VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Miskolci Egyetem – Intézményfejlesztési Terv Helyzetelemzés
1.1. Társadalmi és gazdasági környezet értékelése •
Az intézmény gazdasági környezete szempontjából az észak-magyarországi régió gazdaságában a legjelentősebb súlyt az ipar, a közigazgatás és a kereskedelmi-szolgáltatói szektor képviseli. Az egyetem képzési portfóliója ezt az adottságot leképezi, ahhoz igazodik. A régióban az országos átlagnál alacsonyabb a vállalkozási sűrűség, hiányoznak a hosszú távon stabil közép- és a kisvállalkozások, amelyek megtelepedéséhez, szakemberigényének kielégítéséhez nélkülözhetetlen az egyetem képzési tevékenysége.
•
Az intézmény demográfiai környezetét megvizsgálva megállapítható, hogy a régióban él az ország lakónépességének 12,07%-a, melynek korösszetétele az országos tendenciáktól eltérően alakul. A gyermekkorúak aránya nagyobb, a középkorúak aránya pedig valamivel kisebb az országos átlagnál. Ez a tendencia az oktatási kapacitások, kompetenciák fenntartását, fejlesztését indokolja. Az elmúlt években a régió nettó vándorlási különbözete gyakorlatilag kiegyenlítődött. A KSH felmérései szerint csökkent a 18–22 éves korúak ingázási hajlandósága, amiben szerepet játszhat a családok jövedelmi helyzete is.
•
Az intézmény foglalkoztatási környezetét szemlélve, országos összehasonlításban, a régióban a legalacsonyabb a foglalkoztatási arány és a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. Ugyanakkor a főiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők számát tekintve a középmezőnyben található a térség. A restriktív foglalkoztatási környezetben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők munkavállalási esélyei megtöbbszöröződnek, így az egyetem oktatási tevékenysége a régió társadalmi mobilitásának meghatározó motorja.
•
Az intézmény oktatási környezetéről elmondható, hogy a régió a beiskolázási potenciál tekintetében a középmezőnyben teljesít. Az összes érettségizett tanuló számát, a gimnáziumi, valamint a szakközépiskolai feladat-ellátási helyek számát tekintve is egyaránt a negyedik helyen áll. A felvételi rendszer mechanizmusa miatt olyan hallgatók, akik tanulmányi eredmény és felvételi alkalmasság szempontjából megfelelőek volnának, gyakran nem jutnak be az intézménybe az államilag finanszírozott helyek számának csökkenése miatt.
•
Az intézmény vonzáskörzetének és a képzés iránti hallgatói keresletnek a szempontjából az intézmény beiskolázási vonzáskörzete karonként és képzésenként eltéréseket mutat, azonban általánosságban elmondható, hogy a regionális és a helyi fókusz dominál. A zeneművészeti, az egészségtudományi, az anyagtudományi területek egyes szakjai, valamint a kulturális antropológia iránt mutatkozik országos kereslet. A mesterképzések beiskolázási bázisát jelenleg még döntően az intézmény alapképzésében végzett hallgatók alkotják. A régió gazdasági adottságai a fizetőképes és magasabb teljesítményre képes hallgatói kör elvándorlását eredményezik. Az egyetemnek komoly kihívás a régióban érettségizettek megtartása. A gazdasági, a műszaki és a jogi képzések esetében kiemelkedő az egyetem vonzereje az országos trendekhez képest. A
1
jelentkezések és a felvettek aránya alapján kijelenthető, hogy az intézmény magasabb keretszámok esetén képes lenne további hallgatói tömeget felvenni. A túljelentkezési arány négy-ötszörös átlagosan, amiből kiemelkedik az Egészségügyi Kar. Az ÁJK, GTK karok csökkenő állami támogatott jelentkezői létszámukat kompenzálni tudták költségtérítéses jelentkezői létszámokkal. A GÉIK, MAK, EK karok esetében mindkét finanszírozási forma vonzereje nőni tudott. •
Az intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában: a Miskolci Egyetem kutatási tevékenységei alapvetően kapcsolódnak a stratégiai jelentőségű hazai ipari ágazatokhoz és az Európai Unió fejlesztési irányaihoz. A Miskolci Egyetem a beiskolázási, elhelyezkedési adatok vizsgálata alapján egyértelműen kiszolgálja a régió és a tágabb környezet szakemberellátását, hozzájárul a foglalkoztathatóság növeléséhez, a tudásalapú gazdaság igényeinek kielégítéséhez. Technológiai területen a regionális fejlesztési tervnek megfelelően kiemelten erősíti az anyagtudományok, az energetika, a logisztika valamint az információtechnológia oktatási, kutatási és infrastruktúra-fejlesztési tevékenységét. Iparági oldalról a gép- és járműipar, a vegyipar, a mechatronikai és a földtudományi ipar képezi a régió stratégiai fontosságú területeit, amelyeken az egyetem meghatározó oktatási és kutatási potenciállal rendelkezik. Az egyetem a határ menti régiók együttműködésének egyik legfontosabb motorjaként az európai konvergencia-célkitűzések teljesítéséhez kimutathatóan is hozzájárul.
