BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM
INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV (2007-2011)
BME IFT
1
BME Intézményfejlesztési Terv, 2006, 2007, 2008, 2009.
Készült a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően, az Oktatási és Kulturális Minisztérium útmutatójában előírt szerkezetben és terjedelemben. 5. átdolgozott változat 2009. április 27.
BME IFT
2
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Intézményfejlesztési Terv 2007-2011
Dr. Péceli Gábor rektor
BME IFT
3
TARTALOM
1 1.1 1.1.1 1.1.2 1.1.3 1.1.4 1.1.5 1.1.6 1.1.7 1.1.8 1.2 1.2.1 1.2.2 1.2.3 1.2.4 1.2.5 1.3 2 2.1 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.1.5 2.2 2.2.1 2.2.2 2.3 2.3.1 2.3.2 2.4 2.4.1 2.4.2 2.5 2.6 2.6.1 2.6.2 2.6.3 2.7 2.8 2.9 2.9.1
A BME BEMUTATÁSA: MÚLT, JELEN, JÖVİ A BME TÖRTÉNETE INSTITUTUM GEOMETRICO-HYDROTECHNICUM JÓZSEF IPARTANODA JOSEPH INDUSTRIESCHULE JOSEPH POLYTECHNICUM KIRÁLYI JÓZSEF MŐEGYETEM MAGYAR KIRÁLYI JÓZSEF NÁDOR MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM BUDAPESTI MŐSZAKI EGYETEM BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM HELYZETÜNK A LEGFONTOSABB TÉNY ÉS TERVADATOK TÜKRÉBEN A HALLGATÓI ÉS A DOLGOZÓI LÉTSZÁMOK ALAKULÁSA A LEGFONTOSABB GAZDASÁGI JELLEMZİK ALAKULÁSA A LEGFONTOSABB OKTATÁSI JELLEMZİK A LEGFONTOSABB KUTATÁS-FEJLESZTÉSI JELLEMZİK A BME TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, MUNKAERİ-PIACI KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA A BME KÖZÉPTÁVON ELÉRENDİ HELYZETE, CÉLJAI AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FİBB TERÜLETEI
9 9 9 10 11 11 11 12 13 14 14 16 17 21 22 26 29 33
A KÉPZÉSI SZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA 33 AZ ALAPKÉPZÉSI SZAKSTRUKTÚRA 2006-TÓL 34 MESTERKÉPZÉSI SZAKSTRUKTÚRA 35 ÁTJÁRÁS A KÉPZÉSI SZINTEK KÖZÖTT, VENDÉGHALLGATÓI JOGVISZONY SZABÁLYOZÁSA36 MOBILITÁS, KÜLFÖLDI KÉPZÉSBEN, RÉSZKÉPZÉBEN VALÓ RÉSZVÉTEL, KÖZÖS KÉPZÉSEK INDÍTÁSA AZ EURÓPAI FELSİOKTATÁSI TÉRSÉGBEN 36 IDEGENNYELVŐ KURZUSOK, KÜLFÖLDIEK RÉSZVÉTELI LEHETİSÉGEI 36 ESÉLYEGYENLİSÉG, TEHETSÉGGONDOZÁS 38 ESÉLYEGYENLİSÉG 38 TEHETSÉGGONDOZÁS 40 DOKTORI KÉPZÉS 42 A DOKTORI KÉPZÉS RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSA 44 A DOKTORJELÖLTI JOGVISZONYBAN LÉVİK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT LEHETİSÉGEK BEMUTATÁSA 45 AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS LEHETİSÉGEI 45 AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS A MŐEGYETEMEN 46 A KÉPZÉSI RENDSZER MŐKÖDÉSI STRATÉGIÁJA A BME-N 47 OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSI FUNKCIÓK KÜLSİ ÉRDEKLİDİK SZÁMÁRA 48 A KUTATÁS-FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ STRATÉGIA ÉS GYAKORLAT 50 AZ INTÉZMÉNYI KUTATÁS-FEJLESZTÉS TELJESÍTMÉNYEINEK BEMUTATÁSA 50 AZ INTÉZMÉNYI INNOVÁCIÓS SZERVEZETEK 53 A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÖSZTÖNZÉSI RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA 53 HELYI, REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS KAPCSOLATOK, EGYÜTTMŐKÖDÉSEK, RÉSZVÉTEL A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTİ ÉS TÁRSADALOMALAKÍTÓ PROGRAMOKBAN 54 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK 56 A BME SZERVEZETE ÉS MENEDZSMENT STRATÉGIÁJA 60 AZ INTÉZMÉNY DEMOKRATIKUS TESTÜLETEI 62
BME IFT
4
2.9.2 INTÉZMÉNYI BEISKOLÁZÁSI STRATÉGIA HAZAI ÉS KÜLFÖLDI HALLGATÓK VONATKOZÁSÁBAN. 65 2.9.3 SZABÁLYZATALKOTÓ TEVÉKENYSÉG 66 2.9.4 AZ INTÉZMÉNYI PR TEVÉKENYSÉG 68 2.10 MINİSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM, A MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA 69 2.10.1 A BME MINİSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK CÉLJA 69 2.10.2 A MINİSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE 69 2.10.3 A BME MINİSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA 70 2.10.4 A BME MINİSÉGÜGYÉNEK KERETRENDSZERE 70 2.10.5 FOLYAMATBAN LEVİ ÉS TERVEZETT MINİSÉGFEJLESZTÉSI PROJEKTEK: 70 2.11 A BME HUMÁNPOLITIKAI STRATÉGIÁJA 71 2.12 AZ INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS KORSZERŐSÍTÉSE 73 2.12.1 A 2009-2012-ES GAZDÁLKODÁSI TERV FİBB PONTJAI 74 2.12.2 GAZDÁLKODÁSI KÖRNYEZETÜNK 75 2.12.3 ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS GAZDÁLKODÁS A KARI ALRENDSZER ESETÉN 76 2.12.4 SAJÁT BEVÉTELES TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS GAZDÁLKODÁS A KARI ALRENDSZER ESETÉN 78 2.12.5 TOVÁBBI ALRENDSZEREK GAZDÁLKODÁSA 80 2.12.6 GAZDÁLKODÁSI KOCKÁZATOK KEZELÉSE 80 2.13 OKTATÓI, DOLGOZÓI, HALLGATÓI ÉLETMINİSÉG JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ FEJLESZTÉSEK 81 2.13.1 LÉTESÍTMÉNYKONCEPCIÓ 81 2.13.2 A MUNKAHELYI INFRASTRUKTÚRA JAVÍTÁSÁNAK PROGRAMJA. 105 2.13.3 A HALLGATÓI INFRASTRUKTÚRA JAVÍTÁSÁNAK PROGRAMJA 107 2.13.4 A HALLGATÓI LAKHATÁSI FELTÉTELEK FEJLESZTÉSE 108 2.13.5 SPORT ÉS KULTURÁLIS CÉLÚ INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSI PROGRAM 108 3 3.1 3.2 3.3 4 4.1 4.2 4.3 4.4
AZ INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MONITORING TEVÉKENYSÉG 129
A FEJLESZTÉSI PROJEKTEK INDIKÁTORAI A MONITORING TEVÉKENYSÉG KITERJESZTÉSE A FEJLESZTÉSI MODULOKRA A SZENÁTUS ÉS GAZDASÁGI TANÁCS FELADATRENDSZERE AZ ELLENİRZÉSBEN. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁJA KIINDULÁSI HELYZET INTÉZMÉNYI TESTÜLETEK ÉS FÓRUMOK KÖZREMŐKÖDÉSE HALLGATÓI ÉS OKTATÓI TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG MEGJELENÉS A HELYI, REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓS RENDSZEREKBEN
BME IFT
5
130 132 132 133 133 134 134 135
A MŰEGYETEM JÖVŐKÉPE Honnan hová, merre tartunk (2006-2011) ? A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Műegyetem, BME) Magyarország legerősebb felsőoktatási intézménye a mérnöki és üzleti tudományok területén. A BME célja, hogy folyamatosan a magyar felsőoktatás élvonalába tartozó kutató egyetem, az innováció vezető hazai felsőoktatási intézménye legyen, és európai beágyazottságú elit egyetemmé váljon. A BME fokozni kívánja a műegyetemi diploma értékét, presztízsét a világban. A BME tevékenységét a jövőben is a jelenleg művelt mérnöki, valamint a kapcsolódó üzleti és egyéb természet-, gazdaság- és társadalomtudományokban kívánja kifejteni, kiaknázva e tudományok együttes műveléséből fakadó szinergikus lehetőségeket is. Figyelemmel a demográfiai trendekre és a felsőoktatással szemben fokozódó elvárásokra, a felsőoktatás elkerülhetetlen konszolidációs folyamatában a BME minőségi színvonalának megőrzését, lehetőség szerinti fokozását tekinti legfőbb prioritásának, de nyitott profiljának szélesítésére. 2011-ig nem számolunk az oktató-kutató gárda létszámának lényegi változásával, számolunk azonban életkori és minőségi összetételének javulásával, a doktori fokozattal rendelkezők arányának 56%, a habilitáltak arányának 14% fölé való növekedésével. 2011-ig nem számolunk a BME jelenlegi kari szerkezetének (8 kar: építőmérnöki, gépészmérnöki, építészmérnöki, vegyészmérnöki és biomérnöki, villamosmérnöki és informatikai, közlekedésmérnöki, természettudományi, gazdaság- és társadalomtudományi kar) változásával, számolunk azonban a tanszékek számának csökkenésével a szervezeti hatékonyság érdekében tett intézkedések következtében („10/5/1” szabály: a karok szervezetében a tanszékek oktató-kutatóinak számított létszáma legalább 10, a minősített (PhD, DLA vagy magasabb) oktatók-kutatók számított létszáma legalább 5 fő kell legyen, beleértve legalább egy fő, teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanárt), a karok vezetői állománya pedig nem lépheti túl a kari oktató-kutatók létszámának 15 %-át. Vezetési filozófiánk a hatáskörök delegálására épít, azonban tovább kell keresnünk a centralizálás/decentralizálás optimális egyensúlyát és finomítanunk kell a karok, általában az átfogó szervezeti egységek hatáskörének és felelőségének összhangját. A BME képzési szerkezetében a többciklusú képzés kiteljesedése során a felsőoktatási piacot figyelemmel kísérve, a legjobb hallgatók felvételére törekedve fontosnak tartja a tömegesebb képzést nyújtó alap (BSc) képzési programjait, mindamellett kiemelt hangsúlyt a mester (MSc) és a doktori (PhD, DLA) képzésre helyez. Fontos, hogy a szakma és a piac igényeit szem előtt tartva folyamatosan korszerű szerkezetű és tartalmú mesterprogram ajánlattal rendelkezzünk. Célunk, hogy a mesterképzésben résztvevők aránya az alapképzésben résztvevőkhöz képest jelentősen meghaladja az országos átlagot (a finanszírozási feltételektől függően 2011-ig legalább 30% legyen. Célunk legalább 70%). El kívánjuk érni, hogy a jelenlegi átlagosan 14 hallgató/oktató arány a mesterképzésben átlagosan 8 hallgató/oktatóra csökkenjen. Doktori iskoláinkban a doktori képzés erősítésében számítunk más felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek elhivatott minősített munkatársaira. A doktori tanulmányok lehetséges kimeneteleként – a tanulmányi követelményeket teljesítő, de a fokozatot megszerezni nem tudó hallgatók számára – tervezzük a kutató-fejlesztő szakmérnök képzés
BME IFT
6
kiszélesítését. A piaci igények és kapacitásaink függvényében szélesítjük a továbbképzés, az élethosszig tartó tanulás lehetőségeit. A BME erősségét jelenti jelenleg is jelentős kutatás-fejlesztési teljesítménye, kiterjedt ipari és államigazgatási kapcsolata és pályázási eredményessége. A következő években mind az európai uniós, mind a hazai K+F pályázatokban hasonló eredményességre számítunk, az ipari és kormányzati kapcsolatok kiépülését még szélesebb körben várjuk. Számítunk az innovációs járulék terhére történő megbízások folyamatos növekedésére. Szervesen részt veszünk a regionális fejlesztési programokban és az Innopólisz információs társadalom technológiai pólusprogramban. A kutatás-fejlesztésünk intenzívebb hasznosulása, nagyobb eredményessége végett az innovációs lánc egészét támogató, a lehetőségeket integráltan kezelő szervezet létrehozását tervezzük, ösztönözzük egyetemi szabadalmak és spin-off cégek születését és kiemelten támogatjuk – a meglévő tudásközpontok mellett – iparvállalatokkal közös kutatóintézetek, tudásközpontok létrehozását. Ennek elengedhetetlen feltétele az országos műszaki könyvtárunkra épülő információs szolgáltatás korszerűsítése. A kutatás-fejlesztési stratégia lényeges elemét jelenti az siker-esélyes kutatási témák kiválasztása, és számukra az erőforrások koncentrálása. A BME nemzetközi tevékenységét a jövőben a kapcsolatok strukturálása és priorizálása kell jellemezze. Igen széles kapcsolatrendszerünk néhány földrajzi területre való fókuszálása elkerülhetetlen, mind a kutatás-fejlesztési együttműködések, mind a külföldiek képzése tekintetében. A magyar nyelvű képzéssel azonos szerkezetű és tartalmú angol nyelvű képzést kiszélesíteni tervezzük, széles körben lehetővé téve magyar hallgatók részvételét. A BME célként tűzi ki, hogy jelenleg is széles körű angol nyelvű képzését továbbfejleszti, s angol nyelven (is) fogja oktatni a doktori fokozat megszerzésére irányuló kurzusait 2010-től, mesterkurzusainak zömét pedig 2011-től. Továbbra is fontosnak tartjuk német és francia nyelvű képzéseinket. A BME gazdálkodásában az informatikai támogatás korszerűsítése, a belső folyamatok és szolgáltatások racionális fejlesztése, a belső erőforráselosztási rendszer további finomítása emelendők ki. A BME eszközállományának nettó érték / bruttó érték hányadosa alacsony. Ennek javításában alapvetően számolunk a szakképzési hozzájárulásból származó támogatás növekedésével és az európai színvonalú kiválósági egyetemi szint elérését segítő állami program támogatásával. A BME kampusza viszonylag összefüggő területet képez, a kari egységek azonban meglehetősen szétszórtan helyezkednek el, az épületek színvonala rendkívül eltérő. A kampuszon kívüli BME ingatlanok részbeni és fokozatos értékesítése a megmaradók felújítását, színvonalának emelését, az új ingatlanberuházások (pl. Q épület) finanszírozását fogja segíteni, rendezési elvként tűzve ki a hatékonyabb területhasznosításon túlmenően a kari kampuszok kialakítását, a kari egységek lehetőség szerint egymás közelében való elhelyezését. A felsőoktatásban formálódó verseny különös jelentőséget ad a minőségbiztosítási rendszer teljeskörű kialakításának és működtetésének, valamint terveinket, eredményeinket, ajánlatainkat bemutató célirányos rendezvényeinknek és kiadványainknak. Aktuális és kiemelt jelentőségű, hogy Egyetemünk 2007-ben ünnepli fennállásának 225. évfordulóját.
BME IFT
7
Az intézményfejlesztési terv (IFT) sajátossága, hogy a tervezési feltételekben különösen nagy a bizonytalanság. Nem ismerhetjük még a lineáris kétciklusú képzésre való áttérés társadalmi hatásait, a következő évfolyamokban a műszaki pályákra való jelentkezés népszerűségének alakulását, az MSc képzések konkrét finanszírozási módját, a felsőoktatási részhozzájárulás (FER) és más tényezők hatásait. Mind ezek esetében feltételezésekkel, becslésekkel kell élnünk. Ezért a gördülő tervezés módszerének alkalmazását, az IFT rendszeres, éves karbantartását tervezzük.
BME IFT
8
1 A BME BEMUTATÁSA : MÚLT , JELEN , JÖVŐ A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 2007-ben ünnepli jogelőd intézménye alapításának 225. évfordulóját. A BME jelentős hazai és nemzetközi elismertségű, hagyományosan a gazdasághoz szorosan kötődő intézmény. Az egyetem tudományos eredményei, világhírűvé vált mérnök és pályájukat nem vagy nemcsak mérnökként kiteljesítő tanítványai révén mindig is tagja volt az európai egyetemek nagy családjának. A BME büszke arra, hogy Gábor Dénes, Oláh György, Wigner Jenő Nobel-díjas magyar tudósok a Műegyetemen kezdték tanulmányaikat, sőt Oláh György a diploma megszerzése után oktatóként itt kezdte meg a Nobel-díjhoz vezető kutatásait. Egyetemünk tanára volt Kruspér István (egységes mértékrendszer), Csonka János , Bánki Donát (porlasztó), Zipernowsky Károly (transzformátor), Hauszmann Alajos, Steindl Imre építészek, Wartha Vince (lüsztermáz), a neves közgazdász Heller Farkas, Bay Zoltán (Hold radar kísérletek), Simonyi Károly (A fizika kultúrtörténete), s a sor még folytatható. Tanítványaink közül Kármán Tódor az aerodinamika nemzetközi hírű tudósa lett, Jendrassik György nevéhez fúződik a dizelmoror kifejlesztése, Kandó Kálmán a vasútvillamosításban szerzett érdemeket, de építészként a Műegyetemen szerezte diplomáját Rubik Ernő is. Műegyetemi hallgatóként eddig 18 sportoló szerzett olimpiai bajnoki címet, köztük az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd is. A BME az elit európai mérnökképző intézményeket tömörítő szervezet (CESAEER) igazgató tanácsának tagja, diplomáit a Nemzeti Mérnökszervezetek Európai Szövetsége (FEANI) az euromérnöki cím alapfeltételeként elfogadja. Az egyetem neve és szervezete az eltelt közel 225 éve alatt többször változott, de sohasem változott a cél: a képzésben ötvözni a magas szintű elméleti megalapozottságot és a gyakorlati ismeretek oktatását a gazdasággal való szoros kapcsolat révén, hogy az intézmény Európa aktív, jelentős műszaki, természet -és gazdaságtudományi oktatókutató központja maradjon. Partnerség – innováció – versenyképesség: mindezek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem olyan alapértékei, melyek biztosítják és lehetővé teszik helytállását mind a hazai, mind az összeurópai felsőoktatási térségben.
1.1
A BME története
1.1.1
Institutum Geometrico-Hydrotechnicum
A hazai technikai szakoktatás, s egyszersmind a Műegyetem története a 18. századba nyúlik vissza. A Műegyetem első, közvetlen elődintézménye az 1782-ben – a budai tudományegyetem bölcsészeti karának kebelében – alapított, Institutum GeometricoHydrotechnicum néven ismertté vált mérnökképző intézet volt. Az Institutum hivatalos megalapítására 1782. augusztus 2-án került sor, ezen a napon írta alá II. József az alapító rendeletet. Az Institutum Geometricum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat, 12 évvel korábban, mint az 1794-ben főiskolai rangra emelt francia École Polytechnique-ben. A rendeletben BME IFT
9
az alapítás indoklásán kívül még egy fontos határozat található, amely Magyarországon először mondta ki, hogy nyilvános mérnöki állásra csak olyan személy alkalmazható, aki az előírt matematikai tanulmányok elméletéből és gyakorlatából az egyetemen nyilvános vizsgát tett, s erről bizonyítványt szerzett. Ez az intézkedés az újonnan alapított intézet rangját és a mérnöki munka presztízsét emelte, hiszen a mérnöki pálya ettől kezdve egyetemi végzettséghez volt kötve. A mérnöki intézet az alapító rendelet értelmében egy hároméves továbbképző tanfolyam volt, amelyre a tudományegyetem vagy a vidéki akadémiák bölcsészeti tanfolyamának elvégzése után lehetett felvételt nyerni. Az alapító rendelet az intézetben oktatandó tantárgyakként egy fő- és két melléktárgyat nevezett meg. A főtárgy maga az alkalmazott matematika volt, amelynek keretében a földmérő és vízépítő ismereteket tanították, Buda és Pest környékén tartandó terepgyakorlatokkal kiegészítve. Melléktárgyként a mechanika és a mezőgazdaságtan szerepelt, amelyek hallgatása ugyan kötelező volt, de csak járulékosan, kisebb óraszámban. A tanulmányokat külön elméleti és külön gyakorlati részből álló szigorlattal kellett lezárni. A gyakorlati mértan és vízépítészet tanárai közül mindenképpen említésre érdemes az intézet első igazgatója, Rausch Ferenc (1782–1800 között állt az intézet élén), a gyakorlati oktatásra nagy hangsúlyt fektető Petzelt József, aki 1841–48 között vezette az Institutumot. A mérnöki intézetben is oktató tudományegyetemi tanárok közül Horváth Ker. János, Tomcsányi Ádám, Wolfstein József, Petzval József, Petzval Ottó és Jedlik Ányos voltak a legjelentősebbek. Az Institutum Geometricumban szerzett mérnöki oklevelet Beszédes József, Vásárhelyi Pál, Vedres István, Reitter Ferenc. 1.1.2
József Ipartanoda
V. Ferdinánd király 1844. június 12-én írta alá az Ipartanoda megalapításáról szóló rendeletet. Megszervezése két évig húzódott, ezért csak 1846. november l-jén nyitotta meg kapuit. Ugyanebben az évben vette fel az intézet József nádor tiszteletére a József Ipartanoda nevet. Az Ipartanodában, amelynek igazgatója Karácson Mihály lett, nyolc tanszéket szerveztek. Ezek egy részét már 1846-ban betöltötték: a mennyiségtan professzora Arenstein József, a természetrajz és áruismereté Mihálka Antal, a német nyelv és kereskedelemtané Mayer Frigyes, a rajzé Jubal Károly, a kereskedelmi számvitelé Conlegner Károly lett. A következő évben nyert kinevezést a kémia és technológia tanszékre Nendtvich Károly, a fizikára pedig Sztoczek József. Az intézetben a tanulmányi idő három év volt. Az első, előkészítő év után a képzés három osztályra vált szét, úgymint technikaira, kereskedelmire és gazdászatira. Az előkészítő évben aritmetikát, algebrát, természetrajzot, magyar és német nyelvet, valamint rajzot, a további két évben matematikát, ábrázoló geometriát, polgári építészetet, fizikát, kereskedelmi számvitelt, műszaki rajzot, kémiát és technológiát tanultak a hallgatók. Az Ipartanoda oktatási nyelve a magyar volt. Az új intézmény szervezete és oktatási rendje még teljesen ki sem kristályosodhatott, amikor 1848 márciusában kitört Pesten a forradalom, amelyhez az Ipartanoda hallgatói az elsők között csatlakoztak. A hallgatóság április elejére 12 pontban fogalmazta meg követeléseit az ipartanodai oktatás átalakításáról, amelynek első pontjaként az intézet egyetemmé való átszervezése szerepelt. Ezzel nem csak a tanári kar, de az új kormány kultuszminisztere, Eötvös József is egyetértett, aki ígéretet tett arra, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot minél hamarabb benyújtja az országgyűlésnek. Erre azonban nem került sor.
BME IFT
10
1.1.3
Joseph Industrieschule
Az Institutum és az Ipartanoda összevonásából új tanintézet alakult meg 1850. szeptember 19-én Joseph Industrieschule néven. Az intézet oktatási nyelve a német volt. A József Ipartanoda rövid, négyéves működését tulajdonképpen csak kísérletnek tekinthetjük. Sikertelennek, de mégsem eredménytelennek, mert fennállása alatt a megreformálására született elképzelések közül többet sikerült hasznosítani az önálló Műegyetem megszervezésekor. 1.1.4
Joseph Polytechnicum
1856. szeptember 30-án jelentős változás történt az intézmény életében, ugyanis ezen a napon írta alá Ferenc József azt az előterjesztést, amely az Industrieschulét Joseph Polytechnicum néven felsőfokú tanintézetté emelte. Az új szervezeti szabályzat szerint a Polytechnicum tanulmányi ideje négy év volt, s az oktatás két – előkészítő és technikai – osztályban folyt. A kötött tanrendű, egyéves előkészítő osztályt 18 évnél idősebb, gimnáziumi vagy reáliskolai végzettséggel nem rendelkező jelentkezők számára szervezték. A hároméves technikai osztály a tanszabadság alapján állt, a hallgatók maguk választhatták az érdeklődési körüknek megfelelő műszaki és gazdasági tárgyakat, és tették le azokból a vizsgákat. A politikai helyzet változása – mint korábban annyiszor – most is éreztette hatását az intézményben. 1860-ban visszaállították a magyar nyelvű oktatást. Sztoczek József lett az iskola igazgatója, amely ettől kezdve a politechnikum helyett a Királyi József Műegyetem elnevezést használta. 1865-ben megszűnt az előkészítő osztály, ekkortól a Műegyetem két – műszaki és közgazdasági – osztályból állt, amelyekbe közvetlenül, de csak középiskolai végzettséggel lehetett bejutni. A kiegyezés (1867) után, az 1867/68-as tanévtől kezdve az oktatás tovább differenciálódott. A technikai osztályon belül elkülönítették a gépészek, az általános mérnökök és a vegyészek képzését. A közgazdasági osztályon szintén elkülönült a kereskedelmi és a mezőgazdasági szak. Az említett szervezeti változások során kialakult rendszer már tulajdonképpen előképe volt annak a kari szervezetnek, amelyet az 1871-ben kiadott új szabályzat rögzített. Eötvös József, aki már 1848-ban is pártolta az önálló Műegyetem létrehozását, 1870. április 7-én terjesztette a képviselőház elé törvényjavaslatát a Királyi József Műegyetem újjászervezéséről. 1.1.5
Királyi József Műegyetem
1871. július 10-én Ferenc József is jóváhagyta a Műegyetem új szervezeti szabályzatát. Az 1871/72-es tanévet a Műegyetem már új szervezeti rendben kezdte meg. A Királyi József Műegyetem volt a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény, amely a nevében az egyetem szót viselte. Az új szabályzat szerint az intézmény élén a korábbi, kinevezett igazgató helyett az egyetemi tanács által választott, s a kultuszminiszter által megerősített rektor állt. A Műegyetem első rektorává az addigi igazgatót, Sztoczek Józsefet választották meg. Eredetileg öt szakosztályt – tulajdonképpen kart – akartak szervezni, de ezek közül kettőt csak egy-egy szakosztály részeként hoztak létre. Az 1871-ben felállított három szakosztály az egyetemes, a mérnöki és a gépészmérnöki volt. Az építészi és vegyész szakosztály hely- és tanerőhiány miatt csak az 1873/74-es tanévben kezdte meg működését a mérnöki, illetve az egyetemes szakosztály keretén BME IFT
11
belül. A szakosztályok élén a szintén választott és a minisztérium által megerősített dékánok álltak. Az egyetemes szakosztály első dékánja id. Szily Kálmán, a mérnökié Kruspér István, a gépészmérnökié Bielek Miksa volt. A Műegyetem rangemelkedése tanárainak megbecsültségét is növelte. Ezt követően a tudományegyetemi tanárokkal egyenrangúaknak tekintették őket, ami abban is kifejezésre jutott, hogy fizetésüket azok szintjére emelték. A szabályzat által előírt tanulmányi rend értelmében, a középiskolai érettségivel belépett hallgatók az egyetemes szakosztályban kezdték meg tanulmányaikat, ahol két éven át természettudományi és más általános tárgyakat hallgattak, s ezután léphettek át a választott hároméves technikai szakosztályba. A tanulmányokat szigorlatokkal kellett befejezni, ezek eredményes letétele után a hallgatók mérnöki, gépészmérnöki, építészi, illetve vegyészi (1907-től vegyészmérnöki) oklevelet kaptak. Ezek szövege a tudományegyetemétől eltérően magyar nyelvű volt. Az első években az oktatásban a tanszabadság elve érvényesült. Erről azonban hamar kiderült, hogy a Műegyetem esetében nem alkalmazható, mert a megfelelő műszaki tudás csak bizonyos logikai rendben, az egyes tárgyak tananyagának egymásra építésével sajátítható el. Ezért az egyetem vezetése 1874/75-ben – némileg sértve ezzel a tanszabadságot – kész tanrendet adott ki, s azt követésre ajánlotta a hallgatóknak. A Műegyetem 1901-ben jutott az egyetemi jogok teljességének birtokába, amikor megkapta a doktori cím adományozásának jogát, amellyel először 1902-ben élt. A Műegyetemen felavatott első műszaki doktor Zielinski Szilárd volt, aki később az út- és vasútépítéstan professzora lett. Tiszteletbeli doktori címeket is adományoztak, erre először 1909-ben került sor. 1914-ben közgazdasági osztályt hoztak létre a Műegyetemen. Ezen posztgraduális képzés folyt, amelynek keretében a mérnöki oklevéllel rendelkezők egy év alatt közgazdasági mérnöki címet szerezhettek. 1.1.6
Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
1934-ben az egyetem ismét jelentős szervezeti változáson ment keresztül. Költségvetési csökkentésre hivatkozva a kormányzat megszavaztatta az országgyűléssel az 1934. évi X. törvénycikket a M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megalakításáról. Az új intézmény a József Műegyetemet, a soproni Bányaés Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítette magában. Az új egyetemen öt kart (mérnök és építészmérnöki; gépész- és vegyészmérnöki; bánya-, kohó- és erdőmérnöki; mezőgazdasági és állatorvosi; közgazdaságtudományi) szerveztek. A karok két-két külön osztályból álltak, amelyek a következők voltak: mérnöki, építészmérnöki, gépészmérnöki, vegyészmérnöki, bánya- és kohómérnöki, erdőmérnöki, mezőgazdasági, állatorvosi, közgazdasági és kereskedelmi, közigazgatási. Az 1934/35-ös tanévet már az új szervezeti formában kezdte meg a Műegyetem, amely a maga 98 tanszékével az ország legnagyobb felsőoktatási intézményévé vált. Az 1930-as évektől kezdve fűzte szorosabbra kapcsolatait az egyetem az iparral. Ennek konkrét megjelenési formája volt 1938-ban az atomfizikai és textilkémiai tanszék alapítása és felszerelése, amelyet a Tungsram Rt., illetve a Goldberger Textilgyár finanszírozott. Szintén az 1930-as években merült fel a mérnökök továbbképzésének
BME IFT
12
gondolata, s általános volt a vélemény, hogy erre valamilyen szervezett forma a legalkalmasabb. A gondolat 1939. július 26-án öltött testet a Műegyetemen megszervezett Mérnöki Továbbképző Intézetben, mely Európa első mérnöktovábbképző intézete volt. 1945 után sorra váltak ki az 1934-ben a Műegyetemhez csatolt karok. 1.1.7
Budapesti Műszaki Egyetem
A kiválások után megmaradt intézmény szervezetét az Elnöki Tanács 1949. évi 15. számú törvényerejű rendelete szabályozta, megalakítva a Budapesti Műszaki Egyetemet. A régi egyetem mérnöki és építészmérnöki karának, valamint gépész és vegyészmérnöki karának négy osztálya önállósult, s Mérnöki (Építőmérnöki), Építészmérnöki, Gépészmérnöki és Vegyészmérnöki Karrá szerveződött. A Gépészmérnöki Kar elektrotechnikai tagozatából – Európában meglehetősen későn – létrehozták a Villamosmérnöki Kart, amelyen a képzés erős- és gyengeáramú, majd műszer tagozaton folyt. 1950 és 1957 között Hadmérnöki Kar működött az egyetemen, amelybe a harmadik évtől jelentkezhettek a többi kar hallgatói. Az 1947-ben megalakult Állami Műszaki Főiskolán indult meg az esti mérnökképzés, amely lehetőséget teremtett a munka mellett a mérnöki oklevél megszerzésére azoknak, akiknek erre korábban nem volt módjuk. Az Állami Műszaki Főiskolát 1951-ben megszüntették, feladatát, az esti tagozatos mérnökképzést a Műegyetem vette át. Az 1950-es évek első felében ismét többször átszervezték az egyetemet. 1952-ben a Mérnöki és az Építészmérnöki Kar önállósult, Építőipari Műszaki Egyetem néven. Időközben 1951-ben önálló Közlekedési Műszaki Egyetemet létesítettek Szegeden, amely 1952-ben Szolnokra költözött. Ezt 1955-ben Budapestre helyezték át, s Közlekedési Üzemmérnöki Karként beleolvasztották az Építőipari Műszaki Egyetembe, létrehozva ily módon az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemet. Közben a másik intézményben, a Budapesti Műszaki Egyetemen is szerveztek egy új kart 1953-ban. A Gépészmérnöki Karból kivált a Gépgyártómérnöki Kar, de ezt egy év múlva meg is szüntették. Az a furcsa szituáció állt elő, hogy egy helyen, sokszor közös épületeket és laboratóriumokat használva működött két önálló, saját apparátussal rendelkező egyetem. Ez az állapot 1967-ben szűnt meg, amikor az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemet beolvasztották a Budapesti Műszaki Egyetembe. Az ekkor létrejött hat karú egyetem húsz éven keresztül működött ebben a formában. Az 1987-ben indult informatika szak jelentős térnyerésének eredményeképpen a Villamos-mérnöki Kar 1992-től Villamosmérnöki és Informatikai Kar néven folytatja tevékenységét. A másik változást a Természet- és Társadalomtudományi Kar létrehozása jelentette. A kar 1998-ban Természettudományi, illetve Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar néven kettévált. 1984-től térítéses képzés keretében angol nyelvű oktatás is folyik az egyetemen, az idegen nyelvű képzés 1988-ban orosz , 1991ben francia, 1992-ben német nyelvűvel egészült ki. A doktori cím adományozásában is történtek változások. Az 1901-ben elnyert jogot a szovjet rendszerű tudományos fokozatok bevezetése miatt elvesztette, s csak 1957-ben kapta vissza. 1991-től az országban elsőként a Műegyetemen indult be a 3 éves nappali doktoranduszképzés. 1993-tól került bevezetésre a kreditrendszer, 1997-től a költségtérítéses képzésre is van lehetőség.
BME IFT
13
1.1.8
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A kari struktúrában bekövetkezett változás az intézmény elnevezésében is megmutatkozott; 2000. január 1-jétől az egyetem új neve: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) A Műegyetem ma az ország legnagyobb műszaki kutató, fejlesztő helye, ahol jelentős természettudományi és társadalomtudományi kutatás is folyik. A nagy hazai és multinacionális cégek szinte mindegyike kötött több éves kutatási együttműködési szerződést az egyetemmel, illetve jól felszerelt laboratóriumokat telepítettek ide. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai szinte az egész világra kiterjednek. Oktatási és tudományos kapcsolatainkat mintegy 120 egyetemmel kötött együttműködési szerződés szabályozza. Német, francia, angol, japán és amerikai kapcsolataink különösen jelentősek. Nemzetközi szervezeti tagságaink közül az EUA, CESAEER, IAU, Dunai Rektorok Konferenciája a legfontosabbak. Diplomáinkat a FEANI az európai mérnöki minősítés alapfeltételeként elfogadja. A BME 2001 óta készült a többciklusú képzésre való áttérésre, 2005 szeptemberétől felmenő rendszerben a szakok egy részén, 2006 szeptemberétől minden szakon elindult a BSc (BA) képzés. Az MSc (MA) szakok akkreditálása gyakorlatilag lezárult. 2005-2006-ban 5 tudásközpont alakult, melyek létrejötte a kutatási és innovációs tevékenység intenzívebbé tételének új formáját jelenti a Műegyetemen. Az egyetemen működő, az oktatásban nem közvetlenül résztvevő intézmények közül a legjelentősebb az 1848-ban alapított országos műszaki könyvtár. A könyvtár 2001. július 1-től BME OMIKK néven országos feladatkörű nyilvános szak-és egyetemi könyvtárként működik. 1896-ban alakult meg a Műegyetemi szimfonikus Zenekar, mely a világ legrégebbi amatőr egyetemi zenekara a zenei fakultással nem rendelkező egyetemek közül. 1897-ben jött létre a mai is működő Műegyetemi Atlétikai és Futball Club 1925-ben szervezték meg egyetemünkön – világviszonylatban is elsőként – az orvosi rendelőintézetet, akkori nevén Egészségvizsgáló Intézetet. Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik bölcsője a Műegyetem aulája volt, az a nagygyűlés, melyen döntöttek a másnapi felvonulásról, amely a forradalomhoz vezetett. Az egyetem történelmi campusa a Duna parttal együtt 1987 óta az UNESCO döntése értelmében a világörökség része.
1.2
Helyzetünk a legfontosabb tény és tervadatok tükrében
A BME Magyarország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye, amely továbbra is őrzi saját hagyományait: a magas színvonalú oktatást és kutatást, a szakszerűséget, a komplex, jövőbe tekintő szakmai megközelítést. Ebben a fejezetben konkrétan, adatokra alapozva összefoglaljuk az Egyetem helyzetét és ebből kiindulva a legfontosabb jellemzők várható alakulását. Megjegyezzük, hogy a tervezési feltételekben igen nagy a bizonytalanság. Nem ismerhetjük még a lineáris kétciklusú képzésre való áttérés társadalmi hatásait, a következő évfolyamokban a műszaki pályákra való jelentkezés
BME IFT
14
népszerűségének alakulását, az MSc képzések konkrét finanszírozási módját, a felsőoktatási részhozzájárulás (FER) és más tényezők hatásait. A demográfiai trend, a fiatal korosztályok csökkenő létszáma óvatos létszámtervezést indokol, akkor is, ha a BME felvételi keretszámai 2005-2006-ban is növekedtek és szerény növekedésre a következő években is számítunk a műszaki és természettudományos területek kormányzati preferenciája miatt. A létszámnövekedés azonban sokáig nem maradhat fenn már (bár a jelen IFT tervezési időszakára még jellemző lehet). Demográfiai okból 2010 után az országos hallgatói létszám erőteljesebb csökkenését kell feltételeznünk. A jelen tervezési időszak az erre való felkészülést is szolgálja. A Műegyetemen elsősorban ennek fő irányai a kiemelt arányú MSc és PhD képzések valamint az élethosszig tartó tanulás támasztotta követelményeknek való megfelelés. Az osztatlan egyetemi képzésre felvettek nagy része (az építész szak kivételével) a 2009/10 tanévben végez, bár a tapasztalat azt mutatja, hogy jelentős azok száma, akik 10 félév alatt nem szerzik meg diplomájukat. A BSC létszám felmenő rendszerben 2009-10re „feltöltődik”, ezt követően nagyjából stagnálni fog, illetve a demográfiai helyzet miatt az intézmények közötti verseny a hallgatókért növekedni fog. A 2008-tól beinduló MSC szakok feltöltődése 2010-ben történik meg. A Műegyetem arra törekszik, hogy az MSc/BSc létszámok aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. Egyetemi átlagban (differenciált kari eloszlásban) legalább 30%-os MSc/BSc hallgatói létszámarányt kívánunk elérni 2011-ig. Az említett arányt későbbiekben legalább 70%-ig kivánjuk növelni Ez megfelel „elit egyetemi” törekvéseinknek, a felsőoktatási képzés magasabbi szintjét célozza meg. A Műegyetem továbbra is a PhD képzés meghatározó intézménye kíván maradni, jelentős létszámmal és kiváló színvonalon. Az EU létszámarányos kutatószáma elmarad az USA hasonló mutatójától. A BME hozzá kíván járulni e fontos versenyképességi mutató javításához. A BME PhD hallgatói létszáma ma is jelentős. Ennek növelése nem elképzelhetetlen, de a hangsúly a minőség megőrzésén és az eredményesség javításán van. Megfontoljuk a nem PhD fokozattal végződő (pl. szakmérnöki) kutatóképzési kimenet megvalósítását. A kiválósági képzéshez igen fontos a jelenleginél kisebb hallgató/oktató arány. Ezért a célért a 2007-11 közötti időszakban különösen nehéz körülmények között kell dolgoznunk. Nagy energiákat köt le az osztatlan képzésről a lineárisra való átállás. A már beindult BSc képzések kezdeti feladatai, a tapasztalatok feldolgozása, beépítése, az MSc képzések előkészítése, akkreditálása, beindítása rendkívüli terhelést és új típusú feladatokat is ad. Nem kevés olyan hallgató várható, aki nem fejezi be 2009/10-re az osztatlan képzésben indult tanulmányait, ami még létszámcsúcsot is eredményezhet – miközben már a demográfiai eredetű országos létszámcsökkenésre kell felkészülnünk. Az élethosszig tartó tanulás követelménye a tudástársadalom kialakulásával együtt jár, ennek megfelelően európai és magyarországi kormányzati törekvések irányulnak erre. Emiatt nagyobb hangsúlyt kap a felnőttek továbbképzése, rövidebb idejű tanfolyamokon vagy távoktatási formában. E megfontolások alapján két változatban dolgoztuk ki az intézményfejlesztési elképzeléseket. E két lehetséges pályát az 1.2.2 pont gazdasági tervadatai tükrözik, illetve a későbbi fejezetek szövegezésében szólunk a konkrét fejlesztési tervekről. BME IFT
15
Az „A=Alap” változat lényegében a jelenlegi feltételek és körülmények fennmaradását feltételezi, a már kialakult külső-belső folyamatok és érdekeltségek alapján tervezi a 2007-11-es időszakot. A „B=Bővített” változat arra épít, hogy az Egyetemre vonatkozó szabályozás valódi gazdálkodási lehetőségeket fog biztosítani és a Nemzeti Fejlesztési Tervben érvényesül a tudástársadalom fontossága, ezért az Egyetem további fejlesztési forrásokhoz juthat, amit gazdálkodási felelősségével és önállóságával ki is aknázhat. A B változat tehát további erőforrásokat tervez mozgósítani nemzetközi versenyképességünk erősítéséhez, Ennek érdekében: • a Nemzeti Fejlesztési Tervben további fejlesztési forrásokra pályáz, aktívan rész vesz a fejlesztési és tudáshasznosítási projektekben, • intenzívebben hasznosítja a létesítményeit, megfelelő elemzések alapján egyes ingatlanait értékesíti, • továbbra is nagy figyelmet fordít eredményes saját bevételszerzési tevékenységeire, fenntartja és a mindenkori kihívásokhoz igazítja ezt elősegítő belső érdekeltségi rendszerét, • még jobban kihasználja a decentralizált felnőttképzési lehetőségeket, • képzési és kutatás.fejlesztési tevékenységeiben is nagyobb közvetlen figyelmet fordít a regionális és európai dimenziókra. 1.2.1
A hallgatói és a dolgozói létszámok alakulása
Az 1-1. táblázat hallgatói és dolgozói létszámbecslése egyetlen változatot tartalmaz, mert a fő számokat tekintve kicsi mozgásteret látunk. Radikális hallgatói létszámváltozással 2010-ig egyik irányban sem reális számolnunk. Fentebb jeleztük azonban, hogy a legtöbb képzési területen a mesterképzésbe jelentős számban kívánunk hallgatókat felvenni. A magasabb MSc normatíva lehetővé teszi, hogy az oktatói létszám lényegében változatlan maradjon összességében csökkenő hallgatói létszám mellett. Így a jelenlegi, kedvezőtlen hallgató/oktató arány a BME-n javulni fog. A képzési formák felés átfutási ideje miatt a hatás az IFT időhorizontjának a végén teljesedhet csak ki. Az osztatlan képzés utolsó teljes évfolyama 2009-ben fut ki (az un. lemaradók, azaz a tanulmányaikat 10 félévnél hosszabb idő alatt befejezők még 2009-2010-ben is hallgatóink lehetnek). A felfutó alapképzésbe 2007-ben az előző évi létszámnál még némileg nagyobb számú hallgatót tervezünk felvenni. 2008-ban néhány szakon, 2009-től minden általunk oktatott területen elindulnak a mesterképzések. 2010-re a mesterképzés létszámai feltöltődnek és a gyakorlatban is megismerjük a mesterképzés finanszírozását, továbbá kiforr az MSc képzésbe való bekerülés rendje. Erre az évre feltehetően kialakul az a szabályozás és gyakorlat, ami kellő alapot ad – szakonként differenciált módon - a magas MSc/BSc hallgatói létszámarányú kiválósági képzésünk megvalósításához. Ennek megfelelően az összhallgatói létszám 2009-ben már csökkenni kezd. A csökkenés 2010ben folytatódni fog. A stagnáló dolgozói létszámadatok – amint azt fentebb írtuk – igen jelentős minőségi fejlesztést és amennyire csak lehetséges fiatalítást takarnak. 1-1. táblázat: Hallgatói és dolgozói létszámadatok Mutatók 1
Karok szám (db)
BME IFT
2005 8
16
2006 8
2007 8
2008 8
2009 8
2010 8
2
3 4.1. 4.2. 5.1. 6.1. 7.1. 7.2.
Oktatott szakok száma (db) Hallgatói létszám Nappali tagozatos hallgatói létszám összesen Dolgozói létszám Teljes munkaidős oktatói létszám (fő) Részmunkaidős oktatói létszám (fő) Oktatói létszám összesen (fő) Kutatók (fő) Oktatást segítő nem oktatói létszám (fő) Adminisztrációs létszám (fő) Egyéb alkalmazotti létszám (fő) Dolgozói létszám összesen (fő)
28
37
37
50
66
66
17 648
17 719
18180
18000
17300
16600
1 119 63 1 182 168 273 415 387 2 425
1 088 60 1 149 185 267 403 363 2 367
1 050 60 1 110 185 290 400 360 2 345
1 050 60 1 110 185 310 395 355 2 355
1 050 60 1 110 185 310 390 350 2 345
1 050 60 1 110 185 310 385 345 2 335
Megjegyzések Hallgatói létszám: minden évben az októberi statisztika alapján A hallgatói létszámban az összes nappali PhD hallgató szerepel (az államilag nem finanszírozottak is)
1.2.2
A legfontosabb gazdasági jellemzők alakulása
A BME állami felsőoktatási intézmény. Ugyanakkor szoros kapcsolatban áll a gazdasági élet szereplőivel: kutatási teljesítményének jelentős részét és oktatási tevékenységének egy részét is a gazdasági szereplők megrendelésére végzi. A Műegyetem bevételeinek kb. 50%-át adja az oktatási tevékenységhez kapcsolódó állami fenntartói támogatás, a másik kb. 50% az Egyetem saját árbevétele. A 2007-2011-es időszak tervezésében is nagyjából ezekre az arányokra tudunk építeni. A bevételek tervezésénél a következő alapfeltételezésekre építettünk: - az oktatási tevékenységhez kapcsolódó állami fenntartói támogatás a 2006-os reálértéken marad, - a hallgatói és a dolgozói létszámok az 1-1 táblázat szerint alakulnak, - megjelenik, érzékelhető pénzügyi nagyságrendben a kiválósági (kutatóegyetemi) támogatási komponens, - az egyetem a korábbi évekhez hasonlóan sikeres lesz a bevétel-szerzésben. A BME kiadásait két nagy csoportban célszerű megmutatni: alaptevékenységhez kapcsolódó kiadások és a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó kiadások Alaptevékenységünk a felsőoktatás és az alapkutatás. A Műegyetem jelentős mértékben végez megrendelésre alkalmazott kutatásokat, fejlesztéseket és továbbképzéseket is, vállalkozási jelleggel. A vállalkozási tevékenységhez, ezen belül főleg a kutatásokhoz kapcsolódik egy sor kiadás is, amelynek zömét a személyi juttatások és ezek járulékai, valamint a szükséges eszközök és anyagok beszerzése teszi ki. A BME vállalkozási tevékenysége eddig is – és a tervek szerint a jövőben is jelentősen hozzájárul az alaptevékenység ellátásához. Egyrészt, a kutatási tevékenységek hozzák azt a tudás-többletet, amivel az oktatás magas színvonala fenntartható. Másrészt, a kutatások bevételei közvetlenül is hozzájárulnak az intézmény fenntartásához. BME IFT
17
Az alábbi táblázatokban a jövőre vonatkozó adatokat 2006-os árszinten terveztük. A változat 1-3 A BME (tervezett) bevételei A változat BEVÉTELEK
2005. 1
Hallgatói támogatás Oktatói , kutatói ösztöndíjak Közoktatási feladatellátás Képzés-tudományos fenntartási támogatás1 Programfinanszírozás Működési és felhalmozási támogatás összesen Támogatás értékű működési bevétel Támogatás értékű felhalmozási bevétel Kutatóegyetemi támogatás Összes bevétel államháztartáson belül Hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel Egyéb saját bevétel ÁFA bevételek, visszatérülések Hozam és kamat bevételek Működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése Pénzügyi befektetések bevételei Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről Támogatási kölcsön visszatérülése államháztartáson kívülről Összes bevétel államháztartáson kívülről Pénzforgalmi bevételek összesen
BME IFT
2006.
2007.
2008.
2 432 114 14
2 782 91 15
3 228 9 15
10 754 1 196
11 186 1 130
14 510
2009.
2011.
3 559 9 15
3 737 10 15
3 924 10 15
11 607 784
11 955 12 314 627 502
12 683 401
13 064 321
15 204
15 643
15 995 16 399
16 846
17 334
2 704
2 043
2 261
2 328
2 410
2 494
2 569
1 526 0
906 0
1 300 0
1 339 0
1 386 0
1 434 0
1 477 0
4 231
2 949
3 561
3 667
3 796
3 929
4 047
19 6 266
24 6 861
21 6 989
21 7 089
22 7 231
23 7 380
24 7 601
816 7
837 107
872 60
898 62
929 64
962 66
990 68
2 021
2 585
2 060
2 122
2 196
2 273
2 341
6
15
9
9
10
10
10
0
3
62
122
122
126
130
696
781
726
690
718
743
765
7
8
11
12
12
9 839
11 220
10 809
12 11 303 11 024 509
11 595 632
13 11 943 499
28 579
29 373
30 013
30 688 31 498
32 371
33 324
18
3 390 9 15
2010.
