Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 60/2010. (XII. 17.)1 önkormányzati rendelete2 a vásárcsarnokok, piacok és üzletközpontok létesítéséről és működésük rendjéről a 31/2011. (VII.11.)3 és az 52/2011. (IX. 23.)4 önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói jogkörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 1. § (3) bekezdésében biztosított feladatkörében a piacok, a vásárcsarnokok létesítéséről és működésük rendjéről a következőket rendeli el: I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. § (1) Jelen rendelet tárgyi hatálya kiterjed Budapest III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, Önkormányzat által létesített és fenntartott piacokra, vásárcsarnokokra és üzletközpontokra (a továbbiakban: piac) és az Önkormányzat által rendezett vásárokra. (2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan magánszemélyre, egyéni vállalkozóra, őstermelőre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a jelen rendelet alkalmazásában továbbiakban együtt: kereskedő), aki/amely a piacon bármilyen értékesítési vagy szolgáltató tevékenységet folytat, valamint a piac területén tartózkodókra, a piac működtetésével kapcsolatos tevékenységet folytatókra. Értelmező rendelkezések 2. § Jelen rendelet alkalmazásában: a) üzlethelyiség: más kereskedelmi egységektől elkülöníthető, szilárd és tömör falazatú, külön zárható épületrész, illetve pavilon. b) árusítóhely: üzlethelyiségnek nem minősülő árusító vagy szolgáltató tevékenységre alkalmas hely ( pl. árusító asztal, földön való helyfoglalás, árusítósátor, stb.) A piac létesítése 3. § A piac létesítéséről, helyéről, típusáról és megszüntetéséről - a település-fejlesztési és rendezési előírások, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok keretei között - a Képviselő-testület dönt. A rendelet hatálya alá tartozó vásárcsarnokok, piacok és üzletközpontok felsorolását az 1. függelék tartalmazza.
1
Hatályon kívül helyezte: 19/2014. (VI. 2.) Ör. 40. §. Hatálytalan: 2014. június 15-étől Elfogadva: 2010. december 16. 3 Elfogadva: 2011. június 30. Hatályos: 2011. szeptember 1-jétől. Rendelkezéseit – az 52/2011. (IX. 23.) Ör. 5. §-a alapján – a hatályba lépése előtt indult eljárásokban is alkalmazni kell. 4 Elfogadva: 2011. szeptember 15. Hatályos: 2011. szeptember 24-étől 2
A piac üzemeltetése 4. §5 A piac fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat a tulajdonos Önkormányzat megbízásából az Óbudai Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: üzemeltető) látja el. 5. § (1)6 Az üzemeltető képviseletében eljáró piacfelügyelő (továbbiakban: piacfelügyelő) feladatai: a) az árusítóhelyek kijelölése; b) az árusítás zavartalanságának biztosítása; c) a piaci rend fenntartása, folyamatos ellenőrzése; d) a vonatkozó közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, növény-és állategészségügyi, a munkavédelmi, a tűzvédelmi, valamint az egyéb hatósági előírások betartása, betartatása; e) az üzemeltetéssel kapcsolatos egyéb feladatok ellátása. (2) A piacfelügyelő feladata érvényt szerezni a vonatkozó jogszabályok által meghatározott előírásoknak és tilalmaknak. (3) Az piacfelügyelő köteles a piac rendjét, a forgalomba hozott termékeket, valamint a piacokra és az árusításra vonatkozó jogszabályok, hatósági határozatok és egyéb rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizni, megsértésük esetén a szükséges intézkedéseket megtenni, illetőleg eljárást kezdeményezni. (4) Az piacfelügyelő köteles elősegíteni az ellenőrzésre jogosult hatóságok tevékenységét. A piaci árusítás általános szabályai 6. § (1) A piacon az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások megtartásával áru és termékértékesítés, továbbá vendéglátó-ipari, kölcsönző, megőrzői, mutatványos, valamint helyben végezhető szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható. (2) A piacok típusait, a piacon forgalomba nem hozható (tilalmazott) áruk körét, valamint korlátozottan forgalmazható áruk körét és ezen áruk forgalmazásának korlátait a vonatkozó jogszabályok határozzák meg. 7. § (1) A piacon csak az árusíthat, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott engedélyekkel rendelkezik. (2) A piaci árusítás során meg kell tartani az árusítóhelyre, az árusítást végző közegészségügyi, állat-és növény-egészségügyi, köztisztasági előírásokat, valamint az egyéb hatóságok előírásait. 8. § A piac területére kerékpárt és élő állatot bevinni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik a vakvezető kutyára. II. Fejezet A piac üzemeltetésével kapcsolatos feladatok. A vásárok szervezése A piac működési és nyitvatartási rendje 9. § (1) Állandó jelleggel működő piacnak vasárnap és ünnepnapok kivételével a hét minden napján nyitva kell tartania. Más napokon a piacot csak rendkívüli esemény miatt lehet zárva tartani. A piacot – igény esetén – vasárnap is nyitva lehet tartani. (2) A nyitvatartási időt úgy kell meghatározni, hogy az igazodjon a vásárlók igényeihez. (3) Az üzemeltető köteles gondoskodni a nyitvatartási rend folyamatos közzétételéről.
