NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
G AZDÁLKODÁSI S ZABÁLYZAT
S O PR O N
2011
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ ......................................................................................................................... 3 ELSŐ RÉSZ ......................................................................................................................... 3 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ....................................................................................................................... 3 GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT HATÁLYA ....................................................................................................... 5 GAZDÁLKODÁSI JOGKÖRREL RENDELKEZŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK .............................................................. 6 FELELŐSSÉG, HATÁSKÖR ............................................................................................................................... 7
MÁSODIK RÉSZ ................................................................................................................ 9 A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI .................................................................................................... 9 ÉVKÖZI ELŐIRÁNYZAT-MÓDOSÍTÁS ............................................................................................................. 12 AZ EGYETEM BANKSZÁMLÁI ....................................................................................................................... 13 GAZDÁLKODÓ SZERVEZET ALAPÍTÁSA, RÉSZVÉTEL GAZDÁLKODÓ SZERVEZETBEN..................................... 14
HARMADIK RÉSZ........................................................................................................... 15 ÁLTALÁNOS FELADATOK............................................................................................................................. 15 KERETGAZDÁLKODÁS ................................................................................................................................. 16 GAZDÁLKODÁSI JOGOSÍTVÁNYOK ............................................................................................................... 17 KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ÉS KÖVETELÉS NYILVÁNTARTÁS ..................................................................... 20 BANKSZÁMLA FELETTI RENDELKEZÉSI JOGOSULTSÁG ................................................................................. 21 KERETGAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSE ...................................................................................... 21 GAZDÁLKODÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER................................................................................................... 22 BESZÁMOLÁS, TÁJÉKOZTATÁS, KÖZÉRDEKŰ ADATOK ................................................................................. 23 KÖVETKEZŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉS MEGHATÁROZÁSÁNAK RENDJE ................................................................ 24
NEGYEDIK RÉSZ ............................................................................................................ 25 PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁS ................................................................................................ 25 SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ............................................................................................................................... 26 A MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK .................................................................................................... 29 MŰKÖDÉS-FENNTARTÁS .............................................................................................................................. 29 FELHALMOZÁS ............................................................................................................................................ 30 ILLETÉKMENTESSÉG .................................................................................................................................... 31 PÉNZFORGALOM .......................................................................................................................................... 31 FIZETÉSI MÓDOK ......................................................................................................................................... 31 ELSZÁMOLÁSI ELŐLEG ................................................................................................................................ 33 GAZDÁLKODÁS AZ ÁLLAMI VAGYONNAL .................................................................................................... 33 BELSŐ KONTROLLRENDSZER, FEUVE......................................................................................................... 35
ÖTÖDIK RÉSZ ................................................................................................................. 36 ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK .......................................................................................................... 36
2
BEVEZETŐ A Gazdálkodási Szabályzat (a továbbiakban: GSZ) átfogó ismertetést ad a Nyugat-magyarországi Egyetem (a továbbiakban: egyetem) Alapító Okiratában, illetve Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SzMSz) rögzített alaptevékenységével kapcsolatos: • gazdasági, pénzügyi, munkaügyi, műszaki (karbantartás, felújítás, beruházás), üzemeltetési feladatokról, fogalmakról, lehetőségekről, kötelezettségekről; • az e feladatok ellátása keretében nyújtott szolgáltatásokról; • a tervezésről, az előirányzat felhasználásról, a pénzgazdálkodásról, a beszámolásról (a továbbiakban: gazdálkodás). A fentieken túl segítséget kíván nyújtani a gazdálkodási feladatok ellátásához. A GSZ a benne foglalt eljárási rendet a költségvetési szervekre, a felsőoktatásra vonatkozó törvények, rendeletek, utasítások (a továbbiakban: jogszabály) figyelembevételével rögzíti. A GSZ betartása alapvető feltétele annak, hogy az intézmény eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt tervezési, nyilvántartási, beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségének, a kincstári és a saját vagyon védelmének, a hatékony gazdálkodás követelményének. A GSZ keretszabályzat, amely az egyetem gazdálkodásának általános szabályait tartalmazza, így a gazdálkodás egyes konkrét területeinek szabályozását részletes egyedi szabályzatok tartalmazzák, melyek a GSZ mellékleteit (lásd 30. §) képezik.
ELSŐ RÉSZ Gazdálkodás az Egyetemen A gazdálkodás jelenti: • A feladatok ellátásához biztosított támogatás, és az egyetem saját bevételei ésszerű, hatékony, takarékos felhasználásának megtervezését, megszervezését, lebonyolítását; • a feladatok ellátásához rendelkezésre álló javak - helyiségek, eszközök, személyi juttatás, infrastruktúra stb. – feladatarányos elosztását, a feladatváltozásokból következő, illetve a hatékonysági követelményeknek megfelelő átcsoportosítását; • a jóváhagyott fejlesztési stratégia támogatását, anyagi, tárgyi feltételeinek kialakítását; • a ráfordítások szükségességének, az erőforrások hatékony felhasználásának ellenőrzését, minősítését, a ráfordítás – eredmény és a kiadás – haszonvizsgálatát (Az „eredmény”, a „haszon” a felsőoktatásban természetesen nemcsak gazdasági kategória.); • a kincstári és az egyetemi – mindenekelőtt az oktatást, kutatást szolgáló – vagyon megőrzését, gyarapítását.
1. § Általános rendelkezések (1) Az egyetem, mint állami felsőoktatási intézmény jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó közszolgáltató központi költségvetési szerv. Vagyonkezelője a feladatai ellátásához a fenntartó által rendelkezésre bocsátott vagyonnak, a központi költségvetés meghatározott előirányzataiból és más forrásokból származó bevételeivel gazdálkodik. Az egyetem azonosító adatai: − Felügyeleti szerv: Nemzeti Erőforrás Minisztérium − PIR törzsszám: 760 346 − ÁHT azonosítószám: 279078 − NEFMI azonosító: FI21120
3
− − − − − −
adóigazgatási szám: 15760346-2-08 közösségi adószám: HU 15760346 egységes statisztikai számjel: 15760346854231208 szakágazati besorolás: 8542 TB törzsszám: 170607119 Előirányzat felhasználási számla: 10033001-00290610-00000000
(2) Az egyetem feladatait a 2010. évi XC. törvény hatályba lépését követően (2010. augusztus 15.) kizárólag alaptevékenység keretében látja el. Gazdasági tevékenysége körében minden olyan döntést meghozhat, intézkedést megtehet, amely hozzájárul az alapítói okiratban meghatározott feladatok ellátásához. A költségvetési szervet alaptevékenységének jellege szerint az irányító szerv az államháztartásért felelős miniszter által tájékoztatóban kiadott államháztartási szakágazati rendben meghatározott szakágazatba – szakágazat számmal és megnevezéssel – sorolja be az Alapító Okiratban. • Alaptevékenység a feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel – nem haszonszerzés céljából végzett, szakmai alapfeladatként meghatározott, valamint az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenység az egyetem Alapító Okirata II/1. pontjában rögzítettek szerint. Az egyetem szellemi és anyagi kapacitásával végzett valamennyi tevékenységét az alaptevékenység szerint kell besorolni. A 8/2010. NGM tájékoztatója határozza meg az államháztartási szakfeladatok rendjét. (3) Az egyetem, szerződést köthet, tulajdont szerezhet, társulhat, vállalkozhat, gazdálkodó szervezetet alapíthat, a saját tulajdonában lévő dolgot megterhelheti, elidegenítheti, a rábízott vagyont használhatja és hasznosíthatja. Kötelezettsége a rendelkezésre álló források rendeltetésszerű, gazdaságos felhasználása, a szellemi- és egyéb vagyon védelme. (4) Az egyetem kincstári költségvetéssel működő kincstári ügyfél. A költségvetés végrehajtásának pénzügyi lebonyolítását a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) látja el. (5) A egyetem alaptevékenységét a jogszabályokban, a jóváhagyott költségvetésben rögzített keretek között, a rendelkezésre álló támogatás figyelembevételével végzi. Támogatást meghaladó kiadásai csak saját bevételéből lehetnek. A támogatási előirányzatot meghaladó összegre, illetve a még nem teljesült bevétel terhére kötelezettség nem vállalható. (6) Az Áht. 46/A. § alapján a Kormány költségvetési (fő)felügyelőt rendelhet ki, a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű működése érdekében. A költségvetési (fő)felügyelő jogviszonyára a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, tevékenységük szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter végzi, a munkáltatói jogokat a kincstár elnöke gyakorolja. A költségvetési (fő)felügyelő : • jogosult a költségvetési szerv kezelésében lévő közpénz felhasználásával összefüggő adatot megismerni • véleményezi a gazdálkodással kapcsolatos belső szabályzatokat • előzetesen véleményezi a Kormány rendeletében meghatározott, a gazdálkodással összefüggő intézkedéseket • a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat előzetesen véleményezi azzal, hogy Kormány rendeletében meghatározott nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet, különösen a költségvetés-politikai céloknak való megfelelőségre, a szükségszerűségre, időszerűségre, forrásszükségletre, a fedezet meglétére és a kifizetés ütemére tekintettel (7) Megalapozatlan gazdálkodás, a jogszabályban meghatározott összeget meghaladó, illetve az esedékességet követő 60 napon túli tartozásállomány felhalmozása esetén, a Kincstár kezdeményezésére, a Gazdasági Miniszter a felügyeleti szervvel (Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI)) történő egyeztetést követően az egyetemhez kincstári biztost jelöl ki. 4
Amennyiben az egyetemnek két egymást követő hónapban lejárt, elismert 30 napot meghaladó, de 60 napot el nem érő tartozás-állománya áll fenn, akkor a felügyeleti szerv köteles intézkedni – a Kincstár egyidejű értesítése mellett – 60 napot meghaladó tartozásállomány keletkezésének megelőlegezésére. Ennek formájáról és módjáról a felügyeleti szerv saját hatáskörben dönt. (8) Az egyetem hitelt a Kormány által meghatározottak szerint kiírt nyilvános pályázati eljárás alapján –a Gazdasági Tanács véleménye és a Szenátus döntése alapján – vehet fel, kezességet nem vállalhat, MÁK hálózatában értékesített állampapírt vásárolhat, váltót nem bocsáthat ki, és nem fogadhat el, továbbá kötvényt nem bocsáthat ki, pénzügyi lízing és faktoring szerződést nem köthet. (9)
Az egyetem: • alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat; • alapítvány által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre évi 5 millió forint értékhatárig kötelezettséget vállalhat, ha ez a feladat az egyetem feladatainak ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll; • alapítványnak - a kiadások megtérítése mellett - átengedheti kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét. Alapítvány javára tett kötelezettségvállaláshoz a Szenátus jóváhagyása szükséges.
(10)
Az egyetem – saját bevételéből és tulajdonában lévő vagyonával – a Kormány hozzájárulása nélkül létesíthet gazdálkodó szervezetet, illetve ezekben részesedést szerezhet.
(11)
Az egyetem saját foglalkoztatottai és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteit, valamint az oktatási, kulturális, szociális és sport tevékenységet segítő szervezeteket a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja.
(12)
Az egyetem közalkalmazottai, illetve az alkalmazottak vállalkozásai a nem egyetemi feladatokkal összefüggésben igénybe vett egyetemi erőforrások (helyiség, eszköz, telekommunikáció, stb.) ellenértékét, illetve szolgáltatások (pl. másolás) díját kötelesek megtéríteni.
(13)
Az Nyugat-magyarországi Egyetemet vállalkozások, egyesületek, alapítványok telephelyéül bejelenteni csak a gazdasági főigazgató javaslatára a rektor engedélyével lehet. A GSz hatályba lépése előtt történt bejelentéshez az engedélyt 30 napon belül meg kell kérni. 2. §
Gazdálkodási szabályzat hatálya (1) A GSZ hatálya kiterjed a. b.
Szervezetileg: az egyetem valamennyi szervezeti egységére, szervezetére. A gazdálkodási feladatok szerint: − a decentralizált keretekkel – a Szenátus által jóváhagyott támogatással és saját bevétellel – gazdálkodókra, −
c.
centralizált (központilag kezelt) keretekkel gazdálkodókra.
A személyi kört tekintve: •
Az Intézménnyel közalkalmazotti, hallgatói, tanulói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra;
•
meghatározott esetekben az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személyekre (pl. szerzői jog).