1-4 táblázat: A BME alap- és vállalkozást is tartalmazó tervezett kiadásai A változat Megnevezés Személyi juttatás Munkaadókat terhelő járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Államháztartáson kívüli pénzeszközátadás Felújítás Felhalmozás Támogatási célú kölcsön nyújtás államháztartáson kívülre Összesen
2005. 10 990
Összesen 2006. 2007. 2008. 2009. 12 072 11 754 11 754 11 754
2010. 11 754
2011. 11 989
3 230
3 506
3 761
3 761
3 761
3 761
3 837
6 600
6 868
7 424
7 828
8 338
8 672
8 872
2 245
2 400
2 905
3 051
3 203
3 363
3 532
454 537 1 900
453 947 1 960
454 1 727 1 960
454 1 413 1 960
454 1 725 1 960
454 1 945 1 960
454 1 945 1 960
7 7 7 28 213 29 993 30 228
7 31 202
7 31 916
7 32 595
7 25 963
1-5 táblázat A várható költségvetési egyenleg alakulása A változat 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Pénzforgalmi bevételek összesen
28 579 29 372 30 013 30 688 31 498
32 371
33 324
Kiadások összesen
25 963 28 213 29 993 30 228 31 203
31 917
32 595
454
729
Egyenleg A
BME IFT
2 616
1 159
20
460
19
295
B változat 1-6 A BME (tervezett) bevételei B változat BEVÉTELEK
2005. 1
Hallgatói támogatás Oktatói , kutatói ösztöndíjak Közoktatási feladatellátás Képzés-tudományos fenntartási támogatás1 Programfinanszírozás Működési és felhalmozási támogatás összesen Támogatás értékű működési bevétel Támogatás értékű felhalmozási bevétel Kutatóegyetemi támogatás Összes bevétel államháztartáson belül Hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel Egyéb saját bevétel ÁFA bevételek, visszatérülések Hozam és kamat bevételek Működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése Pénzügyi befektetések bevételei Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről Támogatási kölcsön visszatérülése államháztartáson kívülről Összes bevétel államháztartáson kívülről Pénzforgalmi bevételek összesen
BME IFT
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
2 432 114 14
2 782 91 15
3 228 9 15
3 390 9 15
3 559 9 15
3 737 10 15
3 924 10 15
10 754 1 196
11 186 1 130
11 607 784
11 955 627
12 314 502
12 683 401
13 064 321
14 510
15 204
15 643
15 995
16 399
16 846
17 334
2 704
2 043
2 261
2 328
2 410
2 494
2 569
1 526 0
906 0
1 300 200
1 339 1 000
1 386 1 000
1 434 1 000
1 477 1 000
4 231
2 949
3 561
3 667
3 796
3 929
4 047
19 6 266 816 7
24 6 861 836 107
21 7 000 871 60
21 7 204 898 62
22 7 449 929 64
23 7 703 962 66
24 7 928 990 68
2 021
2 585
2 060
2 122
2 196
2 273
2 341
6 0
15 3
9 62
9 122
10 122
10 126
10 130
696
781
726
690
718
743
765
7
8
11
12
12
13
13
9 839 28 579
11 220 29 373
10 821 30 224
11 139 31 803
11 522 32 717
11 918 33 693
12 270 34 650
20
1-7 táblázat: A BME alap- és vállalkozást is tartalmazó tervezett kiadásai B változat Megnevezés Személyi juttatás Munkaadókat terhelő járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Államháztartáson kívüli pénzeszközátadás Felújítás Felhalmozás Támogatási célú kölcsön nyújtás államháztartáson kívülre Összesen
2005. 10 990
2006. 12 072
2007. 11 754
Összesen 2008. 12 342
2009. 12 342
2010. 12 342
2011. 12 589
3 230
3 505
3 761
3 949
3 949
3 949
4 028
6 600
6 868
7 565
8 074
8 584
8 917
9 116
2 245
2 400
2 905
3 051
3 203
3 363
3 532
454 537 1 900
454 947 1 960
454 1 727 1 960
454 1 413 1 960
454 1 725 1 960
454 1 945 1 960
454 1 945 1 960
7 25 963
7 28 213
7 30 134
7 31 250
7 32 224
7 32 938
7 33 631
1-8 táblázat A várható költségvetési egyenleg alakulása B változat 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Pénzforgalmi bevételek összesen
28 579
29 373
30 224
31 803
32 717
33 693
34 650
Kiadások összesen
25 963
28 213
30 134
31 249
32 224
32 937
33 631
2 616
1 160
90
553
492
756
1 019
Egyenleg B
A fenti táblázatokban bemutatott adatokból kiderül, hogy a nagy létszámú, viszonylag kevés szakon folyó (tehát nem szétaprózott) oktatás és az országosan kiemelkedő árbevételű kutatás-fejlesztési tevékenység ellenére, a BME pénzforgalmi egyenlege csak akkor marad stabil, ha: -
az osztatlan képzésről kétciklusú képzésre való átállás nem jár a támogatás csökkenésével,
-
szabadon hasznosíthatja létesítményeit,
-
kiválósági kutatóegyetemi támogatáshoz illetve fejlesztési lehetőséghez is jut.
1.2.3
A legfontosabb oktatási jellemzők
A Műegyetem hallgatói és nem hallgatói jogviszonyban végezhető képzést is szervez. A Műegyetem oktatásszervezésében figyelembe veszi az Európai Felsőoktatási Tér követelményeit, ajánlásait és a kormány, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási irányelveit: A BME, mint a magyar felsőoktatás magas presztízsű intézménye, hivatásának tekinti az erős alapképzésre épülő minőségi oktatást és BME IFT
21
tudományos képzést. Az oktatásban a Műegyetem (hagyományainak megfelelően) biztosítja az elmélet és gyakorlat egységét, azaz a magas szintű elméleti megalapozottságot és az ipari kapcsolatokon alapuló gyakorlati képzést. A tudomány haladását és a társadalom igényeinek változását figyelembe véve feladatának tekinti a képzés tartalmának folyamatos fejlesztését, mind a többciklusú, mind a többnyelvű oktatás területén. Az 1999-es Bolognai Nyilatkozat célkitűzéseinek megvalósítására a BME már 2005ben indított szakokat a többciklusú képzés szerint, ebben az évben még párhuzamosan a hagyományos egyetemi képzéssel. 2006-ban a Műegyetemen már kizárólag az új képzési strukturához igazodva indultak az alapképzések. Hagyományos 10 féléves képzéseink felmenő rendben, folyamatosan befejeződnek. A Műegyetem a magyar műszaki felsőoktatás zászlóshajója. Ezt a pozíciót meg kívánjuk tartani. Nagyrészt MSc hallgatókat kívánunk oktatni, csökkentett létszámmal megtartva jelenlegi BSc képzéseinket is. Az MSc és BSc hallgatók létszámaránya szakonként eltérő lesz. A Műegyetem meghatározó szerepet játszik – és a jövőben is játszani fog – Magyarországon a matematikai, természettudományi vagy műszaki felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelésében (amit többek között az Európai Unió Oktatási tanácsa 2003-as határozata is előír). Az Egyetem megteremti a lehetőséget a 25-64 év közötti korosztály számára az egész életen át tartó tanulás megvalósításához is.
1.2.4
A legfontosabb kutatás-fejlesztési jellemzők
Az egyetem kutatás-fejlesztési tevékenysége elsősorban az oktatók és kutatók tudásbázisára épül. A kutatási tevékenység során előálló tudás-bővülés jelentősen hozzájárul az oktatás magas színvonalának fenntartásához és továbbfejlesztéséhez is. A kutatási tevékenység egyszersmind hozzájárul az egyetem tanszékeinek, intézeteinek, karainak fenntartásához is. A gazdasági adatokból is következtethettünk arra, hogy „keresztfinanszírozás” működik a kutatásból az oktatási tevékenység felé. A kutatás-fejlesztési-innovációs (K+F+I) tevékenységekhez a forrást döntően pályázati, valamint közvetlen vállalati megbízások útján szerzi meg az Egyetem. Az 1-7 táblázat megmutatja, hogy a Műegyetem igen aktív és sikeres a K+F+I források elnyerésében. 1-7 táblázat A BME 2005. évi kutatási és fejlesztési aktivitását jellemző legfontosabb adatok
A K+F pályázati forrás Megnevezése
Hazai pályázatok összesen Külföldi pályázatok összesen ebből EU 5. keretprogram ebből EU 6. keretprogram Külső megrendelésre (vállalkozás is)
BME IFT
A K+F pályázati bevétel Összege 2005-ben [Millió Ft]
A 2005-ben bevételt hozó K+F pályázatok száma [db]
3 144,722 781,544 114,683 500,259 969,296
362 89 14 53 273
22
A pályázatok számának megoszlása a teljes futam-időre elnyert támogatás összege szerint Legfeljebb 5 millió Ft-os [db] 111 16 0 7 214
5 millió Ft feletti [db] 251 73 14 46 59
végzett K+F tevékenység Mindösszesen
4 895,562
724
341
383
Az IFT tervezési időszakát megelőző EU kutatás-fejlesztési keretprogramban, nemzetközi megmérettetésben is igen eredményes volt a Műegyetem (1-8 ábra). 1-8 ábra A BME sikeres EU 6. keretprogram pályázatai BME EU6. Keretprogram sikeres pályázatai
50
db
40
1. Élettudományok
30
3. Nanotechnológia
20
6. Fenntartható fejlıdés
2.IST 5. Élelmiszer Marie Curie
10 0
Euratom Egyéb
Program
Szakterületek szerint a jelenleg legaktívabb K+F területek az alábbiak: • anyagtudományok, nanotechnológia • atomtechnika, sugár- és magfizika • automatizálás • polimertechnológia, műanyagok és kompozitok • alkalmazott biotechnológia • szerves kémiai és gyógyszeripari kutatások • elektrotechnika, robotika • élelmiszerkémia, molekuláris biológia • analitikai és szerkezeti kémia • finommechanika, orvostechnika • gazdasági és társadalomtudományok • híradástechnika, távközlés • információtechnológia, szoftvertechnológia, jelfeldolgozás • környezettudomány, környezetvédelem • méréstechnika • gyártástechnológia • műszaki tervezés, terméktervezés • repülés és űrhajózás, szállítmányozási technikák A BME kutatási tevékenységét a létrehozott szakirodalmi, valamint művészeti és mérnöki alkotó tevékenység során létrehozott publikációk, cikkek, kiadványok és más
BME IFT
23
alkotások számának alakulása is jelzi. Célunk, hogy ezek száma évente 1-3%-al növekedjen. A BME kutatási tevékenységéhez elengedhetetlen a szellemi tőke. A meglévő szellemi tőke egyik (de nem egyedüli) mérőszáma a minősített oktatók-kutatók száma és aránya. A bolognai folyamatnak is egyik eleme, hogy egyre nagyobb arányban legyenek a minősített oktatók a felsőoktatásban. Ez azt jelenti, hogy az oktatóknak tudományos fokozattal, PhD-vel vagy művészeti területen DLA-val kell rendelkezniük ahhoz, hogy hosszú távon az egyetemen dolgozhassanak. (Ettől csak a fiatal tanársegédek esetében lehet eltérni, ahol az életkorból nem következik a fokozat.) A BME esetében ez az arány ma is jó és az egyetem humánpolitkai szabályzatának a tövényi minimumoknál erősebb minőségi törekvése garancia az egyetem pozícióinak további erősítésére. 2010-ig az arányt a jelenlegi 52,8-ról 55,5%-ra kívánjuk emelni. Ennek jellemzésére összefoglaljuk minősített munkatársaink számadatait (a 2006 márciusi állapot szerint). A teljes munkaidőben alkalmazott, PhD, DLA fokozattal rendelkező oktatók A műszaki tudományok, a természettudományok, a gazdaságtudományok, az orvostudományok és az agrártudományok területén PhD (vagy ezzel egyenértékű) fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben alkalmazott oktatók létszáma 509. A bölcsésztudományok, és a társadalomtudomány területén PhD (vagy ezzel egyenértékű) fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben alkalmazott oktatók létszáma 77. A teljes munkaidőben alkalmazott DLA fokozattal rendelkező oktatók létszáma 27. Összesen 613 oktató rendelkezik PhD vagy DLA fokozattal. A teljes munkaidőben alkalmazott, PhD, DLA fokozattal rendelkező kutatók A műszaki tudományok, a természettudományok, a gazdaságtudományok, az orvostudományok és az agrártudományok területén PhD (vagy ezzel egyenértékű) fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben alkalmazott kutatók létszáma 23. A bölcsésztudományok, és a társadalomtudomány területén PhD (vagy ezzel egyenértékű) fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben alkalmazott kutatók létszáma 9. A teljes munkaidőben alkalmazott DLA fokozattal rendelkező kutatók létszáma 2. Összesen 34 kutató rendelkezi Ph.D. vagy DLA fokozattal. A BME-n 27 akadémikus és 87 MTA doktora fokozattal rendelkező főállású oktató és kutató dolgozik. A részmunkaidőben alkalmazott, PhD, DLA fokozattal rendelkező kutatók A műszaki tudományok, a természettudományok, a gazdaságtudományok, az orvostudományok és az agrártudományok területén PhD (vagy ezzel egyenértékű) fokozattal rendelkező, részmunkaidőben alkalmazott kutatók létszáma 37. A bölcsésztudományok, és a társadalomtudomány területén PhD (vagy ezzel egyenértékű) fokozattal rendelkező, részmunkaidőben alkalmazott kutatók létszáma 1. Összesen 38 részmunkaidős kutató rendelkezik PhD vagy DLA fokozattal.
BME IFT
24
A teljes munkaidőben alkalmazott, 2003-2005 között PhD, DLA fokozatot szerzett oktatók és kutatók A teljes munkaidőben alkalmazott 2003-2005 között PhD, DLA fokozatot szerezett oktatók létszáma 64. A teljes munkaidőben alkalmazott 2003-2005 között PhD, DLA fokozatot szerezett kutatók létszáma 20. Összesen 84 oktató és kutató szerzett ebben az időszakban fokozatot. Eredményes jövőnk záloga a színvonalas és sikeres doktori képzés. Alább összefoglaljuk a doktori képzés (2006. március 1-jei) létszámadatait, továbbá megadjuk a doktori iskolák által 2005-ben odaítélt doktori fokozatok számát. 1-9 táblázat A BME-en PhD képzésben részt vevő hallgatók létszáma továbbá a 2005-ben odaítélt PhD fokozatotok száma
Akkreditált doktori iskola
Építészmérnöki tudományok Építőmérnöki tudományok Fizikai tudományok Földtudományok Gazdálkodás és szervezéstudomány Gépészeti tudományok Informatikai tudományok Interdiszciplináris (kémiai, vegyészmérnöki) tudományok Közlekedéstudományok Matematika és számítástudományok Multidiszciplineáris bölcsésztudományok Multidiszciplineáris műszaki tudomány Villamosmérnöki tudományok Összesen
PhD képzésben nappali tagozaton Nappali A állami állami tagozato 2005-ben ösztöndíjjal ösztöndíj nélkül s odaítélt PhD részt vevő hallgató PhD k I. II. III. I. II. III. száma fokozato k évfolyamos hallgatók száma együtt száma 5 2 3 0 1 3 14 8 7 7 9 3 2 0 28 8 9 12 4 4 3 5 37 14 2 1 2 0 0 0 5 1 5 7 6 1 3 3 25 6 14 16 15 14 11 13 83 10 13 13 18 31 37 19 131 18 18 18 19 5 9 12 81 27 1 4 2
2 2 1
4 9 0
1 1 7
0 0 2
0 0 0
8 16 12
3 6 0
9 12 101
8 16 105
6 8 103
1 22 90
1 18 87
2 15 72
27 91 558
10 13 124
1-10 táblázat. A BME-en 2006. március 1-jén DLA képzésben részt vevő hallgatók létszáma, továbbá a 2005-ben odaítélt DLA fokozatotok száma
Akkreditált doktori iskola
Építőművészet Összesen
BME IFT
DLA képzésben nappali tagozaton állami állami ösztöndíjjal ösztöndíj nélkül részt vevő
Nappali 2005-ben tagozatos odaítélt DLA DLA hallgatók fokozato k I. II. III. I. II. III. száma száma évfolyamos hallgatók száma együtt 6 7 5 5 8 4 34 10 6 7 5 5 8 4 35 10
25
1.2.5
A BME társadalmi, gazdasági, munkaerő-piaci környezetének bemutatása
Magyarországon a XX. század utolsó évtizedében nőtt meg ugrásszerűen a felsőoktatásban résztvevők száma. 1990-ben a felsőoktatásba 32.067 hallgatót vettek fel, az általános iskola első osztályába pedig 130.026 gyereket. 2004-ben a felsőoktatásba több hallgatót vettek fel (125.051-et) mint ahány gyereket az általános iskola első osztályába (104.771-et) és többet, mint ahányan abban az évben születtek! A Műegyetemen is hasonlóan megugrott a hallgatók létszáma. A felsőoktatásban való részvétel mára Magyarországon is tömegessé vált. Nemcsak a legjobbak, hanem az átlagos képességűek is diplomát szereznek, a korábbinál lényegesen kevesebb oktatói segítséggel. A BME hagyományosan szoros szálakkal kötődik a gyakorlathoz, a gazdasághoz. Vezető szerepet játszik a mérnökképzésben és a műszaki fejlesztésben. Mind mennyiségi, mind minőségi értelemben meghatározó intézménye hazánk műszaki szakemberképzésének. Elismert tagja a hazai és nemzetközi egyetemek családjának, jelentős tényezője az ország gazdasági fejlődésének. A különböző szintű hagyományos mérnökképzések az utóbbi időben az interdiszciplináris területek szakember igényeinek kielégítését biztosító oktatási kínálattal egészültek ki. (műszaki menedzser, ipari termék és formatervező, egészségügyi mérnök, gazdálkodás és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás). Egyetemünk hagyományosan a szakirányú továbbképzések bázisa. Az Egyetemen több száz felnőttképzési tanfolyamot kínálnak a tanszékek és a Mérnöktovábbképző Intézet melyek között a műszaki tartalmú képzések mellett, gazdasági, nyelvi és kétoldalú nemzetközi szerződések alapján folytatott képzések is találhatók. A BME által kibocsátott diplomának magas a presztízse. Végzőseink elhelyezkedési lehetőségei igen jók. A BME, mint a magyar tudományos, műszaki és gazdasági élet egyik központja, szoros kapcsolatot tart fenn a szakmai szervezetekkel és a gazdasági szférával. A hangsúlyt a kölcsönös előnyök kihasználására fektetik. Az egyetem harmonikus munkakapcsolatokat tart fenn a magyar felsőoktatás más intézményeivel is. A BME széleskörű, tekintélyes nemzetközi kapcsolatrendszert ápol annak érdekében, hogy oktatóinak, kutatóinak és hallgatóinak szaktudása és nemzetközi elismertsége tovább növekedjen. A nemzetközi kutatási programok részeként, a hazai kutatási irányzatok vezetőjeként a BME tevékenysége átfogja az innovációs láncot alkotó alap- és alkalmazott kutatást, műszaki- és gazdasági termék- és szolgáltatásfejlesztést, valamint a komplex minőségbiztosítást, törekszik a kutatási eredmények hasznosítására. A Műegyetem bázisa a tudósképzésnek; ennek megvalósításában fontos szerepet játszanak a tudományos iskolákhoz csatlakozó doktoranduszok és posztdoktori ösztöndíjasok. A Műegyetem szervezett doktori képzés vagy egyéni felkészülés után tudományos (PhD) fokozatot és – az Építészmérnöki Karon – művészeti (DLA) fokozatot ítél oda. A Műegyetem meghatározott tudományterületeken és tudományágakban a habilitált doktor (Dr. habil.), az Építészmérnöki Karon habilitált DLA cím megszerzésére irányuló eljárást folytat le és erről oklevelet ad ki. Az Egyetem alapvetően oktatási- kutatási intézmény, szoros kölcsönhatásban van a mindenkori gazdasági – társadalmi környezettel. Az ott lezajlott vagy jelenleg is zajló BME IFT
26
változások mind strukturális, mind tartalmi változásokat eredményeznek és kényszerítenek ki. A Műegyetem éves költségvetése, az elmúlt évben meghaladta a 26 milliárd forintot, amelyből 14,5 milliárd volt az állami költségvetésből érkező támogatás. A pályázati lehetőségek minél jobb kihasználása, a szakképzési hozzájárulás, az innovációs járulék, a nagy multinacionális kutató-fejlesztő vállalatokkal való napi kapcsolat nemcsak a hiányzó források megteremtéséhez járul hozzá, de ezáltal közvetlenül is érzékelhető, milyen szakembereket igényelnek a vállalatok, milyen kutatásokba érdemes bekapcsolódni, erőket összpontosítani. Ezt a célt szolgálják az egyetemünkön alapított tudásközpontok is. A gazdasági szféra elvárásainak és igényeinek egyik közvetlen közvetítője a gazdasági tanács, mely az intézmény irányítási rendszerének új szervezete. A BME gazdasági tanácsának tagjai között nagy vállalatok felső vezetői is megtalálhatók. Célunk, hogy a Gazdasági Tanács még aktívabban, önálló javaslattételei szinten kapcsolódjon be a Szenátus munkájába. A leendő munkaadók igényei csak részben közösek. A végzett hallgatók kellően megalapozott természettudományos ismereteit általában mindenki fontosnak tartja, ugyanúgy, mint azt, hogy a végzettek a mérnöki tudáson kívül rendelkezzenek vállalkozói, menedzsment, jogi ismeretekkel, nyelvtudásuk és előadókészségük tegye lehetővé a külföldiekkel való tárgyalást. Ezen ismeretek arányát, mélységét és témaköreit tekintve azonban eltérő egy kisvállalat és egy multinacionális cég igénye. Az előbbinél a mérnöknek sokoldalúnak kell lennie, az utóbbinál jellemzően specialistákat keresnek. A széles területet lefedő alapképzésben eltérőek a szakmai ismeretekre vonatkozó igények is. A leendő munkaadók eltérő igényeinek figyelembevételét teszi lehetővé a hallgatói önálló munka arányának növelése. Tapasztalataink szerint a hallgatókat motiválja, ha valós feladatot kapnak, amelynek sikeres megoldása egy cég számára hasznosítható. A felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti jó kapcsolatot azért is szükségesnek tartjuk, mert egyetértünk az ugyancsak Bolognában, de jóval korábban, 1988-ban több mint négyszáz (közte kilenc magyar) egyetem képviselői által aláírt Magna Charta Universitatumban szereplő megállapítással: „…az egyetemeknek ma már a társadalom egészét kell szolgálni.” Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaerőpiaci prognózisa a keresett foglalkozások közé sorolja BME-n szerezhető végzettségek szinte mindegyikét. Európai Unió Oktatási Tanácsának 2003-as határozata szerint az Európai Unióban növelni kell a matematikai, természettudományi vagy műszaki végzettséggel rendelkezők arányát. A határozatnak megfelelően az Oktatási Minisztérium 2006-ban stratégiai javaslatokat dolgozott ki, amelyekben elemzés készítését javasolja „ Hosszútávú munkaerő-piaci prognózis készítése a matematikai, természettudományi és műszaki területeken.” Jelenlegi ismereteink szerint a műszaki és természettudományos végzettséget igénylő munkakörök közül a legnagyobb hiány gépészmérnökből, szoftverfejlesztő informatikusból és „gyengeáramú” villamosmérnökből mutatkozik. A BME Diákközpont minden évben vizsgálja végzett hallgatóink elhelyezkedési esélyeit. A vizsgálatok eredményei alapján a legnagyobb számban a főváros kínál álláslehetőséget a BME-n végzett hallgatók számára: 17 vizsgált szakma esetén jeleztek előre javuló tendenciát, azaz keresletet. A többi megyében többnyire változó a helyzet, BME IFT
27
itt külön kiemelendő Pest, Veszprém és Csongrád megye, ahol a változások akár 100 főt is jelenthetnek egy-egy szakmán belül. Végezetül vannak olyan megyék is, ahol alig várható mozgás a munkaerőpiac általunk vizsgált szegmensén (pl. Nógrád, Zala). A legnagyobb kereslet egyértelműen a gépészmérnökök iránt várható: az általunk vizsgált tizennyolc ágazatból tízben jelölték meg hiányszakmaként a foglalkozást, továbbá három megyében– Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna és Veszprém megye – 51 és 100 fő közötti összesített létszámigény növekedést jeleztek a vállalatok, mely eredmény igazán vonzó pozíciót mutat. További három megyében – Fejér, Heves és Pest megye – a válaszadók véleménye szerint a 2005-ben történő létszámváltozások kedvezően érintik a gépészmérnököket: ez megyénként 21-50 főt érinthet. A helyzet azonban nem mindenhol ilyen kedvező: az ország tíz megyéjében romló tendenciát mutat a gépészmérnökök iránti igény: ezek közül a legrosszabb Budapest és KomáromEsztergom megye; a cégek itt 21-50 fős létszámigény-csökkenést jeleztek. Kedvező helyzetben vannak az erősáramú villamosmérnökök is. Két alágazatban jelölték meg hiányszakmaként a foglalkozást, továbbá esetükben nyolc megyében is javuló tendenciát lehet kimutatni, bár ezek a létszámigény-növekedések egyik megyében sem haladják meg a 20 főt. Csekély mértékű pozícióromlást Somogy és SzabolcsSzatmár-Bereg megyében lehet előre jelezni. A számítástechnikai tudományos foglalkozásúak, illetve az egyéb magasabb képzettséget igénylő számítástechnikai foglalkozások iránt is jelentős kereslet mutatkozik. Helyzetük viszonylag stabil, leépítési igényt egyedül csak a fővárosban jeleztek. A földmérő és térinformatikai mérnökök különösen keresettek Baranya megyében, az itteni cégek 21-50 fő közötti létszám-növekedést jeleztek előre a 2005. évre. Két megyében (Békés és Fejér megye) azonban romló pozíciót jósoltak. A műszaki végzettséget igénylő pozíciók közül soknak változó a helyzete. Ezek közül is kiemelendő a gyengeáramú villamosmérnökök helyzete: három alágazatban jelölték meg hiányszakmaként a foglalkozást, továbbá a fővárosban és Veszprém megyében 21-50 fő közötti létszámnövekedést valószínűsítenek a megkérdezettek, és ezen kívül még nyolc megyét jellemez a pozíció iránti kereslet, míg csökkenő igényt Komárom-Esztergom és Somogy megyéből jelentettek. Nagyjából hasonló eredményeket – területenként erősen változó, de összességében romló helyzetet – produkáltak az építész- és építőmérnökök, illetve a szoftverfejlesztők, informatikusok. Változó helyzetben vannak a vegyészmérnökök, és a környezetvédelmi mérnökök is (bár utóbbi esetében összességében romlást állapíthatunk meg). Ezekben az esetekben közel megegyező mértékű keresletet és létszámcsökkenést jeleztek előre a megkérdezett vállalatok vezetői. A létszámváltozások nem nagy mértékűek, megyénként maximum 20 főt érinthetnek. Jelenleg negatív pozícióba kerültek a számítástechnikai szervezők, illetve az élelmiszeripari mérnökök is. Az előbbi esetében Budapesten, Békés, Nógrád és Somogy megyében nagy eséllyel pályázhatnak ilyen állásra a munkavállalók, bár emellett BorsodAbaúj-Zemplén, Pest és Vas megyében leépítéssel szembesülhetnek. Az élelmiszeripari mérnök szakmát az ország egyharmadában (hét megyében) is romló pozíciójúnak ítélik a cégek, a létszámigény-csökkenés így országosan akár 50 főt is érinthet. A közlekedési
BME IFT
28
mérnökök szintén hasonló helyzetben vannak: 20 fő alatti változásokat jeleztek előre a cégek, pozitív és negatív irányba egyaránt – míg kedvező helyzet Budapesten, BorsodAbaúj-Zemplén és Csongrád megyében, létszámcsökkentés Baranya és Győr- SopronMoson megyében várható.
1.3
A BME középtávon elérendő helyzete, céljai
A BME, mint a magyar felsőoktatás egyik élenjáró intézménye, hivatásának tekinti az erős alapképzésre épülő differenciált, többszintű minőségi oktatást és tudományos képzést, a kutatást, fejlesztést és innovációt, valamint a tudományos minősítést a műszaki- és természettudományokban és a gazdaság- és társadalomtudományok egyes területein. A Műegyetem célja, hogy diplomája értékes, magas presztízsű legyen, a hazai és a közép- és kelet-európai munkaerőpiacon az egyik legtöbbet érje, végzett diákjaiért a legjobb vállalatok és intézmények versengjenek. Célja továbbá, hogy meghatározó szerepet játsszon a kutatás-fejlesztésben és érzékelhetően járuljon hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez. A Műegyetem nem törekszik a hallgatói létszám növelésére, célja a jó (kiváló) hallgatók megszerzése. A hagyományosan jó magyar mérnökképzés a jelenleginél kedvezőbb hallgató/oktató arányt igényel. A Műegyetem minél több MSc és kevesebb BSc hallgatót kíván oktatni. A magasabb MSc normatíva miatt így azonos összegű állami támogatás mellett is javítani tudjuk a hallgató/oktató arányt, ami a kiválósági képzésnek elengedhetetlen feltétele. A közvetlen cél a hallgató/oktató aránynak a jelenlegi 14-ről 10-nél kisebb értékre javítása. (A versenytárs külföldi elit műszaki egyetemeken ez az érték 4-6.) A BME alapfeladata a hallgatók tanulási feltételeinek biztosítása, tudományos fejlődésük elősegítése. A BME mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy elősegítse a hallgatók közti esélyegyenlőség fenntartását, a hallgatók értelmiségivé válását, egészséges életmódra nevelését, emberi és szakmai kvalitásaik kibontakozását. El kívánja érni, hogy az oktatás eredményeként minden hallgató a tehetségének és szorgalmának megfelelő lehető legmagasabb képzettségi szintre jusson. A Műegyetem, mint a magyar tudományos, műszaki és gazdasági élet egyik központja, szoros kapcsolatot tart fenn a szakmai szervezetekkel és a gazdasági szférával, és a hangsúlyt a kölcsönös előnyök kihasználására fekteti. A Műegyetem feladatának tekinti nemzetközi kapcsolatainak ápolását, annak érdekében, hogy oktatóinak, kutatóinak és hallgatóinak szaktudása és nemzetközi elismertsége tovább növekedjen. Célunk az oktatói-kutatói mobilitás növelése, a kiutazók számának évi 2-5%-s, a beutazók számának évi 5-8%-os növelése. Az oktatásban a BME – hagyományainak megfelelően – biztosítja az elmélet és a gyakorlat egységét, azaz a magas szintű elméleti megalapozottságot és az ipari kapcsolatokon is alapuló gyakorlati képzést. A tudomány haladását és a társadalom igényeinek változását figyelembe véve feladatának tekinti a képzés tartalmának folyamatos fejlesztését, mind a többszintű, mind a többnyelvű oktatás területén. A BME képzési programját tudatosan alakítja, a munkaerő-piac igényei, tudományterületünk
BME IFT
29
trendjei és erőforrásainak figyelembe vételével. A Műegyetem hallgatói és nem hallgatói jogviszonyban folyó képzést is szervez. A BME az alapképzésben és a mesterképzésben is élenjáró kíván maradni. A műegyetemi alapképzéssel – a megszerzett tudás munkaerő-piaci hasznosításán túl – a végzettek zöme képes legyen továbbtanulni, MSc fokozatot szerezni a világ bármely egyetemén. A Műegyetem a legtöbb szakon a képzési formák közül a mesterképzésre és a doktori, – tudományos, illetve művészeti fokozat megszerzésére irányuló – képzésre kíván összpontosítani. Célja, hogy e képzési szinteken indított szakjai, programjai az országban a legjobbak legyenek, és őrizzék meg jó pozíciónkat a hasonló képzést folytató legjobb európai egyetemek között. Szellemi, anyagi potenciáljának nagy részét arra fordítja, hogy a mester- és doktori képzésben kurzusain a legjobb oktatók és hallgatók vegyenek részt. A Műegyetem célként tűzi ki, hogy jelenlegi angol nyelvű képzését továbbfejlesztve a doktori fokozat megszerzésére irányuló kurzusait 2010-ig, mesterkurzusainak zömét pedig 2011-ig angol nyelven (is) kínálja, és kívánatosnak tartja, hogy az ilyen képzésben résztvevő hallgatóinak száma végső célként érje el az összes hallgatói létszám felét. A BME nagy figyelmet fordít az alapképzésre, valamint a szakirányú továbbképzésre is. Az alapképzés országosan élenjáró legyen; fontos cél a tehetséggondozás, – a megszerzett tudás munkaerő-piaci hasznosításán túl – a Műegyetemen végzettek zöme képes legyen továbbtanulni, MSc fokozatot szerezni a világ bármely egyetemén. A Műegyetemnek az oktatástól elválaszthatatlan küldetése a tudomány művelése, a tudományos kutatás, alkotás, a kutatóegyetemi jelleg biztosítása. A nemzetközi kutatási programok részeként, a hazai kutatási irányzatok vezetőjeként a BME tevékenysége átfogja az innovációs láncot alkotó alap- és alkalmazott kutatást, műszaki- és gazdasági termék- és szolgáltatásfejlesztést, valamint a komplex minőségbiztosítást, törekszik a kutatási eredmények hasznosítására. A Műegyetem célkitűzése, hogy több területen világszínvonalú tudományos kutatást folytasson, kutatásai kapcsolódjanak az Európai Kutatási Térség által meghatározott kutatási és technológiafejlesztési programokhoz valamint szolgálják a Nemzeti Fejlesztési Terv céljait és programjait. A BME célja, hogy az általa művelt tudományterületeken intenzív alkalmazott kutatást végezzen, innovációs eredményeket érjen el, erősítve a Műegyetem és a gazdaság szereplőinek kapcsolatát. A BME törekszik arra, hogy – az általa művelt szakterületeken és tudományágakban – további kutatási és fejlesztési forrásokat is elnyerjen. Az egyetem célja, hogy kutatásfejlesztési-innovációs bevételei 2010-re érjék el összes bevételének legalább egyharmadát. Kutatási kapacitásainak bővítése érdekében célul tűzte ki, hogy 2010-ig – az alkalmazott tudományok doktori programjaiban – külső forrásból finanszírozott doktoranduszainak létszáma érje el az állam által támogatott doktoranduszi létszám kétszeresét. A Műegyetem olyan szervezeti és működési modellt alakított ki és fejleszt tovább, amely támogatja az oktatás és a kutatás kitüntetett céljait. Oktatási és kutatási szervezeteinek – munkájukat összehangolva – egyszerre kell alkalmasak lenniük BSc/BA, MSc/MA és doktori programok szervezésére, valamint külső kutatási források elnyerésére. A BME bevételszerzésre létrehozott szervezeteit úgy működteti, hogy azok a lehető legnagyobb eredményt érjék el, ebben teszi érdekeltté az ott dolgozó munkatársakat. Az oktatást és a kutatást közvetlenül kiszolgáló szervezeteink esetében BME IFT
30
elsődleges cél, hogy a költséghatékonyság és alapfeladatuk ellátásának elsőbbsége érvényesüljön. A BME működésében olyan szabályokat alkot, amelyek alkalmasak a magas szintű oktatás és kutatás minőségének biztosítására, az ügyfélközpontúság kultúrájának kialakítására és támogatására. A Műegyetem a források elnyeréséért versenyezteti szervezeteit. Olyan belső körülményeket alakított ki és fejleszt tovább, amelyek alkalmasak a verseny szabályainak betartására és betartatására, valamint a verseny eredményének értékelésére. Gazdálkodási rendszere, mechanizmusai az oktatási-kutatási tevékenységekkel összefüggő bevételek megszerzését és a szervezeti egységek közötti méltányos megosztását segítik. Szervezetei működésének hatékonyságát megfelelő mutatókkal méri és folyamatosan javítja. Oktatási és kutatási szervezeteit tudásszervezetnek tekinti, kreatív szabadságot nyújtva munkatársai tehetségének kibontakoztatására. A tudás gyorsabban változik mint a hierarchia, ezért ott, ahol ez lehetséges teret ad a szubszidiaritás elvének. Működési jellemzőinek legfontosabb ismérvei: a tisztesség, a teljesítmény és az átláthatóság. A BME olyan nemzetközi kapcsolatok építésére törekszik, amelyek előmozdítják kutatási és oktatási tapasztalatok és bevételek szerzését, valamint a hallgatói mobilitás különböző formáinak kibontakozását. Kiutazó hallgatóinak létszámát évente 4-5%-al, a beutazó vendéghallgatók létszámát évente 1-2,5%-al kívánja növelni. Célkitűzése, hogy 2010-re összes költségtérítéses képzésének legalább fele idegen nyelven meghirdetett kurzusaiból származzon A BME humánpolitikája teljesítmény-centrikus, erősíti a kreativitást és a kiválóságot, becsüli a gazdaságban, üzleti életben szerzett tapasztalatokat. Teljesítményarányos jövedelempolitikát alakít ki, folyamatosan fiatalítja az oktatói-kutatói munkakörben foglalkoztatottakat. Cél, hogy 2015-re az oktatói-kutatói munkakörben foglalkoztatottak átlagéletkora az 50 évet ne haladja meg. További cél, hogy 2015-re az oktatók-kutatók és más diplomások átlagkeresete haladja meg a szellemi munkakörben foglalkoztatottak országos átlagkeresetének háromszorosát. A Műegyetem céljai elérése érdekében „minőség kultúrá”-t honosít meg, elkötelezi magát a teljeskörű minőségirányítás fokozatos megvalósítása mellett, létrehozza saját minőség-menedzsmentjét a vezetés és végrehajtás minden szintjén, aktív szerepet vállal az egész szervezetre kiterjedő minőségbiztosítás megvalósításában, működtetésében, minden munkatársától elvárja a kiválóság iránti igényt, hogy saját tevékenységi körén belül a lehető legjobbat nyújtsa, az Egyetemen a már működő minőségügyi folyamatokat rendszeresen átvizsgálja, fejleszti: az európai felsőoktatás tér követelményeinek, a Felsőoktatási Törvény rendelkezéseinek, a Magyar Felsőfokú Akkreditációs Bizottság elvárásainak és az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatás minőségbiztosításával kapcsolatos útmutatásainak megfelelően. Rendszeresen vizsgálja a működésében érdekeltek elvárásait, méri elégedettségüket, ezek eredményei alapján alakítja stratégiáját és programjait. Alapvetően a munkaerőpiac visszajelzéseire és az oktatók hallgatói véleményezési rendszerére (OHV) támaszkodva méri az oktatás eredményességét, amely mérésekben résztvevő hallgatók számát folyamatosan növelni kívánja. A tudományos kutatás eredményességét a nemzetközi tudományos közéletben elfogadott scientometriai módszerekkel méri, és külön értékeli a találmányok és szabadalmak mennyiségét, a kutatási eredmények gazdasági hasznosulását. BME IFT
31
A BME fejleszti az oktatás és kutatás céljait szolgáló kormányzati és európai uniós fejlesztési programok Műegyetem fejleszti oktatásszervezési szolgáltatásait, elektronikus ügyintézés, a tanulmányi tanácsadás és fejlesztésére.
infrastruktúráját, elsősorban a lehetőségeit használva ki. A kiemelt figyelmet fordít az az elhelyezkedés segítésének
A Műegyetem az oktatásban és a kutatásban résztvevők számára olyan kutatásszervezési és hasznosítási szolgáltatásokat nyújt, amelyek segítik a források megszerzésével kapcsolatos tájékozódást, a kapcsolattartást a forrásokat nyújtó szervezetekkel, a pályázatok elkészítését, a megszerzett források felhasználását, a szellemi tulajdonjog védelmét és hasznosítását, innovációval foglalkozó vállalkozások létrehozását és menedzselését. A Műegyetem kiemelten fontosnak tartja azokat a szakértői, tanácsadói és más szolgáltatásait, amelyek közvetlenül vagy nyereségéből támogatni képesek a Műegyetem alaptevékenységét, illetve emelhetik annak színvonalát. A Műegyetem fontosnak tartja a hallgatók és alkalmazottak számára nyújtott sport, egészségügyi és kulturális szolgáltatások fenntartását és lehetőség szerinti fejlesztését. A BME nem korlátozza a hallgatói és alkalmazotti önszerveződéseket, és különféle egyéb szabadidő-eltöltési formákra is lehetőséget nyújt. A Műegyetem elsősorban az egyetemi polgárok, a hallgatók és dolgozók véleménye alapján méri az oktatást-kutatást kiegészítő szolgáltatások eredményességét. A felméréseket az eredményesség meghatározása mellett az igények összegyűjtésére is felhasználja a Műegyetem, és az ilyen tevékenység fontossága miatt növelni kívánja mind a felmérések, mind a benne résztvevők számát.
BME IFT
32
2 A Z INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEI A BME 2007-2011 közötti Intézményfejlesztési Terve (IFT) az Európai Felsőoktatási Térség fejlesztési iránymutatásainak szellemében és figyelembevételével készült. Az Európa Tanács 2000 márciusában, Lisszabonban elfogadott stratégiája azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re az Európai Unió váljon a világ legfejlettebb térségévé. A stratégia a cél elérésének eszközeként a tudásalapú társadalom kialakítását határozta meg. Az egyetemek kulcsszerepet játszanak a lisszaboni célok elérésében, mint az új, tudásalapú paradigma motorjai. A lisszaboni stratégia, az európai célok a BME számára is kötelező intézményfejlesztési feladatokat, irányokat határoznak meg. Európában a tudásháromszög mindhárom csúcsa erősítésre szorul, az oktatás, a kutatás, és az innováció. Egyetemünk korszerűsítésével, az egyetemi folyamatok minőségének emelésével Magyarország és az itt élők, illetve az európaiak jövőjébe fektetünk be.
2.1
A képzési szerkezet átalakítása
Az Európai Felsőoktatási Térség jövőjéről az európai oktatási miniszterek 1999-es bolognai nyilatkozata határozott. A nyilatkozat értelmében az európai egyetemek, • könnyen összehasonlítható, alapvetően két fő cikluson alapuló képzési rendszert • mobilitást elősegítő kreditrendszert, • esélyegyenlőséget javító intézkedéseket, • minőségbiztosítást vezetnek be. A nyilatkozat aláírása után a hazai egyetemeken, köztük a Műegyetemen is megkezdődtek a nyilatkozat szellemének megfelelő átalakítások. A Bolognai Nyilatkozatot követően több területen is szakértői munka kezdődött. Ezek eredményeit és az aláíró országok előrehaladását rendszeres miniszteri szintű értekezleteken értékelik. 2001-ben Prágában, 2003-ban Berlinben tartottak megbeszélést. Fontos továbblépések fogalmazódtak meg a 2005-ös Bergeni nyilatkozatban, amelyek mindegyike arra szolgál, hogy felkészítse diákjait az európai munkaerőpiacra, a kompetenciák továbbfejlesztésére és az aktív állampolgári létre: • átfogó képesítési keret, • a minőségbiztosítás európai szabványainak és iránymutatásainak elfogadása, • oklevelek és tanulmányi időszakok elismerése segítségével. A BME – az ország legnagyobb döntően műszaki képzést folytató egyeteme – a Bolognai Nyilatkozatot fontosnak tartja, az abban lefektetett elvek gyakorlatban történő megvalósíthatóságát 2001 óta vizsgálja. Megvizsgáltuk több műszaki szak egyetemi (10 féléves) és főiskolai (6 féléves) képzésének mintatantervét. A főiskolai és egyetemi képzésekben jellemzően három félévet tesznek ki az azonos vagy jelentős átfedést mutató tantárgyak, ezekből egy közös képzési szakasz összeállítható. A főiskolai és egyetemi képzés teljes egyesítése tehát 13 féléves mintatantervet eredményezne. Ennek finanszírozása igen nagy terhet róna az országra. Kisebb problémát jelentene, de a 13 féléves képzés ellen szól, hogy a hallgatók nagy többsége olyan ismeretet, gyakorlatot szerezne, amelyet szakmai tevékenysége során alig tudna hasznosítani. BME IFT
33
A kétciklusú képzés első szakaszában (BSc, baccalaurens képzés) az elméleti alapok (amelyet a jelenlegi egyetemi képzés első három évében oktatunk) és a gyakorlati ismeretek (amelyeket a jelenlegi főiskolai képzésben kell megszerezni) mellett szakmai alapozó képzést is kell adni. Egy szakon belül a jelenlegi egyetemi oktatásban szokásos mértékű specializáció a BSc képzésben nem lehetséges. Egy szakirány korszerű ismereteit a második képzési szakaszban (MSc, magister) lehet majd megszerezni. A BSc képzést sikeresen befejezők rendelkezni fognak a munkába álláshoz szükséges tanúsítvánnyal és a továbbtanuláshoz szükséges jogosítvánnyal. A Műegyetemen vannak olyan, az oktatás módjára vonatkozó terveink, amelyeket nem a kétciklusú képzés megjelenése miatt, de azzal egy időben fogunk bevezetni. A képzésben növelni kell az önálló hallgatói munkát és a csoportmunkát igénylő tantárgyak arányát. A szakdolgozat készítés akkor éri el célját, ha azt a hallgató a korábbi tanulmányai során megkezdett, lehetőség szerint gyakorlati alkalmazáshoz kapcsolódó feladatáról írja. Kívánatosnak tartjuk, hogy a Műegyetem képzéseiben a vizsgák száma csökkenjen. Ha a szorgalmi időszakban biztosított a hallgatók folyamatos tanulása, akkor a tantárgyak egy részénél a teljesítés elismerése történhet félévközi feladatok és zárthelyik értékelése alapján. Ez lehetővé teszi majd az Európában és a világban szokatlanul hosszú vizsgaidőszak csökkentését. A hallgatók előrehaladásának (félévenként megszerzett kreditpontok) vizsgálata azt mutatja, hogy minden szakon léteznek olyan tantárgyak, amelyek meghatározóak az előtanulmányi rendben. Az a hallgató, aki egy ilyen tantárgy kreditpontjait nem tudja megszerezni, tanulmányai során nagy valószínűséggel legalább két félévvel fog elmaradni a mintatanterv szerinti előrehaladástól. Az elmaradás hátrányos a hallgatók számára, mivel később szereznek diplomát, nő annak kockázata, hogy csak költségtérítést fizetve tudják befejezni államilag finanszírozott (támogatott) képzésben elkezdett tanulmányaikat, romlik az ösztöndíj és a kollégiumi elhelyezés szempontjából is fontos ösztöndíj indexük. A részképzésben résztvevők számára a BME TVSz félévente legalább 20 kreditnyi tantárgy felvételét írja elő. Sok hallgató számára előnyös lenne, ha lehetősége nyílna a nyári szünetben az előrehaladás szempontjából meghatározó tantárgy(ak) kreditpontjainak megszerzésére. Az elmaradás hátrányos az egyetemre nézve is, az OKM által biztosított finanszírozás jelenlegi rendszere mellett. A nyári kurzusok az őszi/tavaszi félév kurzusaihoz képest kétszeres heti óraszám mellett fele ideig tartanak. A nyári kurzusok meghirdetése kari kompetencia. A kétciklusú képzésről keveset tud ma még a társadalom. Az egyetemi oktatók fontos feladatának tartjuk, hogy a leendő hallgatóink, szüleik és majdani munkaadóik is megismerjék az új képzési struktúrát. Ebben a Műegyetem vezetése oktató kollegáink bevonásával aktív szerepet vállal. 2007-2011 között a műegyetemi oktatást a Bolognai Nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően fogjuk szervezni.
2.1.1
Az alapképzési szakstruktúra 2006-tól
Az alapképzési szak (BSc/BA) a többciklusú képzés első szakasza, ahol az elméleti alapok és a gyakorlati ismeretek mellett szakmai alapozó képzésben részesülnek a BME IFT
34
hallgatók. A nappali képzésben az előírt követelmények teljesítésével a mintatanterv szerint a mérnöki cím hét illetve nyolc félév alatt szerezhető meg. A hallgatók az utolsó szemeszterben készített szakdolgozatot megvédik, záróvizsgát tesznek és a kari profilnak megfelelő diplomát kapnak. A BSc/BA képzést sikeresen befejezők munkába állhatnak, vagy további tanulmányokat a mesterképzésben (MSc) végezhetnek. A BME-n 2006. évben az államilag finanszírozott létszámkeretek elosztása a következő volt 2-1 táblázat Az államilag finanszírozott létszámok
Szak Építőmérnöki BSc Energetikai mérnöki BSc Gépészmérnöki BSc Ipari termék és formatervezői BSc Mechatronikai mérnök BSc Mechatronikai mérnök BSc
államilag finanszírozott felvételi keretszám felvettek száma 288 362 60 80 310 346 60 56 60 79 40 47
(Zalaegerszeg)
Építészmérnöki BSc Építész (osztatlan ) Biomérnöki BSc Környezetmérnöki BSc Vegyészmérnöki BSc Mérnök informatikus BSc Villamosmérnöki BSc Közlekedésmérnöki BSc Alkalmazott közgazdaságtan BA Gazdálkodási és menedzsment BA Műszaki menedzser BSc Fizika BSc Matematika BSc Összesen
70 142 88 45 90 400 380 256 20 80 100 65 30 2584
68 167 102 54 106 441 414 295 20 80 101 76 52 2946
A BME vezetése évente áttekinti a keretek elosztását, és a vonatkozó rendeletek figyelembevételével szükség esetén módosítja azokat. Az Intézményfejlesztési Tervben a következő öt év tervezésénél a 2006-os adatokkal, mint irányadatokkal számolunk, és enyhén emelkedő államilag finanszírozott felvehető hallgatói létszámmal kalkulálunk. 2.1.2
Mesterképzési szakstruktúra
A mesterképzési szakokat alapvetően az alapképzési szak (BSc) diplomájával rendelkezők számára dolgoztuk ki, akik először 2008-2009-ben jelentkezhetnek komolyabb létszámban. Az országos rendelkezéseket is figyelembe véve jelentős mértékben 2008-2009-ben tudunk MSc szakokat indítani.
BME IFT
35
2.1.3
Átjárás a képzési szintek között, vendéghallgatói jogviszony szabályozása
A Műegyetem Átvételi Szabályzata szerint történhet átjárás a képzések között. Minden kar kidolgozta azokat a karspecifikus rendelkezéseket, amelyek szerint a hagyományos ötéves képzésről a BSc képzésre át lehet kerülni. A BSc képzés jelentősen különbözik mind a hagyományos főiskolai, mind a hagyományos egyetemi képzéstől. A BSc diploma csak akkor adható ki, ha a hallgató a kreditek jelentős részét ezen a képzésen szerezte. Párhuzamos képzésre és vendéghallgatói jogviszony létesítésére külön rendelkezéseket nem alkottunk, ezekben a vonatkozó törvény és kormányrendeletek szerint lehet részt venni. 2.1.4
Mobilitás, külföldi képzésben, részképzében való részvétel, közös képzések indítása az Európai Felsőoktatási Térségben
A Műegyetem a magyar nyelven kívül további négy nyelven oktat. Az elismert minőségi oktatás és a több nyelvű képzésünk eredményeként közel azonos számú külföldi hallgatót tudunk fogadni, mint ahány hallgatónk részképzésre külföldre utazik. Egyetemünk céljainak eléréséhez, az európai szintű versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen a hallgatói és oktatói mobilitás erősítése. 2-2 táblázat Külföldi képzésben, egyetem szervezésében, résztvett BME hallgatók száma: Tanév Kar Építészmérnöki Építőmérnöki Gépészmérnöki Gazdasági és Társadalomtudományi Vegyészmérnöki és Biomérnöki Villamosmérnöki és Informatikai Közlekedésmérnöki Természettudományi Összesen
2002-03
2003-04
2004-05
2005-06
55 7 29
52 7 16
51 9 26
57 20 23
9
29
28
25
5
9
14
12
8
13
23
32
2 0 115
3 0 129
2 3 156
4 1 174
2-3 táblázat BME-en részképzésben résztvett külföldi hallgatók száma Tanév Összesen
2.1.5
2002-03
2003-04
2004-05
2005-06
204
251
276
278
Idegennyelvű kurzusok, külföldiek részvételi lehetőségei
Képzéseink közül az angol nyelvű képzés a legjelentősebb A Műegyetemen angol nyelven minden alapszakunkon folyik oktatás. Ezek alapvetően költségtérítés fizetése mellett folynak, és szinte minden mérnöki szakunkon van lehetőség BSc illetve MSc BME IFT
36
szintű egyetemi diploma megszerzésére. Ebben az időszakban évente mintegy hatszáz külföldi hallgató tanul ötven országból angol nyelvű kurzusainkon, mintegy háromnegyed részük az oklevélhez vezető teljes képzések keretében, a többiek részképzések, csere programok keretében. A jellemző küldő országok, ahonnan a legnagyobb ma is az érdeklődés, Irán, Ciprus, Nigéria, Görög-, és Törökország, Izrael, míg az EU-ból nagyobb arányban cserehallgatók vannak jelen. Tandíj struktúránkban az elmúlt években árnyaltuk a tengeren túli, nem EU-s, és az Európai Unióból érkező, fizető hallgatók tandíjait, alkalmazkodva a nemzetközi trendekhez, igényekhez és a kereslethez. A Bologna-i folyamat jegyében a 2006/07-es tanévtől egyetemünk a magyar képzésében bevezette a BSc, BA, MSc struktúrájú képzéseket, s ezzel párhuzamossá válik a magyar és az angol program. Ez lehetővé teszi majd a magyar hallgatók zökkenőmentesebb, de bizonyos korlátok közötti csatlakozását az angol nyelvű képzésekhez. Ez a Neptun hallgatói rendszerben is megjelenik majd, ahol a legtöbb tantárgynak lesz magyar, angol, egyes esetekben német és francia nyelvű kurzusa is. A csere hallgatói programok további növekedésére számítunk. Jelenleg az angol csatornában a hallgatók mintegy negyede csere, study abroad jellegű, mint az Erasmus Mundus. Az angol-magyar képzési integráció további eleme lehet, hogy az MSc képzések távlatilag egyre nagyobb arányban angol nyelven lesznek majd elérhetőek minden hallgató számára. Az EU integrációt követően az idegenrendészeti, vízum, és tartózkodási jogszabályok további liberalizációja várható, ami megkönnyítheti az EU-n kívüli érdeklődők kurzusainkra történő csatlakozását, s a tehetségesebbek MSc, PhD képzésekben való részvételét. 1991-ben a francia kapcsolatok épülése, francia kormányzati támogatások révén elindult a francia nyelvű alapképzés, a négyszemeszteres francia DEUG diplomát adó képzés fő partnere az INSA Rennes. A magyar hallgatóknak indított képzés egyes mérnöki karokon folyt, folyik. A kétéves közös alapozó képzést franciaországi szakmai gyakorlat egészít ki. Ezt követően a hallgatók visszacsatlakoznak a magyar nyelvű képzésbe. Ez lehetővé tette francia vendégtanárok becsatlakozását, a magyar hallgatók nyári francia, vagy más francia nyelvű országokban folytatható szakmai gyakorlatát, majd legalább egy szemeszteres tanulást a francia partner intézménynél. A későbbi Erasmus, Leonardo programok révén további francia nyelvű intézményekkel sikerült kapcsolatot kiépíteni. A német hagyományok, és a fejlődő német egyetemi kapcsolatok tették lehetővé a német nyelvű képzés 1992-es indulását, elsősorban a Karlsruhe-i Egyetem, a DAAD, és a Baden-Württenberg tartományi kormányzat, és további német nyelvű egyetemek a partnerek. A magyar hallgatók itt is négy féléves alapképzésben vesznek részt, elsősorban a mérnöki karok kurzusai keretében. Ezután a hallgatók itt is magyar nyelven folytatják tanulmányaikat, lehetőségük van több hetes németországi szakmai gyakorlatra, majd egyszemeszteres Karsruhe-i tanulásra. Jelentős az oktatók mozgása is, német vendégtanárok beoktatása, és a magyar kollegák kinti tanulmányútjai, előadásai révén. Jelentős a kinti diplomatervezés is, és a programban részt vevő hallgatók a két egyetem rektora által aláírt kétnyelvű oklevelet kapnak. Ugyancsak a 90-es évek elején indult el a korábbi szakmai kapcsolatokra épülve az orosz nyelvű robot-technikai képzésünk, amely a továbbiakban mesterképzés formájában alakítható ki.. A partner itt a Moszkvai STANKIN műszaki egyetem, BME IFT
37
ahonnan évi 14-16 BSc fokozattal rendelkező gépészhallgató érkezik az itteni kétéves robot technikai tanulmányokra. A hátteret a két kormányzat közötti megállapodás adja, ami normatívát biztosított az érkező orosz hallgatók után. Több mint 250 hallgató szerzett már itt is oklevelet, és érdekesség, hogy diplomaterveiket mintegy 60%-ban angolul készítik és védik meg. A képzés továbbfejlődése jelenleg a mechatronika irányában mutatkozik perspektivikusnak.
