NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2012 – 2015

SOPRON 2012

Nyugat-magyarországi Egyetem, Intézményfejlesztési Terv 2012-2015

Készült a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 151. § (5) rendelkezései és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkársága útmutatója szerint. Jóváhagyta a Nyugat-magyarországi Egyetem szenátusa a 130/2012. (VI.27.) sz. határozatával.

Prof. Dr. Faragó Sándor rektor

3

Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................................................. 6 1. A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETE ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ........................................................................................................................ 8 2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT ........................................................................................ 10 3. AZ ELŐZŐ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV CÉLJAINAK ÉRTÉKELÉSE ......... 11 4. HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................... 12 4.1. Helyzetértékelés ........................................................................................................ 12 4.1.1 Társadalmi és gazdasági környezet értékelése.................................................... 12 4.1.1.1 Az intézmény gazdasági környezetének bemutatása ................................... 12 4.1.1.2 Az intézmény demográfiai környezetének bemutatása ............................... 13 4.1.1.3 Az intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása ........................... 14 4.1.1.4 Az intézmény oktatási környezetének bemutatása ...................................... 15 4.1.1.5 Az intézmény vonzáskörzete és a képzés iránti hallgatói kereslet .............. 16 4.1.1.6 Az intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában ....................................................................................... 17 4.1.2 Képzési tevékenység értékelése .......................................................................... 18 4.1.2.1 Képzési portfolió értékelése (TABL_11,12) ............................................... 18 4.1.2.2 A szakmai gyakorlati képzés értékelése ...................................................... 43 4.1.2.3 Felnőttképzési tevékenységek értékelése (TABL_ 13) ............................... 45 4.1.2.4 Képzésfejlesztési tevékenység értékelése .................................................... 47 4.1.2.5 Képzési eredményesség értékelése (TABL_14, 15, 16) .............................. 49 4.1.2.6 Nemzetközi dimenzió értékelése (TABL_17, 18) ....................................... 59 4.1.2.7 Tehetséggondozás értékelése (TABL_19)................................................... 62 4.1.3 K+F+I tevékenységek értékelése ........................................................................ 63 4.1.3.1 Kutatási portfolió értékelése (TABL_ 20, 21) ............................................. 63 4.1.3.2 K+F kapacitások értékelése (TABL_ 22,23) ............................................... 65 4.1.3.3 K+F eredményesség és technológia transzfer értékelése (TABL_ 25, 26, 27, 28) ............................................................................................................................ 68 4.1.4 Intézményirányítás értékelése ............................................................................. 71 4.1.4.1 Intézmény-irányítási folyamatok, eszközök értékelése ............................... 71 4.1.4.2 A gazdálkodási tevékenység értékelése (TABL_ 29).................................. 72 4.1.4.3. Pályázati abszorpciós képesség és forrásbevonó képesség elemzése (TABL_30) .............................................................................................................. 75 4.1.4.4. Infrastruktúra menedzsment és vagyongazdálkodási tevékenységek értékelése ................................................................................................................. 78 4.1.4.5 Humánerőforrás értékelése .......................................................................... 81 4.1.4.6 Intézményi szolgáltatások értékelése (TABL_ 31) ..................................... 84 4.1.5 Az intézmény versenytárselemzése .................................................................... 87 4.1.6 Gazdasági, társadalmi hatások elemzése ............................................................ 90 4.1.7 Fenntartható fejlődés szempontjainak értékelése ............................................... 93 4.1.8 Speciális feladatellátás teljesítményének értékelése .......................................... 95 4.1.9 Az intézmény szervezeti önállóságának értékelése ............................................ 99 5. STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI TERV ........................................................................... 103 5.1 Jövőkép .................................................................................................................... 104 5.1.1 Tevékenységre vonatkozó jövőkép................................................................... 104 5.1.2. Szervezetre vonatkozó jövőkép ....................................................................... 106 5.2 Stratégiai irányok ..................................................................................................... 107 5.2.1 Általános stratégiai irányok .............................................................................. 107

4

5.2.2 Stratégiai téma .................................................................................................. 109 5.2.3 A stratégiai témához kapcsolódó stratégiai irányok ......................................... 109 5.3 Stratégiai célok ........................................................................................................ 110 5.3.1 Stratégiai céltérkép ........................................................................................... 110 5.3.2. Stratégiai célok megfogalmazása .................................................................... 114 5.3.3 Vagyongazdálkodási terv.................................................................................. 114 5.3.4 Kutatás-fejlesztési és Innovációs versenyképesség fejlesztés .......................... 116 5.3.5 Oktatás .............................................................................................................. 118 5.3.6 Humánerőforrás ................................................................................................ 120 5.3.7 Szervezetfejlesztés ............................................................................................ 121 5.4 Stratégiai akciók és mutatószámok .......................................................................... 128 5.5 Éves működési terv .................................................................................................. 147 5.5.1 Kapacitásigény .................................................................................................. 147 5.5.2 Forrásszükséglet ............................................................................................... 148 5.5.3 A forrásszükséglet tervezett kielégítésének módja ........................................... 149 5.5.4 Egyetemi tulajdonú gazdasági társaságok ........................................................ 151 5.6 A stratégiai kontrolling folyamata és eszközei ........................................................ 153 5.7 Stratégiai kommunikáció folyamata és eszközei ..................................................... 154 6. MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÉS KAPCSOLÓDÓ ADATGYŰJTÉS .......................... 158

5

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Intézményfejlesztési Tervünket a Nyugat-magyarországi Egyetem tapasztalataira és a jogelőd intézmények progresszív hagyományaira alapozva állítottuk össze. Selmecisoproni hagyomány a folyamatos megújulás készsége és képessége is. Meggyőződésünk, hogy az oktatás a nemzet jövője szempontjából a legfontosabb stratégiai kérdés. Az Intézményfejlesztési Terv kifejezi a tudás társadalmi kiterjesztéséből ránk háruló felelősség felismerését és egy boldogabb jövő megteremtése iránt érzett elkötelezettségünket. Törekvéseinknek a kiemelt nemzetstratégiai célok adnak perspektívát: a gazdasági versenyképesség növelése, a társadalmi kohézió erősítése, a felzárkózás esélyének biztosítása, - és a „Zöld egyetem” programunkkal összhangban - a fenntartható fejlődés eszméjének gyakorlatba ültetése. Az Intézményfejlesztési Terv helyzetértékelésünket és stratégiai tervünket tartalmazza. Bemutatjuk benne az egyetem kapacitásait, fejlődési-fejlesztési potenciálját, szervezethatékonyságát, méretgazdaságosságát és azokat a célokat és akciókat, amelyek megvalósításán keresztül tevékenységeink kiemelt területein fejlődést érhetünk el. Célunk, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem rugalmasan alkalmazkodva a változó gazdasági és társadalmi körülményekhez, továbbra is a Nyugat-Dunántúl régió vezető egyeteme maradjon. Az Európai Felsőoktatási Térség elismert, versenyképes intézményeként, dinamikusan fejlessze unikális, egyes gazdasági ágakhoz hagyományosan kapcsolódó, az ország és a régió humán erőforrás igényeit kielégítő képzési-, kutatásfejlesztési, innovációs és tudományos szolgáltatói tevékenységeit. Vegyen részt aktívan a régió műszaki kutatásaiban, fejlesztéseiben, innovációs tevékenységében és képzésében is. A modern felsőoktatás európai követelményeinek megfelelve támogassa a kétirányú európai mobilitást. A tágabban értelmezett régió szellemi központjaként bővítse hagyományosan jó kapcsolatait a gazdasági élet szereplőivel, a szakmai és társadalmi szervezetekkel és intézményekkel, a tudományos, a művészeti és a kulturális élet szereplőivel. Kezdeményezzen és támogasson együttműködési zónán belül.

minden

progresszív

törekvést

a

felsőoktatási

A Nyugat-magyarországi Egyetem számára a következő oldalak tartalmazzák a felelősen vállalható jövőt: értékeinek megőrzését, bővítését, folyamatos megújítását és átadását. Mindazoknak, akik stratégiai tervünket kidolgozták, akik elbírálják, és akik majd megvalósítják, illendően jár hagyományos köszöntésünk. JÓ SZERENCSÉT!

Sopron, 2012. június 25.

Prof. Dr. Faragó Sándor rektor

6

HELYZETÉRTÉKELÉS

7

1. A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETE ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A Nyugat-magyarországi Egyetem 10 karra tagozódik. Az egyetem székhelyén, Sopronban működő karok:  Benedek Elek Pedagógiai Kar (BPK),  Erdőmérnöki Kar (EMK),  Faipari Mérnöki Kar (FMK),  Közgazdaságtudományi Kar (KTK). Az egyetem székhelyén kívül működő karok:  Savaria Egyetemi Központ karai, Szombathely: Bölcsészettudományi Kar (BTK), Természettudományi Kar (TTK), Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar (MNSK).  Apáczai Csere János Kar (AK), Győr,  Geoinformatikai Kar (GEO), Székesfehérvár,  Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (MÉK), Mosonmagyaróvár. Az egyetem közoktatási intézményei:      

Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Szombathely, Nyugat-magyarországi Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola, Győr, Nyugat-magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium, Sopron, Nyugat-magyarországi Egyetem Aranykapu Gyakorló Óvoda, Sopron, Nyugat-magyarországi Egyetem Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda, Sopron, Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ, Szombathely.

Az egyetem tudományos tudás és technológiatranszfer szervezetei:  Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET), Nonprofit. Kft., Sopron,  Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft., Sopron  Technológia Transzfer Iroda, Sopron. Az egyetem által alapított gazdasági társaságok:  

Pannon Famulus Kft., Győr Universitas Fidelissima Kft., Sopron

Szakmai irányító jogkör

A Nyugat-magyarországi Egyetem szervezeti felépítése

1. sz. melléklet

Munkáltatói jogkör

Gazdasági Tanács

Szenátus

Rektor

Rektorhelyettesek

Savaria Egyetemi Központ Apáczai Csere János Kar

Benedek Elek Pedagógiai Kar Erdőmérnöki Kar

Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ

Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Öveges Kálmán Gyakorló Ált. Iskola

Bizottságok

Központi Könyvtár és Levéltár

Rektori Hivatal

Egyetemi Informatikai Központ

Gazdasági Főigazgatóság

Nagycenki Lovasképzési Központ

Belső Ellenőrzési Csoport

Faipari Mérnöki Kar Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium

Minőségbiztosítási Csoport

Geoinformatikai Kar Aranykapu Gyakorló Óvoda Közgazdaságtudományi Kar Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar

Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda

Bölcsészettudományi Kar Kollégium Természettudományi Kar SEK Központi Irányítás és Funkcionális Egységek

Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar

Az egyetem karai (oktatási szervezeti egységek)

Az Egyetem által fenntartott közoktatási intézmények

Szolgáltató szervezeti egységek

Funkcionális szervezeti egységek

2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT A Nyugat-magyarországi Egyetem szellemi fellegvár, oktató- és kutatóhely, melynek tevékenysége a tudás gyűjtésére, rendszerezésére, bővítésére, megőrzésére és átadására irányul. Több karral és sok szakkal rendelkező egyetem, amely fejlődése során őrzi sajátos arculatát és hagyományait, miközben az átalakuló magyar, és az egységesülő európai felsőoktatási térség stabil elemét képezi. Küldetésének tekinti az erős alapképzésre épülő többszintű minőségi oktatást, a tudományos képzést, a kutatást, a fejlesztést és az innovációt. Tevékenységének vezérelvei az értékteremtés, a minőség és a hatékonyság. A Nyugat-magyarországi Egyetem hivatásának tekinti a nemzetközi színvonalú, országosan és regionálisan kimagasló oktatást. Ennek érdekében a hazai és nemzetközi munkaerő piaci és hallgatói igényeknek megfelelő rugalmas képzési szerkezetet alakít ki, a képzésben hangsúlyozza az elméleti igényesség mellett a gyakorlat, a praktikum fontosságát; a multidiszciplinaritást; a nemzetközi jelleget; a szolidaritás, az egymás iránti felelősségérzet, a kötelességtudat kialakítását és alkalmazását; a csoportmunkában való sikeres részvétel képességét; a művészetek és a testedzés életmódba integrálását. Kimagasló színvonalú kutatási tevékenységet folytat, biztosítja ennek humán feltételeit és a szükséges kutatási infrastruktúrát. Elősegíti a tudományos ismeretek és eredmények hazai és nemzetközi szabad áramlását, tudatosan törekszik a nemzetközi szintű, innovatív oktatók és kutatók számának növelésére, a minősített utánpótlás biztosítására. Célja, hogy kutató egyetemmé váljon. A régió szellemi központjaként vezető szerepet tölt be a térség innovációjában, ösztönzi a kutatási tevékenységet, a szellemi teljesítmények közzétételét és hasznosulását, a technológiatranszfer terén impulzusokkal látják el a gazdálkodó egységeket. Jó kapcsolatokat ápol az önkormányzatokkal, a művészeti és a kulturális élet szereplőivel. A régiótudatot többféleképpen értelmezi, a működése által érintett régiók mellett a teljes Magyarországban, a magyarlakta határon túli területekben és az eurorégióban is gondolkodik. Hálózatos, hat városban működő egyetemként, a földrajzi akadályokat legyőző irányítási struktúrát működtet, minőségorientált szervezetet tart fenn, megvalósítja a marketingorientációt a szervezet minden működési szintjén. Tudásbázisánál fogva magas hozzáadott értéket biztosít mind a tudományos, mind az oktatást kiegészítő, mind a jóléti külső, illetve belső szolgáltatásoknak. Támogatja hallgatóit a hagyományok őrzésében, segíti kulturális tevékenységüket és sportéletüket. Mindezeket az eredményes képzés, az autonóm értelmiségivé válás pótolhatatlan eszközének tekinti. A Nyugat-magyarországi Egyetem olyan tudás és készségek kialakítására törekszik, amelyek lehetővé teszik a természet megőrzésének és átalakításának, az emberi élet kibontakoztatásának ökológiailag, gazdaságilag és társadalmilag egyaránt elfogadható formáit és ez által a fenntartható fejlődést szolgálják. „Zöld” egyetemként környezettudatos gondolkodásra és viselkedésre nevel. Jövőt épít.

3. AZ ELŐZŐ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV CÉLJAINAK ÉRTÉKELÉSE Excel táblázatok külön dokumentumban találhatóak.

11

4. HELYZETELEMZÉS 4.1. Helyzetértékelés 4.1.1 Társadalmi és gazdasági környezet értékelése 4.1.1.1 Az intézmény gazdasági környezetének bemutatása A Nyugat-Dunántúl régió az elmúlt 15 évben Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége volt. Az egy főre jutó befektetés tekintetében Budapestet is magában foglaló KözépMagyarország régió mögött a második helyet foglalja el, a nemzeti átlagnál jóval magasabb értékkel. A GDP vonatkozásában szintén a második legerősebb régió Magyarországon. Gazdasági struktúrája kiegyensúlyozott, több irányú, a külföldi tőke vonzása, az ipari befektetések aránya és az ipari export tekintetében megelőzi a többi régiót. A gazdasági fejlődés hajtóerői a külföldi működő tőke vonzására leginkább képes ipari központok, mint Győr, Szombathely, Sopron, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Sárvár, Mosonmagyaróvár, valamint Szentgotthárd és környéke. A K+F+I-nek köszönhetően a térség egy főre jutó GDP mutatója elsősorban a németországi és ausztriai együttműködések révén – 2010-ben az EU-27 átlagának 67%-volt. Számos nagy ipari cég - elsősorban az autóipar és az elektronika területén - telepítette üzemegységét a régióba. A Nyugat-Dunántúl régió vállalkozásainak majdnem 99%-a, 50 vagy kevesebb főt foglalkoztató kis- vagy mikro-vállalkozás. A foglalkoztatott munkaerő jóval több, mint felét ezek a cégek foglalkoztatják, de a GDP-nek lényegesen kevesebb, mint 50%-át adják. Az export részesedésük, még ennél is kevesebb, mert a régió összes exportjának 60%-át az ipari parkok nagyvállalkozásai adják. Ebből következően, a KKV szektornak a fejlesztése jelentős gazdasági növekedést eredményezhet. A klaszter együttműködések a régióban már működő vállalkozások versenyképességét fokozzák és új vállalkozások létrejöttét segítik a Nyugat-magyarországi Egyetemmel együttműködve. A stratégiai közösségi irányelvekkel összhangban, a régió tudatosan összpontosít egy, az igényeinek és lehetőségeinek megfelelő gazdasági helyzet elérésére, ahol a növekedés alapja az innováció és a vállalkozói szellemi potenciál. A Közép-Dunántúl régió fejlődésének alapját az erős, modern feldolgozóiparra alapuló gazdaság, a kedvező közlekedés-földrajzi helyzetből adódó telephelyi és logisztikai potenciál, valamint a kiemelkedő turisztikai adottságok jelentik. Közép-Dunántúl az országos GDP közel 10%-át adja, amellyel a régiók rangsorában a harmadik helyet foglalja el. A régiós GDP-hez Közép-Dunántúl három megyéje közül Fejér megye hozzájárulása a legnagyobb. Mindhárom megyében évek óta jóval magasabb a bruttó hazai termék előállításában meghatározó súlyt képviselő ipar részaránya az országos átlagnál, ami elsősorban a gépipari multinacionális cégek jelenlétének köszönhető. A KKV-k az elmúlt években növelték létszámukat, ezzel szemben a 250 fősnél nagyobb vállalkozásoknál Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl kivételével kevesebben álltak alkalmazásban az öt évvel korábbinál. A nagyvállalatoknál dolgozók száma KözépDunántúlon és Közép-Magyarországon a legmagasabb, ahol a szervezetek előfordulása is gyakoribb. Közép-Dunántúlon a nyereségérdekeltségű szervezetek a gazdasági teljesítmény kétharmadát produkálták, amely elősegíti a működő tőke beáramlását. A Közép- és Nyugat-Dunántúl régióban a gazdaság fejlesztésének céljait az alábbiakban lehet röviden összegezni, melyek egyben a Nyugat-magyarországi Egyetem karainak kapcsolódási pontjai is: a régió gazdaságának tudásalapú támogatása, és versenyképességének elősegítése. A vállalatközi együttműködések, hálózatok és a klaszterekhez kapcsolódó speciális szolgáltatások fejlesztése. Kulcságazatokhoz kapcsolódó K+F és innovációs kapacitásának bővítése, a vállalkozások innovációs tevékenységének támogatása; a KKV-k versenyképességének javítása, új vállalkozások elsősorban start up/spin off vállalkozások 12

indításának ösztönzése. A szakképzés és felsőoktatás regionális jellegének, munkaerő-piaci beágyazódásának erősítése a régió gazdasága speciális igényeinek megfelelően; tudás, ismeret hozzáférés biztosítása a legszélesebb kör számára, e-learning rendszerek, Nyugdíjas Egyetem, Junior College, Kutatók éjszakája. 4.1.1.2 Az intézmény demográfiai környezetének bemutatása Az elmúlt dekádban csak Közép-Magyarországon nőtt a népesség, az összes többi régióban csökkent. Nyugat- és Közép-Dunántúlon a csökkenés kisebb, a fejletlenebb alföldi, déldunántúli és Észak-magyarországiban nagyobb mértékű. Az utóbbi néhány év enyhe növekményt hozott, amely azonban nem a természetes szaporulat eredménye, hanem a bevándorlási többleté. A betelepülésből adódó aktívum a régió városainak, illetve városkörnyékeinek lélekszámát gyarapította: elsősorban Sopronét, Győrét, de Keszthely, Hévíz, Sárvár és Zalaegerszeg is belföldi vándorlási célpontnak nevezhető. Győr-MosonSopron megye népesedési helyzete a legkedvezőbb. Fejlődő gazdasága egyre vonzóbbá tette a megyét az ország más területein élők számára, így 2001 és 2010 között minden évben Pest megye után itt volt a legnagyobb az ezer lakosra vetített belföldi vándorlási többlet. Vasban és Zalában hol aktívum, hol passzívum képződött, 2005 óta azonban mindkét megyét elvándorlás jellemezte. A régió nemzetközi vándorlási egyenlege a 2004-es év kivételével pozitív volt, az utóbbi pár évben azonban mérséklődött az ebből eredő aktívum. A Közép-Magyarország régió mellett az ország másik, a népesedés szempontjából növekedési pólusa egyetemünk rekrutációs területén helyezkedik el. A Nyugat-Dunántúl és a KözépDunántúl régió a népesedési előrejelzések szerint az országos adatoknál lényegesen kedvezőbb helyet foglal el és ez jellemző marad a 21. század első felében mindenképpen. Ezt támasztják alá a következő adatok is: Magyarország népessége 2008 és 2021 között - 3,4%-os csökkenést mutat az előrejelzések szerint,1 de a két régióban található Fejér megye (-2,7%) és különösen Győr-Moson-Sopron megye (+0,6%) adatai ennél kedvezőbbek. A két régióban Veszprém (-6,5%), Vas (-5,5%) és Zala megye (-6,4%) népességénél jelez az előrejelzés kedvezőtlenebb folyamatot, mint az országos adat. Ebben elsősorban a kedvezőtlen településhálózat játssza a lényeges szerepet. A 15-17 éves korosztály esetében hasonló a helyzet, bár itt a csökkenés országosan is nagyon jelentős. Ez a korosztály 2008-2021 között 19,8%-kal csökkent, Győr-Moson-Sopron megye esetében ez a csökkenés azonban „csak” 11,3%. A többi megyénél a csökkenés várható mértéke az országos adat körül van. A demográfiai helyzet tehát a rekrutációs térségben közel sem annyira rossz, mint az országban általában. Mivel a rekrutációs térség a legtöbb egyetem esetében igen stabil (a kulturális tényezők és a közlekedési és fenntartási költségek miatt), az egyetem potenciális hallgatói bázisa kielégítő. A Nyugat-Dunántúl népességének szerkezete mindent egybevetve kedvezőbb, mint az országos átlag. Magasabb a születéskor várható élettartam mind a nők, mind a férfiak vonatkozásában, összességében egészségesebb a népesség, magasabb a népesség átlagos iskolázottsága, ezen belül több a diplomás a 25 évesek között, többen beszélnek idegen nyelveket, ugyanakkor az országos átlagnak megfelelő a nemek aránya, amely szintén jelentős nőtöbbletet mutat. Egyetlen mutató rosszabb a régióban, ez a korösszetétel, ami természetes fogyással függ össze. Csökken a gyermekkorúak és növekszik az időskorúak aránya. A kettőnek az egymáshoz viszonyított arányából képzett öregségi index (122,8) magasabb, tehát kedvezőtlenebb, mint országosan. A tizenhárom elismert hazai kisebbség közül a horvátok, a romák, a németek és a szlovénok önálló közösséget alkotnak a régióban. A tengermelléki horvátok nagy számban élnek - mind a három megyében - a határ közvetlen közelében fekvő településeken. Az ország szlovén kisebbségének kétharmada Vas megyében, a Vend vidéken (Felsőszölnök, Orfalu, 1

Dr. Obádovics Csilla: A népesség területi szintű vizsgálata az előreszámítások és a tényadatok alapján, Magyarországon. Területi Statisztika. 2011. 2. 125-145.o.

13

Alsószölnök, Kétvölgy) él. A németség néhány Vas megyei határ menti településen (Pornóapáti, Vaskeresztes), valamint Ágfalván, Kimlén és Fertőrákoson alkot nagyobb lélekszámú közösséget. A régióban – az országos átlag alatti arányban – szétszórtan él a roma népesség: Győr-Moson-Sopron megye településeinek ötödében, Vas majd minden negyedik településén és Zala szinte valamennyi községében, városában. 4.1.1.3 Az intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása A gazdaságfejlesztés, a versenyképesség javítása, a növekedés alapja többek közt a régió munkaerőpiacának, oktatási-, képzési struktúrájának minőségében rejlik. A régiók gazdasági működőképességéhez szükséges a munkaadói igények ismerete, a megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkaerő, a határ menti mobilitásnak a támogatása. Ennek feltétele a gyorsan változó munkaerő-piaci igényekre azonnal reagálni tudó, a régió- és országhatárokon átnyúló munkaerő-piacot szolgálni képes oktatási rendszer. A munkaerő-piaci képzési, szolgáltatási hálózat lehetővé teheti, hogy a már együttműködő gazdasági terek a munkaerőpiacon keresztül is egységgé váljanak. A Nyugat-magyarországi Egyetem térpozícióját nem az osztrák-magyar határ és a közigazgatási régiók határa definiálja. Ahogyan a gazdasági tér is mindinkább összeforr a CENTROPE térségben és a Székesfehérvár körül kialakuló gazdasági térben, úgy ennek egyenes következménye, hogy a munkaerő-piacot is egységben kell látnunk ugyanezen dimenzióban. A két régió munkaerő-piaci helyzete külön-külön és együtt is jobb az országosnál, ebből következően a foglalkoztatási arány magasabb az összes hazai régiónál. Túl azon, hogy alacsony a munkanélküliségi ráta, a regisztrált munkanélküliek szerkezete, de különösen iskolázottsága jóval magasabb, mint (Közép-Magyarország kivételével) a többi hazai régióban. A Közép- és Nyugat-Dunántúl régiókban a munkahelyek száma bővül és minősége javul. A foglalkoztatási centrumok tovább erősödnek és növekvő igénnyel bírnak a műszaki és gazdasági ismeretekkel is bíró jó nyelvtudással rendelkező végzettek iránt. A nemzetgazdaság ágazatai közül inkább a könnyűipari és az élelmiszeripari ágazatok veszítik el foglalkoztatottjaikat. Előbbiek a távol-keleti konkurenciának esnek áldozatul, utóbbiak az élelmiszer feldolgozás magas minőségi igényeit kielégítő folyamatos automatizálásnak. A másik póluson a gazdasági szolgáltatások, az építőipar és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos szolgáltatások állnak majd igen magas dinamikájú foglalkoztatási-képesség bővüléssel. Ezzel együtt jelentős foglalkoztatás bővülés valósul meg a vidéki térségekben is elsősorban a megújuló energiák hasznosítása, üzleti szolgáltatások, idegenforgalom és mezőgazdaság területein. A létrejövő új munkahelyek és a foglalkoztatást segítő szolgáltatások révén csökken az inaktívak száma, a foglalkoztatási szint megközelíti a régi EU tagállamok átlagát. A foglalkoztatási paktumok és ezek regionális hálózata a helyi foglalkoztatás-fejlesztés meghatározó szereplőjévé válnak, hatékonyan segítve a szektorokon átívelő együttműködéseket a vállalkozások, képzőintézmények, önkormányzatok és más érintett szervezetek között. A régiókban a munkavállalók biztonsága és egészsége fontos értékké válik, és a munkáltatók növekvő számban csatlakoznak a munkahelyi egészségfejlesztési programokhoz. A munkába járás feltételei a térségi alapon szervezett közlekedési szövetségek tevékenysége révén javulnak, az egyéni és közösségi közlekedés összehangoltan működik. A képzőintézmények és munkaadók között szorosabb kapcsolat alakul ki, tudatosabb és szervezettebb életpálya-tervezés, pályaorientáció, pályaválasztás valósul meg. A határ-menti gazdasági együttműködések erősödnek, egységes munkaerőpiac alakul ki az osztrák, szlovák, szlovén, horvát határtérségben.

14

A Nyugat-Dunántúl régióban nagy hagyományokkal rendelkezik a határon túli munkavállalás, amely a német nyelvű oktatás erősítését igényli, mind a középiskolákban, mind a felsőoktatási intézményekben. A Közgazdaságtudományi Kar ebben élenjár. 4.1.1.4 Az intézmény oktatási környezetének bemutatása A Közép- és Nyugat-Dunántúl régió közoktatása a tudásgazdaság igényeit kielégíteni képes, innovatív, kompetencia-alapú, minőségelvű rendszer, amelynek intézményhálózata mikro-térségi alapon szerveződik, biztosítja a rendelkezésre álló kapacitásainak kihasználását. A fenntartó által rendelkezésre bocsájtott adatok alapján, a középfokon különböző intézménytípusokban tanuló diákok számarányának területi megoszlása szoros összefüggésben van az adott térség fejlettségével, tradícióival, az ott élők iskolai végzettségével. A korcsoportból a legtöbben a Nyugat-Dunántúl és a Közép-Magyarország régiókban, a megyék vonatkozásában, Győr-Moson-Sopron megyében vesznek részt a középfokú oktatásban. Ezekben a térségekben átlag feletti az érettségit adó képzésben részt vevők aránya. Az egyetem telephelyeinek pozíciója azt példázza, hogy az érintett megyeszékhelyek és középvárosok évszázados iskolavárosi funkciói és egyetemikutatóközponti szerepköre képes ellensúlyozni az elmúlt évek relatíve rosszabb gazdasági mutatóit. A külföldi tőke és a hazai befektetői kör felismerte a tudásra épülő fejlesztési lehetőségeket. A Nyugat- és Közép-Dunántúl gazdasági szerkezetének és tradicionális versenykultúrájának tudható be, hogy a korszerűsödött szakképzésnek is nagy a vonzereje. A hagyományos ipari kultúrával rendelkező közép-dunántúli megyékben a szakközépiskolai és kisebb mértékben a nem érettségit adó szakképzéseknek van prioritása. Vas és Győr-Moson-Sopron megyékben, relatíve magas a szakmunkásképzésben részt vevők száma a kiemelkedő arányú gimnáziumi részvétel mellett. Itt a határ menti fekvés és a helyi sokszínű iparszerkezet alakította ki az igényt a kevésbé kvalifikált, de megbízható szakmunkásokra. A középfokú intézményhálózatban gimnáziumi képzési kínálatával kiemelkedik Győr-MosonSopron megye. Kevesebb gimnázium működik a Közép-Dunántúlon, különösen KomáromEsztergom megyében, a szakképzés térnyerése miatt. Zala megyében a településszerkezet és a gazdasági struktúra következtében ritkább a gimnáziumi hálózat. A középfokú intézményhálózat településszerkezethez és gazdasági elvárásokhoz illeszkedik. Erősíti az egyetem pozícióját az, hogy a középiskolai bejárók aránya nőtt, a kollégista diákoké pedig csökkent mindkét régióban. A naponta ingázó diákok száma az utóbbi években jelentősen emelkedett. Különösen a szakközépiskolások között gyakori az ingázás mindkét régióban. Elfogadottá vált tehát a mobilitáshoz kötődő tanulás és munkavégzés mindkét régióban. Egy adott térség fejlettségi állapota, a gazdasági mutatókban mérhető fejlettségen túl, feltételezi a magasabb iskolázottsági szint meglétét, a korszerű infrastruktúra kiépítettségét és egy modernizált településrendszert és az intézmény karai közötti oktatási átjárhatóságot is. Az eredményesség mérésére szolgáló fontos stratégiai cél az egységes szemléletű, regionális standardra alapozott mérési-értékelési rendszer kialakítása, melynek keretében a régiók középiskoláinak és az egyetem karainak együttműködése kívánatos. Mivel az országos iskolázottsághoz viszonyítva mindkét régió helyzete jónak mondható, így nem a leépítésre, hanem az átgondolt újrahangolásra és erősítésre kell helyeznie a hangsúlyt. Mindezt alátámasztja többek között az is, hogy a lakosság egyötöde az anyanyelvén kívül, legalább még egy másik, idegen nyelvet is beszél. A Nyugat-Dunántúl régióban a határ közelsége révén, a németül beszélők aránya a legnagyobb, ettől némileg elmarad az angol nyelv ismerete. A régióban kialakult szakképzési struktúra követi az országos folyamatokat. A szakképzésben résztvevők nagy százaléka érettségizik a Közép- és Nyugat-dunántúli régióban. Az országos szakképzési struktúrában a műszaki, a gazdasági-szolgáltatási szakterület prioritást élvez, míg a humán és agrárszakterület részaránya alacsony. A gazdasági 15

fejlettség, korszerű infrastruktúra, magas iskolázottság és ehhez kapcsolódó jól kiépített közép- és felsőfokú oktatási intézményhálózat közül egynek a jelenléte nem elegendő térformáló erő. Együttműködve és hálózatosodva viszont igen. Ennek kialakítására az Egyetem jelenlegi struktúrája, önállóan, belső átalakításokkal az érintett régiókban egyedülállóan alkalmas. 4.1.1.5 Az intézmény vonzáskörzete és a képzés iránti hallgatói kereslet A Nyugat-Dunántúl régió felsőoktatásának országos részesedése 7% a hallgatói létszám alapján, ami eltér mind a népesség, mind pedig a gazdasági potenciál alapján arányos résztől. A Nyugat-magyarországi Egyetem karainak általános vonzáskörzetét a telephelyenkénti közvetlen megyék és a határoló megyék jelentik. Az unikális képzések, szakok esetében országos a beiskolázás. A jövőt tekintve mindenképpen figyelembe kell venni - az idegen nyelvű képzések számának bővítésével - a határok túloldalán élő potenciális hallgatókat, valamint a transzregionális lehetőségeket is. Az egyes karok hallgatói vonzáskörzete a hallgatók állandó lakhelye szerint határozható meg jól. Négyféle területi besorolást alkalmaztunk ennek bemutatására2. Az Educatio Nonprofit Kht. adatai alapján a Nyugat-magyarországi Egyetem karaira összességében a felvett hallgatók száma nőtt, a térségen kívülről érkezők száma alig változott, ezért a térségen kívüliek aránya csökkent relatív értelemben. A növekedés elsősorban a megyéből és régióból érkezők számának növekedésének köszönhető, míg a városon belül és térségen belül továbbtanulók száma és aránya is csökkent. A vizsgált időszakban a Nyugatmagyarországi Egyetem vonzáskörzete átalakult, a növekvő hallgatói létszám bázisát a képzési hely településeinek megyéje és régiója adja. Ennek egy részét az magyarázza, hogy a 2008-as pénzügyi világválságból adódó hatások jelentősen megváltoztatták a felsőoktatási intézményválasztás (szakválasztás) családi preferenciáit, döntési mechanizmusát (preferált közelség, divatszakmák választása a városok és a régiók vonzereje, a közlekedési és ellátási költségek növekedése). A lakóhely szerinti szak választása némileg csökkent (17%-15%), a megyén belüli választás aránya nőtt (22%-26%), a régión belüli választás aránya szintén növekedett (18%-20%), míg csökkent a régión kívüli (44%-39%) jelentkezési arány a Nyugat-magyarországi Egyetem karaira 2008 és 2011 között. Természetesen képzési területenként és városonként is eltérések lehetnek. A 2011-es évben jól látható, hogy egyes képzési helyek vonzáskörzete különböző. A régión kívülről érkezők aránya Székesfehérvár esetében kiemelkedő, ami annak köszönhető, hogy az indított szakok többsége unikális és a városban egy karunk található. Az Apáczai Csere János Kar sok hallgatót vonz Győrből és agglomerációjából, a megyéből és régió határon kívülről is. Együttesen a soproni karok iránti érdeklődés mind a megyéből, mind a régióból átlagosnak mondható, míg a régió határon kívülről is sok hallgató érkezik. A szombathelyi karok összességében egyenletesen teljesítenek valamennyi értékelt kategóriában. A mosonmagyaróvári karunk hallgatói, elsősorban a megyéből és a régió határain túlról választják a különböző szakokat. A képzési területek szerinti bontásban jól érzékelhető, hogy 2011-ben a régión kívülről érkező jelentkezők körében a legnagyobb vonzereje az agrár, a művészeti, a műszaki, sporttudományi és bölcsészettudományi képzési területeknek volt. A pedagógiai, gazdaságtudományi, társadalomtudományi, az informatikai, a természettudományi képzések valamint a felsőfokú szakképzések számára az érintett megyék és régiók jelentették az elsődleges beiskolázási területet 2008 és 2011 között. Az intézmény 2

A felvett hallgató: a) állandó lakcíme és a választott szak egy városban van; b) állandó lakcíme és a választott szak egy megyében van; c) állandó lakcíme és a választott szak egy régióban van; d) állandó lakcíme és a választott szak nincs egy régióban

16

iránti kereslet korosztályi jellemzőit áttekintve megállapítható, hogy a hallgatók több mint fele 18-20 év közötti. Meghatározó a 21-24 év közötti fiatalok jelenléte is. A korosztályok közötti arányok nem változtak jelentősen a 2008-2011 között. Az előképzettségi követelmény elemzése azt mutatja, hogy stabil a gimnáziumból érkezők aránya, amely 40% körüli, a szakközépiskolákból átlagosan 35% jelentkezik hallgatóinknak. A bolognai rendszer felfutásával fokozatosan erősödött a BA/BSc előképzettséggel a mesterképzésekre jelentkezők száma is. Az újratanulási szándék erősödését jelzi, hogy a hagyományos főiskolai oklevéllel rendelkezők jelentkezési aránya is 8-10% évről-évre. 4.1.1.6 Az intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában Jogszabályi környezet. Az elmúlt évben folyamatosan napirenden volt a felsőoktatási törvény és az államháztartási törvény (felsőoktatást is érintő részeinek) módosítása. A Széll Kálmán terv nem részletezett megállapításokat tesz a felsőoktatásról is. A felsőoktatás átalakítását célzó elképzelésekre a Nyugat-magyarországi Egyetem vezetése folyamatosan aktívan reagált, a felvetésekre kifelé irányuló elemzések születtek, és megtörtént a törvényjavaslat részletekbe menő véleményezése is. Az új államháztartási törvény a felsőoktatási intézmények gazdálkodását új keretek közé szorítja, minek következtében a Nyugat-magyarországi Egyetem gazdálkodási mozgástere csökken. Pályázati környezet. A Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP) célul tűzi ki olyan kezdeményezések létrehozását, melyek célja a vállalati együttműködések, kölcsönhatások elősegítése, a térség gazdaságában meghatározó kulcságazatok, és azok kapcsolódó és háttéripara számára speciális szolgáltatások, valamint infrastruktúra nyújtása. A NYDOP kulcságazatai közül a Nyugat-magyarországi Egyetem a mechatronika, faipar, a bútoripar, a környezeti technológiák, az alternatív erőforrások, az egészségturizmus és a logisztika fejlesztéséhez tud tevőlegesen hozzájárulni. A „Nyugat-Dunántúli Régió Regionális Átfogó Programja” energia prioritásában célul tűzi ki az energetikus képzés megvalósítását a régióban, továbbá a kistérségi energetikai hálózatok létrehozását, melyekben szintén aktív szerepet vállal a Nyugat-magyarországi Egyetem. A fenntartható fejlődés fogalma viszonylag újnak tekinthető a magyar felsőoktatásban. Az Európai Unió 2006 júniusában fogadta el a Fenntartható Fejlődés Stratégiáját, melynek értelmében a társadalmi-gazdasági fejlődés környezeti fenntarthatóságát biztosító szemléletváltást leginkább az oktatás képes előmozdítani azzal, hogy a fenntartható fejlődés eléréséhez szükséges kulcskompetenciákkal látja el az összes állampolgárt. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 4. prioritása a fenntartható fejlődés elvét összekapcsolja a tudásalapú gazdaság kiépítésével, melynek fontos eleme a felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése. A Nyugat-magyarországi Egyetemen a képzésben, a kutatás-fejlesztésben és az intézményi működés és egyéb szolgáltatás területén folyamatos a megújulás. A Nyugat-magyarországi Egyetem folyamatosan fejleszti a jelentős nemzetközi eredmények eléréséhez szükséges kutatási kapacitásait, majd azokat hatékonyan működteti. Ezzel szorosan kapcsolódik az érintett régiók ágazati és szakmapolitikai stratégiáihoz. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében elnyert projektek (4.2.1, 4.2.2, 4.2.3), kapcsolódva a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (1.3.1) projekthez, elősegítik az intézmény által „megtermelt” szellemi (tudományos) javak körforgását, hosszútávon pedig az intézményi, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot. A kutatási tevékenységét az alap és az alkalmazott kutatás mellett az eredmények társadalmi és gazdasági hasznosítása jellemzi. A modern tudásés technológia transzfer technikák biztosítják az intézmény számára a tudás gyakorlati

17

hasznosulását, ezért e terület folyamatosan kiemelt figyelmet kap az intézményi vezetés részéről. Ezt támasztja alá az alábbi táblázat is. A Nyugat-magyarországi Egyetem nyertes pályázatai (2008-2011) Év 2008 2009 2010 2011 Összesen:

Hazai (db) 28 78 45 39 190

Nemzetközi (db) 6 4 15 10 35

Hazai összeg (Ft) 1.266.445.190 6.743.457.746 3.816.955.211 541.940.502 12.368.798.649

Nemzetközi összeg (€ ) 432.442 718.672 1.930.040 1.981.820 5.062.974

4.1.2 Képzési tevékenység értékelése 4.1.2.1 Képzési portfolió értékelése (TABL_11,12) A Nyugat-magyarországi Egyetem képzési szerkezete: Az egyetem hálózatos szerkezetének megfelelően hat városban folynak a képzések. A telephelyek hallgatói létszámaiban tükröződik az elmúlt évek fejlesztéseinek volumene, valamint a kialakult tradíciók hatása. A telephelyek hallgatói létszámának megoszlása a 2011. évi adatok alapján Az összes hallgatói létszám: 13246 fő. (A zalaegerszegi képzések - a képzésért felelős kar létszámában jelennek meg)  Sopron (8 képzési terület) az összlétszám 32,7 %-a;  Szombathely (8 képzési terület) az összlétszám 29,2 %-a;  Győr (5 képzési terület) az összlétszám 27,8 %-a;  Mosonmagyaróvár (1 képzési terület) az összlétszám 6,3 %-a;  Székesfehérvár (2 képzési terület) az összlétszám 4,0 %-a. A hallgatói létszám elosztása a karok között a 2011. évi adatok alapján  Apáczai Csere János Kar 3691 fő, az összlétszám  Természettudományi Kar 1538 fő, az összlétszám  Közgazdaságtudományi Kar 1258 fő, az összlétszám  Bölcsészettudományi Kar 119 2 fő, az összlétszám  Benedek Elek Pedagógiai Kar 1166 fő, az összlétszám  Művészeti, Nevelés-és Sporttudományi Kar 1138 fő, az összlétszám  Erdőmérnöki Kar 965 fő, az összlétszám  Faipari Mérnöki Kar 942 fő, az összlétszám  Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar 828 fő, az összlétszám  Geoinformatikai Kar 528 fő, az összlétszám

27,8 %-a; 11,6 %-a; 9,5 %-a; 9,0 %-a; 8,8 %-a; 8,6 %-a; 7,3 %-a; 7,1 %-a; 6,3 %-a; 4,0 %-a.

A képzési szintek hallgatóinak megoszlása az NymE-n a 2011. évi adatok alapján  alapképzésben vesz részt 8869 fő, az összlétszám 67,0 %-a;  mesterképzésben 1504 fő, az összlétszám 11,4 %-a;  felsőfokú szakképzésben 1444 fő, az összlétszám 1,9 %-a;  szakirányú továbbképzésben 698 fő, az összlétszám 5,3 %-a;  osztatlan képzésben 358 fő, az összlétszám 2,7 %-a;  PhD-képzésben 190 fő, az összlétszám 1,4 %-a.  főiskolai és egyetemi szinten (hagyományos) 183 fő, az összlétszám 1,4 %-a.

18

A Nyugat-magyarországi Egyetem képzései  Alapképzés: 12 képzési területen 36 képzési ágban, 62 szakon, (1 szak német nyelven)  Mesterképzés: 36 mesterképzési szakon (1 szak osztatlan képzésben, 1szak angol nyelven, 15 tanári szak, 3 szakmai tanárszak)  Szakirányú továbbképzés: 144 továbbképzési szakon,  Felsőfokú szakképzés: 22 szakmacsoport, 52 elágazással. Apáczai Csere János Kar (AK) A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának jogelődjét 1778-ban, az országban másodikként tanítók képzésére irányuló feladattal alapították. A képzési kínálat 1990-től változott, azaz bővült, intenzív növekedés 2000-től a Nyugat-magyarországi Egyetemhez történő kapcsolódás utáni időszak jellemzője. Az intézmény az utóbbi időben is feladatának tekinti a határon túli térségek magyar anyanyelvű tanítóinak képzését, 1991-től a révkomáromi Selye János Egyetem alapításáig 2006-ig kihelyezett tagozatot működtetett RévKomáromban. A szakmai együttműködés jelenleg is fennáll, a felvidéki hallgatók Győrben való jelenléte a képzési kínálat teljes vertikumában az összlétszám 3,5%-a. A képzési kínálat bővítése 2006-ra kialakult, különös tekintettel a tradicionális képzési tevékenységre, a kari adottságokra, a társadalmi környezet igényeire. Azaz a többciklusú képzési rendszerben 5 képzési területen, 7 képzési ághoz tartozó képzések feltételei megteremtődtek és sikeres akkreditációjuk megtörtént. A képzések egy befejezett ciklusának távlatából megállapítható, hogy a karon kialakított képzési szerkezet megfelelő, valamennyi képzés stabil, vagy felfutó. Ez utóbbi alátámasztja a kar döntéseinek helyességét, amelyek azon alapultak, hogy az új képzések a tanítóképzés értékrendszerére épüljenek, az új szakok pedagógiai-pszichológiai alapozottságúak legyenek. A többciklusú képzési rendszer bevezetése előtti szakok kifutó stádiumban vannak, egy-két éven belül teljesen megszűnnek. A finanszírozást tekintve az államilag támogatott hallgatók aránya 46, 3%. A munkaformát tekintve a nappali tagozaton tanulók aránya: 51,9%. A karon kiemelkedő figyelem kíséri a tanítóképzést, a gyógypedagógus-képzést és a turizmushoz kapcsolódó szakokat. A Kar hallgatóinak létszáma 2011. október 15-én 3669 fő, a kari arányként feltüntetett mutatók a hallgatói létszámok kari arányát jelzik. Képzési kínálat 1./Képzési terület: pedagógusképzés, kari aránya: 24,5% Képzési ág: óvodapedagógus, tanító, képzési szint: alapképzés Szak: tanító, munkaforma: nappali, levelező, a szak kari aránya: 8,6%. A 8 féléves képzési idejű szakon belül a specializációt a műveltségterületek jelentik. A kar a 11 alapított műveltségterület közül 7 területen folytat képzést. A tanítóképzés személyi és infrastrukturális feltételei kiemelkedőek. A hallgatói kereslet országos tendenciákat tekintve 2008-2009-ben érte el a mélypontját. A 2010-2011-es évek mind a jelentkezések, mind a felvettek számát tekintve növekvő tendenciát mutatnak. A jelenlegi számok még alacsonyabbak, mint a kar tanítói szakra megállapított képzési kapacitása. A szakon tanulók aránya az országos létszám 10%-a. A képzésben résztvevők nappali tagozaton döntőrészt államilag támogatott finanszírozással vannak jelen (2011-ben 86%). A költségtérítéses képzés iráni igény 10-15%, a levelező tagozatos képzés a gazdaságosság határán van. Képzési ág: gyógypedagógia, képzési szint: alapképzés, Szak: gyógypedagógus, szakirány tanulásban akadályozottak pedagógiája, logopédus

19

munkaforma: nappali, levelező, a szak kari aránya: 15,9%. A karon a gyógypedagógus képzés 2002-ben indult meg. A regionális valamint szakmai igényt alátámasztja a levelező tagozat jelentős létszáma (2011-ben 379 fő), ugyanis ezt a képzést főleg a pályán levő pedagógusok igénylik. A beiskolázott hallgatók jelentős része a Nyugat-Dunántúl régióból kerül ki. A nappali tagozatos képzés jelenleginél nagyobb volumenét a 2011-ben induló, (felvételi 2011ben csak pótfelvételi eljárásnál volt) felfutó tendenciájú, logopédus önálló szakirány megjelenése garantálja. A szak képzésének országos részesedése 19,5 %. A levelező tagozaton a képzés iránti igény költségtérítéses finanszírozással is jelentős közel 90%, a nappali tagozaton ennek fordított tendenciája tapasztalható 20-25%. A szak működése stabil, a képzéshez szükséges feltételek adottak. 2./Képzési terület: bölcsészettudományi, kari aránya: 18,1% Képzési ág: pedagógia és pszichológia, képzési szint: alapképzés Szak: andragógia, munkaforma: nappali, levelező, a szak kari aránya: 12,6%. A karon a szak, illetve előzményének képzése 1996-ban indult meg. A 2006-ban alapított andragógia szak 4 szakiránnyal rendelkezik, amelyek a képzés során a hallgatók számára felvehetőek. A képzés iránti igény mindkét tagozaton viszonylag egyenletes, stabilnak minősíthető. A szak stabilitását fokozza, hogy a karon, két mesterszakon lehetőség van a tanulmányok folytatására. A szak képzésének országos részesedése 9,2%. A szak képzésének háttere adott, a gyakorlati képzőhelyek bázisa biztosított. A kar kapacitása nagyobb létszám befogadását is lehetővé teszi. A szak működése gazdaságosság oldaláról tekintve pozitív. Képzési ág: pedagógia és pszichológia, képzési szint: mesterképzés Szak: emberi erőforrás tanácsadó, munkaforma: nappali, levelező, a szak kari aránya: 5,5%. A 2008-ban indult képzés iránti igény, a szak jellegéből adódóan főként a levelező tagozaton nyilvánul meg. A nappali tagozaton a beiskolázás az államilag támogatott létszám függvénye. A levelező tagozaton tanulók létszáma kismértékben követte az államilag támogatott keretszám csökkenését. A szak működése, azaz a képzés iránti igény pozitív. A levelező képzésben résztvevőket főként a gazdasági szférából iskolázzák be. A regionális igénybevétel jelentős. A képzés 23,1%-kal részesedik az országos képzésből, a finanszírozási oldalról tekintve gazdaságos. Képzési ág: pedagógia és pszichológia, képzési szint: mesterképzés Szak: kulturális animáció, munkaforma: nappali, levelező A képzés sikeres akkreditáció után 2012-ben indul meg. A tervezett munkaforma nappali és levelező. A várható képzés iránti kereslet az andragógus szakon, valamint az azt megelőző képzésben résztvevők jelenthetik, ez utóbbiak száma közel 5000 fő. 3./Képzési terület: társadalomtudományi, kari aránya: 9,3% Képzési ág: szociális, képzési szint: alapképzés Szak: szociálpedagógus, munkaforma: nappali, levelező. A szak képzése 1996-ban indult meg. 1999-től a képzés Pécsett kihelyezett tagozaton is működött, amely kifutó stádiumban van. A győri képzés stabil, a képzésben történő részvétel mindkét munkaformában az elmúlt időszakot tekintve közel állandó. A szak háttere magas szinten biztosított, különösen támogatja a minőségi elvárásokat a létrejött nemzetközi kapcsolatok, valamint a gyakorlati képzést biztosító intézmények. A képzés az egyetem székhelyén és telephelyén történik, a karon több csak a karra jellemző szakirány működik. A végzettek elhelyezkedési mutatója 7080%. A szaknak a szociálpedagógus képzésből való országos részesedése 12%. A képzés iránti igény regionális méretekben hangsúlyozottan megfogalmazódik, ebből adódóan a képzés volumene biztosítja a gazdaságosságot.

20

4./Képzési terület: gazdaságtudományi, kari aránya: 20,8% Képzési ág: üzleti, képzési szint: alapképzés Szak: turizmus-vendéglátás, munkaforma: nappali, levelező, a szak kari aránya: 20,4%. A karon az utóbbi évtized legnagyobb fejlesztését jelentette az idegenforgalmi képzés hátterének létrehozása. A képzés alapos előkészítés után 2003-ban indult. Az erőforrások személyi és infrastrukturális jelenléte magas szinten biztosított. A képzés gyakorlati hátterének biztosítására történt beruházások az ország egyik legjobb, komplexitásában egyedülálló gyakorlati képzési bázisát alakították ki. Ez egy négycsillagos, magas kihasználtságú oktatószállodát jelent Győrben, amelyhez tartozik egy tanéttermi, tankonyhai rendszer. A képzés iránti kereslet az utóbbi években az országban megjelenő nagyszámú képzőhely megjelenésével kismértékben csökkent, de a kapacitás kihasználtsága jelenleg sincs veszélyben, stabilnak tekinthető. A karon folyó alapszak országos részesedése 7,4%. A képzés gazdaságos. A hallgatók elhelyezkedése kedvezőnek minősíthető. Képzési ág: üzleti, képzési szint: alapképzés Szak: üzleti szakoktató, munkaforma: levelező, a szak kari aránya: 0,4% A képzés indítása azért történt, hogy a turizmus-vendéglátás szak bázisán megteremtsük a régióban a szakoktatói feladatok ellátását biztosító szakemberszükségletet. A képzés főként a gyakorlatban már foglalkoztatottak részére levelező munkarendben történik. E tényből következik, hogy a résztvevők köre kisszámú. Miután a képzés szervezése együtt van a turizmus-vendéglátás alapszakkal gazdaságos. A kisszámú részvétel mellett is a képzésben résztvevők országos részesedés 16,1%. 5./Képzési terület: Sporttudomány, kari aránya: 10% Képzési ág: testkultúra, képzési szint: alapképzés Szak: rekreációszervezés és egészségfejlesztés, munkaforma: nappali, levelező, kari arány 9,5%. A képzés a tanítói szak testnevelés műveltségterületi képzéséből alakult ki. A képzési igényt erősítette a régióban élő nagyszámú élsportoló, akiknek a kettős karrier lehetőségéhez ez a képzés nagyban hozzájárulhat. A képzés hátterét nagyban erősíti az a kutatási bázis, amely a karon kialakult. A képzés iránti igény Győrben közel állandó, ez a szak stabilitását biztosítja. A székesfehérvári telephelyen történő képzés főként a keresztféléves indítás miatt, valamint a lemorzsolódás miatt nem tekinthető gazdaságosnak ezért továbbiakban nem indítjuk. A képzésben résztvevők aránya az országos részvételhez képest 25,1%. Képzési ág: testkultúra, képzési szint: mesterképzés Szak: rekreáció munkaforma: levelező, a szak kari aránya: 0,5% A képzés levelező tagozaton folyik és keresztféléves indítással illesztettük az alapszakhoz, valamint az egyetem képzési ajánlatához. A mester szak kritériumainak meglévő képzési feltételek adottak, az érdeklődés megfelelő, az országos részesedésünk 17,2%. A képzés stabilnak és gazdaságosnak tekinthető, különös tekintettel az alapszak jelenlétére. Az egyetemen belüli áttanítás e szak esetében különösen jól működik. Felsőfokú szakképzés: munkaforma: nappali, levelező, a szakképzés kari aránya: 8,8% A kar az idegenforgalmi képzéshez illesztette a felsőfokú szakképzési kínálatát, 2 szakkal. A képzések iránti kereslet nagymértékű, a képzésben résztvevők vagy a munkaerőpiacon helyezkednek el, vagy az alapképzési szakon folytatják tanulmányaikat. A szak gazdaságilag sikeres, országos részesedése idegenforgalmi szakmenedzser szakon 9,6%, vendéglátó szakmenedzser szakon 15,8%. A szakok specifikumait jól szolgálják a karon működő turisztikai gyakorlati bázis. A meglévő felsőfokú szakképzési szakok gazdaságosak, stabilak. Szakirányú továbbképzések: munkaforma: levelező, a továbbképzések kari aránya: 8,3% A szakirányú továbbképzési szakokat a kar rugalmasan, a felhasználói szféra igényéhez alakítja (10-15 szakirányú továbbképzés/év). A képzések az elmúlt években főként a pedagógusképzési területen indultak. A képzések jól szolgálják a meglévő kapacitások teljes

21

körű kihasználtságára irányuló törekvéseket. A képzések önköltségesek, indításukra csak pozitív eredmény előrejelzése esetén kerül sor. A kar a pedagógusképzés és a gazdaságtudományi, bölcsészettudományi képzési területen képezi a hallgatók többségét. Az arányok a kar kapacitását jól tükrözik. A képzések sikeresek, ezt bizonyítják a felhasználói oldal pozitív értékelése a végzett hallgatókról. A képzési területek bővítését a kar nem tervezi, ugyanakkor felsőoktatási szakképzés területén a kapcsolódó szakokat növelni kívánja. Az alapképzési szakokon szakirányok bővítése terén, a mesterképzések sorában szociális, az üzleti képzési ágban, valamint a tanítói szakhoz kapcsolódó mesterképzésben vannak a karnak fejlesztési törekvései. A konkurenciát jelentő intézmények a régión túl működnek, a belső párhuzamosságot szakirányok megosztásával kezeljük, a kijelölt gesztor kar felügyeletével. Benedek Elek Pedagógiai Kar (BPK) A kar képzési kínálatának kialakulása A Benedek Elek Pedagógiai Kar jogelőd intézménye, az 1959-ben megnyílt Felsőfokú Óvónőképző Intézet volt, mely 1990-ben alakult át főiskolává. 1991-től indult az óvodapedagógus szak mellett máig kiemelkedő jelentőségű szociálpedagógus képzés, melyeket a 2000-es évek elején evangélikus hittanár szakkal is lehetett párosítani, illetve az évezred első éveiben két felsőfokú szakképzés indítása is megtörtént. Mégis, a kar képzési kínálatának horizontális és vertikális értelemben vett radikális bővítése 2008-tól következett be (lásd az 1. sz. diagramot). 2011-ig a hagyományos két alapképzési szak (óvodapedagógus, szociálpedagógia) mellett öt újabbal bővült a kínálat (műszaki szakoktató, mezőgazdasági szakoktató, üzleti szakoktató, társadalmi tanulmányok, csecsemő és kisgyermeknevelő). Az Fsz képzések kínálata kettőről (csecsemő- és gyermeknevelő – gondozó, gazdasági idegen nyelvi levelező) ötre emelkedett (kommunikátor szak sajtótechnikus elágazás, gyakorlati oktató, média moderátor). 2008 és 2011-között nagymértékben gazdagodott a szakirányú továbbképzések kínálati palettája is. 1. diagram: A kar képzési kínálatának bővülése (2007-2011)

Különösen jelentős változás, hogy 2008-tól a kar képzési palettáján mesterszintű képzések is megjelentek. 2008-tól a tanárképzésért felelős kar a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar és a szakmai tanárképzés alapvető bástyája a BENEDEK ELEK PEDAGÓGIAI KAR. 2010-ben a meglévő szakmai tanári (mérnöktanári, agrár-mérnöktanári) szakképzettségek köre tovább bővült a közgazdásztanár (kereskedelem és marketing) szakképzettséggel, majd 2011-ben két közismereti tanár szak indítására is sor került (játék- és szabadidő-szervező tanár, pedagógiatanár). Önálló doktori iskola nem működik, 2008-tól a 22

Közgazdaságtudományi Karhoz tartozó Széchenyi István Doktori Iskola keretében önálló doktori programot indított, „Az emberi erőforrások társadalmi-gazdasági összefüggései” címen. Összefoglalóan megállapítható, hogy az elmúlt években a kar képzési kínálata jelentős mértékben bővült. Képzési kínálat szerkezete A kar 2011-re kialakult képzési kínálatának szerkezete vertikális értelemben majdnem teljesnek mondható, hiszen a szakirányú továbbképzésektől az MA képzéseken át a doktori programig (a KTK doktori iskoláján belül) kínál képzéseket a tanulni vágyóknak. Az egyes képzési szinteken hirdetett képzések száma arányosan oszlik meg (lásd az 1. diagramot), talán a szakirányú továbbképzési szakok kínálata eltúlzott egy kissé. A BA szinten képviselt képzési területek közül a pedagógusképzés és a társadalomtudományi képzési területek emelkednek ki két-két szakkal, ezekhez szervesen illeszkednek az oktatási és a szociális szolgáltatások szakmacsoporthoz tartozó Fsz szakok. Tanári MA szakképzettségeink a pedagógusképzés képzési területhez tartoznak. A kar a közeljövőben tervezi a szociálpedagógia és a neveléstudományi diszciplináris MA szakok indítását. Képzési kínálat értékelése A kar képzései között a vizsgált időszakban (2008-2011) találunk még kifutó főiskolai és egyetemi szintű képzéseket. Az Fsz, BA és MA szintű képzések többségének dinamikája azonban legalább stabil, vagy felfutó. Volumenüket (és hagyományaikat) tekintve több országosan is számottevő képzéssel is rendelkezik a kar. Ki kell emelni az óvodapedagógus képzést. 2011-ben hazánk nappali tagozatos óvodapedagógusainak 10,19%-a a karon folytatta tanulmányait. Az ország nappali tagozatos német nemzetiségi óvodapedagógusainak pedig ugyanekkor 40,25%-a tanult itt. 2011-ben 393 óvodapedagógus hallgatója volt a karnak. A kar az óvodapedagógus képzés és általában a kisgyermeknevelő képzés legfontosabb vidéki centrumainak egyike. Mind a nappali, mind pedig a levelező tagozatokat tekintve országosan is jelentős volumenű a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzés (16,14 %, 16,04%) és levelező tagozaton jelentősek a szociálpedagógia és a társadalmi tanulmányok BA szakok is (10,87%, 33,30 %) Unikális szakképesítések vannak a kar szakmai tanári képzései között. Faipari mérnök végzettséggel mérnöktanári és vadgazda mérnöki végzettséggel agrár-mérnöktanár tanulmányokat 2011-ben hazánkban csak a karon folytattak, de a környezetmérnök végzettségűek is többségében a karon végezték tanulmányaikat (75%). 2011-ben indított, felfutó levelező tagozatos közgazdásztanár képzés az országos hallgatói keretből 13,46%-ban részesedett. Jelentős az országos részesedése a levelező tagozatokat tekintve a felfutó közismereti tanári szakképzettségeiknek is (játék- és szabadidő-szervező (43,55%,), pedagógiatanár (20%). Számos országosan unikális képzés van a kar szakirányú továbbképzési kínálatában is (pl. kora-gyermekkori zenei nevelés, gyermek rekreációs- és gyógyúszás, bábpedagógia). Képzési kínálat iránti kereslet A kar képzési kínálata iránt az utóbbi években egyre fokozódó kereslet mutatkozik. A 2009-es adatokhoz képest a kar képzéseire több hallgató jelentkezett: 2010-ben 1036 fő, 2011-ben pedig 1015-fő. A fokozódó keresletet igazolja az összhallgatói létszám emelkedő tendenciája mellett (2010-ben 1030-fő, a 2011-ben 1166-fő) a képzésekre felvettek létszámának radikális és folyamatos emelkedése az utóbbi három évben (miközben az országosan felvett hallgatói létszámok csökkentek). Graduális képzéseikre (Fsz, BA, MA) 2009-ben 328 főt, 210-ben 509főt, 2011-ben pedig 527-főt vettek fel.

