ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS KONCEPCIÓJA 2007

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS KONCEPCIÓJA 2007.

2

Óbuda-Békásmegyer kulturális koncepciójának összeállításában közreműködtek: Szabó Magdolna Kemény Kriszta Dr. Merényi Judit Babiczky László Gyimesi László Benyóné Dr. Mojzsis Dóra Tirts Tamás Somlói Viktória Népessy Noémi

Alpolgármester Kulturális és Turisztikai Bizottság, elnök Kerületi kulturális szakértő, Óbudai Társaskör, igazgató Kerületi kulturális szakértő Kerületi kulturális szakértő Régész, kulturális szakértő Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, Polgármesteri Kabinet, főtanácsadó Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, Polgármesteri Hivatal, főtanácsadó Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, Polgármesteri Hivatal, kulturális referens

3 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KULTURÁLIS KONCEPCIÓJA.........5 A KONCEPCIÓ CÉLJA.................................................................................................................................5 AZ ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS CÉLKITŰZÉSEI............................................................................5

I.

HELYZETELEMZÉS........................................................................................................7

1. Kerületi fenntartású intézmények.............................................................................................................7

1.1.Közművelődési intézmények......................................................................................7 Óbudai Társaskör...............................................................................................................7 Óbudai Művelődési Központ.............................................................................................7 Békásmegyeri Közösségi Ház.............................................................................................7 Csillaghegyi Közösségi Ház...............................................................................................7 1.2.Múzeum........................................................................................................................8 Óbudai Múzeum és Kun Zsigmond Lakásmúzeum..........................................................8 1.3.Könyvtár.......................................................................................................................8 Platán Közművelődési Könyvtár.......................................................................................8 1.4.Egyéb............................................................................................................................8 Óbudai Danubia Zenekar Kht...........................................................................................8 2. Nem kerületi fenntartású intézmények.....................................................................................................9

2.1.Múzeumok, muzeális gyűjtemények..........................................................................9 2.2.Könyvtárak.................................................................................................................10 2.3.Levéltár.......................................................................................................................10

3. Kulturális élet, rendezvények..................................................................................................................11

3.1.Művészeti élet............................................................................................................11 Óbudai Nyár.....................................................................................................................11 3.2.Színház........................................................................................................................11 3.3.Zene............................................................................................................................11 3.4.Kiállítóhelyek, Galériák.............................................................................................12 4. Civil szervezetek, magánkezdeményezések.............................................................................................13

II.

4.1.Óbudai Múzeum Közalapítvány................................................................................13 4.2.Civilszervezetek.........................................................................................................13 ÁLLAPOTELEMZÉS....................................................................................................14

Kulturális SWOT Analízis..........................................................................................................................14 Összegzés....................................................................................................................................................15

III.

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER KULTURÁLIS STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEI...............16

1. Stratégiai célok.........................................................................................................................................16

2008 – 2013 között megvalósítandó rész-stratégiák.......................................................16 2. Az önkormányzat által kiemelten kezelt kulturális területek.................................................................17

2.1.Hagyományápolás......................................................................................................17 2.2. Hivatásos művészeti tevékenység............................................................................17 2.3. Amatőr művészeti tevékenység................................................................................18 2.4. Rendezvények...........................................................................................................18 2.5. Önálló kulturális projektek......................................................................................18 2.6. Díjak, elismerések.....................................................................................................19

2.7. Stratégiai célok, feladatok megvalósítása.............................................................................................20

2.8. A kulturális intézményrendszer átalakítása............................................................20 1. Óbudai Kulturális Központ..........................................................................................21 2. Óbudai Múzeum és Könyvtár .....................................................................................23

4 3. További részstratégiák ütemezése............................................................................................................24

IV.

FINANSZÍROZÁS.......................................................................................................25

5

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KULTURÁLIS KONCEPCIÓJA

Óbuda-Békásmegyer (a továbbiakban: a kerület) önkormányzatának kulturális és közművelődési (a továbbiakban együtt: kulturális) feladatait a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, valamint a kerületi önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) e törvények alapján megalkotott 14/2000. közművelődési rendelete határozzák meg. A KONCEPCIÓ CÉLJA „A kultúrát a legtágabb értelemben ma úgy foghatjuk fel, mint egy társadalom, vagy egy társadalmi csoport szellemi és anyagi, értelmi és érzelmi megkülönböztető jegyeinek összességét. A művészeteken és bölcsészeten kívül magában foglalja az életmódot, az emberek alapvető jogait, az értékrendszereket, a hagyományokat és hitet. A kultúra teszi képessé az embert arra, hogy végiggondolja önmagát. Neki köszönhetjük, hogy sajátosan különböztetjük meg az értékeket és vagyunk képesek választani. Segítségével fejezi ki magát az ember és tudatosul önmaga számára, látja befejezetlenségét, kérdőjelezi meg saját alkotásait, keres fáradhatatlanul új értelmet a dolgoknak és hoz létre önmagát felül múló műveket.” (Az UNESCO, az ENSZ kulturális szervezetének kultúra meghatározása) Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata kulturális koncepciójaként megfogalmazott stratégiája a létrehozott értékek megőrzésére, bemutatására törekszik. A közösség számára biztosítja a kulturális értékekhez való hozzáférést és új értékek létrehozására törekszik. Az Önkormányzat hozzájárul a tartalmi és működési feltételek biztosításához, elősegíti a stratégia megvalósulását.