5 6
Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 1. § Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 2. § 2
(4) A piacon lévő üzlethelyiségek bérlői kötelesek az a piacfelügyeletnek bejelenteni a saját nyitvatartási idejüket, illetve annak módosítását. A szakosított beosztás 10. § (1)7 Az árusítóhelyek vonatkozásában az üzemeltető határozza meg, hogy a piac egyes területein milyen árucikkeket lehet árusítani (szakosított beosztás). Ennek során figyelembe kell venni a közegészségügyi előírásokat és a vásárlói igényeket, valamint a kialakult szokásokat is. (2)8 A piacon lévő üzlethelyiségek bérlői, valamint a tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkező kereskedők a korábban meghatározott (engedélyezett) tevékenységi körüket kizárólag az üzemeltető előzetes írásbeli hozzájárulásával változtathatják meg. (3) A piac élelmiszer árusítására kijelölt részein az árusítóhelyeket kizárólag élelmiszerek árusítására kell hasznosítani. Hulladékkezelési szabályok 11. § (1) A kereskedő a tevékenysége során keletkezett hulladékot – ide nem értve a (2) bekezdés szerinti veszélyes hulladékot – a piacfelügyelet által erre kijelölt gyűjtőhelyre szállítva köteles elhelyezni. A hulladék elhelyezéséért a kereskedő átalánydíjat, vagy mennyiségarányos térítési díjat köteles fizetni. A térítési díj mértékét az önkormányzat – a hulladékkezelés költségeinek és a keletkező hulladék mennyiségének figyelembe vételével – határozza meg. (2) A kereskedő a tevékenysége során keletkezett veszélyes hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a saját költségén maga köteles gondoskodni, vagy a piacfelügyelet által biztosított külön gyűjtőhelyen, az (1) bekezdésben foglalt díjfizetési móddal a piaci központi gyűjtőhelyen leadni. Saját szerződésű elszállítás esetén az erre vonatkozó megállapodást a kereskedő köteles bemutatni a piacfelügyelő részére. (3) A piacfelügyelet a vásárlók részére a piac területén hulladékgyűjtőket köteles elhelyezni. (4) Az összegyűjtött hulladék elszállításáról a piacfelügyelet gondoskodik. Az árusítóhelyek hasznosítása 12. § A piacon lévő üzlethelyiségnek nem minősülő árusítóhelyeket (a továbbiakban: árusítóhely) a kereskedőkkel kötött megállapodás (a továbbiakban: helyfoglalási engedély) útján kell hasznosítani. 13. § (1) Helyfoglalási engedély csak határozott időre adható. (2) A helyfoglalási engedély fajtái: a) napi helyfoglalási engedély b) tartós helyfoglalási engedély (3) A napi helyfoglalási engedély – a benne meghatározott - egy árusítási napon jogosít árusításra. Napi helyfoglalási engedély az árusítás megkezdése előtt szóban és írásban is kérhető. (4) A tartós helyfoglalási engedély típusa heti, havi, egy év. A tartós helyfoglalási engedély írásban kérelemre több alkalommal is meghosszabbítható. A tartós helyfoglalási engedély a benne meghatározott árusítási napokon jogosít árusításra. A tartós helyfoglalási engedélyt írásba kell foglalni. (5) A tartós helyfoglalási engedély kiadását az árusítás megkezdése, illetve a már meglévő helyfoglalási engedély időtartamának lejárta előtt legalább 3 munkanappal a piacfelügyelőtől írásban kell kérni. (6) A helyfoglalási engedély másra nem ruházható át. 7 8
Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 3. § Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 4. § 3
14. § (1) A piacon a kereskedők csak a helyfoglalási engedélyben meghatározott helyen és feltételekkel árusíthatnak. (2) A kereskedő a helyfoglalási engedélyben meghatározott árusítóhelyet önkényesen nem változtathatja meg, a kijelölt helyen kívül nem árusíthat, ott árut illetve göngyöleget nem rakhat le. (3) A tartós helyfoglalási engedély megújítása esetében a kereskedő részére – lehetőség szerint továbbra is a korábbi árusítóhely használatát kell biztosítani. (4) Ha valamely tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a helyfoglalási engedély csak ennek bemutatását követően adható ki. (5) A piacfelügyelő a kedvezőbb, gazdaságosabb helykihasználás érdekében a tartós helyfoglalási engedéllyel nem rendelkező, kereskedők részére a kijelölt árusítóhelyeket megváltoztathatja. Ebben az esetben az új helynek kereskedelmi szempontból azonos értékűnek kell lennie a korábbival. 15. § (1) A piacfelügyelő - a piac befogadóképességének határáig – az árusítóhelyeken mindazok számára köteles lehetővé tenni a piaci árusítást, akik részére azt a jogszabályok megengedik. (2) A helyfoglalási engedély a nyitvatartási idő végéig jogosít árusításra. (3) Napi helyfoglalás esetén a kereskedők a szakosított beosztásnak megfelelően, az érkezés sorrendjében helyezkedhetnek el. Ha a kereskedő az árusítóhelyet a nyitvatartási idő vége előtt végleges jelleggel elhagyja, azt a piacfelügyelő több alkalommal is – másnak kiadhatja. (4) Tartós helyfoglalási engedély esetén, amennyiben a kereskedő az árusítóhelyét reggel 8 óráig nem foglalja el, úgy azt a piacfelügyelő az adott napra másnak is kiadhatja. A helypénzfizetési kötelezettség 16. § Az árusítóhelyek használatáért helyfoglalási díjat (a továbbiakban: helypénz) kell fizetni. 