23

A 2. sz. diagram a felvettek képzési szintek szerinti megoszlást tükrözi az elmúlt három év vonatkozásában. Bár az Fsz és BA szintű képzések iránti kereslet is fokozatosan nőtt (a BA képzéseknél 2011-ben látható visszaesés csak látszólagos, a pápai külső helyszínen folytatott szociálpedagógia BA képzés rendelet szerinti felszámolásából fakad), a leglátványosabban a tanári Ma szakképzettségek iránti kereslet növekedett. A levelező tagozatra felvettek aránya ugyanekkor az összes felvettek között 54,57%-ról 57,68%-ra emelkedett. (A tanári MA képzések iránt csak a levelező tagozatos formában van kereslet). 2. diagram: A felvettek megoszlása képzési szintenként

A képzési kínálat iránti növekvő kereslet ellenére egy Fsz és két BA szintű szak az érdeklődés hiányában nem indult. A szakirányú továbbképzési kínálat iránt nagy a kereslet, de kevés a fizetőképes érdeklődő. Képzési kínálat szervezettsége A Benedek Elek Pedagógiai Karon folyó képzések jól szervezettek. Minden egyes szakirányú továbbképzési, Fsz, BA szaknak, illetve tanári MA szakképzettségnek kijelölt oktató felelőse van, az egyes szakok intézetekhez tartozása révén az intézetigazgatók és kari szinten az oktatási dékánhelyettes is felelősek a képzések megfelelő szervezettségéért. A képzésszervezések adminisztratív teendőiben jelentős részt vállalnak a Tanulmányi osztály munkatársai. A képzések szervezése (létesítés, indítás, tantervmódosítás stb.) egyetemi szintű „Képzési Szabályzat” szerint folyik. A szakirányú továbbképzések és Fsz képzések gördülékeny szervezésében jelentős részt vállalnak a kar szervezeti keretei között működő Szakképzési és Felnőttoktatási Központ munkatársai. A tanári szakképzettségek kari szintű koordinálása a Szakmai Tanárképző Iroda feladata. A képzések hirdetése, a hallgatók felvétele az egyes képzési területeken és tagozatokon, illetve képzési helyszíneken rendelkezésre álló kapacitásszámok messzemenő figyelembevételével történik. A kar 2011-ben a rendelkezésére álló kapacitást jelentős részben kitöltötte. A kar szakjainak finanszírozottsága jelenleg egészében nem biztosított, hiszen többnyire gyakorlatigényes szakokról van szó, melyek tényleges költségeit sem a hallgatók által befizetett költségtérítési díjak, sem pedig az állami normatívák nem fedezik egészen. Képzések eredményessége A karon a hallgatói lemorzsolódás mértéke szakonként változó, összességében 10% körül van. A képzések eredményességének egyik komoly veszélyeztetője az érvényben lévő nyelvvizsga

24

szabályozása volt. A képzések eredményességének másik komoly veszélyeztető tényezője az oktatók rendkívül magas óraterhelése (2010/11-es tanévben 17,52 óra/hét).

Bölcsészettudományi Kar (BTK) A BTK bölcsészettudományi, társadalomtudományi, pedagógusképzési képzési területeken, valamint felsőfokú szakképzésben, továbbá képzési területhez nem rendelhető képzésekben folytat oktatási tevékenységet. Az oktatáspolitikai környezet, a demográfiai mutatók, illetve a munkaerő-piaci igények által meghatározott változékony környezetben működése kiegyensúlyozottnak mondható. Stratégiai céljainak megfelelően a Bölcsészettudományi Kar a lehető legszélesebb képzési kínálat biztosítására törekedett. A szakfejlesztések két fő cél elérését szolgálták: - A szombathelyi felsőoktatásban hagyományos, az intézménnyel szemben tradicionálisan kialakult bemeneti követelményeknek, azaz a regionális beiskolázási szokásoknak megfelelő bölcsészet- és társadalomtudományi képzési területhez tartozó szakok oktatásának folytatása. - A Bölcsészettudományi Kar működtetésével szemben támasztott akkreditáció feltételek biztosítása (e törekvés sikerét látványosan igazolja a 2009-ben lezajlott kari akkreditáció pozitív eredménye). A fent jelzett törekvéseknek köszönhetően a Bölcsészettudományi Kar jelenleg 7 bölcsészettudományi (anglisztika: angol; germanisztika: német; romanisztika: olasz; magyar; szlavisztika: orosz, horvát és szlovén; történelem, szabad bölcsészet) 3 társadalomtudományi (nemzetközi tanulmányok, kommunikációs és médiatudomány, informatikus könyvtáros) képzési területen futó alapszakon, 2 bölcsész- és 1 társadalomtudományi diszciplináris (esztétika, szlavisztika és informatikus könyvtáros), továbbá 6 tanári mesterszakon, 4 felsőfokú szakképzésen, illetve 10 szakirányú továbbképzésben folytat oktatást, nappali, esti és levelező munkarendnek megfelelően, államilag támogatott és költségtérítése finanszírozási formában. Tanári mesterszakjaik a következők: angoltanár, horváttanár, magyartanár, nemzetiségi horváttanár, nemzetiségi szlovéntanár, orosztanár, szlovéntanár, történelemtanár. Felsőfokú szakképzés a kommunikátor a következő elágazásokkal: intézményi kommunikátor, idegen nyelvi kommunikátor, sportkommunikátor és sajtótechnikus. Szakirányú továbbképzési szakjaik a következők: interkulturális kommunikáció és menedzsment; szaktárgyak oktatása idegen nyelven; magyar nyelv oktatása külföldieknek; a magyar kultúra képviselete; társadalomtudományi, bölcsészettudományi, pedagógiai, művészeti, művészetközvetítési szakfordító és szakterminológus; természettudományi, orvosés egészségtudományi, sporttudományi szakfordító és szakterminológus; műszaki, informatikai, gazdasági, agrár szakfordító és szakterminológus; társadalomtudományi, bölcsészettudományi, pedagógiai, művészeti, művészetközvetítési szakfordító és tolmács; természettudományi, orvos- és egészségtudományi, sporttudományi szakfordító és tolmács; műszaki, informatikai, gazdasági, agrár szakfordító és tolmács. A vizsgált időszakban a karon folyamatosan csökkent a kifutó főiskolai és egyetemi képzésre járók létszáma valamennyi munkarendnek, illetve finanszírozási formának megfelelően, miközben a kétciklusú rendszerben tanulók számának alakulása (a karon oktatott szakok képzési volumene) követte az országos tendenciákat. A FEMIP képzésre vonatkozó statisztikáinak tükrében ez azt jelenti, hogy az államilag finanszírozott bölcsészet- és társadalomtudományi hallgatói létszám radikális csökkenése mellett a Bölcsészettudományi Karon oktatott szakok képzési volumene a 2009 és 2011 közötti időszakban nagyságrendileg nem változott. A jelzett évekre vonatkozóan a képzési volumen (létszám osztva az országos 25

összlétszámmal) a következőképp alakult: bölcsészettudományi képzési területen 1,77% /1,68% /1,78%, társadalomtudományi képzési területen 1,17% /1,14% /0,99%, míg a pedagógusképzési képzési területen határozott növekedés tapasztalható 0%/0,37%/0,64%. A Bölcsészettudományi Kar képzési kínálatában a vertikális és horizontális szinergiák kielégítőek, ami stratégiai célként elsősorban a jelenlegi tanár mesterképzési szakoknak az osztatlan tanárképzés új törvényi szabályozásához való adaptálását határozza meg, kiegészítve olyan, a jelenlegi kínálatból hiányzó, ám a kar tanárképzési profiljához organikusan illeszkedő tanárképzési szakok indításával, mint a némettanár/nemzetiségi némettanár, illetve az olasztanár. Mindkét szak főiskolai tanárszakként évtizedekig oktatott programja volt a karnak. Mindebből következik, hogy a képzési szintek közötti arányok is az elvárásoknak megfelelően alakulnak, hisz három alapszaktól eltekintve (nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, germanisztika: német) minden további alapszakos képzésre épül mesterszakos képzés is. A képzési kínálat dinamikáját lényegileg két összetevő határozta meg. Részben a vizsgált időszak intenzív szakfejlesztési erőfeszítései, a kar pénzügyi-, infrastrukturális- és humánerőforrásainak koncentrálásával, amelyen keresztül a Bölcsészettudományi Kar a régió felsőoktatási térségében igyekezett pozícionálni helyét (mindenekelőtt a tanárképzés irányában), ami egyben stratégiai válasz is volt az oktatáspolitikának a karon folyó képzéseket érintő változásaira, részben pedig – mindezzel összefüggésben – a kar képzési területein mutatkozó hallgatói létszámcsökkenés. Ennek megfelelően a képzési kínálat dinamikája a bölcsész- és társadalomtudományi képzési területen stabil, a pedagógusképzés képzési területen felfutónak mondható. A képzések finanszírozási jellemzői meglehetős változékonyságot mutatnak, összefüggésben az államilag finanszírozott helyek számával, a szak népszerűségével, illetve a képzési renddel. Összességében elmondható, hogy azokon a szakokon, ahol az államilag finanszírozott helyek száma radikálisan csökkent (nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány), a költségtérítést fizető hallgatók száma meghaladja a szak összes hallgatói létszámának 50%-át. Általános tapasztalat, hogy a levelező és esti munkarendben indított szakokon növekszik a költségtérítést fizető hallgatók száma. Örvendetes ugyanakkor, hogy a kar nagyobb szakjai iránt is (történelem, informatikus könyvtáros, angol, magyar) növekszik a „fizetőképes kereslet”, így a jövőben a korábbinál harmonikusabb finanszírozási arányok jöhetnek létre. A Bölcsészettudományi Kar a bölcsészettudományi képzésterületi rangsorban a 14 kar közül a 4. helyet foglalja el az oktatók kiválósága alapján, s ebben a tekintetben csak az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem előzi meg. Az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma alapján felállított rangsorban a Bölcsészettudományi Kar 2008-ban az 1. helyen állt (azóta ehhez a mutatóhoz nem áll rendelkezésünkre adat). Fejlődést jelez a www.felvi.hu statisztikai adattáblázatából származó mutató, amely a karokat a felsőoktatási beiskolázási rangsor szerint az első húsz középfokú intézményből az adott karra első helyen jelentkezett felvételizők száma alapján rangsorolja. A 2006-os 11. helyhez képest a BTK ebben a tekintetben már a 8. helyen áll a harmincegy vizsgált kar közül. Folyamatos fejlődést mutat az oktatók kiválóságát jelző mutató is. A BTK-n jelenleg 77,5 % a minősített oktatók aránya, ezzel – figyelembe véve az egyéb tudományos fokozattal rendelkező oktatókat is – a HVG összesített rangsorában a bölcsészettudományi képzési rangsorban a kar a 4., míg a társadalomtudományi képzési rangsorban a 3. helyet foglalja el.

26

Bölcsészettudományi Társadalomtudományi képzési rangsorok képzési rangsorok 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2006 2007 2008 2009 2010 2011 13. 14. 16. 10. 10. 8. 13. 10. 9. 13. 4. n. a. Összesített képzési rangsor 14. 20. 26. 16. 9. 21. 15. 17. 15. 20. 7. 21. Hallgatók kiválósága (összesített) 12. 7. 6. 7. 8. 4. 16. 7. 6. 8. 3. 3. Oktatók kiválósága (összesített) 8. 1. 1. 7. 1. 1. Egy minősített oktatóra jutó hallgató 16. 14. 14. 21. 13. 11. Minősített oktatók száma 12. 9. 10. 16. 13. 16. Tudományos rangú oktatók n. a. n. a. 8. A kar piaci presztízse HVG

A HVG-rangsor szerinti eredmények a bölcsészet- és társadalomtudományi képzési rangsorokban (2006–2011)

A Bölcsészettudományi Kar képzései iránti keresletben stabilitás figyelhető meg. Jellemző, hogy a jelentkezők száma alig, de legalábbis kisebb mértékben csökkent a vizsgált időszakban, mint amennyivel az államilag finanszírozott helyek száma szorult vissza. Idő kellett ahhoz, ameddig a családok megértették a bolognai képzés lényegét, s belátták az abból származó előnyöket. A kínálatban újdonságként megjelenő tanár mesterképzési szakok iránt fokozott kereslet jelentkezett, különösen azok körében, akik korábban Szombathelyen szereztek főiskolai tanári diplomát. A képzési kínálat népszerűségét növelik azok az unikális szakok, amelyek speciálisan helyi igényeket elégítenek ki, így a nemzetiségi horvát- és szlovénnyelv tanári szakok Akkreditációs eljárás alatt, illetve meghirdetés előtt a karnak új szakja nem áll. Fejlesztéseket az oktatáspolitikai változások ismeretében, különösképpen a tanárképzés várható átalakítására való tekintettel tervez. A további fejlődés irányát a képzési hagyományok, a BTK-n folyó oktatási tevékenység regionális ismertsége és elismertsége, valamint a nemzetiségi és kisnyelvi tanárképzésben rejlő eddig kiaknázatlan lehetőségek határozzák meg. A BTK képzési portfóliójának kialakítása során a kar a döntéshozatali szabályok és mechanizmusok szigorú betartásával járt el. A stratégiai döntések alapja minden esetben az Intézményfejlesztési Terv volt. Az abban jelzett fejlesztési elképzelések megvalósulása érdekében az intézeti szintről érkező javaslatokat előzetesen a kar Stratégiai Bizottsága tárgyalta meg, majd a fejlesztés lehetőségét a Kari Tanács is megvitatta. Ezt követte az akkreditációs dokumentáció kidolgozása, melyet az érintett kari bizottságok, majd a Kari Tanács és a Savaria Egyetemi Központ Tanácsa is napirendjére tűzte, végül pedig a Nyugatmagyarországi Egyetem Szenátusa hagyta jóvá. E döntéshozatali mechanizmus következetes betartásának köszönhetően jött létre a BTK jelenlegi portfóliója, mely összhangban van a régió felsőoktatással szemben támasztott bemeneti és kimeneti elvárásaival, az intézmény finanszírozási lehetőségeivel, infrastruktúrájával és emberi erőforrásaival.

Erdőmérnöki Kar (EMK) Képzési struktúra Az Erdőmérnöki Karon a több mint 200 éves erdészeti felsőoktatás mellett 20 éve folyik a környezetmérnöki és a vadgazda mérnöki, és 10 éve a természetvédelmi mérnöki és a környezettudományi graduális képzés. A kar a szakok többségét és a posztgraduális szakokat is országosan elsőként, vagy az elsők között valósította meg. A magyarországi környezeti képzés kialakításában, létrehozásában az Erdőmérnöki Kar meghatározó szerepet játszott, ennek nyomán elnyerte az EK PHARE 151 jelű (Környezeti oktatás és képzés tanulmány, 1992-94) pályázat kivitelezésének feladatát. Szakjaik egy része (erdőmérnöki, környezetmérnöki, vadgazda mérnöki) esetében kihelyezett távoktatási képzést is folytattak Romániában, Csíkszeredán, 1997-2004 között. 27

A BSc-MSc rendszerű osztott képzésre történő átállást országosan az elsők között valósította meg a kar, MSc képzéseket 2008-2010-től kezdődően folytatnak. 2010-től (újra) indult az osztatlan erdőmérnöki képzés. A karon az egyetemi tanulmányokat követően minden (MSc) szak esetében elérhető a doktorképzés: 1993-tól erdészeti és vadgazdálkodási, 1998-tól környezettudományi doktori iskola működik a karon. Több mint 35 éves múltra visszatekinthetően - posztgraduális szakmérnöki (ill. szakirányú továbbképzési) szakok is biztosítják a továbbképzési igények kielégítését. A kar képzési portfóliójában felsőoktatási szakképzési szak jelenleg nem szerepel. A képzési kínálat szerkezete A kar szakjai a jelenlegi besorolás szerint ugyan három képzési területhez és két tudományterülethez tartoznak, azonban a tananyagukat tekintve szoros a kapcsolatuk. Bizonyítja ezt, hogy a szakok külön-külön történő oktatása esetén szükséges mintegy 500 tantárgy helyett a karon 356 tantárgy biztosítja valamennyi szakon a képzési és kimenetei követelményeknek való megfelelést, s biztosította a lezajlott akkreditációs eljárásokon a magas szintű megfelelés elérését. A tudományos indokok és megalapozottság, a nemzetközi és a jelentős gyakorlati tapasztalat, valamint specifikusan a karon érvényesülő gazdaságossági jellemzők igazolják, hogy a Kar képzési portfóliója megalapozott, helyes, és fenntartásának igénye indokolt. A képzési kínálat iránti kereslet Problémaként azonosítható, hogy az elmúlt tíz évben alapképzési szakok, illetve a természetvédelmi mérnöki és a vadgazda mérnöki MSc szak esetében jelentősen megnövekedett a versenytársak száma. A vizsgált időszak adatai szerint a KözépMagyarország régióból, kiemelten a Komárom-Esztergom megyéből a képzésekre jelentkezők száma jelentősen csökkent, aminek okaként azonosítható a fővárosi (beleértve a gödöllői SZIE-t is) képzési kínálat erőteljes növekedése, a szakok felvételi létszámait jelentősen meghaladó keretszámok meghirdetése (illetve az Óbudai Egyetem belépése). Országos beiskolázási adatokkal már csak az erdőmérnöki szak rendelkezik, a többi szakon a regionális szerepkör válik, vált meghatározóvá. Lényeges kihatású tendenciaként értékelhető, hogy az alapképzési szakot elvégzők körében csökken a továbbtanulási szándék (részben anyagi okokból, részben azért, mert nyelvvizsga hiányában nem is jelentkezhetnek MSc szakokra). Ugyancsak jelentős tényező, hogy a posztgraduális szakirányú továbbképzési szakok vonzereje csökkent, mivel egy – adott esetben második – MSc szak elvégzése hasonló erőfeszítéseket kíván, mint egy szakirányú továbbképzési szak. A képzési kínálat szervezettsége Képzési kínálat fenntartása jelenleg biztosított, kialakított szakfelelősi illetve a minőségirányítási rendszer biztosítja a minőségi követelmények teljesülését. A vázolt problémák okán azonban jelenleg - várhatóan átmenetileg - nincs lehetőség arra, hogy minden évben indíthatóak legyenek a szakirányú továbbképzési szakok. Az (átmenetileg) felszabaduló kapacitásokat rövidebb idejű tanfolyami képzések indításával, illetve a K+F feladatok bővítésével hasznosítható. E jellemzőkön kívül a karon a műszaki és a menedzsment diszciplínák területén azonosíthatók szabad oktatási kapacitások, amelyek kihasználását az ez irányú felsőoktatási szakképzések bevezetésével, valamint építőmérnöki, illetve vidékfejlesztési menedzser BSc szakok indításával hasznosítható középtávon.

28

Képzések eredményessége Az Erdőmérnöki Kar alapképzési szakjain a KKK-ban megadott képzési időnél általában 0,5 évvel több idő volt szükséges az oklevél megszerzéséhez. Ennél magasabb érték (+1 év) a természetvédelmi mérnöki BSc-n mutatkozik. A lemorzsolódás értéke a kar alapképzési szakjain évente 10% körül alakult. Sajátos adatokat mutat a vadgazda mérnöki szak, ahol a lemorzsolódás az átlagosnál magasabb (több év átlagában közel 20%-os), de az oklevelet megszerzők túlnyomó része viszont az előírt képzési időt nem lépte túl. A lemorzsolódás magasabb értékének okaként azonosítható, hogy ezen (csak ezen) a szakon működik levelező képzés is, ahol nagyobb arányban hagyják fel tanulmányaikat a gyengébb képességű, párhuzamosan munkahellyel is rendelkező hallgatók. Az MSc szakokon a tanulmányi idő túllépése, valamint a lemorzsolódás aránya csekély (szak átlagokban gyakorlatilag „0” közeli értékű). Az előrehaladás, illetve a lemorzsolódás jelzett értékeit elfogadhatónak tekinti a kar, a mért értékek visszaigazolják az átlagosnál magasabb tanulmányi illetve – az MSc szakokon a – felvételi követelményeket érvényesítő kari politika helyességét.

Faipari Mérnöki Kar (FMK) A kar képzési kínálatának alakulása A Faipari Mérnöki Kar 1962-es megalakulását követően hosszú ideig kizárólag faipari felsőfokú képzéssel foglalkozott. A ’80-as évektől fokozatosan a faipari képzéshez kapcsolódva további műszaki, majd művészeti, pedagógiai, és informatikai képzésekkel bővült a kar képzési kínálata. A 2008-ban felállt új kari vezetés profiltisztítást hajtott végre, amelyet követően a kar képzési portfóliója az alábbi alapszakokat tartalmazta: – faipari mérnöki, – könnyűipari mérnöki, – ipari termék- és formatervező mérnöki, – gazdaságinformatikus, – építőművészet, – formatervezés, – tervezőgrafika. A fenti szakok közül a kar mesterképzési szakindítási engedéllyel is rendelkezett a faipari és könnyűipari területen (az utóbbi az Óbudai Egyetemmel közösen.) A Faipari Mérnöki Kar országosan egyedülállóan gondozta a faipari termelésszervező felsőfokú szakképzést, de ezen a területen a karon nem folyt képzés. A kar emellett egy szakirányú továbbképzési szakkal – energiagazdálkodási szakmérnök – rendelkezett. A 2008-2011 közötti időszakban a képzési portfólióban az alábbi fejlesztések történtek: - A könnyűipari mérnöki alapszakon az elmúlt időszakban az alacsony érdeklődés miatt szünetelt a képzés meghirdetése. - Sor került a gazdaságinformatikus MSc, ipari terméktervezés MSc és az alkalmazott művészeti MA szakjaink akkreditációjára, és az összes MSc és MA szakon is elindult az oktatás. Mára a legtöbb szakon végeztek is hallgatók. - 2009-ben sikeresen elindult angol nyelven a faipari mérnöki MSc szak, két hallgatóval. A képzés folytatását a viszonylag alacsony érdeklődés, és a potenciális hallgatók vízumszerzési problémái is nehezítik. A szak felfutását nehezíti az Ausztriában, Finnországban létező hasonló képzések tandíjmentessége. - 2009-ben két felsőfokú szakképzési szakkal is bővült a kar képzési kínálata. A gépipari mérnökasszisztens szakon – amelynek az oktatása a szentgotthárdi III. Béla Szakképző Iskolában folyik – elindult, és stabil létszámokkal folyik az oktatás. A mechatronikai

29

-

-

-

-

mérnökasszisztens Fsz szakon Sopronban szintén elindult és folyik a képzés, egyelőre azonban alacsony létszámokkal. A Budapesti Műszaki Egyetem úgy döntött, hogy 2009-től nem kívánja folytatni zalaegerszegi kihelyezett mechatronikai mérnök képzését, és felkészültnek találta a Faipari Mérnöki Kart a képzés folytatására. Sikeres akkreditáció után, 2010 szeptembere óta a zalaegerszegi mechatronikai képzést karunk gondozza. 2011 tavaszától kezdve a régió cégeinek igényei alapján levelező képzést is indítottunk. Jelenleg a szakon a duális képzés előkészületei folynak. A 2010 előtt kifutott hagyományos (egyetemi és főiskolai) képzéseken már nincsenek hallgatók, így ezeknek a szakoknak a további meghirdetésére, oktatására nem kerül sor. A 2011/12-es tanévben a kar beindította a szerkezettervező szakmérnök továbbképzési szakot, amely elsősorban a megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező okleveles faipari mérnököknek biztosítja a szerkezettervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges krediteket. 2011-ben akkreditálták a kar műszaki menedzser MSc képzését, amely a 2012/13-as tanév felvételi eljárásában meghirdetésre is került. A szak 2012 szeptemberében indul nappali munkarendben és 2013 februárjától levelező tagozaton. Szintén ebben az időszakban megtörtént az ipari termék és formatervező mérnöki alapszak összevonása a Természettudományi Karon folyó azonos képzéssel. A képzés jelenleg Sopronban, a Faipari Mérnöki Karon folyik.

A képzési kínálat szerkezete A kar jelenleg három fő képzési területen (műszaki, informatikai, művészeti) folytat képzéseket. A legjelentősebb létszámot a műszaki terület teszi ki (a hallgatók 66 %-a), művészeti képzési területen a hallgatók 19%-a, informatikát pedig 15% tanul. Legnagyobb létszámú szak a legrégebbi és országosan is egyedülálló faipari mérnöki BSc, az utóbbi időben a többi műszaki és informatikai szak is kezd felzárkózni. A három képzési terület alapvetően eltérő megközelítést jelent, és különböző jellegű tárgyakat is takar. A közelmúltban végrehajtott tantervreform folyamán arra törekedtek, hogy, ahol lehet, a párhuzamos tantárgyakat megszüntessék, illetve összevonják az egyes képzési területeken belül, míg a képzési területek között olyan megoldásokat alakítottak ki, amelyek elősegítik a különböző területek szinergiáját, és lehetővé teszik a hallgatóknak a más területekre történő áthallgatást. A kar képzéseiben túlnyomó súllyal (80%) szerepel az alapképzések aránya. A mesterképzések csak mintegy 10%-ot tesznek ki. Sajnálatosan alacsony a műszaki területen mesterképzést választók aránya, és nem sokkal jobb a helyzet az informatikai képzésen sem (ez a tendencia azonban országosan hasonlónak tűnik.) Reményeik szerint ezen a helyzeten javít majd a hamarosan induló műszaki menedzser mesterszak. A kar képzési portfóliójában igen alacsony súllyal szerepel az Fsz és szakirányú továbbképzés. PhD képzésben a hallgatóink 4%-a vesz részt – ez az arány nem rossz, különösen figyelembe véve, hogy csak a műszaki területen folytatunk doktori képzést. A képzési kínálat értékelése A kar jelentős szerepet tölt be a régió műszaki, informatikai és művészeti felsőoktatásában. Ennek köszönhető, hogy legtöbb képzése stabilnak mondható. Legtöbb alapképzés volumene megfelel egy regionális kar jelentőségének. A képzések közül kiemelt fontosságú az unikális faipari mérnöki szak, amely jelenleg is a legnagyobb súlyú, és stabil létszámú. Az utóbbi évek tudatos képzésfejlesztéseinek köszönhetően ez további, a faiparhoz kapcsolódó és azt támogató műszaki képzésekkel egészült ki, így a kar műszaki képzési portfóliója regionálisan és országosan is jól szolgálja ennek a területnek a lefedését.

30

Másik, országosan is jelentősnek mondható képzési terület az alkalmazott művészeti képzés. A soproni képzések jellegzetesen 20-40% közötti volumenűek, elismertek, és jelentős irántuk az érdeklődés, a felvételi keretszámokhoz képest többszörös a túljelentkezés. A kar többi képzése tipikusan regionális jelentőségű. Volumenük az országos szinthez viszonyítva viszonylag kicsi, de dinamikájuk stabil, illetve – a mechatronikai mérnök és gazdaságinformatikus alapszakok esetében – felfutó. Ezen szakok szerepe kritikus a régió szakember ellátásában is. Nemzetközi szinten elsősorban az unikális faipari felsőoktatásának van szerepe. A Faipari Mérnöki Kar a közép-kelet európai régió egyik legjelentősebb faipari felsőoktatási bázisa, mind oktatói, mind hallgatói létszám tekintetében. Ennek ellenére nemzetközi szerepvállalását egyelőre nem sikerült a megfelelő mértékben kibontakoztatni. Ennek elősegítésére a közeljövőben kevesebb, de jobban fókuszált és sokrétű nemzetközi együttműködés kialakítására törekszik, amelynek a célja többek között a közös diplomák kiadásának elősegítése. Képzési kínálat iránti kereslet Az elmúlt években a kar alapszakjai iránt tipikusan stabil kereslet jelentkezett. A műszaki területen kritikus, hogy bár jelentős az érdeklődés, a felvételizők egy része a gyengébb eredményű diákok közül kerül ki, ezért hosszabb távon a képzéseket vonzóvá kell tenni a magasabb pontszámú, jobb képességű felvételizők számára is. Az informatikai terület iránti kereslet folyamatos, az utóbbi években kissé növekedő tendenciát mutat. A művészeti képzések jellegzetesen igen keresett szakok; jelentős túljelentkezés mellett többnyire igen jó képességű hallgatókkal sikerül feltölteni a képzést. A műszaki, és kisebb mértékben az informatikai területen alacsony a mesterképzések vonzereje. A hallgatók közül sokan nem engedhetik meg maguknak a tanulmányok folytatását, és, mivel elhelyezkedési esélyeik általában jók, inkább a szakmai karrierjük megkezdése mellett döntenek. Sok esetben a cégek sincsenek tisztában a mesterdiploma értékével, ami szintén csökkenti a hallgatók motivációját. Reményeik szerint a hamarosan induló műszaki menedzser mesterszak több hallgató számára fog továbbtanulási perspektívát kínálni. A doktorképzés iránti kereslet az elmúlt években folyamatos és jelentős volt, a jövőben azonban a mesterképzések alacsony létszámai a doktorképzésre is kihatással lehetnek. Képzési kínálat szervezettsége A kar képzéseinek felügyeletét ellátó szakfelelősök a legtöbb esetben olyan nagydoktorok, professzorok, illetve – a művészeti területen – olyan neves művészoktatók, akik jelentős szakmai ismereteik és eredményeik révén garantálják a tantervek és az oktatás magas színvonalú felügyeletét, szervezését. Munkájukat segítik a képzési területenként szerveződött szakbizottságok, amelyek megfelelő fórumot szolgáltatnak a vezető oktatók véleményének ütköztetésére, a képzések formálására. A képzések finanszírozottsága a legtöbb esetben jó, bár egyes esetekben az alacsony létszámok miatt – különös tekintettel a mesterszakokra – elkerülhetetlen a képzések keresztfinanszírozása az egyéb (kutatási, szolgáltatási) tevékenységek bevételeiből. A szerteágazó képzési tevékenység ellenére az oktatói, tantárgyfelelősi kapacitás jelenleg minden szakon megfelelő (egyes esetekben külső előadók és tantárgyfelelősök alkalmazásával), azonban a közeljövőben problémát fog okozni számos nagy tapasztalattal rendelkező professzor várható nyugdíjba menetele, akiknek a pótlásáról a Kar folyamatosan gondoskodik. A minél hatékonyabb utánpótlás nevelésre a kar saját motivációs rendszert dolgozott ki.

31

A képzések eredményessége Képzéseik eredményességét elsősorban volt hallgatóik informális visszajelzéseiből, és ipari tanácsadó testületükben résztvevő partnereik véleményéből tudják lemérni. Az általános kép ezek alapján jó, végzetteik és ipari partnerek többnyire elégedettek a képzésekkel, s ahol felhívják a figyelmet konkrét igényekre és hiányosságokra, azokat igyekszenek tanterveikbe és tananyagaikba beilleszteni. A képzések eredményességét mutatja az a számos hallgatói kitüntetés, díj, és egyéb eredmény (pl. OTDK és egyéb versenyek helyezései), amelyeket a hallgatók az utóbbi időben elértek. Geoinformatikai Kar (GEO) A Geoinformatikai Kar képzési kínálata a következő: alapképzésben az agrárágazatban földmérő és földrendező mérnöki (BSc) képzés nappali és levelező munkarendben. Ebben a képzésben három szakirány választható: geoinformatika, földrendező és ingatlan kataszteri. A beszámolási időszakban a szakirány választáskor a hallgatók kb. 80%-a választotta a geoinformatika szakirányt, 20%-a a földrendező szakirányt, az ingatlan kataszteri szakirány jelenleg nem választható. A kar másik szakja az alapképzésben a katonai rendészeti és közigazgatási (2011-ig jogi) ágazatban az igazgatásszervező –BA - szak ingatlan-nyilvántartói szakirányon nappali és levelező munkarendben. A mesterképzésben a kar birtokrendező MSc oktatást folytat. A beszámolási időszakot tekintve az akkreditációt követően ez a képzés 2010 óta folyik. Nappali és levelező tagozaton egyaránt meghirdetik, eddig csak levelező munkarendben vannak hallgatóik. A szakirányú továbbképzések kínálata széles: építési geodézia, geoinformatika, ingatlanfejlesztés, ingatlanjogi szervező, talajtérképező és földminősítő. Itt értelemszerűen csak levelező munkarendben folyik oktatás. A képzési volumen tekintetében elmondható, hogy nem lehet a létszámokat a szakok országos létszámához viszonyítani, mert a fenti képzési kínálat csak a karon létezik. Az abszolút értékeket nézve a földmérő és földrendező szakon a felvett létszám 280-290 körül alakul a nappali tagozaton és 95-100 körül a levelező tagozaton. Az igazgatásszervező szakon a nappali munkarendben 30-60 fő, levelező munkarendben 50-80 fő ugyanez az érték. MSc képzésben eddig három évfolyam indult 12,25,24 fővel. A képzési kínálatot tekintve a kar hagyományos szakán meg van a teljes vertikum: alapképzés, mesterképzés, doktori képzés, ez utóbbi az Erdőmérnöki Kar doktori iskolájában folyik. A felsőfokú szakképzés szakképzettség meghatározására a beszámolási időszakban több kísérletet tett a kar. Két szakképzettség OKJ-be való felvételét kezdeményezte a vidékfejlesztési miniszternél, amely a felsőoktatási képzések átalakulása végett új eljárás keretében folytatható. A képzési szintek közötti vertikális arányokon van javítani való. Jó lenne több, korábban végzett mérnököt bevonni a mesterképzésbe. Ennek egyik akadálya a birtokrendező képzés fiatal kora, még kevesen ismerik a képzés tartalmát és kapcsolatát a földméréssel. Várhatóan a megszülető Földtörvény sokat javíthat ezen a helyzeten. A kar régi törekvése az okleveles földmérő képzés beindítása, jelentősen javítaná a képzési kínálat vertikális teljességét. Egészen biztos, hogy régebben végzett hallgatók és friss mérnökök is érdeklődnének egy okleveles földmérő képzés iránt. A képzési kínálat „tetején” helyezkednek el a szakirányú továbbképzések. Ezek teszik teljessé a képzés szinergiáját. A képzések dinamikája a földmérő és földrendező szakon hosszú évek, sőt évtizedek óta stabil, egy – két kilengéstől eltekintve. Ezeknek a kilengéseknek az oka a fenntartó által hozott adminisztratív döntésekben keresendő (pl. a felvehető létszám központi csökkentése egy adott évben). Ettől eltekintve, a szakra két és fél, háromszoros a jellemző túljelentkezés. Az igazgatásszervező képzés dinamikája szintén stabil, de itt is voltak szakadások (akkreditáció rövid szünetelése). Az MSc képzés dinamikája – az egyéb képzéseinkhez képest alacsony létszám mellett – stabil, illetve felfutó. A szakirányú továbbképzéseket tekintve – a 32

geoinformatikától eltekintve – a képzések kifutó jellegűek, a hallgatók többsége inkább választja a mesterképzést. A képzések finanszírozási jellemzőit tekintve a földmérő és földrendező képzés nappali tagozatán az államilag finanszírozott képzésben résztvevők aránya 90%, a költségtérítéses képzésben résztvevők aránya 10%. Ugyanez a levelező munkarendben kb. 50-50%. Az igazgatásszervező szak nappali tagozatán átlagban kétszer annyi költségtérítéses hallgató volt, mint államilag finanszírozott. A szak levelező tagozatán kizárólag költségtérítéses hallgatók vannak. Az MSc szakok a beszámolási időszak első két évében költségtérítéses voltak, majd az utolsó évben a hallgatók fele kapott államilag finanszírozott helyet (mint ismeretes, erre az intézményeknek évente kell pályázni). A szakirányú továbbképzés a dolog természetéből adódóan mindig is kizárólag költségtérítéses volt. Szakok esetében a rangsor nem értelmezhető, mert nincs párhuzamos képzés ezeken a képzési területeken. Támpontot a rendszeres akkreditációk adhatnak, ahol elvégzik a képzés minőségének értékelését. Esetükben a legfrissebb anyag az agrár képzési terület alapképzési szakjainak párhuzamos akkreditációs vizsgálata (a MAB 2011/ 9/VII. sz. határozata): „A kurzusok jellege és az oktatás módszere megfelel az elvárásoknak. A szakon tanított ismeretanyag korszerű. A tárgyak többségéhez jegyzet, könyv és előadási jegyzet (elektronikusan is) biztosított. A hallgatók felkészülését helyi könyvtár és informatikai szolgáltató rendszer segíti elő színvonalas könyvtári, számítástechnikai és oktatástechnikai szolgáltatásokkal. A gyakorlati képzésben nagy szerepet játszanak a térség állami és vállalkozói résztvevői (HM Térképészet, FÖMI, Általános Geodéziai Vállalkozások, Mérnöki Kamara). A hallgatói gyakorlatok szervezését a helyi karrieriroda végzi, amely a vállalkozókkal történő kapcsolattartásban sok előnnyel jár. A tudásértékelés és - fejlesztés megfelelően működik. A hallgatók elégedettek az alapszakon folyó oktató – nevelő munkával, tantervekkel, a számonkéréssel és értékeléssel. A szakdolgozatok színvonala jó, tartalmukban, formájukban megfelelnek követelményeknek, a hivatkozások azonban nem mindig pontosak.”

A képzésekről elmondható, hogy keresettségük magas, hiszen országos beiskolázású, unikális szakokról van szó. Ezt alátámasztják a hallgatói vonzáskörzet vizsgálatok eredményei. Ezekben a Dunántúl enyhe túlsúlyban van, de ettől eltekintve a jelentkezettek illetve a felvettek országos eloszlása egyenletes. A képzési portfóliók fejlesztése hasonló más intézmények gyakorlatához. A fejlesztést mindig stratégiai célkitűzés előzi meg, folyamatosan követve a munkaerő piaci igényeket és a fenntartó iránymutatásait. Közgazdaságtudományi Kar (KTK) A Kar képzési kínálatának kialakulása, különös tekintettel a 2008-2011 közötti évekre A 2005. évi CXXXIX. törvény nyomán kialakult duális rendszerű képzési struktúrához igazodva a Kar akkreditáltatta azokat az alap- és mesterképzéseket, amelyek ma is meghatározóak a képzési kínálatban. Az oktatási tapasztalatok, a hallgatói, oktatói, munkaerőpiaci visszajelzések figyelembe vételével a kar gondot fordított arra, hogy a képzési struktúrát a nemzetközi standerdekhez minél jobban hozzáigazítsa, így kínálatát folyamatosan bővítette, mintatanterveit módosította. A kar kínálatában hangsúlyosan szerepel az idegen nyelvű képzés lehetősége, az országban egyedüliként oktatják a gazdálkodás és menedzsment alapszakot német nyelven, és elindították a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszak német nyelvű modulját, valamint a nemzetközi gazdálkodás alapszak angol nyelvű akkreditációját. A gyakorlatorientált felsőfokú szakképzések, illetve az új szakirányú továbbképzések kínálatának megteremtésével a kar a rövid idejű képzések iránti kereslet kielégítésére törekszik. A kar a Doktori Iskola tudományágát a mesterképzések tudományágának megfelelően a Gazdálkodás- és szervezéstudományok tudományágra módosította. 33

Képzési kínálat szerkezete A Közgazdaságtudományi Kar a 2007-2012 közötti időszakban 2007-ben 4 alapképzési szakon 2008-ban 2 alapképzési szakon 2 mesterképzési szakon 8 mesterképzési szakon 2009-ben 2 mesterképzési szakon 14 felsőfokú szakképzési szakon 5 szakirányú továbbképzési szakon 1 doktori képzési szakon 2010-ben 1 mesterképzési szakon 7 szakirányú továbbképzési szakon 2011-ben 1 felsőfokú szakképzési szakon 5 szakirányú továbbképzési szakon 2012-ben 1 mesterképzési szakon szerezte meg az indítási engedélyt. A karon egyedül az egyetemi szintű gazdálkodási szakon van kifutó képzés. A kar aktív szakjai a különböző képzési szinteken az alábbi megoszlásúak:

A 2011. évi statisztika alapján a hallgatói létszám megoszlása az egyes képzési szinteken (a kifutó egyetemi képzés jelzésével):

Képzési kínálat értékelése (dinamikája, volumene, specifikuma, kari, egyetemi, országos, nemzetközi szinten) A jelenlegi képzési rendszer kialakítása több éves fejlesztő munka eredménye. Az elmúlt években azonban további erőfeszítéseket kellett tenni a feltételek jelentős megváltozása miatt, amelynél a kar oktatási adottságai, hagyományai, stratégiai célkitűzései mellett a felsőoktatás átalakításának törvényi előírásait, és az oktatás racionalizálásának a gazdasági helyzet szorításából adódó követelményeit is szem előtt kellett tartani. Képzési kínálat iránti kereslet (értékelése, trend) A felsőoktatási intézmények (ezen belül a közgazdasági-gazdálkodási képzést folytató karok) számának utóbbi időben bekövetkezett jelentős növekedése mellett a demográfiai változások 34

következtében csökkent a karra felvehető hallgatók száma. A helyzet romlását az utóbbi években fokozták a képzési rendszer átalakításával összefüggő bizonytalanságok. Emellett a posztgraduális képzésben egyre jobban láthatóvá válik a fizetőképes kereslet csökkenése, a jelentkezések erre visszavezethető visszaesése. Egyértelmű az a tendencia, hogy a felsőfokú szakképzésben, az alapképzésben, valamint a mesterképzésben a felvett hallgatók a Nyugat-Dunántúl és a Közép-Dunántúl régióból érkeznek. Képzési kínálat szervezettsége (képzések szervezése, felügyelete, finanszírozottsága, kapacitás lefedettsége) A kar a képzések szervezését, felügyeleti rendszerét a Kari Tanács által elfogadott Oktatásszervezési Szabályzat szerint folytatja. A felsőfokú szakképzésben, az alapképzésben és a mesterképzésben tagozatvezetők, a szakirányú továbbképzésben képzésterületi felelősök szervezik az oktatást az oktatási dékánhelyettes irányításával. A kar kiemelt figyelmet fordít a visszajelzésekre, így az oktatók hallgatói véleményezésére, a munkaerőpiac véleményére. A kar személyi és tárgyi kapacitása nagyságrenddel nagyobb hallgatói létszámot is lehetővé tenne. Képzések eredményessége A karon a felsőfokú szakképzések esetében a legnagyobb a lemorzsolódás aránya.

Gondot jelent, hogy a sikeres záróvizsgát tett hallgatók jelentős hányada a nyelvi követelmények miatt nem veheti át a diplomáját. A nyelvvizsga-bizonyítvány hiánya miatt ki nem adott diplomák/bizonyítványok száma a sikeres záróvizsgát tett hallgatók számához viszonyítva a 2008-2011. időszakban képzési szintenként:

35

Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (MÉK) A kar képzési kínálatát 2008-tól folyamatosan bővíti. E ciklusban, kiemelten a régió igényeinek megfelelő új szakokat indított. A kar fő profiljának és az oktatógárdájának szakmai felkészültségének figyelembevételével kiemelten az agrárképzési területek bővítésére került sor. A képzési kínálat legjelentősebben az Fsz és az MSc képzések területén történt. Felsőfokú szakképzés (Fsz): 2008-ban a kar felsőfokú szakképzést még nem folytatott. 2009-ben két szak engedélyeztetését, ebből az Ökológiai gazdálkodó szaknak, mint új szaknak az indítását is kértük. 2010-ben újabb szakok engedélyeztetését kérte a kar. Ez volt az első év, mikor a két engedélyezett szakra 26 fő került felvételre. Még ez évben újabb hat szak indítási engedélyét kapta meg a kar. 2011-ben már nyolc szakon jelent meg a kar a felvételi eljárásban. Összesen 84 hallgató nyert felvételt, háromszor annyi, mint 2010-ben. Alapképzés (BSc): 2008. A kar hat alapképzési szakon indította képzését. 2009. Egy szakkal bővült a képzés (növénytermesztő BSc) 2010-2011 években hét szakra jelentkezhettek hallgatók. Mesterképzés (MSc): 2008. Két szak került meghirdetésre. 2009. További három szakra adta meg a MAB az akkreditált MSc képzést. 2010. Újabb két szak indítására kaptunk engedélyt 2011. A kar képzési szerkezetében nyolc mesterképzési szak került meghirdetésre. Szakirányú továbbképzés: A 2008-ban meghirdetett két szak mellett újabb három szakon indult be a képzés. Doktori képzés: Meglévő két doktori iskolában végzik tanulmányainkat továbbtanuló hallgatóink.

Képzési szint FSZ Alapképzés BSc Mesterképzés MSc Szakirányú továbbképzés Doktori képzés Összesen

Szakok száma 2008 db arány % 6 50

Nyugat-magyarországi Egyetem MÉK képzési kínálatának megoszlása Szakok száma 2009 Szakok száma 2010 Szakok száma 2011 db arány % db arány % db arány % 2 9,0 8 26,6 6 40 7 31,8 7 21,0

2

16,7

5

33,3

7

31,8

8

26,6

2

16,7

2

13,3

4

18,2

5

22,7

2

16,7

2

13,3

2

9,0

2

6,6

12

100

15

100

22

100

30

100

A képzések eredményessége A kar agrár képzési területen és a Benedek Elek Pedagógiai Karral közösen agrármérnöktanár képzést folytat. A kifutó osztatlan képzésben végzett hallgatók létszámadatait 36

figyelembe véve 2010-ig a hallgatói összlétszám folyamatosan csökkent. A kar képzései utáni érdeklődés hatására ezt a csökkenést 2010-ben sikerült megállítani. 2008-tól a karra felvett hallgatók létszáma a bevezetett bolognai-rendszer következtében eleinte csökkent, majd a szakok bővítése, illetve MSc, Fsz szakok beindításával a felvett hallgatók létszáma folyamatosan emelkedett. 2008-ban a karra 123 főt, 2011-ben már 344 főt vettek fel. A létszámnövekedés közel háromszorosa a 2008-as felvett létszámhoz képest. Az Fsz és MSc képzésre felvett hallgatói létszám folyamatosan növekedett. 2009-ben induló MSc képzésre felvett 23 fő 2011-re 142 főre bővült, ez több mint ötszörös emelkedés a három év alatt. A kar MSc szakjai iránt jelentős érdeklődés tapasztalható külföldi felsőoktatási intézményekben végzett hallgatók részéről (BSc, MSc szakon 57 fő külföldi hallgató tanul). Fsz szakon tanuló hallgatók között megtalálhatók BSc, MSc képzésben résztvevő, vagy végzett hallgatók mellett, más egyetemen végzett hallgatók is. Az oktatási és gyakorlati képzés színvonalának emelése céljából más hazai és külföldi egyetemek oktatói, egy-egy tudományterület kiemelkedő kutatói, és a gyakorlati élet elismert szakemberei segítik a képzéseiket. A képzés színvonalának növelésére kiemelkedő, magas színvonalú technikával rendelkező vállalatokkal társtanszéki megállapodások kötésére került sor. Az ilyen kihelyezett tanszékeken a vállalatok szakemberei segítik az elméleti és gyakorlati képzést. Hasonló céllal hozták létre a mintagazdaság hálózatát. Az így kialakult kapcsolatok további előnye, hogy a gyakorlati képzőhelyeken, társtanszékeken folyó képzés során az arra alkalmas hallgatóikkal a vállalatok szerződést kötnek és munkalehetőséget biztosítanak számukra. A képzések utáni kereslet az eredmények hatására folyamatosan növekszik. Ez megmutatkozik abban is, hogy több szakra a jelentkezők átlagpontszáma az agrárfelsőoktatási intézmények között az első, vagy az első harmadban található. Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar (MNSK) A kar képzési kínálatának kialakulása, különös tekintettel a 2008-2011 közötti évekre A kar - a szociális szolgáltatások szakmacsoportba tartozó - ifjúságsegítő felsőfokú szakképzést 2005-től folytat, melyet az új szakképesítési követelmények alapján azóta átdolgozott a felelős Andragógia Intézet. A képzési kínálat bővítése érdekében 2009 őszén ugyanez az intézet kidolgozta a közösségi civil szervező felsőfokú szakképzést, melyet az Oktatási Hivatal 2010-ben vett nyilvántartásba. Mivel hagyományos képzési rendszerben a 2006/2007-es tanévben indíthatott a kar utoljára első évfolyamot, ezért már azt megelőzően stratégiai célként tűzte ki, hogy minden korábbi szakjának megfelelő szakot a bolognai képzési rendszerben is akkreditáltathasson. A 2008/2009-es tanévben így már nyolc alapszakon hirdethetett képzést. Ezekhez társult a 2009/2010-es tanévben egy további, újonnan akkreditált alapszak. A tanári mesterszak tanári modulját 2008-ban akkreditáltatta a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar, mint felelős kar. Ennek értelmében valamennyi sikeresen akkreditált tanári szakterület a karhoz tartozik. Így az új típusú tanárképzést a 2008/2009-es tanévben 10 szakterületen kezdhette meg a kar. 2009-ben a MAB engedélyezte a vizuális- és környezetkultúra tanár indítását. A Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar annak érdekében, hogy az alapszakos képzés után minél több hallgató számára tudjon lehetőséget biztosítani tanulmányaik folytatására, 2010-ben akkreditáltatta az előfeltétel nélkül felvehető andragógustanár szakot is. A 2011/2012-es tanévtől pedig az egészségfejlesztés- és a játék-és szabadidő szervező tanári mesterszakra is vehetett fel hallgatókat. 2010 nyarán a SEK dékánjai közötti megállapodás értelmében a szakterületek megosztásra kerültek a három kar között. Így a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar jelenleg hat szakterületen hirdethet tanári mesterképzést. 37

A tanári MA képzés mellett szükségesnek ítélte a kar a képzési kínálat nem tanári mesterszakokkal való bővítését. Ennek érdekében 2009-ben kettőnek az indítását kezdeményezte a MAB-nál. Az andragógia MA és a rekreáció MSc képzések akkreditációja sikeres volt, így mindkét mesterszak a 2010/2011-es tanévben elindulhatott. A kar 2007/2008-ban három: az életmód tanácsadó terapeuta, a munkahelyi egészségfejlesztő, továbbá az egészségfejlesztő mentálhigiénikus szak indítási engedélyével rendelkezett. Ez utóbbi 2008/2009-es tanévben megszűnt, de a kar kínálata a munkaerő-piaci igényeknek megfelelve három pedagógus szakvizsgával bővült. 2009-ben ezekhez társult a gyakorlatvezető mentortanár képzés, 2011-ben pedig az iskolai tanácsadó és konzultáns szakvizsgás képzés. 2008-ban és 2010-ben felnőttképzés keretében sportedző képzés is indult. Képzési kínálat szerkezete A Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Karon két felsőfokú szakképzés hirdethető: a közgazdasági szakmacsoportba tartozó közösségi-civil szervező, valamint ifjúságsegítő az Apáczai Csere János Karral együttműködve. A karon jelenleg kilenc alapszak van akkreditálva, ezek közül kettő: az andragógia és a pedagógia a bölcsészettudományi, három: a képi ábrázolás, a kézműves és az ének-zene a művészetközvetítő, szintén három: a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, a sportszervező és a testnevelő-edző a sporttudományi, és egy: a tanító a pedagógusképzés képzési területhez tartozik. Az alapszakok közül három az Apáczai Csere János Karon is hirdethető. Az andragógia és a rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapszakok gesztorkara a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar, a tanító szak gesztor kara az Apáczai Csere János Kar. A pedagógusképzés képzési területen belül a tanári mesterszak tanári modulja a karhoz tartozik. Ezen kívül minden intézet rendelkezik egy tanári szakterülettel. Jelenleg andragógus-, egészségfejlesztés-, játék- és szabadidő-szervező-, pedagógia-, testnevelő- és vizuális- és környezetkultúra tanári képesítés szerzésére van lehetőség. A Benedek Elek Pedagógiai Karral kötött együttműködési megállapodás értelmében a pedagógia és a játék- és szabadidő-szervező tanári mesterszak minkét karon hirdethető. A kínálatot a közel jövőben az ének-zene tanárral kívánja a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar kibővíteni. A diszciplináris mesterszakok közül a bölcsészettudományi képzési területen belül az andragógia, a sporttudományi képzési területen belül pedig a rekreáció indítható az Apáczai Csere János Karral együttműködve. A karon hét szakirányú továbbképzés közül választhatnak az érdeklődők. Ezen belül a kínálat az alábbi: a bölcsészettudományok képzési területen belül az életmód tanácsadó és terapeuta, valamint a munkahelyi egészségfejlesztés; a pedagógusképzés képzési területen belül pedig a fejlesztő, differenciáló pedagógia területen pedagógus, a mérés-értékelési feladatokra felkészítő pedagógus, a mentorpedagógus, az iskolai tanácsadó és konzultáns pedagógus szakvizsga, valamint a gyakorlatvezető mentortanár-képzés. Sporttudományi képzési területen egy felnőttképzést, a sportedzőt hirdeti a kar. Összességében:  a bölcsészettudományi képzési területen két alapszak, egy mesterszak és két szakirányú továbbképzési szak,  a művészetközvetítő képzési területen három alapszak,  a pedagógusképzés képzési területen egy alapszak, a tanári mesterszak hat szakterülettel, valamint öt szakirányú továbbképzési szak,  a sporttudományi képzési területen pedig három alapszak, egy diszciplináris mesterszak és egy felnőttképzés tartozik a karhoz.  A kar törekedett arra, hogy az egyes szakokhoz biztosítsa a továbblépést magasabb képzésekre. Az ifjúságsegítő továbbtanulhat az andragógia alapszakon. Az andragógia és a pedagógia alapszakon végzett hallgató az andragógia MA-n vagy a pedagógiatanár és 38

andragógustanár MA-n. A tanító alapszakos továbbléphet pedagógiatanár MA-ra egyszakosként, vagy a pedagógiatanárt az andragógus, ill. játék- és szabadidő szervező tanári szakterülettel párosítva kétszakos tanárként.  A képi ábrázolás alapszakos vizuális- és környezetkultúra szakos tanár lehet. A sporttudományi alapszakon végzettek választhatják a rekreáció MSc-t, vagy a testnevelőedző, ill. egészségfejlesztés tanári mesterszakot. Képzési kínálat értékelése A karon a képzési kínálat 2008-tól fokozatosan bővül. A felsőfokú szakképzéstől kezdve alapszakos képzéssel, diszciplináris és tanári mesterképzéssel, szakirányú továbbképzéssel és felnőttoktatással egyaránt foglalkozik a kar. Országosan az SE-TSK-n kívül Nyugatmagyarországi Egyetemen van akkreditálva a legtöbb sporttudományi alap- és mesterszak, illetve felvett hallgató. Az országban rekreáció mesterképzésen a karon kívül csak a PTE-n és a SE-n lehet tanulni. Az egyes szakokon belül a művészetközvetítési képzési területen tanuló hallgatók aránya a legmagasabb az országos létszámokhoz viszonyítva. A kézműves alapszak a karon kívül országosan csak a BKF-en van. A népi kézműves szakterületi specializációt a kar alapította és indította elsőként és egyedüliként. A Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar középpontjában áll a pedagógusképzés, ezen belül is a közismereti tanárképzés. A kar profiljának megfelelő tanárképzési szakok teljes spektrumát akkreditált (jelenleg csak az ének-zene tanárszak hiányzik) A Nyugatmagyarországi Egyetem pedagógusképzéséért a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar a felelős (Pedagógia és Pszichológiai Intézet). Képzési kínálat iránti kereslet Minden évben több mint kétszer annyian jelentkeznek a karra, mint ahány hallgató végül bekerül valamelyik képzésbe. 2008-hoz képest 2011-ben már 39%-kal többen jelölték meg a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kart a felvételi lapon. A „favorit” szakok vonatkozásában évek óta nincs jelentős változás, mind az összes, mint az elsőhelyes jelentkezések szerint a sporttudományi képzések legnépszerűbbek. Emellett, elsősorban a diplomások körében egyre vonzóbbak a tanári mesterszakok, illetve a pedagógus szakvizsgás képzések. Képzési kínálat szervezettsége képzések szervezése, felügyelete, finanszírozottsága, kapacitás lefedettsége A Sporttudományi Intézet 6, a Művészeti Intézet 4, a Pedagógia és Pszichológiai Intézet 6 (+ a tanári MA pedagógiai-pszichológiai modulja), az Andragógia Intézet 5, az Egészségfejlesztési Intézet 3, a Tanítóképző Intézet 2 szakot gondoz az új rendszerű képzések közül. A pedagógusképzés szervezésénél a kar együttműködik a Bölcsészettudományi Karral, Természettudományi Karral, a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziummal és különösen a Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központtal. Ezen együttműködés keretében partner még az Apáczai Csere János Kar és a Benedek Elek Pedagógiai Kar. Az eddig felvett hallgatóknak minden évben több mint a fele államilag finanszírozott képzésben vesz részt. A kar az egyes képzési területeken nagyobb kapacitással rendelkezik, mint ahány hallgatót felvehet egy-egy tanévben. Képzések eredményessége A karon a záróvizsgára bejelentkezett hallgatók több mint 80%-a tesz sikeres záróvizsgát. A kiadott diplomák között sok a jó és jeles minősítésű. A legeredményesebbek a tanári MA szakon végzett hallgatók. A kar hallgatói eredményesek az Országos Tudományos Diákköri 39

Konferenciákon, az utóbbi években több tudományterületen végeztek az első három helyen. A sportszakos hallgatók eredményeit az egyetemi, főiskolai országos bajnokságokon összesítve az első öt felsőoktatási intézmény között tartják nyilván. Természettudományi Kar (TTK) A Kar képzési kínálatának kialakulása A kar 2002-ben alakult a Berzsenyi Dániel Főiskola egységeként. Elődszervezete a Természettudományi Intézet már 1992-ben létrejött, azonban a képzések többsége a még egységes, nem karokra különülő főiskolán elkezdődtek. A főiskolán 1972-ben a matematika, majd 1983-ban a technika és a fizika szakos általános iskolai tanárképzés indult. A matematika oktatás elemei már a főiskola jogelőd intézményében az 1959-ben alapított Tanítóképző Intézetben is jelen voltak. Ezt követően 1984-ben biológia, földrajz, kémia szakokon is elkezdődött a tanárképzés. A 20. század végén elindult a környezettan, a gazdálkodási és menedzsment, az ipari termék- és formatervező, műszaki menedzser szakokon is a képzés. 2008 és 2011 között 9 alapszakkal 4 tanári és 1 diszciplináris mesterszakkal rendelkezett a kar, melyeket 8 felsőfokú szakképzés egészített ki. Ez utóbbiak közül 3 képzés 2010-től budapesti képzési hellyel is rendelkezik. A kar alapszakjai a 2006/2007-es tanévben, a tanári mesterképzések a 2008/2009-es tanévben (biológiatanári 2010-ben) indultak, a geográfus mesterképzés a 2009/2010-es tanévben kezdődött. Szakirányú továbbképzés és doktori képzés nem folyt a karon. A kifutó, négyéves általános iskolai tanárképzés szakjai a 2005/2006-os tanévben kerültek meghirdetésre utoljára. Képzési kínálat szerkezete A 2008-2011-ben a kar működési engedéllyel rendelkező képzéseit az 1. táblázat tartalmazza. Valamennyi képzés nappali és levelező tagozaton, állami és költségtérítéses finanszírozási formában egyaránt indult. Az alapszakok a gazdaságtudományi (1), a műszaki (2) és a természettudományi (6) képzési területekhez tartoznak.

