s egyé nenként senki sem foglalkozik a gyerekekkel, sem a t a n á r i k a r , s e m az osztályfőnök. E r r e nincs i d ő . H a n e m a d v a v a n egy ű r l a p , v a g y tesztlap, ezt kitöltik, komputerrel v a g y v a l a m i m á s f o r m á b a n földolgozzák, s eb ből kitűnik, h o g y ki m e n n y i r e alkalmas v a l a m i r e . A m á s i k fontos kérdés, hogy m e n n y i r e találjuk m e g a gyerek énjét. M e r t m á r az újszülöttnek is v a n énje. A szülőknek és t a n á r o k n a k is .fej leszteniük kell a gyermek egyéniségét, m e r t csak így lehet egészséges és kiegyensúlyozott személyiség. A z t nemcsak a szülőknek, h a n e m az o k t a tási rendszereknek is tiszteletiben kell t a r t a n i u k , h o g y a g y e r m e k m a g a válasszon szakmát. V a g y egy m á s i k dolog, ami középiskoláról lévén szó mellőzhetetlen. N é g y évig H e t i n b e n dolgoztam és h á r o m é v e n á t tagja v o l t a m a szülői t a nácsnak az ottani középiskolában. A szülők o t t a z t s z o r g a l m a z t á k , h o g y a középiskolai o k t a t á s t úgy kell megszervezni, h o g y jó alapul szolgáljon az egyetemhez. Viszont, a m i k o r én v o l t a m középiskolás, a k k o r s z a k k ö z é p iskolába j o b b á r a azok menték, akik nem a k a r t a k t o v á b b t a n u l n i . A jelen legi kétéves képzési szisztémával pl. a középorvosi iskolából kikerült nővéreknek szinte n u l l a a gyakorlati t u d á s a . N e m jó m á r a hozzáállás sem a gyakorlati m u n k á h o z , h o l o t t erre v a n leginkább szükségük. Ezzel szemben a k k o r a elméleti a n y a g o t kell elsajátítaniuk k é t é v a l a t t a k ö zépiskolában, amennyi az egyetemi szintet is megüti, pedig sohasem lesz rá szükségük. Végül kitérek a t a n á r ú r n a k a r r a a megjegyzésére, miszerint a k ö n y vében javasolta a 8 -f- 1 + 3-as felépítést. K o n k r é t kérdésem v a n : n y o l c
utáni 1 + 3 az a szakmai? H a e z t az új reformot tmeg tudják úgy szer vezni, h o g y jobb legyen a jelenleginél-, ott a k k o r feltétlenül ügyelni kell a nevelésre is és a szaktudás elsajátítására is. A z t szeretném kérdezni, hogy mit t a n u l n á n a k i t t a gyerekek, s m i a szerepe a n n a k a 8 + 1 osz t á l y n a k . És még v a l a m i : létezik a m i hadseregünkben egy olyan oktatási és képzési szisztéma, amelyet ha n e m is teljes egészében, de érdemes volna megszívlelni.
Tóth
Lajos
A direkt kérdésre azonnal válaszolok is. É n :annak n a g y o n örülök, hogy o r v o s o k és mások, .tehát nemcsak szakmabeliek is eljöttek erre a beszélgetésre, m e r t az o k t a t á s voltaképpen nemcsak a pedagógusok ügye, h a n e m az egész társadalomé, és 'haladunk is ebbe az irányba, csak n e m elég intenzíven. Egyik hiányossága e n n e k a reformnak, hogy ezt a n a g y o n fontos feladatot, a pályaválasztást, részben megkerüli. A z általános- isko lában ugyanis egy orientációs szakaszt kellene kialakítani. Mindenekelőtt a gyerekeket kellene megismerni, és a k k o r következne az úgynevezett orientáció — tájékozódási szakasz. E z m e n n e á t a z t á n a pályairányításba, majd végül pályaválasztással végződne. E z m i n d e n korszerű o k t a t á s i rendszernek sarkalatos pontja. V o l t a k elképzelések, h o g y f a k u l t a t í v t a n t á r g y a k a t vezetnek b e a k é t első középiskolai osztályba, csak m i v e l ez bonyolult volt, eltekintettek tőle. A 8 + 1 + 3-as javaslat abból •indul ki, h o g y a n y o l c a d i k osztályban a gyereknek, szülőnek és pedagógusnak m á r világosan kell látnia, hogy mire képes a diák. Mi m e g b o n t o t t u k az igények és a lehetőségek közötti összhangot. Megnöveltük az igényeket, amelyek n e m reálisak, viszont nem tudjuk kielégíteni a szükségleteket, m e r t o d a m e n n e k a gyerekek, ahol nincs rájuk szükség. D e e n n e k a z alapjai is a p á l y a i r á n y í t á s b a n r e j lenek. E z t e h á t egy igen b o n y o l u l t feladat, s világszerte sok gondot o k o z . A k i ugyanis a nyolc osztály u t á n k i n y