OKTATÁSI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2009. május 22.

— középszint Oktatási alapismeretek

középszint Javítási-értékelési útmutató 0801

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

— középszint Oktatási alapismeretek — középszint

Javítási-értékelési útmutató

Fontos tudnivalók Az írásbeli feladatok értékelésénél kötelező a központilag összeállított javítási-értékelési útmutatónak való megfelelés. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat az útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontozást kell alkalmazni. A dolgozatokat a vizsgázó által használt színtől eltérő színnel kell javítani, jelölve a hibákat és azok súlyosságát, illetve a meg nem oldott feladatokat.

A szöveges válaszokat három fő szempontból kell értékelni. 1. Mennyiségi szempont: ez a válasz tartalmi gazdagságára és helyességére vonatkozik. A mennyiségi szempontot értékelő pontszámot a javítási útmutatóban, valamint az értékelőlapon megadott válaszelemek értékelésekor azonos értékűnek tekintjük, egyes feladatoknál súlyozottan értékeljük. Ezt a feladat értékelőlapján (a megoldásban) jelöljük. A feladatlapon a feladatra adható maximális pontszámot jelöltük. Az egyes válaszelemek megoldási javaslatokat tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy a megoldáselemet tartalmilag és nyelvileg helyesen körülíró megoldás is értékelhető. Ugyanakkor feltétlenül ragaszkodjunk a két fenti kritériumhoz (tartalmi és nyelvi korrektség), különben az értékelés pontatlanná válik. 2. Minőségi szempont: ez a rövid feladatok esetében a feladat megértésére, a szaknyelv használatára, a lényeg kiemelésére: a hosszabb feladatok esetében a feladat megértésére, a lényeg kiemelésére, a téma kidolgozására, az ismeretek mélységére, a szaknyelv használatára és a kreativitásra vonatkozik. 3. Kifejezőképesség: ez a rövid feladatok esetében az áttekinthetőségre, rendezettségre, nyelvhelyességre, helyesírásra, a hosszabb feladatok esetében az előbbieken kívül a szövegalkotásra vonatkozik.

írásbeli vizsga 0801

2 / 10

2009. május 22.



Elemző (hosszabb)

Problémamegoldó (rövid)

A szöveges jellegű feladatok értékelése az alábbi táblázat alapján történik.

Mennyiségi szempontok Minőségi szempontok Elemei Arány Elemei Aránya a Az ismeretek A feladat megértése mennyisége A szaknyelv 70% használata 20% A lényeg kiemelése

Kifejezőképesség Elemei Aránya

Az ismeretek mennyisége

Áttekinthetőség, rendezettség Nyelvhelyesség Helyesírás Szövegalkotás

60%

A feladat megértése A lényeg kiemelése A téma kidolgozottsága Az ismeretek mélysége A szaknyelv használata Kreativitás

30%

Áttekinthetőség, rendezettség Nyelvhelyesség Helyesírás

10%

10%

Az alábbi táblázat a problémamegoldó (rövidebb) szöveges feladatok értékelését szemlélteti. (1-4. feladat)

Minőségi szempontok 20%

Kifejezőképesség 10%

Feladat megértése

Áttekinthetőség, rendezettség

Szaknyelv használata

Nyelvhelyesség

Lényeg kiemelés

Adható pont: 4

Helyesírás

Elért pont

Adható pont: 2

Minőség+kifejezőképesség Adható pont: 6

Elért pont: Elért pont:

összesen


3 / 10

2009. május 22.



A következő táblázat az elemző (hosszabb) feladatok értékelését szemlélteti. (5-6. feladat)

Minőségi szempontok 30%

Kifejezőképesség 10%

A feladat megértése A lényeg kiemelés

Áttekinthetőség, rendezettség Nyelvhelyesség

A téma kidolgozottsága

Helyesírás

Az ismeretek mélysége A szaknyelv használata

Szövegalkotás

Kreativitás Adható pont: 9

Elért pont:

Minőség+kifejezőképesség

Adható pont: 3 Elért pont Elért pont: Adható pont: 12

összesen Az írásbeli vizsgafeladatok pontszámainak összege csak egész szám lehet. Ha az írásbeli vizsga(rész) pontszáma nem egész szám, akkor a matematikai kerekítés szabályai szerint kell eljárni (az öttizedre vagy az a felett végződő pontszámokat felfelé, az öttized alattit pedig lefelé kerekítjük).


4 / 10

2009. május 22.



Egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatok 1. feladat 1/1. a) 1/2. c) 1/3. a) 2. feladat 2/1. 2/2. 2/3. 2/4. 2/5. 2/6. 2/7. 2/8. 2/9. -

I I I H I H I H I

3. feladat 3/1. c) 3/2. d) 3/3. e) 3/4. a) 3/5. b)

4. feladat 4/1. c) 4/2. a) 4/3. c) 4/4. a)

5. feladat 5/1. b) 5/2. c) 5/3. c)

3 helyes válasz 2 helyes válasz 1 helyes válasz

2 pont 1 pont 0 pont

Minden helyes válasz Összesen

1 pont 9 pont


1 pont 5 pont


1 pont 4 pont


6. feladat (magasabb rendű) érzelem


1 pont 3 pont

1 pont

5 / 10

2009. május 22.



7. feladat 7/1. 7/2. 7/3.

c) c) d)

3 helyes válasz 2„ 1„


8. feladat 8/1. 8/2. 8/3. 8/4.

c) d) a) c)


1 pont 4 pont


1 pont

9. feladat 9/a) D 9/b) B

3 pont

9/c) A

10. feladat 10/a)

4.

10/b)

3.

10/c)

4.


1 pont 3 pont

11. feladat 11/1.

A

11/2.

C


1 pont 2 pont

12. feladat a) Testbeszéd: nonverbális kommunikációs eszköz, mely színezi, kiegészíti, érthetőbbé és kifejezőbbé teszi a verbális kommunikációs jelzéseket. b) Szerepteljesítmény: a ténylegesen „eljátszott”, átélt, illetve megélt szerep az adott szituációban. Minden helyes válasz Összesen írásbeli vizsga 0801

6 / 10

1 pont 2 pont 2009. május 22.



13. feladat A család funkciói:

biológiai gazdasági társadalmi

14. feladat a) – H b) – I c) – I d) – H e) – H f) – I




1 pont 6 pont



15. feladat A játék tartalma: a) c) A játék témája: b)

Szöveges (kifejtendő) feladatok 1. feladat Értelmezze példával illusztrálva a klasszikus kondicionálás menetét! Lehetséges megoldás - A feltétlen inger és a feltétlen válasz stabil kapcsolata a tanulás kezdetekor. (Az éhes kutyának eleséget adunk, nyálazni fog.) - A feltétlen inger és a későbbi feltételes inger időbeli egybeesése. (Az étel és csengő egyidőben → kontinuitás = időbeli érintkezés elmélete.) - A semleges inger is kiváltja a kapcsolatot. (A csengő önmagában is kiváltja a nyálelválasztást → ingerhelyettesítő = ingerszubsztitúció elmélete.) - Az ismétlések száma határozza meg a kapcsolat erősségét. Értékelés: 1 helyes, a fentiekkel tartalmában megegyező megállapítás: 1 válaszelem Minden helyes válaszelem 1 pont 4+2∑ 6 pont írásbeli vizsga 0801

7 / 10

2009. május 22.



2. feladat Határozza meg a pedagógiai pszichológia fogalmát, tárgyát, feladatát! Lehetséges megoldás - A pedagógiai pszichológia a pszichológiának az az ága, amely a nevelési és oktatási folyamat pszichológiai sajátosságait és törvényszerűségeit vizsgálja. - Tárgya: a nevelési-oktatási folyamat, amit pszichológiai vonatkozásaiban vizsgál. - Feladata: az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése, a pedagógiai folyamat pszichológiai törvényszerűségeinek feltárása és tudatosítása útján. Értékelés: 1 helyes, a fentiekkel tartalmában megegyező megállapítás: 1 válaszelem Minden helyes válaszelem 1 pont 3+1∑ 4 pont 3. feladat Jellemezze az óvodáskorú gyermek képzeleti sajátosságait! Lehetséges megoldás - Az érzelem irányítja. - Fantáziahazugság - nincs félrevezetés szándéka. - Legtöbb funkciója - a vágyteljesítés, - a hiányzó ismeretek pótlása, - nagycsoportban: alkotó képzelet-konstruálás. - A képzeleti tevékenység színterei: mesehallgatás, játék, ábrázolás. Értékelés: 1 helyes, a fentiekkel tartalmában megegyező megállapítás: 1 válaszelem Minden helyes válaszelem 1 pont 4+2∑ 6 pont 4. feladat Értelmezze a helyi tanterv fogalmát, ismertesse jellemzőit! Lehetséges megoldás - Az iskolákban folyó tényleges oktató-nevelő tevékenységet a helyi tantervek alapján végzik. - Az iskola nevelőközössége készíti a helyi adottságok, sajátosságok figyelembevételével. Tartalmazza: -

a tanítás-tanulás célját, követelményeit, a tantárgyak rendszerét, időkereteit, a szervezési kereteket, az ellenőrzés, értékelés elfogadott rendszerét, a taneszközök (tankönyvek) rendszerét. 6 válaszelem 4-5 válaszelem 3-2 válaszelem 1 válaszelem


8 / 10

3 pont 2 pont 1 pont 0 pont

2009. május 22.



