NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV
SOPRON
2016
ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2016. január 1-jétől 2017. december 31-ig terjedő időszakra Jelen Esélyegyenlőségi Terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (Ebktv.) foglaltak alapján jött létre egyrészről a Nyugat-magyarországi Egyetem mint munkáltató, másrészről a Nyugat-magyarországi Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban állók képviseletében eljáró Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), valamint az Egyetemi Közalkalmazotti Tanács között (együttesen: érdekképviseleti szervek), a hátrányos helyzetű dolgozói csoportok foglakoztatási pozíciójának figyelemmel kísérése és javítása céljából. A Felek rögzítik, hogy jelen Esélyegyenlőségi Terv nem tartalmazza azokat a kedvezményeket, amelyek más jogszabályból következnek.
I. Általános célok, etikai elvek Jelen Esélyegyenlőségi Tervet aláíró Felek az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében kötelezettséget vállalnak arra, hogy különösen a - a nők, - a 40 évnél idősebb, - a fogyatékkal élő, - a két vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő, - 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő, - tartósan beteg gyermeket egyedül nevelő közalkalmazottak esélyegyenlőségének elősegítése érdekében együttműködnek az érintetteket támogató intézkedések meghozatalában. 1)
A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód
A munkáltató a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő felvételnél, alkalmazásnál, a munkabérek, a jövedelmek, juttatások, képzés, továbbképzés és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállalók bárminemű - különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti – diszkriminációjára. Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. 2)
Az emberi méltóság tiszteletben tartása
A munkáltató a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekinti a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, amely az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez járul hozzá. 3)
Partneri kapcsolat, együttműködés
A munkáltató a foglalkoztatás keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy átlátható szerződéses viszonyokat alakít ki, természetesen a kölcsönös előnyök biztosítása mellett. 4)
Társadalmi szolidaritás
A foglalkoztatás során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése. 5)
Méltányos és rugalmas ellátás
A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért a Felek méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoznak ki, amelyek elősegítik az érintettek foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését.
II. Helyzetfelmérés A munkáltatónál 2016. január 1. napján közalkalmazotti jogviszonyban álló hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok számszerű, a munkaügyi nyilvántartásból kinyerhető adatai az alábbiak szerint alakulnak:
Alkalmazottak létszáma: 855 fő Női alkalmazottak: 486 fő 40 évnél idősebb munkavállalók: 599 fő fogyatékkal élő munkavállalók: 7 fő A munkáltató a munkáltatói intézkedést igénylő helyzetfelmérések elkészítéséhez, ill. magához a munkáltatói intézkedés megvalósításához az alábbi, a munkahely szempontjából releváns, ún. szenzitív adatokat (különleges személyes adatokat) is kezelheti: -
családi állapot (pl. két vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő; 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő; tartósan beteg gyermeket egyedül nevelő munkavállaló); egészségügyi állapot (pl. fogyatékosság, tartós betegség),
A különleges személyes adatok az érintettek önkéntes adatszolgáltatása alapján, a meghatározott munkáltatói cél teljesülése érdekében, titkosan, az esélyegyenlőségi terv által érintett időszak utolsó napjáig kezelhetőek.
III.
Konkrét célok
Az egyenlő bánásmód betartása és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a munkáltató az alábbi célokat tűzi ki: 1)
Esélyegyenlőségi Bizottság létrehozása
2)
Munkaerő felvétel, alkalmazás terén egyenlő bánásmód betartása
3)
Emberi erőforrás fejlesztése, munkahelyi továbbképzés, átképzés, tanulás szabályozása
4)
Egészségügyi célzatú munkaidő kedvezmény biztosítása a nők és a 40 év feletti munkavállalók számára
5)
Munkáltatói kedvezmények biztosítása a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolása céljából
6)
Foglalkoztatásból való kilépés és nyugdíjba vonulás elősegítése
7)
Fogyatékkal élő személyek részére akadálymentes munkahelyi környezetét biztosítása
IV.