1.2 Képzési tevékenység értékelése •
A képzési portfólió tekintetében elmondható, hogy a speciális képzési struktúrával rendelkező Zeneművészeti Intézetet leszámítva az egyetem négy karán koncentrálódik a szakok döntő többsége. Ezen karok minden képzési szinten aktívak. A képzési szerkezet konszolidációja elsősorban ezeken a karokon mutathat fel eredményeket. Az egyetem négy kara letisztult képzési portfólióval rendelkezik, amelynek bővítése indokolt lehet. A karok között csak a műszaki és a pedagógiai képzési területen vannak átfedések, így a képzési programokkal kapcsolatos párhuzamosságok megszüntetése is elsősorban ezekre a területekre korlátozódhat. A Műszaki Földtudományi Kar három alapszakon, ezekhez kapcsolódó kilenc szakirányon, kilenc mesterszakon és hat szakirányú továbbképzési szakon kínálja képzéseit. A kar képzési portfóliójára az unikális képzések jellemzőek. Különösen a szakirányokat és a mesterszakokat tekintve azonosítható az a törekvés, hogy egyedülálló képzéseket nyújtson a szervezet. A kar képzési portfóliója vertikálisan tagolt, az alapszakok rendelkeznek mesterszakos kimenetekkel, zsákutcás képzési utak nincsenek. A Műszaki Anyagtudományi Karon négy szinten folyik képzés: felsőfokú szakképzés, alapképzés, mesterképzés és doktori szinteken. A mesterképzés kivételével minden szinten egy-egy szak indul, amelyekkel a kar igyekszik lefedni az anyagmérnökség területén jelentkező igényeket. A kar alapképzése és mesterképzései országos viszonylatban is keresettnek számítanak. A mesterképzések vállalatok által támogatott munkavállalói képzésekre is alapoznak. A karról kibocsátott friss diplomások munkanélküliségi aránya az országos átlagtól messze elmarad, szinte valamennyi végzett mérnök azonnal elhelyezkedik.