1. táblázat. A TTK képzési szerkezete. A természettudományi alapszakok mindegyike rendelkezik tanári szakiránnyal Felsőfokú szakképzés Alapképzési szakok Mesterképzési szakok Kifutó, általános iskolai tanár szakok Általános Biológia Geográfus Biológia rendszergazda (akadémiai, (geomorfológia, térség-és biotechnológiai) településfejlesztés, geoinformatika Gazdálkodási Fizika Biológiatanári Fizika menedzserasszisztens Hulladékgazdálkodási Földrajz (térség- és Földrajztanári Földrajz technológus településfejlesztés, országjárás vezető Idegenforgalmi Kémia Környezettan-tanári Kémia szakmenedzser Informatikai Környezettan Technikatanári Környezettan statisztikus és gazdasági tervező Műszaki informatikai Matematika Matematika mérnökasszisztens

40

1. táblázat. A TTK képzési szerkezete. A természettudományi alapszakok mindegyike rendelkezik tanári szakiránnyal Felsőfokú szakképzés Alapképzési szakok Mesterképzési szakok Kifutó, általános iskolai tanár szakok Terméktervező Gazdálkodási és Technika műszaki menedzsment menedzserasszisztens (pénzügy, logisztika, EU-s üzleti tanulmányok) Web-programozó Ipari termék- és formatervező mérnök (egészségipari) Műszaki menedzser

A hallgatók 24%-a felsőfokú szakképzésben, 68%-a alapképzésben, 8%-a mesterképzésben vett részt a 2010/2011-es tanévben. Az alapszakos hallgatók 47%-a a természettudományi, 30%-a a gazdaságtudományi, 23%-a a műszaki képzési terület valamely szakán tanult a 2010/2011-es tanévben. Egyetemen belüli párhuzamos képzések: a hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzés (gesztora a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar), a gazdálkodási és menedzsment alapszak (gesztora a Közgazdaságtudományi Kar), az ipari termék- és formatervező mérnöki alapszak (gesztora a Faipari Mérnöki Kar). Az első két képzés esetében Szombathely (TTK), mint képzési hely jelenik meg, az utóbbi képzés esetén a két kar megegyezett az egy helyen (FMK) történő indításban oly módon, hogy az ötödik félévtől a hallgatók választhatják a Természettudományi Kar által kínált egészségipari szakirányt is. A környezettan alapszak szakfelelőse a Természettudományi Kar oktatója. A szak soproni képzési helyen az Erdőmérnöki Kar gondozásában is indul. Képzési kínálat értékelése A kar természettudományi képzési kínálata, valamint természettudományos tanárképzése egyedülálló az egyetemen és Nyugat-Magyarországon is. A Dunántúlon ennél teljesebb természettudományos képzési paletta csak Pécsen (PTE) van. Szükséges a képzési vertikum bővítése. A kar rövid távon tervezi a földtudományi alapképzés és a földtudományi doktori képzés, hosszú távon a biológus és fizikatanári mesterképzés akkreditációját, amelyek sikeres megvalósítása az osztatlan tanári mesterképzések bevezetésével együtt jelentősen növelnék a kar/egyetem és a régió képzési vonzerejét. A természettudományi, műszaki és gazdasági képzési területen is van egy-egy alapképzési szak az egyetem más karán, valamint a régió másik két egyetemén (SZE: műszaki menedzser, PE: kémia, környezettan), de ez a helyzet eddig nem jelentett lényeges konkurenciát a beiskolázásban, mert a kémia kivételével viszonylag népszerű képzésekről van szó. A kar alapképzési szakjain végzett hallgatók a kar saját mesterképzésein, az egyetem más karainak (pl. EMK: környezetkutató MSc, FMK: műszaki menedzser MSc, KTK: különböző gazdasági mesterképzések, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar: növényi biotechnológus MSc), vagy más egyetemek mesterképzési szakjain folytathatják tanulmányaikat. A bolognai-folyamat keretében indított szakok jól illeszkednek az európai és más lineáris rendszerű képzésekhez. Képzési kínálat iránti kereslet A kar az ország 19 megyéjéből és Budapestről vett fel hallgatókat, az első helyen jelentkezők körülbelül 70%-a Nyugat-Magyarországról, körülbelül fele Vas megyéből származott. Az összes jelentkező körülbelül 20%-a budapesti. Évente egy-egy hallgató Szlovákiából és Szlovéniából is érkezett. 2010-ben és 2011-ben évente 3-4 kínai és török hallgatót is fogadtunk képzéseinkre. A nyolc hazai természettudományi kar közül a hallgatói létszámot tekintve (felvettek 2011 Á felvételi eljárás) a kar a hatodik helyen állt. Folyamatos növekvő trend volt megfigyelhető 2008-tól 2011-ig a kar bolognai rendszerben folytatott képzéseire az 41

első helyen jelentkezők, valamint a karra felvett hallgatók létszámában is, ami az egyetemi integrációnak és az intézmény hatékonyabb PR tevékenységnek is lehetett következménye. Az első helyes jelentkezők aránya 21,8%-al nőtt 2010-ben 2009-hez képest. 36%-al, illetve 15%-al nőtt az államilag támogatott felvett hallgatók száma 2010-ben 2008-hoz, illetve 2009hez képest. 2011-ben (Á felvételi során) a Természettudományi Kar vette fel a legtöbb államilag támogatott hallgatót (496 fő) az intézményben. A kar összes hallgatói létszámának utóbbi három évben jellemző alakulását az 1. ábra mutatja. Az alap- és mesterképzésekben megfigyelhető felfutó tendencia és a felsőfokú szakképzések többségének stabilitása különösen jó állapot, ha figyelembe vesszük a kar kifutó képzéseiben résztvevők arányát, ami az összes hallgatói létszámának 20%-a volt 2009-ben.

1. ábra. A TTK hallgatóinak összlétszáma képzési szintenként és tagozatonként A földrajz (stabil), a gazdálkodási és menedzsment (csökkenő), valamint a műszaki menedzser (felfutó) alapképzések voltak a legnépszerűbbek az elmúlt években, de elég jelentkező volt a fizika és a kémia alapképzések (felfutók) indításához is 2010-ben és 2011ben. Stabil és viszonylag népes szak a biológia és matematika, kisebb létszámú, de szintén stabil a környezettan. Sokan érdeklődnek a biológiatanár és a geográfus felfutó mesterképzések iránt is. A felsőfokú szakképzések közül a gazdálkodási menedzserasszisztens, az informatikai statisztikus és tervező, valamint a terméktervező műszaki menedzserasszisztens iránt csökkent a kereslet az utóbbi években, a többi nagy létszámú és felfutó képzés. 2011-ben a kar budapesti felsőfokú szakképzései közül kettőt (általános rendszergazda, web-programozó) levelező tagozaton sokan (63 fő) választottak. Képzési kínálat szervezettsége A kar Minőségbiztosítási Bizottsága az egyetem Minőségfejlesztési Bizottságával és a kar szakfelelőseivel együttműködve, a minőségirányítási rendszerbe illeszkedve törekszik a képzések színvonalának növelésére. A kar minőségbiztosítási rendszere a Nyugatmagyarországi Egyetem Minőségbiztosítási Szabályzatára és rendszerére épül. Figyelembe veszi az érvényes felsőoktatási törvényt, az oktatási kormányzat és a MAB útmutatásait, valamint a nemzetközi kívánalmakat. Az egyetem és a kar minőségirányítási rendszerének alapdokumentuma a 2009-ben elkészített Minőségirányítási Kézikönyv. A képzések értékelésének alapját az EFQM modell képezi. A képzések minőségének javítása érdekében a kar növelte a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát, a tárgyi feltételek fejlesztése céljából pedig 2010-től egy több mint félmilliárd forintos beruházása van folyamatban. A Természettudományi Kar nappali tagozatos (összes képzési terület és szakmacsoport) kapacitásának (1220) 85%-át töltötte be 2011-ben, de a növekvő jelentkezési trend és az oktatáspolitikai szándék alapján ez az arány valószínűleg növekedni fog. A 2008 és 2011 közötti időszakban a kar képes volt saját bevételeiből képzéseit finanszírozni.

42

Képzések eredményessége A kar az összesített felsőoktatási rangsorban a hatodik a nyolc hazai természettudományi kar között. Az egy nappalis hallgatóra jutó minősített oktatók szerinti rangsorban a harmadik helyen állt 2011-ben. A kar képzésének eredményessége a MAB véleménye, az OHV eredménye, a ZVB bizottságok jelentései, a DPR felmérések adatai, valamint a munkatársi elégedettségi mérés alapján jellemezhető. A 2010. évi MAB akkreditációs eljárás a kar „A” minősítésével zárult. A hallgatók értékelése alapján a kari előadók intézeti átlaga 3,4 és 4,4 közé, a gyakorlatvezetőké 3,2 és 4,4 közé esett 2009-ben, az értékek a többi értékelés során is hasonlóan alakultak. A hallgatók évi lemorzsolódási aránya felsőfokú szakképzésben 14% és 24 %, alapképzésben 7% és 10% között változott az utolsó három tanévben. Mesterképzésben nem volt lényeges lemaradás. A karon végzett hallgatók az egyetem befejezése után átlagosan 8,2 hónapot voltak munkanélküliek, ennek alapján a kar az 5. helyen áll az egyetem tíz kara között (2011). A végzettek 58%-a beosztott diplomásként, 18%-a vezető beosztásban dolgozott. A havi átlagkereset alapján a kar végzett hallgatói a második helyet foglalták el az egyetem más karain végzett hallgatók között. A karon végzett hallgatók 81%-a ismét a Természettudományi Karra jönne tanulni, ha tehetné. A záróvizsgák kari átlaga általában közepes, vagy jó minősítésű (2011-ben: elméleti felkészültség: 3,88, gyakorlati alkalmazás: 3,56, önálló alkalmazás: 3,48), egy-egy elégtelen záróvizsga elsősorban a kifutó általános iskolai tanárképzésben résztvevők esetében fordult elő az utóbbi három évben. A munkatársi elégedettség (2011) globális indexe 3,73 volt. A munkatársak kiemelkedően jónak ítélték meg a vezetők által meghatározott munkatársi feladatokat, hatásköröket és felelősségi köröket. Az oktatók a képzések eszköz-és műszerparkját, az informatikai feltételeket és a pénzügyiköltségvetési viszonyokat tartják a kar fejlesztendő pontjainak. 4.1.2.2 A szakmai gyakorlati képzés értékelése A szakmai gyakorlati hely biztosításának módja és indoklása A Nyugat-magyarországi Egyetemen a képzések gyakorlati helyének biztosítása széles spektrumon történik. Az egyetem tíz kara már a 2008-2011-es IFT-ben is rögzítette, hogy fontosnak tartja a képzésekhez tartozó gyakorlatok magas színvonalának biztosítását, külön kihangsúlyozva az akkor induló felsőfokú szakképzések gyakorlatorientáltságát. Ennek megfelelően az egyetem folyamatosan erősítette képzéseinek gyakorlati oldalát, többek között az igényes szakmai gyakorlati helyszínek választásával és az erre vonatkozó minőségbiztosítási szempontok érvényesítésével. A gyakorlatorientált szemlélet az összes képzési szintre jellemző, az Fsz képzésektől a mesterképzésekig. A szakokhoz képzési szintenként különböző gyakorlatszervezési módok tartoznak: egyéni, csoportos, szorgalmi időszakra vagy nyári szünetre eső, látogatás, tanulmányút, vagy konkrét munkavégzés jellegű, egynapos, egy vagy több hetes, hónapos, összefüggő, vagy fél éves is lehet. Az egyetem a szakmai gyakorlatok minőségét saját gyakorló intézmények/helyek működtetésével biztosítja.

Az egyetem gyakorló intézményének neve, helye

Az egyetem saját gyakorló intézményei/helyei Szakok, melyeknek A gyakorló szakmai intézmény főbb gyakorlóhelyül szolgál jellemzői

Aranykapu Gyakorló Óvoda, Sopron

óvodapedagógia alap szak

4 csoport, Belgatükrökkel felszerelt csoportszobák

43

A gyakorló intézményben gyakorlatot végző hallgatók aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva* 25 %

Az egyetem gyakorló intézményének neve, helye

Szakok, melyeknek szakmai gyakorlóhelyül szolgál

A gyakorló intézmény főbb jellemzői

Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda, Sopron

óvodapedagógia alap szak

Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium, Sopron

tanárképzési, elsősorban szakmai tanárképzés mester szakok tanító alap szak

6 csoport, felújított épület, nagyméretű, tornaterem erdész, faipari, környezetvédelmi, vadgazdálkodási szakok 8 évfolyam, 34 fős tantestület

Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola, Győr Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Szombathely Hotel Famulus Oktatószálloda, Győr

tanító alap szak, tanárképzési mester szakok

A gyakorló intézményben gyakorlatot végző hallgatók aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva* 40 %

12 évfolyam, 1100 fős diáklétszám, a 72 fős tantestület, országos hírnév Négycsillagos, 61 szobás, business és konferenciaszálloda, maximálisan felszerelt 500 hektár jó minőségű szántó terület, a műveléshez szükséges eszközök és teljes kiszolgáló kapacitások

turizmus-vendéglátás alap szak

Tangazdaság, a Mezőgazdaság- és Nemesítési és Élelmiszertudományi Termesztéstechnológiai Kar szakjai Állomás, Állattenyésztési telepek, Műszaki bemutató bázis, Mosonmagyaróvár *Becsült értékek, mivel szakonként erősen változó

75%

80%

30%

85%

60%

A felsorolt egyetemi gyakorló helyek korlátozott kapacitásúak. A feladat teljes körű ellátásához az adott szakokon és a többi szakon tanulók számára széleskörű partnerhálózat biztosítja a gyakorlati helyszínt. Az egyetem külső, szakmai gyakorlati képzésnek helyet biztosító partnereinek száma karonkénti megosztásban Kar

Szakmai gyakorlati partnerek száma*

AK 700 BPK 450 SEK (BTK, MNSK, TTK) 500 EMK 100 FMK 400 GEO 200 KTK 150 MÉK 50 Összesen 2 550 *a levelező hallgatók saját választástól is függő, kerekített adat

Az állandó partnerek kiválasztása minden esetben az adott intézmény, szervezet, cég, vállalat infrastrukturális adottságainak és humánerőforrásának alapos mérlegelését követően szerződésben foglaltak szerint történik. A kiválasztás, kapcsolattartás bonyolítását a karok tanulmányi osztályai, intézetei, oktatásszervezői, vagy a szakok szakfelelősei, gyakorlati képzésfelelősei irányítják és szakmailag felügyelik. 44

Bizonyos képzésekben a hallgatónak lehetősége van saját szakmai gyakorlati helyszín megjelölésére. A szakmai gyakorlatról a hallgató beszámolókat, jegyzőkönyveket, tanulmányokat készít. Több karon a szakmai partnerekkel kapcsolatos elvárásokat kari szabályzatban is rögzítik. A tanárképzés szakmai gyakorlati képzések koordinálását a Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ végzi Szombathelyen. A szakmai tanárképzés gyakorlatának koordinátora a Benedek Elek Pedagógia Karon működő Tanárképzési Iroda. A közreműködő partnerek és infrastrukturális jellemzőik megfelelnek az egyetem és a képzésre vonatkozó minőségi kritériumrendszerének. Ennek felülvizsgálata rendszeresen, általában évenként, évfolyamonként megtörténik. Összegezve: az egyetem széles és heterogén képzési palettájához igazodó szakmai gyakorlati képzés minősége garantált. Egyrészt az egyetem által fenntartott, a régióban elismert, kiemelkedő színvonalon működő gyakorló intézményei és gyakorló helyei révén, másrészt a több mint kétezerötszáz partnerintézmény által. E széles szakmai kapcsolati háló minőségét biztosítják és rendszeresen ellenőrzik az egyetem belső, gyakorlati képzést koordináló szervezeti egységei és a gyakorlati képzésre vonatkozó szabályzatok. 4.1.2.3 Felnőttképzési tevékenységek értékelése (TABL_ 13) A 2008-2011 IFT-ben rögzített célok megvalósulása A Nyugat-magyarországi Egyetem sajátságos helyzete – hat városra kiterjedően tíz karon végzi az oktatást –, széles képzési spektruma lehetővé teszi, hogy Nyugat-Magyarország régióban a szakképzés és felnőttképzés területén meghatározó szereplővé váljon. Az egyetem vezetése felismerte és a 2008-2011-es IFT-ben rögzítette, hogy ezt a vezető szerepet csak akkor tudja megvalósítani, ha a karokon szegregáltan működő, több száz különböző jellegű és tartalmú felnőttképzési programot koordinálja, egységesen megjeleníti, a módszertani fejlesztéseket koordinálja, a tervezett képzések gyors, gördülékeny indítását elősegíti, illetve a képzések során felmerülő problémák hatékony megoldását segíti. A Nyugat-magyarországi Egyetem érdekeivel egybeeső stratégiai célnak tekintette és tekinti a jövőben is az olyan rövid idejű képzések kialakítását (kiegészítő képzések, tanfolyamok), amelyek lehetővé teszik a megváltozott munkaerő-piaci igényekre való gyors reagálást. A cél elérése érdekében az önkormányzatok és munkáltatók közötti együttműködés fejlesztésével igyekezett megvalósítani az oktatási kínálat és a gazdaság igényei közötti összhangot, a munkaerőpiac gondjainak hatékony kezelését, ami által a kvalifikált munkaerő megtartása, az innovációs központok kialakulása révén tovább folytatódhat a régió dinamikus gazdasági és társadalmi fejlődése, az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság építése. Az egyetemi felnőttképzés szervezeti keretei A felnőttképzéssel kapcsolatos célok megvalósítása érdekében az egyetem létrehozta a Szakképzési, Felnőttoktatási és Módszertani Központot (SzFMK), amelynek egyik feladata, hogy a már jól működő, de lehatárolt célterülettel foglalkozó két felnőttoktatási centrummal (szombathelyi Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ (PSzK), mosonmagyaróvári Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet (SzTI)) hálózatosan együttműködve összefogja, segítse a felnőttoktatási tevékenységet. Az elmúlt időszak egyik eredménye, hogy az SzFMK működése révén az egyetemen folyó felnőttképzések – a kari, illetve szervezeti (PSzK, SzTI) önállóságot megtartva – hálózatos struktúrában működnek. Felnőttképzési kínálat 45

A felnőttképzési kínálat alkalmazkodik az egyetem graduális képzési struktúrájához, infrastruktúrájához, szabad humánerőforrás kapacitásához, amelyben kiemelt helyet foglal el, mint kiemelt stratégiai cél a pedagógus és agrárszakember képzés, továbbképzés. Ennek megfelelően a képzések legnagyobb részét a szombathelyi Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ (38 pedagógus továbbképzés), illetve a mosonmagyaróvári Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet (59 mezőgazdasági képzés és továbbképzés) szervezi és bonyolítja le. E mellett a képzési kínálatban megjelenik a szociális terület (6), a turizmus-vendéglátás, idegenforgalom (17), az ingatlanforgalmazás (7), a művészet (5), az erdészet (5), a sporttudomány (2) és egyéb az oktatással összefüggő képzések (10). A felnőttképzés eredményessége A meghirdetett képzések 3,4%-a indult el mind a négy évben. 5 245 fő vett részt a tanfolyamokon, legtöbben 2010-ben a PSzK (2 883 fő) és az SzTI (1 735 fő) képzésein vettek részt, ez az egész létszám 88%-a. Ennek oka elsősorban az, hogy míg a mezőgazdasági képzéseknél a gazdák visszaigényelhetik a költségek 100%-át és a pedagógus továbbképzéseket különböző pályázati forrásokból fedezik a részt vevők, addig a többi képzés önköltséges. 1.

ábra Tanfolyamok létszámadatai

2. ábra OKJ-s képzések létszámadatai

A felnőttképzési piacon való jelenlét A felnőttképzés piacán túl sok a szereplő és a legtöbb intézmény a minőséget figyelmen kívül hagyva az árak minimalizálására törekszik, szemben az egyetemi felnőttképzésekkel, ahol a minőségi képzés kiemelt helyet foglal el. Nehezíti az egyetem helyzetét, hogy nem részesedhet az első szakképzettség megszerzését támogató állami finanszírozásból. Mivel jelenleg nincs minőségi szűrő a felnőttképzési jogosítványok kiadásakor, így a rendszer nem preferálja a magas szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézményt.

46

3.

ábra Felnőttképzési bevételek alakulása

Az egyetem részesedése a régió felnőttképzési piacából az elvártnál alacsonyabb. A környező egyetemeken (Széchenyi István Egyetem, Pannon Egyetem) tevékenykedő önálló felnőttképzési szervezeteknek szintén hasonló problémái vannak. A Nyugat-magyarországi Egyetem a felnőttképzési kínálat terén a mezőgazdasági képzésben hasonló a Pannon Egyetemével, a pedagógusképzés területén nagyobb képzési palettával rendelkezik, mint a régió másik két egyeteme. Megállapítható, hogy a régióban működő egyetemekhez képest nagyobb a felnőttképzési piaci részesedése, viszont a nagyszámú, egyéb piaci szereplőkkel szemben komoly hátrányban van, a fent említett okokból kifolyólag. Összegezve megállapítható, hogy az egyetem – terveinek megfelelően – koordinálta felnőttképzési tevékenységét, megteremtette ennek szervezeti hátterét, intenzíven szélesítette képzési kínálatát. A képzések többsége azonban fizetőképes kereslet híján nem indult el. Piaci részesedése a régió felnőttképzési piacán elmaradt a várakozástól, amelynek oka egyrészt az, hogy törvényi szabályozás szorítja ki az egyetemet a támogatott képzési piacról, másrészt a megrendelő oldalon jelentkező forráshiány miatt a potenciális érdeklődő nem tudja felvállalni az egyetem által nyújtott minőségi felnőttképzések költségeit. 4.1.2.4 Képzésfejlesztési tevékenység értékelése A képzések, a tanegységek (kurzusok) tartalmának kezelése, rendszeres felülvizsgálata, az érintettek bevonása A Képzési Szabályzat alapján a tantárgyfelelős oktató a kurzusokat rendszeresen értékeli a tantárgyi követelmények figyelembe vételével. A szakfelelős évenként összegző értékelést készít az elmúlt két félév eredményeiről, fejlesztéseket javasol a feltételek és körülmények változásának figyelembevételével - a tantárgyi adatlap, a kurzusértékelés, az oktatói munka hallgatói véleményezése (OHV) alapján. A tantárgyi fejlesztéseket, a változtatásokat az illetékes kari tanács, szenátus hagyja jóvá. Az önértékelés eredményeit a MAB rendszeresen felülvizsgálja. A különböző képzési formák és képzési szintek speciális szükségleteinek felmérése, kezelése A MIR (minőség szabályozási rendszer) alapján kétévente partneri elégedettség mérésre kerül sor a szakmai szervezetek, kamarák, önkormányzatok és a cégek körében. Célja, hogy felmérje a Nyugat-magyarországi Egyetem jelenlegi képzési színvonalát, valamint a képzési formákkal és szintekkel kapcsolatos igényeket, elvárásokat, speciális szükségleteket. Az egyetem a képzési formák iránti érdeklődést a statisztikák alapján folyamatosan követve, 47

trendelemzéseket végez. Az információk és az elvárások alapján a kari tanács javaslatára a szenátus dönt a tantárgyfejlesztésekről, új tantárgyak vagy képzések indításáról. A szükséges tanulási források, tananyagok és eszközök megléte, illetve előállítása Az egyetem oktatási infrastruktúrájának folyamatos fejlesztésével kialakult egy színvonalas szolgáltatás. A hallgatók és oktatók számára biztosítottak a laborok, műhelyek, műtermek, számítógép laborok használata, internet hozzáférés, valamint a kari és központi könyvár szolgáltatások. A szakmailag lektorált nyomtatott és elektronikus jegyzeteket (e-learning) a Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó gondozza. Az infrastruktúra fejlesztések, műszaki park kialakítása, műtermi eszközök beszerzése és a kiadványok megjelentetése saját forrásból, továbbá pályázatok támogatásával történik. (pl. HEFOP, TIOP, TÁMOP). Tanítási, tanulási módszerek fejlődésének követése, adaptációja Az egyetem széleskörű kapcsolata van hazai és külföldi egyetemekkel, kutató bázisokkal, ipari partnerekkel és szakmai szervezetekkel. A követendő gyakorlatok feltárását, új tanítási és tanulási módszerek megismerését, az oktatói és hallgatói ösztöndíj programok tapasztalatai, a mentor programok, szakmai gyakorlatok nyomon követése, valamint a tapasztalatcserék és konferenciák segítik. A primer és szekunder kutatások eredményei beépülnek a képzési programokba, új módszerek és technikák kerülnek alkalmazásra. Az oktatók és kutatók hazai és külföldi továbbképzéseken, kurzusokon képezik tovább magukat, amit pályázatok is támogatnak. A kutatás-fejlesztés eredményeinek megjelenítése az oktatásban A kutatás fejlesztés és innováció eredményeiként létrejövő új technológiák, technikák, rendszerek, modellek és módszerek a tananyagfejlesztések alapját képezik, arra törekedve, hogy mindezek projektszerű bemutatása valósuljon meg, esettanulmányok szülessenek. A kutatásokban, projekt együttműködésekben a hallgatók, PhD hallgatók aktívan részt vesznek. Az eredményeket a mentoraik segítségével konferenciákon mutatják be. A szakdolgozatok, diplomák és doktori értekezések mindenki számára nyilvánosak. A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése, értékelési módszereinek fejlesztése, esélyegyenlőség elősegítése, hátránykompenzáció Az értékelés alapját a NEPTUN ETR információkból szerzett adatok és a tantárgyfelelős oktatók kurzusértékelései adják. Ezt egészíti ki az oktatók és hallgatók közötti személyes kapcsolaton alapuló tapasztalat. A labor, műtermi és gyakorlati munka lehetőséget teremt, hogy a hallgatók teljesítményét, előrehaladását az oktatók egyénenként is meg tudják ítélni. A tehetséges diákok számára az egyéni fejlődés lehetőségét a TDK feladatok, a szakkollégiumi szekciók, valamint a különböző projektekben való aktív részvétel lehetősége teremti meg. Tehetségüket, teljesítményüket szakmai versenyeken és konferenciákon bizonyíthatják. Ösztöndíj programokon keresztül külföldi tapasztalatokat is szerezhetnek. A tanulmányaikban lemaradók számára felzárkóztató kurzusok, egyéni konzultációk állnak rendelkezésre. Pályázatokon keresztül elérte az egyetem, hogy egyre több épülete felel meg az akadálymentesség előírásainak. A szociálisan rászoruló diákok egyéni elbírálás alapján támogatásban részesülhetnek. Rendszeres visszacsatolás kérése munkáltatóktól, a munkaerőpiac képviselőitől és más szervezetektől a képzésről és a végzett hallgatókról A DPR (Diplomás Pályakövető Rendszer) kiépítésével folyamatosan nyomon követhető a munkáltatóktól és a munkaerő-piaci résztvevőktől a Nyugat-magyarországi Egyetem végzett hallgatóinak szakmai felkészültsége, elméleti és gyakorlati tudása, készségeik. A kutatásnak

48

része az egyetem társadalmi hatásvizsgálata, a képzés színvonalának és a változó piaci igények felmérése. Az ALUMNI rendszeren keresztül is értékes információk gyűjthetők. A szakmai szintű találkozások és együttműködések kiegészítik a kérdőíves felmérések információit. A felmérések, értékelések és a beavatkozások, intézkedések kari szinten történnek. Oktatás-menedzsment hallgató centrikus megszervezésének mechanizmusai A kari és egyetemi HÖK (Hallgatói Önkormányzatok) jelzései és DoÖK (Doktorandusz Önkormányzat) részt vesznek a különböző szakmai bizottságok munkájában, kari tanácsokban, szenátusban. Az alapszabálynak megfelelően részt vesznek az előkészítésben valamint a döntéshozatalban. A hallgatók általános, minden területen használható képességeinek (transversal skill, vállalkozói képességek) fejlesztési eszközei az intézményekben A tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, kötelező nyári szakmai gyakorlatok, laborfeladatok, meghívott szakmai előadók a vállalkozói szférából, azon képességeket fejlesztik, amelyek segítik a hallgatókat a piaci viszonyok közötti eligazodásban, alkalmazkodásban, valamint a megszerzett tudás, kompetencia adaptációjában. A K+F+I kutatási témákon keresztül, projekt együttműködések segítségével a hallgatók ötletek kidolgozásában, problémák megoldásában vehetnek részt, naprakész piaci kihívásokkal kerülhetnek szembe, így a vállalatcentrikus megközelítéseket folyamatosan megismerhetik. 4.1.2.5 Képzési eredményesség értékelése (TABL_14, 15, 16) A Nyugat-magyarországi Egyetemen közel hétszáz oktató dolgozik (697 fő). Az oktatók túlnyomó többsége (643 fő) főállású dolgozó (92,25%). Az oktatók 62,98%-a minősített, de ez az arány karonként jelentős különbségeket takar. Az átlagnál lényegesen alacsonyabb a minősített oktatók aránya a Benedek Elek Pedagógiai Karon (42,86%), a Geoinformatikai Karon (44,44%), az Apáczai Csere János Karon (44,59%) és a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Karon (45,71%). Az átlagnál magasabb a minősített oktatók aránya a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon (89,19%), az Erdőmérnöki Karon (72,15%), és a Közgazdaságtudományi Karon (70,49%). A kurzusok átlagos hallgatói létszáma igen nagy ingadozást mutat. Legmagasabb a Közgazdaságtudományi Karon és Győrben az Apáczai Csere János Karon, legalacsonyabb a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon, Mosonmagyaróváron. Az egy oktatóra jutó átlagos óraszám kiemelkedően magas az Erdőmérnöki Karon és a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon. Lényegesen alacsonyabb a Közgazdaságtudományi Karon, a szombathelyi karokon és a Benedek Elek Pedagógiai Karon. A kari óraterhelések azonban erőteljesen függnek a képzés jellegétől és az oktatói összetételtől is. A Nyugat-magyarországi Egyetemen a DPR vizsgálatok szerint pedagógusképzés területen szerzett legtöbb hallgató diplomát (25%), a gazdaságtudományok területen (21%) arányban, bölcsészettudomány területen (18%) arányban. Az abszolutóriumig a legrövidebb idő alatt a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar hallgatói jutottak el (6,6 félév), leghosszabb időbe pedig a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar hallgatóinak került ennek a szintnek elérése (9,3 félév). Minden karon jelentős azoknak a volt hallgatóknak aránya, akik többnyire a nyelvvizsga hiánya miatt az abszolutórium után nem tudták átvenni a diplomát. A végzett hallgatóknak egyharmada volt hosszabb-rövidebb ideig munkanélküli. A munkakeresés átlagos időtartama összegyetemi szinten 4,75 hónap (2010-ben végzettek). Ez az időtartam az Apáczai Csere János Karon és a Közgazdaságtudományi Karon végzett hallgatók körében volt a legrövidebb. 49

Az egyetemen összesen a végzettség megszerzése után a volt hallgatóknak mindössze 6,5%-a vállalt külföldön munkát. A végzés után a külföldön munkát vállaló hallgatók aránya a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon (18%), a Faipari Mérnöki Karon (15,4%) és a Közgazdaságtudományi Karon (12,5%), de itt sem érte el a hallgatók egy-ötödét. A pályaelhagyók aránya a végzettek között egyetemi szinten 16% (2010-ben végzettek), illetőleg 11,9% (2008-ban végzettek) volt. Kari szinten a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Karon volt (29,7%) a legmagasabb, a Benedek Elek Pedagógiai Karon pedig a legalacsonyabb (10,0%). A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végző volt hallgatók aránya kiemelten magas a Benedek Elek Pedagógiai Kar volt hallgatói (35% - 2010-ben végzettek) és az MNSK-n végzettek (29,7% - 2010) között. A képzési eredményesség értékelése karonként Apáczai Csere János Kar 1. A hallgatói előrehaladás folyamatossága (TABL_14) A képzési idő szakonként nagy változatosságot mutat. 2011-ben a főiskolai szociálpedagógiai képzés levelező tagozatán átlagosan 14,5 félév volt szükséges az abszolutórium megszerzéséhez. A szociálpedagógia BA nappali képzésnél ehhez csak 7,6 félév kellett. Ha a szakirányú továbbképzési szakokat nem számítjuk, a vendéglátó szakmenedzser (4,27 félév nappali; 1,9 félév levelező) és az idegenforgalmi szakmenedzser képzés igényelte a legrövidebb képzési időt (3,1 félév nappali; 3,5 félév levelező). A hallgatói előrehaladás folyamatossága szempontjából az abszolutóriumot szerzett hallgatók átlagos képzési ideje a legtöbb szakon 2009-2011 között növekedett. A diploma megszerzéséhez szükséges idő nagy szóródást mutat, alapvetően a szak profiljához kötődik, általában félév- egy év késéssel követi az abszolutórium megszerzését. A DPR eredmények azt mutatják, hogy a 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók közel három-negyede (72%) az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte. A késedelem oka szinte kizárólag a nyelvvizsga hiánya volt (91%). 2. A hallgatói lemorzsolódás mértéke (TABL_14) A lemorzsolódó hallgatók aránya erősen változó, jellegzetes tendenciát többnyire nem tartalmaz. A lemorzsolódás aránya minimális, 0,02%-tól 0,46%-ig terjed, azaz egyik szakon sem éri el az 1%-ot. A lemorzsolódás aránya tendencia szerint növekszik a győri andragógia szakon, a gyógypedagógia BA szakon, a vendéglátó szakmenedzser képzésen. A lemorzsolódás csökkenő tendenciát mutat az idegenforgalmi szakmenedzser és a szociálpedagógia főiskolai szintű képzésnél. 3. Az oktatói állomány kapacitásának helyzete, az oktatók leterheltsége, továbbá a tanegység (kurzus) kínálat mennyiségi megfelelőssége és kihasználtsága (TABL_15) Az Apáczai Csere János Karon összesen 74 oktató dolgozik, akiknek 97,3%-a főállású oktató. A minősített oktatók aránya 44,59%, ami jelentősen alacsonyabb, mint az egyetemi átlag. 2011-ben 44 hallgató jutott egy oktatóra. Az oktatói kapacitás kihasznált, az oktatók óraterheltsége magas. A magas leterheltség negatívan hat a tudományos teljesítményre és a megújuló képesség alakulására. A tanegységi (kurzus) kínálat mennyiségileg megfelelő, magas értéket mutat. A karon meghirdetett tanegységek átlagos hallgatói létszáma 27 fő.

50

4. A végzett hallgatók munkapiaci helyzete, a diploma (oklevél) értéke a DPR adatai alapján A végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzete átlagosnak mondható. A karon a 2010-ben végzettek közül 78% áll alkalmazásban, 2,3% vállalkozói munkakörben tevékenykedik, 4,5% nappalis hallgató, 14,4% inaktív és 9,5% munkanélküli. A karon végzett hallgatóknak mindössze 3%-a tanult külföldön a végzettség megszerzése előtt. A képzés keretében felkeresett gyakorlati hely csak a hallgatók 18%-ának esetében vált később munkahellyé, az elhelyezkedés független volt a gyakorlati helytől. A végzettség után közvetlenül a hallgatók 25%-a talált munkát és közel 21%-a DPR felmérés idején 2011-ben még nem tudott elhelyezkedni (átlagosan 7,3 hónapig). A végzés óta eltelt időben mindössze 5% dolgozott külföldön, 39%-a nem a végzettségének megfelelő munkakörben. A DPR vizsgálat eredményei szerint a válaszoló végzett hallgatók az ötfokú skálán 3,6-ra értékelték, hogy jelenlegi munkakörük mennyire kapcsolódik a felsőfokú végzettségükhöz. A végzett hallgatóknak csak 13,6%-a minősült pályaelhagyónak. Más megközelítésben ad ehhez újabb adalékot az az adat, miszerint a 2010-ben végzettek 22,5%-a végez olyan munkát, amihez felsőfokú végzettség nem szükséges. A karon 2010-ben végzett hallgatók havi átlagos nettó jövedelme 132 770 forint volt. Benedek Elek Pedagógiai Kar 1. A hallgatói előrehaladás folyamatossága (TABL_14) Az átlagos képzési idő a Benedek Elek Pedagógiai Karon a szociálpedagógus képzés esetében 8,5 félév volt 2011-ben. Az óvodapedagógus képzésben az átlagos képzési idő 6,0 félév. A diploma megszerzéséhez szükséges időtartam a szociálpedagógusok esetében 7,25 év volt 2011-ben, ami lényegesen meghaladta a képzési időt. Az óvodapedagógusok esetében ez az időmennyiség 6,14 év volt. A DPR eredmények azt mutatják, hogy a 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók háromnegyede (74%) az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte. A késedelem oka szinte kizárólag a nyelvvizsga hiánya volt (96%). 2011-ben a karon 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók 8%-a vett részt felsőfokú képzésben. Ez a képzés 36% esetében mesterképzést, 29% esetében BA, BSc képzést jelentett. Akik nem vesznek részt jelenleg felsőfokú képzésben, azoknak 52%-a tervezi ezt. 2. A hallgatói lemorzsolódás mértéke (TABL_14) A lemorzsolódás aránya a képzés fő profilját adó szakoknál (óvodapedagógus és szociálpedagógus) 1-2% volt 2011-ben. A mérnöktanár mesterszakon ez az arány már megközelítette a nyolc százalékot (7,7%), a pápai kihelyezett szociálpedagógiai képzésnél pedig meghaladta a 7%-ot 2011-ben. 3. Az oktatói állomány kapacitásának helyzete, az oktatók leterheltsége, továbbá a tanegység (kurzus) kínálat mennyiségi megfelelőssége és kihasználtsága (TABL_15) A Benedek Elek Pedagógiai Karon összesen 49 fő oktató dolgozik, ebből 97,3% főállású és 42,8% minősített oktató. Egy oktatóra 20,3 beiratkozott hallgató jutott. A meghirdetett kurzusok átlagos hallgatói létszáma 12,4 fő volt. Az egy oktatóra jutó óraszám 17,5 tanóra volt a 2010/11-es tanévben. 4. A végzett hallgatók munkapiaci helyzete, a diploma (oklevél) értéke a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján A karon végzett hallgatóknak mindössze 1%-a tanult külföldön a végzettség megszerzése előtt. A képzés keretében felkeresett gyakorlati helyek 30%-a vált a végzés után munkahellyé, 51

ami igen jó aránynak mondható. A DPR vizsgálatban válaszolt hallgatók 33,2%-a volt hosszabb-rövidebb ideig munkanélküli. A munka nélkül töltött idő átlagosan 8,6 hónapot tett ki. Mindössze 6% dolgozott külföldön, 50%-nál a munka jellege kapcsolódott a felsőfokú végzettséghez. Ötfokú skálán értékelve a Benedek Elek Pedagógiai Kar végzett hallgatói 3,8 értéket adtak annak, hogy milyen mértékben használják munkájukban a megszerzett tudást, készségeket. Ez a legmagasabb pontérték az egyetem karai között (még a GEO karon végzett hallgatói értékelték a képzés hasznosulását ilyen magasra). A pályaelhagyók aránya a Benedek Elek Pedagógiai Karon igen alacsony, 8% volt. Ennek megfelelően a legmagasabb értéket (3,8) kapott a kar a szakmájában elhelyezkedők alkalmasságára vonatkozóan. A magas értékelés oka lehet az is, hogy speciális ismeretekről, készségekről van szó (pl. óvópedagógus), amely nehezen konvertálható. Az alulfoglalkoztatottak aránya a 2010-ben végzettek körében magas. A volt hallgatók 35%-a jelezte, hogy munkájához nincs szükség felsőfokú tanulmányokra. A karon 2010-ben végzett hallgatók havi átlagos nettó jövedelme 121 560 forint volt. A karon végzett hallgatók társadalmi presztízsüket öt fokú skálán 2,4-re értékelték, anyagi megbecsültségüket ennél rosszabbnak (2,0) látták. Bölcsészettudományi Kar 1. A hallgatói előrehaladás folyamatossága (TABL_14) Az átlagos képzési idő természetszerűen nagy változatosságot mutat szakok és képzési típusok között. 2011-ben a képzési idő az alkalmazott nyelvészet-történelem (18,0 félév) és az alkalmazott nyelvészet-angol szakon volt a leghosszabb (16,0 tanulmányi félév). Nem sokkal maradt el ettől a magyar-történelem és a német-történelem képzés (15,0 félév) képzési ideje. A diploma megszerzéséhez szükséges idő a hagyományos történelem és a művelődésszervező szakokon volt a leghosszabb, 10-10,5 év. Jelentősebb csúszásra tehát mind az abszolutórium, mind az oklevél megszerzését illetően jellemzően a korábbi, szakpárokra épülő képzési formák esetében került sor. A 2011-ben felmért végzett hallgatók 68%-a az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megkapta. A többieket döntően (66%) a nyelvvizsga hiánya akadályozta ebben. A volt hallgatók 10%-a jelenleg is tanul a felsőoktatásban, többnyire mesterképzésben. 2. A hallgatói lemorzsolódás mértéke (TABL_14) 2011-ben a lemorzsolódó hallgatók aránya a legtöbb szak esetében 0-2% volt. Néhány szak esetében azonban a lemorzsolódás jelentős. Ezek a következők: kommunikátor Fsz 11%, anglisztika B szak 12%, magyar B szak 11%, művelődésszervező K szak 21%, szlavisztika B szak 15%, történelem B szak 18%, informatikus-könyvtáros 15% és kommunikáció-és médiatudomány B szak 25%. Jelentősen csökkent a lemorzsolódás a magyar B szakon 28%-ról (2009) 11%-ra (2011), valamint a művelődésszervező K szakon 42%-ról (2009) 1%-ra (2011), továbbá a történelem B szakon 31%-ról 18%-ra. 3. Az oktatói állomány kapacitásának helyzete, az oktatók leterheltsége, továbbá a tanegység (kurzus) kínálat mennyiségi megfelelőssége és kihasználtsága (TABL_15) A szombathelyi Bölcsészettudományi Karon 104 fő oktató van, ebből 85,58% főállású oktató. Az oktatók 68,27%-a minősített. Ez az arány lényegében megfelel az egyetemi átlagnak, attól egy kicsivel magasabb. Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatói létszám 11,86 fő volt. A kurzusok átlagosan 16,77 fős létszámmal indultak. Az egy oktatóra jutó átlagos óraszám hetente 12,10 volt. 52

4. A végzett hallgatók munkapiaci helyzete, a diploma (oklevél) értéke a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján Az abszolutórium megszerzése után a karon végzett hallgatók 30%-a volt hosszabb-rövidebb ideig munkanélküli. A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt. A karon 2010-ben végzett hallgatók havi átlagos nettó jövedelme 137 210 forint volt. Öt fokú skálán a karon végzett hallgatók társadalmi presztízsüket 2,6-re értékelték, anyagi megbecsültségüket ennél rosszabbnak (2,3) látták. Külföldön a hallgatók 6%-a dolgozott a végzés után. A külföldön végzett munka valamilyen mértékben mindenki esetében kapcsolódott a végzettségéhez. A pályaelhagyók aránya 14% volt a karon, ami az egyetemi szinthez viszonyítva magasnak mondható. A Bölcsészettudományi Karon 2010-ben végzettek 20%-a jelezte, hogy munkájához nem szükséges felsőfokú végzettség. A viszonylag magas pályaelhagyási adat ellenére, a végzett hallgatók az ötfokú skálán 3,1-re értékelték az elsajátított tudás és készségek használhatóságát. Ezzel az értékkel a középmezőnyben helyezkednek el. Erdőmérnöki Kar 1. A hallgatói előrehaladás folyamatossága (TABL_14) Az átlagos képzési idő 2011-ben az okleveles erdőmérnöki képzésben 12,5 félév, az okleveles környezettudományi szakon 11,0 félév, a természetvédelmi alapképzésen 10,1 félév volt. A mesterképzéseken 4,0-4,2 félév volt a képzési idő. A diploma megszerzéséhez szükséges időtartam a legmagasabb az okleveles erőmérnöki képzésen volt (6,2 év) 2011-ben. Az alapképzéseken a diploma megszerzéséhez szükséges idő 3,7 és 4,9 év között helyezkedett el, a mesterképzéseken egységesen két év volt. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomát is kézhez kapta a 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók 84%-a, a DPR eredmények szerint. A késedelem oka minden esetben a nyelvvizsga hiánya volt. Igen magas, 19,0% azoknak a vizsgált volt hallgatóknak aránya, akik jelenleg is tanulnak a felsőoktatásban. 46% egy másik alapképzésre jár, 38% pedig mesterképzést folytat. Akik nem vesznek részt jelenleg felsőfokú képzésben, azok 42%-a tervezi ezt. 2. A hallgatói lemorzsolódás mértéke (TABL_14) A hallgatói lemorzsolódás néhány szak esetében jelentős: 2011-ben a vadgazda mérnöki alapképzésen volt a legmagasabb (18%), ezt követte a természetvédelmi mérnöki alapképzés és a környezetmérnöki BSc 10-10%-os lemorzsolódási aránnyal, a környezetmérnöki alapképzés és az erőmérnöki mesterszak 6-6%-os lemorzsolódással. Jellegzetes lemorzsolódási tendenciák nem voltak megállapíthatóak. 3. Az oktatói állomány kapacitásának helyzete, az oktatók leterheltsége, továbbá a tanegység (kurzus) kínálat mennyiségi megfelelőssége és kihasználtsága (TABL_15) Az Erőmérnöki Karon dolgozó 79 oktatónak 97,47%-a főállású oktató. Az oktatók 72,15%-a minősített, ami lényegesen jobb, mint az egyetemi átlag. Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatói létszám 12,56 fő volt a 2010/11 tanévben. A kurzusok átlagos hallgatói létszáma pedig 23,00 fő volt. Az egy oktatóra jutó heti óraszám meglehetősen magas, 31,00 óra volt a vizsgált időszakban.

53

4. A végzett hallgatók munkapiaci helyzete, a diploma (oklevél) értéke a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján Az Erdőmérnöki Karon végzettek átlagosan 4,92 hónapig voltak munka nélkül a végzés után. A 2011-ben megkérdezett volt hallgatók 12%-a dolgozott hosszabb-rövidebb ideig külföldön, de ez a munka két-harmaduk esetében (63%) egyáltalán nem kapcsolódott a felsőfokú végzettségükhöz. Az Erdőmérnöki Karon végzett hallgatók körében a 2011-es DPR vizsgálat szerint 14,1% volt a pályaelhagyók aránya. Az egész egyetemet tekintve ez egy közepes eredménynek mondható, s közepes az értékelés átlaga is a karon végzettek körében (3,1), amit az ötfokú skálán adtak a válaszolók. A 2010-ben végzett erdőmérnökök 20%-a olyan munkát végez, amihez nem szükséges felsőfokú végzettség. A karon végzett hallgatók havi átlagos nettó jövedelme 107 690 forint volt. Öt fokú skálán a karon végzett hallgatók társadalmi presztízsüket 2,8-ra értékelték, anyagi megbecsültségüket ennél rosszabbnak (2,0) látták. Faipari Mérnöki Kar 1. A hallgatói előrehaladás folyamatossága (TABL_14) Az abszolutóriumot szerzett hallgatók átlagos képzési ideje átlagosan 6 és 13,7 tanulmányi félév között volt. Legalacsonyabb az építőművészeti szakon, legmagasabb pedig a gazdasági informatikus szakon volt. A diploma megszerzéséhez szükséges átlagos időtartam ennek megfelelően az építőművészeti és a formatervezési szakon volt a legalacsonyabb az alapképzést tekintve (3,2 év), legmagasabb pedig a gazdasági informatikai (6,2 év) és az okleveles faipari mérnöki (6,5 év) szakokon. A DPR eredmények szerint a hallgatók 71%-a közvetlenül az abszolutórium után a diplomáját is megszerezte. A többiek esetében ezt a nyelvvizsga hiánya nem tette lehetővé. A végzett hallgatók 14%-a jelenleg is részt vesz felsőfokú képzésben. Ennek 80%-a mesterképzést jelent. Azoknak a végzett hallgatóknak, akik nem vesznek részt jelenleg felsőfokú képzésben, 57%-a tervezi ezt. A Faipari Mérnöki Kar volt hallgatói is meglehetősen magas arányban vesznek részt felsőfokú képzésben jelenleg is. Arányuk 14,0%. A mesterképzésben részt vevő hallgatók teszik ki a túlnyomó többséget (80%). 2. A hallgatói lemorzsolódás mértéke (TABL_14) A hallgatói lemorzsolódás mértéke a karon 3% és 30% között volt 2011-ben. A lemorzsolódás mértéke 2009 és 2011 között nem változott lényegesen az építőművészeti, formatervezői és tervezőgrafikusi szakokon (2% és 5% között mozgott). A lemorzsolódók aránya stabilnak mondható továbbá a gazdaságinformatikus szakon (11-13%), az ipari termék- és formatervezői szakon (7-8%), a faipari mérnöki BSc szakon (10-11%) és a könnyűipari mérnöki szakon (25%). A lemorzsolódás lényegesen csökkent az energiagazdálkodási szakmérnöki szakon 25%-ról (2009) 7%-ra (2011). Ez az arány viszont emelkedett a faipari mérnök BSc szakon a levelező tagozaton 14%-ról (2010) 29%-ra (2011). 3. Az oktatói állomány kapacitásának helyzete, az oktatók leterheltsége, továbbá a tanegység (kurzus) kínálat mennyiségi megfelelőssége és kihasználtsága (TABL_15) A Faipari Mérnöki Karon összesen 84 fő oktató dolgozik, akiknek 90,48%-a főállású dolgozó. A minősített oktatók aránya 66,67% volt a 2010/2011-es tanévben. A kar a 2009-2010-es időszakban átfogó tantervreformot hajtott végre. Az új tantervek kialakításakor a kar arra törekedett, hogy minden szak számára megfelelő kurzuskínálatot alakítson ki, miközben az 54

oktatási párhuzamosságok kiszűrésével az oktatói kredit- és óraterheléseket optimalizálta. A kurzusok átlagos hallgatói létszáma, és az egy oktatóra jutó átlagos óraszám viszonylag jó értékeket mutat, figyelembe véve, hogy a karon kizárólag gyakorlatigényes, és sok esetben hatékonyan csak kis létszámú kurzusokon megvalósítható oktatás (pl. művészeti képzés) folyik. 4. A végzett hallgatók munkapiaci helyzete, a diploma (oklevél) értéke a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján Az abszolutórium megszerzése után átlagosan a karon végzett hallgatók négy hónap után tudtak elhelyezkedni, mintegy 4% (kari becslés) a DPR felmérés idején (2011) munkanélküli volt. A DPR eredmények szerint több mint 40%-a a végzetteknek megtapasztalta a munkanélküliség állapotát. Bár a végzés után még viszonylag kevés idő telt el, a végzettek 26%-a már nem az első munkahelyén dolgozik. A DPR vizsgálat eredményei szerint a válaszoló végzett hallgatók egy ötfokú skálán 3,1-re értékelték azt, hogy jelenlegi munkakörük mennyire kapcsolódik a felsőfokú végzettségükhöz. Külföldi munkavégzési tapasztalattal csak 9% rendelkezik, de az esetek nagy többségében (67%) ez a munka már nem kapcsolódott a végzettséghez. A karon végzett hallgatók havi átlagos nettó jövedelme 133 ezer forint volt, viszonylag alacsony szórással. Ötfokú skálán, a karon végzett hallgatók társadalmi presztízsüket 2,9-re értékelték, anyagi megbecsültségüket ennél rosszabbnak (2,3) látták.