5
vagy
hallgatói
(2) Az egyetemen működő kutatóhelyek gazdálkodására a GSZ rendelkezései abban az esetben terjednek ki, ha a kutatóhely valamely pályázati pénzeszközét, illetve annak pénzforgalmát az egyetem kezeli, illetve bonyolítja le. 3. §
Gazdálkodási jogkörrel rendelkező szervezeti egységek (1) Az egyetem keretgazdálkodási jogkörrel rendelkező szervezeti egységei: • − − − − − − − − − −
Karok: Apáczai Csere János Kar Benedek Elek Pedagógiai Kar Bölcsészettudományi Kar Erdőmérnöki Kar Faipari Mérnöki Kar Geoinformatikai Kar Közgazdaságtudományi Kar Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Természettudományi Kar
• − − − − − −
Egyetem által fenntartott gyakorló intézmények: Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola Aranykapu Gyakorló Óvoda Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ
• − − − −
Az egyetem szolgáltató egységei: Központi Könyvtár és Levéltár Egyetemi Informatikai Központ Soproni Campus Üzemfenntartása Nagycenki Lovasképzési Központ
• − − −
Az egyetem funkcionális szervezeti egységei: Rektori Hivatal Gazdasági Főigazgatóság Savaria Egyetemi Központ Központi Irányítás és Funkcionális Egységek
(2) A fentiekben felsorolt szervezeti egységek keretgazdálkodási jogkörrel rendelkeznek az 5. § (1) bekezdése szerint megállapított funkcionális és kiemelt előirányzataik felett. (3) A keretgazdálkodási jogkörrel rendelkező intézményi egységek számára az előirányzatok feletti rendelkezési jog gyakorlása az alábbiak szerint kerül biztosításra: • a jóváhagyott előirányzatok (ideértve: az eredeti költségvetési támogatási kereteket, a saját bevételeket, és többletbevételeket, az átvett pénzeszközöket, pályázati pénzeszközöket, a normatív támogatási többletet, a pénzmaradványt az elszámolt és visszatérített ÁFA-t, illetve más adókat) erejéig a kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkör, • a szakmai önállóságnak és a gazdálkodásnak megfelelően a munkáltatói és kiadmányozási jogkörök gyakorlása.
6
4. §
Felelősség, hatáskör (1) A rektor felelős (összhangban a Gazdasági Miniszter által a munkaköri leírásban megfogalmazottakkal): • az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az egészséges és biztonságos munkafeltételek, valamint az oktatási és kutatási feltételek megteremtéséért, • az intézmény rendelkezésére bocsátott, illetve tulajdonában lévő vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, • az alapító okiratban előírt tevékenységek, jogszabályban meghatározott követelmények megfelelő ellátásáért, • az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, • a tervezési, beszámolási és információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, • a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, • a belső kontrollrendszer, a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés, megszervezéséért és hatékony működéséért. Ennek keretében köteles – az intézményi szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő: o kontrollkörnyezetet, o kockázatkezelési rendszert, o kontrolltevékenységeket, o információs és kommunikációs rendszert, o monitoring rendszert kialakítani és működtetni. • az egyetemen működő testületek munkájához szükséges feltételek megteremtéséért, a szenátus jogkörébe tartozó ügyek előkészítéséért, a hozott döntések végrehajtásáért, • a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatással kapcsolatban a közölt adatok teljes körűségéért, valódiságáért. (2) A rektor hatáskörében eljárva (munkaköri leírásában megfogalmazottak szerint) gyakorolja: • a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott munkáltatói jogokat, • az intézmény belső szabályzatával és költségvetésével összhangban rendelkezik a költségvetési előirányzatok felett, ennek keretében kiadmányozási, kötelezettségvállalási, utalványozási jogkört, • az intézmény által alapított vagy részvételével működő gazdálkodó szervezettel kapcsolatos tulajdonosi jogokat, továbbá: • előkészíti az intézményfejlesztési tervet, annak részeként a foglalkoztatási tervet, kutatási-, fejlesztési-, innovációs stratégiát, • kialakítja, működteti és fejleszti a gazdálkodás folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel a FEUVE rendszerét, elkészíti az intézmény ellenőrzési nyomvonalát, kockázat elemzést végez a kockázati tényezők figyelembevételével, és kockázatkezelési rendszert működtet, • ellátja a közoktatási intézmények fenntartói irányítását. (3) A SEK elnök-rektorhelyettes felelős: • a SEK szakszerű és törvényes működéséért, az egészséges és biztonságos munkafeltétel, valamint az oktatási és kutatási feltételek megteremtéséért, • a SEK rendelkezésére álló vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, • a SEK gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és gazdaságosság követelményének érvényesítésért. 7
(4) A Nyugat-magyarországi Egyetem tevékenységének ellátásához szükséges gazdálkodási tevékenységét saját gazdasági szervezetével – a Gazdasági Főigazgatósággal (a továbbiakban: GF) – látja el. (5)
Az egyetemen folyó gazdálkodási tevékenység ellátása teljes körűen a GF feladata, mint funkcionális szervezeti egység területileg decentralizáltan végzi munkáját. Decentralizált egységei: - SEK Gazdasági Igazgatóság - Gazdasági Iroda Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar - Mosonmagyaróvár - Gazdasági Iroda Apáczai Csere János Kar - Győr - Gazdasági Iroda Geoinformatikai Kar - Székesfehérvár A GF feladatait, szervezeti felépítését, irányítási rendszerét a GF Ügyrendje rögzíti.
(6) A GF vezetője, szervezet irányítója a gazdasági főigazgató. (7) A gazdasági főigazgató az egyetem működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a rektor helyettese. Ebben a feladatkörében általános utasítási és ellenőrzési jogköre van. Feladatait a rektor közvetlen irányításával látja el. (8) A gazdasági főigazgató kötelezettségei és jogai: • az egyetem gazdálkodási, munka-, vagyon, tűz- és biztonságvédelmi rendszerének - kialakítása; - működtetése, működésének ellenőrzése; - folyamatos korszerűsítése; • az előirányzatok, a gazdálkodási keretek betartása, betartatása; a bevételi előírás és a kötelezettségvállalás nyilvántartásának kialakítása, működtetése; • a hatáskörébe tartozó operatív gazdasági intézkedések meghozatala; • az egyetem gazdasági tevékenységének, szervezetének az irányítása, a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájának szabályozása, koordinálása, segítése; • a szabályozástól eltérő működés esetén saját hatáskörben, vagy a rektornál, illetve a Szenátusnál kezdeményezett szankcionálás; javaslattétel belső ellenőrzésre, az ellenőrzés eredményeinek hasznosítása; • az egyetem nevében, illetve a GF feladatai, gazdálkodási keretei – kivéve SEK Gazdasági Igazgatóság – vonatkozásában az aláírás, a kiadmányozás, az utalványozás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzése, a kötelezettségvállalás, a 11.§-ban rögzített módon; • a GF közalkalmazottai tekintetében az SzMSz-ben rögzített munkáltatói jogkör gyakorlása. (9) A gazdasági főigazgató felelőssége nem érinti a rektor, illetve az egyes ügyekért felelős vezetők, közalkalmazottak felelősségét. (10) A keretgazdálkodási jogkörrel rendelkező szervezeti egységek vezetői felelősek az általuk irányított szervezeti egységek tekintetében: • a Szenátus által elfogadott előirányzatok, a gazdálkodási keretek betartásáért, betartatásáért, • az előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatások mennyiségéért, mértékéért, • az oktatási, kutatási és egyéb célból beszerzésre került, a szervezeti egységek nyilvántartásában szereplő eszközök rendeltetésszerű használatáért, • az alapítói okiratban szereplő alap- és kiegészítő tevékenységek jogszabály szerinti ellátásáért, • az irányítása alá tartozó szervezeti egységeknél a belső kontrollrendszerek, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) megszervezéséért és működtetéséért, 8
• a Szenátus által jóváhagyott ellenőrzési nyomvonalakban foglaltak betartásáért, betartatásáért, • a Szenátus gazdasági jellegű döntéseinek betartásáért, • a Gazdálkodási Szabályzatban és mellékleteiben rögzítettek betartásáért, • a Rektori és Gazdasági Főigazgatói utasításokban, körlevelekben foglaltak érvényesítéséért. (11) A „gazdálkodási keretek” túllépése esetén készített és elfogadott intézkedési tervben vállaltak be nem tartása esetén a Rektor vagy a Gazdasági Főigazgató a gazdálkodási jogosultságot felfüggeszti és egyidejűleg a Szenátusnál kezdeményezi a jogkör gyakorlásának határozott időtartamra történő visszavonását.
MÁSODIK RÉSZ 5.§
A gazdálkodás általános szabályai (1) A költségvetési törvény elfogadását követően a központi költségvetési szerv kiemelt előirányzatait az irányító szerv kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg. (2) Az egyetem a NEFMI által jóváhagyott éves költségvetés alapján, a kiemelt előirányzatok közgazdasági tartalom szerinti további részletezéséről az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint „elemi költségvetést” készít. Az elemi költségvetés magába foglalja: • a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve, • az intézmény személyi juttatásainak és létszámának összetételét, • a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit. (3)
A költségvetés tervezés szakmai és szervezési feladatai: a.) költségvetési javaslat összeállítása, melynek részei: • alap előirányzat és előirányzati többletek, • éves költségvetés tervezet. A költségvetési javaslat összeállításakor meg kell tervezni a meghatározott keretszámok alapján mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek • forrástól függetlenül a feladatokkal kapcsolatosak, • tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, vagy eseti jelleggel várhatóak, • jogszabályon, szerződéses kötelezettségen, megállapodáson alapulnak, • az eszközök hasznosításával függenek össze. b.) az elkészített költségvetési javaslat megküldésre kerül az irányító szervnek, mely a felülvizsgálatot követően meghatározhatja a szükségessé váló egyeztetések rendjét, valamint egyéb releváns kérdéseket, s ezeket munkamegosztási megállapodásban szabályozza.
(4) A kiemelt előirányzatok (a költségvetési törvény szerinti részletezésben) Kiadási előirányzatok (előirányzati főösszeg): működési kiadások: - személyi juttatások, - munkaadókat terhelő járulékok, - dologi kiadások, - ellátottak pénzbeli juttatásai, - egyéb működési célú támogatások, kiadások, - kamatkiadások, 9
- támogatási értékű működési kiadások. felhalmozási kiadások: - intézményi beruházási kiadások, - felújítási kiadások, - egyéb felhalmozási célú támogatások, kiadások, - központi beruházások, - egyéb beruházások és fejlesztési támogatások, - támogatás értékű felhalmozási kiadások, - lakástámogatás. Bevételi előirányzatok (előirányzati főösszeg): - költségvetési támogatás, - támogatás értékű bevételek, - közszolgáltatási bevétel, - átvett pénzeszköz - átvett maradvány, - pénzügyi műveletek bevételei. - előző évi maradvány. -
(5) A funkcionális előirányzatok: Hallgatói előirányzat Az államilag támogatott képzésben résztvevő – a hallgatói juttatásokra való jogosultság szempontjából figyelembe vehető – hallgatók létszáma alapján kerül megállapításra. A figyelembe vehető hallgatói kört és létszám megállapításának rendjét a kormány határozza meg. A hallgatói normatíva éves összegét a mindenkori Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény tartalmazza. Hallgatók támogatási előirányzatának összetevői: • hallgatói ösztöndíj támogatás, • kollégiumi és diákotthoni támogatás, • lakhatási támogatás, • doktorandusz ösztöndíj, • tankönyv- és jegyzettámogatás, sport- és kulturális tevékenységre fordítható támogatás, • köztársasági ösztöndíj. • Képzési, tudományos és fenntartói előirányzat Az egyetem kiadásainak azon része, amely: • Az államilag finanszírozott, valamint költségtérítéses tevékenység keretében folytatott oktatási tevékenység ellátásához közvetlenül kapcsolódó feltételekről, továbbá ettől el nem különíthető kutatási feltételekről való gondoskodást szolgálja, • Továbbá az intézmény infrastrukturális hátterének üzemeltetési feltételeit biztosító előirányzat. Forrása: • Költségvetési támogatás: finanszírozási csoportonkénti normatíva alapján, • Saját bevétel, • Hallgatók által fizetett díjak (tandíj, költségtérítés, stb.), • Eljárási díjbevételek, • Létesítmény fenntartással összefüggő térítési és szolgáltatási díjbevételek, • Egyéb bevételek. Költségvetési támogatás összetevői: • Képzési támogatás: az államilag támogatott képzésben résztvevők számára az intézmény által nyújtott oktatási szolgáltatások finanszírozása.
10
• • •
Tudományos célú támogatás: az intézményben folytatott képzéssel összefüggő kutatás célját szolgálja. Összege nem lehet kevesebb, mint az adott évben a képzési támogatás teljes összegének 50 %-a. Fenntartói támogatás: az intézmény fenntartási költségeihez járul hozzá. Összege nem lehet kevesebb, mint az adott évben a képzési támogatás teljes összegének 50 %-a. Az éves költségvetési törvény állapítja meg azt az összeget, amelynek figyelembe vételével a Felsőoktatásról szóló törvényben foglaltak szerint a Kormány határozza meg a biztosított támogatás rendszerét.