17. § A helypénz mértékét az árusítóhelyek nagysága, piacon belüli elhelyezkedése alapján a képviselő-testület határozatban határozza meg. 18. § (1) A helypénzt a) napi helyfoglalás esetén az árusítóhely elfoglalásakor a helyszínen, b9) tartós helyfoglalás esetén az üzemeltetővel kötött helyfoglalási engedélyben foglalt időpontban és módon (a helyfoglalás teljes időtartamára egy összegben vagy időszakosan részletekben) kell megfizetni. (2) A megfizetett helypénzről a piacfelügyelő adóügyi bizonylatot (nyugta, számla) köteles adni. (3) Tartós helyfoglalás felmondása esetében a helypénzt a felmondási idő utolsó napjáig kell megfizetni. (4)10 Ha az egy éves helyfoglalási engedéllyel rendelkező magánszemély, kereskedő betegsége miatt, három hónapot meghaladó ideig nem tud árusítani (szünetelés), úgy kérelmére az Óbudai Vagyonkezelő Zrt Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság)– mentesítést adhat, és a szünetelés idejére az árusítóhelyet más részére is használatba adhatja. Az a helyhasználó, aki egy éves helyfoglalási engedéllyel rendelkezik és a helypénz nem fizetése miatt egy, kettő, vagy három hónapot meghaladó hátraléka keletkezett, úgy kérelmére az Igazgatóság a hátralék kiegyenlítésére részletfizetési kedvezményt adhat. 19. § (1) Nem árusíthat a piacon az, aki a helypénzt felhívás ellenére sem fizeti meg.
9
Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 5. § Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 6. §
10
4
(2) A kereskedő a helyfoglalási engedélyt, illetőleg a helypénz megfizetéséről kapott bizonylatot az árusítás teljes időtartama alatt köteles magánál tartani, és ellenőrzés alkalmával azt felmutatni. (3) Aki a helypénz megfizetését az ellenőrzés során nem tudja igazolni, annak azt újra meg kell fizetnie. 20. § Aki a helyfoglalási engedélyben foglaltakhoz képest nagyobb árusítóhelyet foglal el vagy az árusítóasztal felületét engedély nélkül megnöveli, pótdíjat köteles fizetni, amelynek mértéke a többlethasználattal érintett területre megállapítható helypénz háromszorosa. A helyfoglalási engedély megszűnése 21. § A helyfoglalási engedély megszűnik: a) az abban foglalt időtartam lejártával; b) felmondással. 22. § (1) Ha a tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkező kereskedő: a) a helypénzt a megállapított időpontig nem fizeti meg; b) az árusítás szabályait vagy a hulladékkezelési szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, c11) az árusítóhelyen az engedélytől eltérő tevékenységet folytat vagy a szükséges hatósági engedélyekkel, illetőleg a működéshez szükséges egyéb engedélyekkel nem rendelkezik, illetve jogszabályban előírt vagy megállapodásban, működési szabályzatban rögzített egyéb kötelezettségét megszegi az üzemeltető a helyfoglalási engedélyt azonnali hatállyal felmondja. (2)12 Az üzemeltető a helyfoglalási engedélyt azonnali hatállyal akkor is felmondja, ha a kereskedőt a piaci rend megsértésével vagy veszélyeztetésével, a piacon folytatott vállalkozásával, illetőleg a vásárlók megkárosításával összefüggésben elkövetett bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélték vagy ilyen szabálysértés elkövetéséért két éven belül háromszor megbüntették. (3) Az (1) bekezdés a.) pontja szerinti felmondásnak csak akkor van helye, ha a piacfelügyelő - a következményekre való figyelmeztetéssel - a kereskedőt előzőleg nyolc napos határidővel írásban felszólította a kötelezettsége teljesítésére. (4)13 Az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti felmondás esetében az üzemeltető a kereskedő részére új helyfoglalási engedélyt a felmondástól számított egy éven belül nem adhat ki. 23. § A kereskedő a tartós helyfoglalási engedélyt három munkanapos felmondási idővel bármikor felmondhatja. 24. § (1) Amennyiben a kereskedő a) a piaci rendet, b) az árusítás szabályait, c) a hulladékkezelési szabályokat, illetve d) a vonatkozó közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, növény és állat-egészségügyi, a munkavédelmi, a tűzvédelmi, valamint az egyéb hatósági előírásokat súlyosan megszegi, a piacfelügyelő a helyfoglalási engedélyt a jogszerű állapot helyreállításáig felfüggeszti, illetve új engedély kiadását megtagadja. (2) A piacfelügyelő az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat megszegő helyfoglalót a piac területéről - legfeljebb három hónapos időtartamra - kitilthatja. 25. § A kereskedő a helyhasználat bármely okból történő megszűnése esetében az árusítóhelyet köteles kiürítve, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a piacfelügyelőnek átadni a megszűnést követő napon. 11
Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 7. § Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 8. § 13 Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 9. § 12
5
Az üzemeltető kötelezettségei és az általa nyújtott külön szolgáltatások 26. § (1)14 A piac területén lévő utak és közös használatú helyiségek folyamatos tisztántartásáról az üzemeltető gondoskodik. (2)15 Az üzemeltető a piacon havonta egy alkalommal fertőtlenítő takarítást tart. (3)16 Az üzemeltető a piacon évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) nagytakarítást, illetve rovar és rágcsálóirtást tart. (4)17 A kereskedők az üzemeltető által végzett takarításokat – a képviselő-testület által meghatározott módon – kötelesek elősegíteni. (5) Az árusítóhelyek és az üzlethelyiségek folyamatos tisztántartása a helyfoglalók, illetve a bérlők feladata. Ennek során be kell tartani a képviselő-testület által meghatározott előírásokat. 