Geoinformatikai Kar 1. A hallgatói előrehaladás folyamatossága (TABL_14) A vizsgált végzett hallgatók 56%-a kapta meg diplomáját is közvetlenül az abszolutórium megszerzése után. A hiányosság oka 96%-ban a nyelvvizsga hiánya volt. A jelenleg is felsőfokú képzésben résztvevő volt hallgatók aránya a Geoinformatikai Karon 4,5%. Ennek a csoportnak fele mesterképzést folytat. Azoknak, akik nem vesznek részt jelenleg felsőfokú képzésben, 39%-a foglalkozik ezzel a gondolattal. 2011-ben az átlagos képzési idő az abszolutórium elérését tekintve a földmérő és földrendező mérnöki szakon, nappali tagozaton 8,5 félév, levelező tagozaton pedig 9,5 félév. Az igazgatásszervező szakon a képzési idő rövidebb, 6,0 -6,1 félév volt. A képzési idő lényegében változatlan volt az elmúlt években. 2. A hallgatói lemorzsolódás mértéke (TABL_14) A lemorzsolódás arányai az egész egyetemen itt a legmagasabbak. Ezek az arányok meghaladják az 50%-ot, esetenként pedig elérik a 80%-ot is. 3. Az oktatói állomány kapacitásának helyzete, az oktatók leterheltsége, továbbá a tanegység (kurzus) kínálat mennyiségi megfelelőssége és kihasználtsága (TABL_15) A Geoinformatikai Karon 36 fő oktató dolgozik, akiknek 83,33%-a főállású dolgozó. Az oktatók 44,44 %-a minősített. Egy oktatóra 15,0 beiratkozott hallgató jutott a 2010/11 tanévben. A kurzusok átlagos hallgatói létszáma 50,0 fő, az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 16,0. 4. A végzett hallgatók munkapiaci helyzete, a diploma (oklevél) értéke a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján A kar volt hallgatóinak 40%-a tapasztalta meg a munkanélküli állapotot a végzés után. A munkanélküliként töltött hónapok átlagos száma a volt Geoinformatikai Kar hallgatók között 5,0 hónap volt, ez pedig az átlagosnak mondható érték az egyetem karai között. 55

Ötfokú skálán értékelve a Geoinformatikai Kar végzett hallgatói 3,8 értéket adtak annak, hogy milyen mértékben használják munkájukban a megszerzett tudást, készségeket. Ez a legmagasabb pontérték az egyetem karai között. A karon a pályaelhagyók aránya 12,3%, ez az arány az egész egyetemet tekintve közepesnek mondható. Kiemelkedően magasra értékelték viszont az ötfokú skálán a tanultak hasznosíthatóságát (3,8). A magas értékelés a speciális ismereteknek szól, amelynek konverziós lehetősége meglehetősen szűk. Ezt támasztja alá az is, hogy a 2010-ben végzetteknek csak 14,3%-a jelezte, hogy munkájához nincs szükség felsőfokú végzettségre. Ez az arány az összes kar között a legalacsonyabb. A karon 2010-ben végzett hallgatók havi átlagos nettó jövedelme 99 500 forint volt, s ez a többi karhoz képest elég alacsony. Ötfokú skálán, a karon végzett hallgatók társadalmi presztízsüket 3,1-re értékelték, anyagi megbecsültségüket ennél rosszabbnak (2,4) látták. Közgazdaságtudományi Kar 1. A hallgatói előrehaladás folyamatossága (TABL_14) Az átlagos képzési idő 4,0 és 12,5 félév között helyezkedik el a karon. A gazdálkodási szak képzési ideje a leghosszabb, míg a mesterszakok általában négy félév. A diploma megszerzéséhez szükséges idő nem sokkal, átlagosan félévvel hosszabbítja meg az eltöltött időt. Egyedül a Budapesten folyó mérnök-közgazdász képzés esetében tolódik ki jelentősen a diploma megszerzéséhez szükséges idő (6 év). A vizsgált végzett közgazdász hallgatók 56%-a kapta meg diplomáját az abszolutórium megszerzése után közvetlenül. A késedelem oka ebben az esetben is a nyelvvizsga hiánya volt (86%). A jelenleg is felsőoktatásban tanulók aránya 11,4%. A mesterképzésben résztvevők aránya még magasabb. A mesterképzésben részt vevő hallgatók teszik ki a túlnyomó többséget (94%). Akik jelenleg nem vesznek részt felsőfokú képzésben, 31%-a tervezi ezt a lépést. 2. A hallgatói lemorzsolódás mértéke (TABL_14) A lemorzsolódó hallgatók aránya a pénzügyi szakügyintéző képzés esetében a legmagasabb, 2011-ben 29,4% volt. A kereskedelmi szakmenedzser képzés esetében a lemorzsolódás aránya 20,0%, a gazdálkodási szakon 17,1% volt 2011-ben. A többi képzés esetében a lemorzsolódás aránya 0% és 6,7% között mozgott. Erőteljesen növekedett a lemorzsolódási arány a gazdálkodási szakon 1,8%-ról (2009) 17,1%-ra (2011), a kereskedelmi szakmenedzser képzésnél 15,0%-ról (2009) 29,4%-ra (2011). Másoldalról a lemorzsolódás jelentős csökkenését látjuk az idegenforgalmi szakmenedzser képzésnél (2009-ben 15,8%, 2011-ben pedig 5,9%). 3. Az oktatói állomány kapacitásának helyzete, az oktatók leterheltsége, továbbá a tanegység (kurzus) kínálat mennyiségi megfelelőssége és kihasználtsága (TABL_15) A közgazdaságtudományi Karon 61 fő oktató van, ebből a minősített oktatók aránya 70,49%, magasabb, mint az egyetemi átlag. Az oktatók 78,69%-a főállásban dolgozik a karon. Ez az arány alacsonyabb az egyetemi átlagnál. A karon egy oktatóra 25 beiratkozott hallgató jutott a 2010/11 tanévben. A kurzusok átlagos hallgatói létszáma 30,18 fő volt, míg egy oktatóra átlagosan 13,86 óra jutott hetente. 4. A végzett hallgatók munkapiaci helyzete, a diploma (oklevél) értéke a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján A karon végzett hallgatók 13%-a dolgozott külföldön a végzés után, összesen 64% munkája kapcsolódott a végzettségéhez valamilyen szinten. A karon végzettek közül 25,0% volt

56

munkanélküli a végzés után. Ez a második legjobb eredmény az egyetemen. A 2010-ben végzettek átlagosan 4,67 hónapig voltak munkanélküliek. A karon a pályaelhagyók aránya a 2011-ben megkérdezett végzett hallgatók körében 8,4% volt, ami nagyon alacsonynak mondható. Jelenlegi munkájában a tanultak használhatóságát azonban meglehetősen alacsonyra értékelték az ötfokú skálán: az átlag 2,9 volt, ami a harmadik legrosszabb eredmény az egyetemet tekintve. A pályaelhagyók alacsony aránya összefüggésben van azzal, hogy a közgazdász képzés során elsajátított ismeretek széles körben konvertálhatók. A helyzet azonban nem probléma mentes, mivel a 2010-ben végzettek 25,5%-a olyan munkát végez, amihez nem kell felsőfokú végzettség. A karon végzett hallgatók havi átlagos nettó jövedelme 178 090 forint volt – legmagasabb az egyetemen. Ötfokú skálán, a karon végzett hallgatók társadalmi presztízsüket 3,6-ra értékelték, anyagi megbecsültségüket ennél valamivel rosszabbnak (3,4) látták. Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar 1. A hallgatói előrehaladás folyamatossága (TABL_14) Az abszolutóriumot szerzett hallgatók átlagos képzési ideje a 13,67 félévtől (agármérnök) a mesterszakokig (4 félév) terjed. A diploma megszerzéséhez szükséges idő lényegesen nem haladja meg az átlagos képzési időt. A 2011-ben felmért végzett hallgatók 61%-a az abszolutórium után közvetlenül a diplomát is megkapta. A többieket döntően (91%) a nyelvvizsga hiánya akadályozta ebben. A volt hallgatók 18%-a jelenleg is tanul a felsőoktatásban. A mesterképzés itt is dominál (60%). Akik nem vesznek részt jelenleg felsőfokú képzésben 43%-a tervezi ezt. 2. A hallgatói lemorzsolódás mértéke (TABL_14) 2011-ben a legnagyobb arányú lemorzsolódás az agrármérnöki szakon tapasztalható. A csökkenés itt 50%-os volt. Jelentős volt még a lemorzsolódás 2011-ben a környezetgazdálkodási agrármérnöki szakon – 11,0%, ami tendenciájában növekedést mutat, hiszen 2009-ben csak 4,0%-os volt. A többi szakon a lemorzsolódás 3,9% és 7,1% között volt 2011-ben. 3. Az oktatói állomány kapacitásának helyzete, az oktatók leterheltsége, továbbá a tanegység (kurzus) kínálat mennyiségi megfelelősége és kihasználtsága (TABL_15) A Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon összesen 74 fő oktató dolgozik, ezeknek 89,19%-a minősített, amely arány a legmagasabb a karok között. Az oktatók mindegyike főállásban van a karon. Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók száma alacsonyabb, mint a többi karon (11,14 fő). A meghirdetett tanegységek átlagos hallgatói létszáma is alacsony: 8,80 hallgató/kurzus. Egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám viszont magas: 37,5 óra. 4. A végzett hallgatók munkapiaci helyzete, a diploma (oklevél) értéke a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján A kar végzett hallgatói munkanélküliként átlagosan 5,7 hónapot töltöttek. Külföldön 18% dolgozott a végzés után, ez a legmagasabb érték az egyetem karai között. A külföldön végzett munka valamilyen mértékben mindenki esetében kapcsolódott a végzettségéhez. A Mosonmagyaróváron végzett hallgatók értékelték legalacsonyabbra a tanultak hasznosíthatóságát jelenlegi munkájukban. Az értékelés átlaga 2,4 volt az ötfokú skálán. A karon végzett hallgatók havi átlagos nettó jövedelme 121 000 forint volt. Ötfokú skálán, a karon végzett hallgatók társadalmi presztízsüket 2,8-ra értékelték, anyagi megbecsültségüket ennél rosszabbnak (2,5) látták.

57

Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar 1. A hallgatói előrehaladás folyamatossága (TABL_14) Az abszolutóriumot szerzett hallgatók átlagos képzési ideje a karon igen erősen eltérő, 2 és 17 tanulmányi félév között ingadozik. Legalacsonyabb a tanár mesterszakon (2 félév), legmagasabb pedig a művelődésszervező-számítástechnika szakon volt. A diploma megszerzéséhez szükséges átlagos időtartam (év) ennek megfelelően alakul: 12 félév volt a hagyományos testnevelési szakon, legalacsonyabb pedig a tanár mesterszakon (1,19). A DPR eredmények szerint a hallgatók 59%-a közvetlenül az abszolutórium után a diplomáját is megszerezte. A többiek esetében ezt a nyelvvizsga hiánya (81%) nem tette lehetővé. A végzett hallgatók 10%-a jelenleg is részt vesz felsőfokú képzésben. Ennek 40%-a mesterképzést jelent. Azoknak a végzett hallgatóknak, akik nem vesznek részt jelenleg felsőfokú képzésben, 52%-a tervezi ezt. 2. A hallgatói lemorzsolódás mértéke (TABL_14) 2011-ben a hallgatói lemorzsolódás mértéke a karon igen alacsony. A legtöbb szakon nem fordult elő, vagy csak 1-2 főt jelentett. Viszonylag nagyobb számban fordultak elő lemorzsolódások az andragógia BSc-n, a képi ábrázolás BSc-n, a tanár mesterszakon, a rekreáció-szervezés és egészségfejlesztés BSc-n és a testnevelő-edző BSc szakon és a földrajz-rajz szakon. 3. Az oktatói állomány kapacitásának helyzete, az oktatók leterheltsége, továbbá a tanegység (kurzus) kínálat mennyiségi megfelelőssége és kihasználtsága (TABL_15) A karon összesen 70 fő oktató dolgozik, akiknek 45,71%-a minősített. Ez az arány lényegesen elmarad az egyetemi átlagtól, de ebben feltehetően a kar sajátos profilja is közrejátszik. Az oktatók 97,14%-a főállású oktató. Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók száma 19,75 volt a 2010/11 tanévben. A kurzusok átlagos hallgatói létszáma 13,64 fő volt. Az egy oktatóra jutó átlagos óraszám heti 15,23 óra. 4. A végzett hallgatók munkapiaci helyzete, a diploma (oklevél) értéke a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján Az abszolutórium megszerzése után átlagosan a karon végzett hallgatók 6,42 hónap után tudtak elhelyezkedni, s mintegy 11%-uk a végzés után DPR felmérés idején (2011) munkanélküli volt. A DPR eredmények szerint több mint 46,8%-a a végzetteknek megtapasztalta a munkanélküliség állapotát. Bár a végzés után még viszonylag kevés idő telt el, mégis a végzettek 33%-a már nem az első munkahelyén dolgozik. A DPR vizsgálat eredményei szerint a válaszoló végzett hallgatók egy ötfokú skálán 3,1-re értékelték azt, hogy jelenlegi munkakörük mennyire kapcsolódik a felsőfokú végzettségükhöz. Külföldi munkavégzési tapasztalattal 4%-a rendelkezik, de az esetek felében ez a munka már nem kapcsolódott a végzettséghez. Pályaelhagyónak tekinthető (jelenlegi munkája nem kapcsolódik a tanultakhoz) a karon végzettek 21,5%-a, ami a második legmagasabb az egész egyetemet tekintve. Másfelől a 2010-ben végzett DPR válaszolók 29,7%-a jelezte, hogy munkájához nincs szükség felsőfokú végzettségre. A karon végzett hallgatók havi átlagos nettó jövedelme 129 670 forint volt. Ötfokú skálán, a karon végzett hallgatók társadalmi presztízsüket 2,7-re értékelték, anyagi megbecsültségüket ennél rosszabbnak (2,2) látták.

58

Természettudományi Kar 1. A hallgatói előrehaladás folyamatossága (TABL_14) Az átlagos képzési idő az abszolutórium megszerzésére általában jelentősen emelkedett 2009 és 2011 között. A diploma megszerzése valamelyest tovább tolódik ki átlagosan kb. fél évvel. A 2011-ben vizsgált végzett hallgatók 52%-a kapta meg diplomáját közvetlenül az abszolutórium után. A problémát itt is elsősorban a nyelvvizsga hiánya jelentette (83,0%). A vizsgált volt hallgatók 17%-a vesz részt felsőfokú képzésben, legnagyobb részük (44%) mesterképzésben. Akik nem vesznek részt jelenleg felsőfokú képzésben, azoknak 41%-a jelezte, hogy tervezi megtenni ezt a lépést. 2. A hallgatói lemorzsolódás mértéke (TABL_14) A lemorzsolódás aránya 2011-ben a következő szakok esetében volt jelentős: idegenforgalmi szakmenedzser, műszaki informatikai mérnökasszisztens, gazdálkodási és menedzsment, gazdálkodási szak, földrajz B, biológia és környezetvédelem nappali és levelező tagozat. A lemorzsolódás erőteljesen növekvő a földrajz B szak esetében. Növekedett a lemorzsolódás a műszaki informatikai mérnökasszisztens képzés esetében is. Közel duplázódott a lemorzsolódás az idegenforgalmi szakmenedzser képzés esetében is mind a nappali és a levelező képzésben egyaránt. Néhány felsőfokú szakképzés esetében a lemorzsolódás teljes körű volt. 3. Az oktatói állomány kapacitásának helyzete, az oktatók leterheltsége, továbbá a tanegység (kurzus) kínálat mennyiségi megfelelősége és kihasználtsága (TABL_15) A Természettudományi Karon összesen 65 oktató tevékenykedik, akiknek 66,15%-a minősített, ami nagyjából megfelel az egyetemi átlagnak. Az oktatók túlnyomó többsége főállású oktató. Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók száma 23,00 fő volt a 2010/11 tanévben, a kurzusok átlagos létszáma pedig 14,27 fő volt. Ugyanebben a tanévben 18,0 óra jutott hetenként egy oktatóra. 4. A végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzete, a diploma (oklevél) értéke a DPR adatai alapján A végzés után a karon végzett hallgatók 29,0%-a volt munkanélküli, átlagosan öt hónap alatt tudtak elhelyezkedni. Összegyetemi szinten, a karon végzett hallgatók körében a legmagasabb (23,2%) a pályaelhagyók aránya. 2010-ben a karon végzettek 24,2%-a jelezte, hogy munkájához nem szükséges a felsőfokú végzettség, ez egy ötfokú skálán 2,8-as átlag. A karon végzett hallgatóknak mindössze 4%-a dolgozott a végzés után külföldön, de ezek egyikének sem kapcsolódott munkája a megszerzett felsőfokú végzettséghez. A karon végzett hallgatók havi átlagos nettó jövedelme 143.27 ezer forint volt, társadalmi presztízsüket 2,9-re értékelték, anyagi megbecsültségüket ennél rosszabbnak (2,6) látták. 4.1.2.6 Nemzetközi dimenzió értékelése (TABL_17, 18) A Nyugat-magyarországi Egyetem amellett, hogy a nemzeti felsőoktatási rendszer része, képzéseinek körét és tevékenységét úgy bővítette és szándékozik bővíteni a jövőben is, hogy ezáltal a nemzetközi felsőoktatási és kutatási térség meghatározó szereplőjévé váljon. A képzési tevékenység körében a nemzetközi dimenzió alkotórésze egyrészt a mobilitás, másrészt az intézményi együttműködés, harmadrészt a nemzetközi oktatás. A nemzetköziesedés a folyamatos intézményi önfejlesztést is segíti, hiszen a képzési tevékenység keretében a tantervek és hallgatói szolgáltatások folyamatos megújítása, az idegen nyelvű programok bővítése és a tanulmányi eredmények kölcsönös elismerése mellett az oktatói és hallgatói mobilitás növelésével és intézményi együttműködéssel az egyetem jobb 59

pozíciót érhet el a nemzetközi felsőoktatási piacon is. Erre pozícionálja földrajzi elhelyezkedése is – alapvetően határmenti –, bár a legtöbb kar beiskolázási területe visszaszorulóban van a Nyugat-Dunántúl régióra (ld. 4.1.1. Társadalmi és gazdasági környezet értékelése), de az egyetem gazdasági és munkaerőpiaci tere átnyúlik a környező országok határain. A nemzetköziesedési folyamatban segíti a felsőoktatási intézményeket az európai közösségi politika, azaz a mobilitási programok és az együttműködés más formái. A Nyugat-magyarországi Egyetemen adva vannak mindazok a humán és infrastrukturális feltételek, amelyek a campusai nemzetköziesítéséhez, a külföldi hallgatók nagyobb számban való fogadásához elengedhetetlenek. A hallgatói és oktatói mobilitást támogatják az uniós és nemzeti stratégiák is. Az oktatói, hallgatói és személyzeti mobilitás – földrajzi elhelyezésének köszönhetően is – mindig fontos tényezőnek minősült a Nyugat-magyarországi Egyetem stratégiájában, s habár az adott karokra bontva változó értékekkel találkozunk (ld. TABL_17), az összkép egy hatékony, dinamikus összetett mobilitási szerkezetre vall. A bolognai folyamat döntően egyéni hallgatói vagy oktatói mobilitást jelent. A hallgatói mobilitást vizsgálva a 2008/2009-es tanévben regisztrált 0 eurós értékű hallgatói szakmai gyakorlathoz képest már a következő tanévben a bővített Erasmus Charterrel az intézménynek odaítélt összeg stabil maradt. NymE

2011/12 2010/11 2009/10 2008/09

A Nyugat-magyarországi Egyetem ERASMUS mobilitási támogatása (forrás: TKA) Hallgatói Hallgatói Oktatói Személyzet Mobilitás Összesen mobilitás szakmai Mobilitás € szervezése (tanévre) € gyakorlatok € € € € 188 134,00 38 600,00 18 274,00 10 791,00 23 521,00 279 320,00 189 978,00 36 121,00 17 263,00 10 500,00 23 228,00 277 090,00 158 432,00 170 358,00

38 622,00 0,00

17 600,00 14 074,00

5 414,00 7 419,00

22 050,00 13 895,00

242 118,00 205 746,00

Az oktatói és személyzeti mobilitás kimondottan növekvő tendenciát mutat, ez annak is köszönhető, hogy néhány szervezeti egységben rövidebb mobilitási időre, kisebb ösztöndíjjal, de több oktató vesz részt a vendégoktatói aktivitásokon. Mobilitásaink pénzügyi alapja stabilnak mondható, a racionalizálások ellenére is folyamatos szerződéskötési és vendégoktatói aktivitás jellemzi az egyetemet. Természetesen – direkt és indirekt módon – az Erasmus mobilitások hatnak a határon túli magyar diák- és tanárközösségre is, mivel az egyetem számos szlovákiai, román, horvát és szlovén felsőoktatási intézménnyel áll kapcsolatban. Bilaterális együttműködéseink mutatják, hogy intézményünk a szomszédos országokban található felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodások mellett, egyre jobban szélesíti kapcsolatinak körét mind nyugati, mind keleti irányban. Az egyéb mobilitások közül kiemelendő az Apáczai Csere János Kar interregionális projektje, az Edtwin, ennek keretében összesen 982 kiutazó oktató és hallgató és 539 beutazó diák és oktató mozgott 2008 és 2011 között. A TABL_17. táblázatban szereplő adatok mobilitási kiegyensúlyozottságot mutatnak az itt tanuló és a kiutazó hallgatók száma között, de a 2009-es leuveni nyilatkozatban megfogalmazott külföldi tanulmányi vagy képzési tapasztalattal rendelkező végzős hallgatói létszám eléréséhez a hallgatói mobilitás növelendő. A mobilitás hatása a képzésre többek közt megmutatkozik a magyar nyelv és kultúra témakörében kurzusok indításában, a képzési szinergia kiaknázásában, mivel a beutazó hallgatók részére egyre teljesebb képzési kínálatot állítanak össze a karok. A Közgazdaságtudományi Kar Burgenland és Alsó-Ausztria tartományok közeli felsőoktatási intézményeivel együttműködve német nyelvű közgazdasági képzést vezetett be 2007 szeptemberétől, a gazdálkodás és menedzsment alapszakon (Bachelor Studiengang Betriebswirtschaftslehre und Management). Az első évfolyam 2010-ben végzett, és 60

elsősorban a hallgatók kérésének megfelelően indulhatott a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszak német nyelvű Internationales Management modulja. Ezen a szakon sok német és osztrák kolléga vesz részt a képzésben, és egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a képzés iránt a határon túlról is. A német nyelvű szak és képzés mellett az egyetem idegen nyelvű képzési kínálata jelent angol nyelvű szakokat, amelyek a következők: a Faipari Mérnöki Karon faipari mérnök MSc szak Sopronban, a Közgazdaságtudományi Karon „double degree” nemzetközi gazdálkodás BA program (FF/307-5/2012.) Sopronban a Seinäjoki University of Applied Sciences-el (Finnország) közösen, amely a következő félévtől indul. Ugyancsak a Közgazdaságtudományi Karon ezen program keretében a Tecnológico Monterreyel (Mexikó) aláírt szerződés értelmében mexikói egyetemi hallgatók is csatlakoznak az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzéshez. A Bölcsészettudományi Kar idegennyelvi szakjai a következők: anglisztika (angol) BA, germanisztika (német) BA, romanisztika (olasz) BA, szlavisztika (orosz, horvát, szlovén) BA, angoltanár MA, orosztanár MA, horváttanár és nemzetiségihorvát-tanár MA, szlovéntanár és nemzetiségiszlovén-tanár MA, szlavisztika MA. A Benedek Elek Pedagógiai Karon a német nemzetiségi óvodapedagógus szak idegennyelvi, a tanító szak angol és német idegennyelvi műveltségi területekkel végezhető az Apáczai Csere János Karon és a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Karon. Mindezek mellett az angol nyelven oktatott tantárgyak köre megtalálható az egyetem karainak képzési kínálatában, emellett a szakirányú továbbképzési programok körében is választhatók angol nyelvű tantárgyak, pl. a Geoinformatika Kar geoinformatika szakja, amely esetében az UNIGIS program keretében lehet angol nyelvű tárgyakat teljesíteni. Speciális szakok a Bölcsészettudományi Kar fordító és tolmács valamint fordító és terminológus szakirányú továbbképzési programjainak köre angol és német nyelven. A külföldi tanulmányok kreditelismerése a Hallgatói Követelményrendszer Tanulmányi és Vizsgaszabályzat részében szabályozott. A mobilitást segítő eszköz a tanulmányoknak az Európai Kreditátviteli rendszer (ECTS) szerinti szervezése. A kiutazó hallgatók részére, a „learning agreement”-ben leírtak alapján lehetőség nyílik elismertetni a külföldi intézményekben teljesített tantárgyakat megfelelő kreditmennyiségben és arányban, így a külföldi tanulmányok vagy szakmai gyakorlatok szervesen beépülnek a magyarországi tanulmányokba. A kreditelismerés a karok kreditátviteli bizottságainak hatásköre. Az ismeretek megfeleltetése a kérelemhez csatolt dokumentumok alapján történik. A beutazó hallgatókat regisztrálja az egyetem az elektronikus tanulmányi rendszerében (Neptun), s tanulmányaik végeztével a kreditálási dokumentumot kiadja. A hallgatói és oktatói állomány nemzetközi jellege egyrészt a mobilitás által támogatott, másrészt a speciális programok keretében biztosítható. A hallgatói mobilitásban résztvevők számára ajánlott idegen nyelvű kurzusok körét folyamatosan növeli, így a mobilitási programokban résztvevő hallgatók száma tovább növelhető lesz. Ezért az egyetem bővíti a hallgatók számára nyújtott idegen nyelvű szolgáltatásainak körét. A nemzetközi vonatkozásokat erősíti az a tény, hogy az egyetemen több külföldi állampolgárságú oktató, vendégoktató dolgozik. A Bölcsészettudományi Karon jelentős az anyanyelvi lektorok tevékenysége, garantálják az adott idegen nyelvek „élő” gyakorlatát, és emellett az idegen nyelvű publikációk (nyelvi és szaknyelvi) lektorálását. Az egyetem biztosítja az általános és szaknyelvi mellett a tartalom alapú nyelvoktatás körébe tarozó kurzusokat is. A kimeneti szabályozás különbözősége miatt a karok többféleképp szabályozták a nyelvoktatást. Az angol és a német nyelv iránt van a legnagyobb igény, az egyetemen lehetőség van orosz, francia mellett a Bölcsészettudományi Karon olasz, horvát, szlovén, finn, észt, lett és magyar mint idegen nyelv valamint nemzetiségi nyelv tanulására (német, szlovén, horvát).

61

Az idegen nyelven felvehető kurzusok száma karonként változó. Az általános és szaknyelvi kurzusok heti 3-6 órában vehetők fel négy féléven át vagy ingyenesen, vagy egy ösztönző rendszer keretében (FMK-án és a KTK-án). A nyelvoktatás szervezett keretek közt zajlik. Az Apáczai Csere János Kar a társadalomtudományi és bölcsészettudományi területen 2010ben „Erasmus áthallgatási megállapodást” kötött a Széchenyi István Egyetemmel. amelynek értelmében a hallgatók választhatnak a SZIE-n meghirdetett angol és német nyelvű kurzus közül. A nemzetközi mobilitást gátló tényezők közül kiemelendő a nem megfelelő nyelvtudás. Ez sok esetben nem az általános nyelvtudás hiányát jelenti, hanem a szaknyelvit. A szaknyelv tanulása (típustól függően) meghatározott szintű általános nyelvi ismereteket tételez fel. A szaktárgyak idegen nyelven történő hallgatása és tanulása felsőfokú szint-közeli általános nyelvtudást feltételez. A hallgatóknak csak azon része tud érdemben részt venni az idegen nyelvű programokban, így a mobilitásiakban is, akik a középszintnél magasabb, a felső szinthez legalábbis közeli idegennyelv tudással rendelkezik. Az oktatók esetében elvárásként az fogalmazható meg, hogy a hallgatóságnál magasabb, de legalábbis a hallgatóságénál nem gyengébb idegen nyelvi tudással rendelkezzen. A tartalom oldaláról nézve pedig szakmai elvárásként az a minimum igény fogalmazható meg, hogy az idegen nyelvi hiányosságok (akár a hallgatóság, akár az oktató részéről) ne érjék el azt a szintet, ami a tartalom minőségét, a szakmai ismeretanyag feldolgozásának igényességét negatívan érintheti. Az egyetemnek jelenleg határon túli magyar nyelvű képzése nincs, az oktatók a határon túli egyetemeken oktatnak, lektori tevékenységet folytatnak, emellett szakfelelősök alap-és mesterképzésen, doktori iskolát is vezetnek. 4.1.2.7 Tehetséggondozás értékelése (TABL_19) A Nyugat-magyarországi Egyetem komplex tehetséggondozási tevékenységet folytat, amelyben megvalósul a TDK, Szakkollégium és doktori program hármas egysége. A tehetséggondozást a tehetséggondozó műhelyekben zajló tevékenységek egészítik ki. A tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységeket a karok és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) kijelölt képviselőiből alakított Egyetemi Tehetségtanács irányítja, egyetemi tehetségkoncepció alapján. A tehetségkoncepcióban kiemelt fontossággal bír az azonosítás, a fejlesztés, érvényesül benne a komplexitás elve. Hallgatók tudományos tevékenységének támogatása és ennek eredményei (TABL_19) Az Egyetemi Tehetségtanács kiemelt feladatként kezeli az egyetemi tudományos diákköri tevékenységet. A tudományos diákköri munkába bekapcsolódó hallgatók száma folyamatosan nő. A tudományos diákköri mozgalom szorosan kötődik az egyetem szakmai műhelyeiben zajló kutatásokhoz, ennek következtében széles kutatási spektrumot ölelhet fel. A hallgatók tudományos tevékenységeinek színvonalát és minőségét a TDK, OTDK konferenciákon elért eredmények bizonyítják (TABL_19). Konferencia előadásaik konferenciakötetekben jelennek meg, kutatási eredményeikről szakfolyóiratokban számolnak be. A TDK tevékenység eredményeit figyelembe veszik a PhD felvételin. Tehetséggondozás szervezeti keretei az intézményben (TABL_19) A Nyugat-magyarországi Egyetemen tíz bejegyzett szakkollégium működik. Valamennyi kar rendelkezik szakkollégiummal, a szakkollégiumok tagsága folyamatosan gyarapodik. A szakkollégiumok lehetővé teszik, hogy a tehetséges hallgatók olyan szervezeti keretek között fejlesszék tudásukat, ahol egyénre szabott speciális programokat biztosítanak számukra. A speciális szakmai programok, az egyéni fejlesztés mellett közös kulturális programokat,

62

rendezvényeket, szakmai kirándulásokat is szerveznek. Az egyetem szakkollégiumok tagjainak bekapcsolódását a tudományos kutatómunkába.

ösztönzi

a

Tehetséggondozásra dedikált költségvetési források A karok kiemelten támogatják a szakkollégiumi tevékenységet, segítik a hallgatói tudományos munkát. A támogatást kari, egyetemi és pályázati keretből biztosítják. A támogatásra lehetőséget biztosít a hallgatói keret, a közéleti jutalomkeret (GEO) is. Az egyetem támogatja tehetséges hallgatóit a külföldi és hazai ösztöndíjak elnyerésében, a támogatás megszerzésében előny a szakkollégiumi tagság, a TDK tevékenység. A sport tehetségeket, a kiemelkedő művészeti eredményeket vállalkozások is támogatják. Oktatók, kutatók bevonása a tehetséggondozás folyamataiba (mentori, tutori tevékenységek) A tehetségazonosításban oktatói munkacsoportok, mentorok segítenek. A szakkollégium szakmai tevékenységét, a TDK folyó kutató munkát mentor tanárok támogatják, ill. tutori tevékenységgel segítik. Az évek óta működő tutori rendszer folyamatosan bővül. A tutori rendszeren belül a felsőbb éves hallgatók segítik az első évfolyamos hallgatókat tanulmányi munkájukban, a beilleszkedésben. Felsőbb éves hallgatók, főként a szakkollégiumi munkában „mentorai” a tehetségprogramba kerülő fiatalabb tehetséges hallgatónak. Az egyetem oktatóinak tehetséggondozó munkáját kitüntetésekkel jutalmazza. Nemzetközi szakmai szervezeti együttműködések, tagságok A PhD hallgatóik részt vesznek számos szakmai és tudományos szervezet munkájában, tagjai pl. az Európai Hallgatók Egyesületének, a Doktoranduszok Országos Szövetségének. Több szakkollégiumunk célul tűzte ki az országos szakkollégiumi hálózatba való bekapcsolódást. Nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, tudományos szervezetekbe való belépésre jó alkalmat biztosítanak a külföldi tanulmányutak, a konferencia részvétel és ezt hallgatóink eredményesen kihasználják. Középiskolás korosztályra irányuló kezdeményezések Fontos stratégiai célunk, hogy jó és aktív kapcsolatot ápoljunk a középiskolásokkal. Az együttműködés keretében a középiskolás hallgatók egyetemi előadásokon vesznek részt, vagy kihelyezett laboratóriumi gyakorlatokat végeznek (MÉK). Bemutatkozási lehetőséget biztosítunk a középiskolásoknak, oktatási programokat szervezünk sikeres egyetemi felvételijük érdekében (BPK- Tehetségleltár, KTK – versenyek, stb.). A Benedek Tehetségpont együttműködési megállapodás keretében segítséget nyújtott több középiskolai tanulónak pályázatok elnyeréséhez, támogatja a tehetségazonosítást, a pedagógusok tehetséggondozó munkáját (akkreditált PAT, FAT képzések). 4.1.3 K+F+I tevékenységek értékelése 4.1.3.1 Kutatási portfolió értékelése (TABL_ 20, 21) K+F+I tevékenységek tudományterületi kiterjedtsége, sokszínűsége (TABL_20) Egyetemünk kutatási portfoliója sokszínű, oktatóink/kutatóink a nyolc tudományterület mindegyikében végeznek aktív kutatómunkát, a kutatások megoszlása a különböző tudományterületek között nagy különbségeket mutatnak. A 235 kutatási téma 71,9%-a három tudományterület között oszlik meg, sorrendben: műszaki tudományok (33,2%), bölcsészettudományok (20,8%) és társadalomtudományok (17,9%). A kutatási portfolió diverzitása lehetőséget teremt interdiszciplináris kutatásokra, a pályázati eredményesség szempontjából azonban sokszor előnytelen. 63

A különböző tudományterületeken nyújtott tudományos teljesítmény értékelésére lehetőséget kínál az elmúlt 3 évben megjelent publikációk száma. A megjelent 3096 publikáció 75%-a az említett három tudományterület között oszlik meg, sorrendben bölcsészettudományok (26,5%), természettudományok (25,6%) és az agrártudományok (22,9%). Az eredményesség gazdasági mutatójának tekinthető pályázati bevételek, kapcsolódó megbízások összértékének megoszlása a művelt tudományterületek között (összesen 1.593,2 mFt 2011-ben) a következő: a bevételek 89,7%-a három tudományterület, sorrendben az agrártudományok (41,7%), a műszaki tudományok (25%) és a természettudományok (22,9%) között oszlik meg. Következtetés: kutatási portfoliónk sokszínűségét, az eredmény-centrikusságot szem előtt tartva, csökkentenünk kell. Alap- és alkalmazott kutatási programok, területek arányai, összefüggései A 20. táblázatban megadott összesen 235 kutatási téma kutatási területek közötti megoszlása alapján megállapítható, hogy az intézmény kutatási tevékenysége elsősorban az alkalmazott kutatások területére irányul. Az utóbbi években jelentős mértékben növekedett, főként az egész egyetemet átfogó TIOP- és TÁMOP-projektek eredményeként az alap- és célzott alapkutatási programok aránya. Ezeknek a projekteknek az eredményei különböző vállalatokkal, vállalkozásokkal kötött 139 együttműködésben hasznosulnak termékfejlesztésekben, innovációban. Az egész egyetemet átfogó kutatási pályázatok az alábbi hatást gyakorolták a kutatási portfolió különböző területeire: a TIOP 1.3.1-07/2 és TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV pályázatok kutatóműhelyeink infrastrukturális és műszeri hátterét biztosították, ezzel lehetővé téve még hiányzó, de a portfolió teljessége szempontjából szükséges új kutatási területek, irányok megjelenését. A szellemi tőke műhelymunkáját támogató TÁMOP-4.2.2/08/1 és TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV pályázatok kutatóink/oktatóink karokon, intézményeken átívelő kutatócsoportokba történő integrációját segítették elő, mely egyik alapja az eredménycentrikus, kollaborációban megvalósuló kutatásoknak. Kutatás-fejlesztési és képzési portfolió szinergiái, illetve hiányosságai (TABL_20) A 20. táblázatot áttekintve kiderül, hogy a doktori iskolákhoz szorosan nem kapcsolódó kutatási témák nagy részére az alacsony kutatói létszám a jellemző, főállású kutatók nem vesznek részt benne, léteznek 1-2 fő kutatót számláló teamek is. E témákban dolgozók tudományos eredményei jobbára egyénileg elért teljesítményekhez kapcsolódnak, és főleg saját tudományos egzisztenciájuk fenntartására, szakmai előrelépésük megalapozására irányulnak. Ezen kutatások tudományos és gazdasági mutatókkal jellemzett effektivitása nagyon alacsony, de az eredmények közvetlenül hasznosulnak a kutatóink/oktatóink által gondozott tantárgyakban. A táblázatot áttekintve látható, hogy kivétel nélkül minden egyes kutatási téma megjelölt legalább egy, de nagyon sok esetben több szakot is, melyben a kutatás során elért eredmények közvetlenül hasznosulnak. Ez a trend kívánatos, kihangsúlyozza a K+F eredmények oktatásban történő közvetlen hasznosulásának szükségességét (K+F+O). A jövőben kívánatos a karokat, intézeteket és kutatókat összekötő, interdiszciplináris kutatási programok számának növelése. Doktori képzés volumene és eredményessége (TABL_21) Az Intézmény 6 doktori iskolával rendelkezik, ezek közül a Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Doktori Iskola a tudományágában egyedüli hazánkban, a Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola pedig az ország négy „Anyagtudományok és Technológiák” doktori iskolája közül az egyetlen, amely faanyagtudományokra szakosodott. Ezen doktori iskolák szűkebb tudományágukban monopóliumot élveznek, így jelentkezőik létszámát a tudományáguk iránti országos kereslet határozza meg. A fennmaradó 64

további 4 doktori iskola viszont egy országosan telített oktatási piacról kell beiskolázását biztosítsa. Mindezek ellenére a 21. táblázat adataiból kitűnik, hogy a 2009., 2010. és 2011. évi beiskolázásokat, az állami ösztöndíjas keretszámokat (25, 28, 33 fő), átlagban több mint kétszeresen meghaladó 73, 77, 60 fő felvételi létszámok jellemezték. Az intézmény doktori iskoláiba történő beiskolázás sikeres volt a fenti években. A 21. táblázat adataiból ugyancsak megállapítható, hogy átlagban a doktori iskolákat elvégző és az abba felvételt nyert hallgatók számának aránya 67%, amely kielégítőnek mondható. A doktori képzések eredményességének mérésére a doktori iskolákban kiadott fokozatok számát használhatjuk. Egy adott doktori iskola teljesítményét úgy határozhatjuk meg, hogy a doktori iskola tudományágában országosan kiadott fokozatokat vesszük alapul és ehhez viszonyítjuk a saját piaci részesedést. A számadatok forrásául a 21. táblázat, az országos adatok forrásául pedig a http://www.doktori.hu weboldal szolgálhat. Ezek alapján megállapítható a Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Doktori Iskola (EMK) és a Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola (FMK) országosan is meghatározó jellege, továbbá, hogy az Ujhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskola (MÉK) és a Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola (EMK) is országosan előkelő helyen áll. A további két doktori iskola piaci helyzetét javítani kell, hogy meghatározó szerepet töltsön be a magyar doktori képzésben.

2011 Doktori iskolák Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Doktori Iskola Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola Ujhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskola Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola “Precíziós növénytermesztési módszerek” Alkalmazott Növénytudományi Doktori Iskola

2010

Három év átlaga

2009

NymE

HU

%

NymE

HU

%

NymE

HU

%

%

4

4

100.0%

2

2

100.0%

4

4

100.0%

100.0%

6

14

42.9%

9

12

75.0%

2

14

14.3%

44.0%

4

20

20.0%

6

26

23.1%

5

21

23.8%

22.3%

4

42

9.5%

3

34

8.8%

9

30

30.0%

16.1%

10

99

10.1%

7

83

8.4%

14

101

13.9%

10.8%

3

43

7.0%

4

42

9.5%

3

41

7.3%

7.9%

Nyugat-magyarországi Egyetem Doktori Iskolák tudományágukon belüli százalékos részesedése az adott évben kiadott fokozatok száma alapján (országos adatok, forrás http://www.doktori.hu )

4.1.3.2 K+F kapacitások értékelése (TABL_ 22,23) Tekintettel arra, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem deklarált célkitűzése a “kutatóegyetem” minősítés elnyerése, rendelkezésre álló humánerőforrás-kapacitásainkat ennek függvényében szükséges értékelni. A kutatóegyetemmé válás stratégiájában alapvető feltételként fogalmaztuk meg, hogy oktatóink legalább fele tudományosan minősített legyen. Ez a törekvésünk teljesült, hiszen 2011-ben összesen 600 oktatónk és kutatónk több mint 70%-a rendelkezett CSc/PhD/DLA, illetve DSc fokozattal. Örvendetes tény, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatott professzoraink közül ketten is (Prof. Dr. Mátyás Csaba és Prof. 65

Dr. Neményi Miklós) tagjai a Magyar Tudományos Akadémiának, az MTA doktora fokozattal rendelkezők viszont az összes minősítettnek jelenleg csupán 5%-át teszik ki. A legnépesebb minősített oktató-kutató gárda a bölcsészettudományok (120 fő) és az agrártudományok (98 fő) területén tevékenykedik, de a természettudományok (72 fő) és a műszaki tudományok (49 fő) minősítettjeinek száma sem sokkal marad el az élenjárókétól. Ezek a számadatok is bizonyítják annak a törekvésünknek a helyességét, miszerint a Nyugatmagyarországi Egyetem az alkalmazott ökológiai rendszerekkel, az egészségmegőrzéssel (egészségtudatossággal), a pedagógusképzéssel és a műszaki tudományokkal kapcsolatos témák kutatása és oktatása terén kíván vezető szerepet betölteni a hazai felsőoktatási intézmények között. További pozitív tény, hogy az oktatói-kutatói létszám közel 60%-a 50 év alatti, a 30. életévüket be nem töltöttek 4%-os részarányát azonban növelni szükséges, mindenekelőtt a saját doktori iskoláinkban fokozatot szerzett, angol nyelven jól beszélő fiatalok köréből merítve. Említést érdemel még, hogy a főállású kutatók száma minden karon viszonylag csekély (egyenként 10 fő alatti). Ennek az a magyarázata, hogy a K+F+I tevékenységet végzők elsősorban oktatói státuszban vannak, de tevékenységüknek természetesen hangsúlyos részét képezi a tudományos alkotómunka. Tevékenységüket egyes karokon jelentős számban segíti tudományos segédszemélyzet (pl. laboránsok, technikusok, stb.), ill. egyéb kutatási foglalkoztatottak. Mindazonáltal, egyes karokon megfontolandó lenne néhány főállású kutatói státusz létrehozása és betöltése, mert ez jótékonyan hatna a K+F+I tevékenységek volumenére és színvonalára. K+F+I tevékenységhez szükséges infrastruktúra minősége és rendelkezésre állása (TABL_ 24) Az elmúlt időszakban egyetemi és többnyire kari szinten is megtörtént a kiemelt kutatási területek kiválasztása, amelyek a K+F+I tevékenység, illetve az infrastruktúra-fejlesztés terén elsőbbséget kaptak. Több milliárd Ft értékben nyertünk el TIOP és TÁMOP pályázati forrásokat. Ezek – az időközben ugyancsak megvalósult PPP beruházásokkal együtt – érezhető pozitív hatást gyakoroltak K+F+I infrastruktúránk színvonalára. Felépült Sopronban a Természeti Erőforrások Kutató Központ, amely elsősorban két kar, az Erdőmérnöki Kar és az Faipari Mérnöki Kar K+F+I tevékenységeihez biztosít magas színvonalú, impozáns infrastrukturális hátteret. A Központ műszerbeszerzései jelenleg zajlanak. Számos kari tudás-, ill. kutatócentrum is létrejött a vizsgált időszakban. Ezek közül a teljesség igénye nélkül az alábbiak emelhetőek ki: Földügyi és Térinformatikai Tudásközpont (GEO), Kutatócentrum (TTK), Tudáscentrum (AK), Szigetköz Kutató Központ (MÉK), Társadalom- és Neveléstudományi Kutatóközpont (BPK). A társadalomtudományi kutatásokat folytató intézményekben a K+F+I tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúrát egyebek mellett a jól felszerelt szakkönyvtár, a gazdag könyv- és folyóirat-állomány vagy például a folyamatosan bővülő digitális tudástár jelenti. A Nyugat-magyarországi Egyetem tíz karán jelenleg összesen több mint tízezer m2 alapterületen folyik K+F+I célú tevékenység, a kapacitások átlagos kihasználtsága közel 65%. A mellékelt táblázat tanúsága szerint a karok fele (AK, FMK, GEO, MÉK, TTK) rendelkezik olyan kutatási eszközökkel, amely országos viszonylatban egyedülállónak tekinthető. K+F+I tevékenységet támogató intézményi szervezetek, szolgáltatások értékelése A K+F+I pályázati tevékenység előmozdítása, megkönnyítése és a pályázó egyének, ill. szervezeti egységek munkájának segítése érdekében az egyetem Pályázati Irodát működtet. 66

Ezen túlmenően, a Gazdasági Főigazgatóság munkatársai is az oktatók és a kutatók rendelkezésére állnak a pályázatokkal kapcsolatos pénzügyi teendők, elszámolások terén. A kari jó példák közül megemlíthető, hogy a Faipari Mérnöki Karon 2008 óta működik az Innovációs Központ, 6 munkatárssal. Ennek elsődleges feladata a kar szellemi kapacitásainak és K+F+I infrastruktúrájának fokozottabb, integrált, intézeti határokat átlépő kihasználása, továbbá az intézeti kompetenciákon alapuló K+F+I tevékenység támogatása. A Közgazdaságtudományi Kar 2011-ben létrehozta az Innovatív Stratégiák Intézetet K+F+I tevékenységei támogatására. K+F+I tevékenységre ösztönző intézményi mechanizmusok, eszközök értékelése A legfőbb ösztönző erő az eredményesség erkölcsi és anyagi elismerése. Az ún. egyetemi nagy pályázatok (TÁMOP projektek) megvalósításában közreműködő munkatársak részvételük mértékének megfelelő kereset-kiegészítésben részesülnek. Ösztönzést jelent továbbá a pályázati lehetőségek szisztematikus feltárása, az információk közzététele, az adminisztratív teendők egyszerűsítése, részleges vagy teljes átvállalása. Az egyes karok különféle ösztönzési módszereket alkalmaznak. A Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar az egyes kutatói és oktatói beosztásokra pályázó személyek teljesítményére vonatkozó kiegészítő (kari) minimumkövetelményeket dolgozott ki, amelyeket következetesen alkalmaz a kinevezéseknél. Az elvárások között hangsúlyosan szerepel az elnyert K+F+I projektek megvalósításában történő nevesített részvétel. Hasonló rendszert működtet a Természettudományi Kar is. Az Apáczai Csere János Karon a nemzetközi tanulmányutak odaítélésénél döntő szempont az eredményes kutatási tevékenység. Az intézmény nemrég elfogadta a K+F+I tevékenységet ösztönző Publikációs és konferencialátogatási támogatás szabályzatát. A Közgazdaságtudományi Kar szintén támogatja oktatógárdája publikációs tevékenységét és kedvezményes részvételi díjat biztosít számukra saját rendezésű konferenciáin, továbbá külföldi, ill. hazai ösztöndíjakhoz segíti hozzá a K+F+I területen legaktívabb munkatársait. K+F+I tevékenység támogatására dedikált intézményi pénzügyi erőforrások értékelése A Nyugat-magyarországi Egyetem A “Zöld Egyetem” program infrastrukturális feltételeinek megteremtése a Nyugat-magyarországi Egyetemen című TIOP 1.3.1-07/2-2F-2009-0008 projekt esetében közel 300 millió Ft-os önerővel támogatta a K+F+I infrastruktúra minőségi javulását, és a TÁMOP projektek esetében is egyenként több tízmillió Ft-tal járult hozzá a kutatások megvalósulásához. Ezen a területen is megfigyelhetőek bizonyos azonosságok és eltérések az egyes karok által alkalmazott gyakorlatban. Az intézmények egy része a korábbi időszakban részben kutatási normatíva és saját bevétel, részben pályázati források terhére finanszírozta K+F tevékenységeit, az utóbbi években ezt viszont már csak pályázati támogatás és szakképzési hozzájárulás terhére tudta megtenni. A 2008 és 2011 közötti időszakban a karok jellemzően sikeresek voltak a szakképzési hozzájárulás- és az innovációs járulék-szerzés területén, e tevékenységük azonban megfelelő hátteret (szakmai kapcsolatokat) és intenzív munkát igényelt. Egyes karokon számottevő összegek folytak be az innovációs járulékból. Kedvezőtlen fejleménynek ítélhető, hogy ez év eleje óta a vállalkozások K+F tevékenységeik költségeit már nem vonhatják le a fizetendő innovációs járulékból. Ehelyett pályázatok útján elnyert forrásokból finanszírozhatják K+F+I tevékenységeiket. Az innovációs járulék befizetésekből származó források szétosztása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) pályázatai keretében történik. Új kihívást jelent tehát a karok számára, hogy vállalati partnereikkel együttműködve sikeresen célozzák meg a KTIA pályázatokon meghirdetett pénzügyi forrásait. 67

Az elmúlt 3 év legjelentősebb beruházásainak szükségessége, fenntarthatósága A Nyugat-magyarországi Egyetem kiemelkedően sikeresen szerepelt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által az Új Magyarország Fejlesztési Terv, majd az Új Széchenyi Terv operatív programjai (TÁMOP, TIOP, KEOP, NyDOP) keretében meghirdetett pályázatokon. E két konstrukció jóvoltából több milliárd Ft támogatás érkezett az egyetemre, ill. az egyes karokra. Emellett – szintén több milliárd Ft-os összegben – PPP beruházások valósultak meg az egyetem szinte valamennyi karán. Ha mindehhez még hozzávesszük az egyéb pályázati konstrukciók támogatásával valamint kisebb részben saját bevételekből létrejött K+F+I beruházásokat, megállapíthatjuk, hogy régóta várt infrastrukturális fejlődés ment végbe számos egységünkben. A beruházásoknál minden esetben elsődleges szempont volt a fenntarthatóság biztosítása, vagyis olyan kutatási területekhez igyekeztünk pl. eszközöket beszerezni, ahol az előzetes tapasztalatok és felmérések alapján rövid és hosszú távon is egyértelműen megmutatkozott a kifizetődő üzemeltetés (üzleti megtérülés) esélye. A beszerzett korszerű műszerek és eszközök megteremtik a kiemelkedő színvonalú alap- és alkalmazott kutatások feltételrendszerét. Segítségükkel könnyebben bekapcsolódhatunk nemzetközi kutatási projektekbe, amely fenntarthatóságuk egyik fő záloga. Ehhez azonban a továbbiakban is folyamatosan fel kell kutatni a pályázati és egyéb forrásszerző lehetőségeket. 4.1.3.3 K+F eredményesség és technológia transzfer értékelése (TABL_ 25, 26, 27, 28) Az eredményesség alátámasztása  K+F tevékenység zajlik a Nyugat-Dunántúl öt városában lévő kampuszokon (kar, kihelyezett képzés) és egy a Közép-dunántúli Régióban lévő karon;  a hálózati egyetem vezetésére kialakított, Magyarországon egyedülálló modell alkalmas a kutatási rendszer korszerű, eredményes és hatékony működtetésére;  az erdőmérnök, valamint a faipari mérnökképzés unikális Magyarországon, a kapcsolódó kutatási területeken végzett K+F tevékenység országos kihatással bír, regionális és országos vezető szerepet játszik;  a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdő- és Fahasznosítási Tudásközpont Nonprofit Kft. (Nyugat-magyarországi Egyetem ERFARET Kft.) és a Nyugatmagyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft. (Nyugatmagyarországi Egyetem KKK Nonprofit Kft.) a GOP 1.1.2 keretében (20052008 között a GVOP 3.2.2.) második alkalommal is bizalmat kapott;  jelentős forrásokat nyert kutatási pályázatain a Nyugat-magyarországi Egyetem a TÁMOP és a TIOP pályázati konstrukciókban;  a kutatás terén is adottak a kiválósági kritériumok szempontjából szóba jövő tudományos műhelyek: a klímaváltozás elemzése, hatása az erdőkre, a környezeti hatások elemzése, precíziós növényvédelem, az élelmiszerbiztonság, a táplálkozás-élettani kutatások, a fenntartható, irreverzibilis hatások nélküli mező- és erdőgazdálkodás, a korszerű megújuló energiagazdálkodás, a biotikus és abiotikus környezetvizsgálatok, a folyamatos társadalmi hatásvizsgálatok, a lakosság egészségi állapotának felmérése, stb. Technológia transzfer eredmények Az egyetemi szféra és a gyakorlat közötti együttműködés sikeres és megalapozott technológia transzfer stratégián alapul, melynek elemei: 68

  

az egyetem K+F+I tevékenysége, technológiai kínálata egységes rendszerbe foglalása, és naprakész aktualizálása; az egyetemi szellemi vagyon értékelése; regionális vállalkozások K+F+I tevékenységének ismerete, piaci keresletének feltérképezése.

A Nyugat-magyarországi Egyetem Technológia Transzfer Iroda (TT Iroda) 2011 őszén elkészítette az Egyetem valamennyi karára kiterjedően az un. „tudástérképet” (Science map), mely részletes információkat tartalmaz a karok kutatóegységeiben folyó K+F tevékenységekre, a műszerkapacitásra és a humánerőforrásra vonatkozóan. Az adatbázis a TT Irodán keresztül érhető el (www.uninova.hu). A TT Iroda végzi a Nyugat-magyarországi Egyetemen létrehozott szellemivagyondiagnózisát, mely információkat szolgáltat a szellemi vagyon piaci értékéről, a kiaknázás lehetőségeiről, a felmerülő kockázatokról, valamint a szellemitulajdon-védelmi stratégia kialakításáról. A TT Iroda széles körű kapcsolati rendszert épített ki a régióban működő vállalkozásokkal együttműködési megállapodások, közös innovatív hallgatói pályázatok kiírása és lebonyolítása kapcsán. Az együttműködés keretében a TT Iroda információkkal rendelkezik a vállalkozások K+F tevékenységére, és a cégek által indukált piaci keresletre vonatkozóan. A régió vállalkozásai által végzett tevékenységek, a piaci kereslet, valamint a szellemi vagyon értékelés fontos visszajelzést nyújt, információkat szolgáltat a Nyugat-magyarországi Egyetem jövőbeni hasznosításra alkalmas technológiákat eredményező kutatási irányainak a meghatározásában. Tudományos publikációs teljesítmény, tudományos eredmények elismertsége, nemzetközi díjak, kitüntetések A tudományos munka tudománymetriai mérőszámai – a tudományos publikációk száma, idézettség (hivatkozás, impakt faktor), valamint a Hirsch féle index hűen kifejezi az egyetem K+F+I tevékenységének eredményességét. Mint a TABL_25 mutatja, a tudományos publikációk száma az elmúlt három évben növekvő tendenciát mutat. A magyar nyelvű könyvek száma csökkent, az idegen nyelven írt cikkek és könyvek száma jelentősen nőtt (idegen nyelvű könyvek száma 2009-ben 60, 2011-ben 313). Kiemelkedő az Erdőmérnöki Kar és a pedagógiai karok, valamint a Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar publikációs tevékenysége. Az idegen nyelvű tudományos publikációk számának növekedéséhez jelentősen hozzájárultak az egyetem által elnyert hazai- és nemzetközi pályázatok (a nemzetközi pályázatok volumene az elmúlt 3 évben több, mint duplájára nőtt (TABL_30)). A kutatók nemzetközi mobilitását is e források is támogatják. A nemzetközi kapcsolatok tükröződnek a kutatók által szerzett nemzetközi tudományos díjakban és nemzetközi tudományos szervezeti tagságok számában is. E területen az erdészeti tudományok, a bölcsészettudományok és a természettudományok emelkednek ki. A Nyugat-magyarországi Egyetem oktatói és kutatói által az elmúlt három évben írt impakt faktoros publikációk száma elmarad a várttól. Magyarázatként felhozható, hogy a Nyugatmagyarországi Egyetem tudományterületeihez kötődően viszonylag kevés az impakt faktoros folyóiratok száma. Lényegesen jobb lenne a helyzet, ha az elemzést a Magyar Tudományos Akadémia osztályai által elismert, jelenleg érvényesnek tekintendő, az MTA doktora cím elnyeréséhez feltüntethető folyóiratok körére terjesztjük ki. K+F+I tevékenységek pénzügyi eredményessége (2009-2011) A Karok K+F+I bevételei pályázati forrásokból és külső megrendelésekből származnak. A pályázati bevételeknél a hazai költségvetési finanszírozású pályázatoknál jelentős visszaesés 69

tapasztalható, az UMFT/USZT bevételek száma több, mint hatszorosára emelkedett (617 millió Ft-ról 3.879 millió Ft-ra). A hazai költségvetési forrás a Faipari Mérnöki Kar K+F+I tevékenységében domináns, míg az UMFT/USZT forrás a SEK-nél jelentős. Legnagyobb, nemzetközi pályázatokból származó K+F+I célú bevételeket a Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar ért el. Az előző stratégiai időszakban a külső ipari és egyéb partnerektől származó megrendelések összvolumene 296 millió forintról 426 millió forintra nőtt. Kiemelkedő teljesítményt nyújt a Faipari Mérnöki Kar a szolgáltatások terén. Többek között akkreditált laborméréseket végez a vállalkozói/ipari körnek. K+F+I együttműködések fejlődése Az egyetem valamennyi kara széleskörű nemzetközi intézményi partnerkapcsolatokkal rendelkezik. Ezen a téren a Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar és a pedagógiai karok töltenek be élenjáró szerepet. A Technológia Transzfer Iroda 19 nemzetközi tudományos intézménnyel/szervezettel kötött együttműködési megállapodást a technológia transzfer területén. A vállalati partnerkapcsolatok száma (koherenciát mutatva a TABL_26-ban bemutatott K+F+I külső bevételek alakulásával) a Természettudományi Karnál és a Faipari Mérnöki Karnál jelentős. A nonprofit partnerkapcsolatok területén a győri Apáczai Csere János Kar jár az élen, az összes egyetemi kapcsolatok több, mint felével rendelkezik. A nemzetközi szervezeti tagságok számát tekintve a Bölcsészettudományi Kar játszik kiemelkedő szerepet, koherenciában mutatva a TABL_25-ben elemzett nemzetközi tudományos díjak alakulásával. K+F+I eredmények hasznosítása A K+F+I tevékenység nemzetközileg elismert mutatószáma a publikációk, és a fent elemzett bevételek mértéke mellett az iparjogvédelmi oltalmi bejelentések és a megkapott oltalmak száma is. A TT Iroda kezeli a Nyugat-magyarországi Egyetem szellemi vagyon portfólióját, mely jelenleg: 5 szabadalomból (1 megadott szabadalom, 4 folyamatban), négy használati mintaoltalomból (3 megadott, 1 folyamatban), 12 formatervezési mintaoltalomból (6 megadott, 6 folyamatban) és 1 védjegyből (bejegyzése folyamatban) áll (ld. TABL_28). A táblázatban évekre lebontva megadott számok jól tükrözik az iparjogvédelmi eljárások Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal felé történő bejelentésének növekedését. A változás oka a TT Iroda megalakulása, mely segíti a szellemi vagyonkezelés és hasznosítás koncentrált megjelenését. Az egyetem Szellemi Tulajdon Kezelési Szabályzatát a Szenátus 2011-ben módosította. Egységesítette a szellemi tulajdonkezelés folyamatát valamennyi karra kiterjedő hatállyal, növelte az innovatív kutatók/oktatók/hallgatók vagyoni elismertségének arányát a szellemi értékek hasznosításából. A tudás-alkalmazás (kiaknázás) alindex indikátorai az innovációt kiaknázni képes vállalati szektor jellemzőit tükrözik vissza, jelzik a tudásintenzív vállalati szektor részesedését. Ennek alapján az innovációs képesség mérőszáma lehet az egyetemi szférában kifejlesztett eredmények (termékek, eljárások) piaci hasznosulása, mely közvetlenül mérhető:  a megkötött licencia-szerződések számának;  spin-off vállalkozások alapítása számának;  az egyetem-ipar közötti interakciók számának; valamint  új tudásintenzív munkahelyek számának az alakulásával. A TT Iroda által eddig megkötött licencia-szerződések száma: 20, véleményezett K+F szerződések száma: 50 db. Az utóbbi években létrejött spin-off cégek száma: 17 (lsd: TABL_28). Megjegyzés: az OECD 2001. évi ajánlása szerint spin-off bármilyen új cég: 70

   

amelyet közfinanszírozású intézmény vagy egyetem alkalmazottja alapított; amely technológiáját egyetemtől, vagy más közfinanszírozású kutatóintézettől nyerte licenc-eljárás keretében; amelyben egyetem, vagy más nemzeti kutató laboratórium tőkerészesedéssel vesz részt; amelyet közfinanszírozású kutatóintézet alapított.