Normatívához nem köthető feladattámogatások, egyes speciális feladatokhoz nyújtott támogatás előirányzat A NEFMI által meghirdetett programokhoz, valamint az oktatáshoz kapcsolódó célprogramjaihoz vagy azt kiegészítő tevékenységeihez pályázat útján, meghatározott időszakra szóló, elszámolási kötelezettséggel elnyert költségvetési támogatás. Bármilyen típusú szerződés a programban résztvevő személy(ek)kel a személyi juttatás keret terhére csak határozott időre, a program befejezésének határidejéig köthető. Fejlesztési előirányzat Az egyetem beruházási, felújítási, infrastruktúra-fejlesztési kiadásaihoz biztosított támogatás, saját bevétel, valamint az e célra átvett pénzeszköz, saját bevételek. Oktatói, kutatói ösztöndíjak Pályázati úton adható támogatás. Közoktatási feladatellátás támogatása. A gyakorló intézmények normatív támogatása: a támogatás számításának, elosztásának és igénylésének rendjét az éves költségvetési törvény tartalmazza. (6)
A központi költségvetési támogatás tekintetében a fenntartó és az intézmény hároméves fenntartói megállapodást köt, melynek tartalmazza: • Az intézmény által vállalt teljesítménykövetelményeket, • Állandó és változó jellegű támogatások megállapításának jogcímeit. Állandó jellegű támogatás elemei: • Fenntartói normatíva, • Beruházásokkal összefüggő szolgáltatás vásárlásához biztosított NEFMI hozzájárulás (PPP), • Normatívákhoz nem köthető intézményi feladattámogatások. Változó jellegű támogatások: • Hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatások • Képzési támogatás, • Intézmény működését támogató tudományos normatíva, • Közoktatási feladatellátás, • Egyes speciális feladatokhoz nyújtott támogatás. A változó jellegű támogatás évenkénti elszámolási kötelezettséggel meghatározásra, melynek alapja a hallgatói statisztikai adatszolgáltatás.
11
kerül
(6) A fenntartói megállapodás, illetve az abban vállalt teljesítménykövetelmények nem, vagy nem megfelelő teljesülése esetén a fenntartó jogosult az Ftv. 36. § (10) bekezdés szerinti intézkedéssel élni. (7)
Az egyetem minden bevétele és kiadása az elemi költségvetés része. A költségvetés felosztásának elveit a Gazdasági Tanács véleményének figyelembevételével a Szenátusnak előzetesen el kell fogadnia. Az egyetem elemi költségvetését a decentralizált gazdálkodásnak (SzMSz 4. §-ának) megfelelően kell lebontani részjogkörű és keretgazdálkodási jogkörrel rendelkező szervezeti egységekre, funkcionális és kiemelt előirányzati bontásban. Külön kell tervezni az Egyetem funkcionális szervezeti egységeinek költségvetését. Az Egyetem funkcionális szervezeti egységeinek költségvetése az adott költségvetési év képzési, tudományos és fenntartói támogatásának meghatározott százaléka, amelynek konkrét megállapítása a mindenkori éves költségvetés felosztási elveinek elfogadásakor történik. A költségvetési támogatási előirányzat csak az alaptevékenységre és az azzal összefüggő igazgatási, működési, üzemeltetési, szolgáltatási kiadásokra (közvetett-, általános költségek), illetve felhalmozásra, vagy jogszabályban meghatározott célfeladatra használható fel. 6. §
Évközi előirányzat-módosítás (1) Az éves költségvetés év közben módosítható, ha: • a belső szervezeti-működési viszonyokban változás következik be, • jogszabályi változás, irányító szervi rendelkezés vagy más ok miatt az ellátott feladatokban jelentős változás következik be, • külső körülmények változása vagy más lényeges ok miatt ezt az intézmény indokoltnak tartja. (2) A jóváhagyott előirányzatok év közben – egyszeri vagy tartós jelleggel – módosíthatók vagy átcsoportosíthatók a Kormány rendeletében meghatározottak szerint. a.) Az irányító szerv: Az Ámr. 58.§ (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján a fejezetet irányító szerv Kormány döntése vagy a fejezetet irányító szervek megállapodása alapján átcsoportosított összeggel a kiadási és az ahhoz kapcsolódó támogatási előirányzatokat megváltoztathatja, valamint a bevételek elmaradása esetén a kiadások és a bevételek előirányzatát a támogatási előirányzat egyidejű változtatásával vagy változtatása nélkül csökkentheti. A fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések, elismerések, és az irányító szerv jutalmazási vagy más teljesítményösztönzési célú kifizetései pénzügyi fedezetének biztosítása céljából. • címen belül az intézmények között átcsoportosítással pótelőirányzatot vagy új előirányzatot engedélyezhet, • a kiadási és az ahhoz kapcsolódó bevételi előirányzatok növelésével többletfeladatot rendelhet el, • a feladatok, illetve bevételek elmaradása esetén, a bevételek és kiadások előirányzatát a támogatási előirányzat egyidejű változtatásával vagy változtatása nélkül csökkentheti, • időarányos és teljesítményarányos finanszírozású kiadási előirányzatok között, a forrást biztosító támogatási előirányzat összegét megváltoztató előirányzat átcsoportosítást hajthat végre,
12
•
a jóváhagyott előirányzatok felhasználását indokolt esetben év közben időszakosan korlátozhatja, vagy saját rendelkezésébe vonhatja, amelyről a Kincstárt egyidejűleg értesíti.
b.) Saját hatáskörben: •
Az Ámr. 60.§ (1) bekezdése szerint intézményünk saját előirányzat-módosítási hatáskörében – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az MÁK egyidejű tájékoztatása mellett : bevételi és kiadási előirányzat fő összegének, a kiemelt előirányzatok és az azokon belül a megfelelő tételek előirányzatait, a működési és a felhalmozási célú támogatásértékű bevételek, a működési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök, az előző évi működési és felhalmozási célú maradvány átvétele, valamint a kölcsönök szerinti bevételek eredeti előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel, a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványából megemelheti, az előzőekben részletezett előirányzat-módosítás költségvetési támogatási igénnyel sem a költségvetési évben, sem a következő években nem járhat, a személyi juttatások egyes tételein megtervezett előirányzatok között azon előirányzatok kivételével, amelyek mértéke az Ámr. alapján nem növelhetőek, a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának csökkentéséről, de csak abban az esetben, ha éves fizetési kötelezettségének így is eleget tud tenni, dologi kiadások körében megtervezett részelőirányzatok közötti átcsoportosításról.
•
• • • •
(3) Az Áht. 100/B. § (1) bekezdése alapján az Egyetem a tervezettet meghaladó többletbevételét az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használhatja fel. A felhasználásra nem engedélyezett összeg központi költségvetési szerv esetén a központi költségvetést illeti.. 7. §
Az egyetem bankszámlái (1)
Az egyetem bevételeinek fogadása, kiadásainak teljesítése - beleértve a készpénz felvételt is - a Kincstárnál vezetett számláin keresztül történik.
(2)
Az egyetem számláit a 24 pozíciós pénzforgalmi jelzőszám, a műveleteket és a kiemelt előirányzatokat a kincstári tranzakciós kódok (KTK) azonosítják.
(3)
Az egyetem MÁK-nál vezetett számlái: • Előirányzat-felhasználási keretszámla Megnyitásáról és megszűntetéséről az NEFMI köteles intézkedni. A számla csak a Pénzügyminiszter engedélyével nyitható, az egyetem gazdálkodásának lebonyolítására szolgál. •
Célelszámolási forintszámla: külföldi segélyek, adományok, és hozzájárulások forintban történő elkülönített kezelésére szolgál. A számla csak abban az esetben nyitható, ha az adományozó a külön számlán történő kezelést kikötötte és a NGM engedélyezte. Az intézmény a saját bevételéből származó pénzforgalmát e számlán is kezelheti.
•
Központi beruházások előirányzat–felhasználási számla: a központi beruházásokkal összefüggő pénzforgalom lebonyolítására szolgál.
•
Feladatfinanszírozási előirányzat felhasználási keretszámla: a feladatfinanszírozás körébe vont, fejezeti kezelésű előirányzatokkal összefüggő pénzforgalom lebonyolítására szolgál. 13
•
Kincstári kártyafedezeti számla: a kincstári kártyával történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére szolgáló számla.
•
Deviza számla: külföldi pénzeszközök nyilvántartására (nemzetközi szerződés alapján) és azok felhasználásának lebonyolítására szolgál, év végi maradványa nem képezi a pénzmaradvány részét.
•
Európai uniós programok célelszámolási számla: az Európai Uniótól kapott támogatások felhasználásának elkülönített kezelésére szolgál.
•
Céltartalék számla: az irányító szerv által a megvalósítási, illetve a teljesítmény tervekben jóváhagyott felújítási, beszerzési, illetve vagyongazdálkodási feladatok megvalósítását célzó összegek pénzforgalmának a lebonyolítására szolgált.
Az előzőeken túlmenően belföldi hitelintézeteknél vezetett számlák: • A munkáltatói lakásépítés, lakásvásárlás támogatásával összefüggő pénzügyi műveleteket hitelintézetnél vezetett, "Lakásépítés-, és - vásárlás munkáltatói támogatása" elnevezésű számlán kell lebonyolítani. •
A külföldről devizában érkező segélyt, adományt, ajándékot - ha az adományozó feltételként szabta – belföldön működő hitelintézetnél megnyitott devizaszámlán lehet kezelni.
Az egyetemnek a Kincstár részére a belföldi hitelintézetnél vezetett számlákon történt felhasználásokról - a számlák terhére forintban történő kifizetést követő 3 munkanapon belül kell adatot szolgáltatni devizaszámlánként, illetve bevételi és kiadási jogcímenként, kiegészítő szelvény benyújtásával. (4)
Az egyetemnek, illetve szervezeteinek a (3) bekezdésben megjelölteken kívül más számlái nem lehetnek. 8. §
Gazdálkodó szervezet alapítása, részvétel gazdálkodó szervezetben (1) Az egyetem – saját bevételének a költségek teljes körű levonása után a fennmaradó részéből és tulajdonában lévő vagyonával – zártkörűen működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot (intézményi társaság) alapíthat, illetve ezekben részesedést szerezhet, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak nem része az állami vagyon. (2) Az intézmény intézményi társaságot akkor alapíthat, ha: • az intézményi társaságai esetleges veszteségeinek fedezésére kötelező tartalék-, illetve kockázati alapot hozott létre a saját bevételei terhére, • vagy vehet részt kisebbségi részesedéssel intézményi társaságban, illetve intézményi társaságai hozhatnak létre, illetve vehetnek részt további gazdasági társaságban – kivéve a szellemi alkotás üzleti célú hasznosítása céljából létrehozott intézményi társaság -, ha felsőoktatási intézmények által létrehozott és működtetett kockázatfedezeti alapba – az ilyen módon létrehozott intézményi társaságok részére biztosított vagyoni hozzájárulásuk 10 %-nak megfelelő összegű – befizetést teljesítenek a saját bevételüknek a költségek teljes körű levonása után fennmaradt része terhére.
14
(3) A gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről a Szenátus dönt, ha azt a Gazdasági Tanács tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazatával meghozott véleménye támogatja. (4) Csak olyan társaságot hozhat létre, amelyben – kivéve, ha törvény más feltételeket nem határoz meg – legalább többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik azzal, hogy a befolyás (részesedés) mértékénél az osztalékból való részesedése nem lehet kisebb arányú. Több költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény közös társasága esetén elegendő, ha a költségvetési szervek befolyása együttesen eléri a legalább többségi befolyást. A társaság további gazdálkodó szervezetet nem hozhat létre, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. (5) Egyetemünk az (1) bekezdés szerinti intézményi társaságot akkor alapíthat, ha a társaság üzleti terve szerint három éven belül tevékenysége nyereségessé válik, továbbá a hiányt az egyetem a saját elkülönített számlán kezelt bevételéből finanszírozza. (6) Pénzbeli hozzájárulás az intézményi társaság részére csak saját bevétel terhére teljesíthető. (7) Nem hozható létre intézményi társaság a képzésekkel összefüggő feladatok ellátására, kivéve a szervezéssel összefüggő tevékenység. (8) Az intézmény által alapított illetve részvételével működő intézményi társasággal kapcsolatos tulajdonosi jogokat a rektor gyakorolja. A tulajdonosi jogok gyakorlását a rektor átruházhatja, de az átruházott jog tovább nem adható. (9) A rektor évente jelentést készít a gazdasági tanács részére az intézmény által alapított vagy részvételével működő intézményi társaság működéséről. A jelentés alapján a gazdasági tanács javaslatot készít az intézményi társaság további működtetésével, illetve a vagyonvesztés elkerülését célzó intézkedésekkel kapcsolatos lépésekről. (10) Az intézményben magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők és ezek közeli hozzátartozói nem tölthetnek be olyan gazdálkodó szervezetben vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehetnek tagjai a felügyelő bizottságának, nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatot, amelyet az intézmény hozott létre, illetve amelyben részesedéssel rendelkezik.
