ÓBECSE KÖZSÉG FE TARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA

SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTOÓM TARTOMÁY ÓBECSE KÖZSÉG

ÓBECSE KÖZSÉG FETARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA 2007—2017.

2007 májusa

TARTALOM Összefoglaló A fenntartható fejlődési stratégia kidolgozásának részvevői I. BEVEZETŐ I. 1. A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁNAK METODOLÓGIÁJA I. 2. A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZT VEVŐK II. ÓBECSE KÖZSÉG PROFILJA II. 1. ÁLTALÁNOS ADATOK II. 1. 1. Fekvés és nagyság II. 1. 2. Rövid történelmi áttekintés II. 1. 3. Lakosság II. 2. TERMÉSZETI TÉNYEZŐK II. 2. 1. Éghajlat és földrajzi fekvés II. 2. 2. Hidrológia II. 2. 3. Talaj II. 2. 4. Növény- és állatvilág II. 3. LÉTREHOZOTT ERŐFORRÁSOK II. 3. 1. Ipar, kis- és középvállalatok II. 3. 2. Mezőgazdaság II. 3. 3. Turizmus és szolgáltató tevékenység II. 3. 4. Közlekedési infrastruktúra II. 3. 5. Demokratikus és intézményes kapacitások II. 3. 6. Oktatás III. ÓBECSE KÖZSÉG FEJLŐDÉSÉNEK VÍZIÓJA IV. ÓBECSE KÖZSÉG FEJLŐDÉSÉNEK STRATÉGIAI CÉLJAI IV. 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÉS TERÜLETTERVEZÉS IV. 2. INFRASTRUKTÚRA IV. 3. KÖRNYEZETVÉDELEM IV. 4. GAZDASÁGI FEJLŐDÉS IV. 5. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM IV. 5a. Szociális védelem IV. 5b. Egészségvédelem IV. 6. OKTATÁS, KULTÚRA, TESTNEVELÉS ÉS IFJÚSÁG IV. 6a. Oktatás IV. 6b. Kultúra IV. 6c. Testnevelés IV. 6d. Ifjúság IV. 7. EMBERI ERŐFORRÁSOK V. HELYZETISMERTETÉS, -ELEMZÉS ÉS ZÁRADÉKOK V. 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÉS TERÜLETTERVEZÉS V. 2. INFRASTRUKTÚRA V. 3. KÖRNYEZETVÉDELEM V. 4. GAZDASÁGI FEJLŐDÉS V. 5. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM V. 5a. Szociális védelem V. 5b. Egészségvédelem V. 6. OKTATÁS, KULTÚRA, TESTNEVELÉS ÉS IFJÚSÁG V. 6a. Oktatás V. 6b. Kultúra

2 9 10 10 12 13 13 13 13 14 15 15 15 16 16 17 17 17 18 18 18 18 19 20 20 22 23 27 32 32 33 34 34 35 36 38 39 41 41 43 56 74 87 87 93 96 96 102

V. 6c. Testnevelés V. 6d. Ifjúság V. 7. EMBERI ERŐFORRÁSOK VI. IRODALOM VII. MELLÉKLETEK

104 108 112 118

JÖVŐK MIDAYIUK ÜGYE Tisztelt polgártársnők és polgártársak. Képzeljenek el egy kopott hajót a nyílt tengeren, amely irányítóberendezések nélkül maradt, eltört a kormánykereke, a kapitányt és a legénységet nem érdekli, hogy nem jutnak révbe, a fedélzeten levő utasok pedig csak nézik és kommentálják ezt a céltalan úszkálást, anélkül, hogy valamit is tennének a helyzet javítása érdekében. Községünk a polgárok meglátásai szerint nagyon hasonlított ehhez a hajóhoz az elmúlt 15… évben. Az emberek egy kisebb csoportja fel is tette a kérdést: Mi értelme egy ilyen hajón kapitánynak vagy legénységi tagnak lenni? Illetve: Van-e valami értelme egy ilyen községben élni, akár a hatalom hordozójaként, akár egyszerű polgárként? Mi jobb: tétlenül elsiklani a történések felett vagy pedig aktívan részt vállalni sorsunk alakításában? Válaszaikat és döntéseiket most Önök elé tárjuk. A fenntartható fejlődési stratégia (Lokális 21-es Agenda) olyan folyamat és dokumentum, amely a céltalan vagy nem eléggé irányított közösségi lét helyébe értelmes és szervezett életet kínál úgy maga a közösség, mint minden egyes tagja részére. Az elmúlt másfél évben több mint 100 ember, polgártársunk, éppen ezen dolgozott: világos célokat határoztunk meg, világos intézkedésekkel és tevékenységekkel, amelyek minőségesebb és tartalmasabb élethez vezetnek bennünket. Az irányadási folyamatba nagyon sok embert kapcsoltunk be, kezdve a legfiatalabb polgártársainktól a legidősebbekig, a kevésbé iskolázottaktól az egyetemi végzettségűekig, a foglalkoztatottaktól a munkanélküliekig. Mint ahogy a hegytetőről ledobott hógolyó hógörgeteggé válik, a fenntartható fejlődési stratégia kidolgozása is a néhány ember által elindított kezdeményezésből mozgalommá nőtt ki, jövőnk világos meghatározásával az élet valamennyi területén. Tulajdonképpen ebben rejlik a Lokális 21-es Agenda lényegbeli értelme is: hogy azon a területen, amelyen élünk, saját magunk, saját akaratunkból, saját eszünkkel tervezzük meg a jövőt, amelyre aktív hatást gyakorolhatunk. Mint már eddig is számtalanszor, ezúttal is bebizonyosodott, hogy mi, óbecseiek, nem vagyunk egyedül, hogy barátaink vannak, akik jobban hisznek bennünk, mint mi önmagunk. Az egész folyamat a Szerbiai Városok és Községek Állandó Konferenciájával és a norvégiai barátainkkal karöltve zajlott. Hálás köszönettel tartozunk a támogatásukért, hogy akkor is hittek bennünk, amikor a politikai áramlások miatt igazán nehéz helyzetben voltunk, és amikor már sokan azt gondolták, hogy füstbe megy még egy terv, még egy jó elgondolás. Ahogy a távoli mennydörgés az eső előjelzője, úgy ez a dokumentum is egy teljesen új dimenziót jelez a városunkhoz, a községünkhöz, az itt zajló élethez való viszonyulásunkban. A nyilvános vitákat és megbeszéléseket, továbbá a jelen dokumentumnak a helyi önkormányzat által való jóváhagyását követően a Fenntartható fejlődési stratégia a legfontosabb Nyilvános könyvünk lett, amelyben meg van írva a sorsunk, a jelenünk és a jövőnk, akárcsak az utódaink sorsa. Útmutatóul fog szolgálni a jövőbe. A legnagyobb felelősség a Fenntartható fejlődési stratégia végrehajtásában azokra hárul, akiket Önök szavazataikkal megválasztanak, és megbíznak közösségünk irányításával. Ők ezzel a dokumentummal egy hatékony munkaeszközt kaptak kézhez. Tisztelt polgártársnők és polgártársak, a jövőnk tehát saját kezünkben van és közös tulajdonunkat képezi. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik ezt megértették, és maradéktalanul hozzájárultak a jelen dokumentum kidolgozásához. Zoran Subotički, magiszter

ÓBECSE KÖZSÉG FETARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJÁAK ÖSSZEFOGLALÓJA BEVEZETŐ Minden közösség, beleértve a mienket is, fenntartható fejlődése stratégiai tervezést és irányítást igényel. Csakis így határolható el a meglévő állapot attól a szinttől, amit a jövőben kívánunk elérni. Óbecse község megértette, hogy az elkövetkező időkben mennyire nagy szüksége van a tervezésre, és kidolgozta a Fenntartható fejlődési stratégiát azzal a szándékkal, hogy választ adjon a kulcsfontosságú kérdésre: milyen közösséget kívánunk kiépíteni a jövőben saját magunk és utódaink részére? Ez a dokumentum tehát a község hosszú távú fejlődési projekcióját tartalmazza, pontosan meghatározott stratégiai célokkal, azokkal az intézkedésekkel és tevékenységekkel, amelyek a hét tervezési területen kijelölt célok valóra váltásához vezetnek bennünket. A fenntartható fejlődési stratégia kidolgozása bizonyos megszakításokkal 2005 júliusától 2007 májusáig tartott. A megszakításokra a politikai turbulenciák miatt került sor, amelyek kérdésessé tették az egész folyamatot, és fennállt a veszély, hogy a községtől megvonják annak lehetőségét, hogy ily módon határozza meg jövőjét. Ennél fogva jelentős elmondani, hogy a fenntartható fejlődési stratégia „élő” dokumentum, tehát hajlamos a módosításokra, a kritikai jellegű megfontolásokra, összhangban a szükségletekkel, a körülményekkel és a tervezett szándékok, illetve célok végrehajtása során jelentkező egyéb pozitív és negatív tényezőkkel. Következésképpen a jelen dokumentumra nem mint korlátozó tényezőre, hanem mint olyanra kell tekinteni, amely ihletet ad a mostani és a jövőbeni nemzedékeknek. Tekintettel a lokális közösségünk mindennapi életében felgyülemlett problémákra, továbbá, hogy egy egész sor olyan stratégiai dokumentum hiányzik, amelyek egyértelműen rámutatnának a kívánt fejlődési irányokra, a fenntartható fejlődési stratégia, ebben a formában, pionír vállalkozásnak és projektumnak számít. Óbecse község polgárai értelmes, megfelelően szervezett és minőséges életre vágynak. Ezt a jelen dokumentum kidolgozásában való jelentős részvételükkel is bizonyították, miközben értékes segítséget nyújtottak a Községi Fórumnak és a munkacsoportoknak, hogy teljesen reálisnak és valóra válthatónak mondható elvárásaikat egy módszerezett fejlesztési tervbe foglalják. A polgárok és a szaknyilvánosság véleménye megegyezik abban, hogy az összes releváns emberi erőt és intézményt a helyi közigazgatás teljes reformjának szolgálatába kell állítani, egy olyan komoly, vállalkozó felépítésű önkormányzat kialakítása céljából, amely Óbecse község általános fejlődésének mozgató ereje lesz. ÁLTALÁOS ADATOK ÓBECSE KÖZSÉGRŐL Óbecse község a Szerb Köztársaság északi tartományának, Vajdaság szívében terül el. A községet Óbecse város, továbbá Péterréve, Bácsföldvár, Radičević, Mileševo, Drea és Pecesor települések alkotják. Összfelülete 487 m2, a lakosok száma pedig 41 000 körül alakul. Éghajlati tekintetben a község területe az északi mérsékelt övezet középső részén terül el – mérsékelten kontinentális éghajlati típusú. Tengerszint feletti magassága 82 m. Keleti határával a Tisza folyóra támaszkodik. A többi vízterület a Csík ér, a Beljanai bara, az Ilidzsai és más barák, a Tisza holt ága Csúrognál, a Holt-Tisza a mézes dűlőben, a Nagy-bácskai csatorna (fejlett öntözési csatornarendszer). A felszíni vizek mellett, a község területe gazdag artézi és szubartézi vízben, amit ivóvízként és a gyáripar szükségleteire

használnak, ugyanakkor ismert a gyógyhatású jódos, úgynevezett sárgavizéről is. A talajrétegekben széndioxid is található, ami Óbecse község területét sajátossá teszi Szerbiában. Az óbecsei község területén található megművelhető földek a legminőségesebbek közé tartoznak. Az összterület 86%-a termőföld, aminek 83%-a csernozjom, és réti fekete föld. Már maga a termőföldek kiterjedése arra vall, hogy Óbecse község területe gyéren erdősített. Erdei sávok a Tisza folyó és helyenként a Nagy-bácskai csatorna mentén léteznek. Ezenkívül meg kell még említeni a szállásokat körülvevő akácosokat, a szélvédő sávokat és az úttest menti fasorokat. A talaj menti vegetáció közül a pusztai vegetáció, vagyis a fű a legelterjedtebb. Állatvilága a sztyeppeihez hasonló, ami pedig Óbecsét különlegessé teszi, az a halastónál tanyázó nagy kócsagtelep. A természeti adottságoknak (éghajlat, talajminőség, vízfolyások) köszönve, a község területén rendkívül fejlett az intenzív földművelés (elsősorban a növénytermesztés) és az állattenyésztés, következésképpen a legfontosabb gazdasági ágat a mezőgazdaság képezi (a község évi nettó termékének 31%-át adja). Ezek a tényezők hozzájárultak a feldolgozóipar fejlődéséhez is, bár az a kapacitásokhoz és lehetőségekhez mérten még mindig nem eléggé fejlett. Másrészről az évtizedek óta fennálló fém- és fafeldolgozó-, valamint textilipar a történelmileg ismert okok, a meglévő kapacitások nem kellő kihasználtsága, továbbá a nagy gyáriparok és a kisüzemi gazdaság, illetve a kisipar közötti kapcsolat hiánya miatt stagnál. A közlekedési infrastruktúra a kiváló stratégiai fekvés ellenére sem eléggé fejlett. A községnek közúti összeköttetése van az összes környező községgel, ezeken keresztül pedig a nagyobb városközpontokkal – Újvidékkel, Szabadkával és Belgráddal is. A Belgrád— Budapest autópályától való távolsága és a tény, hogy nincs közvetlen rákapcsolódása erre az autópályára, jelentős mértékben csökkenti fejlődési esélyeit. A vasúti közlekedés gyenge intenzitású, és csak Újvidék irányába működik, míg az északra (Zentára) vezető útvonal teljesen tönkrement. A község a vízi közlekedést illetően is nagy potenciállal rendelkezik, de a kikötő hiánya pillanatnyilag lehetetlenné teszi ezt a közlekedési formát. METODOLÓGIA A jelen stratégia kidolgozása a Szerbiai Városok és Községek Állandó Konferenciája tervezőcsoportja által elkészített metodológia alapján történt. Első lépésként a Községi Képviselő-testület a 2006. július 7-én megtartott ülésén meghozta A fenntartható fejlődési stratégia kidolgozásával kapcsolatos eljárás elindításáról szóló határozatot, továbbá kinevezte a községi megbízottat és a Községi Fórum tagjait. A Községi Fórum a Erőforrások térképe és a Község profilja alapján elkészítette az alábbi tervezési területek áttekintését és elemzését: - településrendezés és területtervezés - infrastruktúra - környezetvédelem - gazdasági fejlődés - szociális és egészségügyi problémakör - művelődés, oktatás, sport és ifjúság - emberi erőforrások. A következő lépés a meglevő és feltételezett erőforrások tervezési területenkénti elemzése volt. Ebből eredően formálódott ki községünk következő víziója: Óbecse, mint olyan multietnikai, multikulturális és gazdaságilag fejlett község, ahol a polgárok urbánus és ökológiai szempontból egészséges életkörnyezetben elégíthetik ki és fejleszthetik szellemi, anyagi és társadalmi szükségleteiket,

valamint a több mint 4000 polgárt felölelő véleménykutatás során kialakult jelmondat: Óbecse – a világom közepe. Ezt a víziót tartva vezéreszméjének, a Községi Fórum a munkacsoportok útján meghatározta a tervezési területenkénti stratégiai célokat és prioritásokat, majd ezek alapján megkezdte az elfogadott dokumentumok beiktatását Óbecse község fenntartható fejlődési stratégiájába. Ezt követően a tervezetet területenként megvitatták és kiegészítették a polgárokkal tartott összejöveteleken (nyitott beszélgetések 2007 áprilisa folyamán) is, majd 2007. április 22-én nyilvános vitára bocsátották, melynek eredményeként megszületett Óbecse község fenntartható fejlődési stratégiája. AZ ALAPVETŐ STRATÉGIAI CÉLOK ISMERTETÉSE Településrendezés és területtervezés ALAPCÉLOK: - tervalap teremtése a települések és a határ rendezésére, valamint fejlesztésére, összhangban a fenntartható fejlődés elvével és a reális szükségletekkel - a hatékonyság és a felelősség fokozása a területhasználat, igazgatás, védelem és fejlesztés terén - az életkörnyezet, a természeti, kulturális és történelmi értékek védelme - a meglévő urbánértékek kiegészítése, újak létrehozása és az ambientális egészek ápolása - a mezőgazdasági föld megőrzése - az infrastruktúra egybehangolása a köztársaság területfejlesztési stratégiájával. SPECIFIKUS CÉLOK: - szervezettebb és koordináltabb helyhatóság, helyi közigazgatás és közvállalatok létrehozása minőséges településrendezési tervdokumentáció kidolgozása céljából, ezen tervek implementálásával és a területhasználók ellenőrzése - intenzívebb promóció a nyilvánosság bevonása céljából - a jó gyakorlat és a fenntartható fejlődés elvének beépítése a településrendezési tervdokumentációba Infrastruktúra ALAPCÉL: - az élet minőségesebbé tételét, a környezet és a lakosság egészségének védelmét szolgáló infrastruktúra-rendszerek befejezése SPECIÁLIS CÉLOK: - a közúti, vasúti és vízi közlekedési infrastruktúra kiépítése, valamint minőségük feljavítása - az átviteli mód korszerűsítése, takarékosság és alternatív energiaformák fellelése - a vízvezeték-hálózat, a fekális csatornahálózat és a csapadékvíz csatornahálózat kiépítése, rekonstruálása és jogi szabályozása

Környezetvédelem ALAPCÉL: - Az életkörnyezet védelme és fejlesztése SPECIFIKUS CÉLOK: - A gazdaság életkörnyezetre gyakorolt negatív hatásának csökkentése - Óbecse község településeinek tiszta ivóvízzel való fenntartható ellátása, miközben Óbecsén meg kell őrizni a víz minőségét, a településekben pedig fel kell javítani - A településekből eredő szennyvíz és csapadékvíz életkörnyezetre gyakorolt negatív hatásának csökkentése - A nyitott vízfolyások védelme, szanálása és fejlesztése Óbecse községben - A kommunális hulladék összegyűjtése, elszállítása, tárolása és újrahasznosítása terén nyújtott szolgáltatások szintjének növelése - A község zöld területeinek növelése a meglevő biodiverzitás megőrzése mellett - A parlagfű megsemmisítése és irtása - A flóra, a fauna és a természetes telepek megőrzése és fejlesztése - A kóborállatok számának csökkentése Gazdasági fejlődés ALAPCÉLOK: - Dinamikus gazdasági fejlődés, továbbá versenyképesség a hazai és a világpiacon - Óbecse község – az agrobiznisz élenjárója a régióban, a szabványokkal összehangolt mezőgazdasági termékminőség és feldolgozás alapján - A helyi gazdaságba történő beruházások fokozása és új munkahelyek megnyitása - Óbecse – a Tisza menti régió gyógyfürdőközpontja SPECIFIKUS CÉLOK: Mezőgazdaság - Új szakosított termelői társulatok létrehozása és támogatásuk megszervezése - A szabványozott és certifikált termelést folytató (EUREPGAP szabvány) árugazdaságok (kommerciális) fejlesztése - Ésszerű mechanizációbeszerzés és –használat - A természeti erőforrások ésszerű használata Gyáripar, kis- és középvállalatok és szolgáltatások - megfelelő beruházási feltételek teremtése - a helyi önkormányzat és a helyi gazdaság közötti kapcsolat kialakítása - az önfoglalkoztatás serkentése, továbbá a kis- és középvállalatok, valamint a vállalkozók támogatása

Turizmus és vendéglátóipar - a gyógyfürdői komplexum kiépítése - a gyógyfürdő státus elnyerése - a gyógyfürdői szolgáltatásigénylők és a turisták idevonzása - a községi turisztikai kínálat szintjének növelése és a turizmus egyéb formáinak fejlesztése Szociális és egészségvédelem ALAPCÉLOK: - jól szervezett szociális-védelmi hálózat útján a szolidaritás és humánusság elvére épült közösség kialakítása - jól szervezett egészségügy a község egész területén kellő számú képzett káderrel - hozzáférhetőség a legkorszerűbb diagnosztikai és kezelési felszerelésekhez, valamint berendezésekhez, és azok hozzáférhetősége a lakosság számára, az állami és magánszektor azonos jogú részvételével, valamint a helyi közigazgatás jelentős szerepvállalásával, a törvényes szabályok és anyagi biztosítás keretében SPECIFIKUS CÉLOK: Szociális védelem - a szegénység csökkentése - a gyermekek és a felnőttek oktatásának és műveltségének előbbrevitele (pótkiképzés és átképzés) - a szülői gondviselés nélkül maradt gyermekek helyzetének javítása - a kellő gondviselés nélkül maradt felnőtt és idős személyek helyzetének javítása - a különleges szükségletű gyermekek, felnőtt és idős személyek helyzetének javítása - a gyermekek, nők és magatehetetlen személyek bántalmazásoktól és elhanyagolástól való védelme - az említett kategóriák jobb felvilágosítása jogaikról - az idősekkel folyó munka előbbrevitele Egészségvédelem: - az elsődleges egészségvédelem átszervezése és ésszerűsítése - pozitív pronatális politika meghatározása - a tömeges, de nem járványos betegségek százalékának csökkentése - kellő mértékű és stabil pénzelés biztosítása Oktatás, kultúra, testnevelés és ifjúság ALAPCÉLOK: - az oktatási és nevelési rendszer fejlesztése és korszerűsítése Óbecse községben, a község gazdasági előrehaladásához való hatékony hozzájárulás és a demokrácia fejlődésének támogatása céljából

- a korszerűsített és modern oktatási intézmények integrálódása az időszerű gazdaságés társadalomfejlesztési folyamatokba - gyermekekhez és gazdasági szükségletekhez mért oktatás a közösség fejlesztése és gyermekeink itt-maradása céljából - korszerű, dinamikus és tartalmas, a többnemzetiségű közösség legmagasabb polgári értékeinek és szükségleteinek kielégítésére irányuló kultúrélet - a sportrendszer szervezése, korszerűsítése és fejlesztése, hogy hozzájárulhasson Óbecse község gyorsabb társadalmi, ipari, gazdasági, szociális és kulturális fejlődéséhez, továbbá az ilyen korszerű sportrendszernek a jövőbeni társadalom- és gazdaságfejlesztési folyamatokba való integrálódása - a fiatalok szükségleteinek tudatosítása és egy egészséges környezet kialakítása a fiatalok fejlődésére és életére az óbecsei intézmények és a fiatalok bevonásával SPECIFIKUS CÉLOK: Oktatás: - az iskoláskor előtti és az iskolarendszer fejlesztése és korszerűsítése - az iskolai és óvodai helységkapacitások korszerűsítése és optimális kihasználása átcsoportosítással, hozzáépítéssel, illetve építéssel - szakmailag edukált nevelő és tanár, ki elfogadja és a gyakorlatban is alkalmazza az új ismereteket - intézményközti együttműködés – az intézmények horizontális és vertikális kapcsolatának kialakítása - Óbecse – regionális középiskolai központ - interkulturális oktatás - a tanulók motiválása Kultúra: - a kultúrintézmények fejlesztése és korszerűsítése - a kulturális tartalmak és tevékenységek fejlesztése - hagyományőrzés és –ápolás - intézményközi együttműködés – az intézmények horizontális és vertikális kapcsolatának kialakítása Testnevelés: - az infrastruktúra korszerűsítése és fejlesztése – a sportolási feltételek feljavítása - káderpotenciálokba való befektetések - a sportrendezvények fenntartása és előbbrevitele (külön gazdasági kategória) Ifjúság: - az ifjúsági politika helyi akciótervének kidolgozása - ifjúsági klub létesítése és működtetése - nagyobb lehetőség a fiataloknak az oktatáshoz való új hozzáállásban és a nem formális oktatásban - nagyobb lehetőség a fiatalok elhelyezkedésére - a fiatalok minőséges szabadideje

- a fiatalok egészségvédelme Emberi erőforrások: ALAPCÉL: - a közérdekű folyamatokba inkorporált, elégedett és aktív egyének egészséges szociális és kultúrkörnyezete SPECIFIKUS CÉLOK: - a közösség helyi identitásának kiépítése - az elhalálozási és születési arány további negatív alakulásának megakadályozása - szakképzett munkaerő a piac/munkaadó szükségleteinek megfelelően - az óbecsei községben a foglalkoztatottak pozitív munkaerkölcs-osztályzatának megerősítése - pozitív polgári életszokások - szolidáris egyének társadalma - a lakosság nagyobb városokba való elköltözködésének csökkentése ZÁRADÉK A szóban forgó folyamattal és dokumentummal kapcsolatban a polgárok leginkább a stratégia valóra váltásában kételkedtek, attól tartva, hogy mint már eddig is számtalanszor megtörtént, ez is csak papíron fog létezni, hogy elmarad a realizálása és a község továbbra is ösztönszerűen, szervezetlenül fog haladni a jövő felé. Minthogy azonban a helyi önkormányzat kulcsfontosságú tényezői felfogták az elvégzett munka jelentőségét, reális esélyek vannak az eddigi gyakorlattal való szakításra és arra, hogy a fenntartható fejlődési stratégia igazi, mindennapos útmutatónkká váljon a jövő felé vezető úton.

ÓBECSE KÖZSÉG FETARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA KIDOLGOZÁSÁAK RÉSZTVEVŐI Mgr. Zoran Subotički Kúti Imre Molnár Endre Goran Sadžakov Nikola Dolinka Svetlana Gagić (PIK Bečej) Nikola Popović Gordana Kovačev Svetlana Gagić (Szociális Központ) dr. Dejan Dudvarski Velimir Cvejanov Börcsök Ferenc Ferenc Edvin Ljubomir Glavonić Tamara Ivanišević Radoslav Ivanović Radomir Jelić Miodrag Jovićević Budislav Medurić Žužana Mišković Aleksandar Obrovački Julija Popić Dušan Radivojević Dragan Ristić Sándor Pál Šormaz Izabella Radovan Stojanović Varnyú Ilona Govedarica Andrea Kis Tereza Vračarić Tatjana Avramov Rade Mgr. Fehér László Stražmešterov Miloš Nagy Sándor Sretenović Siniša Barsi Gyula Molnár Imre Babin Dejan Nežić Miodrag Radičević Marjan Pavlović Ljubomir Mihajlović Miloš Gallusz Zsolt Kúti Hanák Ágnes Dumić Dušan Ivošev Radivoj

Ludmány Tibor Marjanović Milica Plavšić Petar Sekulić Milan Jevtimijević Saša Matić Aleksandar Krečković Sofija Subakov Gordana Krunić Ljubica Tašin Nestor Mikalački Žarko Mikalački Velimir Gavrić Bogdan Knecht László Saravolac Ljiljana Krkobabić Damir dr. Ricz György Zahar Kéri Gizella Szilágyi Attila Mirić Dragan dr. Zora Apić Ferenc Magdolna Prpa Maja Prkosovački Vojislav Ružička Ivana Strajnić Goran Bašić Budimir Dimitrijević Aleksandar Gujanica Marjan Kekić Dalibor Bašić Sanja Sztankó Imre Mikić-Antonić Branislava Džigurski Miladin Opinćal Milan Bašić Pero Ćelić Mihajlo dr. Šijačić Siniša dr. Nešić Kosara Vukelić Nenad Lučev Marija Knézi Péter Dušan Jovanović doc. dr. Marija Jevtić

I. BEVEZETŐ A helyi fenntartható fejlődés olyan folyamat, amelyben együtt vesznek részt a közéleti, a biznisz és a civil szektor képviselői, hogy jobb feltételeket teremtsenek: a gazdaság erősödésére és a foglalkoztatásra, az életkörnyezet humánusabbá tételére, a szociális és egészségvédelemre, egyszóval a közösség lakosságának minőségesebb életére. Mindennek alapját egy vállalkozó beállítottságú helyi önkormányzat kell, hogy képezze, amely a biznisz szektor szervizeként fog működni. Éppen ezért legelőször is a helyi önkormányzat reformját kell elvégezni úgy a közigazgatást, mint a megválasztott, kinevezett és tisztségbe helyezett személyeket illetően. A megreformált politika és közigazgatás fogják képezni az óbecsei község fenntartható fejlődése irányába történő változások mozgatóerejét, melyek legfontosabb célja az itt élő polgárok jólétének biztosítása.

A fenntartható fejlődési stratégia tervezése nem egyszerű és nem rutinszerű, hanem komplex és kreatív folyamat, amely az elfogadott metodológia szerint 5 alapfázisból áll

I.1. A FETARTHATÓ METODOLÓGIÁJA

1. A munkacsoport megalakítása 2. A meglévő és feltételezett problémák és erőforrások elemzése 3. A stratégia kialakítása 4. A stratégia beépítése 5. A stratégia figyelemmel kísérése és evaluációja

FEJLŐDÉSI

STRATÉGIA

KIDOLGOZÁSÁAK

Óbecse község 2007—2017. évi fenntartható fejlődési stratégiáját a stratégia kidolgozására alakított Községi Fórum a Szerbiai Városok és Községek Állandó Konferenciájának tervezőcsoportja által kidolgozott metodológia alapján készítette el. A projektum realizálására a norvég kormány helyi fenntartható fejlődést támogató programja keretében került sor. Óbecse község egyike lett az 5 kiválasztott pilótaközségnek. A stratégiának az elfogadott metodológia szerint történő kidolgozásával rendkívül jelentős célokat értünk el: * A stratégia kidolgozásába nagyszámú szakember kapcsolódott be az egyes lokális területekről, akik ismerik a közösségünkben fennálló problémákat, és munkájuk során már foglalkoztak ezek megoldásával, miáltal egy olyan minőséget nyerünk, amely hívebben prezentálja közösségünk érdekeit és szükségleteit. * A stratégia kidolgozására alakított csapat volontőr alapon dolgozott, és ez által jelentős eszközt takarítottunk meg, hiszen az ilyen dokumentumok szakosított szervezetek által történő kidolgozása sok pénzt igényel. * A nyilvános vitában részt vevő csoportok a polgárok, a nem kormányzati szervezetek és polgári egyesületek, a közvállalatok és a gazdasági vállalatok, a helybeli intézetek és intézmények… voltak. Ez a dokumentum a stratégiát az Óbecsei Községi Képviselő-testület által való elfogadás szintjéig határozta meg. A határozat meghozatalát követően a szóban forgó dokumentum Óbecse község kötelező aktusává válik.

A fenntartható fejlődési stratégia kidolgozása metodológiájának grafikai ábrázolása

Határozat a FFS kidolgozásának megkezdéséről

Tervezési terület: 1. Településrendezés és területtervezés 2. Infrastrúktura 3. Környezetvédelem

Az erőforrások térképe és a község profilja

6. Kultúra, oktatás, sport, ifjúság 7. Emberi erőforrások

- infrastrukturális tervezés - tervezés a környezetvédelem területén

Helyzetismertetés és elemzés

4. Gazdasági fejlődés 5. Szociális és egészségvédelem

- településrendezés és területi tervezés

- a gazdasági fejlődés tervezése - tervezés a szociális és egészségvédelem területén

A létező és feltételezett potenciálok elemzése

A közösség víziója

Stratégiai célok és elsőbbségek Az Óbecsei KKT jóváhagyása Akciótervek

- tervezés a kultúra, oktatás, sport, ifjúság és tájékoztatás területén - tervezés az emberi erőforrások területén

A nyilvános vita részvevői: fókuszcsoportok, polgárok, NKSZ, polgárok egyesületei

Az akciótervek végrehajtása A terv végrehajtásának felügyelete és ellenőrzése

A nyilvánosság tájékoztatása az eredményekről

A lokális közösség fejlődése

I. 2. A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁBA RÉSZT VEVŐK A fenntartható fejlődési stratégia tervezési folyamatának első fázisában megalakult a közéleti, a biznisz és a civil szektor képviselőiből álló 29 tagú A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁRA HIVATOTT KÖZSÉGI FÓRUM. A stratégia kidolgozásával kapcsolatos eljárás elindításáról szóló határozatot az Óbecsei Községi Képviselő-testület 2005. július 7-én, a Fórum tagjainak kinevezéséről szóló végzést pedig 2006. május 9-én hozta meg. Ettől eltekintve, a Községi Fórum már 2005. július 7-én megkezdte munkáját és 2007. május 17-ére elkészítette Óbecse község fenntartható fejlődési stratégiájának tervezetét. A Községi Fórum a javasolt metodológiát A fennálló helyzet elemzésével követve a következőkkel foglalkozott: A meglevő és a feltételezhető erőforrások elemzésével A vízió kiválasztásával A stratégia kialakításával Az általános és specifikus célok meghatározásával A második és harmadik fázis keretében, amely a helyzetelemzést és a stratégia kialakítását foglalta magában, a Községi Fórum 14, a munkacsoportok pedig több mint 30 ülést tartottak. Maga a Községi Fórum, ha a munkát munkaórákba számítjuk át, csupán az üléseken 36 órát töltött el, vagyis összesen 627 munkaórát dolgozott. Persze, ha ehhez még hozzáadjuk a munkacsoportok üléseire és az adatok begyűjtésére fordított időt, arra a megállapításra jutunk, hogy a stratégia kidolgozásába több mint 1500 munkaórányi szakmai és analitikai munka épült be. A Községi Fórum nagyszámú adatot gyűjtött be különféle forrásokból, ezeket elemezte, majd meghatározta a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos erőket, hiányosságokat, lehetőségeket és akadályokat. Az elemzési eredményeket illetően több hónapon át összehasonlításokat végeztek és a polgárokkal folytatott nyitott beszélgetések során kialakult kölcsönhatások alapján meghatározták a fenntartható fejlődési stratégia alapvető irányvonalait, valamint azok valóra váltásának módját. A Községi Fórum minden egyes döntését terjedelmes vita előzte meg, és minden határozatot konszenzussal hoztak meg, anélkül, hogy eközben komolyabb problémák jelentkeztek volna a munkájukban. Tiszteletben tartva a transzparenciát és készséget mutatva az új javaslatok, kiegészítések, illetve módosítások elfogadására, a stratégiáról nyitott beszélgetéseket szerveztek a polgárokkal, amelyekre 2007 áprilisának első felében került sor, míg a végleges nyilvános vitát 2007. április 22-én, a Föld napján bonyolították le. A szóban forgó dokumentum elfogadása úgyszólván még csak a kezdetet jelenti. Az igazi kihívások a stratégia valóra váltása, annak állandó tökéletesítése és az újonnan kialakult körülményekhez való alkalmazása során várnak ránk. Itt felettébb fontos kiemelni, hogy a stratégiáról a végső értékelést az idő és az elért eredmények fogják megadni, egyszóval annyira lesz jó, amennyire sikeres lesz a valóra váltása.

II. ÓBECSE KÖZSÉG PROFILJA II.1. ÁLTALÁOS ADATOK II.1.1. Fekvés és nagyság A községet Óbecse város és Péterréve, Bácsföldvár, Radičević, Mileševo (Drea) és Pecesor települések alkotják. A község teljes területe 487 km2, ami Vajdaság összterületének 2,27%-át képezi. A község településeiben a lakosok száma már évek óta 41 000 körül alakul, magának Óbecse városnak pedig megközelítőleg 27 000 lakosa van. Óbecse község a Tisza folyó vajdasági szakaszának középső részén terül el, kissé északabbra Vajdaság szigorú értelemben vett földrajzi központjától, pontosan Bácska és Bánát határán. A községnek kedvező földrajzi fekvése van, mivel területén haladnak át az Újvidék, Szenttamás, Bácstopolya, Zenta és Törökbecse felé vezető utak, amelyek összekötik Vajdaság többi részeivel. Bánáttal az összeköttetés a tiszai gáton keresztül valósul meg. II. 1. 2. Rövid történelmi áttekintés A legrégebbi települések, amelyek létezését megállapították, a korai neolit korszakhoz kötődnek, amely Vajdaságban az időszámításunk előtti 5000. és 4800. év között kezdődött e lés az i.e. 3500. és 3300. év között ért véget. Az utána következő időszakban – az újkőkorszakban, új kultúra indult fejlődésnek (proto Tisza polgár és Tisza polgár csoport). A kései vaskorszak végén (az i.e. IV. század vége és az i.e. III. század kezdete) itt is, akárcsak Vajdaság egész területén megjelentek a kelták, akik asszimilálódtak és kiszorították az őslakosságot. Attól kezdve egészen a római uralom kezdetéig, ez a terület a scordiscusi törzs államához tartozott. Az i.e. I. században a térséget szarmaták telepítik be, akik az Iráni fennsíkról érkeztek. Az V. század közepén a Tisza térségében hun központ jön létre. A következő században, 567ben, a Közép-Tisza mentén avarok telepednek le, akik a Fekete-tenger menti sztyeppékről jöttek. Az avar—szlovén néptömegek 602-ben már az egész Balkán félszigetet elözönlötték, de a központjuk továbbra is a Tiszától nyugatra maradt, mindaddig, amíg a frank állammal folytatott háború alatt teljesen megsemmisültek. Az avarok bukását követően csak a szlovén lakosság és azok elöljárói maradtak a területen. A 814. és 831. év között az egész Tisza mentére behatolnak a bolgárok, akik akkoriban Szerémséget tartották hatalmuk alatt. A XI. században a mai Bácskát két megye alkotta: a bácskai, melynek központja Bácsvárosban volt, és a bodrogi, melynek központja Bodrogban volt, és amely a mai Bácsmonostor közelében terült el. A két megye közötti határ a Crna bara (később Nagybácskai csatorna) mentén húzódott. A XII. században Becsét kikötőként említik, ahol a bodrogi út a Tiszához vezetett. Schmidt Rudolf szerint Becsét először az 1238. évi dokumentumokban említik, IV. Béla uralkodása idején. Győrffy György magyar szerző viszont azt állította, hogy Becse első írásos említése az 1091. évhez fűződik. Szerinte Péterréve először 1092-ben, Bácsföldvár pedig 1316-ban nyert említést, míg azon a helyen, ahol a valamikori Crna bara, a mai Nagy-bácskai csatorna a Tiszába torkollott, neolit korszakbeli Gradišče földvár létezett. Ezt a töltés kiépítésekor elsüllyesztették. A XII. században Becse közelében egy Kurlak nevű szaracén falu is létezett. Az akkori Becse elnevezés nem egy településre vonatkozott a mai város területén, hanem egy erődítményre és kikötőre a Tiszán Óbecse és Törökbecse között. Az 1238. évtől kezdve a XVI. század közepéig, Becse tízegynéhány feudális uralkodót váltott. A törökök II. Murát vezetésével 1439-ben kitörtek a Szávára és a Dunára. Becsét akkoriban Đurađ Branković fejedelem tartotta. Magát a Tiszán levő becsei erődítményt 1551.

szeptember 20-án vették be, 1552-ben pedig már a mostani Vajdaság egész területe török uralom alá került. A törökök az elfoglalt területeket a Szávától és a Dunától délre eső vidékekről származó szerb lakossággal telepítették be. A törökök elleni 1594. évi felkelés letörését követően, a törökök és a tatárok csaknem teljesen kiirtották a lakosságot, amelynek egy része szétköltözködött. Ez alkalommal Perlek és Botra települések is megsemmisültek. Perlek a Tisza feletti magas löszteraszon helyezkedett el, a mai Óbecse északi szélén, keletre és nyugatra a Péterréve felé vezető úttól, és miután a krími tatárok megsemmisítették, többé nem újították fel. Botra a mai város déli szélén húzódott, délre a DTD-csatornától. Az osztrák—török háború befejezése után az 1699-ben kötött karlócai békeszerződéssel elrendelték a Tiszán levő összes erődítmény lerombolását. A becsei erődítmény 1701-ben jutott erre a sorsra. Ettől kezdve a Becse név fokozatosan átruházódik a Kovin (Kovinac) településre, amelyet a környező erődítményekből elmenekült lakosság emelt fel a XIV. és XV. században. Kovin a Tisza feletti löszteraszon terült el. Azon célból, hogy megvédjék magukat a törökök Bánát irányból történő támadásaitól, a Habsburgok 1702-ben katonai határőrvidéket alakítottak ki. A határt övező sánc miatt, a települést egészen 1774-ig Becsei Sáncoknak nevezték, amikor is Óbecsére változtatták a nevét. 1749-ben megszűnt a katonai határőrvidék, 1751-ben pedig létrejött a Tisza-menti Koronakörzet, becsei székhellyel. A szóban forgó esemény rendkívül jelentős volt a település gyors növekedése és fejlődése szempontjából. A Koronakörzet létrehozásával Becse szabad királyi státust nyert, ami számos előjogot biztosított számára, köztük az évi vásárok és a heti piacok megszervezésére való jogot is, miáltal lehetőség nyílt a kereskedelemre és ez a város gazdasági erősödéséhez vezetett. 1757-ben a becsei körzetbe megérkeznek az első magyar telepesek Földivék és Jászkun környékéről. Őket követik a németek, a szlovákok és a zsidók. Ennek következtében jelentősen megváltozott a lakosság nemzeti összetétele, mert még pl. 1751-ben Becse tisztán szerb település volt, 1774-ben a lakosság 50%-át magyarok alkották. Becse egészen 1918-ig az Osztrák--Magyar Monarchiához tartozott, miután Vajdaság a Szerb--Horvát--Szlovén Királyság kötelékébe kerül. A török időkben létesített Kutas helyén felépül Mileševo település. Nevét a Mileševa kolostorról kapta. A lakosság többsége szerb és magyar. Mileševo Óbecse és Bácstopolya között terül el. A II. világháború után megalakul Óbecse község legkisebb és legfiatalabb települése, Radičević. 1946-ban épült fel, nevét pedig Branko Radičević költőről kapta. A II. világháború után Becse továbbra is járási székhely maradt egészen 1955-ig, amikor először a verbászi, majd az újvidéki járáshoz csatolták. Mileševo és Radičević 1955ben, Bácsföldvár és Péterréve pedig 1960-ban került Becse község összetételébe. II. 1. 3. Lakosság A legutóbbi, 2002-ben elvégzett népszámlálás adatai alapján, Óbecse községnek 40 987 lakosa van: Bácsföldvárnak 5445, Péterrévének 7318, Óbecsének 25 774, Mileševónak 1118, Radičevićnek pedig 1332. A lakosság számának felételezett évi 0,06%-os csökkenése mellett, feltételezhető, hogy a 2002—2022. évi tervidőszak végén Óbecse községnek 38 985 lakosa, illetve 14 980 háztartása lesz. A populáció 64,6%-a munkaképes. Az összlakosság 15,9%-a mezőgazdasági lakosság, 58%-uk pedig aktív mezőgazdasági lakosság. A község lakosságának felét idősebb középkorú és idős személyek alkotják, miközben magas fokú a lakosság elöregedése. Az eltartási indexszám (az eltartott és az aktív személyek

száma közötti arány) is magas – 0,88. A lakosság struktúrájában megfigyelhető a legfiatalabb korcsoportok százalékarányának csökkenése és a legidősebb korcsoportok részarányának növekedése. 1971-ben például a 0—14 éves korcsoport 19,43% volt, 1981-ben 19,06%, 1991ben 19,8%. A legidősebbek, a 60 évesek és az annál idősebbek csoportja 1971-ben 18,62% volt, 1981-ben pedig 18,53. Mindhárom népszámlálás alkalmával a női lakosság volt többségben. A népsűrűség 84 lakos/km2, Vajdaságban 94 lakos/km2. A településhálózat sűrűsége is alacsony: 1,0 település/100km2, míg Vajdaságban 2,2 település/100 km2. Óbecse községben 24 nemzet és nemzetiség tagjai élnek, de legnagyobb a százalékarányuk (kb. 90%) a magyaroknak (49%) és a szerbeknek (41%). A községben a szerb nyelv és cirill írásmód, valamint a magyar nyelv és írásmód vannak hivatalos használatban. II. 2. TERMÉSZETI TÉYEZŐK II. 2. 1. Éghajlat és földrajzi fekvés Óbecse község területe a földrajzi szélesség 45 o47’ -én és a földrajzi hosszúság 20o 47’-én fekszik, tehát az északi mérsékelt övezet középső részén terül el. A Pannon síkságot minden oldalról magas hegyek övezik, ami kihatással van az éghajlatra – mérsékelten kontinentális éghajlati típus alakult ki. A havi középhőmérsékletingadozás Óbecsén 23,1 oC, míg az abszolút maximum (39,6 oC) és az abszolút minimum (- 30,6 oC) közötti eltérés rendkívül nagy, vagyis 70,2. A község területének átlagos tengerszint feletti magassága 82 m. A vegetációs időszak egy évben 250—290 napig tart, és felettébb kedvező a növénytermesztésre. Az évi napsütés váltakozó, 1800—2000 óra, az évi átlagos csapadékmennyiség pedig 621 mm, ami valamivel több a vajdasági átlagtól (612 mm). A domináns szelek délkeleti és északnyugati irányból fújnak. A középfelhősség évi értéke 53%. A derűs napok száma (amikor a felhősség nem haladja meg a 20%-ot) egy évben 65, míg a felhős napok száma (80%-on felüli napi középfelhősség) 90. A benapozás évi középértéke 2100,5 óra, vagyis a vidékre jellemző 47,96%-a. A csapadékmennyiség évszakonként a következőképpen alakul: télen 151 mm, tavasszal 146 mm, nyáron 191 mm, ősszel 133 mm, míg a vegetációs időszakban a csapadékmennyiség magassága 345 mm. Óbecsén az évi csapadékmennyiség magassága 621 mm, és ebből 345 mm, vagyis 55,56% a vegetációs időszakra jut. A havas napok évi átlagszáma 22,4 és a hótakaró átlagban 33,7 napig marad meg. II. 2. 2. Hidrológia A csapadékmennyiség, a domborzati jelleg és a talaj geológiai összetétele folytán, nincsenek olyan vízfolyások, amelyek a község területén kezdődnek el és érnek véget. A község területén az élő vizek teljes hossza 83 km, és ha ezt összehasonlítjuk a község kiterjedésével (487 km2), kiderül, hogy minden km2-re 170,3 m hosszúságú vízfolyás jut. A község keleti határát 23 km hosszon, ami a folyó vajdasági szakaszának 14,02%-a, a Tisza képezi, melynek szerbiai szakasza 164 km hosszú. A másik folyam a Csík ér mederhossza a határtól a tiszai torkolatig 90 km. Alsó folyama, 25 km hosszon, Óbecse község északi és északkeleti részén halad keresztül. Ettől jóval jelentősebb mesterséges folyó

a 29,85 km hosszú Nagy-bácskai csatorna, amely mielőtt Óbecsénél a Tiszába torkolna, 22 km hosszon a község délkeleti részén halad keresztül. Bácsföldvár közvetlen közelében, a településtől nyugatra található a sekély és mindössze 2 km hosszú Ilidzsai bara. Bácsföldvártól északra, a Tisza folyó aluviális síkságán, 650 hektár kiterjedésű halastavat alakítottak ki. A Tisza folyásánk enyhe, alig észlelhető lelassulása meánderek kialakulásához vezetett. Péterrévétől Bácsföldvárig 5 nagy meánder létezik, amelyek közül kettőt a szabályozási munkálatok folytán elvágtak. A lakosság mindkettőt Holt-Tiszának, öreg Tiszának, illetve kis Tiszának nevezi. A Beljanai bara sekély kanyargós folyam, amely a becsei szállásoktól 3 km-rel északra ered, néhány sekély völgy találkozásánál. Innen azután délnyugat irányában folyik, és Turijánál a Nagy-bácskai csatornába torkollik. 39 km hosszú. Szélessége a felső folyásnál 1— 2 m, míg az alsó folyásnál a 90 m-t is eléri. A talajvízmélység Óbecse községben elsősorban a csapadéktól, a Bácska többi részéről ideáramló talajvíztől, az inundációs síkság és a 6—7 km széles löszterasz által felölelt övezetben pedig a duzzasztógát által lelassított Tisza vízállásától függ. Miután áprilisban és májusban eléri a maximumot, az év nyári szakaszában, elsősorban a magas hőmérséklet, az evaporáció és az erős evapotranszpiráció következtében apadni kezd, úgy, hogy szeptember táján minimálisra csökken. A kutatások során kiderült, hogy a vízfolyásokhoz közelebb eső talajvizek kevésbé ásványosak (0,5—0,6 g só 1 l vízre), ami elsősorban a Tisza aluviális síkságára vonatkozik, míg a löszteraszoknál mérsékelten ásványosak (1,5—2,5 g só 1 l vízre), ami jelentős szerepet játszik a talaj sótartalmának biztosításánál. A réti területeken, a gyengébb ásványtartalmú vizek övezetében mélységük 80 és 120 cm között, a löszteraszokon pedig, vagyis a közepes ásványtartalmú vizek övezetében 125 cm körül alakul. Több, egymást követő esős év esetén, a talajvíz feltör a felszínre, elönti a földeket és óriási károkat okoz. Az artézi és szubartézi forrásnak, amit ivóvízzel, ipari vízzel és gyógyvízzel való ellátásra használnak, több szintje van. Óbecse községben továbbra is működnek az úgynevezett sárga vizes kutak. II. 2. 3. Talaj Óbecse község összterületének 86%-a művelhető föld, ami kiváló távlatokat nyit a mezőgazdasági tevékenységre. Az össz termőterület (40 384 hektár) 83%-a csernozjem és réti fekete föld (legtermékenyebb talajtípusok). A réti fekete föld három típusa 7,6% területet (3700 hektár) ölel fel – az agyagos aluviális föld 5,34%-ot (2598 hektár), a réti fekete földön levő deluviális föld pedig 1,11%-ot (540 hektár). Rossz minőségű, illetve olyan föld, amely nem felel meg mezőgazdasági termelésre, kevés van: 0,56% szoloncsák (274 ha) és 0,69% (334 ha) aluviális homokos föld. Óbecse területét a földrétegekben rejlő széndioxid teszi specifikussá Szerbiában. A tartalékok állapotát az 1968. évben végzett fúrások alkalmával állapították meg, amikor a furatból naponta 1 millió—1,5 millió m3 gáz tört fel, amely 92—93% széndioxidot, 7% metánt, valamint kisebb mennyiségű nitrogént és szénmonoxidot tartalmazott. II. 2. 4. övény- és állatvilág Ha a földeket nem művelnék, Óbecse határának legnagyobb részét sztyeppei füvek és ritka dendroflóra borítaná. Ez többnyire a löszterasz és a löszplató térségére vonatkozik.