2
A Gépészmérnöki és Informatikai Kar két (műszaki és informatikai) tudományterületen, négy képzési szinten, 1 FSZ, 9 BSc, 6 MSc, 2 PhD képzést kínál a hallgatóknak. A képzési vertikum teljes, nincs zsákutcás képzés a szervezet portfóliójában. A kar és képzései a felsőoktatási rangsorok élmezőnyében helyezkednek el. Beiskolázás tekintetében elsősorban a régióra támaszkodik, ugyanakkor országos népszerűség tekintetében első helyen áll a vidéki karok között. A képzési portfólióját a közeljövőben angol nyelvű gépészmérnöki mesterszak és szakirányú továbbképzési szakok bevezetésével szándékozik bővíteni. A kar több vállalattal, elsősorban járműipari beszállító cégekkel duális képzés kialakításán dolgozik. A kar képzései iránti eddigi érdeklődés alapján a gépipari mérnökasszisztens felsőfokú szakképzést kívánja kivezetni kínálatából. Az Állam- és Jogtudományi Kar 1 FSZ, 3 BA, 1 MA, egy osztatlan, egy PhD képzést, valamint 15 szakirányú továbbképzési szakot kínál a hallgatóknak. Képzései vonatkozásában potenciális veszélyt jelent a Debreceni Egyetem jogi kara, amely a hallgatók egy részét elvonja az egyetemtől. A kar képzési portfólióját a keresleti adottságok határozzák meg, a kar teljes képzési vertikum biztosítására törekszik. A Gazdaságtudományi Kar minden képzési szinten indít képzéseket, s emellett jelentős mértékben szerepet vállal más karok képzéseiben, elsősorban a műszaki, egészségtudományi, társadalomtudományi területeken. A hallgatói összetételében az államilag finanszírozottak létszámának csökkenése és az önköltséges hallgatók arányának növekedése azonosítható trend. Hallgatói az alapképzések esetében a régióból érkeznek, a mesterképzés esetében azonban jelentős a régión kívüliek aránya. A kar a gazdasági képzőhelyek felsőoktatási rangsorának az élmezőnyében található. Idegen nyelvű kurzusok és képzések meghirdetésében aktív szerepet vállal. A Bölcsészettudományi Karon 11 alapszak, 17 mesterszak, 3 felsőfokú szakképzés, 18 szakirányú továbbképzés, egy doktori iskola érhető el. A képzési kínálat kialakításakor egyaránt szempont volt unikális szakok, népszerű, valamint a régió társadalmi-gazdasági problémáira reflektáló képzések indítása. Az oktatók 77%-os minősítettségével első helyen áll az ország bölcsészképzést indító intézményei között. A képzési tervek kialakításakor – a régió adottságaira tekintettel – a kar nagy hangsúlyt fektet a középiskolából hozott hátrányok ledolgozására, felzárkóztató kurzusok meghirdetésére, a tehetséges, de hátrányos helyzetű hallgatók támogatására. Az Egészségügyi Karon az elmúlt tíz évben az egészségtudományi képzési ághoz tartozó valamennyi alapszak akkreditálásra került. Négy BSc képzés mellett 3 szakirányú továbbképzési szak érhető el a karon. A Kar mesterképzési szakok indítását a közeljövőben tervezi. Képzései jelentős túljelentkezés mellett indíthatók be. A képzések erősen reflektálnak a régió munkaerő-piaci igényeire, az egészségügyi szolgáltatók szakember-igényére. A kar a saját képzési irányát tekintve az egészségtudományi képzést folytató intézmények élmezőnyében található a hazai rangsorokban. A Bartók Béla Zeneművészeti Intézetben oktatott szakokra, szakirányokra felvett hallgatók létszámát a piaci igényekhez alakították. Az elmúlt hároméves periódusban az intézet valamennyi szakirányán sikerült tanári mesterképzést akkreditálni, a közeljövő feladata pedig az osztatlan tanárképzés, illetve bizonyos szakokon a művészképzés lehetőségeinek megteremtése. A növendékeket alkalmazó munkáltatók (zeneiskolák, zenekarok, énekkarok stb.) visszajelzései kedvezőek.
3
A Comenius Főiskolai Kar több évszázadra visszatekintő hagyományokkal rendelkező főprofilja a pedagógusképzés. A karon jelen pillanatban két alapszak – ezek közül az egyik a tanító, a másik az óvodapedagógus szak – és 7 felsőfokú szakképzés rendelkezik engedéllyel. A kar igyekszik a jelentkező társadalmi, gazdasági, valamint oktatáspolitikai igényeknek megfelelően alakítani képzési kínálatát. •
A szakmai gyakorlati képzések szempontjából az egyetem növendékei a régió különböző intézményeiben, szervezeteiben, vállalatainál végzik gyakorlatukat. A gyakorlóhelyek felkutatása részben a hallgatók öntevékeny részvételével történik, részben pedig a karok kérik fel a potenciális munkáltatókat. A gyakorlati képzést biztosító partnerekkel – számos esetben – együttműködési megállapodás keretén belül biztosított a hallgatók magas színvonalú gyakorlati képzése.