4.1.4 Intézményirányítás értékelése 4.1.4.1 Intézmény-irányítási folyamatok, eszközök értékelése Alkalmazott menedzsment eszközök értékelése A stratégiatervezés az egyetemi felső vezetés és az érintett szakterületek vezetőinek aktív részvételével, széleskörű konzultáció és a visszacsatolási mechanizmusok eredményeinek feldolgozása alapján történik. A szcenáriótervezés során definiálásra kerültek az intézményi szintű stratégiai célok, a kari célok és a funkcionális stratégiák. A stratégiai menedzsmentért felelős legfőbb grémium a Szenátus által létrehozott Stratégiai Bizottság, amelynek elnöke a rektor, aki az összehangolási, nyomon követési feladatok irányítását az általános rektorhelyettesre ruházta át. A tárgyidőszakban közepén, 2010. évben sor került a stratégiai terv aktualizálására, a nyomon követés állandó feladat volt. A stratégiai kontroll a stratégiai lebontásnak megfelelően működött, a lebontás során meghatározott mutatószámok terv- és tényadatainak összehasonlításával, illetve a stratégai akciók státuszolásával. A teljesítményértékelési rendszer céljainak, tárgyainak és módszereinek meghatározása megtörtént, a szisztematikus használat megkezdődött. Az alkalmazott menedzsment funkciók (SWOT analízis, PEST analízis, Benchmarking) a következő négy funkcióhoz és az egyetem sajátosságaihoz igazodtak: 1. Az oktatási funkció koordinálása, az együttműködésből eredő potenciális szinergikus előnyök kihasználása. 2. A tudományos kutatási funkció minőséi erősítése. 3. Tudományos szolgáltatások erősítése a régió adottságai és igénye alapján. 4. A funkciók megvalósulásának értékelése és az értékelés intézménye (minőségirányítás). A minőségirányítás, fejlesztés terén az integrációt követően jelentős sikereket értünk el, a tárgyidőszakban az egyetem mind a tíz karán készült önértékelés az EFQM Kiválósági Modell kritériumai alapján. Kidolgozásra kerültek az alábbi kérdőívek: munkatársi elégedettségmérés, munkatársi teljesítményértékelés, hallgatói elégedettségmérés a képzésre és a hallgatói szolgáltatásokra vonatkozóan, az oktatói munka hallgatói véleményezése, partneri elégedettségmérések. A kérdőíves felmérések elvégzése, elemzése folyamatosan történik. A minőségfejlesztéssel kapcsolatos dokumentumok, szabályzatok teljes körűen megalkotásra és a Szenátus által elfogadásra kerültek. Az egyetem Minőségfejlesztési Bizottsága minden évre részletes akciótervet dolgozott ki, és azok végrehajtásáról rendszeresen beszámolt a Szenátusnak. Az intézmény szervezeti modelljének értékelése: Az intézmény szervezeti modellje (Rektor, Szenátus, oktatási szervezeti egységek/karok, intézetek/, szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek) általánosságban hasonló a többi egyeteméhez, kivéve a szombathelyi specifikumot, a Savaria Egyetemi Központot (és a földrajzi széttagoltságot). A szervezeti modell fontos eleme az, hogy kellő mértékben biztosítja-e az oktatói és kutatói függetlenséget és a minőséget. Az egyetem küldetésnyilatkozatában hitet tett a minőségi munka mellett és ez az intézményi felépítésben is megjelent (Minőségbiztosítási csoport).

71

A szervezeti feltételek megteremtésekor figyelembe lettek véve a külső, környezeti és belső tényezőket is. A szervezeti kultúra kihat a szervezet tagjainak kompetenciájára, és e tényező határozza meg a képzéseket, szolgáltatásokat igénybevevők által észlelt nívót és elégedettséget. A hálózatos szervezeti struktúra hatékonynak mondható, mert az alkalmazott modell megfelel az intézmény külső és belső adottságainak, illetve támogatja az ezekre épülő egyetemi stratégiát. Az intézmény döntéshozatali modelljének értékelése. Az intézmény legfőbb döntéshozó testülete a Szenátus, amely a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott jogköröket a kari tanácsokra ruházta át. A decentralizált szervezeti struktúrának megfelelően ily módon a döntéshozatal során a szubszidiaritás elve érvényesült, azaz a döntések a megfelelő szinteken kerültek meghozatalra. Figyelemmel voltak a tudományos és oktatói munka függetlenségére és a mindenkin számon kérhető szabályok érvényesítésére. A gazdasági jellegű döntések meghozatala során a Gazdasági Tanács, míg egyéb döntések esetén a Szenátus, illetve a rektor által létrehozott testületek, bizottságok javaslata maximálisan figyelembe vételre került. (Rektori Kabinet, Szenátus állandó bizottságai). A testületi (csoportos) döntéshozatal során jellemző volt a kohézió, amely valószínűleg az erős vezetésnek is betudható. Jellemzőek voltak az egyhangú, illetve konszenzusos döntések, amelyek alapjául a kellő mennyiségű információk szolgáltak. A megszületett döntések a döntéshozó testületek összetartozását erősítve növelték az intézmény működésének hatékonyságát. A racionális döntéshozatal során - a döntések megfelelő szinten történő meghozásán túl – az egyetem mindig nagy figyelmet fordított az időtényezőre is, azaz a döntések megfelelő időben történő meghozatalára, valamint az ellenőrizhetőségre és az ellenőrzésre. 4.1.4.2 A gazdálkodási tevékenység értékelése (TABL_ 29) Az egyetem a gazdálkodási tevékenységet a főbb bevételi források és azok arányainak változásain keresztül értékelte. A 2008. évben volt a legnagyobb arányú a költségvetési támogatás, ennek összege 2011. évre 20%-kal csökkent. A Kormány 1025/2011. (II. 11.) sz. határozatával, az intézményt 856 600 eFt zárolásra kötelezte, amely zárolás gyakorlatilag 2011. évi havi ellátmány csökkenésként jelentkezett. Augusztus végén jött a második zárolás, amely 140 000 eFt elvonását jelentette négy hónapon keresztül. (35 millió Ft-tal tovább csökkent a havi ellátmány). Az egyetem évek óta pénzügyi nehézségekkel küszködik, az elmúlt években konszolidációs intézkedések végrehajtására (létszámcsökkentés, tevékenység kiszervezés stb.) került sor. Az intézményben három féle intézkedési terv csomag lépett életbe a jelentős mértékű költségvetési támogatás csökkenés következtében: 1. Zároláshoz kapcsolódó intézkedési terv 2. Foglalkoztatással kapcsolatos intézkedési tervek 3. Közoktatási intézmények intézkedési tervei A bevételi források arányában átrendeződés történt. A 2008. évben a költségvetési támogatás aránya az összes bevételen belül 72%-ot tett ki, míg ez az arány 2011. évben 52%-ra csökkent. Egyre jelentősebbé vált az elmúlt években a támogatáson felüli bevételek súlya, amelynek következtében a 28%-os arány a vizsgált időszak végére 48%-ra növekedett. A növekedés 2008. évtől kezdve látható mind a működési bevételek, mind pedig az átvett pénzeszközök esetében, amely így képes volt némileg ellensúlyozni a költségvetési támogatás folyamatos csökkenését. Működési bevételeken belül legjelentősebb tétel a szolgáltatások ellenértékeként kapott bevétel: a tanfolyamok és költségtérítéses képzésekből, a kollégiumi 72

vendégszállásból, valamint a kutatási szoláltatás ellenértékeként kapott bevétel. Összességében 20%-kal emelkedtek a működési (saját) bevételek 2008. évhez képest. A növekedés oka, a valós piaci viszonyoknak megfelelő képzési szerkezet kidolgozása, az aktív beiskolázási tevékenység magalapozása, a rendelkezésre álló erőforrások ésszerű kihasználása. Az átvett pénzeszközök közel megháromszorozódtak a 2008-2011-ig tartó időszakban, amely a jelentős mértékű pályázati aktivitás, - EU célelszámolással kapott pályázatokhoz kapcsolódó működési és felhalmozási célú bevételek, - valamint a szakképzési hozzájárulásból befolyt bevételek növekedésének következménye. A Társadalmi Megújulási Operatív Programok keretében elnyert pályázatok jelentősen emelik az egyetem oktatási piacon meglévő versenyképességét. A tananyagfejlesztéssel kapcsolatos programok nagyban segítik az intézmény oktatás színvonalának emelését, az elkészült tananyagok által az intézményünk ismertségét. Az egyetem azon intézmények közé tartozik, akik infrastruktúra fejlesztésre és felújításra PPP beruházás keretében 6 nagy projektben több mint 12 milliárd Ft értékben valósított meg fejlesztést. A megvalósult fejlesztések az oktatási körülmények mellett a kollégiumi, diákotthoni kapacitás minőségét is javították. Ennek következtében az egyetem bevételi lehetőségei is növekedtek, a szálláshelyek piaci értékesítési lehetősége kedvezőbb kihasználást biztosított a korábbi időszakhoz képest. Hozzávetőlegesen az egyetem kiadásainak 40%-át a személyi juttatások, valamint azok járulékai teszik ki. A költségvetési támogatás drasztikus csökkenése miatt azonban kevesebb személyi juttatás került elszámolásra költségvetési támogatás terhére, és a további kifizetés saját bevételből, illetve pályázatokra átterhelve történt. Összességében elmondható, hogy az egyetem kiadásinak 40%-át a dologi kiadások jelentik. Ez az arány változatlannak tekinthető a 2008-2011. tartó időszakban. A dologi kiadásokban bekövetkezett összegszerű növekedés, a hajtó és kenőanyagok árainak folyamatos emelkedése, a PPP-hez kapcsolódó árfolyam módosítás, valamint az ÁFA többszöri emelésének következménye. Az egyéb folyó kiadásokban jelennek meg a befizetési kötelezettségek: maradvány visszafizetés, rehabilitáció, a különféle adók, hatósági és biztosítási díjak, bankköltség. Emelkedtek a közüzemi díjak is: gázdíj, villamos energia díj, víz és csatornadíj. A közüzemi költségek csökkentése érdekében 2011. évben kilépett az Egyetem az energia piacra, amely következtében megtakarítás várható az elkövetkezendő években. A felújítás és a beruházás projektek, illetve egyéb pályázatok, valamint a tárgyévet megelőző év szakképzési hozzájárulás felhasználásával történt. Költségvetési támogatás terhére a „kötelező” jellegű beruházásokon kívül további beruházásra a szűk keret miatt nem volt lehetőség. A tartozások állománya nagyságában ingadozás tapasztalható a vizsgált évek távlatában, amely összességében csak kis mértékben csökkent. Az egyetemi összes lejárt szállító állomány 2008. évben 766 millió Ft volt, amely a 2010. évben a megnövekedett pályázati aktivitás miatt ismételten jelentősen megnövekedett, így összege 1 247 millió Ft volt. A növekedés okai elsősorban az elnyert TIOP, TÁMOP, NYDOP, KEOP, pályázatok finanszírozásában kereshető. 2011. év végére ismételt csökkenés következett be, így állománya 932 millió Ft volt. A jövőben is cél tehát a szállítói állomány visszaszorítása, a fizetési határidők szigorúbb betartása s ezáltal az intézmény szállítókkal szembeni pozitív megítélésének fenntartása, javítása. A vagyoni helyzet a mérlegből vett adatokkal és ezekből képzett mutatószámokkal lehet jellemezni. Tárgyi eszközök értéke közel 40%-kal emelkedett 2011. év végére, és szembetűnő növekedés a gépek, berendezések beszerzése terén tapasztalható, amely a pályázatokból, valamint a szakképzési hozzájárulás felhasználásából keletkezett. További jelentős változás a beruházás, illetve felújítás esetében látható, amely a pályázati források beáramlásának 73

köszönhető. Egyik kiemelkedő beruházás a TIOP projekt keretében megvalósult Kutató Labor és Tudományos Látogató Központ. Bevételek típusai (m Ft) Állami támogatás Működési (saját) bevétel Átvett pénzeszköz ebből működési célra ebből felhalmozási célra Egyéb bevétel Pénzmaradvány igénybevétele Kiadások típusai (m Ft) Működési kiadások ebből Személyi kiadás ebből Dologi kiadás Felhalmozási kiadások ebből Beruházás ebből Felújítás ebből Egyéb felhalmozás Lejárt kötelezettségállomány (m Ft) 1-30 nap között 31-60 nap között 61-90 nap között 90 napon túl lejárt Vagyon (m Ft) Immateriális javak Vagyoni értékű jogokra adott előleg Ingatlanok és vagyoni értékű jogok Gépek, berendezések, felszerelések Járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásra adott előlegek Tárgyi eszközök értéke összesen Befektetett eszközök összesen

2008

2009

2010

11 661 2 769 1 795 1 243 552 0 175

10 349 2 651 1 838 1 286 530 0 97

10 359 3 088 2 475 1 240 1 235 0 152

2008

2009

2010

14 950 6 265 5 408 1 350 1 008 342 0

14 044 5 469 5 712 739 457 282 0

14 526 5 739 6 138 1 391 970 421 0

2008

2009

2010

396 218 25 127

285 260 18 266

695 310 31 211

2008

2009

2010

76 0 7 103 1 305 110 0 0 4 8 522 8 737

71 0 7 174 1 089 109 0 0 0 8 373 8 586

53 0 7 648 1 102 90 0 458 0 9 299 9 492

74

2011 9 365 3 311 5 181 2 344 2 837 0 163 2011 14 890 5 645 6 674 3 119 2 938 181 0 2011 474 160 75 223 2011 235 0 7 823 1 932 129 0 1 946 0 11 830 12 203

2011. év

Vállalkozás

Fő tevékenységi kör

Intézményi részesedés (%)

Árbevétel (m Ft)

Nyereség (m Ft)

Intézmény részére kifizetett osztalék (m Ft)

UNIVERSITAS FIDELISSIMA Kereskedelmi, Szolgáltató és Üzemeltető Kft.

Ingatlankezelés

100

676

32

0

PANNON FAMULUS Kereskedelmi Szolg. Kft.

Szállodai szolgáltatás

100

439

26

0

Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft.

Műszaki kutatás fejlesztés

100

na.

na.

0

Nyugat-magyarországi EgyetemERFARET Nyugatmagyarországi Egyetem Erdő- és Fahasznosítási Tudásközpont Nonprofit Kft.

Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés

100

199

150

0

EPONA-ARRABONA Spanyol Lovasiskola Kft.

Ló, lóféle tenyésztés

51

nr.

nr.

0

SOPRONTISZK Szakképzésszervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft.

Szakmai középfokú oktatás

17

Összes bevétel: 131

Közhasznú eredmény: 0

0

4.1.4.3. Pályázati abszorpciós képesség és forrásbevonó képesség elemzése (TABL_30) A kutatás-fejlesztés terén felkínált pályázatokból, a kutatási témáinkhoz és fejlesztési céljainkhoz kapcsolódó pályázatokon teljes körűen részt vettünk. Tudományterületet vizsgálva, elsősorban a természettudományhoz kapcsolódó karokon foglalkoztatottak nyújtottak be pályázatokat. A pályázati rendszerben történő változást, a 2007 – 2013 időszak között végrehajtott – végrehajtandó, uniós forrásból származó támogatások megjelenése eredményezett. Az UMFT pályázatok megjelenésével nagymértékű növekedés indult meg az intézményben, az infrastruktúra és a további tudásfelhalmozás terén. Az intézmény is kereste azokat a kiugrásra lehetőséget adó pontokat, amelyek segítségével egy – egy szakterületet átfogóan kutatva, lépéselőnyre tehet szert a már kutató egyetemi címet elnyert intézményekkel szemben. A pályázati aktivitás – köszönhetően az uniós forrásból származó UMFT projekteknek -, soha nem látott méreteket öltött az intézménynél. Ezen pénzek keretében tud az intézmény hozzájutni olyan eszközökhöz, berendezésekhez, amelyeket e források nélkül lehetetlen lenne beszerezni. Természetesen ott van a dolog utófinanszírozásból származó hátránya is. Az egyetemnek mérhetetlen nagyságú pénzeket kell előfinanszírozni ezen projektek megvalósítása során, amely komoly likviditási problémák elé állatja az intézmény vezetését. A szállító állomány növekedése, a fizetési problémák, a kiélezett likviditási helyzet, mind a projektek megvalósításának következménye. Párhuzamot vonva az előnyök és a hátrányok 75

közt, egyértelműen kimondható, hogy továbbra is a projektek megvalósításában látható fejlődési irány. TIOP és TÁMOP programok teljesen új kihívást jelentettek és jelentenek ma is az egyetem vezetése és a karok számára. Nagyságrendekkel nagyobb pénzösszegeket lehetett megpályázni és sikerült elnyerni kutatásra, illetve kutatási célú beruházásra. Ezzel együtt az elnyert pályázatok működtetése, menedzselése, megvalósításuk koordinálása új, a korábbiaknál összetettebb és a nagyságrendek ismeretében az eddigieknél lényegesen felelősségteljesebb munkát követel meg a vezetőktől, melynek során olyan tevékenységeket is el kellett sajátítanunk, mint pl. a „közbeszerzési eljárások” lebonyolítása, melyekről köztudott, hogy bonyolult procedúrák. Össze kellett hangolni a gondolkodásmódot és a részfeladatokat, azok megfogalmazását, majd a pályázat elnyerését követően a végrehajtást egységes szemléletben kellett menedzselni. Ebben az időszakban az első és legjelentősebb nagyságú projekt a TIOP 1.3.1 Infrastrukturális fejlesztés, amelynek keretében Központi laboratórium és Látogatóközpont építése kezdődött 2010. évben. A beruházás keretében került felújításra a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar „B” épületszárnya, az Apáczai Csere János Kar tetőtér beépítése, és a SEK labor felújítására is. A záró szakaszban a Központi laboratórium eszközbeszerzésinek időszaka lesz. A jelentős összegeket elnyert TÁMOP projektek: TÁMOP 4.2.1. Program címe: A tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz- és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése Projekt címe: eCompetence Multidiszciplináris Egyetemi Tudásmenedzsment rendszer fejlesztése és regionális innovációs keretrendszert megalapozó szervezeti fejlesztések a Nyugat-magyarországi Egyetemen TÁMOP 4.2.2.Program címe: Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Projekt címe: ERDŐ- és MEZŐGAZDÁLKODÁS, valamint a MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS TECHNOLÓGIÁK és a KLÍMAVÁLTOZÁS TÁMOP 4.2.3. Program címe: Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja Projekt címe: "Science withoutborders" - "Tudás határok nélkül". Tudásdisszemináció a Nyugat-magyarországi Egyetemen TÁMOP 4.2.1/B Program címe: A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztésinnováció-oktatás fejlesztésén keresztül Projekt címe: Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen TÁMOP-4.2.2/B-10/1 Projekt címe: TALENTUM – Hallgatói tehetséggondozás komplex feltételrendszerének fejlesztése a Nyugat-magyarországi Egyetemen Általános cél, hogy az Egyetem tehetséggondozó műhelyeinek (Doktori Iskolák, szakmai műhelyek, TDK Körök, szakkollégiumok) összehangolt fejlesztése valósuljon meg: a tehetségek egyéni fejlődési lehetőséget kapjanak, és az oktatásban kialakuljanak azok az útvonalak, amelyek a tehetségeket a tudományos pálya felé irányítják. Emellett cél, hogy a hallgatókat ösztönözzük arra, hogy mielőbb bekapcsolódjanak a tudományos kutatásokba, eredményeiket tudományos diákköri konferenciákon (TDK) mutassák be, csatlakozzanak a szakkollégiumokhoz, a legkiválóbbak jelentkezzenek a doktori képzésre. Az egyetem 76

komplex képzési struktúrájából adódóan több karon is folyik művészeti képzés (zenei, képzőművészeti, iparművészeti, irodalmi). Operatív célok:  A doktori képzés színvonalának emelése további kiváló oktatók-kutatók bevonásával a képzési rendszerbe.  A tehetséges hallgatók tudományos diákköri tevékenységének fejlesztése: a kiemelkedő képességű hallgatók tudományos érdeklődésének felkeltése tanulmányaik korai szakaszában (BA, BSc).  A szakkollégiumok működésének támogatása, kiterjesztése. Jelentős számban nyert el az intézmény tananyagfejlesztéssel kapcsolatos projektet, amelyek zárása a vizsgálta időszak alatt megtörtént már. Komoly eredményeket tud felmutatni ezen a téren is az intézmény. A vizsgált három évben összesen 368 pályázat került beadásra, amelynek az 52%-a vagyis 191 darab pályázat nyert. A hazai pályázatok tekintetében eredményesebb volt a tevékenység, a beadott pályázatok 62%-a nyertes volt. A beadott hazai pályázatok száma háromszorosa volt a nemzetközi pályázatoknak. 2010. évben az előző években beadott és elnyert nagyszámú pályázat végrehajtása lekötötte a kutatók, a pályázatot benyújtók energiáját. Az elnyert pályázatok futamideje általában 12 - 24 hónap között változott, ami szerint a 2009-ben elnyert pályázatok 2010 és 2011. évben zárultak. Emiatt a beadott pályázatok száma 2009. évhez képest 2010. évben 42 darabbal, 2011. évben 99 darabbal csökkent. Eredményesség tekintetében, az UMFT és az USZT kiírás következtében, a hazai pályázatokon indult sikeresebben az Intézményünk. A nemzetközi pályázatoknak több mint ötszöröse az elnyert hazai pályázat. A támogatások összértékét, a pályázati kiírások nagyon pontosan behatárolták. Az elnyert összeg több mint 12 milliárd Ft volt a három évben, amelynek nagyon elenyésző része került visszafizetésre. A projektekhez az intézménynek 677 millió Ft önerőt kellett biztosítania, ami jelentős terhet jelentett az intézmény részére. A projektek végrehajtása jelentős energiákat kötött le a munkaidőben, és azon túlmenően is. Az alapfeladat ellátásával párhuzamosan teljesített projektekben foglalkoztatottak száma – a vizsgált év október 15-i statisztikai létszámfelvétel alapján - 2009-ben még csak 43 fő volt, míg 2010. évben már 258 fő, 2011. évben pedig 248 fő. A pályázatban résztvevők száma ennél jóval nagyobb, hiszen sok esetben került bevonásra megbízási szerződés keretében, nem az intézmény alkalmazásában foglalkoztatott szakember. Összegezve az elmúlt három év pályázati tevékenységét megállapítható, hogy jelentős tudás halmozódott fel a résztvevők ismeretiben, amelyet akár az alapfeladat ellátása, akár a gazdaság új ismeretekkel történő ellátása tekintetében felhasználhat, és ezzel együtt a megvalósított infrastruktúra, eszköz beszerzések segítségével, színvonalasabb oktatási tevékenység érhető el.

77

Beadott pályázatok száma Kar/szervezet i egység

Hazai

Elnyert pályázatok száma

Nemzetközi

Hazai

Elnyert támogatások összértéke (mFt)

Nemzetközi

Hazai

Nemzetközi

2009 2010 2011 2009 2010 2011 2009 2010 2011 2009 2010 2011 2009 2010 2011 2009 2010 2011 EMK FMK KTK BPK AK GEO MÉK SEK Központi

19 19 1 1 10 10 19 36 11

14 18 0 1 5 4 15 20 14

13 8 3 1 7 3 5 19 7

4 2 4 0 2 7 12 1 0

4 4 0 0 2 5 8 2 0

5 7 0 0 3 1 6 6 0

10 11 1 0 6 4 7 24 15

8 9 0 1 4 2 4 8 9

6 7 2 1 4 2 0 10 7

0 0 0 0 2 0 2 0 0

3 0 0 0 2 3 6 1 0

3 3 0 0 0 1 1 2 0

153 103 128 166 0 0 0 42 13 48 38 272 141 30 273 498 5 999 2 657

49 161 5 1 5 228 0 89 4

0 0 3 0 75 0 124 0 0

34 0 0 0 9 50 448 0 0

229 83 0 0 0 218 11 14 0

Összesen

126

91

66

32

25

28

78

45

39

4

15

10

6 745 3 816

542

202

541

555

Kar/szervezet i egység

2009 EMK FMK KTK BPK AK GEO MÉK SEK Központi Összesen

Visszafizetett támogatások összértéke (mFt) Pályázati bevételből foglalkoztatott Hazai Nemzetközi munkatársak száma

Biztosított önerő mértéke (mFt)

4

2

2010 3 10

2011 0 8

2009

2010

2011

4 5 0

50 480

0 12 6 2 99

0

0 5 0 0 1

536

132

8

16

2009

2010

2011 3

18

2 3

4

0

0

1 5

22

0

0

3

2009

2010

2011

12 3 0 0 0 2 26 0 0

75 29 2 0 2 9 51 45 45

64 53 1 14 2 2 45 37 30

43

258

248

4.1.4.4. Infrastruktúra menedzsment és vagyongazdálkodási tevékenységek értékelése Az intézmény gazdálkodási rendszere részben önszabályozó módon, a keretgazdálkodás alapján, az infrastruktúra fenntartás, fejlesztés, és gazdálkodás feltételeit, és indikátorait kertrendszerbe tömöríti. A nagyszámú paraméterek miatt az alábbi táblázatokban foglalt mutatók tendenciákat jelölnek, tájékoztató adatokat tartalmaznak. Emelkedtek az infrastruktúra kapacitás minőségi és mennyiségi mutatói, csökkent a hallgatói, alkalmazotti létszám. Az IFT korábbi célkitűzéseinek részben ellentmondó folyamatok valósultak meg. A korábbi fejlesztési tervek általános hallgatói létszám emelkedést feltételeztek, ezzel összhangban célunk volt az infrastruktúrafejlesztés, valamint az infrastruktúra-menedzsment és a vagyongazdálkodási tevékenység fejlesztése. Cél volt továbbá az intézmény ingatlan vagyonának egységes központi nyilvántartási rendszerbe foglalása. Ennek feltételeként, a 2008. január 1-jétől működtetett Egységes Gazdálkodási Rendszere (EGR) 2011. október 31től kibővítésre került a továbbfejlesztett Létesítmény Gazdálkodási Modullal (LGR), illetve az ehhez kapcsolódó Archi FM Létesítmény Menedzsment alrendszerrel, amely az épített infrastruktúra valamennyi, az intézmény számára lényeges műszaki, kapacitás, kihasználtság, 78

állag-állapot adatot biztosít, lehetővé téve a hatékony infrastruktúra menedzsment tevékenységet. A tárgyidőszak végén az adatbázis a nagyszámú épület felmérési feladat miatt még nem teljes. Infrastrukturális kapacitások értékelése a hallgatói, munkavállalói létszámok tükrében: A képzési rendszer és a K+F kutatások feltételrendszereihez kapcsolódó infrastrukturális kapacitások kiszolgálása érdekében, a szükségszerű kiszolgáló infrastruktúra felújítása, bővítése a tervezett mértékben valósult meg. A kapacitás igények kielégítése, legnagyobb részben a kialakult elhelyezések átalakításával, a képzéshez, kutatáshoz közvetlenül kapcsolódó területek arányának emelésével, az állag és állapot miatt korábban nem hasznosított területek bevonásával történt. Az infrastrukturális kapacitások alakulása: Kód

2008.év

2009.év

2010.év

2011.év

11-

Oktatási helyiség (m²)

Funkció

57719

57719

58523

58523

21-

Oktatáshoz kapcsolódó helyiség (m²)

49590

50184

50407

52077

23-

Könyvtár (m²)

4433

4433

4433

4433

25-

Központi irodák és hivatalok (m²)

2838

2838

2838

2838

51-

Kollégium (m²)

51250

51250

51250

51250

52-

Pihenés, rekreáció (m²)

2811

2811

2811

2811

53-

Szolgálati és vendéglakás( m²)

2085

2085

2085

2085

56-

Önálló kutatási részleg (m²)

0

0

0

0

170 726 15 470

171 320 14 079

172 347 12 904

174 017 12 629

Munkavállalói létszám:

1 720

1 681

1 714

1 618

hallgatói létszám/összes m²

11,04

12,17

13,36

13,78

hallgató létszám/Oktatási m²

3,73

4,10

4,54

4,63

munkavállaló létszám/összes m²

99,26

101,92

100,55

107,55

munkavállaló létszám/Oktatási m²

33,56

34,34

34,14

36,17

Összes alapterület (m²): Hallgató létszám:

Az intézményben a tervezett fejlesztési programok megvalósulásával a kiemelten kezelt funkciók területének aránya 3,1%-al emelkedett, ami javítja a képzés és a kutatás minőségi feltételeit és kapacitását. A kutatás-fejlesztéshez, a képzéshez kapcsolódó alapterületek, kapacitásának megfelelő szintre történő emelésére helyeződött a hangsúly. Önmagában a demográfiai okokra épülő hallgatói létszám csökkenés a mutatók kedvező alakulását jelenti, de nem tükrözi a minőségi mutatók változását. Jelentősen javult a minőségi képzés - kutatás fejlesztésének, valamint az intézmény kedvező „piaci” megjelenésének infrastrukturális feltételrendszere. Kihasználtsági, eszközhatékonysági mutatók: Mutatók

2008

2009

2010

2011

Helyiséggazdálkodás 1 hallgatóra jutó oktatási m2

3,73

4,1

4,54

4,63

1 hallgatóra jutó összes m2

11,04

12,17

13,36

13,78

oktatási helyiségek átlagos kihasználtsága

83,50%

85,50%

88%

87,50%

Oktatási helyiségek átlagos telítettsége

78%

80,50%

82%

81,50%

a 30 fő feletti tantermek kihasználtsága

83%

86,50%

89,50%

86,50%

a 30 fő feletti tantermek telítettsége

83,50%

85,50%

88,50%

88%

a 30 fő alatti tantermek kihasználtsága

88,50%

90,50%

92,50%

91,50%

72%

74,50%

76%

75,50%

73,50%

76%

78%

77%

A 30 fő alatti tantermek telítettsége Laboratóriumok, szám.gép termek és tanműhelyek kihasználtsága

79

Mutatók Laboratóriumok, szám.gép termek és tanműhelyek telítettsége Egyéb eszközök

2008

1 hallgatóra jutó számítógép-terminálok száma

2009

2010

2011

79%

80%

82,50%

82%

0,067

0,085

0,1

0,11

70,3

72,2

72,75

75,7

1 hallgatóra jutó könyvtári állományi egység

A belső szolgáltatások ellátásához kapcsolódó infrastrukturális kapacitások: A munkavégzéshez kapcsolódó infrastruktúra jelentős fejlesztése eredményeként, az előadótermeknek és a gyakorlati oktatás helyszíneinek, a kutatói munkahelyek befogadó képességének növelésére került sor. Az elhelyezések minősége, technikai felszereltsége, az informatikai infrastruktúra a kor igényeinek megfelelő módon került kialakításra. Az átalakulóban lévő képzési struktúra, a változó, bővülő igényeinek kielégítése, a hallgatói létszám jelenlegi csökkenő tendenciájának kompenzálása, az elitképzés és tehetséggondozás további feladatai, folyamatos infrastruktúra fejlesztéseket és a már megvalósult fejlesztések szinten tartását igényli. Az alábbi fejezeteket érintően, az intézménynél bevezetésre került a két éves időtartamot átfogó, évente összeállításra kerülő Vagyongazdálkodási Terv készítése. Tartalma, negyedéves ütemezésben, az építési beruházási feladatok, a tárgyi eszköz beszerzési feladatok, valamint a vagyonelem hasznosítási feladatok megtervezése, a források, illetve a bevételek felhasználásának meghatározása mellett. Valamennyi kar, keretgazdálkodási egység, a gazdálkodásából adódó alapvető érdeke és igénye, hogy a használatában lévő infrastruktúra kapacitásainak kihasználtsága a lehető legmagasabb szinten legyen tartható, valamint a hasznosítható kapacitások bevételeket termeljenek, a kapacitás feleslegek leépítésre kerüljenek. Infrastrukturális kapacitások fenntarthatóságának értékelése: Az infrastrukturális kapacitás fenntarthatóságát részben a költségvetési támogatás, s részben a pályázati tevékenységből befolyó bevétel biztosította. A jövőbeni alakulása nagymértékben függ a pályázati lehetőségeinktől. Infrastruktúra hasznosításából származó bevételek értékelése: Az infrastruktúra hasznosításából befolyó bevételek a tagolt telephelyi adottságokból következően jelentős eltéréseket mutatnak. A hasznosítást a potenciális fizetőképes kereslet szűkülése korlátozza. Többségében bérleti konstrukcióból származó bevételek a működés finanszírozását egészíti ki. Több, ismételt ingatlan értékesítési eljárás, az elmúlt időszakban eredménytelenül zárult. A feleslegessé vált értékesítésre/hasznosításra javasolt vagyonelemek: Sorsz. Vagyonelem megnevezése

A vagyonelem címe

2

Kollégium (valamikori „Fekete Mosonmagyaróvár, Sas szálloda”, műemlék épület) Fő, utca 9 Tudásközpont, Budai út Szfvár, Budai u.43.

3

Bodajki Oktatóbázis

1

5.

8053 Bodajk, Varjúvár Oktatási épület Mosonmagyaróvár, Deák Ferenc tér 1 Kollégiumok mögötti belterület Mosonmagyaróvár

6.

Belterületi ingatlan

7.

„új Baromfi Kísérleti telep”

4.

Helyrajzi Mennyiség szám vagy VTSz 274

044

480

bérbeadás/értékesít és bérbeadás

115

Épület: 1106 m²

értékesítés

1062/35, 1062/37 739/3

Földterület: 52 987 m²

értékesítés

Földterület: 35 789 m²

értékesítés

0402/7, 0402/8

Földterület: 21 148 m²

értékesítés

8483/6

Mosonmagyaróvár, Pozsonyi u. 4. Mosonmagyaróvár, Pozsonyi út menti

80

Földterület: 1856 m² Épület: 894 m² 2033

Hasznosítás módja (bérbeadás, értékesítés) értékesítés

Sorsz. Vagyonelem megnevezése

A vagyonelem címe

Helyrajzi Mennyiség szám vagy VTSz

Hasznosítás módja (bérbeadás, értékesítés)

külterületi ingatlan 8.

Sukorói gyakorlóbázis

étékesítés

Szolgálati lakás

8096 Sukoró, 794 Földterület: 400 m² Sorompóvölgy u . 1 Szfvár, Budai u. 8688/13/A/20 Épület: 55 m²

9. 10.

Szolgálati lakás

Szfvár, József u.

8697/1/A/38 Épület: 55 m²

értékesítés

11.

Szolgálati lakás

Szfvár, Sarló u.

8636/6/A/17 Épület: 52 m²

12.

Zártkert, üdülő

Kőszeg, Királyvölgy

bérbeadás/értékesít és értékesítés

7258/2

Földterület: 5855 m² Épület: 533 m²

bérbeadás

Kapacitásfelesleg azonosítása, értékelése: A kari, illetve a keretgazdálkodási egységek folyamatosan figyelemmel kísérik az esetleges kapacitás feleslegek kialakulását. A kapacitás feleslegek azonosítása folyamatos, hasznosítása közvetlen érdeke az adott szervezeti egységnek. Kapacitásigények azonosítása, értékelése: A kari, illetve a keretgazdálkodási egységek részéről megfogalmazódó kapacitás igények korlátozottan, és teljességgel indokolt esetben merülhetnek fel. A többlet kapacitás igények finanszírozása csak bevételeik, forrásaik terhére lehetséges, ezért a felmerülő kapacitás igények azonosítása a kapacitás igény kialakítása és fenntartása forrásai azonosítását is jelenti. 4.1.4.5 Humánerőforrás értékelése Az intézmény költségvetésben engedélyezett létszáma 1771 fő, 2011-ben 1723 főt foglalkoztattak. A teljes munkaidős létszám 1546 fő, a részmunkaidős 177 fő. A felsőoktatásban foglalkoztatottak létszáma 1374 fő, ebből teljes munkaidős 1241 fő, részmunkaidős 133 fő. Oktatók és kutatók munkaköri megoszlásának értékelése Az 1374 fő foglalkoztatottból az oktatók- kutatók létszáma 703 fő, ebből 685 fő oktató, 18 fő kutató. Munkaköri megoszlás szerint: 10,8% egyetemi tanár, 30,3 % egyetemi docens, 4,8% főiskolai tanár, 12,8% főiskolai docens, 18,5% adjunktus, 12,0% tanársegéd. A docensi kar magas aránya jó alap az egyetemi tanárok jövőbeli arányának növelésére. A 30,5% tanársegéd és adjunktus biztosítja az utánpótlást.

81

Oktatói és kutatói korösszetétel értékelése Az 5570 év közötti korosztály az oktatói-kutatói létszám 32 %-át teszik ki, ezen belül a 60 év felettiek aránya 19,1 %. A népes 35-44 év közötti korosztály (30,4 %) biztosítja az oktatói utánpótlást.

Oktatóikutatói munkakörben foglalkoztatottak minősítettségének értékelése. A 685 fő oktatóból 450 fő (65,7%) minősített. 412 fő teljes munkaidős minősített oktató és 16 fő minősített kutató dolgozik az intézményben. A minősítettség megoszlása: PhD 68,2%, tudományok kandidátusa 19,5 %, MTA doktora 5,5%, DLA tudományos fokozat 6%, akadémikusok (70 év alatt) 0,5 %. Növelni kell az MTA doktora címmel rendelkezők és az akadémikusok arányát. Tudományterületek szerinti megoszlás: természettudományok 17,%, műszaki tudományok 10,7%, agrártudományok 22,7%, társadalomtudományok 14,7%, bölcsészettudományok 28,7%, művészetek 5,5%. 1 fő rendelkezik a hittudományok területén szerzett PhD tudományos fokozattal. Oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak arányának értékelése az összes foglalkoztatotthoz képest. Az alkalmazottak létszáma az oktatói, kutatói kar 97,9%-a. A 82

magas arányt (részben) az magyarázza, hogy az egyetemen a kutatás-fejlesztés, a gyakorlati oktatás és képzés mint labor és műhely, mint terepi szinten csak nagyszámú segédszemélyzettel valósítható meg. Az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken.

Központi és decentralizált szervezetekben foglalkoztatott adminisztratív munkatársak létszámának értékelése. A központi és decentralizált szervezetekben foglalkoztatott adminisztratív munkatársak létszáma 236 fő, az összes alkalmazotti létszám 35,1%-a.

A foglalkoztatottak (oktatók, kutatók, egyéb munkavállalók) továbbképzésével kapcsolatos intézményi szerepvállalás értékelése. Az intézmény minden erkölcsi, szakmai és (a lehetőségekhez mérten) anyagi támogatást megad közalkalmazottjainak a továbbképzéshez mind országos, mind nemzetközi színtereken. Támogatja a tudományos fokozat, illetve a másoddiploma megszerzését. A szakalkalmazottak esetében elősegíti a szakterületükhöz szükséges felsőfokú képzettség megszerzését. Belső karriermenedzsment eszközök értékelése. A karok vezetői az oktatók számára életpályamodellt dolgoztak ki, ezeket a kari Tudományos Bizottságok rendszeresen értékelik. Anyagi támogatást nyújtanak az MTA doktora tudományos cím megszerzéséhez és a tudományos publikációk megjelentetéséhez. Támogatják - saját forrásból is - előadások tartását és a kutatásokban való részvételt külföldi egyetemeken. Biztosítják a nemzetközi 83

konferenciákon való aktív részvételt. Publikációs adattár létrehozásával lehetővé teszik, hogy minden oktató és PhD hallgató publikációja, valamint az adott szervezeti egység tanulmányai, kutatási jelentései széles körben hozzáférhetőkké váljanak. 4.1.4.6 Intézményi szolgáltatások értékelése (TABL_ 31) A felsőoktatásban töltött időszak intenzív szakasz a fiatalok életében, amely együtt jár a személyiség átalakulásával is. A társadalmi rétegváltás és a földrajzi környezetváltás a korábbi társas közegéből egy teljesen más, önformáló folyamat időszakába helyezi a fiatal továbbtanulót. A növekvő autonómia, a változás, váltás kényszere komoly mentálhigiénés kockázati tényező, amely új szerepek és kompetenciák elsajátítását igényli ebben a fejlődési feladatokban, gazdag életszakaszban. Kiemelten fontos ezért a tanácsadói szolgáltatások biztosítása. Megváltoztak a hallgatói elvárások a felsőoktatási intézményekkel szemben. A hallgatók személyközpontú, a személyes fejlődést optimálisan szolgáló felsőoktatási környezetet keresnek szolgáltatások formájában. Azt várják a felsőoktatási intézményektől, hogy szolgáltatásaikat lehetőség szerint a hallgató lakhelyéhez közel nyújtsák. Kényelemre és pontos kiszolgálásra vágynak a nap huszonnégy órájában: udvarias, szolgálatkész munkatársakra a tanulmányi osztályokon, pontos nyilvántartási rendre és naprakész ellátásra a szociális szolgáltatások területén. Nem szívesen fizetnek olyan programokért, ellátásért, amit nem vesznek igénybe (kosárlabdalabdarúgócsapat, számukra elérhetetlen, a versenysport által leterhelt sportlétesítmények, egyetemi színpad vagy zenekar fenntartása). Azok a hallgatók, akik pedig fizetnek tanulmányaikért, ezeket a szempontokat még fontosabbnak tartják. A diákok közötti kapcsolatok hálózata is gyengülni látszik. A diákok visszahúzódóvá válhatnak. A hagyományos párkapcsolatok helyett a fiúk és lányok csoportos szórakozása „bulizása” a jellemző. Ez kockázatmentesebb kapcsolati formát jelent. A felsőoktatási rendszer átalakításának következtében várhatóan különféle nemzetek, nemzetiségek és társadalmi rétegek gyermekei tanulnak majd a Nyugat-magyarországi Egyetemen. A társas sokszínűség következménye, hogy a campuszok és kollégiumok társasági élete egyre széttöredezettebbé válik. Annak ellenére, hogy egyetemünk soha nem látott programkínálattal várja hallgatóikat. Csökken az érdeklődés a hallgatói szervezetekben való részvétel iránt is. Karrierjük szempontjából pedig hasznosítható tudást keresnek és az ahhoz vezető tanácsadói támogatást. Mentorálás, életvitel, karrier, mentálhigiénés tanácsadás Az egyetemen az elmúlt néhány évben a hallgatókat közvetlenül érintő szolgáltatások tekintetében a kari szolgáltatások nem működtek összehangoltan és a szándék vitathatatlan megléte ellenére nagyon eltérő aktivitásokat tudtak felmutatni. A kari szinten működő karrier irodák ugyanakkor a tanácsadási szolgáltatással, és rendezvényeikkel folyamatosan biztosítják a hallgatóknak a munkaerőpiaccal való aktív kapcsolattartást. Az irodák minden képzési helyen megtalálhatók, ám működésüket és sikerességüket tekintve jelentős szórást mutatnak. A Nyugat-magyarországi Egyetem tanácsadó szolgáltatása, információs, mentálhigiénés, prevenciós feladatokat lát el. Proaktív módon segít az életpálya-építésben, a hallgatói önállóság, életvezetési kompetencia kiépítésében. A munkaerő-piaci keresletet is közvetíti a Hallgatói Szolgáltató Iroda, amely magában foglalja a Karrier Irodákat is és lehetővé teszi az egyetemi szinten összehangolt szolgáltatói tevékenységet. Tehetséggondozás A Nyugat-magyarországi Egyetem Tehetségtanácsa kidolgozta Tehetségkoncepcióját, amelyet a Szenátus 2011-ben elfogadott. Ennek lényege, hogy támogassa a Tudományos Diákkörök, a Szakkollégiumok és a Doktori Iskolák munkáját. Nem csak a mentorálás, de a 84

tehetséges hallgatók felfedezése is a program része. Az egyetem, együttműködési megállapodást kötött a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségével, ezzel kötelezettséget vállalt, hogy a magyar felsőoktatási intézmények közül többek között, zászlóvivője lesz a Nemzeti Tehetségprogramnak. A Benedek Elek Pedagógiai Kar, akkreditált, regionális Tehetségpont lett, melynek segítségével valamennyi kar megerősítette kapcsolatait a küldő középiskolákkal, ahonnan tehetséges diákokat várják és bevonják az egyetemi kutatásokba. Bemutatkozási lehetőséget adtank számukra fiatal tudósként, ezzel is erősítve az egyetemmel történő kapcsolatfelvételüket, valamint tudományterületeink, képzéseink iránti érdeklődésüket. A tehetséges fiatalok pályaorientációját, sikeres életvitelét a karok karrierközpontjai segítik. Kollégiumok Sopronban az egyetem, erre a területre szakosodott Kft-jének a kezelésében van három teljes egészében felújított kollégium, összesen 1084 férőhellyel. A diákhotelek szolgáltatásai között kiemelhető a kiváló internet- és kábeltelevízió hozzáférés ellátottság, zárt kerékpártároló, vonalas telefon a szobákban, mosókonyha, saját élelmiszer bolt, tekepálya, szabadtéri grillező, bográcsozó helyek, napozó terasz, kerékpárkölcsönzés és wellness szolgáltatás (finn szauna, kondicionáló terem, turbó szolárium). Mosonmagyaróváron 377 fő elhelyezését biztosítja a kollégium. Szolgáltatásai közül kiemelhető a telefon és internet csatlakozás a szobákban, központi széf. Székesfehérváron a Geoinformatika Kar kollégiumai 248 fő elhelyezésére alkalmas, hasonló színvonalú szolgáltatásokkal, mint Mosonmagyaróváron. Győrben a két kiváló adottságú kollégium összesen 650 hellyel várja a hallgatókat. Felszerelt konyhái, központi széf, mosodai szolgáltatás, zárt parkoló, babaágy, gyerekmenü, társasjátékok állnak a hallgatók és családtagjaik rendelkezésére. Szombathely jelenleg három kollégiumi épülettel és 633 hallgatói férőhellyel rendelkezik. Büfé, szolárium, sportolási lehetőségek, tv szoba, könyvtár, számítástechnikai laborok és audió stúdió várja az egyetemistáinkat. Valamennyi kollégiumunkban számos rendezvény, többek között kollégiumi napok színesítik a diákéletet. Könyvtár A könyvtárak és levéltárak hagyományos és elektronikus szolgáltatások által segítik az intézményben folyó oktató-kutató, tanulmányi és közművelődési tevékenységet, biztosítják az információhoz és tudásanyaghoz történő szabad hozzáférést. Jelentős előrelépés történt a szolgáltatások minden területén, valamint az infrastrukturális feltételek is javultak, köszönhetően az intézményi forrásokon túl elnyert pályázati támogatásoknak. Az elektronikus adatbázisok körének bővítése, fejlesztése keretében összesen 47 adatbázis áll rendelkezésre, amelyből 26 előfizetett/közvetített, 21 könyvtári + 5 levéltári pedig saját építésű. (PhD, szakbibliográfiák + hallgatói, oktatói, stb.) Elkészült az Egyetemi Tudástár, amely magába foglalja a könyvtári portált, könyvtári honlapokat, és biztosítja az egységes adatbázis szolgáltatást, hozzáférést. Bővült az elektronikus szolgáltatások köre is (könyvtárközi kölcsönzés, 24 órás információ szolgáltatás/közvetítés, olvasó-könyvtáros e-kapcsolat, stb.) Rendszeres tréningek biztosítják az adatbázisok használatának elsajátítását, tanrendi és azon kívüli keretekben végzik a hallgatók szakirodalom-ismereti, kutatás-módszertani oktatását. A minőségbiztosítást, és fejlesztést az évente elvégzett felhasználói elégedettségmérés segíti. Informatika A fejlett infrastruktúra nem képzelhető el fejlett informatikai háttér nélkül. A hálózati végpontok száma megközelíti a tízezret. A kollégiumokban minden hallgató számára egyénileg biztosított a nagy sávszélességű internet elérés. A hallgatók számára megközelítően 900 számítógép áll rendelkezésre a laborokban, folyosókon. A hallgatók számára szükséges központi szolgáltatások: nyomtatás, másolás, plottolás, tervező szoftverek használata. A vezetékes elérés mellett a hallgatói terek nagy részében vezeték nélküli (WIFI, EDUROAM) 85

hozzáférési lehetőség, kiszolgálva ezzel az egyre szélesebb körben elterjedő mobil eszközöket. Jelenleg már telepítés alatt áll további 250 db professzionális WIFI egység. Ezzel minden fontos előadóterem, hallgatók által használt helyiségek, terek lefedésre kerülnek. Ezekre az eszközökre is alapozva a hallgatók számára 2012 őszétől elérhetővé lesz az előadások és gyakorlatok hang és képanyaga. Az Egyetemi Informatikai Központ (EIK) külföldi tapasztalatok alapján megtervezett és beszerzett egy hazai környezethez igazodó rendszert. Egy központi, erre a célra alkalmas szerverre telepítve a kiszolgáló programokat. Ez az egység szolgálja ki a tíz kar, a központi szervezeti egységek és a gyakorló iskolák igényeit. Az oktatók egyszerű módon rögzíthetik hang és videó anyagaikat, amelyeket a hallgatók saját gépeikre, mobil eszközeikre az interneten keresztül letölthetik, megnézhetik, meghallgathatják. A karok egymással és a külvilággal HD videokonferencia berendezéseken keresztül tartják a kapcsolatot. Ez lehetővé teszi olyan előadások megtartását is, ahol a meghívott oktató a világ távoli részén van. Sport Az öt városban működő tízkarú egyetem hallgatói szolgáltatása a sport területén magában hordozza a helyi sajátosságokat és a hagyományokat. A hallgatói élet szervezésében a szabadidősport és a versenysport is kiemelt szerepet tölt be. A rendszeres sportolási lehetőség biztosítása több lábon áll, karonként, campusonként változó. A karokhoz, campusokhoz köthető három diáksport illetve két sportegyesület, több mint 15 sportágban nyújt sportolási és versenyzési lehetőséget. Az egyetem rendszeresen részt vesz az amatőröknek rendezett Universitás kupán, illetve a minőségi sport számára kiírt Egyetemi Főiskolai Bajnokságban (itt kiemelkedően jó eredményekkel a kézilabda, a kosárlabda, a labdarúgás sportágakban). Az egyetemen több NB-s bajnokságban szereplő csapat is várja a legkiválóbb hallgatókat. A hallgatói önszerveződések fő generátorai a hallgatói önkormányzatok. A sportra felhasználható kereteket kihasználva lehetőséget teremtenek különböző sportolási formák ingyenes végzéséhez (pl.: fallabda, tenisz, úszás), házibajnokságokat szerveznek több sportágban (labdarúgás, kosárlabda, röplabda, úszás). A harmadik pillér a hallgatói testnevelés, amely a karokon eltérő félévszámmal jelenik meg. Az órák célja, hogy a hallgatókkal minél több rekreációs sportot ismertessenek meg, hogy a felsőbb évfolyamokon könnyebben tudjanak élni a már az előzőekben említett lehetőségekkel. A fent bemutatott komplexitás biztosítja, a megfelelő hallgatói sportszolgáltatás biztosítását. Kívánatos azonban a versenysport létesítménybeli tér- és időfoglalását a tömegsport irányába elmozdítani. Étkeztetés A soproni Universitas Fidelissima Kft. Vendéglátás és Kereskedelmi tevékenység keretén belül öt telephellyel rendelkezik, amelyeknél változatos szolgáltatásokkal igyekszik kielégíteni a vásárlókat. Az egyetemi menzán az üzemeltetést nem régen vette át. A Nyugat étteremben biztosított a kiváló minőségű, nagyobb hallgatói igényeket is kielégítő étkeztetés. Az étterem számos öregdiák találkozó helyszínéül is szolgál. A 2012 februárjától elindult a Gasztro kurzus elnevezésű programsorozat, amelyet kifejezetten az egyetemi dolgozóknak illetve hallgatóknak hoztak létre. Az adott hónap során kóstolókon, beszélgető esttel egybekötött borvacsorán vezeti be a vendégeket a gasztronómia rejtelmeibe. A hallgatói rendezvények vendégszolgáltatásait is biztosítják (kollégiumi napok, Ökörsütés, HÖK és KB szervezésében diákprogramok). A GyIK rendezvény házzal együtt működve programokon és az ott megrendezésre kerülő rendezvényeken biztosít büfét illetve igény szerinti vendéglátást. Győrben kiemelkedő a Pódium étterem által kínált kimagasló minőségű éttermi szolgáltatás. A szakképzett és tapasztalt munkaerő találkozik a jövő nemzedékével, hiszen kiváló szakemberek példája áll a fiatal egyetemista vendéglátók (turizmus-vendéglátás 86

szak) előtt. A konyha és az étterem hetente megújuló menüajánlattal várja vendégeit. Szombathelyen, Mosonmagyaróváron és Székesfehérváron is egyetemi menza és egyetemi büfé áll a hallgatók rendelkezésére. 4.1.5 Az intézmény versenytárselemzése Oktatás A Nyugat-magyarországi Egyetem elsősorban az ország nyugati régiója számára kínál általános gazdasági (agrár, gazdaságtudományok, műszaki, természettudományok) és kulturális területen (pedagógus, művészeti, nevelési, sport), valamint néhány unikális területen (erdőmérnök, faipari mérnök, földmérő és földrendező mérnök) képzési formákat. Az intézmény potenciális versenytársai, - különös tekintettel a földrajzi elhelyezkedésre elsősorban a Pannon Egyetem (PE), Veszprém és a Széchenyi István Egyetem (SZE), Győr, távolabb a Dél-dunántúli régióban a Pécsi Tudomány Egyetem (PTE). Versenyelőnyök A felsőoktatási intézmények oktatási potenciáljának egyik általánosan elfogadott mutatója, a minőségi oktatás jellemzője az adott intézmény minősített oktató gárdájának száma és annak eredményei. A minősítés egyik legismertebb formája az évente kari bontásban megjelenő „Felvi - Oktatók Kiválósága Államilag Támogatott Képzésen” c. rangsor, amelyben a Nyugatmagyarországi Egyetem karainak helyét képzési területenként az alábbi mutatószámok jellemezik: Képzési terület Agrár (19 kar) Bölcsészettudomány (14 kar) Gazdaságtudományok (32 kar) Műszaki (25 kar) Pedagógusképzés (15 kar) Természettudomány (8 kar)

NYME 1. NYME MÉK 8. NYME EMK 18. NYME GEO

Felsőoktatási intézmények (rangsorok) PE SZE

PTE

4. PE GK

4. NYME BTK

12. PE MFTK

10. PTE BTK

7. NYME KTK 19. NYME AK 4. NYME FMK 6. NYME BPK 6. NYME TTK

25. PE GTK

8. SZE GK

4. PTE KTK

1. PE MK

15. SZE MTK

14. PTE PMMK 9. PTE IFK 4. PTE TTK

Megállapítható, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem a minőségi oktatást megalapozó oktatói gárda tekintetében nem csak regionális, hanem országos viszonylatban is nagyon jó helyet foglal el.  A minőségi követelmények mellett az intézményt a több mint kétszáz éves selmeci hagyományok szellemében hallgatóbarát oktatás jellemzi.  A Nyugat-magyarországi Egyetem vállalt stratégiája nyomán, ma jól működő hálózatosan egyetem, amelyben erős a karok koherenciája, együttműködésük szinergiája pedig minőségi oktatást és a képzési paletta sokszínűségét eredményezi.  Az intézmény hallgatói létszámban megelőzi a régió felsőoktatási intézményeit.  Magasak és jelentősen emelkednek a felsőfokú szakképzések és a mesterképzések növekvő felvételi létszámai.

87

Versenyhátrányok 

 





A határ menti régió több évtizedes elzártsága, a földrajzi elhelyezkedés, a rendszerváltást követően a meglévő ipar visszafejlődése komoly kihatással volt az intézmény karait befogadó városok fejlődésére és kismértékben a hallgatói létszám alakulására is. Ezzel párhuzamosan a potenciális versenytársak (Győr, Veszprém) mind gazdasági, mind humán területen intenzív fejlődésen mentek keresztül. „Ameddig Budapestet nem számítva elmondható, hogy az egyes térségekben egy esetleg kettő nagyobb, domináns intézmény, elsősorban egyetem működik néhány kisebb főiskolával egyetemben, addig itt három, szinte azonos méretű, képzési területeit tekintve részben hasonló, részben teljesen egyedi profilú meghatározó egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem és a Széchenyi István Egyetem található.” (SZE DPR Évkönyv 2011.) A Nyugat-magyarországi Egyetem alapképzésbe felvett hallgatói létszáma 2007 után lassabb mértékben ugyan, de továbbra is csökken, hasonlóan az országos és a regionális tendenciákhoz. A térségen kívülről érkező hallgatók száma közel állandó. Elsősorban a megyéből és régióból érkezők száma nőtt, a campusokon és a szűkebb térségen belül továbbtanulók száma és aránya csökken. „A Nyugat-magyarországi Egyetem vonzáskörzete csökkent a vizsgált időszakban, s „a növekvő hallgatói létszám bázisát a képzési hely településeinek megyéje és régiója adja”. (SZE DPR Évkönyv 2011.)

Az intézmény potenciális partnerei, együttműködési lehetőségek, szinergiák. Az Nyugatmagyarországi Egyetem több mint kétszáz bel- és külföldi intézménnyel kötött együttműködési szerződést. A hazai regionális intézmények közül a Széchenyi István Egyetemmel és a Pannon Egyetemmel kezdeményezett egyeztető tárgyalásokat. Az intézmény továbbra is nyitott a hálózati, tematikus együttműködések előtt, különös tekintettel a gazdasági és műszaki képzési területeken. Kutatás Versenytársak. Versenyelődök, versenyhátrányok. Potenciális partnerek. Együttműködési lehetőségek és szinergiák A Nyugat-magyarországi Egyetem két kara speciális kutatási és oktatási feladatokat lát el. Az Erdőmérnöki Kar, a vele szorosan együttműködő sárvári központú Erdészeti Tudományos Intézettel együtt, az egész Kárpát-medencére kiható oktatási-kutatási tevékenységet folytat. A Faipari Mérnöki Kar unikális Magyarországon. E két karnál versenyhelyzetről csak a nemzetközi megmérettetés alapján beszélhetünk. Ugyanakkor ezek a karok is bekapcsolódnak a Nyugat-magyarországi Egyetem regionális kutatási feladataiba, és jelentős hatással vannak a Nyugat-Dunántúli Régió társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődésére. Az alábbi táblázat szerint a Nyugat-magyarországi Egyetem a dunántúli régióban a Pécsi Tudományegyetem után – minimális különbséggel – a 4. helyen áll az egy minősített oktatóra jutó hallgatói létszámban. A Pannon Egyetem a 7., a Széchenyi István Egyetem a 12. helyet foglalja el.

