,
o~
'
.
es UJ
·'DIAETETICA az az:
. -AZ ÉLETNEK és EGÉSSÉGNEK fenn-tartására'
és gyámolgatására
,
ISTENTŐL . adattatott nevezetefebb Terméfzeti azokra
Efz-
a' fzerint való elé-ízámláláfa , a' mint
közöknek
és eleitől fogva rnind ez ideig vagy hafznokra vétek éltek az emberek.
reá kaptak, gok károkra
M ell
HAT
ma-
y b e w,
RA:
DARABOK int é zve,
.
a" ma,ga elébbi Diaeteticájának Első Darab .. ját bovebben
ki-magyarázta;
és fok ide tartozó
régi Szokáfokkal 's jeles történetekkel meg-vilagosfrotta, 's egyízer'smind a' Termétzetnek Szentséges hellyelre-is maga Feleinek fokheJlyeken a' jeget megtőrte ; ~gy hogy, ennyi réízben , e' munka ,
TERMÉSZET' gyanánt-is
HISTORIÁ]A fzolgálhafson ,
K. MÁTYUS ISTVAN. M. Nemes Kükijllo lés Maros-Székbol V ál'megyének
S
Y MD
ez:
'/ F Ü SK ÚPT
o
L V 1'1
egyesűle
R. Phyűcufa.
'S 6 _L
.MÁSOD.IK
??EM,....,"""
T.
CIVo'
DARAB. v'
o ·e·
P t AONtt l~R~~ ~'IH kóltségével
ne
és betuível.
M.l)CC. LXXXVU.
:
A~ y" '
E' Máfodik Darabban találtaté nevez
e t e feb b D
HARMADIK
Q
1 g o k'
KÖNYV.
Az Eledelekról közönségefen,
ELS
•
..
.,. •
Ó R É. S Z~
.Az Ételnek és ItllJnak f~Uk$éges póltdról. LroéJ.
t
etsemok Annyok' méhében ett.ól hogy nevekednek ? • teftU és apró Emberek' példái. Pbfndk ~ Élö-állatok' tápláltatáfa mennyibep ..egxez '1 • napokig élhet-el az Ember étel és ital nélkül? • a és idan fokáig élt Emberek' példái c ~
1
6 5)
\
Nevezetefebb dolgok' '
~------------------~------------------Lttli Éhel meg-holt Emberek' fel-bontatott belso réhd • Az igen bofzfzas étlenségnek terméfzeti okai • Az étel' 'kívánás minden fzenvedéíek felett való
Az éhezés miből támad '1 Ennek Nemei Az étel' felettébb valo Jiivánásának tertnéfzeti okai . Példák e're
•
l'
ZI
közőnségefen
Az. Eledelek az Orvofságtól
fzorgalmatofsíga tséretes
/
és Méregről mi-
'ben külömbözn~k? .ismét egy-mástól böznek t
'A~ Eledelek 'A" Régiek'
•
•
Nagy-ehető Emberek' .' Az. Eledelek' terméfzetéről
I!
"
miben
kUtöm-
e~ réfzben-is di-
Mennyiben egyez a" mái éltelemmel '? Az Eledel tniként lehet o.rvofság? . Kezdetben az Emberek mivel éltek?
Azután az Eledelek" materiája jedt-ki ?
.' .
".
mennyire "
ter•
MÁ-
)
.L a i ft rom M
lJ.
A so D 1 K RÉS Z• •
A' Gabondkról kiizönségefen is különöjen.
. A'
Level. 43'
mit hívunk ?
Gabonának
Gabona-mivelésnek
eredete
a'
'Sidók
ko-
zött Más Pogány
Malmok' eredete
Kézi Száraz Vizi
• Nemzetek közt .
Malmok' Malmok'
•
•
49
régisége
SI
•
fel-taldltatéífa
Búza jobb ~ Külömb-külőmb-féle
Mellyik
51 55 57
• nemei
A'
? Búzának három .külómhöző
A'
Kemény - Lifzt'
Búza-nk
43 44
·
hol teremnek
terméfzetü
.
6Q
-ré-
fzei
61 külön
válafzfásának
mőd-
jai
Jóságának jelei, hafznai , 01';osló ereje A' Kenyér mint _külőmbőz , mag,Jra a' bÚzára és el-kéfzítésére nézve ? Mellyik Búzából várhatni jobb kenyeret! ,. Rogya , Üfzög, Va,'-zab, Tsenkefz, Konkoly, Reptsen, 's a' r. rofz tartás. ,férgek, mi kdrokat
télznek
a' Bűz íban ?
Hogy lehet a' Búz<Ít a' férgektől meg-tartani ~ C4-
68
75
J6
Nevezetefebb dolgok' Levét.
