NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT ALAPSZABÁLYA
1
Sopron 2008. Preambulum
A Nyugat-Magyarországi Egyetem Hallgatói Önkormányzata - a felsıoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény [Ftv.] 77-79. §-a és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Szervezeti és Mőködési Szabályzatának I. rész 40. §-a alapján - szervezetének és mőködésének rendjét az alábbiak szerint szabályozza.
1. § Általános rendelkezések (1) (2) (3) (4)
(5)
(6) (7)
(8)
Név: Nyugat-Magyarországi Egyetem Hallgatói Önkormányzat Nemzetközi név: Student Union Goverment of University of West Hungary Székhely: 9400, Sopron, Ady Endre u. 5. A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Hallgatói Önkormányzata (továbbiakban: Hallgatói Önkormányzat; HÖK) az Egyetem hallgatóinak önálló önkormányzati szervezete. Szervezeti és mőködési rendjét a jelen Alapszabály és függelékei tartalmazzák. „A hallgatói önkormányzat a felsıoktatási intézmény részeként mőködik. A hallgatói önkormányzatnak tagja a felsıoktatási intézmény minden beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.” [Ftv. 77 § (1)]. A Hallgatói Önkormányzat az egyetem minden beiratkozott hallgatójának érdekeit képviseli. A Hallgatói Önkormányzat támaszkodik az egyetem és a karok vezetıségétıl kapott információkra, tájékoztatásra, adatszolgáltatásra, és a kölcsönös együttmőködési készségre. Az Alapszabály módosítását kezdeményezheti az EHÖK Elnöke, vagy a Nyugat-Magyarországi Egyetem Küldött Győlése, valamint a írásban a Kari Küldött Győlés Elnökeinek egyharmados többsége. A Hallgatói Önkormányzat részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható.
2. § A HÖK célja, feladata (1) A hallgatói önkormányzat az Egyetem hallgatóinak a felsıoktatásról szóló törvény alapján a felsıoktatási intézmény részeként létrehozott, demokratikus elven mőködı érdekképviseleti szervezete, amely kizárólagosan gyakorolja a hallgatói jogviszonyból eredı kollektív hallgatói jogokat, illetve a jogszabályokban, egyetemi, kari szabályzatokban, határozatokban ráruházott hatásköröket. A hallgatói önkormányzat tevékenysége a hallgatókat érintı minden kérdésre kiterjed. (2) Feladatát az intézményi, városi, regionális és országos szintő döntés-elıkészítı és döntéshozó testületekben látja el. (3) Gondoskodik a delegálásról, érdekképviseletrıl, -érvényesítésrıl, ha a felsıoktatásról szóló törvény vagy más jogszabály, továbbá az Egyetem Szervezeti és Mőködési Szabályzata, illetve kari és egyéb szervezeti egysége szerint a hallgatói részvételt biztosítani kell. (4) A hallgatói önkormányzat mőködésének pénzügyi forrásait saját bevételei, az egyetemi, és egyéb támogatások képezik, a hatályos – 51/2007. (III. 26.) – kormányrendelet alapján. Megfelelı és magas szintő szolgáltatásai biztosítása érdekében egyéb bevételekre is szert tehet, ennek érdekében különbözı tevékenységeket folytathat a megfelelı jogszabályi keretek között. (5) A hallgatói önkormányzat elsıdlegesen a hallgatók érdekeit elıtérbe helyezve
javaslatokat tesz, egyetértési jogot gyakorol a Szervezeti és Mőködési Szabályzat
2
elfogadásakor és módosításakor, a felsıoktatási törvény ill. a hatályos határozatok kormányrendeletek keretein belül biztosított körökben. (6) Érdekvédelmi feladatait kari szinten a Kari Küldöttgyőlésen (továbbiakban: KKGY) egyetemi szinten az Egyetemi Küldöttgyőlésen (továbbiakban: EKGY) keresztül látja el. (7) Az EKGY-t ülései között az EKGY elnöke, a KKGY-t az ülései között a KKGY elnöke képviseli. (8) Az érdekvédelmi feladatot ellátó különbözı szintő Küldöttgyőléseit az alapszabályban leírtak szerint, - ami megfelel 2005. évi CXXXIX. Törvény vonatkozó szabályozásának választja meg. (9) A hallgatói önkormányzat a felsıoktatási törvényben meghatározott - a szenátus létszáma legalább egynegyedének, legfeljebb egyharmadának megfelelı - számú tagot delegál a szenátusba- (12 fı – Karonként 1 fı – Kari Küldött Győlés elnökét, továbbiakban: KKGY elnök, akinek választását a választási függelék tartalmazza). (10) Közremőködik az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében, továbbá egyetértési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai, szabadidı-kulturális, sport - és hallgatói célokra biztosított tárgyi, infrastrukturális valamint pénzeszközök felhasználásakor. (11) Javaslatot tesz a gazdasági tanács egy tagjára, továbbá egy képviselıje részt vehet a gazdasági tanács ülésén. (12) A HÖK: a) részt vesz a Nyugat-Pannon (Euregio West/Nyugat Pannonia) térségben a magyarok mellett élı nemzetiségek kultúrájának ápolásában, a hallgatói hagyományok ırzésében és megismertetésében, a közmővelıdés és kulturális kapcsolatok sajátos eszközeivel; b) kapcsolatokat ápol a határon túli magyar civil szervezetekkel, különös tekintettel a Nyugat-Pannon régióban mőködı ifjúsági szervezetekre; c) együttmőködési megállapodások alapján tervezi a hallgatói, egyben városi, regionális szintő kulturális programokat; d) irányítja, felügyeli és támogatja a keretein belül mőködı, ill. hozzá csatlakozó öntevékeny csoportokat; e) kapcsolatot tart más közmővelıdési és felsıoktatási intézmények Hallgatói Önkormányzataival, öntevékeny csoportjaival, szervezetekkel. Törekszik a munkájához megfelelı külsı kapcsolatrendszer kiépítésére, együttmőködésre a szőkebb és tágabb környezetében mőködı mővelıdési és kulturális intézményekkel, egyesületekkel, illetve minden olyan intézménnyel és egyéb jogi személlyel, amellyel a hallgatóság napi kapcsolatba kerülhet; f) lehetıséget biztosít a hallgatók számára a szabadidı kultúrált eltöltéséhez, vagy javítja azokat; g) elısegíti a hallgatók nyelvoktatási tevékenységét; h) gyakorolja a felsıoktatási törvényben és más jogszabályokban, egyetemi és kari szabályzatokban, szenátusi és kari tanácsi határozatokban ráruházott, a hallgatói jogviszonyból származó kollektív döntési, egyetértési, javaslattételi, ellenırzési és véleményezési jogokat; i) együttmőködik a vele szerzıdéses jogviszonyban álló társadalmi és gazdasági szervezetekkel, kiemelten a Soproni Mőegyetemi Atlétikai és Football Clubbal;
3. § Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat hatásköre (1) Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat: a) megszervezi saját szervezetét és mőködését, testületeinek, tisztségviselıinek választását, biztosítja mőködésük feltételeit, infrastrukturális és információs hátterüket;
3
b) c) d) e)
végzi a hallgatók tanulmányi ügyeivel kapcsolatos ráháruló feladatokat; pályázatokat ír ki az egyetemi hallgatói szervezetek, öntevékeny csoportok támogatására; folyamatosan tájékoztatja az egyetem hallgatóit és oktatóit saját tevékenységérıl, az egyetem és a karok életérıl, a hallgatókat és oktatókat érintı eseményekrıl; kapcsolatot tart az ország hallgatói önkormányzataival, más bel- és külföldi hallgatói szervezetekkel, testületekkel.
4§ Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat joga (1) Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat joga, különösen: a) a szabályzatában meghatározott választás alapján képviselık küldése a Szenátusba, valamint más vezetı testületekbe, bizottságokba; a Szenátusba az Ftv 28. § (1) bekezdés, valamint a 78. § (4) bekezdés alapján delegálja tagjait; b) nem bevétel orientált hallgatói és hallgatókat érintı, nem-, üzletszerő hirdetések elhelyezése, azok kezelése az egyetem területén, és saját Webes felületén; c) javaslat a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére, hallgatói konferenciák szervezésére, konferencia sorozatok indítására; d) javaslat külsı oktató (elıadó) meghívására, az egyetemmel együttmőködve; e) egyetem népszerősítése, részvétel annak munkájában; f) részvétel a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében; a dolgozatok közzététele; g) a szükséges feltételek megléte esetén a kulturális, sport, szociális szervezeti egységek létesítése, megszüntetése, irányítása; h) a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építése; i) az oktatói munka hallgatói véleményezése, az oktatók által elkövetett szabálytalanságok jelzése; j) részvétel a kollégiumok (diákotthonok stb.) vezetésében; k) részvétel a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj- és támogatási ügyeinek intézésében. (2) A Hallgatói Önkormányzat más - elsısorban hallgatókat érintı - feladatok ellátására is felkérhetı, döntési jogkörrel felruházható. (3) A Hallgatói Önkormányzat egyetértést gyakorol: I) a Tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor; II) a Juttatási és térítési szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor; III) az oktatás hallgatói véleményezésének rendjére alkotott intézményi szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor; IV) a szabályzatban rögzített hallgatói jóléti, kulturális, sport célú ingatlanok és intézmények, szervezeti egységek, helyiségek (kollégiumok, diákotthonok, klubok, hallgatói sportlétesítmények) rendeltetésszerő használatának megváltoztatásakor, megszüntetésekor és hasznosításával kapcsolatban [Ftv. 78 §.].
