,-
ú··
és
Ó
_'
DIAETETICA az az:
.
",AZ/ÉLE'rNEK és EGÉSSÉGNEK fenn-tartására
és gyámolgatására,
,\ IS TE N T ö L adattatott nevezetefebb Terméfzeti Efa- ' a' fzerint való elé-ízámléláfa
közöknek
azokra reá kaptak, \ ,gok károkra
\\ \
D-ARABOKR'A,
\
•••
""'" •• _
, a' mint
mind ez ideig ma. vélek éltek
M ,e vi y b c,n,
ItAT \
és eleitől fogva vagy hafznokra az emberek.
Ir
\
int'éz:ve)'
\,
'
,
t
Elso Darab-
a" maga etéblll Diaeteticáj~nak
Ját boYeQ9~lí. ki:'magyárá~tlJ~;,. és fok' ide tartozó 'régi Szo~áfokkál 's jeles ti#tén~tekkel meg-vüagbsÍtotta , 's egyfzer'smind 'a' 1Jerméfzet:nek Szeurséges hellyei.re-is maga Beleinek 'fok.béllyeken -3', j~g,et meg~ _ ~ör~.e ; u-gJ' ho;-gy;,en~nyiJéfz fu en , ~. munka',
:TEl\\'MftS\Z-~~' \~tl,.$,TÖR·~{\JA ~yal1ánt..'is ;fzQJ.gálhafSon',
;::1
'l~'I!.
,
•• ,,,,
,
~
,......
*,,«-.J
'\.
$
"
~
,
o',
"~ ~,
'.
K. MATYUS ISTVAN. M. D', Nemes Küküllo és Maros-Székból $ I
M JI
Q
·S Ó 1. T. elV.
1. V M
NE GYE: D I
egyesűle
R. Phyűcufa,
Vármegyének
I(
D A RAB. ;
POSONrBA.N. FÜSKÓTI
LANDERER kóltségével
és' betUivel,
1\'.1..JJCC • .L~x.I.X~
MIHÁL~·, "\
'"
;
,
,
]?' negyedik DaraJS~aI1 elé-fordúlé-: neve
..
.
-
, í
,
zet e feb b D Ó 1 go k nak
-
NEGYEDIK '
rzt-Izerzö : ~'
. "
r
•
Iiesi~l.e~el~kr81, :1;;
AJ gyönyörködtető f ,
kÖNYV.", ·
konyhai-fzerekl'öl~ "..
,
" ,
., ,
i
} .
;-ÖTöDIK
'
r,
JRÉ S'Z~ "
,#"
,n'
rr»: "'l .J. ejro
-r-: ,' .. J eJ-nemue
es I
k ro"'1." .: -', . ....
A' Téj tni? hogy? bDI " miként kéfzül ' Az allatok neme és élesége fzerint mi ,kU.• -, Iömbségei vagynalí. ~ • 6-7' Magára lejendo egybe-alüvását mik akadál-yoztatják .0 -- - J _.0_ • 79 Az egybe-aluvaít Iegltő ölto-faerek miből állatlak 9-IZ Egyik té] a' masnal .miérr felelebb vagy firofabb U-I&. A, Téj-fel mi, és hogy lefz vaj belőle 14 _ A' Vaj, mitsoda réfzeket tart '. • ' 15 A' fajtos réfz a' vajtói mennyiben külömbóa JS-16 A' fajt külőnbsön minérnü réfzeket foglal ma- . , gaba.' .' • ~ • 16-17 At -savé mi ? é~ rniért f yanyu? hogy, tifztita,
/l
e
o
tik-lUfi'l
.
".
11
AV
L aj ft r
o
,
tn a
A' téj Ndd-méz
kéfzúlete ; és a' más-féle nád •. méztől-vald kulömbösése • 'féj-ége~bol': és annak kéfzülete a' Tatd-
A'
I~
'.
l'pküál ...•. . •", 19":1:& jóságának. j-elei: és meg-hib~záfélinak ' _okai . , • •\ . • Z3-;l1S A~ Téjnek eleitől fogva való meg •.betsülhetetlen A'
I
Téj
-
hafznaí.
..,,'
z7u30
A'téj kiknek és mennyiben irthat . • 31-3§ A' Tejeknek a' fejős il/atok nemei fzerlnt va_ .lö terméfzeti, külőrnbségei, és e' ízeánt való meg-vdlaíenííai, • 37-41 ,A) T~~tiek orvosló halanai. .• -42-+8 A' Téjjel-való Curanak mödjai .• .• 49-St, A' favö iUI-l wgy Cunl minémú ~y~rvlllyakban, '. és hogy élve clJ11wlencldltatik. il-57 A' fa\'ók az áU-atok teje fzerint .mit külömböznek'.. . -. • Az .Oxygaia ~ SchiR:oíl. Mel(l& a' régiekné! mi 'vólt. ..,.. 5'1 A' Vajról , és annak bafznail'ól. . ~)8 ..61' A' fajtról , annak háfznairől , és ártahnu1r61.63-70 .,4' jó fajrnaJ:. esmértető jeleiröl ; kéfzületeiről .. '{0-71 l'ülömbségcidjl az Allatokteje; -a) hellységek '. terméfaece, rartattardfcknak móiija 's , ideje fzerinr , • • 7Z-7-S
s'
es
A'
Téj-nád-méznek
haíanai,
.•
•
7i 4
'ijATODIK
RÉSZ.