27. § (1) A helyfoglalók által fizetett helypénz magában foglalja: a) a terület használatát b) a közhasznú vízvételi helyek használatát c) a térvilágítás díját (2) Az üzlethelyiségekben és pavilonokban a víz- és áramfogyasztás költségét a bérlőknek a felszerelt mérőórák szerint, ezek hiányában a képviselő-testület, által megállapított átalánydíj formájában kell megfizetniük. (3) A fertőtlenítés, valamint a rovar és rágcsálóirtás, őrzés, víz-csatorna költségeinek arányos részét az önkormányzat az üzlethelyiségek, a pavilonok és a tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkező bérlőire áthárítja. 28. §18 (1) A piacfelügyelő külön díjazás ellenében a kereskedelmi tevékenységet segítő egyéb szolgáltatásokat is nyújthat. Ezen szolgáltatások igénybevételének részletes feltételeit a Képviselőtestület határozhatja meg. (2) Azok a kereskedők, akik a piac területén - az üzlethelyiségeken kívül - állandó jelleggel göngyöleget, szállítókocsit vagy egyéb eszközt tartanak, kötelesek tárolási díjat fizetni. (3)19 Az (1), (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatások díját az Igazgatóság javaslata alapján a Képviselő-testület határozatban határozza meg. A piaci árusítási rend 29. § (1) A kereskedő az árusításkor csak hitelesített mérleget használhat. (2) A piacfelügyelet köteles a piacon ellenőrző mérleget elhelyezni. 30. § (1) Szakvizsgálatra szoruló árut (gomba, vágott állat, tejtermék, stb.) csak a szükséges engedélyek birtokában (vizsgálatot követően) lehet árusítani. (2) Gyűjtött, szedett gomba árusítása kizárólag gombavizsgáló szakellenőr jelenlétében történhet. Ennek betartása a piacfelügyelő kötelezettsége. 31. § A kereskedő köteles az általa árusított árucikkek egységárát a vásárlók számára jól látható helyen feltüntetni.
14
Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 10 .§ Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 11 .§ 16 Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 12 .§ 17 Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 13 .§ 18 Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 14. § 19 Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 15. § 15
6
32. § (1) A piacfelügyelő jogosult a piacra szállított, illetve az ott forgalomba hozott áruk minőségét és fogyaszthatóságát ellenőrizni. (2) A piacfelügyelő indokolt esetben előírhatja az eladásra kínált áruk szakértői vizsgálatát, ebből a célból az áruból mintát vehet. Romlásra gyanús áru forgalomba hozatalát az piacfelügyelő a szakértői vizsgálat megtartásáig felfüggesztheti. (3) A piacfelügyelő köteles a szakértői vizsgálat eredményétől függően a szükséges intézkedéseket megtenni (pl. áru forgalomba-hozatalának megtiltása, stb.). (4) A piacfelügyelő az (1), (2), és (3) bekezdés szerinti intézkedéseiről köteles jegyzőkönyvet felvenni. (5) A jogszabály alapján elrendelt szakértői vizsgálat költségei - amennyiben annak eredménye alapján az áru nem hozható forgalomba – a kereskedőt terheli. 33. § (1) A piac területére romlott, romlásnak indult, illetve egyébként bűzt árasztó árut vagy anyagot bevinni vagy ott tárolni tilos. (2) A romlásnak indult árut a kereskedő köteles az árusítóhelyről haladéktalanul eltávolítani. Amennyiben a kereskedő az eltávolítási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a piacfelügyelő köteles őt erre felszólítani. A felszólítás eredménytelensége esetén az eltávolításról a piacfelügyelő – a kereskedő költségére – gondoskodik. (3) Az árusítóhelyet használaton kívüli göngyöleggel, illetve a piaci tevékenységet nem szolgáló egyéb eszközökkel elfoglalni tilos. (4)20 A piacon elhelyezett áru, göngyöleg, egyéb eszköz megőrzése és kezelése, tárolása a kereskedő feladata. Az ezekben beállott károkért sem az önkormányzat, sem az üzemeltető nem tartozik felelősséggel. 34. § (1) A piac nyitását megelőzően 5 órával és a piac zárását követő 1 órán belül a kereskedő, kizárólag árukezelési, raktározási ki-be szállítás céljából tartózkodhat bent. Zárás után 1 órával köteles kiüríteni és elhagyni az elfoglalt árusítóhelyet. (2) A piacfelügyelő ez alól, külön előzetes kérelem alapján, indokolt esetben (áruszállítás) a tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkezőkkel kivételt tehet. (3) Az árusítás befejezésekor a kereskedő köteles az árusítóhelyet és környékét kitakarítani. 35. § (1) A kereskedő a jogszabályi előírásokon túlmenően köteles betartani az önkormányzat által előírt egyéb tisztasági előírásokat is (takarítás, fertőtlenítési-, rovar-és rágcsálóirtási kötelezettség, stb.). (2) A kereskedő köteles az árusításhoz szükséges engedélyeket és kötelező nyilvántartásokat az árusítás teljes ideje alatt magánál tartani és ezeket felhívásra az ellenőrzést végzőnek bemutatni, illetőleg a szakértői vizsgálathoz szükséges árumintát ingyenesen rendelkezésre bocsátani. 36. § (1) A piac területére gépjárművel árut szállítani és rakodni csak hajnal 2 óra és este 19 óra között lehet. Az piacfelügyelő kérelemre – rendkívül indokolt esetben – az áruszállítási tilalom alól eseti felmentést adhat. (2) A piac területén csak a piaci tevékenységgel kapcsolatos szállítást végző járművek közlekedhetnek maximum 1 óra időtartamig. A szállítás befejezése után a járműnek a piac területét el kell hagynia. (3) Az áruszállítást végző gépjárművek a piac közvetlen környezetében csak a rakodáshoz szükséges ideig várakozhatnak. (4) A piac közlekedő útjait tilos eltorlaszolni.