Erdei vegetáció csak a folyó menti erdősávban létezik. A folyómeder és a töltés között általában fűzfaerdők nőnek, míg a töltés mögött mesterségesen létesített nyárfasorok vannak. A löszterasz szélén, a csatornák mentén, sok helyen fasorok formájában, de elsősorban a szállások körül elterjedt az akácfa, a településekben pedig sok helyen láthatunk gesztenyefákat. A tiszai aluviális síkság megműveletlenül maradt részeit különféle hidrofil növényzet borítja. Óbecse községnek összesen 551,87 ha erdősített területe van (nagyobb erdőkomplexumok a Tisza mentén, kisebbek az általános csatornahálózat mentén). Az állatvilág nem túl tarka: a löszteraszon és a löszplatón nyulak, fürjek, őzek, menyétek, ürgék, görények, sünök és vakondok élnek. A kártevők közül legtöbb a hörcsög, a mezei egér és a patkány. A rovarok közül különösen káros a krumplibogár és az amerikai fehér szövőlepke. A hörcsögökkel együtt ezek okoznak legnagyobb károkat a mezőgazdaságban. A madárvilág is eléggé egyszínű. A Vajdaságban meghonosodott madarakon (veréb, galamb) kívül sok a seregély, a harkály, a karvaly és a bagoly, ezen kívül külön említést érdemel az óbecsei halastónál levő gémtelep (nemzetközi IBA terület). II. 3. LÉTREHOZOTT ERŐFORRÁSOK II. 3. 1. Ipar, kis- és középvállalatok A gazdag ipari hagyománynak köszönve a községben fejlett a fém-, fa-, textil- és bőrfeldolgozás, valamint az építőipar. Az óbecsei községben működő nagyvállalatok közül mindenképpen említésre méltó a PIK Bečej Kombinát (növénytermesztés, takarmánygyár, állattenyésztés), a BAG (szárított főzelékfélék), a Sojaprotein (szójafeldolgozás), a Fadip (hidraulikus fékcsövek, alkatrészek, galvánfelszerelés), a Trikotex (különféle kelmék), a Tisza Kefegyár (kefe- és műanyaggyártás), a FIT (tégla- és falazóblokk-gyártás), az Október 8. Bútorgyár, a Sinkovics farm (naposcsibe-keltető és –értékesítő), a Malomipar és a Pékség, a Linde gas Srbija (széndioxid-feldolgozás és szárazjég-gyártás). A problémák és az akadályok, amelyek gátolják az ipar további fejlődését: a meglévő kapacitások nem kellő kihasználtsága, a termelés csökkenése, a munkanélküliség, a kisüzemi gazdaság és a szolgáltató kisipar stagnálása. A nagy kiterjedésű termékeny földnek, a víz közelségének, a szolid műszaki felszereltségnek és a lakosság mezőgazdasági termelésben szerzett gazdag tapasztalatának köszönhetően, az óbecsei községben többnyire a mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó ipar fejlett, de korántsem kellő mértékben, vagyis nem a végleges piaci áru szintjéig. II. 3. 2. Mezőgazdaság A mezőgazdaság fejlődésének kedvez a nagy kiterjedésű, kiváló minőségű termőföld (a község területének 87%-a mezőgazdasági termelésre szolgál), a kedvező éghajlat, továbbá a Tisza folyó és a Nagy-bácskai csatorna közelsége. Mindezek a feltételek lehetővé tették az intenzív földművelés és állattenyésztés fejlődését. A mezőgazdaság szerkezetében a növénytermesztés bír legnagyobb jelentőséggel. A nemzeti bruttó jövedelemben a mezőgazdaság részesedése 31% körül alakul, s ennél fogva Óbecse községben ez képezi a legjelentősebb gazdasági ágat. Az óbecsei PIK Bečej – Poljoprivreda Rt. mellett, még 2373 bejegyzett magángazdaság foglalkozik földműveléssel.

II. 3. 3. Turizmus és szolgáltató tevékenység A nagy potenciálok ellenére, Óbecse községben nem eléggé (mondhatnánk úgy is, hogy egyáltalán nem) fejlett a turizmus. Ez mellett szól az a tény is, hogy a turizmus területén foglalkoztatottak száma mindössze 125 (a községben foglalkoztatottak össz számának csupán 1,3%-a), ugyanakkor a szállodai kapacitások sem megfelelőek, és kevés van belőlük. A megvalósított idegenforgalom nincs összhangban a turizmus fejlődésére megadott lehetőségekkel, és így Óbecse gazdaságában elenyésző a turizmus gazdasági részvétele. II. 3. 4. Közlekedési infrastruktúra A közlekedési infrastruktúra fejlettségét illetően Óbecse csak részben használta ki a stratégiai fekvése által adott lehetőségeket. A Belgrád—Budapest autópálya távolsága miatt, amellyel nincs összeköttetése, továbbá a főútvonalak igen rossz állapota következtében, a magas frekvenciájú forgalom községünkön kívül zajlik. A vasútvonal Újvidék irányába kihasználatlanul áll, míg az északra vezető teljesen tönkrement. Óbecse tehát letűnt az ilyen fajta, gazdaságra nézve rendkívül jelentős szállítási forma térképéről. A folyami kikötő hiánya a Tiszán még egy mínusz pontot jelent Óbecse számára, amikor a községünkbe való potenciális beruházásokról és a turizmus fejlesztéséről van szó. Az említett problémák, vagyis fogyatékosságok megoldását követően, Óbecse csakhamar újra visszanyerhetné az illető területen betöltött korábbi szerepét (közúti, folyami, vasúti áruszállítás, áruberakás és –kirakás). II. 3. 5. Demokratikus és intézményes kapacitások A polgárok a döntéshozatali folyamatban formális és nem formális módon vesznek részt. Formális módon választják meg a képviselőket és vesznek részt a Községi Képviselőtestület döntéshozó szerveiben, valamint munkatestületeiben, és a helyi közösségek tanácsaiban, nyilvános viták útján pedig nem formális módon bekapcsolódnak a helyi stratégiai dokumentumok (LÖAT, LGF és LA 21) kidolgozásába. Esetenként a helyi médiák is részt vesznek és segítik a helyi önkormányzat törekvéseit a participatív döntéshozatal folyamatában. A helyi elektronikus médiát (mindegyik magántulajdonban van) a Becsei Rádió, a Vidra Rádió, az Info Bečej Kábeltelevízió és néhány web-site (Óbecse hivatalos honlapja, a www.becej.co.yu, a nem hivatalos pedig a www.backabanat.com és a www.becej.info. A községben három hetente, illetve kéthetente megjelenő újságot adnak ki. Ezek: a Bilboard, a Bečejski dani és Becsei Mozaik. Óbecse községben számos nem kormányzati szervezet működik. Az úgynevezett polgári nem kormányzati szervezetek az Itaka, a BIG, a Pro Domo Sua, a Bečej punx, a környezetvédelemmel, állatvédelemmel, mezőgazdasági termelőkkel, gazdálkodókkal, továbbá gyermekekkel és ifjúsággal foglalkozók pedig az óbecsei Ökológiai Egyesület, az Agroservice, a Gyermekbarát Egyesület, a Taura – Állatvédő Egyesület II. 3. 6. Oktatás A tanügy, annak ellenére, hogy Óbecsén hosszú hagyománya van az iskoláztatásnak, nem illeszkedett be kellőképpen az időszerű gazdaság- és társadalomfejlesztési folyamatokba, és nincs teljesen összhangban az óbecsei gazdaság szükségleteivel. Ehhez a tényhez még hozzá kell adnunk az oktatási rendszer merevségét, ami megnehezíti az új oktatási profilok kialakítását.

Azt is tudni kell, hogy az oktatási intézmények költségeinek pénzelésére szolgáló eszközök egy része a községi költségvetésből biztosítódik, amely igen szerény bevétellel rendelkezik az összes községi szükséglet kielégítésére. A községben az oktatás 6 általános iskolában, 3 középiskolában, a pszichikai fejlődésükben enyhén fogyatékos gyermekek iskolájában és az ügyviteli főiskola kihelyezett tagozatában folyik. Ezen kívül van néhány nem formális oktatást nyújtó magániskola és kihelyezett tagozat (szakmai, komputer, idegen nyelv stb.). III. ÓBECSE KÖZSÉG FEJLŐDÉSÉEK VÍZIÓJA A Községi Fórum kezdettől fogva következetesen tartotta magát a participitás elvéhez, illetve ahhoz az elvhez, hogy minél több polgárt kapcsoljon be a fenntartható fejlődési stratégia kidolgozásába, kiváltképpen a stratégia azon részeit illetően, amelyekben a kulcsfontosságú fejlesztési pontok meghatározásáról volt szó. Így pl. a stratégia mottójának meghatározásában, körkérdés útján, több mint 4000 különböző nemzetiségű, életkorú és nemű polgár vett részt. A beérkezett javaslatok közül a Községi Fórum az alábbi mottót tartotta legtalálóbbnak: BEČEJ – MOJ CETAR SVETA ÓBECSE – A VILÁGOM KÖZEPE BEČEJ – MY CETRE OF THE WORLD A Községi Fórum megkülönböztetett figyelmet fordított a fejlődési vízió kidolgozására és kiválasztására is. Többszöri megvitatás után azt a projekciót választotta ki, amely magában foglalja azokat a lényegbeli humán és civilizációs értékeket, amelyek megvalósítására kell törekednünk az elkövetkező években és évtizedekben:

BEČEJ – MULTIETIČKA, MULTIKULTURA I EKOOMSKI RAZVIJEA ZAJEDICA KOJA SVOJIM GRAĐAIMA OBEZBEĐUJE AMBIJET ŽIVLJEJA U URBAOJ, EKOLOŠKI ZDRAVOJ SREDII U KOJOJ ĆE MOĆI DA ZADOVOLJE I RAZVIJAJU SVOJE DUHOVE, MATERIJALE I DRUŠTVEE POTREBE

ÓBECSE – MULTIETIKAI, MULTIKULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGILAG FEJLETT KÖZÖSSÉG, AMELY LEHETŐVÉ TESZI, HOGY POLGÁRAI EGY URBÁUS ÉS ÖKOLÓGIAI TEKITETBE EGÉSZSÉGES ÉLETKÖRYEZETBE KIELÉGÍTSÉK SZELLEMI, AYAGI ÉS TÁRSADALMI IGÉYEIKET

IV. ÓBECSE KÖZSÉG FEJLŐDÉSÉEK STRATÉGIAI CÉLJAI IV. 1. TELEPÜLÉSREDEZÉS ÉS TERÜLETTERVEZÉS Alapcél:

Külön célok:

Specifikus stratégiai cél:

Intézkedések és tevékenységek

Tervalap létesítése a települések és a határ rendezésére és fejlesztésére, összhangban a fenntartható fejlődés elveivel és a reális szükségletekkel, a hatékonyság és a felelősség fokozása a területhasználat, -igazgatás, -védelem, és – fejlesztés terén, a környezetvédelem, továbbá a természeti, kultúr- és történelmi értékek védelme terén, a meglévő urbánus értékek kiegészítése és újak létrehozása, az ambientális egészek gondozása, a mezőgazdasági földek megőrzése, az infrastruktúra építésének összehangolása a köztársaság területfejlesztési stratégiájával - Kiegyensúlyozott népességnövekedés a településekben, optimális népsűrűség elérése a teljes természetes és létrehozott erőforrásoktól függően - A meglevő települések további fejlesztése a tevékenységi struktúra módosításainak irányításával, a gazdasági és a nem gazdasági tevékenységek közötti egyensúly megteremtése céljából - A települések terjeszkedési tendenciájának felmérése, a meglevő építési körzetek határainak felülvizsgálása és az engedély nélküli építkezés megakadályozás - A terület szocio-gazdasági fejlettségi szintjének növelése - A falusi turizmus és a harmadlagos tevékenységek fejlesztésének serkentése, a lakosság és az ide látogatók szükségleteinek kielégítése érdekében Jobban szervezett és koordinált helyhatóság, helyi adminisztráció és közvállalatok létrehozása, minőségesebb településrendezési tervdokumentáció kidolgozása céljából ezen tervek felhasználásával és a térség igénybe vevőinek ellenőrzése * A polgármester, a Községi Tanács és a főépítész javaslatára és aktív bekapcsolódásával, feltételeket biztosít a község településrendezési főtervének kidolgozására, vagy felújítására irányuló munkálatok megkezdéséhez, a helyi szakintézmények konzultálásával és a nyilvánosság részvételével, továbbá a fenntarthatóság koncepciójának igénybevételével * A község törekedni fog, hogy a településrendezési tervek kidolgozására és figyelemmel kísérésére, valamint a kataszteri nyilvántartás vezetésével megbízott szerveit és szolgálatait korszerűsítse, és műszakilag felszerelje, elsősorban a földrajzi információs rendszer bevezetésével és az igénybevételéhez szükséges megfelelő szakmai képzés biztosításával. A regionális szintű összeköttetéssel biztosítani lehet ezen rendszerek hatékonyabb bevezetését és használatát, valamint községi hálózatba kötését

Specifikus stratégiai cél Intézkedések és tevékenységek


* Az elkövetkező időszakban elsőbbséget kell adni a teljesen felszerelt parcellák kialakításának és az amortizált lakásállomány felújításához szükséges környezet és feltételek létrehozásának Óbecsén, továbbá a község többi településén, azokon a helyeken, ahol ezek a parcellák már kommunálisan fel vannak szerelve. El kell hagyni a részlegesen rendezett városi építési telek gyakorlatát, mert az ugyanakkor áthidalhatatlan problémákat idéz elő kommunális értelemben, a szóban forgó parcellák tulajdonosainak és a társadalmi közösségnek is. Számukra a kommunális infrastruktúra utólagos biztosítása igen drága, ennek az infrastruktúrának a kiépítéséig pedig a parcellákon levő létesítményeket nem lehet szabályosan használni, leggyakrabban pedig a környezet veszélyeztetésére és károsodására kerül sor, ezeknek a következményeknek későbbi szanálási munkálatokkal való eltávolítása igen költséges, gyakran pedig kivitelezhetetlen * Feltétlenül szükséges újrafogalmazni az építési telek felszerelésének területét az igazságosság, ésszerűség és hatékonyság elvei szerint * Feltételek teremtése az amortizálódott lakásalap felújítására azokon a helyeken, ahol teljes a kommunális felszereltség * A kommunális infrastruktúra fejlesztése Óbecsén, kiváltképpen pedig a településekben * A szállítási korridorok kihelyezése a városközpontból és terelő utak építése * A terület igénybe vevőinek az illetékes szervek általi ellenőrzése hatékony, következetes és törvényes kell, hogy legyen, azzal a céllal, hogy megállapítsák a jogtalan építkezést az építési területeken kívüli területeken, illetve a nem rendeltetésszerű építkezést az építési területeken Intenzív promóció a nyilvánosság bekapcsolódásáért * Az illetékes községi közigazgatások dolgozni fognak a tervezés és építés meglevő kritériumainak egyszerűsítésén és újak kialakításán, továbbá a településrendezési tervek elfogadási eljárásának leegyszerűsítésén, az érvényes törvényi szabályozással összhangban, és a nyilvánosság részvételével. Biztosítani kell a természetes javak valamennyi igénybe vevőinek és érdekelt csoportjának a településrendezési tervek kidolgozási fázisában való részvételét, valamint a községi területi és településrendezési tervek megfelelő bemutatását a beruházók vonzása érdekében A jó gyakorlat és a fenntartható fejlődés elvének a településrendezési tervdokumentációba való beépítése * A községi/városi főépítész biztosítani fogja a főterv és a többi településrendezési dokumentáció kidolgozásában és használatában a jó gyakorlat elvének tiszteletben tartását,

de elsősorban, az illetékes községi közigazgatás és felügyelőségi szolgálatok részvételével, gondoskodni fog az energetikai hatékonyság, az ésszerű építkezés, a természetes erőforrások megőrzése és a terület vizuális önazonossága elvének tiszteletben tartásáról, továbbá a hagyományok tiszteletben tartásáról a területi és településrendezési tervek kidolgozásakor, törekedni fog a közszállítás szerepének szilárdítására, új tömegközlekedési formák bevezetésével, a fuvarozási korridorok kihelyezésével a városközpontból, és törekedni fog, hogy kerülő utakat építsenek, megoldják a szünetelő közlekedés problémáját, a magas környezetvédelmi szabványok alkalmazására a területi és területrendezési tervek kidolgozásakor (meghatározott százalék parkfelület, erdősített terület, kirándulóhely és szabadidő tér), stb. * A terület- és településrendezési tervezési folyamatokat nyíltan kell folytatni és az elfogadott eljárások szerint. IV. 2. IFRASTRUKTÚRA

Alapcél



Az életminőség magasabb szintre emelését, továbbá a környezet és a lakosság egészségének megőrzését szolgáló infrastrukturális rendszerek befejezése A közúti, vasúti és folyami közlekedési infrastruktúra kiépítése, valamint azok minőségének növelése * Az Óbecse területén áthaladó jövőbeni magisztrális út északi útvonalának kiválasztása * Minőséges helyi jellegű és regionális utak építése a településeken kívül és ezek összekötése a magasabb rangsorolású utakkal * Új Tisza-menti főútvonal építése Óbecsétől nyugatra, a Péterrévére vezető vasútvonal mentén * A mezőgazdasági utak rekonstruálása és kiépítése, radiálisan a községi központ irányába, és körforgalmi irány településtől településig * Felújítani a vasúti közlekedést (elsősorban a teherforgalmat), és a vasútvonalat kihelyezni a településekből * A szükséges infrastrukturális objektumok első fázisának kiépítése a Tiszán és a DTD-csatornán * A részletes csatornahálózat karbantartása és eddigi funkciójának a termőföldek gravitációs öntözésére való átváltása Az energiaátvitel korszerűsítése, takarékosság és alternatív energiaformák fellelése * Az idejétmúlt elektro energetikai installációk és trafóberendezések korszerűsítése a föld alatti villanyvezeték párhuzamos bevezetésével

Specifikus stratégiai cél


* Új takarékossági formák és a villamos energia hatékonyabb használata * Kedvező külföldi fejlesztési eszközökhöz való hozzájutással a felújítható energiaforrások terén elindítani és fejleszteni a geotermális energia és a biomasszából származó energia kiaknázását A vízvezeték, a fekális csatorna és a csapadékvíz csatornahálózat kiépítése, rekonstruálása és jogi szabályozása * Kidolgozni Óbecse és a települések közös vízellátási projektumait és külföldi, illetve hazai befektetések és adományok révén realizálni azokat * A komplett fekális kanalizáció kiépítése és az összes fogyasztó rákapcsolása a szennyvíz-feldolgozó rendszere úgy Óbecsén, mint a településekben * Mielőbb megoldani a kiépült csapadékvíz-elvezető hálózat jogi státusát, beleértve a megfelelő határozatokat, adósságvállalásokat, karbantartást és pénzelést, büntető intézkedések útján pedig megakadályozni a csapadékvízcsatorna rákapcsolását a fekális kanalizációra

IV. 3. KÖRYEZETVÉDELEM Alapcél Specifikus stratégiai cél Intézkedések és tevékenységek



Az életkörnyezet védelme és fejlesztése A gazdaság életkörnyezetre gyakorolt negatív hatásának csökkentése - Az életkörnyezetet szennyező ipari alkotóanyagok koncentrálódásának csökkentése a) elsődleges tisztítóberendezések kiépítése a gyárakban (szennyvíz- és gázkibocsátás) b) a magisztrális szennyvíz kollektor kiépítése a Živinopromettól a Fadipig, majd tovább a Svetozar Marković utcán - A korszerű technológia bevezetésének támogatása és a szennyezést okozó termékek redukálása - A mezőgazdasági föld minőségének ellenőrzése, továbbá a növényvédő szerek használatának ellenőrzése a mezőgazdaságban - A szerves mezőgazdaság fejlődésének támogatása - A község területét szennyezők kataszterének kidolgozása - A helyi gazdasági tényezők edukálása és motiválása a környezetvédelemre és a szennyezés redukálására Óbecse község településeinek fenntartható vízellátása tiszta ivóvízzel, az ivóvíz minőségének megőrzése Óbecse városban és a minőségi szint feljavítása a településekben Kivizsgálni az összes település egy vízmezőről történő vízellátása egységes rendszere kiépítésének lehetőségét (hidrogeológiai tanulmány a fenntarthatóságról, kifizetődőségről és az óbecsei vízmező lehetőségeiről), és ez alapján meghatározni a további stratégiai irányokat:



- egységes rendszer kiépítése az egész községre vagy - minden település saját vízmezővel - a településekben létező mikro vízközösségek egységes rendszerbe kapcsolása minden településben - a régi és elhasználódott vízvezeték-hálózati csövek kicserélése - a fent említett irányoktól függően. víztisztítókat (vízgyárakat) építeni minden településben - a víz gazdasági árának bevezetése - a polgárok edukálása és motiválása, hogy takarékoskodjanak a vízzel A településekből eredő szennyvíz és csapadékvíz életkörnyezetre gyakorolt negatív hatásának csökkentése - Az emésztőgödrök számának csökkentése: - a kanalizációs hálózat bővítése és rekonstruálása a városban - fekális csatornahálózat építése a településekben kedvezmények (részletlefizetés, kedvező kölcsönök) és a polgárok motiválása a kanalizációs hálózatra való rákapcsolódásra szennyvíztisztító rendszerek építése a településekben - a kiépült kanalizációs hálózatot és szennyvíztisztító rendszert a kommunális közvállalat illetékességébe helyezni - a polgárok motiválása és felvilágosítása a szennyvízgyűjtő és –tisztító rendszer kiépítésének, valamint a használati díj megfizettetésének szükségességével - a csapadékvizek negatív hatásának csökkentése - csapadékvíz csatornahálózat építése minden településben és azok rákapcsolása a legközelebbi vízbefogadóra - különválasztani a szennyvíz és a csapadékvíz rendszert ott, ahol az vegyes - a csapadékvíz rendszerbe történő szennyvízeresztés ellenőrzése - megnevezni a csapadékvíz rendszer karbantartására, fejlesztésére és ellenőrzésére jogosult vállalatot a községben A nyitott vízfolyások védelme, szanálása és fejlesztése Óbecse községben - A Tisza folyó nemzetközi státusa és védelme - Azon törekvések támogatása, hogy a Tisza folyó elnyerje a nemzetközi folyó státust - A Tisza folyó törvényes természetvédelme - Hosszú távú multidiszciplináris kutatások - A Tisza folyót szennyezők kataszterének kidolgozása, helyzetfelmérés, szanálási intézkedések javasolása és a negatív hatások kiküszöbölése, valamint a folyó



biodiverzitásának megőrzése - Óbecse község bekapcsolódása a partvidéki városok, régiók és államok nemzetközi szervezeteibe és az illető szervezetekben való aktív részvétele - Állandó szervezett harc a szennyezők ellen - A Tisza holt ágának és a többi felszíni víz szanálása és megóvása - A Csúrognál levő Holt-Tisza, a mézes dűlői Holt-Tisza, a Beljanai bara, a Csík ér és a halastó törvényes védelme - A szennyezett vízfolyások szanálása partner, illetve hazai és külföldi adományozók segítségével - Az illető övezetek part menti sávjának kiszélesítése és erdei sávok létesítése - A szóban forgó vízfolyások szennyezésének és használatának fokozott ellenőrzése - A polgárok és a gazdaság edukálása az említett vízfolyások megóvásának és fejlesztésének szükségességéről A kommunális hulladék összegyűjtésével, elszállításával, tárolásával és újrahasznosításával kapcsolatos szolgáltatások szintjének növelése - Regionális szeméttelep - Aktív részvétel a kommunális hulladékkezelési régió kialakításában - Regionális szeméttelep építése Óbecse község területén kívül - Integrális kommunális hulladékkezelési rendszer kialakítása - A kommunális hulladék szervezett összegyűjtése a község minden településében (egy vállalat által) - A szemétnek a regionális szeméttelepre irányítása és tárolása - Gazdasági paraméterek bevezetése a hulladékgyűjtést és –tárolást illetően - Az újrahasznosíthatósági szint fokozása - A polgárok edukálása, a hulladék elsődleges szelektálásának és házi komposztálásának támogatása - Plató építése a másodlagos nyersanyagok elhelyezésére - Az illegális szeméttelepek számának csökkentése és a meglevők felszámolása - A falusi szeméttelepek, továbbá a botrai városi szeméttelep szanálása és bezárása - Az illegális szeméttelepek eltisztítása - Volontőr alapú ökológiai őrjárat bevezetése - Info-deszk az illegális szeméttelepek bejelentésére a polgárok részéről - Az illegális szemétlerakásért nagyobb büntetéseket határozni meg - A polgárok edukálása az engedélyezett módon történő szemétlerakásról




A község teljes „zöld alapjának” növelése, a meglevő biodiverzitás megőrzésével - Az óbecsei községben levő zöld területek kataszterének kidolgozása - Az óbecsei község erdősítettségének növelése - A Holt-Tisza környékének erdősítése a mézes dűlőben - Az alsó nagyrét erdősítése - A vízfolyások partjainak erdősítése - Új szélvédő sávok az utak mentén - A városi erdősített övezetek összekötése - Új parkok kialakítása a településekben - A városi labdarúgó pályánál levő kőriserdőt parkká alakítani - Parkosított terek kialakítása és utcai kiszélesítések útján a felső parkot összekötni az Erdőtelepítők Parkjával és az újonnan kialakított felső kőrisfa-parkkal - Új menedzseri hozzáállás a parkok és a zöld közterületek kezeléséhez (vállalat illetékessége és szektor a Komunalac KV-ben) Parlagfű-irtás - Adatok begyűjtése a parlagfű elterjedtségéről – parlagfűkataszter és annak naprakésszé tétele - Operatív csoportok alakítása a parlagfű irtására a közterületekkel és azok kaszálógépekkel, illetve motoros tisztítógépekkel való felszerelésére illetékes vállalat keretében - Az operatív csoport munkájának ellenőrzése a helyi közigazgatás részéről - Tervegyeztetés és információcsere a szomszédos községekkel A flóra, a fauna és a természetes telepek megőrzése és fejlesztése - Növelni az erdősített területeket és ezek jelentősebb részeit védelem alá helyezni (milléniumi célok) - Megvédeni a telepeket: a Holt-Tisza Csúrognál és a Beljanai bara (az erre vonatkozó aktust az újvidéki Természetvédelmi Intézet készíti), öreg Tisza a mézes dűlőben (az Intézet az aktus kidolgozásához az után lát hozzá, miután betiltják a szennyvíz beleeresztését, megtisztítják és szanálják), óbecsei halastó és mint új projektum, az óbecsei alsó nagyrét - A lehető legnagyobb mértékben egyesíteni ezeket a telepeket (zöld korridor) és összekötni a környező községek hasonló területeivel (Slano Kopovo Törökbecsénél, Szenttamás, Zsablya …) - Meghatározni az illetékes intézményt, amely majd gondot visel ezekről a telepekről - A szennyvíz Holt-Tiszába eresztésének megtiltása a mézes dűlőben, továbbá a Holt-Tisza és környékének tisztítása és szanálása


- Az antropogén ökológiai rendszerek tanulmányozása, e telepek állatvilágának fenntartása céljából - A fent említett potenciálok oktatásra és ökológiai turizmusra való kihasználása A kóbor állatok számának csökkentése - Szolgálatot alakítani az elhagyott állatok ellátására - Megállapítani a kóbor állatok számát - Kidolgozni az ellenőrzési programot, akciótervvel és projektumokkal - Formálisan megszervezni a kóbor állatokról gondot viselő szolgálatot - Kiképezni a szolgálat dolgozóit - Menhelyet építeni a kóbor állatok elhelyezésére (a dokumentáció már biztosított) - A háziállatok tartásáról és védelméről szóló határozat (a tulajdonos kötelességei és felelőssége) szigorú betartása - A kedvenc háziállatok utáni járulék bevezetése és ezeknek az állatoknak a nyilvántartásba vétele - A kedvenc háziállatok tömeges, továbbá a kóbor kutyák kötelező ivartalanítása - A háztartásokból, vendéglátó-ipari és hasonló objektumokból származó szerves hulladék lerakásának és eltávolításának ellenőrzése - Az állati tetemek szabványszerű eltakarítása - A polgároknak a fent említett tevékenységekről való felvilágosítása és tájékoztatása médiakampány útján

IV. 4. GAZDASÁGI FEJLŐDÉS E cél valóra váltása magában érti, hogy Óbecse község gazdaságának szervezett és jövedelmező tevékenységgé kell válnia, felismerhető és szabványos termékminőséggel, a termelési erőforrások állandó védelme és fenntartható fejlesztése mellett, ami a termelők számára gazdasági biztonságot és jólétet teremt. A rendelkezésre álló természetes erőforrások összekötésével és a különálló gazdaságfejlesztési célok valóra váltásával, a vízió realizálásának általános stratégiájába beépített, jól átgondolt programok útján, reálisan nézve ezeket a célokat az elkövetkező í10 évben meg lehet valósítani. Gazdaságfejlesztési alapcél Alapcél Mezőgazdaság és élelmiszeripar Specifikus stratégiai cél Intézkedések és tevékenységek

DINAMIKUS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÉS VERSENYKÉPESSÉG A HAZAI ÉS A VILÁGPIACON Óbecse község – agrobiznisz líder a régióban, a szabványokkal egybehangolt minőséges mezőgazdasági termelés és feldolgozás alapján A mezőgazdasági termelők új, szakosított társulatainak kialakítása és ezek támogatásának megszervezése A kisbirtokok támogatása * Támogatás a Községi Fejlesztési Alap révén Az emberi erőforrások fejlesztése * Az EU normák és szabványok elfogadása * Mezőgazdasági akadémia létesítése



* A mezőgazdasági termelés fontosságának tudatosítása a fiatalok körében * Adatbázis a káderprofil-szükségletekről * Új szakmai tudások elsajátítása – átképzés * Edukáció: pénzügy, marketing és értékesítés, számítógépek, műszaki és technikai vívmányok A mezőgazdasági termelők egyesületeinek és a kommerciális családi gazdaságok fejlesztése * Központ létesítése a mezőgazdasági termelők egyesületeinek és a kommerciális családi gazdaságok fejlesztésére * A kommerciális családi gazdaságok bejegyzésének promóciója A kommerciális családi gazdaságok összekötése a nagy termelőkkel és feldolgozókkal * Üzlettársi kapcsolatok kiépítése, a növénytermesztési (magáru), jószágtenyésztési és főzeléktermesztési termékek értékesítése céljából * A feldolgozók és a termelők közös érdekeit képező feldolgozó kapacitások fejlesztése * Társulás a piacon való közös fellépés céljából * A kooperáció fejlesztése A szabványozott és certifikált termeléssel foglalkozó (EUREPGAP szabvány) árugazdaságok (kommerciális) fejlesztése Az állattenyésztés fejlesztése * Mini tehénfarmok építése * Üszőhizlaldák építése * Sertéshizlaldák építése * Baromfihizlaldák építése * Birkatenyészet fejlesztése * Méhészet fejlesztése * Szabványok alkalmazása a termelésben * Az életkörnyezetre való káros hatások minimálisra csökkentése A főzeléktermelési technológia fejlesztése * Friss főzelékek termesztése * Főzeléktermesztés a feldolgozóipar számára * A szabványok alkalmazása a termelésben * Az életkörnyezetre való káros hatások minimálisra csökkentése, az ilyen termelésre szolgáló föld helyének kiválasztása, az öntözésre használt víz ellenőrzése, megfelelő távolság a potenciális szennyezőktől, a növényvédő szerek ellenőrzött alkalmazása * Együttes fellépés a piacon A növénytermesztés fejlesztése * A minőség, a hozamok és a terjedelem növelése a magárutermelésnél * A szójatermesztés minőségének, hozamának és terjedelmének növelése



* A takarmánynövény-termelés minőségének, hozamának és terjedelmének növelése * A többi ipari növény termelése minőségének, hozamának és terjedelmének növelése * A szabványok alkalmazása a termelésben * A talaj elemzése és a vetésforgó tiszteletben tartása A mezőgazdaság többi ágazatainak fejlesztése * A gyümölcstermesztés fejlesztése * Halastavak építése * Méhészet fejlesztése * A vadállomány gyarapítása A szerves termelés fejlesztése * A szerves termelésre alkalmas földek meghatározása és ezek szennyezőktől való védelme * Szerves főzelék és gabonatermelés * Szerves jószágtenyésztés * Együttes fellépés a piacon A mechanizáció racionális beszerzése és használata Gépezeti gyűrűk kialakítása * A termelők társulása a művelésre és termékbetakarításra szolgáló kapitális gépek közös használata céljából * Az alapvető mechanizáció felújítása * Speciális gépek beszerzése főzeléktermesztésre * A termelési folyamat gépesítése a farmokon * Speciális szervizek létrehozása a magas technológiájú gépek karbantartására A természetes erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás Öntözőrendszerek építése és azok fenntartható használata * Öntözőrendszer-építési projektumok a valós szükségletek alapján, miközben számot kell tartani az öntözési normákról és a kiépített infrastruktúráról * Laboratórium létesítése az öntözésre használt víz minőségének ellenőrzésére * Szakosított szerviz létrehozása a berendezések idényre való előkészítésére és karbantartására * Az elmocsarasodott föld problémájának megoldása * Az öntözőcsatornák karbantartása * Öntöző és vízelvezető csatornák építése A természetes erőforrások kezelése és a velük való gazdálkodás * A mezőgazdasági föld védelmére, rendezésére és használatára vonatkozó programok kidolgozása * A vízállomány fenntartható fejlesztésére vonatkozó projektumok * Szélvédő sávok kialakítására vonatkozó projektumok * Ivóvízvédelmi projektumok * Szennyvíz-feldolgozási projektumok * Infrastruktúraépítési projektumok a határra vonatkozóan

Alapcél Ipar, kis- és középvállalatok és szolgáltatások Specifikus stratégiai cél Intézkedések és tevékenységek



Alapcél Turizmus és vendéglátó-ipar

A helyi iparba történő beruházások növelése és új munkahelyek nyitása Megfelelő feltételek kialakítása a beruházásokra Ipari övezetek kialakítása és fejlesztése a községben * Urbanisztikailag meghatározni és infrastrukturálisan felszerelni a község ipari övezeteit * Aktívan ismertetni az ipari övezeteket, a község előnyeit és potenciáljait A gazdaságba történő beruházások serkentése * Csökkenteni a bérletárakat és a városi építési telek használata utáni térítményt * Csökkenteni a helyi jellegű illetékeket * Lerövidíteni a közigazgatási eljárást * Felszerelni és edukálni az engedélyek, jóváhagyások, valamint egyéb építéssel és beruházással kapcsolatos dokumentumok kiadására illetékes szolgálatok személyzetét * Kidolgozni a potenciális beruházások katalógusát (biznisz ár Óbecsén) A helyi önigazgatás és a helyi gazdaság összekapcsolása Partnerkapcsolati projektumok * Fejlett ügyviteli övezet * A biznisz inkubátorok és ipari klaszterek fejlesztése * Az alternatív energiaforrások használatának serkentése a gyáripari termelésben (biomassza, termálvíz) A helyhatóság és a gazdaság együttműködése és dialógusa * A községi szocio-gazdasági tanács munkájának támogatás * A vállalkozók általános egyesületének támogatása és szervezésbeli reformja, hogy partnere lehessen a gazdasági és fejlesztési osztálynak a tájékoztatási, edukálási és vállalkozókkal való együttműködési ügyekben * Az újvidéki Regionális Gazdasági Kamara óbecsei központjának aktiválása Az önfoglalkoztatás serkentése, továbbá a kis- és középvállalatok, valamint a vállalkozók támogatása A Gazdasági Osztály Gazdaságfejlesztési Irodájának megalakítása és munkája * Az Osztály korszerűsítése és személyzeti erősítése, a foglalkoztatottak állandó edukációja * A hazai és külföldi adomány- és kölcsönvonalak figyelemmel kísérése, a nyilvánosság tájékoztatása és szakmai segítség pályázáskor * Az Osztály vezetése alatt Községi Fejlesztési Alap létesítése * A helyi gazdasági helyzet kísérése és elemző munka Óbecse a Tisza-menti régió gyógyfürdő és rekreációs központja




A gyógyfürdő-komplexum kiépítése Az erőforrások feletti tulajdonjog meghatározása * A termálvíz használatára való jog meghatározása * A lokáció meghatározása (az általános szabályozási terv kidolgozása) * A lokáció infrastrukturális felszerelése Potenciális beruházók fellelése * A potenciálok promóciója * Gazdasági diplomácia (közvetlen beszélgetések) * Partnerkapcsolatok kialakítását serkentő intézkedések a helyhatóság részéről Gyógyfürdő státus elnyerése A szálláskapacitások szintjének növelése * A háztartások serkentése és bátorítása a magánházaknál való elhelyezésre * A szálláskapacitások kategorizálása A szolgáltatási szint növelése * A szolgáltatások területén foglalkoztatottak szabványosítása és edukálása * A vendéglátó-ipari objektumok és a szolgáltató tevékenységek kategorizálása * A kommunális infrastruktúra szintjének növelése, továbbá a közterületek és objektumok (sétányok, kerékpárutak, parkok, strand …) rendezettebb kinézete A polgárok tudatosítása arról, hogy a turizmus perspektív és jövedelmező tevékenység * A polgárok edukálása és motiválása * Serkentő intézkedések A gyógyfürdői szolgáltatáshasználók és a turisták idevonzása Óbecse Község Turisztikai Szervezete munkájának színvonalasabbá tétele * Szakkáderekkel való erősítés és a foglalkoztatottak edukálása * Állandó jövedelem a Turisztikai Szervezet részére a város népszerűsítése céljából * A turisztikai potenciálok adatbázisának kidolgozása * Applikatív projektumok kidolgozás az esetleges beruházók és adományozók számára * A Tisza-menti Regionális Turisztikai Központ alapítója és székhelye, valamint a Tisza-menti régió turizmusfejlesztési stratégiája kidolgozásának hordozója Óbecse Tisza-menti turisztikai központként való felismerhetősége * A város turisztikai logojának és védjegyének kidolgozása * Ismertető anyag kidolgozása * Egyesített és specifikus kínálat * Részvétel az idegenforgalmi kiállításokon


* A kínálatnak a külföldön élő honfitársak útján való ismertetése A község turisztikai kínálatának gazdagítása és az idegenforgalom többi formáinak fejlesztése * Tudományos/diák- és ökológiai táborok szervezése a védett természeti javak területén (Holt-Tisza Csúrognál, óbecsei halastó, Beljanai bara, becsei alsó nagyrét) * A műépítészeti és kulturális hagyaték (objektumok, történelmi emlékművek) ápolása és fejlesztése * A kulturális rendezvények (Májusi Játékok, KMV, Kőketánc, Uborka-napok, Művelődési Nyár, hangversenyek) serkentése * A Pecesor – Ökológiai Falu elnevezésű projektum valóra váltása (az aktív falusi turizmus fejlesztése) * A sportpályák és -objektumok fejlesztése és karbantartása, sportrendezvények és szemináriumok szervezése * A vadász- és halászterületek fejlesztése, ezen kapacitások potenciáljának fokozása * Kongresszusok és szemináriumok tartására alkalmas termek kialakítása * Kikötő építése a Tiszán * A mézes dűlőben levő Holt-Tisza szanálása és alkalmassá tétele a nautikai turizmusra és vízi sportokra * Kempingterület létesítése

IV. 5. SZOCIÁLIS- ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM IV.5a) Szociális védelem Alapcél


Specifikus stratégiai cél Intézkedések és tevékenységek Specifikus stratégiai cél Intézkedések és tevékenységek


Jól szervezett szociális-védelmi hálózat útján a szolidaritás és a humánusság elvére épülő helyi társadalom kialakítása A szegénység csökkentése - Iroda alakítása a szegénység leküzdésére - Volontőr munkára való kiképzés és tájékozottság - Egyszeri segély A gyermekek és felnőttek oktatásának és műveltségének fejlesztése (pótkiképzés és átképzés) - Lásd az oktatás alatt A szülői gondviselés nélkül maradt gyermekek helyzetének feljavítása - Örökbefogadás, családi és intézményes elhelyezés - A külön szükségletű gyermekek ellátását vállaló családok kiképzése és edukálása A megfelelő gondviselés nélküli felnőttek és idősek helyzetének javítása - Az idősek szociális-védelmi intézményekbe és ellátó családoknál való elhelyezése - Az ellátó családok kiképzése





A külön szükségletű gyermekek, felnőttek és idősek helyzetének javítása - Speciális oktatási program, amelyet a község saját eszközeiből pénzel (segítség ezen személyek pszichofizikai képességeik szerinti munkaképessé tételére, amennyiben ezt a jogot nem tudják más alapon megvalósítani) - Megfelelő intézménytípusban való elhelyezés - Házi közösségek alakítása, felügyelet mellett, a különleges szükségletű személyek önállósulása és a róluk való gondoskodás céljából A gyermekek, a nők és a magatehetetlen személyek bántalmazástól és elhanyagolástól való védelme - Sürgősségi ellátás (az ideiglenes jellegű bántalmazás vagy elhanyagolás miatt) - Családokba és megfelelő intézményekbe való elhelyezés vagy az erőszakos személyek kihelyezése (bírósági döntés) Az említett kategóriák jobb tájékozottsága jogaikról - Több közlemény a médiumokban - A szociális központ szakmunkásainak beszélgetése a kérelembeterjesztőkkel - Értesítés a szociális-védelmi jogokról és lehetőségekről Az idősekkel folyó munka fejlesztése - A házi ápolás kibővítése (az érvényben levő törvény értelmében ezt a szolgáltatást az igénylő fizetné, de az ár hozzáférhetőbb lenne) - A bejegyzési rendszer alapján kiszolgálást vezetni be a Gerontológiai Központban - Felújítani a vízgócokat a központ székhelyén

IV. 5b) Egészségvédelem Alapcél


Jól szervezett egészségügy a község egész területén, kellő számú képzett káderrel, hozzáférhetőség a legkorszerűbb diagnosztikai és kezelési felszerelésekhez és azok hozzáférhetősége a lakosság számára, az állami és magánszektor azonos jogú részvételével, és a helyi közigazgatás jelentős szerepvállalásával, a törvényes szabályok és anyagi biztosítás keretében Az elsődleges egészségvédelem átszervezése és ésszerűsítése - Az alapító dokumentumok egybehangolása a jogszabályokkal és azok alkalmazása a helyi önkormányzat közreműködésével - Új munkaegységek kialakítása az egészségházban a káderek újrafelosztásával (házi gyógykezelési szolgálat, új szakorvosi szolgálat több szakorvossal, radiológiai diagnosztika) - Az elöregedett egészségügyi felszerelés kicserélése és

Specifikus stratégiai cél Intézkedések és tevékenységek Specifikus stratégiai cél Intézkedések és tevékenységek


korszerűsítése a szakorvosi szolgálatban, a laboratóriumban és a röntgenszolgálatban - Megszervezni a lakosok arra vonatkozó kinyilatkozását, hogy milyen szintű egészségvédelmet igényelnek A pozitív pronatális politika meghatározása - Felülvizsgálni a kórházon kívüli szülőotthon újbóli megnyitásának lehetőségét A tömeges nem ragályos betegségek százalékarányának csökkentése - Gyógyintézet létesítése a krónikus és súlyos betegek számára, akik nem kezelhetők otthoni feltételek között - Ismertető jellegű egészségügyi programok és tevékenységek szervezése, tájékoztatás, ismeretszerzés, megelőzés és a nagyobb szociális egészségügyi jelentőségű betegségek ellenőrzése, továbbá a kockázati tényező csökkentése érdekében Kellő mértékű és stabil pénzelés biztosítása - Az Óbecse – Gyógyfürdő elnevezésű projektum keretében épülő új épületbe helyezni a fizikális egészségügyet a balneológiával, amely különálló intézményként működne - Csökkenteni a használatban levő épületek számát az anyagi megtakarítás céljából - Elindítani a projektumot a gyógyfürdő kiépítésére a helyi közigazgatás és az illetékes minisztériumok közreműködésével

IV. 6. OKTATÁS, KULTÚRA, TESTEVELÉS ÉS IFJÚSÁG IV. 6a) Oktatás Alapcél




Az oktatási és nevelési rendszer fejlesztése és korszerűsítése Óbecse községben a község gazdasági előrehaladásához való hatékony hozzájárulás és a demokrácia fejlődésének támogatása céljából. A korszerűsített és modern oktatási intézmények integrálódása az időszerű gazdaságés társadalomfejlesztési folyamatokba. Gyermekekhez és gazdasági szükségletekhez mért oktatás a lokális közösség fejlesztése és gyermekeink itt maradása céljából Az iskoláskor előtti és az iskolarendszer fejlesztése és korszerűsítése a községben - Programintézkedésekkel és akciókkal serkenteni az oktatáson kívüli tevékenységeket az óvodákban és az iskolákban Az iskolai és óvodai helyiségkapacitások korszerűsítése és optimális kihasználása átcsoportosítással, hozzáépítéssel és építéssel - Folyamatosan részt venni az iskolai és iskoláskor előtti oktatásra szolgáló helyiségek kiépítésére, bővítésére és






optimálisabbá tételére szolgáló eszközök odaítélésére vonatkozó pályázatokon Szakmailag edukált nevelő és tanár, aki elfogadja és a gyakorlatban is alkalmazza az új ismereteket Eszközöket biztosítani a tanárok és a nevelők folyamatos szakmai továbbképzésére (szemináriumok és edukációk formájában), továbbá támogatni az azonos tantárgyakat előadó tanárok együttműködését községi szinten (szakmai aktívák) Intézményközti együttműködés – az intézmények horizontális és vertikális kapcsolatának kialakítása - Feljavítani az oktatási intézmények kommunikációját a foglalkoztatási hivatallal, a Gazdasági Kamarával és a gazdasággal a szükséges káderek meghatározása és a végzős diákok edukálása céljából, ezeknek a tanulóknak szakmaválasztási irányítása a községünkben való könnyebb elhelyezkedés és kapacitásaik jobb kihasználása érdekében - Az iskolák együttműködése a nem kormányzati szervezetekkel, az ifjúsági irodákkal és a nem formális oktatással foglalkozó intézményekkel. Ennek keretében a Stil által szervezett tanfolyamokat befejezett személyek szakmai képzettségének hitelesítése, miként az beíródhatna a munkakönyvbe Óbecse – Regionális Középiskolai Központ - Támogatni az új képzési profilok megnyitását a középiskolákban, amelyek új kádereket képeznének ki, összhangban a gazdaság szükségleteivel és a korszerű társadalom fejlődésével - Diákinternátus megnyitása Interkulturális oktatás - Jó modellt alakítani ki a kétnyelvű tagozatok számára az iskoláskor előtti intézményekben és az iskolákban, valamint a kétnyelvű tanításra - A nemzeti kisebbség nyelvének rendes tantárgyként való beiktatása az általános és a középiskolákban A tanulók motiválása - A tehetséges tanulók és a hiányszakmákat tanulók ösztöndíjazása