HARMADIK RÉSZ A gazdálkodás rendje 9. §
Általános feladatok (1) Az egyetem gazdálkodásának megszervezése során - a jogszabályok maradéktalan betartása mellett - biztosítani kell: • az egyetem infrastruktúrájának hatékony, gazdaságos működtetését; • a szolgáltatások, az ügyintézés biztosítását, • az egyetem partnereivel (államigazgatás, hazai és nemzetközi alapok, alapítványok, szponzorok, piaci szereplők stb.) a zavartalan kapcsolat, illetve kapcsolatépítés feltételeit. (2) A gazdálkodási folyamat egységét - a kontrolling szemlélet érvényesítését - biztosítja: • az elemi költségvetés karokra történő lebontása, • a gazdasági folyamatok pénzügyi és számviteli egységes rendszerű nyilvántartása, • az előirányzatok teljesítésének értékelése, eltérések esetén a vezetői szintű beavatkozás kezdeményezése, 15
•
a fenti feladatoknak megfelelő ügyviteli, informatikai rendszer és szervezeti felépítés biztosítása. 10. §
Keretgazdálkodás (1)
Az egyetem egységes gazdasági irányítás mellett decentralizált gazdálkodást folytat. A keretgazdálkodási jogkörrel rendelkező intézményi egység vezetője, a szervezeti egység számára jóváhagyott keretek felhasználásáról a jogszabályok, a GSz és mellékletei betartásával önállóan jogosult dönteni.
(2) Központilag (centralizáltan) kezelt keretek: Stratégiai tartalékalap: Forrása: Eredeti költségvetés képzési, tudományos és fenntartói támogatás – kivéve SEK – 2 %-a Célja: Egyetemi vagy jelentősebb mértékű fejlesztések, belépő új szakok finanszírozása, ösztöndíj. Felhasználása: A benyújtott igények alapján a Stratégiai Bizottság javaslatának figyelembe vételével Rektori döntésnek megfelelően. Ezen túlmenően, ha az intézmény hozzájárulásával államilag támogatott képzésben résztvevő hallgató valamely EGT-államban olyan képzésben vesz részt, mely a hazai tanulmányokba beszámítható, akkor a külföldi tanulmányok idejére ösztöndíjat kaphat. Az ösztöndíj elnyerésének feltételeit, összegét az SzMSz III. tartalmazza. Biztonsági tartalékalap: Forrása: Eredeti költségvetés képzési, tudományos és fenntartói támogatás – kivéve SEK – 2 %-a Célja: Átmeneti likviditási zavarok enyhítése. Felhasználása: Benyújtott igények (elfogadott likviditási terv) alapján, Stratégiai Bizottsági és Szenátusi vélemény figyelembevételével, Rektori döntésnek megfelelően. Központi Felújítása tartalékalap: Forrása: A bevételek 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott köre. Célja: fejlesztési források biztosítása (fejlesztési pályázatok önrészének biztosítása, felújítások megvalósítása) Felhasználása: A Szenátus döntése alapján. PPP tartalék: Képzése: a mindenkori – GT és Szenátus által elfogadott – költségvetési elvek alapján történik. Főbb forrásai: • kollégiumi, lakhatási támogatás, • tervezett kollégiumi díjbevétel, • keretgazdálkodó egységek hozzájárulása. Felhasználása: folyamatos a megkötött szerződések szerint. Egyetem Innovációs Alap: Forrása: bevételekből történő folyamatos feltöltése. Az Alap nem lehet kevesebb, mint 5 millió
16
forint, amint az Egyetem évente 5 millió forinttal feltölt az Alap létrehozását követő első három évben. Célja: Az oltalom megszerzésével kapcsolatos eljárási díjak, esetlegesen felmerülő költségeket, az oltalmi időre vonatkozó fenntartási díjak forrásának biztosítása. Felhasználása: a tudományos és külügyi rektorhelyettes és az Egyetemi Innovációs Bizottság döntése alapján. 11. §
Gazdálkodási jogosítványok (1) A gazdálkodási jogosítványok: Aláírási és kiadmányozási jog - a jogosult illetékességi körén belül: az intézkedés (döntés, véleménynyilvánítás, közbenső intézkedés, szabályozás) illetve, a dokumentum kiadásának és az ügyirat irattárba helyezésének a joga. A rektor intézkedési és kiadmányozási joga teljes körű. E jogát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a decentralizált gazdálkodás keretében a GSz-ban rögzített módon, illetve egyedi ügyekben részben vagy egészben (az egyetem SzMSz-ében foglaltak szerint) megosztja, átruházza a Ftv. 96. §-ban meghatározott magasabb vezetői, illetve a Gazdálkodási Szabályzat mellékletében meghatározott vezetői beosztású közalkalmazottakra. A gazdasági főigazgatónak gazdasági és gazdasági jellegű ügyekben - a rektor által átruházott hatáskörben - az egyetem egészére vonatkozó aláírási és kiadmányozási joga van. Azoknak a gazdasági ügyiratoknak, amelyeknek címzettje a NEFMI vagy más minisztérium, illetve országos hatáskörű szerv (Nemzetgazdasági Minisztérium NAV, stb.) egyszemélyi aláírója a gazdasági főigazgató, távollétében a gazdasági főigazgató-helyettes(ek). (2) Kötelezettségvállalás: a jóváhagyott kiadási előirányzatok terhére foganatosított olyan intézkedés, amely jövőbeni fizetési kötelezettséggel jár. A vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével kizárólag olyan előirányzatra vállalható kötelezettség, melynek bevételi oldala is biztosított. Kötelezettségvállalás minden olyan jognyilatkozat, amelyből az egyetem terhére fizetési, számlázási, munkavégzési vagy foglalkoztatási kötelezettség keletkezik: • megbízás, • megrendelés, • megrendelés visszaigazolása, • szállítási és vállalkozási szerződés, • bérleti szerződés, • közérdekű célú kötelezettségvállalás (NEFMI engedéllyel), • közalkalmazotti jogviszonyt létrehozó, módosító és megszüntető jognyilatkozat, • kiküldetés elrendelése, • a felsoroltakon kívül minden olyan kötelezvény, amelyből fizetési, szolgáltatási vagy egyéb gazdasági kihatású kötelezettség származik. A kötelezettségvállalás dokumentumai: • kinevezési okirat, • szerződés, • megállapodás, • (visszaigazolt) megrendelés,
17
• • • •
beruházás finanszírozási alapokmány, részprogram-engedélyezési okirat, alapokmány, pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma, a közbeszerzési eljárási megindító hirdetmény feladása (ajánlati, ajánlattételi felhívás megküldése).
Az egyetem nevében a feladat ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni a Rektor vagy az általa írásban megbízott személy jogosult az egyetem Alapító okiratában foglalt feladatok célszerű és hatékony ellátására figyelemmel. (3) A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. Az előirányzatfelhasználási terv tartalmazza a várható bevételek figyelembevételével teljesíthető kiadásokat. Úgy kell elkészíteni, hogy: • megbízható alapja legyen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának, • fedezetet nyújtson a rendszeres kiadásokra, a folyamatos működés biztosítására. A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege. Az előirányzat-felhasználási tervet az intézmény vezetőjének és a gazdasági főigazgatónak kell aláírnia. (4) A keretgazdálkodási jogkörrel rendelkező szervezeti egységeknek előirányzat felhasználási tervet kell készíteni a Szenátus által jóváhagyott költségvetés alapján, havi bontásban. Az így készített havi előirányzat felhasználási terv megbízható alapja kell, hogy legyen a kötelezettségvállalási, utalványozási jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának. Előirányzat felhasználási terv tartalma: • Várható bevételek (költségvetési támogatás, saját bevételek, előző évi maradvány) bevételei jogcím szerinti bontásban, • Várható kiadások tárgyévben keletkező(ett) és várhatóan teljesülő kiadások kiadási jogcímek szerinti bontásban, előző évről áthúzódó költelezettségvállalások. Benyújtási határidő GF-nek az eredeti költségvetés elfogadását követő hó 10-ig. Az előirányzat felhasználási terv a szervezeti egységek részéről tárgyhónapot megelőző hónap 25-ig módosítható. (5) Kötelezettséget vállalni a gazdasági főigazgató vagy az általa írásban megbízott személy ellenjegyzése után lehet (akinek az ellenjegyzés, mint feladat a munkaköri leírásában szerepel) és ez csak írásban történhet.
(6) Nem szükséges előzetesen az írásbeli kötelezettségvállalás az Ámr 72. § (13) bekezdése szerint az olyan kifizetések teljesítéséhez, amelyek: • • •
gazdasági eseményenként a százezer forintot nem érik el, pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak, vagy összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, illetve jogerős, végrehajtható bírósági vagy hatósági döntés teljes körűen meghatározza, így különösen a normatív és normatív jellegű hozzájárulások, nemzetközi kötelezettséggel kapcsolatos hozzájárulások, kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettségek, a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díjak, valamint az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatások esetén.
(7) Éven túli kötelezettség csak azt alábbi esetekben vállalható:
18
• tárgy évi előirányzat terhére, amennyiben a szakmai, műszaki teljesítés a következő év június 30-ig megtörténik • intézményi beruházásokkal, több éven keresztül megvalósuló felújításokkal kapcsolatosan • hosszú távú (legfeljebb 20 éves) kötelezettség felhalmozási célokra és beruházást helyettesítő szolgáltatás vásárlására (PPP). Ebből származó éves fizetési kötelezettség együttes összege nem haladhatja meg az éves költségvetés dologi és felhalmozási célú előirányzatának 10 %-át. Esetleges túllépés esetén új kötelezettség az arány helyreállása esetén vállalható. Éven túli kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. (8) Az utalványozás a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelése. Utalványozni csak az érvényesített okmányt lehet. A kiadás utalványozásánál meg kell jelölni, hogy azt milyen bevételi forrásból kívánja az utalványozó teljesíteni. (9) Kötelezettségvállalásra, illetve utalványozásra, jogszabályi felhatalmazás alapján a rektor, a kötelezettségvállalás, illetve az utalványozás ellenjegyzésére a gazdasági főigazgató jogosult. A Rektor kötelezettségvállalási, illetve utalványozási jogkörét a Kötelezettségvállalás és utalványozás rendjében foglaltak szerint átruházhatja. A Gazdasági Főigazgató ellenjegyzési jogkörét a GF decentralizált egységeinek vezetőire átruházhatja (10) A kötelezettségvállalás ellenjegyzését megelőzően az ellenjegyzésre jogosultnak meg kell győződnie arról, hogy: • A jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet, a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet, • Az előirányzat-felhasználási terv szerint a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e, • Nem sérti-e a kötelezettségvállalás a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, • A kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás megtörtént-e. Az ellenjegyző feladata ellátásához szakértőt vehet igénybe. (11) Amennyiben a kötelezettséget vállaló szervhez kincstári, vagy önkormányzati biztost jelöltek ki, a kötelezettségvállaláshoz - a kötelezettségvállaló és az ellenjegyző aláírása mellett - a biztos külön ellenjegyzése is szükséges. (12) Ha a kötelezettséget vállaló szervhez költségvetési (fő)felügyelő került kirendelésre, a kötelezettségvállalás ellenjegyzőjének meg kell győződnie arról, hogy a költségvetési (fő)felügyelő az előzetes véleményezési jogát gyakorolhatta-e, ennek során az intézkedés végrehajtásának felfüggesztését nem javasolta. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére mindaddig nem kerülhet sor, míg az intézkedés véleményezésére nem biztosítottak lehetőséget, vagy a költségvetési (fő)felügyelő az intézkedés felfüggesztésére vonatkozó javaslatát fenntartja és az Áht. 46/A. § (7) bekezdése szerinti egyeztetés nem történt meg. (13) A kiadás teljesítésének, és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. Ellenőrizni kell a fedezet meglétét, valamint azt, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e. Érvényesítést a gazdasági főigazgató által írásban megbízott, legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői vagy pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező dolgozó végezhet. Az érvényesítést végző és a szakmai teljesítést igazoló nem lehet azonos személy. A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának jogosságát a gazdálkodási jogosítvánnyal rendelkező vezető vagy az általa meghatalmazott személy köteles ellenőrizni. (14) A kötelezettségvállalási, az utalványozási jogot a keretgazdálkodási jogkörű szervezeti egység vezető a rendelkezésére álló aktuális költségvetési keret összegéig gyakorolhatja. Olyan
19
kötelezettséget, amelynek a pénzügyi kihatása a rendelkezésére álló keretet meghaladja, nem vállalhat. A jogszerűtlenül kötelezettséget vállaló, a GSz-ot megsértő vezető kötelezettségvállalási jogát a rektor köteles felfüggeszteni. (15)
A kötelezettségvállalás és utalványozás ellenjegyzését és érvényesítését minden forrás tekintetében a GF írásban felhatalmazott dolgozói végzik, a Rektor és a Gazdasági Főigazgató felhatalmazása alapján, mely a pénztár és az irattár helyiségeibe kifüggesztésre kell, hogy kerüljön.