Jó
Búzának, jó Lifztnek , jó Kenyérnek esmérteto jelei A' dohos, vermes, bogaras, mojos lifztből hogy lehet jó Kenyeret sütni ~ Hogya' Kenyér jól kéízűljön mikre kell vigyázni ~ . meleg Kenyérnek ártalmos vóltáról A' Pú(otákról vagy kétízer súlt Kenyerekról • A', Kenyérnek külömb-külömb nemeiról a' Ré-
,"A'
77
78 79-' 9Z.
94
gieknél9S (Égyipto~i Papiros Kenyérről lásd alább lev: 470') A' Kenyérhez elegyíteni fzokott materidkról lot Af Téfzta-némü Eledelekről : 109"; I
'
, Af Blizának némü-némü orvofi hafznai Ro'sról '. Ro's-anyáról Alakorról Árpáról Zabról )lölesről '
•
Tatárl{áról Manna- vagy Harmat-kásáróI Haritsksrél
•
Ris~kásállól Törők-Búzáról Len-magról,
T'
•
IlS
II9'; .
:r'::23126 129-
•
138. 146 150 ,
"
150
•.
1
• ,
154-
"
_$a&:u~magról és a'ból kéfziilt lndiai Fa-kenyérrol.
P
•
160
164' 164-:
L a i ft ,. o tn a. II A R M A D 1 K RÉS
• Z.
A' Kerti HÜ'Dtlykes Veteményekrűl. , Levil. A' Hüvelykes Yetemények' zönségeíen
terméfzetiről
kő-
Lenrséről Miért fzerették a' Stoicu« Pbilofopbusok annyira? , Babról Lvpinult vagy Gerezdes- Virág magot kik ettek régen? • Fafzulykáról . Borsóról Mákról Kender~tí agról
N EGY'
•
EDI
K
RÉS
194
Z.
JI.' Tdbb Kerti' Vettniénytkröl. A' Kerti Zöldségek lözönségefen
az Emberi terméfzettel mennyire egyeznek '? A' Mályváról és Ökor-fark-fürol Sablcáról Iaoroííabb értelemben
Endi-vidról Cicburidról
•
195
197 200 ZII 212.
•s
Ga-
Nevezetefehb dolgok"
•. Levél.
Gatemb-begy-, OrofzláÍlly-fog~, és Arannyal verfengő falátákrál
mrol
Kalány-Ievelü Répa és kápofZta tar'sa.falátáról Turbolyáröl , Petre'selyem-levélrol
co
~14 21~
o
. o,
-:
215 216
(a' 'gyökeréről -lásd alább
lev. Z7 Spinacb idrót , Laboddről Ports-fűről
Q)
Sóskáról Sp:{rga-jövéfekrol
2020
•.
Komló-jövéfekrol Tsaly:{n- jövétekról
••
Káp9fztárót Köztünk .esméretes nemeiról ,Torma;'levéll'ol é} Úti lapurol. (a' Torma-győkérról lásd, alább lev. 291 ) 'Ál'titsoldról A' Zolclségeket hogy lehet téli tenni '?
or
926 ,221
ö
hgfzonra
2:'J'7'"
el-
D 1 K R'É S Z.·
.tI Kerti Gyökeres Peteményekrol. 'At Gyökerek' terméfzetérői Répár61 (a" Kaulé-répáróllásd
Murokró!
közönségefen fellyebb lev. 24$).
zS6 258 262
Pefz~
\
.
.,
• Levél;
11
Pefzternákról A' Tzéklákról közönségefen és különöfen '
Scorzoneráról
264 265 267 269 269
.
Bak-fzakál\ról Salamon-petsétjéről
Petre'selyem-gyökérről
(a'
leveliről
lásd fel-
lyebh lev. 217) 'J'zellerról • Siferrol • Barabolyról Difznó-mogyor6ról, Földi-gcfztenyéról, ka-répdről "
•
Pityé-
Földi Almár61 v. Mogyo~óról. (Erdapfel.) BatatlU nevü Americai Földi Almákról lVlandiota vagy Manihot-gyökérról Colocafta-gyökérről • Retekről • . Torma - győkérról (a' leveliról hlsd fellyebb) lev. 248) Fok-bagymáról Verefs-hagym!Íról • Póré- Mogyoró- és Pár-bagymákról forra nevü Olofz hagymáról
A' régi
}JzdbuJ'
mi vólt nem tuda tik
276
•
277 2'83 28~ z87
·297,3° \
0
299, 30,? 313
. 3Új ·31'7
•
HA-
-
Nevezetejehb d(jlgok' •
.
H A TO D 1 K
RÉS
Z. :
.11.' Lenes Gyümő~tsökrol. Levél. 3:l0
A' gyUmoltsQk'- eredetirol különös jegyzéfek • ,fi.' vad és fzelid Gyümőltsök közt mi al külömbség ? ._
A' nyári és téli Gyümőltsök , nyiben
'? változtatjdk
Az idő és tartás miként , mőltsók'
A'
terméfzetét
Gyümőltsöket tani '?