20
Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 16. § 7
37. § A képviselő-testület a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően egyéb baleset-megelőzési és munkabiztonsági szabályokat is előírhat. A piac területén ezek betartása mindenki számára kötelező. 38. § A piacfelügyelet a piac teljes nyitvatartási ideje alatt köteles biztosítani nyilvános illemhely használatát. 39. § A kereskedő az üzemeltetőnek vagy bármely más személynek okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint felel. Működési szabályzat (Házi Rend) 40. § (1)21 A piac működésére vonatkozó, a jelen rendeletben nem szabályozott egyéb részletes szabályokat a piac Működési Szabályzata (Házi Rend) tartalmazza. A Működési Szabályzatot az Igazgatóság javaslata alapján a Képviselő-testület hagyja jóvá. (1. melléklet). (2) A Működési Szabályzatban (Házi Rend) meg kell határozni különösen: a) a piac nyitvatartási idejét; b) a piac szakosított beosztását; c) a helypénz és az egyéb szolgáltatási díjak megfizetésének szabályait; d) az üzemeltető által nyújtott külön szolgáltatásokat és azok igénybevételének feltételeit, valamint az eszköztárolás szabályait; e) az üzemeltető által előírt egyéb tisztasági, baleset-megelőzési és munkabiztonsági előírásokat (szabályokat); f) az áruszállítás és a járművek közlekedésének rendjét, stb. (3) A piac rendjéről a piacfelügyelő jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja a kereskedőket és a vásárlókat. A Működési Szabályzatot (Házi Rend) mindenki számára hozzá férhetővé kell tenni. 41. §22 Alkalmi (ünnepi) vásárok szervezése 42. § (1)23 Az Igazgatóság a piac közvetlen környezetében lévő közterületeken alkalmi (ünnepi, fenyőfa) vásárt szervezhet. (2)24 Az (1) bekezdés szerinti alkalmi (ünnepi) vásár területét, időtartamát az Igazgatóság határozza meg. Ennek során tekintettel kell lenni a parkolási lehetőség megfelelő biztosítására is. (3) Az alkalmi (ünnepi) vásáron az árusítási engedélyek kiadása és a területhasználati díjak beszedése a piacfelügyelő feladatát képezi. III. fejezet A piacon lévő üzlethelyiségekre vonatkozó különös szabályok A piacon lévő üzlethelyiségek hasznosítása 43. § (1) A piac területén lévő üzlethelyiségeket és pavilonokat (a továbbiakban: együtt helyiség) az üzemeltető bérbeadás útján hasznosítja. (2)25 Az üzletek évenkénti bérleti díját az Igazgatóság javaslata alapján a Képviselő-testület határozatban állapítja meg. 21
Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 17. § Hatályon kívül helyezte: 31/2011. (VII.11.) Ör. 26. § 23 Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 18. § 24 Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 19. § 22
8
(3)26 A megüresedett üzlethelyiségeket csak az e rendeletben az üzemeltető által közzétett módon és feltételekkel, pályázat útján lehet hasznosítani. A pályázat feltételeit az üzemeltető határozza meg. Az új bérlőnek, a bérleti szerződés megkötésekor, óvadékként, 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget kell befizetni a tulajdonos számlájára. Az óvadék, a bérleti jogviszony megszűnésekor visszajár, s elszámolásra kerül. Az óvadékra kamatigény nem érvényesíthető. 44. §27 Az üzletek bérleti jogviszonyának megszűnésére, megszüntetésére az 1993. évi LXXVIII. tv. szabályai alkalmazandók. A szerződéses fizetési kötelezettséget, bérleti díjat a tárgyhónap 12-ig napjáig kell teljesíteni. Aki a tárgyhónap végéig a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségét elmulasztja, ott a rendkívüli felmondás eljárásának megindítását az üzemeltető köteles megkezdeni. Késedelmes teljesítés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese kerül felszámításra. 45. § Az üzletek bérleti jogának jogutódlására vonatkozóan a természetes személyekre, egyéni vállalkozókra, és gazdasági társaságokra vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell figyelembe venni és alkalmazni. 46. § Piaci helyiséget kizárólag kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó-ipari vagy raktározási célra lehet bérbe adni. 47. § (1) Az üzletek nyitva tartása az képviselő-testület által megállapított és közzétett piaci nyitva tartási rendhez igazodik. (2) A piac nyitvatartási rendjétől eltérően – a piac területén működő vendéglátóhelyek, büfék, kizárólag azok az üzletek működhetnek, amelyeknek a vevő bejárata közvetlenül az utcára, közterületre nyílik vagy az üzlet közterületi portál része úgy van kialakítva, hogy azon keresztül rendszeresen árusítanak és a virágárusok. (3) A piac nyitvatartási idején kívüli nyitva tartás esetén figyelembe kell venni az önkormányzat általános, az egyéb, a kerületben lévő üzletek nyitva tartására vonatkozó szabályait is. Záró rendelkezések 48. § A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, különösen a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXVIII. törvény, valamint a vásárokról és piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak. 49. § (1) Jelen rendelet 2011. év január 2-án lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a vásárcsarnokokról, piacokról és üzletközpontokról szóló 16/1995. (VII. 10.) önkormányzati rendelet.