AZ ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS CÉLKITŰZÉSEI Az Önkormányzat a képviseleti demokrácián keresztül azt a felelősséget vállalja magára, hogy az általa képviselteknek biztosítja a kulturálódáshoz, művelődéshez, a szabadidő színvonalas eltöltéséhez való jog megvalósulásának lehetőségét. Az Önkormányzat a kerület kulturális tevékenységében – a terület általános feladatainak ellátásán túl, összhangban a kerületfejlesztési koncepcióval – az alábbi célokat tekinti feladatának: •

a III. kerület történeti és kulturális értékeinek a feltárását, megőrzését, védelmét és ezeknek az értékeknek a megismertetését;

6 • •

a III. kerület történeti hagyományaira épülő arculat kialakítását; a kerület lakosai számára a kulturált szabadidő eltöltésének színvonalas biztosítását az alábbi területeken: o o o o o o

•

•

olvasás, információ vizuális kultúra (képzőművészet, tárgykultúra) környezeti kultúra, helytörténeti hagyományok professzionális előadó-művészeti ágak - zene, tánc, színház - produkciói amatőr előadó és alkotó művészet különböző ágai ünnepi és alkalmi időszakos rendezvények

azoknak a kommunikációs csatornáknak a kialakítását, amelyeken keresztül biztosítja a kulturális értékekhez, a kulturális kínálathoz való hozzáférést a kerület lakosai számára; a kerülethez kötődés értelmi és érzelmi motívumainak erősítését. Mind a kerülethez kötődés erősítése, mind a lakosság megfelelő kulturális ellátása megkívánja, hogy kellő figyelem irányuljon a helyi kezdeményezésekre, az idősek klubjaira, a nyugdíjas házakban folyó kulturális tevékenységre, az ifjúsági szerveződések autonóm kulturális életére.

A célok elérése érdekében figyelmet kell fordítanunk a kerületről kialakult képet nagymértékben befolyásoló környezetkultúrára, a középületek, műemlékek, a parkok, a terek, az utcák állapotára. A koncepciónak tartalmaznia kell az elkövetkező 5 év kulturális fejlesztésének tervét, konkrét feladatokat megfogalmazva. A feladatok között meg kell említeni a sürgősen megoldásra váró problémákat, melyek elsősorban az intézményrendszer működéséhez, fenntartásához köthetők. A feladatok egy részének megoldása kizárólag az Önkormányzat kötelezettsége, más részének rendezését az intézményeknek kell vállalniuk. A legtöbb cél, feladat megoldása azonban csak tudatosan együttműködve, közösen érhető el.

7

I. HELYZETELEMZÉS 1. Kerületi fenntartású intézmények

1.1. Közművelődési intézmények Az Önkormányzat három önálló igazgatású és gazdálkodási jogkörű közművelődési intézményt, valamint egy közhasznú társasági formában működő közösségi házat tart fenn, illetve támogat. Óbudai Társaskör Az Óbudai Társaskör országos hírű, kiemelkedő színvonalon működő professzionális kultúrát közvetítő intézmény. Rendezvényei közül kiemelkednek a komolyzenei koncertek. A Társaskör számos rangos zenekarnak ad otthont. Programkínálatában többek között tematikus klubokat (fotó, komolyzenei lemezgyűjtő), Művészeti Szalont, színházi előadásokat találunk. Státusza: önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv. (1035 Budapest, Kiskorona u. 7.) Óbudai Művelődési Központ Az Óbudai Művelődési Központ 32 éve jelentős szerepet játszik a kerület közművelődési életében. Programjaiban helyet kapnak tudományos, ismeretterjesztő, szórakoztató előadások, tematikus előadássorozatok, különböző témában és korcsoportoknak szervezett klubok. Kínálatában fellelhetők színházi előadások, komolyzenei koncertek, kiállítások. Teret biztosít a kerületi iskolák rendezvényeihez. Ellátja a sóstói gyermektábor és a Barátság Park működtetését. Státusza: önálló gazdálkodású és igazgatású közművelődési intézmény. (1032 Budapest San Marco u. 83.) Békásmegyeri Közösségi Ház A Békásmegyeri Közösségi Ház Békásmegyer lakóinak kínál populáris programokat széles vertikumban, valamint a kisebbségek számára biztosítja a nemzeti kultúra ápolásának színterét. Családi és gyermekprogramjaikkal, tematikus klubjaival, tanfolyamaival szólítja meg a lakótelepen élő, közművelődésre vágó lakosságot. Státusza: önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv. (1038 Budapest Csobánka tér 5.) Csillaghegyi Közösségi Ház A Csillaghegyi Közösségi Ház 15 éve nemcsak a kerület, hanem Budapest kulturális életének is jól ismert helyszíne, egykor Banán Klub, 2004-től pedig Csillaghegyi Közösségi Ház néven. A 2002. évi profilváltás óta elsődleges célja Csillaghegyen és a környező új lakónegyedekben élők kulturális szükségleteinek kielégítése. Tevékenységi profiljában

8 kiemelkedik a gyermekprogramok, foglalkozások szervezése, az iskoláskorú gyermekek oktatása. Státusza: Közhasznú társaság. (1039 Budapest, Mátyás király út 13-15.)

1.2. Múzeum Óbudai Múzeum és Kun Zsigmond Lakásmúzeum A múzeum 1973-ban alakult az akkori művelődési ház részlegeként, Óbudai Helytörténeti Gyűjtemény néven. 1996 óta területi múzeum besorolással rendelkezik, gyűjtőterülete Óbuda-Békásmegyer. Állandó kiállítás keretében mutatja be az óbudai svábok életét, a századforduló korának óbudai polgári miliőjét. Rendelkezik önálló játéktörténeti gyűjteménnyel, amelyet szintén állandó kiállítás keretében mutat be. A Kárpát medence népművészetéből kínál keresztmetszetet Kun Zsigmond gyűjteménye a Fő tér 4-ben. Rendszeresen rendez időszaki kiállításokat, programokat. Státusza: önálló jogi személy, részben önállóan gazdálkodó intézmény. (1033 Budapest, Fő tér 1.)

1.3. Könyvtár Platán Közművelődési Könyvtár A Platán Könyvtár több mint 60 ezer kötetes állománnyal rendelkezik, éves kölcsönzési forgalma meghaladja a 100 ezret. A könyvtári tevékenység mellett jelentős közművelődési feladatokat is ellát. Széles programkínálattal szólítja meg a gyermek korosztályt. A könyvtár a Békásmegyeri Közösségi Házban fiókkönyvtárat működtet. Státusz: önálló jogi személy, részben önálló gazdálkodású intézmény. (1031 Budapest, Arató Emil tér 1.)