Programok a célok megvalósítása érdekében
1)
A Szenátus az Esélyegyenlőségi Terv megvalósulása érdekében létrehozza az Esélyegyenlőségi Bizottságot, mint a Szenátus állandó bizottságát. Az Esélyegyenlőségi Bizottság feladatkörébe tartozik az Esélyegyenlőségi Terv teljesülésének vizsgálata azzal, hogy 2017. december 31. napjáig beszámolót készít a terv teljesülésének vizsgálatáról. Az elkövetkezendő időszakra vonatkozó Esélyegyenlőségi Tervet előkészíti, ill. azt a munkavállalói érdekképviselettel egyezteti. Az Esélyegyenlőségi Bizottság véleményezi a munkavállaló által beadott panaszt anonim módon és a munkáltató felé továbbítja. A bizottság tagjait az 1. sz. melléklet tartalmazza, a bizottság feladatkörét a Szervezeti és Működési Rend 21. § (5) bekezdés f) pont tartalmazza.
2)
Az egyenlő bánásmód elve megvalósulásának alapfeltétele a munkaerő felvételnél, hogy az álláshirdetésekben ne szerepelhessenek életkori kitételek. A munkaerő felvételnél a hangsúlyt az adott munkához szükséges készségekre, jártasságra kell elsősorban helyezni. A tanulást, továbbképzést igénylő munkaköröknél önmagában a 40 év feletti kor nem szolgálhat elutasítás alapjául.
3)
Emberi erőforrás fejlesztése, munkahelyi továbbképzés, átképzés, tanulás terén az életkortól függetlenül az egész életen át való tanulás lehetőségét kell biztosítani lehetőség szerint a 40 év felettiek részére is. A nem tanulmányi szerződés keretében tanulmányokat folytató (ideértve mindenfajta szakkör, tanfolyam, továbbképzés) közalkalmazottaknak a tanulmányok eredményes folytatásának ösztönzésére, a tanulmányok igazolt idejére, a munkáltató havi 4 óra munkaidő-kedvezményt biztosít. A kedvezmény idejére távolléti díj jár. A kedvezmény igénybevétele nem akadályozhatja a dolgozó munkaköri feladatainak ellátását. A kedvezmény nem vihető át más hónapra.
4)
A munkáltató biztosítja az éves prevenciós szűrővizsgálatokon való részvételt a munkaidőben is, legfeljebb havi 4 óra erejéig. Az igazolt távollét távolléti díjjal számolt
munkaidőnek tekintendő. A kedvezmény igénybevétele nem akadályozhatja a dolgozó munkaköri feladatainak ellátását. A kedvezmény nem vihető át más hónapra. 5)
Két vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő, 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő, fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülő számára, a gyermekneveléssel kapcsolatos események (orvosi vizsgálat, iskolai program) idejére, de legfeljebb havi 4 órára munkaidő kedvezményt kell biztosítani. A kedvezmény igénybevétele nem akadályozhatja a dolgozó munkaköri feladatainak ellátását.
6)
A gyermekeket nevelő dolgozóknak (szülőnek) a rendkívüli családi esemény idejére (gyermekszületés, ballagás, stb.) a munkáltató egy nap rendes szabadságot biztosít. A gyermeket nevelő közalkalmazottak munkaidő beosztásánál a munkáltató figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények nyitva tartását. Amennyiben ezen időn túl munkavégzést rendel el, a közalkalmazottat erről legalább 24 órával előtte írásban tájékoztatja.
7)
A munkáltató vállalja, hogy a közszférát érintő humánerőforrás leépítést fokozott empátiával, rugalmas és humánus szervezéssel végzi. A munkáltató vállalja, hogy létszámleépítéskor a leépítendő munkavállalók körét a munkához való kritériumok meglétére való feltételekhez köti. A munkáltató a nyugdíj előtt álló közalkalmazottak munkaidejét a beleegyezésük nélkül nem csökkentheti.