Sárádi Kálmánné dr. jegyző
Bús Balázs polgármester
25
Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 20. § Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 21. § 27 Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 22. § 26
9
60/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 1. melléklete Működési Szabályzat Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat tulajdonában lévő piacok és vásárcsarnokok területére vonatkozó HÁZIREND 1.
2. 3. 4.
5.
6.
28 29
A piaci rend magtartása az ott jelenlevő valamennyi személy kötelessége. Vásárcsarnokban és piacon csak az árusíthat, aki az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel. Piacon, vásárcsarnokban, vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, gazdálkodó szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet, mezőgazdasági őstermelő árusíthat. A mezőgazdasági őstermelő kizárólag saját gazdaságában előállított zöldséget, gyümölcsöt, mézet (lépes mézet), virágot, tojást árulhat. Nem hőkezelt, savanyított terméket, továbbá sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát és olvasztott zsírt az-az őstermelő árusíthat, aki a terméket az élelmiszerekről szóló törvényben előírt létesítési és működési engedéllyel rendelkező üzemben állította elő, és rendelkezik a termék forgalomba hozatalához szükséges jóváhagyott gyártmánylappal. Napi élelmiszer piacon élelmiszer, nyers élelmiszer, élelmiszer nyersanyag, mezőgazdasági termék, karácsonyi fenyőfa, virágföld árusítható. Állati eredetű nyers élelmiszer, lőtt vad, vágott baromfi, nyúl, hal és más ehető víziállat napi élelmiszer piacon csak üzlethelyiségben és rendszeres hatósági állatorvosi felügyelet mellett árusítható. Csak működési engedély birtokában hozható forgalomba minden jövedéki termék, gázüzemű, illetve elektromos gép, berendezés és növényvédő szer, gyermekjáték, kozmetikai cik. Üzletközpontban, valamint a vállalkozók piacán csomagolt élelmiszer, iparcikk, vegyi áru, kultúrcikk termék árusítható, valamint vendéglátó tevékenység is folytatható. A piaci, vásári árusítás során be kell tartani az elárusítóhelyre, az árusítást végző személyre és az árusított termékre, állatokra vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi és növényegészségügyi, köztisztasági, valamint jövedéki termékek értékesítésére vonatkozó előírásokat. 28 A piacon csak az üzemeltető, illetve a piacfelügyelőség által kijelölt helyen, az általa kiadott napi, vagy tartós helyhasználati, illetve bérleti szerződés alapján szabad árusítani. 29 A helyfoglalási engedéllyel és bérleti szerződéssel rendelkező kereskedő az üzemeltető vagy a megbízottja felhívására helyhasználói minőségét hitelt érdemlően igazolni köteles. Aki a piacon értékesít és nincs érvényes napijegye, vagy helyfoglalási engedélye (vagy azt az üzemeltető képviselőjének felszólítására sem mutatja fel), azonnal köteles elhagyni a piac területét. Mind a napi, mind a tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkező kereskedő, az általa elfoglalt helyet (a vásárcsarnokban és az üzletközpontban, valamint a vállalkozói piacon bérleti joggal rendelkező pavilon és helyiségek bérlői), csak rendeltetésének megfelelően, használhatja. Ennek megszegése és az üzemeltető – képviselője – általi felszólítás ellenére való fenntartása a helyhasználati jog azonnali megvonását eredményezi. Bérlő köteles a szerződés ideje alatt az árusítóhely állagmegóvásáról gondoskodni, jó karban tartani. A bérlő által használt piaci létesítmény, berendezés megváltoztatásához, vagy egyéb építési tevékenységhez a tulajdonos önkormányzat előzetes írásbeli hozzájárulását kell kérnie. Az ennek hiányában végzett építés, változtatás kártérítési következménnyel jár, valamint a bérlő az eredeti állapotot is köteles saját költségére és veszélyére visszaállítani. A bérbeadó előzetes
Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 23. § Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 24. § 10