5. § A HÖK gazdálkodása (1) A HÖK gazdálkodása központi és kari részgazdálkodásra oszlik. (2) A karok önálló gazdálkodásra jogosultak, az elıírások szigorú megtartásával. (3) A teljes gazdálkodás ellenırzésért az Ellenırzı Bizottság (továbbiakban: EB) Gazdasági Alelnöke Elnöke a felelıs. 700.000 Ft felett minden esetben csak az ı aláírásával végezhetı el bármilyen gazdasági mővelet, melynek megvalósulásáért ı a felelıs, így annak teljes
4
ellenırzésére jogosult, minden részletében, utasításait határozatban hozza, melyet csak az EKGY vagy EKGY elnöke vizsgálhat felül, a felelısség átvállalásával. (4) A gazdálkodásnál a „FEUVE” függelék rendelkezéseit kell figyelembe venni. (5) Minden önálló gazdálkodási egységnek legkésıbb folyó év október 30 napjáig éves költségvetést kell készítenie – az elızı éves elszámolást leadnia – az alapszabály rendelkezéseit figyelembe véve, melyet az EKGY elé kell terjeszteni elfogadásra. (6) Az új éves költségvetés csak akkor érvényes, ha azt az EKGY és EB elfogadja, csak ezt követıen lehet a kari dékánnak, gazdasági hivatalnak, vagy más illetékesnek azt benyújtani, és kérni annak elfogadását és teljesítését. (7) A készpénz/elılegkezelés: a) csak arra lehet felhasználni a felvett készpénzt, ami kérvényezı lapon feltüntetésre került. b) Az elszámolási készpénz fizetési, vagy átutalásos számlán minden esetben egyértelmően meghatározhatónak kell lennie, hogy az milyen árúra/szolgáltatásra vonatkozik. c) A számla másolatához csatolni kell a szolgáltatás/eszköz beszerzésérıl, ill. annak szükségességrıl szóló iratot, határozatot, stb. d) A felvevıt és kérvényezıt kártalanítás felelısség terheli a kérvényezett és felvett készpénz ereéig az illetékes szervezet felé, ha nem tett eleget az alapszabályban foglaltaknak; e) minden önálló összegmozgatást adminisztrálni, rögzíteni kell, jól elkülöníthetıen egymástól. f) minden önálló összegmozgatáshoz minden olyan iratot csatolni kell amely; célját, kérelmezıjét, idıpontját, esetlegesen a hozzátartozó engedélyeket, összegnagyságát, szükségességének indokát, megvalósulását, eredményességét tartalmazza. Ezek valamelyikének hiányában az összeg felvétele elutasítandó, vagy az a felvételt követıen nem felhasználható. (8) Átutalás/keret áthelyezés: a) az átutalás, keretáthelyezés szabályszerő lefolytatásáért mindig az érintett gazdasági alelnök a felelıs. b) minden önálló összegmozgatáshoz minden olyan iratot csatolni kell amely; célját, kérelmezıjét, idıpontját, összegnagyságát, szükségességének indokát, megvalósulását, eredményességét tartalmazza. Ezek hiányába az összeg átutalása/áthelyezése elutasítandó, vagy nem teljesíthetı; c) minden 50.000 ft feletti átutaláshoz az illetékes szerv határozata szükséges; d) minden 500.000 Ft feletti keretáthelyezéshez, átutaláshoz vagy összegmozgatáshoz az EKGY határozata szükséges. (9) Az alelnökségek az illetékes kari önkormányzatok által az alelnökség mőködésére keretáthelyezéssel elkülönített forrásból és a központi SKUBI témaszámról pályázati úton egészítik ki gazdálkodásukat gazdálkodnak, ami egyben a SKUBI témaszám is. (10) A campus alelnökségek saját témaszámmal rendelkeznek, amit mindig a gazdasági hivatal vezet. (11) A SKUBI témaszámról pályázatok útján lehet pénzt lehívni, amit a havonta összehívandó SKUBI győlésen kell elıterjeszteni.
6.§ A HÖK tagozódása, szervezeti egységei
(1) A hallgatói önkormányzat hatásköreit az egyetemi szintő ügyekben kizárólag az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyőlése, kari és egyéb más ügyekben az illetékes kari, és egyéb állandó testületei, ad hoc bizottságai gyakorolják. (2) A HÖK tag szervezetei: a)
Egyetemi Küldött Győlés
5
b) c)
Alelnökség Különleges Testületek.
7. § Egyetemi Küldött Győlés (1) Az EKGY a Hallgatói Önkormányzat egyetemi szintő vezetı és érdekképviseleti szerve, amely felelıs az Alapszabályban megfogalmazott feladatainak végrehajtásáért. (2) Az Egyetemi Küldött Győlés 11 fı fejenként egy mandátummal rendelkezı tagból áll, valamint az EB elnökébıl, aki szavazati joggal nem rendelkezik, de szavazategyenlıség esetén ajánlását figyelembe kell venni. (3) Szavazati jogú tagjait az Alelnökségek Elnök tagjai, és az EKGY Elnöke adják. (4) A EKGY állandó az EKGY elnöke által delegált tagjai: a) Gazdasági Alelnök – szavazati joggal rendelkezik b) Ügyvivıtestület Általános Elnöke – szavazati joggal rendelkezik c) Ellenırzıbizottság Elnöke – szavazati joggal nem rendelkezik A EKGY delegált tagjai: a) EHÖK Elnöke – szavazati joggal rendelkezik b) Soproni Campus Alelnöke – szavazati joggal rendelkezik c) Mosonmagyaróvári Campus Alelnök – szavazati joggal rendelkezik d) Gyıri Campus Alelnök – szavazati joggal rendelkezik e) Székesfehérvári Campus Alelnök – szavazati joggal rendelkezik f) Szombathelyi Campus Alelnök – szavazati joggal rendelkezik g) Selmeci Alelnök (a Selmeci Társaság mindenkori Elnöke)– szavazati joggal rendelkezik h) SMAFC Alelnök (mindig az egyesület által jelölt hallgató)– szavazati joggal rendelkezik i) Doktoranduszok által delegált szenátusi képviselı, amennyiben a hallgatói önkormányzatnak joga van doktorandusz képviselı delegálásáért. – szavazati joggal rendelkezik (5) Az EKGY-t (ülései között) a NYME HÖK Elnöke képviseli. (6) Az EKGY kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) EHÖK elnökének megválasztása, pályázati úton titkos szavazással, kétharmados többséggel, melyre a pályázatot a tisztségben lévı elnök köteles kiírni, nem rendhagyó esetben folyó év május 1-ig; b) EHÖK Alapszabály elfogadása, módosítása c) EHÖK éves beszámolójának elfogadása, d) EHÖK és önmaga feloszlatása, az ellenzıbizottság kivételével. (7) Az EKGY összehívását általános esetben titkár köteles kihirdetni írásban az Elnök jóváhagyásával, amelyet lehetıleg a szenátus napján az azt megelızı délelıttön, vagy az azt megelızı napra kell kihirdetni elektronikus formában. (9) Rendkívüli esetekben: a) az Elnök kérheti b) vagy az Ellenırzı Bizottság Elnöke javasolhatja az összehívást. (10) Az EKGY ülésének idıpontjáról, helyérıl és tervezett napirendjérıl az EHÖK Elnök köteles a titkárt tájékoztatni, aki azt kihirdeti. (11) Az évenkénti beszámolót az EKGY ülésének összehívása elıtt legalább egy héttel írásban, kérésre a tagok rendelkezésére kell bocsátani. (12) Az EKGY határozatképes, ha a képviselık több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az EKGY összehívását változatlan napirenddel 14 munkanapon belül meg kell ismételni, kivéve, ha az eredeti meghívóban szerepel a következı –pót– EKGY idıpontja. A EKGY ezen ülése a jelenlevı képviselık számától függetlenül határozatképes, kivéve személyi kérdésekben.