. . A' Töjasról es annak hafznairől fummáfon • Minden állatok tojásból kelnek-ki .•_ • A' fzárnyas állatok rojdsdnak mitől l.ef~ ko haja A' lágy, V3gy bór haju t ojííok nucol. Iefsnek A' Tojás hajnak terméfeetócöl és hafznairél• A' vén kakas toj ásból kelhet e' Bafilzfr.:u,.J. '. A' Tojá~ hajnak bel~o h~'tl'ty.áJ!t, wi f és.raire való e ~
8~. 81 8:)
8~ . 8385 . ali
It:
;
.
Nevezete/ebb DolS'oknak
~----------~--------------~~----~--~-----'fojásnak fejériról és sál'g~~járól •
rA'
86
Termétzet fő tzélja a' T ojáfoktian a' Tsirke 87 Ez hol lakik '? hogy.éled-fel ?'5 miből tápl'~Htlltik '? 88 Mitsoda rendel növ naponként '? és hogy kél-ki 89' ,A' ki-kőltésre .mennyi meleg kivantatik • '90 Nehány gazdasági régulak a' tyúkok últetéséről 90-91 ,A' Tyúk-{défen kivúl , hogy lehet a' -tsirkéket A'
ki-kőlteni
A'
.•
• 92-n
'/.
nevekedését a' tojásban hogy láthatni-meg. . • 93 rA' Tojásn'ak fejére miből ál!. ' • ' • 93'94 A' sárgája, vagy Izéke- a' fejériről mennyibe , . külömböz. ' • : 95, A' Tojás' olaj mi ? hogykéízitetik? 's mit hafznál?, 96A' in eg· büfzhödött régi tojásnak :ártalmai' '. ,9' . . •Az új tojás-is, bőven éve, kiknek '? mennyi- ' . • -7.. . ben árthat. 97 Az üj tojís, 's módjával ' élve, kiknek hafznofabb • • ·Mi külőmbség van-az állatok tojrífai-közt az egéf; 'sépre nézve • • 9! Az' el-kéfzite:s e' réfzben mit 'valtőztat ? Í'. 99 ~A' Tyúk tojas a' 'többinél miért tartatik jobbnak . 100 Ezt hogy kell meg-valafztani 1\ .: , 1-01 Hogy kell télre ,el-tenni. .' '. .' • '\101 <'A~fzürtyöihetö"higon sirlt tojáfok kiknek hafz. nofabbak ? és mennyiben hafználnak, 102 A' reízkető 'vagy 'fél. higon súlt tojáfok leg ..eger- - '.p. _ . . ségefebbek ~. .• • 103 )'A' keményen súlt tojáfok, kiknek, rnennyiben -, . egéfségefek, Vagy ártalmafok . 104 105 Haiokból ki-ütve --; I:i~gy kéfzülve egéfségefebbek 105 Az olofz , .és egybe-habart Rátottákról mit ítél106 hetni, .' 106 -Ic'
_
Tsirkék
,
.t:
l0t loi
prVQll .hafznai a' tojásl1ak,
,
.
.
"
, "
I
L .a j fl rom
4t. \
HET'
EDI A'
114 il.l.