(16)
Kiadás teljesítését, a bevétel beszedését (utalványozás) csak az érvényesített utalványra való rávezetéssel vagy az utalványozó lap (utalványrendelet) felhasználásával lehet elrendelni.
(17) A keretgazdálkodási jogkörű szervezeti egységek vezetői az éves, illetve évközi költségvetési kereteket az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek között feloszthatják, de a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkört nem ruházhatják át. A felosztásról értesíteni kell a GF-et. (18)
A felosztás a szervezeti egységkód(ok), a témaszám, a kiemelt gazdálkodási keret és a forráskód(ok) a GF által írásban történt közlése után hatályos.
(19)
A keretgazdálkodási jogkörű szervezeti egységek a költségvetési kereteiket, egyszeri vagy végleges keretátadás formájában más szervezeti egységnek átadhatják az érintett szervezeti egységek vezetőinek írásbeli megállapodása alapján. 12. §
Kötelezettségvállalás és követelés nyilvántartás Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19) Kormányrendelet 80. §-a határozza meg a kötelezettségvállalás és követelés nyilvántartás szabályait, valamint a 75.§ (1) bekezdése alapján a kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásban vételéről, és a kötelezettségvállalás értékéből az adott éve terhelő rész lekötéséről az érintett előirányzatok szabad keretének terhére. (1) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet. (2) Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a szakmai teljesítést igazoló személlyel. (3) Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el. A kötelezettségvállaló és az utalványozó azonos személy is lehet. A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, és az érvényesítés rendjét a GSz. melléklete tartalmazza. (4) A kötelezettségvállalást és a követelések nyilvántartását, valamint a tényleges bevételek és kiadások adatait a keretek betartása érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni. (5) Az egyetem összesített kötelezettségvállalásának és követeléseinek (bevétel előírásának) nyilvántartását, valamint a költségvetési keretek, az azok javára, terhére teljesített bevételek, kiadások pénzügyi, számviteli nyilvántartását a GF végzi. A kötelezettségvállalás nyilvántartás rendjét külön szabályzat tartalmazza.
20
(6) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv az Ámr 235. § (1) bekezdése szerint bruttó 5 millió Ft-ot meghaladó kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket köteles egyedileg bejelenteni a Kincstárba a kötelezettségvállalást követő öt munkanapon belül, de legkésőbb a kifizetést megelőző 10. munkanapig. (7) Köteles bejelenteni továbbá a tárgyévben belföldön vállalt, de a következő évek előirányzatait terhelő, bruttó 1 millió Ft-ot elérő összegű kötelezettségeket is a Kincstárhoz. A Kincstárnok tevékenysége nem terjed ki: • az engedélyezett létszámhoz tartozó illetmény megállapítására, • a rendszeres személyi juttatásokat, az azokat terhelő járulékokat, az ellátottak normatív szabályozáson alapuló pénzbeli juttatásait érintő, • a havonta rendszeresen ismétlődő közüzemi, üzemeltetési kiadások körébe tartozó, és • az összeghatár alatti kötelezettségvállalások és kifizetések egyenkénti vizsgálatára. 13. §
Bankszámla feletti rendelkezési jogosultság (1) Az egyetem számlái feletti rendelkezési joggal az egyetem által bejelentett közalkalmazottak rendelkeznek. A rendelkezéshez a bejelentettek közül két személy együttes aláírása szükséges. A számla feletti rendelkezési jogosultság a Kincstár, illetve a hitelintézetek irányába összegszerűen nem korlátozható. (2) A Magyar Államkincstárnál vezetett számlák feletti rendelkezési jog gyakorlására felhatalmazott közalkalmazottak neve, beosztása, aláírása a használni kívánt cégbélyegző - az erre a célra szolgáló „Aláírás bejelentő karton”-on - a Rektor, a devizaszámla és a lakásépítés-, és- vásárlás munkáltatói támogatása számla esetében a gazdasági főigazgató hitelesítő aláírásával rögzítendő. (3) A Rektor vezetői megbízását, valamint aláírását az NEFMI igazolja közjegyzői hitelesítés mellett. (4) A bejelentett aláírások a számla megszűnéséig, vagy új aláírások bejelentéséig érvényesek. 14. §
Keretgazdálkodó egységek költségvetése (1) Az egyetem költségvetésének keretgazdálkodási jogkörű szervezeti egységekre történő lebontását – a GT előzetes véleményezését követően – a Szenátus hagyja jóvá. A jóváhagyott költségvetési keretekről az adott szervezeti egység vezetőjét, illetve a központi keretek kezelőjét a gazdasági főigazgató 5 munkanapon belül írásban értesíti. (2) A költségvetési támogatás éves előirányzatából havonta a jogszabályokban meghatározott rész, az egyetem költségvetési előirányzat felhasználási kerete és a megelőző hónap(ok)ban megtakarított összeg használható fel. (3) A nem költségvetési támogatásból származó bevételek az előirányzat-felhasználási keretszámlára való beérkezése után, az engedélyezett kiemelt költségvetési keretek mértéke szerint használhatók fel. (4) Az előző évi előirányzat-maradvány kötelezettségvállalással terhelt része a 6. §-a értelmében használható fel, az engedélyezett jogcímeken.
21
(5) A Szenátus által jóváhagyott eredeti költségvetési keretet növeli az előző évi jóváhagyott előirányzat-maradvány, az évközi költségvetési pótelőirányzat, és a gazdálkodó/szervezeti egységek saját forrása, bevétele; csökkenti a költségvetési támogatási keret zárolása, az előző évi kivételesen, véletlenszerűen előforduló - kerettúllépés. (6) A szervezeti egységek bevételi és kiadási előirányzatát a nem tervezett alaptevékenységi bevételek, az év folyamán realizált bevételi többletek, valamint az átvett pénzeszközök összegével jogszabály előírásai szerint - a GF módosítja. Az előirányzat emelésére írásos bejelentés, az eredeti szerződés, megállapodás alapján kerülhet sor. (7) Átvett pénzeszköz (ideértve az állami megbízást is), alapítványi-, pályázati támogatás (beleértve a külföldi pályázatokat, segélyeket is) személyi kiadásokra, járulékokra az adományozó által a szerződésben, megállapodásban megjelölt mértékben használható fel, amennyiben az adományozó erről nem rendelkezik a támogatás felhasználására költségvetést kell készíteni, amelyet a gazdasági főigazgató jegyez ellen. (8) A szervezeti egységeknél a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítani kizárólag a gazdasági főigazgató előzetes engedélyezése alapján lehet. A pályázatok alapján biztosított források esetében átcsoportosításra csak az ezekre a forrásokra érvényes jogszabályi előírásokat betartva kerülhet sor. (9) A mindenkori módosításokkal korrigált keret az aktuális költségvetési keret. (10) A GF a kiadások teljesítése előtt vizsgálja a költségvetési keret ütemezett előirányzatának és a teljesített bevételeknek a szabad keretét. Ha nincs fedezet, a kifizetést a GF megtagadja. 15. §1 16. §
Gazdálkodási információs rendszer (1) Az előirányzatok, keretek, kötelezettségvállalások naprakész nyilvántartása, a bevételek, az átutalással, készpénz kifizetéssel kiegyenlített kiadások különböző szintű lekérdezési lehetőséget biztosító feldolgozása a gazdálkodási információs rendszerben történik. (2) A gazdálkodási információs rendszer magába foglalja a teljes gazdálkodás (a személyi juttatás, a munkaügyi, társadalombiztosítási adatok, a működési kiadások, bevételek, a készletek, a befektetett eszközök stb.) nyilvántartását. A hallgatói befizetések fogadásával, az ösztöndíjkifizetésekkel kapcsolódik a hallgatói rendszerhez. Megteremti a Kincstárral a kapcsolatot. (3) A rendszert úgy kell kialakítani, hogy a feldolgozott adatok alapján automatikusan biztosítsa: • a felsőbb szervek, a hatóságok részére készítendő beszámolókhoz, bevallásokhoz, jelentésekhez szükséges adatokat; • a különböző szintű vezetői információkat; • a beszámolási szintek, határidők és módok világos meghatározását. (4) A korszerű, naprakész adatfeldolgozás, illetve adatszolgáltatás lehetőségét a szervezetek, illetve a feladatok, a tevékenységek, a projektek egyértelmű megkülönböztetését szolgáló azonosítók (kódszámok, témaszámok) biztosítják. A gazdálkodási rendszerben a szervezetek, a szervezeti egységek azonosítására a szervezeti egység kód szolgál. Kódszámot az NYME SzMSz-ben
1
Törölve a Szenátus 212/2010. (X. 20.) sz. határozatával 22
felsorolt szervezeti egységeknek automatikusan, egyéb egységeknek a gazdasági főigazgató engedélye alapján ad a GF. (5) A keretgazdálkodó egységek különböző tevékenységével (alapképzés, szakképzés, kutatás, vállalkozás, pályázat stb.) kapcsolatos pénzeszközeinek elkülönített kezelését a témaszámok teszik lehetővé. A témaszámot, a szerződés/megállapodás másolatának megküldésével, ennek hiányában indoklással és a költségterv megadásával lehet a GF-től igényelni. A nyilvántartás, az adatfeldolgozás a az Egységes Gazdasági Informatikai Rendszerben történik. (6) A szervezeti egységek kiadásaikról, bevételeikről, aktuális kereteikről, keretmaradványaikról saját kötelezettségvállalási nyilvántartásuk mellett - jogosultsági szintjüknek megfelelően - a gazdálkodási információs rendszerből a számítógépes hálózaton keresztül a GF feldolgozását tükröző adataiból is tájékozódhatnak. 17. §
Beszámolás, tájékoztatás, közérdekű adatok (1) Az egyetem gazdálkodásáról jogszabályban előírt tartalommal: a.) a NEFMI részére • negyedévenként mérlegjelentést, • negyedévenként a bevételek és kiadások teljesüléséről és a várható éves alakulásról jelentést, • továbbá féléves-, és éves elemi költségvetési beszámolót; b.) a Kincstár részére • havonta a tartozásállományról jelentést, • bruttó 5 millió Ft-ot meghaladó kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül, de legkésőbb a kifizetést megelőző 10. munkanapig. • a tárgyévben belföldön vállalt, de a következő évek előirányzatait terhelő, bruttó 1 millió Ft-ot elérő összegű kötelezettségeket • nettó finanszírozáshoz kapcsolódóan havi bevallást köteles készíteni. (2) Az éves költségvetés végrehajtásáról készített beszámoló célja, hogy az intézmény az irányító szerv részére beszámoljon: • az éves költségvetésben meghatározott előirányzatok szakmai szempontú felhasználásáról, • a személyi és tárgyi feltételek alakulásáról, az erőforrások kihasználásáról, • a feladatok és az azokra meghatározott mennyiségi és minőségi követelmények teljesítéséről, valamint • a teljesítménytervben kitűzött teljesítmények, eredmények eléréséről, hogy ezáltal az irányító szerv minősíthesse az intézmény működésének és gazdálkodásának gazdaságosságát, hatékonyságát, eredményességét, továbbá, hogy információt szerezzen különös tekintettel a következő évben előírható mennyiségi és minőségi követelmények, illetve teljesítménycélok kialakításához. A számszaki és a szöveges jelentést a GF állítja össze. A szakmai feladatok teljesítéséről szóló jelentés az érintett szakmai vezetők (rektor helyettes, dékán, stb.) által a gazdasági főigazgató kérésére készített írásos értékelésen alapul. A NEFMI – a tárgyévet követő évben a nemzetgazdasági miniszter jóváhagyását követő 15. napon belül – írásban értesíti az egyetemet éves beszámolójának és működésének elbírálásáról, pénz-, illetve előirányzat maradványának jóváhagyásáról.