•
A felnőttképzési tevékenységet illetően a Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központja az egyetem önálló gazdálkodási egysége, szolgáltató szervezete, így az intézmény önálló szervezettel és felelős irányítással szervezi felnőttképzési tevékenységét. Az egyetem a felnőttképzési és szolgáltatási tevékenységét önálló épületben végzi, amely speciálisan a nem iskolarendszerű képzések résztvevőinek magas elvárásaihoz igazodik, így a felnőttképzés fizikai infrastruktúrája is elkülönül a felsőfokú képzésekétől. A Miskolci Egyetem jelenleg 22 programakkreditációval rendelkező felnőttképzési és 67 regisztrált szakirányú továbbképzési programmal rendelkezik, melyek évente változó struktúrában újulnak meg a lejáró és új programregisztrációk és -akkreditációk révén. 2008–2011 években 24 programakkreditációval rendelkező és 31 egyéb regisztrált felnőttképzési, illetve 39 szakirányú továbbképzési program valósult meg a kínálatból. A szakok indításakor az egyetem minden esetben külön vizsgálta az egyes képzések speciális szükségleteit, a kapcsolódó társadalmi igényeket. A képzésfejlesztési tevékenységbe minden kar esetében bevonásra kerülnek a kibocsátott hallgatókat potenciálisan foglalkoztató iparágak, ágazatok szereplői.
•
A képzésfejlesztési tevékenység tekintetében a szakok indításakor az egyetem minden esetben külön vizsgálta az egyes képzések speciális szükségleteit, a kapcsolódó társadalmi igényeket. Az egyetem minőségbiztosítási rendszere évekre lebontva követi a munkaerőpiaci visszacsatolást és a képzésekkel kapcsolatos érdemi észrevételeket. A képzésfejlesztési tevékenységbe minden kar esetében bevonja a kibocsátott hallgatókat potenciálisan foglalkoztató iparágak, ágazatok szereplőit. A Miskolci Egyetemen a korszerű e-learning fejlesztés és szolgáltatás komplex eszközrendszere, módszertani és informatikai tapasztalatai rendelkezésre állnak ahhoz, hogy az egyetem valamennyi kara, intézete egységes rendszerben valósíthassa meg képzési programjainak korszerűsítését, hatékonyságának fokozását, kínálatának bővítését, minden képzési szinten és formában.
•
A nemzetközi dimenziót illetően az egyetemen a hallgatói és oktatói mobilitás főként az Erasmus és a CEEPUS programok keretében valósul meg. Az egyetemen teljes képzésben tanuló külföldi állampolgárságú hallgatók száma 180. A hallgatói mobilitás iránya az Erasmus és CEEPUS együttműködésben érintett 161 külföldi egyetem valamelyike. A Miskolci Egyetemen négy angol nyelven akkreditált szak működik. Ezen kívül az idegen nyelven meghirdetett kurzusok száma alap- és mesterszinten 156. Az Erasmus Mundus keretében két képzés folyik az egyetemen.