KR
,
ESZ • . \
"'1 , e z,r o. I
A' MézneI{ -kedveíségéről,
1\1atéria'jától, külőmbíumrna ízerinr • 109 1HJ A' Mézet kéfzitő méheknek rsudslaros- Respu. IJlicajáról • . ' .• ' ' III A': lépet és mézet külőn külön honnan, és hogy fzedik'? • -. • n~ Hogy kéfziték, rakjak-el " II 3 ,U4 A' méz mitől lefz mérgeísé '? és hogy esmér. fzik-meg • • I15Il6" Régen hol termettek a' leg-ditséreteíebb ttmZek 111 A' Régieknek hib:fi vélekedétek a' méznek eredetirol " • • 11&' Hogya' méz nem harmatból, lefz ~ bizonyitatik .119 Mikor gyüjtenek a' méhek leg-több és jobb mézét Ize A' méz fzúretnek három Jzokott idéjei a' régi. "eknél • . • 1,:l0121 At Méhek tartásáról: Mézek ki-vételéről, élerekről, • •. IZZ lZ J ' Mikor? hoi ~ és hogy kaptak .az Emberek leg,
ségéről
es
előfzer a' mézre
•
12312')'
Kóltött befzéd az á'j méhek tám~fztás:fnak 'médjáról ~ 125'126 Ennek meg-tzafoldfa " ' • 127 129 A' Méhek e' világnak minden réfzeiben talál,.., ' tanak. U9 Hol leg-bövebben. • ,13Q 'A' Mézet a' Régi,eK mennyire betsúlettek ~ ma miért .nem kél drágább an ' 1,3'1 A' jó féle, egéfzséges méznek jelei 13Z A' 'méz mitsoda réfzeket tart magában o. 1133 Rothadáft ellenző , és erat eleíztő ereje mitől van • • '. ,134, Hogy kell meg-valafztani , és tartani a' mézet 13t 136 A' rofz méznek jelei • , < • J 31 A' Gonofz lelkü árufok hogy vefztegetik-meg 137 H8 Konyhai ·és Patikai háfznai a' jó méznek138 .l39 Vifzfza.étéfsel, kiknek) meanyiben árt 139 c 3 Aa J
)
NC1JC~ete!ebb [lolsohzak ••
es
,f"z egéfzségre -élet-hoízfzabitdsdra ditsérterik régi Rómaiak sfztalan nagy kelete vala •. '.I'apláIó, ereje m~n'nyj~'e:'{ln, '. \ • RotMdatt ellenzo erejéről pe1dák A' VenUj~:q. íegithet-é •
/t,'
M.el~g\tt ~ (zárazt, I
taknYQtof~lat,
. ?eIl~tet i'i~ • . Tsetsemóknek és fulladezd
A'
~(lXd~)
..'. O r egeknek
. l1afzn~l. . l\iknek nem tanátsos mézzel bővebbeá A' Lépes méz enni nem bá.t.ol;s~gQS Orvof hafanai a' méznek • A'
és
l\1éz H~RMATRÓL
l40 14f
l42.
~43 J44
vi:
• ezzel
14$
~ ,~lni . •
145 -~4(j
.' •
l.4Q
147
fummáfön.
MANNARÓ.L
14;&
A' méz harmat mikor 1 és hol Izokett bőveb, .
ben esu.i. • Manndnat neveztetik. • A~ Izoaélitak .Mannája a' pufztdban mi vqlt? rs ~ ./\.' Patikai laxqtó Manna nem méz-harmat, 154 Ennek vaI4~go$ erede , é~ terméfaete 1S5 A' ~.A,P-M~ZRÖL. Annak kéfzületéról, és hafznairól fum\náfon • 158 Ji' Régiek Saccbartmja mi -vólt'? • 161 Nem a' mái N~d,~11lé~völt '<,;, ,166 A~J;Ilá,i :Nád-t éz rrii forma Nadbél ? mikor', és
E~ meg-Jzaradva
I
•
1't.9 15Q .. 15l I'i5 1,51 16t 1'6~
hQ\ kezdett elébb kéfairetni
.Ma
ennyi
.
.
~~litsoda
" " 16:'l bovséggel mitsoda, hellyekea ' kéfzitetik " .~ • • '167 ~69, mödot tartanak enl,H!'t\ kéf?itéséb.en" . meg-tiíztitasaban
,' és'ufiniro%ásában.
170.171
1\' N~d.pozóhellyel\
Izerint , a' nád·l1.1ézek,i$, , eg-y,máfhH ki.i1ö.mböz"ek '. '.' A~Nál.l méz fyrup, pornad-méz , stiveg , és fl~
. 174
. . num n~\l-tn~zek .egy m~Ml ; és mind egyiitt a' h;\zi :va.gy fzin-méztőt, bafz-,
nekra-nézve
1.
nek
•
mennyiben
A' N4\l·mé~Cbemiai v\sgál~$a .
fzekből
áll. -.
külőmbőz•
t
,17~
. •
},..' Húfok hé_s'ózására leg."baftnofabbnak tartatik, , TR~láló él'? nints bel11:f sot il1ká9b, fovál1yitt.
A~Ng~hm~~~~l V~\~ Vl{~f~a·élé~ne.k:Analm~I, • ,/
171
~~rhlt mitsoda ré.•
/'
_176 .
. ~77
n~
. Kik••
.-
L a j ft r e
.
a.
1ft
.
Kiknek ~ és mennyibenb~tQrságofabb
a' .f2;in-
méznél. , . • ~ 179 Konyhai bafznai 179. 'Orvofl hafznai .180 1\.' Nád-méz ellen formalt vadaknak lHennyibm lehet hitelt adni, .' .. 181 Tsinált n~d-mézeknek haíznai. és nemei • 18t
A'
Nád-méz) és Nád-llIéíGefek a' fogaknak és inaknak mennyiben árthatnak Mi-féle plantalrböl lebet még nád-mézet ki-venni
183
1~4-
•
N Y OLT
ZA· D 1 K RÉS A'
A'
sónak
eleitói
~4
SóróL
fogva-való
1.t;1··
nagy betsúletéről,
A' Konyhai vagy Háti sónak hellyeiről flltnmáfonl8,S A' sónak eredetiről , és eÚmentumairóL 18919<>.