i l a t k o z n á , h o g y nem a k a r t o v á b b tanulni, a n n a k még egy osztályt kellene elvégeznie — és ez m á r s z a k képzéssé a l a k u l n a —, s ebből a rendszerből senki sem m a r a d h a t n a ki. A t o v á b b t a n u l ó k n a k pedig ez az é v lenne igazán a pályaválasztás elő készítése. Ideális elképzelés, de nehezen valósítható meg, h o g y m i n d e n k i o d a k e rüljön, a h o l ő is 'megfelel s ami n e k i is megfelel. N a g y o n örülök, h o g y ezt megemlítette. I t t v a n N a g y elvtárs, ő a Foglalkoztatási É r d e k k ö z ö s ség t i t k á r a S z a b a d k á n , ő 'többet .tud m o n d a n i a t a n u l ó k tájékoztatásáról. N é m i előrehaladás m á r t ö r t é n t ezen a téren — a tájékoztatásban. Jelen leg tudniillik jobban tájékoztatják a szülőket, m i n t k o r á b b a n . Most p é l d á u l Vajdaság késik egy jó h ó n a p o t ezzel, n e m jelentek meg a z o k a b i zonyos a n y a g o k , ' amelyeket évről é v r e öt nyelven k i a d n a k . S z a b a d k a viszont k i a d o t t egy ilyen tájékoztatót.
Nagy
László
H a megengedik, hozzászólok, m i v e l gyakorlatilag én is pedagógus v a gyok, s így több szempontból érdekelt ebben a kérdésben. A p á l y a v á l a s z tást szerintünk permanens f o l y a m a t n a k kellene tekinteni, a m e l y az ó v o d á b a n k e z d ő d n e és az ember nyugdíjba vonulásáig t a r t a n a . Lehet, hogy nevetséges amit m o n d o k , ám a műszaki; fejlődés oda vezet, h o g y az em ber a nyugdíjazásáig t ö b b ízben v á l t o z t a t m u n k a h e l y e t és foglalkozást. A z U N E S C O egy felmérése k i m u t a t t a pl., h o g y kétezerig a m a létező foglalkozásoknak körülbelül a 90 százaléka v a g y eltűnik, v a g y o l y a n gyökeres á t a l a k u l á s o n megy át, h o g y szinte rá sem ismerünk m a j d . Ez gyakorlatilag a z t jelenti, hogy az embereket fel kell készíteni m i n d az oktatásban, m i n d a pályaválasztásban, h o g y életük folyamán többször is szakmát változtathassanak. Én is szólnék néhány szót a reform 'reformjáról. N e k e m az a vélemé nyem, hogy felesleges a r e f o r m refoiimjáróí beszélni, hisz m i a g y a k o r l a t ban, n e m valósítottuk meg a reformtörekvések jó részét. Egyes d o l g o k b a csaik belekezdtünk, ám nem v o n t u k le a következtetést, h o g y m i volt a b ból a jó, s azt továbbfejlesztettük v o l n a az új iskolarendszerben. Valami teljesen újat a k a r t u n k , m i k o r a z o n b a n m e g r e k e d t ü n k , a k k o r visszakozást h i r d e t t ü n k . A régire v a l ó visszatérést azonban sem a t á r s a d a l m i fejlődés, sem a m ű s z a k i haladás inem engedélyezi. Valószínű, hogy a régiből a jót be kell építeni az új rendszerbe is. M e g p r ó b á l o m illusztrálni, amit el m o n d t a m . A z oktatási reformmal k a p c s o l a t b a n a X . pártkongresszusnak az egyik követelménye az volt, h o g y az o k t a t á s t és a társult m u n k a szük ségleteit összhangba kell h o z n i . H o g y ez m e n n y i r e nincs így, a z a k ö v e t kezőkből is kitűnik. 81-ben t a r t o m á n y i szinten egy felmérést készítettünk a pályaválasztási orientáció keretében, h o g y k i mi a k a r lenni. Tízezer t a n u l ó t kérdeztek meg, s a feleletekből csak n é h á n y dolgot említenék meg. A tízezerből mindössze 88 t a n u l ó jelentette k i , hogy géplakatos szeretne lenni, holott a •társult m u n k a k i m u t a t t a , h o g y 85-ig 4700 ilyen m u n k á s r a v a n szüksége. 70-en n y i l a t k o z t a k úgy, h o g y az esztergályos s z a k m á t választanák, a társult [munka pedig 85-ig 2800 esztergályost igényel. 12 tanuló k í v á n t hegesztő lenni, a társult m u n k a szükséglete pedig 1108 ilyen m u n k á s . 11 t a n u l ó választotta a kőműves és betonsze relő s z a k m á t , Vajdaság szükséglete viszont 3500 ilyen dolgozó. Ü g y ér zem, ez ékesen illusztrálja a társult m u n k a szükségletei és az iskolarend szer k ö z ö t t i óriási eltérést. V a g y n é z z ü k a következő a d a t o k a t ! A k i m u tatások alapján 85-ig a t á r s u l t m u n k á n a k 800 mezőgazdasági technikus ra lenne szüksége. 81-ben m á r 1800-an v á r t a k m u n k á r a , és .minden é v ben az iskolát újabb 900 d i á k fejezi b e Vajdaságban. Vegyésztechnikusra 900 volt a bejelentett szükséglet, s m á r 81-ben 1600-an v á r t a k m u n k á ra, a z ó t a pedig m i n d e n évben újabb 500 fejezi bej az iskolát. K ö z g a z d a sági technikusból 5700 a szükséglet, .és '81-ben imát majd 3000-en v á r t a k m u n k á r a , de évente Vajdaságban 2500-an fejezik be ezt az iskolát. Ezek 1