4
1.3 K+F+I tevékenységek értékelése •
•
•
•
•
•
•
Az oktatói munkakörben foglalkoztatottak átlagosan munkaidejük 40%-ában tudományos/művészeti kutatási tevékenység végzésére kötelezettek. Az intézményben jó gyakorlat, hogy a fő tevékenységi területek kívánatos arányai intervallumokban értelmezhetők, lehetőséget teremtve a kari, tanszéki, illetve tudományterületi sajátosságok megjelenítésére, tehát az ösztönző differenciálásra is. A karokon viszonylag alacsony a kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak száma és aránya, jellemzően kutatási pályázatok bevételeiből finanszírozhatóak főállású kutatóhelyek az egyetemen. A K+F projektek megvalósításához kapcsolódó funkcionális szolgáltatásokat nem önálló vagy alkalmi projektszervezetek, hanem az egyetem érintett funkcionális szervezeti egységei nyújtják. A K+F projektekhez kapcsolódó adminisztrációs terheket folyamatos informatikai és folyamatfejlesztésekkel igyekszik csökkenteni az egyetem. Több olyan szervezeti elem működik az egyetemen, amely nevében vagy tevékenységében foglalkozik a tudástranszferrel, az intézményi szellemi potenciál és a létrejött eredmények bevezetésével. Kiépült egy átfogó, technológiai- és tudástranszfer szervezet, melynek legfontosabb feladata, hogy hidat képezzen az egyetem és a gazdasági szereplők között. Az elmúlt három év legjelentősebb beruházásai – mind az épület és közmű infrastruktúra, mind pedig az eszköz infrastruktúra (gép, műszer, berendezés, informatika) területén – pályázati forrásokból valósultak meg. A fejlesztések szükségessége, tekintettel azok tartalmára, elengedhetetlennek nevezhető. Az egyetem a K+F+I infrastruktúra hatékonyabb működésére, bevételszerző képességének növelésére és a kutatási eszköz infrastruktúra jobb kihasználtságára törekszik. A humán erőforrás minősége megfelelő. Törekedni kell arra, hogy minél több fiatal, tudományos fokozattal rendelkező közalkalmazott vegyen részt a kutatómunkában, akár kutatói, akár oktatói munkakörben. Szervezeti változtatásokkal is támogatni kell a kutatási infrastruktúra hatékonyabb működtetését; valamint az adott jogszabályi keretek között egyszerűsíteni szükséges a támogató folyamatokat és a támogató intézményi szervezeteket.
1.4 Intézményirányítás értékelése •
Az intézményirányítást illetően az egyetem szervezetét alapvetően a kari – beleértve egy önálló intézetet is – (9 egység), a nem kari oktatási-kutatási egységek (2) és a funkcionális, szolgáltató egységek (6) határozzák meg, összesen 17, részben decentralizált gazdálkodási egység. A számuk oktatási-kutatási, szolgáltatásfejlesztési, funkcionális alapon átgondolandó és racionalizálandó. A tanulmányi adminisztráció központosításában, a párhuzamos feladatellátások felszámolásában jelentős működési tartalékok vannak. A döntéshozatali mechanizmusnak jogszabályi előírás szerinti elaprózottsága, a véleményező, döntés-előkészítő, döntéshozó testületek száma, különösen a nagy létszámukból is adódó nehézkes működés hátráltatja a hatékony, változásokra gyorsan reagáló döntéshozatalt. Az intézményirányítás minőségét jelzi az egyetem által elnyert Felsőoktatási Minőség Díj, illetve a Kiváló Egyetem minősítés. Az intézmény döntéshozatali folyamatait adattár alapú vezetői információs rendszer támogatja.
•
A gazdálkodási tevékenység tekintetében az intézmény gazdálkodása mindig az elfogadott költségvetés keretein belül valósult meg, azonban az egyetem a folyamatos 5