6
(13) Az EKGY a döntéseit egyszerő szótöbbséggel, nyílt vagy titkos szavazással hozza meg. Személyi kérdésekben mindig, más esetekben bármely szavazati jogú tag kérésére titkos szavazással dönt. (14) Az EKGY üléseit az EHÖK elnök vezeti. (15) Az EKGY üléseirıl jegyzıkönyv készül, melyet az elnök és a titkár hitelesít, annak hiányában az EB képviselıje vagy két másik tag. (16) Az EKGY ülései az Egyetem polgárai számára nyilvánosak, de zárt ülést kell elrendelnie az elnöknek, ha azt bármely szavazati joggal rendelkezı tag kéri. (17) Az EKGY határozatai ellen az egyetem bármely hallgatója fellebbezhet. Elsı fokon
írásban kérvényezheti az EKGY-t a határozat újra tárgyalására. Eredménytelenség esetén, legalább 1000 hallgató írásbeli kérvényezésére az újabb felülvizsgálatot másodfokon az EB elnök illetékes megtenni, a Rektori hivatal véleményét kikérve. A másod fokú határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Az EKGY elnöke (1) Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és az EKGY elnöke egyazon személy, aki a Hallgatói Önkormányzatot bármely fórumon egy személyben képviselheti. (2) Az EKGY elnöki posztja összeférhetetlen a Hallgatói Önkormányzaton belül betöltött bármely tisztséggel. A tisztségrıl való lemondás esetén az elnöki megbízatást az Ügyvezetı Testület Általános Alelnöke tölti be, az ı lemondása esetén az EB elnök. (3) Az EKGY elnöke: a) képviselheti a Hallgatói Önkormányzatot külsı szervek elıtt, illetve egyetemi fórumokon, valamint minden olyan egyetemi testületben, színtéren ahol hallgatókat érintı kérdések merülnek fel; b) kapcsolatot tart az egyetem vezetıivel, a Hallgatói Önkormányzat tisztségviselıivel, a hallgatókkal; c) jelentéseket, javaslatokat, indítványokat terjeszt az EKGY, a bizottságok, és az egyetemi vezetés elé; d) testületi üléseken köteles beszámolni az EKGY tagoknak a két ülés között eltelt idıszakban végzett munkájáról; e) köteles fogadóórát tartani szorgalmi idıszakban heti egy, vizsgaidıszakban kéthetenként egy alkalommal; f) gyakorolja egyetemi szabályzatokban, szenátusi határozatokban biztosított jogait; g) az Elnök hatáskörébe tartozik az Ügyvezetı Testület tagjainak megválasztása, és egyéb tagok megbízása; h) mandátumának lejártakor köteles gondoskodni a Hallgatói Önkormányzat munkájának folytonosságáról, a folyó ügyeket, információkat, okmányokat, iratokat rendben átadni az új elnöknek; i) feladatait és jogait az Ügyvezetı Testület Általános Alelnökére, kivételes esetekben bármely KKGY elnökére átruházhatja (aláírási jogát csak írásban), mely tovább nem ruházható. j) Irányítja és koordinálja a Hallgatói Önkormányzat munkáját, összefogja, annak szervezeteit, bizottságait, k) kapcsolatot tart a szervezettel szerzıdéses jogviszonyban álló társadalmi és gazdasági szervezetekkel. (4) Az Elnök köteles mandátuma lejárta elıtt pályázatot meghirdetni az elnöki poszt betöltésére. (5) Az EKGY elnökének megbízatása megszőnik: a) a megbízás idıtartamának lejártával, b) lemondással, c) visszahívással d) hallgatói jogviszony megszőnésével (7) Az EKGY elnökét a szavazati joggal rendelkezı EKGY tagjai választják, titkos szavazással két évre.
7
7/A. § Alelnökség
(1) Az Alelnökség Hallgatói Önkormányzat részoperatív és részirányító szerve, amelynek tagjai a meghatározott területen látják el az Alapszabályban meghatározott feladataikat. (2) Az Alelnökség szervei: a) Campus Alelnökség I) Szombathelyi Campus Alelnökség II) Gyıri Campus Alelnökség III) Székesfehérvári Campus Alelnökség IV) Mosonmagyaróvári Campus Alelnökség V) Soproni Campus Alelnökség b) Operatív Alelnökségek I) SMAFC Alelnökség II) Selmeci Alelnökség c) Különleges Testületek I) Ügyvivı testület II) Ellenırzı bizottság
Operatív Alelnökség SMAFC Alelnökség (1) (2)
(3) (4) (5)
(6) (7)
Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat társadalomszervezeti képviselete, az EKGY elnökének munkáját segíti. A társadalmi szervezeten keresztül az EHÖK gazdasági tehermentesítését segíti, valamint olyan operatív programok hallgatói koordinációját látja el, amelyekben az EKGY egy társadalmi vagy gazdasági szervezettel és/vagy a szenátussal partnerséget, együttmőködést kötött. A Hallgatói Önkormányzat részérıl koordinálja a Nyugat Magyarországi Egyetem hallgatói élsportját. Folyamatos kommunikációt biztosít az egyetemi élsport és a hallgatóság között. Szervezi és koordinálja a SMAFC az egyetemhez közelálló közhasznú egyesület (és a vele szorosan együttmőködı egyéb más szervezetek) és a Hallgatói Önkormányzat közös munkáját. Költségvetését önmaga állapítja meg, melyet az EHÖK SKUBI keretbıl pályázat útján hívhat le, amit kiegészíthet a SMAFC közhasznú egyesület. Munkatársakat alkalmazhat, melynek száma önmaga által meghatározott.
Selmeci Alelnökség (1)
(2) (3) (4) (5)
Az egyetemi hallgatói Önkormányzat operatív tagja, mely a Nyugat-Magyarországi Egyetem jogelıdjének számító Selmecbányai Akadémiáról származó nagy múltú hagyományok ápolásának, segítését látja el. Vezetıje a Selmeci Társaság mindenkori tagja, elnöke. A bizottság nagysága tagszáma nem korlátozott, de EKGY mandátummal, csak az Alelnökséget képviselı egy személy rendelkezik. Képviseli, koordinálja a Nyugat-Magyarországi Egyetem Selmeci hagyományokat ırzı hallgatói által képviselt értékrendet és kulturális életet Szabadidı kulturális rendezvények szervezésében együttmőködik a Soproni Alelnökkel.
8
(6)
Költségvetését önmaga állapítja meg, melyet az EHÖK SKUBI keretbıl pályázat útján hívhat le, mely nem haladhatja meg az összkeret 10%-át. Oktatási központok Alelnökségei
(1) Az oktatási Alelnökségek tagjai: a. Elnök, aki egy személyben az alelnökség EKGY képviselıje (kötelezıen választandó) b. Gazdasági alelnök (kötelezıen választandó) c. Általános alelnök (kötelezıen választandó) d. SKUBI alelnök (Választható) e. Tanulmányi alelnök (Választható) f. Titkár (Választható) g. Honlap felelıs (Választható) h. Egyéb munkatársak (határozat függı de maximum 10 fı) (2) A alelnökség Ügyvivı Testületét alkotják az 1. bekezdés b-g pontjában felsorolt tagok, melynek vezetıje az Általános Alelnök. (3) Gazdálkodás: a. költségvetésük EKGY elé kell terjeszteni, addig a gazdálkodást nem kezdhetik meg b. Az önálló rendezvényen külön EKGY- engedély nélkül felhasználható legmagasabb keret 500.000 Ft. Az ezen felüli összeget az EKGY-nek külön kell határozatban engedélyeznie.
Soproni Campus Alelnökség (1) (2)
(3) (4) (5) (6)
(7)
A soproni karok operatív szerve, mely a soproni campuson található karok egységes EKGY képviseletét látja el. Az Alelnökség a Campus (Sopron) szabadidı, kulturális és minden egyéb nem kari hallgatói érdekképviselettel összefüggı önkormányzati tevékenység végzéséért felelıs mint önkormányzati tagszervezet. Az alelnök posztja összeférhetetlen bármelyik a hallgatói önkormányzaton belül betöltött egyéb más tevékenységgel. Gazdálkodásához a keretet a soproni székhelyő karok kari hallgatói önkormányzatai biztosítják, a mőködési forrásaik min 60% ig. Az Alelnök az egyedüli jogosult az EHÖK Sport és Kulturális Bizottság (továbbiakban: SKUBI) pályázati keretbıl pályázat útján forrást lehívni. Kari tagszervezetei: Benedek Elek Pedagógiai Kar Hallgatói Önkormányzat (BPK-HÖK, Sopron) Erdımérnöki Kar Hallgatói Önkormányzat (EMK-HÖK, Sopron) Faipari Mérnöki Kar Hallgatói Önkormányzat (FMK-HÖK, Sopron) Közgazdaságtudományi Kar Hallgatói Önkormányzat (KTK-HÖK, Sopron) A Soproni Alelnök az a soproni karok által delegált személy, aki a karok egységes képviseletét látja el. a) Segíti a Soproni karok Hallgatói Önkormányzatainak az operatív munkáját. b) Gazdasági Alelnökén keresztül felügyeli a Soproni Karok Hallgatói Önkormányzatainak gazdasági mőködését. c) Egy személyben képviseli a Soproni karok Hallgatói Önkormányzatait az EKGY-n, és a hozzá tartozó szervezeti egységeket. d) Irányítja a Soproni Alelnökség ügyvivı testületét, felügyeli mőködését, kinevezi az ÜT többi tagját. e) Szervezi és koordinálja a Soproni campus hallgatói szabadidı-kulturális életét.