Három különös nemeiról • , .• 191 A' fanyn 'sónak rerméfaetiről. jés kéfaúleteiről .' 193 A~ Altatis vagy Búgyos sónak terméízetéről. ' .
kéízúletéről,
és kíilömbségeiről
Az Ammoniacalis söről, vagy fzalamiaről A' EoraXl'ól vagy Porisröl kiil~nösön A' Régi Nitruml'óI vagy .(VatrUln!,ól
• ki,iIQnősön, •
195 197 . 198 I9~
Találtatik-e' ma efféle Nitrum e' világon • .20:3 A'. Magyar-Orfzági falérromok nem-effélék-e'Y ZQ4 Eaek boi, és hogy kéfziretnek '? • z04 206 A' mái esméretes Ialérrorn leg-bővebben hol' . miböl '0 és mitsoda meíterséggel főzet." . terik·I., • • 2Q6 20&
Mitsoda külömbségei vagynak • 20', Hogy fzokták meg-tifztitani , és puska. porhoz el-kéfzíteni a' falétl'omot. ,zo, Az ApbronitTum. SaL pt~Td. Nitrum murOTum, rée:en mi
vólt '?
,
209
Mi kiilömbség van' a' Salétromok közt r . Hogy fzoktak meg-tifatitsni a' Salétromot
A'
leg-flnumabb
A' falétromnak
puska porhoz
209 2Q9,~IO
hogy .kéfzitetik
Konyhai és Otvof \: 4Az
haíznai
"'- -
e ro
ru t
..
Az A'
, -túzben~ mitsoda v~ltQ~áfokon megyén által • ." •. falétrom.~?g~i:sátskált (Lupi4f~ p'~un~l~~)hogy eros
lí~fz\l.1nek,
•
.•
I I
A~ Ti
ID $
a r Ó t,
A; régi
Termés tirnső , mi vólt ~ • • An.nak' nemei. :;'.13, Ma affélék találtatnak e'. Ma a' Timsó csak tnefterség·gel kéfzitf;tfl\ Mitso.d-i hellyeken ? és míképenkéíairetik ! . ~14 EniéJlybenhol találtatik •. :::'lQ. Terméfzeti tu~ I . lajdonságai • ., Haíznai a' Timsonak, ~IÓ
~ u. ~13 !::q 21~ ~1l6
~~1
,
..;1' Hd;<;i kii~önséges Sáfot •
.At
~
HázI vagy konyhai közö.nséges só az. eddig le-irt' • • ''L,
Erd~ll.Yl sd~Bányák' \
218
Nemeitél 3'sóknak míkben külömböa 21a Ennek eleitél fogva-cvale hetses völta 218 ~19 Mikor , es ?ogy kaptak kezdetben a' _sdra az emberek .' .' • ~~O Az áJdozatokl'!an' ez miért elegyítetett • 2~a .A.' ső az afztalokon fzenrnek miért tartatott 1 2~~. E' vílágnak mitsoda réfzeiben , .'5 hogy terern '? ~23 ,4' Kútat é:s Fcwrd[q'k vizéből hol ? és miképen fzokták ki-venni? '-24 Az efféle forrés viz-sónak külőnos ditsérete .' ~Z) SÓI vizü nagy Tó~ e' Világnak fok réfzeihen 225 A' Forrafok és a' rök vizei mitől sösülnak-meg, 226 ,if' 11mge1' vÍ'<:e mitől ? és miért ~ÓS '? ..226 Z27 Hogy fzoktdk a' tenger vizéből a'sót ki-venni z:;?,8 Hogy tifzritják-meg. • 229 Bz a' fordfok favatól mennyiben külőrnböz • ~~9. A' ko vagy A[ovdny Fúldi .ró amazoktól míben \ kdlómböz . .' • . ' .' .• ~30 ' E' viI~gnaJl mitsoda refzeiben tal1ltati~ g3e 231 A' Cracoviai só - Bányának. tsI,~dálatQs nagysága 2'3l
,_"
~1,
~13 '.Ty"
L a j ft 'r e m a. "
Tyrolif Saltzburgi só Bányák ,. • 235 t36 A' fzem ső. Ső virág, ma mi ? régen mi vólt? 236 237 A' régi Gallu/ok ső hellyet Tsetefa fzéunel él-
tek, . •' • \ -. A' Muria jieca-a' régi Römaiaknsl mi vólt'? • A' bé,sózott eledeleken miért kaptak annyira a' Régiek • •
231z38
Haíznai ,.
239
';4l 244 247
Arta!mai a' vifzfza élétset
•
Az Anglia
és mib ől ké-
Ennek
A'
238
a' közönséges sónak a' Did'taban • az Orvoslasban. 242. a' Gazdaságban la;>:aló keserű só mi? fútetik' • különös orvosló hafznai.