1.4. Egyéb Óbudai Danubia Zenekar Kht. Az Óbudai Danubia Szimfonikus Zenekar Közhasznú Társaság létrehozásával a kerület célja a kerületi kulturális élet színvonalának emelése, a kerületi kultúra és helyi értékek közvetítésének elősegítése. A Zenekar 1993-ban alakult Héja Domonkos vezetésével. Céljuk a fiatalos temperamentum ötvözése a legmagasabb művészeti színvonallal. A Zenekar a hazai zenei élet rendszeres szereplője, a legrangosabb rendezvények állandó fellépője. Évente több alkalommal vendégszerepelnek rangos nemzetközi fesztiválokon.

9

2. Nem kerületi fenntartású intézmények

2.1. Múzeumok, muzeális gyűjtemények • Aquincum Múzeum A jelenlegi Szentendrei út mentén a II-III században élte virágkorát a 40.000 lakost számláló római kori polgárváros. A múzeum épülete a rommező közepén áll. Öt kiállítótermében helyezték el az Aquincum területén előkerült tárgyi emlékeket. A múzeum 2007 szeptemberében új, európai színvonalú kiállító-épülettel gazdagodott. Itt láthatjuk az i. sz. 228-ban készült világhírű víziorgonát is. A múzeum tavasztól őszig változatos programokat rendez. Fenntartója Budapest Főváros Önkormányzata, a Múzeum a Budapesti Történeti Múzeum fíliája. (1039 Budapest, Szentendrei út 139.) ─ Hercules Villa (1033 Budapest, Meggyfa u. 19-21.) ─ Thermae Maiores – Fürdőmúzeum (1033 Budapest, Flórián téri aluljáró) • Kiscelli Múzeum A múzeum 1949-ben nyílt meg a látogató közönség előtt. Az épületben a Budapesti Történeti Múzeum újkori várostörténeti gyűjteménye, valamint képzőművészeti gyűjteménye található. Az újkori várostörténeti gyűjteménye a főváros újkori tárgyi emlékeinek leggazdagabb tárgyi gyűjteménye. Fenntartója Budapest Főváros Önkormányzata, a Múzeum a Budapesti Történeti Múzeum fíliája. (1037 Budapest, Kiscelli u. 107.) • Vasarely Múzeum - Szépművészeti Múzeum fíliája Victor Vasarely Budapestnek adományozott, teljes munkásságát felölelő gyűjteménye, amely a Zichy-kastély melléképületének erre a célra átalakított szárnyában kapott helyet. Fenntartója az Oktatási és Kulturális Minisztérium. (1033 Budapest, Szentlélek tér 1.) • Kassák Múzeum - Petőfi Irodalmi Múzeum fíliája A múzeum 1976-ban nyílt meg. A képzőművészeti gyűjtemény törzsanyagát Kassák Lajos művei alkotják a legjelentősebb anyag az úgynevezett békásmegyeri korszakhoz és az utolsó alkotói periódushoz köthető. Rendkívül értékesek, az 1920-as évekből származó művek, amelyek Kassák klasszikus avantgárd korszakáról adnak teljes képet. Fenntartója az Oktatási és Kulturális Minisztérium. (1033 Budapest, Fő tér 1.) • Magyar Építészeti Múzeum A Magyar Építészeti Múzeumot a műemlékvédelem vezetői alapították 1968-ban azzal a céllal, hogy az építészek leszármazottainál, a műkereskedelemben vagy műgyűjtőknél fennmaradt építészeti tervrajzokat, építészportrékat, az építészet régi szakirodalmait, folyóiratait, építészeti fotókat és az építészetet népszerűsítő képzőművészeti alkotásokat

10 gyűjtse össze. A múzeum a Kulturális Örökségvédelmi Hivatala részegysége. (1036 Budapest, Mókus u. 20.)

• Magyar Textilmúzeum A múzeum az 1784-ben alapított Goldberger cég törzsházában működik. A Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeumi Alapítvány megvásárolta a felszámolt BUDAPRINT Pamutnyomóipari Vállalattól a Goldberger-házakat, amelyben, 1999-ben nyitotta meg kapuit. Fenntartója a Magyar Textilmúzeum Alapítvány. (1036 Budapest, Lajos u. 136.)

2.2. Könyvtárak Budapesti Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtárai • 1039 Bajáki E. u. 5-7. • 1033 Fő tér 2. • 1033 Fő tér 5. • 1039 Füst Milán u. 26. • 1032 San Marco u. 81. 2007-ben indult útjára Óbuda-Békásmegyer és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közötti együttműködési megállapodás keretében a „Könyvet házhoz” szolgáltatás, amellyel az idős, rokkant, hátrányos helyzetű óbudai lakosoknak nyújtanak könyvtári szolgáltatást. A szolgáltatáshoz a Platán Könyvtár is csatlakozott. Fenntartója Budapest Főváros Önkormányzata.

2.3. Levéltár Óbuda-Békásmegyer nem rendelkezik önálló levéltárral, ahogy a Fővárosi Levéltárnak sincs óbudai fiók-levéltára. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium fenntartásában működő Magyar Országos Levéltár egy részlege Óbudán található.

11

3. Kulturális élet, rendezvények

3.1. Művészeti élet Óbudai Nyár Óbuda-Békásmegyer legrangosabb kulturális rendezvénysorozata az Óbudai Nyár. A 2001 óta évente megrendezésre kerülő rendezvénysorozat koordinálását az Óbudai Társaskör végzi. A több helyszínen (Fő tér, Óbudai Társaskör, Kiscelli Múzeum, Aquincumi Múzeum, Péter Pál Főplébánia Templom, Békásmegyeri Közösségi Ház) zajló programok között az érdeklődők találhatnak hangversenyeket, koncerteket, színházi előadásokat, kiállításokat.

3.2. Színház Óbuda-Békásmegyer jelenleg nem rendelkezik önálló kőszínházzal. A 20. század első felében, a Lajos utcában működött az óbudai Kisfaludy Színház. Az elhagyott bőrgyári raktárból átalakított, 450 férőhelyes színház 1897. febr. 26-án nyitotta meg kapuját, több évtizedes sikeres működés után az épület 1944-ben, az ostrom alatt súlyosan megsérült, majd 1945-ben lebontották. Jelenleg Óbudán szabadtéri színházi előadások tekinthetők meg az Óbudai Nyár rendezvénysorozat keretében, az alábbi helyszíneken: • • •

Az Óbudai Társaskör kertjében Az Aquincumi Múzeum szabadtéri színpadán Békási Színházi Esték keretében

Egy alternatív, nem a kerület fenntartásában működő színház van Óbudán, amely a Zichy kastélyban működik. • Térszínház (1033 Budapest, Fő tér 1.)