Mosonmagyaróvári Campus Alelnökség
9
(1) (2)
(3) (4) (5) (6)
(7)
A mosonmagyaróvári kar operatív szerve, mely a mosonmagyaróvári campuson található kar egységes EKGY képviseletét látja el. Az Alelnökség a Campus (Mosonmagyaróvár) szabadidıkulturális és minden egyéb nem kari hallgatói érdekképviselettel összefüggı önkormányzati tevékenység végzéséért felelıs önkormányzati tag szervezet. Az alelnök posztja összeférhetetlen bármelyik hallgatói önkormányzaton belül töltött egyéb más tevékenységgel. Gazdálkodásához a keretet a mosonmagyaróvári kar kari hallgatói önkormányzata biztosítja, a mőködési forrásainak min 60% ig. Az Alelnök az egyedüli jogosult az EHÖK SKUBI pályázati keretbıl pályázat útján forrást lehívni. Kari tagszervezete/i: a) Mezıgazdaság- és Élelmiszertudomány Kar Hallgatói Önkormányzat (MÉK HÖK, Mosonmagyaróvár) A Mosonmagyaróvári Alelnök, a mosonmagyaróvári kar által delegált személy, aki a kar egységes képviseletét látja el. a) Segíti az operatív munkáját, a mosonmagyaróvári kar Hallgatói Önkormányzatának. b) Gazdasági Alelnökén keresztül felügyeli a Mosonmagyaróvári Kar Hallgatói Önkormányzatának gazdasági mőködését. c) Egy személyben képviseli a mosonmagyaróvári kar Hallgatói Önkormányzatát az, és a hozzá tartozó szervezeti egységeket EKGY-n. d) Irányítja a Mosonmagyaróvári Alelnökség ügyvivı testületét, felügyeli mőködését, kinevezi az ÜT többi tagját. e) Szervezi és koordinálja a Mosonmagyaróvári campus hallgatói szabadidıkulturális életét.
Gyıri Campus Alelnökség (1) A gyıri kar operatív szerve, mely a gyıri campuson található kar egységes EKGY képviseletét látja el. (2) Az Alelnökség a Campus (Gyır) szabadidıkulturális és minden egyéb nem kari hallgatói érdekképviselettel összefüggı önkormányzati tevékenység végzéséért felelıs önkormányzati tag szervezet. (3) Az alelnök posztja összeférhetetlen bármelyik hallgatói önkormányzaton belül töltött egyéb más tevékenységgel. (4) Gazdálkodásához a keretet a gyıri kar kari hallgatói önkormányzata biztosítja, a mőködési forrásainak min 60% ig. (5) Az Alelnök az egyedüli jogosult az EHÖK SKUBI pályázati keretbıl pályázat útján forrást lehívni. (6) Kari tagszervezete/i: Apáczai Csere János Kar Hallgatói Önkormányzat (AK HÖK, Gyır) (7) A gyıri Alelnök, a gyıri kar által delegált személy, aki a kar egységes képviseletét látja el. a) Segíti az operatív munkáját, a gyıri kar Hallgatói Önkormányzatának. b) Gazdasági Alelnökén keresztül felügyeli a Gyıri Kar Hallgatói Önkormányzatának gazdasági mőködését. c) Egy személyben képviseli a gyıri kar Hallgatói Önkormányzatát az, és a hozzá tartozó szervezeti egységeket EKGY-n. d) Irányítja a Gyıri Alelnökség ügyvivı testületét, felügyeli mőködését, kinevezi az ÜT többi tagját. e) Szervezi és koordinálja a gyıri campus hallgatói szabadidı-kulturális életét.
10
Székesfehérvári Campus Alelnökség (1) A székesfehérvári kar operatív szerve, mely a székesfehérvári campuson található kar egységes EKGY képviseletét látja el. (2) Az Alelnökség a Campus (Székesfehérvár) szabadidıkulturális és minden egyéb nem kari hallgatói érdekképviselettel összefüggı önkormányzati tevékenység végzéséért felelıs önkormányzati tag szervezet. (3) Gazdálkodásához a keretet a székesfehérvári kar kari hallgatói önkormányzata biztosítja, a mőködési forrásainak min 60% ig. (4) Az Alelnök az egyedüli jogosult az EHÖK SKUBI pályázati keretbıl pályázat útján forrást lehívni. (5) Kari tagszervezete/i: Geoinformatikai Kar Hallgatói Önkormányzat (GEO HÖK, Székesfehérvár) (6) A székesfehérvári Alelnök, a székesfehérvári kar által delegált személy, aki a kar egységes képviseletét látja el. a) Segíti az operatív munkáját, a székesfehérvári kar Hallgatói Önkormányzatának. b) Gazdasági Alelnökén keresztül felügyeli a Székesfehérvári Kar Hallgatói Önkormányzatának gazdasági mőködését. c) Egy személyben képviseli a székesfehérvári kar Hallgatói Önkormányzatitát az, és a hozzá tartozó szervezeti egységeket EKGY-n. d) Irányítja a Székesfehérvári Alelnökség ügyvivı testületét, felügyeli mőködését, kinevezi az ÜT többi tagját. e) Szervezi és koordinálja a székesfehérvári campus hallgatói szabadidı-kulturális életét.
Szombathelyi Campus Alelnökség (1) A szombathelyi karok operatív szerve, mely a szombathelyi campuson található karok egységes EKGY képviseletét látja el. (2) Az Alelnökség a Campus (Szombathely) szabadidıkulturális és minden egyéb nem kari hallgatói érdekképviselettel összefüggı önkormányzati tevékenység végzéséért felelıs önkormányzati tag szervezet. (3) Az alelnök posztja összeférhetetlen bármelyik hallgatói önkormányzaton belül töltött egyéb más tevékenységgel. (4) Gazdálkodásához a keretet a szombathelyi székhelyő karok kari hallgatói önkormányzatai biztosítják, a mőködési forrásainak min 60% ig. (5) Az Alelnök az egyedüli jogosult az EHÖK SKUBI pályázati keretbıl pályázat útján forrást lehívni. (6) Kari tagszervezetei: a) Mővészeti, Nevelés és Sporttudományi kar b) Természettudományi és Mőszaki kar c) Bölcsészettudományi kar (7) A szombathelyi Alelnök, a szombathelyi karok által delegált személy, aki a karok egységes képviseletét látja el. a) Segíti az operatív munkáját, a szombathelyi karok Hallgatói Önkormányzatának. b) Gazdasági Alelnökén keresztül felügyeli a Szombathelyi Karok Hallgatói Önkormányzatainak gazdasági mőködését. c) Egy személyben képviseli a szombathelyi karok Hallgatói Önkormányzatait az, és a hozzá tartozó szervezeti egységeket EKGY-n. d) Irányítja a szombathelyi Alelnökség ügyvivı testületét, felügyeli mőködését, kinevezi az ÜT többi tagját.
11
e) Szervezi és koordinálja a szombathelyi campus hallgatói szabadidı-kulturális életét.
Különleges Testületek
Ügyvivı testület (1) Az egyetemi Hallgatói Önkormányzat irányító szerve, mely az EKGY elnökének munkáját segíti. (2) ÜT tagjai: a) EKGY elnöke (kötelezıen választandó) b) Alelnök (kötelezıen választandó) c) Gazdasági Alelnök (kötelezıen választandó) d) SKUBI elnök (választható) e) Külföldi kapcsolatokért felelıs tag (választható) f) Titkár (kötelezıen megbízandó) g) EB Elnök, mint meghívott tag (3) Felügyeli a mőködési normatívákat, biztosítja a reciprocitást, garantálja a belsı-külsı kommunikáció folytonosságát. (4) Tagjait az elnök nevezi ki az EKGY ajánlásait figyelembe véve. (5) Az ügyvivı testületet mandátummal rendelkezı tagjai a Gazdasági Alelnök és az Általános Alelnök. (6) A Gazdasági Alelnök az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat gazdálkodásáért valamint az egyetemen mőködı Juttatási és Térítési Bizottságok munkájának szabályzati koordinálásáért felel. (7) Az általános alelnök az EKGY elnökének hivatalos képviselıje, aki elsısorban a kommunikációért és a folyamatos mőködésért felel. A kommunikáció kiemelt területét képzi az EHÖK hivatalos elektronikus portáljának karbantartása. ( http://hok.nyme.hu ) (8) SKUBI Alelnök a Nyugat Magyarországi Egyetem hallgatói kulturális és sport életének vezetıje. Feladata az egyetemi hallgatói önkormányzati sport és kulturális irányának meghatározása, koordinálása, és felügyelete, valamint az összegyetemi rendezvények koordinálása, szervezésük segítése, a SKUBI pályázatok elbírálása. (9) Külföldi kapcsolatokért felelıs tag feladata az egyetem hallgatósága számára a lehetı legtöbb külföldi - helyileg nyugat-európai – gyakorlat elérhetıvé tétele, a kommunikációs csatorna létrehozása a gyakorlati helyet biztosító szervezetek (gazdasági és társadalmi egyaránt) és a hallgatók között. Nyilvános fórumát a http://hok.nyme.hu oldalon kell üzemeltetnie, azt heti gyakorisággal frissítenie. Ennek elmaradása esetén posztjából azonnali hatállyal felfüggesztését kezdeményezni kell. (10) Titkár az EHÖK iroda üzemelésért, illetve az ott található infrastruktúra karbantartásáért felelıs.