Sedlitzi
és Egrai fonás
248, 249,
só, ettől
mennyibe
külömböa
25,0'
•
K 1 LEN
T Z EDI \
,,A zEt
R ft
K
s z,
z é t r O 1. , -
Az Etze,t közönséges nével mi? és hogy Iefzeu ~50 251 Az egyéb favanyusdgoktdl az Etzet mennyibe
JÜilömb'öz. • Spiritufa
'..
A' minerák favanyu
251
a' Piánták fávanyu' ságától mennyibe ~ülömböz • _ Z5~ A' Gyümőltsök favanyu levét a' nap fllgári hogy édesírik-rneg. • '. 2p A' meg-forrás ebbol hogy tsinal elébb Bort, azután Etzetet ,. • 253 Mi külömbség van az Erzet és minerdt Javanyusága közt. '.' • 2H Minémü gyümőltsök leviból lehet etzet 1,54Az Etzetnek különös tulajdonságai 255 As- Etzetnek tévő-réfaei • Z'56 A' ió bor-etzet télbe miért nem fagy-meg 258 Régiek; hibás vélekedéfe' az' etzet' eredetéral • 'zs8 A'l- eros eczetben Llttató férgetskék mik, '., l:!51; 'Az Etzet erejét mikkel lehet nevelni. z53
Jó
Etzet-J~yat tsiuálni mikkel lehet ~i
. ZS~ , En.
Nevtzet~rebb DolgoWa'k
,.
.••••••.
a
Ell11eli }farina az etzet tartásra. • z6. Etzet tsin-ilasnak modjai l3úzából.z60 •. Gyümőlrsből.zör , Serből, , . • Z6l .b' Bor-etzet kéfzirésnek kulönös mődjai, . 2J;2 263 Hogya' jó etzet a' Háznál. foha el-ne fogyon 2ó4 Eget-bor urőly, Méz, méh-íer etzetek ' 264 Hogy az etzet ugyan tüzes légyen ~ 264 Hogy lehet hamar etzetet tsiriálni .' • 264 RMa, viola, 'level1dula-etz€lte~ hogy kell tsinalni 26.5 A' jó etzetnek esmértető jelei • ..•. 265 Az Etzetnek hafznai Izéleíen ki-terjedők • :z.66 _ Az Etzertel régen konyhai haízonra Il.em .éltek .. 26, A' régi Rórnaiak mikör kaptak az etzetre ? és . azt mennyire betsúllötték , • ~ÓS ~.ermé[zeti halznaa' konyhai ezerek ~özt . 269 Pofep, vagy' etzettel elegyitett ital a' régieknél - 27eJ Orvofi haízuai az etzetnek • ' 270 274 .Artalmai az etzettel való vifzfza-élésuek 274277 Kiknek ~ és miért árt fok etzeteft enni 277 Nevezetefen minérníl nyavalyá kat fzerez. 278 27Sl Mennyire lehet az etzettel való élé.n ki-tel'jefz-' teni ', • :l8~ Az. Eraeres lVJéznek (Qxym,el) régikéfzúlete, és fokhaíznai • _. ~ 28:1 A' SciUas-' etz€tnek-(AatiScillitici) kéfziilete és nagyságos ditséretei ,", ~82 ~83 r
I
.,
T 1 Z EDI Az· Az .A' Az
A'
K RÉS (~. O 1aj r I
ti t, I
kőaőnséges nével mi'1 annak három' Nemei. • • Kö ola'; mi ? 's hol gyjijtetik, 's mi hafana van élő átlatfJ( olajja a' Vajban és [Jrl)3n mi '? l)ldntakn(lk négy féle olajjai közt a' Balfam, olaj és 0p9halJnmum' mi? és hol t~~ rem? . • Olaj
. Amérikai Rqhfiri és egyéb Balfam ' Qlajak
•
~g7 28,S
Ter·.,
/
LIt}ftromll. ,
olaj hol 's miből kéfaitetik Al. igal; jó féle Terpentin.ínak esinérteré Hafznai 8Z efféle Baliam olajjoknak. A' Refinat vagy Gyallták ~ a' Gummii; és
. ~89'
T~l'?entina
rok
Az Eflfntialis
jelei . ~.
~89
;$~
a' [zu-
efféle olajokból .fzsradnak egybe ~agy liatitius olajak kéízűlete,
~90
st
terrnéfzete, hdfzna..