3.3. Zene A kerület professzionális művészegyüttese az Óbudai Danubia Zenekar, amely mellett számos együttes kötődik szorosan a kerülethez. Az óbudai zenei élet fellegvára, az ország egyik legrangosabb zenei műhelye az Óbudai Társaskör. Professzionális zenekarok: • Liszt Ferenc Kamarazenekar • Budapesti Vonósok • Auer Vonósnégyes • Budapest Ragtime Band

12 Amatőr zenekarok: • Albert Schweitzer Kórus és Kamarazenekar • Viadana Kamarazenekar • Óbudai Kamarakórus Az Óbudai Nyár programkínálatában hangsúlyos szerepet kap a zene. A rendezvény keretében megrendezésre kerülő zenei rendezvények: • Zenés esték az óbudai Fő téren • Promenád koncertek az óbudai Fő téren • Hangversenyek a Kiscelli kastély udvarán • Hangversenyek az óbudai Szent Péter Pál templomban

3.4. Kiállítóhelyek, Galériák Óbuda-Békásmegyer saját fenntartású (intézményekbe integrált) kiállítóhelyei: • Óbudai Művelődési Központ San Marco Galéria (1032 Budapest, San Marco u. 81.) Kortárs képző- és iparművészeti tárlatok színhelye, rendszeresen biztosít bemutatkozást óbudai művészeknek. • Óbudai Társaskör Galéria (1036 Budapest, Kiskorona u. 7.) • Pincegaléria (1033 Budapest, Fő tér 1.) Az Óbudai Társaskör egységeként működő galéria a kortárs képzőművészek tárlatainak ad otthont. A kerületben működő egyéb fenntartású kiállítóhelyek, galériák: • Fővárosi Képtár (1037 Budapest, Kiscelli u. 108.) 1989-ben jött létre Budapest képzőművészeti gyűjteménye elsősorban a XX. századi és a kortárs magyar művészet tartozik gyűjtőkörébe. • Budapest Galéria kiállítóháza (1036 Budapest, Lajos u. 158.) Kortárs képzőművészeti kiállításoknak és a Pátzay Pál szobrász kiállításának ad helyet. • Budapest Galéria - Varga Imre Gyűjteménye (1033 Budapest, Laktanya u. 7.) • Meander Galéria – Művészeti Iskola (1031 Budapest, Kalászi u. 5-7.) • Ökollégium Art Galéria (1035 Budapest, Szél u. 11-13.) • Madi Galéria (1037 Budapest, Tímár u. 17.) • 2B Galéria (1037 Budapest, Bécsi út 86. I/6.) • Tenk László Lakásmúzeum (1038 Budapest, Rózsa u. 2.) • Düne Galéria (1038 Budapest, Táncsics M. u. 44.) • Hricsovinyi Galéria (1039 Budapest, Dereglye u. 1.) • Budapest Art Stúdió Kiállítóhelye (1033 Budapest, Fő tér 1.) • Ugray György Gyűjtemény (1033 Budapest, Kórház u. 2.)

13

4. Civil szervezetek, magánkezdeményezések 4.1. Óbudai Múzeum Közalapítvány Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata 2000-ben létrehozta Közalapítványt, amelynek célja az Óbudai Múzeum támogatása.

az

Óbudai

Múzeum

4.2. Civilszervezetek A civil társadalom erősítése, a szabadidő felhasználás új formáinak ösztönzése a koncepció alapvető célja. A meglévő kisközösségek támogatása mellett ösztönözni kell újak létrehozását. Óbuda-Békásmegyeren jelenleg több mint száz bejegyzett kulturális civil szervezet működik. Ebből az Önkormányzat az alábbi szervezeteket támogatja külön költségvetési soron: • • • • •

Braunhaxler Óbudai Német Hagyományokat Támogató Alapítvány Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület Gyermekek a Művészetért és Hagyományért Alapítvány (Kincső) Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete Aquincum – Mocsáros Egyesület

14

II.

ÁLLAPOTELEMZÉS

Kulturális SWOT Analízis

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

- 2000 éves várostörténeti múlt

- Merev struktúra

- Jelentős műemlékek

- Saját intézmények állapota, helyzete

- Stabil önkormányzati működés

- Eltérő jogi státuszok

- Egyedülálló hangulatú Fő tér

- Hiányos szerkezetű kulturális intézményrendszer

- Zichy kastély

- Marketing és PR hiánya

- Jelentős közgyűjtemények (Aquincum, Vasarely, Kiscell, Kassák)

- Elégtelen tájékoztatás, információs pontok hiánya

- Országos hírű Óbudai Társaskör

- Humán erőforrás problémái

- Jelentős számú kulturális civil szervezet

- Parkolási gondok (pl. busz)

- Dunai kikötők, kerékpárút

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEKEK

- Óbuda ismertségének jelentős növelése a marketing és PR eszközeivel

- A kitörési lehetőség elszalasztása

- Az intézményrendszer, racionalizálásával a hatékonyság növelése

- Egymástól teljesen elszigetelődő intézmények

- A turizmus lehetőségeinek kihasználása

- Kihasználatlanul maradó turisztikai lehetőség

- A Fő tér "életre keltése"