írásos engedélye nem mentesíti a bérlőt az egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. 7. A piaci közlekedésre a KRESZ szabályai az irányadóak. A piac területén járművel legfeljebb 5 km/ó sebességgel szabad haladni, a jobbra tartás szabályainak betartásával. 8. Járművel megállni, várakozni, arról le-, illetve felrakodni csak a jelzésekkel kijelölt helyen szabad. 9. Tilos a piac belső közlekedő útjain a csoportosulással, hangoskodással, bármilyen nyerőjátékokkal (kártyajátékok, itt a piros, hol a piros, stb.) a vásárlók nyugalmát zavarni. 10. Az árusítóhelyeket használaton kívüli göngyöleggel és a piaci tevékenységet nem szolgáló eszközökkel elfoglalni nem szabad. 11. A piacfelügyelő ellenőrizheti a piacra bevitt és ott forgalmazott áruk minőségét, osztálybasorolását, valamint valamennyi, a kereskedés rendjét szabályozó jogszabályi előírás betartását. 12. A piacfelügyelő - árumintát vehet, amelyet szakértővel megvizsgáltathat. Amennyiben annak eredménye alapján az áru nem hozható forgalomba, a szakértői vizsgálat költsége a kereskedőt terheli. - a romlottnak tűnő áru forgalomba hozatalát a szakértői vizsgálat elvégzéséig megtilthatja. - a vizsgálat eredményeképpen végleg megtilthatja a romlott áru forgalomba hozatalát, azt zár alá veheti, lefoglalhatja, súlyos esetben megsemmisítheti. Erről jegyzőkönyvet kell készíteni. 13. A piaci gomba-szakellenőr köteles a piacra hozott, szabadban termő gombát megvizsgálni és a közfogyasztásra alkalmatlan gombát köteles elkobozni és megsemmisíteni. Gyűjtött, szedett gomba árusítása kizárólag gombavizsgáló szakellenőr jelenlétében történhet. Ennek betartása a piacfelügyelő kötelezettsége. 14. A nyitást megelőzően az üzemeltető kellő időt biztosít a helyhasználónak az árusításra való előkészületre, valamint a zárás utáni takarításra. A piac területén működő vendéglátóhelyek, büfék kereskedelmi tevékenységet végzők csak a piac – a nyitva tartási rend 1. pontjában meghatározott – nyitva tartási ideje alatt tarthatnak nyitva, kivéve a piac területéről a közterület felé nyíló üzleteket. Ez utóbbi üzletek az általánostól eltérő nyitva tartási rendjét a nyitva tartási rend 2. pontja határozza meg. 15. A piacon elhelyezett áru megőrzése, kezelése és tárolása a bérlő, illetve a helyhasználó feladata. Az áruban bekövetkezett károkért az önkormányzat nem tartozik felelősséggel. 16. Azok, akik zöldség-, gyümölcsfélét, takarmányt hoznak forgalomba, kötelesek a vizsgálatot végzőknek a vegyszeres növényvédelemről vezetett naplót bemutatni és vizsgálatra ingyenes terménymintát adni. 17. Az üzemeltető jogosult elrendelni az árusítóhelyeken a kártevőirtást, és a helyhasználót felszólítani az árusítóhely takarítására. 18. A bérlő az árusítóhelyen és annak közvetlen környékén minden szemetet és hulladékot az árusítás ideje alatt köteles folyamatosan összetakarítani és a kijelölt tárolóba helyezni. A hulladék elhelyezéséért átalánydíjat, vagy mennyiségarányos térítési díjat köteles fizetni. Veszélyes, illetve állati eredetű hulladék elszállításáról saját költségén a kereskedő, illetve a bérlő gondoskodik, abban az esetben, ha az állati eredetű hulladék elszállítására a szolgáltatóval külön megállapodással rendelkezik. Ellenkező esetben a piacfelügyelet által elhelyezett, külön erre a célra felállított hulladéktárolóba kell elhelyezni. 19. A romlott, vagy romlásnak indult és egyéb okokból bűzt terjesztő árut, anyagot a piac területére bevinni, ott tárolni tilos. 20. A piacon árut iparilag feldolgozni csak az illetékes hatóság engedélyével és az üzemeltető által kijelölt helyen és hozzájárulásával szabad. 21. Bérlő köteles saját tevékenységükre vonatkozó a. tűzvédelmi utasítást készíteni, b. tűzveszélyességi osztályba sorolást elvégeztetni, 11
c. szükség szerint tűzoltó készülékeket készenlétbe helyezni, azokat 6 havonta ellenőriztetni, d. dolgozói részére az előzetes tűzvédelmi oktatást megtartani és az időszakos tűzvédelmi továbbképzést biztosítani, azok tényét előírásszerűen dokumentálni, e. az MSZ 10900 szerinti elektromos felülvizsgálatokat elvégeztetni a tűzveszélyességi osztályba sorolásnak megfelelő időszakonként (3,6,9 évenként), f. a helyiségekben a tűzvédelmi és figyelmeztető táblákat kihelyezni, g. a szükség szerinti egyéb tűzvédelmi előírásokat biztosítani és betartani. 22. Tűzveszélyes, robbanásveszélyes anyagot a piac területére bevinni, ott tárolni tilos. 