állami forráskivonás következtében szigorú költségvetési fegyelem mellett is likviditási tartalékokkal csak időszakosan, év közben, átmeneti jelleggel rendelkezik, pénzügyi tartalékok nem állnak rendelkezésre. Az állami támogatás súlya, jelentősége kiemelkedő, de fokozatosan csökkenő mértékű. A saját bevételek jelentős része a karokon realizálódott. Ennek 2/3-a költségtérítéses képzéshez, 1/3-a K+F megbízásokhoz kapcsolódott. Az elmúlt 4 évben az állami támogatásos bérkiadások és járulékok 1,26 Mrd Ft-tal csökkentek, ezzel szemben a pályázati források terhére történő kifizetések 0,6 Mrd Ft-tal növekedtek. Az intézmény dologi kiadásai évről évre emelkedő tendenciát mutatnak, és az állami források már egyre kisebb részben nyújtanak fedezetet a kifizetésükre. Az intézmény gazdálkodását jelentősen megterhelik a PPP beruházásokhoz kapcsolódó törlesztési kötelezettségek. •
A pályázati abszorpciós képesség és forrásbevonó képesség szempontjából a Miskolci Egyetem – küldetéséből és összetettségéből adódóan – az NFT/ÚMFT/ÚSZT rendszerben is aktív pályázati tevékenységet folytat, amely kiterjed az oktatás, a K+F+I, valamint a szervezet- és módszerfejlesztés teljes vertikumára. A jelentős mértékben megnövekedett nagy, intézményi pályázatok az intézmény gazdálkodásában év közben folyamatosan nagy likviditási kockázatot hordoztak, de év végére a leutalt pályázati támogatások a kiadásokkal nagyrészt mindig összhangba kerültek, így az utófinanszírozásból adódóan nem tapasztalhatók elmaradások. Az elmúlt három évben az összesen beadott pályázatok száma 228, a támogatott pályázatok száma 109, az elnyert támogatások összege 14 353 MFt, amelyhez a szükséges sajátforrás mértéke 818 MFt. Az egyetemi szintű pályázatok önerejéhez nyújt fedezetet a pályázati alap, amelyet 2006-tól a karok egyes saját bevételeik 2%-ának befizetésével biztosítanak. A Miskolci Egyetem jelenlegi pályázati rendszerében a karoknak lehetőségük van önállóan is pályázni, amennyiben speciálisan az adott karhoz köthető pályázati célokat jelölnek meg. Ilyenkor az oktatási egységek saját bevételükből maguk finanszírozzák a megvalósításhoz szükséges önerőt.
•
Az infrastruktúra-menedzsment és vagyongazdálkodási tevékenységeket illetően a pályázati forrásból megvalósult és jelenleg kivitelezés alatt álló infrastruktúrafejlesztések indirekt módon ugyan, mégis jelentenek az intézmény számára kiadást, mivel a fenntartási kötelezettség miatt korlátozzák az infrastruktúra gyors, igényeknek megfelelő változtatását, illetve csökkentik a kapacitásgazdálkodás szabadságfokát. A fizetőképes kereslet gyengülése nehezíti a megfelelő bérlők megtalálását és megtartását. Amennyiben a gazdasági szereplők kikerülnek a régiónkban jelenleg tapasztalható recessziós környezetből, akkor számunkra a hasznosítás jövőjét jelentheti az egyetemi tudásbázisra alapuló fejlesztő vállalkozások oktatással összekapcsolt működése. Az egyetemi infrastruktúra jövedelemtermelő hasznosítása a 2009–2011. években növekvő tendenciát mutató bevételt eredményezett. Az egyetem hosszú távú fenntartási kötelezettségei tükrében törekedni kell a rendelkezésre álló épületállomány maximális kihasználására, lehetőség szerint a telephelyek számának csökkentésével.
•
A humánerőforrás szempontjából az oktató- és kutatómunkában nélkülözhetetlen, tudományos fokozattal rendelkező, tapasztalt kutatók életkora viszonylag magas. Ennek ellenére megállapítható, hogy az utóbbi években csökkent a 60. életévüket betöltöttek száma és aránya. Az oktatók-kutatók aránya a Miskolci Egyetemen alacsonyabb, mint a nem oktató-kutató munkakörben foglalkoztatottak aránya. A karriermenedzsment területe jórészt jogszabályok által behatárolt, a versenyszférában ismert eszközök alig alkalmazhatók, az adózásra vonatkozó jogszabályok utóbbi években bekövetkezett módosítása nem kedvez a tanulmányok munkáltatói támogatásának.