- Párhuzamos finanszírozások, alulfinanszírozottság

- Intézmények korszerűsítése

- Óbuda kulturális élete ismeretlen marad a kerületen kívül

- Kulturális projektek

- Nem sikerül a marketing és PR erősítése

- Pályázati lehetőségek jobb kihasználása

- A 21. század technikai lehetőségeit nem sikerül kihasználni

- Bekapcsolódás a főváros kulturális intézményrendszerébe, vérkeringésébe

15 Összegzés Óbuda-Békásmegyer gazdag történelmi múltja, műemlékei, a Dunapart nyújtotta szabadidős lehetőségek kiváló alapot nyújtanak a kerület kulturális életéhez. A kialakult intézményrendszer megfelelően ellátja a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, és a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény által előírt kötelező feladatokat, biztosítja a kerület lakóinak a közművelődéshez való hozzáférést. Az Önkormányzat a kötelező feladatokon túl plusz feladatokat is vállal azzal, hogy közgyűjteményeket, saját fenntartású múzeumot és könyvtárat tart fenn és finanszíroz. A kulturális területen foglalkoztatott szakemberek jól képzettek, megfelelően látják el feladatukat. Az Önkormányzat ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a jó alapokon tovább építkezzen és a kerület kulturális életét a 21. század kihívásainak megfelelően továbbfejlessze. Be kell kapcsolódnia a főváros kulturális életébe, ki kell használnia a turisztikában rejlő lehetőségeket. Mindezt azonban csak jól kialakított arculattal, hatékony marketing és PR munkával tudja elérni. A célok eléréséhez szükség van informatikai fejlesztésre, hatékonyan működő és kooperáló intézményrendszerre, valamint a rendelkezésre álló kulturális javakhoz való hozzáférés bővítésére. Ehhez biztosítani kell a forrásokat, elsősorban a kerület költségvetésében – megteremtve a leghatékonyabb gazdálkodást és racionális struktúrát –, másodsorban új lehetőségek, pl. pályázatok, támogatások, a civil- és privát szférával való együttműködés módjainak feltárásával.

16

III. ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER KULTURÁLIS STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEI

1. Stratégiai célok A kerület kulturális életének helyzetelemzése, az Önkormányzat által kiemelten kezelt feladatok, és a SWOT analízis eredményeinek figyelembevételével kell kialakítani a stratégiai célkitűzéseket, melyek a következők: • • • • • • • • • •

Óbuda-Békásmegyer tárgyi, szellemi értékeinek megőrzése A 2000 éves várostörténeti múlt emlékeinek gondozása, hagyományainak ápolása Óbuda jól azonosítható kulturális imázsának kialakítása Tudatos kulturális marketing, PR tevékenység A kulturális turizmus piacán versenyképes kínálattal való megjelenés Egyedi projektek kidolgozása, megvalósítása A kulturális szolgáltatások minőségének javítása, a színvonal emelése A kulturális infrastruktúra fejlesztése Feladatelvű finanszírozás Esélyegyenlőség biztosítása, a hozzáférés kereteinek bővítése.

2008 – 2013 között megvalósítandó rész-stratégiák A megfogalmazott stratégiai célok eléréséhez az erősségekre épülő és a lehetőségeket kihasználó offenzív, változásorientált stratégia kialakítása a legcélszerűbb. Ennek értelmében az alábbi rész-stratégiákat kell végrehajtani: • • • • • • • •

A kulturális intézményrendszer strukturális átalakítása, az egyes intézmények korszerűsítése A kerület arculati elemeinek megalkotása Kulturális marketing-stratégia elkészítése középtávra A kerület turisztikai koncepciójával összhangban kidolgozni Budapest turisztikai vérkeringésébe való bekapcsolódás alternatíváit a kulturális területen Kulturális projektek tervezése és indítása, a kerület műemlékei, az egyedi jellegű Fő tér és a Duna-part kínálta lehetőségek kihasználásával Az óbudai zsinagóga épülete átvételének kezdeményezése, kulturális célú hasznosítása Tréningek, képzések a menedzsment-, és marketing ismeretek fejlesztése Információs rendszer kialakítása.

17

2. Az önkormányzat által kiemelten kezelt kulturális területek

2.1.Hagyományápolás Kerületünk jelenleg is gazdag, egyedülálló múlttal rendelkezik, és szinte naponta gyarapodik a múlt tárgyi emlékeivel. Az antik, közép- és újkori örökség bősége, a 2000 éves várostörténeti múlt helyi sajátosságai a hagyományápolást elsődleges kulturális feladattá, küldetéssé teszik, amelynek bázisát a kerület szakintézményei jelentik. Területei: a) a tárgyi kultúra, az épített örökség, a régészetileg feltárt hagyaték megismeréséhez kötődő formák, b) az irodalom helyi hagyományainak ápolása, a kerülethez kötődő írók, költők emlékének elevenen tartása, c) a képző- és iparművészetek területén a kerülethez kötődő alkotók életművének megismertetése, d) a zene területén a kamarazenei hagyományok fenntartása, a templomi- és szabadtéri hangversenyek, térzenék rendszerének állandósítása, a kerülethez kötődő alkotó- és interpretáló művészek emlékének ápolása, e) a nemzeti, nemzetiségi kultúra helyi örökségének védelme és a továbbélését szolgáló formák, szokások, hagyományok elevenen tartása.

2.2. Hivatásos művészeti tevékenység a) A kerület kulturális életének gazdagodása igényli a különböző szervezeti formákban a kerülethez kötődő, közvetlenül vagy közvetve önkormányzati finanszírozású professzionális művészegyüttesek munkájának támogatását. Ennek szellemében hozta létre az Önkormányzat az Óbudai Danubia Zenekar Kht-t. b) Hivatásos színház fenntartására nincs lehetőség. Célnak tekintendő a kerület területén egy állandó jelleggel működtetendő befogadó színház létrehozása. c) Arra kell törekedni, hogy a színvonalas, professzionális művészeknek, művészeti csoportoknak bemutatkozási lehetőséget nyíljon a képzőművészet és az iparművészet területén. d) Támogatni kell a kerületben élő, a városrészhez kötődő írók, művészek alkotómunkáját. Kerületünk művészeti és kulturális életének tervezésébe,

18 fejlesztésébe be kell vonni a jelenleg köztünk élő, a városrészhez tartozásukat vállaló írókat, művészeket, esetleg helyben működő szervezeteiket. Hasonló módon törekedni kell a kerületben működő országos vagy regionális médiaközpontok szakembereinek bevonására is.

2.3. Amatőr művészeti tevékenység Jelentőségének megfelelő figyelmet érdemel a jelenleg már működő, és nagyrészt a közművelődési intézményekhez és az iskolákhoz kötődő amatőr együttesek, alkotó és előadó-művészeti csoportok munkája. Fontos feladat lesz tevékenységük nyitottabbá tétele, népszerűsítése, bemutatkozásaik és működésük összehangolt elősegítése.