A' Gyümölcsök'
men-:
'egy-mástól
külomböznek
hogy
'?
a' Gyü-
•
lehet fokáig
el - tar333
egybe-házasit-ásának
némeIly
. ' mődjai A'
Gyümőltsók'
• terméfzetéről
.
közönségeíen
Nap-keleti Gyümőltsök' ditsérerei -; J{nanaSl'ol
Ep~~
•
I
'.
~
Bokor-fzederjröl \
Az apró V erefs-ízöllőről
•
Egresról (Köfzméte) . • Sóska-fa' Gyümőltsről • Tsereíznyérő!
•
Jdegyröl Somról
"
.
Fái-J~erjröl, Szederjről
Malnáröl , Áfonyáróí,
•
•
..
L
• l
338 34~ 343 344 347 349 35l 353 355 3.,56.
.. •
-358 361,'
363 Egyéb
L
ti
i fl r o ma. . >
'" Egyéb alá-való Gyümoltsökr?l
Lev!!l.
363
Tsipke-- Berekenye-Gyümőltsökről Nafzpojáról
;/.
•
SzilvJról Baratzkról
37~ 37,! 383
Almáról l~rtvélyrol a'raDtsr61
385 389 390
Bé-tsináhisáról Tzítrom ~s Limonia .Gyümöltsökrol JJMonade' és Tzitrom-Iév' kéfzités mödjairé]
Pomagrá"nátról
.
•
.3.93
'.
39.5
li'igérol
395
Pilina Gyürnoltsökről és -
Szilvától
úgymint: Dióról
4°5-417
Cbinai .Alae ne\Tii fáról Tamarindusról
418
.
• '"4I~
("a1]ia-Gyümolts Sz. János' K~nyerérö)
la;ubdról,
"
•
Sebeftén-Szil váról •
42-S
4::i1 .
Kaporny;"ról
Euet.fa' vaey Ifzkompia-iJÜmőlts'
4zi 4z4
Birs-atlnáról A' Sz6116rOlenni nagy és apró fzemü Malo'sákrol
42-1' 42-3
Olaj-fa' Gyümöltsral
Á'
364 365 '366
430
43Z
har~na
43'3
HE-
Neve,zetefebb dolgók' HET
EDI
K RÉS e,
z.
A' Leves Fu-Gyurnőltsb"krOl. Az UgorldrM
•. A' Tökrol vagy Difanő-Dinuyéről Görög-Dinnyéről
Ltvél. 434
•
4,i .•
Sárga-Dillnyéröl Vudaimok Scbytbiai Bárány-D~n~yék , Földi vagy Indiai Figéről
•
44~ 441 445
~4i
..•
Paraditsom-Almárdl
448 449, 45~
. Ádáll1-Almájáról Banatia- Anona- Mangojlana-GyUmöltsök Bal'sámom-Alma ról Laboda-Eperjről Alkerme.r vagy Bor-reftO gyümőltsröl
•
,
•.
451 . 453 455 455 45.t)
,\
NY
ó L T Z A D 1 K RÉS A' Száraz-bélü
z, .'
l
Gyümoltsökrot. .,
A' Tsare-makk régen Kenyér hellyett vólt
'4;1
Bik-makkröl
45!} 45 ()
Piflaci és Pinectl-ma,vakról
MOll~
La' ifl r o tn
ti. Lt'btl.
Mondoláról
"
o
~.
461
,
..
Dióról
Mogyoróról
•
Gefzti!nyé~öl Sullyomról TSlMia-fa vagy KibljuJHnagrol Sir-fli-magról . ÉcYiptomi PapirGs-Kenyérról
It 1 L B.N T Z Ii
~3 4~5, 466
.•
468
• -,468 469 ./
•
» 1 K,
47°
z,
RÉS
JI Gombdkr61. A' GQDlbaknak fok nemei vagynak'./ Mi végre teremtettek ~ Matrriájok Egyhez fem lehet bízni kétuéf kivül Mellyek bacorsagofabbak? . • Mérges Gombdk' jeleirol. ." A' régi Romaiaknál mi-féle Gombák vóltak leg-nagyobb betsűletbenI Tseperke-Gombák Tövis-aly-Gomba Szeg-t'ü. Siiveg~Gomba
Tuke vagy Pifztritz.
'$
.•
Sz. GyÓl'~y Gomb~k
"
471 473 473 474 474 -475
,
416 477 478 479 480
Ró•.
Nevezete/ebb
dolgok" 'Laijl'YomtJ. •
.'
.e
. Róka- Prefzker- Medve-. Hirip-Kenyé.~
és,
ÚJ:.".
. 48[
Gombák Keferü-
és Klaris-Gombak
48:l
Ló vagy Farkas-fing- és Szarvas-Gombák
..
Lafa-Gomba
Gombákat termo Neapolisi tsuddlatos l{i5rol . , !A', Rezker vagy Tannling nevü Gombát a'''Németek igen fzeretik ~.' #"<
A' Gombák' mérgét mivel- lehet ki-oltani '?
• [
..
.' 1.
uea,
484 484 485