az a d a t o k is (bizonyítják, hogy gyakorlatilag imi n e m valósítottuk meg azt, ami a reformkövetelések k ö z ö t t elsőrendű f e l a d a t k é n t szerepek. A másik dolog, amit d r . T ó t h Lajos említett, az elitizmus. A z t m o n d t u k , h o g y nincs gimnázium, s ezzel az elitizmusnak 'minden gyökerét el v á g t u k . É n állítom, hogy az elitizmus itovább létezik, csak most h á r o m iskolában. Ezek pedig a t á r s a d a l m i szakok, a k ö z g a z d a s á g és az egész ségügyi s z a k o k . Ezekbe az iskolákba a jeles^ a k i t ű n ő és a Vük-díjas t a n u l ó k i r a t k o z n a k , m í g a többi szakra a b u k o t t a k , a pótvizsgázók, a gyönge t a n u l ó k és a jó előmenetelűek. T e h á t az elitizmus t o v á b b t a r t . N e m valósítottunk meg azonban m á s reformtörekvéseket sem. A k o n g resszus például kimondta, h o g y egyetlen iskola sem létezhet, amely csak a t o v á b b t a n u l á s r a vagy csak a m u n k á b a állásra képezi k i a t a n u l ó k a t . Szerintem ezzel is h a d i l á b o n állunk. M i tulajdonképpen az egységes k ö zépiskolában két évig m i n d e n k i t a r r a kényszerítünk, hogy v a g y végig járja, v a g y elszóródjon. S z a k m á r a , foglalkozásra n e m k é p e z t ü n k ki, h a nem, h o g y még rosszabb legyen a helyzet, a s z a k i r á n y ú oktatást egy v a g y k é t évre csökkentettük. M u n k á r a nevelni pedig m u n k a nélkül n e m lehet. Vagy például mi a kulturológus vagy a fordítói szák, a középfokú j o gász és így 'tovább? M i k ezek a kitalált s z á k m á k , amelyekre g y a k o r l a tilag nincs szükség, mégis é v r ő l évre generációkat teszünk itt t ö n k r e . T e h á t többrétű p r o b l é m á k ezek, amelyeket mielőbb orvosolni kell. T o v á b b á a kongresszus h a t á r o z a t a szerint iskolarendszerünket úgy keli megformálni, hogy a fiatalok mielőbb munkáiba állhassanak. Ú g y é r zem, h o g y ezt sem v a l ó s í t h a t t u k meg. Elméletileg létezik első és második szakmai f o k o z a t , gyakorlatilag a z o n b a n ezzel n e m foglalkozunk. N e m építettük b e iskolarendszerünkbe az első és m á s o d i k szakmai fokozatot, s nincs biztosítva az átjárhatóság. A z a tanuló ugyanis, aki befejezte a második s z a k m a i fokozatot, igaz, h o g y t á r s a d a l m i l a g elismert bizonyít v á n y t k a p , igaz, hogy e z t elfogadják m i n d e n ü t t , d e h a f o l y t a t n i akarja t a n u l m á n y a i t a h a r m a d i k s z a k m a i fokozaton, a k k o r vissza kell neki jönnie és p ó t o l n i azt a f o k o z a t o t , a m i t n e m fejezett b e az egységes, k ö zépiskolában. T e h á t ez sem vált b e . A t á r s u l t m u n k á n a k ebben az ötéves t e r v i d ő s z a k á b a n 27 700 első és m á s o d i k s z a k m a i f o k o z a t o t végzett d o l g o z ó r a lenne szüksége. A z , a m i t m i csinálunk a m á s o d i k s z a k m a i foko zaton, függetlenül attól, h o g y v a n 120 verifikált t a n t e r v ü n k , az n e m m á s , m i n t a foglalkoztatási érdekközösség tűzoltása. A h a r m a d i k szakmai f o k o z a t n á l p o n t o s a n tudjuk, hogy csak elenyé sző s z á m ú tanuló kapcsolódik b e a társult m u n k á b a . A k i csak befejezte a negyedik szakmai fokozatot és teheti, 'nem áll m e g ezen a f o k o z a t o n , mivel úgy képzeli, hogy technikusként m á r i n k á b b az i r o d á b a n a helye, mintsem a g y á r c s a r n o k b a n . Ezért a negyedik s z a k m a i f o k o z a t u t á n a legtöbben t o v á b b t a n u l n a k az egyetemen. 80-ban például a főiskolákra és az egyetemekre több tanulót í r t u n k b e számbelileg, m i n t a m e n n y i k ö zépiskolát végzett t a n u l ó n k v o l t a b b a n a generációban. M e r t az előző generációkból is m a r a d t a k . A beírás 102 százalékos volt. H á t k é r d e z e m én, hogy a t á r s u l t m u n k a elbírja-e ennek az anyagi terhét? V a g y a társult