2.4. Rendezvények Önkormányzati rendezvénynek tekintjük azt a rendezvényt, amelyet ÓbudaBékásmegyer Önkormányzata az intézményi finanszírozási struktúrán túl támogat, és amelyre az Óbuda név védjegyként rákerülhet. Ilyen a) az Óbudai Nyár rendezvénysorozat, amelynek eseménysorozatát az eddigi sikerekre építve folytatni, fejleszteni kívánja, minél több együttműködő szervezet, még kihasználatlan erőforrás bevonásával b) Óbuda Napja (május 4.) c) az Óbudai Búcsú d) Szükséges és kívánatos további, kerülethez kötődő, hagyományteremtő rendezvények létrehozásának kezdeményezése, pl. a Fő téri rendezvények továbbfejlesztése (Adventi Vásár).

2.5. Önálló kulturális projektek Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata kulturális stratégiájában kiemelt szerepet szán a közösségi élet színterei bővítésének, amelyben a kulturális projektek, mint közösségteremtő lehetőségek jelennek meg. Az önálló projektek tekintetében hármas célt követ: •

Elsősorban hosszú távon törekszik saját, a kerület kulturális életében kulcsszerepet betöltő területeken önálló projekteket létrehozni, amelyek kulturális életének meghatározó elemeivé válhatnak. Ilyen projektterületnek tekinti az alábbi jelentős vonzerővel bíró területi egységeket: a) Nagyszombat utcai Amfiteátrum b) Fő tér és környéke

19 c) Dugovics Titusz tér, Mókus utca, Lajos utca d) Kolosy tér és környéke

•

A kerület területén már elindult budapesti vagy országos döntések alapján létrejövő nagyberuházások, fejlesztések tervezése, kivitelezése nem mehet végbe a kerület lakói, s a választott képviselőik beleszólási lehetősége nélkül. Az alábbi kérdésekben kell megteremteni a termékeny együttműködés állandó, hatékony formáit: a) Hajógyári sziget – Álomsziget projekt b) Budai promenád projekt c) Óbudai Gázgyár projekt d) Zichy-kastély projekt

•

A kerület területén a későbbiekben meginduló nagyberuházások, fejlesztések tervezése esetén Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a beruházóval városfejlesztési megállapodást köt, amelyben érvényesíteni kell a kulturális, értékmegőrző szempontokat.

2.6. Díjak, elismerések •

• •

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a kerület kulturális életében kiemelkedő szerepet betöltő, vállaló személynek adományozza az Óbuda Kultúrájáért Díjat, amelyet évente egyszer, a Kerület Napja rendezvénysorozat keretében ad át Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata emléktábla állítással emlékezik meg a kerületben élt művészekről Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata meg kívánja vizsgálni egy Művészeti Ösztöndíj alapításának lehetőségét.

20

2.7. Stratégiai célok, feladatok megvalósítása

2.8. A kulturális intézményrendszer átalakítása Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a kerület kulturális életének fejlesztése, tartalmi és működési feltételeinek javítása és megújítása, valamint a tevékenységek hatékonyságának növelése érdekében az alábbi strukturális átalakításokat hajtja végre:  Profiltisztítás céljával leválasztja az Óbudai Művelődési Központról a Barátságpark, és a Balatonszabadi-Sóstó-i gyermektábor működtetését.  Létrehozza az Óbudai Kulturális Központot, amelyben összevonja az Óbudai Társaskört, az Óbudai Művelődési Központot, a Békásmegyeri Közösségi Házat és a Csillaghegyi Közösségi Házat.  A közművelődési intézmények alapfeladatainál kiemelten kezeli a területi alapú közösségi-tér teremtés elvét.  Az eredeti funkciók megtartása mellett létrehoz egy új közgyűjteményi intézményt, az Óbudai Múzeum és Könyvtárat.  Az elfogadott kulturális koncepció alapján módosítja Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 14/2000. (V. 17.) rendeletét a Közművelődésről. A fenti átalakítások nyomán a kerület két pilléren nyugvó saját kulturális intézményrendszert alakít ki, ahol: 1. az Óbudai Kulturális Központ és intézményei szolgálják ki azt a szegmenst, amely a klasszikus értelemben vett közművelődést, a szabadidő eltöltésének kulturált lehetőségeit keresi, valamint kielégítik a professzionális művészetre, magas kultúrára vágyó lakossági szegmens igényeit, 2. az Óbudai Múzeum és Könyvtár célcsoportjai az iskoláskorúak, a kerület történelmét, kultúráját megismerni vágyó polgárok, valamint a turisták lehetnek. A kerület művészeti életének kiemelt szereplője az Óudai Danubia Zenekar Kht. Magas szinten vesz részt a kerület kulturális életében. Az Önkormányzattal együttműködve hangversenyeket tart, fellépéseket szervez, szervesen bekapcsolódik a kerület kulturális életébe, hozzájárul a kerület jó hírnevének öregbítéséhez hazai és külföldi fellépései során egyaránt. A kulturális koncepció végrehajtása, a célok elérése érdekében az Önkormányzat a saját intézményein túl • a fővárosi és állami fenntartású, de a kerületben működő kulturális intézményekkel, • önszerveződő közösségekkel, a civil társadalom szereplőivel, • kulturális tevékenységet folytató gazdasági társaságokkal

21 kíván kialakítani olyan két-, és többoldalú együttműködési formákat, amelyek valamennyi közreműködő fél számára gyümölcsöző projekteket eredményeznek.