6
1.5 Az intézmény versenytárselemzése •
•
•
•
•
•
•
A Miskolci Egyetem közvetlen versenytársai – tekintettel a jelentkezési, beiskolázási adatokra – jellemzően a közeli nagy egyetemek és hasonló képzési területű főiskolák. A környező intézmények aktívak a Miskolci egyetem képzési területein. A Kassai Műszaki Egyetem kevesebb tudományterületen tevékenykedik, de éppen azokon a területeken van jelen, amelyekben a Miskolci Egyetem egyedülálló hazánkban (bányászat, kohászat, egyéb műszaki tudományok). A beiskolázási potenciált vizsgálva megállapítható, hogy a felvett hallgatói létszámot tekintve a műszaki képzésekben egyértelműen erősödött az egyetem pozíciója, de a gazdasági, pedagógiai, egészségügyi területeken is történt előrelépés. A Miskolci Egyetem a térség második legvonzóbb felsőoktatási intézménye, csak Debrecen előzi meg, ami a szélesebb képzési portfóliónak is betudható. Az elsőhelyes jelentkezések aránya közel hasonló az intézmények esetében, Miskolc ebben is a második legjobb helyen áll. A Miskolci Egyetem – ahogy a jelentkezések esetében is – jó helyen áll a beiskolázási adatot tekintve. Debrecen mögött a második legnagyobb felvett hallgatói számmal bíró intézmény. A felvettek arányát tekintve az egyetem számára komoly tartalékok azonosíthatóak a túljelentkezés miatt. Az egyetem hallgatói létszáma minimális csökkenést mutat. A létszám növelése hazánkban egyedül a Debreceni Egyetem esetében figyelhető meg. Az összes többi felsőoktatási intézményben jelentős létszámcsökkenés állapítható meg. Fontos tényező viszont a Kassai Műszaki Egyetem jelentős létszámnövekedése, mely intézmény portfóliója átfed a Miskolci Egyetemével. Az egyetem hallgatóinak alig több mint fele államilag finanszírozott hallgató. Van keresleti potenciál az intézmény fizetős képzéseire. Az egyetem kevésbé kitett versenytársainál az állami támogatásnak.
1.6 Gazdasági, társadalmi hatások értékelése •
A foglalkoztatási szerepet illetően 2011-ben a Miskolci Egyetem a 4. legnagyobb munkaadó a megyében, a főállású oktatók száma az intézményben 822 fő, a teljes foglalkoztatotti létszám 1411 fő volt 2011-ben. A Miskolci Egyetem a térség főállású alkalmazottainak 1,2%-át és diplomás alkalmazottainak 7,5%-át foglalkoztatja, az egyetem által foglalkoztatottak száma az adófizető városlakók között 1,68%-ot tesz ki.
•
A szolgáltatói, szállítói szerep szempontjából az egyetem szállítói szerepében leginkább a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége játszik kulcsszerepet, Az elmúlt évek csökkenő állami támogatásának tendenciájával párhuzamosan jellemzővé vált a K+F+I bevételek növekedése. Míg a 2009. évben összesen 375,03 MFt bevételt jelentett az egyetem ez irányú tevékenysége, addig 2011-ben ez az összeg majdnem megduplázódott, 707,92 MFt volt.
•
A megrendelői szerepet figyelembe véve elmondható, hogy a Miskolci Egyetem egyik legnagyobb, helyi gazdaságot érintő kiadása a közüzemi szolgáltatások igénybevételére fizetett kiadás, mely 2011. évben 466,5 MFt bevételt jelentett a helyi szolgáltatóknak. A másik nagy volumenű kiadás az egyetem által létesített diákotthonhoz és kollégiumhoz kapcsolódik, 2011-ben ugyanis összesen 848,03 MFt-ot fizetett ki helyi építőipari cégeknek.
7
•
A másodlagos gazdasági hatásokat elemezve megállapítható, hogy az egyetem hallgatói fogyasztási csoportja a lakosság 3,9%-át jelenti, és magas a kollégisták aránya a campusnak köszönhetően (23,43%). Másodlagos gazdasági hatásként jelenik meg a Miskolci Egyetem intenzív pályázati aktivitásával összefüggő gazdasági kapcsolatrendszer.
•
A társadalmi mobilitási hatások szempontjából a 2010. évben felvételt nyertek 35%ának állandó lakhelye Miskolc nagyvárosi településegyüttes, és további 41% a régióban élő felvett hallgatók aránya, ami azt jelenti, hogy az egyetem jelentős szerepet tölt be az itt élő fiatalok továbbtanulásában.