m u n k á n a k szüksége v a n - e erre? Valószínűleg .nincs. T e h á t itt társadal mi-politikai lépéseket kell tenni, m e r t egyes tagozatok nem z á r h a t ó k h e máról h o l n a p r a , h a n e m csak fokozatosan csökkenthető a számuk. Véle m é n y e m szerint ezért n e m a reform reformjáról v a n szó, hanem arról, hogy a m i b e belekezdtünk, azt vigyük [is véghez. A régiből át kell venni azt, ami jó és továbbfejleszteni az újban. A m i i t t elhangzott a neveléssel kapcsolatban, azzal teljesen egyetértek. Amíg. azonban ilyenek a tanterveink, addig n e m h i b á z t a t h a t j u k az isko lát. D r . T ó t h Lajos megemlítette, h o g y most, amikor m e g t o r p a n t u n k , sokan felteszik a kérdést, hogy h o l v o l t u n k a n n a k idején. H i g g y é k el, mi a k k o r is m e g m o n d t u k a véleményünket, á m n a g y o n sok oktatásügyi dolgozót és pedagógust meg sem h a l l g a t t a k . Pedig érdemleges véleményt csak ők t u d n a k m o n d a n i , s azt meg is kellene hallgatni. K ü l ö n b e n ismét a régi h i b á b a esünk,, hogy n a g y o n sok gyerek életét és jövőjét tesszük t ö n k r e . M e r t ezzel a m o s t a n á b a n végzett kísérlettel n a g y o n rossz tréfát űzünk.
Tóth
Lajos
A reform reformját csak afféle szállóigeként használjuk, jobbára azon b a n a z t értjük rajta, h o g y sok mindenen kell j a v í t a n i és az önigazgatási átalakulás meggyorsítására v a n szükség. K i i n d u l ó p o n t u l természetesen a kongresszusi h a t á r o z a t o k szolgálhatnak, csakhogy ezek sem mindig elég precízek. Például az a tétel, hogy imindenkit alkalmassá kell tenni a t o v á b b t a n u l á s r a m e g a s z a k m á r a is, ez egy kicsit h o m á l y o s . Ebből eredt ugyanis az, h o g y egyikre sem képesítettünk. V a g y i n k á b b csak a t o v á b b tanulásra. T e h á t most szükség v o l n a a kongresszusi h a t á r o z a t o k megva lósításának országos szintű elemzésére. Léteznek m á r ilyen törekvések. Országos szinten nem e g y f o r m á n valósult m e g a reform. A szlovénok később kapcsolódtak be, Bosznia-Hercegovina pedig a szlovénok m ö g ö t t kullogott. Macedónia sajátságos m ó d o n megőrizte a gimnáziumot. M i n d ezt m o s t hasznos és érdekes v o l n a részletesen és tüzetesen elemezni.
Nagy
László
Csak m é g v a l a m i t a pályaválasztással kapcsolatiban. Valahol m i n a g y hibát k ö v e t t ü n k el a n n a k idején, amikor a 9. és 10. osztályt beindítottuk. A k k o r azt m o n d t u k , hogy a nyolcosztályos iskolában nem foglalkozunk t o v á b b a pályaválasztással, átvisszük az egységes középiskola m á s o d i k osztályába, s ez ismét a foglalkoztatási érdekközösségre h á r u l t . Szerin tem ez n e m elegendő, m e r t ezzel az iskolának és a társult m u n k á n a k e g y a r á n t foglalkoznia kell, hisz végeredményben ez egy igen b o n y o l u l t és fontos 'kérdés. N e m lehet pályaválasztást véghezvinni a z egységes k ö zépiskola m á s o d i k osztályában, m e r t e z m á r késő. Most p r ó b á l u n k visz-
szatáneolni, és a z t mondjuk, h o g y felújítottuk a z o k a t a pályaválasztási tanácsadókat, csoportokat, amelyek - az elemi és általános iskolában is voltak. E z t m á r az óvodától kísérni kell, m e r t k ü l ö n b e n t o v á b b r a is ugyanezekkel a p r o b l é m á k k a l k ü s z k ö d ü n k majd. E z koncepció kérdése, és azt hiszem, h o g y i t t n a g y b a k o t lőttünk. Egyetlen találkozástól a ta nulóval n e m v á r h a t ó el, hogy m i n d e n problémáját megoldjuk.