23
(3) Zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás: • számszaki (éves költségvetés kiemelt előirányzatainak és annak teljesülését mutatja be) és • szöveges (zárszámadási tájékoztatóban meghatározott tartalom) részből áll. (4) A beszámolójelentésben kimutatott maradvány: • az előirányzat maradvány: a módosított előirányzatok és azok teljesítésének különbözete, • a pénzmaradvány: az alaptevékenység ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete. (5) Az éves beszámolójelentésben megállapított előirányzat-maradványból nem illeti meg a egyetemet: • a végleges feladatelmaradás miatti összeg, • a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott előirányzat – áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli – összege, • a munkaadókat terhelő járulékok előirányzat támogatással fedezett, illetve arányos részének maradványából azon összeg, amely nem kapcsolódik a személyi juttatások előirányzatának járulékköteles maradványához, kivéve, ha ezen maradványrészt terhelő járulékfizetési elmaradása van, • a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány. Ezeket a maradványokat a maradvány jóváhagyását követően a NEFMI által megjelölt számla javára be kell fizetni. (6) Az előző évi pénzmaradvány felhasználásakor a személyi juttatásokra jóváhagyott előirányzatmaradvány nem növelhető, ugyanakkor a személyi juttatásokra jóváhagyott hányad más kiemelt előirányzatokba tartozó kifizetésre is felhasználható. (7) Az államháztartással összefüggő közérdekű adatok közzé-, illetve hozzáférhetővé tétele érdekében az intézmény köteles a honlapján az alábbi adatokat közzé tenni: • Nettó 5 millió forintot elérő vagy az meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, hasznosításra vonatkozó szerződések főbb adatait, a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül. • Az intézmény éves szakmai teljesítményének bemutatását és értékelését, évente május 31-ig, • Évente az elemi költségvetés jóváhagyását követő 30. napig. 18. §
Következő évi költségvetés meghatározásának rendje (1) Az intézmény az irányító szervvel előzetesen egyeztetett éves költségvetést készít. Ez magába foglalja az intézmény kiadási keretének, létszámkeretének és egyes bevételeinek (ún. költségvetési keret) tervezését. Az éves költségvetés tartalmazza: a) a pénzügyi-költségvetési feltételeket (a feladatellátáshoz szükséges valamennyi – szakmai, fenntartási, felhalmozási célú – jogcímen a kiemelt előirányzatokat), b) a személyi és tárgyi feltételek meghatározását, c) az ellátandó tevékenységek szakmai, minőségi és mennyiségi jellemzőit, d) a megvalósítási tervet, illetve a teljesítménytervet. Megvalósítási terv: a közfeladat-ellátás előfeltételeinek, valamint a szakmai megvalósítás folyamatának a leírását tartalmazza. Előfeltételnek tekintendők különösen: • szakmai,
24
• • •
bérpolitikai, költségvetési, finanszírozási jogszabályok, előírások, normák.
Teljesítményterv: az irányító szerv döntése alapján készítendő, az intézmény számára mérhető és számszerűsített éves követelményeket, illetve a közfeladat-ellátási teljesítményt (eredményt) tartalmazó terv. E tervnek a szerv tevékenységeire vonatkozóan az alkalmazott finanszírozási módon, önköltségszámításon, illetve a legjobb gyakorlaton alapuló értékelésen kell alapulnia. Az éves költségvetés tervezetet az előzetes költségvetési keretszámokhoz és az előzőekben leírt előfeltételekhez igazodóan, számításokkal megalapozva, a gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi követelményeket érvényesítve kell összeállítani. Az éves költségvetés tervezetét és annak alapján az éves költségvetést (véglegesített éves költségvetés tervezet alapján) úgy kell elkészíteni, hogy teljes összhangot mutasson az intézmény adott évre vonatkozó feladatellátásával, szervezeti felépítésével, személyi és tárgyi feltételeivel, valamint a költségvetési-pénzügyi feltételeivel. (2) A kiegyensúlyozott, tervszerű gazdálkodás érdekében a következő év gazdálkodási feladatait folyamatosan, de legkésőbb az előző év végén célszerű meghatározni. A végleges intézményi elemi és a keretgazdálkodó egységenkénti részköltségvetés hiányában a gazdálkodás megalapozását a Szenátus által jóváhagyott irányelvek, az ideiglenes költségvetési keretek szolgálják. (3) A NEFMI-től kapott tervezési irányelvek és keretszámok alapján a GF- az 5. § (1) bekezdésének megfelelően - az előző évi eredeti előirányzatot, a szerkezeti változásokat, a szintre hozást, illetve a normatív támogatást, valamint a fejlesztéseket - kiemelt kiadási és bevételi előirányzati bontásban, javaslat szinten részjogkörű és keretgazdálkodási jogkörű szervezeti egységekre bontja. A szervezeti egységek részköltségvetési javaslatát a gazdasági főigazgató terjeszti a Szenátus elé –a Gazdasági Tanács véleményével együtt – jóváhagyásra. (4)
Az egyetemi szintű költségvetési dokumentációt a megadott időpontban a rektor és a gazdasági főigazgató aláírásával kell a NEFMI részére benyújtani.
NEGYEDIK RÉSZ A gazdálkodás főbb területei 19. §
Pénzügyi és számviteli nyilvántartás (1) Az egyetem köteles a kezelésében lévő vagyonról, illetve a gazdasági műveleteiről olyan könyvviteli (pénzügyi és számviteli) nyilvántartást vezetni, amely az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan és áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja be. (2) A könyvviteli nyilvántartás feladatai: • késedelem nélkül feljegyzi a gazdasági műveletek értékadatait a könyvviteli számlákon, • gondoskodik a könyvviteli számlák további tagolásával, vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével arról, hogy a
25
• • •
költségvetési beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámassza, biztosítsa a egyetemi vagyon védelmét, a gazdasági döntésekhez szükséges adatok szolgáltatása, a gazdálkodás ellenőrizhetőségének a megalapozása, a gazdasági számítások, elemzések készítése, feltételeinek megteremtése, a felügyeleti szervek által előírt kötelező, illetve a gazdasági főigazgató által elrendelt adatszolgáltatás.
(3) A könyvviteli nyilvántartásban az adatok rögzítésének módja az előirányzatok és teljesítések főkönyvi számlákon történő rögzítése tevékenységenkénti bontásban. (4) A könyvviteli nyilvántartásokba adatokat csak olyan eredeti, illetve belső bizonylat - kivételesen a kibocsátó által igazolt másolat - alapján szabad bejegyezni, amely megfelel „A számvitelről” szóló törvényben meghatározottaknak. Az egyetem számviteli politikájában kell meghatározni: • számlarendet, bizonylati rendet, • az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályozását, • az eszközök és források értékelésének szabályozását, • a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjének szabályozását, • a pénzkezelés szabályozását, • a felesleges vagyontárgyak feltárásának, hasznosításának és selejtezésének szabályozását. (5) A számviteli politikára alapozva számlarendet kell készíteni, melynek melléklete a számlakeret. A számlarendben rögzíteni kell a könyvviteli nyilvántartások vezetésének, tagolásának, a számviteli szabályok egyetemi végrehajtásának rendjét. (6) A számviteli rendért, az arra vonatkozó előírások megtartásáért, a „egyetemi beszámolóban” szolgáltatott adatok valódiságáért a rektor és a gazdasági főigazgató együttesen felel. A számviteli szabályzatot a GSz melléklete tartalmazza. 20. §
Személyi juttatások A NYME a hatáskörébe utalt személyi juttatások és létszám előirányzatával önállóan gazdálkodik. (1)
A személyi juttatások gazdálkodási kerete magában foglalja: • a rendszeres személyi juttatásokat, • a nem rendszeres személyi juttatásokat, • a külső személyi juttatásokat. Rendszeres személyi juttatás a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak juttatása, alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka, egy havi különjuttatása, illetve azok a juttatások, amelyek részükre havonta, évente rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. Nem rendszeres személyi juttatások körébe tartoznak a teljes munkaidőben, illetve részmunkaidőben foglalkoztatottak részére jogszabályokban, kollektív szerződésben szereplő juttatások, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek kötelező jellegűek, vagy nem kötelezőek, de megfelelő források esetén lehetőség van kifizetésükre, vagy egyedi, alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként jelentkeznek. Külső személyi juttatások az egyetem állományába nem tartozók részére fizetett juttatás (pl. megbízási díj), beleértve a saját dolgozónak munkakörén kívüli munkáért fizetett juttatást is. 26
(2)
Keresetbe tartozó juttatások az illetmények, illetménypótlékok, egyéb pótlékok, kereset kiegészítés, a kiegészítő fizetés (túlóra, helyettesítés, készenléti, ügyeleti díj, munkából való távollétre jutó távolléti díj, illetve átlagkereset), a 13. havi illetmény, a jutalom.
(3)
Teljes munkaidőben foglalkoztatott az a közalkalmazott (munkavállaló) - beleértve a nyugdíjast is -, akiknek a kötelező munkaideje azonos a törvényben meghatározott munkaidővel. Ez jelenleg napi 8, heti 40, havi átlagosan 173 óra (Ideszámítanak azok a közalkalmazottak is, akik nyugdíjkoruk betöltése után nem vonulnak nyugdíjba, de - kérésükre - a nyugdíjuk folyósítása is megtörténik).
(4)
Részmunkaidőben foglalkoztatott az a közalkalmazott, akiknek a kötelező munkaideje nem éri el a napi 7, heti 35, havi átlagban a 156 órát.
(5)
Nyugdíjas foglalkoztatottak azok, akik nyugdíjuk folyósítása mellett közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkeznek. A foglalkoztatás vonatkozhat határozatlan vagy határozott időtartamra.
(6)
A létszám-előirányzat a személyi juttatások előirányzata terhére foglalkoztatható, jogszabályok, illetve aNEFMI által a költségvetés tervezésekor meghatározott létszám.
(7)
A költségvetési év aktuális személyi juttatási kerete biztosítja a fedezetét: • a teljes munkaidőben, részmunkaidőben foglalkoztatottak részére a tárgyévben kifizetett (az előző naptári év december hónapjára és a tárgyév január-november hónapra vonatkozó) rendszeres és nem rendszeres juttatásainak, • a keresetbe nem tartozó, nem rendszeres juttatásainak (pl. megbízási szerződések és tiszteletdíjak), • illetve az állományba nem tartozók juttatásainak (pl. megbízási díjak, szerzői díjak, költségtérítések, munkavégzésre irányuló további jogviszony keretében foglalkoztatottak juttatásai, a hallgatók demonstrátori díjai, stb.).
(8)
A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások előirányzat-maradványa használható fel évközben, illetve következő évben a pénzmaradvány, illetve előirányzat-maradvány jóváhagyását követően jutalom kifizetésére. A kifizetés az eredeti költségvetés terhére a rendszeres személyi juttatás 8%-a, míg az előzőekben említett források terhére a rendszeres személyi juttatási előirányzat további 10 %-os mértékéig terjedhet. E mértéken felül csak teljesítményhez kötötten fizethető jutalom.
(9)
Betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen.
(10)
Az egyetem, illetve a részjogkörű és keretgazdálkodó szervezeti egységek a részükre jóváhagyott személyi juttatások kerettel és a személyi juttatáshoz kapcsolódó létszám-előirányzattal önállóan gazdálkodnak. Dönthetnek arról, hogy kevesebb közalkalmazottal látják el feladatukat, az ebből származó tartós megtakarítás - ha nem történt feladatelmaradás - az adott évben és a következő év(ek)ben szabadon (jutalmazásra, illetményemelésre) felhasználható.
(11)
Ha az engedélyezett létszám nincs betöltve, de a "státust" nem szünteti meg, illetve, ha a közalkalmazott részére - a táppénz Egészségbiztosítási Pénztárt terhelő hányadára, illetve a fizetés nélküli szabadság-, külföldi munkavállalás, katonai szolgálat, GYED, GYES idejére - nem történik illetményfolyósítás, átmeneti megtakarítás keletkezik.
(12)
Az átmeneti illetmény-megtakarítás, valamint a személyi juttatások maradványa - az előirányzatmaradvány jóváhagyását követően - év közben, illetve a következő évben felhasználható jutalom fizetésére a közalkalmazottak részére, illetve helyettesítésre, megbízási díj fizetésére, keresetkiegészítésre. 27
A személyi juttatások átmeneti megtakarítása, illetve az előirányzat-maradvány terhére tartós kötelezettség - határozatlan időre szóló kinevezés, illetményemelés - nem vállalható. (13)
A részjogkörű és keretgazdálkodó szervezeti egységek személyi juttatás költségvetési keretének betartásáért a keretgazdálkodási egység vezetője felel.