88

Intézmény ELTE KE PTE NYME BME SZTE PE BCE ME DE SZIE SZE OE.

Minősített oktató

Hallgatói létszám

1761 153 1025 486 710 995 307 457 378 1023 1023 383 181

30400 2700 28000 14000 20500 30000 9600 14300 12100 35000 19000 11300 10300

Hallgató/ minősített oktató 17,3 17,6 27,3 28,2 28,9 30,2 31,3 31,3 32,0 34,2 49,6 62,4 73,6

*Forrás: A Magyar Rektori Konferencia. MAGYAR FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK -2012 c. kiadványa

A minősített oktatók létszámát tekintve – ugyancsak az MRK adataira alapozva – a Pécsi Tudományegyetem (1025) után, amely az országos összesítésben a 2. helyen szerepel, a Nyugat-magyarországi Egyetem 486 minősített oktatójával a 6. helyet foglalja el. (Az adatok kis mértékben eltérnek az IFT-ben rögzítettekkel, de az összehasonlíthatóság érdekében felhasználhatók.) A Pannon Egyetem (307) a 10., a SZIE (181) pedig a 11. Ezek a számok meghatározóak abból a szempontból, hogy az adott egyetem milyen mértékben tud részt venni a régióban megvalósuló projektekben. Ebben a vonatkozásban a Nyugat-magyarországi Egyetem speciális helyet foglal el. Öt városban van kara, és egy városban, Zalaegerszeg telephelyen, kihelyezett oktatási tevékenységet folytat. Az említett minősített oktatói létszám ennek arányában oszlik meg: Sopron 40%, Szombathely 33%, Mosonmagyaróvár 15%, Győr 8%. A K+F+I területén meglevő versenyképességet a jövőben érdemben növelni fogja a 2012-ben beüzemelésre kerülő, ~2 mrdFt-os TIOP támogatásból megvalósult és felműszerezett Természeti Erőforrások Kutató Központ (Sopron). A következő táblázat a K+F bevételeket mutatja egy minősített oktatóra lebontva. Az adatok szórása az eltérő körülményeknek tulajdonítható. Nyilvánvalóan az elsősorban műszaki orientációjú egyetemek (Pannon Egyetem, Széchenyi István Egyetem) lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak ebben a vonatkozásban. Az egy minősített oktatóra eső átlagos K+F+I bevétel 2009 és 2011 között: K+F+I bevétel 2009 és 2011 között (mFt) 1. Pannon Egyetem 11,79 2. Széchenyi István Egyetem 5,53 3. Nyugat-magyarországi Egyetem 5,30 4. Pécsi Tudományegyetem 1,96 Pozitívnak minősíthető a Nyugat-magyarországi Egyetem helyzete ebben a vonatkozásban is, hiszen az Erdőmérnöki Kar, a Faipari Mérnöki Kar, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, valamint a Természettudományi Kar a K+F kutatásokban jelentős szerepet játszik. Kiindulva abból, hogy tevékenységeink központjában az „Ember, gazdaság – egészséges, fenntartható környezet” stratégiai téma áll, amely a Természeti- és agrárökológiai rendszerek harmóniája, az Egészséges környezet, egészséges régió, Pedagógusképzés, a társadalom egészének alapja és a Régió műszaki és gazdasági fejlődésének motorja stratégiai résztémákat tartalmazza, megállapítható, hogy az intézmény a régióban ezeken a területeken meghatározó 89

szerepet játszik. A TÁMOP 4.2.2 pályázatban a mezőgazdálkodás, az erdészeti technológiák és a klímaváltozás kapcsolatrendszerét vizsgálták. Ilyen összefüggésben sem a régióban, sem a Kárpát-medencében nem történtek vizsgálatok. Kuriózumként jelentkezik, hogy a projektbe bevonták az Észak-Eurázsiai Földtudományi Együttműködési Kezdeményezés-t (NEESPI), amely a NASA Nyugat-magyarországi Egyetem által működtetett csoportja. A „természeti- és agrárökológiai rendszerek harmóniája” stratégiai irányhoz tartozik, de egyben átnyúlik az „egészséges környezet, egészséges régió” stratégiai irányba, a Nyugatmagyarországi Egyetem 2010-ben elnyert un. kutatóegyetemi programja (TÁMOP 4.2.1/B-09 KONV), amely a természeti környezet, a mező- és erdőgazdaság, az urbanizáció és az ipar kapcsolatrendszerét vizsgálja, elsősorban a régióban. Ez a fajta megközelítés eddig teljesen ismeretlen volt. Olyan adatbázisok kialakítására kerülhet sor, amelyek rövidtávon az egyes vállalatok és intézmények fejlődését biztosítják, hosszú távon pedig az egészséges, fenntartható környezet tervezéséhez járulhatnak hozzá. Az egészséges környezet és egészséges régió egészségfejlesztési és sporttudományi területéhez az Apácazi Csere János Karon és a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Karon olyan kutatói laborrendszer áll a rendelkezésre, amely Magyarországon csak a Semmelweis Egyetemen biztosított. A turizmus és vendéglátás feltételrendszere a Dunántúlon a legkorszerűbb, itt említendő meg az Apáczai Csere János Karhoz tartozó 2 mrdFt-os beruházással létesült Hotel Famulus. A tanárképzés területén a Savaria Egyetemi Központ (Szombathely) regionális hatású intézmény. „A régió műszaki és gazdasági fejlődésének motorja” stratégiai irányhoz kötődik, hogy a vállalati partnerkapcsolatok száma 503, a non-profit partner-kapcsolatok száma 265. A kutatási tevékenységet nagyban segíti a Nyugat-magyarországi Egyetem hat (6) doktori iskolája. (A Széchenyi István Egyetem három (3), a Pannon Egyetem hét (7), a Pécsi Tudományegyetem húsz (20) doktori iskolával rendelkezik). 4.1.6 Gazdasági, társadalmi hatások elemzése Foglalkoztatási szerep értékelése A Nyugat-magyarországi Egyetem a régió egyik legjelentősebb foglalkoztatójaként az átlagosnál magasabban képzett munkaerőt foglalkoztat. Az alkalmazottak jövedelmi helyzetével kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy az 1446 fős állomány 100%-a a Nyugatmagyarországi Egyetem telephelyein dolgozik, mintegy 89% szellemi foglalkozású (49% oktató-kutató) és csupán 11% a fizikai kisegítők aránya. A felsőoktatási szférában a szellemi foglalkozásúak esetében, a havi átlagkereset 50%-kal meghaladja a régiós átlagkeresetet. Különösen kedvező a helyzet a pótlólagos jövedelmeket előállító, az alkalmazottak 49%-át kitevő oktatók-kutatók körében, hiszen ők az átlag feletti alapbérük mellett, másodállású szellemi tevékenységükből és egyéb gazdasági érdekeltségeikből is jelentős jövedelemhez jutnak. A szellemi átlagkereset: 280.292 Ft, a fizikai 110.755 Ft a Nyugat-magyarországi Egyetemen. Halmozottan igazak a megállapítások az abszolút értelemben is versenyképes jövedelemmel rendelkező, az oktatói állomány 64%-át kitevő minősített oktatók tekintetében, amennyiben Magyarország a viszonyítási alap. Szolgáltatói, szállítói szerep értékelése Az egyetem kutatási eredményeinek disszeminációját, a regionális gazdaság számára nyújtott szolgáltatásokon keresztül bonyolítja. A cél, hogy az eredmények a helyi vállalkozások illetve a szélesebb értelemben vett közvélemény számára is ismertté és hasznosíthatóvá váljanak. Ugyanakkor az egyetemi kutatóhelyeknek is szükséges figyelembe venniük a helyi vállalkozások fejlesztési igényeit. A Közgazdaságtudományi Karon külön intézet jött létre, erre a feladatra, Innovatív Stratégiák Intézete néven. Az egyetemünkön több olyan Kft is működik, amely fontos közvetítő szerepet tölt be a szolgáltatói és szállítói területen: az Universitas Fidelissima Kft., a Pannon Famulus Kft.

90

turisztikai és kollégium szállásszolgáltatást, a NymE-KKK Nonprofit Kft. és a NymEERFARET Nonprofit Kft. pályázati és kutatási szolgáltatásokat nyújt a régió számára. Megrendelői szerep értékelése eFt Kiadás típus/év Dologi kiadás Felújítás Beruházás Összesen

2008 2 508 728 207 487 424 989 3 141 204

2009 2 499 781 16 096 343 945 2 859 822

2010 2 335 773 56 337 247 882 2 639 992

2011 2 602 266 44 538 463 986 3 110 790

összesen 9 946 548 324 458 1 408 802 11 751 808

Az egyetem az Államháztartási törvényt, a Kincstári gazdálkodás szabályait és a Közbeszerzési Törvény előírásait betartva, kiemelt megrendelője a régió vállalkozásainak. Jelentős összeggel járul hozzá a helyi gazdaság bevételeihez és fejlődéséhez. Az egyetem megrendelései (2008-2011) 11,75 Mrd forint megrendelői kiadást jelentenek és ezzel „nagyvállalati” szerepet tölt be az érintett régiókban, azaz nagymegrendelő. Másodlagos gazdasági hatások értékelése Az egyetem 13.246 hallgatója jelentős munkavégző és jövedelemtermelő képességgel bír. A hallgatók révén olyan pótlólagos jövedelmek kerülnek be a helyi gazdaságba, amelyek az egyetem nélkül nem, vagy csak részben jelennének meg itt. Helyi gazdaságot dinamizáló hatása igazából a pótlólagos jövedelmeknek van, ezek pótlólagos fogyasztási keresletet generálnak, s ez által multiplikatív módon növelik a helyi gazdaság kibocsátását. A hallgatók jövedelem forrásai között a családi támogatást, a szociális támogatást, a tanulmányi ösztöndíjat és egyre növekvő mértékben a munkavégzést találjuk. Döntően a lakás, élelmiszer/étkezés, utazás és ruházkodás költségei vehetők figyelembe. Ezen kívül szórakozásra, kultúrára és taneszközre fordítanak hallgatóink elsősorban. A nappali tagozatos hallgatók átlagosan havi 55 ezer forintból gazdálkodnak, a levelezős hallgatók pedig hetente 15 ezer forintot költenek el az adott városokban. Így mintegy havi 500 millió forint gyarapítja a városok gazdaságát. Ennek az összegnek a 90%-ára becsülhető az, ami az öt város gazdaságában csapódik le. A Nyugat-magyarországi Egyetem érdekeltségi körébe tartozó Nyugat- és Közép Dunántúl régiók vonatkozásában, kiemelt az egyes fejlesztési és szolgáltatásra vonatkozó nyertes projektek megvalósításában a külső cégek, intézmények igénybevétele. A közbeszerzést nyerő ipari cégek ajánlatainak zömét (cca. 80%-át), a régió építőipari vállalkozásai nyerték. A szolgáltatások alapvetően a nyilvánosság- és kommunikációra, valamint a rendezvények szervezésére irányultak. Itt is a régió vállalkozásai kerültek kedvező pozícióba. A tudásalapú társadalmunkban és gazdaságunkban a kreativitás kulcsfontosságú. A formatervező, ipari termék- és formatervező mérnöki, kereskedelmi és marketing, kommunikáció és médiatudomány és tervezőgrafika szakokon folyó képzések egyedülálló tudástőkét biztosítanak a régiónak. A járműipar és a kapcsolódó iparágak egyértelműen a régió húzóágazataként értékelhetőek, ehhez pedig szorosan köthető a gépgyártás, illetve a mechatronika. Ezen kívül meg kell említeni a környezeti fenntarthatóságot, a faipart, a klímaváltozást, a bio-innovációt, az egészségturizmust, a rekreáció- és egészségfejlesztést. A Közgazdaságtudományi Kar tevékenysége átszövi a fenti ágazatokat, hiszen valamennyi területnek vannak gazdasági aspektusai is. Erre a célra létrehozta az Innovatív Stratégiák Intézetet is, mely aktív gazdasági kapcsolatok kiépítésére törekszik az innovatív vállalkozásokkal.

Társadalmi mobilitási hatások értékelése A Nyugat-magyarországi Egyetem regionális környezete többnyire népesség befogadó jellegű. Különösen igaz ez Győr-Moson-Sopron megyére. A munkanélküliség és a bérek 91

szempontjából, valamint a biztonságos társadalmi környezet, Ausztria közelsége végett a helyzet lényegesen kedvezőbb az országosnál. Ennek alapján a régió a más egyetemi városokban diplomát szerzett hallgatók számára is kedvező visszatérési lehetőséget biztosít. A GDP/fő magas színvonala, az országon belüli (Budapest kivételével) legmagasabb átlagbérek, a biztonságos társadalmi környezet, Ausztria közelsége vonzó a máshol végzett értelmiség számára is. Az egyetem belső megtartó ereje azonban még jelentősen javítható. A Diplomás Pályakövető Rendszer eredményei alapján megállapítható, hogy a jelenlegi aktív hallgatóknak egynegyede (23,8%) származik olyan családból, ahol az apa főiskolai, vagy egyetemi diplomával rendelkezik. A hallgatók háromnegyede a diploma megszerzésével tehát jelentős társadalmi mobilitást is megvalósít, erősítve a társadalom nyitottságát és az esélyegyenlőséget. A karok között azonban eltérések mutatkoznak. A Nyugat-magyarországi Egyetem képzési profiljába tartozó diplomás csoportok minden szakma esetében nagyfokú nyitottságot mutatnak. Az aktív hallgatók 81,5%-nak esetében a családban nem található olyan diplomával rendelkező személy, amilyen diploma megszerzése felé a hallgató törekszik. A társadalmi mobilitás mellett a családi szakmai mobilitás is igen erős az egyetem hallgatói között. A Nyugat-magyarországi Egyetem nem „belterjes” felsőoktatási intézmény, hanem a társadalmi mobilitásnak hatékony csatornája a Közép-és Nyugat Dunántúl térségben. A hallgatók a tanulmányaik költségeit többnyire önerőből, vagy otthoni támogatásból finanszírozzák. Az egyetem tagoltságából adódóan az egyes campusokon eltérő összeg szükséges a havi megélhetéshez. A megélhetéshez szükséges, és a tanulmányokhoz nélkülözhetetlen kiadásokkal együtt 40-70000 Ft biztos kiadásra számíthat egy-egy hallgató, költségtérítés nélkül. A támogatást igénylők kiemelkedő száma alapján kijelenthető, hogy a fenti összegeket sok hallgatónk kizárólag a szociális támogatással kiegészítve tudja előteremteni. Megfigyelhető, hogy a tömegközlekedési fővonalak által nem érintett, kisebb településekről érkező hallgatók szorulnak rá leginkább a támogatásra. Jól érzékelhető, hogy a szociális támogatás önmagában nem elég egy hallgató megélhetéséhez, ahhoz szükséges a tanulmányi ösztöndíj, a szülői támogatás, és/vagy a tanulmányok melletti munkavégzés is. A Nyugatmagyarországi Egyetem képzési központjainak lakóhelyhez való közelsége, illetve a hallgatói élet nagyobb városokhoz mért viszonylagos olcsósága szociálisan hátrányos helyzetű családok esetében is lehetővé teszi a felsőoktatás biztosítását a gyermekek számára. Társadalmi/gazdasági beágyazottság értékelése Az Egyetem, mint a térség szellemi központja érzi felelősségét abban, hogy egyúttal a helyi társadalom számára is értelmiségi központként működjön. Számos program keretében, hogy a rendelkezésére álló szellemi tőkét a társadalom számára is elérhetővé tegye. Csak néhány példával élve: Nyugdíjas egyetem Sopronban, Győrben, Kapuváron és Mosonmagyaróváron. Kutatók Éjszakája, Egyetemi Tudományos Látogatóközpont, mind azt szolgálja, hogy a tudományos karrier vonzó legyen és a tudományos eredmények iránti érdeklődés növekedjék. Az egyetem infrastrukturális adottságai lehetővé teszik, hogy a működéséből fakadó tevékenységen túlmutató események színhelyévé is váljon. Az Egyetem számos alkalommal szervezője nemzetközi és hazai konferenciáknak, otthont ad kiállításoknak, koncerteknek, kulturális eseményeknek. Ezek a programok az érdeklődő lakosság számára is elérhetőek. Partnerkapcsolataink a Közép- és Nyugat-Dunántúl régióban erősek. A helyi és régiós kapcsolatok mellett azonban határrégiós (Somogy, Pest megye és Budapest) együttműködésekkel is rendelkeznek karaink. A kapcsolatok nagy része az oktatáshoz kapcsolódik, azaz a szakokhoz kötődő gyakorlati helyekkel sikerült jól működő partneri viszonyt kialakítani. Kutatási programokhoz kapcsolódva hazai és külföldi egyetemekkel, MTA kutatóhelyekkel, valamint nemzetközi tudományos szervezetekkel és intézményekkel való közös munkával részt vállalnak karaink a régióban folyó kutatásokban is. A Nyugatmagyarországi Egyetem karainak széleskörű intézményi kapcsolatai is a kiemelt térségi

92

szerepéről árulkodnak. A legjellemzőbb együttműködő intézmények: önkormányzatok, kistérségi és leader társulások, gazdasági kamarák, civil szervezetek, a beiskolázásban résztvevő középiskolák, a gyakorló intézményeken keresztül általános iskolák és óvodák, a gyakorló helyül szolgáló kórházak, rekreációs és turisztikai intézmények, szociális intézmények, szakosított állami szervezetek, a munkaerőpiaccal közvetlen kapcsolatban álló munkaügyi központok, TISZK-ek. Kiemelhető a pedagógiai karok középiskolai és könyvtári kapcsolatrendszere is, míg a Faipari Mérnöki Kar, az Erdőmérnöki Kar, a Közgazdaságtudományi Kar és a Geoinformatikai Kar vállalati, vállalkozási kapcsolati hálója. Az intézmény tudomány-, és kultúraközvetítő szerepének értékelése Szerteágazó kapcsolatrendszere sokszínű és gazdag kulturális életében is megmutatkozik, kari szinten és az egyetem központi rendezvényei tekintetében egyaránt. Ezek egyrészt a nemzeti ünnepekhez és jeles napokhoz, az egyetemen belüli eseményekhez és rendezvényekhez, valamint hagyományos ünnepekhez kapcsolódnak. Jelentősek az egyetem egyházi kapcsolatai. Az egyetem mind Sopronban, mind Szombathelyen rendelkezik katolikus egyetemi lelkészséggel. A Szent Pál Kollégium remek helyszínt biztosít a kollégiumhoz tartozó kápolnában a miséknek és az esti Kompletóriumnak. A szombathelyi Savaria Egyetemi Központhoz tartozik a Berzsenyi Dániel Vegyeskar, a Szökős Néptáncegyüttes és a Huszárik Zoltán Filmklub. Mosonmagyaróváron az Óvári Gazdász amatőr néptáncegyüttes gazdagítja az egyetem művészeti életét. A tudományközvetítéshez hozzájárul a Nyugdíjas egyetem, a Területfejlesztési Szabadegyetem a Közgazdaságtudományi Karon és a TIT szabadegyetemi előadások, megvalósítva ezzel a tudományos eredmények disszeminációját. Az egyetem a Magyar Tudomány Napján az MTA és a Nyugat-magyarországi Egyetem közös szervezésében minden esztendőben Széchenyi István-emléknapot ünnepel Sopronpusztán és Nagycenken. Az intézmény társadalmi és kulturális kisugárzását a sajtókapcsolatok erősítik. Az egyetemi online felületek és a facebook oldal naponta frissül. Az egyetem saját újságja a kéthavonta megjelenő Vivat Academia.

4.1.7 Fenntartható fejlődés szempontjainak értékelése A fenntartható fejlődés eszméje az egyetem kiemelt stratégiai témái közé tartozik. Képzési tevékenységek. A Nyugat-magyarországi Egyetemen jelenleg 12 képzési területen, 36 képzési ágban, 62 szakon folyik alapképzés, amit 36 szakon mesterképzés is kiegészít. Az egyetem kínálatában 144 szakirányú továbbképzési szak és 22 szakmacsoportban felsőfokú szakképzés is szerepel. Képzéseiben, különböző projektjeinek témaválasztásában és a mindennapok gyakorlatában olyan szakmaspecifikus tudás és készségek kialakítására törekszik, amelyek lehetővé teszik a természet és a környezet megőrzésének és átalakításának, az emberi élet kibontakoztatásának ökológiailag, gazdaságilag és társadalmilag egyaránt elfogadható formáit és ez által a fenntartható fejlődést szolgálják. A nagy hagyományokra visszatekintő szakokhoz hasonlóan (környezetmérnök, környezettan, természetvédelem, erdőmérnök, faipari mérnök, növénytermesztés, egészséges élelmiszerek, stb.), az előző öt évben indított szakok esetében is kiemelt helyet kapott a képzési tartalmakban a fenntarthatóság. Az egyetem „könnyű” helyzetben van ebből a szempontból egyébként is, mivel az agrár-, a természettudományi-, a műszaki-, a társadalomtudományi- és a pedagógiai képzési területeken, valamint az „ember a természetben”, „földünk és környezetünk”, „testnevelés és sport (egészség)” műveltségterületeken a fenntarthatóság a képzések tartalmának egyik súlyponti kérdése. A doktori iskolák tudományterületei is szorosan kapcsolódnak a fenntartható fejlődéshez. 93

Kutatás-fejlesztés-innováció. A fenntarthatóság mint a Nyugat-magyarországi Egyetem kutatási programjaiban, mint a kutató műhelyek témaválasztásaiban központi helyet foglal el: 





 

TÁMOP 4.2.1-B-09/1/KONV jelű, 2mrdFt forint összköltségű „kutatóegyetemi program”, amely a mező- és erdőgazdálkodás, az urbanizáció, valamint az ipar és a természetes környezet kapcsolatrendszerét vizsgálja. TÁMOP 4.2.2/08/1-2009-001 jelű, 640mFt összköltségű program, amely az erdő- és mezőgazdálkodás, valamint a megújuló energiaforrás-technológiák és a klímaváltozás közötti összefüggéseket kutatja. TIOP-1.3.1-07/2-2F jelű, 4,9mrdFt-os program, amely infrastruktúrális fejlesztéseket tesz lehetővé. Ez a program nem csak az egyetem számára javította jelentős mértékben a kutatás tárgyi feltételeit, hanem a régió gazdálkodó szervezetei számára is. TÁMOP 4.2.1/08/1-2008 jelű, technológia-transzfert erősítő program. TÁMOP 4.2.3-08/1-2009 jelű program, a tudás disszeminációja érdekében.

Társadalmi szolgáltatások. A Nyugat-magyarországi Egyetem tudatában van annak, hogy felelős egyetemi magatartást kell képviselnie, és ezt ki kell alakítania a hallgatóiban is. A társadalmi felelősséget, azaz a társadalmi hozzájárulást a társadalom hosszú távú egészséges működéséért viselt felelősségnek tekinti, amely a hallgatói dimenzió mellett a társadalom széles értelemben vett etikai, morális kérdéseire is kiterjed, mint például az emberi élet méltósága, a kultúra, a környezetvédelem, vagy a rendelkezésre álló javak igazságos elosztása. Az egyetem célja, hogy végzettjei megállják a helyüket mint az urbánus, mint a vidékies környezetben. Hangsúlyt fektet arra, hogy diplomásai olyan tulajdonságokkal is rendelkezzenek, amelyek alkalmassá teszik őket a helyi közösségek tudatos szervezésére és vállalják is fel ezt a szerepet. Ne csak "kulturális fogyasztóként" járjanak az egyetemre, hanem mint a jövő helyi társadalmainak tudatos fenntartói. Arra törekszik, hogy a kialakított kompetenciák később adoptálhatók, a helyi környezet igényeihez illeszthetők legyenek. A Nyugat-magyarországi Egyetem felelősséget érez nem csak a szorosan vett környezete iránt, de kibocsátott diplomásai által a tágabb értelmezett környezetre is hatni kíván. A Nyugat-magyarországi Egyetem karai magas kultúrájú városokban működnek, egyetemistáink a városi élet természetes részét képező színházak, tudományos és kulturális rendezvények gazdagságával szembesülhetnek. Részvételük ezeken egyetemi és társadalmi elvárás, az igény pedig a közöttük való tájékozódásra olyan habituális jegy, melynek a kialakítására az egyetem külön lehetőségeket is kínál:  a nemzeti ünnepekhez és jeles napokhoz történő kapcsolódással;  egyházi kapcsolatainkkal (Szent Pál Kollégium, Adventi hangverseny);  művészeti csoportjaival;  tudományközvetítéssel (Nyugdíjas Egyetem, Területfejlesztési Szabadegyetem, TIT);  sajtókapcsolatokkal, média megjelenésekkel, nyílt véleményformálással. Intézményi működés. A Nyugat-magyarországi Egyetem működésének irányításában jelentős szerepet játszik az Egységes Gazdálkodási Rendszer (EGR) Létesítmény Gazdálkodási Modulja (LGR), az Archi FM Létesítmény Menedzsment alrendszer és az évente összeállított Vagyongazdálkodási Terv, amely az épített infrastruktúra, általánosan az egyetemi vagyon valamennyi, az intézmény számára lényeges műszaki, kapacitás, kihasználtság, állag-állapot adatát biztosítja, lehetővé téve a hatékony infrastruktúra menedzsment tevékenységet. Az adatok ismeretében hozza meg az egyetem vezetése a fenntarthatósággal összefüggésben lévő döntéseit a következőkre vonatkozóan:

94

 Környezeti erőforrások és terhelések racionalizálása, optimalizálása  A környezeti és gazdasági hatások figyelembe vétele a tervezésnél, a beruházásnál és a felújításoknál. Kiemelt területek:  Szelektív hulladékgyűjtés, hulladékcsökkentés  Külső és belső környezet minőségének javítása  Mozgáskorlátozottak támogatása  Energia és vízhasználat csökkentése  Felhasznált anyagok mennyiségének csökkentése  Hosszú távú életciklus alapú tervezés 4.1.8 Speciális feladatellátás teljesítményének értékelése A Nyugat-magyarországi Egyetem a képzés egészében fontosnak tartja az oktatás, a kutatás és a gyakorlat egységét. A törvény által is szabályozottan a pedagógusképzéshez gyakorlóóvodákat és gyakorlóiskolákat, a mezőgazdaság és az élelmiszertudomány területén tangazdaságot működtet. A pedagógusképzéshez a képzés-szolgáltatás-kutatás egységében a Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ is aktívan résztvesz. A gyakorló közoktatási intézmények és a tangazdaság az adott karokon a gyakorlati képzés legfontosabb bázisát jelentik, amelyekhez külső partnerintézmények, gyakorlóhelyek kapcsolódnak. A fenti területek a képzésben szervesen illeszkednek, részt vesznek kutatásfejlesztési feladatokban, ugyanakkor jelentős teher hárul a fenntartás területén az egyetemre, illetve az illetékes karokra. A gyakorlati pedagógusképzést támogató közoktatási intézmények Az egyetemen a pedagógusképzés az egyik kiemelt képzési terület, ebben az egyetem öt kara (Savaria Egyetemi Központ 3 kara, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Apáczai Csere János Kar) és a Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ érintett. A képzés felöleli a kisgyermekkori neveléstől az óvó- és tanítóképzésen át a közismereti, szakmai és művészeti tanárképzés valamennyi területét, beleértve a felnőttképzést is. Az egyetem öt gyakorló intézménye biztosítja teljes körűen az alap gyakorlatokat az óvópedagógus-képzésben, a tanítóképzésben, a közismereti és szakmai továbbképzésben. Természetesen az intézmények nemcsak a pedagógusképzés gyakorlati képzését biztosítják a hallgatók számára, hanem fontos szerepet töltenek be az adott város közoktatásának életében a gyermekek nevelésével, oktatásával. A Benedek Elek Pedagógiai Kar (BPK) tevékenységéhez kapcsolódva a Nyugatmagyarországi Egyetem Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda és az Aranykapu Gyakorló Óvoda lát el közoktatási, nevelési és pedagógusképzési feladatokat. A két óvodában összesen 230 gyermek nevelése, fejlesztése biztosított (Lewinszky 130, Aranykapu 100). A gyakorlatokat összesen 11 gyermekcsoportban, 10 vezető óvodapedagógus irányításával végzik a hallgatók. Infrastruktúra tekintetében a Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda mintaszerűen felújított (150 milliós pályázatból), az Aranykapu Gyakorló Óvoda is jó infrastrukturális körülmények között működik, mindkettő magas szakmai színvonalon. A karon folyó szakmai tanárképzésnek gyakorlati képzési bázisa a Nyugat-magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium. A gyakorló szakközépiskola

95

közel 600 tanuló magas színvonalú szakmai és közismereti képzését és nevelését biztosítja, egyben 400 fő számára biztosít kollégiumi ellátást. A színvonalas képzésnek és a karon folyó pedagógiai képzéssel való együttműködésnek köszönhetően a szakmai tanárképzés színvonala jó. Az infrastruktúra a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően jól szolgálja a képzést, de néhány területen felújítás indokolt. Az Apáczai Csere János Kar (AK) tanítóképzéséhez és gyógypedagógus-képzéséhez a Nyugat-magyarországi Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola biztosítja a gyakorlati képzés terepét, és látja el 460 tanuló oktatását és nevelését. Az intézmény a tanítóképzés gyakorlati képzése területén nagy hagyományokkal rendelkezik, és a közoktatás területén eredményes és jó mintákat mutat fel más közoktatási intézmények számára is. A jelenlegi tanító szakos hallgatói létszámok mellett a 46 fő pedagógusnak közel fele lát el valamilyen vezetőtanári feladatokat. Az intézmény infrastruktúrája a folyamatos karbantartásoknak, felújításoknak köszönhetően jó, de néhány területen (pl.: aula) felújítást igényel. A Savaria Egyetemi Központ három karához (BTK, TTK, MNSK) kapcsolódva a Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium látja el a pedagógus gyakorlati képzés feladatait, és biztosítja 1070 diák magas színvonalú oktatását, nevelését, 72 magasan kvalifikált pedagógus irányításával. Az intézmény a középiskolák országos rangsorában évek óta a 4-5. helyet foglalja el az egyetemi felvételik, az érettségi eredmények, nyelvvizsgák és az OKTV eredmények alapján. Az intézményben kiemelkedő a tehetséggondozás, a természettudományi képzés, az idegen nyelvek oktatása, és nagyon hangsúlyos a művészetek szerepe. Az intézmény országosan is kiemelkedő infrastruktúrával rendelkezik a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően. A gyakorló közoktatási intézmények közös problémája, hogy jelenleg a fenntartáshoz szükséges normatívák az elmúlt évek csökkentései, elvonásai alapján nem kielégítőek. A fenntarthatóság érdekében az intézmények a szenátus határozatának megfelelően intézkedési terveket készítettek. Tangazdaság A Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara Tangazdaságot üzemeltet közel két évszázada. Az intézményben folyó képzések szerves részét képezik a hetente megtartott, illetve az egyéb szakmai gyakorlatok. A Tangazdaság közel 500 ha-on gazdálkodik és fő profilja a növénytermesztés. Méreteiből adódóan lehetőség van a hazánkban termesztett meghatározó növényfajok szinte mindegyikének termesztésére, és így a hallgatók számára ismeretek nyújtására. A Tangazdasághoz szorosan társítható az Állatkísérleti Telep, valamint a Baromfikísérleti Telep, amelyek az állattenyésztéshez kapcsolható szakmai ismeretek átadásának színterei. A Tangazdaság nyújt lehetőséget az alternatív növénytermesztés, valamint az ökológiai és környezetgazdálkodási agrármérnöki képzések szakmai gyakorlatainak kivitelezésére. A kar által kidolgozott ökológiai gazdálkodás felsőfokú szakképzési szakhoz szorosan kapcsolódik az a 30 ha-os terület, amely ennek a képzésnek a gyakorlati színtere. A kar jelentős eredményeket ért el a precíziós növénytermesztés területén, amelynek szintén a Tangazdaság nyújtott kísérleti lehetőséget. A képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorló helyek további meghatározó részét biztosítja az 54 mintagazdaság. A mintagazdaságok kiválasztását, éves értékelését az erre a célra létrehozott bizottság végzi, amelynek tagjai a gyakorlati képzést irányító oktatók, szakfelelősök. A mintagazdaságok tevékenysége kiterjed a teljes agrárvertikumra, beleértve a mezőgazdasághoz kapcsolódó, feldolgozó, környezetvédelemmel, vidékfejlesztéssel, banki 96

tevékenységgel, kereskedelemmel, stb. foglalkozó gazdasági társaságokat is. A mintagazdaságok a folyamatos értékelések alapján biztonsággal, magas színvonalon nyújtanak lehetőséget, a Kar valamennyi oktató tevékenységéhez kapcsolódó, szerteágazó gyakorlati képzési igényeknek. A gyakorlati képző helyek szakmai színvonala, infrastrukturális felszereltsége, műszaki ellátottsága a már említett, éves értékelési rendszernek köszönhetően átlagost meghaladó, illetve kiemelkedő. Szükséges azonban a Tangazdaság műszaki technológiai színvonalának fejlesztése. A Tangazdaság finanszírozása lényegében három pilléren nyugszik, egyrészt a költségvetés speciális támogatásán, másrészt a saját bevételeken, harmadrészt pedig a földalapú, illetve az ökológiai gazdálkodásba bevont területek támogatásán. Ezek a támogatások jelentősen befolyásolják és elősegítik az alaptevékenységek (oktatás, kutatás) eredményességét. A Tangazdaság önálló szervezettel, vezetővel és diplomás munkatárssal rendelkezik, akik szakszerűen, az oktatás és kutatás szolgálatába állítva irányítják a gazdaságot. A finanszírozás legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy a szükséges források nem a kellő időben állnak rendelkezésre, a bevételek ősszel keletkeznek, míg a kiadások tavasztól folyamatosak, így meg kell előlegezni a működéshez szükséges forrásokat. Az oktatási és kutatási feladatok ellátása miatt nem tud úgy működni, mint egy valóságos, piaci alapon működő gazdasági társaság, olyan feladatokat is meg kell oldania, amelyek kimenetele nem biztos, hogy jövedelmező, illetve gazdasági szempontból kockázattal jár. Ugyancsak problémát jelent, hogy az elöregedett géppark felújítására nincsenek források, pedig a hallgatók szempontjából nagyon fontos lenne az új technika megismerése. Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ A Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ a Nyugat-magyarországi Egyetem többcélú szolgáltató és kutató-fejlesztő közoktatási intézménye, amely Szombathelyen a Regionális Felsőoktatási Forrásközpontban működik. Az intézmény szakmai szolgáltatásokat nyújt a közoktatás területén, többek között pedagógiai tanácsadást, tehetségfejlesztést, mérési-értékelési-minőségbiztosítási szolgáltatásokat, képzéseket (továbbképzéseket, konferenciákat, pedagógiai és szakmai napokat) tanulótájékoztatást a középiskolákról és a felsőoktatásról és pedagógiai tájékoztatást könyvtári szolgáltatásokkal. Emellett igazgatási, jogi, tervezési tanácsadást biztosít az intézmények, önkormányzatok számára A Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületének és a Szakmai Szolgáltatók Országos Szövetségének tagja. A 2006-os megalakulása óta több mint 150 akkreditált továbbképzést indított, amelyeknek egy része pályázati finanszírozású volt. A tanfolyamok tartalmukat tekintve általános és szakmódszertani, pedagógus mesterséget megújító, kompetenciákat fejlesztő képzések voltak. Célcsoportjukat tekintve az óvodapedagógustól a felsőoktatási oktatókig kínál képzéseket. A továbbképzések 30-120 órában valósulnak meg. Programjai megvalósításához minőségbiztosítási rendszert működtet, amely a hallgatói elégedettség folyamatos mérésére épül. Vas megyében nevelési tanácsadást, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást, konduktív pedagógiát, gyógypedagógiai szolgáltatást biztosít a városi, kistérségi önkormányzatokkal együttműködve. A szakszolgálat feladata a gyermekek, fiatalok diagnosztikus vizsgálata, a célzott speciális fejlesztés, terápiás ellátás a családokkal, a gyermekek oktatásában, nevelésében résztvevő pedagógusokkal való hatékony együttműködés. A szolgáltatás javaslatra vagy önként - ingyenesen igénybe vehető. Célja, hogy a nevelési tanácsadó egy szakmai, koordinációs szolgáltató centrum legyen, ahol rendszeres kommunikáció folyik a szolgáltatásokat igénybe vevő szülők, diákok intézményeivel, pedagógusaival, hogy a szakterületi fejlesztések az óvodákban, iskolákban azonos elvek mellett folytatódjanak. 97

Az alapító okirat módosítása után került előtérbe a szolgáltatások mellett a közoktatás fejlesztését szolgáló kutatások, fejlesztések tervezése és végrehajtása. Kutató-fejlesztő tevékenységünk fő területei: – a kompetencia alapú módszerek elterjesztése, – a mérés-értékelés, minőségbiztosítás, – a korszerű természettudományos oktatás fejlesztése, – az intézményi irányítás korszerűsítése, – szakmai adatbázisok, módszertani adatbankok létrehozása, digitális tananyagok fejlesztése. A hatékony működést biztosítja a gyakorlott szakembergárda, az egyetemi oktatói és kutatói háttér, a korszerű infrastruktúra, illetve együttműködésünk a közoktatási intézményekkel. A szakmai szolgáltatások területén szerzett kapcsolatrendszerre épülnek olyan szolgáltatások és kutatások, amelyek az egyetem pedagógusképzését összekapcsolják a közoktatás szakmai rendszerével és piacával. Erre a kapcsolatrendszerre, valamint a szolgáltató és kutató központ pedagógusképzést támogató tevékenységére épül a régióban kialakított – több mint 60 általános és középiskolából álló – partnerintézményi hálózat (mintegy 1500 fős pedagóguslétszámmal), amellyel folytatott szakmai együttműködés az egyetem és a központ hosszú távú céljait szolgálja. A feladatok közé tartozik a tanár mesterképzésben a féléves gyakorlat szervezése, szakmai irányítása a régióban, akár más felsőoktatási intézményekkel együttműködve. A szolgáltatások, a kutatások és a gyakorlati képzés területén szoros az együttműködés az Apáczai Csere János Karral, a Benedek Elek Pedagógiai Karral, a Savaria Egyetemi Központ három karával, továbbá a könyvtári hálózattal. A szolgáltató és kutató központ költségvetését kb. 5-10%-os mértékben biztosítja a szakszolgálat szakemberei után kapott normatíva, a működéshez szükséges további forrásokat a szolgáltatások és kutatások bevételeiből biztosítja. A sikeres szakmai szolgáltatási és kutatás-fejlesztési tevékenységnek köszönhetően a központ eredményesen működik, és évente átlagosan mintegy 100 millió forinttal járul hozzá az egyetem alaptevékenységének támogatásához. Botanikus kert Az egyetemhez kapcsolódó botanikus kert körülöleli a soproni központi egyetemi campus épületeit. A botanikus kert meghatározott koncepció szerint összegyűjtött növények mesterségesen létrehozott együttese, amely térben és időben állandóan változik. A kert állománya rendkívül gazdag. A teljes növényállomány 17,2 hektáron mintegy hatezer taxonból áll. Ebből zuzmók, mohák 57, gombák 74, lágyszárúak kb. 2000, míg a többi 4169 taxon fásszárú. 144 taxon egyedei védettek. 1978 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 15/1978. sz. határozatával (160/2007. sz. alatt megerősítve). 2006ban az egyetem rektora kezdeményezte a kert kulturális örökségvédelmét. A kert, mint élőhely, a gazdag vegetáció mellett remek területet biztosít az állatoknak is: 19 vonuló és 30 fészkelő madárfaj lakója a kertnek. A kert ápolása és fejlesztése rendkívül összetett és bonyolult feladat, ugyanis egyszerre kell biztosítani az állomány fenntartását és fejlesztését, az egyedek dokumentálását, továbbá az oktatás, a kutatás, az ismeretterjesztés működtetését, beleértve a szakmai gyakorlatokat is. A növényismeret oktatásában nélkülözhetetlen szerepe van az élő növényeknek, illetve a növénygyűjteménynek, hisz enélkül erdész, kertész, természetvédő, növénytermesztő képzés elképzelhetetlen. Az oktatás természetesen feltételezi a kutatást, az ismeretterjesztésben nyújtott szolgáltatásokat és a gyakorlati képzést. A botanikus kert állapota az elmúlt évek pályázati lehetőségei nyomán jónak mondható, és a gondozottságban bekövetkezett látványos javulás fenntartható lehet a következő években. 98

A tárgyi feltételek az állomány és az állapot fenntartásához, fejlesztéséhez megfelelőek, de további fejlesztések szükségesek a kézimunka nagyobb arányú kiváltására. Az elmúlt években pályázatok és központi költségvetési támogatások biztosították a kert állományállapotának javítását. Jelenleg sem új pályázati program, sem központi költségvetési támogatás nincs. Az egyetemnek így mintegy 30 millió forintot kell biztosítani a botanikus kert fenntartásához. Ez a jelenlegi költségvetési kilátások mellett nehezen fenntartható, így új programokkal új források biztosítása indokolt. Erdészeti, Faipari és Földmérés-történeti Gyűjtemény (Múzeum) A Múzeum a belváros szívében, kiemelt műemléki védettséget élvező épületben (Esterházypalota), az Erdőmérnöki Kar kezelésében működik 1986 óta. A létesítmény szép, rendezett környezettel rendelkezik, középkori, reprezentatív udvarával szabadtéri rendezvényeknek biztosít kiváló helyszínt, illetve az épületben kialakított konferencia és oktató termek jól szolgálják tudományos konferenciák szervezését, lebonyolítását. Bejegyzett országos gyűjtőkörű szakmai gyűjtemény. Alapfeladata a gyűjtőkörébe, (erdőgazdálkodás, faipar, geodézia) tartozó szakmai muzeális értékek feltérképezése, begyűjtése, rendszerezése, megőrzése, bemutatása. Mivel az intézmény alapítója, fenntartói a Nyugat-magyarországi Egyetem és jogelődjei, ezért a múzeum gyűjtőköre kibővült az egyetem, illetve diáktörténeti tárgykörrel is. Tevékenységét az 1997. évi CXL. A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről c. törvény előírásai alapján végzi. A múzeum letéti anyaga a digitális anyagával együtt mintegy 100 000 tétel. Ez országos viszonylatban egy közepes nagyságú múzeumnak fele meg, viszont a kiállítótér és a raktárterület szempontjából kicsinek számít. A gyűjteményben több nemzetközi ritkaság is szerepel, ilyen például a Wetli-féle planiméter, az első műszaki felsőoktatási oklevél Magyarországról, a magyar erdőállományok dombortérképe Bedő Alberttől. A fentiek mellett az intézmény kiemelt szerepet tölt be az 1735-ben, Selmecbányán alapított Alma Mater máig élő hagyományainak megőrzésében, ápolásában. A bányászati, erdészeti oktatás kezdeteiből származó és azóta számos, értékes darabbal kiegészülő tárgyi emlékek rendszerezése és őrzése mellett az épület számos diákrendezvény helyszínéül is szolgál. Az intézmény az állománykezelésen túl kiállítások, közművelődési rendezvények, külső kiállítások, kiemelt fesztiváli programok, nemzetközi programok, erdészeti és múzeumpedagógiai programok szervezését, bonyolítását végzi. A szép esztétikai környezet, a jó infrastruktúra és a folyamatos működés a tisztes bevételek ellenére is komoly támogatást igényel az egyetemtől. A jelenlegi évben mintegy 30 millió forinttal támogatja az egyetem a múzeum működését, amelynek későbbi fenntartása nem látszik egyszerűnek. A korábbi tervekben megfogalmazott pályázati bevételek növelése, a múzeumi szolgáltatás piaci alapra való helyezése, külső munkák, megbízások elnyerése nélkülözhetetlen lesz a finanszírozáshoz. 4.1.9 Az intézmény szervezeti önállóságának értékelése Az új Nyugat-magyarországi Egyetem a soproni székhelyű Nyugat-Magyarországi Egyetem és a szombathelyi székhelyű Berzsenyi Dániel Főiskola egyesülésével jött létre 2008. január 01. napi hatállyal. Az új egyetem a statisztikai adatok alapján az ország egyetemei között az élmezőnyben foglalt helyet. A két jogelőd intézmény tevékenységének harmonizációja során olyan jelentős oktató- és kutató hellyé vált, amely országosan több területen monopolhelyzetben van. Az agrár, a bölcsészettudományi, pedagógiai, gazdaságtudományi, 99

informatikai, sporttudományi, társadalomtudományi és természettudományi ismeretek összekapcsolása révén olyan tudás és készségek kialakítására képes, amelyek lehetővé teszik a természet, a természeti kincsek megőrzésének, átalakításának elfogadható formáit, módszereit. A több évszázados, sajátos selmeci hagyományok megőrzése, a nagyfokú érzékenység a természeti- és a társadalmi környezet felé egyediséget, „zöld egyetem” jelleget kölcsönöz az intézménynek. Az integráció nagymértékben kihatott az egyetem szervezeti rendjének módosítására, új alapdokumentumok, szabályzatok alkotására. A szombathelyi Savaria Egyetemi Központ létrehozásával a törvény által nem kellőképpen szabályozott újfajta szervezeti egység kezdte meg működését. A szervezeti rendszerben kuriózumnak számít a Savaria Egyetemi Központ, amelynek - jogi szabályozás hiányában - létjogosultságát az elmúlt éveknek kellett igazolnia. A három szombathelyi kar (TTK, MNSK, BTK) kötelezettségei és jogosultságai az elmúlt négy év során nagymértékben változtak. Az intézményi harmonizáció szervezetileg egységes kari struktúrában megvalósult. Figyelembe véve a vezetői létszám jogszabályi keretek között tartását, nagyfokú intézeti struktúra átalakítás került végrehajtásra, az önálló tanszékek gyakorlatilag megszűntek. A szabályzatalkotás, a jogszabályi változásokhoz történő igazodás során is elsődleges szempont volt egy nemzetközi színvonalú, regionálisan és országosan is elismert egyetem működési feltételeinek megteremtése és fenntartása. E téren megállapítható, hogy a 2008. évi integráció beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a harmonizációs törekvések sikere mellett az együvé tartozás érzése is kialakult. A döntéshozó testületek (kari tanácsok, gazdasági tanács, rektori tanács/kabinet, szenátus) összehangoltan működtek, a hozott döntések végrehajtása zavartalan volt. Egyéb egyetemi szintű fejlesztések is megvalósultak. Az MGSZH vagyonkezelésében lévő nagycenki méntelep vagyonkezelői jogának átvétele után kialakításra került a jól prosperáló Széchenyi István Nagycenki Lovasképzési Központ. A 2009. évben megalakult a Nyugatmagyarországi Egyetem Kiadó, amelynek működése a Nemzetközi Tankönyvkiadó Zrt-vel kötött együttműködés során egyre jobban kiteljesedett. A TÁMOP 4.2.1- 2008. sz. pályázat keretében létrejött Technológia Transzfer Iroda fenntartási időszakban történő működtetése központi keretek között sikeresen megvalósult. Az egyetem által fenntartott gyakorló intézmények (óvodák, általános iskolák és középfokú oktatási intézmények) működésének jogi szabályozottsága egységessé vált, a mindennapi tevékenységüket nagymértékben segíti a szenátus által létrehozott Közoktatási Bizottság. Fontos célként valósult meg az egyetemi folyamatok informatikai támogatásának erősítése, az informatikai, információ-technológiai környezet tökéletesítése és harmonizációja. Folyamatos az intézményi és a vezetői információs rendszer helyi fejlesztése, a gazdálkodást segítő információs rendszer teljes körű bővítése, az oktatási tevékenység monitoringjának erősítése. Folyamatban van továbbá az elektronikus dokumentumkezelő rendszer egyetemi szintű működtetése, különböző hatékonyság-értékelési módszerek bevezetése, szervertermek bővítése. Zajlik a Központi Kutató Laboratórium és Tudományos központhoz kapcsolódó informatikai alapstruktúra kialakítása, a WIFI hálózat teljes körű kiépítése. Megvalósult például a videokonferencia rendszer kiépítése, az aktív és végzett hallgatókkal való kapcsolattartást szolgáló webes portál keretrendszere, stb. Nagy előrelépés történt a hallgatói szolgáltatások terén. A földrajzi széttagoltságnak megfelelően több karrieriroda működik, a diplomás pályakövetési rendszer és az alumni tevékenység a teljes megvalósítás szakaszába lépett. Tehetségpont és szakkollégiumok alakultak és működnek hatékonyan.

100

Az egyetem egyik legfőbb célkitűzése a minőség fejlesztése. Az önértékelésen alapuló minőségbiztosítási rendszer kiválóan működik, az egyetemi szabályozás a törvényi előírásokkal és a minőségpolitikával összhangban van. Alapvető dokumentumok: Minőségirányítás Kézikönyv, Minőségfejlesztés program, Módszertani útmutató, Önértékelési kézikönyv, Minőségbiztosítási Bizottság működési rendje. A PR tevékenység folyamatos fejlesztésre váró területe a magyar felsőoktatásnak, az egyetemnek is. Az egyre növekvő versenyben mindinkább előtérbe kerül a hírnév és az image. A Rektori Hivatal szervezetébe tartozó egyetemi Kommunikációs Iroda jelentős szerepet vállalt a beiskolázási, „hallgatótoborzói” tevékenységben. Ápolja a kapcsolatot a médiával, az egységes arculatnak megfelelően kialakított egyetemi honlapon rendszeres tájékoztatást nyújt az egyetemen történt eseményekről, változásokról. Központi kulturális programok szervezésében részt vállal, az eseményeket dokumentálja, archiválja. Gondoskodik a belső és külső információáramlás folyamatosságáról. Odafigyel a PR egyik legfontosabb elemére, a „jelenlétre”. Az egyetem karai igényes PR munkát végeznek, attraktív honlapokat működtetnek. A tervben megjelölt egyetemi média kódex elkészült. Egy intézmény működésének alapvető eleme, hogy belső ellenőrzési tevékenységével, az ellenőrzési célok és irányok összehangolásával támogassa az egyetem vezetését. A belső ellenőrzési szervezet a tárgyi időszakban (2008-2011) is kiemelt figyelmet fordított az intézményfejlesztési tervben megfogalmazott feladatok végrehajtására és azok felülvizsgálatára. Az egyetem kifejlesztette a minden erőforrás-felhasználási területre kiterjedő monitoring rendszerét, amely alapján az egyetemi folyamok, fejlesztések állandó nyomon követése, felülvizsgálata és ellenőrzése megvalósult. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Nyugat- magyarországi Egyetem egy olyan intézmény, mely a folyamatos fejlesztés és fejlődés révén alakítja sajátos arculatát, stabil elemét képezve az átalakuló magyar felsőoktatásnak. Speciális oktatási és kutatási, egyéb szolgáltatási kínálata egyaránt szól a hazai érdeklődőknek, a határon túli magyarságnak és más országok polgárainak, intézményeinek is.

101

STRATÉGIAI TERV

5. STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI TERV A Nyugat-magyarországi Egyetem sikeres működésének alapfeltétele, hogy küldetésnyilatkozatából kiindulva, a jelenlegi és jövőben kialakítandó értékek alapján, meghatározza a tevékenységeire és szervezetére vonatkozó jövőképét és reálisan megvalósítható akciókat rendeljen a kijelölt stratégiai irányok figyelembe vételével kialakított célrendszeréhez. A kontrolling csoport folyamatosan mérje az éves működési terv teljesülését a meghatározott mutatók alapján és szolgáltasson tényadatokat a szükséges beavatkozásokhoz. A stratégiai terv eredményessége érdekében fektessen hangsúlyt a belső és külső stratégiai kommunikációra is. Az alkalmazott stratégiai tervezési módszer folyamata

tervezése stratégiatervezése Intézményfejlesztésistratégia Intézményfejlesztési

Nyugat-magyarországi Egyetem küldetésnyilatkozata Jelenleg és jövőben kialakítandó értékek Jövőkép Jövőkép kialakítása kialakítása Tevékenységre Tevékenységrevonatkozó vonatkozó jövőkép jövőkép

Szervezetre Szervezetrevonatkozó vonatkozó jövőkép jövőkép

Stratégiai Stratégiaiirányok irányok és éscélok célok kijelölése kijelölése Céltérkép Céltérkép összeállítása összeállítása Akciók Akciók és ésmutatószámok mutatószámokkidolgozása kidolgozása Kontrolling Kontrolling(monitoring) (monitoring)rendszer rendszerkialakítása kialakítása Intézményfejlesztési Intézményfejlesztésiterv tervkommunikációs kommunikációs technikáinak technikáinakkiválasztása kiválasztása

A stratégia cél lebontás eszköze az ún. Balanced Scorecard (BSC) modell. A Balanced Scorecard (BSC) modell felsőoktatás-specifikus felépítése Alapfeladatok Hogyan tudja az intézmény megfelelően ellátni, továbbfejleszteni alaptevékenységét?

Ügyfelek

Gazdálkodás Hogyan kell fenntartható gazdálkodást folytatni?

Küldetés és stratégia

Mit kell tenni azért, hogy az ügyfelek elégedettek legyenek? (hallgatók, munkaerő piaci szereplők)

Folyamatok

Tanulás és fejlődés

Az elvárások szerinti megfeleléshez mely folyamatokat kell optimalizálni?

Hogyan kell a intézménynek fejlődnie, hogy a stratégiát megvalósítsa?

A modell stratégiai menedzsment rendszerként keretet kínál az egyetem fejlesztési stratégiájának érvényesítéséhez. Az integrált teljesítménymérő módszer öt alrendszere lehetővé teszi, hogy a vezetői szinteken a megszokott gazdasági mutatókon kívül az alapfeladatok teljesülését, az ügyfelek nézőpontját, a működési rendszer folyamatait, valamint a szervezet innovációs és tanulási képességét egymással kölcsönhatásban lehessen vizsgálni. Rendszerszemléletű megközelítésével a területek teljesítményéről komplex képet nyújt, melynél elsődleges prioritású a tágabban értelmezett ügyfelek (vevők) igényeinek kiszolgálása. A kulcsteljesítmény-mutatók alkalmazási gyakorlata lehetővé teszi az integrációt a minőségfejlesztési rendszerrel. 5.1 Jövőkép A Nyugat-magyarországi Egyetem megőrzi szervezeti önállóságát. Tradicionálisan magas színvonalú, unikális képzései, kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenysége révén országosan és nemzetközi szinten elismert egyetemként működik. A régió szellemi központjaként, összhangban képzési és kutatási portfoliójával, vezető szerepet tölt be a képzés több területén, ösztönzi és irányítja a térség kutatási tevékenységét, magas színvonalú tudományos szolgáltatást nyújt. A felsőoktatási együttműködési zónán belül, komparatív előnyök alapján, kezdeményez és támogat minden együttműködést. Kutatókari címek elnyerésén keresztül hosszú távon kutatóegyetem minősítést szerez. 5.1.1 Tevékenységre vonatkozó jövőkép A tevékenységi jövőkép a jelenlegi és jövőben kialakítandó értékek alapján 12 kiemelt tevékenységi kört érint. Oktatás

Kutatás-fejlesztésinnováció

Szervezet,

A Nyugat-magyarországi Egyetem a stratégiai időtávban a képzés valamennyi szintjén többszintű, rugalmas, minőségi oktatást és tudományos képzést folytató intézmény marad. Értékek teremtésével, közvetítésével és átadásával járul hozzá a gazdaság erősítéséhez, a foglalkoztatás növekedéséhez, a munkaerő-piaci kereslet kielégítéséhez, a magasan kvalifikált értelmiség arányának növeléséhez. Oktatási struktúráját folyamatosan a reálfolyamatokhoz igazítja, alkalmazkodik a demográfiai és foglalkoztatási változásokhoz. Kihasználja a hálózatos jellegből (6 város, 10 kar) adódó előnyöket, valamint a partneri együttműködések szinergikus hatásait. Támogatja az egész életen át tartó tanulást, erősíti a nemzetközi együttműködést és a régiók igényeinek való megfelelést. Folyamatosan emeli kiadott diplomáinak presztízsét. Támogatja a kimagasló színvonalú kutatási tevékenységet, a fejlesztést és az innovációt. Folyamatosan javítja - kiemelten az egyetem „húzó” ágazatain - a humánerőforrás feltételeit és a kutatási infrastruktúrát. Elősegíti a tudományos ismeretek és eredmények hazai és nemzetközi szabad áramlását és hasznosítását, a tudományos eredmények elismerését, disszeminációját, az egyetem integrációját az Európai Kutatási Térségbe. Kiemelt figyelmet szentel a gazdasági élet szereplőivel folytatott együttműködésnek. A K+F+I területein erősíti a nemzetközi együttműködést és a régiók igényeinek való megfelelést. Bővíti a tudományos szolgáltatást, a „harmadik missziót.” Önálló szervezetét racionalizálja, hatékonyabb működési modellt alakít 104

ki. Minőségorientált szervezetet tart fenn, megvalósítja a marketingorientációt a szervezet működésében. Belső működési struktúráját a mindenkori követelményekhez igazítva fejleszti. Intézményirányítás Hálózatos, hat városban működő egyetemként a földrajzi akadályokat áthidaló, költséghatékony irányítási struktúrát működtet. Az intézmény irányításában az egyetemi alapfunkciókhoz és jellegzetességekhez kapcsolódóan stratégiai menedzsment módszereket alkalmaz. Az egyetem a fenntarthatóság, a működés biztonsága érdekében hosszú Gazdálkodás távú gazdasági, pénzügyi stabilitásra törekszik. Hatékony vagyongazdálkodást folytat, ösztönzi a méretgazdálkodási és fenntarthatósági célú fejlesztéseket. Fejleszti önfenntartó, forrásszerző képességét, növeli saját bevételeinek arányát, bővíti a régió gazdasági szereplőivel közösen végzett oktatási és kutatási tevékenységeit és a tudományos szolgáltatások körét. Optimalizálja az oktatás költségeit és ezen keresztül képzésfejlesztési forrást teremt. Kihasználja a hazai és nemzetközi pályázatok által nyújtott lehetőségeket. Az egyetem pályázati forrásokból tervezi kibővíteni a központi Infrastruktúra könyvtár és levéltár épületét vagy új könyvtárat épít (Sopron). A KEOP pályázati forrásokat felhasználva korszerűsíti a soproni campuson lévő menza épületét. Zalaegerszegen egy meglévő épület korszerűsítésével székhelyet biztosít a Műszaki Képzési és Kutatási Központnak. Fejleszti az Egyetemi Informatikai Központot. Az infrastruktúra további fejlesztéseit a felmerülő konkrét szükségletek határozzák meg. Meglévő infrastruktúrájának, ingatlanállományának kihasználtságát növeli, igényekhez igazodva a kapacitásokat optimalizálja Minőségi fejlesztés, Az egyetem kiemelt figyelmet fordít az értékelés intézményére, a minőségkultúra, a minőségirányítási gyakorlat elterjedésére. Az EFQM minőségvédelem modell szerinti működés kiterjesztése és hatékonyságának növelése érdekében fejleszti a minőségirányítással foglalkozó szervezetét. Alkalmazottjait továbbképzéssel, csapatépítéssel, önképzéssel motiválja. Felvállalja a minőségi kritériumok szigorítását tevékenységének minden területén, egyértelmű és mindenkin számon kérhető eljárási szabályokat érvényesít, következetesen ellenőrzi a minőségi mutatók alakulását és azok visszacsatolását. Állandó feladatának tekinti a potenciálok és a kritikus területek feltárását, a hiányosságok és a hibák kiküszöbölését, a kiváló gyakorlatok elterjedésének ösztönzését. Hangsúlyt fektet arra, hogy az egyetem szervezete is kellően bizonyítsa a minőségbiztosítás fontosságát. Tehetséggondozás, A Nyugat-magyarországi Egyetem támogatja oktatóinak és kutatóinak tudományos, oktatás-módszertani és művészeti fejlődését, felkarolja a esélyegyenlőség tehetségeket, speciális programok indításával esélyegyenlőséget teremt. Szélesíti a TDK és szakkollégiumi tevékenységeket, az önképzést és önkormányzatiságot. A doktori képzés fejlesztésével párhuzamosan, tudatosan törekszik a nemzetközi szintű, innovatív oktatók és kutatók számának növelésére, a minősített utánpótlás biztosítására. Kimagasló informatikai és tudásbázis szolgáltatást nyújt. A régió szellemi központjaként továbbra is vezető szerepet tölt be a Régiós képzés, a kutatás és az innováció több területén. Nyitott intézményként szerepvállalás partnerséget kínál, a technológia-transzfer terén impulzusokkal látja el a gazdálkodó egységeket, tudományos szolgáltatásokat biztosít a működés

105

Fenntartható fejlődés

Kiválósági minősítésre való törekvés Információs társadalom

gazdasági élet szereplőinek. Tudásbázisánál fogva magas hozzáadott értéket biztosít mind a tudományos, mind az oktatást kiegészítő, mind a jóléti külső és belső szolgáltatásoknak. A régiótudatot többféleképpen értelmezi, a működése által érintett régiók mellett Magyarország teljes területében, a hazánkkal szomszédos országokban, a magyarlakta határon túli területekben és eurorégiókban is gondolkodik. Az egyetem egyik kiemelt stratégiai témája a fenntartható fejlődés eszméjén alapul. Képzéseiben, kutató tevékenységeiben és a mindennapok gyakorlatában olyan tudás és készségek kialakítására törekszik, amelyek lehetővé teszik a természet és a környezet megőrzésének és átalakításának, az emberi élet kibontakoztatásának ökológiailag, gazdaságilag és társadalmilag egyaránt elfogadható formáit és ez által a fenntartható fejlődést szolgálják. A Nyugat-magyarországi Egyetem támogatja a hallgatói, oktatói és kutatói kiválósági cím elnyerését. A kutatókar minősítés elnyerésére esélyes karokon kiemelten támogatja a mester és doktori képzést, ösztönzi a kutatási teljesítmény növelését, a kimagasló, nemzetközileg versenyképes K+F+I tevékenység folytatását. A Nyugat-magyarországi Egyetem - minőségi gazdaságinformatikus képzésére és oktatógárdájára alapozottan aktívan - részt vesz az információs társadalom kiterjesztésében.