IV. 6b) Kultúra Alapcél


Időszerű, dinamikus és tartalmas kultúrélet, a multinacionális közösség legfelsőbb polgári értékeinek és igényeinek kielégítése céljából A művelődési intézmények fejlesztése és modernizálása - Új, menedzseri hozzáállás a kultúrintézmények igazgatásához - A foglalkoztatottak permanens edukálása és fiatal szakképzett káderekkel való erősítés




- A technológiai-informatikai eszközök kihasználása - A kultúrintézmények új fellépése az ipar irányába (kulturális és gazdasági társkapcsolat) - Anyagi-műszaki felszerelés A kultúrtartalmak és tevékenységek fejlesztése - A tartalmak egyesítése helyi és regionális szinten - Olvasóterem nyitása a Népkönyvtárban és a Városi Múzeumban - Internet-hozzáférhetőség a könyvtári és múzeumi alaphoz - A helybeli művészek és tehetségek ismertetése - Saját színházi produkció és kiadói tevékenység beindítása - A nem formális csoportok és polgári kezdeményezések támogatása a művelődés területén Hagyományápolás és –őrzés - A művelődési egyesületek intézményes támogatása - Állandó jellegű kiállítás megnyitása a város és a község településeinek múltjáról - Az etno-fesztiválok és rendezvények, továbbá a hagyományos művészeti gyakorlatot ápoló egyesületek (kézimunka, régi foglalkozások stb.) tevékenységének támogatása Intézményközti együttműködés – az intézmények horizontális és vertikális összekapcsolása - Feljavítani a kommunikációt a tartományi és állami szervekkel Kihasználni a testvérvárosokkal kialakított együttműködést legszélesebb értelmű kultúrcsere értelmében - Együttműködés az iskolákkal és más művelődési, illetve oktatási intézményekkel

IV.6c) Testnevelés Alapcél


A sport fenntartható fejlődési stratégiájának alapcélja a sportrendszer megszervezése, korszerűsítése és előbbrevitele, ahol az tevékenységével hatást gyakorolna Óbecse község gyorsabb társadalmi, ipari, gazdasági, szociális és kulturális fejlődésével, továbbá a modern sportrendszer beépítődése a jövőbeni társadalom- és gazdaságfejlesztési folyamatokba Az infrastruktúra korszerűsítése és fejlesztése – a sportolási feltételek feljavítása - A Mladost Ifjúsági Sportközpont státuskérdésének megoldása - A megkülönböztetett jelentőségű státus elnyerése regionális szinten - A Mladost Ifjúsági Sportközpont keretébe tartozó teniszpályák megvilágításának kiépítésére vonatkozó



projektum - A Partizan Testnevelési Egyesület sportpályáinak megoldása - A belső és külső pályák szanálása - A rekreációs sportolásra szolgáló kapacitások kiépítése - Kocogópályák építése - Óbecsének a X. munkásolimpia házigazdájává való jelöltetése és ismertetése - A meglevő kapacitások rekonstruálása és kiegészítő sporttartalmak építése Káderpotenciálokba való befektetés - Sportügyi tanács alakítása (amelyet professzionális és volontőr személyek alkotnának, akik értenek a sporthoz, és akik munkájukért az Óbecsei Községi Képviselőtestületnek tartoznának felelősséggel. E tanács munkájába be kell kapcsolni a község sport, turisztikai és ifjúsági kérdéseivel foglalkozó menedzsert, a Sportszövetség elnökét és titkárát, a Sportközpont igazgatóját, az iskolai, amatőr és rekreációs sport koordinátorát) - A község sportrendszerének irányítása - Rajta keresztül a sporttevékenységhez szükséges erőforrások használata - Kommunikáció a helyhatóság és a sportszervezetek (klubok) között - Sporttevékenységek szervezése községi szinten - Költségvetési javaslat kidolgozása a sportra vonatkozóan - Eszközkiosztási kritériumok kidolgozása - Az edzők társulása és edukálása a jobb sporteredmények elérése és a sport tömegesítése céljából - Sportszemináriumok a bírók, edzők, tanárok és az egészségügyi személyzet számára - Szemináriumok - A bírók és edzők céhszerű társulása - Iskolai sport programja - Iskolai versenyek minden szinten - A testneveléstanárok egyesületének megalakítása, amely gondot viselne az iskolai sportról - Rekreációs sportprogram - A lakosság szabadidő-projektumának kidolgozása - Az amatőr sport programja - A Sportszövetség szerepének visszaállítása - Sportegészségügyi és kineziterápiai program - Sportegészségügyi osztály megalakítása - Számítástechnikai sportközpont kialakítása (SRCE) - Az adatbázis kialakításának projektuma és ennek használata a sport, egészségügy és tudomány szükségleteire A sportrendezvények (külön gazdasági kategória) fenntartása és fejlesztése - A sportrendezvények programja

- A munkásolimpia programja - Az Óbecse községi sportnapok projektuma - Sportturizmus - 120 férőhelyes hostel kiépítése a sportturizmus szükségleteire, hogy ez által megoldódjon az elhelyezési kapacitások problémája - Vadászat, halászat, szemináriumok, edukálás … - Sportdinár-alap létesítése - Sport-marketing - web oldal kidolgozása, internetes bemutatás, közlönyök, nyomtatványok kiadása IV. 6d) Ifjúság Alapcél





Az ifjúság igényeinek tudatosítása és egészséges környezet kialakítása az óbecsei fiatalok fejlődésére és életére, az óbecsei intézmények és fiatalok bevonásával A helyi ifjúságpolitikai akcióterv kialakítása - A helyhatósággal, a polgárok helyi egyesületeivel és a fiatalok képviselőivel egyetemben munkacsoportot alakítani az óbecsei község ifjúságára vonatkozó akcióterv kidolgozására Az ifjúsági klub megnyitása és munkája - Stabil volontőr csoport kialakítása, amely az ifjúsági klub tevékenységeinek hordozója lesz - Edukációk, szemináriumok és volontőr akciók Nagyobb lehetőség a fiataloknak az oktatáshoz való új hozzáállásban és a nem formális oktatásban - A község iskolahálózata korszerűsítésének támogatása - Új technológiák alkalmazása, interaktív előadások, nem formális hozzáállás a tananyaghoz, fejleszteni a tanfolyamrendszert jól felszerelt szertárakban és gyakorlati tanításra szolgáló műhelyekben - Támogatni az iskolán belüli póttevékenységeket - Iskolán kívüli tevékenységek szervezése az ifjúsági klubbal és az ifjúsági külmunkatársakkal karöltve - Nagyobb mozgásteret biztosítani a fiataloknak - Diákcsere szervezése köztársasági szinten Nagyobb lehetőség a fiatalok elhelyezkedésére - A fiatalok tájékoztatása az iskolai szakirányokról és az iskola befejezése utáni munkába állási lehetőségekről - Tájékoztató iroda szervezése az általános és középiskolák, a helyhatóság, a foglalkoztatás-ügyi hivatal ás a kormányon kívüli szervezetek részvételével - Az oktatási profilok kínálata és kereslete közötti eltérés csökkentése - Az új oktatási profilok fejlesztésének támogatása az iskolákban - A fiatalok önfoglalkoztatással, életrajzírással és üzleti kommunikációval kapcsolatos edukálása



- A formális és nem formális oktatási intézmények együttműködése a foglalkoztatási szolgálatokkal - Volontőr programok létrehozása a vállalatokban - Az óbecsei egyetemi hallgatók adatbázisának használata és kapcsolatteremtés a foglalkoztatási szolgálattal, továbbá az ifjúsági irodával és a közvállalatok, valamint a magánvállalatok intézményeivel A fiatalok minőséges szabadideje - A fiatalok minőséges és konstruktív tartalmú szabadidejének kitöltésére vonatkozó ifjúsági kezdeményezések támogatása - Együttműködés a művelődési intézményekkel az ifjúsági programok kialakítása céljából - Ifjúsági fesztivál szervezése és együttműködés az eddigi rendezvények (Májusi Játékok) realizálásában A fiatalok egészségvédelme - A fiatalok edukálása az étkezési rendellenességekkel, a függőségi betegségekkel, a reprodukciós egészséggel, a fizikai tevékenységekkel, a mentális egészséggel stb. kapcsolatban - Az adoleszcensek újonnan megnyílt tanácsadójának népszerűsítése és támogatása a fiatalok egészségvédelmére vonatkozó oktatási programok szervezése, tanácsadás, megelőző intézkedések, pszichológiai segélynyújtás stb. útján a helyi önigazgatással és az iskolákkal karöltve

IV. 7. EMBERI ERŐFORRÁSOK Alapcél


A közérdekű folyamatokba inkorporált, elégedett és aktív egyének egészséges szociális és kultúrkörnyezetének kialakítása A közösség lokális identitásának kiépítése - A községi szimbólumok (címer és zászló) gyors elfogadása - Ezek kitűzése a jelentősebb helyeken, és a dokumentumokban való feltüntetésük, a jelképek és ismertetőjelek használatára vonatkozó jogszabályok alapján - A község azonosító jelét viselő urbánus mobiliárok felállításával (közlekedési táblák a város bejáratánál, padok, játszóterek…) - A városi tér reszocializációja és urbanisztikaiműépítészeti átrendezése - Az oktatási intézmények bekapcsolása az önidentitás kiépítésének folyamatába, a közösségbe való tartozáson keresztül - Polgári tanácsok alakítása a jelen stratégiába foglalt területekre, amelyek a polgárok evaluációs-ellenőrző mechanizmusai lesznek az LA 21 implementálásánál és







későbbi modifikálásánál azzal a céllal, hogy biztosítódjon a polgárok participativitása ezekben a polgári tanácsokban - A helyi tájékoztatási szerviz bekapcsolása a folyamatba - Óbecse község közéletének (művelődés, szórakozás, aktív pihenő, rekreáció, sport) ütemesebbé és gazdagabbá tétele, célcsoportok szerint Megállítani az elhalálozási és születési arány további negatív alakulását - Az aktív pronatális politika programjának elfogadása, összhangban a nemzeti stratégiával és egyéb, a populációs politika keretébe tartozó dokumentumokkal Szakképzett munkaerő a piac/munkaadó szükségleteinek megfelelően - A polgárok tájékoztatása a munkaadó szükségletei szerinti átképzési és pótképzési lehetőségekről és ennek támogatása - A kis földtulajdonosok edukálása a bio-termeléssel kapcsolatos ismeretekről, mely termelésnél lehetetlen vagy korlátozott a gépek használata Az óbecsei községben foglalkoztatottak munkaerkölcse pozitív minősítésének megerősítése - Véleménykutatást végezni a foglalkoztatottak és a munkaadók körében a munkaszokásokról és a polgárok professzionális viselkedéséről Pozitív polgári életszokások - A szélesebb közösség segítségével olyan programokat fejleszteni, amelyek hatással lehetnek az életstílus pozitív irányú változására, elsősorban a kábítószer-élvezés, az alkoholizmus és a dohányzás leküzdésére Szolidáris egyének társadalma - Fokozni kell a polgárok idős személyek iránti kötelességtudatát és szolidaritását, összhangban a Szerb Köztársaság erre vonatkozó stratégiájával A lakosság nagyobb városokba való elköltözködésének csökkentése - A jelen stratégiába foglalt intézkedések és tevékenységek útján egy olyan társadalmi-gazdasági környezetet alakítani ki, amelyben a fiatal értelmiségiek érvényesülni tudnak - Naprakész adatbázis az egyetemistákról - Kialakítani a középiskolások adatbázisát

V. HELYZETISMERTETÉS, -ELEMZÉS ÉS ZÁRADÉKOK V.1. TELEPÜLÉSREDEZÉS ÉS TERÜLETTERVEZÉS V. 1. l. Helyzetismertetés és –elemzés A községi területi terv megállapítja a község általános és külön fejlesztési céljait, továbbá az egyes területek céljait, a tervterületek használatának, rendezésének és védelmének szabályait. A község területi terve kijelöli a településrendezés irányát és folyamatát, a község területén az egyes területek használatát és rendeltetését, a térségek övezetekre és területekre osztását, az elsődleges és másodlagos kommunális infrastruktúra széthelyezését és fejlesztését, a funkciók felosztását a települések között, a termelési kapacitások, köz- és más szolgálatok széthelyezését, a területrendezés, a természet- és környezetvédelem, valamint a kultúrtörténeti értékek védelmének feltételeit. A Szerb Köztársaság területi terve a helyi közösségek képviselőinek véleménye szerint elavult, és nem szolgál megfelelő alapul a köztársaság egész területének fenntartható fejlődéséhez. A tervezésről és építkezésről szóló törvény (a továbbiakban: törvény) alapján az általános településrendezési terv, a községi területi terv és más tervdokumentumok (az általános rendezési terv, a részletes szabályozási terv, az általános szabályozási terv) kidolgozása a község hatáskörébe tartozik. A településrendezési és területi tervek kidolgozásával kapcsolatban a törvény előírja, hogy ki kell dolgozni a tervek és programok környezeti hatásának stratégiai értékeléséről szóló jelentést, míg a létesítményépítési és munkálati projektumokhoz környezeti hatástanulmányt kell elkészíteni. A község köteles határozatot hozni a tervfajták megállapításáról, amelyhez ki kell dolgozni környezeti hatásának stratégiai értékelését, ugyanis a tervek és programok előkészítéséről szóló határozat tartalmazza a környezeti hatás stratégiai értékelését, és meg kell jelentetni a határozatban. A törvény értelmében a községek kötelesek a környezeti hatás érdemleges értékeléséhez elengedhetetlen valamennyi megfelelő adatot biztosítani. A községi szervek illetékesek a község területére vonatkozó tervek és programok környezeti hatásának stratégiai értékeléséről szóló jelentés jóváhagyásában, valamint a létesítményépítési és munkálati projektumokhoz, amelyekhez az engedélyt a község adja ki, a hozzájuk tartozó környezeti hatástanulmány jóváhagyásában. Az általános településrendezési tervet (a nagyobb községekben és városokban) a városi közigazgatási osztály vagy a központi hatalmi szerv szakintézményének felügyeletével dolgozzák ki, és a helyi hatalom fizeti ki. A jelenlegi településrendezési tervek többsége 10 éves vagy ennél is régebbi. Aránylag drága a fejlesztésük, és úgy tűnik, hogy a helyi hivatalos személyiségek nem is tulajdonítanak nekik megfelelő fontosságot. Ezek a tervek azonban biztosítják a szükséges keretet a rövid távú fejlesztés tervezéséhez. A településrendezési terveket sokszor olyan városi intézmények készítik, amelyek nem ismerik a helyi gondokat, ezekből pedig nem minden, de sok szektorban előfordul. Némelyek megfelelőek, ám soknak a minősége elvitatható. Óbecse község területi terve 1990-ben készült el, most pedig a hatályos törvényes szabályozással összhangban, folyamatban van egy új területi terv kidolgozása (elkészülte 2007 végére várható). A község településeire vonatkozóan a következő településrendezési tervdokumentáció létezik: Óbecse (1998. évi általános terv, 1999-ben módosult), Bácsföldvár (1981. évi településrendezési terv, 1984-ben módosult), Péterréve (1982. évi településrendezési terv, 1990-ben módosult), Mileševo (1986. évi településrendezési terv, 1996-ban módosult), Radičević (1989. évi településrendezési terv).

A helyi önkormányzatról szóló törvény és A tervezésről szóló törvény meghozatala utáni időszakban községünk a régi építkezési terv szerint dolgozik, amelyet felülvizsgáltunk, és kibővítettünk az óbecsei települések ideiglenes építkezési szabályairól szóló határozattal. Hasonló a helyzet a települések településrendezési terveit illetően is, amelyekben az ideiglenes szabályokat ötvözzük a régi tervekkel, sőt a lejárt határidejű tervekkel is. Már szóltunk róla, hogy a helyi hatalom köteles 2007 áprilisáig új településrendezési tervdokumentumot hozni, ami állandó megrekedést okoz a települések egyes térségeinek rendezésében, ugyanis minden egyes újabb törvény elfogadásával mindent elölről kell kezdeni, emiatt egyes területek további rendezése és kiépítése már évtizedek óta akadályokba ütközik. A gondot súlyosbítja az is, hogy egyes ilyen helyek éppen a város magvában vannak, és rendezetlenségük miatt a település ellenőrizetlenül terjeszkedik, sok olyan teret is elfoglalva, amelyeknek más rendeltetésük lenne. A település kommunális és infrastrukturális tekintetben felszerelt belsejében haldoklik, az élet pedig a lakosok és az egész település szempontjából is számos negatív hatást kifejtő peremterületekre költözik. Községünknek nincs egyéves vagy kétéves fejlesztési terve. A kötelező „általános terv” rosszul épült be a helyi önkormányzati folyamatokba. Ritkán „tartozik” a helyi hatalomhoz, és nem szolgál megfelelő alapként a községközi együttműködéshez. Óbecse általános terve és a települések településrendezési tervei nem épültek be kellőképpen a helyi közigazgatási folyamatba, és nem szolgálnak megfelelő alapként a lehetséges helyi fejlődéshez és a községközi együttműködéshez. Nagy diszharmónia tapasztalható a hosszú távú tervek és a rövid távú „projektdokumentumok”, valamint az évi beruházási programok között, amelyeket a községek dolgoznak ki, a középtávú stratégiai tervezésben hiányzik a kulcsfontosságú átmeneti szakasz. Nincsenek keresletre vonatkozó tanulmányok és a projektumdokumentációból kimaradt a gazdasági elemzés. Ilyen feltételekkel a határozathozó személyeknek nincs lehetőségük, hogy a különböző szektorok beruházási opcióit összehasonlítsák. A közösségnek a tervezési és határozathozatali folyamatokban való részvételi potenciálja sem valósul meg megfelelően. Jóllehet nem rendelkezünk elegendő intézményes értékeléssel és tanulmánnyal, úgy tűnik, hogy a helyi hatalmi szervek különböző testületei és az ügynökségek közötti együttműködés és egyetértés szintje sem kielégítő. Az előző, erősen központosított rendszer, bizonyos mértékben „elidegenített” viszonyt tartott fenn a helyi hatalommal, ennek következtében elveszett a községi szintű „belső” együttműködés és koherens politika. Habár a helyi önkormányzatban számos tapasztalt és jól képzett szakember dolgozik, a tranzíció, a konfliktusok és a politikai viszályok számos új, tapasztalattal még nem rendelkező személyt sodortak a helyi önkormányzat irodáiba. A fentiek és a tisztviselők edukálásának hiánya a kezdeti lépések ellenére is, korlátozta a helyi hatalomnak szükséges humán erőforrásokat és rátermettséget. Az urbánus környezetben a tervezés és az építés terén súlyos gondot jelent az engedély nélküli építkezés. Az illegálisan épített létesítmények legalizálására tett kísérlet 2003-ban a szegénység és a polgárok irreális elvárásai miatt, de a legalizálással kapcsolatos nem eléggé megfontolt politika miatt sem hozta meg a várt eredményeket. Ez további teher a helyi hatalom számára, mert lehetetlenné teszi a színvonalas településtervezést és csökkenti a községi költségvetési bevételeket is. Óbecse község meglévő gondjai és további fejlődésének kerékkötői a településhálózat és a településrendezés terén az alábbiakra vonatkoznak: * az eddig megosztott és aránytalan fejlődésre, a tevékenységeknek és tartalmaknak a többi elégtelenül fejlett településhez viszonyítva jóval fejlettebb községközpont Óbecsén való összpontosulására,

* az alacsony népsűrűségre (a területi tervben felölelt területen 84 lakos/km2, a km2enkénti 94 lakossal szemben Vajdaság területén), * a ritka településhálózatra (100 km2-re 1,0 település, míg Vajdaság területén 100 km2re 2,2 település jut), valamint a városi jellegű település kifejezett térségi dominálására, * a települések tervszerűtlen terjeszkedésére, * a települési építési övezetek határainak a tervszerűtlen terjeszkedés, illetve engedély nélküli építkezés miatti felülvizsgálására. Az előző években a városi építési telkek rendezésén folyó tevékenységek alábbhagytak, ennek oka a rendezés tervalapját megteremtő településrendezési dokumentáció elkészítéséhez és a tervek véghezviteléhez, azaz a felparcellázás, telekfelvásárlás, infrastruktúra (utak, járdák, vízvezeték, légköri csapadék és szennyvíz-elvezető csatornák, energetikai vezetékek és PTT-felszerelés) kiépítéséhez szükséges eszközök hiánya. Az előző évben a polgárok nem mutattak érdeklődést az infrastruktúrával rendelkező parcellák iránt, hiszen piaci értékük, nagyságuktól függően, 7000-től 10 000 euro közrül alakult. A lakosság a 2000—3000 euro piaci értékű telkek iránt érdeklődik. Óbecsén és a község többi településén az ingatlanforgalomban nagy a kínálat, főleg amortizálódott épületekből és építési telkekből, amelyek leggyakrabban rendelkeznek aszfaltúttal, járdával, vízvezetékkel és szennyvíz-elvezetéssel (Óbecsén), valamint a szükséges energetikai és PTT-hálózattal. Évek óta gyakorlat a városi építési telkek részbeni rendezése, ami egyidejűleg közművesítési tekintetben mind a telektulajdonosoknak, mind pedig a társadalmi közösségnek áthidalhatatlan problémát jelent. A hiányzó kommunális infrastruktúra utólagos biztosítása ugyanis rendkívül drága, viszont ennek hiányában a telken felépített létesítmények nem használhatók szabályszerűen, és gyakran következik be környezetveszélyeztetés és –szennyezés, mely következmények későbbi szanálása tetemes összegbe kerül, sőt gyakran kivitelezhetetlen. Óbecse község öt településének a statisztikai nómenklatúra szerint település státusa van. Mileševo településnek két települési egysége van: Drea és Újfalu, Óbecsétől mintegy 15 km-re Mileševo irányában fekszik Pecesor település, saját helyi közössége van, de nem élvez település státust, és nincs kataszteri községe sem. V. 1. 2. Helyzetelemzési záradékok Mivel a meglévő tervek realizálása akadályokba ütközik, egyértelműen szükség van újak (elsősorban a Földrajzi információs rendszer) kidolgozására. Óbecse jó start pozícióval (adatalap, felszerelés) és szakmai tapasztalattal rendelkezik. Kínálati promócióra van szükség, használni kell mások tapasztalatait, ugyanakkor elejét kell venni a korrupciónak és a paraurbán formációk létezésének, ami hatékonytalanná teszi az urbán- és építészeti felügyelőséget, engedély nélküli építkezéshez és hiányos urbanisztikai infrastruktúrához vezet. Fel kell készülni az európai integrációs folyamatokra és ez értelemben nagyobb mértékben kell bekapcsolni a nyilvánosságot a településrendezéssel és a területtervezéssel kapcsolatos kérdések megoldásába. Másrészről csökkenteni kell a politika beavatkozását a szakmába. V. 2. IFRASTRUKTÚRA V. 2. 1. Helyzetismertetés és –elemzés Az infrastrukturális objektumok és rendszerek létrejötténél és tervezésénél a kulcsfontosságú kritériumot a szükségletek képezik. Óbecse község infrastruktúrájának be

kell illeszkednie a regionális és állami szerkezetbe, kiváltképpen a szomszédos községekkel. A külső infrastruktúra-hálózat és a község, illetve a települések határain belüli kisebb egészek összessége adja meg a terület teljes infrastruktúra-hálózatát. Emiatt rendkívül fontos felismerni a létező és megtervezni a jövőbeli közlekedési, energetikai, gazdasági, politikai, szociális, etnikai, művelődési stb. összekapcsolódásokat és irányvételeket, ami által elkerülhető a tervezést kísérő hibák egy része. Az infrastruktúra-rendszer másik fontos tényezője a szabályos méretezés, ami tulajdonképpen a mostani, vagy a jövőbeli gazdasági erő, illetve erőtlenség tükrözője. A pontos tényekre, szakszerű felmérésre és tervezésre alapuló minőséges és reális fejlesztési tervek lehetővé teszik, hogy a tervezett fejlődés valóra is váljon, míg a téves felmérések, olyan esetben, amikor jelentős a lemaradás és rendkívül negatívak a társadalmi alakulások a foglalkoztatás, a befejezetlen tranzíció és a privatizáció terén, téves beruházásokhoz vezethetnek, katasztrofális következményekkel. Emiatt olyan esetben, amikor nem lehet teljesen felmérni a jövőbeli gazdasági helyzetet, nem világos a demográfiai változások iránya (a lakosság számának több mint 11%-os csökkenése), és ismeretlen a szélesebb integrálódási folyamatokba való bekapcsolódás időpontja és dinamikája, a szükséges infrastruktúra felmérése az építés és beruházás értelmében ugyancsak bizonytalan, az egyetlen biztos tervelem pedig az életminőség fokozását, valamint a környezet és a lakosság egészségének megőrzését szolgáló infrastrukturális rendszerek építése vagy befejezése. V. 2. 1. 1. KÖZLEKEDÉSI IFRASTRUKTÚRA A közlekedési infrastruktúra tervezése terén az alapvető korlátozó tényezők és problémák az egyes közlekedési formákhoz kötődnek és az alábbiakban nyilvánulnak meg: * elöregedett technológia úgy a vasúti, mint a vízi közlekedésnél, * műszakilag elavult szállítóeszközök és kísérő felszerelés, * az infrastruktúra, a terminálok (rakodóállomások) rossz állapota, elhagyatottsága a vasúti és vízi közlekedésnél, * gazdasági korlátok, eszközhiány (friss tőke), * a fejlődési stratégia, a hálózatfejlesztési tanulmányok stb. hiánya. Úthálózat Óbecse község és a szélesebb régió területén viszonylag fejlett az úthálózat, ami elsősorban a magisztrális és regionális utakra vonatkozik, amelyek jó közlekedési összeköttetést biztosítanak a környékkel. A község fenntartható fejlődése szempontjából nagyon fontos szabályosan felmérni és kiválasztani a területünkön áthaladó jövőbeli felsőbb rangú utak irányvonalát. A községen belüli közlekedést illetően két alapvető fogyatékosság állapítható meg, amelyek egyébként más hasonló területeken is jelen vannak, és azonos módon nyilvánulnak meg – lelassítják a forgalmat. Az első alapvető probléma, hogy a települések körül nincs terelőút, minek folytán a forgalom egyre nagyobb hosszon óránkénti 40—60 vagy pedig még ettől is kisebb sebességre korlátozódik, de még így is veszélyezteti a lakosság életét és egészségét. A másik problémát a meglevő utak rossz állapota és azoknak a magasabb rangsorolásba tartozó utakkal való összekötődése képezi, ami ugyancsak lassabb és veszélyesebb forgalmat eredményez.

Vasúti közlekedés A vasúti infrastruktúra községünk területén pillanatnyilag nem működik. Vízi közlekedés A vízi infrastruktúra igazolatlanul elhanyagolt, meglehet Óbecsének kiváló feltételei vannak, hogy e legolcsóbbnak számító szállítási forma útján összekötődjön egész Európával. A vízi utak használata lehetővé tenné az idegenforgalom fejlődését, az infrastrukturális objektumok további fejlesztését, nem utolsósorban pedig érdekesebbé és színesebbé tenné az óbecseiek mindennapjait, és részben tehermentesítené a közúti forgalmat. A több mint 350 km hosszú részletes csatornahálózat községünkben igen specifikus vízi infrastruktúra-forma. Elsődlegesen a belvíztöbblet elvezetésére szánták, mára viszont a meder esésének némi korrigálását követően igazi hálózattá vált, nagy kiterjedésű termőföld öntözésére, amelyeken intenzív öntözéses termelés folyik. Gravitációs úton a víz 26 000 hektár csernozjem típusú termőföldre vezethető el, ami Óbecse község fejlődése tekintetében óriási komparatív előnyt és nagy potenciált jelent. A stabil és intenzív öntözéses mezőgazdasági termelés jelentős mértékben hozzájárulhat a kivitel és a feldolgozás fejlődéséhez, következésképpen pedig a területen élő lakosság zömének általános előrehaladásához is. V. 2. 1. 2. EERGETIKAI IFRASTRUKTÚRA Ismételten rá kell mutatni az energiafogyasztás és az energiahelyzet, a terület gazdaságának fejlettsége, a lakosság életszínvonalának és fogyasztásának összefüggésére. Ha ezeket a paramétereket nem határozzuk meg legalább megközelítőleg pontosan, megtörténhet, hogy nagy melléfogások történnek a jelenlegi és jövőbeni szükségletek felmérésénél, valamint a infrastruktúra-hálózatok és objektumok dimenzionálásánál. Elektroenergetikai infrastruktúra Községünk elektroenergetikai infrastruktúrája viszonylag kielégítő. A két irányból (újvidéki és szabadkai áramelosztó) történő szolgáltatás bizonyos értelemben biztonságossá teszi a kulcsfontosságú gyárüzemek (pl. a vízellátásnál) ellátását. Némi problémát jelentenek az elöregedett installációk és trafóberendezések a településrészekben, így Óbecsén is. Földgáz és távfűtés A földgáz, mint az elkövetkező időszak első számú foszilis üzemanyaga, a község egy részén már alkalmazást nyert. A gázvezeték-hálózat évről évre bővül, és a földgáz, mint környezetkímélő és hatékony energens, melynek szolgáltatása és szabályozása egyszerű, egyre nagyobb teret hódít. Emiatt valószínűleg csökkenni fog a távfűtés szerepe is, hiszen az alapvető üzemanyag azonos, használata a lokális igénylőknél is hatékony, kevesebb vezetékre van szükség, és az elosztóknál jelentkező energiaveszteség is kisebb. Belátható időn belül valószínűleg az egész községet behálózza a gázvezeték. Felújítható energiaforrások A felújítható energiaforrások, szerencsés körülmények folytán, már régóta ismertek területünkön és a fenntartható stratégia tekintetében kimagasló helyet foglalnak el.

Itt elsősorban a geotermális energia jelenlétére gondolunk, amely részben már feltárt potenciál, és ennek az energiaformának a használatát jóvá is hagyták Óbecse község területén. Jól tudott, hogy egyes objektumokat már évek óta ezzel az energiával fűtenek. A geotermális energia kiaknázását részben megnehezíti a viszonylag nagy kezdeti beruházás, de mivel esélyünk van a kedvező külföldi fejlesztési eszközökhöz való hozzájutásra, ez a probléma az elkövetkező tervidőszakban valószínűleg megoldódik. Artézi kutak a város különböző részein találhatók. A Petar Drapšin utcában, a Pogácsán, a Petőfi Sándor Általános Iskolánál, a Köztársaság és a Tito marsall utcák kereszteződésénél és a Toplana Közvállalatnál. A Petőfi Sándor Általános Iskolánál levő kút meghibásodás miatt nem működik. Természetes és vegyi tulajdonságaiknál fogva, a nemzetközi hidrológiai egészségügyi egyesület besorolása szerint, mind az 5 óbecsei artézi kút vize a nátrium-hidrokarbonátos (alkális) hipotermák kategóriájába tartozik. A szóban forgó kategóriába tartozó ásványvizek, fogyasztás formájában, az egészségügyi rehabilitáció keretében kiegészítő gyógykezelésre használhatók. Amennyiben ilyen célra kívánjuk őket használni, biztosítani kell az ásványvizek kiaknázása esetében előirányozott higiéniai-műszaki és egyéb feltételeket. A mostani nyitott olimpiai medence területén annak idején négy furat készült, és ezekből látták el gyógyterápiára szolgáló vízzel a jódfürdőt. Sajnos ezek a furatok a felszerelés megrongálódása, és a homok jelentkezése miatt ma már nem működnek. 1981ben az óbecsei kombináthoz tartozó Flora Gyümölcs- és Főzelékfeldolgozó Gyár keretében elkészült a Bč -1/H furat. A kivizsgálások kielégítő eredményt adtak, ez után azonban a furatot lezárták, és mindmáig nem hasznosították. 1985-ben az erdőtelepítők parkjában elkészült a Bč-2/H furat, amelyből az objektumot fűtik, részben pedig a termális kismedence feltöltésére használják. A víz vegyi és ásványi összetételét többször is kivizsgálták. Nekünk a két világháború között végeztetett (törvényes laboránssal) és a belgrádi Balneoklimatológiai Intézet által 1963-ban elvégzett vizsgálatok eredményeihez sikerült hozzájutnunk. A víz mindkettő szerint minőséges, és gyógykezelésre alkalmas. A másik jelentős terület a felújítható energiaforrások elnyerésére a biomasszából kapott energia használatának különféle formája. Az egyik ilyen forma az istállói hulladék és egyéb növényi hulladék anaerob fermentációja útján történő metángyártás, amire már részben kidolgozott kiaknázási projektumok léteznek (úgynevezett CDM-projektumok). Ezeknek a projektumoknak a realizálásával csökkenne a káros gázok kibocsátása, amelyek a légkör felmelegedéséhez vezetnek, a fennmaradt fermentációs termékeket pedig újrahasznosítanák a növénytermesztésben, és ezáltal elejét vennék a növényvédő szerek mértéktelen használatának. Megjegyezzük: ennek az energiának a használata sem problémamentes. Részben fogyatékosságnak számít, hogy alkalmazása a nagy tömegű biomassza magas szállítási költségei miatt csak az alkalmas nyersanyag létrejöttének szűkebb területén lehetséges, ugyanakkor a kezdeti beruházások is sok pénzt igényelnek, amelyeket valószínűleg sikerül majd külső forrásokból biztosítanunk. A közeljövőben a biometanol és a biodízel használatának fejlődésére is számíthatunk bizonyos mértékben. V. 2. 1. 3. TELEKOMMUIKÁCIÓS ÉS IFORMATIKAI IFRASTRUKTÚRA Óbecse község területén a telekommunikációs infrastruktúra (telefonközpont, külső vezetékek és elsődleges hálózat a településekben) sem minőségi szempontból, sem a kapacitás tekintetében nincs megfelelő szinten. A másodlagos hálózat sem kielégítő, nagy része légi vezetékből áll, és gyenge kapacitású. A kisebb településekben még mindig nem történt meg a telekommunikációs felszerelés és rendszer automatizálása, illetve digitalizálása. A telefonközpontok közötti külső vonalak zöme nem száloptikai kábelekkel van megoldva, így a kapacitásuk kicsi és a telekommunikációs forgalom akadozik.

A helyi TT-hálózat a települések többségében nincs korszerűsítve, a másodlagos hálózat többnyire légi. A mobil telekommunikációs hálózat GSM-rendszerének szükségleteire Óbecsén és Péterrévén bázis rádióállomások épültek. A helyi kommerciális tv és rádióállomások fejlődése közvetlenül az ipar és a lakosság gazdasági erejétől függ. Nyilvánvaló, hogy a valós fejlődési lehetőségek csakis az ipari és gazdasági fejlődés, valamint a község szükségleteinek részletes és pontos elemzése útján mérhetők fel. A világhálóhoz való hozzáférhetőség is egyre kifejezettebb. A műholdas tévéműsorok mellett, ma már a GPS és a GIS rendszerek és elérhetőek, a kábeltévé és az internet-hálózat mellett pedig lehetőség van a vezeték nélküli internet-csatlakozásra is, ugyanakkor hamarosan lehetővé válik az ADSL rendszerre való rákapcsolódás is. V. 2. 1. 4. KOMMUÁLIS IFRASTRUKTÚRA Bevezetőül meg kell jegyezni, hogy a szóban forgó terület (vízvezeték, fekális és csapadékvíz-csatorna) megkülönböztetett jelentőséggel bír, hiszen az emberek életszínvonalának olyan elemeiről van szó, amelyek a XXI. században maguktól értődőek. A tény, hogy ez a kulcsfontosságú infrastruktúra nem létezik, illetve az egész községben olyan szinten van, ami korántsem mondható kielégítőnek, elmaradottságunkra és gazdasági tehetetlenségünkre utal. Ugyanúgy, mint az aszfaltozatlan utcák, az egyes utca-, illetve településrészek víz alá kerülése, a házak túlnedvesedettség következtében való összeomlása, a hepatitis és egyéb betegségek jelentkezése, és a nem megfelelő higiéniai életfeltételekkel kapcsolatos jelenségek is arra utalnak, hogy az elkövetkező időszakban a kommunális infrastruktúra-hálózat teljes kiépítésére kell helyeznünk a fő hangsúlyt, ha azt kívánjuk, hogy községünk fennmaradjon és fejlődjön. Vízvezeték Óbecse községben a vízvezeték nincs egységes rendszerbe foglalva. Óbecse városnak saját vízellátó rendszere, a településeknek pedig különálló vízközösségeik vannak. Általános jellemzőként tüntethető fel a nem kellő vízkiemelési kapacitás, a magisztrális vezetékek gyenge kiépítettsége, az alacsony hálózati nyomás, az elosztó hálózat egy részének elöregedettsége, következésképpen pedig a nagy vízveszteség, a nagyszámú illegális rákapcsolódás, a víz időnkénti rossz minősége és a fogyasztók részéről magasnak tartott vízár. A vízellátó rendszer objektumai Óbecse városban Forráshely A fő forráshelyen pillanatnyilag 12 kút üzemel, amelyek másodpercenkénti kapacitása 3—16 l. Az atrofikus kutakat 1992 óta fizikai, vegyi és hidraulikai felújításnak vetik alá. A forráshely a várostól északnyugatra van. A potenciális új forráshelyek feltárása a hosszú távú vízellátási stratégiának csak egy részét képezi. A kutak vizének teljes kapacitással való kihasználása esetén a piezometriai talajvízszint-csökkenés átlagban évi 1 m körül alakulna, manapság viszont ez csak 0,5 métert tesz ki évente. A forráshelyek kapacitásának megőrzése és növelése céljából tervszerű intézkedéseket alkalmaznak, mint amilyen: az új kutak tervszerű építése, a kutak működésének optimalizálása, oly módon, hogy állandóan optimális kapacitással dolgozzanak, a meglevő kutak évenkénti felújítása, és az új forráshelyek kutatása.

Mindegyik hasznosított kútnál biztosítva van a szűkebb és szélesebb szanitáris védőövezet, és ezekről a védett övezetekről községi határozatok is léteznek. Úgyszintén a forráshelyek övezete területi szempontból össze van hangolva a község többi településrendezési és fejlesztési tervével. A víz feldolgozása (kondicionálása) - vízgyár A vízgyárat gázmentesítő, szűrőberendezés, tartály, szivattyú berendezés és központi irányító állomás alkotja. A gázmentesítés hirtelen nyomáscsökkentés közepette végzett porlasztás és kényszerventilláció útján történik, a deferizálás pedig oxidálással, vashidroxid kiválasztásával és a homokos szűrőn keresztüli leülepítéssel. A szűrőállomáson egyidejűleg zajlik a biológiai nitrifikáció is. Az utolsó szakasz a víz feldolgozásánál a klórgáz-oldattal történő fertőtlenítés. Ezeknek a gázmentesítő és deferizáló objektumoknak a kapacitása 24 000 m3/nap, illetve 260 l/sec. Vízkiemelés, gázmentesítés, deferizáció A vízgyárban az irányítási, ellenőrzési és felügyeleti eljárás részben automatizált. Ez a vízszint kísérésére vonatkozik a szűrőberendezésben és a tartályban, valamint az átáramlás, a nyomás és a vízben visszamaradt klór mérésére. Tartály és szivattyútelep A múlt század hetvenes éveinek végén épült egykamrás tartály kapacitása 2500 m3, míg a másik, ugyanekkora kapacitásra tervezett kamra nem épült meg. A szivattyútelep, melynek kapacitását eredetileg 530 l/s-re irányozták elő, jelenleg 210 l/s beépített kapacitással működik. Elosztó hálózat Óbecsén a vízvezeték-hálózat igencsak heterogén, úgy építésének időpontját, mint funkcionálisságát, anyagát, a csövek méretét, a csövekben levő nyomást stb. illetően, ami szintén egy kritikus komponensnek számít a vízvezeték-rendszerben. A csőhálózat pontos hossza nem ismert, feltehetően 140 km. Ebből 84 km 1980 előtt épült ki, idejétmúlt, nem megfelelő építési tervek alapján, mintegy 56 km pedig az elfogadott hosszú távú fejlesztési tervvel és az időszerű követelményekkel összhangban 1980 után. A régebbi csővezetékek (1980 előttiek) sem a csövek profilját, sem azok anyagát (cinezett acélcsövek), sem pedig a megengedett nyomást (5 bar alatt) illetően nem felelnek meg a mai szabványoknak. Súlyosbító körülmény, hogy a felsorolt fogyatékosságok miatt a régi hálózatnak csak egy kis része illeszthető be az újba, az is csak kivételes esetekben. Következésképpen úgyszólván az egész 1980 előtt épült hálózatot ki kellene cserélni. A kedvezőtlen helyzet áthidalása, a vízvezeték-hálózat jelenlegi állapotának és a hidraulikai feltételek megállapítása céljából szerződés született a multifunkcionális matematikai modell kidolgozására, amely feleletet kell, hogy adjon ezekre a kulcsfontosságú kérdésekre. Külön problémaként jelentkeznek a régi és az új hálózat közötti csomók és azok felszereltsége. Az illető csomópontoknál levő 600 závárzat, 40 tűzvédelmi hidráns és 5 hálózatmosó hely nagy problémát jelent úgy a műszaki karbantartást, mint a vízveszteséget illetően. Az utóbbi 10 évben a vízveszteség 40—46%-os volt, 2005-ben pedig 44% körül alakult. Ez részben az elöregedett, nem megfelelő hálózat, a régi és az új csővezeték nem megfelelő csatlakozásainak és a nem megfelelő vízórák következménye, mivel megváltoztak a fogyasztási feltételek. A szerbiai vízgazdasági alap