Tóth
Lajos
Különben v a n egy o l y a n vélemény is, miszerint m i n d e n rendben lett volna, h a a k é t a l a p v e t ő tényező, a t á r s u l t m u n k a és az oktatás eléggé érett és felkészített lett volna. Persze, a z t is a n n a k idején kellett volna kivizsgálni, h o g y ki m i r e képes és érett. A társult m u n k á b a n például általában nem volt káderszolgálat, s m i n d j á r t a z elején azt k é r t é k tőle, hogy mutassa k i , milyen szakemberekre v a n szüksége. A 'társult m u n k a erre képtelen volt, holott az egész reform é p p e r r e épült.
Garai
László
A z előbb azt m o n d t u k : először hallgassuk meg a szakembereket és a pedagógusokat, akik m á r régóta foglalkoznak az oktatással. É n m á r k i lenc éve j á r o m az iskolákat, a diákokról és az o k t a t á s ü g y i p r o b l é m á k ról cikkezek, így tolmácsolhatom a d i á k o k véleményét. Egyrészt a diá kokét, másrészt a m a g a m é t . A reformot n y u g o d t a b b légkörben kellett volná véghezvinni, ímert így a d i á k o k tájékozatlanok. A rendeteg v á l tozás és k a p k o d á s m i a t t nem tudják, m i l y e n szakok, milyen középisko l á k , illetve egyetemi k a r o k n y í l n a k , k i k e t vesznek fel és milyen feltétel lel. A középiskolák ugyancsak b i z o n y t a l a n o k , g y a k r a n felszámolnak b i zonyos t a g o z a t o k a t , ¿11. i r á n y z a t o k a t , v a g y á t k ö l t ö z t e t i k őket például K a n i z s á r ó l T o p o l y á r a , A nemzetiségek helyzete m é g nehezebb, m e r t ne k i k kevesebb t a g o z a t n y í l i k és ágy messzebbre kerülnek lakóhelyüktől. Egyelőre t e h á t a szülők és diákok e g y a r á n t tájékozatlanok. A z a v a r t csak tetézi a t a n t e r v e k g y a k o r i változása. Például történelemből h á r o m é v a l a t t h á r o m t a n t e r v és h á r o m t a n k ö n y v készült, illetve az utolsó még meg sem jelent, s máris elévült. A másik dolog pedig, amiről beszélni szeretnék, a munkaszervezetek és az iskolák k a p c s o l a t a . A z o k b a n az iskolákban, ahol a közvetlen t e r melésre képezik ki a t a n u l ó k a t , p l . húsipar, faipar, fémipar, o t t az együtt működéssel általában nincs probléma, elleniben egészen más a helyzet a nem termelő szakok, például (a k ó r h á z a k és a z egészségügyi t a n u l ó k ese tében, m i v e l a k ó r h á z a k n e m tudják ő k e t anyagilag úgy istápolni, mint a társult m u n k a . K ü l ö n említést érdemel a t a n k ö n y v p r o b l é m a . A diákok általában és túlnyomórészt jegyzetelnek az ó r á k o n . A középiskolai szint a jegyzete-
lési, ili. diktálási módszernél magasabb s z í n v o n a l a t k í v á n . A taneszközök használata valóban n e m kielégítő, d e létezik ennek a p r o b l é m á n a k egy másik vetülete is, amit én itaneszköz-imániának neveznék. É r t e m pedig ezen azt, hogy azok az iskolák, amelyek rendelkeznek korszerű tanesz közzel (akár zártláncú tv-rendszerrel iis), azok sem használják ki őket. H a s o n l ó jelenség figyelhető meg a t a n k ö n y v e k esetében is. Például az általános iskolás t a n k ö n y v e k színes, ötszínnyomásos, g a z d a g illusztrációs a n y a g á t a középiskolák szegényes, ülusztrálatlan t a n k ö n y v e i váltják fel. Illetve a középiskolákban a t a n k ö n y v í r á s t is az i s k o l a k ö z p o n t r a bízzák. A következő pedig az egyetem reformja. Reformáljuk az általános, a középiskolát, m í g az egyetem reformja m á r 67 óta v á r a t magára. Bár hébe-hóba m ó d o s í t a n a k a n a g y o n csikorgó p o n t o k o n , de a r r a n e m gon dolnak, h o g y összeegyeztessék a megreformált középiskola követelményei vel, t e h á t nem létezik egy folyamatos, összehangolt oktatási r e n d s z e r a legalsótól a legfelső fokig. Szólni kellene arról is, h o g y az ifjúság nem