•
Z9Q
A' ti-fiz.öt olajat miből állanak? mi hafzbok van ~ 'Z90 A' bo/aj/olt olajat amazoktól mennyibe kulőmböznek
A'
? 's mikből Konyhaí
kéfz itetetnek
=. Orvoű
hafzuai 29:::: nem élték véle • 293 A' Fa.olajnat igen régi betses völta ~93 29.J' Az olaj-fának eredetiról • ~94A' fa-olaj kéfzitésnek elso Mefteréről • '-96 Ennek a' Meíterségnek kJ..-terjedésél'ÖI • 297 A~ claj-Idnak külőuös Betséről, és' tsuda-ter. méfzerérö 1. .• ' • • • • plandltáslról; fzépségE.h·i51 • • • • két , az az; Vad, és fzelid 'narneiröl A' fzelid olaj-faknak tizmemei kőzi.iJ. mellyek l8n~7IIag ota.ina~
Régen
mennylbe
betsiiltetnék
•
•
J
301
A' vad olaj faktó! inikben külörnbőznek • 302 Gyümötrseik mi í'orrnák , ·s· hogy kéfzúlnek • 30~ Le-fzedettéfe!{nelr vagy, Izüretjeknek 6égy idei JO~ Ennek tzeremoniai 1)' l't~gleknél' 304 &i-(ajtoláfoknak rendi és mődja ~ 304 Az Amurca Fraces ; mik voltanak 3Q4305 Az Olajok közt mi külömbségek voltak 82 elkéfzités , el-tőlrés , tartás, és termo hellyek Izerint • 305 307 és jó féle fa-olajnak esmértető jelei . '. • 301
A' rorz féle,'
,/\2 Ompbacinum és Licinu,m miért betsültettek a' többi felett • • lu olajjal kupetzkedők tsaldrdsdgai ezekben '.
30& 302 .A' meg-hibázott fa-olajakon hogy Izoktak igasitani 309A' fa. olajnak régi betsúlére a' konyhakon :po • .' t orvofihafznokl'fl. . • :fIl 31~ • • • a' kenetek ben ) mit haízndlt ' '312314'
A'
dl'~gább ,~euetekn~k e;tll
- •
erec\ete\: 's kUlömosé", !P4JIS ~lteK •.
r
Nevezete/ebb
Dolgoknak
.,
,.
Ezeknek hafznai
"',
31f317 • 317
és vélek.éléfeknek/módjai
A', vélék való vifzfsavélés'
okai.
-
Méltö vólt - e' ezért ezeket egéfzen meg-vetui 318, Kik ésfnikor találtak vólt a' Drága' keneteket 318 Az' olaj kenetnek fzentséget néző hafznai .319 Az Amurcanak vagy olaj' .fonkoJynak hafznai .' ll, A' len-mag, és fa-olajj okkal való vifzfza élésnek' ártalmai .,.• I
TIZEN
EGYEDIK
, Af
RÉSZ
-
Fu-fzerfzámokról.
'A'
Fil.rzei"fzámok;·ól, azoknak bafzuairöl, és áro -. talmf}"r JI közönségefen • ' '322323' A' Régiek Etek-tzereiről vagy Cöndimentumaik,tól , 3~4 A' Lafor, Laj"erpitium nálok mi v-ólt ' 325326 Talá!~atik-e' ma ,illyen jó féle Lcfer e' világon? 326 Az Ordög-fzar (Ara' foetida) efféle e' • 32~ A' ma igy neveztetett Fú-Izerfzamok . közt a' v
Borsnae. három nemeiról , fummdíon
.'
3;19;
hibás vélekedéfe ezekről • 3-3C!)J Kik? mikor ? és miként kezdették ezeket 8Z Indiai fű-fzerízdmokot Europaba leg. elébb által.hozni • • 33t A' Bors fndiákon leg-bővebben hol terem 332 A' jovának meg-esmérrető jelei. .' 3B' A' Fekete kerek, fejér, és hofzfzu '8orfoK fái. , ,között mi kiilőmbség van'? magok-is , egy máftől mennyiben külömböznek 333 3jo; '1 'A' Borsnak konyhai , és orvofi haíznai ; ,. 335 ' , Americai Macropiper nevu Bors. • 337 Szaru forma (Piper corniculatum) Izerétsen Bors 338 Török vagy Pogány bors (Capficum) • 338 Enne]< hafznai. 339 Vizi-bors (HydropiPer) • • • 340 Cubeba vagy Farkas bors és Japponiai Fagara 340 A' Régiek'
At S<.egfüvet-is
a' Régiek nem esm,$rték '
Hogy és' mikor kaptak erre az Európaiak
•
34:3
3'42 343
Hogy _
.L a j ft r o m R. ------------------------------------.-----------------------
Hogy tettek ezt külonősön
a' Hollandufók ma- " gokévá. • • 344 és mi fonna f~kón teremnek? es hogy fzedettetnek • 345 $47 Konylia hafznai' a' fzeg-fünek 348
, Hol?