3+1∑ 4 pont 5. feladat Mutassa be az utánzás és azonosulás azon jellemzőit, melyeket a szocializáció szempontjából jelentősnek tart! Lehetséges válaszok - Az utánzás a szociális interakciók elemi formája. - Szinte minden szociális kapcsolatban megjelenik, de eltérő mértékben. - Megjelenése függ: o a személyek közötti viszonytól, o a motivációtól, o a személyiség-vonásoktól. - A gyermek csak a számára fontos viselkedést utánozza. - A minta, modell szerepe a gyermek szocializációja szempontjából: o magatartás formálás, o társadalmi normák átszármaztatása, o a gyermekek viselkedésének alakítása, befolyásolása. - A befolyásoló személy pozitív (jutalmazás) vagy negatív (büntetés) megerősítés által éri el célját. - A modell hatékonysága nem mindig feltételezi a személyes interakciót, az utánzás a távollétében vagy pl. a tv. nézése által is létrejöhet. - Az utánzó viselkedésének büntetése és jutalmazása sok ellentmondást hordoz. (Például: túl gyakori büntetés → modelléhség, túl gyakori jutalmazás → konformizmus. ) Értékelés: 1 helyes, a fentiekkel tartalmában megegyező megállapítás: 1 válaszelem Minden helyes válaszelem 1 pont 8+5∑ 13 pont


9 / 10

2009. május 22.



6. feladat Elemezze a forrásrészlet és pedagógiai pszichológiai ismeretei alapján a játék személyiségfejlesztésben betöltött szerepét! Értelmezze példával illusztrálva a játék sajátosságait! „Növekedésem üteme oly messzire elmaradt vágyaim lendületétől, hogy vigasztalás után kényszerültem nézni. Mivel a nap minden órájában rá kellett ébrednem alattvalói mivoltomra, vigasztalásul alattvalókat kerestem én is, akiken uralkodhassam. Így tettem alattvalóimmá hugom babáit, egy-egy balsorsú békát, verebet vagy csigát, amelyeket élve boncolgattam.” Kolozsvári Grandpierre Emil Lehetséges megoldás - A játék fogalma: a gyermek szabadon választott tevékenysége, amelyben személyiségének a környezetéhez való viszonya sajátos formában tükröződik. - Az óvodás gyerek legfőbb tevékenysége, fejlesztésének alapvető eszköze. - Hatással van az egész személyiség alakulására: - fejleszti a gyerek képességeit (testi, értelmi, szociális, pl. mozgását), a különböző magatartásformák kialakulását, érzelmeit, erkölcsi tulajdonságait, a közösségi, társas élet szokásainak megismerését, elsajátítását. A tevékenység motívumai: - A gyermeket belső szükséglete, tevékenységi vágya, érdeklődése és a környezetből szerzett különböző hatású élmények feldolgozásának igénye készteti játékra. - A gyerek korlátozott lehetőségei és növekvő igényei, vágyai közötti ellentmondás feloldódik a játékban. Az idézetben az író emlékezik játékainak erre a motívumára. A játék jellemző sajátosságai: - Feszültségoldó és vágyteljesítő (pl. aktivitás, mozgásigény, kíváncsiság, győzni akarás). - Örömforrás – erős, kellemes érzelmi állapotot hoz létre. Addig jelent örömet, amíg a feszültséget le nem vezette. - Önkéntesség – szabadon választja meg, mit hogyan játsszon. - Játéktudat – tudatában van annak, mi a játék, mi a valóság. - A játék komolysága – a szerep megszemélyesítését, szerepbeli nevét komolyan veszi. Értékelés: 1 helyes, a fentiekkel tartalmában megegyező megállapítás: 1 válaszelem Minden helyes válaszelem 1 pont

10+7∑ 17pont


10 / 10

2009. május 22.

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

Recommend Documents