(14)
Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel díjazás munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető.
(15)
Megbízási és szerzői díj (személyes munkavégzés díja, illetve vagyoni jog felhasználásának ellenértéke) kifizetésére csak az egyetem és a megbízott között, a feladatra vonatkozóan előzetesen írásba foglalt szerződés alapján a feladat – megbízó által igazolt – teljesítése után kerülhet sor. A kar megadott témaszámán rendelkezésre álló személyi juttatások gazdálkodási keretét meghaladó szerződések, fizetési kötelezettségek okmányait a GF az érintetteknek visszaküldi, a kifizetést nem teljesíti. Az esetleges késedelmes kifizetés következményei az érintett keretgazdálkodási egység vezetőt, illetve az illetménygazdálkodási jogkörrel rendelkező vezetőt terhelik.
(16)
A munkáltatói - kinevezői, gazdálkodási, munkairányítói - jogok gyakorlásának rendjét az egyetem SzMSz-ének melléklete tartalmazza.
(17)
Tárgyévben megvalósuló létszámcsökkentésnek minősül, ha az egyetem úgy hajt végre létszámcsökkentést, hogy: • A tevékenységi körébe tartozó feladatok változatlansága mellett azok változatlan színvonalú ellátását a tárgyévben és az azt követő években is biztosítani tudja, • Csökken az ellátandó feladatok köre, • A létszámcsökkenéssel összefüggésben felmerülő kifizetések a tárgyévben esedékesek. Nem minősül létszámcsökkenésnek a foglalkoztatási forma megváltoztatása, vagy az egyetemen belüli áthelyezés.
(18)
A közalkalmazottak illetményének, jutalmának kifizetését az egyetem havonta utólag, legkésőbb a tárgyhót követő hónap ötödik napjára a megadott bankszámlára való utalással, vagy postán teljesíti.
(19)
A jutalmak számfejtését a GF a jogosult utalványozó aláírásával ellátott, hibátlan felosztási javaslat, jegyzék alapján teljesíti.
(20)
A pénzbeli személyi juttatások fogadására választott hitelintézet nevét, címét és a folyószámla pontos számát írásban kell bejelenteni a GF-nek.
(21)
A közalkalmazott számára bármely hitelintézetbe átutalt és beérkezett, illetve a postára feladott járandóságáért az NYME semminemű további felelősséget nem vállal.
(20)
A távollét miatt az illetmények (plusz, mínusz) korrigálása és a betegség esetén járó juttatás számfejtése és folyósítása a hó 25-ig beérkező bizonylatok alapján a tárgyhóban, a 25-e utáni bejelentések esetében a következő hónapban történik.
(21)
A munkából való távollét kezdetét (fizetés nélküli szabadság, betegség, igazolatlan távollét stb.) és az újbóli munkába állás időpontját a szervezeti egység vezetője (a vezető esetében helyettese vagy megbízottja) 48 órán belül köteles a GF-nek bejelenteni.
(22)
Az intézmény a vele foglalkoztatotti jogviszonyban álló magán-nyugdíjpénztári tagdíját – jogszabályban meghatározott mértékig – kiegészítheti. A jogosultság feltételeiről a Kollektív Szerződés rendelkezik.
28
(23)
A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő jogszabályokat és az ezekből az egyetemre háruló feladatokat és kötelezettségeket, illetve a közalkalmazottak jogait és kötelezettségeit a Kollektív Szerződés tartalmazza. 21. §
A munkaadókat terhelő járulékok (1)
A munkaadót terhelő járulékok megállapítása a jogszabály szerint a járulékköteles juttatások figyelembevételével történik.
(2)
A Kincstár minden év január havi időarányos támogatási keretnyitásakor a támogatásarányos személyi juttatások eredeti támogatási előirányzata 1/12-ének 40 5-val és a támogatásarányos munkaadókat terhelő járulékok eredeti támogatási előirányzata 1/12-vel csökkentett keret nyit.
(3)
A személyi juttatások járulékainak finanszírozása nettó módon történik, melyhez kapcsolódóan az intézmény minden hónap 16-ig adatot szolgáltat a Kincstár részére.
(4)
Amennyiben a befizetési kötelezettségek teljesítésére visszatartott támogatási keret nem biztosítja a közterhek támogatással fedezett forrását, a befizetési kötelezettség teljesítésénél a Kincstár figyelmen kívül hagyja az arányosítást. Likvid fedezet hiányában a befizetési kötelezettséget a Kincstár mindaddig nem teljesíti, míg az ügyfél számlája a befizetési kötelezettség összegével nem terhelhető. Ennek teljesítéséig az előirányzat-felhasználási keretszámla terhére benyújtott fizetési megbízásokat Kincstár nem teljesít.
(5)
Az adatközlés intézmény általi elmulasztása esetén a Kincstár az előirányzat-felhasználási keretnyitást felfüggeszti, az előirányzat-felhasználási keretszámla terhére benyújtott fizetési megbízásokat – az adatszolgáltatás pótlásáig – nem teljesíti. 22. §
Működés-fenntartás (1) A működési-fenntartási gazdálkodási keretek összevontan tartalmazzák mindazoknak a kiadásoknak a fedezetét ÁFA-val együtt, amelyek a dologi és a felhalmozási kiadások körébe tartoznak, melyek a következők: • készletbeszerzés, • szolgáltatási kiadások, • karbantartási kiadások, • egyéb dologi (ÁFA, kiküldetés, reprezentáció, stb.), • különféle költségvetési befizetések, adók, • pénzeszközátadások, • ellátottak pénzbeli juttatásai, • felújítás, • egyetemi beruházási kiadások. (2) A keretgazdálkodó szervezeti egységek a decentralizált gazdálkodás keretében az alapfeladatok ellátásához szükséges anyag-, áru-, kisértékű (100 ezer forint egyedi érték alatti, egy éven túl elhasználódó) tárgyi eszköz, szellemi termék és egyéb beszerzéseket, a különféle szolgáltatások megrendelését - ha nem tartozik a közbeszerzés hatálya alá - saját hatáskörben intézhetik. (A közbeszerzési törvény hatályát illetően az egyetem összesített adatai a mérvadóak.) (3) A közbeszerzés egyetemi rendjét külön szabályzat szabályozza.
29
(4) Az ÁFA elszámolás részletes rendjét a gazdasági főigazgató határozza meg. A tételesen visszaigényelhető ÁFA az adott gazdálkodási keretet növeli. (5) A hallgatói pénzbeli juttatások, illetve a hallgatók által fizetendő díjak körét és mértékét, valamint a hallgatók kártérítési kötelezettségét a Szenátus által jóváhagyott szabályzatok tartalmazzák. A hallgatói pénzbeli juttatások keret terhére a kifizetést a GF az arra jogosított kar rendelkezései alapján teljesíti. (6) Reprezentációs keret forrása kizárólag saját bevétel lehet. A reprezentációs célú felhasználásokat - a személyes (vezetői) reprezentációs kerettel rendelkezők körét és a keret mértékét - külön szabályzat tartalmazza. (7) Az egyetemi vezetők és közalkalmazottak hivatali munkájuk ellátásához saját gépkocsit használhatnak. A hivatali és magáncélú gépjármű használat rendjéről külön szabályzat rendelkezik. (8) Mobiltelefon használatát bármilyen egyetemi rendelkezésű forrás terhére a rektor, a szervezeti vezető illetve a gazdasági főigazgató engedélyezheti. A telefonhasználat és a költségek elszámolási rendjét külön szabályzat tartalmazza. (9) Az egyetemi közalkalmazottak lakásépítési, lakásvásárlási támogatásának rendjét a Kollektív Szerződés tartalmazza. 23. §
Felhalmozás (1) Az Áht. 100/I. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetési szerv a felhalmozási előirányzatokra teljesítményarányos finanszírozásban, más előirányzatokra időarányos finanszírozásban részesül. (2) A felhalmozás: a) A beruházási kiadás: az immateriális javak megszerzése, tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, előállítása a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezésére, rendeltetésszerű használatba vétele érdekében az üzembe helyezésig végzett tevékenység, továbbá mindaz a hasznos tevékenység, amely az eszköz beszerzéséhez egyedileg hozzákapcsolható; valamint az eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítő képességének közvetlen növelését eredményező tevékenység. b) A felújítási kiadás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely azzal jár, hogy az adott eszköz: • Élettartama megnő, eredeti műszaki állapota megközelítően vagy teljesen visszaáll, • Használata jelentősen javul, • Korszerűsítése, ha az eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát növeli. Az adott eszközt akkor kell felújítani, ha a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett az eszköz oly mértékben elhasználódott, hogy már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése (függetlenül az összeg nagyságától) nem minősül felújításnak. (3) A beruházási, illetve a felújítási keret: A beruházások illetve a felújítások NEFMI által jóváhagyott kiemelt előirányzata a költségvetési támogatás, valamint az erre a célra elkülönített, ún. felújítási tartalék források együttes összege.
30
(4) A saját többletbevétel/forrás terhére történő beruházások, felújítások fedezetét a kezdeményező szervezeti egységnek a munkák megkezdése előtt a beruházási, illetve felújítási keretre át kell csoportosítania. (5) Az egyetem épületeiben, létesítményeiben műszaki (felújítás, beruházás) munkákat kizárólag az éves felújítási terv alapján lehet végezni. Bármilyen forrásból származó gép, műszer telepítéséhez az illetékes szervezeti egység vezető egyetértése szükséges. (6) A központi beruházásokat a NEFMI előírásai alapján kell végezni. (7) A költségvetési támogatás felújítási kerete terhére megvalósítandó felújításokat aNEFMI hagyja jóvá. (8) A felújítás eredményeként létrejött értéknövekedéssel a tárgyi eszközök egyedi nyilvántartásában szereplő értéket növelni kell. (9) A beruházás, a felújítás elvégzésekor a közbeszerzés egyetemi rendjének figyelembevételével kell eljárni. 24. §
Illetékmentesség (1) Az egyetemet az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdésének c.) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek együttes teljesülése esetén teljes személyes illetékmentesség (pl.: közigazgatási eljárás, bírósági eljárás) illeti meg. (2) Az (1) bekezdésben hivatkozottak alapján az egyetem az adott évben csak abban az esetben élvez illetékmentességet, ha a megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó eredménye után költségvetési befizetésre nem volt kötelezett. Az illetékmentességi jogosultságot a költségvetési év zárását követően minden évben vizsgálni kell. Ennek alapján az illetékmentességi Nyilatkozat aktualizálásáról, illetve kiadásának megtagadásáról a GF-nek intézkednie kell. (3) Az import beszerzésekhez, illetve az ajándékként érkezett források és tárgyak vámkezeléséhez, hatósági eljárásokhoz, közokiratok beszerzéséhez stb. szükséges illetékmentességi nyilatkozatot az erre kijelölt személy adja ki. 25. §
Pénzforgalom (1) Az NYME a pénzforgalmát jelen szabályzat 7. §-ban ismertetett számlákon köteles bonyolítani. (2) A számlák feletti rendelkezési jogosultság szabályait jelen szabályzat 13. §-a tartalmazza. 26. §
Fizetési módok (1) A „szállítói” számlák kiegyenlítésének módja - kivételes esetektől eltekintve - az átutalási megbízás. Az átutalási megbízás keretében az egyetem megbízza a Kincstárt, hogy kincstári számlája terhére az áruvásárlás, a szolgáltatásnyújtás ellenértékeként meghatározott összeget számolja el - utalja át - a kedvezményezett bankszámla javára. Átutalási megbízást csak a
31
Kincstárnál (az un. aláíró kartonokon) bejelentett, rendelkezési joggal megbízott közalkalmazott írhat alá. (2) A csoportos átutalási megbízásokat a Kincstárral kötött megállapodásban rögzített módon és formában kell benyújtani. (3) A kincstári körbe tartozó átutalási megbízások teljesítése előtt a Kincstár likviditási és fedezetvizsgálatot végez. A kifizetést csak akkor teljesíti, ha a fedezet, előirányzat rendelkezésre áll. (4) Az egyetem számlája elleni határidős beszedési megbízás esetén - ha a terhelendő vagy a jóváírandó számla KTK vagy ÁHT azonosító használatára kötelezett - a Kincstárfiókhoz be kell nyújtani a kötelezett és a jogosult közötti megállapodást. (5) A kincstári körön belüli elszámolásoknál a egyetemi követelések behajtására - kivéve a jogerős bírósági határozatot - azonnali beszedési megbízást (azonnali inkasszó) nem lehet alkalmazni. (6) A kincstári körön kívül, a követelések behajtására azonnali inkasszó - jogerős végzés vagy ilyen irányú magállapodás alapján - nyújtható be. (7) Kincstári körön kívüli számlatulajdonos jogerős bírósági határozatban megítélt, illetve törvényi felhatalmazáson alapuló követelésének beszedésére - a pályázat finanszírozója az egyetemtől kapott előzetes felhatalmazás alapján - azonnali inkasszót nyújthat be az egyetem számlája ellen. (8) A szállítói számlák kiegyenlítését a GF - az iktatott, szabályosan utalványozott és igazolt számla alapján - akkor kezdeményezheti, ha a szervezeti egység által megjelölt témaszámon a keret, valamint az egyetem számláján az előirányzati oldalról is rendezett forrás rendelkezésre áll. (9) Ha a számla összege több szervezet, feladat, témaszám, vagy több forrás között (vagy ezek kombinációjaként) oszlik meg, azt az érvényesítő lapon külön-külön kell feltüntetni. (10) A Kincstári elszámolási rend átfutási idejét figyelembe véve, az igazolt és utalványozott számlák határidőre való kifizetésének feltétele, hogy azok a számlákon feltüntetett fizetési határidő előtt legalább 5 munkanappal a GF-re beérkezzenek. (11) A pontatlanul kitöltött, rosszul utalványozott vagy fedezethiányos számlát a GF az érintett karnak visszaküldi. A számla késedelmes kifizetéséből származó esetleges késedelmi kamat a Kart terheli. Késedelmi kamat, bírság a költségvetési támogatás terhére nem számolható el. A késedelmes fizetés okait a munkahelyi vezetőnek minden esetben ki kell vizsgálnia. Az okozott kár önkéntes megtérítését nem vállaló vétkes közalkalmazottal szemben a megfelelő felelősségre vonást, (fegyelmi, vagy kártérítési eljárást) a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a munkahelyi vezetőnek kezdeményeznie kell. (12) Az egyetem által nyújtott szolgáltatásokat, értékesítéseket számlázni kell. A számlázást a GF végzi. Fontos a számlák pontos kiállítása annak érdekében, hogy a bevételek minél előbb beérkezzenek, mert a felhasználásról csak a beérkezés után lehet rendelkezni. (13) A számlák sorszámozását, vevőhöz, illetve megrendelőhöz történő továbbítását, a másolatok irattározását, továbbá a bevételi előírás nyilvántartását a GF végzi. (14) Az egyetem számlájára befolyt bevételeket a GF veszi nyilvántartásba. (15) Az egyetem szervezeti egységei az egymás számára végzett szolgáltatásokért – tekintettel arra, hogy nem önálló adóalanyok – számlát nem állítanak ki. Az ilyen jellegű követelések átkönyveléssel kerülnek jóváírásra/terhelésre az egységek között belső számla alapján.