Az egyetem pozíciója, szerepe, eredményei a stratégiai időtáv végén A Nyugat-magyarországi Egyetem a Nyugat-Dunántúl régió vezető egyeteme marad. A modern felsőoktatás európai követelményeinek megfelelve minőségelven, hatékonyan, költségracionálisan működik. A magyar és az európai felsőoktatási térség elismert, versenyképes intézményeként dinamikusan fejleszti országosan unikális, egyes gazdasági ágakhoz hagyományosan kapcsolódó, az ország és a régió humán erőforrás igényeit kielégítő képzési-, kutatás-fejlesztési, innovációs és tudományos szolgáltatói tevékenységeit. Támogatja a nemzetköziesítést, az aktív európai mobilitást. A változó igényekhez igazítva folyamatosan optimalizálja szervezeti működését. Őrzi és bővíti hagyományosan jó kapcsolatait a gazdasági élet szereplőivel, a szakmai és társadalmi szervezetekkel és intézményekkel, a tudományos, a művészeti és a kulturális élet szereplőivel. Támogatja hallgatóit, oktatóit és kutatóit a kiváló minősítés megszerzésében. Értékeinek megőrzése, megújítása, bővítése és terjesztése révén aktívan hozzájárul a gazdaság versenyképességének növeléséhez, a társadalmi kohézió és felzárkózás erősítéséhez, a fenntartható fejlődéshez. 5.1.2. Szervezetre vonatkozó jövőkép A Nyugat-magyarországi Egyetem célja szervezeti önállóságának megtartása, racionalizálása, hatékonyabb működési modell kialakítása. Minőségorientált szervezetet tart fenn, intézményi és a vezetői információs rendszerét, szabályzatalkotó tevékenységét fejleszti, megvalósítja a marketing-orientációt a szervezet működésében. Belső működési struktúráját a mindenkori követelményekhez igazítva fejleszti. A felsőoktatási zónán belül, regionális és ágazati területeken támogatja a hálózatos együttműködést más felsőoktatási intézményekkel és a gazdasági élet szereplőivel.

106

„Jövőt építő” egyetemként a hagyományos stratégiai funkciók, az oktatás, kutatás, tudományos szolgáltatás mellett egyre intenzívebben támogatja az innovációt. Ennek érdekében megerősíti az egyetemi kutatások adminisztratív hátterét képező szervezeti hátteret, és a hálózatos igényeknek megfelelően Stratégiai Kutatásszervezési és Innovációs Központot hoz létre, ebbe integrálva a Pályázati Irodát, a Technológiai Transzfer Irodát, a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatát erősítő tudás- és technológiatranszfer szervezeteket (ERFARET, KKK, Faipari Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium, Papíripari Kutató Intézet, Faipari Innovációs Központ). A Stratégiai Kutatásszervezési és Innovációs Központ a Nyugat-magyarországi Egyetem önálló szervezeti egysége lesz, melynek tevékenységét közvetlenül a rektor felügyeli. Munkáját a Szenátus előtti évenkénti beszámolási kötelezettség mellett végzi, tevékenységéről mind az egyetemi közéletet, mind a külső társadalmi környezetet folyamatosan tájékoztatja. Feladata a stratégiai partnerkapcsolatok szervezése az egyetem és a gazdasági-, műszaki- és társadalmi élet szereplői között, az egyetemen keletkezett kutatási eredmények gazdasági és oktatási hasznosulásának elősegítése, hozzájárulás az egyetem gazdasági stabilitásának megőrzéséhez, az egyetem innovációs potenciáljának javításához. Kapcsolatokat épít ki a hazai és nemzetközi innovációs irodákkal és szervezetekkel. Kiemelt feladatként kezeli a nemzetközi kutatásokba való bekapcsolódást, a külföldi felsőoktatási intézményekkel, kutatóhelyekkel, valamint a gazdasági élet külföldi szereplőivel való együttműködés elősegítését. Regionális Pedagógusképzési Központ. A Nyugat-magyarországi Egyetem az Nftv-ben előírt, létesítendő Regionális Pedagógusképzési Központban a „Nyugat-magyar” pedagógusés továbbképzési rendszer (modell) kialakítást és működtetését tervezi. 5.2 Stratégiai irányok A jövőkép kialakítását követően a stratégiai irányok kijelölése a helyzetértékeléshez kapcsolódva, opciók megjelölésével történt. A döntési alternatívák kimunkálása és elemzése a stratégiai céltérkép kialakítását alapozta meg. 5.2.1 Általános stratégiai irányok A Nyugat-magyarországi Egyetem az alapfeladatai ellátásával összefüggésben határozta meg működésének és fejlesztésének irányait, prioritásait. Stratégiai területek, irányok, opciók Stratégiai terület

Oktatás

Stratégiai dilemma

Minimális vizsgálati szint

Az intézmény képzésterületi fókuszai

Képzési területenként

Fejlesztés

Képzési szint fókusz

Képzési területenként és képzési szintenként

Fejlesztés

Tevékenységi hatókör

Intézmény

Stratégiai Opciók

Szinten tartás

Regionális

107

Országos

Nemzetközi

Stratégiai dilemma

Minimális vizsgálati szint

Felnőttképzési aktivitás

Intézmény

Képzési kínálat kialakításának motivációja

Intézmény

Tevékenység súlya az alaptevékenységekben

Intézmény

Fejlesztés

Intézményi szerep az innovációs láncban

Intézmény

Elsősorban tudományos kutatás, alapkutatás

Tevékenység kiemelt területei

Tudományterületenként

Fejlesztés

Tevékenység hatóköre

Intézmény

Intézményirányítás

Belső működési struktúra átalakítása

Intézmény

Szervezet önállóság

Integrációs törekvések

Intézmény

Laza tematikus, vagy hálózatos együttműködést tervez

Gazdálkodás stratégiája

Intézmény

Gazdálkodási egyensúlyra törekszik

Gazdálkodási egyensúly fenntartásának módja

Intézmény

Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik

Vállalkozási, szolgáltatási tevékenység intenzitása

Intézmény

Oktatók-kutatók státusza

Intézmény

Kapacitások fenntartása

Intézmény

Oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása

Intézmény

Külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával

Létesítménykapacitások fenntartása

Intézmény

Szinten tartás

Létesítménygazdálkodás

Intézmény

Stratégiai terület

Kutatás-Fejlesztés és Innováció

Gazdálkodás

Humánerőforrás

Stratégiai Opciók

Fejlesztés Hallgatói kereslet és munkaerő-piaci igények

Tudományos és piacvezérelt kutatási aktivitás kiegyensúlyozottan

Regionális

Jelentős változásokat tervez

Fejlesztés

Döntően főállású

Fejlesztés (minőségi)

Szinten tartás (mennyiségi)

Infrastruktúra

Kiválósági minősítésre való törekvés

Kiválósági minősítésre való törekvéshez szükséges intézményfejlesztés

Jelentős változásokat tervez Az intézmény kutatóegyetem minősítésre törekszik

Intézmény

108

Országos

Nemzetközi

5.2.2 Stratégiai téma A Nyugat-magyarországi Egyetem tevékenységeinek középpontjába a következő stratégiai témát helyezi: „EMBER, GAZDASÁG - EGÉSZSÉGES, FENNTARTHATÓ KÖRNYEZET” 5.2.3 A stratégiai témához kapcsolódó stratégiai irányok A stratégiai menedzsment a stratégiai téma alapján négy, konkrét stratégiai irányt határozott meg: 1) Természeti- és agrárökológiai rendszerek harmóniájának erősítése Unikális képzések:  erdőmérnöki osztatlan képzés  faipari mérnöki  földmérő és földrendező mérnöki  birtokrendező mérnöki

 élelmiszermérnöki  mezőgazdasági gépészmérnöki  növénytermesztés  vadgazdálkodás

K+F+I  erdőgazdálkodás  mezőgazdálkodás  természet ökológia  klímahatás kutatás  fenntarthatóság  élelmiszertudomány  természettudomány  környezettudomány

2) Hozzájárulás az egészséges környezet, egészséges régió megteremtéséhez Egészségfejlesztés-rekreáció:  turizmus (gyógy és termál turizmus)  sporttudomány  művészetközvetítés (zene, vizuális kultúra)  alkalmazott környezettudomány  élelmiszerbiztonság és minőség

3) Pedagógusképzés adaptálása a megújult oktatáspolitikai környezethez Regionális Pedagógusképzési Központ  köznevelési tanárszakok teljes vertikuma

  

a köznevelési törvény által előírt, rendelkezésünkre álló teljes vertikum fejlesztése, kapacitásainak kihasználása szakmai, mind módszertani fejlesztés, megújulás Az Nftv. értelmében országosan létrehozandó Regionális Pedagógusképzési Központ Szombathelyen.

4) Innovatív és kooperatív szerep betöltése a régió műszaki és gazdasági fejlődésében NyugatPannon Járműipari és Mechatronikai Központ  műszaki képzési terület

109



a képzés, kutatás és gazdaságfejlesztés területen intenzív kapcsolat a regionális gazdasági szférával, a tudományos, szakmai és társadalmi szervezetekkel.

5.3 Stratégiai célok A Nyugat-magyarországi Egyetem stratégiai célrendszerének kialakítása a helyzetelemzésen alapszik és a meghatározott négy stratégiai irányhoz illeszkedik. A célok teljesülésével elérhető az előrelépés a magyar egyetemi rangsorban és a fejlesztések nyomán, kutatókari címek elnyerésén keresztül hosszú távon a kutatóegyetem minősítés megszerzése. Az Erdőmérnöki Kar és a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar megpályázza a kutató kar minősítést (IFT, 7. fejezet). 5.3.1 Stratégiai céltérkép A stratégiai céltérkép strukturált és vizualizált formában foglalja össze az egyetem stratégiai céljait. Eszközként elősegíti a célok azonosítását, a célok és irányok konzisztenciájának megteremtését, az összefüggések feltárását. Kitűnő alapot teremt a későbbi tervezési fázisokhoz, így az akciók és mutatószámok kidolgozásához, a kontrolling (monitoring) rendszer kialakításához, valamint az intézményfejlesztési terv kommunikációs technikáinak kiválasztásához. A céltérkép, vizuális technikaként láthatóvá, transzparensé teszi a stratégiai célstruktúrát, így az intézmény felső vezetése a szervezeten belül és a külső partnerek számára képviselni, kommunikálni tudja a stratégiai céljait. A céltérkép összeállítását az egyetem hálózatos rendszerének komplexitása (6 helyszín, 10 kar) különösen indokolttá teszi. A Nyugat-magyarországi Egyetem 20 stratégiai célt határozott meg, melyek hierarchiáját a Balanced Scoarecard modell ábrázolja.

110

Jövőkép

Stratégiai céltérkép A Nyugat-magyarországi Egyetem megőrzi szervezeti önállóságát. Tradicionálisan magas színvonalú, unikális képzései, kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenysége révén országosan és nemzetközi szinten elismert egyetemként működik. A régió szellemi központjaként, összhangban képzési és kutatási portfoliójával, vezető szerepet tölt be a képzés több területén, ösztönzi és irányítja a térség kutatási tevékenységét, magas színvonalú tudományos szolgáltatást nyújt. A felsőoktatási együttműködési zónán belül, komparatív előnyök alapján, kezdeményez és támogat minden együttműködést. Kutatókari címek elnyerésén keresztül hosszú távon kutatóegyetem minősítést szerez.

1. Nemzetközi, országos, felsőoktatási együttműködési zónán belüli és regionális igényekhez igazodó képzési portfoliófejlesztés.

2.Gyakorlatorientált képzési portfolió erősítése, minőségi fejlesztés.

Ügyfelek (Vevők)

Gazdálkodás

Alapfeladatok

„Ember, gazdaság – egészséges fenntartható környezet”

3. Nemzetközi és hazai K+F+I profil és versenyképesség fejlesztés.

4. Regionális hálózati szerepvállalás, koncepcionális együttműködés.

5. Gazdálkodási egyensúly fenntartása, létesítménygazdálkodás.

7. Az országos, felsőoktatási együttműködési zónához és munkaerőpiaci elvárásokhoz való igazodás, meghatározó szerep a régióban.

6. Hallgatói elégedettség maximalizálása.

8. Természeti és agrárökológiai rendszerek harmóniájának erősítése

9. A pedagógusképzés adaptálása a megújult oktatás politikai környezethez.

11. Innovatív és kooperatív szerep betöltése a régió műszaki és gazdasági fejlődésében.

10. Hozzájárulás az egészséges környezet és egészséges régió megteremtéséhez.

12. Nemzetköziesítés: Oktatói, hallgatói mobilitás és a nemzetközi oktatási-kutatási kapcsolatok erősítése.

Folyamatok

13. Képzési program aktualizálása. 14. Doktori iskolák fejlesztése

16. Oktatást, kutatást és gyakorlati képzést támogató infrastruktúra és eszközállomány hatékony működtetése és fejlesztése 15. Tehetséggondozás és a kiválóság támogatása

Potenciálok

Tanulásfejlődés

17. Minőségirányítási rendszer fejlesztése kontrolling csoport együttműködésével

19. Szervezetfejlesztés, szervezeti működés optimalizálása

Az egyetem hagyományai

18. Döntéshozatali rendszer fejlesztése, működtetése

20. Humánerőforrás fejlesztés

Az egyetem értékei és adottságai

Együttműködések, kapcsolati háló

A céltérkép legmagasabb szintjén az alaptevékenységek ellátásához szükséges célkitűzések szerepelnek, ezt követi a gazdálkodási cél. A modellben az ügyfél (vevő) fogalom tágan értelmezett, a hallgatók, a politikai-, társadalmi-, gazdasági szereplők körét jelenti. Jellemzőjük, hogy elvárásaik gyakran egymástól egészen eltérőek lehetnek. A folyamatok teljesítményszintje meghatározó jelentőségű a jövőképhez rendelt célrendszer teljesüléséhez. A tanulás-fejlődéshez rendelt célok a modell további „építőkövei”. A stratégiai modell alappillérét az egyetem legfontosabb potenciáljai alkotják, a stratégia ezekre épül. A célok közötti legfontosabb összefüggések azonosítását körbehatárolások és nyilak segítik. Stratégiai célok és azok egymást erősítő szinergiái Stratégiai célrendszer Alapfeladatok

1. 2. 3. 4.

Gazdálkodás Ügyfél (vevő)

5.

Gazdálkodási egyensúly fenntartása, létesítménygazdálkodás

6.

Hallgatói elégedettség maximalizálása Az országos, felsőoktatási együttműködési zóna munkaerőpiaci elvárásaihoz való igazodás, meghatározó szerep a régióban Természeti és agrárökológiai rendszerek harmóniájának 8. erősítése A pedagógusképzés adaptálása a megújult oktatás 9. politikai környezethez Hozzájárulás az egészséges környezet és egészséges 10. régió megteremtéséhez Innovatív és kooperatív szerep betöltése a régió 11. műszaki és gazdasági fejlődésében Oktatói és hallgatói mobilitás és a nemzetközi oktatási-kutatási kapcsolatok erősítése

7.

Folyamatok

Nemzetközi, országos, felsőoktatási zónán belüli és regionális igényekhez igazodó képzési portfoliófejlesztés Gyakorlatorientált képzési portfolió erősítése, minőségi fejlesztés Nemzetközi K+F+I profil és versenyképesség fejlesztés Regionális hálózati szerepvállalás, koncepcionális együttműködés

12. 13.

Képzési program aktualizálása

18.

Doktori iskolák fejlesztése Tehetséggondozás és a kiválóság támogatása Oktatást, kutatást és gyakorlati képzést támogató 16. infrastruktúra és eszközállomány hatékony működtetése és fejlesztése Minőségirányítási rendszer fejlesztése kontrolling csoport együttműködésével Döntéshozatali rendszer fejlesztése, működtetése

19.

Szervezetfejlesztés, szervezeti működés optimalizálása

20.

Humánerőforrás fejlesztés Az egyetem hagyományai Az egyetem értékei és adottságai Együttműködések, kapcsolati háló

14. 15.

17. Tanulás-fejlődés

Potenciálok

Fontosabb célkapcsolódások 2-4., 6., 7., 12., 13., 16., 20. 1., 3., 4., 6., 7., 12., 13., 16., 20. 4., 7., 12., 16. 3., 7., 12., 13., 16. Az egész célrendszerre kiható 12., 13-16., 20. 6., 8-11. 7., 9., 10.,11. 7, 8, 10, 11 7., 8., 9., 11. 7., 8., 9., 10. 1., 2., 3., 4., 6., 1316. 1-4., 6., 12., 14-16., 20. 6., 13., 15., 16. 6., 13., 14., 16 6., 13., 14., 15. 1-4., 5-7., 13-16., 18-20. 17., 19., 20. Az egész célrendszerre kiható 19.

A Nyugat-magyarországi Egyetem az 5.2.1 fejezetben részletezettek szerint az „Ember, gazdaság – egészséges fenntartható környezet” stratégiai témához négy, konkrét stratégiai irányt határozott meg, és ezzel a szerepvállalások és kizárólagosságok átgondolásával a fejlesztendő területeket is meghatározta. A céltérkép 7. elemének „Az országos, felsőoktatási 112

együttműködési zóna és munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodás, meghatározó szerep elérése a régióban”teljesülését a meghatározott fejlesztendő területek sikeressége befolyásolja. A céltérkép 7. moduljának stratégiai irányok és fejlesztendő területek szerinti kifejtése ALAPFELADATOK GAZDÁLKODÁS

6. Hallgatói elégedettség maximalizálása

7. Az országos, felsőoktatási együttműködési zóna és munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodás, meghatározó szerep elérése a régióban

Országos szerepvállalás, kizárólagosság

Ügyfelek (Vevők)

8. Természeti és agrárökológiai rendszerek harmóniájának erősítése

Unikális képzések:  erdőmérnöki osztatlan képzés  faipari mérnöki  földmérő és földrendező mérnöki  birtokrendező mérnöki

Regionális szerepvállalás

9. A pedagógusképzés adaptálása a megújult oktatás politikai környezethez

10. Hozzájárulás az egészséges környezet és egészséges régió megteremtéséhez

Egészségfejlesztésrekreáció:  turizmus (gyógy és termál turizmus)  sporttudomány  művészetközvetítés (zene, vizuális kultúra)  alkalmazott környezettudomány  élelmiszerbiztonság és minőség

Regionális Pedagógusképzési Központ  köznevelési tanárszakok teljes vertikuma

K+F+I  erdőgazdálkodás  mezőgazdálkodás  természet ökológia  klímahatás kutatás  fenntarthatóság  élelmiszertudomány  természettudomány  környezettudomány

11. Innovatív és kooperatív szerep betöltése a régió műszaki és gazdasági fejlődésében

NyugatPannon Járműipari és Mechatronikai Központ  műszaki képzési terület

Kiemelt területek:  agrár (mezőgazdasági, élelmiszermérnöki, környezetgazdálkodási)  bölcsészettudomány  gazdaságtudományok (üzleti, közgazdasági)  informatika (gazdaságinformatikus)  művészet (építőművészet, iparművészet)  társadalomtudomány

 élelmiszermérnöki  mezőgazdasági gépészmérnöki  növénytermesztés  vadgazdálkodás

FOLYAMATOK

TANULÁS-FEJLŐDÉS

POTENCIÁLOK

113

5.3.2. Stratégiai célok megfogalmazása A céltérkép 20 stratégiai céljának bővebb kifejtése megadja a célok mögöttes tartalmát, a célkijelölés indokoltságát, szükségességét, és a cél elérése esetén a várható eredményeket, hatásokat. Ezzel összefüggésben rávilágít azokra a fontosabb kapcsolódásokra, szinergiákra is, melyek a célhierarchián belül a sikeres teljesítést elősegíthetik. A fejlődés irányába ható konkrét, reális, teljesíthető célok megalapozzák az akciók és mutatószámok kidolgozását, illeszkednek a jövőképhez és körvonalazzák a cél eléréséhez szükséges lépéseket. 5.3.3 Vagyongazdálkodási terv Az egyetem minden év elején, a költségvetés felosztásakor elfogadja az adott évre tervezett vagyongazdálkodási tervet. A vagyongazdálkodási terv tartalmazza:     

az adott költségvetési évben ellátandó feladatokhoz szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatos karbantartási, felújítási, tűz- és biztonságvédelmi tennivalókat és ezek várható kiadásait; az adott időszakban várhatóan nélkülözhető vagyontárgyak szerződéses formában történő átadását, kezelésre, üzemeltetésre, egyéb hasznosításra, illetve koncesszióba adását; az előző évben szerződés alapján átadott befektetett állami vagyon hasznosításának fenntartását, meghosszabbítását, szükség esetén módosítását; az adott év során értékesítésre szánt vagyontárgyak meghatározását, engedélyeztetésének elkészítését és az értékesítés alapján várható bevételek meghatározását, ezek felhasználásának elkészítését; az adott év beruházási teendőit, ütemezését, a beruházások várható kiadásait, az ehhez igénybe vehető forrásokat.

Vagyon, tűz- és biztonságvédelem Az intézmény a kezelésében lévő állami vagyon védelmét a jogszabálynak megfelelő módon maximálisan biztosítja. A hatósági előírásoknak megfelelően a szükséges biztonságtechnikai műszaki létesítményeket megvalósítja és fenntartja. A biztonságvédelemre fordítandó kiadásokat az alábbi táblázat tartalmazza: A teljes ingatlanállomány vagyonvédelmére fordított kiadások évenkénti bontásban (bruttó millió Ft) 2012

2013

2014

2015

37

43

47

53

Karbantartás, felújítás, fenntartás A Nyugat-magyarországi Egyetem KEOP pályázati támogatással tervezi megvalósítani az ingatlanok energetikai korszerűsítését. Az épületszerkezetek energetikai korszerűsítésén túl alternatív, megújuló energiaforrások alkalmazásától is jelentős megtakarítás várható. A megtakarítás mértéke az alábbi táblázat szerint alakul:

114

KEOP-4.4.0 napelemes elektromos energia előállítása KEOP-5.5.0/A épületfelújítás hagyományos gépészettel KEOP-5.5.0/B épületfelújítás megújuló energia használatával

Várható megtakarítás (Ft/év, 2012-évi árszinten) 69 000 000 16 000 000 33 100 000

KEOP-5.5.0/C épületfelújítás megújuló energia használatával KEOP-5.5.0/D épületfelújítás megújuló energia használatával

3 900 000 3 000 000

PROJEKTELEM

ÖSSZESEN Ft/év

125 000 000

Vagyontárgyak kezelése, üzemeltetése, hasznosítása Az NymE a meglévő infrastruktúra jobb kihasználása érdekében folytatja az ingatlanállomány felmérését és egységes rendszerbe foglalását, folyamatosan nyomon követi a változásokat és éves tervet készít a kihasználatlan ingatlanok hasznosítására. Az ingatlan állomány digitalizálása elősegíti az oktatáshoz kapcsolódó ingatlanok kihasználtsági mutatószámainak javítását is. A Gazdasági Tanács, valamint a Szenátus jóváhagyta az intézményi infrastruktúra egyensúlyának biztosítása érdekében, hogy a teljes ingatlanállomány arányában milyen mértékű ingatlan értékesítését, illetve átadását tartja szükségesnek. Az ingatlanpiac jelenlegi helyzetére való tekintettel, az értékesítési lehetőségek csak hosszú távon realizálhatók, ezért a költségek csökkentése érdekében megvizsgálja annak lehetőségét, hogy egyes ingatlanokat átadja más költségvetési szerveknek. Az ingatlanállomány csökkentésének mértéke a prognosztizált hallgatói és munkavállalói létszám függvényében került meghatározásra az alábbi táblázat szerin: A teljes ingatlanállomány és a hasznosításra tervezett ingatlanállomány aránya évenkénti bontásban 2012

2013

2014

2015

2,13%

5,14%

2,41%

2,2%

Beruházások Az intézményben a tervezett fejlesztési programok a képzés és a kutatás minőségi feltételeinek fejlesztését célozzák. A Kutatás- Fejlesztéshez, a képzéshez kapcsolódó alapterületek kapacitása megfelelő. Az elhelyezések minősége, technikai felszereltsége, az informatikai infrastruktúra, az átalakulóban lévő képzési struktúra, a változó, bővülő igényeinek kielégítése, a hallgatói létszám jelenlegi csökkenő tendenciájának kompenzálása, az elitképzés és tehetséggondozás további feladatai, folyamatos infrastruktúra fejlesztéseket igényelnek. Infrastruktúra Az egyetem meglévő infrastruktúrájának- és ingatlanállományának jobb kihasználásával és a bevezetett létesítménygazdálkodási rendszer (LGR) segítségével az infrastruktúra menedzsment tevékenység hatékonyan biztosítható. A változások folyamatosan nyomon követhetőek. Az alábbi táblázat tartalmazza a kiemelten kezelt funkciókat és azok mutatóinak alakulását:

115

Kód 11212325515253Összes alapterület: Hallgató létszám: Hallgató létszám változás az előző évhez képest (%) Munkavállalói létszám Munkavállalói létszámváltozás az előző évhez képest (%): 9.tábla/ hallgató/összes 9.tábla/ hallgató/Oktatási 9.tábla/munkavállaló/összes 9.tábla/munkavállaló/Oktatási

Funkció Oktatási helyiség Oktatáshoz kapcsolódó helyiség K+F+I helyiség Könyvtár Központi irodák és hivatalok Kollégium Pihenés, rekreáció Szolgálati és vendéglakás

2012.év

2013.év

2014.év

2015.év

58 993

54 117

51 999

50 275

48 440 10 714 4 433

44 436 10 714 4 433

42 697 10 714 4 433

46 834 10 714 4 433

2 838 51 250 2 811 2 085 181 564 11 420

2 838 51 250 2 811 2 085 172 684 10 983

2 838 51 250 2 811 2 085 168 828 10 694

2 838 51 250 2 811 2 085 171 240 10 273

87% 1 553

96% 1 491

97% 1 432

96% 1 374

96% 15,90 5,17 116,89 37,98

96% 15,72 4,93 115,81 36,29

96% 15,79 4,86 117,94 36,32

96% 16,67 4,89 124,61 36,58

5.3.4 Kutatás-fejlesztési és Innovációs versenyképesség fejlesztés A Nyugat-magyarországi Egyetem a régió valamennyi „alrégiójában” jelen van és meghatározó szerepet játszik: Sopronban, Mosonmagyaróváron, Győrben, Székesfehérváron és Szombathelyen kara, ill. karai vannak; Zalaegerszegen kihelyezett képzést folytat; szoros kapcsolatot tart fenn a Sárváron székelő Erdészeti Kutatóintézettel; széleskörű un. mintagazdaság hálózatot fog össze, számos szálon kötődik az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontján belül működő Geodéziai és Geofizikai Intézetéhez (Székhely: Sopron), valamint az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának mind a négy intézetéhez (Székhely: Martonvásár). Szoros együttműködést épített ki az egészségügyi intézményekkel, kórházakkal és gyógyfürdőkkel (Sopron, Bük, Szombathely stb.). Ezekkel a szervezetetekkel többek között közös kutatási programokban működik együtt, amelyek előkésztésében a régió és azon belül az alrégiók sajátosságait, igényeit is figyelembe veszi. Az Erdőmérnöki Kar, a Faipari Mérnöki Kar és a Geoinformatikai Kar unikális képzései és az ezekhez kapcsolódó kutatásai révén országos kisugárzással és együttműködési lehetőséggel rendelkezik, míg a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar a Kisalföld és a Szigetköz vonatkozásában fejt ki unikális szerepet. A Nyugat-magyarországi Egyetem a tudományos pályázatok vonatkozásában sajátos helyzetben van, mivel az általa „felügyelt” területek (alrégiók) közvetlen földrajzi kapcsolatban vannak Szlovéniával, Ausztriával és Szlovákiával. Ez az előny az un. INTERREG pályázatoknál már eddig is megmutatkozott. A nagy értékű kutatási pályázatok (TÁMOP-4.2.2., TIOP és a Kutatóegyetemi Pályázat (TÁMOP-4.2.1/B) révén minden vonatkozásban megalapozta annak lehetőségét, hogy az említett országok intézményeivel a közeljövőben nagyságrendekkel növelje a közös EU-s projektjeinek számát. A kutatási projektjei a négy kiemelt fejlesztési irányhoz igazodnak:

116

1. Az agrárium területén a fenntartható agrárökológia, a környezetvédelem és a klímakutatások jelentik a meghatározó irányokat. Nemzetközi kutatási központ működik az Erdőmérnöki Karon, feladata a délkelet-európai klímahatás-kutatások (szárazföldi energia- és vízforgalom, biogeokémiai ciklusok, az emberi tevékenység (elsősorban földhasználat) által a regionális és globális klímára, illetőleg az ökoszisztémák dinamikájára kifejtett hatások koordinációja (Sopron Regional Focus Centre for Non-boreal East Europe). Nemzetközi színvonalúak azok a kutatások is, amelyek az élő (ökológiai és agrárökológiai) rendszerek, valamint a térinformatikai (műszaki) rendszerek együttes kapcsolatára koncentrálnak, és ennek révén a fenntarthatóság feltételrendszerét biztosítják. Jelentősek a klímahatás kutatáshoz kapcsolódó, a megújuló energiákkal, elsősorban az élő megújuló energiák elemzésével foglalkozó, az egészséges élelmiszerekre, az élelmiszerbiztonságra irányuló kutatások. Ezeken a területeken az Erdőmérnöki Kar, a Faipari Mérnöki Kar, valamint a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar nemzetközileg is kimagasló eredményeket ért el az alapkutatásban és a K+F+I tevékenységben. 2. A műszaki fejlesztések terén új irányt jelölt meg a Faipari Mérnöki Kar a 3. Járműipari Klaszter (3. Járműipari és Mechatronikai Versenyképességi Központ) kapcsán. Egyrészt a mechatronikai kutatások színvonalát szeretnék emelni, másrészt a többi kar részvételével az ökológiai kutatásokra koncentrálnak. Ez utóbbi azoknak az elvárásoknak a kielégítését jelenti, amelyeket az iparral, és főleg a járműiparral szemben támaszt a társadalom. A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszterrel folytatott sokéves együttműködések tapasztalatainak felhasználásával a Faipari Mérnöki Kar új fejlesztési irányban játszik meghatározó szerepet a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ keretében. Elsősorban a környezetvédelmi normatívák figyelembe vételével az energiaellátó rendszerek (fosszilis és megújuló egyaránt) komplex elemzését tervezik elvégezni, hogy optimalizálni lehessen az ellátást mind gazdaságossági, mind környezetvédelmi szempontból. Kiemelten azok a teljesen új, de perspektivikus kutatási irányok is, amelyek a mikroorganizmusok energiatermelő képességének a lehetőségeit, akár egyedi jármű szintjén is, kutatják. 3. Az NymE Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központja (Szombathely) a régió pedagógusképzésének meghatározó elméleti és gyakorlati kutatási intézménye és az marad a továbbiakban is. 4. A Nyugat-magyarországi Egyetem régiós szerepének egyik jellegzetessége, hogy szorosan kapcsolódik az egészségturizmushoz. Ennek a feltételeit biztosítja többek között az a műszerpark és vizsgálati rendszer, amely a Semmelweis Egyetem után Magyarországon a második legmagasabb színvonalú. Ugyanakkor a Soproni Erzsébet Oktató Kórházzal, a Büki Gyógyfürdő Zrt-vel kötött együttműködési szerződések a K+F+I kutatásokat segítik. Tervezzük, hogy ebbe az együttműködés rendszerbe bevonja a mosonmagyaróvári, a sárvári stb. gyógyfürdőket is. A Nyugat-magyarországi Egyetemen megvannak a feltételei a tudás, ill. technológia transzfernek. A pályázati támogatással létrehozott TT Iroda is jelentős szerepet játszik abban, hogy a költségvetésének 1-2 %-át licencek értékesítéséből nyerhesse. Ez európai szinten is jelentős eredmény. Az egyetemen 4 akadémikus (MTA tagja) tevékenykedik: 2 közülük 70 év feletti, kettő 70 év alatti. Minden feltétel adott, hogy a 6 doktori iskolát további kettővel egészítse ki, és így akár két kar is elnyerje a kutató kar minősítést. Kiemelt tevékenységeink a kutatás-fejlesztés és innováció területeken: 117

A nemzetközi szintű K+F+I tevékenységet folytató tudományos műhelyek kiemelt támogatása, tartalomfejlesztés  Alap-, célzott alap- és alkalmazott kutatások támogatása  Az egyetem nemzetközi kutatási profiljának és versenyképességének fejlesztése  Kutatási-fejlesztési és innovációs együttműködés a gazdaság szereplőivel  A kutatási kapacitás bővítése, a meglévő kapacitások jobb kihasználása  Meghatározó szerepvállalás a 3. Járműipari és Mechatronikai Versenyképességi Központ létrehozásában, működtetésében, fejlesztési programjainak megfogalmazásában és végrehajtásában  Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja A stratégiai célok, továbbá stratégiai akciók és mutatószámok táblázatokban a K+F+I valamint a tudományos szolgáltatásokra vonatkozóan konkrét célokat és akciókat fogalmazott meg a stratégiai menedzsment. Vonatkozó stratégiai célok: 3,7,8,10,11,12,14,16. 

5.3.5 Oktatás A Nyugat-magyarországi Egyetem oktatással összefüggő stratégiai céljait hagyományaira, értékeire, adottságaira és kapcsolati hálójára építi, többirányú tevékenységében kitüntetett szerepet kap az oktatás. Az intézmény (és jogelődjei) ezen a területen mindig is innovatív gondolkodást képviselt, azaz működésüket az előre mutató nemzetközi trendekhez, az oktatáspolitika hazai elvárásaihoz, az egyetem regionális beágyazottságához, illetve a munkaerőpiaci igényekhez igazították. A készség és a képesség a folyamatos megújulásra megalapozottá teszi azt a célt, hogy a NymE a hazai felsőoktatás szerkezeti átalakítása után is a térség meghatározó, az oktatás terén kitüntetett szereppel bíró felsőoktatási intézménye marad. Kiemelt területek, egyes területeken kizárólagosság Az egyetem jelenlegi képzési portfólióját az előtte álló időszakban – megőrizve annak értékeit – a prognosztizálható elvárásokhoz kívánja igazítani. Fejlesztéseket a kiemelt oktatási területeken hajt végre, bizonyos képzések tekintetében kizárólagosságra törekedve. Egyes képzések jelenleg is kuriózumnak tekinthetők nemcsak a régióban, de országosan is. Ezek folyamatos fejlesztése mellett kiemelt stratégiai feladat a tágan értelmezett határon átnyúló régió szakemberigényének kielégítése – különös tekintettel az agrár és a műszaki képzési területekre –, a meglévő kapcsolati háló hatékonyságának gyakorlatorientáltabb kihasználásával, a munkaerő-piaci szereplőkkel való széleskörű együttműködéssel. A diploma megszerzésével kapcsolatos országosnak tekinthető probléma megoldására adandó válasz mellett (nyelvvizsga követelmény teljesítése), a fent említettek is szükségessé teszik az általános idegen nyelvoktatás, a szaknyelvoktatás, a szaktantárgyak idegen nyelven történő oktatása, illetve az idegen nyelven folyó képzések indítása átfogó rendszerének kidolgozását és működtetését. A stratégiai időszak kiemelt feladata a pedagógusképzéssel összefüggő széleskörű változások végrehajtása is. A szakmai nyilvánosság elé került oktatáspolitikai dokumentumok feljogosítják az egyetemet arra, hogy ezen a képzési területen is reális célnak tekintse a kizárólagosság elérését a Nyugat-magyarországi felsőoktatási együttműködési zónában. Ez a cél rendkívül sok feladat végrehajtását jelenti az Nftv-ben előírt szervezetek létrehozásától, a magas színvonalú humánerőforrás megőrzésén és fejlesztésén keresztül, az egyciklusú 118

tanárképzés képzési és kimeneti követelményeinek kidolgozásában való részvételig, illetve a szakindítási dokumentáció elkészítéséig. A fentiek alapján az NymE oktatási profilja kiemelten az alábbi képzési területekre épül:     

Agrár (erdészet, vadgazdálkodás, élelmiszertudomány, földmérés, birtokrendezés, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök) Pedagógusképzés Egészségfejlesztés, sport és turizmus Műszaki (faipari mérnök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök) Természettudomány

Regionális szerepvállalás Az NymE eddig is kiemelt feladatként kezelte a regionális szerepvállalást. Ez nemcsak annyit jelent, hogy az intézmény kielégíti beiskolázási körzetének felsőoktatási igényeit. Oktatási tevékenységének szinte teljes spektruma igazodik a zóna társadalmi és gazdasági, munkaerőpiaci elvárásaihoz. A regionális beágyazottságot erősítő, az oktatáshoz kapcsolódó kutatáson, illetve gyakorlati képzéseken keresztül a regionális szerepvállalás az alábbi területeken fejlesztendő:       

Műszaki (mechatronikai mérnök, gazdaságinformatikus, ipari termék- és formatervező – a faipari mérnökképzést meghatározóan támogatva) Környezetmérnök, környezetkutató, alkalmazott környezetkutató, természetvédelmi mérnök Művészet, művészetközvetítés (önkormányzati intézmények, kulturális rendezvények) Gazdaság-, társadalom- és bölcsészettudomány (önkormányzatok, vállalkozói szféra képzési igényeinek kiépítése) Határon átnyúló képzések, közös idegen nyelvű oktatás (oktatói és hallgatói mobilitás erősítése) Mezőgazdaság és élelmiszertudomány Tehetséggondozás a régióban

Együttműködés a régió egyetemeivel Az NymE kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezik a hazai – különös tekintettel a régióban működő – felsőoktatási intézményekkel. Ezeket az együttműködéseket az egyetem továbbra is erősítendőnek, fejlesztendőnek tartja és fejleszteni kívánja tevékenységeinek minden területén. Az oktatáspolitika elvárásaihoz igazodva kiemelt feladatnak tekinti a felsőoktatási zónán belüli együttműködések támogatását, a tiszta képzési profil kialakítását, a térségben futó párhuzamos képzések racionalizálását. A kapcsolatok fejlesztésére az alábbi területeken van lehetőség:  

Természettudományok és a gazdasági tudományok egyes területei Energetika, megújuló erőforrások

Intézményen belüli hálózatos működés A Nyugat-magyarországi Egyetem célja, hogy példával szolgáljon a hálózatos működés előnyeinek kihasználására, az esetleges hátrányok korlátozására, azaz a hálózatos forma 119

működtetésének optimalizálására. Az e téren eddig elért jelentős eredmények képezik az alapját a további törekvéseknek. A stratégiai időszakban a hálózatos szerepvállalás hatékonyságát tovább növeljük a humánerőforrási és infrastruktúrális potenciálok koncentráltabb kihasználásával. A cél eléréséhez járul hozzá a fejlesztés a képzési portfólió vertikális (alap-, mester-, doktori képzések) és horizontális (a szakok sokfélesége) metszete mentén, és az ebből adódó új lehetőségek kiaknázása, alapvetően az alábbi két területen:  

Doktori képzés bővítése E-Learning rendszer és tudástár kiépítése

Az egyetem a fentiekben jelzett stratégiai céljai elérése érdekében fontosnak tartja: 



 

  

Rugalmas képzési szerkezet kialakítását, összhangban a gazdaság, a társadalom és a kapcsolódó ágazatok humánerőforrás igényeivel. A képzési rendszer átjárhatóságának biztosítását. A képzési programok felülvizsgálatát, belső koherenciájuk erősítését, a párhuzamosságok felszámolási lehetőségének felülvizsgálatát. A képzési tartalmak minőségének folyamatos javítását a foglalkoztathatóság és a vállalkozói képességek erősítése érdekében. A képzések módszertani és infrastrukturális fejlesztését. A képzések gyakorlati jellegének erősítését, a duális rendszer kiterjesztését. Együttműködést a képzésben a gazdasági élet szereplőivel. Idegen nyelvi képzések fejlesztését, az idegen nyelvű kurzusok, szakok és képzések arányának növelését. Az oktatói és hallgatói mobilitás és a külhoni tapasztalatok megszerzésének elősegítését. A nemzetköziesedést. A hallgatói felelősség és motiváció, az állampolgári tudat erősítését. A hallgatói lemorzsolódás visszaszorítását, a túlfutás csökkentését. A karriertámogatást. A hallgatói szolgáltatások bővítését, minőségének javítását, a munkaerőpiaci kapcsolatok erősítését. A gyakorló közoktatási intézmények támogatását. A természettudományos-, műszakiés pedagógusképzés ösztönzését, fejlesztésük támogatását.

5.3.6 Humánerőforrás Minősített oktatók arányának növelése. Stratégiai fontosságú a minősített oktatói létszámarányának növelése, amelyet elsősorban a saját tudományos műhelyeinkben, doktori iskoláinkban képzett és onnan kikerült tudományos fokozattal rendelkező oktatókkal kívánunk biztosítani. Doktori iskolák és programok indítása a kiemelt képzési területekhez kapcsolódóan. A Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola, a Bölcsészettudományi Kar Hadrovics László Nyelvtudományi Doktori Iskola alapítását készíti elő, a humán erőforrás és az infrastruktúra rendelkezésre áll. Hosszú távú oktatói és kutatói életpályamodell és kiválóságmodell kiterjesztése mind a tíz karra. Az egyetem a teljesítményorientált szemlélet erősítése érdekében hosszú távú oktatói és kutatói életpályamodelleket és kiválóságmodellt dolgoz ki a képviselt tudományterület MAB által felállított követelményrendszere alapján. Az életpálya modellekben megfogalmazott célok megvalósításához anyagi fedezetet biztosít belső források feltárásával, illetve külső források megszerzésével. Az alkalmazottak motiválása továbbképzésekkel, csapatépítéssel, önképzés támogatásával. Vezetők, oktatók és alkalmazottak részére munkavégzésük hatékonyabbá 120

tétele érdekében, tréningeket szervez belső erőforrások igénybevételével (pl. a KTK intézeteiben lévő humánstratégiával, vezetésmenedzsmenttel és válságmenedzsmenttel foglalkozó oktatók bevonásával). Ezeken a tréningeken új szemléletet, konfliktuskezelő módszereket, vezetői stratégiákat sajátítanak el a résztvevők, mentalitásuk kedvező irányban befolyásolható, lojalitásuk nő. Hatékony ösztönző módszerek kidolgozása az élethosszig tartó tanulás „modell” felállításához. Ösztönző módszereket dolgoz ki a munkatársak szakmai fejlődésének, egyéni előrehaladásának ösztönzésére és ezeket pályázati rendszerben működteti. Pl. a saját karain folyó képzéseken résztvevő oktatóinak és dolgozóinak anyagi kedvezményeket biztosít (képzési költségtérítés mérséklése, utazási és szállásköltségek megtérítése, hozzájárulás). A professzori munkakör és az MTA doktora fokozat megszerzésének ösztönzése kiemelt stratégiai cél. 5.3.7 Szervezetfejlesztés Szervezeti önállóság. Az egyetem megőrzi önálló felsőoktatási státuszát, irányításában, az alaptevékenységek megszervezésében és a gazdálkodásban önállóan látja el a feladatait. A célorientált partnerséget minden területen és minden szinten támogatja. A belső működési struktúra fejlesztése        

Regionális Pedagógusképzési Központ létrehozása szombathelyi székhellyel Stratégiai Kutatásszervezési és Innovációs Központ létrehozása soproni székhellyel Kommunikációs és Marketing Központ létrehozása soproni székhellyel A regionális műszaki képzés igényeinek megfelelő hálózatos működési forma kialakítása és folyamatos fejlesztése Diákcentrum (Hallgatói Szolgáltató Központ) működtetése Sopronban, Győrben és Szombathelyen. Egyetemi Idegennyelvi Szolgáltató Központok működtetése (I., II. számú) Sopronban és Szombathelyen. Egységesebb egyetemi jogi szabályozottság Regionális műszaki képzésnek megfelelő hálózatos képzés

A stratégiai menedzsment folyamatosan monitorozza a kari, intézeti és az oktatáshoz nem tartozó szervezeti egységek működését és a kontrolling eredményekre alapozva - szükség esetén- a minőség, hatékonyság és költségracionalizálás érdekében szervezetének minden szintjén módosításokat eszközöl.

121

Céltérkép hivatkozása Alapfeladat

Stratégiai cél

Stratégiai cél rövid megfogalmazása

Akciók

1.Nemzetközi, országos, felsőoktatási zónán belüli és regionális igényekhez igazodó képzési portfoliófejlesztés.

A képzési portfólió felülvizsgálata a gazdasági, társadalmi prioritások figyelembevételével, belső koherenciák erősítése, nemzetközi kiterjesztés lehetőségeinek vizsgálata. A fejlesztési irányok kijelölése, képzési portfólió fejlesztése. Az idegen nyelvű képzési rendszer fejlesztése, idegennyelv-oktatás, szaknyelvoktatás és idegen nyelvű képzések komplex rendszerének működtetése, fejlesztése (intézményközi, határon átnyúló és nemzetközi).

1/1. Unikális képzések fejlesztése. 1/2. Profilok összehangolása a régióban, a felsőoktatási együttműködési zónán, ágazatokon belül. 1/3.Nemzetköziesítés, idegen nyelvoktatás, szaknyelvoktatás, idegen nyelvű képzések komplex rendszerének fejlesztése, működtetése. 2/1.Duális képzés kiterjesztése elsősorban a négy fejlesztési irányba. 2/2. Projektalapú oktatás fejlesztése innovatív, oktatási formák kialakítása. 2/3.Cég/partneri együttműködések erősítése és fejlesztése. 3/1. Partneri együttműködésen alapuló K+F+I intézményi gyakorlatának erősítése kiemelten a felsőoktatási együttműködési zóna partnereivel. 3/2.Alap-, (célzott alap-) és alkalmazott kutatások támogatása. 4/1. Intézményi szinten a hálózatos működés előnyeinek kihasználása. 4/2. Klaszter rendszerű regionális hálózatfejlesztés.

2. Gyakorlatorientált portfolió erősítése, fejlesztés.

képzési A gyakorlatorientált képzési profil erősítése az Nftv. és az minőségi ágazati prioritások igényei alapján. A duális képzés kiterjesztése, új képzések indítása a gazdasági szereplők fokozott bevonásával. Prioritások: projektalapú oktatás, team munkára való alkalmasság fejlesztése, tutori rendszer kiterjesztése.

3. Nemzetközi K+F+I profil és Alap-, (célzott alap-) és alkalmazott kutatási versenyképesség fejlesztés. tevékenységek koncentráltságának növelése, K+F+I tevékenységek arányának optimalizálása az egyetem négy fejlesztési iránya mentén. Nemzetközi, országos, felsőoktatási fejlesztési zóna és régiós együttműködések növelése. A szellemi termékek disszeminációja. 4. Regionális hálózati A hálózatos egyetem belső kohéziójának erősítése, szerepvállalás, koncepcionális kapacitásharmonizálás, és hatékonyabb erőforrás együttműködés. allokáció. Komparatív előnyökön alapuló regionális hálózati együttműködések szintjeinek meghatározása,

Céltérkép hivatkozása

Hatás

Ügyfelek (vevők)

Stratégiai cél

Stratégiai cél rövid megfogalmazása

potenciálok és prioritások feltárása. A szervezeti önállóság megőrzésének szem előtt tartásával partneri együttműködésen alapuló koncepcionális tervezés. 5. Gazdálkodási egyensúly Hosszú távon is fenntartható, stabil gazdálkodás fenntartása, biztosítása: ingatlanvagyon és infrastruktúra optimális létesítménygazdálkodás. kihasználása, a humánerőforrás valós igények és kompetenciák szerinti hozzárendelése, hatékony erőforrás allokálás. Pénzügyi és számviteli egyensúly megőrzése, saját bevételnövelés, költségoptimalizálás.

6. Hallgatói maximalizálása.

7.

Az

országos,

Akciók

5/1. Tevékenység alapú önköltségszámítás továbbfejlesztése. 5/2. Forrásbevonás hatékonyságának növelése. 5/3.Költséghatékony energiafelhasználás részarányának növelése. 5/4.Integrált szoftver támogatottság kihasználása, különböző rendszerek összehangolása. 5/5.A meglévő ingatlanállomány egységes nyilvántartási rendszerbe foglalása, monitoring. 5/6.A meglévő infrastruktúra és ingatlanállomány jobb kihasználása, ingatlan hasznosítás. 6/1. Képzések és tanulástámogató szolgáltatások színvonalának emelése. Hallgatói támogató programok fejlesztése és hatékonyságának növelése.

elégedettség A rendszeres hallgatói igényfelmérés alapján képzési kínálat fejlesztése, dinamikus tervezése, színvonalának folyamatos nyomon követése. Tanulástámogató szolgáltatások bővítése, színvonalának emelése. Felzárkóztató programok fejlesztése, eredményességének növelése. Túlfutó tanulmányi idő csökkentése. Tehetséggondozás és a kiválóság támogatása, tutori, mentori programok kiterjesztésével. A hallgatók munkaerőpiacra jutásának segítése, karrier irodai hálózat hatékony működtetése. felsőoktatási Oktatáspolitikai, felsőoktatási együttműködési zóna és 7/1.A négy kiemelt fejlesztési irány

123

Céltérkép hivatkozása

Stratégiai cél

Stratégiai cél rövid megfogalmazása

együttműködési zóna munkaerő- regionális igény kielégítése mellett a társadalmi és piaci elvárásaihoz való igazodás, gazdasági szervezetek elvárásainak folyamatos felmérése, meghatározó szerep a régióban. elemzése, megfelelő portfolió kialakítása, dinamikus fejlesztése. Vállalkozói szféra részére nyújtott szolgáltatások bővítése, tevékenység intenzitásának növelése. 8.Természeti és agrárökológiai A környezeti terhelés csökkentése, a környezeti rendszerek harmóniájának teljesítmény folyamatos növelése. A fenntartható erősítése. működés érdekében környezettudatos szemlélet erősítése. ISO 14001 Környezetirányítási rendszer akkreditációjának fenntartása. Természeti és agrárökológiai rendszerekkel összefüggésben kutatási programok megvalósítása, azok megjelenítése a kutatási témákban (hallgatótól oktatóig), a tananyagban, a szakkollégium tevékenységében. 9.A pedagógusképzés adaptálása a Részvétel a tanárképzés képzési és kimeneti megújult oktatás politikai követelményeinek kidolgozásában. A meglévő szakok környezethez. újraakkreditálása, új szakok indítási feltételeinek megteremtése, akkreditálása. Pedagógus továbbképzési, és szakmai programok indítása, módosítása a kutatási eredmények és a közoktatási gyakorlattal összhangban lévő programok figyelembe vételével. Szakmai tanárképzés bővítése. 10.Hozzájárulás az egészséges Térségi szerepvállalás a NyD-i régióban élők testi, lelki, környezet és egészséges régió szellemi egészségének gondozásában és fejlesztésében. megteremtéséhez. Gyakorlat oktatói hálózatépítés és bővítés a régió gyógyés termálturizmus szolgáltatóival, egészségügyi intézményeivel. Minőségi élelmiszer-alapanyag és élelmiszer előállítás, hozzáadott értéknövelése élelmiszerkutatási programokon keresztül,

124

Akciók célrendszeréhez harmonizálása.

tartozó

akciók

8/1. Együttműködésen alapuló kutatási programok, projektek megvalósítása (pl. klímahatáskutatás, fenntarthatóság). 8/2. Környezettudatos, fenntartható szemlélet erősítése, képzési és kutatási programok indítása. 9/1.Regionális Pedagógusképzési Központ létesítése és működtetése. 9/2.Tanárszakok létesítésének és indításának akkreditációja 9/3.Életpályán átnyúló szakmai fejlesztés. 10/1. Az érintett területekhez tartozó diszciplináris és kutatási projektek megvalósítása. 10/2.Egészséges életmód gyakorlatának támogatása, egészséges élelmiszerek regionális forrásból.

Céltérkép hivatkozása

Stratégiai cél

11. Innovatív és kooperatív szerep betöltése a régió műszaki és gazdasági fejlődésében.

Folyamatok 12. Nemzetköziesítés: oktatói és hallgatói mobilitás és nemzetközi oktatási-kutatási kapcsolatok erősítése.

13.Képzési program aktualizálása.

Stratégiai cél rövid megfogalmazása élelmiszeranalizáló szolgáltatások bővítésével. Az egészséges táplálkozás gyakorlatának támogatása. Kezdeményezések és együttműködések a régió műszaki és gazdasági tevékenységének fejlesztésében. Tudományos szolgáltatások bővítése. Meghatározó szerep elérése a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ létrehozásában, klaszter együttműködések kiterjesztésével. Versenyképes képzési kínálat megalapozása az Ipari Tanácsadó Testület (ITT) megújításával, gyakorlati szakemberek bevonása az oktatásba. Nemzetköziesítés: oktatói, hallgatói mobilitás növelése, kiemelten az európai oktatási és kutatási térségben. Nemzetközi oktatási-kutatási kapcsolatok erősítése külföldi hallgatók, oktatók, kutatók fogadása. A tudományos műhelyek tevékenységének nemzetköziesítése. Egységes egyetemi e-learning alkalmazások arányának növelése, idegen nyelvű képzések kiterjesztése, kettős diploma bevezetése. A képzés színvonalának és tartalmának folyamatos fejlesztése, szerkezetének rugalmas igazítása a társadalmi-gazdasági-munkaerőpiaci reálfolyamatokhoz. Magasan kvalifikált humánerőforrás országos és térségi szintű utánpótlásának biztosítása, a felsőoktatási együttműködési zóna képzési portfoliójának összehangolása, képzési területek közötti differenciálás, szinergia erősítése. A hálózatos működés előnyeinek kihasználása, több képzési helyen párhuzamosan folyó képzések optimalizálása, a képzések programjainak harmonizációja.

125

Akciók

11/1. Duális képzések fejlesztése a gazdaság szereplőinek bevonásával, szolgáltatások bővítése. 11/2. Szerepvállalás a NyugatPannon Járműipari és Mechatronikai Központ létrehozásában.

12/1. Kétirányú oktatói és hallgatói mobilitás fejlesztése, nemzetközi és országos kutatási pályázatok, programok részvételével.

13/1. Több képzési helyen párhuzamosan futó szakok kompetencia szerinti koordinálása. 13/3. Diszciplináris és alkalmazott kutatások eredményeinek alkalmazása a gyakorlatban. 13/.4.Képzési szintenként szakok indítása. 13/5. Célirányos felnőttképzési, tanfolyami, szabadegyetemi programok indítása.