által meghatározott reális és indokolt vízveszteség a vízvezeték-hálózatban nem haladhatja meg a 18%-ot és ilyen szintre való csökkentést javasol. Nyilvánvaló, hogy az elosztó hálózat ésszerűbb használatában jelentős tartalékok rejlenek, amelyek pillanatnyilag nincsenek kihasználva, és ezek kell, hogy képezzék az operatőr tartós orientációját a talajvízi erőforrások fenntartható használata céljából. Bácsföldvár vízellátása Bácsföldvárnak a 2004. évi adatok szerint 5445 lakosa van. A település szervezett vízellátásának történelme az óbecsei község többi településeihez hasonló. Kezdetben önálló mikro vízközösségek léteztek, amelyek egymástól különállóan működtek. A múlt század 60as éveiben megkezdődött a vízvezeték-hálózat építése, annak bővítése, és a meglevő mikro vízközösségek egy vízvezeték-rendszerbe kapcsolása. A rendszer eredetileg 3 kutat, 3 gázmentesítőt, 3 hidrofort és 3 klórozót értett magában. Idővel azonban megnövekedett a kutak száma, redukálták az objektumok számát, a vízvezetéki infrastruktúra pedig elévült. A vízvezeték karbantartásának gazdasági okok miatti elhanyagolása a rendszer összes komponensének rossz állapotához, következésképpen pedig a vízellátás minőségének általános csökkenéséhez vezetett. Bácsföldváron két forrás létezik: a sárgavizes, ahol a vízkiemelés két kút segítségével történik, a negyedik vízrétegből 214—218 m mélységből, megközelítőleg 10 l/s maximális kiadóssággal, és a fehérvizes, ahol két kút útján a második vízrétegből, mintegy 120 m-es mélységből merítik a vizet. A vízfelfogó kutak típusa azonos – vertikálisan fúrtak, és nagyon rossz helyen, a középületek udvaraiban vannak, úgyhogy még csak a minimális szanitáris védőövezet kialakítására sincs lehetőség. A vízvezetékrendszerhez tartozó objektumok állapota ugyancsak elégtelen. A pénzeszközök hiányában lehetetlen volt a rendszeres karbantartásuk, kicserélésük vagy újak építése. Így például a Dušan Vasiljev utcai kútnál az 5000 l térfogatú hidroforban levő gázmentesítő teljesen tönkrement és a kút nem működik. A vízvezetékrendszer szükséges objektumai közül pillanatnyilag két klórozó és egy hidrofor hiányzik. Ezen objektumok kiépítésével és a villanyhálózat rekonstruálásával a rendszert működőképessé lehetne tenni. A rendszer elosztóhálózata kombinált típusú. A szűkebb lakott övezetben gyűrű, a szélesebb övezetben pedig elágazó típusú. A hálózat műanyag, azbeszt-cement és cinezett csövekből épült, rendkívül rossz állapotban van, és csaknem az egészet ki kellene cserélni. A magisztrális csővezetékek, melyek teljes hossza 1250 m, C típusú azbeszt-cement csövekből épültek – 850-es m hosszon, 150 mm átmérőjű, 400 m hosszon pedig 100 mm átmérőjű csövek vannak. Az utcai vízvezeték-hálózat többnyire cinezett 3/4 –2,5 colos csövekből épült. Az elosztó hálózat legsürgősebb megoldást igénylő problémái az alacsony áteresztőképesség, a nagy vízveszteség és az elégtelen nyomás a csővezetékben. Péterréve vízellátása Péterrévének a 2004. évi adatok szerint 7318 lakosa van. A település szervezett vízellátásánk történelme hasonló, mint az óbecsei község többi településeiben. A múlt század 60-as éveiben 9, teljesen különálló mikro vízközösség épült, amit a település lakosai saját eszközeikből pénzeltek. A mikro vízvezeték-rendszerek típusuknál fogva mind egyformák, és a következő objektumokból állnak: kút, szivattyú, hidrofor és elosztó hálózat. A szivattyútelepek két-két hidroforral és klórozóval (nátrium-hipoklorid) vannak ellátva, a kutak vize artézi típusú. A szabadkai Aquaprojekt kommunális hidrotechnikai intézet 2002-ben elkészítette a péterrévei vízvezeték előzetes projektumát. A projektum egy teljesen új vízvezetéket irányoz

elő, központosított vízkiemelés kialakításával, objektumokkal, új elosztó hálózattal, amely a település 9000 főnyire tervezett lakosságát rendszeresen ellátná minőséges ivóvízzel. Péterrévén pillanatnyilag nincsenek vízórák. Mileševo vízellátása Mileševónak a 2004. évi adatok szerint 1118 lakosa van. Erről a településről a vízellátási rendszerre vonatkozóan nagyon kevés adat létezik, azokat is körkérdés útján gyűjtöttük össze. Ebben a településben a vízellátás a múlt század 80-as éveiben kiépült egységes rendszer útján történik, az objektumok közül pedig vízkiemelők és hidroforok léteznek. A rendszert két kút és két 8000, illetve 3000 l kapacitású hidrofor látja el. A csővezeték teljes hosszát 11,6 km-re becslik, ebből 4,6 km DN 25, 5,0 km DN 50, 2,0 km pedig DN 75. Az egész csővezeték rossz állapotban van, a csövek átmérője, akárcsak az anyag, amelyből készültek, nem megfelelő, és a víznyomás is elégtelen. Radičević vízellátása Radičević településnek a 2004. évi adatok szerint 1332 lakosa van. A vízellátás a településben a múlt század 70-es éveiben épült egységes rendszer útján történik. A vízellátási objektumok közül vízkiemelők és hidroforok léteznek. A radičevići lakosok vízellátását két kút biztosítja: az 1995-ben épült A-1 és az 1999ben épült B-1 kút. Ezek a kutak váltották fel a régi, működésképtelenné vált A és B kutakat. A több mint 20 éves B kutat, melynek vizében homok jelentkezett, az 1999-ben kivitelezett B-1 kút váltotta fel, az A-1 kút pedig tízegynéhány éve készült el. A kútkapacitások kiaknázása 50%-os. A kutakba 5—15 l/s kapacitású, mélységi villanyüzemeltetésű szivattyúkat szereltek be. Az objektumok közül a hálózatban az említetteken kívül még két, egyenként 5000 l kapacitású hidrofor létezik. Az elosztó hálózat hossza megközelítőleg 9520 m. A településben minden fogyasztónak vízórája van, de az évi ivóvíz-használatról nincsenek adatok. Pecesor vízellátása Pecesorra vonatkozóan nincsenek megbízható adatok. A lakosság száma feltételezhetően 400 körül alakul. A településben két mikro vízvezeték-közösség létezik (a múlt század 60-as éveiben épültek), és mindegyikhez egy, a település központjában található kút tartozik. A tervdokumentáció hiányában nem lehet pontosan felmérni a vízellátó rendszer állapotát. Az elosztó hálózat hossza feltehetően 7 km és a vízvezetékcsövek többsége nem megfelelő. Itt elsősorban azok átmérőjére, anyagára (cinezett acélcsövek) és az alacsony hálózati nyomásra gondolunk. A rendelkezésre álló adatok szerint a település csaknem egyharmad részén nincs vízóra. Fekális kanalizáció A fekális kanalizációnak úgyszólván párhuzamosan kellene kísérnie a vízvezetékhálózat építését. Amennyiben ez nem történik meg időben, a meglevő és az új emésztőgödrök folytán emelkedik a talajvíz szintje, ami veszélyezteti a régi házakat, és a közlekedési infrastruktúrákat, az ilyen házak összedőléséhez és fertőző betegségek terjedéséhez vezet. A

talajvíz-szennyeződés csak egyike a kiépítetlen fekális kanalizáció következményeinek, ami egyidejűleg lehetetlenné teszi az első forrásból eredő víz technikai vízként való használatát, és ily módon az ivóvíz ésszerű használatára irányuló törekvések huzamosabb időre eredmény nélkül maradnak. A vízvezeték-használók kevesebb, mint fele kapcsolódott rá a csatornarendszerre, illetve kevesebb, mint 50%-ának van lehetősége a rákapcsolódásra. A szennyvíz- és csapadékvíz-gyűjtők, amelyek Óbecse város lakó- és ipari övezetében állandósultak, pillanatnyilag különálló rendszerként működnek. Az Óbecse lakóövezetéből összegyülemlett szennyvíz tisztítása az óbecsei szennyvíztisztító berendezés útján történik, míg a déli munkaövezetbe tartozó gyárak szennyvizét, megtisztítatlanul, a Tisza folyó meánderébe, illetve a Holt-Tiszába és az Óbecse—Gombos DTD-csatornába vezetik. Óbecse városi típusú 25 774 lakosú, ipari potenciállal rendelkező település. A déli munkaövezetben elterülő gyáripari kapacitások mellett a lakásövezetben is létezik néhány kisebb ipari kapacitás. Óbecsén a kanalizációs hálózat kiépítése 1920-ban kezdődött el a szövőgyár, vagyis a mai Trikotex textilgyár építésével egyidejűleg. A Boris Kidrič és az Október 8. utcák sarkától kiépült 1200 m hosszú kollektor, amelyet a szövőgyár első tulajdonosáról Mencsik-féle kanalizációnak neveznek, még ma is végzi a szennyvíz összegyűjtését és elvezetését a Tisza folyó meánderébe, vagyis a Holt-Tiszába. Az óbecsei kanalizációs hálózat tervdokumentációjának fejlődése 1968-ban elkészült a szenny- és csapadékvíz-csatorna rendszerek új előzetes projektuma, de ezúttal szeparációs elv szerint. 1985-ben az új általános településrendezési tervvel összhangban elvégezték az óbecsei szennyvíz- és csapadékvíz kanalizáció előzetes tervmegoldásának revízióját. A kanalizáció építésének megkezdésétől a mai napig Óbecsén kb. 65 km hosszon fektették le az utcai kanalizációs hálózatot. A kiépített hálózatot 53 km hosszon 200 mm-től nagyobb átmérőjű alaphálózat, 8 km hosszon 160 mm átmérőjű harmadlagos kanalizáció, 3,6 km hosszon pedig vegyes (szennyvíz és csapadékvíz) kanalizáció alkotja. A fő szennyvízgyűjtő kollektor az óbecsei alsó park peremén halad észak és dél irányba. Mintegy 2000 m hosszúságú, és ez csak az első fázis az előzetes tervmegoldás viszonyában. Habár a meglévő kollektor-irányok nem képeznek szűk garatot a vízelvezető rendszerben, korántsem elegendőek a vegyes kanalizációban (3,6 km) összegyülemlő csapadékvíz befogására. A terep konfigurációja és a csatornahálózat hossza Óbecsén nem teszi lehetővé a nagy esések alkalmazását a kanalizációs rendszer lefektetésénél. Evégett az előzetes terv 7 szivattyútelep kiépítését irányozta elő a rendszeren. Ez idáig 5 szivattyútelep épült ki. A város azon részén, ahol nincs kanalizációs hálózat, a szennyvíz evakuálására többnyire vízáteresztő szennyvízgödröket használnak. Ezeket a szennyvízgödröket ciszternákkal tisztítják, a fő szivattyútelep előtti gyűjtő kollektorok aknájánál. A szennyvíztisztító berendezés az újvidéki városrendészeti és kommunális lakásügyi hivatal műszaki dokumentációja alapján épült 1974-ben. Az óbecsei szennyvíztisztító objektumai két, egymástól kb. 800 m távolságra levő lokáción helyezkednek el. Az első lokáció a gyűjtő kollektor végén van, ahol a fő szivattyútelep mechanikus ráccsal ellátott objektuma áll. Innen a szennyvíz a két vertikális szivattyú aggregáttal felszerelt fő szivattyútelephez kerül, majd a nyomó csővezetéken folytatja útját, melynek egy része az Óbecse—Gombos általános csatornahálózat alatt halad keresztül. További útja során a szennyvíz az aerációs medencékbe kerül, ahonnan az utólagos radiális ülepítőbe juttatják, az

aktív iszap pedig visszakerül az aerációs medencékbe. A folyamat folytatásában a szennyvíz a stabilizációs medencékbe jut, amelyek azonos jellegűek, mint az aerációs medencék. A biológiai iszapfelesleget két szivattyú segítségével átszivattyúzzák az iszaptárolóba. Az iszaptárolóból a biológiai iszap az iszapszárító mezőre vagy a kollektorra kerül. A dehidráció után az iszapot a Vodokanal Közvállalat munkásai a szeméttelepre szállítják. Csapadékvíz-csatorna A csapadékvíz-csatorna, mint különálló rendszer a felesleges csapadékvíz elvezetésére, a kommunális infrastruktúra nélkülözhetetlen részének bizonyult. Ugyanez vonatkozik a településekre is, amelyek időszakonként nagy károkat szenvednek a csapadékvíz-többlet miatt. A felesleges (tiszta) csapadékvíz különösebb védőintézkedések nélkül beleengedhető a környező nyelőárkokba (recepiensekbe), az alacsony talajvíz-szint pedig lehetővé teszi a többi infrastrukturális objektum, házak, elsősorban pedig az utcai úthálózat minőséges kiépítését és hosszabbított tartósságát. Egyebek között ez is egy fontos eleme környezetünk fenntartható fejlődési stratégiájának. Csapadékvíz-elvezető rendszer A hazai gyakorlatban nincsenek olyan törvényi előírások, amelyek meghatározzák a csapadékvíz-gyűjtő rendszer méretezésének kritériumait. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban a városi csapadékvíz-csatornahálózat és objektumok többségét kétévi esős időszak adatai alapján tervezik és dimenzionálják, míg a fontosabb objektumok esetében az öt évre visszamenő csapadékmennyiséget veszik alapul. Az előzetes terv szerint az óbecsei csapadékvíz-elvezető csatornahálózat másodlagos hálózatból, fő kollektorból és kieresztőből tevődök össze. Óbecsén a 2005. évi összesen mindössze 23 km, tisztán csapadékvíz elvezetésére szolgáló csapadékvíz-csatorna épült ki, míg a régi, 3,6 km hosszú kanalizációnak vegyes funkciója van (egyúttal csapadék- és szennyvíz-elvezető is). Óbecse település külterületén a csapadékvíz nyitott csatornák útján jut el a legközelebbi recipiensekbe, meliorációs csatornákba és a Holt-Tiszába. A csapadékvíz-csatorna vízgyűjtő területe Óbecsén a terep konfigurációja a csapadékvíz-csatorna tervezése szempontjából kedvező. Ugyanakkor a települést három oldalról potenciális vízbefogadók övezik. A csapadékvíz-csatorna előzetes tervének revíziójával Óbecse lakóövezetét kb. 626 hektárt, 16 vízgyűjtő területre osztották fel, míg a déli munkaövezetet (590 hektár) hatra. V. 2. 2. Helyzetelemzési záradékok V. 2. 2. 1. KÖZLEKEDÉSI IFRASTRUKTÚRA Úthálózat A község fenntartható fejlődése szempontjából rendkívül fontos szabályosan felmérni és kiválasztani a területünkön áthaladó jövőbeli felsőbb rangsorolású utak kiépítésének helyét. Az Óbecse körüli terelőút kiválasztása, a település déli vagy nyugati részén, kulcsfontosságú a Tisza-mente szélesebb területének megvédése, továbbá a vadászturizmus és az idegenforgalom gazdasági fejlődése szempontjából. A tervezett regionális és helyi jellegű

közutaknak a jövőbeni magisztrális irányokkal való összeköttetése célravezetőbb lenne az északi oldalon. Egy ilyen irány az Óbecse és Péterréve közötti, a réti terület felett, a mostani vasút mellett vezető magas terepre kihelyezett „főút” is. A településeken kívüli minőséges helyi jellegű és regionális utak kiépítésével biztonságosabbá, gyorsabbá és funkcionálisabbá válna a közlekedés, és az összeköttetés a szomszédos helységekkel, valamint a szélesebb régióval, ugyanakkor jelentős mértékben csökkenne a levegő szennyeződése a lakott területeken. A fenntartható fejlődéshez specifikus módon hozzájárulna a helyi mezőgazdasági úthálózat rekonstruálása és kiépítése is, radiálisan a községi központ irányába, például a Pecesori út, a Kishegyesi út, stb. de ugyanúgy a péterrévei határ – Pecesor – Bácstopolyai út, Radičević – Bácsföldvár körforgalmi irány kialakítása is. Az ilyen összeköttetés lehetővé tenné az intenzív mezőgazdasági termeléshez kötődő (tanyai) farmok és hasonló objektumok felújítását, a különféle állattenyésztési, feldolgozó és más mezőgazdasági üzemek szabályos diszpozícióját, ugyanakkor megkönnyítené a nagy tömegű mezőgazdasági termékek szállítását is a vasúttal és a regionális utakkal való összeköttetés útján. Vasúti infrastruktúra A fenntartható fejlődés szempontjából a mostani állapot elfogadhatatlan. Mindenképpen fel kell újítani a vasúti közlekedést, elsősorban a teherforgalom terén, még pedig gazdasági okokból (az olcsó, nagy tömegű mezőgazdasági termékek magas szállítási költségei), a későbbiek során pedig az utasszállítást is, korszerű, gyors és kényelmes formában, az igencsak valószínű problémák és az energia várhatóan magas ára miatt. A vasútvonal újjáélesztése kétségkívül hozzájárulna a közúti közlekedés, továbbá a terület légszennyeződésének csökkenéséhez. A vasútvonal rekonstrukciója keretében a síneket mindenképpen a városi területen kívül kell lefektetni. Vízhálózat A szükséges kikötői infrastrukturális objektumok első fázisának kiépítésével a Tiszán és a DTD-csatornán ez a szerteágazó hálózat igazi kaput képezhetne a többi Tisza-menti város és állam irányába, úgy a teherforgalom, mint a turisztikai és nautikai forgalom tekintetében. A részletes csatornahálózat, a DTD-csatorna, részben pedig a Tisza és a többi vízfolyás vizének használatával több, mint 25 000 hektár mezőgazdasági föld öntözését teszi lehetővé gravitációs úton. Ha ezt a lehetőséget a gazdasági prosperitás szempontjából szemléljük, nyilvánvaló, hogy egy ilyen hálózat kiváló esélyt ad a továbbfejlődésre. Itt kétségkívül rá kell mutatnunk az ilyen tiszta, karbantartott, vízben gazdag hidrológiai hálózat gazdasági jelentőségére. A lecsapolási időszakban az említett csatornák révén viszonylag sikeresen meg tudunk szabadulni a felesleges belvizektől, a száraz időszakban viszont öntözni tudjuk velük az aszály által veszélyeztetett termőföldeket, miáltal jelentős hatást gyakorolhatunk a környezet és az élővilág kinézésére, a levegő nedvességtartalmára, a hőmérsékleti körülményekre, egyszóval a terület mikroklímájára. Az utóbbi időben egyre kifejezettebb éghajlati változások, illetve globális felmelegedés közepette a klimatikai szélsőségek ilyen fajta enyhítésének lehetősége rendkívül jelentős lehet az egész térségre és az össz lakosságra nézve. V. 2. 2. 2. EERGETIKAI IFRASTRUKTÚRA Az általános fejlődési irányok meglehetősen világosak. Az energiaárak növekedni, a foszilos források pedig csökkenni fognak. A közeljövőben tehát jelentősebb

energiatakarékosságot kell terveznünk, és a környezetünkben rendelkezésünkre álló felújítható energiaforrások felhasználására kell alapoznunk. Elektroenergetikai infrastruktúra Az elkövetkező időszakban tervben szerepel az összes gyenge pont felújítása, miáltal állandósulni fog a szolgáltatott energia minősége (áramfeszültség) is. A fenntartható fejlődés keretében nagyobb figyelmet kell fordítani az energiaelosztásra is, legalább is a szűkebb városi magvakban, ami a légi vezetékek megszűntetését és a föld alatti vezetékek bevezetését jelenti, ami lehetővé teszi az utcák és terek akadálymentes, tervszerű és minőséges fásítását. Ugyancsak szükség van az alapvető takarékossági intézkedések bevezetésére, és az elektromos energia hatékonyabb használatára (pl. az utcai közvilágítás). Földgáz és távfűtés A gázvezeték-hálózat évről évre bővül és a környezetvédelem tekintetében, valamint olyan hatékony energiaként, amelyet könnyű továbbítani és egyszerű a szabályozása, egyre nagyobb teret hódít a fogyasztásban. Az említett okokból kifolyólag valószínűleg csökkenni fog a távfűtés szerepe, mert ugyanazon alapanyagról van szó, használata azonban jóval hatékonyabb a helyi fogyasztóknál is, kevesebb vezetékre van szükség, és a csatlakozásoknál jelentkező energiaveszteség is sokkal kisebb. Belátható időn belül a gázvezeték várhatóan az egész területen kiépül. Felújítható energiaforrások A közeljövőben számítani lehet a biometanol és a biodízel bizonyos mértékű felhasználására, akárcsak a geotermális vizek és azok melléktermékeinek fokozott kihasználására. V. 2. 2. 3. KOMMUÁLIS IFRASTRUKTÚRA Az elkövetkező időszakban a teljes és egységes kommunális infrastruktúra-hálózat kiépítése kell, hogy képezze az első számú feladatunkat, ha azt akarjuk, hogy közösségünk fennmaradjon, sőt fejlődésnek is induljon. Pillanatnyilag pozitív előjelzések vannak az adott problémák szélesebb közösségben való megoldásának lehetőségére, és az EU felé való haladásra. Ha tehát áthidaljuk az elementáris nehézségeket, saját igyekezettel és hathatós külföldi, valamint hazai segítséggel még ebben a tervidőszakban teljes egészében meg tudjuk oldani a szóban forgó problémát. Vízvezeték Sürgősen hozzá kell látni úgy Óbecse, mint a többi település vízellátási projektumának kidolgozásához, hogy a pályázatok és az adományok révén hatékonyan megoldhassuk a jelenlegi kritikus helyzetet. Fekális kanalizáció A fekális kanalizáció teljes kiépítése és az összes fogyasztó rákapcsolása a szennyvíztisztító rendszerre úgy Becsén, mint a településekben, lehetővé tenné a tisztító berendezés normális működését a tervezett műszaki paraméterek keretében, csökkenne a

fogyasztónkénti ár, és a környezet is kevésbé szennyeződne. Akárcsak a vízvezeték kiépítése, így a fekális kanalizáció lefektetése és az összes fogyasztó rákapcsolása a fekális csatornahálózatra, az óbecsei község fenntartható fejlődésének fontos stratégiai célját kell, hogy képezze az elkövetkező időszakban. Csapadékvíz-kanalizáció A globális éghajlati változások miatt bekövetkező intenzívebb és nagyobb mennyiségű csapadék nem átmeneti és ritka jelenség lesz, hanem inkább szabály. Erről az elmúlt években többször is meggyőződhettünk. Ehhez a tető alatt levő felületek és az utak számának növekedése is hozzájárul. A kiépített csapadékvíz-csatornahálózat jogi státusát, beleértve a megfelelő határozatokat, adósságvállalásokat, karbantartást és pénzelést, mielőbb meg kell oldani. A büntető intézkedések megszigorításával, meg kell akadályozni a csapadékvíz rákapcsolását a fekális csatornarendszerre, mert ezeknek a rendszereknek az összevegyülése mindkét irányban káros és kedvezőtlen. A csökkentett talajvízszint lehetővé teszi a többi infrastrukturális objektum, elsősorban az utcai úthálózat minőséges kivitelezését és hosszabbított tartamát. Egyebek között ez is egy fontos eleme környezetünk fenntartható fejlődési stratégiájának.

V. 3. KÖRYEZETVÉDELEM V. 3. 1. Helyzetismertetés és –elemzés V. 3. 1. 1. A GAZDASÁG HATÁSA AZ ÉLETKÖRYEZETRE Községünkben eddig még soha sem készült egy átfogó tudományos elemzés az óbecsei gazdaság életkörnyezetre gyakorolt hatásáról, a levegő szennyeződésére vonatkozóan pedig egyáltalán nincsenek adatok. Részleges adatok csak a gyáripari övezetből származó szennyvíz (nem úgy a mezőgazdaság hatása alatt álló víz) és a mezőgazdaság hatása alatt levő talaj minőségéről léteznek (de nincs tanulmány maga az ipar életkörnyezetre gyakorolt hatásáról). AZ IPAR SZEYVIZEKRE GYAKOROLT HATÁSA A munkaövezeti ipari üzemek a szennyvizet szeparatívan az Óbecse—Gombos DTDcsatornába és a Tisza folyó meánderébe – a Holt-Tiszába eresztik. Az óbecsei munkaövezetben a következő ipari tevékenységek fejlettek: * élelmiszeripar, * fémfeldolgozó ipar, * épületanyag ipar, * falfeldolgozó ipar, * textilipar. A szennyvízmennyiség felmérése az óbecsei Vodokanal Közvállalat által kidolgozott vízfogyasztási elemzésre alapozódik. Az említett elemzés szerint a déli munkaövezet ipari üzemeinek évi vízfogyasztása 320 000 m3 körül alakul (LÖAT adatok). Az óbecsei munkaövezetből származó szennyvizek generálisan három csoportba sorolhatók. Az első csoportba tartoznak a szerves anyagokkal, fehérjékkel, zsiradékokkal, szénhidrátokkal terhelt szennyvizek. Ezek főként az élelmiszeriparból származnak. A második csoportba a cianidokat, kromatákat, savakat tartalmazó vizek tartoznak. A harmadik csoportot a festékanyagot, mosószereket, hidrogén-peroxidot, káliumklorátot tartalmazó, többnyire az óbecsei Trikotex textilgyárból származó szennyvizek alkotják. Mivel az ipari installációk működése az év és a nap folyamán nem egyenletes, így a szennyvízzel való megterhelés is váltakozó. Az óbecsei munkaövezetben levő ipari üzemek által kibocsátott szennyvíz minőségének elemzésekor kiderült, hogy a bennük található egyes káros anyagok koncentrációja nagyobb a megengedettnél. A MEZŐGAZDASÁG TALAJRA GYAKOROLT HATÁSA (A MEZŐGAZDASÁGI FÖLD MIŐSÉGE) Óbecse községben a területek 86%-a (44 000 hektár) művelhető, és ez alkalmassá teszi a mezőgazdasági tevékenységre, főként ha tudott, hogy az össz termőföld 83%-a (40 381 hektár) csernozjem és réti fekete föld. Ugyanakkor Óbecse a talajrétegekben rejlő széndioxid miatt is specifikus területnek számít Szerbiában. A talaj minőségére vonatkozó adatokat az újvidéki Növény- és Főzelékféle-termesztési Intézet elemzéséből kölcsönöztük, az elemzés tárgyát pedig a talaj alaptulajdonságai

képezték, ami alatt a talajreakció (pH), a karbonát- és humusztartalom, valamint a tápelemek (nitrogén, foszfor és kálium) meghatározása értődik. Az óbecsei község területén található talaj az enyhén alkálisak kategóriájába tartozik, magas a karbonát-tartalma, humuszos, gazdag könnyen hozzáférhető foszforban és káliumban. Az összes tulajdonságok széles értékskálája pedogenetikai diverzitásra utal, de nyilvánvaló a kifejezett emberi hatás is (fiziológiai savas műtrágya, pl. urea, ammóniumnitrát, AN használata). A vajdasági mezőgazdasági földek humusztartalmának viszonyában az óbecsei község területéről vett minták számának a humuszos földek osztályában (3—5%-os humusztartalom) való részvétele növekedő irányt mutat, ami pozitív tulajdonságnak számít. Az ilyen tartalmakat szerves trágyával történő trágyázás útján kell fenntartani. A könnyen hozzáférhető foszfor- és káliumtartalom alapján az óbecsei község területéről vett talajminta többsége az optimális (15—25 mg/100 g földre) és a magas tartalmúak (25—50 mg/100 g földre) osztályába tartozik. Az ilyen tartalmat műtrágyával történő ésszerű trágyázás útján kell fenntartani. Az elemzési eredmények alapján a nehézfém- és mikroelem-tartalom a község területéről vett földmintákban, egy kivételével, nem haladta meg a mezőgazdasági földek esetében engedélyezett maximumot. A kivételt képező minta magas réztartalmú volt. Általában véve tehát leszögezhető, hogy a talaj alkalmas az egészségi szempontból biztonságos és minőséges táplálék előállítására. V. 3. 1. 2. A VÍZELLÁTÁS MIŐSÉGE Óbecse község területén a vízellátó rendszerek az óbecsei vízvezeték rendszerre és a települések (Bácsföldvár, Péterréve, Mileševo, Radičević és Pecesor) független vízellátó rendszereire oszthatóak fel, amelyek a helyi közösségek illetékességébe tartoznak. AZ IVÓVÍZ MIŐSÉGE ÓBECSE VÁROSBA A város vízellátása kétfajta módon történik: intézményes és nem intézményes módon. Az intézményes vízellátás a Vodokanal Közvállalat által irányított központi vízellátó rendszer útján szisztematikusan szervezett és ellenőrzött módon történik. A nem intézményes vízellátás három fajta módon történik: az ún. sárgavíz kiaknázásával öt városi kút útján, a fehér víz kiaknázásával, kézi pumpálással az ún. Norton-kutakból, valamint 40—50 autonóm mikro vízvezeték közösség útján, amelyek nincsenek összekötve az óbecsei központi vízvezetékrendszerrel. A Vodokanal Közvállalat felmérése alapján jelenleg a lakosság mintegy 80%-a (megközelítőleg 22 000) van rákapcsolva a nyilvános vízvezeték-hálózatra, míg a jelentősebb ipari fogyasztók (sörgyár, kefegyár, szövőgyár, élelmiszeripar) saját forrásokat – kutakat használnak a gyárak keretében, és ezekre vonatkozóan nincsenek hozzáférhető adatok. Az óbecsei vízmező kútjaiban található nyersvíz minőségének kivizsgálásáról szóló többévi rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy a nyersvíz minősége valamennyi kútban úgyszólván azonos és a paraméterek csak nagyon kis mértékben térnek el. A nyersvíz minősége az esetek többségében (zavaros, nagy mennyiségű ammóniákot – kb. 2,96 mg/l és vasat – kb. 0,7 mg/l tartalmaz) nem megfelelő. Ezért technológiai beavatkozásra és újbóli minőségellenőrzésre van szükség. A nyersvíz tartalmazza az összes metán (20 l/m3ig), széndioxid és hidrogénszulfid (átlagban kb. 17 l/m3) mennyiséget is. A nyersvíznek a vízgyárban történő feldolgozását követően, a fogyasztókhoz kerülő ivóvíz minőségével kapcsolatban a 2006. évi beszámoló alapján a következőket állapíthatjuk meg:

- az ivóvíz bakteriológiai szempontból jó minőségű. A minták csupán 6,73%-a nem tett eleget a bakteriológiai követelményeknek, - a víz fizikai-vegyi jellege többnyire kiegyensúlyozott (a hálózati munkák 1,44%-a nem volt megfelelő). Az ivóvíz higiéniai szabályosságáról szóló szabályzat III.a listája alapján (JSZK Hivatalos Lapja, 42/98 szám) az óbecsei vízvezeték útján szolgáltatott víz alkalmas fogyasztásra. A VÍZMIŐSÉG A TELEPÜLÉSEKBE A víz minősége Bácsföldváron A mikrobiológiai és fizikai-vegyi leletek alapján a megküldött vízminta nem felel meg Az élelmiszerek és a közhasználati tárgyak egészségügyi szabályosságáról szóló törvény, sem pedig Az ivóvíz higiéniai szabályosságáról szóló szabályzat követelményeinek, mivel túl sok ammóniákot, arzént, foszfátot és nátriumot tartalmaz, ezenkívül nagy az áramvezető képessége, fokozott a kálium-permangán felhasználása, tehát megváltoztak az organoleptikus tulajdonságai. A víz minősége Péterrévén Péterrévén 9, teljesen különálló mikro vízvezetékrendszer létezik, amelyek a múlt század 60-as éveiben épültek. A víz minőségét negyedévenként ellenőrzik (újvidéki Egészségvédelmi Intézet) és az többnyire megfelel Az ivóvíz higiéniai szabályosságáról szóló szabályzat (JSZK Hivatalos Lapja, 42/98 szám) követelményeinek. A víz minősége Mileševón A szabadkai Egészségvédelmi Intézet által végzett laboratóriumi elemzések során kapott eredmények alapján, Mileševón az ivóvíz a kivizsgált paraméterek tekintetében megfelel Az ivóvíz higiéniai szabályosságáról szóló szabályzat (JSZK Hivatalos Lapja, 42/98 szám) követelményeinek. A víz minősége Radičevićen A szabadkai Egészségvédelmi Intézet által végzett laboratóriumi elemzések során kapott eredmények alapján, Radičevićen az ivóvíz a kivizsgált paraméterek tekintetében megfelel Az ivóvíz higiéniai szabályosságáról szóló szabályzat (JSZK Hivatalos Lapja, 42/98 szám) követelményeinek. A víz minősége Pecesoron A laboratóriumi elemzések során kapott eredmények alapján az elküldött vízminta megfelel Az ivóvíz higiéniai szabályosságáról szóló szabályzat (JSZK Hivatalos Lapja, 42/98 szám) követelményeinek. A vastartalom a szóban forgó mintában nagyobb volt a szabályzatban meghatározott értéknél, de ezt az eltérést a terület külső vizeinek ismert jellegzetességei miatt tolerálják.

V. 3. 1. 3. A SZEYVIZEK ÉS A CSAPADÉKVIZEK MIŐSÉGE SZEYVIZEK SZEYVIZEK ÓBECSE VÁROSBA Az óbecsei lakó- és munkaövezetben összegyülemlő szennyvíz és csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló rendszerek pillanatnyilag különálló rendszerenként működnek. A lakóövezetben összegyűlt szennyvíz tisztítása az óbecsei szennyvíztisztító berendezés útján történik, míg az óbecsei ipari övezetből a szennyvizet, megtisztítatlanul, a Tisza folyó meánderébe, vagyis a Holt-Tiszába és az Óbecse—Gombos DTD-csatornába eresztik. Az óbecsei Vodokanal Közvállalat szakszolgálataitól kapott adatok alapján az utóbbi 10 évben a kanalizációs hálózat útján évente megközelítőleg 1 200 000 m3 szennyvizet gyűjtöttek össze és evakuáltak az óbecsei szennyvíztisztító berendezésig. A szennyvíztisztító hálózat elégtelen kiépítése (a városnak csak a 30%-át fedi, ott pedig, ahol nincs kanalizációs hálózat, a szennyvíz evakuálására többnyire vízáteresztő szennyvízgödröket használnak) miatt, a berendezés névleges hidraulikus kapacitásának csak 40—50%-a van kihasználva. A szervi megterhelés tekintetében a szennyvíztisztító berendezés lehetséges kapacitásának kihasználtsága mindössze 20%-os. A recipiensnél, vagyis az Óbecse—Gombos DTD-csatornánál vett szennyvízminta minőségének elemzéséből kiderül, hogy a tervezett hidraulikus kapacitás kb. 40%-os kihasználtsága mellett, a tisztítási hatékonyság 90% körül alakul, a megtisztított szennyvíz minőségének és a 91/271/ECC rendelettel megszabott minőségi paraméterek párhuzamos elemzéséből pedig megállapítható, hogy az óbecsei szennyvíztisztító berendezés útján megtisztított víz teljes egészében eleget tesz a rendeletben szereplő paraméterkövetelményeknek. A szennyvíz, a jelenlegi minőség alapján, enyhén megterhelt kommunális szennyvíznek minősíthető. Ennek oka, hogy a Sojaproteinen kívül a többi ipar nincs rákapcsolva a nyilvános kanalizációra. SZEYVIZEK A TELEPÜLÉSEKBE Óbecse község településeiben nem épült ki a kanalizációs infrastruktúra, de az erre vonatkozó tervdokumentáció már elkészült. A háztartásokból a szennyvizet individuálisan: - vízhatlan emésztőgödrök - vízáteresztő szennyvízgödrök - kétkamrás áteresztő szennyvízgödrök és - víznyelő kutak útján távolítják el. A szennyvíz vízáteresztő emésztőgödrök útján történő evakuálása folytonos veszélyt jelent a talajvíz minőségére nézve. Az említett módon eltávolított szennyvíz állandó beáramlása az első talajvízszint növekedéséhez és minőségének degradálásához vezet. CSAPADÉKVÍZ Az összegyűlt csapadékvíz a gravitációs kieresztő útján a Tisza folyó meánderébe – a Holt-Tiszába, az Óbecse—Bezdán csatornába és a meliorációs csatornákba kerül. A létező csapadékvíz csatorna útján eltávolított csapadékvíz átlagos mennyiségét az átlagos évi csapadék, a vízgyűjtő felülete és a vízgyűjtő vízzáró koefficiense alapján állapítják meg. Ez szerint az évi átlagos csapadékmennyiség 1 millió m3 körül alakul. Az összegyűlt csapadékvíz minőségéről nincsenek adatok.

Óbecse városban részben kiépült a csapadékvíz kanalizáció, amely csövezethálózatból (16,4 km -1997), vegyes hálózatból (3,6 km) és részben nyitott vízárkokból áll, míg a településekben csak nyitott vízárkok léteznek, amelyekkel kapcsolatban csak Bácsföldváron és Péterrévén vannak hivatalos adatok. V. 3. 1. 4. A FELSZÍI VIZEK MIŐSÉGE Az élő vizek össz hossza a község területén 83 km, ami a község kiterjedésének (487 km ) viszonyában azt jelenti, hogy minden km2-re 170,3 m vízfolyás jut (4%). 2

Óbecse község felszíni vizeinek minősége: 3. 1. 4. táblázat Tisza folyó Óbecsei Holt-Tisza Bácsföldvári HoltTisza Csík ér Óbecse—Gombos csatorna Részletes csatornahálózat

23 138 m 13 600 m

500 ha 60 ha

II.

21 387 m 33 350 m

360 ha 125 ha

II. II—III.

23 520 m

125 ha

II—IV.

369 580 m

820 ha

II—III.

TISZA FOLYÓ A Tisza Ukrajnában ered, Románián, Magyarországon és Szerbián folyik keresztül. Folyásterülete 157 500 km2. A Fekete- és a Fehér-Tisza találkozásánál jön létre az ukrajnai Rahiv helység felett. Az utóbbi ötvennéhány évben vizének minősége nagyon megromlott. A part menti városok és gyárak nem rendelkeznek tisztító berendezésekkel, és nincs is gazdasági erejük ezek kiépítésére. A nyári hónapokban a Tisza gyakran leapad, ilyenkor elvezető rendszerébe fogadja a környező területek ásványos talajvizét, és a magas sótartalom miatt nem igen alkalmas a termőföldek öntözésére, éppen akkor, amikor erre a legnagyobb szükség van. A víz gyengén átlátszó, szuszpendált részecskékben gazdag, erősen mineralizált, 5,89—11,75 mg/l oxigéntartalommal, közepes mennyiségű szerves anyagot tartalmaz és Óbecsénél időnként magas benne a nehézfémek (vas, higany) és a fenol koncentrációja. A Tisza vizében fokozott nitrát- és foszfátkoncentrációt is kimutattak, ami a kommunális, gyári és élelmiszeripari szennyvizekből, valamint a termőföldekről lemosódott trágyából származik. Időnként, Adorjántól lefelé, a Tisza vize kőolajszármazékoktól szennyezett. Vegyi elemzések alapján megállapították, hogy a Tisza felső (Martonostól Adorjánig) és alsó (Adától Titelig) folyása között jelentős eltérések vannak a vegyi és hidrobiológiai tulajdonságokat illetően. Öko-kémiai szempontból az alsó folyásnál kedvezőtlenebb a helyzet. Az üledékelemzés természetes eredetű szerves anyagokkal való szennyeződöttséget mutatott ki, amit emberek okoztak. A fitoplankton flóraösszetétele a síksági vízfolyásokra és állóvizekre jellemzőhöz hasonló, melyben fokozott a minerális és szerves alkotóanyagok koncentrációja. Makrofit növényvilága, a makrofit vegetáció fajtáit és számottevőségét illetően, a kivizsgált szakaszon inkább tóra, holt-ágra és csatornára emlékeztet, mintsem folyóra. Ez a tendencia Magyarkanizsától lefelé Törökbecse és Titel irányában egyre kifejezettebb. A tiszai duzzasztógát felépítésekor 1977-ben Törökbecse alatt elrekesztették a folyómedret. Ezzel azt kívánták elérni, hogy az adott helyen 74,5—75,5 m-es állandó

vízszintet biztosítsanak, ami lehetővé teszi a víz gravitációs elfolyását a bánáti csatornahálózaton. Másrészt a vízszint-ingadozás csökkentésével szélesebb sávban csökkentették a talajvízszint ingadozását is, ami a talajvízszint növekedéséhez vezetett. A gát kiépítését követően a Tisza folyás elleni szakasza óriási, de sajnos nem éppen kedvező, ökológiai változásokon ment keresztül. Azon kívül, hogy a part eliszaposodott, a vízfolyás lelassult, és a folyó a nyári időszakban már-már mocsárra hasonlít, a gát lehetetlenné tette a halak természetes mozgását. Pozitívumnak számít viszont, hogy a felsőbb, lelassított folyásszintet, az óbecsei réten keresztül ki lehetne használni a Holt-Tisza vizének felfrissítésére a nyári időszakban. MÁS FELSZÍI VIZEK A Holt-Tisza, illetve az öreg Tisza az élő Tisza szabályozási munkák útján elválasztott meándere. Óbecse község területén két ilyen vízfolyás van, és szerencsére az egyik továbbra is „él”. Öreg Tisza – Gyöngysziget Az öreg Tisza – Gyöngysziget (a Holt-Tisza Csúrognál), szerencsés körülményeknek köszönhetően nagyon jól megőrzött, 24 km hosszú, szennyezetlen holt ága. Folyásterülete több mint 2000 ha, a rákapcsolódó csatornahálózat hossza pedig meghaladja a 20 km-t. A nagyréti és a gyöngyszigeti termőföldekkel, a bácsföldvári víkendteleppel és Csúroggal határos, illetve ezeken folyik keresztül. Kiváló lehetőségeket nyújt a rekreációra, sporthorgászásra és pihenésre. A part menti területek elsősorban gyümölcs- és szőlőtermesztésre alkalmasak. Az itt termő szőlőfajták közül kiváltképpen a Krokán muskotály és az ebből készülő bor ismert. A vízfolyás hasznos térfogata nem elegendő ahhoz, hogy akármilyen éghajlati és hidrológiai feltételek között kellő mennyiségű oxigént biztosítson a gazdag halállomány szükségleteire, ezért gondot kell viselni a rendelkezésre álló szabad oxigénmennyiségről, és szükség esetén fel kell frissíteni a vizet, egyelőre a DTD-csatornából és a halastóból, a jövőben pedig a Tiszából. Már folyamatban van a holt ág felügyelet alá helyezésére vonatkozó aktus kidolgozása, hogy ily módon megakadályozzák a terület és környékének további devasztálódását. A Holt-Tisza – Mézesdűlő A mézesdűlői Holt-Tisza a Tisza folyó 14 km hosszú, közel 100 m széles és néhány méter mélységű holt ága. A Holt-Tisza a legszennyezettebb vízfolyás az óbecsei községben és a szélesebb területen. Folyásterülete 1100 hektár. Rajta keresztül vezetik el a felesleges belvizet a sárgaházi szivattyútelepig a 2800 hektáron felüli kiterjedésű, több mint 73 km csatornahálózattal átszőtt Perlek és Kisrét területéről. A Tisza magas vízállása idején, amikor felgyülemlik a belvíz, a Csík ér vizének egy része is ebbe a csatornahálózatba és Holt-Tisza szakaszába kerül. Az óbecsei gyárak évtizedek óta szennyezik a Holt-Tiszát. Az ipari szennyvizet annak előzetes kezelése nélkül engedik bele, úgyhogy mára szinte kibírhatatlan bűzt árasztó piszkos vízfolyássá, mondhatnánk úgy is, mocsárrá vált, melynek iszapja ki tudja mennyi mérgező anyagot tartalmaz? Az 1981-ben elvégzett kivizsgálások a következő eredményeket adták:

* a nem szerves iszap 80, a szerves pedig 20%-ban van jelen * nitrátok csak a felszíni iszaprétegekben találhatók * jelentős mennyiségű foszfor van jelen és vertikális sztratifikáció észlelhető. Az akkor megállapított iszapvastagság 0,1—6 m között alakult, térfogatát pedig 2 800 000 m3-re becsülték. Gombos—Óbecse csatorna, illetve agy-bácskai csatorna A Gombos—Óbecse csatorna, illetve a Nagy-bácskai csatorna 22 km hosszon halad át községünkön és Óbecsétől délre a Tisza folyó lelassított szakaszába torkollik. A rendszertelen karbantartás és tisztítás következtében eléggé eliszaposodott. Ökológiai szempontból a legnagyobb problémát a gyárak és a csatorna menti települések (Szenttamás, Verbász és Kula) általi szennyezés képezi. Evégett ezt a vízfolyást Európa fekete ökológiai pontjának tekintik. Az Óbecse—Gombos DTD-csatorna a gyáripari övezetek szennyvizének és a városi fekális kanalizáció recepiense. Megállapították, hogy a szennyvíztisztító berendezés által megtisztított szennyvíz beleeresztése nincs negatív hatással a DTD-csatorna vizének minőségére, de ugyanez nem vonatkoztatható az ipari szennyvizekre. A vízfolyások kategorizálásáról szóló rendelet értelmében a DTD-csatorna a II.a kategóriába tartozik (elméletileg). A DTD-csatornára jellemző, hogy lassú folyású vízfolyásként alakították ki, gyönge aerációval. A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet elemzései alapján Bácsföldvárnál a víz minősége a 2003. évben osztályon kívüli volt, ennél fogva Európa egyik legszennyezettebb vízfolyásává nyilvánították!!! Csík ér és Beljanai bara A Csík ér és a Beljanai bara természetüknél fogva hasonlóak. Vízterületük nagysága, valamint folyáshosszuk nagy jelentőséggel bír területünkre nézve. A Beljanai bara alsó szakasza (nincs szabályozva) kb. 4500 ha területet ölel fel, hossza pedig közel 20 km. A Csík ér hossza községünkben kb. 33 km és megközelítőleg 4800 ha lecsapolását teszi lehetővé. Mindkét vízfolyás közös jellemzője a rendkívül változékony átfolyás, és a telecskai löszplató hidrológiai helyzetétől való függőség. Habár a recepiensük nem azonos (a Beljanai bara esetében a DTD-csatorna, a Csík ér esetében pedig a Tisza), a hidrológiai körülményektől való függőségük következtében jellegük, vízrendszerük és természeti környezetük hasonló. Az ökológiai problémák is hasonlóak – lassú átfolyás, a nyári időszakban elmocsarasodás, a mezőgazdaságban használt vegyszerek szabálytalan használata miatti szennyeződés veszélye és a meder fokozatos eliszaposodása a fokozott bitorlás és a vegetációs sáv leszűkülése következtében. Óbecsei halastó Az óbecsei halastó 1968-ban jött létre, a kitermelés pedig 1969-ben vette kezdetét. A lokalitás a 2000. évben felkerült a jelentős madártelepek (IBA - Important Bird Area) listájára, és ezzel nemzetközi jelentőséget szerzett. Az óbecsei halastó eleget tesz a ramszár területté. A halastó vízellátása a DTD-csatornából történik, az elhasználódott víz pedig az öreg Tiszába távozik. Összesen 6,75 km2 kiterjedésű, és ebből 5,7 km2 vízfelület. Az óbecsei halastóban kitenyésztett halak százalékaránya a következőképpen alakul: 60% ponty, 28% tolsztolobik, 3% harcsa és süllő, 2% pedig egyéb halfajta.

A halastó környékén szántóföldek, legelők és gyümölcsösök találhatók, déli partja pedig benyúlik a Bácsföldvár szélén levő utolsó házakig. Nyugati partja 1—5,5 m magasságú löszterasz (ún. sárga zátony), amelyen a Bácsföldvár—Óbecse aszfaltút halad keresztül. V. 3. 1. 5. KOMMUÁLIS HULLADÉK A hulladékkezelés megszervezéséhez először is tudni kell, hogy mekkora a településeken felgyülemlő hulladék mennyisége. A városokban a lakosonkénti mennyiséget napi 0,8—1 kg-ra becslik, ami Óbecse község területének vonatkozásában kb. napi 33 tonnát tesz ki. A kommunális hulladék kezelésével kapcsolatos problémák: - az óbecsei városi szeméttelep és a települések szeméttelepeinek állapota, - a nagy számú illegális szeméttelep, az állati hulladék kaotikus lerakása, - a veszélyes ipari hulladék és az egészségügyi intézményekből származott hulladék lerakása, - a szemét összegyűjtésével, elszállításával és tárolásával foglalkozó kommunális közvállalatban fennálló helyzet (nem megfelelő géppark, elöregedett mechanizáció), - idejétmúlt és nem szabványos szemetes kannák, valamint konténerek a háztartási szemét tárolására. A városi szeméttelep és a települések szeméttelepeinek állapota Botrai központi városi szeméttelep A botrai szeméttelep geodéziai felmérése nem történt meg. Különböző források szerint a szeméttelep pillanatnyi nagysága 5—6 ha között alakul, 7,5—8 hektárra való kiszélesítési lehetőséggel. A szeméttelephez aszfaltút vezet. A generált hulladék évi összmennyisége 28 000 m3 körül alakul. A gyárakból, kisipari üzemekből és az építőiparból kb. 7000 m3 hulladék kerül a botrai szeméttelepre. A botrai szeméttelep azon szeméttelepek kategóriájába tartozik, amelyeknél sürgősen el kell végezni a szanálást és a rekultiválást. A városi szeméttelep szanálási projektuma elkészült, és most már csak a valóra váltásához szükséges hiányzó eszközöket kell biztosítani. Óbecse község új, kidolgozás alatt levő területrendezési terve, akárcsak a fenntartható fejlődési stratégia, egy regionális szeméttelep kiépítését irányozza elő, amelyhez Óbecse község is csatlakozna, és ily módon a szemét a község határain kívülre kerülne. Bácsföldvári szeméttelep A szeméttelep magában a településben, a faluból kivezető út jobb oldalán terül el. Felülete kb. 3 hektár. A „fő” szeméttelep mellett, amelyet a helyi közösség használ, a polgárok (individuálisan) illegális szeméttelepekre hordják ki a szemetet, és a településben 6 ilyen illegális szeméttelep létezik. Péterrévei szeméttelep A szeméttelep az Óbecse—Zenta regionális út mentén kapott helyet 1500 m-re a településtől. Kiterjedése 2 hektár, a havi hulladékmennyiség pedig 120 tonna. Kimondottan illegálisnak mondható szeméttelepek nem léteznek, de vannak olyan egyedi esetek, amikor a polgárok a Csík ér partjára és a falu szélére hordják ki a szemetet.

Radičevići szeméttelep A szeméttelep a településtől északra, a falutól kb. 200 m távolságra kapott helyet. Egy hektárnyi területet ölel fel, a tárolt hulladékmennyiség pedig 1500 m3 körül alakul (10%-os telítettség). A szeméttelep ellenőrizetlen és egyetlenegy környezetvédelmi elemmel sem rendelkezik. A településen nincsenek illegális szeméttelepek. Mileševói (dreai) szeméttelep A szeméttelep a településtől 2 km-nyi távolságra, az aszfaltút melletti termékeny földön terül el. A lerakott hulladékmennyiség 10500 m3 körül alakul és a telítettség 100%-os. A szeméttelep felülete megközelítőleg 1,5 hektár. A településen nincsenek illegális szeméttelepek. Pecesori szeméttelep A szeméttelep kb. 2 hektár kiterjedésű. A településtől mintegy 150 m távolságra, szántóföldön terül el. Egyetlenegy környezetvédelmi elemmel sem rendelkezik. Illegális szeméttelepek Óbecse község területén Óbecse városban az utóbbi években egyre kifejezettebb az illegális szeméttelepek problémája. A fegyelmezetlen polgárok a szemetet, hulladékot, törmeléket és az istállótrágyát a város különböző pontjaira szállítják illegális szeméttelepeket alakítva ki, mi által szennyezik és veszélyeztetik az életkörnyezetet, ugyanakkor pedig csúfítják városunk kinézését. A kommunális hulladék összegyűjtése és elszállítása Óbecse városban a szemét összegyűjtésével és elszállításával az óbecsei Komunalac Közvállalatot bízták meg, míg Bácsföldváron és Péterrévén ezt a munkát magánvállalkozók végzik. V. 3. 1. 6. ZÖLD TERÜLETEK Óbecse község a gyéren erdősített területek közé tartozik, összterületének csupán 2%án van erdő. Településeken kívüli zöld területek Az erdei vegetáció a folyó menti erdei sávokra korlátozódik. A folyómeder és a töltés közötti részen általában fűzfaerdők és nyárfasorok találhatók. Óbecse községnek összesen 551,87 hektár erdősített területe van (nagyobb erdőkomplexumok a Tisza mentén és kisebbek az általános csatornahálózat mellett). Az autochton erdei vegetáció közül csak elenyésző számú fűzfa, vadkörtefa, parás szilfa, és fehér galagonya maradt meg. Újabban az erdősítés és az erdei búvóhelyek kialakítása céljából akácfákat, feketefenyőt, fehéreper fákat, kökényt, szedret… ültetnek. Sok helyen, fasor formájában, elterjedt az akácfa, a településekben pedig gyakran előfordulnak a gesztenyefák. A Tisza aluviális síkját különféle hidrofil vegetáció borítja. Jelentős kategóriát képeznek az út menti szélvédő sávok is, de problémát jelent, hogy Óbecse községnek nincsen erdősítési terve.