32
(16) Készpénzes fizetést csak kivételesen indokolt esetben lehet teljesíteni. (17) A házipénztárba befizetett bevételeket a kiadások teljesítésére nem lehet felhasználni, ezeket naponta be kell fizetni az előirányzat – felhasználási keretszámlára. A napi befizetéstől akkor lehet eltekinteni, ha nem éri el a jogszabályban rögzített összeget, és ezen összeg készpénzben történő tartására a Pénzkezelési Szabályzat lehetőséget ad. A házipénztári pénzkezelést a gazdasági főigazgató szabályozza. (18) Készpénzkímélő fizetés céljára kincstári kártya használható, mely a készlet- és kisértékű tárgyi eszközök beszerzésére, a nem rendszeres és kisösszegű szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére és szükség esetén készpénz felvételre szolgáló forint alapú, kizárólag belföldön használható fizetési eszköz. A kincstári kártya használatával kapcsolatos eljárási rendet a Pénz- és Értékkezelési Szabályzat tartalmazza. 27. §
Elszámolási előleg (1) Külföldi kiküldetési költségekre, illetve kisebb beszerzésekre elszámolási előleg igényelhető. (2) Az elszámolási előleg felvételekor az elszámolás vagy visszafizetés határidejét meg kell határozni, mely nem haladhatja meg a 30 napot. A határidő betartásáért fegyelmi felelősséggel tartozik ez elszámolásra kötelezett személy. Elszámolási határidők: • kiküldetési költségekhez felvett előleg elszámolási határideje: a kiküldetés befejezését követő nyolcadik munkanap; • Kisebb beszerzésekre, illetve egyéb, a fentiekbe nem tartozó, de indokolt célra előleget felvenni csak a fizetés esedékességének napján lehet, és azzal a teljesítést követő napon kell elszámolni. (3) Új elszámolási előleg felvételekor a korábban bármilyen jogcímen felvett előleggel el kell számolni, tekintet nélkül arra, hogy az elszámolási határidő letelt-e. (4) Az előleg felvétel és elszámolás rendjét a Pénz- és Értékkezelési Szabályzat tartalmazza. 28. §
Gazdálkodás az állami vagyonnal (1) Az állami vagyon az egyetem részére az alapító okiratban szereplő feladatai ellátásához biztosított ingatlan, berendezés, felszerelés, jármű, valamint az egyéb anyagi és immateriális javak, a vagyoni értékű jog. Illetve mindazon vagyon, amely a központi költségvetésből, elkülönített állami pénzalapból, más forrásokból származó pénzeszközök felhasználásával vagy átvétellel került vagy kerül az egyetem vagyonkezelésébe. (2) A vagyonnal való gazdálkodásról a MNV Zrt. és az egyetem között létrejött Vagyonkezelői Szerződés rendelkezik. (3) A kincstári vagyon fölött a tulajdonosi jogokat a kincstári vagyonért felelős miniszter, a vagyonkezelői jogokat az egyetem gyakorolja. (Az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez, a vagyoni értékű jogok gyakorlásához az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.)
33
(4) Az egyetem vagyonkezelésében lévő ingatlanok használatának elveit –a GT előzetes vélemény nyilvánításával – a Szenátus hagyja jóvá. A helyiséggazdálkodás operatív intézése a gazdasági főigazgató feladata. (5)
Az intézménynek éves vagyongazdálkodási tervet kell készítenie, melyben köteles megtervezni: • az adott költségvetési évben ellátandó feladataihoz szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatos karbantartási, felújítási, tűz- és biztonságvédelmi tennivalókat, valamint azok várható kiadását, • az adott időszakban várhatóan nélkülözhető vagyontárgyak szerződéses formában történő átadását (kezelésre, üzemeltetésre, egyéb hasznosításra), meghatározva a várt ellenértéket, • az év során értékesítésre szánt vagyontárgyak meghatározását, engedélyeztetésének előkészítését és az értékesítés alapján várható bevételek meghatározását, ezek felhasználásának előkészítését, • beruházási teendőit, ütemezését, a beruházások várható kiadásait, az ehhez igénybe vehető forrásait.
(6)
Az intézmény által összeállított vagyongazdálkodási programot a MNV Zrt. részére minden évben május 31-ig meg kell küldeni.
(7)
Az éves beszámolóhoz kapcsolódóan írásban értékelni kell az éves vagyongazdálkodási program szakmai, tárgyi és számszaki végrehajtását. Az értékelésről készített dokumentumot meg kell küldeni az MNV Zrt. -nek.
(8) Kincstári vagyont ingyenesen átruházni vagy követeléseiről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. Az egyetem vagyonkezelésében lévő vagyon elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó döntéseket a GT véleményének figyelembevételével a Szenátus hozza meg. A Szenátus döntését a gazdasági főigazgató terjeszti: • a NEFMI, mint irányító szerv elé, • továbbá a MNV Zrt-nek. Az előterjesztésnek a bevétel tervezett felhasználási jogcímeit is tartalmaznia kell. (9) Az egyetem kezelésében, használatában lévő ingatlan értékesítéséből származó ellenérték – visszahagyási kérelem benyújtása esetén – felhasználható: • ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítésére, • az intézmény alapfeladataihoz kapcsolódó beruházási és felújítási kiadások finanszírozására (ide értve PPP keretében megvalósuló fejlesztések törlesztő részleteit is). (10) A bérbeadás lebonyolításának rendjét, illetve az érvényesítendő bérleti díjakat, vagy azok megállapítását a gazdasági főigazgató szabályozza. Ingatlan bérbeadása annak a szervezeti egységnek a hatásköre, amely az adott ingatlan használatára jogosult. A bérleti szerződés a GF decentralizált egységeinek ellenjegyzésével, egy évet meghaladó szerződés csak a gazdasági főigazgató jóváhagyásával köthető. (11) Az egyetem saját tulajdonra: a.) az által létrehozott illetve részvételével működő intézményi társaságtól kapott eredménye (osztalék), b.) a költségtérítéses képzésből származó bevételének a költségek teljes körének levonása utána fennmaradt eredménye c.) a részére nyújtott pénzbeli adományok terhére, d.) ingó és ingatlan vagyon adományozása, valamint öröklés révén, továbbá
34
e.)
egyéb saját bevételének a költségek teljes körű levonása után fennmaradt része terhére tehet szert. Saját vagyonra akkor tehet szert – kivéve az előző bekezdés c-e) pontjait -, ha a rendelkezésre bocsátott vagyon állagának megóvásáról, pótlásáról gondoskodott. (12) A felajánlott vagyon tekintetében az egyetem nem minősül kincstári vagyonkezelőnek, erre a körre a kincstári vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. A felajánlott vagyon részét képező ingatlan elidegenítésére csak a Szenátus minősített többségű határozata alapján kerülhet sor, a Gazdasági Tanács egyidejű tájékoztatásával. A Szenátus számára készült javaslatban, illetve a Szenátus határozatában dokumentálni kell, hogy az egyetem számára a legelőnyösebb ajánlatot fogadták el. A határozatnak tartalmaznia kell azt a konkrét felhasználási jogcímet, amire az értékesítésből származó bevétel fordítható. (13) Az intézmény biztosítást köthet tárgyi eszközeire, készleteire. 29. §
Belső kontrollrendszer, FEUVE (1) A vezetők kötelezettsége az irányításuk alá tartozó egységeknél az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével a belső kontrollrendszer, a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszeres megvalósítása és ennek dokumentálása. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja: • • •
a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollját. A FEUVE-nek biztosítania kell, hogy
• • • •
a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel, az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan; a FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek, a módszertani útmutatók figyelembevételével.
(2)
A szervezeti egységek vezetőinek feladata az irányításuk alá tartozó területen a kockázati tényezők azonosítása, a kockázatok bekövetkezésének valószínűsítése, a kockázati hatás mérése. A kockázati elemzés eredményét a GF-ra kell továbbítani.
(3)
A szabálytalanságok kezelése (eljárási rend kialakítása, nyomon követés, nyilvántartás) a rektor feladata, melyet az SzMSz-nek megfelelően az egyes keretgazdálkodási jogkörrel rendelkező szervezeti egységek vezetőire átruház.
35
E paragrafusban felsoroltakat (az SzMSz. Melléklete) a FEUVE szabályzat tartalmazza.
ÖTÖDIK RÉSZ 30. §
Záró és átmeneti rendelkezések (1) A gazdálkodási szabályzattal összefüggő szabályzatok: • Számviteli Politika • Számlarend • Számlatükör • Értékelési Szabályzat • Kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés rendje • Önköltség számítási Szabályzat • Pénz- és értékkezelési Szabályzat • Bizonylati szabályzat • Leltározási és Leltárkészítési Szabályzat • Felesleges vagyontárgyak leltározása, hasznosítása és selejtezése • Közbeszerzési Szabályzat, • Bel- és külföldi kiküldetések elrendelésének, lebonyolításának, elszámolásának rendje, • Reprezentációs Szabályzat, • Gépjárművek igénybevételének és használatának rendje, • Vezetékes és rádiótelefonok használatának rendje, • Közérdekű adatok megismerésének és a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendje. (2) Gazdálkodási Szabályzat az SzMSz melléklete. (3) A GSz folyamatos aktualizálásáért a gazdasági főigazgató a felelős. (4) A Gazdálkodási Szabályzatot a Szenátus a 84/2008. (III. 19.) sz. határozatával fogadta el. A szabályzatot a Szenátus a 354/2008. (XII. 10.) sz. határozatával, a 14/2010. (II. 25.) sz. határozatával, a 212/2010. (X. 20.) sz., valamint a 28/2011. (II. 24.) sz. határozatával módosította. (5) A módosított szabályzat 2011. február 24. napján lép hatályba. Sopron, 2011. február 24.
Prof. Dr. Faragó Sándor rektor
36