2.2
Esélyegyenlőség, tehetséggondozás
A Műegyetem nagy gondot fordít az esélyegyenlőségre és a tehetséggondozásra mind hallgatói, mind dolgozói körében. 2.2.1
Esélyegyenlőség
Az Egyetemen tanuló fogyatékkal élő hallgatók különböző szolgáltatásokat vehetnek igénybe a Támpont Irodában. Térítésmentesen kölcsönözhetnek többféle tankönyvet, illetve a fogyatékosság fajtájától függően különböző segédeszközöket (laptop, diktafon, hallókészülékhez kapcsolható adó-vevő készülék, pontírógép, Brailab CD, beszédfelismerő programok, stb.), valamint digitális tananyag feldolgozásra is van lehetőség. Számukra térítésmentesen biztosított a fénymásolás, illetve a nyomtatás. Az esélyegyenlőségi koordinátor személyesen is segít bárkinek, aki ezt igényli, illetve szükség esetén gondoskodik megfelelő személyi segítőkről is. Közreműködik a hallgatók és az oktatók közötti kapcsolattartásban, illetve a megfelelő kommunikáció létrejöttében, információt és segítséget nyújt a közlekedésben, valamint a tanulmányokkal bármily módon összefüggő ügyintézésben. A 2005 januárjában, a fogyatékos hallgatók között végzett felmérés szerint egyetemünkön a hallgatók fogyatékosságukkal kapcsolatban a két legnagyobb problémát továbbra is társadalmi elfogadottságban, a beilleszkedésben, illetve a fizikai akadálymentesítésben látták. Az egyetem azóta, a szűkös források ellenére is jelentősen előre lépett az akadálymentesítésben és ezt a programot az IFT tervezési időszakában is folytatni kívánja. Bizonyos esetekben problémát jelentett az oktatók tájékozatlansága a fogyatékkal élő hallgatókkal kapcsolatban, illetve nem megfelelő hozzáállásuk. A kollégiumi támogatás részben szociális alapon történik, így hozzájárul az esélyegyenlőség célkitűzéseinek megvalósításához. A szociális támogatások odaítéléséhez kidolgozott pontrendszer nem azonos karonként, mert különbség mutatkozik az egyes karokra jelentkező hallgatók szociális helyzetében. Az Egyetemi Hallgatói Képviselet Szociális Bizottságot hozott létre a pontrendszerek összehangolása érdekében. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban lévő alkalmazottak körében, az esélyegyenlőséggel és az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos intézkedések alapját a 2003. évi CXXV. törvény képezi. Az esélyegyenlőségi törvény alapján Esélyegyenlőségi Terv címen megállapodás született, amelyet Egyetemünkön 2005. október 1-én írt alá a Rektor és a képviselettel rendelkező szakszervezetek (a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete) vezetői. A megállapodásban az aláíró felek elkötelezték magukat a munkahelyi esélyegyenlőség elvei mellett. Az esélyegyenlőségi törvény alapján bevezetett
BME IFT
38
intézkedések a foglalkozással összefüggő, a korra, nemre, családi állapotra, nemzetiségre, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre alapján történő diszkriminációra vonatkoznak, különös figyelmet fordítva a következő munkavállalói csoportokra: •
nők
•
negyven éven felüli közalkalmazottak
•
roma származású közalkalmazottak
•
fogyatékkal élő alkalmazottak
•
két vagy több, tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő munkavállalók, vagy tíz éven aluli gyermekét egyedül nevelő munkavállalók.
Az Egyetem létrehozta a Műegyetemi Esélyegyenlőségi Bizottságot (MEB), amelybe a minél szélesebb körű véleményeket megjelenítő, átgondolt javaslatok, valamint az intézkedések, a hallgatókat is érintő elemei miatt, az aláírók képviselői mellett meghívta az Egyetemi Hallgatói Képviselet, a Közalkalmazotti Tanács, a Gazdasági Műszaki Főigazgatóság egy-egy delegáltját, valamint a hallgatói esélyegyenlőségi koordinátort is. A MEB legfontosabb feladatai: •
A pontos helyzetfelméréshez szükséges vizsgálati szempontok körének meghatározása, a szükséges dokumentumok elkészítése.
•
Az összegyűjtött adatok feldolgozása, értékelése, javaslatok tétele.
•
Eljárásrend kidolgozása a munkavállalók, esélyegyenlőséggel kapcsolatban felmerülő, vélt, vagy valós sérelmének kezelésére.
•
Javaslattétel az esélyegyenlőséget érintő személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának módszereire.
Amennyiben az egyenlő bánásmóddal illetve az esélyegyenlőséggel kapcsolatban a MEB véleménye szerint erre szükség van, javaslatot tesz az egyetemi szabályzatok, eljárásrendek és folyamatok módosítására. A MEB rendszeresen ülésezik, összejöveteleit a Stratégiai Igazgatóság szervezi. Az Esélyegyenlőségi Terv előkészítéséhez az Egyetem igénybe vette a Budapesti Esélyegyenlőségi Iroda szolgáltatásait. A munkavállalók esélyegyenlőségével kapcsolatban felhasználandó adatok egy része a munkaügyi adatbázisban megtalálható, abból lekérdezhető (életkor, nők-férfiak). Néhány információ azonban, mint vallási, politikai meggyőződés, a családi állapot adatai, a nemzetiségi hovatartozás, kizárólag az érintett részletes tájékoztatása és saját közlése alapján nyilvántartható és csak az esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedésekre használható fel. Ezen adatok gyűjtésével, felhasználásával kapcsolatban a MEB az adatvédelmi biztos, az esélyegyenlőséggel kapcsolatban kiadott állásfoglalása alapján járt el. Jelenleg az adatgyűjtés folyamata zajlik Egyetemünkön. Az összegyetemi nő-férfi arány 44-56% (a karokon foglalkoztatottak esetében ez az arány 35-65). 2007 az Európai Unióban az „Esélyegyenlőség Éve”. Fokozott figyelemmel követjük nyomon a különböző akciókat, rendezvényeket, pályázati lehetőségeket.
BME IFT
39
2.2.2
Tehetséggondozás
A felsőoktatás általános értelemben önmaga is a tehetséggondozást szolgálja, lehetőséget nyújt az abban résztvevőnek, hogy tudását fejlessze. A BME fenntartójától a tehetséggondozásra külön forrást vagy külön elismerést nem kap. Fontosnak tartjuk azonban olyan környezet kialakítását mely nem gátolja, hanem elősegíti a tehetséggondozást. A jelenlegi szabályozási környezet a BME-n ösztönző, ebből adódóan minden érdeklődő és támogató a neki megfelelő témával foglalkozhat (támogathat), az intézmény által kialakított keretek között. A mai tömegképzési finanszírozási gyakorlat szűkre szabja a tehetséggondozás anyagi lehetőségeit. Ennek ellenére a legjobb és legszorgalmasabb hallgatók számára lehetővé tesszük, hogy több oktatói energiához jussanak. Erre elsősorban az önálló munka ad lehetőséget. Törekszünk arra, hogy ezek a feladatok a konzulensek ipari kapcsolataihoz kötődjenek. A vállalatok által nyújtott támogatások egyik lehetősége az un. „ipari ösztöndíjak” rendszere. A fentieken túl megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogyan lehetne ezeket az ösztöndíjakat még inkább a tehetséggondozás szolgálatába állítani. A tehetséggondozási célok megvalósulásának különösen jelentős színterei a szakkollégiumok. A szakkollégiumoknak olyan értelmiségi műhelyek szerepét kell betölteniük, ahol a tagok amellett, hogy elhivatottak a szakmájuk iránt, magukénak érzik az értékteremtés, az építkezés, a jobbátevés gondolatát, tudásukat, hozzáállásukat készek továbbadni. A szakkollégiumokon belül működő szakmai körök a projektmunkák és a rendszeresen végzett szakmai munkák inkubátorai. A szakkollégium megteremti a feltételeket az önálló ötletek, elképzelések megvalósításához, cserébe a szakmai munka minőségének megtartását illetve színvonalának emelését várja el a közösség tagjaitól. A szakkollégisták igénybe vehetik a szakkollégium széles eszköztárát, műhelyeit és könyvtárát. Egyetemünkön több, évtizedes hagyományokra visszatekintő szakkollégium, működik. (Simonyi Károly Szakkollégium, Szent Györgyi Albert Szakkollégium, Menedzsment Szakkollégium, Építész Szakkollégium, Műegyetemi Innovációs Szakkollégium). A szakkollégiumok, különböző hasznos szabadidős programok mellett, a tagjai sorába lépett hallgatók számára esettanulmányi és szakmai versenyeket, előadásokat, tréningeket, gyárlátogatásokat, vitákat, konferenciákat szerveznek. A hallgatók véleménye szerint fontos gyakorlati tapasztalatokat szereznek a szakkollégium által biztosított lehetőségekkel. Emellett segítséget nyújtanak TDK munkák szervezésében, pályázatok írásában. Szoros kapcsolatot építenek ki hazai és nemzetközi szakmai és diákszervezetekkel. Fontos feladatuk az adott szakterület gazdasági szereplőivel való együttműködés. Végzett hallgatóink közül sokan a szakkollégiumon keresztül támogatják intézményünket. Nagyszabású rendezvények is kapcsolódnak szakkollégiumok munkájához (Simonyi Konferencia, Műegyetemi Állásbörze). Hazánkban kb. 1991-ig a felsőoktatásba csak a legjobbak jutottak be. Az egyetemeken elitképzés folyt. Jelenleg Magyarországon a 18-23 év közöttiek 46 %-a vesz részt felsőfokú képzésben (az EU országaiban ez 35-40 %, Németországban 36 %). A magyar felsőoktatásban egy nagyon rövid, kb. tízéves átmenet után 1999 óta tömegképzés folyik. Az országos átlaghoz hasonlóan a BME-n is négyszeresre nőtt a hallgató/okató arány 1991 és 2005 között. A Műegyetemen elitképzést folytatunk a tömegképzésen belül. A BME IFT
40
legjobb és legszorgalmasabb hallgatók számára lehetővé tesszük, hogy több oktatói energiához jussanak. Erre elsősorban a hallgatói önálló munka ad lehetőséget. Arra törekszünk, hogy ezek a feladatok a konzulens oktatók ipari kapcsolataihoz kötődjenek. A legjobb hallgatóknak az átlagnál több konzultációt igénylő, egyedi feladatokat adunk. A jó képességő és motivált hallgatók számára (jelenleg a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon) bizonyos kötelezı tárgyakat emelt szinten is oktatunk. Az emelt szintő kurzust vagy teljes egészében külön tartjuk, vagy a kötelezı részen felül biztosítunk az ismereteket kiegészítı és elmélyítı foglalkozásokat és tananyagot. Ez a forma az elmúlt néhány évben sikeres volt, a résztvevı hallgatók nagy része késıbb bekapcsolódott a TDK munkába is. A Műegyetemen nagy hagyománya van a tudományos tehetséggondozás szervezett keretének, a Tudományos Diákkörnek (TDK). A BME-n TDK Szabályzat alapján központi Tudományos Diákköri Bizottság, és valamennyi karon Kari Tudományos Diákköri Bizottság működik. A TDK-ban vezető oktatók köré gyűlve nagyszámú hallgató végez tudományos kutatómunkát. A lényeg az oktatott tananyag rutinszerű gyakorlásán túlmutató, tudományos igényességű, vezetett munka, kutatás. A meghirdetett témák körére, a vizsgálatok milyenségére nincs kötött előírás, azon felül, hogy mutasson túl a graduális képzésben oktatott tananyagon. Az egyéni érdeklődés, képesség, a ráfordított idő és a konzulenssel való összhang határozza meg, hogy a kutatott téma kidolgozásában milyen messzire jut valaki. A TDK munka eredményeinek bemutatására a BME minden évben TDK Konferenciát rendez. A Konferencián való részvétel feltétele a végzett munkát összefoglaló dolgozat elkészítése, beadása és egy szóbeli előadás megtartása. Gyakran nyári gyakorlaton vagy külföldi részképzésben végzett munka alapján áll össze olyan anyag, amiből dolgozat születhet. A legsikeresebb dolgozatokkal a kétévente megrendezésre kerülő országos konferenciára (OTDK) is lehet nevezni. TDK-dolgozat készítője erkölcsi sikerhez jut (amit a házi vagy az országos konferencián elért helyezés jelent). Ez plusz pontokat jelent a posztgraduális (doktori) képzésre való jelentkezésnél és sok esetben az elhelyezkedésnél is. Mivel a TDK-munka sok esetben a diplomatervben folytatódik, a dolgozat tekinthető egy előzetes diplomatervnek is, amelynek tapasztalatait, a konzulens ill. a bíráló véleményét hasznosítani lehet a tényleges diplomatervben. Ugyancsak nem elhanyagolható az a tapasztalat, amit az előadásra való felkészülés és maga az előadás jelent. Mivel egyre kevesebb esetben kell szóbeli vizsgát tenni, a szakmai tárgyú előadókészség gyakorlására kevés mód nyílik. A munkába állást rendszerint szóbeli interjú is megelőzi, ahol sok múlik a jelölt fellépésén, vitakészségén. Azt nem kell külön mondani, hogy a tudományos pályát választóknak rendszeresen kell különféle szakmai konferenciákon előadniuk. Egy TDK konferencia ehhez is jó rákészülési ill. gyakorlási lehetőséget nyújt. A Műegyetemen a tehetséggondozás érdekében un. Mentor Program is működik. A mentori feladatokat vállaló felsőbb éves hallgatók, oktatók a kari Hallgatói Önkormányzatok szervezésében tevékenykednek. Már a gólyatáborban felveszik a kapcsolatot azt elsősökkel. A program legfontosabb célkitűzése szerint elsősorban a hátrányos helyzetű tanulók felkészítéséhez, felkészüléséhez nyújtanak segítséget. A tapasztalatok azt mutatják, hogy tevékenységük, a hallgatók igényeknek megfelelően ennél szélesebb körű.
BME IFT
41
2.3
Doktori képzés
A Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen 2005-2006-ra 15 aktív doktori iskola alakult ki. Átlagosan egy-egy karon kettő, egyes karokon egy vagy három doktori iskola működik. A doktori iskolák nagyfokú önállósággal működnek, a vezető tudós személyes irányítása alatt. Az Egyetem Doktori Tanácsa elsősorban koordináló szerepet tölt be a doktori iskolák felett. A doktori iskolák a tudományterületükön önálló tudományos diszciplínát képviselnek, ezzel vesznek részt a tudományos közéletben. A doktori képzés és a fokozatszerzés valamennyire különválik a doktori iskolákon belül. A doktori képzésen nappali és levelező formában lehet részt venni. Állami ösztöndíjjal évi 100-110 hallgató kerül be a nappali doktori képzésbe. Hasonló nagyságrendet képvisel az állami ösztöndíj nélküli, vállalatok által finanszírozott nappali doktorandusz képzés, ahová szintén évi 100-110 hallgató kerül be. A levelező doktori képzésben résztvevők tipikusan idősebb, már másutt dolgozó felnőttek, számuk alacsonyabb, kb. évi 75-80 fő. Összességében így 290-300 fő kerül be évente a doktori képzésbe valamilyen formában. A három évig tartó doktori tanulmányok végén, kb. 210-215 fő szerez doktori abszolutóriumot, ami azt jelenti, hogy a felvettek háromnegyede fejezi be ezt a tanulási szakaszt. Természetesen az egyes doktorandusz hallgatói csoportok között vannak eltérések, a levelező (másutt dolgozó) hallgatók lemorzsolódása nagyobb, mint a nappali (az egyetemen bent dolgozó) hallgatóké. A fokozatszerzés a doktori abszolutórium megszerzése után következik. A képzésbe való felvételtől számítottan átlagosan 4,5 év és 6,8 év között szereznek fokozatot a hallgatók, az összes doktori iskola együttes fokozatszerzési idő átlaga 5,7 év. Korábban ez azzal a gonddal járt, hogy a doktoranduszi státus lejártával, de még a fokozatszerzés előtt, egyfajta meghatározatlan helyzetben voltak a fiatal kutatók. A legfeljebb 2 éves doktorjelölti státus bevezetésével ez a gond megszűnni látszik, mert a hiányzó 2-3 évből 2-t már lefed. A doktori fokozatszerzés alapvetően három módszerrel történik a BME-n: •
saját doktorképzésben részt vett doktorjelöltek szereznek fokozatot,
•
egyéni felkészüléssel szereznek fokozatot olyan idősebb kutatók, akik kellő kutatási és publikációs tevékenységet tudnak felmutatni,
•
honosítással elismerik a külföldön szerzett PhD fokozatokat.
Évente kb. 100 fő szerez fokozatot a saját volt doktoranduszok közül, kb. 40 fő szerez egyéni felkészüléssel fokozatot, és kb. 10 fő honosíttatja a külföldön szerzett fokozatát. Ez azt jelenti, hogy a doktori abszolutóriumot megszerzettek kb. fele az, aki valóban meg is szerzi a fokozatot. Az egyéni felkészüléssel fokozatot szerzettek nagy része egyetemi oktató a BME-n vagy más felsőoktatási intézményben, aki az elvárások miatt rákényszerül a felnőttkori fokozatszerzésre. A fokozatot honosítók aránya viszonylag alacsony, mivel csak abban az esetben válik szükségessé, ha valaki egy külföldön megszerzett PhD után olyan hazai állást vállal, ahol a PhD jogszabályban előírt feltétel.
BME IFT
42
A doktori iskolákba, a képzések és a fokozatszerzés belső arányaiba enged betekintést a 2-4 táblázat. 2-4 táblázat Doktori iskolák áttekintő adatai 2005-2006 Doktori Iskola Neve, (tudományága)
Építőmérnöki DI Geodézia és geoinformatika DI PattantyúsÁbrahám Géza DI Csonka Pál DI (építész-mérnöki) Építőművészeti DI A BME Vegyészmérnöki Kar DI-ja Villamosmérnöki tudományok DI Informatikai tudományok Baross Gábor Közlekedéstudományok DI Kandó Kálmán multidiszciplináris műszaki tudományok DI (gépészet-, közlekedés) Matematika és számítástudományi DI Fizika DI Műszaki menedzsment gazdálkodás- és szervezéstudományi DI Technika-, mérnökés tudománytörténet DI (történelem, filozófia) Pszichológiai DI Kognitív tudományok 15 aktív doktori iskola
Kar
ÉMK GMK
Felvétel doktorandusz képzésre egy évben Napp. Napp. Levelező állami állami ÖD ÖD nélkül 8 1 5 2 0 2
Dokt abszolutórium szerzés/ év
Átlagos fokozatszerzési idő (év)
7 2
Fokozatszerzés egy évben Saját dokt.
Dokt isk nélkül
Honosítással
6,8 5,0
6 2
4 0
0 1
14
25
5
26
5,2
12
6
2
4
0
1
9
5,8
1
7
1
6 18
0 11
7 8
5 25
5,8 5,1
0 24
10 1
0 0
10
16
3
34
6,3
11
2
1
15
38
5
38
5,6
15
0
0
2
1
4
4
4,8
2
1
0
7
1
3
4
5,2
4
2
0
4
2
1
7
4,5
8
3
2
9 5
2 0
1 23
12 21
4,7 5,5
14 1
3 6
2 0
2
1
7
7
5,7
4
2
0
2
8
2
0
-
0
1
0
108 fő
106 fő
77 fő
201 fő
5,7 év
104 fő
48 fő
9 fő
ÉSZK
VEK
VIK
KSK
KSK
TTK
GTK
Karon -ként kb. 2 DI
A BME Doktori Tanácsának törekvései közé tartozik, hogy lerövidítse a doktori abszolutórium és a fokozatszerzés közötti időt. Ehhez a doktorjelölti státus megjelenése
BME IFT
43
nagy segítség, de ezen túlmenő intézkedések is szükségesek. A BME DT másik nagy törekvése az angol nyelvű oktatás és publikációs tevékenység, valamint a disszertációk angol nyelvű elkészítésének ösztönzése a PhD hallgatók körében. Ezt azzal is elősegítik, hogy a magyar hallgatók a magyar nyelvű védési díjat fizetik akkor is, ha angol nyelvű disszertációt adtak be. A doktori képzésben külföldi hallgatók kevesen vesznek részt, elsősorban határon túli magyarok, akik állami ösztöndíjat kapnak erre, számuk kb. évi 15 fő. Más külföldi hallgató részvétele esetén az anyagi feltételek nehezen tisztázhatók. A BME Doktori Tanácsához tartoznak a habilitációs eljárások is. Körülbelül évi 1012 eljárást folytatnak le, egyéni jelentkezések alapján. A BME hosszú távon fenn kívánja tartani a habilitáció rendszerét. A habilitáció a BME-ről az egyetemi tanári címre való felterjesztés egyik feltétele. A habilitációs szabályozás az egyetemi humánpolitikai szabályzat szerves része. 2.3.1
A doktori képzés rendszerének átalakítása
A doktori képzés a BME elit kutatóegyetemi jövőjének fontos eleme. Az állami ösztöndíjak mellett, a vállalati finanszírozású nappali képzésben résztvevők számát célszerű növelni. A vállalatok számára a képzés és a fokozatszerzés feltételeit átláthatóvá és a jelenleginél valamivel rövidebbé (kb. 5 éves) célszerű tenni. A doktorandusz képzés volumenének külföldön végzett hallgatókkal történő növeléséhez világosabb, átláthatóbb anyagi feltételekre van szükség (mind a tandíj, mind a kapható ösztöndíj oldaláról). A doktorandusz képzés volumenének növeléséhez fokozattal rendelkező oktatói állomány kell. A Doktori Iskolák idősebb mestereinek utódlásáról is gondoskodni kell. Ehhez a BME saját oktatói állományában is ösztönözni kell a fokozatszerzést. A doktori képzéshez és fokozatszerzéshez kapcsolódó jövőbeni terveink a következők: •
a Doktori Iskolák ösztönzése arra, hogy a saját doktoranduszok nagyobb arányban szerezzenek fokozatot a felvételtől számított 5 éven belül,
•
a külföldi Ph.D. hallgatók részvétele anyagi feltételeinek tisztázása után, a képzési lehetőség és meghirdetése, elsősorban az EU tagországokban,
•
a BME oktatói állományában az egyéni felkészüléssel történő fokozatszerzés ösztönzése oktatói – kutatói követelmények teljesítéséhez.
A BME nemzetközi- és ezen belül EU kapcsolatrendszerét az egyetem a doktori képzésben is kihasználja. Segítjük, hogy a hallgatók idegen nyelvű publikációkat készítsenek és és külföldi részképzésbe vagy kutatásba kapcsolódjanak be A doktori képzések nemzetközi elismertetéséhez kapcsolódó tervek: •
Elősegíteni a doktoranduszokat és doktor-jelölteket, hogy rövidebb idejű ösztöndíjas képzésekre menjenek külföldi egyetemekre, ennek alapján publikáljanak idegen nyelven, és hozzanak haza új tudományos diszciplínákat.
•
Ösztönözni a Doktori Iskolákat arra, hogy segítsék a doktori disszertációk angol nyelvű elkészítését és megjelentetését nemzetközi publikációként.
BME IFT
44
•
A PhD honosítási eljárást ismertté tenni. Az alapdiplomájukat vagy a doktori abszolutóriumot a BME-n megszerző diákok számára természetes legyen, hogy külföldön megszerzett fokozatukat honosíttatják.
•
Ösztönözni a BME oktatói-kutatói állományában a már 5-10 éve PhD fokozattal rendelkezőket, hogy habilitáljanak.
•
A külföldön élő magyar tudósok körében is elterjeszteni a BME habilitációs eljárását, hogy BME-n belüli alkalmazásuk később ne okozzon gondot.
•
Mindehhez a habilitációs eljárás célját és feltételeit a jelenleginél szélesebb körben célszerű ismertté tenni.
A BME doktori képzésében várható jövőbeni lépések A doktori képzést is a kiváló kutatóegyetemmé válás célját megvalósító egyik alrendszernek tekintjük. Ehhez, nemcsak a doktori képzés szakmai színvonalának magasan tartásával, hanem az anyagi- és kapcsolati vonatkozásaival is foglalkozunk. Áttekintjük a vállalati- és saját finanszírozású doktori képzés anyagi feltételeit, annak érdekében, hogy a vállalati finanszírozás arányát emelni lehessen. Áttekintjük a doktori képzés nemzetközi kapcsolatait és két ponton erősíteni kívánjuk: a doktoranduszok és doktorjelöltek mobilitásában, valamint a honosítási eljárás ismertségének javításában (a külföldre PhD-zni indulók körében). 2.3.2
A doktorjelölti jogviszonyban lévők számára biztosított lehetőségek bemutatása
A doktorjelöltek számára kialakított lehetőségek közel azonosak a doktorandusz hallgatók számára kialakítottakkal. Azzal a különbséggel, hogy a doktorjelöltek már a saját doktori munkájukra koncentrálnak, és nem vesznek részt rendszeres képzésben, így jobban ki tudják használni a különféle pályázati lehetőségeket, pl. a külföldi ösztöndíjakra. A doktorjelölti státusban gyakran kiderül, hogy a fokozatszerzés már nem reális célkitűzés a jelölt számára, akár szakmai-, akár magánéleti okból. Ilyen esetre, célszerű kidolgozni a Kutatás-fejlesztési szakmérnöki oklevél kiadásának feltételeit. Így a Ph.D. képzésben való részvétel abszolutóriumát, valamint az egyetemen kutatással eltöltött évek gyakorlati tapasztalatát az egyetem elismerné valamilyen, a munkaerőpiacon is felhasználható végbizonyítvánnyal.
2.4
Az élethosszig tartó tanulás lehetőségei
Az élethosszig tartó tanulás egyfelől a tudásalapú társadalom megvalósításának fontos eleme, ugyanakkor az Európai Unió 2007-2013 közötti időszakra elfogadott oktatási programjának (“Integrated Lifelong Learning Programme”) kulcsszava és alapvető megközelítési módja is. A fogalom Európában meghatározó oktatáspolitikai paradigmává vált, szorosan kapcsolódva az Európai Unió gazdasági és társadalmi törekvéseihez - az utóbbi időszakban az újragondolt lisszaboni stratégia fényében egyfajta pragmatikus (foglalkoztatási) hangsúllyal. Az oktatási intézmények társadalmi hasznossága, hatékonysága és egyben piaci pozíciói is a következő időszakban jelentős
BME IFT
45
mértékben az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzájárulás függvényében kerülnek megítélésre. A BME számára az élethosszig tartó tanulás területén különösen az alábbi elvárások érvényesek: • Az egyetem munkaerőpiaci, társadalmi, gazdasági, területi kapcsolatainak erősítése. • Az intézmények képzési kínálatának növelése és fejlesztése • A szolgáltatások diverzifikálása • Az élethosszig tartó tanulásban résztvevők számának növelése • Átlátható, áttekinthető kép a képzési folyamatok tartalmáról, az elsajátítandó ismeretekről és kompetenciákról, ezek piaci értékéről • A piaci igényekhez és az egyéni karriertervezéshez alkalmazkodó, rugalmas képzési kínálat és a piac által elvárt kompetenciák fejlesztése • Az oktatási rendszerek fejlesztése a munkaerőpiaci igényekkel összhangban. • Minőségbiztosítás, ideértve a korszerű személyi és tárgyi feltételek megteremtését • Új, korszerű és rugalmas módszerek, az információs technológiák alkalmazása • A tanulásba, képzésbe történő egyéni és munkáltatói befektetések ösztönzése 2.4.1
Az élethosszig tartó tanulás a Műegyetemen
Az élethosszig tartó tanulásra nincs egzakt definíció, értelmezése – bár jelentése intuitíve világos - többféle lehet az alkalmazási környezettől függően. A Műegyetem vonatkozásában értelemszerűen a nappali képzésen kívüli, gyakorlatilag a jelenleg felnőttképzés keretében megvalósuló oktatást tekinthetjük idetartozónak. Ilyen az iskolarendszeren kívüli (tanfolyami) képzés, a felsőfokú szakképzés, a szakirányú továbbképzés és ide tartozhat a második vagy többedik alapképzés is. Várható, hogy a jövőben, a többciklusú képzés széleskörű beindulásával ezeknek a képzéseknek a jelentősége megnő, szerepe átértékelődik. Az élethosszig tartó tanulást segítik az egyetemen a különböző, a felnőttképzéshez tartozó szolgáltatások, mint az előzetes tudásszint felmérése, a képzési szükségletek felmérése, a képzési tanácsadás, stb. A BME jelenlegi felnőttképzési tevékenysége igen kiterjedt: több, mint 350 ilyen programja van, és a felnőttképzésben évente közel 9000 fő vesz részt. Az élethossziglan tartó tanulással összefüggő feladatok alapvetően három irányúak: Szervezési – igazgatási feladatok • az egyetem és az egyetemen szervezett felnőttképzési programok nyilvántartásba vételével, akkreditációjával kapcsolatos feladatok: új program akkreditációk támogatása, lebonyolítása, intézményi beszámolók, adatszolgáltatási feladatok, minőségbiztosítási feladatok ellátása, • a felnőttképzéssel kapcsolatos tevékenységek (szerződéskötés, adózással kapcsolatos kérdések, szakképzési hozzájárulással kapcsolatos kérdések stb.) jogszabályi megfelelőségének biztosítása, • az egyetemi felnőttképzési tevékenység belső információs, adminisztratívigazgatási és módszertani támogatása, a karok ez irányú tevékenységének segítése,
BME IFT
46
•
kapcsolat kiépítése és tartása a felhasználókkal, különösen a gazdaság képviselőivel.
Módszertani feladatok • az élethossziglan tartó tanulás és felnőttképzés (ideértve a nyitott és távoktatást és az e-learninget) módszereinek integrálása a felsőoktatás hagyományos képzési formáiba, • a szakmai és módszertani feltételek megteremtése, • a karok ilyen tevékenységének segítése, szükség és igény szerinti összehangolása. Információs és promóciós tevékenység • információs és promóciós tevékenység az élethosszig tartó tanulás fejlesztése, elfogadottságának növelése, • az egyetem e területen végzett tevékenységének megismertetése. Az élethosszig tartó tanuláshoz hozzátartozik annak házon belül, egyetemi megvalósítása: úgy az oktatók – kutatók mint az egyéb alkalmazottak képzése, továbbképzése. Ennek kerete az egyetemen belüli emberi erőforrás fejlesztés. 2.4.2
A képzési rendszer működési stratégiája a BME-n
Az élethossziglan tartó tanulás működési stratégiájához a diplomás átképzés munkaerőpiaci hátteréből indulunk ki. Magyarország lakosságának képzettségi színvonala – legalábbis az iskolai végzettség mutatói szerint – javuló tendenciát mutat. A munkaerő-piaci szempontból legfontosabb, 25-64 éves népesség körében csökken a legfeljebb általános iskolát (8 osztályt) végzettek aránya, és hasonló mértékben emelkedik a középfokú végzettségűek aránya. A munkaképes korú lakosság képzettség szerinti összetétele az OECD mutatók szerint a középfokú és annál alacsonyabb iskolai végzettség tekintetében jónak mondható. (A középfokúnál alacsonyabb végzettségűek aránya 29%, míg az OECD átlag 32%, a középfokú végzettségűek aránya 57%, míg az OECD átlag 44%.) A diplomásokat illetően már nem ilyen kedvező az összehasonlítás. A felsőfokú képzés tömegszerűvé válása alig érezteti hatását a 25-64 éves korú népesség képzettségi struktúrájában. A főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya 1998 és 2002 között 13%-ról csak 14%-ra nőtt (az OECD átlag ebben az időszakban 20%-ról 23%-ra emelkedett). A várakozással ellentétben a felsőfokú végzettségűek aránya a 25-34 évesek körében sem nőtt erőteljesebben: 1998 és 2002 között 14%-ról csak 15%-ra emelkedett (az OECD 25%-os és 28%-os átlagával szemben). A felsőoktatásban megfigyelhető az egyes tanulmányi területek megoszlásának aránytalansága és rugalmatlansága. Ez részben összefügg azzal, hogy a képzés a munkaerő-piaci tényleges kereslet helyett a rövid távú hallgatói igényekhez és a kínálati adottságokhoz igazodik. Egy-egy területen már most diplomás túlképzés van, miközben más területeken munkaerőhiány keletkezik. Az OECD és az EU jelzése szerint különösen a matematika, a természettudományok, az élettudományok, a fizikai tudományok, az informatikai és a műszaki tudományok területén jelentős a felsőfokú végzettségűek hiánya az OECD és az EU átlagához viszonyítva. A tudósképzés volumene az ország tudományos és innovációs potenciálja miatt különösen fontos. A doktori képzésben vezető országok jellemzően ugyanazok,
BME IFT
47
amelyek a legtöbb graduális külföldi hallgatót vonzzák. A doktori fokozatot szerzők arányát tekintve Magyarország (0,7%) az OECD országok alsó harmadába tartozik (az OECD-átlag: 1,2%). Ez igényoldalról alátámasztja PhD képzés jelentőségének növelésére irányuló törekvésünket. A fejlődésnek ezen a területen a vállalati finanszírozású PhD képzés arányának növekedésével kell megvalósulnia. Az élethossziglan tartó tanulás szervezésével és irányításával kapcsolatban a központi igazgatás – decentralizált tevékenység elve érvényesül a BME-n. Az ilyen tevékenység alapvetően a képző szervezeti egységekben a tanszékeken, az intézetekben zajló munka eredménye. Ilyen változatos szakmai tartalomra irányuló, ekkora volumenű, az aktuális igényekre rugalmasan reagáló képzés konkrét szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos tennivalókat egy centralizált szervezeti egység nem tud ellátni. Ugyanakkor a tevékenység szabályozottsága, a kiegyenlített szolgáltatási színvonal és a külső forrásokhoz való hozzájutás is szükségessé teszi egyes feladatok központosított ellátását. A központi igazgatás kiterjed az alapvető képzési folyamatokra (dokumentumok tartalmi és formai követelményei:, a képzések indításának követelményei, felvétel (szerződéskötés), tanulmányi nyilvántartás, bizonyítvány kibocsátás és az adminisztratív – igazgatási - gazdálkodási folyamatokra (tanfolyami nyilvántartás karbantartása, akkreditáció karbantartása, OKJ-vizsgáztatással kapcsolatos feladatok, statisztikai adatszolgáltatás, stb). Az élethosszig tartó tanulás – és vele az egyre növekvő fontosságú, nyitott és távoktatási, informatikai technológiákkal támogatott módszerek, e-learning, informális tanulás, az úgynevezett atipikus tanulási módszerek nagymértékű térnyerésével – módszertani támogatása ugyancsak indokolt egy intézményi forrásközpont segítségével. A BME felnőttképzési tevékenysége jelenleg is decentralizált oktatási tevékenység formájában zajlik. Koncentráltan a Mérnöktovábbképző Intézet végzi e tevékenységet, amely az össztevékenység jelentős hányadát teszi ki. Az egyetemi szintű igazgatási szakfeladatokat, valamint az egyetemi szintű információs és projekttevékenységeket a Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ látja el. Ennek a formának a megerősítése indokolt olyan módon, hogy az igazgatási tevékenység az egyetemi oktatási igazgatással együttműködve, míg a módszertani tevékenység az igényeknek és szükségleteknek megfelelően, részben (belső és külső) piaci, részben pályázati saját forrásokból történjék. (L. még a 2.5 pontot) Az élethosszig tartó tanulás rendszere az oktató szervezetek szempontjából alapvetően a piaci alapon nyújtott, önfinanszírozó, illetve az Egyetemnek bevételt hozó pénzügyi működésen alapul. A személyi és tárgyi feltételek biztosításának forrásai a szervezeti egységek bevételei. A jövőben a források között jelentősen növekvő súllyal szerepelnek az EU pályázati bevételek.
2.5
Oktatási szolgáltatási funkciók külső érdeklődők számára
A Műegyetem az ország legnagyobb műszaki oktatási és kutatási bázisa, vezető szerepet játszik az ország mérnökképzésében és -továbbképzésében, valamint a műszaki fejlesztésben. Az utóbbi években a műszaki tudományok és képzés mellett egyre jelentősebb szerepet kapnak a gazdaságtudományok, a természettudományok és az
BME IFT
48
interdiszciplináris kutatások és képzések. A műszaki-mérnöki tudományok szinten tartása, elmélyítése, az ipar új igényeinek kielégítése széles választékú mérnöktovábbképző tanfolyami rendszert és szakirányú továbbképzést hívott életre, lehetőséget adva a felnőttképzés keretében az élethosszig tartó tanulás elvének érvényesülésére. A BME a Fővárosi Munkaügyi Központnál 01 0509 04 számon nyilvántartásba vett felnőttképzési szervezet. Akkreditációs lajstromszám: AL0876. Az egyetem átfogó felnőttképzési adatait a 2.4.1-ben már bemutattuk. A BME jelenlegi felnőttképzési programjainak nagyobb része iskolarendszeren kívüli (tanfolyami) képzés (általános, szakmai és nyelvi). A képzések szakterületi bontása az alábbiak szerint alakul: oktatói, pedagógiai képzések gazdasági és igazgatási képzések informatikai képzések kis- és nagyüzemi ipari képzések egyéb közlekedési szakképesítések műszaki, technikusi képzések építőipari, építészeti képzések szállítási, hírközlési képzések egyéb, más ágazatba nem sorolható képzések nyelvi képzések felnőttképzési szolgáltatások OKJ-s képzések Az egyetemen a felnőttképzéssel kapcsolatos egyetemi szintű igazgatási feladatokat, adminisztrációs és módszertani támogatást a Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ (BME-TFK) látja el. (A központ 2007 január 1-től a GTK Alkalmazott Pedagógiai és Pszichológiai Intézetébe integrálódik.) A BME-TFK másik fő tevékenységi köre a nyitott és távoktatási, információs és kommunikációs technológiával segített tanulás (e-learning), továbbá az egyéb nem konvencionális módszereket alkalmazó képzések kezdeményezése, segítése, ilyen tartalmú kutatási-fejlesztési munkák végzése. A BME-TFK saját fejlesztésű, illetve adaptált távoktatási képzési programokat is kínál, köztük a nyitott és távoktatás személyi, szakmai és módszertani feltételeinek megteremtését segítő tananyagfejlesztő, távoktatási tutor- és menedzsmentképzéseket. Számos olyan európai uniós és hazai kutatási- és fejlesztési projektben vesz részt a BME-TFK, amelyek keretében folyamatosan nyomon követi és elemzi az e-learning és a távoktatatás főbb hazai és nemzetközi trendjeit, irányzatait, információgyűjtő, szolgáltató és -elemző tevékenységet végez, értékelési, minőségbiztosítási rendszereket fejleszt és alkalmaz együttműködve a hazai és a nemzetközi tudományos és szakmai közösséggel. A Mérnöktovábbképző Intézet , melynek 1939-ben történt megalakulása Európa első ilyen típusú intézetét hozta létre, iskolarendszeren kívüli önköltséges tanfolyami oktatásokat szervez. Az Intézet 2000-ben elnyerte az UNESCO Chair címet. A képzések elvégzése után az alábbi bizonyítványokat kapják a hallgatók: •
BME IFT
Szakirányú továbbképzés esetén a speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél
49
•
Tanfolyami képzés esetén a tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítvány
A szakmai továbbképzéseken kívül a BME Nyelvvizsga Központ biztosítja a nyelvi továbbképzés lehetőségét. A BME Nyelvvizsgaközpontja 2000 júliusától akkreditált nyelvvizsgaközpont, melyben évi öt vizsgaalkalommal lehet alap-, közép- és felsőfokon államilag elismert, általános, kétnyelvű vizsgát tenni angol, francia, holland, német, olasz, orosz és spanyol nyelvből, valamint államilag elismert, általános, egynyelvű vizsgát magyar, mint idegen nyelvből. Vizsgaközpontunkban lehetőség van arra is, hogy a vizsgázók a már meglévő egynyelvű nyelvvizsga-bizonyítványukat kétnyelvűre egészítsék ki. 2002-ben megtörtént a műszaki kommunikációs szaknyelvi vizsgák akkreditációja is. Műszaki szaknyelvi vizsgákat 2003-ban szerveztünk először. Kidolgoztuk a szaknyelvi kommunikációs vizsgarendszerünk gazdasági szaknyelvi ágazatát is, mellyel 2005. januárjától bővítettük a BME nyelvvizsga-kínálatot. Intézetünkben nemzetközi nyelvvizsgák, Goethe nyelvvizsgák (ZD, ZMP és ZDfBa) valamint az Állami Puskin Orosz Nyelvi Intézet nyelvvizsga letételére is van lehetőség. A BME több szervezeti egysége is foglalkozik a jelentkező hallgatók felvételire való felkészítésével. Rendszeres tanfolyamokat hirdet meg az Oktatási Igazgatóság és a Diákközpont.
2.6
A kutatás-fejlesztést támogató stratégia és gyakorlat
2000 márciusában, Lisszabonban az Európai Unió állam és kormányfői úgy döntöttek, hogy a Közösségnek 2010-re a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdasági térségévé kell válnia. Ennek a fejlődésnek a záloga, legfontosabb eszköze a kutatás-fejlesztés. Ezen cél eléréséhez az európai K+F+I hatékonyságát, eredményességét is fokozni szükséges: az EU K+F Keretprogram eszközrendszere mellett jobban össze kell hangolni a tagállamok K+F+I tevékenységét és meg kell szüntetni a szétaprózottságot. Mindezen intézkedések végül egységes Európai Kutatási Térség kialakulásához kell, hogy vezessenek. A lisszaboni elvek megvalósítását szolgálja az EU 7. Kutatás-fejlesztési és Technológiai Keretprogramja, amely 2007 elején indul. Az új Keretprogram részletei jól mutatják a K+F+I kiemelt szintű kezelését: egyrészt a Keretprogramban rendelkezésre álló 54 milliárd euró éves szinten dupla annyi forrást biztosít a pályázók részére, mint a korábbi 6. Keretprogram. Másrészt - az EU költségvetési ütemezéséhez igazodva – az új Keretprogram is 7 éves futamidejű, és a korábbiaknál lényegesen szélesebb spektrumú támogatást tesz lehetővé, beleértve például a korábbi Keretprogramokból kizárt alapkutatási támogatás lehetőségét is. Magyarország EU csatlakozásakor az EU Bizottság pozitívan értékelte az ország K+F+I teljesítményét, ugyanakkor kritikát is megfogalmazott: az innováció szintjének emelését, a GDP arányos K+F+I ráfordítás magasabb mértékét, valamint a kutatóintézetek/egyetemek és az ipar, illetve a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolatok erősítését szorgalmazták. 2.6.1
Az intézményi kutatás-fejlesztés teljesítményeinek bemutatása
A BME az ország egyik vezető szellemi értékteremtője és értéktára, de a fent említett „magyar sajátságok”-tól ez az intézmény sem mentes. Ugyanakkor, a negatív
BME IFT
50
sajátosságok megváltoztatásának érdekében az egyetem stratégiai célkitűzési között kiemelten szerepel: • •
•
A Műegyetemnek az oktatástól elválaszthatatlan küldetése a tudomány művelése, tudományos kutatás, alkotás, a kutatóegyetemi jelleg biztosítása. A nemzetközi kutatási programok részeként, a hazai kutatási irányzatok vezetőjeként, a BME tevékenysége átfogja az innovációs láncot alkotó alap és alkalmazott kutatást, műszaki- és gazdasági termék- és szolgáltatásfejlesztést, valamint a komplex minőségbiztosítást, törekszik a kutatási eredmények hasznosítására. A BME célja, hogy meghatározó szerepet játsszon a kutatás-fejlesztésben és érzékelhetően járuljon hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez.
Az egyetem kutató közösségei az elmúlt években átlagosan mintegy évi 3000 tudományos publikációt produkáltak. 2005-ben összesen 3155 publikáció jelent meg az egyetem kutatóinak tollából, ebből 1817 idegen nyelven, különböző nemzetközi szakkiadványokban. A kutatás iránti érdeklődést, a tudományos fokozat megszerzésére irányuló törekvést jól mutatják a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók létszámadatai, a doktori iskolákban PhD képzésben részt vevő hallgatók létszámadatai, továbbá a 2005ben odaítélt PhD fokozatok száma.(Lsd:1.2.3 pont alatt) Szintén a BME Intézményfejlesztési Tervének 1.2.3 pontjában foglaltuk össze az Egyetem kutatási és fejlesztési aktivitását jellemző adatokat és az Egyetemen művelt, kiemelkedő K+F+I területeket. A BME eredményeit a hazai felsőoktatási intézmények eredményeivel összevetve a 25 és 2-6 táblázatok mutatják: 2-5 táblázat Állami egyetemek 2005. évi kutatás-fejlesztési aktivitásának főbb adatai (Zárójelben a 2004. évi adatok.) Intézmény
BME 2005 (2004) Állami egyetemek 2005ben összesen (2004-ben összesen)
Hazai Külföldi K+F+I Megbízásos K+F+I Összes K+F+I pályázatok pályázatok Projektek K+F+I Projekt Bevétel Projekt Bevétel Projekt Bevétel bevétel [Db] [Millió Ft] [Db] [Millió Ft] [Db] [Millió Ft] [Millió Ft] 362 3 145 89 782 273 967 4 896 (326) (1 706) (75) (865) (219) (790) (3 361) 2627 13436 308 2661 1217 3479 19576 (2935)
(12643)
(234)
(2114)
(1028)
(2601)
(17359)
A 2-5 táblázat forrásadatainak tanúsága szerint 2005-ben az Egyetemek között a legsikeresebb pályázó a BME. Az összes pályázati összeg mintegy egynegyedét sikerült elnyernie a Műegyetem kutató közösségeinek. A Tudományos Igazgatóságon működő K+F +I Pályázati Iroda szolgáltatásai - a pályázat figyeléstől a tanácsadáson át a konkrét, adminisztratív segítségnyújtásig – komolyan hozzájárultak az Egyetem sikeres pályázati tevékenységéhez. BME IFT
51
2-6 táblázat A szabadalmi bejelentések száma 1966-tól 2005-ig Év
Szabadalmi bejelentések száma
1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
49 47 43 22 13 17 8 1 2 2 -1 -2 2 4 5 -5 2
Egyidejűleg fenntartott szabadalmak (bejelentések) száma 430 470 510 520 460 400 350 240 110 80 50 30 23 21 23 27 28 17 17 16
Találmány (és Fenntartási díjak egyéb szellemi M Ft-ban termékek) (központi keretből) hasznosítása alapján befolyt árbevétel M Ft-ban 48,8 nincs adat 84,8 -„57,9 -„66,5 -„38,4 -„30,6 -„25,8 -„17,4 -„13,1 -„9,6 1,5 10,3 1,4 9,2 1,0 4,2 1,1 7,1 1,3 24,0 1,6 17,3 1,9 17,5 2,4 1,1 1,5 1,0 2,2 0,7 0,6
A Műegyetemen mind a fiatal kutatók mind a tanszékek szintjén jelentős az érdeklődés a K+F+I tevékenység iránt. A hazai és nemzetközi pályázatokon elért sikerek azt mutatják, hogy az Egyetem kutatócsoportjai magyar viszonylatban a legsikeresebb pályázók közé tartoznak. Ugyanakkor – a szabadalmi bejelentések számának alakulása alapján - az eredmények hasznosítása területén nagyon sok a tennivaló. Ez sajnos országos – sőt összeurópai – szintű probléma. 1989-től a szabadalmi bejelentések számának folyamatos csökkenése számos okra vezethető vissza. Ezek között a legfontosabb az innovatív gazdasági környezet gyengesége. A magyar ipari (nagy) vállalatok megszűnésével olyan „felvevő piac” esett ki, amelyet nagyon nehéz pótolni. A nemzetközi nagyvállalatok legtöbb esetben – tisztelet a kivételnek – nem hazánkban hajtják végre fejlesztéseiket, s a hazai kis-és középvállalkozások döntő többsége sem innovációra épül. A magyar gazdaságra nehezedő terhek, s néhány intézkedés – például a feltalálói díjak adókedvezményének csökkentése illetve eltörlése, az egyre növekvő szabadalom fenntartási díjak stb. - a legfontosabb ösztönző erőt, a
BME IFT
52
sikerre éhes innovatív gazdasági környezet létrehozását akadályozzák, s egyben megnehezítik a magyar fejlesztők dolgát. A lisszaboni kritériumoknak, és az új, 2007-ben induló EU költségvetés fejlesztésre irányuló forrásainak köszönhetően a hazai innovatív gazdasági környezet is várhatóan jelentősen, pozitív irányban változik. Az egyik legfontosabb várható változás az eredményesség megkövetelése: nem elég a sok, sikeres K+F+I pályázat, egyre több hasznosítható eredmény, szabadalom, az ezek hasznosítását megvalósító hi-tech vállalkozás lesz az elvárás. A kutatás-fejlesztési eredmények intenzívebb hasznosulása, az eredményesség fokozása érdekében az egyetem vezetése az innovációs lánc egészét támogató, a lehetőségeket integráltan kezelő új egyetemi innovációs rendszer létrehozása mellett döntött, amelyet a 2.6.2. fejezetben mutatunk be. 2.6.2
Az intézményi innovációs szervezetek
A BME célkitűzése, hogy a magyar műszaki felsőoktatás „zászlóshajója”-ként nemzetközileg elismert, az ország jövőjét szolgáló, elit egyetem legyen, hogy világszinten ismert „brand”-ként Európa egyik vezető műszaki egyetemét jelentse. Ezen célok elérése érdekében olyan innovatív egyetemi légkört, kultúrát kell kialakítani, amely a kiválóságra, a teljesítményre, a csapatmunkára, a versenyre és a kutatási eredmények hasznosítására helyezi a hangsúlyt. A szemlélet hangsúlyozása mellett az egyetemi innovációs szervezetet is úgy kell alakítani, hogy az növelje a hatékonyságot, a rugalmasságot és az eredményességet. Az új innovációs intézményrendszerrel szemben támasztott követelmény, hogy koncentrálja a BME kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét. Kiemelt feladata – a magyar gazdasági szférával együttműködve - a kutatási eredmények hasznosítása, magyar és EU-s kutatás-fejlesztési pályázatok készítése és menedzselése, valamint a szellemi tulajdonjogok kezelése. További egyetemi szintű feladat a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység központi adminisztrációs és szolgáltatási feladatainak ellátása: monitoring, értékelés, szellemi tulajdon védelem, tanácsadás, inkubáció stb. A BME kutatás-fejlesztési kapacitásának effektív és koncentrált kezelése egyszerre jelenthet komoly költségmegtakarítást és bevétel növekedést az egyetem számára. 2.6.3
A kutatás-fejlesztés ösztönzési rendszerének kialakítása
Amint ezt az 1.2. fejezet adatai mutatják a hazai és nemzetközi K+F pályázatokon elnyert összegek jelentősen hozzájárulnak az egyetem tevékenységének finanszírozásához. Az tehát, hogy a kutatás-fejlesztés fedezete szinte kizárólag pályázati forrásokból, illetve az ipari megrendelésekből teremthető elő, önmagában is ösztönzőleg hat a pályázási kedvre. Ugyanakkor megállapítható, hogy az ország gazdasági teljesítményének növelése érdekében a pályázati tevékenység további fejlesztése, és új kutatócsoportok bevonása szükséges. Várhatóan ugyanis mind a nemzetközi, mind a hazai K+F+I források jelentősen bővülnek majd: Az EU 7. K+F Keretprogramja évente az előző Keretprogram pályázható összegeinek közel dupláját biztosítja a kutatók számára, s az EU Strukturális Alapjainak fejlesztési pályázatai is jelentős forrásokat tesznek elérhetővé. Emellett, a hazai K+F+I forrásoknak is jelentősen növekedniük kell.