Ellenırbizottság
(1) (2) (3)
Az EB az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat jogszerő mőködésének teljes ellenırzését látja el. Hatóságként mőködve ellenırzi a Hallgatói Önkormányzat teljes mőködésének szabályszerőségét. Folyamatosan a felsıoktatás mőködésével, szabályozásával kapcsolatos, a hallgatókat érintı információkat köteles a http://hok.nyme.hu oldalon közzétenni azt havi rendszerséggel frissíteni.
12
(4) (5) (6) (7)
(8)
(9)
Minden Az EB tag köteles tudásáról, jogi ismereteirıl (felsıoktatással kapcsolatos ismeretek, egyéb jogi ismeretek) számot adni írásban és szóban választását megelızıen az EKGY-nak. Tagjai kiküldetésének költségeit a tagok térítéseibebe építi bele, de az nem haladhatja meg az alaptérítést, összegét. Iroda és mőködési költségre a teljes költségvetésük max. 50%-át használhatják fel. Mőködési szabálytalanságok esetén az EKGY több lépcsıben felszólíthatja a szervezetet mőködésének helyreállítására, de ennek elmaradása esetén feloszlathatja az egész szervezetet, melynek pótlásáról azonnal gondoskodni köteles. A EB tagjai: a) EB Elnöke b) EB Titkára c) EB Gazdasági Alelnöke d) EB Tanulmányi ügyekért felelıs Alelnöke Az Ellenırzı Bizottság Elnöke: a) Elnökét az EKGY a beérkezett pályázatok alapján választja meg egy évre titkos szavazással, EKGY elnökének megbízásával. b) Jogában áll bármelyik Alelnököt ideiglenesen posztjából felfüggeszteni, és ellene teljes körő vizsgálatot indítani, mely jóváhagyását az EKGY elé kell vinnie. c) Folyamatában is ellenırzi az oktatók hallgatói véleményezését, melyek összegzését a legkésıbb a folyó év május 20. napjáig karoknak számára meg kell küldeniük, ennek elmaradása esetén szankciókat vezethet be. d) Az EB Elnöke koordinálja a központi ellenırzı bizottság munkáját, felügyeli a kari önkormányzatok és valamennyi hallgatói szervezet mőködésének törvényességét, szabályszerőségét; e) Munkáját a FEUVE rendszer segítségével végzi. f) Mőködéséhez a hallgatói önkormányzat biztosít keretet, teljes mőködési költség 5%val, de igény esetén ezt a keretet az EKGY eseti jelleggel emelheti. g) A mőködéséhez szükséges keretet a folyó év elsı EKGY ülése alkalmával köteles elıterjeszteni, az EB gazdasági felelıse. h) Munkatársainak juttatásait az EB elnöke határozza meg, de az nem lépheti túl a mőködési keret 40%-át i) Köteles felügyelni, hogy az EB a tanév minden munkanapján min. naponta egy fogadóórát tartson mindenki számára a vizsgaidıszakban is. j) Alelnökei közremőködésével folyamatos felügyeletet lát el gazdasági és mőködési folyamatok felett. k) Állandó tagja az EKGY-nak, ahol minden ülés alkalmával köteles a két ülés közti munkájáról számot adni. l) Szúrópróbaszerően köteles ellenırizni a KKGY üléseket. m) Munkaideje nem kötött, de hetente köteles három fogadóórát tartani, három különbözı napon. (10) EB Titkára: a) EB elnökének munkáját segíti b) Az EB elnökének hivatalos szóvivıje, írásbeli megbízás esetén aláírási joggal rendelkezik c) EB iroda folytonos mőködésért felel. d) Folyamatos kapcsolatot tart fent az Alelnökségekkel, tanácsadással segíti munkájukat (11) EB Gazdasági Alelnöke: a) az EB gazdálkodásáért felelıs, melynek költségvetés tervezetét az EKGY elé köteles terjeszteni a tanév elsı ülésén b) az egyetemi hallgatói önkormányzat minden tagszervezetének gazdasági ügyeinek ellenırzését látja el, ezért minden tagszervezet köteles minden szemeszter elsı hónap 14. napjáig féléves beszámolót küldeni számára. Ennek hiányában gazdasági szankciókat alkalmazhat a szabálytalan szervezettel szemben. c) Szúrópróbaszerő ellenırzést köteles tartani minden kar JTB ülésén legalább évente egyszer, melyrıl elızıleg tájékoztatást nem adhat, valamint az ülésen csak annak
13
(12)
(13) (14)
megkezdését követıen vehet részt –a jegyzıkönyvekben minden esetben pontosan dokumentálni kell érkezését és minden tevékenységét, melyrıl egy példányt iktatni köteles. EB Tanulmányi ügyekért felelıs Alelnöke: a) A Nyugat Magyarországi Egyetem minden tanulmányi ügyeinek hallgatói ellenırzésért felelıs. b) Feladata a szabálytalanságok feltárása mellett, azok jelzése az illetékes dékáni valamint rektori hivatal felé. c) Az oktatók hallgatói véleményezésének egyetemi szintő koordinációját látja el. d) Annak összesítésérıl minden évben köteles egy-egy példányt a rektori hivatal valamint az EKGY számára megküldeni legkésıbb következı tanév szeptember 15-ig, vagy az azt követı elsı munkanapig. Az EB köteles kétheti rendszerességgel győlést tartani, melynek jegyzıkönyvét iktatja. Az EB minden tagja a választási szabályzatban meghatározott ellenırzési feladatok ellátására jogosult.
A Kari Hallgatói Önkormányzatok
(1) A Kari Hallgatói Önkormányzat a Campus Alelnökségen keresztül az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat tagszervezete, melynek feladata a kari szintő hallgatói érdekképviselet és a kommunikációs csatorna biztosítása a kari hallgatók és az EHÖK között. (2) A Kari HÖK tag szervezetei: a. Kari Küldött Győlés - KKGY b. Kari Ügyvivı testület - KÜT c. Hallgatói delegációval mőködı bizottságok (3) A Karok Önálló kompetencia határokon belüli részképviseletet – karitanács, egyéb kari fórumok látnak el a hallgatói érdekképviselet terén, gondoskodnak a hallgatói delegációról, ha azt valamilyen törvény vagy határozat úgy rendeli. (4) Különös tekintettel a kari hallgatói önkormányzatok feladata az oktatók hallgatói véleményezésének kiértékelésére, melynek összesített listáját minden év tavaszi szemeszterének május. 01-ig az EB Elnökének meg kell küldeniük. (5) A Kari Hallgatói Önkormányzat legfıbb döntéshozó szerve a Kari Küldöttgyőlés (a továbbiakban: KKGY). (6) Tagjait az Évfolyam Küldöttgyőlés (továbbiakban: ÉKGY) delegáltjai és a Kari Ügyvivı testület (továbbiakban: KÜT) adják. (7) A KÜT elnöke a kar hallgatóinak szenátusi képviseletét látja el, tagjainak megválasztását, a „választási” melléklet tartalmazza. (8) Operatív irányító és érdekvédelmi szervezet, amely felelıs az Alapszabályban megfogalmazott feladatainak végrehajtásáért. (9) A Kari Küldött Győlés a szakok és évfolyamok számának megfelelı fı fejenként egy mandátummal rendelkezı tagból, valamint a KÜT testületének három, fejenként egy mandátummal rendelkezı tagjából áll. (10) A KKGY-t ülései között azt a KKGY elnöke képviseli. (11) A KKGY kizárólagos hatáskörébe tartozik: a. kari HÖK éves beszámolójának elfogadása, b. kari HÖK és önmaga feloszlatása c. javaslattétel a kari hallgatóit érintı ügyekben a Campus Alelnök számára d. kari érdekképviselet ellátása kari tanácson keresztül, melynek tagjait delegálja e. javaslattétel szabadon hallgatható szemináriumok bevezetésére f. a kari hallgatók mindennapjainak segítése g. JTB bizottság tagjainak delegálása önmaguk közül.