•
Az intézmény társadalmi/gazdasági beágyazottságát illetően az egyetem számos kutatási-fejlesztési területen jelentős eredményeket ért el, az integrált innovációs szervezetek létrehozásával a versenyszférával való szorosabb kapcsolatok kiépítése kezdődött meg. Ebbe a sorba illeszkedik az UNI-FLEXYS Nonprofit Közhasznú Kft megalapítása, a Bosch cégcsoporttal való együttműködés (Bosch Tanszék alapítása), valamint vállalatokhoz, kutatóhelyekhez kihelyezett tanszékek (TVK, Bay-Nano Intézet stb.), az Electrolux Akadémia és a FUX Kft-vel közös kutatóhely létrehozása. A Miskolci Egyetem az észak-magyarországi régió legnagyobb, meghatározó felsőoktatási intézménye, tudásközpontja. Az intézmény szoros együttműködésben áll a város és a régió intézményeivel, a kulturális tőke gazdasági hasznosításán munkálkodik, ami idegenforgalmi vonzerőt is jelent.
1.7 Fenntartható fejlődés szempontjainak értékelése •
•
•
A Miskolci Egyetem a környezeti oktatási programok terén igen jó helyzetben van, mivel az egyetem műszaki karain több évtizedes hagyománya van a környezetmérnök képzésnek és a környezeti tárgyak oktatásának. A nem műszaki képzések képzési kínálatában szerepelnek a fenntartható környezettel kapcsolatos kurzusok. Az egyetem által meghatározott kutatási kulcsterületek közül az egyik teljes egészében a fenntartható környezeti erőforrás-gazdálkodáshoz kapcsolódik, mivel a részt vevő kutatók fenntartható vízkészlet-gazdálkodással, hulladék- és nyersanyag-gazdálkodással és energiagazdálkodással foglalkoznak. A Miskolci Egyetem épületeinek jelentős része energiahatékonysági korszerűsítésen esett át (vagy a korszerűsítés folyamatban van).
1.8 Speciális feladatellátás teljesítményének értékelése (opcionális) •
•
A BTK-n működik a Tanárképző Intézet, amely a bölcsészeti szakokéi mellett zenészek, anyagmérnökök és földtudományi tanulmányokat folytató hallgatók pedagógiaipszichológiai moduljait is biztosítja. Emellett ettől lényegében függetlenül működik a tanító- és óvóképző Comenius Főiskolai Kar. Megoldandó problémát jelent a gyakorlótanítással kapcsolatos költségek (vezetőtanárok, mentortanárok javadalmazása) elszámolása.
8
1.9 Az intézmény szervezeti önállóságának értékelése •
• •
• •
Az észak-magyarországi régióban több felsőoktatási intézmény is működik, amelyek tevékenységüket tekintve – elsősorban a képzés területén – átfedéseket mutatnak. Ezek az átfedések, illetve a régión belül végzett párhuzamos képzési tevékenységek szétaprózzák az erőforrásokat, rontják a hatékonyságot, és ezáltal növelik az egyes tevékenységek forrásigényét. A Miskolci Egyetem a strukturális átalakítást célzó folyamatok tekintetében az északmagyarországi régióban az intézményhálózat átalakítását tartja szükségesnek. A Miskolci Egyetem és az Eszterházy Károly Főiskola esetleges integrációja esetén kiemelkedő jelentőségű érdek, hogy bizonyos párhuzamosságok megszüntetése, hatékony és méltányos integrációja mellett mindkét városban (megyében) megmaradjon a pedagógusképzés – tekintettel a pedagógusképzésnek a helyi és megyei humán értelmiségi réteg biztosításában játszott eminens szerepére. Az egyetem nyitott a nemzetstratégiai célokkal összehangolt Regionális Felsőoktatási Pólus kialakítására Miskolcon. A Miskolci Egyetem hagyományosan jó kapcsolatot ápol a Kassai Műszaki Egyetemmel és a Pavol Jozef Šafárik Egyetemmel (Kassa). Az együttműködések megerősítése céljából az egyetem „szövetség”-et készít elő a kassai intézményekkel, amely kiterjed a képzési és kutatási területekre, valamint a határon túli magyar oktatás támogatási lehetőségeinek áttekintésére.
9
