OKTATÁSI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2007. május 25.

Oktatási alapismeretek

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 0621

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Oktatási alapismeretek — emelt szint

Javítási-értékelési útmutató

Módszertani útmutató a vizsgázók írásbeli teljesítményének értékeléséhez

EMELT SZINT Az EMELT SZINTŰ érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 40%-ában egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásával és 60%-ában szöveges (kifejtendő) kérdésekre adott válaszokkal érhető el. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok értékelésénél kötelező a javítókulcsnak való megfelelés. A javítókulcstól való eltérés lehetőségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik.

Javítókulcs a szöveges feladatokhoz Általános útmutató A szöveges válaszokat három fő szempontból értékeljük és pontozzuk. 1. Mennyiségi szempont: ez a válasz tartalmi gazdagságára és helyességére vonatkozik. A mennyiségi szempontot értékelő pontszámot a javítási útmutatóban, valamint az értékelőlapon a megadott válaszelemek értékelésekor azonos értékűnek tekintjük, egyes feladatoknál súlyozottan értékeljük. Ezt a feladat értékelőlapján (a megoldásban) jelöljük. A feladatlapon a feladatra adható maximális pontszámot jelöltük. Az egyes válaszelemek megoldási javaslatokat tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy a megoldáselemet tartalmilag és nyelvileg helyesen körülíró megoldás is értékelhető. Ugyanakkor feltétlenül ragaszkodjunk a két fenti kritériumhoz (tartalmi és nyelvi korrektség), különben az értékelés pontatlanná válik. 2. Minőségi szempont: ez a rövid feladatok esetében a feladat megértésére, a szaknyelv használatára, a lényeg kiemelésére, a hosszabb feladatok esetében a feladat megértésére, a lényeg kiemelésére, a téma kidolgozására, az ismeretek mélységére, a szaknyelv használatára és a megközelítés sokszínűségére vonatkozik. 3. Kifejezőképesség: a rövid feladatok esetében a világosságra, a nyelvhelyességre, a helyesírásra, a hosszabb feladatok esetében az előbbieken kívül a szövegalkotásra vonatkozik. Az alábbi táblázat a problémamegoldó (rövidebb) szöveges feladatok értékelését szemlélteti.

írásbeli vizsga 0621

2 / 11

2007. május 25.



Mennyiségi szempontok

Minőségi szempontok

Elemei Az ismeretek mennyisége

Aránya 70%

Az ismeretek mennyisége

60%

Elemei A feladat megértése A szaknyelv használata A lényeg kiemelése A feladat megértése A lényeg kiemelése A téma kidolgozottsága Az ismeretek mélysége A szaknyelv használata A megközelítés sokszínűsége

Elemző (hosszabb)

Problémamegoldó (rövidebb)

Szöveges jellegű feladatoknál az alábbi táblázat alapján történik az értékelés.

Kifejezőképesség

Aránya Elemei Aránya Világosság 20% Nyelvhelyesség 10% Helyesírás

30%

Világosság Nyelvhelyesség Helyesírás Szövegalkotás 10%

A következő táblázat a problémamegoldó (rövidebb) feladatok értékelését szemlélteti. Minőségi szempontok 20% Feladat megértése Szaknyelv használata

Kifejezőképesség 10% Világosság Nyelvhelyesség

Lényeg kiemelése Helyesírás Adható pont: 5 Elért pont: Adható pont: 2 Elért pont: Minőség+kifejezőképesség Adható pont összesen: 7 Elért pont: összesen


3 / 11

2007. május 25.



A következő táblázat az elemző (hosszabb) feladatok értékelését szemlélteti.

Minőségi szempontok 30% Feladat megértése

Kifejezőképesség 10% Világosság

Lényeg kiemelése

Nyelvhelyesség

Téma Helyesírás kidolgozottsága Az ismeretek mélysége Szövegalkotás Szaknyelv használata Megközelítés sokszínűsége Adható pont: 11 Elért pont: Adható pont: 4 Elért pont: Minőség+kifejezőképesség Adható pont összesen: 15 Elért pont: összesen


4 / 11

2007. május 25.



Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 1. feladat A.) b) B.) c) C.) a) D.) a) E.) c) F.) a) 6 helyes válasz 5 helyes válasz 4 helyes válasz 3 helyes válasz 2 helyes válasz 1 helyes válasz

5 pont 4 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont

Összesen

1 pont

Minden helyes válasz Összesen

1 pont 3 pont

Összesen

1 pont

2. feladat d)

3. feladat a) 2 b) 3 c) 2

4. feladat c)

5. feladat a) részleges lemaradás, lelassult fejlődés b) visszaesés egy magasabb fejlődési fokról egy alacsonyabb fejlődési fokra c) visszafordítható folyamat d) megelőzés Minden helyes válasz Összesen írásbeli vizsga 0621

5 / 11

1 pont 4 pont

2007. május 25.



6. feladat a) E b) E c) B d) E Minden helyes válasz Összesen

1 pont 4 pont


1 pont 6 pont


1 pont 3 pont


1 pont 6 pont

7. feladat a) H b) H c) I d) H e) H f) I

8. feladat a) Moro b) vonatkoztatási csoportnak c) absztrakció

9. feladat B A D B C D


6 / 11

2007. május 25.



10. feladat a) 3 b) 2 c) 1 Minden helyes válasz Összesen

1 pont 3 pont


1 pont 4 pont

11. feladat 11/1 – visszahat a környezetére/környezetre 11/2 – időzítés 11/3 – értékek – értékrendjét


7 / 11

2007. május 25.