érzékeli kellően az előtte álló p e r s p e k t í v á t és h i á n y z i k belőle a m u n k a iránti érdeklődés és szere tet. G y a k r a n elhangzik részünkről az a kérdés, h o g y m i n e k tanuljak, h a úgy sem a k a r o k dolgozni. E n n e k pedig számtalan vetülete v a n . Én itt csak egyet említenék, nevezetesen azt, h o g y m í g N y u g a t - E u r ó p á b a n a dolgozókat kizsákmányolják ugyan, de teszik ezt egy igen m a g a s bérért, addig a fejlődő országokban a kereset n e m o l y a n , hogy ebből a kenyér mellett kalácsra is futná. T e h á t a dolgozóknak több m i n t 50 százaléka kénytelen munkája mellett jövedélemkiegészítési forrás u t á n k u t a t n i . A d i á k o k tehát tanácstalanok, n e m látják világosan, hogy m i t érdemes d o l gozni. Egyedül azt látják, h o g y olyan s z a k m á t kell választani, amelyben m aszekolhatnak. Beszélnünk kellene még az iskolarendszer nyitottságáról. P l . h a valaki orvos a k a r lenni, az ésszerű módja az lenne, hogy elvégzi az. általános is k o l á t , majd az általános középiskolát, az egészségügyi középiskolát, s végül az egyetemre i r a t k o z i k . Csakhogy n á l u n k , h a v a l a k i o r v o s a k a r lenni, a k k o r nem tanácsos egészségügyi középiskolába i r a t k o z n i , mivel ezen a szakon nincs n é h á n y olyan t a n t á r g y (biológia, m a t e m a t i k a , fizi k a ) , amely előfeltétele az egyetemre jelentkezésnek. Így azok a diákok, akinek tehetsége v a n , megkerülik az egészségügyi középiskolát, és v a l a mely m á s szakra j á r n a k (matematika-fizika) csak azért, hogy később m a g á n ú t o n p ó t o l v a a biológiát és a v e g y t a n t beiratkozhassanak az egye temre. H i á n y o l o m azt is, hogy oktatási rendszerünkben n e m a l a k u l t ki sem milyen differenciált foglalkozás a d i á k o k k a l , amely tekintettel lenne különböző képességeikre. Azzal, hogy az általános iskola alsó t a g o z a t a i n , hasonlóképpen pedig az egyetemeken is k ö n n y í t i k az egyik tanévből a másikba való átmenetet, azzal, h o g y pl. az általános iskola második osz tályából két egyessel is á t lehet jutni a h a r m a d i k b a , d e hasonló a helyzet az egyetemen is, ezzel csak t o v á b b devalváljuk az a m ú g y is d e v a l v á l ó d o t t oktatási rendszerünket.
Tóth
Lajos
A z egyetem ősi falait a reformok m á r évtizedek óta ostromolják, de a hullámok hol osak a falak fölött, hol pedig csak a 'réseken j u t n a k be. Mivel minden fokozaton keresztülhaladtam, s m o s t az egyetemen dolgo zom, jobban meg t u d o m ítélni a helyzetet. V a n az újvidéki egyetemen egy úgynevezett fejlesztési k ö z p o n t . Végre mogalak.üt, m e r t régóta han goztatjuk, hogy a t u d o m á n y bölcsője az egyetrsm, s közben nem képes a saját fejlesztését t u d o m á n y o s a n megalapozni. Ez most megalakult, és ha érvénye, v a l a m i n t hatása is lesz, a k k o r előbb-utóbb változásokat is von maga u t á n . A z t azonban m á r az első é v után is érzékeltük, hogy milyen nehéz itt b á r m i t is v á l t o z t a t n i . 1
Csuvik
József
N a g y o n megkönnyítette helyzetemet az előbbi felszólaló, mert h á r o m negyed részét e l m o n d t a az én ' m o n d a n d ó m n a k is. Én t e h á t most m á r csak távirati stílusban szólnék a színvonal-csökkenésről, amely m á r elkezdő dik az elemiben, majd a középiskolában és az egyetemen folytatódik. Ezzel kapcsolatban fölteszem a kérdést, h o g y foglalkozunk-e a jó t a n u lókkal? Mindig csak a gyönge t a n u l ó k (és a lemorzsolódás a téma, de m i van a jó tanulókkal, akik a gyengék m i a t t semmire sem h a l a d n a k . A színvonalat odáig csökkentjük már, h o g y a jó t a n u l ó k n a k o t t h o n szinte nem is kell készülnie. A másik dolog pedig, h o g y r e f o r m r a v a l ó b a n szükség v a n , de nem