Zöld területek a településekben A zöld területekről szóló határozat (Óbecse Község Hivatalos Lapja, 6/97 és 3/2001 szám) értelmében, Óbecsén a zöld közterületekről a Stankom-Bečej Közvállalat visel gondot (kialakítás, karbantartás, rekonstruálás és védelem), míg a község többi településeiben ezekkel a teendőkkel a helyi közösségeket bízták meg. A zöld területek kategorizálása (közhasználatra szolgáló zöldterületek, korlátolt használatú zöld területek és speciális rendeltetésű zöld területek) csak Óbecsére vonatkozóan történt meg, mivel a többi település zöld területének állapotáról nincsenek adatok. A közhasználatú zöld területek fő jellemzője, hogy a település valamennyi lakosa számára hozzáférhetőek. Ebbe a csoportba tartoznak a terek, az utcai zöld területek és a parkok. Óbecse város zöld területei Az óbecsei terek, elsősorban a pázsit elhanyagoltsága, a dekoratív cserjék, virágok hiánya és a fás növények nem megfelelő kombinálása miatt, a rendezetlenség hatását keltik. Ezeken a tereken tarka a vegetáció, többnyire tűlevelű és lombhullató fákból, cserjékből, sövényből és virágkultúrákból tevődik össze. Egyes terek nem látogatottak, mert hiányoznak róluk a különféle urbánus műépítészeti elemek, urbánus mobiliárok, külső megvilágítási elemek. Az utcai zöld területek jelenlegi állapotát illetően tehát a fő problémát az alábbiak képezik: - a zöld területek kataszterének hiánya - az ültetési anyag tarkasága - a fasorok egyenlőtlenül történő kipótlása - a növények egészségi állapota - a fák lakóépületekhez való közelsége - a felszíni gyökérzet, amely feltöri a járdákat - a profilban levő légi vezetékek - a nagyszámú földalatti vezeték - a fák jogtalan kivágása és nem megfelelő ültetése a polgárok részéről - a lombozat és a gyökérzet gyakori redukálása stb. Óbecsén a közterületek kategóriájában a legtöbb a park. Parkok vannak a Tisza partján (erdőtelepítők parkja és alsó park) és magában a városban (a gyermekgondozónál levő park, vagyis a felső park), de ugyanebbe a kategóriába lehet sorolni a városi labdarúgó pályánál levő erdős területet, a valamikori lőteret, a radarállomást és az ehhez hasonló területeket is. A szanitáris védőövezetek a területi lehetőségektől függően lettek kialakítva a déli és az északi gyáripari övezet egyes üzemei közötti részeken, és egyúttal tűzvédelmi ültetvényként szolgálnak. V. 3. 1. 7. PARLAGFŰ ÓBECSE KÖZSÉGBE Az utóbbi években a Pannon síkság területén egyre jobban elterjedt a parlagfű. Virágpora a levegőbe jutva heves allergikus reakciókat vált ki, és főként ezért is annyira népszerűtlen. A virágpor-koncentráció a levegőben augusztus végén és szeptember elején a legkifejezettebb. A vetésben gyomnövényként jelentkezik. Megtalálható kukoricával, napraforgóval, szójával, cukorrépával, főzelékfélékkel bevetett területeken is, tehát gyakorlatilag nincs is olyan szántóföld, ahol nem jelentkezne. Gyakran előfordul a lejtőkön, töltésoldalakon, az utak mentén, a sínek mellett, a mezsgyéken és más olyan helyeken, ahol

kevés a konkurens növény. Ha egyszer megjelenik, és a kiirtására nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, hihetetlenül gyorsan terjed. A megművelt földön gyorsan gyarapodik és akadályozza más növények fejlődését. Nem kedveli a rendszeresen gondozott vetésterületeket, szántóföldeket, kerteket és pázsitos területeket. A parlagfű egész nyáron szaporodik, ezért irtása nehéz és drága. A parlagfű elleni küzdelemben az egyedüli biztos eszköz a területek állandó rendben tartása (kaszálás, kapálás, szántás), és a virágzás előtti eltávolítása. V. 3. 1. 8. FLÓRA, FAUA ÉS VÉDETT TERMÉSZETI JAVAK Óbecse község egész területének vegetációjára nagy hatást gyakorolt az ember. Ennek következtében a korábbi természetes sztyeppét számos növényi kultúra váltotta fel. A község legnagyobb részét haszonnövények – takarmánynövények, ipari növények, gabonafélék, főzelékfélék – továbbá gyümölcsösök és szőlőskertek foglalják el. Az autochton vegetáció a Nagy-bácskai csatorna, a Beljanai bara és a Holt-Tisza mentén, továbbá a szállások körüli gyepeken stb. maradt meg. Ezt a vegetációt négy csoportba oszthatjuk fel: - réti – legelői közösségek (kisbojtorján, közönséges cickafark, réti vadhere, régi zsálya… - mocsári közösségek – a vízfolyások mentén és a hosszú, kiszélesedett völgyrészeken (nád, gyékényfű, cikória, bürök, békalencse…) - vízi vegetáció (a Nagy-bácskai csatorna, a Beljanai bara és a Holt-Tisza különféle vízi növényzet biotópja). Egyes fajták folyómederhez kötődöttek, és csak virágzáskor jelennek meg a víz felszínén, míg mások szabadon úsznak a vízen. A leggyakrabban jelentkező fajták: a mocsári boglárka, a vízi porcsin, a fehér tavirózsa, a sárga tavirózsa stb. - erdei vegetáció (az autochton erdei vegetáció közül csak elenyésző számú fűzfa, vadkörtefa, parás szilfa, fehér galagonya maradt). Az utóbbi időben erdősítés és erdei búvóhelyek kialakítása céljából akácfákat, feketefenyőt, fehéreper fákat, kökényt, szedret… ültetnek – bővebben lásd a Zöld területek fejezetben. Halállomány Óbecse község területén a Tisza folyóban hét halcsaládba tartozó, 22 fajta halat állapítottak meg. Legnépesebb a pontyfélék családja – 14 fajta és a süllők családja – 3 fajta. A horgászturizmus szempontjából érdekes halak közül meg kell még említeni a harcsák és a csukák családját, amelyek egy-egy fajtával vannak képviselve. A ragadozó és a többi hal közötti szám szerinti viszony 1:5, a súly szerinti pedig majdnem 1:1. A többi felsorolt vizeknek a családok népességét és a fajták számát illetően, hasonló vagy némileg eltérő halállományuk van, amelyben olyan érdekes fajták dominálnak, mint pl. a csuka (Beljanai bara, Csík). A halmennyiséget illetően az említett vizek a legproduktívabbak közé tartoznak. Így pl. a Tisza a hektáronkénti cca. 80 kg hallal a folyók esetében meghatározott produktivitás felső határán áll (a Duna 20—30, a csatornáké pedig elérheti a hektáronkénti 200 kg-ot is). Ha különválasztjuk az óbecsei halastavat, mely termelőkapacitása 650 hektárra terjed ki, ezen kívül pedig sporthorgászatra szolgáló 4 hektáros tava is van, teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a község többi vizeiben 130 000—140 000 kg hal található. Ha tudott, hogy ez az erőforrás felújítható, és hogy a halállomány 20%-a sporthorgászati célokra szolgál, akkor a 26 000—28 000 kg-nyi hal komoly kínálatnak számít.

Madárvilág Vajdaság területén a mocsári telepek (barák, mocsarak, holt ágak, folyóágak) megbomlásának problémája már régóta időszerű. Habár a község más területein is vannak madártelepek, az óbecsei halastó külön említést érdemel. Ez a lokalitás a 2000. évben felkerült a nemzetközi jelentőségű madártelepek (IBA – Important Bird Area) listájára, ugyanakkor eleget tesz a ramszar területté való nyilvánítás kritériumainak is. A 865 fészkelő párból álló gémtelep nagyságánál fogva a második az országban. Az olyan ritka fajták vonatkozásában, mint amilyen a nagy fehér gém és a kanalas gém, ez a legjelentősebb lokalitás Szerbiában. Nemrég óta az óbecsei halastónál fészkel a kis kárókatona is. Ez a madárfajta a Piros Világlistán (IUCN: Red List) szerepel. A háromévi folyamatos munka során, 75 terepei nappal, az 1990. január 6-ától 1992. június 6-ig terjedő időszakban 161 madárfajtát jegyeztünk fel, amelyek közül 84 fajta a halastónál fészkel, 4 fajtáról feltételezik, hogy fészekrakó, 73 fajta pedig nem rak fészket. A fészkelők között a gémek csaknem összes fajtája megtalálható, továbbá nagyszámú vadkacsa és más, mocsári terephez alkalmazkodó madár. Mindenképpen meg kell említeni néhány ritka és veszélyeztetett fészkelő madárfajtát, mint amilyenek az: Egretta alba, Ardea purpurea, Platalea leucorodia, Recurvirostra avosttrea, Larus mintrus stb. 1. TÁBLÁZAT: A legnépesebb gém– és kárókatona-telepek áttekintése Szerbiában 1998-ban, a fészkelő párok középszám-összegével és a fajták számával Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

A telep neve DUBOVACI RÉT ÓBECSEI HALASTÓ VÁROSI ERDŐ BARANDA CARSKA BARA BEZDÁN OBEDSKA BARA MOHOLI ERDŐ SUSEKI HALASTÓ OKANJ

A párok száma 978 865 785 687 419 293 223 210 188 166

Fajták száma 7 6 4 7 8 4 4 1 5 4

Tekintettel, hogy a vízi telepek madarai igen mozgékonyak, az óbecsei halastó csak egy szűkebb övezetet képez számukra, amely azután kiterjed a Beljanai barára és a HoltTiszára. Sok madár a halastónál rak fészket, de az eledelt a környező vizeknél szerzi be magának. Ezek a területek jelentős táplálékbázist képeznek a fehérfarkú sas számára. A Beljanai barán egy kisebb barnagém- és csókatelep létezik. Az illető lokalitáson található jelentősebb madárfajták közül meg kell említeni a halászsast és a jégmadarat. A Holt-Tisza egyes szakaszain parti fecskék tanyáznak, a nádasokban pedig régi héják és fehér cinegék fészkelnek. Tiszavirág A tiszavirág a vízi virágrovarok ősrégi csoportjába tartozik. A víz szennyezésével és a folyópartok szabályozásával az ember ezt a rovarfajtát a kihalás határára sodorta. Köztudott, hogy ez a rovarfajta a XX. században Nyugat-Európában

teljesen eltűnt. Ma már csak a Tisza középső és alsó folyásánál, valamint a kínai Sárga folyóban található meg. Többévi szünet után, először a 2000. évi nagy árvizet követően jelent meg tömegesebben. Azóta minden évben június második felében jelentkezik, tömegessége pedig évről évre váltakozik. A környezetváltozásra való érzékenysége miatt bioindikátorként szolgál. Jelenléte és tömegessége alapján határozzák meg a szennyeződöttség fokát, illetve a víz minőségét. Nem hajlamos a kolonizálódásra (ez jellegzetes biológiájával áll kapcsolatban). Ha a faj eltűnik egy meghatározott területről, vajmi kevés esély van arra, hogy az okok elhárítását követően ismét spontánul megjelenjen. Eltűnése általában végleges. Óbecse község vadászterületeinek vadállománya Óbecse község területén három vadászterület létezik: Óbecsén, Péterrévén és Bácsföldváron. A vadászterületekkel a helybeli vadászegyesületek gazdálkodnak és a vadállományban a következő fajták vannak képviselve: Prémes állatok: vidra, hermelin, menyét, őz, vaddisznó, nyúl, borz, nyuszt, nyest, pézsmapocok, vadmacska, róka, görény. Tollas vadak: bagoly, sólyom, sas, héja, fekete gólya, fehér gólya, hattyú, gém, réti héja, egerészölyv, erdei szalonka, partfutó szalonka, kakukk, harkály, közönséges fogoly, vetési varjú, örvös vadgalamb, gerlice, balkáni gerle, vadlúd, tőkésréce, vízi guvat, szajkó, búbos vöcsök, kisvöcsök, varjú, szarka, kis kárókatona, jégmadár, szalakóta, kisbukó, örvös bukó, nagybukó, búbos banka, túzok, énekesmadarak, fácán, fürj. Védett természeti javak Helyhatósági határozattal a következő természeti javakat nyilvánították védetteknek: 1. Szelíddió az óbecsei nagyrétben, Becse Község Hivatalos Lapjában közzétett, 06-326-5/77 iktatószámú végzéssel, a revíziót 2000-ben végezték el. 2. Tölgyfasor Péterréve bejáratánál, Becse Község Hivatalos Lapjában közzétett, 2/75 számú Végzéssel. A védett természeti javakra vonatkozóan évi és ötévi tervek készülnek, amit szem előtt kell tartani a regulációs tervek kidolgozásakor. Természeti ritkaságok telepei: I. IBA – YU 03 SE II. Sztyeppei és szikes talajrészek V. 3. 1. 9. A KÓBOR ÁLLATOKKAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK Óbecse községben nincsenek hiteles adatok, amelyek alapján meg lehetne állapítani a kóbor állatok pontos számát (az állatorvosok felmérése szerint a község területén a kóbor kutyák száma az 500-at is eléri). A múltban ezt a problémát a manapság törvénnyel tiltott módon oldották meg, vagyis az utcákban, tereken, gyermekjátszótereken vadászpuskával lelőtték a kóbor állatokat. A tömbházas városrészeken mérgezési módszert is alkalmaztak. Legcélravezetőbb az elhagyott állatok száma ellenőrizetlen növekedésének megakadályozására irányuló megelőző intézkedések foganatosítása lenne, mert ez által nem a következményeket, hanem az okokat kezelnénk, ami eddig nem így történt.

5. 3. 2. Helyzetelemzési záradékok V. 3. 2. 1. AZ IPAR ÉLETKÖRYEZETRE GYAKOROLT HATÁSA Az ipar szennyvizekre gyakorolt hatása Valamennyi gyáripari üzemre vonatkozóan elmondható, hogy az általuk kibocsátott szennyvíz minősége eltér az erre vonatkozó szabályzatban meghatározottnál. Ezeknek az alkotó elemeknek a csökkentése egyedül a szennyvíznek a kanalizációs rendszerbe jutása előtti kezelésével (mindegyik termelőegységben – vállalatban) és a magisztrális szennyvíz kollektor párhuzamos kiépítésével érhető el, a Živinopromettól a Fadipig, és tovább a Svetozar Marković utcán. Következő lépésként sürgősen ki kell dolgozni a szennyezők községi kataszterét. Új, korszerű technológiák bevezetésével minden gyárüzemben redukálni kell a szennyező anyagok mennyiségét. A helyi gazdasági tényezőkkel meg kell értetni a környezetvédelem szükségességét, és a negatív hatások csökkentésére kell őket motiválni. A mezőgazdaság talajra gyakorolt hatása A külföldi irodalomban található pozitív értékátlagok viszonyában községünk talaja a megőrzött, nem szennyezett talajok csoportjába tartozik. Minthogy azonban a területünkön folyó intenzív mezőgazdasági termelés újabbnál újabb növényvédő szerek alkalmazását teszi szükségessé, ezek használatát meghatározott időközökben ellenőrizni kell. Az elemzések és a mezőgazdasági föld állapota alapján Óbecse község a talaj minőségével kapcsolatos pozitív tényeket előnyként tüntetheti fel az egészséges táplálék előállítására és védjegyezheti mezőgazdasági termékeit. V. 3. 2. 2. A VÍZELLÁTÁS MIŐSÉGE Az Intézet megítélése szerint szükség van a víz megfelelő feldolgozására, mielőtt az a vízvezeték-hálózatba jutna. Úgyszintén ki kell cserélni a régi, elavult csöveket, amelyek kihatnak az ivóvíz minőségére. Emiatt ki kell dolgozni a község településeinek vízellátására vonatkozó tanulmányt, amely kivizsgálná, hogy mi lenne jobb és kivitelezhetőbb – az óbecsei vízmezőre és a már meglevő vízgyárra kapcsolni az összes települést, vagy különállóan, egységes vízkiemelőt és vízvezetékrendszert építeni minden településben. Ugyancsak fel kell kelteni a polgárok érdeklődését a kanalizációs rendszer kiépítése iránt a településekben (az emésztőgödrök ugyanis közvetlenül veszélyeztetik az ivóvíz előállítására használt talajvizet), rá kell mutatni a takarékosság és a gazdasági ár kialakításának szükségességére. V. 3. 2. 3. A SZEYVIZEK ÉS A CSAPADÉKVIZEK MIŐSÉGE A szennyvíz minősége Óbecsén szükség van a kanalizációs hálózat kibővítésére, hogy csökkenjen az emésztőgödrök és a vízelnyelő kutak negatív hatása az ivóvíz előállítására szolgáló talajvízre.

Minden településnek rendelkeznie kellene szennyvízgyűjtő és tisztító rendszerrel, és ennek a problémának a megoldását a helyi közösségekről át kell helyezni a helyhatóság, illetve a kommunális közvállalat illetékességébe. Ugyancsak szükség van a települések lakosságának edukálására és motiválására – lásd a Vízvezeték fejezet alatt. A csapadékvíz minősége A csapadékvíz-csatornahálózat kiépítése minden településben, a hálózat nyitott csatornák útján való összekötése a legközelebbi vízbefogadókkal. Ugyanakkor Óbecsén a zárt csapadékvíz-csatornát külön kell választani a fekális kanalizációtól. Ellenőrizni kell a szennyvíz beleeresztését a csapadékvíz-rendszerbe és meg kell határozni a csapadékvíz-kanalizáció karbantartására, fejlesztésére és ellenőrzésére illetékes szervezetet, illetve vállalatot. V. 3. 2. 4. A FELSZÍI VIZEK MIŐSÉGE A nyilvánosság, a médiák, a nem kormányzati szervezetek és a lokális közösségek egyre kifejezettebb érdeklődése és részvétele gyorsabb és egyszerűbb információcserét igényel, továbbá szükségessé teszi az említett szektor részvételét a környezetbiztonsági kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalokban. Tisza folyó A cél a nemzetközi folyó státusának elnyerése és a folyó természetének törvény által való megvédése. A vízi öko-rendszerek és a part mente ökológiai egyensúlyának veszélyeztetése hosszú távú multidiszciplináris kutatásokat tesz szükségessé, amelyek a fizikai-vegyi paraméterek mellett, a biológiai komponensekre is kiterjednének. Első lépésként ki kell dolgozni a szennyezők kataszterét. A továbbiakban a kapott eredmények alapján meg kell határozni a Tisza státusát, szanálási intézkedéseket kell javasolni a negatív hatások kiküszöbölésére és elhárítására, a ritka, helyhez kötött és maradványfajok megvédésére, a védett területek megőrzésére, a nagyobb jelentőségű területek természetének és az egész régió teljes biodiverzitásának megvédésére. A Tisza vizének újbóli minőségessé tételére az egyedüli mód a különféle nemzetközi szervezetekbe (part menti városok, Duna menti államok szervezete) való bekapcsolódás és a szennyezők elleni állandó küzdelem. A többi felszíni víz A többi felszíni víz, mint például az öreg/Holt-Tisza (Gyöngysziget) Csúrognál, a mézesdűlői Holt-Tisza, a Nagy-bácskai csatorna, a Beljanai bara, a Csík ér és a halastó védelmének kérdésében már megtörténtek az első lépések (védett területek, ramszar térségek stb.). Fokozni kell a szóban forgó vizek szennyezésének és használatának felügyeleti ellenőrzését is, ugyanakkor segítséget kell nyújtani a gazdasági tényezőknek a szennyvíztisztító rendszerek fejlesztésében. Fel kell frissíteni a vizeket, ki kell szélesíteni a part menti sávot és újabb erdei sávokat kell kialakítani, miáltal ezek a viszonylag megőrzött és tiszta vízfolyások még hasznosabbakká és attraktívabbakká válnak.

Külön projektumokat kell kidolgozni a szennyezett vízfolyások szanálására, partnereket és donátorokat kell találni ennek a sok pénzbe kerülő akciónak a lefolytatására, elsősorban pedig a Nagy-bácskai csatorna iszaptalanítására és szanálására, ami az óbecsei helyhatóság hatáskörén kívül áll. Akárcsak a környezetvédelem többi szegmentumában, itt is szükség van a polgárok edukálására, és a nyílt vizek természetének megőrzésére, valamint fejlesztésére való motiválására. V. 3. 2. 5. KOMMUÁLIS HULLADÉK Óbecse község igyekezete, hogy a közeljövőben gyorsan és hatékonyan feljavítsa a szemét összegyűjtésével, elszállításával és tárolásával kapcsolatos szolgáltatások szintjét, két irányban kell, hogy haladjon: A. aktív részvétel a kommunális hulladékkezelési régió kialakításában és a regionális szeméttelep kiépítésében. B. integrális hulladékkezelési rendszer felállítása a községen belül. Óbecse községnek a hulladékkezelést a községen belül oly módon kell megszerveznie, hogy az lehetőséget adjon: * a szemétnek az összes településből való szervezett összegyűjtésére és regionális szeméttelepre való szállítására, * a botrai városi szeméttelep és a falusi szeméttelepek szanálására és bezárására, * a különféle hulladékredukálási formák, elsősorban az elsődleges hulladékszelektálás, a házi komposztálás, a göngyöleghulladék újrahasznosításának bevezetésére és egy plató esetleges kiépítésére a másodlagos nyersanyag tárolására, ahonnan a kommunális közvállalat dolgozói elszállítanák a polgárok által szeparált hulladékot, * az illegális szeméttelepek eltisztítására és bezárására, * gazdasági paraméterek bevezetésére a hulladékgyűjtés és –tárolás terén, miáltal a polgárok számára megfelelő szolgáltatás biztosítódna, * a lakosság érdeklődésének felkeltésére és motiválására az elsődleges szelektálást, komposztálást és a hulladék szabályos módon történő tárolását illetően. V. 3. 2. 6. ZÖLD TERÜLETEK Óbecse község területén várható az erdősített területek és a szélvédő sávok kiszélesítése, valamint az új szélvédő sávok kialakítása a közutak, a dűlőutak és a csatornák mentén. A jövőben tervben szerepel a zöld területek további kialakítása, azok egyenletesebb elosztása a településeken belül, egymással való összekötése és folyamatossága. A Tisza-menti parkokat ki kell szélesíteni a kőriserdő parkká való átalakítása útján, miáltal a település keleti részén egy nagyobb, kompakt parkegész jön létre, amely többrendeltetésű funkciójánál fogva (pihenés, gyermekjátszótér, sport és rekreációs tartalmak és egyéb kultúrtevékenységek), a fő városi park szerepét töltené be. A mostani felső parkot (amely felé a város nyugati része gravitál) az új központi tartalmak keretében kisebb terek és utcai kiszélesítések útján össze kell kötni a tervezett parkfelületekkel. Jelentős kategóriát képeznek a védőövezetek is. A terv előirányozza ezeknek a területeknek a növelését. A szóban forgó zöld területeket a közutak mentén alakítják ki, hogy „válaszfalat” alkossanak a különféle rendeltetések (mezőgazdaság, közlekedés, lakónegyed, illetve ipari negyed) között, elsősorban pedig, hogy megvédjék a termőföldeket a forgalomban keletkező gázoktól.

V. 3. 2. 7. PARLAGFŰ ÓBECSE KÖZSÉG TERÜLETÉ A parlagfű kipusztítása, tekintettel annak jellegzetességeire, hosszadalmas, kitartó tevékenységet igényel: Politikai tevékenységek: - A helyi közösségek, oktatási intézmények, vállalatok és vállalkozók, mezőgazdasági termelők, társadalmi szervezetek, nem kormányzati szervezetek és a község többi társadalmi tényezője képviselőinek bevonása a parlagfű községünk területén való elterjedtségére vonatkozó adatok naprakész begyűjtése céljából. - Együttműködés, kölcsönös tevékenységi tervegyeztetés és információcsere a szomszédos községekkel. Közigazgatási és felügyelőségi tevékenységek: - Operatív csoportok szervezése a veszélyeztetett területeken való gyors és időbeni való beavatkozásra. - A lakosság tájékoztatása a parlagfűvel kapcsolatos adatokról, és az irtása céljából foganatosított intézkedésekről. - Az operatív csoport elé állított feladatok teljesítésének ellenőrzése és a parlagfű újbóli jelentkezésének ellenőrzése a veszélyeztetett területeken. Műszaki-technológiai tevékenységek: - Az operatív csoportok felszerelése (kaszálógépek és tisztítógépek beszerzése). - A parlagfű elterjedtségére vonatkozó községi kataszter kidolgozása és naprakésszé tétele. Az ilyen gyomnövények irtásánál legnagyobb hatékonyság a megfelelő agrotechnikai, biológiai és vegyi intézkedések kombinálásával érhető el, amelyeket természetesen alkalmazni kell a növények sarjadásának és fejlődésének időpontjához, a növények elterjedtségéhez és területi diszpozíciójához, valamint a terep alakzatához. V. 3. 2. 8. FLÓRA, FAUA ÉS VÉDETT TERMÉSZETI JAVAK A község területén létező flóra, fauna és természeti telep megőrzése és fejlesztése céljából néhány lokalitást terv által kell szabályozni, hogy megakadályozzuk további degradációjukat és valóra tudjuk váltani stratégiai céljainkat. Ezek pedig: - az óbecsei község területén levő telepek megőrzése és fejlesztése, - az állatvilág, elsősorban a madárvilág megőrzése és fejlesztése, - a flóra és a vegetáció megőrzése és fejlesztése. A természetvédelem szempontjából községünk területén megkülönböztetett jelentőséggel bírnak a következő telepek: a Holt-Tisza Csúrognál – Bácsföldvárnál (a dokumentumot az újvidéki Természetvédelmi Intézet készíti), a Beljanai bara (a dokumentumot az Intézet készíti), a mézesdűlői öreg Tisza szintén az Intézet programjában szerepel, de csak azt követően, miután megtiltják a szennyezését és szanálják, fontos vízi objektum az óbecsei halastó is, mint nemzetközi madártelep, a mintegy 3000 hektárra kiterjedő becsei alsó nagyrét, amelyet minden oldalról vízfelületek öveznek, és olyan természeti kincsnek számít, amely kiváló lehetőséget nyújt az ipar és a turizmus fejlődésére. A természeti telepek maximális megóvására irányuló törekvések végső célja a védett természeti javak egészbe foglalása, vagyis zöld korridor kialakítása Péterréve határától Csúrogig. Ahhoz azonban, hogy ez a ambiciózus projektum teljes egészében valóra váljon, a természeti telepek védelmének programjával a Tisza bal partján fekvő Törökbecsét is fel kell ölelni. A Gyöngysziget és a mézesdűlő ugyanis kataszterileg ehhez a szomszédos községhez tartozik, ugyanakkor területén egy speciális természeti rezervátum (Slano kopovo) létezik.

A fenti stratégia teljes egészében megfelel két fontos, az EU által meghatározott, Milléniumi Célokba foglalt célkitűzéseknek, ez pedig: az erdősített területek növelése és a jelentős területek védelem alá helyezése. A flóra és a fauna, különösen pedig a madárvilág és a természeti telepek gazdagságának megőrzése céljából megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az említett vízi objektumok védelmére és gondozására és a víz minőségének feljavítására, egybe kell hangolni a szükségleteket a madárvédelem és a haltenyészet terén, átfogóbban felül kell vizsgálni ezeket az antropogén ökológiai rendszereket, és ki kell jelölni a védett természeti javakat. Egyes részeken az oktatás és a fenntartható turizmus szolgálatába kell állítani őket. Külön védelem alá kell helyezni a Törökbecsére vezető út bal oldalán található kocsányos tölgyet. V. 3. 2. 9. AZ ELHAGYOTT ÁLLATOKKAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK Az elhagyott állatok populációjának ellenőrzése külön program kidolgozását teszi szükségessé, amely útján hatást lehet gyakorolni számuk csökkenésére. A megfelelő ellenőrzési és számcsökkentési módszer meghatározásához az alábbiakra van szükség: 1. meg kell állapítani a kóbor állatok hozzávetőleges számát a község területén, 2. ki kell dolgozni az ellenőrzési programot, az akciótervet és a pénzügyi tervet, 3. oktatási és tájékoztatási programokat kell beindítani, amelyek a következőket foglalnák magukba: - a kóbor állatokról gondoskodó szolgálat dolgozóinak kiképzését, - a polgárok, különösen az állattulajdonosok felvilágosítását és tájékoztatását az ellenőrzési program jelentőségéről és céljairól, a szabályos állattartásról és állategészségügyi védelemről, az állattulajdonos kötelességeiről és felelősségéről, - médiakampány beindítását a programtevékenységek népszerűsítésére. 4. maradéktalanul végre kell hajtani A háziállatok tartásáról és védelméről szóló határozatot, továbbá követelni kell az állattulajdonosok kötelességeire és felelősségeire vonatkozó rendelkezések betartását, 5. illetéket kell bevezetni a házi kedvenc állatok tartására, nyilvános vita útján, 6. akciót kell indítani a házi kedvenc állatok és a kóbor állatok tömeges ivartalanítására, 7. ellenőrizni kell a háztartásokból, vendéglátó-ipari és hasonló objektumokból származó hulladékok tárolását és eltávolítását, 8. el kell készíteni az urbanisztikai tervdokumentációt az állatmenhely és a hozzá tartozó szolgálat kialakítására, területelemzéssel és a menhelyi objektumok optimális számának, valamint elhelyezésének elemzésével.

V. 4. GAZDASÁGI FEJLŐDÉS V. 4. 1. Helyzetismertetés és –elemzés A 2000. év utáni demokratikus változásokat követően, az óbecsei helyhatóság nem kellő módon fogta fel küldetését és szerepét a lokális közösség gazdasági fejlesztésében. Az újjászervezetlen helyi közigazgatás, a szakkáder-hiány, a logisztikai bázisintézmények (pl. gazdasági osztály, községi fejlesztési alap, népjóléti-gazdasági tanács és hasonlók) hiánya, a helyi közigazgatáson belül és a horderejű politikai tényezők bizonyos fokú érdektelensége, hogy komolyabban szembesüljenek a gazdaságfejlesztési potenciálokkal és problémákkal, oda vezetett, hogy Óbecse azon községek egyike lett, ahol 2007-ig egyetlenegy közvetlen (greenfield) beruházásra sem került sor, se külföldire, se hazaira. Ha ehhez hozzáadjuk a nemrég még ipari gigászoknak számító gyárak lassú ütemű privatizálását, a probléma még szembetűnőbbé válik. A mikrovállalatok, a kis és középvállalatok érvényes helyhatósági logisztika nélkül egzisztálnak, teljesen különálló rendszerként. Tekintettel, hogy a magánvállalkozók a nagy társadalmi rendszerek környezetében úgyszólván „másodrendű gazdálkodók” voltak, logikus a következtetés, hogy a helyhatóságnak lépéseket kell tennie a kis és középvállalatok fejlődését szolgáló kapacitások kialakítása irányába. Az idegenforgalom, mint Óbecse község nagy potenciálja, csak rudimentáris formában létezik. A község turisztikai szervezetének létrehozásával megteremtődött az illető gazdasági tevékenység fejlődésében nélkülözhetetlen láncszem. Az illető téren kihasználatlanul álló természeti és létrehozott erőforrások nemcsak a gazdasági fejlődés, hanem a lokális közösség szélesebb méretű szociális átállásának szférájában is problémát jelentenek. Óbecse községben a gazdasági fejlődés hordozója kétségkívül a mezőgazdaság. A mezőgazdasági termelés többnyire a növénytermesztés felé irányult, míg a főzelékféletermesztés, a gyümölcstermesztés és az állattenyésztés a magánszektorban még csak most van kialakulóban. A mezőgazdaság-fejlesztési nemzeti stratégia, Az állami földekről szóló törvény, a köztársasági kormány serkentő intézkedései, a mezőgazdasági termelők nyilvántartásba vétele és számos más intézkedés változásokat idéz elő ezen a téren, és feltételeket teremt az óbecsei mezőgazdaság transzformálódására. A PIK Bečej folyamatban levő privatizálása és az állami földek bérbe adása kétségkívül rá fogja nyomni pecsétjét a község mezőgazdasági termelésének további fejlődésére és szerkezetére. A mezőgazdasági potenciálokra való tekintettel, az élelmiszeripar nem kellő fejlettsége indikatív tényezőként jelentkezik, természetesen negatív értelemben. Ebből eredően alakult ki az a meggyökerezett vélemény, hogy Óbecse „nyersanyagbázis”. Ha az említett problémákhoz még hozzáadjuk a közel 4300 munkanélkülit, és a 22 289 dináros átlagfizetést, nyilvánvaló, hogy szükség van az összes releváns tényező energikus fellépésére a gazdaságfejlesztés irányába, függetlenül a viszonylag kedvező makrogazdasági mutatóktól. V. 4. 1. 1. A privatizálás előtti időszak áttekintése Óbecse kétségbe vonhatatlanul mezőgazdasági terület. A mezőgazdaságnak hosszú hagyománya van, és az aktív lakosság többsége ezzel foglalkozik. A gyáripar alapját, amely a XIX. század elején kezdett fejlődni, szintén a mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozása képezte. A XX. század 70-es és 80-as éveiben beindultak a nem mezőgazdasági termelésre támaszkodó iparágak is (fém, gumi, ipari gázok). A szóban forgó termelési technológiák

mellett, fejlődésnek indultak egyes hagyományos iparágak is, mint például az épületanyaggyártás, a textilipar, a cipőipar és a bútorgyártás. A gyáripar, jelentős fejlődése ellenére, soha sem játszott komolyabb szerepet a gazdaság szerkezetében. Az 1980. évig a gyáripar és a bányászat részesedése a község nemzeti jövedelmében átlagosan 25,2%-ot tett ki. Az utána következő évtizedre vonatkozóan nincsenek adatok, az viszont köztudott, hogy az 1990. évtől kezdődően jelentős mértékben lecsökkent a gyáripar részvétele. Ennek ellenére az 1970—1980 év közötti időszakban a község össz foglalkoztatottainak mintegy 35%-a a gyáriparban dolgozott, később azonban fokozatosan csökkenni kezdett a gyáripar részvétele a foglalkoztatásban, ami a technológia fejlődésével és a termelékenység fokozódásával magyarázható. Óbecse gazdasági fejlődésében a kisipar is jelentős szerepet töltött be. Az 1965—1973 év közötti időszakban azután az iparos műhelyek száma 597-ről 498-ra csökkent, és ez az alakulás valószínűleg később is folytatódott. Óbecse Közép-Bácska fontos kereskedelmi központját képezte. Az 1000 lakosra jutó 3,3 kereskedelemmel vajdasági átlagszinten volt, de jóval nagyobb százalékarányú elárusítóhellyel. A gazdasági fejlődés a „társadalmi szektor” döntő helyzetére alapozódott. A gyáripar monopol helyzetben volt, és a mezőgazdasági területek 50%-a is a társadalmi szektorhoz tartozott. Ehhez még hozzá kell adni, hogy a kooperációs rendszer útján a magánbirtokok többsége is a társadalmi mezőgazdasági szektorhoz kötődött. V. 4. 1. 2. Jelenlegi helyzet Óbecse község iparában csaknem az összes gazdasági ág képviselve van, de külön kiemelkedik: a mezőgazdaság, a gyáripar, a vendéglátó-ipar, a kereskedelem, a kisipar, a pénzügyi és többi szolgáltató tevékenység, valamint a turizmus. Mindezek a területek 9935 dolgozót foglalkoztatnak. A 22 289 dináros átlagfizetéssel Óbecse a fejletlen vajdasági községekkel határos községek sorába tartozik. Mindenki belátja, hogy a régi gazdasági hírnév ideje elmúlt, és hogy radikálisan változtatni kell az ipar, illetve az ipari fejlődés értelmezésén. Maguk a pozitív természeti adottságok nem jelentenek megfelelő komparatív előnyt sem a mezőgazdaságra, sem az iparra nézve. A munkanélküliek száma hónapról hónapra változik, de csak jelentéktelen százalékban. A PIK Bečej és a Fadip Holding privatizálásának befejeztével várhatólag viszonylag rövid idő alatt meg fog növekedni a munkanélküliek száma, elsősorban a szakképzetlen és félig szakképzett munkaerő soraiban. AZ ÓBECSEI KÖZSÉG TEVÉKEYSÉGI SZEKTORAIBA FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA (2006. ÉV) ÖSSZESEN Magánvállalkozók és náluk foglalkoztatott dolgozók Vállalatokban, intézményekben, szövetkezetekben és szervezetekben foglalkoztatottak Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás Halászat Bányakincs- és kőkitermelés Feldolgozóipar Villanyenergia-, gáz- és vízkitermelés Építészet Kis- és nagykereskedelem, javítás

9935 1837 8098 1838 63 40 2761 142 73 932

Szálloda, étterem Közlekedés, raktározás, kapcsolatok Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyek, bérbe adás Állami igazgatás és szociális biztosítás Oktatás Egészségügy, szociális tevékenység Egyéb kommunális, társadalmi és személyi szolgáltatások

132 289 107 181 332 537 493 176

Forrás: .emzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Óbecse községben a 2007. évig egyetlen greenfield beruházásra sem került sor, egyetlen külföldi kompánia sem látott érdeket tőkéjének területünkön való befektetésére. Az egyedüli jelentősebb beruházás a Carbodioxid feltőkésítése volt a németországi Linde cég részéről, úgyhogy ez a részvénytársaság a Linde-gas Srbija nevet viseli, valamint a Sojaprotein privatizálása és feltőkésítése az újvidéki székhelyű VIKTORIJA GRUP részéről. Ennek objektív okai vannak, amelyek a következőkben nyilvánulnak meg: a helyi önkormányzat vállalkozó szellemének hiánya, a helyi közigazgatás megreformálásának elmulasztása, a bonyodalmas közigazgatási eljárás a különféle engedélyek beszerzésénél, a tervdokumentumok kidolgozásának lassúsága, a tervdokumentációban kijelölt irányvonalaktól való eltérés a helyi hatalomtartók részéről… Nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági örökség sem, amit hatalmas gyáripari rendszerek létezése jellemzett, nagyszámú foglalkoztatottal, és ami a vállalkozó szellem „kihalásához” vezetett maguknál a polgároknál is. V. 4. 1. 3. Mezőgazdaság és élelmiszeripar Óbecse község területén 44 000 hektár megművelhető föld van, ebből 13 400 hektár állami tulajdonban. Az öntöző rendszerrel felölelt területek százaléka mindössze 20% körül alakul (ebből cca. 5000 hektár az óbecsei Kombinátban). A legjelentősebb tényezők, amelyek mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak, vagy közvetlenül arra támaszkodnak, a következők: * PIK- BEČEJ Poljoprivreda Rt. melynek keretében az alábbi munkaegységek működnek: - Ratarstvo - Svinjarstvo - Govedarstvo - Flora - Halastó - Kereskedelem és vendéglátó-ipar - Gradjevinar * PIK- BEČEJ BEČEJKA Rt. - takarmánygyár * SOJAPROTEIN Rt. – szójagyár * BAG & DEKO BAČKO GRADIŠTE ÜZLETLÁNC – szárított főzelékfélét előállító gyár * MALOMIPAR/VÁROSI PÉKSÉG

Óbecse községben 13 mezőgazdasági szövetkezet létezik, amelyek mezőgazdasági termeléssel és a mezőgazdasági termelés megszervezésével foglalkoznak mintegy 30 000 hektár területen. A kommerciális mezőgazdasági gazdaság szintén fellendülőben van. A mezőgazdasági termelés terén fennálló helyzet még mindig a társadalmi tulajdon hagyatékával terhelt: az elsődleges mezőgazdasági termelésben foglalkoztatottak zöme megélhetését a Kombinátban, a Sojaproteinben, a BAG-Dekoban létesített munkaviszonyára alapozta. A szóban forgó vállalatok privatizálása elkerülhetetlenül a munkaerő-szükséglet csökkenéséhez vezetett, a magánszektor viszont képtelen befogadni az összes munkaerőfelesleget. A törvényes jogszabályok sem serkentik a teljes foglalkoztatást a magántulajdonban, ezért a mezőgazdasági magántermelők (úgy a kommerciális, mint a nem kommerciális gazdaságok) idénymunkásokat alkalmaznak (feketén). Óbecse községben külön problémát jelentenek az elöregedett háztartások, amelyek a definíció szerint a nem kommerciális gazdaságok sorába tartoznak. Tekintettel, hogy a községben a mezőgazdasági termelők nyilvántartásba vétele nagyon lassan halad, és az érintettek is némi fenntartással fogadják, pillanatnyilag nem lehet pontosan meghatározni az ilyen háztartások számát. Ehhez még kétségkívül hozzá kell adni azt is, hogy kevés az olyan fiatal, aki a családi birtokon maradás mellett dönt. A falusi élet devasztációja a fiatalok nagyobb településekbe és városokba való elköltözéséhez vezet, s ily módon a rurális fejlődés a közép- és az idősebb korosztályra marad. A község rurális fejlesztésére vonatkozó helyi politika és a kísérő alapok hiánya, nagy problémát jelent a mezőgazdaság fejlődése szempontjából a falvakban, amelyek hagyományosan erre a tevékenységre támaszkodnak. Az apró birtokok, amelyek valamilyen jövedelmezőbb termelés helyett megszokottan a növénytermesztés mellett döntenek, szintén komoly problémát jelentenek. Kétségtelen, hogy ezen birtokok tulajdonosai kénytelenek lesznek társulni és egy olyan kultúrát, illetve termelést választani (főzelékféle- és gyümölcstermesztés), amelynek jó távlatai vannak a jövőben. A technológiai és műszaki szempontból való lemaradás következtében a község mezőgazdasága veszített valamikori versenyképességéből, s manapság már csak néhány termelő szállít termékeket külföldre. A potenciálokhoz mérten az állattenyésztés sincs kellőképpen képviselve a község gazdaságában. A tanyák szisztematikus lebontása és kihalása a XX. század derekán oda vezetett, hogy manapság a farmgazdaságok létrehozásánál gyakorlatilag a nulláról kell indulni. Az infrastruktúra kiépítése a határban olyan feltétele, amelyet nem lehet nélkülözni. Itt elsősorban a villamosításra, a nyári utak tűrhető és használható állapotba hozására, az öntöző csatornák iszaptalanítására stb. gondolunk. A mezőgazdasági minisztérium, illetve a köztársasági kormány 2004—2006. között hozott serkentő intézkedései, habár jól voltak irányítva, pénzügyi értelemben elégtelennek bizonyultak, mert a mezőgazdasági termelők szükségletei jóval nagyobbak voltak. A szerbiai bankszektor hiteleszközei a magas átlagos kamatlábak, a kölcsönfolyósítási feltételek miatt számos mezőgazdasági termelő számára elérhetetlenek maradtak. Külön probléma a mezőgazdasági termelők tájékozatlansága, nem kellő képzettsége és szervezetlensége. Világos, hogy a magánszektorban egy értelmes és egységes edukációs, illetve tájékoztatási rendszerre és szervezett piaci fellépésre van szükség. A mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés területén a múlt század 70-es és 80-as éveiben a líder szerepét, szélesebb regionális, sőt nemzeti keretekben is, kétségkívül a PIKBečej töltötte be. A feldolgozó kapacitásaival (Flora, Sörgyár, Bečejka, Živinopromet, Malomipar), valamint elsődleges mezőgazdasági potenciáljaival (13 400 ha termőföld, ebből 10 700 állami, 2700 pedig saját tulajdonban) a PIK-Bečej kikerekített növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és feldolgozó iparral rendelkezett. A 90-es évek derekán azután a

feldolgozó ipar egyes szegmentumai kiváltak a Kombinát keretéből. Ezek közül egy (Živinopromet) teljesen megszűnt, egynél nem hozott sikert a magánosítás (Sörgyár), kettőnél pedig (Malomipar, Bečejka) relatív és szolid eredményekkel járt a privatizálás. A PIK-Bečej – Poljoprivreda Részvénytársaságban pillanatnyilag folyamatban van az állami tulajdonú részvények privatizálása, és az állami tulajdonban levő termőföldek bérbe adása. Mindkét folyamat heves vitát váltott ki a szaknyilvánosság körében, és a PIK-Bečej két tűz között találta magát. Az egyik oldal szerint a nagy birtokokkal rendelkező kombinátok túlhaladottak, míg a másik oldal ennek ellenkezőjét állítja, vagyis, hogy éppen az új, tranzíciós folyamatokhoz alkalmazkodott, nagy kiterjedésű, korszerű mechanizációval felszerelt és szakszerű agroengineering logisztikával rendelkező kombinátoké a jövő, amelyek eleget tudnak tenni az európai piac igényeinek és fel tudják venni a versenyt a külföldi vetélytársakkal. V. 4. 1. 4. Gyáripar, kis- és középvállalatok és szolgáltató tevékenységek Óbecse község területén hosszú éveken át az alábbi vállalatok voltak a legjelentősebbek: * az óbecsei FADIP HOLDING RT. és annak üzemrészlegei: - FADIP HKC – hidraulikus fékcsövek gyártása - FADIP IBP – autófelszerelés gyártása - FADIP IFC – alacsony, közép- és magas nyomású hajlítható gumicsövek gyártása - FADIP GALOP – gépipari felszerelések gyártása és szerelése - FADIP MÉRÉSTECHNIKA – manométerek gyártása * az óbecsei FIT FASADNA OPEKA IGM amely: - gitter tégla, üreges és rácsos tégla, tömörtégla, - beton és kulier-lapok, - egyszerű, valamint fehér és fekete cementbe ágyazott aprószemcsés terazzo lapok, - négyszögletes beton virágtartók, kerek terrakotta virágtartók, lépcsőburkolók, szerelhető rostélyok, - dísz- és használati keramika gyártásával foglalkozik. * A LINDE GAS SRBIJA * AZ OKTÓBER 8. BÚTORGYÁR * A TISZA KEFEGYÁR Óbecse község területén 788 vállalkozó szerepel nyilvántartásban több mint 2000 foglalkoztatottal. Legnagyobb számban az alábbi tevékenységek vannak képviselve: - kiskereskedelem – 107 - bárok, vendéglők – 57 - járműkarbantartás – 25 - fodrászok – 15 - pékek – 15 - festés és védelem – 9 - ruhaneműgyártás – 8 - fából készült termékek gyártása – 8 - kőfaragó – 8 A nyilvántartott utasszállító (11 bejegyzett taxi) és teherszállító vállalat közül legjelentősebb a Bečejprevoz. A községben 18 bank, néhány ügynökség és szolgáltató hivatal (könyvelési, tervező, konszalting) működik. Ügyvédi iroda is sok van. A 90-es években teljesen megszűnt a kapcsolat a helyi önigazgatás és a gazdaság között, és ezt az együttműködést sajnos a 2000. évi demokratikus változásokat követően sem

sikerült kellőképpen felújítani. Óbecse gazdasága és a helyi önkormányzat mindmáig nem találta meg a megfelelő, intézményesített együttműködési keretet. A meglevő gazdasági ügyosztály sajnos sem szakmai, sem szervezésbeli tekintetben nem tud eleget tenni az új idők és az új körülmények követelményeinek. Az óbecsei Fejlesztési és Informatikai Központ megalakítására tett 2005. évi próbálkozás, melynek célját a gazdasági potenciálok egyesítése, az adatbázis kialakítása, a fejlesztési projektumok és applikációk kidolgozása, stb. képezte, a községen belüli pártközi torzsalkodások miatt kudarcba fulladt. Már pedig egy szakosított, helyhatóságon belüli gazdaságfejlesztési iroda nélkül elképzelhetetlen Óbecse község gazdasági fejlődése. Nagy késéssel, akkor is a törvény erejénél fogva (a 2006. év végén), megalakult a Népjóléti-gazdasági Tanács, amely maguk a tagok véleménye szerint nem a legmegfelelőbb módon működik. 2007 februárjában a helyi önkormányzat elkészítette a helyi közigazgatás szisztematizációjára és átszervezésére vonatkozó dokumentumot, amely előirányozza a gazdasági osztály megnyitását. A Magánvállalkozók Általános Egyesülete csak 2007-ben jelezte a korszerűsítésre és a szervezésbeli szerkezetváltoztatásra irányuló próbálkozásait. A község magánvállalkozói még mindig nem számíthatnak szakmai vagy pénzügyi logisztikára, amit a Községi Fejlesztési Alapon keresztül kaphatnának meg, mert az Alap nem létezik. Megjegyezzük, a jóakarat, hogy a hátramaradt cégek privatizálásából származó eszközök egy részét ennek az alapnak a létrehozására fordítsák, megvan. Az igazság kedvéért azt is el kell mondani, hogy a helyi közigazgatás keretében Agráriroda nyílt, amely részben pótolja az említett fogyatékosságot. A másik dolog, ami akadályt gördít az intenzívebb gazdasági fejlődés elé, a hiányzó vagy elévült tervdokumentáció (általános településrendezési terv, területtervezési terv, a gyáripari övezetek, a gyógyfürdői-idegenforgalmi övezet stb. általános regulációs terve). Ebből kifolyólag nem készült el a potenciális befektetések prospektusa (Óbecse község biznisz ár katalógusa) sem, mely révén a potenciális beruházók egy helyen tájékozódhatnának a lokációkról, a környezetünkben történő beruházásokat serkentő intézkedésekről, a tervezett telekárakról, telekhasználati térítményekről, az infrastruktúrára való kapcsolódás áráról, stb. Mindezek olyan teendők, amelyeket a helyi önkormányzatnak, szolgálataival és közintézményeivel mielőbb el kell végeznie. Óbecse községnek minden esélye megvan arra, hogy vezető szerepet töltsön be az agrobizniszben, illetve az élelmiszer-feldolgozásban (mint termőföldi gyár, de nem csupán, mint gyár a szabad ég alatt). Az élelmiszer-feldolgozási tudományos-technológiai park (BIO-ÖVEZET) létrehozásának alapját éppen ez a dokumentum képezi. Hasonlóképpen a községben egyetlenegy kezdeményezés sem volt a gyáripari klaszter, biznisz biznisz-inkubátor és hasonló tevékenységi formák kialakítása irányába, úgy hogy a magánvállalkozás még mindig nem képez eléggé szervezett szegmentumot a lokális közösség gazdasági fejlődésében. Ami túlhaladja a helyi önkormányzat kapacitásait és ingerenciáját, ugyanakkor jelentős mértékben kihat a gazdasági fejlődés fokára, valamint dinamikájára, az a közlekedési infrastruktúra, s annak összekötése a fontos szárazföldi, vasúti és vízi utakkal. A tény, hogy a vasúti közlekedés nem közlekedik, hogy a 10-es korridoron (Bácstopolyánál) nincs közlekedési hurok, hogy nem létezik kikötő (a DTD-csatornán), jelentős mértékben csökkenti a község gyáripari és mezőgazdasági termelésének vetélytársi erejét, mivel a nyersanyag- és termékszállítás csupán egy közlekedési formára – a közutakra – korlátozódik, amelyek mellesleg igen rossz állapotban vannak, és a megterhelés miatt további rongálódásnak vannak kitéve.