Szöveges, kifejtendő feladatok 1. feladat Lehetséges megoldás A spontán és a szándékos figyelem A figyelem legfontosabb tulajdonsága a szelekció. • Spontán figyelem: – váratlan, erős, érdekes, újszerű ingerre odafordulás – tájékozódási reakció (Pavlov – „mi az” reflex) – Berkyne szerint: fizikai, biológiai és össze nem illő jelentőségű – idegrendszeri alapja: Szokolov „neurális modell”-je A spontán figyelmet meghatározza a szükséglet és a motiváció is. • Szándékos (kitartó) figyelem: akarattal irányított – sajátosságai – éberség, készenléti állapot, elvárás 2 pont A figyelem fenntartásának eszközei: • Iskoláskor – a taníthatóság feltétele a szándékos figyelem – a figyelem fejlesztése folyamatos feladat – összpontosítás tanórai feladatokra – szándékos gátlás a lényegtelen ingerek kizárására – érdeklődés fenntartása (hibajavítás, önellenőrzés) – óránkénti rövid szünetek beiktatása 3 pont 5+2 ∑ 7 pont

2. feladat Lehetséges megoldás Az értékelő attitűd szerepe a másság megítélésében meghatározó : – előítéletesség: (negatív attitűd) ami meggyőződést nélkülöző, hamis állításon alapuló értékelő beállítódás – sztereotipizálás: valamilyen kategóriába soroljuk a személyt (pl.: cigány– piszkos, munkakerülő, lopás stb.) – „bűnbak” – csoport előítélet 2 pont Az óvónő feladata: – a kislány pozitív tulajdonságainak kiemelése, vonzóvá tétele (pl.: énekhangja, jó mozgása, tánc tudása) – szülőkkel való beszélgetés, családlátogatás (a gyermek gondozottsága, öltöztetési esztétikája) – szülői értekezleten a „másság” problémájának megvitatása 2 pont 4+2 ∑ 6 pont


8 / 11

2007. május 25.



3. feladat Lehetséges megoldás: a) A kommunikációt nehezíti: – kidolgozatlan, kevésbé iskolázott beszéd – szövegtúltengés – az alá-fölérendeltségi viszony – hazugság vagy elhallgatás – a gyermeki kommunikáció sajátossága – kulturális eltérés (más nemzetiségű) – szervi fogyatékosság (pl.: beszédhiba, süketnéma) b) A kommunikációt segíti – a visszacsatolás – szövegösszefüggés ismerete – a szituáció ismerete – az önmagunkról és másokról alkotott kép

2 pont

2 pont 4+2 ∑ 6 pont

4. feladat Lehetséges megoldás: A szocializáció alapmechanizmusának, folyamatának főbb állomásai: – környezeti ingerek szükségességének megléte – a szoktatás, a kondicionálás folyamata a születéstől tart – jelen van az indirekt nevelés a folyamatban – az anyanyelv megtanulása – az azonosulás a legerősebb szocializációs mechanizmus – komplex viselkedésminták differenciális megerősítése és gyakorlása – a személyiség önszervező fejlődése a serdülőkor kezdetén kezd működni 6-7 válaszelem 3 pont 4-5 válaszelem 2 pont 2-3 válaszelem 1 pont 1 válaszelem 0 pont 3+1 ∑ 4 pont


9 / 11

2007. május 25.



5. feladat A beszédfejlődés a) előfeltételei: – beszélő környezet – ép látó, halló és mozgató központ – beszédmegértő képesség – a hangképző apparátus épsége

4 pont

b) beszédhibák, rendellenességek: pöszeség, dadogás, hadarás, orrhangzóság valamint a megkésett beszéd és a leegyszerűsödött beszéd 3 pont c) pedagógiai tennivaló: – logopédus, szakorvosi segítség igénylése – a beszédhiba megbeszélése a gyermekcsoporttal, a gyerek elfogadása, pozitív támogatása – a szülők felvilágosítása, együttműködés kialakítása a beszéd korrigálására 3 pont 10+7∑ 17pont


10 / 11

2007. május 25.



6. feladat Lehetséges megoldás: A mese, televízió erőszakos jelenetei a gyermeki agresszivitásban. • Az agresszió: szándékos cselekvés, amelynek indítéka, hogy nyílt vagy szimbolikus formában valakinek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon. 1 pont • Fajtái: a cél- vagy eszközjellegű, antiszociális vagy proszociális, védekező vagy támadó. 1 pont • Az agresszió megnyilvánulása nemek szerint eltérő (pl.: lányok árulkodnak, csípnek vagy harapnak, a fiúk verekednek). 1 pont • Az agresszió oka lehet: Durva, korlátozó nevelés, valamint a hasonló hatást kiváltó, erőszakot, brutalitást bemutató film, mese. 1 pont • A személyiségfejlődés feltétele, hogy információt közöljünk, beszéljünk a gyermekhez, meséljünk neki. 1 pont • A mese sajátosságai azonosak a gyermek vágyaival, ezért azonosul a szereplőkkel, azok magatartási és erkölcsi mintáival. 1 pont • Kísérlet vizsgálata: - egyik csoportnak erőszakos jeleneket ábrázoló film - kontroll csoportnak ártalmatlan jeleneteket tartalmazó mese, tv. Mindkét csoportnál mérték a kísérletet követően a fizikai és verbális agresszió előfordulását. 2 pont •

Konklúzió: az agresszív jelenetek félelmet, erős vegetatív tüneteket (szapora légzés, gyorsuló pulzus stb.) eredményeztek, majd hozzászokást, utánzási vágyat. Tartós veszélyt jelentettek a videó és a számítógép interaktív meséi, ahol a szocializációs feladatokat gépek végzik a szülő helyett, ami deformálja a lelki egészséget. 4 pont 12+8 ∑ 20 pont


11 / 11

2007. május 25.

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

Recommend Documents