olyan e l k a p k o d o t t f o r m á b a n , ahogy eddig csináltuk. A z egységes k ö z é p iskolában p é l d á u l az ősszel, közvetlenül a t a n é v k e z d e t é n k a p t u k meg a t a n t e r v v á l t o z t a t á s t , némelyik egységes középiskola pedig nem is t u d o t t róla. Egymás k ö z ö t t beszéltük meg, h o g y k i m i szerint kezdi a m u n k á t . Vagy p l . : a szakirányú o k t a t á s b a n m o s t egy kísérleti p r o g r a m o t a k a r n a k meghonosítani, s m á r föl is szólítottak n é h á n y iskolát,, hogy dolgoz za ki h o z z á a p r o g r a m o t és vállalja a v a l ó r a váltását is. És vajon kik v á l lalják? Pll. Zsablya v a g y Csóka, ahol most szeretnék kialakítani a szak irányú oktatást. Most, amikor m á r az új tanévben egy új reform szerint k e z d ü n k dolgozni, k i t a l á l u n k egy hároméves iskolát. E n n e k kapcsán még megjegyezném, hogy n a g y hiba az iskoláknak ez a hirtelen átállása egyik s z a k m á r ó l a m á s i k r a . Most, amikor d i v a t b a jött a termelőszakmák szorgalmazása, m o s t azok a z iskolák is ezzel a k a r n a k foglalkozni, amelyek eddig tisztviselőket képeztek. Természetes, hogy eh hez semmilyen feltételük sincsen meg, m e r t pl. egy fémes szakmához ok vetlenül szükséges a m ű h e l y is. K o n k r é t p é l d á t m o n d o k : Becsén is v a n fémes középiskola és A d á n is, de i t t m á r régen egy jól felszerelt műhely ben dolgoznak a t a n u l ó k . Mivel pedig ez bevált, m o s t a z e n t a i a k is nyit n a k egy ilyen tagozatot. Sőt C s ó k a is bekapcsolódott; mezőgazdasági mechanikusokat és öntőket fognak képezni. T ö r ö k k a n i z s á n a k és K a n i zsának ugyancsak v a n n a k ilyen t a g o z a t a i .
A tantervek sokszor a fellegekben j á r n a k , o l y a n követelményeket t á m a s z t a n a k a szakirányú oktatással szemben, ami teljesen kivihetetlen, mert a t e r m e l ő s z a k m á r a általában a gyengébb t a n u l ó k jelentkeznek. A n n y i r a felapróztuk a s z a k m á k a t , hogy sokszor m á r kész h u m o r : a ven déglátóiparban pl. k ü l ö n képezik a devesfőző és hússütő szakácsokat?! Pavlovics
Éva
H o l v a n n a k az iskolai szakszolgálatok? A d á n beindult egy, s ennek örülünk, de sajnos, n e m a z iskolák, ó v ó d á k , középiskolák mellett, hanem a község keretében. H o l v a n azonban a pszichológus, pedagógus, a n d r o lógus, szoaiológus, aki a rossz tanulók problémáival foglalkozna. Ahe lyett h o g y a társadalom értékes tagjaivá nevelné őket, rájuk sütik a bé lyeget, hogy nem v a l ó k semmire. N a g y o n fontos lenne, hogy egy ilyen ember legyen mellettük, m e r t a pedagógus nem isten. És jön a h a r m a d i k probléma, h o g y nincs p é n z . N i n c s szükségünk a szakszolgálatokra, m e r t nincs rá p é n z . Pedig n a g y o n n a g y szükségünk v a n .rá, m e r t az eltévelye dett f i a t a l o k fejlődését n e m képesek a pedagógusok kellőképpen i r á n y í tani. Tóth
Lajos
A szakszolgálat kérdése t á g a b b értelemben is érvényes. A köztársasá gi, a t a r t o m á n y i , a regionális oktatásfejlesztő (pedagógiai) szervezetek nek át kellett v o l n a alakulniuk, ment több tekintetben n e m felelnek meg a funkciójuknak. E g y szervezeti m o d e l l t kell kialakítani az iskolákban, a k ö z p o n t o k b a n , n e m pedig a szakszolgálatot a meglévőbe behelyezni. Csehpál
Pál
Említette a t a n á r úr a pedagógusképzést. N a g y o n r á n y o m j a a bélye gét o k t a t á s u n k r a pl., h o g y az iskolában m é r n ö k ö k is előadnak, h o l o t t ők nem t a n u l t a k pedagógiát. M e r t azelőtt a mester a műhelyben csak a gya k o r l a t i t u d á s t a d t a á t a gyerekeknek, ezért k a p t a a fizetést. M a n a p s á g többször hajmeresztő pedagógiaellenes m a g a t a r t á s n a k és viselkedésmődn a k lehetünk a tanúi az ilyen, a pedagógusi p á l y á r a nem képesített s z a k emberek (mérnökök stb.) részéről. H a m á r megemlítettük, hogy a p e d a g ó gusképzés nagyon összetett, a k k o r azt is m o n d j u k el, h o g y miért népsze rűtlen. L é p t e n - n y o m o n fültanúi lehetünk ugyanis annak, h o g y sok évi pedagógiai m u n k a u t á n az ember előbb-utóbb csak otthagyja a z iskolát. Raffai