23. Bérbeadó előzetes engedélyével helyezheti üzembe az épület központi berendezéseihez csatlakozó berendezést, elektromos felszerelést. A bérlő feladata a bérleményben elhelyezett és tulajdonát képező villamos berendezések, valamint a közművek óráinak tűzvédelmi és érintésvédelmi felülvizsgálata. Bérlő és tartós helyhasználó feladata, hogy az érvényes rendelkezések szerinti időpontban és módon saját költségére a vizsgálatot elvégezteti és az erről készített jegyzőkönyv egy példányát a felügyelőségen leadja. 24. A piacfelügyelő ellenőrzi a szakhatósági (tűzvédelmi, egészségügyi, vagyonvédelmi, munkavédelmi, stb.) előírások betartását. 25.30 Az üzemeltető gondoskodik a piac rendjének betartásáról, útjainak közös használatú helyiségeinek a tisztántartásáról, a közös használatú terek világításáról, közhasznú vízvezetékről, WC-ről, (vásárlók és a kereskedők számára elkülönítetten), a mosdóról, a kijelölt közös tároló helyeken felgyülemlett szemét elszállításáról és a szükséges fertőtlenítésről, valamint a hatósági vizsgálatok elvégzéséhez szükséges helyiség biztosításáról. Az árusítóhelyek, üzlethelyiségek és pavilonok víz-, és áramfogyasztás költségét a bérlőknek a felszerelt mérőórák szerint, ezek hiányában az önkormányzat által megállapított átalánydíj formájában kell fizetni. A fertőtlenítés, valamint a rovar és rágcsálóirtás, szemétszállítás, őrzés, víz-csatorna költségeinek arányos részét az üzlethelyiségek, pavilonok és tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkező bérlők fizetik. 26. Napi és heti helyfoglalás esetén a helypénzt a helyszínen az árusítóhely elfoglalásakor, tartós (éves, havi) helyfoglalás esetén havonta egy összegben a tárgyhó 12. napjáig kell a kereskedőnek, bérlőnek, a képviselő-testület által megállapított díj szerint fizetni. 27. Egyéb szolgáltatásként igénybe vehető mérleg és eszközkölcsönzés, csomagmegőrzés, felvonó használat. Tárolási díjat köteles fizetni az a bérlő, kereskedő, aki az üzlethelyiségen kívül, a piacterületén állandó jelleggel göngyöleget, szállítókocsit, vagy egyéb eszközt tárol. A szolgáltatások ellenértékét a képviselő-testület által megállapított díj szerint kell fizetni.
30
Módosította: 31/2011. (VII.11.) Ör. 25. § 12
60/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 2. melléklete Nyitva tartási rend 1. A Vásárcsarnok és piac, illetve Bevásárló Központ általános nyitva tartási rendje: Kolosy téri Bevásárló Központ Hétfőtől-Péntekig Szombaton
6.00-18.00 óráig 6.00-14.00 óráig
Békásmegyeri Vásárcsarnok és Vállalkozók piaca Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat
7.00-17.00 óráig 7.00-18.00 óráig 7.00-18.00 óráig 7.00-18.00 óráig 6.00-19.00 óráig 6.00-14.00 óráig
2. A Békásmegyeri Vásárcsarnok és Piac, valamint a Kolosy téri Bevásárló Központ területén működő, a közterület felé nyíló üzlettel rendelkező vendéglátóhelyek, büfék az 1. pontban meghatározott általános nyitva tartási időn túl vasárnap is nyitva tarthatnak.
13
60/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 1. függeléke A rendelet hatálya alá tartozó vásárcsarnokok, piacok és üzletközpontok felsorolása: 1. Békásmegyeri Vásárcsarnok és Piac, vállalkozók piaca. Budapest, III. ker. Heltai J. tér 1. A 65.548/2. hrsz. ingatlanon épült csarnoképület és az azt körülvevő szilárd burkolattal ellátott területből a csarnoképülethez északi irányban közvetlenül kapcsolódó kerítéssel körülzárt 918 m2 alapterületű árú átvételre szolgáló terület, keleti irányban a két üzletház, déli irányban a szolgálgatóház felőli 2,9 m2 szélességű terület, a csarnoképület Szentendrei út felőli homlokzata előtti területből 9,5 m2 szélességű sáv. A vállalkozók piaca közterületen, ideiglenes jelleggel kerül kialakításra. 2. Kolosy téri Piac - Üzletközpont Budapest, III. ker. Lajos u. 36. A 14.684. hrsz. ingatlanon épült háromszintes épület és az épülettel körülzárt belső árusító piacterület az alábbi bontásban: Pinceszint, parkoló, 684 m2 lépcső és közös használatú terület 237,4 m2 raktárak 361,01 m2 Földszint,
udvar 472,5 m2 átjárók és közös terület 161,2 m2 boltok 517 m2
Tetőtér,
közös helyiségek, öltöző stb. 207 m2 közlekedő terület 165, 25 m2 boltok alapterülete 548,05 m2
14