Az egyetlen pozitív dolog, ami ezeket a fogyatékosságokat viszonylag elfogadhatóvá teszi, a vámhivatal nemrégi (2007 januárjában) megnyitása az Újvidék felé vezető főúton, ami az eljárásfolyamatot és az árakat illetően is megkönnyíti a behoztali-kiviteli ügyleteket. A PIK-Bečej és a Fadip Holding privatizálásával, melynek befejezése az idén várható, Óbecse községben megteremtődnek a feltételek a teljes gazdasági fejlődés radikálisan megváltozott értelmezésére. V. 4. 1. 5. Turizmus és vendéglátó-ipar A turizmus, mint potenciálisan jelentős gazdasági ág, Óbecsén eddig csak rurális formában létezett. A természeti potenciál kétségkívül megvan, a korábbi helyhatóságok azonban szem elől tévesztették a szóban forgó gazdasági ág jelentőségét. A főhangsúly a mezőgazdaságra, a gyáriparra és az agráriparra helyeződött, úgyhogy az idegenforgalom háttérbe szorult, vagy csak kezdeti formájában jutott kifejezésre. Amikor 2006-ban megalakult Óbecse Község Turisztikai Szervezete, megteremtődött az intézményes alap a község idegenforgalmának további fejlődésére. Természeti kincsek és földrajzi fekvés Óbecse, szoros földrajzi értelemben, Vajdaság szívében, a Tisza folyó jobb partján terül el. A Tisza, a DTD-csatorna és a többi vízfolyás (lásd az Életkörnyezet védelméről szóló fejezetet) a nagyobb városok és a Belgrád—Budapest autópálya közelsége szolid lehetőségeket nyújt a turizmus összes formáinak fejlődésére. A vadász-, horgász-, nautikai, kiránduló és sportturizmus fejlődését szolgáló említett vízi potenciálok mellett, Óbecse község általános turisztikai fejlődése szempontjából a legnagyobb kihasználatlan kincset a termális vízforrások képezik, amelyeket a Fehér Hajó Szálloda és a Mladost Sportközpont fűtése mellett, jódfürdői gyógykezelésre is szolgálnak (a jódfürdő 1904-ben jött létre). Ugyancsak érdekes elmondani, hogy 2006-ig egyetlen kezdeményezés sem volt a területünkön létező természeti oázisok védelem alá helyezésére. Tekintettel, hogy most négy ilyen övezet védelem aláhelyezése van folyamatban, Óbecse község egy zöld korridort kap, ami valódi kincset fog képezni nemcsak turisztikai szempontból. Óbecse – gyógyfürdő, város és község Abból a feltételezésből indulva ki, hogy a város gazdasági fejlődése szempontjából, a mezőgazdaság mellett, a legnagyobb természeti erőforrást a termálvíz képezi, fel kell mérni, hogy milyen lehetőségek vannak ennek a kincsnek a kihasználására, és mi az, ami akadályozza hasznosítását. A gyógyfürdő kiépítéséhez és fejlődéséhez megfelelő helyhez van szükség, ami korlátozó tényezőt képezhet, de nem Óbecse esetében. Óbecse urbanisztikai és természeti szempontból is megfelelő lokációval rendelkezik a gyógyfürdő és a kiegészítő gyógyfürdői kapacitások fejlesztésére. Azokról a területekről van szó, amelyeket az Általános területrendezési terv értelmében rekreációs sporttevékenységekre szántak. A szóban forgó övezetet az erdőtelepítők parkja, az egykori lóversenypálya, az alsó park, a városi labdarúgó pálya és a pálya melletti erdő alkotják, több mint 800 hektár összterülettel. E terület elegendő a gyógyfürdői komplexum kiépítésére, s közben nem áll fenn az optimális beépítettségi sűrűség túlhaladásának és a gyógyfürdőkre jellemző zöld környezet megbomlásának veszélye.

Az említett területek fekvése urbanisztikai szempontból ideális – közel vannak a városközponthoz, és a Tisza folyó erdősített partrészén terülnek el, ahol nincsenek olyan kommunikációs infrastruktúrák, vagy tevékenységek, amelyek megbontanák a gyógyfürdő nyugodt légkörét. A pillanatnyi tulajdonjogi szerkezet is kedvező, mivel valamennyi terület közterületnek nyilvánított, illetve társadalmi tulajdonban van. A gyógyfürdő fejlődése tekintetében az is jelentős ténynek számít, hogy az illető területen többnyire olyan tartalmak léteznek, amelyek hozzásegítenek a turizmus fejlődéséhez – a meglévő jódfürdő, a nyitott és fedett medencék, a Fehér Hajó Szálloda, a Sportközpont, az egykori halászcsárda, a vadászotthon, a városi labdarúgó pálya, valamint a Komunalac Közvállalat virágtermesztésre szolgáló üvegházai – fóliasátrai. A töltés mögött, a nem szabályozott övezetben terül el az üdülőtelep és a Tisza-parti fürdőhely. Azt is el kell mondani, hogy nyitott csatornák útján mind a 80 hektár meliorációs rendszerrel szabályozott, az árvíztől pedig Európai viszonylatban legbiztonságosabbnak mondható töltés védi. A központ közelsége rendkívül kedvező feltételeket biztosít a gyógyfürdő szükséges kommunális installációkkal való felszerelésére. A HIDRO-TERMÁL FORRÁSOK kutatása és használata során különféle kivizsgálásokat végeztek a község területén található hidro-termál vizek összetételét és minőségét illetően. Íme közülük néhány adat: - 1985-ben a NIS Naftagas részéről, amely egyben a tulajdonos is, elkészült a Bč-2/H furat, a következő műszaki-technológiai paraméterekkel: - a furat mélysége 1020,00 m - a vízfelfogási térköz 889,99—971,00 m - kapacitása 28,3 l/sec, önfolyó-rendszerű - a hőmérséklet a forrásnál 63 oC - ásványtartalma 4,01 g/l, sótartalma pedig 2,28 g/l - használata: a Mladost Sportközpont létesítményeinek fűtése - az évi termelés 170 000 m3 körül alakul. Ugyanabban az évben a belgrádi DR. VLASTIMIR GODIĆ Belgyógyászati Intézet elvégezte a Bč-2/H furat komplett fizikai és vegyi elemzését, továbbá véleményezte annak terápiai értékét. Az elemzések alapján a furat vizét a nátrium-hidrokarbonátos, kloridos, jódos és kénes hipotermák csoportjába sorolták. Fizikai és vegyi sajátosságainál fogva a szóban forgó ásványvíz balneoterápiai célokra használható, mint kiegészítő gyógyeszköz, fürdőkúra útján, megfelelő hőfokig, egyes betegségcsoportok rehabilitációs kezelése keretében. A víz rehabilitációs keretekben történő használatának egészségügyi indikációi: - gyulladásos és degeneratív reumatizmus - traumák és háborús sérülések következményei - csonttörés és csuklórendszeren történő sebészeti beavatkozások utáni rehabilitáció, bőrbetegségek – pszoriázis és krónikus ekcéma. Ivókúra formájában (beleértve a városi kutakat és), a következő betegségek kiegészítő gyógykezelésére alkalmas: - krónikus gyomor- és patkóbél gyulladás, - krónikus epehólyag gyulladás, homok a húgyutakban. A már említett jódfürdő és a termálforrások alapul szolgálnak a turizmus e formájának fejlődésére. A két világháború között a becsei jódfürdő ismert és elismert gyógyfürdőnek számított, amelyet évente több mint 3500 külföldi vendég is felkeresett. Manapság a jódfürdő komoly problémákkal küzd:

- maga az objektum elhanyagolt, roskatag állapotban van, a felszerelés hiányos és elévült, - a víz használata a kiaknázási installáció elöregedettsége miatt nem megfelelő, - nincsenek szálláskapacitások a mozgásképtelen betegek elhelyezésére, - megoldatlan tulajdonjogi viszonyok, - megoldatlan törvényi irányelv, a jódfürdő nincs bejegyezve az 1994. évi Gyógyfürdőkről szóló törvény alapján. A jódfürdő újjáélesztésére irányuló projektum igazolt, mint ahogyan igazoltak az új gyógyfürdői objektumokba (magánkórházak, rehabilitációs központok, fedett és nyitott medencekomplexumok, wellness és fitness-központok) történő befektetések is. Az említett idegenforgalmi forma kétségkívül majd csak egy komolyabb gyógyfürdő kiépítését követően nyeri el világos pozícióját, amit magán- és közösségi beruházás útján kell realizálni. A kulturális emlékek, mint az idegenforgalmi kínálat elemei Magában a város központjában helyezkedik el a szerb pravoszláv templom, amely 1858-ban épült bizánci stílusban, és a római-katolikus templom, amely mai kinézetét 1830ban nyerte el. A szerb pravoszláv templom nemcsak műépítészeti szempontból, hanem oltárképfaláról is ismert, amelyet Uroš Predić festett meg. A két templom mellett, a városközpontban található a községháza 1881-ben épült épülete, Eufemija Jović bárónő 1894. évi hagyatéka, továbbá a Gépészeti Középiskola 1861-ben épült épülete, a Városi Színház és a Közgazdasági Iskola (egykori Central Szálloda) épülete, valamint a Proleter Nyomda épülete is, amely 1886-ban épült. Műépítészeti értéknek számít a péterrévei Kis Zárda is, melynek tetőszerkezete teljesen tönkrement. A Nagy-bácskai csatorna tiszai torkolatánál épült zsilip és Bogdan Dunđerski egykori kastélya (ma Fantast Szálloda) ugyancsak figyelmet érdemel. Számos archeológiai lelőhely is specifikus kulturális hagyatékot képez: „Csík” lelőhely (többrétegű – bronzkorszaki, avar temető, középkori település) „Ribnjak” lelőhely (neolit kori település) „Vinogradi” lelőhely (neolit kori település) „Perlek” lelőhely (avar temető, középkori település) „Botra” lelőhely (neolit, eneolit, bronzkorszak, korai vaskorszak, korai és kései középkor) „Donje ugarnice” lelőhely (szarmata település)… és így tovább. Az óbecsei Városi Múzeum 10 000 darab, különböző korszakból és kultúrából származó tárggyal rendelkezik, amelyek Óbecse község történelmi és kulturális örökségéhez kötődnek. Sajnos a Városi Múzeumban mindmáig nem biztosítottak megfelelő helyiséget egy állandó jellegű történelmi tárlat felállítására, ami kétségkívül csorbítja nemcsak Óbecse idegenforgalmi kínálatát, hanem a város kulturális identitását is. Kulturális rendezvények Városunk tekintetében igen jelentős rendezvények: - a Májusi Játékok – a szerbiai gyermekszínjátszók szemléje - a KMV – a középiskolások művészeti vetélkedője április utolsó hetében - a Kőketánc – vajdasági folklórszemle június első hetében - a péterrévei Uborka-napok.

Sajnos mindezek a rendezvények különállóan léteznek, vagyis szervezésbelileg nincsenek egyesítve, mint ahogy a velük kapcsolatos marketing-tevékenység sem. Többékevésbé ezek a rendezvények az egyének és a volontőrök jó szándékától függnek. Óbecse turisztikai Szervezetének jóval nagyobb szerepet kell vállalnia az illető rendezvények valóra váltásában és népszerűsítésében. Vendéglátóipar Óbecsétől kb. 12 km távolságra, az Óbecse—Bácstopolya út irányában helyezkedik el a magas, B kategóriájú Fantast Szálloda, keretében egy kápolnával, melynek ikonját, freskóit és a bejárat feletti mozaikot Uroš Predić készítette. Bogdan Dunđerski egykori földbirtokos kastélyáról van szó, amely a vajdasági róna jelentős építészeti és kulturális hagyatékának számít. Közvetlenül a Tisza partján található a Fehér Hajó Szálloda. Közelében vannak a nyitott és fedett medencék, a sportcsarnok, a városi labdarúgó pálya, az egykori lóversenypálya… A szállodát az erdőtelepítők parkja és az alsó park „övezik”. A szálloda 24 kétágyas szobával, hat lakosztállyal, aperitív bárral, 150 vendéget befogadó teraszos étteremmel és 450 főt befogadó nagy étteremmel rendelkezik. Ezen kívül a városközpontban, a nyugdíjas otthon keretében hostel létezik néhány panzióval és 76 fekvőhellyel. A gyógyfürdői turizmusra és az idegenforgalom többi szegmentumaira vonatkozó projekciók alapján kétségkívül nyilvánvaló, hogy a Fehér Hajó és a Fantast szállodák mellett szükség van néhány kisebb szálloda vagy hostel, továbbá bungalók építésére, teljes ellátás biztosításával. A vendégek elhelyezésével kapcsolatban érdemes lenne elgondolkodni a magánházaknál való elhelyezés lehetőségéről is, ami Óbecsén pillanatnyilag egyáltalán nem létezik, ez által ugyanis az ún. háziipar is felkerülne Óbecse és az óbecsei község idegenforgalmi kínálatába. Tekintettel városunk és községünk szociális térképére, az említett tevékenység a családi vállalkozás fontos szegmentumává válhatna. A vendéglátóipari kínálat terén a jövőben az előzetes kezdeményezések alapján megfelelő intézkedéseket szükséges foganatosítani, amelyek lehetőséget adnak a beruházóknak, hogy pénzüket nemzeti éttermek, halászcsárdák, gyorsétkezdék, sör- és borpincék, vegetáriánus éttermek, éjjeli mulatók… megnyitásába fektessék be. Tervbe kell iktatni egy vendéglátóipari-szórakoztató központ kialakítását is a Tisza-parton, amely magába foglalja az idegenforgalmi központokra jellemző összes szolgáltató tevékenységet. Az idegenforgalmi menedzsment egy szektorának kizárólag a vendéglátóiparral, a létesítmények kategorizálásával, a szolgáltatások szabványosításával, a vendéglátóipari dolgozók edukációjával és a vendéglátóipari objektumok munkájának szigorú ellenőrzésével kell foglalkoznia, az illetékes szolgálatokkal karöltve. Idegenforgalmi formák Kiránduló turizmus Az attraktív lokációk, a parkok, a part menti zöld övezetek, a nagyobb városok viszonylagos közelsége és a jó földrajzi fekvés, kiváló lehetőséget nyújt az idegenforgalom e formájának fejlődésére. El kell azonban mondani, hogy pillanatnyilag a községben a parkfelületek urbánus definíciójára vonatkozóan egyetlen projektum sem létezik – sem a környezeti formatervezést, sem a parkok mobiliárjait illetően. Egyszóval, a zöld területek, illetve az öreg, sok esetben több tízéves fákon, elhanyagolt gyalogsövényeken, itt-ott található törött padon, tönkre ment szemétkosarakon, és ugyancsak tönkre ment játszótereken kívül, az

óbecsei parkok világos szociális tartalmát illetően semmi más nem létezik. Külön problémát jelent a közvállalat hiánya, amely szakszerűen gondoskodna a városban és a községben levő zöld területekről. Falusi turizmus Az idegenforgalom többi formáihoz hasonlóan, községünkben nincsen hagyománya a falusi turizmusnak, amely a világban expanzióját éli. A falun élő lakosság többnyire mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, holott a kiváló természeti erőforrások mellett, jó szervezéssel, a falusi turizmus keretében lehetősége lenne a turizmus különböző formáinak (szállási, kiránduló, etno-turizmus, különféle rendezvényekhez kötődő turizmus, mint pl. a péterrévei Uborka-napok, vadász- és horgászturizmus, hétvégi turizmus) fejlesztésére. A turizmus e fajtája iránt a pecesoriak tanúsítottak legnagyobb érdeklődést, meglehet a bácsföldváriaknak (Gyöngysziget, öreg Tisza) és a péterréveieknek is (Csík ér, melynek partján magánkezdeményezéssel kiránduló komplexum épült) kiváló performanszaik vannak. A község lakosságának nemzeti összetételére két domináns nemzeti kultúra – a magyar és a szerb – találkozására és kereszteződésére való tekintettel, a falusi vagy etno-turizmus Óbecse község rurális fejlődésének fontos lendítő kereke lehetne. Sport- és rekreációs turizmus Óbecse község már most jelentős számú fedett és nyitott sportlétesítménnyel rendelkezik, amelyek nemcsak az itteni lakosság és a sportszervezetek szükségleteinek tudnak eleget tenni, hanem jelentős alapot képeznek a sportturizmus fejlesztésére. A sportobjektumok állapotát illetően egyes objektumok jelentősebb beruházásokat igényelnek, tekintettel arra, hogy mikor épültek, és hogy az elmúlt másfél évtized alatt mennyire (nem) tartották őket rendben. A Mladost Ifjúsági Sportközpont a rendelkezésére álló kapacitásokkal (nyitott és fedett olimpiai és kisebb medencék, kispályás sportok – kosárlabda, kézilabda, röplabda és tenisz – űzésére alkalmas pályák, 3500 ülőhelyes fedett lelátó) kétségkívül a sportturizmus vázát képezi Óbecse községben. A kocogó pálya kiépítésével (a projektum elkészült) az alsó parkban a Mladost Ifjúsági Sportközpont és a Fehér Hajó Szálloda közelében, még egy szabadidő-tartalommal gazdagodik a város. Horgász- és vadászturizmus Óbecse község számos attraktív terepet kínál a szóban forgó turizmussal való foglalkozásra (lásd a Környezetvédelem fejezetben). Átutazó turizmus Óbecse földrajzi fekvése, a főbb útirányok kereszteződése, továbbá a folyami és a vasúti közlekedés újraélesztésének lehetősége kiváló potenciált kínál az átutazó turisták rövid itt-tartózkodására, pihenésére és éjszakázására.

Üzleti vagy kongresszusi turizmus A meglevő elhelyezési kapacitások és azoknak az ipari tevékenységek fejlődésével összhangban történő kibővítése lehetőséget ad kongresszusok, szemináriumok és egyéb üzleti összejövetelek megszervezésére, valamint az individuális éjszakázások számának növelésére. autikai turizmus A Tisza, mint hajózható és tranzit folyó, az összeköttetés a DTD-csatornával, a Csík ér és a teljes állóvíz-állomány Óbecsét magasabb pozícióra kell, hogy juttassa a nautikai desztinációk listáján. Egy jó kikötővel, a regatták befogadásának lehetőségével, csónakkölcsönzéssel, kiránduló hajók, tutajok és hasonlók beindításával, reális esélyek vannak a turizmus szóban forgó formájának fejlődésére. V. 4. 2. Helyzetelemzési záradékok Mindennek valóra váltása céljából a lomha, ötletszegény helyi önkormányzatot egy vállalkozó szellemű helyhatóság kell, hogy felváltsa. A legelső feladat tehát a helyhatóság reformja, úgy a közigazgatás, mint a megválasztott, kinevezett és tisztségbe helyezett személyek oldalán. Az átalakított politika és az átalakított közigazgatás egy csapatba tömörülve és a legfontosabb célért, a lokális közösség lakosságának jólétéért szállva síkra, a fő mozgatóerőt fogja képezni a fenntartható fejlődés irányába. ERŐFORRÁSOK: Nyilvánvaló, hogy manapság a terület képezi a legnagyobb erőforrást, amellyel a lokális közösség közvetlenül rendelkezik. Emiatt tervdokumentáció útján mielőbb meg kell határozni a gyáripar fejlődésének helyét. Az összes mutató és adottság alapján, Óbecse községnek az agrobizniszre és a beruházók idevonzására kell összpontosítania, hogy kooperációs alapon az elsődleges mezőgazdasági szektort is foglalkoztassa. A tény, hogy Óbecse község nem számolhat a fő útirányok közelsége által nyújtott lehetőségekkel, korántsem tekinthető fogyatékosságnak – a község ugyanis számtalan olyan más specifikussággal rendelkezik (mint pl. egy közösség etnikai, történelmi és kulturológiai sajátosságai), amelyek előnyt jelentenek számára. Ezért logikusnak tekinthető, hogy Óbecse ipara mindinkább a turizmus felé forduljon, amely a gyógyfürdői komplexum kiépítésével fogja elnyerni teljes fizionómiáját. V. 4. 2. 1. Mezőgazdaság - nagyszámú foglalkoztatott az elsődleges termelésben az egykori társadalmi cégek keretében, - a kommerciális gazdaságok csak idénymunkásokat foglalkoztatnak (a munkanélküliek alacsony fokú abszorpciója a mezőgazdasági magánszektorban), - nagyszámú elöregedett háztartás, amelyek a mezőgazdaságból élnek (nem kommerciális gazdaságok), - a fiatalok elköltözködése folytán a rurális fejlődés a középkorú és idős polgárokra marad, - a helyi rurális fejlesztési politika hiánya, - a növénytermesztés felé való irányultság az apró birtokok esetében is,

- elenyésző számú olyan gazdaság, amelyek főzelékféle-termesztéssel, gyümölcstermesztéssel, jószágtenyésztéssel foglalkoznak, - a főzelékféle-termesztésben nincsenek kihasználva a termálforrások, - a földművesek hajlandóságának hiánya az új alapokon történő társulásra, - a termelés versenyképtelensége és a mezőgazdasági termelők műszaki-technológiai tekintetben való lemaradása, - a mezőgazdasági termelőkkel való szisztematikus edukációs munka hiánya, - a határ nem kellő infrastrukturális felszereltsége. V. 4. 2. 2. Gyáripar, kis- és középvállalatok és szolgáltató tevékenységek - nem létezik világos intézményes kapcsolat a gazdaság és a helyi önkormányzat között, - nincs Községi Fejlesztési Alap, - nem készült el a potenciálok beruházóknak szánt katalógusa, az óbecsei bizniszárakkal, - nem eléggé hatékony közigazgatás (papirológia, bonyodalmas eljárás), - a tervdokumentáció (általános településrendezési terv, területtervezési terv, részletes szabályozási terv) hiánya vagy elévültsége, - a természeti potenciálok és az alternatív energensek kihasználatlansága a termelésben, - nem megfelelő infrastruktúra – a vízi és a vasúti közlekedés szünetelése, az utak viszonylag rossz állapota, - a vállalkozók nem kellő tájékozottsága. V. 4. 2. 3. Idegenforgalom és vendéglátóipar - a turizmusfejlesztési stratégia hiánya, - a termálforrások kihasználatlansága, - az idegenforgalmi kapacitások és potenciálok nem megfelelő promóciója, - a sportpályák rossz állapota, - nincs elegendő szálláskapacitás és a meglévők minősége sincs kellő szinten, - a képzett káderek hiánya az idegenforgalom és a vendéglátóipar területén, - rendezetlen Tisza-part, problémák az illetékességekre vonatkozóan, - a folyami és a vasúti közlekedés nem működik, az úthálózat nem megfelelő.

V. 5. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM V. 5a. Szociális védelem V. 5a. 1. Helyzetismertetés és –elemzés A szociális problémák objektív felmérésénél, minek alapján azután ki lehet dolgozni a szociális védelem fejlesztésének stratégiáját, a lakosság szociális helyzete a mérvadó. A Szociális Központ, mint szociális-védelmi intézet, részt vesz a szociális védelem tervezésében és programozásában a községben. A Központ szervezői, koordinációs funkciója elsősorban a szociális munkának a közösség szervezésében való alkalmazásával valósul meg. A szociális munka kétirányú: 1. Konkrét megelőző és szociális-védelmi intézkedések foganatosítása az igénylők egyes kategóriái és azok családja életfeltételének feljavítása és az életnehézségek áthidalása céljából. 2. Az összes olyan szociális tevékenység egyesítése a lokális közösségben, amelyeket az igénylők azon kategóriájára vonatkozóan szerveznek meg és foganatosítanak, akik esetében megállapítást nyert a megfelelő védelem szükségessége. A szociális védelemről és a polgárok szociális biztonságának biztosításáról szóló törvény értelmében: segélynyújtás a polgároknak és azok családjainak, amikor szociális szükséghelyzetbe kerülnek, továbbá intézkedések foganatosítása az ilyen helyzet kialakulásának megakadályozása és következményeinek elhárítása céljából (a családok anyagi biztosítása, szociális intézményekben és ellátó családoknál való elhelyezés, az igénylők elhelyezésre való felszerelése, egyszeri segély). A családi törvény értelmében: a családi körülmények következtében fejlődési zavarokkal küszködő gyermekek, a szülői gondviselés nélküli gyermekek, valamint a pszichofizikai fejlődési zavarokkal küszködő gyermekek és fiatalok családi jogvédelme. Elvált szülők gyermekeinek, elhanyagolt és bántalmazott gyermekek gondviselésével való megbízás, ellátó családoknál és szociális-védelmi intézetekben való elhelyezés. A megelőzés összetett szakmai és társadalmi folyamat. A szociális szükségletek és problémák kialakulásához vezető helyzet megakadályozására, illetve az okok enyhítésére irányul a különféle közösségi típusokban. Községünkben a szociális védelem az óbecsei Szociális Központ, az óbecsei Gerontológiai Központ (és péterrévei tagozata), valamint az idős személyek nappali tartózkodására kialakított újfalusi létesítmény útján valósul meg. Az óbecsei Szociális Központ többévi gazdag gyakorlatában (1981-ben alakult meg a Becsei Községi Képviselő-testület határozata alapján) a szakmunka legmegfelelőbb szervezési formájaként, amely időbeni és hatékony védelmet biztosít az igénylők számára, a problémákhoz való csoportos interdiszciplináris hozzáállást alkalmazza. A Központ szervezeti felállítása: Igazgató és szakcsoportok: 1. Idősek és felnőtt személyek védelmével foglalkozó szakcsoport 2. A szülői gondviselés nélküli gyermekek és fiatalok védelmével foglalkozó szakcsoport 3. A viselkedési zavarokkal küszködő gyermekek és fiatalok védelmével foglalkozó szakcsoport. A szakcsoportok munkájában a Központ valamennyi szakmunkása (8) részt vesz. A legutóbbi, 2002-ben elvégzett népszámlálás adatai alapján Óbecse községnek 40 987 lakosa van, s közülük 3682, illetve 8,98%-uk igényli a szociális védelem valamelyik formáját.

V. 5a. 1. 1. Az óbecsei Szociális Központ által fedett terület áttekintése és helyzetelemzése Az igénylők össz számának évenkénti táblázatos áttekintése az utóbbi öt évre vonatkozóan: Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Igénylők száma 3089 2700 3330 3411 3682 3825

Láncindex 0,84 1,23 1,02 1,08 1,04

Legtöbb igénylő a III. Helyi Közösség területén és Péterrévén van. Óbecse község egyes pontjain nem higiénikus lakótelepek léteznek. Többnyire az alacsony szocio-gazdasági státusú roma lakosságról van szó, akik száma 1000 körül alakul. Jelentősen megnőtt a szociális segélyre szoruló idős személyek száma is (7730, illetve a község összlakosságának 18,91%-a), ami komoly hozzáállást igényel a megfelelő családi védelem nélküli idős személyek problémáinak megoldásához. Az óbecsei Gerontológiai Központban 60—75 ilyen személy tartózkodik. Községünkben szervezett a szellemileg alacsonyabb vagy mérsékelt mértékben fogyatékos gyermekek oktatása és nevelése, akik általában a szociális védelem valamelyik kategóriájába tartoznak. Az adott iskolával karöltve megfelelőbb módon kellene megoldani az illető gyermekek és szüleik problémáit. Lehetőséget kellene teremteni az alacsonyabb szellemi fogyatékosságú gyermekekről való egész napos gondviselésre, hogy elejét vegyük a velük egy korosztályba tartozók részéről való kiközösítésüket. Szülői gondviselés nélküli gyermekek Táblázat – A szülői gondviselés elmaradásának okai Gyermekek és fiatalok Elhunyt szülők gyermekei Ismeretlen szülők Szülői jogoktól megfosztott szülők Szülői jogoktól részben megfosztott szülők Munkaképtelen szülők Egyéb ÖSSZESEN:

2005 Szám 21

% 26,58

58 79

73,42 100,00

2006 Szám % 19 26,76

1 51 71

1,41 71,83 100,00

Index (2006/2005) 0,90

0,88 0,90

Az Egyéb kategóriába azok a gyermekek tartoznak, akiket a szülőket elhagytak, illetve akik szülei nem megfelelő módon gyakorolják szülői jogaikat. Meghatározott számú szülő esetében folyamatban van a szülői jogoktól való teljes vagy részleges megfosztás szabályosságának és célravezetőségének felülvizsgálása, akik esetében fennáll az említett eljárás igazoltsága. Ezen kívül lépések történnek a szülők és a rokonok rehabilitációja irányába is, a családba való befogadási feltételek kialakítása céljából.

Táblázat – A családi jogvédelem területén foganatosított intézkedések, a szülői gondviselés nélküli gyermekek szociális védelmének formái és az észlelt változások kommentálása Védelmi formák

Igénylők száma 2005 2006

Örökbe fogadás Gyámság Ideiglenes gyámság Ellátó család Intézményes elhelyezés

1 32 16 38 5

Index 2006/2005

Felölelési % 2006ban

1,28 1,06 1,16 0,40

57,75 23,94 61,97 2,82

41 17 44 2

A 2005. év viszonyában 2006 folyamán növekedett az ellátó családoknál és csökkent az intézményekben elhelyezett gyermekek száma. Az új nevelő családok előkészítésére és edukálására vonatkozó program keretében 26 család bizonyult megfelelőnek gyermekek befogadására. A potenciális nevelő családok részéről továbbra is nagy az érdeklődés az edukáció iránt. Elsősorban olyan szakosított nevelő családokra lenne szükség, akik hajlandóak és alkalmasak befogadni a különleges igényű gyermekeket és kiskorú bűnözőket. Ezt a célt kétségkívül hasznos lenne valóra váltani. Bántalmazott és elhanyagolt gyermekek Táblázat – A gyámszerv által nyilvántartott gyermekek száma és szerkezete A bántalmazás domináns formája

Szám 2005 4 3 11 15 33

Testi bántalmazás Szexuális bántalmazás Érzelmi bántalmazás Elhanyagolás ÖSSZESEN:

2006 12 2 16 30

A nyilvántartásba vételt követően a bántalmazások áldozatait orvosi vizsgálat és esetleges gyógykezelés céljából szakintézményekbe utalták. Időközben a bántalmazóval és az áldozattal is foglalkoztak a bekövetkezett problémák áthidalása és a családi viszonyok felbomlásához vezetett viselkedések megváltoztatása céljából. Néhány esetben az áldozatokat sürgősen ki kellett helyezni a családból, mert tekintettel, hogy a Központnak nincsen Biztonságos háza, nem tud róluk hosszabb ideig gondoskodni. Az áldozat és a bántalmazó is a gyámszerv állandó felügyelete alatt áll. Táblázat – Megromlott családi viszonyok között élő gyermekek

A megromlott családi viszonyok között élő személyek száma Gyermekek Felnőttek (szülők) ÖSSZESEN:

2002

2003

2004

2005

2006

Index 2006/2005

94 90 184

105 98 203

100 87 187

124 116 240

114 97 211

0,92 0,84 0,88

A táblázatból látható, hogy az előző évekhez viszonyítva növekedett a megromlott családi viszonyok között élő személyek száma. A Szociális Központ gyámszervének a szülőkkel és a gyermekekkel folytatott szakmunka során néhány esetben sikerült kiküszöbölnie a családokon belül fennálló problémákat, a többi esetben viszont kénytelenek voltak a gyermekeket kihelyezni a családból, és megfelelő gondviselést találni számukra.

Viselkedési zavarokkal küszködő gyermekek és fiatalok

Táblázat - Viselkedési zavarokkal küszködő gyermekek és fiatalok Kiskorúak Aszociális viselkedésűek Büntetőjogilag ártatlanok Büntetőjogilag felelősek (összesen) - Bűncselekmény - Szabálysértés ÖSSZESEN:

2002

2003

2004

2005

2006

9

6

7

8

6

Index 2006/2005 0,75

32

26

23

21

17

0,81

136

121

130

139

141

1,01

59 77 177

39 82 153

42 88 160

46 93 168

50 91 164

1,09 0,98 0,98

Az aszociális viselkedésű gyermekek száma, mint ahogy a táblázatos kimutatásból is látható, hol növekszik, hol pedig csökken attól függően, hogy mennyit foglalkoznak a fiatalokkal, milyen gyorsan derítették fel az eseteket, és a fiatalok milyen mértékben részesültek megfelelő segítségben.

Fogyatékos gyermekek Táblázat – Fogyatékos gyermekek Év 2002 2003 2004 2005 2006

Gyermekek száma 145 164 187 192 211

A pszichofizikai fogyatékosságokkal küszködő gyermekek száma évről évre növekszik, ezért az ilyen gyermekekre nagyobb figyelmet kellene fordítani, és képességeikhez mérten normális életet kellene biztosítani számukra – klubok létesítése, megfelelő bánásmód, szükségleteikhez alkalmazott intézmények.

Fogyatékos felnőttek Táblázat – Fogyatékos felnőttek Év 2002 2003 2004 2005 2006

Igénylők száma 269 274 310 394 425

Láncindex 1,02 1,13 1,27 1,08

A fogyatékos gyermekek számának növekedésével növekedett az azonos problémákkal küszködő felnőttek száma is, és kellő számú kapacitás hiányában lehetetlen valamennyit megfelelő intézetbe helyezni, ellenben a lokális közösség részéről kezdeményezni kellene bekapcsolásukat a normális életfolyamatokba, és munkalehetőséget kellene biztosítani számukra, hogy ne érezzék magukat a társadalom haszontalan tagjainak. A szociális védelem igénylői A család anyagi biztosítására való jogot 1926 személy szerezte meg (összesen 634 háztartás). Ezek közül 263 munkaképtelen, 822 munkanélküli, 838 pedig a gyermekek és az egyetemisták kategóriájába tartozik. A szóban forgó lakossági kategóriák változékonyak és napról napra változnak. Az elmondottakhoz mellékeljük még a következő adatokat is: a Testvériség Iskolának 177 tanulója van, a munkanélküliek száma Óbecse községben 4333, ebből 2193 női, 2140 pedig férfi munkaerő (2007 áprilisa végén – a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján). A Központ és a helyi önkormányzat együttműködési lehetőségei és igényei a szociális védelem kialakítása terén: - a Központ világosan megfogalmazott szerepe és a helyi önkormányzat szerepe a polgárok igényeinek kielégítésében, - hálózati intézmények a fejlett szociális-védelmi szolgáltatás rendszerében, helyi szinten, - a Központ irányító szerepe a szolgáltató hálózat kialakításában, - a nyilvánosság tájékozottsága az óbecsei községben kifejtett szociális-védelmi tevékenységről, - fejlett kommunikáció a Központ és a szociális-védelmi kérdésekben illetékes községi osztály között, - készség a problémák alkotó jellegű megoldására és a párbeszéd kialakítására, - a szakma követelményeinek tiszteletben tartása és a kölcsönös méltányolás. Fogyatékosságok: - még mindig nem alakult meg a Szociális-védelmi Tanács, - a községi költségvetési eszközök egyszeri segély formájában való időnként ésszerűtlen felhasználása, - nincs elegendő eszköz nagyobb számú szakmunkás alkalmazására a Központon keresztüli joggyakorlásra.

V. 5a. 1. 2. Idős személyek gondviselése – óbecsei Gerontológiai Központ Fraund József és felesége Böhm Irén, sikeres vállalkozók, Óbecse nagyra becsült polgárai, 1905-ben Óbecsén megalapították és felépítették a szegények és idősek otthonát, továbbá annak udvarában a Jézus Szíve kápolnát. Az első világháborúig és a két világháború között az alapítók által épített épület rendeltetésének szolgált, vagyis szociális intézmény volt. A második világháború végén a sebesülteket és a menekülteket helyezték el benne. Az 1952—1963. év közötti időszakban Városi Kórházként működött. Az alapítók rokonainak segítségével, akik Kanadában éltek, bírósági eljárás indult a Nemzetközi Bíróság előtt. A per megnyerését követően 1964 óta az épület ismét az elsődleges rendeltetésre szolgál. Székhelye Óbecsén a Sindjelić utca 140. szám alatt van. Az épület 140 személy befogadását teszi lehetővé, ezen kívül öt személy ideiglenes befogadására ad lehetőséget, teljes tartalommal. Óbecsén ez mellett a Tito marsall utcában, a pravoszláv templom mögött egy új, háromemeletes épület létezik egyágyas és kétágyas szobákkal. Minden szobának előszobája, szanitáris helyisége és terasza van. Ebben az épületben összesen 58 személyt tudnak elhelyezni. Ugyancsak Óbecsén, a József Attila u. 44. szám alatt működik az Újfalusi Ház elnevezésű klub. Péterrévén a Dózsa György u. 21. szám alatt található Hajdú József és Kucsera Hajdú Rozália Otthona. A két épületben, kétágyas szobákban összesen 30 személy számára van hely és mosókonyhával is rendelkezik. Az említett szolgáltatások mellett, a Gerontológiai Központ a házi ápolást és a házi kisegítő munkát is beiktatta tevékenységei közé. A Központ 48 hektár mezőgazdasági földdel rendelkezik, és az illető területről betakarított termékek jelentős mértékben hozzásegítenek ügyviteléhez. Bizonyos idő óta 17 civil katona is segíti. Az intézetben foglalkoztatottak száma 54. A Központ szolgáltatásait igénylők átlagos életkora 73 év, míg a nemi összetételt illetően 56%-uk nő, 44%-uk pedig férfi. A védencek 48%-ának esetében a költségeket a Minisztérium fedezi, 22%-uk nyugdíjas és nyugdíjjárandóságuk fedi a költségeket, az otthonlakók 12%-a pedig menekült személy, és ezek költségeit a Menekültügyi Biztosság téríti meg. A többi igénylő (18%) esetében a rokonok fedezik a költségeket. V. 5a. 2. Helyzetelemzési záradékok Záradékként a további stratégiai tervezésben a következő elsőbbségek fogadhatók el: - volontőrizmus és tájékozottság (kiképzés), - segítség a háztartásban és házi ápolás, - iroda a szegénységleküzdési bizottság számára, - műhelyek a különleges szükségletű személyek számára. Prioritásként 8 terület határozható meg: - a szegénység csökkentése, - a gyermekek és felnőttek képzettségének és műveltségének fokozása (pótképzés és átképzés), - egészségfejlesztés, - a szülői gondviselés nélküli gyermekek helyzetének feljavítása, - a megfelelő gondviselés nélküli felnőttek és idős személyek helyzetének feljavítása, - a fejlődési zavarokkal küszködő gyermekek, felnőttek és idős személyek helyzetének feljavítása, - a gyermekek, nők és tehetetlen személyek bántalmazástól és elhanyagolástól való védelme, - a feltüntetett kategóriák jogaikról való kellőbb tájékozottsága,

- a Gerontológiai Központ munkájának előbbrevitele. A szociális védelem terén fennálló problémák ismeretében és azok jövőbeni várható alakulása alapján, Óbecse községben szükség van egy szektorközi tanács létrehozására, amely felölelné az iskolákat, a rendőrséget, a bíróságokat, a kulturális intézményeket, az egészségházat, a médiákat, a sportegyesületeket, a szociális védelmet, a nem kormányzati szervezeteket, szükség szerint pedig más tényezőket is, és ezek aktív részvételével próbálna megoldást találni a kialakult problémák megoldására. V. 5b. Egészségvédelem V. 5b. 1. Helyzetismertetés és –elemzés Az egészségügyi szolgáltatásnyújtás rendelői feltételek között és terepen az egészségház és a magánszektor útján történik. A lakosság hozzáférhetősége az egészségügyi szolgáltatásokhoz nem egyenletes a község egész területén, a településekben ugyanis nem működnek szakorvosi szolgálatok, így a betegeknek Óbecsére kell beutazniuk szakorvosi és laboratóriumi vizsgálatokra, továbbá gyógykezelésre. A stacionáris feltételek közötti gyógykezelés, beleértve a szüléseket is, községi szinten nincs megszervezve és belátható időn belül nem is lehet rá számítani. A regionális központoktól való távolság, a másodlagos és harmadlagos egészségvédelem, továbbá az elsődleges egészségvédelem ilyen körülmények közötti nem kellő szervezettsége miatt, a minőséges egészségvédelem kialakítása komplex feladatot képez és egyrészről az Egészségügyi Minisztériummal, a Tartományi Egészségügyi Titkársággal, valamint a Köztársasági Egészségbiztosítási Intézettel karöltve, más részről pedig helyi szinten az állami intézmények és a magánszektor segítségével kell megoldani. Az eltelt tíz év két időszakra osztható fel: a 2001. évet megelőzőre, és a 2001 év utánira. Az első időszakot a hiperinfláció utáni állapot jellemezte. Nem volt pénz a költségvetési kasszában és az igénylők, így az egészségügy is, súlyos helyzetbe kerültek. Nem történtek befektetések se a káderekbe, se az eszközökbe, se a felszerelésbe. A 2001. év után kezdetüket veszik az előkészületek az egészségügy reformjára és az egészségvédelmi feltételek feljavítására. Ez azonban többnyire csak a másodlagos és harmadlagos egészségvédelemre vonatkozott a nagyobb városokban és egyetemi központokban. Az elsődleges egészségvédelem fejlődésére a feltételek csak 2002-ben, A helyi önigazgatásról szóló törvény meghozatala után teremtődtek meg. Megkezdődött az állami egészségügy reformja és ésszerűsítése. Egyelőre szerény keretek között, de beindult az egészségügyi alkalmazottak edukálása, a legszükségesebb és a projektumok alapján jóváhagyott új felszerelés beszerzése. Az állami és a magánszektor egyenrangú alapokra épülő kiegyenlítésére még nem került sor, mert az egészségbiztosításra és a céhkamarákra vonatkozó jogszabályok nincsenek kellőképpen alkalmazva sem a szolgáltatásnyújtókhoz, sem a szolgáltatásigénylőkhöz. Óbecse községben az egészségvédelem az egészségház, mint elsődleges szintű állami intézmény, magánrendelők és egy magántulajdonban levő poliklinika útján valósul meg. Az egészségháznak kb. 250 dolgozója van, köztük 62—65 orvos, fogorvos és gyógyszerész, kb. 120 középiskolai és főiskolai végzettségű egészségügyi munkás, a többi foglalkoztatott pedig a nem egészségügyi munkások kategóriájába tartozik. Az alkalmazottak létszámára vonatkozó adatok változóak, mivel a betegszabadságon levő vagy más okokból távol maradó állandó dolgozók helyettesítésére meghatározott időre új munkásokat vesznek fel. A magánszektorban 5 fogorvosi (egy-egy fogorvossal), egy nőgyógyászati, 2 gyermekgyógyászati és egy általános orvosi magánrendelő működik, ahol a tevékenység hordozói egyben a tulajdonosok is, továbbá egy magán-poliklinika is létezik, ahol 3 szakorvos dolgozik. Az egészségházban a következő szolgálatok találhatók meg:

- általános orvosi rendelőszolgálat, polivalens terepi szolgálattal - sürgősségi szolgálat - gyermekgondozó tanácsadóval - nőgyógyászati szolgálat - munkaegészségügyi szolgálat - szakorvosi-konszultatív szolgálat: ideggyógyászati, szemészeti, orr-, fül- és gégegyógyászati, belgyógyászati rendelő, tanácsadó a cukorbetegek számára, tüdőgondozó - laboratóriumi szolgálat - röntgen- és ultrahang-szolgálat - fizikális egészségügyi és rehabilitációs szolgálat - fogorvosi szolgálat - gyógyszertár - általános és jogügyi szolgálat - beszerzési szolgálat. Az egészségház tevékenységét 13 különálló épületben végzi. Magában a városban 6, egymástól távol eső objektuma van, plusz a beszerzési szolgálat, amely egyfajta bérlői alapon a Gerontológiai Központban kapott helyet, a településekben pedig egészségügyi állomások, illetve ambulánsok működnek. A nem kellő beruházás és karbantartás következtében az objektumok többsége renoválásra szorul. Valamivel jobb a helyzet azoknál az objektumoknál, amelyeknél a nem kormányzati szervezetek az elmúlt időszakban lehetővé tették a szanálási munkák elvégzését. Az egészségügyi tevékenység ellátásához és az ily módon megszervezett egészségház működtetéséhez évente kb. 160 millió dinárra (2 millió euró) van szükség (bruttó keresetek, anyagi költségek, folyó karbantartás, listán szereplő gyógyszerek, injekciók, kötszerek), plusz további közel 70 millió dinárt (875 ezer euró) kell biztosítani a gyógyszertár számára. A felszereltséget illetően megállapítást nyert, hogy a munka régi, elöregedett berendezésekkel és készülékekkel folyik, hogy hiányoznak a korszerű készülékek, amelyekkel minőségesebb egészségvédelmet lehetne biztosítani. Óbecse nem rendelkezik városi kórház-típusú egészségügyi központtal, de másfajta stacionáris intézménnyel sem. A legközelebbi kórháztól több mint 35 km távolságra van, ami kedvezőtlen a lakosság szakorvosi és kórházi ellátása tekintetében. A lakosság öreg, a természetes népszaporulat negatív irányzatot mutat, és növekvőben van a krónikus, nem fertőző betegségek, elsősorban a cukorbetegségben és a rákos megbetegedésekben szenvedők száma. Belátható időn belül, a pillanatnyilag érvényes törvényi jogszabály alapján, állami szinten nem várhatunk jelentősebb javulást az egészségvédelem terén a helyi önkormányzat beavatkozása nélkül. V. 5b. 2. Helyzetelemzési záradékok A fentiek alapján a munkacsoport véleménye szerint Óbecsén az egészségvédelem fogyatékosságai az alábbiakban nyilvánulnak meg: - az objektumok szétszórtsága és viszonylagos elhagyottsága - nincs elegendő számú szakorvos - az egészségügyi felszerelés régi, idejétmúlt és hiányos - a laboratóriumi szolgáltatások gyenge választéka az egészségházban - a stacionáris gyógykezelést nyújtó regionális központok távolsága - a házi gyógykezelési szolgálat, a nappali kórház és a kórházon kívüli szülőotthon hiánya - a geotermál víz által nyújtott lehetőségek nem kellő mértékű kihasználása - a községi költségvetésben kevés eszköz lett előirányozva beruházásokra.

Az egészségvédelmet a helyi közigazgatással karöltve kell fejleszteni. Együttes erővel kedvezményként kell kihasználni a regionális központoktól való távolságot: - új szolgáltatások bevezetésére - a meglévő szolgálatok hatékonyságának és minőségének fokozására (káderek és felszerelés) - új, elsődleges egészségvédelmi szolgálatok bevezetésére a község egész területén - a geotermál víz balneológiai és gyógyfürdői célokra való felhasználására.