BME IFT
53
Amennyiben meg akarunk felelni az EU Lisszaboni előírásainak, 2010-re a GDP 3 %-a körüli összeget kellene az országnak K+F tevékenységre költeni, amely a jelenlegi összeg mintegy háromszorosa. Intézményi szinten az ösztönzés legfontosabb eszköze az egyetemi szintű szolgáltatások fejlesztése lehet: •
•
Már a pályázatok megtervezésének folyamatában – együttműködve az NKTH és a GKM illetékeseivel – aktív szerepet kell vállalnia az egyetemnek. A pályázati tapasztalatok birtokában jelezni a pályázati „fehér foltokat”, közreműködni a pályázati rendszer hatékonyságának növelésében: csökkenteni a bürokratikus elemeket, egyszerűbbé, átláthatóbbá tenni a pályázati formarendszert. Fejleszteni szükséges az egyetemi pályázati információ átadási és pályázatkezelési/segítségnyújtási szolgáltatásokat mind a hazai, mind a nemzetközi pályázatokra vonatkozóan.
Amint ez az 1.2. fejezetben rögzített adatokból kiolvasható, hallgatói szinten is jelentős az érdeklődés a K+F+I tevékenység iránt: Évente átlagosan több mint 100 PhD hallgató (2005-ben 114) szerez tudományos fokozatot az egyetemen. Ez ugyan mind hazai, mind nemzetközi összehasonlításban jónak mondható, de az ösztönző rendszert az ország gazdasági eredményességéhez középtávon szükséges humán erőforrásokat tekintve is – a rendszer fejlesztése szükséges, mind a TDK, mind PhD vonatkozásában. Ahhoz, hogy az innováció az ország gazdaságában a helyére kerüljön, már a „jövő innovátorainak” szemében is növelni szükséges a K+F+I tevékenység megbecsülését. Az eszmei megbecsülés növelése mellett az anyagi elismerés növelése szükséges, egyetemen kívüli, nemzeti források bevonásával is. (Több fejlett, az innovációban sikeres országban a TDK és PhD kutatásokat elismerő külön nemzeti díjak léteznek nagy számban.)
2.7
Helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban
A BME hagyományosan beágyazódott a helyi, regionális és országos gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokba. Hazai és nemzetközi, oktatási és tudományos, felsőoktatási, kutatási és innovációs együttműködési kapcsolatrendszere igen sokszálú, gazdag és eredményes. Az IFT időhorizontján e kapcsolatrendszer meghatározó keretét az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) adja. Az ÚMFT Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) kiemelt célja a tudásalapú társadalom gyorsan változó igényeihez rugalmasan alkalmazkodni képes, az eredményes és hatékony felsőoktatás kialakításához szükséges infrastrukturális fejlesztések támogatása, melyek egyidejűleg a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TAMOP), a Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) és a regionális operatív programok (ROP) bizonyos tartalmi fejlesztéseinek megvalósítását, sikerességét segítik. A Műegyetem részt kíván venni a felsőoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztését célzó akcióprogramokban, így az innovációs potenciál erősítését szolgáló, a kutatás-fejlesztéshez szükséges, valamint a modern tanulási környezet megteremtését
BME IFT
54
célzó infrastrukturális fejlesztésekben. Ennek keretében épület-felújításokra és korszerűsítésekre, olyan multifunkcionális szolgáltató terek kialakítására is törekszik, amelyek egyszerre teszik lehetővé a magas színvonalú képzést, kutatást és növelik a felsőoktatási közösségi szolgáltatásra, közösségszervezési és konferencia célokra is felhasználható kapacitásokat. A hallgatók, tanárok és kutatók munkáját hatékonyan támogató informatikai környezet fejlesztése szükséges a nemzetközileg is versenyképesebb hallgatói, oktatási, kutatási, innovációs szolgáltatásokat nyújtó egyetem megteremtéséhez. Az alapkutatáshoz kapcsolódó oktatói tevékenységekhez szükséges infrastruktúra fejlesztése nélkülözhetetlen előfeltétele annak, hogy intenzívebben és eredményesebben részt tudjunk vállalni az innováció valamennyi elemében. Az intézmények közötti hálózati együttműködések bővítése, a nemzetközi adatbázisokhoz való hozzáférés támogatása szintén vonzóbbá teheti a felsőoktatást és növeli a hallgatói, oktatói és kutatói mobilitást külföldről és külföldre egyaránt. A műszaki és természettudományi szakokon tanuló hallgatók számának emeléséhez infrastrukturális és technológiai fejlesztések, a meglévő szakok kapacitásának és fizikai, műszaki infrastruktúrájának bővítése szükségesek. Részt kívánunk venni a korszerű intézményi és intézményközi irányítás, információáramlás és menedzsment infrastrukturális fejlesztésében, beleértve az adminisztrációs, menedzsment, nyilvántartási rendszerek és eljárások fejlesztéseit. Az ÚMFT 1. (gazdaságfejlesztési) prioritásának végrehajtására a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) készült. A BME kiemelt lehetőséget lát abban, hogy az Egyetem szellemi kapacitását, tapasztalatait, vállalati és nemzetközi kutatási kapcsolatrendszerét a gazdaságfejlesztési programok szolgálatába állítsa. A Műegyetem a gazdasági növekedés egyik legfontosabb résztvevőjévé kíván válni. A GOP átfogó célját, a magyar gazdaság hosszú távon fenntartható növekedését a fizikai és a humán tőke minőségének javításával kívánja elősegíteni. Ebben hangsúlyos tényező a kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás, illetve együttműködés növelése. A GOP kulcsszerepet szán a K+F eredmények keresletösztönzésében a hasznosításorientált kutatási központok, tudásbázisok létrehozásának és megerősítésének. A kutatási és innovációs piac hatékonyságának fejlesztéséhez elengedhetetlennek nevezi az innovációs hídképzők, egyetemi technológia-transzfer irodák (és ezek országos hálózatának) kiépítését. Szükségesnek itéli a különböző piaci szereplők – elsősorban a felsőoktatás, a kutatóintézetek és a vállalatok – közti hazai és nemzetközi kutatási együttműködések számának és intenzitásának növelését, az Európai Kutatási Térségbe való jobb bekapcsolódást. Támogatásra számíthat az ehhez szükséges humán erőforrás biztosítása, azaz a kutatóképzés. A BME ma is tehetségvonzó intézmény, mint kutatóegyetem és kiválósági központ e szerepét erősíteni fogja. A Műegyetemen kedvezőek a feltételek komplex, koncentrált szellemi és technikai erőforrást igénylő problémák kutatására. Nemzetközileg is kiváló doktori iskolák, szellemi műhelyek működnek, melyekben nemzetközi együttműködésbe betagozódott kutatások folynak. A kutatóegyetem a tudásközpontokon túl innovációs szervezetet is létrehoz. Az innovációs és a felsőoktatási törvény olyan szabályozást erősített, amelyben az egyetem önállóbban gazdálkodhat vagyonával és szellemi tulajdonával. A tudástranszfer
BME IFT
55
hálózatokba kapcsolódáshoz a korábbinál jobbak a feltételek. A BME a tervezési időszakban aktívan részt kíván venni az egyetemek és a vállalkozások közötti K+F+I együttműködésekben. Az egyetemek közötti kooperáció az elmúlt években erősödött, ebben szerepet játszott a Bologna-folyamatra való átállás miatti együttműködés is. A gazdaságfejlesztési programokhoz való eredményesebb kapcsolódás érdekében jött létre a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Közép-európai Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szent István Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia nyitott hálózata. Ez az együttműködés segítette a főváros tudásközpontú, innovatív arculatának kidolgozását. Ennek egyik fontos eleme a Budapest Fejlesztési Pólus. A pólus program lényege az, hogy a város a magas hozzáadott értékű innovációs tevékenységek révén gyorsítsa fejlődését. A főváros széles spektrumú és magas színvonalú felsőoktatási kínálattal, szellemi potenciállal rendelkező tudásközpont, „egyetemváros”. A tudásvárosi funkciók erősítése lehetővé teszi a Budapesten jelenlévő szellemi tőke hatékony felhasználását, versenyelőnnyé konvertálását. A Budapesti Fejlesztési Pólus Program kialakítása a tudásbázis szereplőinek együttműködésére épül. A fejlesztés célja a Pólus gazdasági elemeinek dinamizálása, az innováció orientált fejlesztések támogatása, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő humán-erőforrás fejlesztés, a gazdasági szereplők közötti kooperáció erősítése. A Budapest Fejlesztési Pólus Program a helyi, innovatív vállalatok és szakmai szervezetek, kutató-fejlesztő bázisok, és oktatási-képzési intézmények alkotó együttműködését ösztönzi egy olyan modellben, amely globálisan is piacképes termékek és szolgáltatások révén növeli a gazdaság hazai és nemzetközi versenyképességét. A tudásalapú gazdaságfejlesztési programok a már helyben lévő K+F+I potenciál közötti kooperáció erősítésével dinamizálják a fővárosi agglomeráció gazdasági fejlődését: a technológiai előretekintésre, kutatás-fejlesztésre, a magas hozzáadott-értékű, tudás-intenzív termelésre, az üzleti szolgáltatásokra és a szereplők közötti kohézió erősítésére koncentrálnak. A Budapesti Fejlesztési Pólus Program a Közép-magyarországi Regionális Operatív Programnak is fontos eleme. A BME a budapesti pólus projektek kialakításának aktív szereplője, részt kíván venni valamennyiben (Medipólus, Ökopólus, ITT, utóbbinak a BME vezető intézménye). A Műegyetem tervezési időszakban nagy szerepet szán a K+F+I tartalmú hálózati együttműködéseknek, az un. innovációs klasztereknek. A cél ezzel a hatékony információáramlás, az intézmények közötti munkamegosztás, együttműködés az erőforrások koncentrálásában. A tudás-alapú kapcsolatokon nyugvó hálózatosodás, a regionális erőforrásokon alapuló kooperáció javítja a térség versenyképességét.
2.8
Nemzetközi kapcsolatok
Az Egyetemi Tanács által elfogadott új BME stratégia kimondja, hogy Egyetemünk nemzetközi kapcsolatrendszere a BME egyik stratégiai tényezője. Így a nemzetközi tevékenység javítása és a kapcsolatrendszer karbantartása az Egyetem legfontosabb távlati céljait szolgálja. Az új egyetemi stratégiához igazodva az új nemzetközi stratégia legfontosabb sarokpontjai a következők: együttműködés az EU tagországok egyetemeivel, BME IFT
56
partnerség a világ (elsősorban Európa, USA és Ázsia) legjobb műszaki (és gazdaságtudományi) egyetemeivel, szoros kapcsolatok a szomszédos országok műszaki egyetemeivel, a magyarságpolitika szellemében is, új kapcsolatok létesítése a távol-keleti régió (Kína, Dél-Korea, Japán) egyetemeivel, a jelenlegi 150-et meghaladó együttműködési szerződésállomány felülvizsgálata. Prioritásnak tekintendő 30-40-es partnerkört kialakítani, a velük való kapcsolatot központilag menedzselni, a többit kari, tanszéki szinten folytatni, vagy felmondani.) egyetemünk többnyelvűségének erősítése, az oktatói és hallgatói mobilitás fokozása. rangos egyetemekről vendégprofesszorok meghívása kompakt kurzusok megtartására (angol vagy német nyelven), elsősorban a MSc programokban. A nemzetközi stratégiai megvalósításának elemei az alábbiak: A BME részvétele nemzetközi egyetemi, mérnökképzési szervezetekben. Jelenleg (2006 november) a következő szervezetek tagja a BME: - EUA/ European University Association (korábban CRE) - CESAEER /Conference of European Schools of Advanced Engineering Education and Research/ - 4xTU, a bécsi, prágai, pozsonyi műegyetemmel kötött stratégiai szövetség (Telč-i kezdeményezés) - Európai Műszaki Egyetemek Rektorainak Éves Konferenciája - SEFI /Société Européenne pour la Formation des Ingenieurs: Európai Mérnökképzési Egyesület/ - AUF /Agence Universitaire da la Francophonie: a franciául is oktató több mint 500 egyetemet tömörítő világszövetség - WITEC /Women in Technology/ - DEAN /Deans and European Academics Network/, - ACA /Academic Cooperation Association/ - OECD-IMHE /Organisation for Economic Co-operation and DevelopmentInstitutional Management in Higher Education/ - EU-ASEAN rektori konferenciák - EAIE /European Association for International Education/ - ENEN /European Nuclear Education Network/ Intézményi együttműködések: - Technical University of Vienna, Technical University of Graz, Ausztria - KUL Leuven, Belgium - Czech Technical University in Prague, Cseh Köztársaság - Technical University Denmark, Koppenhága, Dánia - Imperial College, London, Egyesült Királyság - Helsinki University of Technology, Finnország - INSA Rennes, INSA de Lyon, INSA de Strasbourg, ParisTech, ENSAM Franciaország - TU Delft, Hollandia - Technion Israel Institute of Technology, Haifa, Izrael - Indian Institute of Technology, Mumbay, India
BME IFT
57
-
University of Tokyo, Waseda University, Hokkaido University, Osaka University, Japán - Zhejiang University (Hangzou), Kínai Népköztársaság - Seoul National University, Chonbuk National University, Gwangju Institute of Science and Technology, Korea Advanced Institute of Science and Technology, Koreai Köztársaság - Cracow University of Technology, Lengyelország - University of Karlsruhe, Technical University of München, Nord-RheinWestfalen Technische Hochschule, Aachen, TU Berlin, TU Darmstadt, TU Dresden, Universität Dortmund, Németország - NTNU, Trondheim, Norvégia - Politechnico di Milano, Universitá di Bologna, Universitat degli Studi di Roma „La Sapienza”, Olaszország - St. Petersburg State University of Aerospace Instrumentation, Oroszország - Technical University of Cluj Napoca, Politehnica University of Timisoara, Románia - Technical University of Catalonia, Spanyolország - ETH Zürich, Svájc - Slovak University of Technology in Bratislava, TU Košice, Szlovákia - Istanbul Technical University, Törökország - Florida Tech., University of New Hampshire, Colorado State University, University of Virginia, University of Pittsburgh, St. Louis Washington University, Georgia Institute of Technology, USA (aláhúzott intézmény: hallgatói mobilitás, dőlt betűs intézmény: hallgatói mobilitás tervezete) Kiemelt mobilitási programok: Socrates/Erasmus: az Európai Unió oktatást támogató programja. Az Erasmus projekt a felsőoktatás európai dimenziójának kialakítását támogatja, melyet az EU és az EU tagállamok egyetemei, így a BME is, egyik legfontosabb oktatásfejlesztési feladatának tekint. (www.tpf.hu) Leonardo da Vinci az EU hosszú (minimum 14 hét) szakmai gyakorlatokat támogató programja. Az EU a program célját, a szakképzés fejlesztésének támogatását, pályázati rendszerben valósítja meg. Több pályázati típus létezik, így pl. mobilitási, kísérleti, nyelvi, hálózati projektek. Szervezetileg a program egy brüsszeli központi egységből, és nemzeti irodákból áll. A magyar Leonardo Nemzeti Iroda a TEMPUS Közalapítvány keretében működik (www.tpf.hu). A tevékenységeket részben felügyeli az OM, és egy Tanácsadó Bizottság segíti munkáját. IAESTE: The International Association for the Exchange of Students for Technical Experience, szakmai képzési program a Magyar Mérnökegyesülettel történő együttműködés. (www.iaeste.hu) CEEPUS-Közép-Európai Felsőoktatási Csereprogram: A csereprogram célja, hogy lehetővé tegye a résztvevő országok felsőoktatási intézménye számára oktatók fogadását, diákcseréket, nyelvi és szakmai kurzusokon, valamint nyári egyetemeken való közös részvételt. A CEEPUS egyezményben résztvevő országok: Ausztria, Bulgária, Bosznia-
BME IFT
58
Hercegovina, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia. A multilaterális megállapodás alapján 1995. január 1-jén vette kezdetét a programon belüli hallgató/oktatócsere, a csereprogramban a megalakulás óta vesz részt a BME. (wwwc.oead.ac.at/) ERASMUS MUNDUS: Az Európai Unió közös Kiválósági Masters kurzusok (MSc) létrehozására irányuló felsőoktatási együttműködési és mobilitási programja. A kurzusok létrehozására európai egyetemekből szerveződő konzorciumok pályázhatnak. Célja: az európai egyetemek nemzetközi kapcsolatainak támogatása, az európai felsőoktatás színvonalának növelése és az európai egyetemek és főiskolák vonzerejének növelése harmadik országokban. (www.tpf.hu) A nemzetközi hallgatói mobilitást elősegítő nemzetközi hálózati tagságok Az ATHENS Network (Advanced Technology Higher Education Network/SOCRATES). (célja évente kétszer 8 napos (2 kreditpont) kurzusok szervezése a ParisTech koordinálásával részt vevő 12 vezető európai műegyetem (Bécs, Budapest, Delft, Leuven, Lisszabon, Madrid, Milánó, München, Prága, Stockholm, Trondheim) hallgatói számára. T.I.M.E. Association (Top Industrial Managers for Europe) az Ecole Centrale de Paris alapította, jelenleg 46 tagú szervezet célja két diplomás képzések szervezése. Eddig 1700 hallgató végzett. A BME 2004-ben csatlakozott ehhez a programhoz. SEP (International Student Exchange Program) amerikai diákcsereprogram évi 10 hallgató kiutazását teszi lehetővé. International Network of Universities Ausztrál-és világméretű hálózat, ausztrál, kínai, japán, indonéz, európai és USA egyetemek között). Készülő EU-pályázatok útján hallgatói csere lehetséges. NEPTUNE (Network for Environmental Project in Technology, UNited in Europe) program környezeti mérnöki projektek (holland koordinálással) az Építő, Építész és Közlekedésmérnöki Kar részvételével) „Vulcanus” EU-japán szakmai gyakorlatok (www.eujapan.com/europe/vulcanus_japan.html). Hagyományos orosz nyelvű robottechnikai képzés a BME-n, melynek alapja a megújított magyar-orosz államközi kulturális-oktatási munkaterv. „Strasbourgi Klub ösztöndíjak”: 2005. tavaszától Egyetemünk is meghirdette a Strasbourgi Klub Forumhoz kapcsolódó ösztöndíj-lehetőségeket: Az Európai Unió 2004-es évi kibővülését üdvözlendő Strasbourg város önkormányzata 2003-ban életre hívta a frissen csatlakozott fővárosok (ill. főbb megyeszékhelyek) és Strasbourg közötti kapcsolatrendszerek támogatására a „Strasbourgi Klub” nevű fórumot. A 35 várost tömörítő Klub egyik kiemelt feladatának tekinti a hallgatói mobilitást. „n+i” (national/international mobilitási program,) A BME a nemzetközi stratégia megalapozása érdekében megfelelő rendszerességgel felméri a hallgatói és oktatói tapasztalatokat és igényeket, és ezeket elemezve alakítja ki az oktatói és hallgatói mobilitás fokozása érdekében teendő feladatait. A BME a nemzetközi stratégia aktualizálásában továbbra is körültekintően jár el. Nemzetközi kapcsolatokban továbbra is az egyetemi szintű és kezelésű kapcsolatrendszer fenntartása indokolt a több évtizedes hagyományok, a kiemelt szintű protokolláris elvárások
BME IFT
59
(többek között a támogatók: nagykövetségek, külföldi alapítványok érdekeltségeire tekintettel) és a multidiszciplináris együttműködések szerződéses kezelése miatt.
2.9
A BME szervezete és menedzsment stratégiája
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi költségvetési szerv. Az Egyetemi szervezeti egységek tipusai: • oktatási, tudományos kutatási (művészeti) és innovációs feladatokat végző, oktatás és kutatás irányítását segítő és törzskari, • oktatást és kutatást szolgáltatásaikkal közvetlenül támogató, • oktatást és kutatást bevételeikkel közvetetten támogató, továbbá • oktatást és kutatást rendszerfenntartó és rendszerellátó szolgáltatásokkal segítő Az oktatási, tudományos kutatási feladatokat végző szervezeti egységek: karok (1) A kar egy vagy több képzési területen, tudományterületen, művészeti ágban több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és kutatási, illetve alkotó művészeti tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység. Hallgatói jogviszonnyal járó képzés kizárólag karon szervezhető. A kart dékán vezeti. (2) Az Egyetemen működő karok az alapítás sorrendjében: • Építőmérnöki Kar • Gépészmérnöki Kar • Építészmérnöki Kar • Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar • Villamosmérnöki és Informatikai Kar • Közlekedésmérnöki Kar • Természettudományi Kar • Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (3) A karok és csak a karok intézetekre, tanszékekre, dékáni hivatalra, valamint egyéb szervezeti egységekre tagozódhatnak. (4) A tanszék az a szervezeti egység, amely a kar által gondozott tudományágak és képzési ágak által meghatározott szakterületeken ellátja - legalább egy tantárggyal összefüggésben - az oktatás, a kutatás és az oktatásszervezés feladatait. A tanszéket tanszékvezető vezeti. Tanszék akkor működhet, jöhet létre, illetve bármely szervezeti átalakulás csak akkor eredményezhet tanszéket, ha a tanszéken, mint a munkavégzés helyén az oktatói-kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak számított létszáma legalább 10 fő, amelyből a doktori (mester) fokozattal rendelkezők számított létszáma legalább 5 fő. E létszámon belül legalább egy fő teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanár. (5) Az intézet több tanszék tevékenységét összefogó szervezeti egység. Az intézetet intézetigazgató vezeti. (6) A karokon a vezetői megbízással rendelkezők aránya nem lépheti túl az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak heti munkaidejének a heti teljes munkaidővel történő elosztásával számított létszáma 15%-át.
BME IFT
60
Az oktatást és tudományos kutatást közvetlenül (szolgáltatásaikkal) támogató szervezetek • A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK) az egyetemi és országos könyvtári és információbiztosítási feladatokért felelős szervezeti egység. • A Központi Tanulmányi Hivatal (KTH) az alapképzésben és a mesterképzésben részt vevő hallgatókkal kapcsolatos tanulmányi ügyviteli ügyekért felelős szervezeti egység. • A Diákközpont (DIK) a hallgatók részére biztosított támogatási és tanácsadási ügyekért, továbbá a kulturális feladatokért felelős szervezeti egység. Az oktatást és tudományos kutatást rendszerfenntartó és rendszerellátó szolgáltatásokkal segítő szervezet A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (GMF) az Egyetem oktatást és tudományos kutatást rendszerfenntartó és rendszerellátó szolgáltatásokkal segítő szervezeti egysége.
BME IFT
61
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezeti és működési rendjét a BME Szenátusa által 2006.junius 26-i ülésen elfogadott BME Szervezeti Felépítés és Működési Rend szabályozza. Az Egyetem magasabb vezetői: ● a rektor, ● a rektorhelyettesek ● a dékánok ● a gazdasági és műszaki főigazgató,a főtitkár, ● az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár főigazgatója és helyettese Az Egyetemen önállóan gazdálkodó szervezeti egység vezetői, vezetőhelyettesi, az önállóan gazdálkodó szervezeti egységen belüli szervezeti egység vezetői és vezetőhelyettesi vezetői megbízás adható. A felsőoktatási intézmények az elmúlt években olyan gyökeres változásokon mentek keresztül ami átalakította mind a vezetők, mind az intézményekben oktatók szerepkörét, feladatait, munkakörülményeit. A megváltozott külső feltételrendszer következtében a hagyományos akadémiai-szakmai-tudományos irányítás mellett a „menedzser szemléletű” gazdasági, adminisztrációs vezetői funkciók jelentősége is megnövekedett. A különböző felkészültséget, képességeket igénylő vezetői feladatatok egy részét - a felsőoktatás jellegzetességei következtében - egyszemélyben kell ellátnia az intézmény irányítóinak. Ahhoz, hogy a felmerülő problémákra, megoldandó feladatokra megfelelő válaszokat adjunk, a külső környezet és a menedzsment dinamikus kölcsönhatására a piaci folyamatokhoz értő, a jogszabályi környezetet ismerő, azokhoz rugalmasabban alkalmazkodó vezetésre van szükség. 2.9.1
Az intézmény demokratikus testületei
Szenátus Az Egyetem stratégiai döntéshozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete a Szenátus. A Szenátus létszáma intézményünkben legfeljebb 33 fő. A Szenátus elnöke a rektor, aki a Szenátusnak hivatalból tagja. A Szenátus 16 oktató-kutató tagját a karok választják. Az oktatók és kutatók képviselőjének megválasztása karonként történik, a választás megszervezéséért és lebonyolításáért a kar dékánja felel. A Szenátusnak 3 nem oktató-kutató közalkalmazott képviselője van. A nem oktató-kutató dolgozókat képviselők választását a Közalkalmazotti Tanács szervezi és bonyolítja le. A Szenátus 2 tagját az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezetek közösen delegálják. A szakszervezetek saját hatáskörükben gondoskodnak a tagok delegálásáról. A Szenátus 11 hallgató tagját a hallgatói önkormányzat delegálja. A Szenátus ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a rektorhelyetteseket, a Gazdasági Tanács elnökét, a gazdasági és műszaki főigazgatót, a Közalkalmazotti Tanács elnökét, a főtitkárt, mint a Szenátus titkárát a dékánokat (ha nem választott tagok).
BME IFT
Rektori Tanács: A Rektori Tanács feladata elsősorban a Szenátus elé kerülő előterjesztések véleményezése, valamint az Egyetem vezetésével járó operatív feladatok végrehajtásának előkészítése és megtárgyalása. A Rektori Tanács tagjai: a rektor és helyettesei, a dékánok, a gazdasági műszaki főigazgató, a főtitkár, a Hallgatói Önkormányzat és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, a Közalkalmazotti Tanács elnöke. A Szenátus bizottságai: Oktatási Bizottság, Tudományos Bizottság, Gazdasági Bizottság Egyetemi Kitüntetési Bizottság Ellenőrzési Bizottság Etikai Bizottság Hallgatói Önkormányzat A Hallgatói Önkormányzat az Egyetemi Önkormányzat részeként működik kari tagozódással és egyetemi szintű képviselettel, melybe mind a nyolc kar hallgatói képviselete két-két képviselőt delegál. A Hallgatói Önkormányzatnak tagja minden beiratkozott hallgató, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. A Hallgatói Önkormányzat tisztségviselőit a hallgatók választják meg, ennek során minden hallgató választó és választható. A Hallgatói Önkormányzat legfőbb döntéshozó szerve az Egyetemi Hallgatói Képviselet. A Hallgatói Önkormányzat feladatai: • segíti az egyetemi autonómia kialakítását és gyakorlását, az oktatás színvonalának emelését, az oktatói és hallgatói tanszabadság megvalósítását, az oktatók és hallgatók közötti kollegiális viszony kialakítását és fenntartását, az egyetemi közélet élénkítését; • felkészít a közéleti szerepvállalásra, kialakítva az ehhez szükséges igényeket, készségeket; • támogatja az egyetem hallgatóinak szakmai, tudományos, sport és egyéb közösségi tevékenységét; • ellátja az egyetem hallgatóinak érdekképviseletét, érdekvédelmét, • gyakorolja a törvényekben, és más, jogszabályokban, valamint egyetemi és kari szabályzatokban, továbbá egyetemi és kari tanácsi határozatokban ráruházott, a hallgatói jogviszonyból származó kollektív döntési, egyetértési, javaslattételi és ellenőrzési, véleményezési jogokat; • támogatja az egyetem által nyújtott, a hallgatókat az értelmiségi létre felkészítő szolgáltatásokat; • megszervezi saját szervezetét és működését, testületeinek, tisztségviselőinek választását, biztosítja működésük feltételeit, elkészíti szabályzatait; • végzi a hallgatók egyetemi ügyeivel kapcsolatos ráháruló feladatokat, részt vesz a hallgatók ösztöndíj- és támogatási ügyeinek intézésében; • pályázatokat ír ki az egyetemi hallgatói szervezetek, öntevékeny csoportok támogatására;
63
• •
• •
folyamatosan tájékoztatja az egyetem hallgatóit és oktatóit saját tevékenységéről, az egyetem és a karok életéről, a hallgatókat-oktatókat érintő eseményekről; állandó kapcsolatot tart az ország hallgatói önkormányzataival, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával és más bel- és külföldi hallgatói szervezetekkel, testületekkel; részt vesz a kollégiumok vezetésében; elősegíti az oktatói munka hallgatói véleményezését.
BME Közalkalmazotti Tanács: A BME Közalkalmazotti Tanácsa a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (1993 évi XXXIII. törvény, 14. §) alapján alakult és a dolgozók nagyobb csoportjait érintő kérdésekben alakítja ki véleményét. A Közalkalmazotti Tanács üléseit szükség szerint tartja. A tanács üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Minden esetben össze kell hívni a tanácsot, ha azt valamely tagja vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri. Érdekképviseleti szervezetek: Intézményünkben két szakszervezet tevékenykedik. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete. Mindkét érdekvédelmi szervezet képviselője részt vesz a Szenátus munkájában. A Műegyetemi Esélyegyenlőségi Bizottság tagjai közé is meghívást kapott egy – egy képviselőjük A menedzsmentet segítő szervezetek Gazdasági Tanács: Az Egyetem menedzsmentjének munkáját segítő szervezetek között a fent felsorolt bizottságok mellett, elsősorban meg kell említeni az új Felsőoktatási Törvény, többször módosított előírásai alapján megalakult Gazdasági Tanács szerepét. A Gazdasági Tanács az Egyetem stratégiai, gazdasági, gazdálkodási ügyekben eljáró véleményező, a stratégiai döntések előkészítésében részt vevő és a döntések végrehajtásának ellenőrzésében közreműködő testülete, mely figyelemmel kíséri az Egyetem gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítését. A tanács munkájában az Egyetem delegáltjai mellett a gazdasági élet kiemelkedő jelentőségű vállalatainak vezetői vesznek részt. A menedzsment munkáját segítő, nem állandó bizottságok, egyéb szervezetek: Egyetemünkön hagyomány, hogy egy – egy különösen fontos kérdés részletes elemzése, átgondolt megoldási javaslatok összeállítása érdekében ad-hoc bizottságok alakulnak. A közelmúltban, illetve napjainkban a következő területeken működtek ilyenek: • Bizottság a BME szervezeti és működési párhuzamosságainak feltárására • BME Esélyegyenlőségi Bizottság • BME Gazdálkodását Vizsgáló Bizottság • Egyetemtörténeti és Hagyományőrző Bizottság • Stratégiai Bizottság • Minőségbiztosítási Bizottság • Működésfejlesztési Bizottság
64
Professzorok Páholya: Az egyetemek rangját - a világon mindenhol - egyetemi tanárai adják meg, véleményük az Egyetem tradícióinak, minőségének megőrzése és fejlesztése során nélkülözhetetlen. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetésének elemi érdeke, hogy professzorainak tanácsát, segítését kikérje minden olyan ügyben, amely a BME fejlődése szempontjából meghatározó. E gondolatok jegyében hívta életre Dr. Molnár Károly rektor a Professzorok Páholyát. Rektori Tanácsadó Testület: Az Egyetemen a társadalmi-gazdasági szféra képviselőiből és külső szakemberekből a rektor tanácsadó testületeként Rektori Tanácsadó Testület működik. Tagjait a rektor kéri fel. 2.9.2
Intézményi beiskolázási stratégia hazai és külföldi hallgatók vonatkozásában.
A BME beiskolázási stratégiája – hazai hallgatók: esetében Egyetemünk képzéseinek kialakításánál figyelembe vesszük a munkaerő-piac igényeit, ugyanakkor törekszünk arra, hogy a középiskolai tanulók számára folyamatos tájékoztatást adjunk képzéseinkről. Alapképzéseinkről rövid összefoglaló tájékoztató anyagok elkészítésével segítjük az egyetemi továbbtanulás előtt álló középiskolásokat abban, hogy jelentkezés előtt minél több ismerettel rendelkezzenek. Leendő hallgatóinknak több csatornán keresztül is lehetőséget biztosítunk egyetemünk megismerésére: A Felvételi Kalauz BME szerkesztésében a továbbtanulás előtt álló középiskolások számára készített tájékoztató füzet. Ezen kiadványban információkat találhat a felvételizni szándékozó az egyetem múltjáról és jelenéről, a felvételiről, a képzési formákról és szintekről, a Karok oktatási tevékenységéről, a fizetendő térítésekről, és juttatásokról, jogokról és kötelezettségekről. Beiskolázási tevékenységünket segíti a több évtizedes hagyományokkal bíró Nyílt Nap elnevezésű, középiskolások számára szervezett, egész napos rendezvényen mindenkit szeretettel várunk, akik műszaki- természet- vagy gazdaságtudományi ágon szeretnék folytatni tanulmányaikat. Várjuk azokat is, akik még nem döntöttek, remélve rendezvényünkkel segíteni tudunk választásukban. A központi épület valamennyi előadótermében tartandó rendezvényt bemutató előadások, kari tájékoztatók, technikai érdekességek kiállítása és egyéb programok is színesítik. Egyetemünk honlapján folyamatosan helyezünk el felvételivel kapcsolatos információkat. Elérhetőségeink feltüntetésével konkrét kérdések megválaszolására is lehetőséget adunk képzéseink, valamint a felvételi eljárás iránt érdeklődők számára. A Csatlakozó című kiadvány a már felvételt nyert első éves hallgatóknak segít eligazodni az egyetemi életben. Az Egyetem beiskolázási stratégiájának javítása érdekében összegyűjtjük a felvételizők véleményét, javaslatát, továbbá megismerjük a felvett hallgatók felvételivel kapcsolatos tapasztalatait, amely tevékenység során folyamatosan növelni kívánjuk a felvételihez kapcsolódó kérdőívek és megkérdezettek számát. A BME beiskolázási stratégiája - külföldi hallgatók esetében A külföldi hallgatók képzése több évtizedes hagyományokkal bír egyetemünkön, a magyar nyelvű képzésbe fogadott ösztöndíjas hallgatók száma a 80-as évek közepétől fokozatosan csökkent, s ezzel párhuzamosan nőtt az angol nyelvű térítéses képzésre beiratkozók száma. Az angol nyelvű képzés ugyanakkor a 80-as évek végétől lehetőséget,
65
hátteret teremtett a hallgatói mobilitás, a csere programok elindulására, a tengerentúli, és az európai cserehallgatók fogadására, ill. a magyar hallgatók partner egyetemeknél töltött szemesztereire. Az angol nyelvű oktatás volt a többlépcsős képzés próba területe is, hiszen közel húsz éve adunk ki B.Sc, és M.Sc okleveleket, és a jelen, 2006/07-es tanévben válik párhuzamossá, azonossá a magyar és az angol nyelvű képzés karainkon. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a külföldi oklevélért tanulók, és a cserehallgatók mellett a magyar hallgatók is intézményesen részt vegyenek, bekapcsolódhassanak az angol nyelvű képzésbe, s olyan tervek is vannak, hogy egyes, majd egyre több M.Sc kurzus csak angol nyelven fog majd elindulni. Jelenleg éves szinten átlagban 600 körüli külföldi hallgató tanul az angol nyelvű képzésben, 70-75%-uk az oklevélhez vezető, B.Sc, M.Sc képzésekben, a többi pedig a csere, részképzéses programokban vesz részt. Előbbiek zömmel tandíjas, utóbbiak nagy részben tandíjmentes formában tanulnak, azonban e csoportban is van tandíjbevétel, a kétoldalú programok keretében érkezőknél, egyéni beiratkozóknál. Célunk az angol nyelvű képzésben térítéses formában tanulók számának további növelése, ami a tandíj bevételen túl több lehetőséget teremt a különböző szinteken, és karokon folyó képzések beindulására, és a csere, valamint a magyar hallgatók csatlakozására. Ezen belül jellemző csoportok: Kezdő, undergaduate hallgatók, akik számos országból, eltérő oktatási és kultúrkörökből érkeznek, komoly munkát jelent nyelvi és alaptárgyi szintre hozásuk – pre-engineering kurzus -. A nemzetközi versenyhelyzet azonban igen erős, és úgy gondoljuk, hogy ezen hallgatókra szükségünk van, bár nagy fluktuációt mutatnak első szemesztereik során. Transzfer hallgatók, akik más egyetemen, főiskolán szereztek oklevelet, vagy teljesítettek féléveket, az ő fogadásuk a felsőbb éveken kiegészíti, feltölti kurzusainkat. Csere vagy részképzéses hallgatók, akik elsősorban két vagy többoldalú megállapodások keretében érkeznek, és ellentételezésként magyar hallgatók mehetnek ki a partner intézményekhez, vagy tandíj bevétel keletkezik révükön. További lehetőséget jelenthetnek a kétoldalú megállapodások olyan egyetemi partnerekkel, akik kétéves alapképzés után küldik ide hallgatóikat, akik itt kapnak oklevelet, vagy a nálunk elvégzett két év után mennek ki a társ egyetemre, az ottani oklevelet megszerezni külföldi hallgatóink, ami vonz erőt is jelenthet. Ez azonban jelentős tantervi, és tananyag egyeztetést igényel. Graduális hallgatók, M.Sc kurzusainkra, külső intézményben vagy nálunk B.Sc oklevelet szerzettek fogadása, nem ritkán átvezető előkészítő kurzusok után. Itt nehézséget jelent M.Sc kurzusaink hossza, 1,5 -2 év, ami a nemzetközi piacon kevéssé versenyképes. Ide tartoznak a már beindult, és perspektivikus Erasmus Mundus M.Sc. programok is. PhD hallgatók, akik egyénileg, vagy szponzor révén érkeznek egyéni doktori tanulmányokra, a megfelelő doktori iskolákkal történő előzetes egyeztetéseket követően, költségvetés alapján, tandíjat fizetve. A magyar nyelvű képzésben való fogadás is további lehetőségeket jelent, a hagyományos külföldi ösztöndíjasok, és határon túli magyarok fogadása mellett igény és érdeklődés van külföldieknek magyar előkészítőt követő magyar nyelvű képzésére is tandíj fizetése mellett. 2.9.3
Szabályzatalkotó tevékenység
Az Egyetem a jogszabályok és az Alapító Okirat előírásai szerint a BME Szervezeti Felépítés és Működési Rendben rendelkezik szervezete és működése legfontosabb kérdéseiről. A BME Szervezeti Felépítés és Működési Rendben minden olyan kérdés 66
szabályozható, amelyről jogszabályban vagy jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem rendelkeznek Az egyetemi szabályzatok szintjei: • BME Szervezeti Felépítés és Működési Rend és mellékletét képező szabályzatok; • szenátusi határozat • szabályzatot alkotó határozat, • egyedi határozat; • kari tanácsi határozat • szabályzatot alkotó határozat • egyedi határozat; • BME Szervezeti Felépítés és Működési Rendben felhatalmazott testületek határozatai; • magasabb vezetői utasítás; • vezetői utasítás. Az egyetemi irányítás és vezetés más eszközei: • magasabb vezetők, vezetők által kiadott körlevelek, tájékoztatók, • a hallgatói önkormányzat és a Közalkalmazotti Tanács elnöke által kiadott körlevelek, tájékoztatók. E felsorolásnak megfelelően, alacsonyabb szintű jogi vagy más eszköz nem lehet ellentétes magasabb szintű jogi és más eszközzel. A szabályzatok gondozásáért az adott területet felügyelő, irányító szervezeti egységek és testületek a felelősek. A szenátusi, illetve a rektori tanácsi határozatok nyilvántartásáról és közzétételéről, valamint a rektori utasítások és körlevelek nyilvántartásáról és közzétételéről az az önállóan gazdálkodó szervezeti egység gondoskodik, amelyiket a felsorolt jogi, vagy más eszközben megjelöltek. A kari tanácsi határozatok, a dékáni utasítások és körlevelek nyilvántartásáról és közzétételéről a kari dékáni hivatal gondoskodik. A további magasabb vezetői és vezetői utasítások nyilvántartása és közzététele a kibocsátó szervezeti egység vezetőjének feladat- és hatáskörébe tartozik. Az egyetemi szabályozás tartalmi követelményei: BME Szervezeti Felépítés és Működési Rendet, más szabályzatot akkor kell alkotni, határozatot akkor kell hozni, valamint utasítást, más egyetemi igazgatási eszközt akkor kell kiadni, ha jogszabályváltozás, vagy egyéb körülmények miatt a szabályozandó viszonyok megváltoznak, és hiányzik a szabályozás, vagy az nem megfelelő és módosítást igényel. A szabályzatok módosítását - így különösen az önállóan gazdálkodó szervezeti egységen belüli szervezeti egységet érintő módosítást az önállóan gazdálkodó szervezeti egység BME Szervezeti Felépítés és Működési Rend módosításának részeként, - egységes szerkezetbe foglalva kell a Szenátus elé terjeszteni. A szabályozás előtt meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. A szabályozás nem lehet párhuzamos vagy indokolatlanul többszintű. A határozatokat, az utasításokat, a körleveleket és tájékoztatókat röviden, egyértelműen és közérthetően kell megszövegezni. A határozatokat úgy kell megfogalmazni, hogy tartalmukat az előterjesztés és a jegyzőkönyv nélkül is lehessen érteni, értelmezni. A BME Szervezeti Felépítés és Működési Rendben és a mellékleteként kiadott szabályzatokban meghatározott testületeket, szervezeti egységeket, társadalmi 67
szervezeteket és érdekképviseleti szerveket az ott meghatározott esetekben és módon be kell vonni a szabályozásba. A szabályzatok bevezető rendelkezéseiben utalni kell azokra a jogszabályi, illetve egyetemi rendelkezésekre, amelyek felhatalmazása alapján sor kerül a szabályzat kiadására. Ha a Szenátus vagy a kari tanács valamely más szervvel egyetértésben alkot szabályzatot, arra a bevezető részben utalni kell. A szabályozás hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a szabályozás alkalmazására való felkészülésre. A szabályozás a közzétételt megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget. Az egyetemi szabályozásokat évente felül kell vizsgálni, és szükség esetén gondoskodni kell új határozat, utasítás meghozataláról, illetve a korábbiak hatályon kívül helyezéséről vagy módosításáról. A szabályozás felülvizsgálata a szabályozást gondozó szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozik. A K+F+I tevékenység ösztönzése irányában ható, az eredményesség javításhoz szükséges legfontosabb lépéseket, eszközöket és módszereket az Egyetem készülő kutatásfejlesztési és innovációs stratégiája rögzíti részletesen. A szabályozás közzététele, a hozzáférhetőség lehetővé tétele A Szenátus és a kari tanácsok jegyzőkönyveit, a BME Szervezeti Felépítés és Működési Rendben és mellékleteiben említett testületek és bizottságok emlékeztetőit, a rektori utasításokat, körleveleket, továbbá az egész Egyetemre vonatkozó magasabb vezetői, vezetői utasításokat, körleveleket a felelős szervezeti egység honlapján nyilvánosságra kell hozni, valamint az Egyetem központi honlapján elérhetőségüket meg kell adni. 2.9.4
Az intézményi PR tevékenység
Az elmúlt években készült, az egyetemi stratégiát, illetve fejlesztési terveket előkészítő anyagok mindegyike hangsúlyozza az összehangolt, tervszerű PR tevékenység szükségességét. Mindez hozzájárul, hogy megőrizzük súlyunkat a hazai és a nemzetközi oktatási – kutatási térben. Az egyetem előtt álló kihívások, a felsőoktatásban kialakult versenyhelyzet, a gazdasági szféra igényeinek mind erőteljesebb hatása a képzés tartalmára, a finanszírozás változása, stb. felértékeli a PR tevékenységet, ezért az egyetem valamennyi szervezeti egységének a maga tevékenységi területén folytatni kell a „saját felhasználóival” való kommunikációt. Az egyetem minden egyes szervezeti egysége által végzett PR tevékenység átfogó áttekintése, értékelése az IFT tervezési időszakának a feladata. Az eddigi főbb tevékenységi területekre, illetve célcsoportokra az alábbiak jellemzőek: • Leendő, jelenlegi, volt hallgatók irányában történő kommunikáció • Külföldi hallgatók irányába történő kommunikáció • • Szakmai felhasználók irányába történő kommunikáció tanszéki, kari keretek között • Gazdasági szféra általában, szakmai szervezetek általában, társintézmények és akadémiai szféra, államigazgatási, felügyeleti, önkormányzati kapcsolatok, sajtó a PR Iroda szervezésében, együttműködve a kapcsolódó szervezeti egységgel
68
PR tevékenység az intézmény minden szintjén folyik. Minden kar, tanszék, szervezeti egység végez olyan tevékenységet, melyben PR eszközöket vesznek igénybe, illetve melyekkel befolyásolják az intézményről kialakult képet, imázst. A BME rendszeres felméréseket készít az Állásbörzék alkalmával a munkaadók véleményéről a végzettek tudásával kapcsolatban, és követi a végzettek munkaerőpiacon való elhelyezkedését, fizetési besorolását is, összehasonlítva más pályakezdőkével. A felmérésben résztvevők számának növelése – a kapott eredmények pontossága és jobb elemezhetősége miatt – az Egyetem illetékes szervezeti egységeinek fontos feladat.
2.10 Minőségfejlesztési program, a minőségirányítási rendszer kialakítása 2.10.1 A BME minőségbiztosítási rendszer kiépítésének célja A BME oktatásából sohasem hiányzott a minőségre való törekvés. Az igényes, képzett oktatók, a szigorú felvételivel kiválasztott, jó felkészültségű hallgatók lehetővé tették, hogy a Műegyetem, alapítása óta képzéseinek színvonalát Európa legjobb egyetemeihez méri. Minőségi oktatásunkat igazolja a volt hallgatók és oktatók között lévő világhírű szakemberek sokasága. A 90-es években a felsőoktatás tömegessé válása új kihívások elé állította az intézményeket, így a BME-t is. A hallgatói létszám számszerű növekedése nem járt együtt a felsőoktatás minőségének növekedésével, amely már a hagyományos módon nem is korrigálható. Figyelembe véve a felsőfokú képzésben részt vevők létszámának, a hallgatói elvárásoknak növekedését, az európai integrációt, az oktatási piac létrejöttét, új módszereket kell alkalmaznunk a minőségi felsőoktatás helyreállításához és folyamatos jobbításához. 2.10.2 A Minőségbiztosítási rendszer kiépítésének törvényi háttere A felsőoktatás változását követve a kormányzati oktatáspolitika alapvető célkitűzései között szerepel a minőségfejlesztés. Ennek érdekében a 2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról előírja minden felsőoktatási intézmény számára: 20. § (4) A felsőoktatási intézményben minőségbiztosítási rendszert kell működtetni. 21. § (6) A felsőoktatási intézmény minőségfejlesztési programot készít. A minőségügyi rendszerek kiépítése a 90-es évek végétől kezdődött a magyar felsőoktatási intézményekben. Az elsőként rendszerépítő, főként műszaki felsőoktatási intézmények az ISO 9000-es szabvány követelményeit követték. Később a felsőoktatás intézményi minőségbiztosítás alapjává egy ágazati modell vált, amely a minőségbiztosítást a felsőoktatás és az adott intézmény sajátosságainak, adottságainak figyelembevételével valósítja meg . Az ágazati modell elkerüli az uniformizálást és a bevezetés ütemezésénél is alkalmazkodik intézmény szervezeti kultúrájához. A modell, amelyet a BME-en is alkalmazunk a TQM (Total Quality Management) minőségügyi rendszer koncepciójával mutat hasonlóságot. Fontos része a rendszerünknek az oktatói-kutatói követelményrendszer alapján végzett rendszeres oktatói-kutatói egyéni teljesítményértékelés, valamint az OHV, az oktatók hallgatói véleményezésének kiépített és működtetett rendszere. 69
2.10.3 A BME Minőségpolitikai Nyilatkozata A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem célja, hogy európai beágyazottságú elit egyetem, a magyar felsőoktatás élvonalához tartozó kutató egyetem, az innováció vezető hazai felsőoktatási intézménye legyen, amivel garantálja a műegyetemi diploma értékét, presztízsét a világban. Ennek érdekében az Egyetem vezetése „minőségi kultúrát” valósít meg. Elkötelezi magát a teljes körű minőségirányítás megvalósítása mellett, létrehozza minőségbiztosítási rendszerét a vezetés és végrehajtás minden szintjén, a minőségügyi folyamatokat rendszeresen átvizsgálja, fejleszti. Minden munkatársától elvárja a kiválóság iránti igényt. 2.10.4 A BME minőségügyének keretrendszere A BME minőségügyi keretrendszer az egyetemi képzés sajátosságaihoz igazított TQM (Teljes Körű Minőségmenedzsment). A TQM egy irányítási, vezetési filozófia, amely támogatja és elősegíti a folyamatos fejlődést. A TQM nem cél, hanem egy folyamatos jobbítása az intézményi működésnek. Az Egyetem minőségbiztosítási rendszere az alábbi elveken alapul: • Partnerközpontú működés (partnercsoportok: hallgatók: leendők és jelenlegiek, fiatal diplomások, munkáltatók, vezető kutatók és oktatók, egyetemi dolgozók, felsőoktatás irányítói, testületei, államigazgatás, fenntartó szerv, Magyarországon tevékenykedő egyéb tudományos és felsőoktatási intézmények, külföldi egyetemek és intézmények) • A folyamatok folyamatos javítása • Teljes elkötelezettség A minőségügyi rendszerek kiépítésük után keretet biztosítanak a minőségfejlesztési program megvalósításához, követéséhez, ellenőrzéséhez. Az intézmény minőségfejlesztési programja összefoglalja a minőségi célokat, az intézményen belüli műveletek, tevékenységek és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelését. A célok megvalósítása az intézmény és a partnerek igényeinek mind teljesebb kielégítéséhez és a partnerek elégedettségének növekedéséhez vezet. Az intézmény konkrét minőségi célrendszere a vállalat küldetéséből vezethető le, annak egy adott időszakra való értelmezése. Minőségügyi Szabályzat összefoglalja a BME minőségügyi rendszerének céljait és tevékenységét. Meghatározza a BME minőségügyi szervezetét egyetemi-kari-tanszéki szinten. Definiálja az egyes szinteken lévő minőségügyi szervezetek összetételét és feladatát, illetve a minőségügyi felelősök feladatait. Leírja az önértékelés eljárásrendjét, területeit (tanszékek, tanulmányi osztály, szolgáltató részlegek), gyakoriságát, módszereit, a szükséges résztvevőket és erőforrásokat. Dokumentumokat és feljegyzéseket rendel el. 2.10.5 Folyamatban levő és tervezett minőségfejlesztési projektek: A BME minőségfejlesztési projektjei az ET 2005. április 25-i ülésén elfogadott stratégiai célkitűzések és a BME Stratégiai Térkép-ben foglaltak alapján az alábbiak: 1. Az oktatás és kutatás kitüntetett céljait – MSc képzés, doktori iskolák - támogató szervezeti és működési modell kialakítása.