14
(12) A KKGY ülésének idıpontjáról, helyérıl és tervezett napirendjérıl a KKGY Elnök köteles a KKGY tagokat írásban tájékoztatni. (13) A évenkénti beszámolót a KKGY ülésének összehívása elıtt legalább egy héttel írásban kérésre a tagok rendelkezésére kell bocsátani. (14) A KKGY határozatképes, ha a képviselık több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a KKGY összehívását változatlan napirenddel 14 munkanapon belül meg kell ismételni, kivéve, ha az eredeti meghívóban szerepel a következı pót–KKGY idıpontja. A KKGY ezen ülése a jelenlevı képviselık számától függetlenül határozatképes, kivéve személyi kérdésekben. (15) A KKGY a döntéseit egyszerő szótöbbséggel, nyílt vagy titkos szavazással hozza meg. Személyi kérdésekben mindig, más esetekben a bármely szavazati jogú tag kérésére titkos szavazással dönt. (16) A KKGY üléseit a kari KKGY elnöke vezeti. (17) A KKGY üléseirıl jegyzıkönyv készül, melyet az elnök és két tag hitelesít valamint azt az EHÖK részére megküldi elektronikus formában. (18) A KKGY ülései az Egyetem polgárai számára nyilvánosak, de zárt ülést kell elrendelnie az elnöknek, ha azt bármely szavazati joggal rendelkezı tag kéri. (15) A KKGY határozatai ellen az egyetem bármely hallgatója fellebbezhet. Elsı fokon írásban kérvényezheti a KKGY-t a határozat újra tárgyalására. Eredménytelenség esetén, legalább 50 hallgató írásbeli kérvényezésére az újabb felülvizsgálatot másodfokon az EB elnök illetékes megtenni, a Dékáni vagy Rektori hivatal véleményét kikérni. A másodfokú határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
Az ÉKGY tagok választása (1) A felsıoktatási törvényben biztosított, minden hallgató számára, hogy személyesen vagy
képviselıi útján részt vegyen az érdekeit érintı döntések meghozatalában. A törvénynek megfelelıen ezt választott képviselık - Évfolyam Küldöttgyőlési képviselı (azaz ÉKGY képviselı)- útján teheti meg. (2) Az ÉKGY tagok választási szabályai: a) A Nyugat Magyarországi Egyetem Karainak hallgatói külön karok, szakok és évfolyamok – egy évfolyamba tartoznak azok a személyek, akik azonos év azonos szemeszterében iratkoztak be, valamint a késıbb beiratkozók esetében ahova Tanulmányi osztály beosztja évfolyam szerint a hallgatót – bontásában; a hallgatók,
mint HÖK tagok választanak egy évre maguk közül egy ÉKGY képviselıt kétharmados többséggel, titkos szavazással, aki aktív tanulmányokat folytat az NyME-n. b) A választás idıpontját az évfolyam tagjai jelölhetik ki, a kritérium rendszerrel együtt, legkésıbb folyó év szeptember 30-ig, ha ezt nem teszik meg a KKGY elnöke jogosult ennek kiírására. c) ÉKGY képviselı mandátuma automatikusan évenként meghosszabbodik, amennyiben az évfolyam legalább 50%+1 fı nem kezdeményezi annak megszakítását, írásban a KKGY elnöke felé. (3) A kari tanácsokba a KKGY választmányi tagjain túl (KKGY elnök, alelnök, gazdasági alelnök) –, pályázati alapon további személyek delegálására jogosult, ha a kar Ügyrendje úgy rendelkezik. Szenátusi delegáció
(1) Az EHÖK a 2005 CXXXIX tv 78. § (4) alapján a hallgatói önkormányzat az egyetem szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározott – megegyezés alapján a szenátus egyharmadának megfelelı - számú tagot delegálhat a szenátusba.
15
(2) Ha a hallgatói önkormányzat választásában a hallgatók legfeljebb egynegyede vett
részt, a hallgatói önkormányzat egy tag delegálására jogosult a szenátusba. Amennyiben a hallgatói önkormányzat egynél több tag delegálására jogosult, egy tagot a doktoranduszhallgatók önkormányzata delegálhat. (3) Az EKGY döntése értelmében az EHÖK a delegáció során azokat a hallgatókat delegálja a szenátusba, akiket a hallgatók, mint önkormányzati tagok KKGY elnöknek megválasztanak, valamint az EKGY elnökét és a doktoranduszok által delegált közös képviselıt.
16
8. § A HÖK bizottságai (1) A Hallgatói Önkormányzat állandó bizottságai a Soproni Székhelyő Karok Kollégiumának Kollégiumi Bizottsága, melybe a soproni székhelyő kari HÖK 1-1 fıt delegál.
9. § Záró rendelkezések
Az Alapszabályt a Nyugat-Magyarországi Egyetem Hallgatói Önkormányzat Küldött Győlése az 1/2007. számú határozatával elfogadta azzal, hogy az a Nyugat Magyarországi Egyetem Hallgatói
Önkormányzatának Küldöttgyőlésének 2/2007. (XI. 20.) határozatában foglaltak szerint lép életbe. (1) . Sopron, 2008. január 23.
Meszjár András NYME HÖK elnök
17
Záradék Az Alapszabályt a Szenátus 2008. ………….-én tartott ülésén a …/2008. sz. határozatával jóváhagyta.
Sopron, 2008. ………..
(Prof. Dr. Faragó Sándor) rektor
Az Alapszabályt módosította a 2008. május 29.-i Egyetemi Küldöttgyőlés és a Szenátus 2008. szeptember….-..n tartott ülésén a …/2009. sz. határozatával jóváhagyta.
Sopron, 2008. ………..
(Prof. Dr. Faragó Sándor) rektor
18
FEUVE függelék
A folyamatba épített elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés szabályozása (FEUVE)
Szervezet: Nyugat Magyarországi Egyetem Hallgatói Önkormányzat Felelıs vezetı: A mindenkori EKGY elnök
Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által kidolgozott és elfogadott FEUVE rendszer kialakításának célja a pénzügyi folyamatok és a különbözı feladatok és projekt célok gazdasági kivitelezésének, megvalósításának elemzése, a gazdálkodási tevékenységek folyamatának ellenırzése. Feladata: - hogy az illetékes személy, bizottság, valamint az Egyetemi Vezetés számára használható információt adjon a fent említett folyamatokra vonatkozóan, - a kockázati tényezık kezelésére vonatkozóan megoldási alternatívát javasoljon, - ellenırzi, hogy a pénzügyi-irányítási és operatív mőködésre vonatkozóan az információk a mőködésért felelıs személyek, szervezetek szármára rendelkezésére álljanak, - annak vizsgálata, hogy a feladat, projekt, stb. által alkalmazott szakembereknek tevékenysége megfelel-e az elvárásoknak, - az eszközök és források tekintetében takarékos gazdálkodásra ösztönzés, - a vezetés tájékoztatása személyi és tárgyi feltételek tekintetében, a mőködés zökkenımentes biztosítása érdekében. A FEUVE során keletkezett dokumentumok, melyek a késıbbi belsı vagy külsı ellenırzések során hasznosíthatók, kronológiai sorrendben rendszerezve elkülönítetten tárolandók, az Ellenırzıbizottság által kezelve.
19
Gazdálkodási ellenırzési nyomvonal a költségvetés felhasználásával kapcsolatosan
Fıbb csomópontok
Költségvetés tervezés
Költségvetés felhasználás
Személyi kiadásokkal kapcsolatos szerzıdések, kötelezettségvállalások, jelenléti ívek, túlórák, projekt beszámolók ellenırzése
Személyi kiadások felmérésének dokumentumai
Dologi kiadások külsı-belsı bizonylatainak ellenırzése, kötelezettségvállalások, utalványozás dokumentálása, közbeszerzések dokumentumainak ellenırzése /egyszerősített kbsz. eljárások min 3 árajánlat/, hatékonysága a szolgáltatásokra indoklások
Dologi kiadások felmérésének dokumentumai
Egyéb kiadások tervezésének dokumentumai
Beruházási, irodafejlesztési, fenntartás kiadások terv szerinti alakulása, szerzıdések, utalványozás dokumentálása, 50.000 FT felett EKGY elé terjesztés
költségvetés felhasználásának dokumentumai, a tényleges felhasználás nyilvántartása, elszámolása, projekt anyagok csak campus alelnökségek – rendezvényszervezés, gazdasági lehetıségek dokumentálása társadalmi szervezetek bevonásával, max. 500.000 FT/rendezvény/félév
20
A FEUVE rendszerben tehát a folyamatok az alábbiak: Folyamat
Kockázat
Ellenırzési pont
Felelıs
Végrehajtó
Utólagos vezetıi ellenırzés
Költségvetés tervezése
bevételi lehetıségek kedvezıtlen megítélése, kiadási igények túlzása, infláció, jogszabályváltozások,
EKGY felé való felterjesztés, EB elé való felterjesztés
Gazdasági Alelnök EB Elnök
Gazdasági Alelnök Campus Alelnök
EKGY Elnöke
Program, projekt összeállítása
A „fogyasztóknak” nem tetszik a felkínált szolgáltatás Valamilyen külsı, vagy belsı oknál fogva nem érkezik meg a keret, az elızı idıszakban túllépte a ktg. keretet
Folyamatos felmérések, naplózások
Campus Alelnökök
EKGY Elnöke
Szemeszteri költségvetési összesítés,EKGY elé terjesztés
EHÖK Gazdasági Alelnök
Illetékes projekt, program koordinátor, felelıs személy Kari Gazdasági Alelnökök, Campus Gazdasági Alelnök
Költségvetés végrehajtása
Túlköltekezés, rossz arányú elosztás
Havi költségvetési összesítés, tervezés a köv. hónapra
Ellenırzıbizottság gazdasági felelıse
Gazdasági Alelnökök
EB Elnöke, EKGY
Készpénz felvét
A kezelés nem az nyme készpénzkezelési elıírásainak megfelelıen történik, más célra történik az összeg felhasználása,
A felvételt megelızı költségszámítás, maximált készpénzben felvehetı összeghatár; kari hök:max. 50.000 Ft; EHÖK:150.000 Ft.