1. Óbudai Kulturális Központ Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata létrehozza az Óbudai Kulturális Központot (OKK), a III. kerület kulturális életének korszerűsítése és működési feltételeinek javítása céljából. Az OKK státuszát tekintve nonprofit korlátolt felelősségű társaság, amelyet ÓbudaBékásmegyer Önkormányzata egyszemélyes gazdasági társaságként alapít. Az alapításhoz szükséges törzstőkét 2008. január 30. napjáig 3.000 E forint összegben pénzbetétként bocsátja az Óbudai Kulturális Központ Nonprofit Kft. rendelkezésére a 2008. évi költségvetési előirányzata terhére. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a nonprofit kftvel közhasznúsági szerződést köt. Az alapító térítésmentesen (leltár szerint) átadja az Óbudai Társaskör, az Óbudai Művelődési Központ, a Békásmegyeri Közösségi Ház, és a Csillaghegyi Közösségi Ház által használt ingatlant és tárgyi eszközöket. Az Óbudai Kulturális Központ feladata az alá tartozó közösségi házak koordinálása, a hatékonyság és a kulturális- és szabadidőpiacon való megjelenés javításának érdekében. A megvalósulás érdekében végrehajtja az Óbudai Társaskör, az Óbudai Művelődési Központ, a Békásmegyeri Közösségi Ház, a Csillaghegyi Közösségi Ház integrációját. A Kulturális Központ koordináló szerepet lát el annak érdekében, hogy Óbuda-Békásmegyer kulturális életét keretbe foglalja, és azt a marketing, a PR, és a média eszközeivel a lehető leghatékonyabb formában jutassa el a kerület lakosaihoz, a budapestiekhez, valamint az idelátogató hazai és külföldi turistákhoz. Az Óbudai Kulturális Központ nonprofit kft-ként végezhet üzleti tevékenységet, és az abból származó bevételek felett szabadon rendelkezhet. Az alábbi funkciókat a párhuzamosságok megszüntetése érdekében közös igazgatás alatt látja el: • • • • • • •

Pénzügy Munkaügy Informatika, technika Logisztika Marketing, PR Sajtó Kiadványok

Az Óbudai Kulturális Központ fő feladatai: • • •

a kerület kulturális életének szervezése, programjainak koordinálása sajtó-megjelenések koordinálása műsorfüzet összeállítása

22 • • • •

a kerület kulturális kiadványainak szerkesztése, kiadása az intézmények alkalmazottai esetében a munkaügyek intézése az egyes intézmények technikai és logisztikai kiszolgálása kiegészítő jelleggel gazdasági tevékenység folytatása

Szervezeti felépítés Óbudai Kulturális Központ Főigazgató

Intézményvezető Társaskör

Intézményvezető ÓMK

Intézményvezető BKH

Intézményvezető CSKH

Iroda - Irodavezető

Gazdasági igazgató

Technika, Informatika

Munkaügy

Marketing, PR

Logisztika

Kiadványozás

Az Óbudai Kulturális Központhoz tartozó tagintézmények kiemelt szerepet kapnak abban, hogy az egyes városrészek lakosai számára biztosítsák a kultúrához, művelődéshez való hozzáférést, a szabadidő kulturált és színvonalas eltöltésének lehetőségét. Az intézmények alapfeladata az értékteremtő kulturális élet megteremtése, kulturális események szervezése, az amatőr és fél-professzionális művészeti élet támogatása a III. kerületben, ezen belül • a Csillaghegyi Közösségi Ház kiemelt szerepet lát el Csillaghegyen, • az Óbudai Művelődési Központ Belső-Óbudán, Kaszásdűlőn, • a Békásmegyeri Közösségi Ház Békásmegyeren. Az Óbudai Társaskör jól kialakított profiljának megváltoztatása nem indokolt és nem célszerű. Feladata, hogy folytassa azt a rangos művészeti tevékenységet, amely méltán szerzett országos hírnevet az intézménynek. Legyen otthona a hivatásos együtteseknek, törekedjék még több kerületi művész támogatását megszerezni munkájához.

A tagintézmények alapfeladatai: • a tagintézmények működésük során széleskörű szakmai önállóságot élveznek, • közreműködik a helyi lakosság művelődési igényeinek fejlesztésében és kielégítésében, • szervezi a közösségi művelődési és szórakoztató programokat, • iskolai nevelést és oktatást segítő közművelődési rendezvényeket tart, • felnőttek részére művelődési és közhasznú tanfolyamokat indít, • ápolja a helyi kulturális, művészeti hagyományokat, szervezi és segíti az amatőrmozgalmat, segíti és szervezi az alapfokú művészetoktatást (komolyzene, népzene, néptánc), • művészeti műhelyeket, közösségeket hoz létre és működtet, • közérdekű információs feladatokat végez,

23 • • • • •

segíti az egyesületek, klubok, társadalmi és vallási közösségek, civil szervezetek működését a III. kerületi ifjúság kulturális életét támogatja, szervezi a művészi értékek megvédése, új művészi értékek létrehozása és ezek nyilvánosságának biztosítása előadások szervezésével közreműködik jelentős kerületi rendezvények szervezésében művészeti alkotások bemutatásának és befogadásának elősegítése, egyéni és csoportos alkotótevékenység kibontakozásának ösztönzése és segítése.

2. Óbudai Múzeum és Könyvtár Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a kerület kulturális életének fejlesztése céljából összevonja a jelenleg önálló jogi személyként, de részben önállóan gazdálkodó két intézményét, az Óbudai Múzeum és Kun Zsigmond Népművészeti Gyűjtemény néven működő területi múzeumot és a Platán Közművelődési Könyvtár néven működő nyilvános könyvtárat. A közgyűjtemények alapfeladata a kerület történelmi múltjának feltárása, a helytörténeti kutatások támogatása, és az eredmények bemutatásán keresztül a lokálpatriotizmus erősítése. Feladata továbbá a kerület gazdag történelmének népszerűsítése a Fővárosban, valamint a hazai és a külföldi turisták körében. Az összevont intézmény három telephelyen működik, a könyvtári rész az Arató Emil téren, és a Békásmegyeri Közösségi Házban, a múzeum a Zichy kastélyban. A múzeum területi problémáinak rendezéséről rövidtávon gondoskodni kell. A Könyvtár esetében hangsúlyozni kell a lakosság területi elvű ellátását, így az Aquincum és a Pók utcai városrészben kiemelt közművelődési szerepet is kell vállalnia – jelenlegi gyakorlatának megfelelően – a szabadidő kulturált eltöltésének biztosításában. A két intézmény összevonásából adódó párhuzamos funkciókat meg kell szüntetni. Az intézménynek szorosan együtt kell működni az Óbudai Kulturális Központtal az iroda által koordinált marketing, PR, médiakapcsolatok, valamint a kiadványozási politika terén. A létrejövő új intézmény alapfeladatai a múzeumi, és a könyvtári funkciókból adóan széleskörűek: •