70
2. Szabályalkotás, amely lehetővé teszi a magas szintű oktatás és kutatás minőségének biztosítását, az ügyfélközpontúság kultúrájának kialakítását és támogatását. A Minőségügyi Szabályzat elkészítése. 3. Mutatószámok kialakítása, amellyel a BME szervezeteinek működése mérhető. Célunk, kezelhető mennyiségű, informatív mutatószámok bevezetése, amelyek segítségével az egyetem folyamatai hosszú időn keresztül mérhetők és értékelhetők.. 4. Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése: A BME kiemelten törekszik a legnagyobb presztizzsel rendelkező szakmai szervezetekkel való kapcsolattartásra. 5. Oktatói-kutatói munkakörben foglalkoztatottak korösszetételének megváltoztatása: 2015-re az átlagéletkor ne haladja meg az 50 évet. A BME karonként dolgoz ki cselekvési tervet. 6.
Oktatás-kutatás céljait szolgáló infrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése.
7. Az Egyetem által preferált képzési formáknak a legjobb európai egyetemek hasonló képzési szintjeivel azonos szinten történő megvalósítása. 8. 2010-re a külső forrásból finanszírozott doktorandusz létszám érje el az államilag támogatott doktorandusz létszám kétszeresét. 9. Az alapképzés olyan szinten történő művelése, hogy a Műegyetem végzettek zöme képes legyen tanulmányait folytatni a világ bármely egyetemén. 10.
A Műegyetem és gazdaság szereplői kapcsolatának folyamatos erősítése.
11 A Műegyetem által művelt szakterületeken további kutatási és fejlesztési források elnyerése. 12. Oktatásszervezési szolgáltatások fejlesztése: elektronikus ügyintézés, tanulmányi tanácsadás, elhelyezkedés segítése. 13. A BME Fenntartható fejlődés stratégiai célkitűzések-ben foglaltak fokozatos megvalósítása.
2.11 A BME humánpolitikai stratégiája A BME évszázados történelme során mindig alkalmazkodott a kor társadalmi, gazdasági környezete által meghatározott kihívásokhoz. Az Európai Unióhoz való csatlakozás, a Bolognai folyamat bevezetése, az új felsőoktatási törvény, a hallgatók számának várható alakulása mind arra ösztönzi a menedzsmentet, hogy a változásokra gyorsan reagáló stratégiát dolgozzon ki. Az egyetemi humánpolitika feladata a jövőben több kell legyen, mint a funkcionális feladatok hatékony megoldása, az Egyetem különböző, az emberi erőforrást érintő akcióinak támogatása. Stratégiai szemlélettel, a vállalati humán menedzsmentben sikerrel alkalmazott módszerek adaptálásával kell hozzájárulnia, az intézményünk előtt álló feladatok megoldásához, tartós versenyképességünkhöz. A versenyképességnek gátja lehet a pénzügyi és gazdálkodási korlátok mellett a változások fogadására nem megfelelően felkészített, nem kellő összetételű, létszámú emberi erőforrás. Stratégiai fontosságú kérdés az egyéni teljesítmények értékelésének a szervezet céljaival való összehangolása. Az Egyetem humánpolitikával foglalkozó szervezetének figyelemmel kell kísérnie a környezeti hatásokat, a munkavállalók helyzetét, problémáit, a megfelelő következtetések 71
levonása után olyan folyamatokat, rendszereket kell kialakítani, működtetni és fejleszteni, amelyek alkalmasak a fenti célok elérésére. Az Egyetem viszonylag jó helyzetben van, ha az emberi erőforrás összetételét, minőségét tekintjük, de az emberi erőforrással foglalkozó szervezetek rendszere, működése és együttműködése esetében van fejlesztenivaló. A hagyományosan decentralizált és „parlamentáris” struktúrának rugalmasan kell reagálnia a körülmények változásaira, illetve meg kell találni azokat a szervezeti folyamatokat és struktúrákat, amelyek a támogatják a kívánatos rugalmasság elérését és a gyors és egységes reagálást nyújtó megoldásokat. A humán stratégia az Egyetem irányítási-vezetési folyamataihoz, a minőségirányítási rendszerhez kapcsolódóan az emberközpontú stratégiai vezetés megalapozását célozza. A humán stratégia az emberi erőforrás biztosítását és fejlesztését, minőségbiztosítását, a hatékony munkaerő- és bérgazdálkodást, az esélyegyenlőség kérdéskörét egyaránt magába foglalja. Intézményünk és a gazdasági élet kapcsolatának erősítése, a hallgatók képzésének sokszínűsége, gyakorlathoz közelebbivé tétele érdekében fontos feladatot jelent nagy tekintélyű, a gazdaság különböző területein sikereket arató szakemberek bevonása az oktatásba. Itt a részmunkaidős vagy meghívásos foglalkoztatás lehetőségeit kell bővíteni, valamint a megfelelő kinevezési rendszert, ami vonzó feltételeket jelent a magasan képzett gyakorló szakemberek számára. A stratégiai célok eléréséhez különösen lényeges a vezető oktatói kör minőségi összetételének fejlesztése. A humánpolitika egyik legfontosabb feladata az egyetemi tanárok utánpótlásának biztosítása és a minősített oktatók arányának további növelése. A feladat megoldásához az alábbi eszközökkel kívánunk élni: - A docensek segítése az egyetemi tanári feltételek teljesítése felé vezető úton. - Külön figyelmet fordítunk arra, hogy minél több docens habilitáljon. Ennek megfelelően fejlesztjük a 2006 decemberében (a Humánpolitikai Szabályzat részeként) elfogadott habilitációs szabályozás végrehajtási rendelkezéseit és megvalósulását. A habilitált oktatók/ kutatók számának az oktatók/kutatók összlétszámához viszonyított arányát 2007 és 2011 között 12,7%-ról 14%-ra kívánjuk emelni. - A hétévenkénti alkotói szabadság tudatos felhasználása. A BME 2007-ben bevezette az alkotói szabadság intézményét, és segíti oktatóit, hogy a minőségi egyetem érdekében egyre nagyobb számban legyenek képesek –jogszabályi keretek közöttigénybe venni. - A doktori iskolák szerepének növelése. - Megvizsgáljuk más intézmények, kutatóhelyek legjobb képességű munkatársai bevonásának lehetőségét Évek óta visszatérő tennivaló a legkiválóbb vállalati szakemberek bekapcsolódása az oktatás – kutatás feladataiba. A Felsőoktatási törvény Foglalkoztatási követelményrendszer kidolgozását írja elő. Egyetemünk már 2002-ben létrehozta az emberi erőforrásra vonatkozó szabályzatok gyűjteményét, ezen belül megfogalmazta az oktatók-kutatók követelményrendszerét, a Humánpolitikai Szabályzatot. E szabályozó változott, fejlődött az évek során és jó alapot
72
jelentett az új törvény által bevezetett Foglalkoztatási Követelményrendszer kialakításához. Az új törvény rendelkezéseinek megfelelően átalakítottuk, kibővítettük a Humánpolitikai Szabályzatot, így megfelel a Foglalkoztatási Követelményrendszerrel szemben támasztott követelményeknek. Az Egyetem megvizsgálja annak lehetőségét, hogy az üzleti szférában, az emberi erőforrás gazdálkodásban alkalmazott korszerű módszereket intézményünkre adaptálja. Terveink között szerepel a teljesítményértékelés, a kiválasztási módszerek korszerűsítése, munkakör értékelés, kompetenciavizsgálatok bevezetése, a dolgozói elégedettség mérése, az alkalmazottak szakmai továbbképzésének erősítése. Vizsgáljuk a béren kívüli juttatási rendszer bevezetésének eshetőségeit is. Az oktatókkal kapcsolatos alkalmassági, előmeneteli, teljesítmény követelmények A BME-n az oktatókkal – kutatókkal szemben támasztott feltételeket a Humánpolitikai Szabályzat tartalmazza. A kapcsolódó Rektori Utasítás meghatározza az oktatók – kutatók teljesítményének értékelésével kapcsolatos vezetői feladatokat, amelyek első végrehajtására 2005-ben került sor, ezt követően kétévente tervezzük megismételni. A foglalkoztatás szabályozása A foglalkoztatás szabályait a Felsőoktatási Törvény, a Közalkalmazotti Törvény és a Munka Törvénykönyve alapján Egyetemünkön az BME Szervezeti Felépítés és Működési Rend, a Humánpolitikai Szabályzat (Foglalkoztatási Követelményrendszer), valamint ezek mellékletei határozzák meg.
2.12 Az intézményi gazdálkodás korszerűsítése A gazdálkodási terv a BME 2009–2012-es rektori ciklusra eső költségvetéseinek az elvi alapjait rögzíti. Ezen elvi alapok előzetes rögzítése nem jelent egyebet, mint a BME középtávú gazdálkodási, elszámolási rendszerének lényegi elemeit és belső összefüggéseit tartalmazó leírását. A fő cél tehát az, hogy az egyetemi költségvetés rendszerszintű elemei előzetesen kerüljenek rögzítésre, az egyes költségvetési részletek kidolgozásakor ezekre lehessen építeni. A terv minél több a teljes rektori ciklust felölelő gazdálkodási elem beépítésére törekszik, ezzel együtt az átfogó szervezeti egységek számára kiszámíthatóbb gazdálkodási környezet megteremtésére. Minderre a nagyobb lélegzetű, átfogó egyetemfejlesztési programok menedzselése miatt is szükség van. Továbbra is alapcél, hogy a karok között felosztható éves összeg 2009. és 2012. között nominálértékben legalább évi 3-3-4-5 %-os mértékkel, azaz összességében hozzávetőleg 16%-kal emelkedjen. E terv egyes pontjait a dékánok többször tárgyalták és elfogadták, majd az egyetemi bizottságok, illetve a Gazdasági Tanács támogatása után a BME Szenátusa 2008. december 15-én („A BME 2009–2012. évi költségvetésének alapelvei” címen) elfogadta. Megjegyzendő továbbá, hogy néhány olyan aktuális egyetemvezetési szándék „helye” is megjelenik ebben a tervben, amelyek a rektori és a rektorhelyettesi pályázatokban – 2008-ben – már napvilágot láttak, illetve a rendszer természetesen már a 2008 őszén átalakított új szervezeti felépítés vázára épül. Az anyag szorosabb kapcsolatban van az Intézményfejlesztés Terv „Létesítménykoncepció” részével is.
73
2.12.1 A 2009-2012-es gazdálkodási terv főbb pontjai 1) Alapelveiket illetően a BME költségvetések a teljes rektori ciklusban azonos rendszerűek. A karok között felosztható összeg a megadott időszakban nominálértékben – 2008. azonos elvek szerint számolt bázisához képest – tervezetten évi 3-3-4-5 %-os mértékben (összesen 16%-kal) emelkedik. Ezen összegek szétosztása a karok mért és elvárt teljesítményeinek, valamint erőforrás felhasználásainak egymáshoz viszonyított arányában történik. A mért és elvárt teljesítmények, valamint az erőforrás használat mértékét a 20052008 évben alkalmazott megfontolások, illetve az ezek nyomán szerzett tapasztalatok alapján, széleskörű egyeztetéseket követően, szenátusi döntés rögzíti. Fontos célkitűzés a nem kari szervezeti egységek elszámolási alapjainak további finomítása. A gazdálkodási ingadozások kezelése rendszerszintű megoldásokkal történik. 2) A BME költségvetési rendszerét befogadó környezete határozza meg. Ez többféle, önmagában konzisztensnek tekinthető feltételrendszernek egyidejűleg megfelelni képes intézmény működtetését teszi szükségessé: (1) alaptevékenységéért jórészt az állami költségvetésből támogatott oktatási intézmény, (2) tudományos kutatóhely, (3) üzleti szféra felé vállalkozásokként jelentkező kutató-fejlesztőhely, (4) szellemi termékeit, kutatási eredményeit hasznosítani képes intézmény. 3) A személyi állomány és oktatási teljesítmény után kapott állami támogatás (finanszírozás, bevétel) szétosztása lényegében aszerint történik a karok között, hogy a karok mennyivel járultak hozzá a támogatás nagyságához. Ennek megítélése a létszámra, a tudományos teljesítményre, valamint a saját és más kari szakokra oktatott – a rendelt normatívák és az átoktatás egyezményes mértékei szerinti – mennyiségekre alapozva történik. A kiadásként jelentkező költségek három fő csoportra oszthatók: (1) kari költségek (főleg bér), (2) általános költségek, (3) létesítményköltségek. Az általános költségek fedezik a KTH, OMIKK, Rektori Kabinet (RK), Ellenőrzési Csoport (ECS) és a GMF általános ügyviteli egységeinek működési és létesítményhasználati kiadásait. Az általános költségek az állami támogatás karok között történő szétosztásának mértékében, illetve saját bevételeik (5%-ának) arányában „terhelik” a karok költségvetéseit. A létesítményköltség a GMF kapcsolatos egységeinek költségtervei szerint áll elő, ami aztán a kari létesítmény-használat alapján kerül szétosztásra a karok között. A szétosztás alapja nagyobb részben a használt terület, kisebb részben a teremhasználat, illetve egyéb, lélekszámra építő vetítési alapok. Jelenleg a használt területek üzemeltetési költségeinek meghatározása csak nagyon korlátozott mértékben lehetséges, ezért a vetítések során a feltételezhető költségarányokat egyezményes súlytényezők érzékeltetik. 4) A sajátbevételes tevékenység hozzájárulása az egyetemi szintű általános költségekhez alapesetben a bevétel 5%-a. A karok egyéb céljainak, illetve kötelezettségeinek teljesíthetősége érdekében – kari hatáskörben – további, átlagosan 5-10%-os elvonás gyakorlata alakult ki. 5) A költségvetés kari alrendszere mellett önálló költségvetése van a következőknek: KTH, OMIKK, GMF, RK, ECS, hallgatói alrendszer, testnevelés és sport alrendszer, nyelvoktatás alrendszer, nukleáris technika alrendszer, különtámogatások alrendszere. A GMF-en belül a létesítményekkel és az általános költségekkel kapcsolatos szervezetcsoportoknak külön is készül költségvetése, illetve az utóbbit kiegészítve a KTH, OMIKK, GMF, RK és ECS szervezeti egységek „kisköltségvetéseivel” alkotják a nem kari alrendszert, annak létesítményekhez és általános költségekhez kapcsolódó oldalait. 74
6) Alapvető cél a nem kari alrendszerek egyetemi költségvetést érintő kiadásainak középtávú tervezettsége, beleértve a személyi kifizetések rendszerét is. Kivételként a költségvetés bizonytalanságainak hatását a nem kari alrendszer létesítményekkel kapcsolatos oldala „viseli el”. A karok egymás közötti, majd pedig a karokon belül a tanszékek egymás közötti költségvetési „versengésének” mértékére közmegegyezésen alapuló korlátozások érvényesek.
2.12.2 Gazdálkodási környezetünk A BME állami egyetem, jórészt költségvetési támogatásból működik, nonprofit szervezet. Mialatt számos működési, gazdálkodási részletünk az üzleti világ módszereit, megközelítéseit idézi, e felsorolt jellemvonásokból olyan alapvető logikai eltérések is adódnak, amelyeket az intézmény gazdálkodási rendjének alakításakor szem előtt kell tartanunk. Az üzleti szervezetek működésének alapmozgatója a tulajdonos, az ő érdekei, praktikusan a vállalkozásból távlatilag kivehető pénz, a profit, a bevételek és költségek különbsége. A nonprofit BME-n ezzel szemben a profit mindig nulla, éves összes bevételünk és költségünk azonos kell legyen. Működésünk alapmotívumát tekintve állami feladatot hajtunk végre, az állam jelöli ki számunkra a feladatokat, és ezek ellátásához finanszíroz minket. Éppen annyi bevételt kíván juttatni számunkra, amelyből az e feladatokkal járó költségeket fedezhetjük. Amennyiben szigorú költségvetési korlátok mellett működtetik intézményünket, éppen a kapott összeget kell elköltenünk, amennyiben puhább a költségvetésünk, a képződő maradványokat vonhatják el, illetve évközi további források is elképzelhetőek. Alapesetben az állam diktálja tehát, hogy mit és hogyan tegyünk, és az így megadott működésünket finanszírozza. Jól definiált állami igényeket fogalmaz meg (tantervek, tárgyleírások, tanulmányi és vizsgaszabályzatok, juttatási és térítési szabályok, kutatási programleírások stb.), mindezekhez pontos erőforrás-hozzárendeléseket (azaz feladatonként hány oktató-kutató, milyen létesítmények, üzemeltetési naturáliák stb.) mellékel, végül pedig rögzíti az egységköltségeket, amelyek legfontosabbja esetünkben a bértábla lenne. Intézményünk sokszínű társadalmi beágyazottságaihoz egészen más belső működési, gazdálkodási rendszerek illenek. Tisztán tervgazdasági szereplőként nyilván egészen más belső struktúrára van szükségünk, mint tisztán piaci szereplőként, és megint más lenne a helyzet a különböző félpiaci helyzetek esetén is. A BME-t nem egyetlen tisztán leírható rendszer veszi körül, inkább többféle, egyenként talán logikusnak mondható alrendszer, felsőoktatás-szervezési ideológia egyszerre hat rá. Nem lehet biztonsággal előre jelezni, hogy évtizedes távlatban miként fog kinézni a hazai felsőoktatási környezet, így egyetlen világos irányban nem lehet a racionális választás talaján haladnunk. Jelenleg környezetünk igencsak vegyes helyzetek elé állít minket, a tisztán állami szabályozási környezettől a tisztán piaci megmérettetésünkig szinte minden átmeneti, „harmadik utas” változat is felbukkan. A Műegyetem minderre adott reakciója teljesen ésszerűnek tűnik: a vegyes külső „világra” vegyes belső működési, gazdálkodási megközelítéssel válaszolunk. Az erőteljesebb állami tervezés és irányítás „alrendszerét” ehhez illeszkedő belső gazdálkodással próbáljuk szolgálni; a piaci vagy félpiaci alapra helyezett környezeti síkokra pedig erre reagáló belső
75
alrendszereket építünk. Az egyetem az elmúlt évek alatt kifejezetten vegyes logikájú belső gazdálkodási szisztémát épített ki, és jórészt a külső környezet jövőbeli alakulása fogja eldönteni, hogy távlatilag melyik, milyen súllyal fog majd „házon belül” dominálni.
2.12.3 Államilag támogatott oktatással kapcsolatos gazdálkodás a kari alrendszer esetén Működésünk ezen részénél többé-kevésbé államilag definiált tevékenységet végzünk (szakok futtatását), erőteljes állami elosztás (felvételi keretszámok) alapján, mindezt pedig viszonylag részletesen kimunkált egységköltségek (normarendszer) alapján. Ezen termékeink „árai” (normái) adottak, ez itt a legegzaktabb feltétel. Azt, hogy mit várnak el tőlünk, amikor valamilyen mérnök, fizikus vagy éppen közgazdász képzéséről van szó, csak vázolják az állami eljárás eredményeképpen születő képzési és kimeneti követelményekben (KKK). Számos részletkérdés eldöntését valamelyest szabályozva és/vagy ellenőrizve bíznak ránk (szakindítási dokumentumok, tanulmányi követelményekkel kapcsolatos jogszabályi előírások stb.), jó néhányat (tantárgyi programok, vizsgarend stb.) pedig teljesen a BME-re hagynak. Annyi viszont világosan rögzítésre kerül, hogy mennyiből kell kijönnie egy mérnök, fizikus vagy közgazdász képzésének. Pontosabban, egy többtényezős normarendszeren keresztül (személyi állomány néhány jellemzője, illetve az oktatott hallgatók néhány jellemzője alapján) adják meg, hogy egy – általunk megválasztható – néhány kiemelt paraméterrel leírható képzés esetén mekkora összeg fordítható arra. A közvetlen költségfinanszírozást, ennek részeként pedig a bértömeg-finanszírozást leváltották a normarendszerek. Bérre tehát lényegében annyi marad a BME-n, amennyi az állami normákból fakadó bevételekből a nem bérjellegű költségek (létesítmények, dologi kiadások, üzemeltetés stb.) felett megmarad, így a közalkalmazotti bértábla már csak egy sajátos szabályozási részletként él tovább. A BME költségvetési rendszere erre az erősen állami irányítású világra ehhez illeszkedő belső (al)rendszerrel reagál. A személyi állomány után kapott állami támogatást karonként összegzi (csak karonként, a nem kari szektorban ilyen külön nem készül, igaz, az oda eső összeg csak egytizede a kari oldalra esőnek). Az egyes hallgatók utáni – amúgy szakonként jelentősebben is eltérő – normatívákat pedig – itt is követve az állami normaarányokat – jórészt a hallgatót oktató karokra vetíti (az oktatás kreditaránya szerint), kisebb részben a hallgató szakját gondozó karra „küldi tovább”. Lényegében tehát az állam ilyen alapon a BME-nek juttatott támogatását osztjuk el annak alapján, hogy e támogatás nagyságához melyik kar mennyivel járul hozzá. Az állami normarendszer arányain nem nagyon változtatunk, ezen csak kevéssé korrigálunk (az oktatási csoportméretek szerint), illetve a tudományos teljesítményért kapott támogatás logikáján változtatunk még némileg, továbbá az átoktatásnál való osztozkodásnál (mivelhogy ez államilag nem szabályozott) választunk valamilyen belső elosztási megoldást. Karokra elosztva az államtól ilyen alapon érkező bevételt, nyilván a költségeket is ehhez illeszkedve kell elosztanunk. Ennek megoldása a költségek három nagy kalapba való sorolásával történik: kari szinten jelentkező költségek (döntően bér, kisebb részben egyéb működési költségek), általános költségek és létesítményköltségek. A kari szintűek külön elosztást nem igényelnek, hiszen ezek közvetlenül ott is jelentkeznek. Az általános költségeket a Központi Tanulmányi Hivatal (KTH), az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK), a Rektori Kabinet (RK), az Ellenőrzési
76
Csoport (ECs) és a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (GMF) „nem a kari létesítményekhez kapcsolódó részeinek” költségvetései (és létesítményhasználatuk költségei) adják. Az e költségvetési blokk alkotta általános költségeknek a karok közötti felosztása alapvetően a kari – fentebb vázolt, normatív alapon számolt – bevételek arányában történik. A praktikus ok egyszerű: a nagyjából egyharmad személyi állomány és kétharmad hallgatói állomány alapon képződő kari bevételi struktúra elfogadhatóan tükrözheti az ezeknél az egységnél okozott kari költségeket. Másrészt e felsorolt nem kari egységek költségvetési vitáinál talán értelmesebb, kezelhetőbb vitákhoz, döntési folyamatokhoz vezet, ha az ezeknél meghatározó szerepet játszó karok ilyen alapon fedezik a végül megszavazott működési kereteket. A létesítményköltségek összes éves összegét a GMF ezekhez kapcsolódó alegységeinek költségvetései alapján határozzuk meg, ezt pedig a kari létesítményhasználat alapján vetítjük az egyes karokra. A létesítményhasználat jórészt területalapon, kisebb részt tanteremhasználat-alapon, illetve lélekszám alapján kerül vetítésre. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az általános költségeket és a létesítményköltségeket nem csak az választja el, hogy logikusan más vetítési alapra helyezhetők. A fő különbség a választhatóságban van. Amíg az általános költségek mögötti szolgáltatásokat jórészt kötelező igénybe venni (a KTH szolgáltatásai vagy a GMF ügyvitelének döntő része egyetemi szinten szabályozott, kötelező eljárás), addig a létesítmények igénybevétele kari szinten dönthető el. Már évek óta működik a területek szabad leadásának és igénylésének rendszere, most pedig, az egyetemi szintű középtávú létesítménykoncepció kialakításánál, lényegében mindegyik kar szabadon dönthetett létesítményei középtávú mennyiségéről. Természetesen ugyanez igaz a tanteremhasználattal kapcsolatosan is. Nyilván voltak és vannak létesítményválasztási korlátok, azaz szabadon nem lehet szemezgetni az egyetemi létesítmények közül, de azért állami szinten szokatlanul nagy szabadsággal alakíthatják karaink létesítményparkjukat. Természetesen felvetődnek mérési nehézségek is. Egyetemi létesítményeinket – leginkább építészeti értékük és üzemeltetési költségeik szerint – kategóriákba soroljuk, ezek alapján számítunk egyenértékes négyzetmétereket. Egyelőre még megoldatlan az üzemeltetés költségeinek karonkénti mérése, külön elszámolása, illetve problémát okoz létesítményeink eltérő általános állapota is. Ezek azonban főként mérési, elszámolási részproblémák, még ha sokszor jelentősek is, a létesítményhasználat egyetemi szintű elszámolásának elvi alapjait nem érintik. A fentebb vázoltak alapján áll tehát össze egy-egy kar államilag támogatott és szabályozott oktatással kapcsolatos gazdálkodása. (És némileg a kutatási támogatása is.) Jól látható, hogy a feltételek döntő része államilag diktált, ami egy állami egyetemnél természetes dolog. Egy-egy kar oldaláról tekintve meglepően sok működési részlet egyetemi szintről diktáltan érkezik (tanulmányi és vizsgaszabályzat, KTH és GMF működési rendek, itt-ott tantervi részletek is stb.), igaz, ez az „egyetemi szint” jellemzően a karok által közösen eldöntött részleteket jelenti. Csak e keretek között jelentős a kari szabadság: képzéseik szervezésének részleteit, személyi állományukat, létesítmény- és eszközparkjukat nagy szabadsággal – bár szigorú költségvetési korlátok mellett – alakíthatják. Megemlítjük, hogy az oktatási minőség egyik újabb faktoraként megjelenik meg az oktatók hallgatói véleményezésének (OHV) rendszerbe építése is, igaz, nem egyetemi, hanem csak kari szinteken (a tanszékek közötti költségvetési elosztáskor).
77
2.12.4 Saját bevételes tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodás a kari alrendszer esetén Az állami tervezéses vetület mellett hasonló nagyságrendben jelenik meg piaci szereplőkhöz hasonló működésünk. Ezeket gyűjtőelnevezéssel „saját bevételes tevékenységeknek” nevezzük, bár igencsak különböző hátterű tevékenységeket sorolunk ide. Itt erősen keveredik, hogy éppen „állami vállalat” jelleggel állítunk elő valamilyen terméket, azaz, hogy kifejezetten profittal bíró tevékenységet folytatunk-e; vagy továbbra is nonprofit tevékenységet végzünk, csak éppen valamilyen más (leginkább szintén állami) feladat ellátásaként. Lehet továbbá, hogy az állami támogatás részeként értelmezhető olyan közvetett támogatásról van szó, ami jellemzően szabad létesítménykapacitásaink hasznosítási jogából ered. A harmadikkal kezdve: az ilyen jellegű saját bevételeket a fentebb leírt állami oktatási feladatok létesítményköltségeinek támogatásaihoz tesszük hozzá (ilyen bevételek főként a nem kari oldalon, a GMF-nél jelentkeznek). A további saját bevételes kategóriákat tekintve – amelyek pedig jellemzően a kari oldalon jelentkeznek – előre kell bocsátani, hogy ezeket sohasem szoktuk elválasztani. Leginkább, mert nem is tudnánk, bár lényeges elvi részlet lehet, hogy talán akkor sem gondolnánk ezt értelmesnek, ha e szétválasztásra valahogy mégis megoldást találnánk. A háttérben főként „általános” nonprofit jellegünk húzódik meg, másrészt pedig humán erőforrásaink „árainak” megragadhatatlansága. A (kari) személyi kifizetések tömege az állami támogatás (bevétel), valamint az általános és létesítményköltségek különbségeként is megragadható. Mivel se bértömeg-támogatás, se érdemileg ható bérszabályozás, se maradványelvonás nincs, így amennyiben egyáltalán értelmezhető is lenne profit egy ilyen struktúránál, ez bérjellegű juttatások formájában csapódik le. A saját bevételekkel kapcsolatosan leginkább csak két kérdés marad nyitva: Hogy e tevékenységekre valóban reálisan rávetítjük-e okozott költségeiket? Mit tegyünk ezek esetleges profitjával? Az első kérdésre válaszolva érdemes a létesítményekkel kezdeni. Mivel minden kari létesítményhasználat költségét megpróbáljuk az adott karra ráterhelni, így ezzel együtt saját bevételes tevékenységének létesítményköltségeit is odaterheljük. Ezzel tehát – nyilván itt is mérési, vetítési pontatlanságokkal, de – pontosan elszámolunk. E megközelítéssel egyébként az egyes kari (tanszéki) létesítmények állami oktatásra, illetve saját bevételes tevékenységre való használatának költségelválasztását kari (tanszéki) szintre helyezzük, nem is nagyon tehetnénk mást, tekintve, hogy ezek szinte teljesen össze is keverednek, a napi használatot tekintve legtöbbször elválaszthatatlanok. Az általános költségekhez való saját bevételes hozzájárulást alapesetben a bevétel 5%ában állapítottuk meg. Emellett elfogadjuk, hogy esetleg ezen felül is okozhatnak általános költségnövekedést, de ekkor már a kari állami oktatás bevételei alapján kell megtéríteni ezeket. Végül néhány elemnél (pl. a folyóirat-rendelésekkor, az eddigiekben idegen nyelvű képzések szervezésénél stb.) a saját bevételes tevékenységből közvetlenül kell megtéríteni az okozott általános költséget. A személyi költségek kérdése már sokkal összetettebb. Egyrészt mondhatjuk, hogy minden ilyen költség automatikusan a kart (tanszéket) terheli, azaz itt is teljes a karok közötti elválasztás. Idekeveredik viszont az állami oktatáshoz kapcsolódó személyi állomány támogatása. Nem tudjuk ugyanis elválasztani, hogy egy adott kari munkatársunk mennyiben végez az államilag támogatott oktatáshoz és mennyiben a saját bevételes tevékenységhez kapcsolódó munkát, így amikor az állami támogatás személyi állomány 78
alapján történő elosztását végezzük, némileg gondban vagyunk. Az elmúlt években e problémát már az állami szervek is felismerték, és a személyi állomány lehetséges támogatását – a hallgatói létszám alapján – maximálni kezdték. Egyetemi költségvetésünk is ezen az úton válaszol a problémára: a kari személyi támogatások mértékét „besapkázza”. Végül, mivel a saját bevételes tevékenységek személyi költségei teljesen összemosódnak az állami oktatás személyi költségeivel, így a saját bevételes tevékenységek esetleges profitjai vagy veszteségei is összemosódnak az állami tevékenység esetleges veszteségeivel vagy profitjaival (kioltva egymást). Végül tehát azzal a helyzettel szembesülünk, hogy az állami oktatás és a saját bevételes tevékenység az egyes karok szintjén (sőt, leginkább tanszéki szinteken) teljesen összeolvad, bár bevételeik pontosan elválaszthatóak, költségeik egyáltalán nem, főleg a létesítményköltségek és a személyi költségek keverednek. Így azután azt sem lehet megragadni, hogy milyen összegű keresztfinanszírozás lehet a kétfajta tevékenység között, ebből fakadóan pedig már eleve értelmetlen azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy érdemes lenne-e a saját bevételes tevékenységek profitjait részben elvonni. A megoldás alapvetően ugyan kényszerű: a kari saját bevételes tevékenység esetleges profitját az adott kar használhatja fel; de könnyen lehet, hogy e kényszer nélkül is ezt tartanánk elvszerű megoldásnak. Nonprofit állami státusunkat és a döntések minden szintjén megjelenő önállóságot összességében tekintve ugyanis igencsak nehéz lenne levezetni egy karok, szakok közötti belső transzferálás elvi alapjait. Láthatjuk tehát, hogy állami oktatásunk és saját bevételes tevékenységeink a gyakorlatban összeolvadnak, bár a kétféleképpen szerzett bevételeink egészen pontosan elválaszthatóak, és az is világos, teljesen más szabályok szerinti környezetben, más „logikák” alapján szerzett bevételekről van szó. A költségoldalak azonban már elválaszthatatlanok, így az esetleges keresztfinanszírozások sem láthatóak. Az összemosódásokat kari szinteken engedjük meg, bár ennek nem is igazán láthatóak a gyakorlatban is megvalósítható alternatívái. Mindezzel együtt egyébként az egyes karok gazdálkodási méretét, személyi kifizetéseit, „gazdagságát vagy szegénységét” sem nagyon van értelme csak az állami oktatási oldalt tekintve megítélni. A közvetlenebb állami iránymutatású aktivitásunk (állami oktatásunk) és az inkább piaci alapú saját bevételes aktivitásunk azonban másként is összekapcsolódik. Sok tekintetben tudatosan futtatjuk e kettőt ilyen eltérő logika mentén, és nemcsak azért, mert így várjuk a legnagyobb szervezeti alkalmazkodó képességet, hatékonyságot. A közvetlenebb állami feladatellátáskor sokkal jobban előtérbe kerül a mennyiség, sokkal hátrább a minőség – legalábbis a BME általános minőségi szintjén. Az igen nehezen elképzelhető például, hogy bármelyik karunk oktatási minősége akár csak közel kerüljön az országos tűrésküszöbhöz, eredjen ez a hallgatóktól vagy az állami ellenőrző szervektől (MAB, OKM). A kari tudományos életet tekintve is nehéz országos szinten kiugróan gyengét felmutatni. Összességében tehát igencsak elképzelhető lehet, hogy az államilag támogatott oktatásnál mennyiségi irányt vennének karjaink, és minél alacsonyabb oktatási és kutatási teljesítménnyel jutnának közepes szintű személyi juttatásokhoz. Bár a saját bevételes tevékenységek sem nélkülözik az „állami finanszírozási elemeket” (hiszen nagy részük szintén állami forrásból ered), bár itt sem mindig a minőség felé mutat minden hajtóerő, az itt jelentkező „színvonalkényszer” mégsem vethető össze az államilag támogatott oktatáséval. Saját bevételes tevékenységünk preferálása tehát egy igen lényeges minőségfejlesztési (elismerési) megoldásunk is, számos esetben ad „elég jó” választ olyan
79
ügyekre (pl. kiemelkedő teljesítmények díjazása, perspektivikusnak tartott kutatási irányok követése stb.), amelyekre belső megoldásokat évtizedek óta nem tudunk találni. Megemlíthető továbbá az állami keretszámok karok közötti elosztásának kérdése is, illetve az, hogy felvételi követelményeinket legfeljebb csak harmonizáljuk egyetemi szinten. Az így fellépő feszültségeket ugyanis viszonylag jól kezeli a saját bevételes oktatás, illetőleg a számos egyéb saját bevételes tevékenység lehetősége is. Összességében elmondhatjuk, hogy az általános egyetemi vélekedés szerint saját bevételes tevékenységeink e jelentős volumene közvetlenül vagy közvetve karaink színvonalas működésének alapvető biztosítéka. Mindezek fényében érthető meg igazán, hogy a saját bevételes tevékenységekből miért nem kívánunk egyetemi szinten „sokat” elvonni, meghagyva annak a lehetőségét is, hogy az 5%os központi elvonás nem fedezi e tevékenységek okozta általános költségtöbbletet. (Ha nem fedezi, akkor itt az értéktámogatások sajátos egyetemi formájával van dolgunk.)
2.12.5 További alrendszerek gazdálkodása Lényeges megoldási irány, hogy a gazdálkodási szempontból jól leválasztható, egyben valamilyen döntéshozatali sajátossággal bíró terület (pl. hogy valamely speciális egyetemi polgári réteg „ügyét” jelenti) külön költségvetési alrendszert kap. E megközelítés lényege, hogy az alrendszer önmagában zárt, azaz nonprofit kell legyen, az alrendszeren belüli gazdálkodási egyensúlyt az alrendszert felügyelő testületeknek kell tartaniuk. Mindez nem zárja ki, hogy az alrendszer bevételi vagy költségoldalán kapcsolódjon a „nagy költségvetéshez”, a „nagy költségvetés” részeként viszont csak e kapcsolódási pontokkal foglalkozunk. Ilyen a hallgatói alrendszer, ami a hallgatói ösztöndíjakat tartalmazza, a HÖK és a Diákközpont támogatása mellett, de ide tartozik a kollégiumok belső alrendszere is. Ez utóbbinál az állami kollégiumi és lakhatási támogatások kerülnek, amelyeket a kollégiumok saját bevételei növelnek még, a költségoldalon pedig az ilyen célzatú hallgatói kifizetések és a kollégiumok fenntartási költségei állnak. A testnevelés és sport, a nyelvoktatás és a nukleáris technika területek szintén külön-külön alrendszereket jelentenek. Külön alrendszernek tekinthető a különtámogatások együttese is, külön is deklarálva, hogy a BME-n mindenféle egyetemi támogatásról tiszta rendszerben, maximális nyilvánosság mellett születik döntés. Végül a nem kari alrendszert szintén külön kezeljük. Ezen belül a létesítményekkel kapcsolatos beruházásokat és felújításokat, illetve közüzemi kiadásokat – a GMF költségvetésén belül – külön kezeljük.
2.12.6 Gazdálkodási kockázatok kezelése A gazdálkodási koncepció lényegi része, hogy amennyire csak lehet, stabil gazdálkodási pályákra állítsuk alrendszereinket, beleértve természetesen a kari alrendszert is. Lennének persze növekedő és csökkenő alrendszerek is, de mindegyik esetében cél, hogy az alsóbb szintű vezetők, döntéshozók világos középtávú gazdasági környezetben hozhassák meg döntéseiket. Amennyire kiadásainkat stabilizálni szeretnénk, bevételeinket (állami támogatásaink, saját bevételeink, ingatlanértékesítéseink stb.) sajnos nem tudjuk. Sőt, lehetnek előre nem
80
kalkulálható, váratlan kiadásaink is, elegendő talán csak a közüzemi árváltozásokra, illetve ingadozó fogyasztásainkra utalni, de nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy elöregedett épületállományunk is tartogathat „meglepetéseket”, váratlan, előre nem látható, de akár jelentős költséggel is járó meghibásodásokat, műszaki problémákat. A megoldást már a fentebb is kiemelt egyetlen alrendszerrész „lebegtetésétől”, időbeli ütemezéseinek rugalmasan kezelésétől reméljük, ez pedig a nem kari alrendszer létesítményekkel kapcsolatos része. Reményeink szerint e három-négyéves létesítményátalakítási program időbeli futásának ütemezésével kiegyensúlyozhatók lesznek a többi területen jelentkező ingadozások. A költségvetési főösszegek ingadozáskezelése mellett két további fontosabb kockázatcsökkentési irány jelentkezik. Az egyik inkább a nem kari oldalra vonatkozna, annak is a személyi kifizetési rendszerére. Itt a 2009. évi egyetemi költségvetésben részletes bérpolitikai irányokat jelöltünk ki, ennek részeként előre szabályozva a bérek jogszabályok miatti változásainál követendő utat. A másik már a kari alrendszerre vonatkozik. Itt több ponton is beépítettünk kari ingadozásokat csillapító részletek: az oktatási mennyiségekkel, a karok közötti elosztási rendszer változásával, illetve az egyes karok éves támogatásváltozásával kapcsolatosan.
2.13 Oktatói, dolgozói, hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztések A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói és dolgozói létszáma egy kisebb város lélekszámával vetekszik. Az oktatás és kutatás feladatainak eredményes ellátása megköveteli a kényelmes, komfortos környezetet, tanulásiés munkakörülményeket, ahol jól érzi magát a hallgató, dolgozó egyaránt. Egyetemünk évszázados története során számtalan olyan hagyomány alakult ki, amelyek ápolása gazdagabbá, színesebbé, emlékezetesebbé teszi valamennyi egyetemi polgár hétköznapjait. Olyan kulturális és sport szervezetek jöttek létre, amelyek működésükkel nemcsak az egyetemi hallgatók, dolgozók szabadidejének hasznos eltöltéséhez járulnak hozzá, hanem az intézmény falain kívül is jelentős sikereket érnek el. A BME hallgatóinak, dolgozóinak életét megkönnyítik a különböző szolgáltató egységek. A felújított menza, a különböző büfék működése a hallgatók mindennapi étkezését segítik. Az egyetem területén működik, bank, MÁV jegypénztár, bankjegykiadó automaták, könyvesbolt, informatikai szaküzlet, könyvkötészet, papír-írószer üzlet, orvosi rendelő.
2.13.1 Létesítménykoncepció A BME létesítményekkel kapcsolatos középtávú tervei nehezen érthetők meg gazdasági állapotának, gazdálkodási problémáinak mélyebb ismerete nélkül. Ezek lényege, hogy a BME létesítményüzemeltetési kiadásai kiugróan emelkedtek többi kiadásához képest, így létesítményfelújítási, -karbantartási kiadásaihoz képest is. A sajnálatos tendencia, hogy egyre rosszabb állapotú létesítményeinket üzemeltetjük egyre költségesebben. A létesítménykoncepció leginkább ebből a csapdából kíván kiutat találni, a cél az, hogy végül
81
jobb állapotú, de – legalább reálértékben – olcsóbban üzemeltethető létesítményparkhoz jussunk. Ennek főbb megoldási irányai nyilvánvalónak tűnnek: •
Felesleges, pazarló létesítményhasználatunkat meg kell szüntetni.
•
Jelenlegi létesítményeink átalakításával, lecserélésével alacsonyabb üzemeltetési költségű létesítményekhez kell jutnunk.
•
El kell érnünk létesítményeink mindennapi ésszerű, takarékos használatát.
Az átalakításokhoz, a „jobb és olcsóbb” állapot eléréséhez természetesen jelentős anyagi forrásokra is szükségünk van, mindezt ráadásul igen feszített külső finanszírozási környezetben. A források előteremtésének lehetősége kétirányú. Egyrészt sok apróbb lépés összegződése: általános egyetemi szolgáltatásaink részfolyamatainak szisztematikus áttekintése és racionalizálása (igazgatási szintek, hallgatói befizetések, sport, nyelvoktatás stb.). Másrészt ingatlanjaink egy részének el- vagy bérbeadása és/vagy létesítményparkunk átalakításához kapott célzott állami többletforrások. Ez utóbbihoz tartozik a Q épület is. Az épületben a földszinten 1800 nm, a magasföldszinten 400 nm, az 1-2-3. emeleten egyaránt 2200 nm, a 4. emeleten 1200 nm, a pinceszinten (laboratórium) 700 nm tanszéki terület kerül várhatóan kialakításra. Emellett 1000 nm központi nagyelőadó áll majd rendelkezésre, illetőleg további nagyszámú gépkocsitároló is. Az épületért a BME – köszönhetően a kb. 40-50%-os állami támogatásnak – nagyjából 500 M Ft éves bérleti díjat fizet (várhatóan 2010-től), ami minden, épülettel kapcsolatos kiadást tartalmaz, az épület teljes közüzemi, felújítási és karbantartási költségét is. Ezzel a Q épület – elkészülése esetén – jelenlegi épületeink átlagához képest várhatóan nagyjából 20%-kal olcsóbb fenntartású lesz. A Q épülettel kapcsolatos – egyébként már öt évvel ezelőtt – vállalt kötelezettségünk természetesen lépéskényszert is jelent. Az épület belépése a fajlagos létesítményfenntartási költségeinket kifejezetten csökkenti, így sokkal inkább a kiút egyik eleme, mint a problémák okozója. A Q épület természetesen sokkal korszerűbb is lesz, mint átlagos egyetemi épületeink, nagyjából az I. épület szintjére becsüljük. A két odaköltöző kar ennek többletköltségeit vállalta. Széles körben ismert a sajtóhírek alapján is ismeretes, de a BME-n belül is megtörtént már annak a bejelentése, hogy a Q épület projektjében nehézségek merültek fel, amelyek folyamatos, jelenleg is zajló egyeztetéseket tesznek szükségessé a beruházóval. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a Q épülettel kapcsolatban felmerült nehézségek megoldhatóknak látszanak, így a továbbiakban is azt feltételezzük jelen Intézményfejlesztési Tervben, hogy a Q épület megvalósul, a továbbiakban a Q épületre ezzel a feltételezéssel utalunk. Azt is meg kell jegyezni azonban, hogy az, ha a Q épület üzembe állása jelentősen késne, csak jelentősebben csak annyiban befolyásolja a jelen Intézményfejlesztési Tervet, hogy a V2 épület kiürítése, és esetleges külső hasznosítása akadályozott lenne, szintén késne. Ettől azonban az Intézményfejlesztési Terv egyetemi létesítményekkel kapcsolatos célkitűzései, és az annak megvalósítását szolgáló feladatai alapvetően nem változnak.1 A létesítményproblémák sajátja, hogy rendszerint csak igen lassan oldhatók meg, a legtöbbször csak a tervezési-engedélyeztetési-közbeszerzési fázisok is eltartanak egy évig. A 1
Jelen rész szövegezése 2009. április 9-én történt. A jelenlegi ismereteink szerint várható, hozzávetıleg féléves, határidı-módosulás következményeit jelen Intézményfejlesztési Terv nem tartalmazza, ezek átvezetésére az esetleges új határidıkrıl való megállapodást követıen kerülhet sor.
82
Q épület előre láthatólag 2010-es belépésével együtt ez is az oka annak, hogy főbb elemeit a négyéves rektori ciklus legelejére kellett tenni, azaz a koncepció alapjait még 2008-ban le kellett fektetnünk, míg a program futtatására leginkább a 2009–2011-es időszak marad. Az időbeli elhúzódás másik vonása a finanszírozás nagymértékű kiszámíthatatlansága. Jellemzően csak az előző év vége, illetve év eleje környékén tisztázódik egyetemünk tárgyévi állami támogatása – nemritkán kisebb-nagyobb „meglepetésekkel”. Ilyen környezetben valóban kockázatos többéves programokba bonyolódni. Részben azonban nem nagyon van más választásunk, mert ilyenbe „nem belebonyolódni”, azaz létesítményparkunk átalakításával nem lépnünk szintén igen kockázatos, alkalmasint még kockázatosabb. Nincs időnk mindezzel évekig várni. Másrészt pedig az átalakítási program finanszírozása mögött felvillantott létesítményhasznosítási lehetőségek azért jelentős finanszírozási stabilitást is adhatnak. Természetesen előállhat olyan helyzet, amelyben létesítménykoncepciónkat teljesen újra kell gondolnunk, de ilyen helyzetre előre felkészülni nem nagyon tudunk, érdemes azonban elképzeléseink peremfeltételeit rögzíteni: •
A BME állami finanszírozási módja és nagyságrendje az elmúlt évek szerintit követi.
A BME a jelen létesítményátalakítási programja szerint külső hasznosításra (tartós bérbeadásra, eladásra stb.) felkészített ingatlanjaiból származó bevételét, vagy az ezzel megegyező más állami formájú céltámogatást a többi létesítményére (azok felújítására, átalakítására, bérlésére stb.) fordíthatja. Amennyiben e fenti két pont valamelyike nem teljesül, a BME a jelen létesítménykoncepciót újra kell gondolja, és a változásoknak megfelelően reagálnia kell arra. A 2009. március 30-án a Szenátus által elfogadott, az ingatlanok értékesítésével kapcsolatos előterjesztésben foglaltakra azonban ismét fel kell hívni a figyelmet annyiban, hogy ott rögzítésre került, hogy „az alábbiakban részletezett, az ingatlanok megóvásával kapcsolatban folyamatosan felmerülő, és egyre nehezebben finanszírozható költségek miatt azonban bármilyen helyzetben indokoltnak tűnik az ingatlanok értékesítése. Az alábbiakban részletezzük, hogy még az eddigi ráfordítások sem elegendők ahhoz, hogy legalább az ingatlanok jelenlegi állapotát konzerválni lehessen. A további állagromlás viszont a későbbi értékesítésük esetén az elérhető vételárat nyilván hátrányosan befolyásolja.” A hivatkozott – és elfogadott – szenátusi előterjesztés különböző bizottsági megvitatásai során is folyamatosan hangsúlyoztuk, de ismét meg kell erősíteni, hogy természetesen nem cél az ingatlanvagyon „elherdálása”. Ki kell emelni, hogy az Egyetem ezeknek az ingatlanoknak az értékesítéséről (a Hauszmann Alajos utcai ingatlan kivételével) már több alkalommal hozott döntéseket, 2007-től kezdődően. Az Egyetemen kívül álló okokból azonban az értékesítéshez szükséges, más szervezetektől, hatóságoktól származó döntések a korábbiakban nem születtek meg, de az egyetem általi értékesítési szándékuk évek óta fennáll. Azt most sem lehet biztosan állítani, hogy a szükséges döntések rövid időn belül garantáltan rendelkezésre állnak majd, bár ennek a mostani jogszabályi környezet szerint nagyobb a valószínűsége, mint eddig bármikor. Ezen jóváhagyások birtokában van csak lehetőség arra, hogy a pályázatok egyáltalán kiírásra kerüljenek, és még ekkor sincs arra garancia, hogy azok eredményesek is lesznek, és nem lesz szükség újabb pályázat kiírására, akár több ingatlan esetében is. Az is célszerű, garanciális szabály, hogy a nyilvános pályázat kiírásának időpontja meghatározásában a Rektor vegye figyelembe az Operatív Értekezlet álláspontját. Már csak azért is, mert a 2009-re beköszöntő gazdasági válság hatásai miatt az értékesítések operatív fázisában gyors döntésekre is szükség lehet, illetve az ingatlanok •
83
értékesítésének évek óta tartó elhúzódása miatt előállt helyzetben, ha az ingatlanok értékesítéséből a bevételek nem folynak be 2010 folyamán (a külön projektet finanszírozó Hauszmann Alajos utcai ingatlan kivételével), annak súlyos költségvetési következményei lehetnek a létesítményekkel kapcsolatos jelenlegi költségek várható további növekedése miatt, már 2010-ben is. A ma ismert nagyobb pályázati csomagok, illetve az Innovációs Alap tartalmaz ugyan felsőoktatási (vagy K+F) létesítményfejlesztéseket, ezek zöme ugyanakkor a középmagyarországi régión kívülre, illetve a vállalkozásokra koncentrál. Ettől függetlenül folyamatosan figyeljük és értékeljük azokat a pályázati lehetőségeket, amelyeket nyilvánvalóan nem a felsőoktatási intézményeknek írtak ki, de abba illeszthetően (energiaracionalizálási, kutatási infrastruktúra-javítási, műemlékvédelmi, jóléti építmények rehabilitációja, innovációs infrastruktúra-fejlesztési stb. pályázatok) jelenhetnek meg, lehetőség szerint bekapcsolva ezeket a BME programjába. A következőkben vázolt 2009–2011-es egyetemi létesítményátalakítási program páratlan nagyságrendű vállalkozás. Motivációi mögött egyszerre merül fel külső kényszer és belső jobbátételi szándék, összességében azonban nem látjuk alternatíváját a gyors és nagyszabású cselekvéssorozatnak. Más megoldások viszont bizonyára felmerülhetnek, akár rendszerszintűek, akár egy-egy részlethez kapcsolódóak. Az Intézményfejlesztési Terv elsősorban a rendszerszintű váz rögzítését jelenti (kari, illetve épületszintű tervek, nagyvonalú időrendi és finanszírozási terv stb.), a részletek kidolgozása nyilván folyamatos munkát, és a tervek aktualizálását kívánja meg. Mivel a rendszerszintű terveknek is tartalmazniuk kell jelentősebb részletekhez kapcsolódó várakozásokat, így könnyen előfordulhat, hogy idővel ezen is módosítani kell. Elsődleges cél azonban, hogy mindig világos tervvel rendelkezzünk a következő évek lépéseivel kapcsolatosan, fenntartva, hogy tervünkön időközben módosítás lehet szükséges, az időközben ismertté váló új körülményekre tekintettel. Bizonyos mértékig az éves egyetemi költségvetésben előirányzott beruházási, felújítási összegek az Intézményfejlesztési Terv egyes kisebb részfeladatainak végrehajtására elégségesek lehetnek, de a célkitűzéshez tartozó feladatok ésszerű időn belüli megvalósításához már nyilvánvalóan szükség van az ingatlanok adott időpontig való értékesítéséből származó bevételre. Ennek rendelkezésre állása nélkül ugyanis az Intézményfejlesztési Terv célkitűzésének megvalósítását szolgáló, soron következő feladat(ok), vagy más, az Intézményfejlesztési Terv céliktűzése körében megvalósítandóként megjelölt projekt – fedezet hiányában - nem kezdhető meg, ami szükségessé teszi az Intézményfejlesztési Terv időbeli ütemezésének, a céloknak megfelelő, azt megvalósító feladatok prioritásainak újragondolását és esetleges megváltoztatását amellett, hogy a program késedelmes, vagy meg nem valósításából származó következmények is sújtják az Egyetemet. Fontos feltételek lehetnek még még az ingatlanértékesítés bevételének egyetemi szintű felhasználhatósága; valamilyen jelentősebb állami céltámogatás realizálódása; stb. is. A program végrehajtása elsősorban a GMF Beruházási és Karbantartási Osztályára hárul, természetesen az érintett karokkal és más szervezeti egységekkel szorosan együttműködve. Az egyetemi vezetés, illetve a legfőbb egyetemi döntéshozó testületek feladata itt leginkább az irányok kijelölése, a program lebonyolításához szükséges finanszírozási, szervezeti és szervezési keretek megadása. Mindehhez erősen hozzátartozik az említett érintetteknek a program végrehajtásához kapcsolódó elkötelezettsége, ehhez pedig az, hogy a döntési folyamatokba mind szélesebben bevonjunk őket.