A' Pdradit.rom mqgról (CardamQfn)
•
"
349
Ennek l1ál'Q111 kűlönös Nemeiról 's Hazairól 349 35~ Halznaikról külön külön ' • .' 35Z Az Jlmemum régen.mivdlt ? ma mit hívnak igy 3B 354 Az Uj Jit-{t:tr/zám vagy MÍ11den [ztr,' mi '! honnan hozatik 1'. • 355 A' VanilUa mi? hol? és hogy terem? gS6357" Ennek hafznai • • 358 A' Izeretsen diót, a' régiek nem esmériék. 358 360 Mi forma fán? hol'? és hogy' terem? 360, Hogy fzedettetik t es kéraitetik-el haízoura. 361 36:1A'fzeretsen dio-virag mi ;J es hogy fzáraztattatik. 3(í~ A' fzeretsen diönak, Him Nöftény, vad, Fattyú Neme. ~... 363 Miként tették ezt egéfzen magokéva a' Hol. , landufok. • 364 Ennek konyhai es Orvofi hafznai • 364 Bé.tsindlt fzeretsen diő (N. M. Condita) mi ? 365 ' A' fzeretsen dionak három rendbéli olajja 365 Ezeknek bafznai •• 36~ A' ízetetsen diö- virág ti' diótól magától hafznaira nézve, mennyibe külömböz ..• 366· A' régi Macer mi vólt? 361 A' Fa-bajról fummaíon '. ,~. 368 A' régi Cinnamomum és Cafsia mi vólt 1 • 369 A' mái Cinnamomum vagy jó féle fa-haj, nem az ó7° Bz hol terem ~ és mitsoda fárQl hantatik '. 371 Hogy kéfzitettetik igy el a' mmt ,árúlják • 373 Hogy kerűlt ez árJÍ egyedúl a' Hollandufok kezére. • • 376 A' vafrag vagy fattyu Fa-haj Cafsk Lignea) hor terem, 's mitsoda fának: .a' haja '1 . 's mennyiben külómboz a' jobb féle , 'vag~ igaz fa-hajtöl ' -: , .' 37$ A' izeg-fuvés lit h.aj ,CCafsi« Cltryop~y~at(l) mi;" és honnan hozattatik , '~ amaaoktdl 'mit
es
es
kU.Uhub~z
~ '
es'
.
•
,K.'37'
.-
Neve!Zetcf!bb D.olg'oknak "
-ia.h~J
(caffia alba) mitsoda fJnak a' baja) hol térem'?'s tnikról ,esmértetik 38~ Az' a' kedves {zag és iz ll' fa-hajakban mitől van' 3~G) , A' fa-haj olajak hogy kétzítetnek • 18~ AJ fa-bajnak fú-Izerízumos ereje .a' más fú-ízerfzdmoskéröl mikben kulőmböz '? 's kilA lőnoson mind Konyhai, mind Orvofi . végekre iniként haíznál • , • 381 A' Gyömbérrü'l tummdíon, Esmerték e' a' Régiek 585 Hol terem? hiny-fele '? hogy áls<Ík és kéfeitik-el ' 381 A' Be-tsindtt ~yijmbér (Zing,'b€r ~onditum)ho'gy , 'kéfzi'il •' -../. 388 Ennek és a' fzá'raz Gyömbérnek konyliai és OrA' fejét:
voű hsfznai A' Ft:~l!te vagy
.'
v ad-Gyömlier
' •
•
389
ettől mennyiben külörnböz? hol terem? hány fele, 391 - Rnnekkii1ötJös haíznai '. • '39:l A' sári~ Gyömbér (R~~iijc ~urcu.mce~ hol terem? ..h4ny,-féle ~ es rm haíznaí vagynak , ,393 A' Kalmus Gyökér (Aco,rul Verus) hol találtatik. 39.5 Mi Ihaün:ü v~gynak, . • ,l 39(á Az igaz Calamus aromaticus régen mi vólt? • 391 Az Angyélikaről , és annak fok féle hafanairöl , 393 Penis' ellen hogy fzoktak véle élni ,-4QO A' Mefter gyökérról (Imperatoria) ',és ann:lk-
ha1'znairó!.
(ZedGarüi)
•
-•
4Q1
(Levijrico) és annak bafznairöl,. . '403 Örmény ~yöke.rtol (Enula, H~lenio) és annak, fzélefen ki-rerjedett hafznairöl, ,405 Nád-mézzel hágy tsinálj:ík-bé • , • 4Q6 A" Szeg-fű fzagu gyö){lhTÓI (Caryopbylata) 's 'an- nak hatznairöl, , 408 A' Sáfl'ány1'61, és annak :régi betses vÓltáról, 409 Hol terem e', világon leg-jobb I sáfi'ány , 410 - Mitsoda Plántáról? és hogy fzedik? 4II A"jó és rofz sáfránynak esmértető jelei 413 A' sJfránynak különös tulajdonságai 414 Minémü állapotokban hafznál kivdlrképen » -+ 15 'Vifzfza-éléfsél miként árt , • ,416 A' 'k,el;ti vad, vagy fattyu fafrányról (Cnil:Q) és , hafznairó!.. • .• 417 A' Az
Léfiyánról
" Al Badiénről (Anijo JicUato) és ennek hafznairöl '4Ii -, .: ,Mi.