EHÖK Gazdasági Alelnök
Gazdasági Alelnök
EKGY,
határidık pontatlan betartása
könyvelés bizonylatok Érintett Gazdasági szabályszerősége, Alelnök kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, pénzügyi teljesítés, könyvelés, mérleg alátámasztása leltárral
Érintett Gazdasági Alelnök
EKGY Elnöke, Alelnöke, Gazdasági Alelnöke, EB elnöke, Gazdasági Alelnöke
Költségvetés számítása
Beszámolás - Havi félévi és év végi beszámoló elkészítése
21
EB Elnöke, EKGY Elnöke
A felelıs vezetı az utólagos vezetıi ellenırzés során észlelt hibák kiküszöbölésére meghozza a szükséges intézkedéseket és figyelemmel kíséri azok végrehajtását. A szabálytalanságokból keletkezett, iktatott iratanyag elkülönítetten kezelendı, EKGY elé terjesztendı. Nem megfelelı pénzgazdálkodás, és/vagy rendkívüli szabálytalanságok esetén elrendelendı, az egység költségvetésének befagyasztása, a központi ellenırzés kiterjesztése, teljes körő vizsgálatok indítása. A költségvetési pénz és egyéb materiális eszközökkel való gazdálkodás módjai: - a hallgatói önkormányzat számára törvényileg és minden egyéb úton átadott pénz és tárgyi eszközök, kizárólag és legszigorúbban a hallgatói önkormányzat tevékenységével megegyezı célra használhatóak fel. - az átvett tárgyi eszközökrıl kötelezı a pontos leltár készítése, amelyet az egész egyetemi hallgatóság számára nyilvánossá téve legkésıbb a folyó év szeptember 31-ig meg kell tenni. - az átvett pénzeszközökrıl kettıs könyvviteli rendszer szerint történı könyveléssel kell nyilvántartás vezetni, melyet az egész egyetemi hallgatóság számára elérhetıvé kell tenni. Ennek folyamatos elvégzése az érintett gazdasági alelnök feladata, melynek elmulasztásakor azonnal kezdeményezni kell felmentését. - a hallgatói önkormányzat tevékenységeit az alapszabály tartalmazza, attól eltérni nem lehet.
Választási függelék
EGYETEMI HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT ALAPSZABÁLYÁNAK MELLÉKLETE
EHÖK VÁLASZTÁSI SZABÁLYZAT
23
Választási Szabályzat Preambulum A Nyugat-magyarországi Egyetem Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya szerint a választójog általános és egyenlı, a szavazás közvetlen és titkos. Annak érdekében, hogy a 2005. évi CXXIX. tv-ben a hallgatók számára biztosított hallgatói önkormányzati tagsággal járó választójog gyakorlása és a kezdeményezési eljárás demokratikus és megfelelı biztosítékokkal övezett legyen, a Nyugat-magyarországi Egyetem HÖK Küldött Győlése a következı szabályzatot alkotja:
A szabályzat célja 1. § Jelen szabályzat célja, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatói egységes, áttekinthetı és egyszerő eljárási szabályok alapján, törvényes keretek között gyakorolhassák a választásokkal kapcsolatos jogaikat.
A szabályzat alkalmazási köre 2. § E szabályzatot kell alkalmazni az alábbi választási eljárásokra: (1) Kari Küldöttgyőlés elnök képviselıje, aki egyben a Nyugat-magyarországi Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Szenátusi delegáltja is, (2) Kari Küldöttgyőlés alelnök képviselıje, (3) Kari Küldöttgyőlés gazdasági alelnök képviselıje, (4) Évfolyam Küldöttgyőlés képviselıje, (5) Az Nyugat-magyarországi Egyetem Hallgatói Küldöttgyőlésének elnöke és az Ellenırzı Bizottság tagjainak megválasztására különleges jogállásuk miatt külön rendelkezések vonatkoznak.
Alapelvek 3. § A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevıknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket: a) b) c) d) e)
a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban, jóhiszemő és rendeltetésszerő joggyakorlás, jogorvoslat lehetısége és pártatlan elbírálása, a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.
24
4. § Minden választásra jogosult hallgató egy szavazattal rendelkezik. A szavazat személyhez kötött. 5. § A választás csak abban az esetben érvényes, ha azon a hallgatóság legalább egynegyede részt vett. A választásra jogosult hallgatók számát mindig a legfrissebb statisztika alapján a választás elrendelését követıen azonnal el kell készíteni. A választásra jogosultak névjegyzékét a kari dékán hitelesíti. 6. § A választói névjegyzéket, a választást megelızıen 8 napon keresztül nyilvánosan ki kell tenni olyan helyre, ahol az intézményben a hallgatóság nagy számban, gyakran megfordul. A választói névjegyzékkel kapcsolatban – hogy valaki szerepel, vagy valaki nem szerepel benne – kifogást lehet elıterjeszteni írásban, amit a választási bizottság 24 órán belül köteles megvizsgálni, és a kifogásnak helyt adni, vagy ezt elutasítani. 7. § Érvényes a választás, ha azon a választásra jogosultak legalább egynegyede részt vett. Eredményes az a választás, ahol a jelölt megkapta az érvényes szavazatok legtöbbjét (egyszerő többségi elv).
A választási bizottság 8. § (1) A választási bizottság olyan ad hoc bizottság, amely a hallgatók független, kizárólag e szabályzatnak alárendelt bizottsága. A bizottság elsıdleges feladata a választási folyamat koordinálása választási szabályszerőségének megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, szavazatok összesítése, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. (2) A hallgatók minden karon önálló választási bizottságot hoznak létre –a választásokat megelızı legkésıbb 16 nappal – melynek tagjait a jelentkezık közül véletlenszerően a választ ki a Dékáni Hivatal vezetıje. A bizottság létszáma: 6 fı. A Dékáni Hivatal vezetıjének az ezzel összefüggı minden munkáját a Kari Küldöttgyőlés elnök képviselıjének segítenie kell. Jelentkezni a bizottsági tagok közé a kiválasztást megelızı nyolc napban lehet a Dékáni Hivatalban. Jelentkezés hiányában a tagokra az EKGY elnöke tehet javaslatot. 9. § (1) A választási bizottság mőködése: a) A választási bizottsággal ill. a választással kapcsolatosan mindent egy választási jegyzıkönyvbe kell vezetni, melyet a Dékáni Hivatal vezetıjének kell megnyitnia, és a választási bizottság elnökének lezárnia. b) A választási bizottság tagjai a szavazás ideje alatt és az azt követı napon mentesülnek a szabályzatokban elıírt óralátogatási kötelezettségeik alól. c) A választási bizottságnak nem lehet tagja a hallgatói érdekképviseletet ellátó hallgató, valamint jelölt. d) Minden választási bizottság egy elnökbıl, és további öt rendes tagból áll. A bizottság elnökét minden esetben a tagok maguk közül választják ki titkos szavazással. e) A választási bizottság megbízatása a választásokat követı nyolcadik napig tart, amit a jegyzıkönyvben rögzít.
25
Jelölés, jelöltek 10. § (1) A jelöléshez szükséges formanyomtatványt a választási bizottság 8 nappal a szavazások elıtt elérhetıvé teszi, melyet a Tanulmányi Osztályon vehet át minden hallgató. (2) Egy hallgató csak egy jelöltet támogathat, beleértve önmagát is. Érvényes a jelölés, ha a jelöltet a karon választásra jogosult hallgatóság legalább 3%-a támogatta. (3) Jelöltet támogatni a jelölési formanyomtatványon lehet, melyre a támogatónak személyes adatait - diákigazolvány szám, neptunkód - rá kell vezetnie, valamint személyes aláírásával kell ellátnia. (4) A jelölési lapokat legkésıbb a választásokat megelızı 4. napon délig le kell adni a Tanulmányi Osztályon zárt borítékba. (5) A jelölési lapokat a választási bizottságnak ellenırzi, és a jelölteket a jegyzıkönyvben rögzíteni kell. A jelölés lezárást követıen a választási bizottság elkészíti a szavazólapokat.