84
Karok 2011-es létesítményparkjai Jelen anyag a 2009. januári állapotból kiindulva a 2011-es célállapotot, majd pedig az átmenet főbb ütemezési pontjait kívánja rögzíteni. Ehhez első lépésben a pontos mai állapot meghatározására van szükség, ami a 2008-as és 2009-es költségvetés létesítményeket elszámoló kimutatásainak ellenőrzését jelentette. Ezt egészítettük ki a 2008. augusztusi „területbejárások” alapján, illetve néhány üzemeltetési költségre vonatkozó kalkuláció alapján javasolt területbesorolási értékkorrekciókkal. Ezután következett a 2011-es végállapotban való megállapodás, majd pedig az ütemezési lépések lebontása. Mindenekelőtt azt kell kiemelnünk, hogy a karok létesítményparkjuk középtávú méretét maguk választhatták meg. E döntésükhöz tisztában voltak az egyetem állami finanszírozása, illetve az egyetemi költségvetés – már évek óta követett – logikájával, ismerték a kari létesítmények egyetemen belüli elszámolásának rendjét, a főbb elszámolási nagyságrendeket. Áttekinthették oktatásuk középtávú tendenciáit, személyi állományuk tervezett alakulását, saját bevételes tevékenységükkel kapcsolatos várakozásaikat, és létesítményeikkel kapcsolatos döntéseiket mindezek figyelembevételével hozták meg. A kari mennyiségi döntések mellett a konkrét épületekre vonatkozó döntések már erősen irányítottak voltak. Ezt a létesítménykoncepció egyetemi szinten eldőlt részletei határozták meg, miszerint: •
Komplett épületek kiürítésére, ezzel együtt a fennmaradók teljes megtöltésére törekedtünk.
•
Az egyes karok egymáshoz közeli épületekbe való koncentrálása, campus jellegű elhelyezése szintén cél volt. Kifejezetten törekedtünk egy-egy kar által kizárólagosan használt épületek kialakítására is.2
2
Az alábbiakban a karok néhány, egymáshoz közeli épületbe való koncentrálása, campus jellegő elhelyezése melletti érveinket foglaljuk össze: • Közösségileg, szakmailag tekintve nyilván elınyösebb, ha egy kar (azon belül nagyobb tanszékei) összefüggı területen helyezkednek el. • Kiemelt része a koncepciónak a nagyobb kari területek részeként, illetve szomszédságukban megjelenı tantermek (laborok, mőhelyek stb.), amelyek az adott kar kezelésébe kerülnek. Mindez egyrészt a kari hallgatók és az oktatók közeledését is segítené, másrészt pedig jelentısen csökkentené mind a hallgatók, mind az oktatók felesleges egyetemen belüli „vándorlásait”. • Az elızı két pont adná hosszabb távon a kariterület-rugalmasságot is. Egyrészt az egymás melletti kari tanszékek egymás között cserélgethetnének tanszéki területeket, másrészt pedig szőkülés esetén tanszéki terület – oktatási helyiség cserék történhetnének, míg bıvülés esetén oktatási helyiség – tanszéki terület cserék. • Sokat remélhetünk a „kari otthon” szemlélet erısödésétıl is. Ez részben magasabb igényszintet jelenthetne a kari környezettel szemben, több figyelmet a tanszéki területek mellett a tantermekre, folyosókra, mellékhelyiségekre, esetleg büfékre is. Felmerül továbbá, hogy így nagyobb aktivitás érhetı el a kari létesítményekkel kapcsolatos pályázati, illetve szponzorációs bevételek szerzésében, illetve úgy általában az ilyen jellegő kari, tanszéki beruházások tekintetében. • Az üzemeltetési takarékosság, ésszerőség így talán jobban elérhetı. Így egyszerőbben, olcsóbban lenne mérhetı egy-egy kar közüzemi fogyasztása, illetve sokkal egyszerőbb lenne üzemeltetéshez kapcsolódó bármilyen ösztönzı rendszer kialakítása is. • A jövıbeli egyetemi beruházások esetén jobban lehet egy-egy karral tárgyalni arról, hogy épületeinél leginkább mire és milyen idızítéssel lenne szükség, hiszen jellemzıen csak egy vagy két kar lenne érdekelt épületenként.
85
•
A központi tantermek – eltekintve a speciális építészeti adottságú nagyelőadóktól – koncentrálására törekedtünk.
A kari mennyiségi igények, illetve a fenti szempontok összehangolása eredményeképpen a következő átfogó eredmény született: •
Kiürítendő, majd hasznosítandó oktatási épületek: Z és V2.3
•
Kiürítendő, majd lebontandó oktatási épületek: UV és részben AE.
•
Egyéb, egyetemen kívülre hasznosítható létesítmények: Hauszmann utcai sporttelep (lásd részletesen az egyetemi sportkoncepcióban), felvetődhet továbbá a Balatonfüredi Hotel Uni (leginkább csak 2011-től), Goldmann menza épülete (menzafunkció megtartásával), egyéb, még 2007-2008-ban eldöntött értékesítésű ingatlanok.
•
Belépő új oktatási épület, illetve terület: várhatóan Q, V1 bővítés és K épület üres, illetve jelenleg nem oktatási célú területei.
•
Karok által távlatilag megtöltött épületek: CH, F, K (részben nem kari egységek), FA, L, MT, MG, MM, ÉL (részben Sportközpont, lásd sportkoncepció), AE (megmaradó része), R (részben nem kari egységek), TR, D, DCS, ST, J, T (részben orvosi rendelő), H, E, G, V1, I és remélhetőleg Q.
•
Központi tanteremblokkok (nagyelőadók nélkül): K (alagsor déli oldal) és T.4
•
Nem kari egységekkel megtöltött épületek: KÖ (OMIKK), K (OMIKK, RK, HÖK, illetve rendezvénykapacitás; részben karok), R (GMF, KTH, HÖK; részben karok), A (GMF), HŐ (GMF, elenyésző részben karok), illetve számos további kisebb raktár, műhely, üzemeltetési helyiség stb.
• Köszönhetıen a fenti elınyök önálló felismeréseinek, illetve az elmúlt évek ilyen irányú lépéseinek, már eleve viszonylag közel áll egyetemünk egy ilyen jellegő létesítményelrendezéshez. Azaz, a fenti jövıbeli elınyök kiaknázásához nem kellene túlzó rövid távú áldozatokat hoznunk. • A karok talán mindegyike magától is hajlana némi létesítményracionalizálásra, ám erre építészeti okokból nem, vagy csak nagyon költségesen lenne lehetısége, illetve az átalakítások miatti átmeneti létesítménykieséseket sem tudnák kezelni. Egyik oldalról kétségtelenül igaz, hogy a „költözgetések” felesleges költségekkel járnak. Már az elızetes egyeztetések alapján is úgy tőnik azonban, hogy amennyiben ezer nm-es nagyságrendő összefüggı „új” kari területek alaprajzról induló birtokbavételérıl van szó, akkor kisebb építészeti megoldásokkal (néhány válaszfal, ajtó stb.) akár 10%-kal kisebb, de funkcióiban inkább jobb kari létesítményeket tudnak kialakítani. Most, hogy több kar esetén is jelentısebb mozgások indulhatnak, ráadásul látható, hogy hosszabb távú berendezkedésrıl van szó, talán a legtöbb karon alapjaitól gondolják újra létesítménykérdéseiket, ami összességében jelentıs fejlıdést eredményezhet viszonylag visszafogott költségek mellett. • A mostani helyzetben – leginkább a Q épület belépése miatt – a költözések közé viszonylag kényelmesen beépíthetık felújítási ütemek. Különösen elınyös lehet ez olyan esetekben, amikor átfogó felújításokról lenne szó (pl. ablakcsere, vizesblokk-felújítás, főtéskorszerősítés stb.), amelyek így olcsóbban és kisebb kellemetlenségek mellett bonyolíthatók le. 3 Részben ilyennek tekinthetı az ÉL épület Sportközpontnak tervezett területe is. 4 Mindez azt jelentené, hogy két nagyobb központi (kis)tanteremközpont alakulna ki, a campus két központi területén. Ezzel együtt a K épületi fennmaradó tantermek az ÉMK és ÉPK karokhoz, az F a VBK és a TTK karokhoz, az E épületiek a GTK-hoz, az ST tantermek a KSK-hoz, az R-ben lévık a TTK-hoz, míg a többi épületben lévık értelemszerően az adott épületben elhelyezkedı karokhoz kerülnének. (A nagyelıadók elosztása – nyilván itt is törekedve a kari közelségre – külön feladat.)
86
Q
Oktatási területek főbb változásai Oktatásból kivonásra kerülő épületek, területek: •
A Z épület ideálisnak látszik arra, hogy 10-20 évre bérbe adva ott valamiféle üzleti és technológiai irodaépület alakulhasson ki. Az épületben helyezkedhetnének el akár a már most is a BME területén elhelyezkedő cégek irodái, illetve a jövőbeli ilyenek. A BME az épület egy részére előbérleti jogot is kérne, az esetleges időközbeni területigényére (pl. K épület újabb felújítási üteme esetére, esetleg a CH épület alap-megerősítése esetére). Az épület elhelyezkedése ehhez kiváló: campuson belüli, de azért szélső; külön utcai bejárata, parkolója lehet; az épület építészeti jellege kifejezetten alkalmasnak létszik erre; az épület amúgy is már felújításra szorulna. (A BME az épület felújítását már a bérlőre hagyná.) (Kieső összes hasznos kari oktatási terület: 4750 nm + tanterem: 670 nm.)
•
A V2 épület alternatív felhasználására több javaslat is született: kollégium, szálloda, irodaház. Elképzelhető továbbá ezek kombinációja is, illetve esetleg még részbeni egyetemi használat (pl. tanterem) is, hiszen az épület a Duna felül, de hátulról (a V1 felől) is megnyitható lehet. Felmerült továbbá az épület oktatási-kutatási jellegű, de 87
külső hasznosítása is. Az épület jelenleg kifejezetten korszerűtlen, leromlott állapotú. Bár elhelyezkedése komoly értéket sejtet, valójában éppen ebből fakadóan alacsony értékű. A fő problémája a parkolók hiánya, illetve ennek csak rendkívül magas költségek melletti megoldhatósága. Mindemellett „nem tesz jót” az épületnek a szomszédos kollégium, illetve menza sem. Az épület egyébként szintén hosszabb távra bérbe adható, de esetleg el is adható. Itt érdemel említést a Goldmann menza is, amelynek jövőjét minden bizonnyal a V2 épület jövőjével együtt kell átgondolni. Itt nincs szó arról, hogy kivonnánk egyetemi használat alól, azaz az étkeztetési funkcióját semmiképpen nem vesztenénk el. Számos megoldás elképzelhető ennek átalakítására, jövőbeli hasznosítására, pontosabban a tőkebevonásra, hiszen legalább 0,5–1,5 milliárd forint kellene ennek felújítására, aminek forrásait jelen átfogó egyetemi létesítménykoncepció sem tartalmazza. A V2 épülettel kapcsolatosan, vagy esetleg a kollégiumi helyek más megoldással való kiváltásával, felmerülhet a Bartók Béla úti kollégium megszüntetése és ennek értékesítése is. (A V2 épületben kieső összes hasznos kari oktatási terület: 8700 nm + tanterem: 900 nm.) •
A Hauszmann utcai sporttelep – BME Sportközpont (ÉL épület) és Bogdánfy utca BME Sporttelep átalakítás-felújítás témakört az egyetemi sportügyeknél fejtettük ki, ami egyébként az ÉL épület egy részének (kb. 2200 nm kieső hasznos oktatási területtel5) az alternatív hasznosítását jelenti. Az ÉL épület átalakítására részletes koncepcióterv készült, jelen létesítménykoncepció az ezzel összefüggő belső költözéseket már tartalmazza. Megjegyzendő továbbá, hogy ennek a projektnek a finanszírozása zárt, a Hauszmann utcai sporttelep eladásából befolyt összeg, a HÖK e célra fordítandó forrásai, illetve az ehhez esetleg célzottan érkező külső források (szponzoráció) kell, hogy fedezzenek minden ezzel kapcsolatos kiadást. (Az ÉL épületben kieső összes hasznos kari oktatási terület: 2200 nm.)
•
Esztétikai és üzemeltetési költségcsökkentési okokból is lényeges a campuson belüli „barakkok” lebontására irányuló törekvés. A mostani koncepció a K épület melletti UV épület (700 nm) teljes, illetve az AE épület részleges lebontását tartalmazza. (Mindezek mellett egyébként további ilyen jellegű kisebb programok is megvalósulnak (folyosómegnyitások, kisebb bontások stb.).) (Az UV és AE épületben kieső összes hasznos kari oktatási terület: 700 + 650 nm.)
Oktatásba bevonásra kerülő épületek:
5 6
•
A Q épületben annak üzembe állásától összesen 11 700 nm hasznos oktatási terület lesz. Ennek nagy része kiemelt minőségű, belső elszámolási rendszerünk szerint „1,6-os szorzójú”. (Részletesebben lásd fentebb.) (A Q épületben belépő összes hasznos kari oktatási terület: 10 700 nm + 1000 nm tanterem.)
•
A K épületben jelentősebb, hozzávetőleg 2600 nm, jelenleg üres, illetve más irányú hasznosítású terület kerül oktatási célú hasznosításra.6 (A K épületben belépő összes hasznos kari oktatási terület: 2600 nm.)
Beleértve, hogy a Testnevelési Központ, illetve a MAFC más kari területekrıl ide kerül. Valójában ennél jóval több, de az olyan területekkel itt nem számoltunk, amelyek más épületekbe kerülnek át jelenlegi kari területekre (orvosi rendelı, igazgatási területek, HÖK-területek, MAFC stb.).
88
A fentiekből látható tehát, hogy nagyjából 18-19 ezer nm oktatási terület kerülne kivonásra, míg nagyjából 14-15 ezer nm kerülne bevonásra. Összességében tehát nagyjából 5 ezer nm oktatási terület kerülne leépítésre, ami az összes ilyen terület kb. 5%-a.7 A (részben várhatóan) belépő területek mintegy 25%-a jelenleg is üres terület (K épület részei), 75%-a pedig kifejezetten olcsóbb fenntartású, korszerű épület (Q épület), így a területkivonásoknak nem sok értelmes alternatívája látszik. Annak sem, hogy e területkivonások koncentráltan, lehetőleg egy-egy teljes épületet érintően történjenek meg. A fentebb jelölt Z, V2, UV és részbeni AE kivonásra jelölt épületek nagyon erős javaslatnak tűnnek, akárcsak az ÉL Sportközponton keresztüli kivonása (áttételesen valójában a Hauszmann utcai sporttelep értékesítése), számottevő támogatottságú alternatív javaslatok nem érkeztek. Mindez már csak annyiból is lényeges, mert középtávon kevéssé tűnik reálisnak a BME bővülésére számítani, hiszen hallgatói vagy oktatói létszámunk se terveinket, se prognózisainkat tekintve sem fog növekedni. A ma még be nem látható jövő elől sem veszünk el lehetőséget, hiszen az egyetemi campus csupán egyetlen épületének eladása merül fel (távlatilag a V2), mialatt előreláthatólag húsz év beruházói üzemeltetést követően várhatóan a tulajdonunkba kerül a Q2 épület is, illetve az I épület Q-val ellentétes oldalán még egy további nagyobb, építésre alkalmas telekrésszel rendelkezünk, valamint az AE megmaradó részének helyén is elképzelhető még egy további nagyobb egyetemi épület.
Karok létesítményei („kiscampusai”) A nyolc kart természetesen nem egyformán érinti az átalakulás, de a program sikeres lebonyolítása esetén többjüknél igen jelentős fejlődést érhetünk el. Öt kar esetén alapjaiban megújuló „kis campusok” alakulnak ki.
7
•
Az ÉMK majdnem teljes egészében a K épületbe kerül, az alagsor, földszint és I. emelet összefüggő részeire, némi tanteremblokkal a III. emeleten is. Ezzel megszűnik a kar területi tagoltsága, hiszen teljes egészében elhagyja a Z, ST és UV épületet, a klasszikus tanszéki helyiségeinek nagy részét szintén a K-ba költözteti az ÉL és az MM épületből is.
•
Az ÉPK – egyetlen kisebb laboratóriumától eltekintve – teljes egészében a K épület II. emeletére kerül, kiegészülve a III. emelet egy részével, illetve az ott található kari tanteremblokkal. Rendezésre kerülne egyúttal a K épület II. emeleti büfé helyzete is, ezzel együtt a K épület II. emeletének közterületei is látványosan szépülnének.
•
A VIK esetén nagyjából a kar fele kerülne új területekre, az eddigi igen korszerű I. épületi otthonát a hasonló Q-val és a felújított V1-gyel egészíti ki. Elmondható, hogy az átalakulás után a kar – nem kis saját áldozatvállalással – teljesen megújult, korszerű létesítményekkel rendelkezik majd.
A pontos kalkuláció – arányaiban ilyen kis értékeknél – majdhogynem lehetetlen. Egyrészt mert a kalkulált oktatási létesítmények magukban foglalják a tantermeket is, másrészt pedig a kisebb – részben ma is folyó – átalakítási munkák önmagukban is száz nm nagyságrendő változásokat okoznak.
89
•
A GTK majdnem összes egysége elköltözik. Területei – megoldva a lényegében tízéves megalakulása óta fennálló területgondjait – jelentősen növekednek, felerészben érezhetően korszerűsödnek is.
•
A KSK nagyjából fele költözne a felújított ST épületbe, ezzel pedig a J-ST campusrészen kisebb „közlekkari” terület alakulna ki.
Három kart csak kevéssé, illetve másként érint a koncepció: •
A VBK létesítményátalakulásai már konvergenciaprogramjával együtt megkezdődtek, a mostani ehhez csak illeszkedik. Ennek lényege, hogy a Kar teljes egészében megtölti a CH épületet, jelentősebben pedig az F épületet, és leginkább ebbe a két épületbe koncentrálódik.
•
A TTK-t két kisebb, de a kar életében azért lényeges részlet érinti csak. Egyrészt dékáni hivatala költözne nagyobb, jobb állapotú helyre, másrészt kapna a kar egy nagyobb területű tanteremblokkot is.
•
A GPK esete egyedinek tekinthető. Egyrészt arról a karról van szó, amelyik éppen a következő években számottevően csökkentené területeit, ehhez pedig jelentősebb belső átrendeződések is kapcsolódnak. Döntésük szerint csarnoklaboroktól nem válnának meg. A kar területi tagoltsága valamelyest javul azért, mert a legészakabbra eső K és a legdélebbre eső V2 épület tanszéki területeit leadják, míg tanszéki területeik leginkább az MG-MM-MT és a D-T (esetleg D-R) épületegyüttesbe koncentrálódnak.
Összességében tehát – bár nyilván rengeteg problémával, kisebb-nagyobb fennakadással jár majd – a vázolt létesítményprogram középtávon átütő változást hozhat egyetemi, kari létesítményeinket tekintve. Bár nem kisrészt kényszerű intézkedéssorozatról van szó, remélhetően végül örömteli átalakulást is jelent majd. Kari szintű összesítés (2011-es végállapot, illetve a főbb költözési projektek): •
Építőmérnöki Kar o 2011: K épület, illetőleg laborjellegű területek az MM és ÉL épületben. o Költözések: Z-ből, ST-ből, UV-ból teljes egészében, illetőleg az MM-ből és az ÉL-ből részben a K-ba.
•
Gépészmérnöki Kar o 2011: AE, D, DCS, L, MG, MM, MT, G, illetve T. (Dékáni hivatal a K-ban, illetve tanteremblokk az R-ben.) o Költözés: E-ből, K-ból és V2-ből teljes egészében a többibe.
•
Építészmérnöki Kar o 2011: K épület, illetőleg laborjellegű terület a DCS csarnokban. o Költözés: a K-n belül, ÉL-ből a K-ba és a DCS-be.
•
Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar
90
o 2011: CH és F épület, illetőleg kisebb részek a DCS-ben, a H-ban és a K-ban. (Dékáni hivatal a K-ban.) o Költözés: a kar konvergenciaprogramja szerint, jórészt már folyamatban (Kból és a H-ból CH-ba és az F-be). •
Közlekedésmérnöki Kar o 2011: J, ST, L, ÉL és MM, esetleg az AE egy kisebb része. (Dékáni hivatal a K-ban.) o Költözés: Z-ből az ST-be; AE-ből az ÉL-be.
•
Villamosmérnöki és Informatikai Kar o 2011: I, Q és V1 épület. o Költözés: V2-ből, ST-ből, Z-ből és K-ból a Q-ba és a V1-be.
•
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar o 2011: Q és E épület (az E-ben az Idegennyelvi Központtal együtt, Testnevelési Központ az ÉL-be). o Költözés: ST-ből és T-ből a Q-ba és az E-be; R-ből a Q-ba.
•
Természettudományi Kar o 2011: H és F épület, illetve tanteremblokk az R-ben, valamint az NTI az Rben és a TR-ben. (Dékáni hivatal a K-ban.) o Költözés: a H és F épületen belül kisebb költözések. Illetve az NTI a V2-ből, ST-ből, K-ból az R-be.
Főbb felújítási, költözési alprojektek, azok ütemezései (területnagyságokkal vagy költségbecslésekkel) Néhány kritikus részlet előzetes magyarázata: •
Az ÉMK nagyméretű tanszékének a K I. déli oldalára költöztetése, ezzel együtt a TTK dékáni hivatalnak és az OMIKK-nak szintén az I. emeleten való „odébb költöztetése” (a GTK dékáni hivatal amúgy is a Q épületbe költözik). o Indoklás: A létesítményprogram egyik, csak nagyon nehezen megoldható részletéről van szó. Az ÉMK jelenleg az ST-ben, illetve az MM-ben elhelyezkedő tanszékéről van szó, amelyet – laborterületeinek MM-ben hagyása mellett – egyben kellett elhelyezni a K épületben. Ehhez nagyjából 700 nm összefüggő területre volt ott szükség. Ennek előteremtése csak valamelyik K épületi (amúgy nem költöztetendő) kisebb egység megmozdításával volt lehetséges. Azért az OMIKK-ra esett a választás, mert ennek K épületbeli elhelyezése amúgy is erősen széttagolt volt, illetve területének beosztása csak kevesebb átalakítási munkát von maga után.
91
o Kapcsolódó egyéb költözések: Az OMIKK K I. emeleten való új helyéről az ÉPK egyik tanszékének kell a K II. emeletére költöznie; a GTK dékáni hivatal ideiglenesen az R-be, távlatilag a Q-ba költözik; a TTK dékáni hivatal a K I. emeletén költözik odébb. •
Az ÉPK K I. emeleti tanszékének II. emeletre költöztetése, ezzel együtt az ÉMK K II. emeleti helyiségeinek a K földszintre költöztetése. o Indoklás: Részben az előző pont következményeként, részben pedig az ÉPK egységes elhelyezése érdekében kell I. emeleti tanszékének a II. emeletre költöznie. o Kapcsolódó egyéb költözések: Az ÉMK kar K II. emeleti laborjait más K épületi területekre kell költöztetni.
•
A HÖK-létesítmények egy részének R-ből K I. emeletére költöztetése. o Indoklás: A KTH szervezet bővülésével az R épületben – annak alsóbb szintjein – további területekre van szükség, ráadásul célszerűen valamennyire szeparáltra, reprezentatívabbra. A HÖK R épületi területei, leginkább az R Klub mai része, erre kifejezetten megfelelőnek tűnik. Lényeges továbbá, hogy az R Klub elhelyezésére megfelelő (kisebb előadó, illetve színházteremnek könnyen átalakítható) terület adódott a K épületben, éppen a mai HÖK-területek folytatásaként. o Kapcsolódó egyéb költözések: A K épületből – volt igazgatósági részegységek – az R-be.
•
ÉL-K költözések. o Indoklás: A tervezett sportközpont miatt, de nem másodlagosan a két érintett kar egységes területű elhelyezése miatt is, jelentősebb áthelyezés történik az ÉL épületből a K épületbe. Egy-egy ÉMK-i és ÉPK-i tanszék teljes egészében elhagyja az ÉL épületet, míg egy ÉPK egység részben a K-ba, laborjaival a DCS-be költözne (a GPK leadott laborhelyére). o Kapcsolódó egyéb költözések: A K épületi – jórészt korábbi, részben mai – orvosi rendelő részek – más okokból is – a T épület földszintjére költöznek. Mindemellett több K épületen belüli költözés.
•
Orvosi rendelő területeinek K-ból T-be költöztetése. o Indoklás: A mai előírások, illetve a fejlesztési tervek miatt is olyan helyet kellett találni, ami szeparálható, lehetőleg földszinti, jó parkolási lehetőségekkel rendelkező, „utcáról” könnyen megközelíthető. Erre a T épület földszintje tűnt a legalkalmasabbnak. o Kapcsolódó egyéb költözések: Nincsenek, a T épület földszintje – néhány GPK helyiségtől eltekintve – jelenleg is üres. (A GPK helyiségek szeparált megközelítését biztosítani kell majd.)
•
K épületi konferenciablokk kialakítása. o Indoklás: Mialatt a K épület számos mai üres területét megtöltjük, illetve néhány igazgatási részegységet az R (és az A) épületbe helyezünk, az épület
92
rendezvénykapacitását növeljük, legfőképpen pedig rendezzük, fejlesztjük. Ennek lényege, hogy az I. emelet dunai frontján (a Rektori Kabinet területeitől északról délre haladva) a Rektori Tanácsterem, Díszterem, Oktatói Klub, majd ezek folytatásaként (volt Tudományos és Nemzetközi, illetve Stratégiai Igazgatóság területein, illetve a Pro Progressio Alapítvány területein) három további nagyobb tárgyalóhelyiség, illetve kisebb kiszolgálóegységek kialakítása. Ehhez kapcsolódóan az I. emeleten az aula hátoldalán (a Díszteremmel szemben) külön multifunkciós (kiállítás, étkeztetés, ruhatár, raktár stb.) kiszolgálóegység kialakítása. Mindezzel együtt jelentős méretű, egybefüggő területű, kiszolgálóhelyiségekkel sokkal jobban ellátott K épületi rendezvényközponthoz jutunk, ami ugyan a K épület reprezentatív szakaszán helyezkedik el, de a napi egyetemi forgalmat csak kevéssé akadályozza (az említett folyosórész rendezvények alkalmával időlegesen akár le is zárható). o Kapcsolódó egyéb költözések: Egyedül az Érdekképviseleti Irodát kell ugyanazon emelet hátsó frontjának déli oldalára költöztetni. További kapcsolódó költöztetések nincsenek, az érintett területek üresek, illetve más megfontolásokból ürülnek. •
K épületi liftelőkészítés. o Indoklás: A K épület aula hátoldalára eső helyiségblokkok két oldalán elő kell készítenünk egy-egy jövőben kialakításra kerülő lift (akna) területeit. o Kapcsolódó egyéb költözések: Nincsenek, az érintett területek (alagsortól egészen a III. emeletig) költöztetéseinél ezeket a részeket üresen kell hagyni.
•
K épület alapmegerősítés. o Indoklás: A K épület déli oldalának két hosszanti frontja alatt indulnak az alapmegerősítési munkálatok. Ezzel összefüggésben az alagsor ezen része teljesen átalakul, megújul. E területen jelenleg tantermek, illetve egy más épületbe költöző GPK tanszék található, a koncepció körvonalait alapvetően nem érinti. A terület elkészültét követően itt épül ki az egyetem egyik (legnagyobb) közös tanteremblokkja (új büfével, két kertrésszel stb.). o Kapcsolódó egyéb költözések: A GPK egy tanszékének elköltöztetése (D és MM-MG épületbe).
•
BME Sportközpont (ÉL épület átalakítása). o Indoklás: Lásd sporttal kapcsolatos fejezet. o Kapcsolódó egyéb költözések: Lásd fentebb.
•
CH épület süllyedési problémái o Ma még pontosan nem láthatók a CH épület – metróépítés miatti – süllyedésének következményei. Kisebb károk már mai is keletkeztek, és nem kizárt, hogy a helyzet súlyosbodni fog. A ma reálisnak tűnő jövőkép szerint szükség lesz az épület alapmerősítésére, ezzel együtt alagsori részeinek időleges lezárására. Jelen koncepció ennek anyagi következményeivel nem számol, pontosabban arra épít, hogy ezek még részben sem a BME-t terhelik
93
majd. Egy ilyen projekt időzítése sem látható még ma, így pedig egy esetleges időleges alagsori elköltöztetés legjobb megoldása sem vázolható még. •
Laborfelújítások o Az alábbiak egy nagyjából 500 mFt-os laborfelújítási célt is megfogalmaznak, de ezt kizárólag külső pályázati vagy egyéb források bevonása esetére. Itt elsősorban csarnoklaborjaink (L, MM, MG, DCS, G, V1) tető, nyílászáró, illetve gépészeti (legalábbis részleges) rekonstrukciójáról lehet szó.
•
Tanreaktor o Az előzőekhez némileg hasonló a Tanreaktor esete, amelynek (jelentősebb) felújítása költségeit a BME létesítményprogramja nem tartalmazza, ehhez szintén külső forrásra épít. (Itt nagyjából 300-600 M Ft felújítási programról lehet szó, amivel kapcsolatos előkészítő munka, illetve tárgyalások már 2007ben megkezdődtek.)
•
Tetőrekonstrukciók, csapadékvíz elvezetése o Külön említést érdemel műemlék épületeink tetőzeteinek problémája. E nagyságrendben százéves épületek (elsősorban: K, MM, MG, MT) tetőzete felújításának sorozatos elmaradása egyre súlyosabb állapotokat eredményez. Ezekhez az OKM beruházási kereteiből is várunk céltámogatást. (Ezen épületek mellett szintén tetőfelújításra vár a T, H, L és I épület.)
2009–2011-es ütemterv8 2009. január–június
8
•
A GTK Dékáni Hivatal a K-ból – ideiglenesen – az R épületbe költözik. (200 nm, jelentősebb átalakítást nem igényel.)
•
A volt Oktatási Igazgatóság a K-ból – ideiglenesen – elköltözik (az R-be, a Z-be, esetleg a K-ban a volt Stratégiai Igazgatóság helyének egy részére). (100 nm, jelentősebb átalakítást nem igényel.)
•
A TTK Dékáni Hivatal a K-n belül elkötözik a volt Oktatási Igazgatóság helyére. (120 nm, kisebb felújítás szükséges.)
•
Az ÉMK MM-ből való költözéséhez a TTK és GTK dékáni hivatalok átalakítása. (300 nm, kisebb átalakítást, felújítást igényel.)
•
Az ÉMK a K épület II. emeleti laborjai – ha kell, ideiglenes – elköltöztetésének előkészítése. (160 nm, kisebb átalakítást, felújítást igényel.)
•
GPK-n belüli kisebb mozgások, a K épületből az MG-be és a D-be való költözés előkészítése. (500 nm, kisebb átalakítást, felújítást igényel.)
A zárójelben megadott területnagyságok és átalakítási, felújítási igények csak nagyságrendi értékek, elızetesen becsült munkaigények.
94
•
VBK CH átalakítás (újabb ütem, a K II. emeletről CH-ba költözés előkészítése). (Részben a VBK konvergenciaprogram szerint, részben külön 200 nm támogatással.)
•
A T épület fszt. orvosi rendelőnek előkészítése. (300 nm, átalakítást, felújítást igényel.)
•
A K épület I. emeletének előkészítése az R épület HÖK részeinek (R Klub) fogadásra. (400 nm, átalakítást, felújítást igényel.)
•
A K épület I. emeletén az Érdekképviseleti Iroda a volt Tudományos Igazgatóság helyének egy részére költözik. (80 nm, kisebb átalakítást, felújítást igényel.)
2009. július–augusztus •
Az ÉMK az MM-ből a K-ba költözik.
•
A GPK a K épületből az MG és D épületbe költözik.
•
A VBK a K II. emeletről a CH-ba költözik.
•
A MAFC a K II. emeletéről – ideiglenesen – a K épületben máshova költözik. (100 nm, kisebb átalakítást, felújítást igényel.)
•
Az ÉMK K épület II. emeleti laborjainak K épületen belüli elköltöztetése – ha kell, ideiglenesen.
•
Az orvosi rendelő elköltözik a K-ból a T-be.
•
A HÖK az R-ből a K-ba költözik (R Klub), illetve a terület felújítása, majd a KTH (oktatási és nemzetközi igazgatók) odaköltözése.
•
Ideiglenes tantermek kialakítása (az alapmegerősítés miatt kiesők pótlására9) a K I. emeletén a volt nemzetközi igazgatóság és a MRK volt titkárságának, illetve az Érdekképviseleti Iroda helyén. (Az elsőből később konferencia-, illetve tanácsterem lesz, míg a másik kettőből a konferenciablokk multifunkciós terme (lásd K épület részletes).) (250 nm, átalakítást, felújítást igényel.)
2009. szeptember–december
9
•
Az ÉMK által elhagyott MM területek előkészítése a GPK K épületi egységeinek fogadására. (300 nm, átalakítást, felújítást igényel.)
•
A GTK E épületen belüli mozgásai, illetve az E épület előkészítése a GTK egységeinek fogadására. (Kivéve II. emelet, ahol a GPK egysége 2010 nyaráig marad.) (1000 nm, felújítást igényel.)
•
Az ÉMK az ÉL-ből a K-ba költöző egysége helyének előkészítése; K épületen belüli költözéseinek előkészítése. (1200 nm, kisebb átalakítást, felújítást igényel.)
A K épületi alapmegerısítés II. üteme 2009 és 2011 között zajlana a déli tömb északi részén. Ez a terület alagsori részének lezárását jelenti. Mindezt a létesítménykoncepcióban úgy próbáltuk kezelni, hogy az érintett alagsori részbe – ettıl függetlenül is logikusan – központi kezeléső tanteremcsoportot terveztünk, azaz e többéves projekt a kari elhelyezkedéseket lényegesen nem érinti.
95
•
Az ÉPK K II. emeletének előkészítése az ÉL-ből, illetve a K I. emeletről érkező egységeinek. (1000 nm, kisebb átalakítást, felújítást igényel.)
•
DCS csarnok előkészítése az ÉPK ÉL egységének fogadására. (300 nm, átalakítást, felújítást igényel.)
•
V1 átalakítási munkák I. (1000 nm, átalakítást, felújítást igényel.)
2010. január–február •
A GPK utolsó egysége elköltözik a K-ból az MM-be.
•
A VIK és a GTK a Q épületbe költözik a V2-ből, ST-ből, T-ből, R-ből és Z-ből.
•
A GTK egységei az E épületbe költöznek az ST-ből és a T-ből (a Testnevelési Központ ideiglenesen).
•
Az ÉMK az ÉL-ből a K épületbe költözik.
•
Az ÉPK az ÉL-ből a K II. emeletére és a DCS-be költözik, illetve a K I. emeletről a K II. emeletére költözik.
•
ÉL-n belüli kisebb ÉMK- és KSK-mozgások. (200 nm, kisebb felújítást igényel.)
2010. március–június •
Az OMIKK a K épület I. emeletén átköltözik az ÉPK elhagyott helyére. (250 nm, kisebb átalakítást, felújítást igényel.)
•
Az OMIKK helyére az ÉMK ST egysége költözik, közben felújításokkal. Mindehhez időlegesen felhasználható a K I. (volt Stratégiai Igazgatóság) tartalékterülete. (250 nm, felújítást igényel.)
•
Teljes ST épület KSK egységeinek érkezésére való előkészítése. (3000 nm, átlagosan kisebb felújítást igényel.)
•
Az R épület II. emeletének (esetleg a T épület egy részének) előkészítése (az R II. emeletének és a T épületnek a végleges beosztása még lezáratlan). (500 nm kari és 500 nm nem kari, kisebb felújítást igényel.)
•
ÉL Sportközpont kialakítása. (Hauszmann utcai sporttelep értékesítési bevételéből és HÖK-forrásokból.)
•
A GPK MT és G épületben történő kisebb átalakítások a V2-ben lévő egységek fogadásához. (600 nm, átalakítást, felújítást igényel.)
•
A K épület ÉMK Z-ből érkező egységeinek való előkészítése. (1000 nm, kisebb átalakítást, felújítást igényel.)
•
V1 épület átalakítási munkák II. (1000 nm, kisebb átalakítást, felújítást igényel.)
2010. július–augusztus •
Z és V2 épületből való kiköltözések.
96
o KSK az ST-be. o VIK a V1-be és a Q-ba. o ÉMK a K-ba. o GPK különböző egységei az MT-be és G-be. o NTI az R-be. o Nem kari egységek az R-be (illetve a levéltár esetleg a K-ba). •
GPK egysége kiköltözik az E épület II. emeletéről (a G-be, T-be vagy R-be), ugyanott kisebb GTK átalakítási munkák. (400 nm, kisebb átalakítást, felújítást igényel.)
•
ÉL Sportközpont befejezése, Bogdánfy Sporttelep átalakítása, K épületi sportlétesítmények, Testnevelési Központ és MAFC odaköltözése. (Hauszmann utcai sporttelep értékesítési bevételéből és HÖK-forrásokból.)
•
T épület (esetleg R épület) központi tanteremblokk kialakítása. (1200 nm, kisebb átalakítást, felújítást igényel.)
2010. szeptember–december •
K épületi területek előkészítése az ÉMK UV épületi egységének fogadására. (700 nm, átalakítást, felújítást igényel.)
•
K épületi két tanterem kialakítása az elhagyott sporttermek helyén. (300 nm, kisebb átalakítást, felújítást igényel.)
2011. január–február •
Az ÉMK UV-ből K-ba költözése.
•
Az AE bontandó részeinek (KSK laborjának, illetve annak egy részének) elköltöztetése a KSK területeire. (200 nm, átalakítást, felújítást igényel.)
2011. március–augusztus
10
•
Az AE bontása, kisebb átalakítása és a középső campus (kert)rendezése10 (kb. 150 M Ft).
•
UV bontása és az északi campus (kert)rendezése (kb. 100 M Ft).
•
K épület konferenciablokk kialakítása. (400 nm, átalakítást, felújítást igényel.)
•
K épület központi tanteremblokk kialakítása (alapmegerősítési projekt vége). (Elkülönített forrás a K alapmegerősítésre, esetleg ennek bútorozási kiegészítése.) (Kb. 20 M Ft.)
A „kertrendezésre” külön koncepcióterv készült. 2011-ben csak részleges megvalósítás.
97
Egyéb, más projektrészletekhez logikailag szorosan nem kapcsolódó – de ettől még nem alacsonyabb prioritású – projektek •
Ideálisan 2009 és 2010. július–augusztus: Központi tantermek felújítási programja11 (100 M Ft + 100 M Ft HÖK).
•
Ideálisan 2009 és 2010. július–augusztus: Épületbelépők felújítása.12 (1000 nm, felújítást igényel.)
•
Ideálisan 2010. július–augusztus: TTK R épület V. emelet (esetleg T épület) tanteremblokk. (400 nm, felújítást igényel.)
•
K épület közterületeinek felújítása (kb. 100 M Ft).
•
Ideálisan 2009. szeptember–december: E épület ablakcsere (kb. 300 M Ft).
•
Ideálisan 2010. március–augusztus: ST épület ablakcsere (kb. 150 M Ft).
•
Ideálisan 2009–2011: Tetőrekonstrukciók, csapadékvíz elvezetése (elsősorban: K, MM, MG, MT, T, H, L, I) (kb. 600 M Ft, OKM támogatással).
•
Ideálisan 2009–2011: Energiaracionalizálási beruházások (elsősorban: G, HŐ, E, I) (kb. 400 M Ft).
•
Ideálisan 2009–2011: Vizesblokkok, tűzivíz, csatorna (kb. 200 M Ft).
•
Ideálisan 2009–2011: Egyéb gépészet, illetve villamos (szellőztetés, vészvilágítás stb.) (kb. 100 M Ft).
•
2009–2010: VBK konvergenciaprogram: 80 M Ft.
•
2009–2010: Martos korszerűsítéshez való hozzájárulás: 80 M Ft.
•
Ideálisan 2009–2011: Karbantartási keretek, koncepciótervek, kisebb beruházások: 1000 M Ft.
•
Ideálisan 2010-től folyamatosan: Laborfelújítások (külön állami támogatás esetén).
•
Ideálisan 2010-től folyamatosan: CH épület süllyedéséből fakadó kárelhárító munkák (külső támogatásból).
•
Ideálisan 2009-2011: Tanreaktor felújítási munkái (külső támogatás esetén).
Finanszírozási terv A fenti programpontokhoz adott minimális, egyetemi szinten megtervezendő hozzávetőleges kiadási tervet a következő peremfeltételekkel kalkuláltuk: 11
Központi tantermek felújítása (HÖK-kel közös, közösen finanszírozott program). Az összes (mintegy 100 db) központi kezeléső tanterem bútorzatának, belsıépítészeti eleminek, oktatástechnikájának áttekintése, ezek után itt-ott cseréje, felújítása. Összes nagyságrendi költség: 200 M Ft. 12 Épületbelépık felújítása: Az egyes oktatási épületek belépési szintjeinek rekonstrukciói (CH, F, E, J, ST, H, T, V1, MM, MG).
98
•
A sportlétesítmények átalakítási programja külön finanszírozási alrendszert jelent, aminek főbb bevételei: a Hauszmann utcai sporttelep értékesítéséből befolyt összeg, HÖK sport célforrás, esetleges célzott állami vagy szponzori pénzek. (Hozzávetőleg 1,5 Mrd Ft.)
•
A K épület alapmegerősítése külön állami céltámogatásból folyik, a BME saját erős részei a fentebb vázolt program részei. (Hozzávetőleg 1,8 Mrd Ft.)
•
A kollégiumi alrendszer felújításainak finanszírozása alapvetően az alrendszeren belül történik.
•
A balatonkenesei 7. hrsz. alatti, Gesztenye fasor 14. számú ingatlan értékesítésének bevételét a gödi mérőtelep felújításával, fejlesztésével kapcsolatosan lehet csak felhasználni.
•
A Q épület építése PPP konstrukcióban, jelentős részben állami céltámogatásból valósul meg.
•
Külön (csarnok)labor-felújítási programra csak állami pályázati céltámogatás esetén nyílik majd lehetőség. Ez fentebb betervezésre nem került, amennyiben ilyen forrás érkezne, azt lehetőség szerint csarnoklaborjaink (leginkább: L, MM, MG, DCS, G, V1) általános felújítására (fűtési rendszer, tetőszigetelés, elektromos és szellőztető rendszer stb.) költenénk. Legalább 500 M Ft céltámogatásra lenne szükség.
•
A CH épület metróépítés miatti kárelhárítási munkái külső forrásból valósulnak meg.
•
A tanreaktor felújítási munkái külső forrásból valósulnak meg.
•
A műemlék épületek tetőfelújításához, csapadékvíz elvezetéséhez OKM céltámogatás érkezik.
•
A fentebb vázolt minimális szintű kari létesítményátalakításokhoz az egyes karok külön is hozzájárulnak (többletigényeik fedezésére, költözések lebonyolítására, bútorozási szint javítására stb.) (2009–2011 között összesen kb. 500-1000 M Ft-tal).
Ezen feltételezések mellett a következő minimális finanszírozási igény kalkulálható: Létesítményátalakítás (költözések, kisebb átalakításokkal, felújításokkal) mindösszesen hozzávetőleg 20 000 nm és 2 Mrd Ft. •
Kari létesítményátalakítások – minden esetben – kisebb-nagyobb átalakításokkal és felújítással, összesen 14 500 nm. Mindez – kb. 100 E Ft/nm átlagárral számolva – 1,45 Mrd Ft.
•
Nem kari létesítményátalakítások – minden esetben – kisebb-nagyobb átalakításokkal és felújítással, összesen 5500 nm. Mindez – kb. 100 E Ft/nm átlagárral számolva – 0,55 Mrd Ft.
99
Összegszerűen megadott, folyamatos ütemezésű munkák, illetve ideiglenes elhelyezések (650 nm), összesen: 3,5 Mrd Ft. Mindösszesen: 5,5 Mrd Ft (2009–2011 között összesen).
Főbb finanszírozási források:13 1) A „szokásos” éves egyetemi költségvetésben 2009–2011 között létesítményfelújításra és karbantartásra elkülöníthető külön kezelt keretek. Az elmúlt négy év átlagértékei alapján kalkulálva évente 800 M Ft (300 M Ft karbantartás és 500 M Ft felújítás). 2009–2011 mindösszesen: 2,4 Mrd Ft. 2) Ingatlanértékesítések bevételei • Már eldöntött, elindított ingatlaneladások (a 2009. március 30-i szenátusi döntés szerint, illetve az abban jelölt ingatlan értékbecslési adatok alapján):14
13 14
Ingatlan megnevezése
Címe
Terület (m2)
Szolgáltató ház
1011 Budapest, Gyorskocsi u. 5-7. (14126/1 hrsz.)
telek 469 m2 felépítmény 3.093 m2
Sporttelep
1117 Budapest, Hauszmann u. 5. (3972 hrsz)
telek 13.711 m2 felépítmény 3.417 m2
Beépítetlen terület
2623 Kismaros, Szerpentin u. 78. (3427 hrsz.)
telek 989 m2
„Horgásztanya”
2344 Dömsöd, Neptun sor 32. (3333 hrsz.)
telek 693 m2 felépítmény 140 m2
Irodaépület, lakóház
1115 Budapest, Bartók B. út 15/C (5034/2 hrsz)
telek 2.549 m2 felépítmény 409+44 m2
Mérıtelep
8174 Balatonkenese, Gesztenye fasor 14. (7 hrsz.)
telek 5.992 m2 felépítmény 1.524 m2
„Anya” üdülı
8630 Balatonboglár, Dózsa György út 110. (2011 hrsz)
telek 1.099 m2 felépítmény 304 m2
Kemping
8630 Balatonboglár, Csejtei u. 7. (1822 hrsz.)
telek 2.237 m2
A BME mindenkori költségvetési szerint, illetve csak hozzávetılegesen becsült értékek alapján. A Szenátus a felsıoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 27.§ (8) bekezdés cb) pontja és 122.§-a alapján dönt az alábbi ingatlanok értékesítésérıl, mely döntése során az Ftv. 27.§ (8) bekezdés cb) pontja szerinti, a Gazdasági Tanács legalább kétharmadának igenlı szavazatával meghozott véleményét (ezen belül a gazdasági tanács szenátus által delegált, illetve hivatalbóli tagjai közül legalább három tag támogató szavazatát) figyelembe vette.
100
felépítmény 194 m2 „Parti” üdülı
8630 Balatonboglár, Radnóti u. 8. (2024 hrsz.)
telek 740 m2 felépítmény 233 m2
„OMIKK” Üdülı
8684 Balatonszárszó, Berzsenyi D. u. 64. (443 hrsz.)
telek 720 m2 felépítmény 219 m2
A vonatkozó jogszabályok és a szenátusi határozat szerint ezen ingatlanok értékesítésből származó bevételeknek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó része az Egyetem alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási – beleértve a PPP (az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés, Public Private Partnership program) keretében megvalósuló fejlesztések törlesztő részleteit is – célra használható fel. A már elfogadott szenátusi határozat értelmében, ennek keretén belül a bevételeket az Intézményfejlesztési Tervben foglalt cél megvalósítására kell fordítani.15 Rögzíteni kell, hogy az Intézményfejlesztési Terv létesítményekkel kapcsolatos programjának célja, hogy az Egyetem jobb állapotú, de – legalább reálértékben – olcsóbban üzemeltethető, ésszerűbb kihasználtságú, ezen felül esztétikusabb, kulturáltabb környezetet biztosító létesítményparkhoz jusson, az Intézményfejlesztési Tervvel átfogott időszakban, de a gördülő tervezés miatt fenntartva a módosítás lehetőségét mind az egyes, a cél megvalósítását szolgáló részfeladatokat illetően, mind az időbeli átütemezést illetően. A Szenátus az Intézményfejlesztési Terv elfogadásával egyúttal úgy is határoz, hogy a nyilvános pályázat kiírásának időpontja meghatározásában a Rektor az Operatív Értekezlet véleményének figyelembe vételével dönt.16 A balatonkenesei 7. hrsz. alatti, Gesztenye fasor 14. számú ingatlan értékesítésének bevételét a gödi mérőtelep felújításával, fejlesztésével kapcsolatosan lehet felhasználni azzal, hogy a bevétel felhasználásáról az itt meghatározott célon belül az Építőmérnöki Kar dékánja dönt. A Hauszmann Alajos utcai Soporttelep értékesítési bevételéből – a bevétel 2010. évi befolyásával, és az (ÉL) BME Sportközpont 2010. évben történő megvalósulásával számolva – kizárólag a Sportközpont létesítése finanszírozható, mint teljesen elkülönülő, sportcélú projektrész. Abban az esetben azonban, ha a Hauszmann Alajos utcai ingatlanból befolyó összeg – az erre a célra biztosítandó egyéb forrásokra is figyelemmel – nem lenne elegendő a Sportközpont létrehozásához, a Hauszmann Alajos utcai ingatlan értékesítésétől az
15
A korábbi szenátusi határozatok szerinti IFT mellékletek – kisebb, a lényeget nem érintő változtatásokkal – a jelen dokumentumba már beépültek, ezért a továbbiakban ahol az Intézményfejlesztési Terv mellékleteit említette a Szenátus határozata, a mellékletekre mint az Intézményfejlesztési Terv részére külön utalás nélkül hivatkozunk. 16 Az Operatív Értekezlet a rektorból, rektorhelyettesbıl, gazdasági és mőszaki fıigazgatóból, fıtitkárból, a dékánokból és az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnökébıl álló konzultatív testület. A Szenátus – az Intézményfejlesztési Terv elfogadásával – egyben felhatalmazta az Operatív Értekezletet arra, hogy mőködjön közre az értékesítési eljárás (nyilvános pályázat) kiírása idıpontjának meghatározásában, és véleményével segítse a Rektort. Ez azt is jelenti, hogy a szükséges engedélyek rendelkezésre állását követıen nem szükségképpen kell azonnal meghirdetni az ingatlanokat.