Éva
Én elhatároztam, h o g y n e m szólök hozzá, m e r t a n n y i ilyen kerekasz tal-beszélgetésen v e t t e m m á r részt m i n t ó v ó n ő , de mégis k i k í v á n k o z i k belőlem v a l a m i . M i n d i g úgy tudjuk, és é g y m o n d j u k a m a g u n k é t , p o n t o -
san tudjuk, hogy m i t kellene tenni, s a k k o r jön egy m e r ő b e n m á s p r o g ram, a m i t teljesítenünk kell. Most például egy új elképzelésről beszélünk, amiről m á r eleve tudjuk, h o g y n e m jó.. A k k o r m i é r t .nem lehetett a régi nek addig érvényben m a r a d n i a , amíg egy j o b b a t n e m t u d u n k helyette? H o g y négy-öt év m ú l v a n e kelljen ismét a z t m o n d a n i : e g y o l y a n ge neráció került k i az iskolapadból, amelynek sem az elméleti, sem a gya korlati t u d á s a nem felel meg az elvárásoknak. M e g i n t csak ú g y érzem, hogy n a g y o n z ű r z a v a r o s 4—5 év előtt á l l u n k és n é g y - ö t generáció ismét el fog csúszni. Véleményem szerint meg kellett v o l n a h a g y n i az a n y a iskolákat. K i m é r v a d ó rá, hogy azt m o n d j a : n e m lehet. I n k á b b a p e d a g ó gusokat kellett volna átirányítani, h o g y h a kell, szakmai, p r o f i l j u k n a k megfelelően, hogy pl. ne C s ó k á n , h a n e m Z e n t á n t a n í t s a n a k . És a d i á k is üljön a buszra. Igaz fárasztó ez, d e m i v a l a m i k o r Újvidékig m e n t ü n k , hogy ó v ó n ő k lehessünk. A k i pedig pincér v a g y szakács a k a r t lenni, az elment S z a b a d k á r a . A m a i világban i n k á b b a közlekedést kellene még fejleszteni, mintsem az iskolákat, s z a k m á k a t aprózni, hogy végül sehol se legyen megfelelő k á d e r . A csókái iskolában is m a j d lesz húsz o l y a n m é r n ö k , a k i u g y a n ú g y fog viselkedni, ahogy ;a d o k t o r úr mondja. Most h á r o m ó r á t beszélgettünk, és azzal az érzéssel' m e g y ü n k haza, hogy n e m csináltunk semmit, m e r t n e m t u d u n k változtatni a dolgokon. C s a k jeleztük a problémát, és minden m e g y a régi kerékvágásban, v a g y egy újban, ami még rosszabb fesz. H a legalább á g y m e h e t n é n k el, h o g y .reménykedhetnénk a helyzet jobb r a fordulásában. Tessék elképzelni azt a középiskolai pedagógust, aki mindezek u t á n , érthetően, nem. meggyőződéssel csinálja munkáját. Ezek nem kis dolgok, s szerintem országos összefogásra v a n szükség a m e g oldásukhoz.
Tóth
Lajos
A kérdést a kolléganő helyesen v e t e t t e fel, d e a z é r t a z ilyen őszinte, n y í l t szívű beszélgetés h a t á s f o k a tekintetében n e m kell ennyire b o r ú l á t ó n a k lenni. Elsősorban minden érdekelt a l a n y n a k n a g y szüksége v a n a sokol dalú, tárgyilagos tájékoztatásra, és ami i t t elhangzott, az a jelenlévők ál tal és a L é t ü n k hasábjain m á s o k h o z is eljut. Remélhetőleg eljut az illeté kes szervekhez is és gondolkozásra, t e t t e k r e fog késztetni. Sok fontos, időszerű kérdést itt osak é r i n t e t t ü n k . A felvetett kérdések ben, értékelésükben általában egyetértettünk, b á r mástmás szemszögből világítottuk meg őket. M i n d a n n y i a n érezzük a felelősséget, és a z t szeretnénk, h a szakirányú o k t a t á s u n k fejlődése-fejlesztése megfelelő m e d e r b e terelődne, h o g y minél közelebb k e r ü l j ü n k a k i t ű z ö t t n a g y és nemes célhoz — oktatási rendsze r ü n k szocialista önigazgatásé átalakulásához.