•

• •

múzeumi szolgáltatás, muzeális értékű tárgyak felkutatása, beszerzése, gyűjtése, feldolgozása, megőrzése, nyilvántartása, az anyagok rendszerezése, kutatása, bemutatásra alkalmassá tétele, állandó és időszaki kiállítások rendezése, helytörténeti kutatás: elsősorban az utóbbi évszázadok (újkori) kerületi vonatkozású történeti, társadalom- és kulturális antropológiai folyamatainak megismerése, dokumentálása: budapesti, országos és nemzetközi összefüggésben, műtárgyvédelem, a kerületben élő, vagy ahhoz kötődő kiemelkedő személyiségek, családok hagyatéki anyagainak gyűjtése, feldolgozása, bemutatása,

24 • • • • • • • • • • •

helytörténeti ismeretek terjesztése, oktatása, az oktatási intézményekkel való együttműködés, a nyilvántartás és egyéb adatok számítógépes feldolgozása, helytörténeti nyilvános adatbázisok létrehozása, forgalmazása, információszolgáltatás, játéktörténeti anyagának állandó kiállítás formájában történő bemutatása, bővítése, védelme, népszerűsítése, a múzeumi szolgáltatások körének bővítése, látogatóbarát múzeum kialakítása, a könyvtár állományát a könyvtári helyiségekben helyben használatra bocsátja, állományának e célra rendelt részét kölcsönzi, illetve könyvtárközi kölcsönzés révén más könyvtárak használóinak rendelkezésére bocsátja, tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja, együttműködik más könyvtárakkal és egyéb kulturális intézményekkel szervezetekkel, irodalmi, kulturális és ismeretterjesztő előadásokat szervez, kiállításokat rendez.

3. További részstratégiák ütemezése Az intézményrendszer átalakítását követően Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata együttműködve az Óbudai Kulturális Központtal, az Óbudai Múzeum és Könyvtárral, a Civil és Turisztikai Irodával, valamint kerületi kulturális civil szervezetekkel elkészíti Óbuda-Békásmegyer • Középtávú kulturális marketing-stratégiáját, • A kerület turisztikai koncepciójával összhangban Budapest turisztikai vérkeringésébe való bekapcsolódás alternatíváit, • A kulturális projektek tervezésének és indításának a lehetőségeit a kerület műemlékei, az egyedi jellegű Fő tér és a Duna-part kínálta lehetőségek kihasználásával. Elvégzi e mellett az alábbi feladatokat: • A kerület történelmi múltjának bemutatása az adott területre kihelyezett ismertető táblákkal, • Kerületi történeti séta útvonalának tervezése, • A kerület műemlékeinek, szobrainak, emléktábláinak gondozása, pótlása, a leltár aktualizálása, újabb táblák elhelyezése.

25 IV. FINANSZÍROZÁS Az 1997. évi CXL. törvény szintén az önkormányzat alapfeladatai közé sorolja a közművelődési tevékenységek támogatását. Alapvető cél a finanszírozásban az állandóság, a kiszámíthatóság, a város kulturális életének és értékeinek határozott, innovatív szemléletű rendszerezése. Ezzel teremt szakmai biztosítékot arra, hogy az Önkormányzat kulturális célú ráfordításai áttekinthető és tervszerű módon, ellenőrizhető és hatékony formában a Képviselőtestület által elfogadott koncepció végrehajtását szolgálják. Ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy az Önkormányzat közművelődési intézményei az alapfeladataik ellátásán felüli, de a kerület kulturális koncepciójához illeszkedő programjaihoz megfelelő támogatást is kapjanak, megvalósítva a forrásoknak a feladatokhoz rendelését.

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat kulturális finanszírozása az alábbi forrásnemekre épül: •

állami forrás – közművelődési állami normatíva

•

önkormányzati forrás – intézményi finanszírozás, kulturális támogatási alap létrehozása, forrás-elkülönítés

•

pályázati források – kistérségi, állami, uniós, egyéb

•

egyéb források – magántőke bevonás, alapítványok, kulturális vállalkozások

Az Önkormányzat éves költségvetésében a kulturális célú kiadásokat az Önkormányzat közművelődési rendeletével összhangban, hármas csoportosításban indokolt szerepeltetni. Az Önkormányzat kulturális intézményei esetében biztosítja -

-

az Önkormányzat költségvetésében a fenntartásában működő kulturális intézmények üzemeltetésének, az épületek állagmegőrzésének, műszaki és technikai korszerűsítésének költségeit, az alaptevékenység ellátásához jogszabályok alapján meghatározott és szükséges, a közalkalmazotti illetményekkel azonos színvonalú jövedelem fedezetét, az alapfeladatok ellátásának költségvetésben meghatározott fedezetét.

Az Önkormányzat a költségvetésben emellett külön tervezi azokat a legfontosabb feladatokat, eseményeket, rendezvényeket, amelyeket évente támogat: • Óbudai Nyár • Óbuda Napja • Óbudai Búcsú • Óbudai Danubia Zenekar Kht.

Óbuda-Békásmegyer kulturális stratégiájának ütemterve 2007 Kulturális stratégia munkaanyag összeállítása Kulturális stratégia véglegesítése A Közművelődési rendelet módosítása Részletes cselekvési terv készítése – már párhuzamos a stratégiával elkészíthető A kulturális intézményrendszer strukturális átalakítása A kerület arculati elemeinek megalkotása Kulturális marketing-stratégia elkészítése középtávra A kerület turisztikai koncepciójával összhangban kidolgozni Budapest turisztikai vérkeringésébe való bekapcsolódás alternatíváit a kulturális területen Kulturális projektek tervezése és indítása, a kerület műemlékei, az egyedi jellegű Fő tér és a Duna-part kínálta lehetőségek kihasználásával Az óbudai zsinagóga épület átvételének kezdeményezése, kulturális célú hasznosítása Tréningek, képzések a menedzsment-, és marketing ismeretek javítására Információs rendszer kialakítása, működtetése

2008

2009

2010

2011

2012

2013