101
Egyetem kénytelen lesz – legalábbis időlegesen – visszalépni, és azt a továbbiakban is sportcélú ingatlanként használni az egyetemi sporttevékenység körében.17 A fenti táblázat – balatonkenesei 7. hrsz. alatti, Gesztenye fasor 14. számú ingatlan és a Hauszmann Alajos utcai Soporttelep ingatlan nélküli – ingatlanegyüttesének ingatlanbecslő által becsült (ÁFA nélküli) összértéke: 1,325 Mrd Ft. 2009. március 30-án meghozott határozatával az Ftv. 122.§ (7) bekezdésére tekintettel az Egyetem Szenátusa fenntartotta a jogot, hogy – a gördülő tervezés elvét követve – az Intézményfejlesztési Tervet,mind annak felújítási, beruházási tartalmát, mind az abban foglalt időbeli ütemezést szükség szerint módosítsa, és ebből következően az értékesítésekből származó bevételeket •
az Intézményfejlesztési Tervben a programok végrehajtásához szükséges egyéb források rendelkezésre állásától,
•
az értékesítési eljárások eredményességétől, időbeli lefolytatásától és az azokból származó bevételek összegétől és befolyásuk időpontjától,
•
mind a jelenleg előre nem látható, de a körülmények megváltozása miatt szükségessé váló egyéb felújítási, beruházási és PPP céloktól
függően a mindenkori Intézményfejlesztési terve szerinti egyes részfeladatokra használja fel. Az Intézményfejlesztési Terv esetleges módosulása azonban nem érintheti azt, hogy az ingatlanértékesítések bevétele csak és kizárólag az Egyetem alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási – beleértve a PPP (az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés, Public Private Partnership program) keretében megvalósuló fejlesztések törlesztő részleteit is – célra használható fel. A felsőoktatási törvény 122.§ (7) bekezdése azt tartalmazza, hogy „Ha az intézményfejlesztési tervben megjelölt cél a felsőoktatási intézmény értékesítési javaslatában megjelölt időpontig nem valósul meg, az értékesítés ellenértékét az állami felsőoktatási intézmény köteles a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére megfizetni.” Azt azonban, hogy az Intézményfejlesztési Terv létesítményekkel kapcsolatos, fentiekben rögzített céljának megvalósítását szolgáló, pontosan melyik feladatnál tart az Egyetem, illetve melyik alternatív, de a cél megvalósulását elősegítő feladatot hajtja végre a cél megvalósulását szolgáló komplex rendszeréből akkor, amikor a vételár befolyik, számos tényező befolyásolja. Ezt előre nyilvánvalóan nem lehet fixen rögzíteni. Elhúzódhatnak közbeszerzési eljárások, engedélyezések, az évente erre fordítható egyetemi saját forrás az egyes programrészekre az értékesítési bevételek nélkül nyilvánvalóan kevés a program lefolytatásához. Nem lehet pontosan megállapítani továbbá azt sem – még jogszabályi 17
Az ingatlan jelenlegi övezeti besorolása sportcélú ingatlan, ami az értékesíthetıségére nagyban kihatással van mind az elérhetı vételár, mind az eljáró engedélyezı hatóságok vonatkozásában. Ezért felvetıdött, hogy az Egyetem fejtsen ki erıfeszítéseket az övezeti besorolás megváltoztatása, és az ingatlanra vonatkozó kerületi szabályozási terv elfogadása érdekében. Mivel azonban ennek lehetısége és idıigénye jelenleg erısen bizonytalan, az értékesítésrıl szóló döntés már megszületett azzal a megjegyzéssel, hogy természetesen, ha az értékesítési eljárás idıtartama alatt a szükséges KSZT módosítás megszületne, úgy az az idıközben kiírásra kerülı pályázatra is hatással legyen, és az Egyetem kiaknázhassa az ily módon elérhetı, várhatóan magasabb vételárból és szélesebb érdeklıdıi körbıl származó elınyöket is. (Mindezek miatt az ingatlanról a kétféle övezeti besorolás eseteire külön is készült értékbecslés.)
102
határidőkben megadott értékesítési engedélyek mellett sem –, hogy mikorra folyik/folynak be az értékesítés bevételei. Így az Intézményfejlesztési Terv fent rögzített átfogó céljának megfelelő felhasználáson túlmenően az értékesítési bevételeket konkrét részfeladathoz jelenleg nem tartjuk sem célszerűnek, sem lehetségesnek hozzákötni. Erre tekintettel döntött úgy a Szenátus március 30-án, hogy az Intézményfejlesztési Tervben elfogadott program keretei között, (figyelemmel az Intézményfejlesztési Tervben feltüntetett alternatív, párhuzamosan megjelenő fejlesztési célokra is) a felhasználás konkrét célját a Szenátus határozza meg a BME éves költségvetés megalkotásakor és/vagy módosításával. (Felhívjuk arra is a figyelmet, hogy ha nem így döntött volna a Szenátus, az azt is feltételezné, hogy az Egyetem az ingatlanértékesítési bevételek bizonytalan beérkezési időpontjától függetlenül is meg tudná valósítani az Intézményfejlesztési Terv céljait saját egyéb forrásaiból, és akkor el sem kellene adni ingatlanokat.) Mivel a tervezett bevétel nyilvánvalóan kevesebb, mint a komplex program megvalósításának összes költsége, a program megvalósítása pedig több évet is átfog, kijelenthető, hogy nincs olyan korai időpont, amikor az ingatlanértékesítési bevétel ne lenne szükséges az Intézményfejlesztési Terv céljának megvalósításához. Az is kijelenthető, hogy ingatlan értékesítési bevételek nélkül a program nem valósítható meg, mint ahogy a program időbeli ütemezése egyúttal azt is meghatározza, hogy az értékesítési bevételeknek célszerűen 2010. év folyamán kell befolyniuk. Ha azok 2010-hez képest később érkeznének be, a programot csak csökkentett tartalommal, vagy időben később tudja az Egyetem megvalósítani. Így az, hogy az Intézményfejlesztési Terv céljaira kerül felhasználásra az ingatlan értékesítés bevétele, figyelemmel az időközben bekövetkező változások miatt szükséges esetleges korrekciókra is, kétségtelen. A program csúszásának, nem komplex megvalósulásának hátrányos következményeire is felhívtuk a figyelmet a jelen dokumentumban. A fentiekben feltüntetett bevételeken túl szükségesnek látszik, hogy az Egyetem – a program végrehajtása során – esetlegesen további ingatlanok értékesítéséről, illetve esetleg hosszú távú hasznosításának értékesítéséről is döntsön.18 Ezek becsült összértéke 2,75 Mrd Ft. Ingatlanértékesítésekből (illetve esetleg hosszú értékesítéséből) mindösszesen tehát 4,075 Mrd Ft.
távú
ingatlanhasznosítási
jogok
3) Hosszú távú ingatlanhasznosításokból befolyó egyösszegű bevétel: •
Z épület (kb. 10 000 nm, ebből kb. 7000 nm hasznos terület) 50 E Ft/hasznos nmrel kalkulálva 0,35 Mrd Ft.
Mindösszesen: 6,825 Mrd Ft.19 18
Elızetesen több lehetıség is felmerült, ezeket még részletesen meg kell vizsgálni: V2 (kb. 12 000 nm, ebbıl kb. 9000 nm hasznos terület) 150 E Ft/hasznos nm-rel kalkulálva kb. 1,35 Mrd Ft; Hotel Uni hasznosítása kb. 0,9 Mrd Ft; Tüske-csarnok használati jogának megváltása: 0,5 Mrd Ft; stb. 19 A feltüntetett bevételeken túl szükségesnek látszik, hogy az Egyetem aktív pályázati tevékenységet folytasson az Intézményfejlesztési Tervben meghatározott célokkal kapcsolatos források megszerzése érdekében.
103
Látható, hogy a minimálisra tervezett költségek és a – durva becslésű – bevételek 25%-os biztonsággal kerültek megtervezésre. Összességében tehát megvalósíthatónak látszik a program, viszont az erre a BME éves költségvetéseiből reálisan fordítható összeg (2,4 Mrd Ft) csak a minimális kiadások egy részét fedezné. Ingatlanértékesítések (esetleg ezzel azonos értékű állami támogatás) nélkül a program tehát megvalósíthatatlan. A megoldási kényszert az adja, hogy a program lefuttatása nélkül egyetlen jelenlegi épületünktől sem tudunk megválni (UV, AE, Z és V2), hiszen ezek kiürítéséhez jelentős belső átrendezésre van szükség. Ugyanez igaz a mai, szétszórtan jelentkező üres területekkel kapcsolatosan is, belső átrendezés nélkül ezeket sem tudjuk megtölteni, ezzel együtt nem tudjuk átvenni a korszerűbb és olcsóbb üzemeltetésű új épületünket (Q). Mindezekkel együtt pedig a program többletköltségeivel vetekedő üzemeltetési többletkiadásba sodródunk, ráadásul tartósan. Másrészről a fentebb vázolt program üzemeltetési költségcsapdánkból való kilépéssel együtt, „ha már úgyis lépnünk kell”, évtizedes távlatokban is meghatározó eredményeket jelentene: •
Kari területeink mintegy 30%-a újul meg (10 700 nm Q épület és 14 500 egyéb épületekben, mialatt az összes kari terület 85–90 ezer nm).
•
A karok összefogottabb, koncentráltabb elhelyezést kapnak, „kiscampusok” alakulnak ki.
•
Központi tantermeink majd teljes egészükben megújulnak: a két, kisebb tantermekből álló központi tanteremblokk teljesen megújul, a nagyelőadók összesen 200 M Ft-os belső felújítást és némi gépészeti fejlesztést kapnak.
•
Nem kari egységeink területeinek 10%-a újul meg.
•
A sportlétesítményeink teljesen megújulnak, campuson belüli új Sportközpont, illetve felújított közeli Sporttelep áll majd rendelkezésre.
•
Lebontunk két kifejezetten csúnya, esztétikailag és műemlékvédelmi szempontból szégyenteljes épületet (UV és AE), ezzel együtt megkezdődik egyetemi kertjeink, parkjaink, parkolóink, gyalogos és autós közlekedési útjaink tervezett átalakítása, szépítése.
•
A K épületi alapmegerősítési programmal együtt – túl az épületszárny süllyedésének megállításán – látványosan fejlődik K épületünk déli alagsori területe.
•
A K épületben bővített, fejlesztett konferencia-, illetve rendezvényblokk készül, emellett közösségi területeinek jelentősebb felújítása is elkezdődne.
•
Bár ennek többszörösére lenne szükség, a 600 M Ft-os tető-rekonstrukciónak lényeges javulást kell okoznia.
•
Megszabadulunk az összes elavult, energetikai szempontból különösen korszerűtlen ablakrendszerünktől, hiszen a korábbi D épületi cserét követően kicseréljük az ST és az E épület ablakait is, míg a V2 és a Z épületünktől „megválunk”.
•
Ez előző ponton túl további 400 M Ft-os energiaracionalizálási beruházással próbálunk hosszú távú üzemeltetési költségünkön csökkenteni.
104
Ingatlanjaink önálló hasznosíthatósága mellett programunkban csak a csarnoklaborok felújítására számítunk jelentősebb központi céltámogatással. (A fentiekkel összhangban módosítani kell a Tárgyi Eszközök Kezelésének Szabályzatát, elsősorban a létesítmények kari leadásával és igénylésével kapcsolatos részeit. Ezek ugyanis nem egyetemi szintű létesítménykoncepcióra, illetőleg a kari „költözési akciók” külön egyetemi támogatások nélküli lebonyolítására épültek.) Végül megjegyzendő, hogy a BME középtávú költségvetési tervében – részletesen lásd a BME 2009. évi költségvetése című anyagban – az ingatlanértékesítések fontossága kiemelkedő. A gazdálkodási koncepció szerint a létesítményekkel kapcsolatos többletkiadásokat döntően ingatlaneladások kell fedezzék (az üzemeltetési és energiafelhasználási racionalizálások megtakarításai éppen a kapcsolatos áremelkedéséket fedezik a tervek szerint). 2009-re ilyen bevétellel nem számol a BME költségvetése (amennyiben mégis lesz ilyen bevétele az a 2010-re átviendő maradványt növeli majd), 2010-re viszont már 1,2 Mrd Ft ingatlanértékesítési bevétel szerpel a tervben, így ezt az értékesítések ütemezésénél (illetve a BME költségvetéseinél) figyelembe kell venni.
2.13.2 A munkahelyi infrastruktúra javításának programja. Egyetemünkön az oktatás, a kutatás és az alkalmazás területén az informatika kiemelt szerepet tölt be, hiszen valamennyi mérnöki, természettudományos, illetve gazdasági tevékenység - már ma is és a jövőben még inkább – magas fokú informatikai ismereteket követel meg oktatótól és hallgatótól egyaránt. Ezen ismeretek megszerzése, az ezek oktatásához hosszútávon nélkülözhetetlen kutatások csak korszerű és a szinten- tartáshoz folyamatosan fejlesztett informatikai infrastruktúrával valósíthatók meg. Helyzetértékelés: A BME-n jelenleg üzemelő informatikai rendszer központilag felügyelt és adminisztrált támogatásokat nyújt: A gazdasági és pénzügyek intézéséhez (EGR) A hallgatók oktatásával kapcsolatos adminisztrációhoz (Neptun) Az Egyetem központi és szervezeti egységeken belüli elektronikus levelezéséhez A számítógéppel segített oktatás lebonyolításához A nyomtatott és az elektronikus formában rendelkezésre álló szakirodalom eléréséhez Az egyéni tudományos tanulási és adminisztrációs tevékenységhez A fenti támogatások eszközei és szolgáltatásai igazodnak a klasszikus négyrétegű informatikai rendszer modellhez. Távközlési rendszerek és szolgáltatások Számítástechnikai hálózatok, rendszerek és szolgáltatások Adatbázisok és tartalomszolgáltatások Infokommunikációs alkalmazások Az egyes szolgáltatási szintek fejlettsége és állapota minden vonatkozásban megfelel a hazai átlagnak, vagy meghaladja azt. A felsőoktatás körülményeit vizsgálva kifejezetten 105
jónak mondható. Egyetemünkön a számítógéppel támogatott oktatásnak illetve informatikai adathordozókon rendelkezésre bocsátott tananyagok készítésének hagyományai vannak. Számos tantárgyhoz digitális formában tananyagok állnak rendelkezésre, nyomtatási szolgáltatásokkal, jórészük az interneten is hozzáférhető. Valamennyi nagy előadóterem a számítógépes prezentáció eszközeivel fel van szerelve, a legnagyobbakban vezeték nélküli lokális hálózati ellátás van biztosítva. A gyakorlati képzések támogatásához az ország egyik legnagyobb központilag üzemeltetett hallgatói számítógép laboratóriuma, valamint kari és tanszéki működtetésű hallgatói számítógép laborok állnak rendelkezésre. A jelenleg biztosított hálózati sávszélesség elegendő. (10 GB/sec) A „Magyar Információs Társadalom Stratégia” a következő fő pontokban foglalja össze a felsőoktatás informatikai fejlesztésének távlati elképzeléseit: Olyan diplomások kerüljenek ki a felsőoktatási intézményekből, akik rendelkeznek az európai munkaerőpiacon az elhelyezkedéshez szükséges alapvető készségekkel: - Felsőfokú szinten beszélnek a magyar mellett még legalább két idegen nyelvet - Képesek az együttműködésre, ismerik a csoportmunka – támogató rendszereket - Van bennük igény és képesség a folyamatos önképzésre, az önálló ismeretszerzésre - Eligazodnak az elektronikus információforrások között. Olyan felsőoktatási informatikai infrastruktúra alakuljon ki Magyarországon, amely mind kínálatában, mind oktatási módszertanában képes a körülményekhez folyamatosan, gyorsan és dinamikusan alkalmazkodni. A Hallgatói Önkormányzat a Diákközpont technikai segítségével folyamatosan – kérdőívek és személyes kapcsolatok alapján – térképezi fel a hallgatói szolgáktatások iránti igényeket, illetve nyilvántartja a hallgatói öntevékenycsoportok fontosabb adatait. Hosszú távon a felsőoktatásban a következő fő tendenciák érvényesülése várható, melyeket az informatikai infrastruktúra tervezése során figyelembe kell venni: - A demográfiai hullám következtében a középiskolákból a felsőoktatásba beiskolázásra váró létszámok csökkenni fognak. - Versenytársként jelenik meg az EU más tagországaiban folytatott felsőoktatási képzés. - Az élethosszig tartó tanulás modell miatt egy továbbképzésre váró fizetőképes kereslet jelenik meg az oktatási piacon. - A számítógép kezelési ismeretek oktatási igényei, tekintettel a jobb előismeretekre, csökkenni fognak. - Bonyolultabb, feltörés és másolás ellen jobban védett, drága szoftverek fognak készülni. - Olyan szimulációs eljárások illetve komplett szimulátor rendszerek kerülnek forgalomba melyek a valóságot egyre jobban megközelítő modellezést tesznek lehetővé. - A számítógépes prezentáció készítésének eszközei egyre bonyolultabbak lesznek. - A digitálisan nagy biztonsággal tárolandó anyagok mennyisége rohamosan nőni fog. - Az adminisztrációs tevékenységekben a papír alapú dokumentálás és archiválás jelentősége csökkeni fog. - Az igényelt adatátviteli sávszélesség nőni fog.
106
A BME informatikai rendszereinek fejlesztési irányai: Az info-kommunikációs technológiai fejlesztésekben szükség van mind a kutatást és oktatást támogató alap-infrastruktúra, mind az intézmény-irányítást támogató infrastruktúra fejlesztésére. Bővíteni szükséges az intelligens hallgatói tereket, a „wireless campus-t”, az otthoni VPN elérést, a kollégiumi hálózatokat. A kiváló minőségű felsőoktatással szemben támasztott fenntartói követelményeknek megfelelően nélkülözhetetlen a minőségfejlesztési rendszerek infrastrukturális feltételrendszerének megteremtése. Remélhetőleg az IFT időtávjában létrejönnek a reális feltételei az elektronikus hallgatói, oktatói és dolgozói kártyaszolgáltatások (diákigazolvány, stb.) elterjesztésének, ehhez szükséges a megfelelő infrastruktúra kiépítése. A fejlesztésekben figyelmet kell fordítani az info-kommunikációs akadálymentesítésre. Az ügyviteli szolgáltatások terén nagyobb hangsúlyt kap egy a vezetők tájékoztatását és napi munkáját segítő információs szint kialakítása. Az új követelményeknek megfelelő informatikai infrastruktúra kialakítása, amely összhangban a központi elképzelésekkel jobban támogatja: • a papírmentes munkát • segíti a távoli hallgatói ügyintézést • a hallgatók esetleges értesítését és elérését • az új hallgatói igazolvány rendszer fogadására képes. Az oktatási szolgáltatásokban a legtöbb fejlesztést az infokommunikációs módszerek fokozott térhódítása kényszeríti ki. Ezek rendeltetésüket tekintve a következő nagy csoportra oszthatók: • a tanári előadások prezentációját támogató eszközök, • elektronikusan támogatott számonkérési/vizsgáztatási rendszer, • nagyobb kommunikációs sávszélesség, erősebb grafikai és számítási teljesítménnyel rendelkező prezentációs munkaállomások, továbbá az ehhez szükséges szoftverek. • célszerű megvalósítani, hogy a kommunikációs hálózaton keresztül egy előadóteremben folyó előadás digitálisan archiválható és másik előadóterembe, vagy kitüntetett munkaállomásokra közvetíthető legyen. A hallgatók egyéni munkáját támogató informatikai eszközök területén a legnagyobb minőségi és mennyiségi fejlesztést igénylő terület • a hallgatók egyéni tanulását laboratóriumi foglalkozások keretében támogató eszközök, • tisztaszoftver program • nagyobb hangsúlyt kapó mobilitás • a hallgatók órarenden kívüli egyéni tanulását támogató eszközök. • egyéni és csoporttanulásra alkalmas közösségi terek kialakítása, megfelelő informatikai felszereltséggel. 2.13.3 A hallgatói infrastruktúra javításának programja Hallgatói szolgáltatások A felsőoktatás hallgatói szolgáltatások (ide sorolva a tanácsadást és az ügyintézést is) fejlesztésének középpontjában rövid és középtávon az internetes ügyintézés / tanácsadás
107
áll. Az elmúlt időszakban a Diákközpont igyekezett minden olyan tevékenységét a honlapjára koncentrálni, ami nem igényli feltétlenül a személyes jelenlétet. Ezt úgy véljük folytatni kell, ez a leghatékonyabb (legolcsóbb, leggyorsabb) tájékoztatási csatorna. A honlappal kapcsolatban elvárásként fogalmazhatjuk meg, hogy naprakész, a Diákközpont hatáskörébe tartozó feladatok esetén továbbá teljes körű is legyen. A honlapot célszerű úgy továbbfejleszteni, hogy az a használók szokásait (navigálási szokások, időszakos igények stb.) vegye figyelembe. A Hallgatói Önkormányzat a fentiek mellett igyekszik olyan tereket kialakítani, amelyek a hallgatók közösségi életének biztosítanak megfelelő helyszínt. A tervek szerint a Goldmann téri épület átalakítása, funkcióinak újragondolása magas színvonalú szolgáltató centrumot eredményez, amely hozzájárul majd az Egyetem még jobb megítéléséhez mind a hazai, mind a külföldi hallgatók, mind a leendő hallgatók körében. A hallgatók közreműködésével nyújtott szolgáltatások elsősorban a kollégiumokra jellemzők. Öntevékeny csoportok informatikai, rádiós, televíziós, sport szolgáltatásai jellemzőek. Belső érdekérvényesítés, jogorvoslati rendszerek Az egyénileg indítható és megindított jogorvoslati eljárások száma a BME-n elenyésző, attól a hallgatók általában – félve a következményektől – visszalépnek, nem alkalmazzák; gyakoribb a Hallgató Önkormányzaton keresztül történő érdekérvényesítés. A hallgatói egyéni jogok gyakorlásával kapcsolatban az a tapasztalatunk, hogy a hallgatók nincsenek tisztában jogaikkal (és kötelességeikkel), azokkal csak valamilyen rendkívüli esemény esetén foglalkoznak. 2.13.4 A hallgatói lakhatási feltételek fejlesztése A BME kollégiumi férőhelyekkel – az országos átlaghoz képest – jól ellátott. A kollégiumok finanszírozásában a 2006-os költségvetésben bevezetett kollégiumi alrendszer biztonságot nyújt a férőhelyek finanszírozásában. A jelenleg zajló kollégium felújítási program megterhelést jelent a Hallgatói Önkormányzat számára, hiszen a kieső kollégiumi helyeket általában csak drágább szálláshelyekkel tudják pótolni. 2.13.5 Sport és kulturális célú infrastruktúra-fejlesztési program Kulturális élet Az egyetemi kulturális életet a Diákközponton belül működő Kulturális Titkárság fogja össze, amelynek keretében szervezi és irányítja az elmúlt években komoly szakmai és közönségsikereket elérő Szkéné Színházat és az R klubot. Az utóbbi három évben, a Szkéné Színház előadásai számos díjat nyertek Az előadások sikere mellett külön büszkeségre ad okot, hogy a BME a Szkéné Színház sikerei nyomán 2005-ben megkapta a Kultúra kiemelt támogatója kitüntetést. Ezt a szakmai színvonalat a színház esetleges BMEn belüli költözése esetén is szeretnénk megőrizni. A Szkéné mellett sok évtizedes sikeres múltra tekinthet vissza a Műegyetemi Zenekar és a Műegyetemi Kórus is. A Műegyetemi Zenekar a világon az első olyan egyetemi szimfonikus zenekar, amely zenei fakultással nem rendelkező egyetemen alakult meg. Alapításának éve 1896. Zenekarunk megalakulása óta folyamatosan működik, csupán az 108
1945-ös évben nem tartott hangversenyt. A zenekar tagjainak többsége műegyetemi hallgató, de mindig voltak és vannak közöttük más egyetemek hallgatói is. Sokan egyetemi tanulmányaik befejezése után is a zenekar tagjai maradnak, így végzett mérnökök, közöttük egyetemi oktatók is részt vesznek az együttes munkájában. A Műegyetemi Kórus 1952-ben alakult meg az eredetileg alapított, de a háborúk során megszűnt Műegyetemi Dalárda utódjaként. Célunk az egyetemi kulturális élet ápolása és egyetemünk képviselete országos ill. nemzetközi kulturális eseményeken. Kórusunk a kulturális tevékenységen kívül rendszeres közreműködője az egyetem hivatalos ünnepségeinek is. A kulturális élet fontos elemei az általában kollégiumokban szerveződő öntevékeny szakkörök. Ezek között színjátszókat, énekkart, több filmklubot, zenei klubot találunk. Fontos szerepük van a különböző egyetemi hagyományok ápolásában (pl: Dezső napi rendezvények). A Hallgatói Önkormányzat aktív szerepet vállal a kulturális hallgatói öntevékeny körök támogatásában, ezért időszakonként felméri a hallgatói közvélemény (minél szélesebb körű) kulturális igényeit.
Testnevelés és sprot A BME egyetemi testneveléssel és sporttal kapcsolatos alapcélja, hogy a mainál sokkal több hallgató menjen le sportpályáira, hogy a testmozgás mind szélesebb körben az egyetemi életforma része legyen. El kívánjuk érni, hogy hallgatóink többsége legalább heti kétszer egy órát sportoljon. Ha átlaggal számolunk, és nem tekintjük a versenyszerűen sportolókat, akkor minden nappali tagozatos hallgatónkra legalább heti egyórányi sportolás kellene, hogy essen. Nagyjából 18 ezer hallgatónk van, ami tehát legalább heti 18 ezer órányi sportot jelent. Mindez a heti hat-nyolc órákat sportolók sportmennyiségeit nem is számítva, mert az csak másodlagos cél, hogy a BME-sek összességükben sportoljanak sokat, az elsődleges az, hogy minél több BME-s sportoljon „elég sokat”. A kiinduló helyzetet nehéz pontosan megítélni, eddigi felméréseink ahhoz azonban sajnos bőven elegendőek, hogy a problémákra rámutassanak. A Testnevelési Központ statisztikai adatai szerint nagyjából a BME-hallgatók egynegyede sportolhat rendszeresen, kb. 5% lehet a BME-n kívül versenyszerűen sportolók száma, és 10-10% körüli a különböző amatőr jellegű bajnokságok keretein belül rendszeresen sportolók (pl. villanyfényes foci), illetve az öntevékenyen rendszeres szabadidős sporttevékenységet űzők (konditerem, squash stb.) aránya. Az is világosan látszik, hogy az utóbbi tíz évben jelentősen esett a rendszeresen sportolók száma, korábban inkább 30% körül mozgott a mai egynegyedes arány. A fenti számokat valamennyire javítja, ha a kötelező testnevelésen való sportolást is beszámítjuk, ezzel együtt nagyjából a hallgatók egyharmadára mondhatjuk, hogy rendszeresen sportol, és talán egynegyedük teszi ezt a BME sportlétesítményeiben. Reálisnak tűnik, hogy hallgatóink nagyjából fele legalább hetente kétszer egy órát sportoljon, döntő részük pedig az egyetemen tegye ezt, ami a 2008-as nagyságrend másfélszeres-duplás szintjét jelentené, és hatalmas előrelépésnek számítana.
109
A BME testneveléssel és sporttal kapcsolatos részletes célrendszere A BME küldetésével és hagyományaival összhangban, képzési céljai elérése, a személyiségfejlesztés és az értelmiségivé válás eredményessége érdekében a testnevelés és a sport ügyét kiemelten kezeli. Ennek érdekében saját szakmai szervezeti egységet tart fent, és sportlétesítményeket üzemeltet. A testnevelés és a sport helyzetéről az egyetemvezetés fórumai folyamatos szakértői tájékoztatást kapnak, és ugyanezen a szinten foglalkoznak a főbb fenntartási és fejlesztési irányok kijelölésével, az ezekhez kapcsolódó egyetemi feltételek biztosításával. A BME-n a testnevelés és a sport helyét és szerepét az alábbiak határozzák meg: 1) A BME maradéktalanul teljesíti a hallgatók testnevelésével, sportolásával kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeit. Állami feladatait – az államilag előírt mértékű ingyenes sportolási lehetőség nyújtását – saját vagyonkezelésű sportlétesítményeiben, saját szervezeti egységének szakmai irányítása mellett magas színvonalon látja el. 2) A BME üdvözli és a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja azon hallgatóinak sportolását, akik az államilag ingyenesen biztosított sportolási mennyiség felett a BME keretein belül további sporttevékenységet kívánnak folytatni, tegyék ezt szabadidős, amatőr versenysport vagy országos versenysport formájában. 3) A BME üdvözli és a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja alkalmazottainak, valamint nyugdíjasainak a BME sportlétesítményein belüli sportolását. 4) A BME elismeri és hallgatói elé példaként állítja a sportban és a tanulmányokban egyaránt kiemelkedő teljesítményt nyújtókat. A BME büszke élsportolóira, és a rendelkezésére álló eszközeivel támogatja, hogy a tanulmányok és az intenzív sportolás összeegyeztethetők legyenek. A BME törekvése, hogy a fenti prioritások mentén az egyetemi polgárok lehető legszélesebb körének testnevelését és sportolását segítse. A felmerülő igényeket folyamatosan felméri, szolgáltatásait ezek eredményeihez illeszti és sportingatlanegyüttesével ennek megfelelően gazdálkodik. A BME más intézményekkel, szervezetekkel és sportegyesületekkel mindezek szellemében törekszik együttműködésre.
Egyetemi sportlétesítmények átalakításának alapkoncepciója20 A probléma gyökerét, ezzel együtt a cél elérésének útját a megfelelő egyetemi sportlétesítménypark hiányában, illetve annak megteremtésében látjuk. Úgy érezzük, hogy leginkább így lehetne újabb hallgatói tömegeket megnyerni a rendszeres sportolásnak. 20
Az „Egyetemi sportlétesítmények átalakításának alapkoncepciója” fejezet a Mőhely egyetemi lap 2008. október, 13. szám Sportmellékletének „Heti kétszer egy óra mozgás mindenkinek!” cikk egyes részeinek szerkesztett változata.
110
Igényekhez illeszkedő sportágválasztékot, könnyű elérhetőséget, kulturált létesítményeket és szolid árat kell elérnünk. A megoldás tömör körvonalai a következők: sportlétesítményeinket koncentráljuk az egyetemi épületekhez a lehető legközelebb, a tervek szerint az új BME Sportközpontba az egyetemi campus közepére, illetve a BME Sporttelepére, a közeli Bogdánfy utcába. Itt alakítsunk ki olyan sportlétesítményeket, amelyek a lehetőségekhez mérten a legközelebb állnak a hallgatók sportolási igényeihez, mindemellett korszerűek is, ami egyúttal az árak alacsonyan tartásának a lehetőségét is megadja.
Tervezett BME Sportközpont campuson belüli elhelyezkedés Mindennek az alapja a hallgatói sportpreferenciákhoz illeszkedés. Ezúttal megint csak felmérésekre és megérzésekre kell támaszkodnunk, hiszen amelyik sportolási lehetőség jelenleg nincs vagy nem kellő színvonalon, mennyiségben van csak a BME-n, annak igénye alig becsülhető. Általában elmondható, hogy az egyénileg, párosan vagy csak néhányan űzhető sportok előretörése elsöprő. Támaszkodva a Testnevelési Központ és az Egyetemi Hallgatói Képviselet felméréseire, a nagyjából 18 ezres hallgatóságra vetítve, és nagyjából egyharmadukat tekintve átlagosan legalább heti két órát sportolónak, a következő megoszlást láthatjuk: A kardio- és konditerem (futógép, taposó, bicikli, erősítőgépek stb.) nagyjából a hallgatók 6-8%-ánál favorit, a squash 3-4%-uknál, míg ez az érték a pingpong, a tollas, a tenisz, az úszás, az aerobik esetében egyenként 1-2% körül mozoghat. A vívás, a lövészet, a tánc, a jóga, a súlyemelés kb. 1%-nál lehet preferált, míg az atlétika legfeljebb csak 0,5%-uknál. A kispályás foci (szabadtéri és termi) a legnépszerűbb a csapatsportok közül, bár a kosárlabda és az egyre népszerűbb röplabda igen közel lehet már hozzá. Egyenként úgy 3-4% lehet a népszerűségük. Hozzájuk képest a kézilabda, a korfball, a nagypályás foci vagy más csapatsportok csak keveseket vonzanak. Hozzávetőleg tehát ehhez kellene igazodnunk. A BME Sportközpont a kardio-kondi igényt teljes egészében képes lefedni, hiszen nagyjából 400 nm-nyi ilyen területet terveztünk, ami egymaga akár napi ezer, heti hatezer fő egyórás sportolását biztosíthatja. Heti két órával számolva ez akár hallgatóink 15%-ának sportolását szolgálhatná. Ez a ma mért igénynél is jóval nagyobb, viszont éppen ide lehet
111
várni a legtöbb „eddig nem sportolót”. A Központ négy squashpályája napi 120, azaz heti 720 fő/óra kapacitású, két órával számolva ez így is csak hallgatóink 2%-a, ami némileg kevésnek tűnik, de gazdaságosan elhelyezni csak négy pályát tudtunk. A falmászóterem, a cselgáncsterem és a súlyemelőterem e sportágak létesítményszükségletét bizonyára kiszolgálja. Részben az utóbbi két helyiség, illetve a teremfoci-aerobik terem szolgálná ki a „dühöngős” focira, aerobikra, táncra, jógára és a különböző küzdősportokra vágyókat. Mindezek összes kapacitását nagyjából heti 3500 fő/órára becsülhetjük, heti két órával számolva ez hallgatóságunk mintegy 10%-ának sportolását szolgálhatja, ami hozzávetőleg egyezni látszik az igényekkel. Végül a két sportterem többféle sportágat is kiszolgál majd: kosárlabda, röplabda, teremfoci, tollas, asztalitenisz. Ezek együttes befogadóképessége körülbelül napi 400, heti 2400 fő lehet, ami hallgatóink 6-7%-át jelenti. Ez önmagában bizonyára kevés lenne, azonban – főként a három csapatsportnál – a szabadtéri három műfüves focipályánk, illetve a kollégiumi
112
BME Sportközpont koncepcióterve
BME IFT
tornatermek nagyon jelentős kiegészítést jelenthetnek. Ne feledkezzünk meg továbbá a Bogdánfy utcai atlétikapályáról, a nagypályás focipályáról, a teniszpályákról és a tanuszodáról sem, amelyek mellett és helyett épülő egyéb szabadtéri sportlétesítmények szintén jelentős tömegeket mozgathatnak meg. Alapszintű fejlesztések tehát a Bogdánfy utcai sporttelep esetében sem kerülhetők el. Kezdeményeztük az ELTE vezetésénél, hogy a jelenleg közösen használt és üzemeltetett sporttelepet válasszuk ketté. Ezt az elválasztási törekvést erősíti, de kicsit meg is keveri a területre készülő új kerületi szabályozási terv (röviden KSZT). Eszerint ugyanis az ELTE– BME-sporttelepet egy utca szelné ketté, egyébként nagyjából ott, ahol amúgy is logikus lenne elvágni a területet. Mindehhez kapcsolódik a Tüske-csarnok jövőjének kérdése is. Ha ugyanis ennek (ma úgy tűnik, hogy nem sportcélú) befejezése felgyorsulna, úgy az ominózus út építése is nagyon hamar elkezdődne. Ha azonban elhúzódik a projekt, akkor elképzelhető, hogy egy ilyen „elválasztó utca” még évekig nem épül meg. Elvben az is lehet, hogy végül más KSZT készül, de azért nagyon úgy tűnik, hogy a területnek ilyen rendezése lesz. E szabályozási terv egyébként nemcsak területeket ad-vesz az egyetemektől, hanem építési lehetőségeket is biztosít. Megadná például a lehetőségét valamiféle sportépület (leginkább öltöző, talán kisebb csarnok stb.) kialakítására is.
BME Sporttelep KSZT vázlatterve Bár még igen sok a nyitott kérdés, annyi azért felelősséggel állítható, hogy a BME Bogdánfy utcai sporttelepének fejlesztése előtt megnyílik az út. A részletkérdések még tisztázatlanok, de az, hogy a megújult BME Sporttelep a mai nagy füves focipálya körül terül majd el, nagyjából a mai betonos, illetve műfüves kispályás focipályák, északon és délen pedig a mai teniszpályák környékén, elég valószínűnek tűnik. Akár a mai állapotból és ezen belül az ELTE–BME-elválásból kiindulva, akár a KSZT szerint átalakított helyzetet tekintve (az ábrán a bekeretezett terület lenne a BME Sporttelepe), elmondhatjuk, hogy számos „normális” öltöző és legalább 15 sportpálya biztosan kialakítható. Ha csak a mai helyzetet tekintjük: a két korábbi aszfaltos focipályán összesen négy műfüves focipálya 114
(vagy más egyéb sportpálya) helyezhető el. Van továbbá öt teniszpálya (a KSZT szerint kilenc), egy atlétikapálya, egy tanuszoda és egy füves focipálya, amelynek területén négy további kisebb pálya kaphatna helyet. Ez így összesen 15, és akkor nem számoltuk a még szabad területeket, illetve a KSZT adta újabbakat. Igaz, ezek közül elképzelhető részleges ELTE-használatú is. Azt, hogy végül milyen sportágak kiszolgálására kell ki-, illetve átalakítani e pályahelyeket, a hallgatói preferenciák alapján kell eldönteni, de azért a foci, strandröplabda, kosárlabda (streetball), tenisz és atlétika igényeit bizonyára kielégítené, és persze lehet sátras téliesítésekben is gondolkodni. Ez a Sporttelep, ami egyébként – pláne a már épülő Q épület belépésével – kifejezetten campusközelinek tekinthető, minimum napi 1500 sportolási órás kapacitásúra fejleszthető, ami a fedett BME Sportközponttal együtt már napi 3500 sportolási órát jelent. (A kollégiumi tornatermeket és az egyetemen kívüli sportolást nem is számítva.) Tekintve 18 000 hallgatónkat, illetve azt a tényt, hogy a BME-n a hallgatói létszám további növelése semmilyen tervekben nem szerepel, ez azt jelentené, hogy hallgatóink 20%-a tudna naponta egy órát sportolni, heti két órát pedig kb. 60%-uk. Ennek az aránynak az elérése a 2008-as szint nagyjából megduplázása lenne. (Természetesen az egyetemi dolgozók, sőt, még a nyugdíjasok sportolására is gondolunk, összességükben azonban jelenleg nagyságrenddel maradnak el a hallgatói tömegek sportmennyiségétől.) Összességében megállapíthatjuk tehát, hogy a BME egyetemi hallgatói sport igényeit a campuson belüli fedett Sportközpont (az ÉL csarnokban), illetve a közeli nyitott Sporttelep (a Bogdánfy utcában) hosszú távon is ideálisan képes lenne kiszolgálni. Ésszerűnek látszik tehát távlatilag csak ezekre koncentrálni erőinket. A sportlétesítmények fejlesztési programjával együtt a „megtöltési” programjukat is el kell indítani. Lehetőségeinkhez mérten az igényekre kell szabnunk sportlétesítményeinket, olyan sportágakat kell kínálnunk, amelyeket szívesen űznek egyetemi polgáraink. Ezután el kell érni, hogy a pályák szinte mindig tele legyenek: a Sportközpontban legalább napi 16, míg a Sporttelepen – átlagosan – 10 órán át BME-sek pattogtassák a labdákat, hajtsák a futógépeket. Ehhez pedig az kell, hogy a létesítmények testhezálló időpontokban és elfogadható árakon álljanak rendelkezésre. Új létesítményeink működtetése természetesen már nem képzelhető el internetes foglalás és beléptető rendszerek nélkül sem. Az államilag előírt, ingyen biztosítandó sportért, testnevelésért természetesen nem kell fizetni. Az ezen felüli sportolás ára igen különböző árfekvésekben mozogna, de 2008-as árakon számolva átlagosan csak 200-400 Ft körüli lenne óránként, azaz a heti két órával számolva átlagosan havi háromezer forint. Tekintve, hogy a hallgatói sportolás egy része ingyenes, és azért vannak tanítási szünetek is, olyan havi kétezer-ötszáz, évi huszonötezer forintos nagyságrend kalkulálható. Ha valaki olcsóbb időpontokat, esetleg olcsóbb sportágakat választ, akkor ez a felére is eshet, míg csúcsidőket választva többször ennyi is elkölthető lehetne.
115
A BME egyetemi sportja finanszírozásának főbb arányai21 Az egyetemi sportolás főbb költségeit tekintve, amit lényegében mindenki maga fizet: a sportszerek, sportfelszerelések. Ez hallgatónként átlagosan évi 5000-6000 Ft mellett nagyságrendben évi 100 M Ft. A testnevelői, illetve sportszervezői szolgáltatás nagyságrendben szintén 100 M Ft, leginkább bérköltség. A nagyobb szeletet a sportlétesítmények adják. A tervezett 3000 nm-es Sportközpontot és a szabadtéri Sporttelepet tekintve, ezek értéke egyenként legalább másfél-másfél milliárd forint, 10%-os bérleti díjjal számolva ez legalább évi 300 M Ft. Az üzemeltetés költsége – tekintve a napi 2000-3000 ember okozta amortizációt is – legalább 100 M Ft-ra becsülhető. Összességében tehát olyan hatszázmilliósra tehető a BME hallgatói sportolásának összes éves költsége. A sportolók maguk fizetik a sportfelszereléseiket, ez tehát a költségek 1/6-a. A létesítmények kérdése jóval bonyolultabb. Egyszerűsítsük le úgy, hogy ezeket (épületeket, telket stb.) az államtól ingyen kapjuk, azaz a költség 3/6-át az állam fizeti. A testnevelői és sportszervezői összegek eddig is, és a jövőben is „egyetemi szintűek lennének” – azaz szintén állami, egy újabb 1/6-a a költségeknek. A fennmaradó 1/6 nagyságrendű üzemeltetési tételt kell tehát a sportolásért befizetett díjakból összeszedni. A nagyságrendet ezek a durván becsült összegek is jól mutatják: az egyetemi évei alatt végig sportoló hallgató sportolásának költségeit kb. 1/3 részben saját maga, 2/3 részben az állam finanszírozza. Mivel jogszabály csak két éve kötelezi az egyetemet egyáltalán arra, hogy bármiféle sportolási lehetőséget nyújtson, a kötelező testnevelési órák rendszerét, a versenysport, szabadidősport támogatását korábban teljesen saját elhatározásából, más értékekről lemondva finanszírozta a BME. A jelenlegi jogszabályi kötelezvény csupán annyit mond, hogy a felsőoktatási intézménynek biztosítani kell a hallgatók legalább heti két óra időtartamú ingyenes sportolásának lehetőségét. Azt, hogy az egyetemnek e feladatot milyen módon, színvonalon és költségekkel kell megoldania, a jogszabály nem részletezi. Ebből kiindulva néhány ezer forinttól néhány százmilliárdig is terjedhetne a műegyetemi hallgatói sportra fordított összeg, ez tehát nem ad fejlesztési iránymutatást. Mivel e jogszabályt elég nehéz lenne pontosan illeszteni a jelenlegi, kötelező testnevelésre és szabadidősport-támogatásra épített műegyetemi rendszerbe, ezért e vázolt irány egyfajta egyetemen belüli kompromisszum.
Sportbizottság, valamint testnevelési és sport költségvetési alrendszerek A BME államilag előírt mértékű ingyenes sportszolgáltatása (lásd „A BME testneveléssel és sporttal kapcsolatos részletes célrendszere” fentebbi fejezet 1) pont) feletti egyetemi sportolással kapcsolatos kérdéseinél (lásd ugyanott a 2), 3) és 4) pont) a Sportbizottság lenne a legfőbb döntéshozói testület, a rektor, a főigazgató, illetve a Szenátus ide delegálná vonatkozó jogköreinek egy részét. A Sportbizottsággal kapcsolatos alapvető elvárás nyilván 21
„A BME egyetemi sportja finanszírozásának fıbb arányai” fejezet a Mőhely egyetemi lap 2008. október, 13. szám Sportmellékletének „Heti kétszer egy óra mozgás mindenkinek!” cikk egyes részeinek szerkesztett változata.
116
az, hogy a BME sporttal kapcsolatos célkitűzésrendszerét szolgáló döntéseket hozzon. Elsősorban tehát az egyetemi polgárok mind szélesebb körének sportolását kell elősegítenie, ehhez a sporttal kapcsolatos egyetemi igényeket kell folyamatosan felmérnie, az egyetem sportszolgáltatásait ehhez illesztenie. Mindezek részeként fontos feladata a sportingatlan-együttessel való folyamatos működtetés is (karbantartás, üzemeltetés). A Sportbizottság döntési kompetenciájába tartozó sportügyeket a BME külön gazdálkodási alrendszerbe szervezi. Ennek bevételi és kiadási oldala – az alrendszer gazdálkodási rendjéből fakadóak is – meg kell egyezzen, a Sportbizottság feladata, hogy a két oldallal összefüggő gazdálkodási kihatású döntéseivel ehhez alkalmazkodjon. A gazdálkodási alrendszer két oldala a következő tételekből áll: •
Bevételek o A BME-sportlétesítmények használatáért fizetett díjak (egyetemi polgároké, illetve külső bérlőké). o Egyetemen kívülről érkező céltámogatások (beleértve a sporttal kapcsolatos normatív jellegű támogatások ide csoportosított részét is), szponzori támogatások (az államilag előírt mértékű ingyenes sportolás külső támogatásán túl).
•
Kiadások o A BME-sportlétesítmények üzemeltetési, karbantartási és beruházási kiadásai. o A BME (az államilag sporttámogatásai.
előírt
mértékű
ingyenes
sportolás
feletti)
Sportegyesület támogatása, ezen belül szakosztályok támogatása.
Egyéb, sporttal kapcsolatos sportkörök) támogatása.
Sportösztöndíj jellegű támogatások.
egyetemi
csoportosulások
(pl.
A Sportbizottsághoz tartozó kompetenciakör, illetve gazdálkodási alrendszer mellett a Testnevelési Központhoz is tartoznának ilyenek. Ezen egység kizárólagos kompetenciaköréhez a BME államilag előírt mértékű ingyenes sportolási lehetőség nyújtásának szakmai irányítása és szervezése tartozik, amihez a szervezeti egység – e feladathoz köthető – költségvetése a BME éves költségvetésében – a már évek óta megszokott formában – elkülönülten jelenik meg. A Testnevelési Központ felügyeletét, működésének kontrollját a szokásos belső egyetemi rendszer adja, a BME államilag előírt mértékű ingyenes testnevelésének költségeihez természetesen ezek egy része is hozzátartozik. (A Testnevelési Központ a Sportbizottsághoz tartozó feladatok ellátásában is részt vehet, ehhez a sportalrendszerből kaphat támogatást.) A BME testnevelésének és sportjának tehát kettős gazdálkodása és támogatása lenne. Egyrészt az államilag előírt ingyenes sportoláshoz kapcsolódó, ami leginkább a Testnevelési Központ támogatásán keresztül (a BME „szokásos” éves költségvetésében) jelenik meg, másrészt az efeletti sportolás támogatása, amihez a BME – a már átalakított, felújított – sportlétesítményeinek teljes szabad kapacitását ajánlja fel.
117
A két fél a létesítményhasználaton keresztül részben átfed, hiszen az államilag előírt mértékű ingyenes sportolás létesítményszükségletének költségei a Sportbizottság felügyelte gazdálkodási alrendszert terhelik. A másik oldalról viszont az is igaz, hogy az egyetemi létesítménypark hasznosításából fakadó bevételek nem az államilag ingyenes testnevelést támogatják (nem a BME ezzel kapcsolatos költségvetési terheit enyhítik). Ezt – az elszámolási praktikum mellett – más szempontok is indokolják. A BME sporttal kapcsolatos alapelve, miszerint mind többen sportoljanak, nem tesz különbséget aszerint, hogy ezt az államilag előírt teljesen ingyenes vagy a részben támogatott változatban teszik. A BME-nek továbbá csak egyetlen sportlétesítményparkja, és általában véve csak egyetlen sporttámogatási kerete van. Mindazonáltal a sporttal kapcsolatosan államilag rögzített feladatok ellátása és a sport BME-szintű külön értéktámogatása eltérő jellegű feladatok. Mindezek miatt igen lényeges e két oldal (ingyenes – támogatott) helyes egyensúlyának megtalálása. A testneveléssel és sporttal kapcsolatos szűken értelmezett állami feladat ellátása természetesen prioritást kell élvezzen, mindenekelőtt ennek kereteit kell lefektetni. Ezeket a kereteket a tanulmányi és vizsgaszabályzaton, a testnevelési tantárgyi adatlapokon, esetleg más hallgatói ügyekkel foglalkozó szabályzaton keresztül kell lefektetni. A mozgástér itt jelentős, az állami előírások lényegében csak azt tartalmazzák, hogy amit a BME ilyennek tekint, az a jogosult hallgatók számára – eltekintve saját sportfelszereléseik költségeitől – ingyenes kell legyen. Összefüggései miatt nem elkerülhető, hogy e koncepció nagyvonalakban rögzítse a BME államilag ingyenesen nyújtott sportszolgáltatásainak körét is. Ez három részre tagolódik: 1. Kötött idősávos, testnevelők által irányítottan kötött sporttevékenység. Némileg hasonlóan a „klasszikus” testnevelési órákhoz. Ezek során a hallgatók a BME létesítményeiben kínált sportágpaletta legtöbbjének alapjaival ismerkedhetnek meg, jellemzően hétről hétre más-más sportággal. (Egy félév időtartam, szorgalmi időszak, heti két óra.) 2. Szabad, illetve szabadabb időbeosztású és sportágválasztású, testnevelők által felügyelt, irányított sporttevékenység. (Egy félév időtartam, szorgalmi időszak, heti két óra.) 3. Kötött időbeosztású, de folyamatosan ingyenes sportolásra használható létesítmény. (Szabadtéri futópálya adott heti/napi idősávokban.) A harmadik blokk minden hallgatónk előtt, tanulmányi félévétől függetlenül rendelkezésre áll. Bár szerény, és idősávjában is korlátozott lehetőségről van szó, mégis elmondható, hogy bármely hallgatónk, ideális körülmények között, akár naponta is ingyenesen futhatna atlétikapályánkon. Mivel e pályánk kihasználtsága amúgy is igen alacsony, ezzel az „ingyenességgel” létesítménykapacitást érezhetően nem vonunk el mástól, sőt, remélhetően ezzel a lehetőséggel is csak növeljük hallgatóink sportolási kedvét. Az első két blokk egy-egy félévet ölel fel. Osztatlan képzéseinken egymást követően az első és a második, alapszakjainkon csak az első, míg mesterszakjainkon – választhatóan – az első vagy a második csomag tartozik az államilag előírt ingyenes mértékhez. (Az első és második csomag közötti választást tekintve némi rugalmasság elképzelhető.) Mindez azt jelenti, hogy – a szorgalmi időszakok heteit tekintve, éves átlagban – nagyjából heti 6000 hallgató x óra sportkapacitást köt le a fenti első két pontban vázolt ingyenes testnevelés.