Céltérkép hivatkozása

Stratégiai cél

Stratégiai cél rövid megfogalmazása

Akciók

14. Doktori iskolák fejlesztése.

Új doktori iskolák alapításának és doktori programok indításának támogatása, a meglévő doktori iskolák fejlesztése. Doktoranduszok nemzetközi mobilitásának élénkítése. Doktoranduszok ösztönözése, aktivitásának növelése kutatási programok, projekteken keresztül. A meghirdetett doktori témák kapcsolódjanak az egyetem négy fejlesztési irányához. Fokozatszerzés támogatása, hallgatók kutatási programok, pályázatokba való bevonása. Az országos és az egyetemi tehetséggondozó program harmonizálása, fejlesztése, megvalósítása. Hallgatói ösztöndíjrendszer fejlesztése a kiválóság jegyében. Tehetséggondozást segítő projektek bővítése, EU-s források bevonásával. Az oktatói mentori-, tutori rendszer fejlesztése. Tanulmányi, szakmai versenyek és tudományos konferenciák részvételének ösztönzése és a hallgatók felkészültségének növelésével sikeres szereplés elérése. A gyakorlatorientált képzést és a kutatást szolgáló infrastruktúra hatékonyabb működtetése, fejlesztése, szabad kapacitások lekötése. Informatikai és könyvtári fejlesztések. Zalaegerszegi Oktatási és Kutatási Központ fejlesztése széles spektrumban. Az egyetemhez tartozó közoktatási intézmények infrastruktúráját és eszközállományát pályázati forrásokból fejleszti. EFQM modell alkalmazásának kiterjesztése az egyetem valamennyi érintett szervezeti egységére. A rendszer hatékony működtetéséhez fokozni kell a menedzsment döntéseket támogató kontrolling csoport tevékenységét, megbízható információ szolgáltatását. A minőségorientált

14/1. A kiemelt képzési területekhez kapcsolódóan doktori iskolák és doktori programok indítása. 14/2. Minősített oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása elsősorban saját doktori iskolai képzéssel. 14/3. A fokozatszerzés támogatása, a hallgatók kutatási programokba, pályázatokba való bevonásával. 15/1. Tehetségkutató és tehetséggondozó programok fejlesztése, projektek megvalósítása. 15/2. Hallgatói, oktatói és kutatói kiválóság ösztönzése motivációs rendszer alkalmazásával.

15. Tehetséggondozás kiválóság támogatása.

és

a

16. Oktatást, kutatást és gyakorlati képzést támogató infrastruktúra és eszközállomány hatékony működtetése és fejlesztése.

17. Minőségirányítási rendszer fejlesztése kontrolling csoport együttműködésével.

126

16/1. Infrastruktúra és eszközállomány hatékony működtetése és fejlesztése. 16/2. Az Egyetemi Informatikai Központ és könyvtári hálózat szerepének erősítése és fejlesztése. 17/1.EFQM modell szervezeti egységek szerinti tudatos alkalmazásának kiterjesztése, fejlesztése. 17/2. Intézményi akkreditáció

Céltérkép hivatkozása

Stratégiai cél 18. Döntéshozatali fejlesztése, működtetése.

Stratégiai cél rövid megfogalmazása szemlélet szervezeten belüli erősítése. rendszer Vezetői döntéseket, irányítási folyamatokat támogató rendszerek hatékony alkalmazása, a szoftvertámogatottság teljes körű alkalmazása. Az alapfolyamatokat támogató, azokat biztosító szolgáltatások, IT rendszerek fejlesztése.

19. Szervezetfejlesztés, szervezeti Az önálló intézmény szervezet racionalizálása, működési működés optimalizálása. struktúrájának optimalizálása. Stratégiai döntést támogató szervezetek létrehozása és működtetetése. A hálózati egyetem nyújtotta előnyök kihasználása, belső kohézió erősítése. A szervezet sikerpotenciáljának emelése, kapcsolatrendszer célorientált bővítése. Stratégiai kommunikáció az egyetem láthatóságának növelése. 20.Humánerőforrás fejlesztés. A minősített oktatók arányának növelése, a munkatársak kompetenciáinak fejlesztése. A teljesítményorientált szemlélet erősítése, a motivációs rendszer alkalmazásának kiterjesztése. Oktatói követelményrendszer fejlesztése. Akkreditációs feltételek biztosítása, fokozatszerzés támogatása, az oktatói és kutatói életpálya kiszámíthatóságának erősítése.

127

Akciók 18/1.Stratégiai célok és akciók teljesülésének rendszeres vezetői értékelése, intézkedése. 18/2.Adatbázis alapú döntési folyamatok kidolgozása, mechanizmusok elemzése. 19/1. Szervezetracionalizálás, működési struktúra optimalizálása. 19/2 A hálózatos igényeknek megfelelő szervezetek, központok létrehozása.

20/1. Egyéni oktatói és kutatói életpályamodell és kiválóság-modell kiterjesztése és működtetése. 20/2.Munkatársak kompetenciáinak fejlesztése, minősített oktatók arányának növelése. 20/3.Hatékony ösztönző módszerek kidolgozás az élethosszig tartó tanulás „modell” felállításához.

5.4 Stratégiai akciók és mutatószámok A stratégiai menedzsment által meghatározott stratégiai célok elérése stratégiai akciókon keresztül terv szerint valósul meg. Az Intézményfejlesztési Terv a 2012-2015 stratégiai időtávra készült. Elbírálása 2012. év szeptemberében várható. A 2012. évben a Nyugat-magyarországi Egyetem minden téren növelte tevékenységeinek minőségét, hatékonyságát, költségracionálisan működött. A jelen Intézményfejlesztési Tervben megfogalmazott stratégiai célok és akciók azonban 2011-ben nem voltak ismeretesek az egyetem stratégiai menedzsmentje előtt. Ezért a következő táblázatokban, általában 2012 a bázisév.

Egyéb Stratégiai cél: támogató 1. Nemzetközi, országos, felsőoktatási zónán belüli és regionális igényekhez igazodó képzési strat.cél portfoliófejlesztés Stratégiai mutató Stratégiai mutató Stratégiai mutató Akció megnevezése definíciója mértékegysége A négy unikális szak Szakirányok, szinergiája (erdőmérnöki 1/1. Unikális képzések szakspecifikumok, osztatlan, faipari mérnöki, Bázisindex % fejlesztése. modulok száma. földmérő és földrendező mérnöki, birtokrendező). 1/2. Profilok összehangolása a régióban, a felsőoktatási együttműködési zónán, ágazatokon belül. 1/3.Nemzetköziesítés, idegen nyelvoktatás, szaknyelvoktatás, idegen nyelvű képzések komplex rendszerének fejlesztése, működtetése.

Stratégiai mutató célértékei 2012

2013

2014

2015

100

105

110

120

Ágazaton belüli harmonizálásra irányuló akciók száma.

Felsőoktatási együttműködési zónán, ágazaton belüli harmonizálásra irányuló akciók.

Bázisindex %

100

105

110

130

Idegennyelvi és idegen nyelvű kurzusok, modulok száma.

Nemzetköziesítés: idegen nyelvű kurzusok hatékonyságának növelése, idegennyelvi és idegen nyelvű meghirdetett kurzusuk (Forrás: Neptun).

Bázisindex %

100

105

110

115

Egyéb Stratégiai cél: támogató 2. Gyakorlatorientált képzési portfolió erősítése, minőségi fejlesztés strat.cél Akció 2/1. Duális képzés kiterjesztése elsősorban a négy fejlesztési irányba. 2/2. Projektalapú oktatás fejlesztése, innovatív, kevert oktatási formák kialakítása. 2/3. Cég/partneri együttműködések erősítése és fejlesztése.

Stratégiai mutató célértékei Stratégiai mutató mértékegysége

2012

2013

2014

2015

A duális képzésben résztvevők száma.

Bázisindex %

100

105

110

115

Új oktatási formákat alkalmazó oktatók száma.

Új oktatási formákat alkalmazó oktatók köre.

Bázisindex %

100

105

110

115

Megállapodások száma.

Szerződésen/megállapodáson alapuló együttműködése.

Bázisindex %

100

102

103

104

Stratégiai mutató megnevezése

Stratégiai mutató definíciója

Aktív részvételek száma.

Egyéb Stratégiai cél: támogató 3. Nemzetközi K+F+I profil és versenyképesség fejlesztés strat.cél Stratégiai mutató Stratégiai mutató Akció megnevezése definíciója 3/1. Partneri együttműködésen K+F+I alapuló K+F+I együttműködések K+F+I együttműködés . intézményi száma. gyakorlatának erősítése kiemelten a 130

Stratégiai mutató célértékei Stratégiai mutató mértékegysége

2012

2013

2014

2015

Bázisindex %

100

102

104

106

felsőoktatási együttműködési zóna partnereivel. 3/2. Alap-, (célzott alap-) és alkalmazott kutatások támogatása. Egyéb támogató strat.cél

Dokumentált tudományos eredmények száma.

Tudományos eredmények elismertetése és disszeminációja.

Bázisindex %

100

Stratégiai cél: 4. Regionális hálózati szerepvállalás, koncepcionális együttműködés Akció

Stratégiai mutató megnevezése

4/1. Intézményi szinten a hálózatos működés előnyeinek kihasználása.

Együttműködési programok száma.

4/2. Klaszter rendszerű Együttműködések, regionális megállapodások hálózatfejlesztés. száma.

Stratégiai mutató definíciója A humánerőforrás, infrastruktúra és szervezet szinergikus működtetése (oktatási, kutatási, szolgáltatási együttműködések). Klaszter rendszerű regionális együttműködések, megállapodások.

Egyéb Stratégiai cél: támogató 5. Gazdálkodási egyensúly fenntartása, létesítménygazdálkodás strat.cél Stratégiai mutató Stratégiai mutató Akció megnevezése definíciója 5/1. Tevékenység alapú 2012. évben a Szakok önköltségszámítás negatív önköltségű eredményességének fél továbbfejlesztése szakok aránya (kari évenkénti elemzése: a

131

102

104

106

Stratégiai mutató célértékei Stratégiai mutató mértékegysége

2012

2013

2014

2015

Bázisindex %

100

105

108

110

Bázisindex %

100

103

106

109

Stratégiai mutató célértékei Stratégiai mutató mértékegysége

2012

2013

2014

2015

Bázisindex %

25

10

10

5

Egyéb Stratégiai cél: támogató 5. Gazdálkodási egyensúly fenntartása, létesítménygazdálkodás strat.cél Stratégiai mutató Stratégiai mutató Stratégiai mutató Akció megnevezése definíciója mértékegysége szinten) nem lehet negatív eredményű szakok több 25%-nál. csökkentése. A 2011. évi szakképzési hozzájárulás mértékénél Szakképzési nagyobb összegű Bázisindex % támogatás pótlása. pályázatok bevonása az eszközbeszerzésekre. 2011. évet bázisnak 5/2.Forrásbevonás tekintve, a kutatási hatékonyságának Kutatási bevételek bevételek növelése a Bázisindex % növelése. növekedési üteme. K+F+I és tudományos szolgáltató tevékenységekkel. A szabadalmak, oltalmak, Szabadalmak új eljárások, kutatási számának növekedési Bázisindex % módszerek számának üteme. növelése. Naturáliában 2011. évhez viszonyított, 5/3.Költséghatékony meghatározott naturáliákban mért – gáz, energiafelhasználás energia felhasználás Bázisindex % villamos energia – részarányának növelése. (gáz, villamos felhasználás csökkentése. energia). 5/4.Integrált szoftver A rendelkezésre álló támogatottság modern szoftver A szoftverek kihasználása, támogatottság alkalmazásának Bázisindex % különböző rendszerek szélesebb körű teljessége. összehangolása. kihasználása a

132

Stratégiai mutató célértékei 2012

2013

2014

2015

80

90

100

110

20

30

40

50

20

30

30

30

100

90

85

80

70

80

90

100

Egyéb Stratégiai cél: támogató 5. Gazdálkodási egyensúly fenntartása, létesítménygazdálkodás strat.cél Stratégiai mutató Stratégiai mutató Stratégiai mutató Akció megnevezése definíciója mértékegysége hatékonyság növelése érdekében. EGIR, IniMon monitoring szoftver; Szigma Integrisk, Kockázatmenedzsment rendszer; Alumni rendszer. Az ingatlanállomány 5/5.A meglévő dokumentumainak ingatlanállomány Az ingatlanállomány digitalizálása. A egységes nyilvántartási feldolgozottsági Bázisindex % dokumentációval nem rendszerbe foglalása, szintje. rendelkező ingatlanok kontrolling. felmérése. Az egy hallgatóra A kapacitásfeleslegek jutó oktatási m2 feltárása, racionalizálás. 2 alapterület (m ). 5/6.A meglévő Hasznosítható infrastruktúra és vagyonelemek ingatlanállomány jobb A teljes ingatlanállomány kimutatása. A kihasználása, ingatlan és a hasznosításra hasznosítás Bázisindex % hasznosítás. tervezett ingatlanállomány lehetőségeinek arányának csökkentése. vizsgálata, meghatározása.

133

Stratégiai mutató célértékei 2012

2013

2014

2015

30

60

90

100

4,93

4,86

4,89

4,81

1,5

5,14

2,41

2,2

Stratégiai cél 6. Hallgatói elégedettség maximalizálása Stratégiai mutató Akció megnevezése 6/1. Képzések és tanulástámogató Intézkedést igénylő szolgáltatások esetek aránya. színvonalának emelése. Komplex 6/2. Hallgatói támogató felzárkóztató programok száma. programok fejlesztése és hatékonyságának Mintatanterv szerinti növelése. végzettek tanulmányi ideje.

Stratégiai mutató célértékei Stratégiai mutató definíciója

Stratégiai mutató mértékegysége

2012

2013

2014

2015

Intézkedést követő esetek száma.

Bázisindex %

100

90

92

94

Felzárkóztató programok hatékonyságának növelése.

Bázisindex %

100

102

104

106

A hallgatók tényleges tanulmányi ideje.

Bázisindex %

100

98

96

93

Egyéb Stratégiai cél: támogató 7. Az országos, felsőoktatási fejlesztési együttműködési zónához és munkaerőpiaci strat.cél elvárásokhoz való igazodás, meghatározó szerep a régióban Stratégiai mutató Stratégiai mutató Stratégiai mutató Akció megnevezése definíciója mértékegysége Felsőoktatási együttműködési zóna, 7/1.A négy kiemelt Harmonizálást társadalmi, szakmai fejlesztési irány rögzítő határozatok szervezet, cégek, Bázisindex % célrendszeréhez tartozó száma. tanácsadó testületekkel akciók harmonizálása. kezdeményezett együttműködések.

134

Stratégiai mutató célértékei 2012

2013

2014

2015

100

105

110

115

Egyéb Stratégiai cél: támogató 8. Természeti és agrárökológiai rendszerek harmóniájának erősítése strat.cél Stratégiai mutató Stratégiai mutató Akció megnevezése definíciója 8/1. Együttműködésen alapuló kutatási Kutatási, projektek Pályázati, projektalapú programok, projektek programok száma. együttműködések. megvalósítása. 8/2. Környezettudatos, ISO 14001 Sikeres akkreditáció, fenntartható szemlélet Környezetirányítási a képzésben és erősítése, képzési és rendszer kutatásban kutatási programok akkreditációjának résztvevők száma. indítása. fenntartása. Egyéb támogató strat.cél

Stratégiai mutató célértékei Stratégiai mutató mértékegysége

2012

2013

2014

2015

Bázisindex %

100

130

140

150

Bázisindex %

100

102

104

106

Stratégiai cél: 9. A pedagógusképzés adaptálása a megújult oktatás politikai környezethez Akció 9/1. Regionális Pedagógusképzési Központ létesítése és működtetése. 9/2. Tanárszakok létesítésének és indításának akkreditációja. 9/3. Életpályán átnyúló szakmai fejlesztés.

Stratégiai mutató megnevezése Regionális Pedagógusképzési Központ létesítése.

Stratégiai mutató definíciója Az Nftv. értelmében országosan létrehozandó pedagógusképzési központ, Szombathelyen.

Akkreditált szakok száma.

A tanárszakok indításának ütemezése a teljes vertikumban.

A kidolgozott modellek száma.

Az NymE-modell és a regionális továbbképzési (Sinus) modell kidolgozása, kísérleti

135

Stratégiai mutató célértékei

Stratégiai mutató mértékegysége

2012

2013

2014

2015

15

20

80

1

1

2

db Kumulált relatív gyakoriság Bázisév 2012 % db

1

Egyéb támogató strat.cél

Stratégiai cél: 9. A pedagógusképzés adaptálása a megújult oktatás politikai környezethez Akció

Stratégiai mutató megnevezése

Stratégiai mutató definíciója bevezetése és kiterjesztése.

Stratégiai mutató mértékegysége

Egyéb Stratégiai cél: támogató 10. Hozzájárulás az egészséges környezet és egészséges régió megteremtéséhez strat.cél Stratégiai mutató Stratégiai mutató Stratégiai mutató Akció megnevezése definíciója mértékegysége 10/1. Az érintett Pályázati, projektalapú területekhez tartozó Kutatási projektek együttműködések diszciplináris és Bázisindex % száma. különös tekintettel az kutatási projektek élelmiszerkutatásokra megvalósítása. Egészséges életmód témájával összefüggő 10/2. Egészséges szakterületekhez életmód illeszkedő programok, gyakorlatának Képzések, akciók akciók támogatása, Bázisindex % száma. (egészségfejlesztésegészséges rekreáció, sport, élelmiszerek turizmus, regionális forrásból. élelmiszerbiztonság és minőség).

136

Stratégiai mutató célértékei 2012

2013

2014

2015

Stratégiai mutató célértékei 2012

2013

2014

2015

100

104

106

108

100

110

115

120

Egyéb támogató strat.cél

Stratégiai cél: 11. Innovatív és kooperatív szerep betöltése a régió műszaki és gazdasági fejlődésében Akció

Stratégiai mutató megnevezése

Stratégiai mutató definíciója

11/1. Duális képzések fejlesztése a gazdaság szereplőinek bevonásával, szolgáltatások bővítése.

Programszerű együttműködések száma.

Klaszteri és egyéb partneri együttműködések.

Munkacsoport szintű együttműködések száma.

Képzési és kutatási programok harmonizálása a régió ipari és gazdasági igényeivel. K+F+I munkacsoport és felsőoktatási, szakképzési munkacsoport együttműködések (Szentgotthárd, Szombathely, Zalaegerszeg).

11/2. Szerepvállalás a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ létrehozásában és működésében.

137

Stratégiai mutató mértékegysége

Bázisindex %

db

Stratégiai mutató célértékei 2012

2013

2014

2015

100

110

115

120

2

2

2

2

Egyéb támogató strat.cél

Egyéb támogat ó strat.cél

Stratégiai cél: 12. Nemzetköziesítés: oktatói és hallgatói mobilitás és nemzetközi oktatási-kutatási kapcsolatok erősítése Stratégiai mutató Stratégiai mutató Stratégiai mutató Akció megnevezése definíciója mértékegysége 12/1. Külföldi tanulmányok Nemzetköziesítés Befogadott (kreditbeszámítás) Bázisindex % kétirányú oktatói és kurzusok száma. elismerésének növelése hallgatói mobilitás Erasmus, CEEPUS). fejlesztése. A programokban, Nemzetközi és képzésekben, országos kutatási kutatásokban résztvevő Résztvevők száma. Bázisindex % pályázatok, oktatók és hallgatók. programok Mobilitási kvóta. kiterjesztése.

Stratégiai mutató célértékei 2012

2013

2014

2015

100

105

110

115

100

105

110

115

Stratégiai cél: 13. Képzési program aktualizálása Akció

Stratégiai mutató megnevezése

Stratégiai mutató célértékei Stratégiai mutató definíciója

Stratégiai mutató mértékegysége

2012

2013

2014

2015

13/1. Több képzési helyen Kialakított párhuzamosan futó együttműködések szakok kompetencia száma. szerinti koordinálása.

Hálózatos együttműködés alapján a szinergiák és a hatékonyság növelése.

Bázisindex %

100

110

120

130

13/2. Diszciplináris és alkalmazott kutatások (pl.

Tananyagfejlesztés, módszertani innováció megvalósítása a teljes

Bázisindex %

100

105

110

115

Az alkalmazott programok száma.

138

Egyéb támogat ó strat.cél

Stratégiai cél: 13. Képzési program aktualizálása Akció

Stratégiai mutató megnevezése

pedagógiai) eredményeinek alkalmazása a gyakorlatban.

13/3. A szakok indítása képzési szintenként.

13/4. Célirányos felnőttképzési, tanfolyami, szabadegyetemi programok indítása.

Regisztrált képzések száma.

Indított programok száma.

Stratégiai mutató célértékei Stratégiai mutató definíciója képzési programban.

Stratégiai mutató mértékegysége

2012

2013

2014

2015

Az Nftv. alapján kidolgozott KKK és újraindított képzések számának alakulása, (pl. felsőoktatási szakképzés, alap-, mester-, osztatlan képzések, szakirányú továbbképzések, pedagógus továbbképzés)

Bázisindex %

100

102

105

108

Programok fejlesztése az élethosszig tartó tanulás keretében.

Bázisindex %

100

105

115

120

139

Egyéb Stratégiai cél: támogató 14. Doktori iskolák fejlesztése. strat.cél Stratégiai mutató Akció megnevezése 14/1. A kiemelt képzési területekhez kapcsolódó Új doktori iskolák és doktori iskolák, programok száma programok indítása. 14/2. Minősített oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása elsősorban saját doktori iskolai képzéssel.

14/3. A fokozatszerzés támogatása.

Doktori iskolában fokozatott szerzett alkalmazottak száma. Kiadott doktori fokozatok számának növelése. Lektorált és impakt faktoros publikációk számának növelése. Doktori képzésben résztvevők számának növelése. Részvétel nemzetközi kutatási projektekben.

Stratégiai mutató célértékei Stratégiai mutató definíciója A minősített oktatók és kutatók számának és minőségének növelése, vonzáskörzetének kiterjesztése. A doktori fokozatott szerzettek foglalkoztatása az oktatásban, a kutatásban, projektekben.

Kari kiválósági minősítés elérése érdekében fokozatszerzést támogató komplex fejlesztés.

140

Stratégiai mutató mértékegysége

2012

2013

2014

2015

1

1

1

3

5

5

5

100

105

110

115

100

110

115

120

100

105

110

115

100

105

110

115

db Bázisév 2012

fő

Bázisindex %

Egyéb Stratégiai cél: támogató 15. Tehetséggondozás és kiválóság támogatása strat.cél Stratégiai mutató Stratégiai mutató Stratégiai mutató Akció megnevezése definíciója mértékegysége Mentori, tutori szerep 15/1. Tehetségkutató és erősítésével, TDK-OTDK, tehetséggondozó szakkollégiumi programok fejlesztése, Résztvevők száma. % programokon, projektek versenyeken való megvalósítása. részvétel. 15/2. Hallgatói, oktatói Ösztönző rendszer és kutatói kiválóság kidolgozása, ösztöndíj elérésének ösztönzése Rendszer (modell). db rendszer kiszélesítése motivációs rendszer személyre szabottan. alkalmazásával. Egyéb támogató strat.cél

Stratégiai cél: 16. Oktatást, kutatást és gyakorlati képzést támogató infrastruktúra hatékony működtetése és fejlesztése Stratégiai mutató Stratégiai mutató Stratégiai mutató Akció megnevezése definíciója mértékegysége A gyakorlati képzést 16/1. Infrastruktúra és Gyakorlati képzést szolgáló infrastruktúra eszközállomány támogató projekt alapú fejlesztése hatékony működtetése infrastruktúra (pl. laborok, gyakorlati Bázisindex % és fejlesztése. fejlesztési projektek helyek, kutatóközpontok, száma. mintatantermek, stúdiók, műtermek működtetése).

141

Stratégiai mutató célértékei 2012

2013

2014

2015

100

105

110

115

1

1

1

1

Stratégiai mutató célértékei 2012

2013

2014

2015

100

110

115

120

Egyéb támogató strat.cél

Stratégiai cél: 16. Oktatást, kutatást és gyakorlati képzést támogató infrastruktúra hatékony működtetése és fejlesztése Stratégiai mutató Stratégiai mutató Stratégiai mutató Akció megnevezése definíciója mértékegysége K+F+I együttműködést támogató infrastruktúra K+F+I projektek kihasználtságának Bázisindex % száma. növelése, indokolt fejlesztése. Az információhoz való 16/2. Az Egyetemi nyílt hozzáférés Informatikai Központ, biztosítása, szabad könyvtári hálózat és A szolgáltatásokhoz hozzáférés a Élő növénygyűjtemény hozzáférők száma. Bázisindex % tudásanyaghoz. A (Botanikus kert) szolgáltatások körének szerepének erősítése és bővítése, hasznosítás az fejlesztése. oktatásban és kutatásban.

Egyéb Stratégiai cél: támogató 17. Minőségirányítási rendszer fejlesztése kontrolling csoport együttműködésével strat.cél Stratégiai Stratégiai mutató Stratégiai mutató Akció mutató megnevezése definíciója mértékegysége Minőségfejlesztési 17/1. EFQM modell kézikönyv szerinti szervezeti egységek működés folyamatos szerinti tudatos Akciók száma. fejlesztése. Belső és külső Bázisindex % alkalmazásának benchmarking kiterjesztése, alkalmazása. fejlesztése. Felmérések, elemzések

142

Stratégiai mutató célértékei 2012

2013

2014

2015

100

110

112

112

100

105

110

125

Stratégiai mutató célértékei

2012

2013

2014

2015

100

105

110

125

Egyéb Stratégiai cél: támogató 17. Minőségirányítási rendszer fejlesztése kontrolling csoport együttműködésével strat.cél Stratégiai Stratégiai mutató Stratégiai mutató Akció mutató megnevezése definíciója mértékegysége visszacsatolások. következetes végrehajtása, modell gyakorlatának oktatása. 17/2. Intézményi Sikeres intézményi Akkreditációs folyamat db akkreditáció. akkreditáció. eredményes megvalósítása. Egyéb Stratégiai cél: támogató 18. Döntéshozatali rendszer fejlesztése, működtetetése strat.cél Stratégiai mutató Stratégiai mutató Stratégiai mutató Akció megnevezése definíciója mértékegysége A szervezet döntési rendszerének felülvizsgálata. A döntési szintek 18/1. Stratégiai célok információellátottságának, és akciók szükségletének felmérése. teljesülésének A rendszerfejlesztési Elemzések száma. Bázisindex % rendszeres vezetői elképzelésekhez, értékelése, változásokhoz igazodó intézkedése. mechanizmusok kialakítása. A hatékony és eredményes működést szolgáló döntési modell kialakítása.

143

Stratégiai mutató célértékei

2012

2013

2014

2015

1

Stratégiai mutató célértékei 2012

2013

2014

2015

100

120

125

125

Egyéb Stratégiai cél: támogató 18. Döntéshozatali rendszer fejlesztése, működtetetése strat.cél Stratégiai mutató Stratégiai mutató Akció megnevezése definíciója 18/2. Adatbázis alapú döntési folyamatok fejlesztése, mechanizmusok elemzése.

Döntési szintek szerinti rendszerhasználatok száma.

AVIR döntést támogató rendszer működtetésének kiterjesztése. IT rendszerek és alkalmazások fejlesztése.

144

Stratégiai mutató célértékei Stratégiai mutató mértékegysége

2012

2013

2014

2015

Bázisindex %

100

110

120

130

Egyéb Stratégiai cél: támogató 19. Szervezetfejlesztés, szervezeti működés optimalizálása strat.cél Stratégiai mutató Stratégiai mutató Stratégiai mutató Akció megnevezése definíciója mértékegysége A szervezet sikerpotenciáljának emelése érdekében rendszer- és folyamatszemléletű 19/1. Elemzések és vizsgálatok. Elemzésekkel Szervezetracionalizálás, intézkedések száma, az illeszkedések és a Bázisindex % működési struktúra hatásindikátorok. kritikus folyamatok optimalizálása. meghatározása. A szervezeti struktúra finomítása, folyamatok optimalizálása. Hatáselemzések A hálózatos igényeknek megfelelő szervezetek, központok létrehozása 19/2. A hálózatos (pl. Kutatásszerezési és igényeknek megfelelő innovációs szervezet db szervezetek, központok Regionális létrehozása. Pedagógusképzési Központ, Idegennyelvi Központ).

Stratégiai mutató célértékei 2012

2013

2014

2015

100

130

120

120

1

1

1

1

Egyéb Stratégiai cél: támogató 20. Humánerőforrás fejlesztés strat.cél Stratégiai mutató Akció megnevezése 20/1. Egyéni oktatói és kutatói életpályamodell Modellt alkalmazó és kiválóság-modell karok száma. kiterjesztése és működtetése. Képzésekben résztvevők 20/2.Munkatársak munkatársak száma kompetenciáinak és a minősített fejlesztése, minősített oktatók aránya az oktatók arányának összoktatói növelése. létszámhoz viszonyítva. Az élethosszig tartó 20/3. Hatékony tanulásban ösztönző módszerek résztvevők száma az kidolgozás az összoktatói élethosszig tartó tanulás létszámhoz „modell” felállításához. viszonyítva.

Stratégiai mutató célértékei Stratégiai mutató definíciója

Stratégiai mutató mértékegysége

A teljesítményorientált szemlélet erősítése, alkalmazása. Munkatársak szakmai fejlődésének, egyéni előrehaladásának elősegítése minősített oktatók arányának növelése.

Munkatársak szakmai előrehaladásának támogatása.

146

2012

2013

2014

2015

Kumulatív gyakoriság

2

3

7

10

Minősített oktatók %

100

105

110

115

Képzésben résztvevő munkatársak %

100

110

120

130

Bázisindex %

100

105

110

115

5.5 Éves működési terv Az NymE az éves működési tervek elkészítésénél elsősorban az egyetem alaptevékenységeire, az oktatásra, a kutatás-fejlesztésre, az innovációra és a tudományos szolgáltatásokra vonatkozó, az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célokat és mutatókat vette figyelembe. Számításba vette a várható oktatáspolitikai és ágazati igényeket, a gazdasági növekedés ütemét és az egyetem jelenlegi gazdasági helyzetét is. A folyamatokat azonban az egyetemtől független, nehezen prognosztizálható változások is befolyásolhatják, megnehezítve a korrekt adatszolgáltatást. A stratégiai időtávban az év végi pontos tényadatok és a következő évi finanszírozásra vonatkozó ismeretek birtokában a gördülő tervezés biztosíthatja a bevételek és kiadások összetételének pontosabb meghatározását. Az NymE a gazdálkodás terén az egyensúly fenntartására törekszik. Ennek érdekében az Intézményfejlesztési Tervben megfogalmazottakon túlmenően is vállalkozni fog minden olyan feladat ellátására, amelyek a bevételek növelését, vagy a költségek csökkentését célozzák meg. 5.5.1 Kapacitásigény Az intézmény meglévő kapacitása, a jelenlegi állapotában túlméretezett. Az egyetem több oldalról is megvizsgálta a meglévő kapacitást, és annak jelenlegi kihasználtságát. Az Intézményfejlesztési Terv megvalósításának időszakában, igazodva az új oktatási feladatokhoz, az ésszerűség határain belül minden indokolt esetben csökkenteni fogja a felesleges kapacitásait. Elemzi a közoktatási intézmények – elsősorban a gyakorló óvodák - helyzetét. Megvizsgálja, hogy milyen terhet rónak az intézményre, milyen kötelezettségek fogalmazódnak meg a fenntartóval szemben, hogyan tudja őket úgy működtetni, hogy az ne jelentsen plusz terhet, és ne vegyen el forrást az oktatási tevékenységtől. A szükséges intézkedéseket maradéktalanul foganatosítja. Felülvizsgálja a meglévő laboratóriumi kapacitást annak ismeretében, hogy a 2012. évben TIOP projektben megvalósuló Természeti Erőforrások Kutató Központ jelentős kapacitás bővülést eredményez. A kiürülő korábbi laborok hasznosítására intézkedéseket hoz. Áttekinti a meglévő oktatási célokat szolgáló helyiségek, tantermek, előadótermek kapacitását és a prognosztizálható hallgatói létszám csökkenéssel párhuzamosan fokozatosan csökkenti azokat. A felszabadult kapacitást hasznosítja. Jelenleg az egy hallgatóra jutó oktatási alapterület 4,93 négyzetméter, amelyet 4,81 négyzetméterre kíván csökkenteni. Az Intézményfejlesztési Terv végrehajtása során külön feladatot jelent az eszköz kataszterizálás (nyilvános adatbázis létrehozása). A jelenlegi eszköz állomány kielégítő, megfelelően szolgálja az oktatási tevékenységet, a jövőben ezért kevesebb, de a csúcstechnikát képviselő eszközök beszerzését tervezi. Az infrastruktúrát érintő változások támogatása érdekében fejleszti az EGR-ben rendelkezésre álló létesítménygazdálkodási modult. Beszerzi újabb szoftvereket, amelyek segítségével mérni lehet a meglévő kapacitások kihasználtságát, és a visszajelzések alapján intézkedéseket foganatosít.

A humánkapacitások felülvizsgálata során, az oktatási tevékenységhez kapcsolódva, áttekinti a párhuzamos szakok helyzetét és széles perspektívába helyezve a kérdést (szociális szempontok, regionális igény, stb.) meghozza a döntéseket a szükséges intézkedésekről. Tervet dolgoz ki arra vonatkozóan, hogy intézeti összevonásokkal, munkakör összevonással, munkakörbővítéssel, részmunkaidős foglalkoztatással az alkalmazotti állomány összetételét és számát csökkenti. A meglévő gépkocsi állomány, és a kapcsolódó humánerőforrás szükségességének vizsgálata után megfontolja egy egységes gépkocsi park kialakításának lehetőségét a gazdaságosság szem előtt tartásával. A hallgatók minél teljesebb kiszolgálása érdekében, a gazdaságos működés szempontjait is figyelembe véve, megvizsgálja egy soproni központtal működő diákcentrum létesítésének lehetőségét. A költséghatékonyan működő egyetem kialakításánál figyelembe kell venni azt is, hogy a reális kapacitás felmérése azután végezhető el, ha már elfogadásra került az IFT, a meglévő szervezet racionalizálása megtörtént, megoldott a párhuzamos szakok helyzete, ismert az átalakult képzési szerkezet és az új finanszírozás által biztosított mozgástér. 5.5.2 Forrásszükséglet

Kiadások típusai Működési kiadások ebből Személyi kiadás ebből Dologi kiadás Felhalmozási kiadások ebből Beruházás ebből Felújítás Összesen

2013 11 320 6 800 4 520 611 600 11 11 931

2014 11 252 6 700 4 552 311 300 11 11 563

adatok millió Ft-ban 2015 2016 11 203 11 430 6 650 6 700 4 553 4 730 311 311 300 300 11 11 11 514 11 741

Személyi kiadást befolyásoló tényezők: az intézmény szervezeti felépítésének racionalizálása, a képzési szerkezet átalakítása, a K+F+I tevékenység, valamint a hazai és Európai Uniós forrásból megvalósuló pályázati bevételek csökkentése. Az egyéb dologi kiadások növekedését nagymértékben befolyásolja a K+F+I tevékenységek folyamatos bővülése nyomán a hasznos kutatási területek racionalizálása, a felhasznált anyagok és eszközök beszerzése, a műszerek üzemeltetése és karbantartása.

148

Egyéb dologi kiadások alakulása 1 200 1 000 800 600 400 200 0 2013

2014

2015

2016

A forrásszükséglet pontosabb felmérése, illetve csökkentése érdekében tervezett intézkedések:  

Teljesítménykritériumok bevezetése a belső allokálási rendszerbe. Tevékenység alapú önköltségszámítás. Az új szakok elindításának, illetve a már létező szakok hatékonyságának, eredményességének fél évenkénti elemzése, felülvizsgálata.

5.5.3 A forrásszükséglet tervezett kielégítésének módja Támogatás-igény. A költségvetési támogatási igény bázis szemlélet alapján határozható meg. A közelmúlt gyakorlata azt bizonyítja, hogy az így meghatározott igény és a kapott támogatás jelentős eltéréseket mutat. Az állami támogatás mértéke nem ismert az IFT készítés időszakában. Természetesen az egyetem számol azzal, hogy a hallgatói létszám várható csökkenése negatív kihatással lesz a támogatás nagyságára. Saját bevétel terv. A saját bevételek a bázis szemlélet és a friss információk birtokában tervezhető meg. Az átvett pénzeszközök nagyságánál az elnyert projektek száma és a források nagysága meghatározó lesz. Bevételek típusai Állami támogatás Működési (saját bevétel) bevétel Átvett pénzeszköz Összesen

2013 7 911 2 300 1 720 11 931

2014 7 443 2 400 1 720 11 563

adatok millió Ft-ban 2015 2016 7 294 7 221 2 500 2 800 1 720 1 720 11 514 11 741

Működési körben a saját bevételek nagyságát éves szinten 100 millió Ft-tal kívánja növelni. A saját bevételek jelentős részét a költségtérítéses befizetés teszi ki. Amennyiben a prognosztizált hallgatói létszámcsökkenés bekövetkezik, az a saját bevételek nagyságát is nagyban befolyásolhatja. A megszűnt szakképzési hozzájárulásból befolyt összeget pályázati forrásból tervezi pótolni. Működési bevétel növekedést az egyetem elsősorban a K+F+I tevékenységtől vár a következő stratégiai időtávban is. 2012. év őszén átadásra kerülő új Természeti Erőforrások Kutató Központ és a Tudományos Látogató Központ üzemeltetési kiadásai jelentős költségnövekedést idéznek elő, a kutatási megbízásokból származó bevételek azonban várhatóan fedezik a felmerülő költségeket már a tevékenység megkezdésének első évében is. A központ hatékony üzemeltetéséből, kapacitásainak növekvő kihasználásával a bevételek évről-évre nőni fognak, meghaladva ezzel a felmerülő kiadásokat.

149

További bevétel növekedést eredményez majd az új kutatási eredmények hasznosítása szabadalmak keretében. Növeli saját bevételeit:    

A pályázati aktivitás növelése. Pótlólagos források bevonása, azok lehetőségeinek felkutatása a megszűnt szakképzési hozzájárulás, illetve innovációs járulék pótlására. A vállalkozói szféra felé nyújtott szolgáltatások volumenének növelése. A kutatási eredmények hasznosításának menedzselése, szabadalmaztatásból származó bevételek növelése.

Költségracionalizálási terv. Költségracionalizálást eredményez az üzemeltetési költségek csökkentése:   

Alternatív, környezetkímélő energiaforrások felkutatása, és alkalmazása. Épületenergetikai és hőtechnikai korszerűsítések a költségek csökkentése érdekében (napelem, napkollektor, stb.). Az ingatlanok alapterületének csökkentése és jobb kihasználása.

Fentiek alapján az üzemeltetési költségek csökkenthetők: Üzem eltetési költség alakulása

1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 2013

2014

2015

2016

A hasznos alapterület a négy év alatt várhatóan 11.365 m2 – el csökken. Ebből, az alternatív energiaforrások bevezetésével együtt közel 31%-os üzemeltetési kiadás megtakarítását prognosztizál. Hasznos alapterület alakulása ezer m2-ben 122 120 118 116 114 112 110 108 106 104 102 2013

2014

2015

2016

A KEOP pályázatok lehetőséget biztosítanak egyrészt az ingatlanok hőszigetelésére, másrészt az alternatív energiák alkalmazására. További lehetőségek a költségek csökkentésére:

150

 

Tevékenység alapú önköltségszámítás. Az új szakok elindításának és a létező szakok hatékonyságának, eredményességének fél évenkénti elemzése, felülvizsgálata. A negatív eredményű szakok fokozatos csökkentése. A rendelkezésre álló modern szoftver támogatottság szélesebb körű kihasználása a hatékonyság növelése érdekében: - Egységes Gazdálkodási Integrált Rendszer (EGIR); - IniMon monitoring szoftver: az intézményi épületek, elsősorban a PPPprojektekben megvalósuló építési beruházások kivitelezését követő üzemeltetési feladatok rendszeres, komplex és dokumentált ellenőrzésére, nyomon követésére; - Szigma Integrisk Kockázat-menedzsment rendszer: koncepció és kockázatkezelési stratégia, integrált kockázatmenedzsment, kockázat elemzés és kezelés folyamata, kockázatok feltárása, értékelése, kontrolling tevékenység.

5.5.4 Egyetemi tulajdonú gazdasági társaságok A Nyugat-magyarországi Egyetem 2007. és 2008. év folyamán, saját bevétel terhére 6 gazdasági társaságot alapított, illetve tett szert gazdasági társaságban részesedésre. Az intézmény alapítói/vagyonkezelői felügyelete alá tartozó gazdasági társaságok Sorszá m

1

2

3

4

5

6

Intézményi tőke-részesedésű gazdasági társaság neve, címe UNIVERSITAS FIDELISSIMA Kereskedelmi, Szolgáltató és Üzemeltető Kft. 9400 Sopron, Ady Endre u. 5. PANNON FAMULUS Kereskedelmi Szolgáltató Kft. 9022 Győr, Liszt Ferenc út 42. Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft. 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. NymE-ERFARET Nyugatmagyarországi Egyetem Erdőés Fahasznosítási Tudásközpont Nonprofit Kft. 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. EPONA-ARRABONA Spanyol Lovasiskola Kft. 9022 Győr, Liszt Ferenc u. 42. (végelszámolás alatt) SOPRONTISZK Szakképzésszervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 60.

Alapítás dátuma

Fő tevékenység

2007.01. 24. Ingatlankezelés

Jegyzett tőke (E Ft)

Az intézmény tulajdoni hányada (%)

Részesedés értéke (E Ft)

3 000

100

3 000

2007.02.27.

Szállodai szolgáltatás

30 000

100

30 000

2007.12.28.

Műszaki kutatás fejlesztés

3 000

100

3 000

2008.09.12.

Egyéb természettudo mányi, műszaki kutatás, fejlesztés

3 000

100

3 000

2008.05.07.

Ló, lóféle tenyésztés

1 000

51

510

2008.10.27.

Szakmai középfokú oktatás

3 340

17

570

Jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetemen négy olyan 100%-os tulajdonrészű Kft. üzemel, amelyek működésére hosszú távon épít az Intézményünk. 151

Az Universitas Fidelissima Kft. elsősorban a PPP-s beruházás keretében megépült diákhotel és kollégium felújítások kollégiumi, diákotthoni és az ezekkel kapcsolatos komplex üzemeltetési feladatainak ellátása céljából alakult 2007-ben. Feladata, a soproni székhelyű Karok kollégiumi férőhely kapacitását és az elhelyezés színvonalát növelni, a levelező képzésben résztvevő hallgatók szálláshely igényét kielégíteni, továbbá a nyári időszakban Sopron és környéke idegenforgalmát hatékonyan kihasználni. Céljai között a létesítmény eredményes, színvonalas és hatékony működtetése szerepel. A Kft. további három városban látja el az Egyetem üzemeltetési feladatait. Mindemellett piaci alapon szolgáltatásokat végez külső (nem egyetemi) vállalkozások részére, illetve üzemelteti a Gyermekek Ifjúsági Házát, valamint a Nagycenki Lovas Képzési Központ is. A civil rendezvények, a táncház mozgalom, a kiállítások bemutatók szervezésével, rendezésével, a soproni lakosság körében is nagyon népszerűvé vált a Kft. A Pannon Famulus Kft. alapításának célja volt az Apáczai Csere János Karon tanuló turizmus-vendéglátó szakos hallgatók gyakorlati képzőhelyének kialakítása, a kollégium és szálloda piaci alapon történő üzemeltetése, a hallgatók segítségével. A Famulus Tanszálloda a Győr történelmi belvárosánál épülő új városrészben kapott helyet. Két részből áll, egy 120 férőhelyes kereskedelmi céllal működő négycsillagos business szállodából, egy 50 apartmanos, 200 személyes kétcsillagos minőségű kollégiumból. Az évek során a Famulus Hotel Győr egyik legnépszerűbb szállodájává nőtte ki magát. 2009. évben jelentősen átalakult a társaság szerkezete. Először egy kollégium üzemeltetése került át a tevékenységi körébe, később a TK étterem nyitotta meg kapuit. Majd a Kft. irányítása alá vonta a győri kari gondnoksági területét. A tevékenységi kör bővítésének hatására,.az NymE az elkövetkezendő négy évben összesen mintegy 100 millió Ft osztalékot vár a Kft-től. Ezt az összeget elsősorban a tehetséges hallgatók tanulásának finanszírozására kívánjuk fordítani. A Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft. megalapításának célja elsősorban a környezetvédelem, környezeti erőforrás-gazdálkodás területén olyan innovatív tevékenység folytatása volt, amelynek eredményei hasznosak a megrendelő ipari partnereknek, egyúttal beépíthetők az egyetemi képzésbe. A megalakítást a jogszabályi környezet változása is indokolta. A Kft. által elnyert pályázat (GOP-1.1.2-07/12008-0002) 3 éves futamidejű projekt összes elszámolható költsége 800 millió forint. A jövőre nézve, 2011. évben 20 ipari partnerrel 22 K+F szerződést sikerült kötni, ezen felül ugyancsak kutatásfejlesztési tevékenység keretében – de nem a GOP-projekthez tartozóan jött létre három megyei kórház esetében egy megrendelés és az AUDI Hungaria Motor Kft. részéről egy 2016. évig szóló feladatra szándéknyilatkozat. A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdő-és Fahasznosítási Tudásközpont Nonprofit Kft. küldetése a 2005-2008 időszakban egyetemi szervezeti egységként működött tudásközpont regionális szemléletét kiterjesztve hozzájárulni nemcsak a regionális, de a globális innovációs célok eléréséhez is az erdészet és a faipar területén. E cél elérése érdekében a társaság sikeresen pályázott a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 1.1.2. alintézkedése keretében. Mivel a Kft. főtevékenysége a kutatás-fejlesztés, ennek megfelelően e tevékenységhez, ezen belül pedig a GOP projekthez kapcsolódik a bevételek döntő többsége. 2012. évtől kezdődően Intézményünk továbbra is számít elsősorban a két nyereségorientált Kft. tevékenységéből származó előnyökre, illetve a két 100 %-ban saját tulajdonú nonprofit társaság működésére. A Kft-k az elkövetkező években is növelni fogják az Intézmény saját bevételét, erre alapozva készült a 2011. év bevételeit figyelembe véve a tervezet a nettó árbevételre, illetve nonprofit társaságoknál az összes bevételre vonatkozóan. 152

Sorszám

Intézményi gazdasági társaság neve

Universitas Fidelissima 1 Kereskedelmi, Szolgáltató és Üzemeltető Kft. Pannon Famulus Ke2 reskedelmi Szolgáltató Kft. Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs 3 Kutatási Központ Nonprofit Kft. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdő- és Fa4 hasznosítási Tudásközpont Nonprofit Kft.

A célérték alapja

2012

2013

2014

2015

105

110

115

120

105

110

115

120

Összes bevétel nagysága, bázis a 2011. év adata. Mértékegysége: millió Ft.

200

200

200

200

Összes bevétel nagysága, bázis a 2011. év adata. Mértékegysége: millió Ft.

175

175

175

175

Nettó árbevétel nagysága, bázis a 2011. év adata. Mértékegysége: %. Nettó árbevétel nagysága, bázis a 2011. év adata. Mértékegysége: %.

5.6 A stratégiai kontrolling folyamata és eszközei Az intézményfejlesztési terv megvalósulásának egyik feltétele a folyamatos stratégiai menedzsment tevékenység: a külső és belső feltételek folyamatos elemzése, a kitűzött stratégiai célok teljesülésének akciókon keresztüli követése, a megvalósulás mérése és elemzése. Az értékelés alapját a stratégiai terv Balanced Scorecard modell szerint kidolgozott, akciókhoz rendelt kulcsmutatói képezik. A Nyugat-magyarországi Egyetem stratégiai tervéhez kapcsolódóan az alábbi kontrolling intézkedéseket foganatosította, ill. foganatosítja: Előfeltételek kontrollja. Az előfeltételek kontrollja az IFT kidolgozásának időszakában megtörtént. A környezeti elemzés és a belső szervezeti vizsgálatok megadták a választ a felmerült kérdésekre, problémákra. Konzisztencia kontroll. Az egyetem a konzisztencia kontroll keretében elsősorban a megvalósíthatóság (feasibility), alkalmasság (suitability), elfogadhatóság (acceptability) szempontjait vizsgálja, figyelembe véve, hogy: A megvalósíthatóság a tervezett stratégiai akciók realitását mutatja meg, ami a tényleges igényekkel és a meglévő kompetenciákkal való összemérés alapján állapítható meg. Az alkalmasság vizsgálata megmutatja, hogy mennyiben lesz képes a kidolgozott stratégiai akciók és programok alapján megvalósítani az egyetem a jövőképben, a küldetésben, és a stratégia célokban megfogalmazottakat, illetőleg ezek az akciók és tervek mennyiben felelnek meg az érintetteknek (elsősorban a felsőoktatási piac szereplőinek és az irányító hatóságnak). Az elfogadhatóság rámutat arra, hogy a stratégiai akciókat megvalósító érintettek (az egyetem menedzsmentje, munkatársai) mennyire képesek elkötelezetten támogatni a célok megvalósítását. A végrehajtás kontrollja. A végrehajtás kontrollja átfogja az egyetem egészét. A felső vezetői szinten (egyetem), a stratégiai szervezeti egységeknél (karok, karokhoz nem tartozó szervezeti egységek) és a végrehajtás területén (intézetek, funkcionális területek) folyamatosan végezni kell a táblázatban bemutatott feladatokat, amelyek a terv-tény összehasonlításokon, azok elemzésén, illetőleg a következtetésekre épülő akciókon alapulnak. 153

A jelentéseket és a kiértékeléseket folyamatosan, az egész egyetemet átfogóan, különböző időtávokra és területekre (jövőkép, stratégiai akciók, stratégiai programok, éves tervek, folyamatos működés és monitoring) készíti.

Feladatok

Az előfeltételek kontrollja

Konzisztencia kontroll

A végrehajtás kontrollja Stratégia

stratégiai akció

éves terv

Stratégiai Bizottság,

Stratégiai Bizottság,

Stratégiai Bizottság,

Szenátus

Stratégiai Bizottság, Minőségügyi Bizottság

Szenátus

Szenátus

Szenátus

Kari szint

Kari Tanács

Kari Tanács

Kari Tanács

Kari Tanács

Kari Tanács

Funkcionális szervezeti egységek

Gazdasági Főigazgatóság

Gazdasági Főigazgatóság

Egyetemi szint

Stratégiai Bizottság,

Gazdasági Főigazgatóság

Az egyetem AVIR számítógépes rendszerének alkalmazása megteremti az informatikai hátteret a stratégiai kontrolling folyamathoz. A közös kódszótárt alkalmazó egyedi programok – Neptun, EGIR, Bér HR rendszer, létesítménygazdálkodási modul, minőségbiztosítási rendszer – adatbázisainak egységes adattár alapú felhasználásával, a terv értékeléséhez szükséges adatokból egyedi adattár hozható létre. Ennek a standard adattárnak a segítségével a tényadatok időben, teljes körűen és egységesen értelmezett adattartalommal állnak elemzésre készen. Az egyetem tudatában van annak, hogy a stratégiai kontroll segítségével kimutatott eredmények, eltérések és problémák újabb stratégiai megfontolások kiindulási pontjaivá válhatnak. A stratégiai tervezés (kidolgozás és megvalósítás) folyamatos tevékenység lesz, mivel a megváltozott feltételeknek megfelelően az egyetem fejlődési irányai újra és újra módosulhatnak. Az IFT kontrolling kidolgozása, a szükséges adatbázisok összhangjának megteremtése, a fél éves-éves elemzések készítése, a javaslattétel, és a módosítások átvezetése egy stratégiai kontroll csoport feladata lesz. 5.7 Stratégiai kommunikáció folyamata és eszközei Az egyetem stratégiai fejlesztési tervének sikeressége jelentős mértékben függ attól, hogy mennyire képes elfogadtatni partnereivel, a társadalom érintett köreivel stratégiai céljait, elért eredményeit, azok társadalmi hasznosságát, hatását. Ennek érdekében az egyetem a helyi, regionális, országos és nemzetközi információs és kommunikációs rendszereken keresztül ismertetni fogja a terv elemeit és azok megvalósulását. A stratégiai szintű kommunikáció feladatai:  Az egyetem egészére kiterjedő belső kommunikáció, valamint a három kiemelt feladat szerint – oktatás, K+F+I, szolgáltatás - a partnerek tájékoztatása.  A széles közvélemény informálása az egyetem jövőképéről, stratégiai céljairól, stratégiai akcióiról, az elért eredményekről.

154



Az elért eredmények és hatások folyamatos bemutatása, az egyetem arculatának formálása kihangsúlyozva azokat az előnyöket, amelyeket a versenytársakkal szemben kimutathatunk.

A stratégiai kommunikáció elemei, eszközei Az egyetem stratégiai szintjein keletkező, illetve a szintek közötti működéshez szükséges információk alapján, a stratégiai kommunikáció lényeges elemei a következők: 1. Stratégiai célok, elvárások 2. Vezetői elvárások, alapelvek 3. Az egyetem működésével kapcsolatos elvek, szabályok, elvárások 4. A fent meghatározottak megvalósulására irányuló tervek, akciók, feladatok 5. A fent meghatározottak megvalósításával kapcsolatos tény információk, értékelések. Az első négy pontban meghatározott tartalmak alapvetően felülről lefelé, míg az 5. pontban meghatározottak alulról felfelé történő kommunikációval valósulnak meg. Az egyetem szervezeti rendjének megfelelően a Rektori Hivatal felel a belső és külső kommunikációért. A stratégiai terv teljesülésének folyamatos nyomon követésével, monitorizálásával jut birtokába az eredményekkel és a hatásokkal kapcsolatos tényinformációknak. Ezek alapján kialakítja és megvalósítja a szükséges kommunikációs programokat és ezeken keresztül szakszerű és rendszeres tájékoztatást nyújt a célcsoportoknak. A célközönség palettája A Nyugat-magyarországi Egyetem nagyszámú partnerrel tart fenn kapcsolatot, különböző társadalmi csoportokat szolgál ki, ezért a kommunikáció során minden érintett csoport érdekeit figyelembe veszi, célcsoport-specifikus kommunikációt folytat (más kommunikációs üzenetek és csatornák a vállalati partnereknek, eltérő eszközhasználat az öregdiákok és leendő diákok felé, stb.). A célközönség palettája Célközönség Leendő hallgatók Jelenlegi hallgatók

Alumni Munkatársak Kormányzat Partnerek, vállalkozások Társadalom érintett körei, széles közvélemény Az egyetem karait befogadó városok lakói

Kommunikáció elsődleges eszközei, fórumai Középiskolás honlap, táborok, tanárok és- volt diákok, középiskolák látogatása, nyílt napok szervezése, tájékoztató anyagok középiskolákba küldése, továbbtanulási kisokos, tanulmányi versenyek kiírása, social media Hallgatói önkormányzat rendszere, Neptun, egyetemi honlap, kreatív pályázatok kiírása, esettanulmány versenyek kiírása, állásbörze szervezése, hagyományőrző programok, social media Alumni rendszer, DPR rendszerek, honlap, nyílt napokra visszacsábítás, évfordulókra, jubileumokra visszahívás, díjak, kitüntetések, social media Belső információs rendszer, rektori, főigazgatói, egyéb magasabb vezetői utasítások, egyetemi újság, egyetemi bál, ötletbörzék, work shopok, Rendszeres egyeztetés, beszámoló, meghívás rendezvényekre, lobby tevékenység Szakmai fórumok, konferenciák, találkozók, honlap, nyomtatványok, DM, Tanácsadó Testületbe bevonás Országosan és regionálisan ATL és BTL eszközök, Online és offline kommunikáció, Junior College, Nyugdíjas Egyetem, kreatív és egyéb pályázatok Helyi média megnyerése, helyi szakmai és kulturális rendezvények városonként, együttműködés a városok vezetésével

155

A belső kommunikáció felelős az egyetem napi, operatív működéséhez szükséges információk egyetemen belüli áramoltatásáért, rendelkezésre állásának biztosításáért. Alapvető módja a célok szervezeti egységek és egyének szintjére való lebontása. Ezért az intézmény a stratégiai célokat az egyetemi hálózat szervezetén belül egyértelműen megfogalmazott részcélok formájában kommunikálja, a karok és az egyetemi polgárok körében egyaránt. A stratégiai terv megértetése, elfogadtatása, és az azonosuláson keresztül az aktív részvételre való motiválás kiemelt fontosságú. Írásbeli kommunikációs eszközök:  Rektori, főigazgatói, egyéb magasabb vezetői utasítások  A megbeszélésekről készített jegyzőkönyv, emlékeztető, amelyben az információk rendezett és összegzett formában jelennek meg, a feladatok és a felelősök pontosan rögzítésre kerülnek  Az e-mail az írásbeli kommunikáció legkevésbé formális módja. Előnye, hogy rögzített visszakereshető formában könnyen a megfelelő személyhez juttatható a közölni kívánt információ  Az egyetem, illetve egységei munkatársai felé irányuló kommunikáció egyik legcélszerűbb módja az interneten történő publikáció, hozzáférés biztosítása  Egyetemi kiadványok. Szóbeli kommunikációs eszközök:  Döntést hozó, döntést előkészítő fórumok (Szenátus, GT, Rektori Kabinet)  Vezetői, belső értekezletek, szóbeli egyeztetések Helyi, nemzetközi, regionális, országos és nemzetközi kommunikáció Az NymE a belső- és külső kommunikációt is elsősorban az „Ember, gazdaság-egészséges fenntartható környezet” téma köré szervezi. A képzésekről, K+F+I tevékenységekről, az egyetem szolgáltatási kínálatáról, társadalmi célú szerepvállalásáról megalapozott tájékoztatást nyújt a potenciális érintetteknek. Kiemelt célként kezeli a beiskolázási marketing hatékonyságának növelését. A külső kommunikáció legfőbb eszközének tekinti az egyetemi honlapot, valamint a médiában megjelenő információkat, melyek alkalmasak az egyetem bemutatására, képzéseinek népszerűsítésére, az elért eredmények népszerűsítésére, a kimeneti teljesítménymutatókat preferáló országos/nemzetközi felsőoktatási rangsorban történő részvételének megalapozására. Az egyetem fontos fórumként kezeli hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét, a hazai és nemzetközi szervezetek tagságával megnyíló információs, közvetítő csatornákat.

156

MINŐSÍTÉSI PÁLYÁZAT

157

6. MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÉS KAPCSOLÓDÓ ADATGYŰJTÉS A Nyugat-magyarországi Egyetem két kara, az Erdőmérnöki Kar és a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar pályázatot kíván benyújtani kutató kar minősítés elnyerésére. A pályázatokat 2012. július 16-ig hiánypótlás keretében csatoljuk az Intézményfejlesztési Tervhez. A Faipari Mérnöki Kar a kutató kar minősítéshez szükséges paraméterek elérését a stratégiai időtáv végére tervezi. Sopron, 2012. június 25.

158