A szavazás megkezdése 11. § A választási iratok, nyomtatványok elhelyezését követıen a szavazás megkezdéséig a választási bizottság tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben. 12. § (1) A választási bizottság az urnák állapotát az elsıként szavazásra jogosult hallgató aki a választási bizottság tagja nem lehet - jelenlétében a szavazás megkezdése elıtt megvizsgálja. A vizsgálat eredményét fel kell tünteti a szavazási jegyzıkönyvben. (2) Az urnákat az elsıként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. Ezt követıen a választási bizottság az urnába ellenırzı lapot helyez, amely tartalmazza az ellenırzı lap elhelyezésének idıpontját, valamint a választási bizottság jelen levı tagjainak és az elsıként szavazó jogosultnak az aláírását. (3) Egy szavazó helyiségben maximum két urnát lehet elhelyezni, az urnákból elıre meg kell határozni, azt az urnát, amelyik az igény esetén a mozgó urna, és ezt az urnán is fel kell tüntetni, valamint a jegyzıkönyvben rögzíteni.
A szavazás módja 13. § (1) A választási bizottság elnöke felelıs azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák; a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelezı. (2) A szavazás idıtartama alatt a szavazóhelyiségben a választásra jogosultak csak a választójog gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak. 14. § (1) A szavazóhelyiségben az a választásra jogosult hallgató szavazhat, aki a dékáni hivatal által hitelesített névjegyzékben szerepel.
26
(2) A választási bizottság – a szavazás elıtt - megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát. 15. § (1) A választási bizottság egy tagja átadja a választásra jogosult hallgatónak a szavazólapot, amelyet a választásra jogosult hallgató jelenlétében hivatalos bélyegzılenyomattal lát el. (2) A választási bizottság tagja szükség esetén - a választásra jogosult hallgató befolyásolása nélkül - megmagyarázza a szavazás módját. (3) A szavazólap átvételét a választásra jogosult hallgató a névjegyzéken saját kező aláírásával igazolja. 16. § (1) A szavazólap kitöltéséhez magasított peremmel ellátott szavazóasztal áll a választásra jogosult hallgató rendelkezésére. (2) A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazóasztalnál. (3) A jelöltre szavazni a jelölt neve melletti körbe tollal írt két, egymást metszı vonallal lehet. 17. § (1) A választási bizottság dönthet a mozgó urna használatáról. (2) A mozgóurnát minden esetben három választási bizottsági tag kíséri, és felügyeli a szavazatok leadásának szabályosságát. (3) A választói névjegyzék egyidıben csak egy helyen lehet, tehát amíg a mozgóúrnak közlekedik, addig a szavazó helyiségben a szavazás szünetel. 18. § (1) Érvénytelen az a szavazólap, amely I. nincs ellátva a hivatalos bélyegzılenyomattal, II. amelyik nem tartalmaz értékelhetı szavazatot 19. § (1) Érvénytelen az a szavazat, amely: I. egy kérdéskörben, egynél több szavazatot tartalmaz. II. amelyet nem lehet értékelni 20. § (1) A választásra jogosult hallgató a szavazólapot/kat három részt hajtja, és a választási bizottság elıtt urnába helyezi. (2) Ha a választásra jogosult hallgató szavazólapnak az urnába történı helyezése elıtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a választási bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, és ezt a tényt a jegyzıkönyvben rögzíti. A bizottság a rontott szavazólap helyett újat - személyenként - csak egyszer adhat ki, a rontott szavazólapot a bizottság köteles megsemmisíteni, amit köteles dokumentálni. 21. § (1) Szavazni munkanapokon 8:30-tól 19:30-ig lehet.
27
(2) A választási bizottság elnöke a szavazás végén a szavazást bezárja, az urnákat lezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazási idıtartam végén még a szavazóhelyiségben vagy annak elıtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a választási bizottság elnöke a szavazást lezárja. (3) A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni. (4) A szavazás lezárását jegyzıkönyvben kell rögzíteni az utolsó szavazó aláírásával, aki nem lehet a bizottság tagja. (5) Az urna bontására csak a bizottság tagjai jogosultak, minden önálló cselekményt, mozzanatot a jegyzıkönyvben rögzítve. Az Ellenırzı Bizottság bármely tagja megfigyelıként a dékánnal egyetemben jelen lehet.
A szavazatok összesítése 22. § (1) A választási bizottság a névjegyzékben marad üres helyeket egyesével áthúzással érvényteleníti, és azt végérvényesen lezárja. (2) A választási bizottság jelen levı tagjai együttesen kötelesek átvizsgálni és összeszámlálni valamennyi szavazólapot. A szavazatszámlásánál legalább három fı jelenléte kötelezı. (3) A választási bizottság elıször a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat különkülön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetıleg betenni. (4) A választási bizottság az urna felbontása elıtt ellenırzi az urna sértetlenségét, felbontja az urnát, és meggyızıdik az ellenırzı lap meglétérıl, majd az urnában levı szavazólapok számát összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával. A választás eredményének megállapításához az urnában levı szavazólapokat számba veszi. (5) A választási bizottság ezt követıen külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt a választási bizottság jelen levı tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetıleg betenni. (6) Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni, majd a (3) bekezdés szerint kell elvégezni a kötegelést. A kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát. (6) A szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelızı számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzıkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell.
28
Az eredmény megállapítása 23. § (1) A választási bizottság a szavazatok megszámlálását követıen megállapítja a választás eredményét. A jegyzıkönyvben külön fel kell tüntetni az érvényes és érvénytelen szavazatok számát jelöltenként. 24. § Jegyzıkönyv ceruzával nem készíthetı. (2) A jegyzıkönyveket két példányban kell kiállítani, melyeket a választási bizottság tagjai aláírnak, és melyeknek minden oldalát a bizottság elnöke aláírásával ellát. (3) A jegyzıkönyv egy-egy másolati példányát az illetékes választási bizottság - kérésükre, ingyenesen - átadja a jelöltek ill. jelen levı képviselıinek. Sokszorosítást követıen a választási bizottság elnöke a másolatot bélyegzılenyomattal és aláírásával hitelesíti, valamint abból egy-egy hitelesített példányt a Rektori Hivatalnak, valamint az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Elnökének és Ellenırzı bizottságának megküld.
Jogorvoslatok 25. § (1) A választás és a választási eljárás szabályainak, az egyetemi szabályzatok, HÖK Alapszabály megsértésére hivatkozással bárki kifogást nyújthat be. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésıbb a sérelmezett szabálysértés tudomásra jutástól számított huszonnégy órán belül megérkezzen. A választási bizottság a benyújtott kifogásról a beérkezésétıl számított huszonnégy órán belül dönt. (2) A kifogásnak tartalmaznia kell a) a jogszabálysértés megjelölését, b) a jogszabálysértés bizonyítékait, c) a kifogás benyújtójának nevét, karát, szakát, évfolyamát, neptunkódját, valamint diákigazolvány számát postai értesítési, vagy e-mail (elektronikus posta) címét. (3) Ha a kifogás elkésett, vagy nem tartalmazza a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. (4) A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, a választási bizottság azonban az eljárást hivatalból folytathatja. 26. § (1) Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad a) megállapítja a jogszabálysértés tényét, b) a jogsértıt eltiltja a további jogszabálysértéstıl, c) a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti. 27. § (1) A kifogás ügyében hozott határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
29
Idıközi választás 28. § (1) Az idıközi választást az ok felmerülésétıl számított 30 napon belül az Ellenırzı Bizottság rendeli el. Az idıközi választást a mandátum megszőnésétıl – halál, lemondás, megszőnı hallgatói jogviszony – számított négy hónapon belülre, a kari küldöttgyőlés feloszlatása vagy feloszlása esetén egy hónapon belülre kell kitőzni. Nem lehet idıközi választást tartani a felsıoktatási intézmény szenátusa által elfogadott szünidıkben, valamint a vizsga idıszak, és az azt megelızı 21 napban. Az idıközi választásra a választás szabályait megfelelıen kell alkalmazni. (2) A mandátum megszőnése esetén, a választási eredménykor kialakult rangsorban következı hallgató kerül a megüresedett helyre. Ha ilyen hallgató nincs, akkor kell idıközi választást kiírni, azon a karon, amelynek képviselete megszőnt.
Kiegészítı rendelkezések 29. § (1) A Nyugat-magyarországi Egyetem HÖK elnökének, aki egyben az Egyetemi Küldöttgyőlés elnöke, és az Ellenırzı Bizottság elnökének választására vonatkozó szabályokat a Nyugat Magyarországi Egyetem Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya tartalmazza (2) A választásokat központilag az Egyetemi Ellenırzı Bizottság elnöke rendeli el minden folyó év tavaszi szemeszterében április elsı hetének elsı munkanapján. Az EEB elnök a választás elrendelésével egyidejőleg választási ütemtervet készít, és felkéri a Dékáni Hivatalt a választói névjegyzék elkészítésére. (4) A jelen szabályzat által megválasztott KKGY elnöke egyben a hallgatói önkormányzat szenátusi delegáltja is, amennyiben a választások a törvényben és a jelen szabályzatban elıírtak szerint történnek meg.
30