118
Mivel sportlétesítményparkunk összes napi kapacitása (lásd fentebb) nagyjából 3500 órányi (az átalakítások után), ami heti 20 000-25 000 óra, így az ingyenes változat hozzávetőleg a teljes kapacitás egynegyedét köti le.22 Ki kell emelni továbbá, hogy ezek a tanulmányok elejére eső ingyenes blokkok jelentős szerepet játszanak abban is, hogy a hallgatóság megismerje sportolási lehetőségeinket, „rászokjon” a rendszeres testedzésre. A Testnevelési Központ tehát hozzávetőleg a létesítménykapacitások egynegyedéről rendelkezik, igaz, ezek jellemzően a délelőtti, piaci alapon nehezen hasznosítható idősávokra esnek. A Sportbizottság pedig a létesítménykapacitások háromnegyede felett rendelkezik döntési jogkörrel (ami az eltérő idősávértékeket tekintve sokkal inkább a 8085%-ot jelenti). Kizárólag csak a sportlétesítményeket tekintve, a háromnegyed rész utáni díjfizetésből, illetve hasznosításból kell az egynegyed rész létesítményköltségeit fedezni. Tekintve, hogy a létesítményhasználat értéke nagyobbrészt nem a felmerülő üzemeltetési költségekre, hanem a létesítmények vagyoni értékére reflektál, ez a gazdálkodási megosztás méltányosnak tűnik. (Korábbi durva kalkulációnk szerint nagyjából háromnegyed a létesítmények értékének, míg egynegyed fenntartási költségüknek a fedezete.) Természetesen a rendszer életképessége a felépülő sportlétesítmények színvonalától függ, a teljes koncepció alapját ez adja. Amennyiben a létesítmények a tervezett szintűek lesznek, ezek szolgáltatásai könnyen értékesíthetők egyetemen belülre és kívülre is. Ha a külső értékesítésre maradnak számottevő szabad kapacitások, akkor ezek piaci áron (azaz jócskán az üzemeltetési költségek felett) értékesíthetőek lesznek, amivel viszont nőnek majd az alrendszer bevételei, így csökkenthetők lesznek a BME-s térítési díjak, esetleg javíthatók a szolgáltatások, aminek hatására talán mégiscsak több BME-s menne le sportolni. Ha létesítményeink szűkösnek bizonyulnának, akkor viszont kell legyen elég bevétel a fejlesztések, bővítések fedezésére, sátrakat lehet telepíteni a szabadtéri pályák fölé, vagy esetleg lassan realitássá válnának a Sportközpont bővítései is. Egy jól eltalált kapacitású egyetemi létesítményparkra lehet önjáró rendszert építeni. A mai helyzet súlyos problémái éppen ennek hiányából fakadnak: létesítményeink nem jól fedik a hallgatói igényeket, ezért kevés bennük a hallgató; leromlott állapotúak, ezért nem vonzóak, valamint pont ezért nem nagyon van bennük bérlő sem; nincs tehát bevétel, így nem tud önfenntartó sem maradni; és persze nincs pénz átalakításukra, megújításukra sem. A BME jelen koncepciója leginkább ebből az ördögi körből kíván kiutat találni. Ez az oka annak, hogy első lépésként a létesítményrendszert kell rendbe tenni, olyan szintig, hogy később ennek bevételei már eltartsák az alrendszert.23 A Sportbizottság személyi összetétele, illetve képviselt köreik jelentősen is átfednek azokkal, akik az államilag ingyenes testnevelés kereteit is meghatározzák. Ezekkel az átfedésekkel azt kívánjuk biztosítani, hogy az államilag teljesen és részben támogatott testnevelés és sportolás korrekt, értelmes egyensúlya alakuljon ki, a BME mindenkori teljes sportoló közössége mégiscsak képezzen valamiféle egységet. 22
Másként levezetve: (jövıbeli) kapacitásaink nagyjából hallgatóink kétharmadának heti kétszer egyórás sportolására elegendı. Tizenkét összes félévvel számolva, ebbıl két félév alatt jár a teljesen ingyenes sportolás, ami az összes tanulmányi idı, így nagyjából a hallgatók hatoda. Amennyiben az összes hallgatónk kétharmada, azaz négyhatoda sportol heti két órát, közülük egyhatod a teljesen ingyenes testnevelésben vesz részt, akkor a többi háromhatod a támogatott változatban. Ekkor az ingyenes–támogatott sport aránya 25–75%. 23 Amennyiben 50 héttel és heti 10 000 óra olyan kapacitással számolunk, amiért óránként átlagosan 300 Ft díjat fizetnek (ami már eleve egy erısen támogatott díj), az évi 150 M Ft bevételt jelent a Sportbizottság felügyelte alrendszernek. Nehezen elképzelhetı, hogy az üzemeltetési, karbantartási és idıleges beruházási költségek évi átlagban 100 M Ft fölé menjenek.
119
A Sportbizottság összetételét tekintve, ennek lennének beosztásokhoz kötődő és választott tagjai is, arra törekedve, hogy a széles egyetemi sportolói közösséget nagyjából reprezentatívan lefedő, operatívan működő testületről legyen szó. A Sportbizottság állandó tagjai (öt fő) •
Rektor vagy helyettese
•
Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke
•
Testnevelési Központ vezetője
•
Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Üzemeltetési Osztály igazgatója
•
Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Beruházási és Karbantartási Osztály igazgatója
A Sportbizottság delegált tagjai (hat fő) •
Sportoló alkalmazottakat és nyugdíjasokat képviselő – Közalkalmazotti Tanács által delegált – egy fő BME közalkalmazott
•
BME-hez kötődő sportegyesület által delegált egy fő
•
A szabadidős formában sportoló BME-hallgatókat képviselő – EHK által delegált – két hallgató
•
Az amatőr versenysport vagy országos versenysport formában sportoló BMEhallgatókat képviselő – EHK által delegált – két hallgató
120
Sportegyesületi sportolás a BME sportrendszerében A 2004. évi I. törvény (törvény a sportról, a „sporttörvény”) szerint a sportegyesületre mindazokat az előírásokat kell alkalmazni, amelyek az egyesületekre (társadalmi szervezetekre) általában vonatkoznak, illetve a sporttörvényben néhány speciális rendelkezést is találunk. Ezek szerint a sportegyesület: •
közgyűlését (küldöttgyűlését) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló számviteli beszámolót,
•
sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat.
A BME keretein belüli sportegyesületi sporttolás kérdésénél a MAFC és a BME viszonyának kérdése elsődleges. A Műegyetemi Atlétikai és Football Club (MAFC) egy sportegyesület. A MAFC önálló jogi személy, jogilag a BME-től teljesen független, pontosabban saját belső működésének szabad akaratú formálásán keresztül vállalhat bárminemű BME-hez való kötődést. Mint sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidősport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés műhelye lehet. Mint sportegyesület közvetlenül is részesíthető állami (önkormányzati) támogatásban. A BME a MAFC-ot – jogszabályokkal részletesen szabályozott formákban – többféleképpen is támogathatja. A MAFC–BME-együttműködés kereteinek kialakításakor a probléma leginkább „a MAFC a BME sportegyesülete” általános kinyilatkoztatás világos tartalommal való megtöltésével van. Eltekintve számos, részletkérdésnek tekinthető mozzanattól (pl. az egyesület nevében megjelenő „Műegyetem” név használatától), általában kijelenthető, hogy a MAFC csak akkor lehet a „BME sportegyesülete”, ha 1) maga is az kíván lenni, 2) a BME is azt kívánja, hogy az legyen. Jelen anyagban csak a BME kapcsolatos álláspontjának, terveinek, kérdéshez való viszonyulásának kifejtése lehetséges, így a kérdéskört csak a BME oldaláról elemezzük. Annak kereteit rögzítjük, hogy a BME milyen formában tekintheti a MAFC-ot (esetleg más sportegyesületet) „saját sportegyesületének”, előrebocsátva és kiemelve, hogy a MAFC (vagy más) sportegyesület önálló, szabad döntése, hogy mindezek alapján kíván-e vagy sem gyakorlatilag (merthogy jogilag ez nem lehetséges) a „BME sportegyesülete” lenni, és ezt a döntést a BME – természetesen – messzemenőkig tiszteletben tartja. Gyakorlati oldalról közelítve a BME akkor tekinthet egy sportegyesületet sajátjának, ha annak működése saját szándékai szerinti, olyan, mintha – feltéve, hogy ez jogilag lehetséges lenne – egyik saját szervezeti egységéről lenne szó. Mivel a BME-n belüli ehhez hasonlítható szervezeti egységek (karok, tanszékek, Hallgatói Önkormányzat, kollégiumok, Idegennyelvi Központ stb.) nagyon jelentős szakmai és gazdálkodási szabadsággal rendelkeznek, illetve alulról építkező, demokratikus, önkormányzati jellegű működésűek, egy ilyen megközelítés egyáltalán nem jelenti azt, hogy a BME egy „saját sportegyesülete” (a MAFC) működésébe, gazdálkodásába alapvetően beleszólna. Azt viszont igen, hogy működésének, gazdálkodásának kereteit – legalább részben – a BMEkeretek kell, hogy adják, ezeket el kell fogadni, ezekhez alkalmazkodni kell. (Ellentétben 121
egy sajátnak tekintett sportegyesülettel, a BME tényleges szervezeti egységei persze nincsenek választási helyzetben abban a tekintetben, hogy elfogadják-e a BME felsőbb szintekről diktált működési feltételeit.) A BME egyetemi sportjával kapcsolatos alapvetéseit „A BME testneveléssel és sporttal kapcsolatos részletes célrendszere” című rész rögzíti. (Ennek utolsó mondata szerint: „A BME más intézményekkel, szervezetekkel és sportegyesületekkel mindezek szellemében törekszik együttműködésre.”) E deklaráció 1) pontja szerint a hallgatók testnevelésével, sportolásával kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeit (az államilag előírt mértékű ingyenes sportolási lehetőség nyújtását) saját szervezeti egységének (a Testnevelési Központnak) szakmai irányítása mellett kívánja ellátni, így sportegyesületi kapcsolatot itt nem kíván kiépíteni. A 2) és 3) pont szerint a BME keretein, sportlétesítményein belüli további (az 1) ponton felüli) szabadidős, amatőr versenysport vagy országos versenysport jellegű sporttevékenységet kívánja támogatni – mind hallgatói, mind alkalmazottai és nyugdíjasai esetében. Itt már elképzelhető sportegyesületi partnerségi kapcsolat, egyfajta „saját sportegyesületi viszony” kialakítása is. Hasonló a helyzet a 4) pontnál is, ahol a BME élsportolóinak támogatásáról van szó. Mindezek alapján arról lehet szó, hogy a 2), 3) és 4) pont szerinti támogatások egy része „saját sportegyesület” támogatásán keresztül valósuljon meg. Ennek három formája lehetséges: •
„Saját sportegyesület” általános működésének támogatása (lényegében a sportolás egy formájának a sportszervezés támogatásának keresztüli támogatása).
•
„Saját sportegyesület” keretein belüli sportolás szponzorációs jellegű támogatása (lényegében a sportolás egyéb költségeinek – felszerelés, utazás stb. – támogatása).
•
„Saját sportegyesület” támogatása.
keretein
belüli
sportolás
létesítményhasználatának
Mindezekkel kapcsolatosan fontos viszont a BME sporttal kapcsolatos deklarációjának azon része is, miszerint a testneveléssel, sporttal kapcsolatosan a minél szélesebb egyetemi polgári kör bevonása a lényeges számára: „A BME törekvése, hogy a fenti prioritások mentén az egyetemi polgárok lehető legszélesebb körének testnevelését és sportolását segítse. A felmerülő igényeket folyamatosan felméri, szolgáltatásait ezek eredményeihez illeszti és sportingatlan-együttesével ennek megfelelően gazdálkodik.” Ez azt jelenti tehát, hogy az egyetemi sport szervezésében a sportegyesületi formában való sportolás támogatása az egyéb módon történő sportolás elősegítésének kárára nem mehet. Az egyesületi jellegű sportolási formának versenyeznie kell tehát az egyéb formájú sportolással, a nagyobb támogatásért az ezt preferálóknak leginkább több egyetemi polgárt kell tudniuk odacsábítaniuk (ráadásul leginkább a BME sportlétesítményeibe). (Azért csak „leginkább”, mert a fentiek szerint lehetséges a kiemelt sportteljesítmény szponzorációs jellegű támogatása is.) Mindebből kiindulva a BME sporttámogatásra fordított forrásait (legyenek azok létesítményeken keresztüliek vagy pénzbeliek) előbb egyszerre kell a különböző sportolási formák (szabadidős, amatőr versenysport vagy országos versenysport) és sportágak között elosztani (leginkább a létesítményeken keresztül), csak ennek részeként jelentkezik a sportegyesületi formában való sportolás támogatása (azon belül sportáganként). Ezt az első allokációt végezné a jövőben a BME Sportbizottsága.
122
Mindezek után adódik a kérdés, hogy a sportegyesületi formánál zárt legyen-e a rendszer, azaz legyen-e egy vagy több olyan sportegyesület, amelyekben való sportolás BME-oldalról kizárólag támogatható, vagy esetleg ne is legyen ilyen megkötés, azaz bármilyen sportegyesületi sportolás támogatható legyen. Jelen anyag azt a megoldást javasolja, hogy legyen ilyen korlátozás, sőt, csak egyetlen sportegyesületet tekintsünk támogathatónak, és ez a MAFC legyen, ilyen értelemben legyen a MAFC a „BME egyetlen saját sportegyesülete”. Ehhez viszont a MAFC-cal szemben olyan elvárásokkal kell jelentkeznünk, amik e monopol jogosítvány adását – a BME sporttal kapcsolatos elképzelései tekintetében – indokolttá teszik. A javasolt megoldáshoz tudni kell, hogy a sporttörvény szerint sportegyesület tagozódhat, önmagán belül nagy szabadsággal és jelentős felelősséggel működő alegységeket alakíthat ki. Egyrészt: „A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja.” Másrészt alapszabályát, belső működését úgy is alakíthatja, hogy az előző ponttal együtt elkülönülő egységei majd teljes gazdálkodási szabadsággal, saját ügyvezetéssel, akár saját elnökséggel is rendelkezzenek, sőt, az egyesület egészének elnökségét, vezetését is egy ilyen belső tagozódású működéshez igazítottan lehet megválasztani, működtetni. Praktikusan egyetlen sportegyesület keretein belül – egyfajta holdingszerű működéssel – „több kisebb” is létrehozható – nem teljes, de nagyfokú elkülönüléssel, önállósággal. Mindez azt jelenti tehát, hogy a BME sokszínű sportegyesületi igényei akár egyetlen sportegyesületen, a MAFC-on belül is megvalósíthatók, ott is versenghetnek különböző sportegyesületi szervezési, menedzselési modellek, megközelítések. Erre a jogi lehetőségre támaszkodva várnánk el a MAFC-tól, hogy nyitva álljon bármely, a BME polgárai részéről érkező szakosztály-alapítás, illetve belső sportegyesületi működési modell előtt, ez utóbbit a sportegyesületen belüli elkülönült működési forma megválasztásán keresztül elérve. Mindezzel együtt a MAFC mai és jövőben alakuló szakosztályai választhatnának a MAFC-on belüli külön szerveződő csoportokhoz tartozást illetően, nem kizárva újabb ilyen elkülönülő szervezeti egység alakulását sem. Ilyen, önálló jogi személyként, nagyfokú elkülönülés melletti működő egységként jelenhetne meg a mai hallgatói sportköröket tömörítő szervezeti egység is. Ennél a MAFCon belüli nagy önállóságú szervezeti egységnél a mai – kari tagozódású – hallgatói sportönkormányzati rendszer kerülne átültetésre, lényegében a jelenlegi Hallgatói Sport Bizottság – részben – a MAFC-on belül működne. Ahhoz, hogy a MAFC (ha jogilag nem is, de) praktikusan a BME „saját sportegyesülete” lehessen, mint ilyen egyetemi támogatásban részesüljön, tagjai a BME létesítményeit kedvezményesen használják, a MAFC részéről is ehhez illeszkedő döntésekre van szükség. Kiváltképpen akkor, ha műfajában kizárólagos partner kíván lenni, ami azt is jelentené, hogy az ilyen jellegű sportolás csak a MAFC keretein belül lenne BME-támogatással folytatható (kivételt képezne a kimagasló, leginkább világszinten is eredményes BMEsportoló sportösztöndíjon keresztüli támogatása). Ehhez alapvető elvárás, hogy a MAFC belső szervezete, működési rendje a BME vonatkozó szerveződéseit, illetve az azok által elképzelt működési rendet is befogadja. Mindemellett természetesen az is, hogy a BME által támogatott működési elemei az egyetemi elvárások szerint nyilvánosak, átláthatóak legyenek. A MAFC természetesen bármilyen egyéb szerveződési formát, önállóságot, illetve személyi összetételt is fenntarthat, a jelenlegit is, az elvárás csupán az, hogy nyitott 123
legyen új szervezeti egységek befogadására. Mindehhez bizonyára szükséges lesz a MAFC alapszabályának, szervezeti és működési rendjének korrekciója is. Az alábbiakban arra a feltételezésre építünk, hogy a MAFC partner lesz egy ilyen jellegű átalakulásnál (illetve az alább még érintett egyéb elvárások teljesítésére is), a BME sportegyesületeként kíván működni, bár mindez természetesen csak a saját szabad akaratából, saját belső döntési mechanizmusainak támogatásával képzelhető el. Megjegyezzük, hogy rendszerünk arra is fel van készítve, ha a MAFC az egyetemi feltételeket nem vállalja. A BME-s hallgatók-közalkalmazottak sportolását meg lehet oldani csak 1) a létesítményeken, tágabb értelemben véve a sportalrendszeren keresztüli támogatással, illetve 2) a hallgatók-közalkalmazottak egyéni támogatásával egyaránt. Utóbbi esetben a hallgatói pénzbeli juttatások adómentességét lehet kihasználni, másfelől – a hatályos adózási szabályok szerint – a BME saját sportlétesítményében végzett (köz)alkalmazotti sportolás támogatása köztehermentes is lehet. Mindezekből fakadóan látható, hogy bármilyen támogatás nyújtása nem elsősorban az egyesületi tagsági, hanem a közalkalmazotti-hallgatói jogviszonyhoz kötődik, így a sportegyesületi támogatás a sportolók támogatásának legfeljebb csak az egyik eszköze, a rendszer enélkül is működhet. (Mialatt az egyesületi tagok bármilyen számukra szimpatikus aktivitást a BME-rendszertől függetlenül, szabadon támogathatnak.)
A BME-sportlétesítmények használatának alapelvei A fentiek során világosan elválasztottuk az államilag előírt mértékű ingyenes sportolási lehetőség nyújtásának szervezését, és rögzítettük, hogy ez a jogosult hallgatók számára – eltekintve saját sportfelszereléseik költségeitől – ingyenes kell legyen. Ennek pontos szabályozása a tanulmányi és vizsgaszabályzaton, a testnevelési tantárgyi adatlapokon, esetleg más, hallgatói ügyekkel foglalkozó szabályzaton keresztül történik. •
Minden efeletti sportoláshoz használt egyetemi sportlétesítményért, mindenkinek térítést kell fizetni.
•
E térítési díjakat a Sportbizottság határozhatja meg (pontosabban, az egyetemi belső szabályok miatt: tehet rá javaslatot), alapelv viszont, hogy ezek nem tehetnek különbséget a kedvezményes használatra jogosultak (BME-hallgatók, munkavállalók, nyugdíjasok) között semmilyen tekintetben, így abban a tekintetben sem, hogy sporttevékenységüket milyen szerveződési formában (egyéni, sportkör, sportegyesület stb.) formában végzik.
•
A kedvezményes használatra jogosultak esetére a sportlétesítmények használatának díjtáblázata tehát csak az idősávhoz kapcsolódóan lehet tagolt (pl. főidő, hétvége, szorgalmi időszak stb.), esetleg külön kedvezményrendszerrel a nem lefoglalt létesítményekhez kapcsolódóan („last minute akciók”). Emellett, egy-egy sportpályára vonatkozóan lehetnek létszámtól függő árkalkulációk is (pl. tíz fő felettiek számára fél ár).
124
•
Biztosítani kell továbbá azt is, hogy az egyes idősávok előfoglalásaihoz mindenkinek közel egyenlő feltételekkel lehessen hozzájutnia, természetesen engedve, hogy akár egy évvel korábban is foglalni lehessen.
•
A BME-n kívüliek számára a Sportbizottság külön idősávokat is elkülöníthet, illetve számukra külön („piaci”) díjtáblázat is készül.
•
Amennyiben egy sportpályát többen használnak, kedvezményre jogosultak (pl. BME-hallgatók) és BME-n kívüliek (pl. más egyetem hallgatói) vegyesen, úgy a pálya díjának kalkulációjakor a létszámok arányában kell a kedvezményes és a kedvezmény nélküli díjak közötti értéket megállapítani.
•
A fentiekhez tartozó alapkövetelmény, hogy a BME minden sportpályájához (legalábbis a Sportközponthoz és a Sporttelephez) személyazonosságot követni képes beléptető rendszer és az egész rendszerhez korszerű számítógépes nyilvántartó és foglaló rendszer kell tartozzon.
A fenti pályahasználati alapelvekből az is következik, hogy a pályahasználati díj kedvezményein keresztüli egyetemi sporttámogatás minden egyetemi polgár számára egységesen elérhető. Ebből pedig az is következik, hogy egy sportkör vagy egy sportegyesület támogatása pályahasználatba bújtatva nem jelentkezhet, csak ettől független összegszerű támogatáson keresztül. Amennyiben egy sportkör, egy szakosztály vagy bármely szervezet tagjai sportpályahasználatát kívánja támogatni, ezt természetesen megteheti, de ehhez a fentiekben leírt módon, esetenként kalkulált pályahasználati díjakat kell átvállalnia. Mindez azért lényeges, azért jelent alapvető szemléletbeli változást, mert ily módon a létesítményeken keresztüli támogatottság (ami minden bizonnyal a legjelentősebb tétel) kizárólag egyéni alapon, egységes elvek szerint kerül szétosztásra. Az egyes sportkörök, egyesület, szakosztályok, sportesemények stb. támogatása pedig csoportos támogatás, ami a pályahasználat mellett felszerelésre, utazásra (stb.), sőt, BME-n kívüli sportlétesítmény bérlésére is fordítható lehet. Mindez megoldást nyújthat az egyes sportkörökben, szakosztályokban, csapatokban – egyébként nem jelentéktelen arányban – megjelenő „nem BME-sek” problémájára is, akik felé sportrendszerünk nyitott, akiket örömmel fogadunk, sportolásukat viszont a BME közvetlenül nem támogatja, legfeljebb valamelyik csapatunk részeként kaphatnak áttételes támogatást. Természetes törekvésünk, hogy a BME támogatása a BME-polgárok sportolását támogassa. A pályahasználat díjának precíz kedvezményes – nem kedvezményes elszámolásával egyúttal motiváljuk is sportköreinket, sportegyesületünket, hogy elsősorban a BME-polgárokra építsenek. (Mialatt nem zárjuk ki a BME-n kívülieket sem.) A csoportos jellegű támogatásokat a Sportbizottság állapítja meg. Ezek megítélése esetén a Sportbizottságnak elsősorban az alábbi szempontokat kell mérlegelnie: •
Mekkora nagyságú BME sportolói közösséget érint?
•
Milyen szintű, színvonalú versenysportról van szó?
•
Az adott csoport (kör, szakosztály stb.) vagy esemény milyen nagyságrendű egyetemen kívüli rendezvényeken jelenik meg (pl. országos sportverseny, bajnokság stb.), ez mennyiben segíti a BME pozitív arculatának építése, milyen publicitást adhat a BME-nek?
125
A BME sportrendszerének kialakítása, az átmeneti időszak A nagyvonalú megoldás szerint előbb „egyetemi” szinten hozzuk hosszú távra egyenesbe sportlétesítményeinket, majd az így kialakított sportlétesítményparkot „átadjuk” a Sportbizottságnak. Az egyetem központi költségvetése ezt követően kizárólag az államilag előírt („ingyenes”) sportolás létesítményhasználat feletti költségeit fedezné, e létesítmények hasznosításának teljes bevétele, de fenntartásuk összes terhei viszont már a Sportbizottság kompetenciájába kerülnek. Az ÉL csarnok részleges sportközponttá alakításának költségvetése nagyjából egymilliárd forint, a csarnok ezen részének kiürítése pedig további jelentősebb összegeket kíván. A Bogdánfy utcai sporttelepnél százmillió forintnyi összeggel már el lehetne indulni. Ehhez az átmeneti tőkeinjekcióhoz a BME három forrást jelöl meg: 1) a Hauszmann utcai sportingatlan értékesítéséből befolyt összeget, ami egymilliárdos nagyságrendű, 2) a Hallgatói Önkormányzat – több év alatt felgyülemlett – beruházási keretétnek egy részét, illetve szponzori bevételeket 300-400 millió Ft összegben, 3) a létesítménykoncepciója szerinti olyan egyetemi felújítások és költözések – a BME éves költségvetéseiből fedezett – költségeit, amelyek a Sportközpont-beruházás következtében lépnek fel. (Itt meg kell jegyezni, hogy a teljes sportoldal „gazdasági mérlege” az előzőektől ettől lényegesen eltér, hiszen maga az ÉL épületrész is milliárdos értéket képvisel, mialatt más 2008-ban sportcélra használt egyetemi létesítmények is megszűnnek.) A fentiekkel egyúttal a Hauszmann utcai sporttelep értékesítési szándékáról is döntés születik, bár ennek ügymenete ennél sokkal bonyolultabb, többlépcsős, többszereplős döntési folyamatot jelent majd. E sporttelepünk kiszolgált már, jobbára lepusztult, illetve értékei jól áttelepíthetők (pl. a műfüves pálya a Bogdánfy utcai sporttelepre). A telep értékét leginkább a telek adja, egy olyan telek, amely ma már nem sportcélokra sokkal inkább hasznosítható. (A Lágymányosi híd többsávos levezető útja mellett fekszik, körben irodaházak, illetve lakópark.) Ki kell jelenteni, hogy ennek milliárdos nagyságrendű, BMEre érkező értékesítési bevétele nélkül a fenti sportprogram nem megvalósítható, ebben az esetben ezt a BME automatikusan visszavonja. Meg kell említeni továbbá, hogy az új Sportközpont nem minden sportág céljait tudja úgy szolgálni, mint a Hauszmann utcai sporttelep. Úgy tűnik, elvesztjük a kézilabdát, a korfballt, a (szabványos pályás) futsalt, és kétségtelen, hogy NB I-es kosárlabdára sem lesz megfelelő az új sportlétesítmény. Sőt, „igazi” nézőtere sem lesz, bár a pálya körül, illetve az emeletről azért százak nézhetik a sporteseményeket. Egyrészt azonban ezek csak igen kevéssé népszerű sportágak a BME-n, így sajnálattal bár, de ki kell mondani, hogy ezek most nem fértek bele az elképzelésekbe, minden sportágat a BME sem vehet szárnyai alá.24 Másrészt a jövőben megpróbálhatjuk időszakosan más felsőoktatási intézményekkel elcserélni létesítménykapacitásaink egy részét (adott esetben kézenfekvően az ELTE-vel, de akár a Corvinusszal vagy az ÁVF-fel is), ezzel is bővítve a sportágpalettánkat. Harmadrészt,
24
Például jégcsarnokunk sincs és vízilabdázni sem lehet a BME sportlétesítményeiben, pedig az utóbbi nemzeti sportunk, és egyetemünk olimpiai bajnokainak nagy része is vízilabdázó.
126
ha a Hauszmann utcai sporttelep megmaradása miatt elvesztenénk az új központ konditermeit, squashpályáit és falmászótermét, azt ennél nagyobb tömegek sajnálnák. A BME létesítménykoncepciója szerint az új BME Sportközpont és a megújult BME Sporttelep 2010 nyara körül készül el. Mivel jelen koncepció számos részlete kifejezetten ezekre épül, ezek nélkül értelmezhetetlen, így hosszabb átmenettel kell számolni. Itt kell említést tenni a Balatonfüredi Vitorlástelep kérdéséről is. Ez a Hotel Uni ingatlanának egy részén működik, a BME és MAFC közötti használati szerződés alapján. Az ingatlan egészére vonatkozó bérleti szerződés 2010 végén jár le. Bár ennek sorsáról nem született még döntés, e nagy értékű létesítményünk jövőjéről mindenképpen hosszú távú döntést kell majd hoznunk, bérbe adhatjuk, de akár értékesíthetjük is. E döntés előkészítéséhez a BME szeretné e MAFC-cal fennálló szerződéses jogviszonyt legkésőbb 2010 végével megszüntetni. Az ingatlan jövőjéről ennek terhe nélkül kíván dönteni, ezzel együtt megfontolva a vitorlástelep bármilyen jellegű fenntartását is. Amennyiben e vitorlástelep bármilyen formában (akár máshol) megmarad, sportlétesítményeink fentebb vázolt belső használati rendje alól ez sem lenne kivétel, ennek használati rendjéről ugyanazon elvek szerint, ugyanazon mechanizmusok döntenének. A MAFC „a BME saját sportegyesülete” koncepcióból elvileg következő, hogy mialatt a BME éppen olyan jogokat biztosít a MAFC álláspontjának egyetemen belüli kifejtésére, mint amilyenek más hasonló szervezeti egységei számára, ezzel együtt a MAFC megbízik a BME belső döntési mechanizmusaiban, az ezeken keresztül született döntéseket sajátjaként fogadja el, sőt, ezeket lehetőségeihez mérten támogatja is. A BME sportlétesítményekkel kapcsolatos döntéseit is ilyennek tekintjük, ennek részeként az esetleges Hauszmann utcai sporttelep eladását, de a vitorlástelep esetét is. A másik oldalról ennek részeként, amennyiben a MAFC a fentiek szerint a BME kizárólagos sportegyesületeként funkcionál majd, középtávú támogatást kap a részéről is szükséges átmenethez. A MAFC az elmúlt években a következő éves BME-támogatásokban részesült: •
MAFC közvetlen költségvetési támogatás25
•
MAFC Iroda K épület II. emeleti ingyenes biztosítása26
•
MAFC Iroda munkatársai egy része bérköltségeinek fedezése27
•
MAFC kedvezményes sportlétesítmény-használata:28 o Hauszmann utcai sporttelep29
25
15,2 M Ft, ebbıl 4 M Ft – külön szerzıdés alapján – a vitorlás szakosztálynak. Itt megjegyzendı, hogy ez a támogatási összeg szorosan kapcsolódott a Hauszmann utcai sporttelep üzemeltetési jogának átadásához (ez szőnt meg 2008 ıszén, és vette vissza az üzemeltetést a BME). Ebbıl a támogatási összegbıl ugyanis nagyjából 7 M Ft a testnevelési órák számára adott ingyenes kapacitás ellenértéke volt, igaz, a teljes sporttelep további szabad kapacitásának értékesítési lehetısége, így ennek hasznai, a MAFC-ot illették. 26 Kb. 120 nm, egyetemi belsı elszámolási árakon évi 4,2 M Ft. 27 Jelenleg a Testnevelési Központ állományához tartoznak, két fı, évi kb. 5 M Ft. 28 Nagyon nehezen kalkulálható összegekrıl van szó, ami önmagában is problémát jelent. A 2008 végén kiadott árjegyzék szerint a MAFC „egyetemi árakon”, azaz a piaci ár hozzávetıleg feléért kapja a sportlétesítményeket. Az alábbi adatok – a vitorlástelep kivételével – a 2008. ıszi állapotot veszik alapul, ezek alapján kalkulálja a MAFC éves bérleti díjait, ami egyben a támogatási értéknek is megfelel. Ezek az adatok kötelezı testnevelési foglalkozásokat már nem tartalmaznak, és mindezek felett az EHK is „foglal” MAFC-hoz tartozó csapatoknak pályákat. A mai rendszerben teljesen ellenırizhetetlen, hogy a pályáinkon MAFC-színekben ténylegesen sportolók között milyen arányban vannak BME-hallgatók és -alkalmazottak.
127
o Egyéb tornatermek (K épületi és kollégiumi tornatermek)30 o Vitorlástelep31 A fentieknél az első három pont jól megragadható, viszonylag egzakt támogatás, évi mintegy 25 M Ft. A kedvezményes létesítményhasználat esetén viszont szinte alig megragadható a támogatás, elsősorban azért, mert ismeretlen az ezek keretében sportoló nem BME-hallgatók, -alkalmazottak és -nyugdíjasok aránya. A fentieket alapul véve, úgy tekintve, hogy a MAFC a jövőben a BME kizárólagos sportegyesületeként funkcionál majd, a MAFC a következő átmeneti támogatásokban részesülne: •
Működési, illetve átalakulási támogatás (beleértve az iroda mindenkori BME belső elszámolási árak szerinti bérleti díját, illetve a 2009-től a MAFC alkalmazásába kerülő összes MAFC-alkalmazottat is): 2009 és 2011 között évi 25 M Ft. A MAFC már 2009-től elvárt belső tagozódását követően itt említett támogatási összeg a megalakuló új jogi személyiségű részek ügyvezetési költségeit nem fedezi, ennek fedezetét az önálló egység létrehozóinak (leginkább az EHK-nak) kell fedeznie. Ezzel együtt viszont a Sportbizottság 2011-ben az itt említett 25 M Ft támogatásban részesülő egyesületi részt külön már nem támogathatja (új jogi személyiségű szervezetet viszont igen).
•
Hauszmann utcai sporttelep, illetve az egyéb egyetemi tornatermek kedvezményes használata a 2008-as végi nagyságrendben, időbeosztással, illetve legfeljebb az időszaki inflációval korrigált árakon. Mindez egészen az (ÉL) Sportközpont belépéséig, illetve a Bogdánfy utcai sporttelep beléptető rendszerének elkészültéig, innentől a Sportbizottság részletes szabályai szerint.
•
A balatonfüredi vitorlástelep működtetését, amennyiben a BME és a MAFC között ilyen értelmű határozott idejű szerződés jön létre, a BME 2010 végéig a 2008-as feltételekkel megegyező feltételek mellett vállalja. A telep (illetve az egész Hotel Uni) 2010 utáni jövőjéről külön BME-döntés születik; amennyiben a vitorlástelep fennmarad, annak működési feltételeiről a Sportbizottság dönt.
A Sportbizottság 2009 szeptemberétől alakul meg, kezdetben leginkább csak a 2010– 2011-ben végleges formájában felálló BME-sportrendszer kialakítását segíti konzultatív jelleggel. Ennek részeként a sportlétesítmények kialakításához nyújt szakmai támogatást, illetve segíti a vonatkozó egyetemi szabályzatok elkészítését.
29
4–6 M Ft Évi 0,5–1 M Ft 31 A fenti 4 M Ft felett kb. 8–12 M Ft. (Durván becsült adat.) A Hotel Unihoz tartozó kikötı 20 MAFC-os kikötıhelyet tartalmaz (a kb. 60-ból), amik darabjának éves értéke legalább 400 E Ft. Ez összesen 8 M Ft. Ehhez tartozik még a kiszolgálóépület, abban tárolók, mőhely, illetve szálláslehetıség. 30
128
3 A Z INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MONITORING TEVÉKENYSÉG Az intézményfejlesztéssel kapcsolatos monitoring tevékenység megalapozására végeztük el az un. BME Stratégiai Tárkép projektet. A projekt az egyetem legfelső vezetésében résztvevők interjúi és vezetői workshopja alapján, az alábbi kiegyensúlyozott célrendszert rajzolta fel.
Ezt a célrendszert az egyetem felső vezetése 2006 júliusában megtárgyalta, és elhatározta, hogy ebben az irányban halad tovább, amennyire a külső lehetőségek ezt lehetővé teszik. A célok alapján négy nagyobb stratégiai fejlesztési főirány merült fel: → Gazdálkodás korszerűsítése 129
→ Emberi erőforrás kezelés korszerűsítése → Információ-technológia korszerűsítése → Ügyfél-kapcsolatok fejlesztése A Felsőoktatási Törvény 2007. második felében életbe lépett kiegészítése alapján a törvény által nevesített értékelési területekhez teljesítménykövetelményeket fogalmaztunk meg és a monitorizálás részeként, területenként legalább két-három indikátor hozzárendelésevel érzékeltetjük a stratégiai fejlesztések előrehaladását..
3.1
A fejlesztési projektek indikátorai
A felsıoktatási célokkal összhangban lévı, A BME intézményfejlesztési tervén alapuló, a fejlesztési projektek követésére alkalmas, intézményi autonómia keretében választott mutatószámaink, és a következı évekre meghatározott célértékek:
Értéke
Terület I. Oktatás
II. Kutatás
III. Gazdálkodás
Mutató Növeli a teljes hallgatói létszámon belül a mesterképzésben résztvevők arányát Csökkenti a KKK-ban meghatározott képzési időn túl tanulmányokat folytató hallgatók arányát a teljes hallgatói létszámon belül1 Növeli a minősített oktatók/kutatók számának az oktatók/kutatók összlétszámához viszonyított arányát Növeli a habilitált oktatók/kutatók számának az oktatók/kutatók összlétszámához viszonyított arányát Növeli a szakirodalmi, valamint művészeti és mérnöki alkotó tevékenység során létrehozott publikációk, cikkek, kiadványok és más alkotások számát (db) A lejárt esedékességű 60 napon túl meg nem fizetett év végi tartozásállományt a tárgyévi pénzforgalmi saját bevételhez viszonyítva 2007. évi szinten tartja a megállapodás időtartama alatt.
2006ben
Fejlesztési főirányok
Célérték
2007ben
2008
2009
2010
032
3%
12%
20%
X
11%1
10%
9%
8%
X
52,8 %33
53,4 %
54,3 %
55,5 %
X
12,7 %2
12,9 %
13,3 %
13,7 %
X
34
2670
2700
2730
2750
X
0
0
0
0
0
2592
A B
C
D
X
32
2007.október 15-i adatok alapján. 2007.szeptember 19-i adatok alapján. 34 2006.teljes év adatai. 33
130
IV. Irányítás, szervezeti hatékonyság
A tárgyi eszközök mérleg szerinti bruttó értékét évről-évre növeli (millió ft) A vagyongazdálkodását javítja azáltal, hogy az év végi követelésállománya és az összes pénzforgalmi saját bevétel arányát a 2007. évi szinten tartja az elkövetkező három évben. Kialakítja és bevezeti kontrolling – vezetői információs – rendszerét.
A szervezeti hatékonyság érdekében fenntartja „10/5/1” szabályát. A szabályt teljesítő tanszékek aránya Bevezeti az alkotói szabadság intézményét és segíti oktatóit, hogy a minőségi egyetem fejlődése érdekében legyenek képesek igénybe venni (fő) Növeli a Gazdasági Tanács részéről a Szenátus számára előkészített előterjesztések számát (db) Nemzetközi mobilitás javítása. V. A) Javítja az oktatók-kutatók Nemzetközi és nemzetközi mobilitását, növeli az regionális ilyen programokban résztvevők számát. Ki-be utazók száma: együttműködés B) Javítja a hallgatók nemzetközi mobilitását, növeli az ilyen programokban résztvevők számát. Ki-be utazók száma: Növeli az angol nyelvű képzésben résztvevő hallgatók számát (hallgatóXkreditben mérve):
36
10,17 %4
10,17 %
10,17 %
10,17 %
nincs
Javítja a tanulmányaikat folytató hallgatók körében végzett elégedettségi, és más szociológiai felmérések a) kiterjedtségét (felmérések darabszáma) b) hatékonyságát (kitöltött kérdőívek száma)
35
17 14335
17 839
X
10,17 %
X
van
X
2
2
3
4
X
21 772
22 000
23 000
24 000
X
88, 3 %2
91%
94%
97%
X
0
1
4
6
X
0
1
2
2
4336 18
44
45
50
19
20
25
1905 232
200
210
230
235
240
245
ref+ 5%
ref+ 10%
ref+ 15%
ref
X
X
X
X
2006.december 31-i adatok. 2007.november 29-i adatok.
131
3.2
A monitoring tevékenység kiterjesztése a fejlesztési modulokra
Az egyetem stratégiai szinten négy átfogó fejlesztési főirányt azonosított: A. A gazdálkodás korszerűsítése (beleértve a létesítménygazdálkodást is). B. Az emberi erőforrások, a tudás kezelésének korszerűsítése. C. Az információ-technológiai (oktatástechnológiai) korszerűsítés. D. Az ügyfélkapcsolatok fejlesztése (beleértve az állami döntéshozókat, az ipari megrendelőket és a hallgatókat és a potenciális hallgatókat). A fentebb jelzett mutatószám rendszer és a fejlesztési főirányok összefüggéseit a fenti táblázat mutatja be. Monitoring tevékenységünk a fejlesztési főirányok területén folyó munka követése. A monitoring tevékenységünk magába foglalja a fejlesztés végrehajtása során az eredmények és teljesítések mindenre kiterjedő és rendszeres vizsgálatát, nyomon követését az eredményes, tervszerű és hatékony megvalósítás érdekében. A táblázatban foglalt mutatószámrendszeren túl a monitoring tevékenység legfontosabb eszközei: •
A BME kialakítás alatt álló vezetői információs rendszere.
• •
Az oktatók-kutatók/nem oktatók tevékenységének értékelése. Az egyetemünkön évtizedek óta folyó, folyamatosan fejlesztett, korszerűsített, Oktatás Hallgatói Véleményezése felmérések A dolgozók körében végzett elégedettség mérések. A BME végzett hallgatóit foglalkoztató cégek körében végzett elégedettségmérések. A végzett hallgatók körében végzett felmérések. A BME TDK tevékenység eredményei. A BME K+F+I eredményessége. A BME doktori iskoláinak eredményessége. A külső szervezetek által készített felsőoktatási intézmények rangsora.
• • • • • • •
3.3
A szenátus és gazdasági tanács feladatrendszere az ellenőrzésben.
A Gazdasági Tanács a hatályos Felsıoktatási Törvény szerinti jogkörben jár el az egyetem gazdálkodását érintı ügyekben. Általában véleményezi, egyes esetekben elıkészíti, vagy elıkészítteti a Szenátus elé kerülı elıterjesztéseket. A Gazdasági Tanács áttekinti a Gazdasági és Mőszaki Fıigazgatóság negyedéves gazdálkodási adatait, jelentéseit, és az éves mérlegbeszámolóját.
132
4 A Z INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁJA 4.1
Kiindulási helyzet
A BME Intézményfejlesztési Terve, mely a 2007-2011 közötti időszak kiemelt fejlesztési területeit határozza meg, az intézmény stratégiai alapdokumentuma. Részben a 2000-ben megfogalmazott küldetésnyilatkozat szellemében 2005. áprilisában elfogadott stratégiai célkitűzések, részben a 2006 tavaszán tartott stratégiai workshop megállapításai szolgálták a kiindulási alapot az IFT céljainak megfogalmazásához. A cél nem más - figyelembe véve az egyetem múltját, az európai oktatási és kutatási tér teremtette lehetőségeket és kihívásokat és az ország érdekeit - mint az, hogy a BME európai beágyazottságú elit egyetem kíván lenni. E cél elérését természetesen a tudatos és szervezett PR tevékenység is szolgálja, melynek jelentőségét az utóbbi időben kezdi minden felsőoktatási intézmény felismerni. Ennek okai között szerepelnek pl. a felsőoktatási reform felvételi rendszert érintő változásai, a munkaerőpiaci prognózisok, az európai uniós K+F pályázatok forrásai felhasználásának kommunikációs kötelezettségei. A felsőoktatási intézmények hatalmas kapcsolati tőkével rendelkeznek, melyek feltárása, elemzése, felhasználása az intézményi célok elérése érdekében nélkülözhetetlen, hogy az intézményi kommunikációs üzenet minden célcsoporthoz a megfelelő módon jusson el. A BME-re különösen igaz, hogy kommunikációja nem csak egy célcsoportra irányul. Több irányú kommunikációt valósít meg – különböző statusú hallgatók, kormányzati szféra, gazdasági szféra, szakmai és tudományos szervezetek, nemzetközi kapcsolatok, médiakapcsolatok, egyetemi polgárok, stb. - de a kommunikáció üzenetének mindig ugyanannak kell lennie. A BME, mint a magyar műszaki felsőoktatás vezető intézménye számára az üzenet tartalma nem lehet más, mint: a hitel megőrzése és megszerzése a szó minden szótári értelmében. Hitel, mint hitelesség, erre köteleznek a hagyományok, hitel, mint tőke, hogy megfelelő források álljanak rendelkezésre kutatás-fejlesztésre, innovációra, hitel, mint bizalom, hogy a legkiválóbb hallgatók jelentkezzenek (bemeneti oldal), s a diploma a munkaerőpiacon a legtöbbet érje kategóriájában (kimeneti oldal). Az IFT-t az egyetemi szenátus fogadja el, de az abban megfogalmazott célok elérése csak akkor biztosítható, ha: • a változásokat és változtatásokat megértik és elfogadják az egyetem polgárai (l. különböző mutatószámok és értékelő rendszerek bevezetése, stb.), • a változásokról (pl. képzési szerkezet átalakítása, prioritások, stb.) folyamatos tájékoztatást kapnak a BME partnerei/ügyfelei, elvárásaik visszacsatolódnak és értékelődnek, • a média megfelelő csatornáin a közvélemény is folyamatos tájékoztatást kap, • a nemzetközi kapcsolatrendszer fejlődik (pl. még több sikeres EU pályázat), s mindezek eredményeként: • a BME és a minőség fogalom automatikusan összekapcsolódik számukra az alábbi hármas egységben: partnerség – innováció – versenyképesség.
133
4.2
Intézményi testületek és fórumok közreműködése
Az IFT egyetemi szintű elfogadását több lépcsős egyeztetési és véleményezési folyamat előzi meg, melynek hivatalos, un. szolgálati útját az alábbi testületek, fórumok véleményének kikérése és figyelembe vétele jelöli ki. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat az alapinformációkat, melyek a véleményezési folyamatban szerepet játszó testületeket jellemzik. Szenátus: A Szenátus a BME legfőbb döntéshozó fóruma a 2006. június 26-án elfogadott SZFMR szerint, mely az alapító okiratban és az SZFMR-ben meghatározott feladat- és hatáskörrel rendelkező stratégiai, döntéshozó és ellenőrző testület. A szenátus ülései nyilvánosak. A nyilvánosságot szolgálja, hogy az ülések hangfelvétele a belső számítógépes hálózaton meghallgatható, a szenátus előterjesztései és határozatai szintén olvashatóak a BME intraneten. Kari szinten a hasonló szerepkörű testület a kari tanács. Gazdasági tanács A gazdasági tanács széleskörű véleményezési jogosítványokkal rendelkező testület, melynek tagjai részben a gazdasági életben vezető szerepet betöltő szakemberek. A Szenátus bizottságai A Szenátus állandó, véleményező és eseti bizottságokat hoz/hat létre. Az egyes bizottságok működésének nyilvánossága nem egységesen szabályozott. Rektori Tanács Az RT szenátusi előterjesztésekkel kapcsolatos határozatai a BME intraneten megtekinthetők.
4.3
Hallgatói és oktatói tájékoztatási kötelezettség
A BME kommunikációs tevékenységének egyik célcsoportja az un. hallgatói célcsoport. A hallgatók irányába történő kommunikáció szervezése a Diákközpont és az EHK tevékenységi körébe tartozik (nyílt nap, felvételi kalauz, honlap, egyetemi és kari lapok, tanulmányi és pszichológiai tanácsadó szolgálat, kiadványok pályakövetésről, stb.). A BME oktatási stratégiai céljai között kiemelt helyen szerepel, hogy vezető szerepet töltsön be a hazai MSc és PhD képzésben, hallgatói közül mind többen kapcsolódjanak be az angol nyelvű képzésbe. Ezen túlmenően a BME vezető szerepet töltsön be a hazai mérnöktovábbképzésben. Az előrejelzett demográfiai apály miatt egyre nagyobb verseny várható az új hallgatókért, akiknek intézményválasztását többek közt befolyásolja az intézmény presztízse, a képzés színvonala, a diploma piacképessége, a campus szolgáltatásai, családi hatások, információk, stb. 134
Az alábbiakban összefoglaljuk az un. hallgatói célcsoport egyes alcsoportjait,megjelölve az elvégzendő kommunikációs feladatot: • BME-re felvételt nyerni szándékozó hallgatók elérése és tájékoztatása (hazai) • a legkiválóbb hallgatók megnyerése BSc képzésre, illetve a legkiválóbb BSc eredménnyel rendelkezők MSc képzésre történő átvétele • BME jelentkező külföldi hallgatók megszólítása • stratégiai cél a külföldi hallgatók létszámának növelése, az eddigi módszereket – ügynökök, nemzetközi vásárok – kiegészítendő, az angol nyelvű honlap intenzív fejlesztése • BME hallgatóinak tájékoztatása • A hallgatókat a beiratkozáskor a FTV vonatkozó rendelkezései szerint tájékoztatni kell valamennyi, rájuk vonatkozó egyetemi szabályzatról. Ez kiegészítendő az egyetem minőséggel kapcsolatos elvárásainak ismertetésével. • A tájékoztatás elektronikusan úton történik - a szabályzat web címének megadása - a szabályzatok nagy száma miatt. • A hallgatók orientálását segíti tanulmányi ügyekben a Támpont tanácsadó iroda. • Felnőttképzési lehetőségekről szóló tájékoztatás • Az un. élethosszig tartó tanulás koncepció jegyében nemcsak a BME volt hallgatóit szükséges a továbbképzési lehetőségekről tájékozatni, de a kör kiterjesztendő a más intézményben felsőfokú műszaki végzettségűek, illetve egyéb diplomások körére is. Az egyes továbbképzések szervezésénél figyelembe kell venni mindazt a marketingtapasztalatot, mely a jelenleg piacvezető BME MBA képzés során összegyűlt. • A jelenleginél szorosabb kapcsolatot kell kialakítani egyetemi/kari szinten a vállalatok HR részlegeivel. A BME-n hagyománya van az oktatás színvonala értékelésének az egyes oktatók értékelésén keresztül. A FER/tandíj bevezetésével, a minőségi követelmények előtérbe kerülésével a felmérés eredményei az egyes oktatók vonatkozásában az eddigekhez képest más értelmezést nyerhetnek. Mindez szükségessé teszi, hogy az oktatók megismerjék a Humánpolitikai Szabályzatban irányukban megfogalmazott követelményeket, s legyen nyilvánvaló az is, hogy az egyetem elismeri a kiválóságot.
4.4
Megjelenés a helyi, regionális és nemzetközi információs rendszerekben
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem széleskörű és kiváló kapcsolatokkal rendelkezik mind a hazai nyomtatott, mind az elektronikus média területén. Az egyetemi hírek – protokolláris, tudományos, vállalati kapcsolatokat, együttműködéseket érintő, kulturális, stb. – sajtóhoz való eljuttatását, a megfelelő médium kiválasztását a PR Iroda végzi. Az egyetem vezetése számára évek óta biztosított a sajtófigyelés nemcsak az egyetemet érintő hírekkel kapcsolatban, de a felsőoktatás aktuális kérdései, illetve a stratégiai jelentőségű vállalati kapcsolatok vonatkozásában is. Az elmúlt évek sajtómegjelenéseinek számát figyelembe véve – szakmai lapok nélkül – a Műegyetem az év szinte minden napján szerepelt valamelyik napi- vagy hetilapban. A helyzet ennek ellenére nem kielégítő, hisz hazánkban egyelőre gyerekcipőben jár a tudományos kommunikáció, a magyar általános médiában pedig nagyon jól
135
körülhatárolható az az időszak, amikor a felsőoktatás kiemelt témaként szerepel. Ez jellemezően a felvételi jelentkezések beadása, a felvételivel kapcsolatos eredmények ismertté válása, tandíj/nem tandíj problematika általában. A BME kiemelt szerepét és helyét jelzi, hogy szinte minden alkalommal szerepel a felsőoktatási körképekben. A gazdasági sajtó érdeklődési köre különösen a képzés szerkezetének átalakulása, végzettek munkaerőpiacon való elhelyezkedés esélyei, pályakezdők fizetése, munkaadók véleménye pályakezdőkről. A gazdasági sajtó érdeklődését a jövőben várhatóan felkeltik azok az eredmények, melyek az újonnan alakult tudásközpontokban születnek. Fejlesztendő és egyetemen belül összehangolandó terület a jövőben a különböző egyetemi szolgáltatások, legyen az képzési, továbbképzési lehetőség, könyvtár, vállalkozási tevékenység , stb. sajtóban való egységesebb kommunikációja, a kis-és középvállalkozások információkkal történő ellátása az egyetemmel való együttműködés , az egyetemi források bővítése érdekében. Az egyetem nemzetközi megjelenését – oktatási vásárok - a Nemzetközi Oktatási Központ szervezi. A BME elemi érdeke, hogy a külföldi hallgatók esetleges intézményválasztását is befolyásoló nemzetközi felsőoktatási rangsorokban az intézmény szerepeljen. Ez növeli az egyetem presztízsét, külföldi hallgatókat vonzva növeli a bevételeket, s befolyásolhatja egy-egy nemzetközi vállalat azon döntését, hogy az egyetemen hozza-e létre felállítandó kutatóközpontját. Az egyetem jelentős számú EU pályázatban szerepel koordinátorként vagy konzorciumi tagként, s a jövőben ez a szám nőni fog. Az EU megköveteli a pályázati források felhasználásának, az eredményeknek a kommunikációját. Ennek megoldási formáit, a megjelenés helyét és módját a közeli jövőben meg kell határozni.
136