8)
A munkáltató törekszik arra, hogy a fogyatékkal élő közalkalmazottak számára az akadálymentes munkahelyi környezetet lehetőségeihez mérten biztosítsa. Az akadálymentes munkahelyi környezet biztosítása két irányból valósul meg. Egyrészt a munkáltató vállalja, hogy a vagyonkezelésében lévő ingatlanokat az átalakítás, korszerűsítés vagy felújítása esetén akadálymentessé teszi pl. kerekes székes rámpa, kerekesszékes lift, személyfelvonó, kapaszkodókorlát felszerelésével. Másrészt a munkaadó kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fogyatékkal élő közalkalmazottak munkavégzési helyét úgy jelölje ki, hogy azok munkaköri kötelezettségeiket a legkönnyebben, a fogyatékosságuk hátrányait nem érezve tudják teljesíteni.
V. Panaszok kezelése 1)
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén a közalkalmazott a Foglalkoztatási Követelményrendszer 6. §-ában szabályozott panasztételi jogával élve a a munkáltatói jogkört gyakorló rektorhoz, vagy a kancellárhoz fordulhat.
2)
A rektor, kancellár döntése előtt kikéri az Esélyegyenlőségi Bizottság véleményét. A bizottság az ügyet anonim módon kezeli.
3)
A panasztételi jog nem érinti az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a közalkalmazott által külön jogszabályban (személyiségi jogi per, munkaügyi per, munkaügyi vagy szabálysértési hatóságok, különösen az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárása) biztosított jogérvényesítési lehetőséget.
VI. Záró rendelkezések 1)
A Felek kötelezettséget vállalnak, hogy a II. pontban felsorolt munkavállalói csoportok közül a két vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazottak, a 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő közalkalmazottak, a tartósan beteg gyermeket egyedül nevelők körét az Esélyegyenlőségi Bizottság közreműködésével önkéntes adatszolgáltatás alapján folyamatosan mérik fel.
2)
A munkáltató kötelezettséget vállal, hogy az Esélyegyenlőségi Tervet valamennyi közalkalmazottal az aláírást követően megismerteti, azt az egyetem honlapjára felteszi és a szervezeti egységekben egy-egy példányban elhelyezi, továbbá új kinevezés esetén a közalkalmazottal azt ismerteti.
3)
A Felek megállapodnak abban, hogy az Esélyegyenlőségi Tervben rögzített kedvezmények körének bővítésére a munkáltató az érdekképviseleti szervekkel egyeztetve folyamatosan törekszik.
4)
A Felek kötelezettséget vállalnak, hogy a következő időszakra szóló Esélyegyenlőségi Tervet – jelen Esélyegyenlőségi Tervben foglaltak megvalósulásának értékelésével és a következmények figyelembevételével - 2017. december 31. napjáig elfogadják.
5)
Jelen Esélyegyenlőségi Tervet a Szenátus a 22/2016. (III. 2.) számú határozatával fogadta el.
Sopron, 2016. március 2.
A munkáltató részéről:
…………………………………….. Prof. Dr. Faragó Sándor rektor
…………………………………….. Dr. Dinnyés Álmos kancellár
Az érdekképviseleti szervek részéről: Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ)
…………………………. FDSZ NYME Intézményi Szervezete
……………………… FDSZ NYME Szombathelyi Alapszervezete
Egyetemi Közalkalmazotti Tanács (EKT)
……………………………….. EKT
1. sz. melléklet
Az Esélyegyenlőségi Bizottság tagjai [a Szenátus 16/2016. (III. 2.) sz. határozata alapján]
Elnök: Prof. Dr. Náhlik András általános rektorhelyettes Tagok: dr. Pólay Veronika főiskolai docens, BDPK dr. Bodnár Gabriella egyetemi docens, BPK Koszty Sarolta mb. HR osztályvezető dr. Barkó Péter jogtanácsos