V. 6. OKTATÁS, KULTÚRA, TESTEVELÉS ÉS AZ IFJÚSÁG V. 6a. OKTATÁS V. 6a. 1. Helyzetismertetés és –elemzés

Habár Óbecsén hosszú hagyománya van az iskoláztatásnak, ez korántsem jelenti azt, hogy az oktatási intézmények beépültek az időszerű gazdaságfejlesztési és társadalmi folyamatokba. Az iskolarendszer 2001-ben megkezdett reformja az oktatási rendszer korszerűsítését irányozza elő, hogy az hozzájáruljon az ország gazdasági felépüléséhez, támogassa a demokrácia fejlődését, és segítse az európai integrációs folyamatokba való jövőbeli bekapcsolódást. A reform keretében meghatározódtak az alapvető oktatásfejlesztési irányvonalak is. Ide tartozik az iskolák képessé tétele munkájuk önmaguk által való értékelésére, az iskolai fejlődés tervezése, az oktatási rendszer decentralizálása és demokratizálása, az iskolák egységes információs rendszerbe való foglalása, az új oktatási profilok bevezetése a szakosított középiskolákban, stb. Az ilyen, mondhatnánk gyökeres változások ellenére, az oktatási rendszerben még mindig vannak olyan területek, amelyeken lassú ütemű a javulás, illetve még nem teremtődtem meg rá a feltételek. Községünkben az oktatási rendszer előrehaladását fékező problémák közé sorolható az oktatási intézmények anyagi költségeinek helyi szinten beérkező eszközökből való pénzelése, a község gazdasági fejlettségének közvetlen hatása, és az oktatási rendszer merevsége (folyamatban van e fontos rendszerbeli aktus meghozatala).

V. 6a. 1. 1. Iskoláskor előtti oktatás

Az óbecsei Labud Pejović Óvoda 1964. október 1-jén alakult meg mint önálló iskoláskor előtti intézmény, amely Óbecse község területén az összes oktatási-nevelési csoportokat felölelte. Ebben a tanévben az óvodába 1227 gyermek iratkozott be, akiket 56 oktatási-nevelési csoportba osztottak fel (37 csoport Óbecsén, 6 Bácsföldváron, 9 Péterrévén és 1-1 Radičevićen, Dreán, Mileševón, valamint Pecesoron). Az óvoda 18 objektummal rendelkezik, amelyek közül egy (Óbecsén, a JNH u. 80 szám alatt) nem működik. Ez az épület az 1995-től 2005-ig terjedő időszakban a menekült és elűzött személyek kollektív elhelyezésére szolgált. A többi objektum aránylag jó állapotban van, és a gyermekekkel való foglalkozásra szolgál.

V. 6a. 1. 2. Általános iskolai oktatás

Óbecse községben az általános iskolai hálózat kielégítőnek mondható, és elegendő kapacitással rendelkezik (kivéve a Zdravko Gložanski Iskolát). A község területén 6 általános iskola működik, közülük négy magában a városban, kettő pedig a községhez tartozó településekben.

A község területén létező általános iskolák: 1. Zdravko Gložanski Általános Iskola A tanulók létszáma és a tagozatok száma a 2006/2007. tanév kezdetén

Sz. M. Sz. Radičevićen Összesen

I. 62/3 11/1 18/1

II. 53/3 14/1 10/1

III. 67/3 15/1 16/1

IV. 71/3 13/1 9/1

V. 68/3 25/1 13/1

VI. 69/3 18/1 13/1

VII. 78/3 19/1 16/1

VIII. 74/3 16/1 10/1

Összesen 542/24 131/8 105/8

91/5

77/5

98/5

93/5

106/5

100/5

113/5

100/5

778/40

VIII. 65/3 11/1 76/4

Összesen 516/24 90/8 606/32

2. Sever Đurkić Általános Iskola A tanulók létszáma és a tagozatok száma a 2006/2007. tanév kezdetén

Sz. M. Összesen

I. 63/3 17/1 80/4

II. 53/3 8/1 61/4

III. 65/3 9/1 74/4

IV. 58/3 10/1 68/4

V. 75/3 12/1 87/4

VI. 62/3 8/1 70/4

VII. 75/3 15/1 90/4

3. Petőfi Sándor Általános Iskola A tanulók létszáma és a tagozatok száma a 2006/2007. tanév kezdetén

Sz. M. M. Dreán Sz. Mileševón Összesen

I. 10/1 29/2 6/1 4/1

II. 13/1 29/2 5/1 2/1

III. 14/1 45/2 7/1 3/1

IV. 11/1 36/2 6/1 3/1

V. 17/1 38/2

VI. 16/1 35/2

VII. 11/1 44/2

VIII. 14/1 25/2

Összesen 106/8 281/16 24/4 12/4

49/5

49/5

69/5

56/5

55/3

51/3

55/3

39/3

423/32

4. Samu Mihály Általános Iskola A tanulók létszáma és a tagozatok száma a 2006/2007. tanév kezdetén

Sz. M. M. Pecesoron Összesen

I. 19/1 55/2

II. 11/1 50/2

III. 21/1 55/3

IV. 22/1 61/3

V. 22/1 64/3

VI. 20/1 58/2

VII. 23/1 50/2

VIII. 17/1 50/2

Összesen 155/8 451/19 8/1

74/3

61/3

76/4

83/4

86/4

78/3

73/3

67/3

614/28

5. Svetozar Marković Általános Iskola Bácsföldváron A tanulók létszáma és a tagozatok száma a 2006/2007. tanév kezdetén

Sz. M. Összesen

I. 36/2 28/2 64/4

II. 40/2 19/1 59/3

III. 40/2 35/1 75/3

IV. 43/2 27/1 70/3

V. 43/2 32/2 75/4

VI. 32/2 30/2 62/4

VII. 42/2 21/1 63/3

VIII. 45/2 23/1 68/3

Összesen 321/16 215/11 536/27

VIII. 14/1 37/2 51/3

Összesen 153/8 402/18 555/26

6. Samu Mihály Általános Iskola Péterrévén A tanulók létszáma és a tagozatok száma a 2006/2007. tanév kezdetén

Sz. M. Összesen

I. 22/1 44/2 66/3

II. 21/1 61/3 82/4

III. 21/1 52/2 73/3

IV. 19/1 46/2 65/3

V. 19/1 64/3 83/4

VI. 18/1 50/2 68/3

VII. 19/1 48/2 67/3

A tanulók teljes létszáma a község általános iskoláiban 3512, a foglalkoztatottak száma pedig 325. V. 6a. 1. 3. Középiskolai oktatás A községben három középfokú oktatási intézmény létezik: 1. Gimnázium 16 tagozattal és 427 tanulóval – általános A tanulók létszáma és a tagozatok száma a 2006/2007. tanév kezdetén

Sz. M. Összesen

I. 88/3 30/1 118/4

II. 75/3 26/1 101/4

III. 87/3 23/1 110/4

IV. 74/3 24/1 98/4

Összesen 324/12 103/4 427/16

2. Közgazdasági-kereskedelmi Iskola 34 tagozattal és 827 tanulóval: 1. Négyéves – KÖZGAZDASÁG, JOG ÉS ADMINISZTRÁCIÓ az alábbi oktatási profilokkal: - közgazdasági technikus - pénzügyi technikus - ügyvezető adminisztrátor - pénzügyi adminisztrátor 2. Hároméves – KERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÓIPAR ÉS IDEGENFORGALOM az alábbi oktatási profilokkal: - kereskedő - szakács - pincér - cukrász

A tanulók létszáma és a tagozatok száma a 2006/2007. tanév kezdetén

Sz. M. Összesen

I. 183/7 78/3 271/10

II. 152/6 75/3 227/9

III. 145/7 57/3 202/10

IV. 99/4 28/1 127/5

Összesen 589/24 238/10 727/34

3. Műszaki Iskola 20 tagozattal és 410 tanulóval a következő oktatási profilokra: férfi és női fodrász, autómechanikus, lakatos, elektromechanikus, villanyszerelő, autóvillany-szerelő és számítógépes tervező gépésztechnikus. A tanulók létszáma és a tagozatok száma a 2006/2007. tanév kezdetén

Sz. M. Összesen

I. 106/4 70/3 176/7

II. 72/4 35/2 107/6

III. 75/4 41/2 116/6

IV. 23/1 23/1

Összesen 276/13 146/7 422/20

Az óbecsei község középiskoláiban összesen 1668 tanuló folytatja tanulmányait, a foglalkoztatottak össz létszáma pedig 191. Az oktatás magyar és szerb nyelven folyik. A tanulók és tanárok jelentős része Óbecse községen kívül él, és autóbusszal utazik Óbecsére. V. 6a. 1. 4. Zenei oktatás Az óbecsei Petar Konjović Alapfokú Zeneiskolának 280 tanulója van, a tanítás magyar és szerb nyelven folyik. Az iskolában zeneóvoda és előkészítő tagozat is létezik. Az iskolában zongora tanszak, vonós tanszak, tambura tanszak, harmonika tanszak és szólóének tanszak működik. Az iskola énekkara, harmonika zenekara és vonós együttese több évre visszamenőleg magas helyezéseket ér el a különféle versenyeken. V. 6a. 1. 5. A pszichikai fejlődésükben enyhén fogyatékos gyermekek oktatása Községünk területén egy speciális iskola létezik, a pszichikai fejlődésükben enyhén fogyatékos gyermekek általános és középfokú oktatására. A Testvériség Iskolának 197 tanulója és 30 foglalkoztatottja van. V. 6a. 1. 6. Felsőfokú oktatási intézmények Községünkben tavaly megnyílt a Braća Karić Egyetem menedzsment-tanszéke, ami lehetővé teszi, hogy gyermekeink Óbecsén szerezzenek egyetemi oklevelet. V. 6a. 1. 7. em formális oktatás (és idegennyelv-iskolák) A Božidar Adžija Népegyetem és a zimonyi Nyitott Népegyetem tanfolyamok szervezése útján lehetővé tette a felnőttek meghatározott szakmákra való kiképzését. Óbecsén legalább négy magánkézben levő idegennyelv-iskola működik.

A Közgazdasági-kereskedelmi Iskolát az újvidéki Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság feljogosította anyanyelv-, idegen nyelv- és informatikai tanfolyamok szervezésére. 1959 óta létezik a STIL vállalat, amely termeléssel és szolgáltatásnyújtással foglalkozik, ennek keretében pedig az olyan fiatalok gyakorlati és elméleti kiképzését is végzi, akiknek nincs lehetőségük a továbbtanulásra. Oktatási programjában a keresett és hiányszakmák szerepelnek: szabó, fodrász, kozmetikus, szövőmunkás, masszőr, segédkönyvelő, kőműves és homlokzatkészítő, szobafestő, szolgáltató szakmunkák… Az iskolák gyakran együttműködnek és támogatják a nem kormányzati szervezetek, ifjúsági irodák… által szervezett műhelyeket és szemináriumokat. V. 6a.1. 8. Továbbképzés és átképzés A Közgazdasági-kereskedelmi Iskolában lehetőség van a tanulók és a felnőttek továbbképzésére, valamint átképzésére a következő oktatási profilokban: kereskedelmi technikus, közgazdasági technikus, pénzügyi technikus, kereskedő, pincér, szakács, cukrász, továbbá a rendkívüli iskoláztatásra a cukrászokat képző profilban. Várható a négyévi tartamú oktatási profilok hitelesítése is, ahol, elsősorban továbbképzés, átképzés és specializációk formájában, idegenforgalmi, szakács és vendéglátóipari technikusi szakmákra képezik ki a tanulókat. A Közgazdasági-kereskedelmi Iskolában olyan irányú törekvések is vannak, hogy az iskola az újvidéki Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság segítségével felnőtt kiképző központtá váljon az Európai Bizniszkompetenciai Engedély (EBC*L) megszerzésére. V. 6a. 1. 9. Az oktatási intézmények pénzelésének folyamata Az oktatási intézmények pénzelése különböző forrásokból történik: A foglalkoztatottak fizetését az oktatási és sportminisztérium ingerenciája alá tartozó köztársasági szintről pénzelik. Részben az oktatási intézmények objektumain történő beruházások és munkálatok is a szóban forgó köztársasági minisztérium és a tartományi titkárság illetékességébe tartoznak, bár gyakran megtörténik, hogy az eszközbiztosítást illetően a legnagyobb terhet a helyhatóság vállalja magára, nemegyszer pedig maguk az iskolák és a szülők is segítenek. Az oktatási intézmények anyagi költségeit a községi költségvetésből pénzelik. Az illető költségek alatt az intézmények rendszeres beruházásos karbantartásának, fűtésének költségei, a többi kommunális költségek, az épületek biztosítása és a hasonló kiadások értődnek. A harmadik pénzelési formát az adományok képezik, amelyekre az intézmények pályázatok útján tesznek szert. V. 6a. 1. 10. Helyiségfeltételek és tanszerekkel való felszereltség A községi iskolák fejlesztési terveiből kiderül, hogy többségük a különféle szertárakkal, médiatárakkal és laboratóriumokkal való felszerelésre helyezik a főhangsúlyt, ugyanakkor egyes iskolák a helyiséghiány problémáját is felvetik. Az általános iskoláknak számítógép-felszerelésre, taneszközökre, oktatói segédeszközökre és szakirodalomra van szükségük. A Műszaki Iskolában a megfelelő oktatói segédeszközök hiánya mellett az ajtók, ablakok is nagyon rossz állapotban vannak, renoválni kellene az egész épületet és szanitáris gócot kellene építeni a tanulók számára A Közgazdasági-kereskedelmi Iskolában azon kívül, hogy nincs elegendő tanterem, problémát jelent a kereskedelmi és vendéglátóipari szertárak hiánya is.

A Zdravko Gložanski Általános Iskola, a Műszaki Iskola és a Közgazdaságikereskedelmi Iskola közös problémájaként jelentkezik a tornaterem hiánya. Habár a község középiskolái informatikai szertárakkal való felszereltsége alapjában véve kielégítő, ezek a szertárak nincsenek kellő mértékben kihasználva. Az általános iskolákban feltétlenül létre kell hozni az informatikai szertárakat. Néhány általános iskolában helyiséget és felszerelést kell biztosítani az 1—4. osztályú gyermekek hosszabbított tartózkodására. A Testvériség Általános és Középiskolában fel kell javítani az oktatási és a tanításon kívüli tevékenységet, tekintettel, hogy olyan iskoláról van szó, ahol fejlődési zavarokkal küszködő gyermekek tanulnak (helyiség, felszerelés, taneszközök, szakmai továbbképzés stb.). V. 6a. 1. 11. Szakmunka és káderek A község oktatási hálózata kellő számú szakkáderrel rendelkezik, egyedül magyar nyelvű szakkáderekből van hiány. Ezen kívül az iskolák többségében kevés az adminisztrációs és technikai személyzet. V. 6a. 1. 12. Együttműködés a releváns tényezőkkel és azok bekapcsolása az oktatási folyamatba Az óbecsei iskolák alapjában véve jó együttműködést alakítottak ki a környék releváns tényezőivel (Városi Színház, Szociális Központ, a Vöröskereszt Községi Szervezete, Egészségház, Belügyi Osztály…). V. 6a. 2. Helyzetelemzési záradékok V. 6a. 2. 1. Iskoláskor előtti oktatás Az oktatási-nevelési munka terén az alábbiak szerepelnek tervben: - a bölcsődei kapacitások kibővítése - a kétnyelvű tagozatok számának növelése - a gyermekek informatikával való korai megismertetéséhez szükséges feltételek biztosítása - a gyermekek régi, ma is létező szakmákkal való megismertetése (gyapjúfonó, pék, kosárfonó…). Ahhoz, hogy valóra váljanak a fent említett tevékenységek és jobb feltételek teremtődjenek a gyermekek tartózkodására, az elkövetkező időszakban a következőket kell megtenni: - adaptálni kell az óbecsei JNH u. 80. szám alatti épületet (mivel a menekültek kiköltözése után alkalmatlanná vált a gyermekekkel való munkára – ezt a Községi Bizottság is megállapította) - lehetővé kell tenni több óvónő foglalkoztatását a kétnyelvű tagozatokon - informatikai szertárakat kell kialakítani minden objektumban, illetve számítógépeket kell felszerelni a 3—7 éves gyermekekkel foglalkozó oktatási-nevelési tagozatokon - adaptálni kell a péterrévei Kis zárda épületét, és egy részét alkalmassá kell tenni a gyermekek régi szakmák megismerésére irányuló kutató tevékenységére. Tervben szerepel a gyermekek kutatómunkával kapcsolatos tevékenységének új tartalmakkal való gazdagítása is, ennél fogva az objektumokat korszerű audio-vizuális készülékekkel, mikroszkópokkal, homokórákkal… kell felszerelni.

V. 6a. 2. 2. Iskolai oktatás Az ipar, elsősorban a kisipar részvételével az iskolák gyakorlati oktatásra szolgáló specifikus berendezésekkel való felszerelésében, a külföldi és hazai adományok folyamatos megpályázásával, valamint a helyhatósággal való együttműködés útján számos időszerű problémát meg lehetne oldani. A minőséges és korszerű oktatási folyamat biztosítása szempontjából valamennyi iskola kulcsfontosságúnak tartja a szabványos munkaértékelési és önértékelési elv bevezetését, a tanárok állandó szakmai továbbképzését, új oktatási módszerek alkalmazásával való megismertetését. Minden iskolában érdekeltté kell tenni, és motiválni kell a tanárokat az edukációra és továbbképzésre. A szóban forgó oktatási rendszer keretében még megemlíthetjük az iskolák új tagozatok (pl. a Gimnáziumban) beindítása, új oktatási profilok kialakítása (a Közgazdaságikereskedelmi Iskolában) és hosszabbított tartózkodású tagozatok megnyitása (Testvériség Iskola) iránti érdekeltségét. Meg kell említeni a felnőttképzést és a hathónapos, illetve egyéves szaktanfolyamokat is a Közgazdasági-kereskedelmi Iskolában. A Gimnáziumban, külön projektumként, beindult az interkulturális oktatás. Az iskolán kívüli intézményekkel és szervezetekkel való együttműködés terén: - fel kell javítani az iskolák kommunikációját a foglalkoztatási szolgálatokkal - fel kell javítani a kommunikációt a gazdasággal, a káderszükségletek elemzése értelmében - a helyi önkormányzatot intenzívebben be kell kapcsolni a község oktatási rendszerébe - együttműködést kell kialakítani a községen belüli és kívüli nem kormányzati szervezetekkel - javítani kell az iskolák közötti együttműködést – közös akciók, kezdeményezések - községi szinten létre kell hozni a diákparlamentet, amely összekötő kapocs lesz az iskolák, a lokális közösség és a gazdaság között. V. 6b. KULTÚRA V. 6b. 1. Helyzetismertetés és –elemzés Óbecse régóta létező, ennél fogva kultúrhagyatékokban és hagyományokban gazdag helység, amelyek közül némelyek a régmúltba nyúlnak vissza. A ma létező kultúrintézményeket a helyi önkormányzat alakította meg az akkoriban, vagyis a múlt század második felében szokásos modell szerint. Többségük még most is e modell szerint működik, úgyhogy a szóban forgó területen egyfajta anakronizmus észlelhető. Tény, hogy Óbecsén mindig közönségre találtak a különféle kultúresemények, a dilettanizmus, illetve az amatőrizmus, korszaktól függően igen fejlett volt. Óbecsének számos olyan szülöttje van, akik mint hivatásos alkotók, kimagasló eredményeket értek el a kultúra területén, és hírnévre tettek szert, de mindez valahol máshol, Óbecsén kívül történt. V. 6b. 1. 1. Hivatalos kultúrintézmények, amelyeket a helyi önkormányzat alapított A Városi Színház szerteágazó tevékenységet fejt ki, ennél fogva a város központi kultúrintézményének tekintődik. Az épület szolid állapotban van, műszaki felszereltsége eléggé szegényes, az intézménynek az igazgató mellett, három állandó foglalkoztatottja van, szükség szerint pedig tiszteletdíjas munkatársakat alkalmaznak. Az Alkotóközpont keretében

két csoportból álló gyermekszínjátszó stúdió és ifjúsági színpad működik, valamennyi szerb nyelvű. A gyermekekkel szakszerű munka folyik. Biztosítva vannak az eszközök és a káderek a magyar nyelvű csoport munkájához is, ellenben a gyermekek, a szülők és tanügyi munkások részéről nem nyilvánul meg érdeklődés színjátszó csoportok alakítása iránt. Az alapító – Óbecse község – a fizetéseket és a dologi költségeket fedezi. A 2007. évben - hosszú idő után - a községi költségvetésben saját produkcióra is sikerült eszközöket kiválasztani. Ezek az eszközök csekélyek, de aranyat értek. A többi szükséges pénzeszközt, a színházklub, védnökök és adományozók útján biztosítják. Az idén immár ötvenedik alkalommal szervezik meg a Májusi Játékokat, tervben szerepel az Ifjúsági Színházi Fesztivál megszervezése, ezen kívül pedig professzionális színpadi előadás bemutatását is előirányozták óbecsei és belgrádi hivatásos színészek vendégszereplésével. Folyamatban van az egykori mozi épületének táncházzá és a Városi Színház valamikori tánctermének kisszínpaddá való átalakítása is. A Városi Múzeum nagy potenciállal rendelkező kultúrintézmény. 1953-ban alakult meg. Szakképzett kádereket foglalkoztat, gazdag régészeti, történelmi, művészettörténeti és etnológiai gyűjteménnyel rendelkezik. Pénzelése az óbecsei községi költségvetésből történik. A Múzeum épülete rendkívül rossz állapotban van, az egykori Milo Szálloda helyisége pedig üresen kongnak és használhatatlanok. A legnagyobb fogyatékosság, hogy nincs egy állandó jellegű tárlat a város és a község múltjából. A Népkönyvtár ugyancsak egy rossz állapotban levő épületben működik. Folyamatban van az objektum részleges szanálása, ami által megfelelőbb helyiség biztosítódik a könyvállomány elhelyezésére és a foglalkoztatottak munkájára. A Könyvtár csaknem 100 000 könyvből és publikációból álló magyar és szerb nyelvű könyvállománya a központi könyvtári épületben és a településekben működő könyvtári tagozatokban van elhelyezve. A Könyvtár ezen kívül jelentős legátumalappal rendelkezik. V. 6b. 1. 2. Polgári egyesületek a kultúra terén Óbecsén több művelődési egyesület működik, amelyek tevékenysége túlnyomórészt a táncra alapozódik, legyen az akár népi, akár modern tánc. A lakosság nemzeti összetételére való tekintettel, két művelődési egyesületnek, a Djidonak és a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörnek kimagasló szerepe van a két nemzet folklórkincsének megőrzésében. A településekben is működnek művelődési egyesületek, amelyek a nemzeti identitás megőrzésével foglalkoznak ebben a multietnikai közösségben. A 90-es években figyelemreméltó tevékenységet fejtett ki az Itaka Egyesület, amely a lokális közösségben az angazsált, modern, intermediális, művészeti és kultúrgyakorlat hordozójának szerepét töltötte be (szabadtéri hangversenyek, tribünök, urbánus „provokációk” és hasonlók). Az Egyesületet művelt, aktív személyek alkották, akiket a háború visszahozott városukba, és akik hosszabb ideig itt maradtak. A demokratikus változásokat követően az Itaka egyszerűen megszűnt, hogy teret nyisson a fiatalok új nemzedékének, akik rövid élettartamú, nem formális csoportokat alakítottak, valamilyen parciális kultúrkoncepció (zenei fesztiválok, rövidfilm-fesztiválok és hasonlók) valóra váltása céljából. A manapság aktív egyesületek közül, melyek szélesebb értelemben kívánnak kultúrával foglalkozni, mindenképpen említésre méltók: a BIG – Óbecsei polgári kezdeményezés, Óbecse Község Gyermekbarát Egyesülete, a Than Fivérek Értelmiségi Kör, a Bácsföldvári Kultúrkör, néhány, festőművészeket és fafaragókat maga köré tömörítő egyesület stb. Rendkívül jelentős kiemelni Óbecse község zenei színpadát is, amely kiváltképpen a 90-es években fejtett ki gazdag tevékenységet (Eva Braun, Popcycle, Zemlja, Tanja Banjanin

i Nacija bend). Manapság Óbecsén a pop- és a rock-kultúra az ún. „garázs” bendekre szorítkozik, amelyek nem eléggé affirmálódtak környezetünkben. A kultúrintézmények pénzelése a községi költségvetésből történik. Az anyagi költségek és a foglalkoztatottak fizetéseinek fedezéséről van szó, míg a tevékenység pénzelése szórványos. A községi költségvetésből pénzelik a polgári egyesületek kultúrtevékenységét is, de ez ösztönszerűen, tervszerűtlenül, bármilyen pályázati eljárás nélkül történik. Olyan mechanizmus sem létezik, amely kapcsot képezne a kultúrtevékenységek és a potenciális adományozók, illetve községi vállalatok között. V. 6b. 2. Helyzetelemzési záradékok Óbecse község a formális és a nem formális kultúrtevékenységeket illetően is elegendő erőforrással rendelkezik. Káderekből kevés van. A pénzelés ösztönszerű, terv és világosan megfogalmazott célok nélkül történik. V. 6c. TESTEVELÉS V. 6c. 1. Helyzetismertetés és –elemzés „SEMMI SEM MERÍTI KI ÉS TESZI TÖ.KRE A..YIRA AZ EMBERT, MI.T A FIZIKAI TÉTLE.SÉG” – Arisztotelész A sport, mint specifikus társadalmi ág, jelentkezése a történelem során azzal a pillanattal azonosítható, amikor az ösztönösen kiváltott műveletek vagy viselkedések, amelyek nem a biológiai, anyagi vagy hasonló egzisztenciális szükségletek kielégítését szolgálják, de mégis a reprodukcióval állnak kapcsolatban, az egyének vagy csoportok tudatos tevékenységévé alakulnak át. A sport tehát a tudatos viselkedés megnyilvánulási formáihoz kötődik. A sport a mai ember elválaszthatatlan szükségletévé, ugyanakkor szokásává vált, amely az ember egészsége megőrzésének szükségességéből, a szocio-kulturális kihívásokból eredően alakult ki. Ennél fogva a testnevelés alapelvei: - a mindenki számára egyforma hozzáférhetőségi lehetőség - a humánusság - a választási és az önkéntességi szabadság - a biztonság és az egészség - a tolerancia, az etnikai méltányolás és mérsékeltség a személyiség teljes kialakítása irányában - egybehangoltság a természettel és a társadalmi környezettel - függetlenség a politikai, kommerciális és pénzügyi célokra való kihasználtságtól. A Szerb Köztársaság szintjén 1996-ban meghozott sporttörvény értelmében, az intézményesített sportszerkezetet az alábbiak alkotják: - a sportszervezetek - azok szövetségei - a szakegyesületek - a hivatásos sportolók szakszervezetei. A piramis alapját a sportszervezetek képezik, amelyek az érdekeltségi szférájukat illetően két félék lehetnek: klubok vagy sporttevékenységgel foglalkozó szervezetek.

A község sportrendszerét nézve, és hogy az, részben objektív, de túlnyomórészt szubjektív emberi okokból kifolyólag miként (nem) működik, nem marad más hátra, mintsem, hogy elméleti és gyakorlati szempontból megpróbáljunk javítani rajta, mert közösségünk, az itt élő emberek, kétségkívül gazdagabb sport-tartalmakat, minőséges sportrendezvényeket, funkcionális sportlétesítményeket, ami pedig a legfontosabb, egészséges gyermekeket és ifjúságot érdemelnek. Ezzel a dokumentummal megadtuk az irányelveket arra, hogy a törvénnyel és a város lehetőségeivel összhangban hogyan kellene működnie a község sportrendszerének. Visszatekintve az eltelt tizenegynéhány évre, leszögezhetjük, hogy a sport és a sportklubok fejlődése, illetve előrehaladása kizárólag azoknak az egyéneknek a jóakaratától függött, akiknek az adott pillanatban lehetősége volt a sportba történő eszközbefektetésre. Mindezek a sportok és klubok professzionális eredményeket értek el, országos bajnokok voltak, részt vettek az európai versenyeken, sőt európai bajnoki címet szereztek, hogy azután alacsonyabb versenyrangra süllyedjenek, vagy ami még tragikusabb, hogy abban a pillanatban, amikor elfogytak az eszközök, teljesen megszűnjenek. Nem kétséges, hogy mindezek a sikerek Óbecsét feljuttatták az ország és Európa sporttérképére, és hozzájárultak a sport fejlődéséhez a városban és a községben, de megmaradt a keserűség, hogy nem lettek maximálisan kihasználva községünk előrehaladására, és a községi sportbrend fejlesztésére. Ma, mindezek a sikerek után, községünkben a sport alacsony szintre süllyedt, a sportrendszer nem működik, nem létezik konkrét tervekkel alátámasztott sportfejlesztési stratégia, és minden ösztönszerűen történik. Hiányzik a megfelelő törvénykeret is – az erre vonatkozó törvényt még nem hozták meg. Községi szinten nincs kialakított sportpolitika. Hiányzik a munkatestület, amely ennek a politikának a kialakításával foglalkozna. Az igazgatási funkció nincs pontosan meghatározva. Nem létezik pénzügyi keret – csak a költségvetési eszközökre támaszkodik. Nincs elegendő funkcionális sportpálya. Nem kielégítő a káderösszetétel. Az iskolai sport, mint bázis, háttérbe szorul. A rekreációs sport egyéni próbálkozásokra szorítkozik. Az amatőr sportot illetően nincsenek világosan meghatározott kritériumok. Óbecse község területén 41-néhány nyitott és fedett sportpálya létezik (eltérő műszaki és működési lehetőségekkel), beleértve az iskolai pályákat és tornatermeket is. Mellékelve: az objektumok táblázata. Ami a sportklubokat illeti, belőlük 46 van, és a Községi Sportszövetség keretében, vagy mint polgári egyesületek működnek. A községi sport fejlődésének alapját a sportágak, a sportpályák, és maga a sportolók számának növelése képezi. A követendő irányvonal: „A sportba történő eszközbefektetéssel pénzt takarítunk meg az egészségügynek”. A sport révén a helyes társadalmi értékrendet kell affirmálni. V. 6c. 2. Helyzetelemzési záradékok Ahhoz, hogy a sportrendszer megfelelőképpen működjön, előzetes tervezésre van szükség. Olyan szakemberek kellenek, akik a stratégiai terv keretében képesek végrehajtani a folyó évi operatív tervet. Fontos, hogy ne legyen hiány ötletekben, és hogy meglegyen a készség azok valóra váltására. A sporttanács a közvetítő szerepét töltené be a sportszervezetek ötletei és az Óbecsei Községi Képviselő-testület megvalósításukra irányuló ambíciói között.

Itt néhány olyan ötletet és olyan irányú törekvést tárunk fel, amelyeket véleményünk szerint belátható időn belül meg lehet valósítani: * a sporttanács és a városi sportigazgatóság munkatestület formájában való létrehozása, melynek elsődleges feladata, hogy megfelelő státust harcoljon ki a sportnak a községben * együttműködés a gazdasággal – más oldalon is kutatni kell a sporterőforrások után. Ennek valóra váltása céljából a Sportszövetséggel és a sportklubokkal közös akciót kell indítani a községbeli és a községen kívüli védnökök, illetve cégek ösztönzésére, amelyek érdeket találnának abban, hogy eszközeiket az óbecsei sportba fektessék be. Az ilyen cégeket és védnököket különféle kedvezményekben kellene részesíteni (pl. olcsóbb ügyviteli helyiség, olcsóbb építési földterület, ingyenes telkek a gyáripari övezetben és különféle kedvezmények az új beruházók részére) * községi szinten létre kell hozni a Sportdinár-alapot. Részben ebből az alapból fedeznék a sportszervezetek manipulációs költségeit. A védnökök és a cégek ide fizetnék be a sportra szánt eszközöket, az eszközfelhasználás pedig nyilvánosan történne * állandó együttműködés a Tartományi Sportügyi Titkársággal, a sportigazgatósággal, más kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, továbbá a projektumpályázatok állandó kísérése, ami lehetővé tenné a sportrendszer gyorsabb fejlődését * a meglévő sportlétesítmények vagyonjogi kérdéseinek megoldása * benevezés a 2011. évi munkásolimpia házigazdájának megválasztására kiírt pályázatra és lobbyzás a szervezési jog megszerzése céljából * nem ártana elgondolkodni a sportturizmus fejlesztéséről sem, mivel erre Óbecsén kiváló feltételek léteznek. Pillanatnyilag a község legnagyobb lehetősége éppen a sportturizmusban rejlik. A sportturizmus fejlesztését illetően előnyt jelent a sportközpont, a szálloda, a gyógyfürdő és a 200 m távolságra levő természeti környezet (Tisza, erdőtelepítők parkja). Fogyatékosság viszont a szálláskapacitások és a nyitott sportpályák hiánya, amire megoldást kell találni. A sportturizmusra nézve igen jelentős az is, hogy községünkben a vadászturizmus fejlesztésére is megvannak a szükséges feltételek, illetve erőforrások. Ahhoz, hogy a sportturizmus életre keljen, meg kell alakítani, és működőképessé kell tenni a turisztikai szervezetet, amely a sporttanáccsal együtt irányítaná az idegenforgalom említett formáját. SWOT-elemzést kell készíteni a lehetőségekről és a fogyatékosságokról, és ez alapján kell tervezni a további munkát. Az állami szinten létrejött turizmusfejlesztési alap segítségével, kölcsönök útján, mindezt valóra lehetne váltani. Fontolóra kell venni a kongresszusi és falusi turizmust is. * meg kell oldani a Mladost Ifjúsági Sportközpont státusát, amely tartalmaival regionális jelentőségű lehetne * egy 120 férőhelyes hostel építése a sportturizmus szükségleteire, ami által megoldódna az elhelyezési kapacitások problémája * kút fúratása és kiépítése, hogy ezzel csökkenjenek a Mladost Ifjúsági Sportközpont vízköltségei * a Partizán Testnevelési Otthon renoválása, amire már elkészült a projektum (a nyitott pályákra és a teremre vonatkozóan is) * még egy labdarúgó pálya építése a sportturizmus szükségleteire * a sportklubok pénzelésére szolgáló költségvetési eszközök elosztási kritériumainak módosítása. A sportrendszer sikeres működése elsősorban a káderek műszaki és szakmai képzettségétől, munkakészségétől függ. Manapság, amikor Óbecse község sportrendszere irányvesztetten működik, amikor nem irányított az erőforrások kezelése (költségvetés, dologi erőforrások), amikor a sport mélypontra süllyedt, nagyon sok lelkes és kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy megjavuljon a helyzet.

o Meg kell határozni Óbecse község sportpolitikáját (a sporttevékenységek felépítésének formáját). o Központosítani kell a sportrendszer irányítását. o El kell készíteni a pontos pénzügyi tervet (költségvetést). o Szükség van a szakkáderek edukációjára és továbbképzésére. o Az iskolai és az amatőr sport útján a sport tömegesítésére kell törekedni. Óbecse község sportrendszere már elmozdult a holtpontról, a fenntartható fejlődési stratégia pedig kétségkívül még jobban felgyorsítja majd ezt a pozitív irányú folyamatot. Fontos, hogy ne vesztegessük az időt, és azonnal lássunk hozzá a problémák megoldásához. Eközben mögöttünk kell hagynunk a múltat, és tekintetünket a távlatok, az óbecsei sport jövője felé kell irányítanunk, ami a rendelkezésünkre álló erőforrások hatékonyabb kihasználását és új tartalmak szervezését teszi szükségessé. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy a sport rengeteg pénzt hozhat a községnek, ezért a község intézményeinek is teljes mértékben hozzá kell járulniuk egy igazi sportrendszer létrehozásához, azaz: A HELYES TÁRSADALMI ÉRTÉKREND KIALAKÍTÁSÁHOZ A SPORT, EGÉSZSÉG ÉS NEVELÉS RÉVÉN. A sporttanácsot vagy sportigazgatóságot, mint munkatestületet, olyan hivatásos és volontőr személyek kell, hogy alkossák, akik értenek a sporthoz, és akik majd munkájukért az Óbecsei Községi Képviselő-testületnek tartoznak felelősséggel. A munkatestület munkájába be kell kapcsolni a sport-, idegenforgalmi és ifjúsági kérdésekben illetékes községi menedzsert, a Sportszövetség elnökét és titkárát, a Sportközpont igazgatóját, az iskolai, amatőr és rekreációs sport irányítóját. A tanács feladatkörébe tartozna a községi szintű sporttevékenységek megszervezése, a tanácson keresztül történne a sporttevékenységekhez szükséges erőforrások használata, valamint a helyhatóság és a sportszervezetek (klubok) közötti kommunikáció. Az iskolai sport, mint a sportrendszer összetevő része Iskolai és iskolaközi versenyeket kell szervezni, ahol a győztesek továbbjutnak a körzeti, regionális versenyekre. Nyilvánvaló, hogy ez a módszer a sport tömegesítéséhez vezetne, ugyanakkor egyre több gyermeket választana el az utcától, és mindazoktól a negatívumoktól, amelyeket az ilyen élet hordoz magával. Evégett az iskolai sport résztvevőit be kell kapcsolni a sportklubok sportiskoláiba, hogy amatőr alapon űzzék a sportot. Közülük azután majd kiválnak az élsportolók, a többi gyermek pedig a sportiskolán keresztül megtanulja, hogy mi is az a sportkultúra, és a későbbiek során sem mond le a rekreatív sportolásról. Az amatőr és a rekreációs sportot külön kell választani egymástól. Ki kell jelölni a pontos határt, és meg kell határozni a községi sportklubok státusát. A sport irányításában, a sporttörvény értelmében, fontos szerkezetet képeznek az állami szervek. Az Óbecsei Községi Képviselő-testület által megalakított testület (sporttanács) helyi adminisztráció formájában irányítaná a sportrendszert. Az irányítási funkciót központosítanák, hogy tudni lehessen, ki mit tesz. A sporttanács a költségvetési lehetőségekkel arányosan eszközöket választana ki a sportobjektumok építésére, karbantartására és működtetésére, az iskolai versenyek szervezésére, a rekreációs sport serkentésére, a fiatal tehetségek támogatására, összhangban a községi szinten meghatározott sportfejlesztési tervekkel. Minden elkövetkező évre pontos pénzügyi tervet kell kidolgozni községi szinten. A sportrendszer könnyebb működésének biztosítása céljából, mielőbb szoros kapcsolatra kell lépni a gazdasággal.

A sportlétesítmények karbantartására és működtetésére szolgáló költségvetési eszközöket mindenképpen külön kell választani azoktól az eszközöktől, amelyeket a költségvetés a sportszervezetek számára irányoz elő. Községünkben a sportobjektumok nagyon rossz állapotban vannak. Jobb feltételek biztosításával nemcsak maga az edzési folyamat válna minőségesebbé, hanem a versenyzők is kétségkívül jobb eredményeket valósítanának meg. A sport fenntartható fejlődésének stratégiájára vonatkozó intézkedések, illetve akciótervek, a következőket szorgalmazzák: 1. Projektumokkal benevezni a sportrendezvények és a hozzájuk tartozó optimális infrastruktúra pénzelésére kiírt pályázatokra. 2. Kommunikáció, később pedig együttműködés a gazdasággal. 3. Együttműködés a környékbeli sportrendszerekkel, nem kormányzati szervekkel, ifjúsági irodákkal, turisztikai szervezetekkel és más sportintézményekkel. 4. A sportklubokon belül, szorgalmazni kell az edzőkáder továbbképzését. 5. Támogatni kell az új sportok és sportklubok kialakítását a mai modern ember szükségleteihez mérten, kiegészítő kritériumokkal, azok alkalmazásával és ellenőrzésével. 6. Akcióterveket kell kidolgozni a kiegészítő kapacitások (szálláskapacitások), a sporthoz és az oktatáshoz kötődő kísérő infrastruktúrák (hostel, diákotthon) kiépítésére. 7. Számítástechnikai sportközpont létrehozás, annak összekapcsolása a sporttanáccsal, a sportszervezetekkel, klubokkal, iskolákkal, az egészségházzal és az adatbázis hozzáférhetőségének biztosítása az érdekeltek számára. V. 6d. IFJÚSÁG V. 6d. 1. Helyzetismertetés és –elemzés Az ifjúsági szervezetek munkája és a szervezett ifjúsági tevékenység Óbecsén is, akárcsak az egykori JSZSZK többi községeiben, központosított volt, és olyan mérsékelten politikai szervezetek útján zajlott, mint a JKISZ, mely a programokat pártdirektíva és kényszeralapon hajtotta végre. A JSZSZK széthullását követően megszűnt a fiatalokkal folytatott ilyen alapú munka is, de ez még mindig jobb, mint az a helyzet, amely a háború kezdetén és a válság idején állt be. Ekkor ugyanis a fiatalok teljesen magukra maradtak. A JSZSZK szétesése után Óbecse területén többnyire a Vajdasági Ifjúsági Tanács maradványai (erdőtelepítők mozgalma, felderítő mozgalom), néhány nem kormányzati, vagy ahogyan azt annak idején nevezték „társadalmi szervezet” (Itaka, Petőfi MME, Djido) működött. A fiatalok, a fiatalok szükségletei és fejlődése vonatkozásában Óbecsén mindmáig egyetlenegy hivatalos határozatot, dokumentumot, vagy stratégiát sem hoztak meg. Köztársasági szinten sincs olyan testület, ügyosztály, iroda, amely a fiatalokkal foglalkozna. 2002 novemberében azután a Tartományi Sport- és Ifjúságügyi Titkárság Vajdaság Ifjúsági Tanácsával karöltve összehívta a Vajdaság területén tevékenykedő ifjúsági szervezetek, illetve ifjúsággal foglalkozó szervezetek képviselőit, hogy hozzálássanak Vajdaság ifjúsági politikai akciótervének kidolgozásához. A Tartományi Végrehajtó Tanács is támogatta az értekezletet, amelyet 2002. november 16-án tartottak meg és melynek munkájában 80 szervezet 200 képviselője vett részt, ezen kívül jelen voltak a Tartományi Végrehajtó Tanács, a reszort-titkárságok és a médiák képviselői is. Vajdaság ifjúsági politikai akcióterve az első olyan társadalmi folyamat Szerbiában, amelybe a társadalom összes szegmentumait bekapcsolták. Ez képezi Vajdaság Autonóm Tartomány fiatalokra irányuló stratégiáját.

A szóban forgó stratégia kidolgozása és realizálása egyedülálló példája annak, amikor az állam, a gazdaság, a polgárok és a médiák elhatározzák, hogy közös erővel szállnak síkra a célok valóra váltásáért. Ezzel a dokumentummal Vajdaság Autonóm Tartomány az ifjúságot olyan különálló társadalmi csoportnak ismerte fel, amelynek specifikus igényei, problémái és potenciáljai vannak, és elhatározta, hogy az akciótervben felsorolt intézkedések útján javít a vajdasági fiatalok helyzetén. A fiatalokra vonatkozó helyi jellegű dokumentumot a község összes fontos intézményeivel, az iskolákkal, a nem kormányzati szervezetekkel, az aktivistákkal, a médiákkal, valamint a Tartományi Sport- és Ifjúságügyi Titkársággal karöltve kell meghozni. Kidolgozásához partnereket kell találni, munkacsoportokat kell alakítani minden területre, elemezni kell az ifjúsági politikára vonatkozó hazai és külföldi releváns dokumentumokat, meg kell határozni a célokat, el kell készíteni az akciótervet, véleménykutatást, fókuszcsoportokat, vitákat kell szervezni, végezetül pedig nyilvánosan is be kell mutatni a dokumentumot. A 2000. évben az állami csúcsban végbement változások új, nem kormányzati szervezetek létrejöttéhez, új kezdeményezések kibontakozásához vezettek, és némi előrehaladást hoztak a fiatalokkal való munka terén. Habár megnövekedett a szervezetek száma, felsőbb szintről, a helyi önkormányzat részéről, mindmáig elmaradt, vagyis még csak most kezd beindulni az ifjúsággal és a fiatalok igényeivel foglalkozó szervezetek szervezett támogatása. Más részről, továbbra is nyilvánvaló, hogy Óbecsén nincsenek a fiatalok számára megfelelő tartalmakat nyújtó helyek, hiányoznak az olyan ifjúsági programok, amelyek egybetömörítenék a fiatalokat, és lehetővé tennék személyes, szociális, alkotói igényeik minőséges, szervezett módon való kinyilvánítását. Ezen kívül igen kifejezett a munkanélküliség is, de nemcsak az ifjúság körében, továbbá jelen van a kábítószer-élvezés, a fiatalok mozgékonyságának és tájékoztatásának problémája is. Amikor a fiatalokról, elsőbbséges életszféráikról és az ezekhez kötődő problémákról beszélünk, szólnunk kell néhány olyan területről, amelyeken problémákkal találják magukat szemben, és amelyekre külön hangsúlyt kell fektetnünk. Ezek az oktatás, a fiatalok egészsége, szociális és kultúrélete, valamint a foglalkoztatás. V. 6d. 1. 1. A fiatalok oktatása A tanulás életfogytiglan tartó ismeretszerzési folyamat, ami lehetővé teszi, hogy az ifjú személy felismerje, és valóra váltsa affinitásait, hogy önálló odaadó tagjává váljon társadalmunknak. A tanulás egy olyan egész, amelyet a formális és nem formális oktatás, valamint az élet iskolája alkot. A formális oktatás merev, hierarchikus, és időhöz kötött. Az ilyen oktatási forma hiányossága községünkben, de a szélesebb régióban is, hogy az egyénnek nem ad elegendő teret a személyes előrehaladásra, és a személyes affinitások kibontakoztatására. Az élet iskolája maga a mindennapi élet, mely során az egyén a család, a barátok, a vele egy korosztályúak, a média és a többi környezeti tényező révén szerez ismereteket. Manapság csökkentek az oktatási és kultúrtartalmak, ugyanakkor a fiatalok mozgékonysága is alábbhagyott. A nem formális oktatás harmadik formaként jelentkezik, amely a formálistól eltérően rugalmasabb, hajlamos a gyors változásokra, interaktív és impulzív. Ez az oktatási forma különböző szervezetek, klubok, egyesületek útján valósul meg, és különböző célcsoportokra irányul. A formális, nem formális és informális oktatás együttvéve átfogó ismereteket nyújt, és mint ilyen nem választható el egymástól.