L
II
j fl r o hi ·,a.·
~.--------~------~--~'------~~----~
..,. Mjtso(la fán terem. ,Mi bafzna vat} , " .A' Hazábéli Anis magról. Ennek olajjéröl . • Kon.}'bai és Orvoű h1l1znairól '. •. A- Edes vagy kerti köményról Foenicslc) mind a' két Nemeire nézve. 42+ Ezeknek hafznairól.. . Al Kaporról '(Anetba és ennék aafzuairdl ",ü
A' Kerti kőményrőt (Cumino fativo)' .A' Mezei k6ményrol (Carvo Cuminc prate'l1.Ji). A'
Romai
Kretai ,
és mezei fekete
köniények-
42' 4~1· 4213 .42.9
(Nigella) , '. • A' Kor.iandrumnak mind nagyobb mind kifsebb Nem~il·ől.. • •' A' Fenyő magról, vagy fenyő Borsról (Bacci« JUlliPl!ri). . • 433 . .Ebnek haísnairöl és ál'talmiról • - 434 A' Fenyő vieről, borról, éget-borról 435 AJ Feny/) Liktariumről (Rob Juniperi) 436 A' Laurus vagy Lorbeer, Lcbet Gl'~ 436 ·Ennek Bdbernek nevezet leveleirő}, és Bd! vagy BdnJűmagnat mondatott gyumöltseiről 431 . A' Lauras Koronsk eredetiról , _. 43-8 A' Babl!f-livetnel! ~ és Bdn(u-magnat. hafznairöl .• 440 A' Leurus vagy Laurin,um olajakról ' 44"1 l'Ül.
..
A' Rosmarintról
a' Régieknél • 44Z A' mái Rosmarintröl 's ennek haíznairöl • 443 A' Resmarint virágról: és Magyar Királyné Vi2étÖl. • • 444 A' levendula, Iski , fpikinárd névü plántárql 445, Ennek virá~jál'ól, olajjaról , és Spiritujiáról 446 Ezeknek bafznairél közönsége[en • • 447 A' Sállyáról,' és en~ek különos tulajdonságai- : rol, fok lIHe haíznairől • . 448 A' ~áras-békák gyakorta meg-mérgesítik • 451 A' Vad-sályaról (hfJrmifl8 Srlll7"f") és annak hafz-nair61 .' . • A' Rutáról , és annak mérget ólto "különös erejétől • 454 A' Mithridates antidofumáról • 454 Egyéb haíznairőla' Rmána1t • , 455 A' Tziprcs íúről vagy Iíten fájáról (Abrotano) 456 , /J..' fe.ir T(ii.1?IiiIÓ~ (~'amalina) 457
A'
\
-A' Hi: Taiprosröl
, v~g,r Tzipros fáról (Sabina) haíznairöl • 1. 'A' Pezerrze fúről (PraJJio Marrubio) . At Fcdo r Menthdröl' (Mentba bortenJi Crispa) • Az .egyéb az az: Vad, Ló, Matska, Vizi Men.•' Ennek
•.~:
Orvofi
thakról..·. B. Afz[zeny .~1'enthajáról
'."
,
(BaIJámita)..
,
At
461
erejéról
vízről, annak hafznairől • vagy Büzíok fűrűl (Ucimo Bajilú:o) Nyári és Téli MajorcÍntró! (MaJlJmnna 'Uulga-
A' Kátmelita CA; BafHikom
A'
45.9
•
ennek külőuős
es
458 458 459
tenyeréröl. •
'A' Méh fűről (MeliJJa) 's .1
'.
vagy
,
ri,
et
Nobili),
•
461
. '
vad
Msjoréutröl, Fekete Gyapárról, fzu vagy Szurok fúró! (Origano. vulgari. •. CunilLa) mint régi kedves érek-Izerről 46,9 A' kerti közönséges , Dloíz Tsombol'ökról' ~ . (Puleg~o Sttturea)' Tömjen fűről CThy, mo, Tymbra)' • -. 470 .A' Vad Tsomborről vagy kakuk fűről (Ser.pil~o) ',.471 A' Mafiix Tsomborről (Maro vero Saturea Ma,jlicbina). • • 473 .A' Isőpröl 474. A',Zsidok Hyffopja régen rni Vólt 475
es
o
A' 'I'arkonyről (Dracunc:ulo) .
A' Borza virágról • A' Diofának gyenge, "
.•. '471
• vagy Orvoű
, , új jövéfeirőlEzeknek konybaiés hafznaikrél . • :A' mértogarö MIlfiárnak régi és moflaai- kéfzü. leteiről. . • .
.A' Bors fűről vagy Le-picfiumról
'.
1 • ,', •
1 ••.•• ..1 (
•
I
v
'E' .tI
··•. ~,J;~l· ~,..í."
"1 "
,
r
,
~ \
480 48.1 . 48.1