A nem formális oktatással foglalkozó szervezetek kínálata korlátozott, a meglévők nem élveznek kellő támogatást, és nem eléggé ismertek. A tanulás elsődleges helye az iskola, de ugyanakkor az egyén szociális környezete is nagy hatást gyakorol. Kulcsfontosságú szerepet játszik az adoleszcens korban és a fiatalok éretté válása idején, a fiatalok munkaképessé tételében és a különféle társadalmi tevékenységekbe való bekapcsolódásuknál. Ezért az iskolatervek és –programok mellett, az is fontos, hogy az oktatási folyamat serkentőleg ható, egészséges és kellemes környezetben történjen. V. 6d. 1. 2. A fiatalok foglalkoztatása A fiatalok zöme negatív véleménnyel van a mai foglalkoztatási rendszerről, és a munkanélküliség magas foka félelemmel tölti el őket. A munkahiány komoly problémát jelent számukra, és nincstelenségre utal, ami azután a motiváltság hiányához, a továbbtanulási választék leszűküléséhez, a tehetetlenség érzésének kialakulásához és a kezdeményezési kedv elvesztéséhez vezet. Munkatapasztalat hiányában a fiatalok nehezebben tudnak munkához jutni. V. 6d. 1. 3. A fiatalok egészsége A fiataloknak az adoleszcens korban specifikus igényeik vannak. Ezeket a hirtelen növekedés és testi fejlődés váltja ki, de kapcsolatban állnak ennek az érzékeny életkornak a pszichológiájával is. Az adoleszcens kor kulcsfontosságú időszak az egészséges életstílus kiépítésében. Egyúttal olyan időszak, amely számos kockázatot hordoz magával. Ezért ebben az időszakban a fiataloknak szükségük van a támogatásra, a problémákkal kapcsolatos tájékozódásra, de ugyanúgy pszichikai támogatásra és a szülők megértésére is. A fiatalok a társadalom részéről nem részesülnek kellő támogatásban és gondviselésben, nincsenek kellőképpen tájékoztatva pszichofizikai állapotukról, az iskolákban nem folyik egészségügyi oktatás. V. 6d. 1. 4. A művelődés és a fiatalok szabadideje A fiatalok társadalmi és kulturális életére, kiváltképpen a kisebb környezetekben nincs sok lehetőség. A művelődési, sport- és szórakoztató tartalmak hiánya, az ifjú tehetségek elhanyagolása olyan szociális problémák kialakulásához vezethet, mint amilyen a kábítószerélvezés, a bűnözés, a téves értékrend. A kultúrtartalmak szegényesek, és általában nem felelnek meg a fiatalok igényeinek. Itt meg kell említeni a fiatalok szabadidejét is, melynek szerkezete és tartalma kulcsfontosságú az egészséges fiatal személy fejlődése szempontjából. Községünknek szüksége lenne egy aktív ifjúsági klubra, amely maga köré tömörítené a fiatalokat, tribünöket, hangversenyeket, sportversenyeket, műhelymunkákat, tanfolyamokat, edukációkat, jótékonysági akciókat stb. szervezne. V. 6d. 1. 5. A fiatalok aktív bekapcsolódása a társadalomba A fiatalok aktív részvétele a társadalomban nemcsak Óbecsén, hanem országos szinten is az utóbbi 15 évben a minimálisra csökkent. Kérdés, hogy ez azért van-e így, mert a társadalom és az intézmények nem bíznak meg a fiatalokban, vagy fordítva. Aktív részvétel alatt a fiatalok azon tevékenységét értjük, amelyet az iskolákban (iskolai parlament), ifjúsági

szervezetekben (aktív részvétel a különféle ifjúsági projektumok valóra váltásában), a fiatalok szervezeteiben és a politikai pártokban fejtenek ki. V. 6d. 2. Helyzetelemzési záradékok Amikor az ifjúságról beszélünk, két dolgot kell szem előtt tartanunk – a szociális oktatást és a fiatalok igényeit. A szociális oktatás az ember önfejlődésének, tudása és érzelmi fejlődésének megsegítésére irányuló tudatos törekvés, mely keretében a fiatalokat, akik egyébként a világ lakosságának 16%-át képezik, specifikus társadalmi csoportként kell kezelni, hiszen tőlük függ minden társadalom jövője. A fejlődési igények a fiatalok esetében, de ugyanúgy vonatkoztathatók a többi korcsoportra is, négy csoportba oszthatók: - elsődleges emberi szükségletek – táplálék, hő, az elsődleges fiziológiai szükségletek kielégítése - szeretet- és biztonságigény - a tisztelés és méltányolás igénye - az önidőszerűsítés, mint legfőbb és legátfogóbb igény. Mindezek az igények egy piramist alkotnak, és miután kielégültek az alapszükségletek, folytatódhat a felfelé haladás. A fiatalokkal folyó munka során sem a szociális oktatást, sem a fiatalok fejlődési igényeit nem szabad szem elől téveszteni. A demokratikus társadalom fejlettségét meghatározó mércék egyike a fiatalokhoz való viszonyulás. A fejlett demokratikus államokban a fiatalokat külön társadalmi csoportként ismerik el, melynek saját jogai és igényei vannak. Sajnos nálunk a fiatalokhoz való viszonyulás ilyen formája nem létezik. Nálunk még nagyon kevés az olyan mechanizmus, amely lehetővé tenné, hogy a fiatalok valóban a változások hordozóivá váljanak, és aktívan részt vegyenek a társadalom fejlesztésében. Az is a problémák közé tartozik, hogy nálunk a fiatalok kérdéseivel és problémáival gyakran a gyermekek problémái keretében foglalkoznak. A fiatalokra úgy kell tekinteni, mint a társadalom jövőbeni hordozóira, a változások kezdeményezőire és a jövő biztosítékára. Lesújtó az adat, miszerint a Szerbiában élő fiatalok 75%-a sohasem volt külföldön, a régiótól és Európától elszigetelten él, és ez még inkább fokozza bizonytalanságát, és elveszi a kedvét a kezdeményezésektől. A fiataloktól elvárjuk, hogy a változások hordozói és kezdeményezői legyenek, ugyanakkor a rájuk vonatkozó létfontosságú határozatokat valahol máshol hozzák meg. A szegényes kulturális és szociális környezet és az információk hozzáférhetetlensége kevés teret ad a fiataloknak az önfelismerésre, szükségleteik, erejük és gyengeségeik kifejezésére.

V. 7. EMBERI ERŐFORRÁSOK V. 7. 1. Helyzetismertetés és –elemzés V. 7. 1. 1. Lakosság Az emberi erőforrásokról való folyamatos gondviselés és az emberi erőforrások meggondolt kezelése a helyi önkormányzat és általában a község nyilvános szektora számára ismeretlen dolog. Csupán hallásból lehet tudni, hogy sok fiatal elhagyja ezt a környezetet, de ugyanakkor a nagyobb egyetemi központokban való tanulmányaik befejeztével sokan visszatérnek községükbe. A választópolgárok valamint a különféle kommunális és egyéb szolgáltatásokat (pl. oktatásügyi) igénylők jegyzékén kívül nem létezik semmilyen más adatbázis, ami jelentősen megnehezíti a helyhatóság beavatkozását az illető problémakörbe. Az emberi erőforrásokhoz való komolyabb és szisztematikus hozzáállás hiányában az emberek nem a közösség kincsévé, hanem annak problémájává válnak. A demográfiai helyzet, a demográfiai mozgékonyság vagy statikusság (migrációs folyamatok mindkét irányba), a lakosság életkori, nemzeti, nemi és képzettségi összetétele csupán statisztikai adatelem, nem pedig elemzés, aktív hozzáállásról pedig szó sincs sem községi, sem más szinten. Óbecsének 40 987 lakosa van, 1124 lakossal, vagyis mintegy 4%-kal kevesebb, mint az 1991. évben. Óbecse község a lakosság számát illetően a közepes népességű vajdasági községek közé tartozik, és Vajdaság összlakosságának 2,12%-át (1991), illetve 2,01%-át (2001) alkotja. A lakosság számának csökkenése a natalitás csökkenésének és a mortalitás növekedésének a következménye. A két népszámlálás közötti időszakban az átlagos évi elhalálozási százalék 16,26‰, a születési arányszám pedig 11,12‰. A lakosok száma tehát a szemlélt évtizedben 262-vel csökkent. A lakosságcsökkenés azonban nem újkeletű jelenség Óbecsén. Elegendő elmondani, hogy a község lakosságának száma 133 év alatt mindössze 14 916 lakossal gyarapodott, 1910-ben pedig a községnek csak 4500-zal kevesebb lakosa volt mint ma. A lakosság számának ilyen arányú alakulása a gazdasági és politikai okokkal (háborúk és az állami státus megváltozása) kiváltott depopuláció, valamint az alacsony fokú, sőt egyes időszakokban negatív természetes népszaporulat következménye. A 60-as évek végéig a népszaporulat 2,58—3,19‰ között alakult, majd hirtelen 1‰ alá süllyedt, 1980-ban pedig –2,1‰ volt. A két legutóbbi népszámlálás adatai arról tanúskodnak, hogy a természetes népszaporulat rohamosan csökken (1990-ben -5,2, 2000-ben -8,1‰). A születési és az elhalálozási arányszámot illetően Óbecse kimondottan negatív irányzatot mutat. A születések száma alapján a régió legalacsonyabb natalitású községei közé tartozik (olyan szinten van mint Bulgáriában és Magyarországon), ugyanakkor az elhalálozási arányszám alapján első helyen áll a régióban. Egyes referens országok születési és elhalálozási arányszámai

Albánia Bulgária Horvátország Magyarország Macedónia Lengyelország Románia

1990 2005 atalitás Mortalitás atalitás Mortalitás 24,2 5,9 19,9 6,5 11,6 12,4 8 14,4 11,9 11,1 11,6 11,8 11,8 14 9,9 12,9 12,3 7,9 14,7 8,7 14,6 10,2 10,6 9,9 13,7 11,1 10,4 12,4

Szlovákia Szerbia & Crna Gora Vajdaság Óbecse

15 14,9

10,2 10,2

11,9

17,1

10,8 12,4 10,8 9,9

9,8 10,9 14,4 16,6

A lakosság számának összcsökkenése valójában kisebb ettől az átlagtól, ami arra vall, hogy a mechanikus népszaporulat mérlege pozitív volt (több letelepülő, mint elvándorló) – 1000 új lakos. A natalitásra és a mortalitásra vonatkozó adatsorozat elemzésekor világosan látható, hogy a válság és az 1991—2000. évi háború mekkora hatást gyakorolt e község lakosságának fejlődésére. A születési arányszám 1993-ban volt a legnagyobb, egy évre rá azután 10,5‰-re csökkent (az 1993. évi infláció hatására). Egyúttal ez volt a legnagyobb évi csökkenés a szemlélt időszakban. Legalacsonyabb születési százalékarányt (9,7) 2000-ben jegyeztek, ami egyfajta válasz volt a háborús eseményekre és a NATO-bombázásra. A következő év viszont már 2,1‰-es növekedést hozott (az eddigi legnagyobb). A 2001. évtől kezdődően a születési arányszám szukcesszíven csökkenni kezdett és 2004-ben 9,9-re süllyedt (a második legnagyobb évi csökkenés a szemlélt időszakban). Az utóbbi három évben bekövetkezett népszaporulat-csökkenés aggodalomkeltő és komoly lépéseket igényel. Nemzeti szinten elkészült a népességpolitikai stratégia. A családok anyagi biztosításának különböző formáit főként csak Vajdaságban alkalmazták. V. 7. 1. 2. Az oktatás a jövő szolgálatában Milyen mértékben készek Óbecse lakosai vállalni a társadalmi és gazdasági változásokat? Óbecse hagyományosan mezőgazdasági terület. Manapság a lakosság 70%-a a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozik (közvetlenül vagy közvetlenül). A mezőgazdaság részaránya a munkaképes lakosság tevékenységében 59,75%-ról (1961) 32,74%-ra (1981) csökkent. Az egy dolgozóra jutó valamivel kevesebb, mint 7 hektárral a mezőgazdaság rendkívül extenzívnek mondható. Lényegtelen, hogy milyen tulajdonszerkezetű termőföldről van szó. A piaci gazdálkodás (mindennemű segítség és szubvenció révén) szükségszerűen a termelékenység fokozása irányában fog haladni, ami a munkaerőnek a mezőgazdaságból való további kiszorításához fog vezetni. Az ilyen alakulások következményeit a dokumentum előző szegmentumaiban mutattuk meg. Itt csak azzal a kérdéssel kívánunk foglalkozni, hogy ennek milyen következményei lesznek a lakosságra nézve. A mezőgazdaságban dolgozók és a kisebb birtokokkal rendelkező mezőgazdasági termelők olyan munkaerőréteget képeznek, amely nehezen változtat foglalkozást. Többnyire az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők kategóriájáról van szó, akik átképzése hosszadalmasabb és összetettebb, mint a többi kategóriáknál. Ennek a kategóriának a képzésére, még akkor is, ha továbbra is a mezőgazdaság területén marad, megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. A kis birtokokkal rendelkezők a kiutat vagy a biológiai termelésben (szerves mezőgazdaság), vagy az olyan termékek előállításában kell, hogy keressék, ahol nincs lehetőség a munka gépesítésére, illetve ahol korlátozottak az ilyen lehetőségek. Mindkét esetben tudásra, a specifikus termelés szabályainak ismeretére, a termékpiaccal való kapcsolat állandó fenntartására van szükség. Ennél fogva a jelen stratégiával az említett kategória esetében biztosítani kell a szükséges ismeretek elsajátítását, segíteni kell a termelés átirányítását, és lehetőséget kell

teremteni a társadalmi alapok és egyéb kedvezmények használatára, amelyek segítik az ilyen átirányulást. Az oktatást illetően Óbecsén viszonylag jó a helyzet. Az általános iskoláknak 3705, a középiskoláknak pedig 1751 tanulója van, ami azt jelenti, hogy a két oktatási fokozat kiterjedése meghaladja a 90%-ot. Azzal, hogy milyen szakmai kiképzésekre ad lehetőséget, ezúttal nem kívánunk foglalkozni, ellenben már első látásra megállapítható, hogy a tanulók többsége a fő termelési szektoron (mezőgazdaság és ipar) kívüli szakmákat választja. Ennek következtében sok középiskolai végzettségű fiatalnak pótképzés, specializált oktatási formák, tréningek útján kell elsajátítania a bizonyos munkák végzéséhez szükséges ismereteket. A komparatív előnyök, illetve a község azon képességének elemzésekor, hogy ide vonzza a beruházókat, általában mindig megemlítjük a képzett munkaerőt is. Tény azonban, hogy a munkanélküliek képzettsége az esetek többségében nem felel meg a korszerű termelés és szolgáltató tevékenység követelményeinek. Különféle kiképzési és pótoktatási formák fejlesztésével hatékonyabbá kell tenni az átképzést, az igénylők (munkát kereső vagy szakmát változtató személyek) szükségleteinek és igényeinek megfelelően. Ez sokkal célravezetőbb, mint a kihelyezett egyetemi tagozatok kommerciális alapon történő megnyitása, ahol nincsenek meg a feltételek a minőséges egyetemi szintű oktatásra. V. 7. 1. 3. Munkaerkölcs és életstílusok Az óbecsei község területén nyilvántartott 9935 foglalkoztatott (közülük 1837 magánvállalkozó vagy magánvállalkozónál dolgozó személy, 8098 pedig vállalatokban, intézményekben, szövetkezetekben és szervezetekben dolgozik) munkaerkölcsét illetően nem rendelkezünk pontos adatokkal. A foglalkoztatottankénti keresetekre vonatkozó legutóbbi adatok (nettó keresetek 2007 áprilisában) szerint, Óbecse községben az átlagkereset 22 289 dinár, a Dél-bácskai körzetben 30 428, Vajdaságban 27 326, a Szerb Köztársaság területén pedig 26 632 dinár volt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján Óbecse község területén 4333 munkanélküli személy van, köztük 2193 nő és 2140 férfi (2007 áprilisa). A humán erőforrások minőségének értékelésénél a munkaerkölcs és az életstílusok sem jelentéktelenek. A munkaerkölcs a munkahelyről való távolmaradások foka, a fegyelmi eljárások száma és egyéb mutatók alapján mérhető fel. Mivel ilyen vonatkozású adatokkal nem rendelkezünk, az értékelést a foglalkoztatottakhoz és a munkaadókhoz intézett körkérdés eredményei alapján kell elvégezni. Létezik ugyan egy olyan meggyőződés, hogy Vajdaságban a munkaerkölcs magasabb szinten van, mint az ország többi részében, de az ilyen „hitregékhez” végképp elővigyázatosan kell viszonyulni, és a kérdésre a választ pontos adatok alapján kell megadni. Az életstílus befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és munkaképességét. Az életstílus a szociális, szocio-kulturális, urbanisztikai, gazdasági és egyéb tényezők (hagyomány, nemzeti hovatartozás, képzettségi fok, intézményes kapacitás…) metszetét képezi. Tekintettel arra, hogy a község lakosságának zöme ilyen vagy olyan módon a mezőgazdasághoz kötődik, hogy a községben az idősebb populáció dominál, hogy a családok többsége házakban, nem pedig lakásokban és tömbházakban él, hogy az iskolázott ifjúság már évek óta folyamatosan elköltözködik stb., a község lakosságának „életstílusa” az alábbi jelzőkkel minősíthető: alacsony fokú mozgékonyság (szociális értelemben), viszonylagos zárkózottság, a közlékenység és az „eszmecsere” dinamikája értelmében, önelégültség a meghatározott mikroegészeken és mikroközösségeken (ház, udvar, munkahely) belül, vajmi kevés érdekeltség a szociális szerveződés és kötelezettségvállalás iránt…

Az óbecsei község „öntudata”, illetve „önazonossága” tekintetében végzett valamennyi véleménykutatás során a következő fázisok domináltak: egyhangúság, pusztaság, közönyösség, meddő próbálkozások a helyzet megváltoztatására. Más részről az átutazók, a kisszámú turista és az óbecsei gazdaság üzlettársai egészen másmilyennek, végképp pozitívnak látják az óbecsei közösséget. Amikor mindehhez még hozzáadjuk a lakosság nyilvánvaló elszegényedését, a városközpont urbanisztikai elhalását (a 80-as évek elején teljesen megváltozott nemcsak a központ kinézete, hanem annak szociális, illetve egyesítő szerepe is, és az emberek közkedvelt gyülekezőhelyéből egy steril adminisztratív központtá vált), a félelmet, amely a 90-es években befészkelte magát az emberek lelkébe (ínségtől, betegségtől, nincstelenségtől, háborúktól… való félelem), a nemzetek közötti fokozott bizalmatlanságot, akkor a község polgárainak „életstílusa” aligha tekinthető olyan tényezőnek, amely szavatolja a közösség gyors előrehaladását. A lakosság egészségi állapotáról és a betegségekről a dokumentum különálló fejezetében szóltunk. A humán erőforrásokat illetően azonban rá kell mutatnunk a munkahelyről való betegség miatti távolmaradásoknak a rossz étkezési szokásokkal és a nem kellő testi aktivitásokkal való összefüggésére, továbbá a túlzott alkoholfogyasztás veszélyére. Azt, hogy nem csupán közhelyről van szó, néhány tranzícióban levő ország példája is híven bizonyítja. Magyarország keleti részén például a beruházások szintje jóval alacsonyabb, mint az ország nyugati részén, többek között azért is, mert rosszak a lakosság szokásai és alacsony a munkaerkölcs. Az egészségügyi, sport-, nem kormányzati és egyéb szervezeteknek olyan programokat kell kifejleszteniük, amelyek hatással lesznek minden korcsoport életstílusának megváltoztatására. Az ifjúsági iroda, az ifjúsági klub, az oktatási intézmények és a fiatalok irányába tevékenykedő nem kormányzati szervezetek révén, elejét kell venni a kábítószerfogyasztásnak, az alkoholizmusnak és a dohányzásnak. Ez komoly és kitartó munkát igényel, mert csakis ily módon akadályozható meg a függőségi betegségek további terjedése. V. 7. 1. 4. Az irányvételek és az irányzatok elemzése A népességpolitika eredményessége elsősorban a gazdasági fejlődés ütemétől, ezen belül pedig a lakosság jövőbeli pozitív elvárásaitól függ. Semmi sem tud olyan serkentőleg hatni a népességpolitikára, mint a demokratikus alapokra, az emberi jogok gyakorlásának szavatolására épülő gazdaságilag fejlődőképes társadalom. A lelassuló népesedési mozgalom a lakosság elöregedéséhez vezet. Óbecse a lakosság korátlaga tekintetében a legelöregedettebb községek közé tartozik a régióban (egyedül Bulgária áll előtte). AZ IDŐS SZEMÉLYEK RÉSZARÁNYA AZ ÖSSZLAKOSSÁG SZÁMÁBAN

Bulgária Magyarország Szlovákia Románia Szerbia és Crna Gora Vajdaság Óbecse

50 éven felüliek 32,9 34,1 29,0 34,1 32,4 34,5 34,7

65 éven felüliek 17,1 15,6 11,6 14,7

15,4

Egy adott lokális közösségre nézve a lakosság elöregedettsége mindaddig, amíg nem akadályozza a község fejlődését, illetve nem okoz hiányt az emberi erőforrásokban, nem jelent problémát. Óbecsének nem kell ilyen veszélytől tartania, mivel a községben kifejezett a munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy a munkaerő-potenciál nem képez korlátozó tényezőt a fejlődésben. A lakosság elöregedése azonban kétségkívül befolyásolni fogja az elsőbbségek és a közösségi célok valóra váltását (megnövekszenek a szociális költségek, a kiadások az egészségügyre, többen szorulnak intézményes elhelyezésre stb.). Az aktív és az eltartott lakosság viszonyát illetően, ki kell térnünk még egy szempontra: a nyugdíjrendszer reform előtt áll. Azok a nemzedékek kerülnek sorba a nyugdíjaztatásra, akik többsége az inflációnak, recessziónak, embargónak és tranzíciónak kiszolgáltatott gazdaságban dolgozta le munkaéveit. Ezeknek a nemzedékeknek nem volt alkalmuk, sem pedig objektív lehetőségük arra, hogy gondoskodjanak jövőjükről, a nyugdíjba vonulás utáni biztonságukról. Másrészt az állam a XX. század 90-es éveiben teljesen devasztálta az összes szociális (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási, szociális biztosítási) alapot, jogosan merül fel tehát a nyugdíjba vonulók többsége szociális sorsának kérdése. A lokális közösségnek, akarva vagy akaratlanul is, szembesülnie kell az illető problémával. Eközben számolnia kell azzal, hogy a szóban forgó kategóriák nyugdíjjárandósága a megélhetési minimum határán fog alakulni, és hogy egyes esetekben rendszeresen felmerül majd az idős személyek elemi életszükségletei biztosításának problémája. A szociális szempontból veszélyeztetett idős személyek egy része nem számíthat arra, hogy majd a gyermekeik veszik őket gondviselésbe. Sok fiatal kivándorolt külföldre, vannak, akiknek ezt az anyagi helyzetük nem engedi meg, vagy munkanélküliek. Számukra az egyedüli megoldást a lokális közösség általános szolidaritásvállalása jelentheti. V. 7. 1. 5. A lokális közösség identitása Óbecse községre nyugodtan elmondhatjuk, hogy olyan közösség amelyik még mindig kutatja saját identitását. A kollektív identitást a múltban (Egykoron bizony Becse…) nem pedig a jelenben és a jövőben keresi, meglehet a magán- és közjellegű összejöveteleken gyakran hangzanak el olyan felszólalások is, hogy „Mi lenne ha…”, ami annak a bizonyítéka, hogy a polgárok szükségét érzik egy világos vízió kialakításának. Úgyszintén nagy a megrögzöttség mindkét nemzet hagyományos kultúrkoncepciójában (folklór). A másik véglet az alternatív kultúrterv, a fiatalok egyfajta menekülési formája ettől a népi – nemzeti központú modelltől. Mindez közéleti passzivitáshoz vezet, hiányzik a készség az üzleti kockázatvállalásra, az újításokra és hasonlókra. A társadalom idevalósiakra és úgynevezett jövevényekre való felosztása Óbecsén soha sem képezett jelentősebb tényezőt a község szociális felépítésében. Igaz, az itteni lakosság meglehetősen ragaszkodik a múlt értékeihez, és ezekben véli fellelni saját, mondhatnánk úgyis, helyi identitását (óbecseiek, földváriak, pecellóiak…). A lakóhelyhez való tartozás hangoztatása ellenére a lakosság a helyi hagyományokat nem igen tartja tiszteletben, és vajmi keveset tud róluk. Igaz, a múlt sötét eseményeiről (a háborúk áldozatairól) rendszeresen megemlékezik. Óbecse a 90-es évek során elveszítette azt az osztályt, amelyből a definíció szerint a lídereknek kellett volna kikerülniük. Felbomlott az értékrend, számos jeles ember elköltözködött Óbecséről, a vezető személyek nagy része pedig kompromittálta magát, és a lakosok nincsenek valami jó véleménnyel azokról, akiket csak feltételesen nevezhetünk az előkelő társaság tagjainak. Ennek ellenére Óbecsén, hagyományosan tisztelik a hierarchiát, az állami intézményeket és intézeteket.

V. 7. 2. Helyzetelemzési záradékok Az emberi erőforrások területén az egyik legfontosab feladat A KÖZÖSSÉG KOLLEKTÍV IDENTITÁSÁNAK KIÉPÍTÉSE. Ez irányban a következő lépéseket kell megtenni: * sürgősen meg kell határozni a község jelképeit (címer, zászló) * ezeket a jelképeket ki kell függeszteni a jelentősebb helyeken és fel kell tüntetni a dokumentumokon – összhangban a jelképek használatára vonatkozó szabályokkal * fel kell állítani a község azonosító jeleivel ellátott mobiliárokat (közlekedési táblák a község bejáratainál, padok, játszóterek…) * szocializálni kell a város főterét, és urbanisztikai-műépítészeti tekintetben át kell alakítani * az oktatási intézményeket be kell kapcsolni a községi önidentitás kialakításába * a stratégiába foglalt területekre polgári tanácsokat kell alakítani, amelyek a polgárok evaluációs-ellenőrző mechanizmusának szerepét töltenék be, a LA 21 implementálásában és későbbi modifikálásában, miáltal fokozódna a polgárok participativitása * ebbe a folyamatba a helyi információs szervizt is be kell kapcsolni * ütemesebbé kell tenni és új tartalmakkal kell gazdagítani a község közéletét (művelődés, szórakozás, aktív pihenés, rekreáció, sport), a célcsoportok igényeinek megfelelően. Aktív pronatális népességpolitika útján, összhangban a nemzeti népességpolitikai stratégiával, útját kell állni a mortalitás további növekedésének és a stratégia implementálási időszakának végéig a referens régiók szintjére kell csökkenteni. A munkanélküli polgárok számára, az igénylők, illetve a beruházók szükségleteivel összhangban, biztosítani kell a hatékony szakmai átképzést és továbbképzést. Itt különösen nagy figyelmet kell fordítani a kisebb földtulajdonosokra, akik a klasszikus mezőgazdasági termelés versenyképtelensége miatt át kell hogy álljanak a biotermelésre, ahol nincs, illetve csak nagyon kevés lehetőség van a munka gépesítésére. Mivel az óbecsei polgárok munkaerkölcséről nincsenek adatok, a hitregét, miszerint ez községünkben az állami átlag felett van, tényekkel kell alátámasztani, és e célból véleménykutatást kell végezni a dolgozók és a munkaadók körében. Az egészségügyi, oktatási, sport- és nem kormányzati szervezetek segítségével a helyi önkormányzatnak és a helyi önkormányzat ifjúsági irodájának ki kell dolgoznia a programokat az életstílus megváltoztatására, minden korosztályra vonatkozóan, elsősorban pedig az alkoholizmus, a kábítószer-élvezés és a dohányzás elleni küzdelmet illetően. A helyhatóságot fel kell készíteni az idősebb polgártársak iránti angazsáltságra és szolidaritásvállalásra, mert ezek az emberek a minimális nyugdíjak miatt, és mert gyermekeik nagyobb városokba költözködtek, kellő gondviselés és segítség nélkül fognak maradni.

VI. IRODALOM VI. 1. TELEPÜLÉSREDEZÉS 1. 2. 3. 4.

Zakon o planiranju i izgradnji (»Službeni glasnik RS« broj 47/03) Strategija prostornog razvoja – Prostorni plan opštine Bečej u izradi Prostorni plan Opštine Bečej . (»Sl. list opštine Bečej« broj 6/99 i 5/90); Generalni plan Bečeja iz 1998 sa izmenama iz 1999 god. (»Sl. list opštine Bečej« broj 7/98 i 6/99); 5. URBANISTIČKI PLAN MESNE ZAJEDNICE BAČKO PETROVO SELO (»Sl. list opštine Bečej«, broj 7/90) 6. URBANISTIČKI PLAN RADIČEVIĆ (»Sl. list opštine Bečej«, broj 8/89) 7. URBANISTIČKI PLAN MILEŠEVA (»Sl. list opštine Bečej«, broj 18/86 i 2/96) 8. DUP priobalne rekreacione zone Bečeja na Tisi – kamp naselje Bečej (»Sl. list opštine Bečej« broj 3/91); 9. DUP »Proizvodno zanatstvo« (»Sl. list opštine Bečej« broj 3/89); 10. DUP za blok SB-48 – Pristanišni kompleks u industrijskoj zoni u Bečeju (»Sl. list opštine Bečej« broj1/95); 11. DUP kompleksa industrijske pekare, mlina za preradu pšenice i silosa (»Sl. list opštine Bečej« broj 5/85) 12. UP za blok 128, koji se odnosi na Kompleks za fabriku »Sojaprotein« Bečej, E-92/78 na snazi prema preispitanom Generalnom planu Bečeja. 13. Lokalni ekološki akcioni plan Opštine Bečej (2005 god.)

VI. 2. IFRASTRUKTÚRA VI. 3. KÖRYEZETVÉDELEM A TALAJ MINŐSÉGÉRŐL SZÓLÓ BESZÁMOLÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ REFERENCIÁK: 1. Program kontrole plodnosti zemljišta i ispitivanje poljoprivrednog zemljišta u cilju utvrđivanja količina štetnih i opasnih materija u zemljištima Vojvodine - 1992.god. 2. Program kontrole plodnosti obradivog poljoprivrednog zemljišta u privatnom vlasništvu -2002-2005. - uzorci sa privatnih parcela (tab.5) 3. BTN.1.2.1.4171.B Istraživačko razvojni projekat u okviru “Nacionalnog programa biotehnologije i agroindustrije” Program zaštite, uređenja i korišćenja zemljišta Karakterizacija i uređenje zemljišta za proizvodnju visokovredne hrane u povrtarstvu (20022005) - uzorci sa BAG B.Gradište, PIK Bečej. 4. BTN.1.1.1.4161.B Istraživačko razvojni projekat u okviru “Nacionalnog programa biotehnologije i agroindustrije” Program zaštite, uređenja i korišćenja zemljišta Karakterizacija i uređenje zemljišta za proizvodnju visokovredne hrane od kukuruza i pšenice (2002-2005) - uzorci sa PIK Bečej. 5. BTN.1.2.2.4172.B Istraživačko razvojni projekat u okviru “Nacionalnog programa biotehnologije i agroindustrije” Program zaštite, uređenja i korišćenja zemljišta Karakterizacija i uređenje zemljišta za proizvodnju krompira (2002-2005) - uzorci sa BAG B.Gradište

6. BTN.1.2.4162.B Istraživačko razvojni projekat u okviru “Nacionalnog programa biotehnologije i agroindustrije” Program zaštite, uređenja i korišćenja zemljišta Karakterizacija i uređenje zemljišta za proizvodnju visokovredne hrane od soje i suncokreta (2002-2005) - uzorci sa PIK Bečej. VI. 4. GAZDASÁGI FEJLŐDÉS - Milutinović S., ( 2004 ) : Lokalna agenda 21 uvod u planiranje održivog razvoja - Asocijacija za razvoj opštine Bečej, ( 2006 ) : Mapa resursa - Strategija lokalnog održivog lokalnog razvoja opštine Smederevska Palanka - Stalna konferencija gradova i opština : Strategija za smanjenje siromaštva u Srbiji - Kancelarija Vlade Republike Srbije za pridruživanje Evropskoj uniji , ( 2005 ) : Nacionalna strategija Srbije za pristupanje Srbije i Crne Gore Evropskoj uniji VI. 5. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM -

Zakon o socijalnoj zaštiti i obezbeđivanju socijalne sigurnosti građana Porodični zakon Izveštaj o radu Centra Izveštaj statistike Bilten Vlade Republike Srbije Strategija za smanjenje siromaštva Informativni bilten Glas centara Bilten udruženja stručnih radnika socijalne zaštite Aktuelnosti Zakon o zdravstvenoj zaštiti Zakon o zdravstvenom osiguranju Zakon o lekarskim komorama Zakon o lokalnoj samoupravi Izveštaj Instituta za zdr. zaštitu Vojvodine o zdravstvenom stanju stanovništva Bečeja za 2004.g. Godišnji plan rada Doma zdravlja za 2007. Elaborat G17plus : „Turizam – nova privredna perspektiva opštine Bečej“

VI. 7. OKTATÁS, KULTÚRA, TESTEVELÉS ÉS IFJÚSÁG 1. Školski razvojni planovi škola u Opštini Bečej 2. Godišnji programi rada škola 3. Zaključci sa sastanaka aktiva direktora opštine Bečej 4. Sociologija i sociologija sporta, dr Spasoje Bjelica, Novi Sad, 1997. 5. Osnove sportskog menadžmenta, Aleksadar Raič, Beograd, 1999. 6. Teorija i metodika fizičkog vaspitanja, dr Branko Krsmanović, Novi Sad, 2004. 7. Vrednosti i vrednosne orjentacije školske omladine, Radovan Čokorilo, Novi Sad, 1997. 8. Akcioni plan politike za mlade u Vojvodini; Novi Sad 2005; 9. Nacionalni plan akcije za mlade Republika Crna Gora, Podgorica 2006; 10. Istraživanje o potrebama mladih na Novom Beogradu - centar za mlade “LAVINA” Beograd 2005.

VI. 7. EMBERI ERŐFORRÁSOK -

-

Popis od 2002 g. RZS Analiza zdravstvenog stanja stanovništva opštine Bečej Instituta za zdravstvenu zaštitu u Novom Sadu (2004) – interni materijal, nepublikovano. Carić, dr Nebojša, Opština Bečej, PMF Novi Sad, 1984 str. 58. i dalje UNFPA and the Population Reference Bureau (PRB-www.prb.org)

VII. MELLÉKLETEK VII. 1. AZ OKTATÁS TÖRTÉETE ÓBECSÉ Az iskolák megalapítása egy helységben az adott település gazdasági erejétől függött. Kezdetben az alapító szerepét az egyház töltötte be, ennél fogva az iskolák is vallási jellegűek voltak. Fő céljuk a papképzés volt, de kivételes esetekben olyan tanulók oktatását is vállalták, akik nem papi hivatásra készültek. A helybeli kereskedők és kisiparosok gyermekeiről volt szó, akiket a szülők szakmájának folytatására képeztek ki. Abban az időben nem léteztek különálló iskolaépületek, vagy csak ritkán épültek. Az oktatás általában valamilyen nagyobb, templomhoz közel álló házban zajlott, amit előzőleg átalakítottak erre a rendeltetésre. Az oktatási tartalmak a jövendőbeli papok kiképzését szolgálták, alapvető volt megtanítani a gyermekeket az egyházi könyvek olvasására. Az írás elsajátítása az egyházi könyvek átmásolása céljából volt szükséges. A számtantanulásnak nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. Számtanórákat csak a fejlettebb környezetekben tartottak, ahol több kisiparos és kereskedő élt. Iskolák alapítása a mai óbecsei község területén Amikor az osztrákok törökök feletti győzelme és az 1699. évi karlócai békeszerződés megkötése után e terület a győztes hatalom birtokába került, a Tisza mentén 1701-ben megalakult a Tisza-menti határőrvidék. Székhelye Becsén volt, és 300 határőr alkotta. Hivatalosan Becsei Sáncnak nevezték, 1774-től pedig Óbecsére változtatták a nevét. Az első iskola 1703-ban nyílt meg. Ez a Szerb Népi Elemi Iskola volt, ahol Rade atya, majd Stojan atya tanított, az első polgári tanító pedig Jovan magiszter volt. A római-katolikus elemi iskola a magyarok letelepedése után, 1765-ben alakult meg Becsén. Első tanítója Majer István kántor és templomi harangozó volt. Péterrévén ugyancsak 1703-ban megalakult a szerb népi iskola. Első tanítói Petar és Boško atyák voltak. A római-katolikus népi iskola 1773-ban nyílt meg a helységben, első tanítója pedig Kondorai János volt. Péterrévén 1703-ban megnyílt a szerb népi elemi iskola, 1806-ban pedig a rómaikatolikus is. A XVIII. században keleten és nyugaton is az egyház volt a kultúra hordozója. Ez alól az itteni iskolák sem képeztek kivételt. Az oktatás vallási szellemben folyt, és a diákok úgymond kizárólag teológiai tantárgyakat tanultak. Kevés gyermek járt iskolába. Becsén 1758-ban 20 tanulót tartottak nyilván. Akkoriban a tanító volt az iskola lelke. Az ő képességétől és hivatásszeretetétől függött az iskola sikere, mivel az állam nem avatkozott bele az iskolák szervezésébe. 1774-ben általános rendeletet hoznak az iskolák szabályozásáról. Ettől kezdve valamennyi népi iskola állami-polgári oktatási intézménnyé válik. Ez nagy előrehaladást jelentett az iskolarendszerre nézve. A gyermekek 6 éves kortól 12 éves korig voltak kötelesek iskolába járni. A népi iskolák elemi, fő- és normáliskolákra osztódtak. A népi iskolákban csak olyan személyek taníthattak, akik erre a szakmára készültek. Az iskolák munkáját iskolai felügyelők ellenőrizték.

Elemi iskolák Becsén A Kolostori iskola – zárda (a mai Zdravko Gložanski) 1870-ben épült fel, négy iskolai tisztelendőnővér tanította a magyar leánygyermekeket elsőtől negyedik osztályig, ugyanakkor óvoda is működött. Az iskolának 1872-ben hat tanterme és összesen 600 diákja volt. A pravoszláv templom melletti iskola A szerb pravoszláv népi iskola 1861-ben épült fel. Mita Sombirski alapította az egyházközség költségén. Hat tanteremből és mellékhelyiségekből állt. Annak idején a legszebb épületnek számított Becsén. A katolikus templom melletti iskola (a mai Tito marsall utcai áruház helyén). Az épületet két tanterem és két tanítói lakás alkotta. Az egyik tantermet kisiskolának, a másikat pedig nagyiskolának nevezték. A Felsővárosi katolikus elemi iskola 1884-ben épült. Első tanítója Szabó Sándor volt, akit később az iskola igazgatójává léptettek elő. Ezen kívül még egy egész sor kisebb elemi iskola létezett, pl. a Piros iskola, és azt is érdekes megemlíteni, hogy a zsidóknak 1858-ban saját elemi iskolájuk volt. Jelentősnek tartjuk elmondani, hogy 1798 és 1801 között a szerb elemi iskolában tanítóskodott Joakim Vujić ismert író, a színművészet lelkes híve. Elemi iskolák Péterrévén A római-katolikus elemi iskola 1858-ban épült fel, hat tanterme és 5 tagozata volt – az első négy teljes, az ötödik tagozatot pedig az ötödikes és hatodikos osztály alkotta. A pravoszláv elemi iskola három épületből állt, amelyek 1765-ben, illetve 1859-ben épültek fel. Az 1879—80-as tanévben ezeknek a péterrévei iskoláknak 31 első osztályos tanulója volt. A &agyzárda épülete 1891-ben készült el, és itt kizárólag csak leánygyermekek oktatásával foglalkoztak. Elemi iskolák Bácsföldváron Római-katolikus elemi iskola – Az iskolaépület, a tanítói lakással 1832-ben készült el. A tanítói teendőket Elinger József látta el. Pravoszláv elemi iskola – Kezdetben magánházban működött, majd 1865-ben a pravoszláv egyházközség költségén felépült az iskolaépület, amely két tanteremből és két tanítói lakásból állt. POFTOR& (ISMÉTLŐ) ISKOLA Vasárnapi iskola néven vált ismertté, mivel csak vasárnap működött. Kötelező volt az elemi iskola befejezése után, de a kereskedők és a kisiparosok számára is, 20. életévük betöltéséig. Ebben az iskolában a tanulók az elemi iskolai tananyagot és a hittanórákon tanultakat ismételték. ÓVODÁK Óbecse község településeiben a XIX. század 80-as évei végén két iskoláskor előtti iskola alakult. Kezdetben az alapítás eléggé ösztönszerűen folyt, az alapítók az egyházközség vagy az asszonyegyesületek voltak. A magyar állam 1891-ben kötelezővé tette az óvodáztatást. Becsén egy jól felszerelt központi óvodát és négy kisebb óvodát hoztak létre a

külvárosi gyermekek szükségleteire. Az óvodai oktatással a 3—6 éves gyermekeket ölelték fel. A népszámlálási adatok alapján 1891-ben 1315 ilyen korú gyermek élt Becsén. Később szükség mutatkozott új óvodák megnyitására. LATI ISKOLA BECSÉ Ezek az iskolák átmenetet, egyfajta hidat képeztek az elemi iskola és a gimnázium között. Általában három osztályuk volt. A tanítás heti két alkalommal, csütörtökön és vasárnap folyt. Becsén ez az iskola 1803-ban nyílt meg. Hogy a gyermekek mit tanultak az iskolában? Az első osztályban a keresztvetést, a hiszekegyet, a miatyánkot, a Tízparancsolatot. Második osztályban a szükséges imádságokat és a számvetést. A harmadik osztályban a hiszekegy tolmácsolását, a német olvasást, a latinnyelvet, a négy számtani műveletet stb. ÁLTALÁOS KISIPARI-KERESKEDELMI ISKOLA 1884-ig bárki foglalkozhatott iparossággal. Ettől az évtől kezdve azonban csak a szakiskolát végzett személyek űzhették az iparos szakmát. Becsén 1885-ben nyílt meg az inasiskola. POLGÁRI ISKOLA Becse gazdasági fejlődése a XIX. század második felében szükségessé tette egy magasabb fokú iskola megalakítását. 1894-ben megnyitotta kapuit a polgári iskola, hat osztállyal a fiúgyermekek és négy osztállyal a leánygyermekek számára. Ebbe az iskolába a tehetősebb szülők íratták be gyermekeiket. A XX. században megnyílt a gimnázium, 1948-ban a közgazdasági iskola (mint állami kereskedelmi akadémia), míg a műszaki iskola az egykori kisipari kereskedelmi iskola hagyományát folytatja.

VII. 2. A SPORT TÖRTÉETE A sport, mint specifikus társadalmi ág jelentkezése, történelmi relációkban, azzal a pillanattal azonosítható, amikor az ösztönösen kiváltott műveletek vagy viselkedési formák, amelyek nem a biológiai, anyagi vagy hasonló egzisztenciális szükségletek kielégítésére irányulnak, de kapcsolatban állnak a reprodukcióval, az egyén vagy a csoport tudatos tevékenységévé transzformálódnak. A sport tehát a tudatos viselkedés megnyilvánulási formáihoz kötődő specifikus tevékenység. A sport fejlődésének története valójában az ember felszabadulásának a története. Az első osztálytársadalomban a sport, illetve a játék az emberek mindegyik rétegére kiterjedt. Csakhogy egyesek kedvtelésből, szórakozásból, mások viszont kényszerből (a rabok sorsa, hogy szórakoztassák uralkodóikat) űzték. Az első versenyformák többnyire kényszer jellegűek voltak, idővel azonban a sport mindinkább az emberi felszabadultság jelzőjévé vált. A sport az ember önmagával és saját tulajdonságaival való versengése. A sporton keresztül az egyén, a csoport, egy kategória, de nem egyszer egy egész közösség viselkedése manifesztálódik. A sport két csoportra osztható: tömegsportra és egyéni sportra. A sport verseny jellegű vagy szabad jellegű lehet. A verseny jellegűt a csúcseredmények elérésére irányuló törekvés jellemzi. Később az ilyen sport

professzionalizmusba megy át, a professzionalizmus pedig a játékkeret túlhaladásához vezet, társadalmi tevékenységgé válik, melynek alapcélja a tevékenység hordozója biztonságának biztosítása. A szabad sport olyan tevékenységi forma, amikor az emberek valamilyen, csak számukra ismert okokból kifolyólag (egészségi, szórakozási) amatőr alapon foglalkoznak sporttal. A sportnak Óbecsén nagy hagyománya van. A kerékpározók egyesületét 1872-ben, a lövészegyesületet pedig 1878-ban alakították meg. Ezek a sportegyesületek nem hasonlítottak a mostaniakhoz, de nagyságuk abban van, hogy lefektették a sporttevékenység alapját, amely azután nagyszámú sportágon keresztül fejlődött tovább. Ezek elsősorban a szertorna, az atlétika, az úszás, az evezés, stb. Becsére 1911 nyarán hozták az első futball-labdát, amikor elkezdték a labdarúgást játszani. Ma a községben több mint 50 sportklub tevékenykedik. A legjelentősebb eredményekkel és a leghosszabb hagyományokkal a ligaversenyekben kiemelkednek a labdarúgók, a vízilabdázók, a kosárlabdázók, a kézilabdázók, a küzdő sportokat űzők és a teniszezők. VII. 3. A SPORTOBJEKTUMOK JEGYZÉKE

Sorszám 1.

Helység

Község

Bácsföldvár

Óbecse

2. 3. 4.

Bácsföldvár Bácsföldvár Bácsföldvár

Óbecse Óbecse Óbecse

5.

Bácsföldvár

Óbecse

6.

Péterréve

Óbecse

7.

Péterréve

Óbecse

8.

Péterréve

Óbecse

9.

Péterréve

Óbecse

10.

Péterréve

Óbecse

11.

Óbecse

Óbecse

12.

Óbecse

Óbecse

13.

Óbecse

Óbecse

14.

Óbecse

Óbecse

Az objektum neve Svetozar Marković Általános Iskola tornaterme Tekepálya Asztalitenisz terem Đorđe Tapavica Sportközpont Lóversenypálya – épülőben A Samu Mihály Általános Iskola tornaterme A Samu Mihály Általános Iskola sportpályái Sportpályák

Rendeltetése Testnevelési órák

Tekézés, versenyek Asztalitenisz, verseny Labdarúgó pálya, kosárlabda és kézilabda pálya Lovassport – edzés Testnevelési órák Testnevelési órák

Kézilabda, kosárlabda, röplabda – versenyek A Jedinstvo L K labdarúgó Labdarúgás pályája A Zec Vadászegyesület Lövölde – versenyek lövöldéje A Sever Đurkić Általános Testnevelési órák Iskola tornaterme A Sever Đurkić Általános Tanórák, kézilabda, Iskola pályái kosárlabda, röplabda, labdarúgás A Partizán T. E. Sporttevékenység – sportterme nincsenek feltételek versenyek szervezésére A Partizán T. E. Kosárlabda, röplabda, sportpályái kézilabda, rekreáció

15. 16.

Óbecse Óbecse

Óbecse Óbecse

A Gimnázium tornaterme A Gimnázium sportpályái

17.

Óbecse

Óbecse

18.

Óbecse

Óbecse

19.

Óbecse

Óbecse

20.

Óbecse

Óbecse

21.

Óbecse

Óbecse

22.

Óbecse

Óbecse

23.

Óbecse

Óbecse

24.

Óbecse

Óbecse

A Mladost Sportközpont sportcsarnoka A Mladost Sportközpont fedett medencéje A Mladost Sportközpont nyitott medencéi A Mladost Sportközpont teniszpályái A Testvériség Speciális Iskola tornaterme A Zdravko Gložanski Általános Iskola pályái A Zdravko Gložanski Általános Iskola tornaterme A Műszaki Iskola pályái

25.

Óbecse

Óbecse

26.

Óbecse

Óbecse

27.

Óbecse

Óbecse

28.

Óbecse

Óbecse

29.

Óbecse

Óbecse

30.

Mileševo

Óbecse

31.

Radičević

Óbecse

32.

Radičević

Óbecse

33.

Radičević

Óbecse

34. 35. 36.



A Petőfi Sándor Általános Iskola pályái A Petőfi Sándor Általános Iskola tornaterme A Samu Mihály Általános Iskola tornaterme A Samu Mihály Általános Iskola pályái A Bečej LK labdarúgó pályája A Borac LK labdarúgó pályája A Mladost LK labdarúgó pályája A Zdravko Gložanski Általános Iskola kihelyezett tagozatának tornaterme A Zdravko Gložanski Általános Iskola kihelyezett tagozatának pályái Lóversenypálya épülőben Lövölde - épülőben Lövölde – épülőben

Testnevelési órák Kosárlabda, röplabda, testnevelés Kézilabda, kosárlabda, röplabda, szertorna… Úszás, vízilabda, rekreáció Úszás, vízilabda, rekreáció Tenisz, versenyek Testnevelési órák Kosárlabda, labdarúgás, röplabda, kézilabda, tanóra Épülőfélben

Kézilabda, kosárlabda, testnevelés Kézilabda, kosárlabda, testnevelés Testnevelés Testnevelés Labdarúgás, kosárlabda, röplabda, testnevelés Labdarúgás Labdarúgás Labdarúgás Testnevelés

Kosárlabda, röplabda, testnevelés Lovassport, versenyek Koronglövészet, versenyek Lövészeti versenyek

VII. 4. MIKÉT GYAKOROLHAT HATÁST A HELYHATÓSÁG A LOKÁLIS KÖZÖSSÉG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉRE

hatékony adminisztráció

egyéb helyi gazdasági tényezők

kis- és középvállalatok

mezőgazdasági magánbirtokok

Jelmagyarázat

minőséges adatbázis

megfelelő infrastruktúra

KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS

szervezett edukáció és tájékoztatás

Községi Fejlesztési Alap

minőséges ismertetés

tervezőcsoport

együttműködés szükségletek

minőséges projektumok

beruházók

állami intézmények alapok nemzetközi intézmények - alapok

hazai és külföldi községek és azok gazdasági tényezői

ÓBECSE KÖZSÉG FE TARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents