Nyolcadik fejezet Analógiák a műszaki rendszer megértéséhez „Egy új tudományos igazság nem győzedelmeskedik azáltal, hogy meggyőzi az ellenfeleit és arra készteti őket, hogy lássák a fényt, mert az ellenfelei végül úgyis meghalnak, és egy új generáció nő fel, ami már hozzászokott.” – Max Plank
Én most megvitatom nagyvonalakban „hogyan” és „miért” működik a vezető-tekecskészülékem. 1. Tanuljunk egy másik analógiát (nézd 16-A és 16-B alul):
1 Amper bemenő áram esetén a 16-A láthatóan nagyobb mágnesmezőt hoz létre, mint a 16-B (ugyanakkora áram mellett). KÉRDÉS: Miért ekkora a különbség a mágneses mező erejében? VÁLASZ: Egyszerű. Már megmutattuk, hogy a vas atomjainak rendeződése esetén mágnesessé válik. Ezért a kis elektromos áram katalizátor gyanánt szolgál, ami könnyen több atomot rendez a nagyobb tömegű vasban a 16-A ábrán, mint a kisebb tömegűben a 16-B ábrán.
1 amper bemenő áram mellett a 16-C ábrán lévő tekercs láthatóan kisebb és gyengébb mágneses mezőt hoz létre a 16-D tekercsel szemben. KÉRDÉS: Mi a különbség? VÁLASZ: Egyszerű. Immáron bizonyított, hogy több rézatom rendeződik a 16-D tekercsben, mint a 16-C ben. 16-E: Összes tény 1-16 részben azt mutatja, hogy az áramot (mozgásban lévő giroszkópikus részecskékből áll) amikor beletesszük a tekercsbe, egyszerű katalizátorként szolgál, hogy a vezető atomjait rendezze. Ez a katalizátor jelenséget figyelik meg ha a vezetőt körbeveszik vassal és áramot vezetnek a vezetőbe. Más szóval az áram egyszerűen „ puszta katalizátor”! A bemenő áram elindítja az atomok rendeződését, ami eredményezi az energiát (giroszkópikus részecskék) amit felszabadít az atomokból. Akárhogy is, a bemenő elektromos áram nem vesz részt a mágneses mező kibocsájtásában. 16-F: Ott a giroszkópikus részecskék másik jelentős mechanikus hatása, amit magában foglal a mágneses mező, elektromos mező és az össze anyag, amit „hidraulikus effektusként” említenek. (Nézd 16-F1 ábrát.)
Ha egy darab vasat helyezel a mágneses mezőbe és a forrás (mágnes) rögzített (nézd 16F1), akkor, a vasdarab mozog, a mágnes csak akarna. Ez mechanikailag nyilvánvaló hogy a mágneses „csatolási effektus” generálja a giroszkópikus részecskék „áramlás vagy héj” folyamát amiből a mágneses mező áll és a mágnes atomjaiból származik. Eredetileg azt kérdeztem magamtól: „Hogyan másképp lehetne egy hatás-ellenhatás effektus?” Bármilyen mozgása akármilyen vasdarab részének okozni fogja a mágnes mozgását is. Ennek az effektusnak a hatása ugyanolyan típusú, mint ami egy hidraulikus rendszerben van.(Nézd 16-F2 ábrát.)
A folyadékkal töltött csőben a dugattyú mozog, akkor a dugattyú 2 is A gázzal töltött csőben a dugattyú 1 mozog, akkor dugattyú 2 szintén mozgást. Azonban elegendő nyomás lövi ki a dugattyú 2-őt, mert a gáz összesürítődnek egy kisebb térbe a csőben. Ugyanez a hatás található
szintén mozog. megkísérli a molekulák a mágnességtanban.
16-G: Ugyanez a hidraulikus effektus figyelhető meg az elektromos áramban (giroszkópikus részecskék), ami a generátorból vagy elemből jön és a vezetőbe folyik, hogy rendezze annak atomjait. A vezető atomjait az elemből vagy generátorból jövő feszültség nyomása igazítja. Az áram (giroszkópikus részecskék) származnak az anyag atomjaiból, ami az elemben van vagy a vezetőbe és a mágnesbe egy generátorban, az energia amit tartalmaz az atom az anyagban az áram (giroszkópikus részecskék) hozta létre. A giroszkópikus részecskék ténylegesen csinálnak egy olyan hidraulikus hatást visszafele az atomba, ahonnan származnak a giroszkópikus részecskék. Ez a hatás mechanikailag hasonlatos bármilyen hidraulikus pumpás rendszerhez. 16-H: Mindazonáltal van egy jelentős különbség a hagyományos hidraulikus rendszer erőforrása és aközött amit én felfedeztem és kihasználtam. Az áram (giroszkópikus részecskék) amik az elemből vagy generátorból jönnek, az az energia amik magában foglalják az anyag atomjait amikből az áram (giroszkópikus részecskék) jött. Ez a hatás szó szerint Einstein egyenletének mechanikus lényege E=MC2. Ezért amikor egy elemet csatlakoztatunk egy valódi kimenő rendszerhez, akkor az lerombolja E=MC2-nek megfelelően. Nem említem a jelenlegi nem hatékony kémiai reakciót az elemen belül, mivel jelenlegi tanítások állítják, hogy az összes energia-előállító eszköz (amelyik áramot használ) csak bemenő áram mellett működik. Ez nem igaz! Ilyen jelenlegi tanítások megmutatják a nem hatékony elemmel készült terveket amik szándékosan relatíve nagy áram használatára építettek. Én az ellenkezőjét tanítom. Valakinek olyan gépet kell építenie ami olyan kicsi áramot használ amennyire lehetséges és gyakorlatilag szabályszerűen korlátozza, hogy az áram hiánytalanul az áramkörben és visszatérjen az elembe vagy generátorba. PÉLDA: Vizsgáljunk meg egy tipikus elemet – egy elektrokémiai cellát. Ez a szerkezet Faraday törvénye szerint működik. Faraday első törvénye szerint az elektromosság mennyisége ami áthalad az oldaton arányos a lebomlott anyag mennyiségével. Észre fogod venni, hogy ez a hatás egyedül attól függ, hogy az áram (giroszkópikus részecskék) teljesen végigmenjenek az áramkörön. Ha az áram (giroszkópikus részecskék) nem fejezik be az áramkör végigutazását, akkor nem bontódik le az anyag mennyisége. (Nézd meg a 16-H1 és 16-H2 ábrát.)
Újból megvizsgálva a 15-B tekercset majd összehasonlítva a 16-H1 és 16-H2-vel fönt. Képzeljük el a 16-H2 tekercs 5 gauge-s rézhuzalból áll így a hosszának ellenállása 1,000,000 ohm és a 16-H1 elem feszültsége 1000 volt, így csak 1mA az áram ami a 16-H2 tekercsbe folyik és befejezve az áramkört visszatérjen a 16-H1 elembe. Az nyilvánvaló, hogy az energia a mágneses mezőben a 16-H2 tekercsben rettenetes, és az áram iránya visszafordított egy kommutátor (vagy hasonló szerkezet) által (X) pozícióban, mielőtt az 1mA áram elhagyja a tekercset, akkor nem bontja a kémiai
részeit. Akárhogy is, az elemből (16-H1) jövő 1000V hidraulikus hatása már befolyásolta (katalizátor effektus) és rendezte az atomok nagy részét a tekercsben. Ilyen rendeződés hozza létre az irdatlan mágneses mezőt (giroszkópikus részecskék). Amikor az áram megfordul a tekercsben az elemből származó 1000V nyomása által, az indukciós effektus messze nagyobb energiájú, mint ami eredetileg jött az elemből a kémiai bázisok által. Ha te, az olvasó, most elsajátítottad azt, amit én tanítottam, te most gyorsan felismerheted azt a hatás-ellenhatás effektust a tekercsben (16-H2) és az elem (16-H1) hidraulikus effektusát, minden működés összhangban van E=mC2-el.
„Valakinek kicsi áramot használó berendezéseket kellene építeni amennyire csak lehetséges és praktikus...” Valójában az áram (haladó giroszkópikus részecskékből áll) a tekercs atomjaiból jön és az elemből ami az E=MC2 mechanikus lényege, és következésképpen, az egész rendszer tömege csökken E=MC2-nek megfelelően, ahogy az energiát eltávolítjuk a rendszerből. Mindazonáltal, a folyamatban történő nagy hatásfokú átalakítás miatt nagyon hosszú időt követelne – években mérhető – mire jelentősen csökkenne a rendszer tömege. Annak nyilvánvalónak kell lennie neked, hogy az áram (giroszkópikus részecskék) amiket kiáraszt az elem 16-H1 nem használódnak el a tekercsben 16-H2. Ha megengedhető, ne csak az elem bemenő árama rendezze a tekercs atomjait, de egyszer az áram visszajut az elembe, ilyen áram összhangban Faraday első törvényével, kémiailag lebontja az anyag nagy mennyiségét összehasonlítva egy percnyi idejével az áramnak (a giroszkópikus részecskék ezen formájában) amik aktiválják a nemkívánatos kémiai reakciókat. Ezek a giroszkópikus részecskék pontosan a termodinamika első törvényének engedelmeskednek: úgy tűnik, hogy őket nem lehet megsemmisíteni és úgy tűnik, hogy birtokolják a végtelen mozgást. 2. Te, az olvasó, most szerezned kell egy megfelelő perspektívát az elmédben. (Nézd 17-A és 17-B ábrát.)
Milyen különbséget észlesz a 17-A és 17-B ábra között? Fel kellene ismerned, hogy 17-Bből nagyobb energia nyerhető, mint 17-A-ból. Fel kellene ismerned ezt a tényt kémiai alapon. Akárhogy is, neked szintén látnod kellene, hogy a különbség 17-A és 17-B között hogy látható összhangban van E=MC2-vel ha helyesen megérted és használod.
Most vizsgáld meg a 17-C és 17-D ábrát:
Milyen különbséget ismersz fel a 17-C és 17-D ábra között? Neked azonnal fel kellene ismerned, hogy 30,000-szer több atom van a 17-D–ben mint a 17-C-ben. És neked szintén felkellene ismerned, hogy ezek az atomok – valójában – rendkívül kicsi elemek (nézd a 17-A és 17-B képet fent), kivéve azt hogy ez nem kémiai reakció elektrolitos alapon. Inkább, mi történik E=MC2 hatással összhangban a mágneses tömeg (giroszkópikus részecskék utazva körülveszik a rendezett atomokat – szintén „mágneses energiának” számít) hatékony átalakítása útján elektromos energiává (giroszkópikus részecskék utaznak a vezető révén)*. Ha a technikai rendszert megfelelően hasznosítják, nem kellene meglepődni azon, ha a kimenő energia meghaladja a kívülről bemenőt. Következetesen, valakinek azonnal fel kell ismernie hogy a 17-D tekercsből nagyobb energia származik, mint a 17-C-ből. * Feljegyzés: Utalva az energiára mint „elektromos” vagy „mágneses” megértés nélkül az ilyen energiának a természete fogalmilag félrevezető lehet. Itt csak egy (mechanikus) fogalma létezik az energiának: giroszkópikus részecske mozgásban. Az egyszerű fogalmát az energiának különböző formában mutatják ki: amikor a vezetőn mozog (fém drót) a giroszkópikus részecske ezt általában „elektromos” energiának hívják. Amikor az atomot teljesen körülvett módon mozog, ugyanaz a giroszkópikus részecske azt „mágneses” energiaként érzékeljük.
Ha az ember kiszámítja az ellenállást és összehasonlítja 17-D-t 17-C-vel, azt találja hogy 17-D ellenállása megközelítőleg 30,000 szer nagyobb, mint 17-C ellenállása. Lejegyezve ezt a tényt megegyezik az első nyilatkozatom állításával, hogy a 17-D vezető tekercs 30,000 szer több atomot tartalmaz, mint a 17-C tekercs. Mindazonáltal, jelentősen gyarapodott a kívánt mértékben, visszatérve a 15-A és 15-B tesztre. Te felfedezheted azokban a tesztekben, hogy a 15-B ellenállása megegyezik 15-A -val, de a két tesztnél a tekercsben az atomok száma jelentősen különböző. A kettő közti különbség 15-B vezető tekercs elképesztően mintegy 110,704,968-szor több atomot tartalmaz, mint a 15-A vezető tekercs.
„...kis bemenő áramhoz... a leghatékonyabb vezető rendszer terve azonos a minél nagyobb mennyiségű atommal a tekercsben, amik rendeződnek egy kicsi bemenő áramtól (giroszkópikus részecskék).” 3. Ennél a pontnál, annak tisztának kell lennie, hogy a bemenő áram (giroszkópikus részecskékből áll) az elemből, generátorból, stb., a leghatékonyabb vezető rendszer terve azonos a minél nagyobb mennyiségű atommal a tekercsben, amik rendeződnek egy kicsi bemenő áramtól (giroszkópikus részecskék). Az mindazonáltal nyilvánvaló, hogy egy megfelelően tervezett, szupravezető rendszer még nagyobb eredményeket is produkálna. Ezzel az irománnyal egyidőben más tudósok megkísérlik véghezvinni a szupravezető anyagok magasabb hőmérsékleten való működését, azoknál amiket eddig fejlesztettek.
18-A: Vizsgáljuk meg a szupravezető mágneseket mint a rajzon, amit megtanítok. 18-A ábrán, egy kicsi, ökölnyi nagyságú niobium-tin ötvözetű hengert helyezünk egy üveg folyékony héliumba kicsi vagy semmi bemenő áram mellett, a hengerből félelmetes mágnes lesz mintegy 24,000 Gaussal. További anyagok fejlesztésével ezt is felül lehet múlni.
Ami jelentős a 18-A ábrán az a tény, hogy amikor a kicsi niobium-tin ötvözet hengert eltávolítjuk a folyékony héliumból, az ötvözet rögtön elveszítí a félelmetes mágneses mezejét. Az olvasónak gyorsan fel kellett ismernie a 18-A tesztben, hogy a niobium-tin ötvözet kezdetben energiát (hőt) birtokolt, amit elvesztett a tömegből, amikor a folyékony héliumba helyeztük. Ez a hőmennyiség elvesztése mutatja a rendezőtlen atommozgás nagy redukcióját az ötvözet belsejében és következésképpen nagy százalékban rendeződtek az ötvözet atomjai felszabadítva némi elektromágneses energiát (giroszkópikus részecskét) mindenütt amivel az óriási mágneses mezőt létrehozta. Könnyen láthatod, hogy a nagyon alacsony hőmérsékletű eljárás ellentéte a Curie hőmérsékleti jelenségnek, amikor hőt (energiát) közölnek az állandómágnessel mígnem az atomjai rendezetlenné nem válnak, azaz, megnövekedett a rendezetlen atommozgás, és ténylegesen elveszti a mágnes a mezejét. (Nézd 12-D2 ábrát (a 9. oldalon), az összehasonlításhoz.) Ha a kicsi, hengeres niobium-tin ötvözetet kifesszük a folyékony héliumból, akkor a hő (energia) halad a tömegbe a környezetből ami a tömeg atomjainak rendezettlen mozgásának jelentős növekedésével jár. Ez a hatás hozza létre az előző mágnes mezejének eltűnését, a giroszkópikus részecskék amik előzőleg alkották a mágneses mezőt azonnal visszafordultak az eredeti atomokba, ahonnan jöttek. [Ezek az eredmények tudományosan egyeznek 12-D tesztel.]
„...hangsúlyozom, hogy elengedhetetlenül szükséges egy tervezése és felállítása egy helyes geometriai konfigurációnak.” 4. A kedvezőbb eredményért, hangsúlyozom, hogy elengedhetetlenül szükséges egy tervezése és felállítása egy helyes geometriai konfigurációnak. Egy ilyen helyes konfigurációval, a közeg atomjai bonyolultan metszeni fogják a giroszkópikus részecskéket (amikből a rendszer mágneses mezeje áll) megfelelő szögnél. Néhány tervben kívánatos lehet hogy az atomok a rendszerben nem metszik a giroszkópikus részecskék (vagy minimálisan), azaz, ebben az esetben, csak giroszkópikus részecskék hatnak kölcsönösen egymásra.
„Valakinek szigorúan kell figyelmeztetnie ezen részecskék giroszkópikus hatásának mechanikus lényegére...”
Valakinek figyelnie kell ezen részecskék giroszkópikus hatásának mechanikus lényegére amik a mágneses mezőben mozognak és az anyag atomjaiból származnak bonyolult folyamatban. Ilyen giroszkópikus részecskék adják a mechanikus lényegét az E=MC2 egyenletnek. (Nézd 19-A ábrát.)
Amikor a vezető fizikailag lefelé mozog és keresztezi a mágneses mezőt mint a 19-A ábrán, az áram kétszer irányt vált. Ugyanez igaz amikor a vezető mozog a mágnes Déli végétől az Északi vége felé. Magyarázat: a giroszkópikus részecskék iránya megváltozik „erő vonalai(héjai)” minden részében. Mindazonáltal, ha egy kicsi, összehurkolt, 38-gauge-s vezető-tekercs-drótot [kb. 11/32 inch átmérőjű és ¾ inch hosszú] mozgatunk keresztbe a mágnes 6 inch átmérőjű végén, az áram iránya négyszer változni fog. (Nézd 19-B ábrát.)
A 38 gauge-s réz-huzal tekercs mozgatása a mágnes végén keresztül (ahogy mutatja a 19-B ábra), az áram iránya most négyszer fog megváltozni. [P = pozitív és N = negatív.] Rendkívül fontos felismerni az „erő vonalait(héjait)” (giroszkópikus részecskék) folyamatosan váltogatják precíz irányukat minden adott pillanatban. Tanulmányozva a 19-B ábrát fent és megfigyelve az „erő vonalai(héjai)” szögletes irányait különböznek a mágnes középpontjától balra, a mágneses mező egy síkján, és jobbra, a szemben fekvő oldalán ugyanazon síknak. Szintén megfigyelve a pontokat, megjelölve ponttal (•) a 19-B ábrán fent, itt nem produkál áramot az egyenletes mozgás, kicsi tekercs sosem párhuzamos az „erő vonalai(héjai)”-val. Magyarázat: Ez az érvénytelenítési effekt miatt történik, azaz, egyik oldalán a kicsi tekercsnek elhelyez a giroszkópikus részecskék egy síkjában adott szögletes irányban, mialatt a másik szemben fekvő oldalán a kicsi tekercsnek elhelyez a giroszkópikus részecskék másik síkjában eltérő szögletes irányt. Reason: This occurs as a result of a cancellation effect, i.e., one side of the small coil is located within one plane of gyroscopic particles possessing a given angular direction, while the opposite side of the small coil will be located in another plane of gyroscopic particles possessing a different angular direction. Az azonos effektus figyelhető meg amikor a kicsi tekercs a mágnes Északi végéből a Déli felé mozog. Az olvasónak meg kellene értenie, hogy én nem véletlenül figyeltem meg a fenti jelenségeket. Éppen ellenkezőleg. A kis átmérőjű tekercset használtam, mert számítottam rá hogy a valóságban detektálható a giroszkópikus részecskék bonyolultan változó szögei. Az eredmények teljesen megerősítették a feltételezéseim. Ennek most nyilvánvalónak kellene lennie neked a mágneses mezőre vonatkozólag, a giroszkópikus részecskék szögletes(összeférhetetlen? – a ford.) iránya extrém fontosságú az anyag geometriai felépítésére vonatkozólag. Előre számítok a komputer-technológiára – ami képiesen alkalmas lerajzolni a mechanikus lényegét a hatás/ellenhatásnak, az energia giroszkópikus effektusát – nagy segítség lenne még több hatékony terv készítéséhez és használható matematikai formulákat számítani. Az, aminek nem kellene késznek lennie, valaki egyszerűen „összetákol” valamiféle konstrukciót és akkor a hely a mágneses mezőben a mágneses mező energiájának mechanikus lényegének alapos megfontolása nélkül, azaz, az energia mechanikus lényege (giroszkópikus részecskék ezen formájában) amiből az anyag atomjai állnak vagy a konstrukció anyaga. A munkámat megelőzően a mechanikus gondolat egy hiánya volt a norma, és, mint az olvasó alaposan körültekintő, a tudomány haladása és az emberi verseny szenvedett. Én hangsúlyozom neked, az olvasónak, hogy az összes modell ami hatékonyan szabadítja fel az energiát a mágneses mezőből a tömeg átalakításával, az összhangban van E=MC2-ből eredően. Az anyag atomjainak elektromágneses kompozíciója, ami megkezdi az állandó bemenő áram áramlást, hasonlatos a hidraulikus nyomáshoz, és úgy tűnik hogy fénysebességgel mozog. Ráadásul, ilyen bemenő áram pusztán katalizátorként viselkedik a más anyagokat alkotó atomok elektromágneses természetű kölcsönhatásában és ilyen atomok okozta egy adag elektromágneses energia felszabadulása ezen formájából a giroszkópikus részecskék alkotta mágneses mezőből. Ilyen hatás növeli a rendszer kapacitását a „Látható” vagy „Láthatatlan” Munka, Erő, vagy Teljesítmény végrehajtásához. A rendszer akkor egy másik mágneses erővel vagy a forrás atomjaival (giroszkópikus részecskék) gyakorol hatást hogy megsokszorozza az elektromágneses effektust mégjobban. 5. Engedd meg nekünk, hogy megvizsgáljuk azokat a tényeket, amik megerősítik az előző nyilatkozatot: 20-A: Azt már bizonyítottam, hogyha nagyobb a rendezett atomok száma a mágnesben, akkor nagyobb a mágnes felszabadított energiája (giroszkópikus részecskék) az E=MC2 egyenlettel összhangban. (Nézd a 20-A1, 20-A2 és 20-A3 ábrákat.)
20-B: Már bebizonyítottam azt is, ha egy vezetőben több atom rendeződik, akkor nagyobb lesz a vezetőből felszabadított energia (giroszkópikus részecskék ezen alakjában), összhangban az E=MC2 egyenlettel. (Nézd a 20-B1, 20-B2 és 20-B3 ábrát.)
20-C: Azt is bizonyítottam már, hogy valakinek rá kell jönnie, hogy az egyedi atomok (20-A3 és 20-B3 ábrán) olyan mikroszkópikus akkumulátor energia kapacitással rendelkeznek E=MC2 egyenlet szerint. Megállapítva ezeket a tényeket, valaki tudhatja, hogyha valamilyen anyag atomjainak nagy a száma amelyeket
aktiválunk ezen tanítások értelmében, akkor előreláthatólag a felszabadított energia is nagyobb lesz. (Nézd a 20-A3 és 20-B3 ábrákat.) Visszautalva a 15-B ábrára (19. oldal) és elképzelve 20-B3 ábrán hasonló erősséget. Ezenfelül, elképzelve 20-A3 ábra arányos méretét és erősségét 20-B3 ábrával. Amikor ez a két rendszer (20-A3 és 20-B3) hatással van egymásra, te a következőt kapod: (Nézd 20-C1 és 20-C2 ábrát.)
Valaki könnyedén el tudja képzelni a 20-C1 vezető tekercset akkora méretben mint egy kupolás stadion, és a 20-C2 mágnest ami nagyobb egy hatalmas vörösfenyőfánál. Néhány esetben, kívánatos lehet megengedni a 20-C2 mágnes által kibocsájtott giroszkópikus részecskéket az eredményes kölcsönhatásért a giroszkópikus részecskékkel amik körülölelik a vezető tekercset 20-C1, de anélkül hogy kölcsönhatásba kerülnének a vezető tekercs atomjaival is. A megfelelő mechanikus konfigurációval, ami hasznosítja a pörgettyűs részecskéket, valaki megvalósítja a maximális nyomatékot a 20-C2 mágnessel, anélkül, hogy backEMF-et vagy indukciót okozna a 20-C1 vezető tekercsben. Az olvasó szintén megvalósíthatja a hidraulikus, mágneses mező giroszkópikus részecskéinek „mágneses-csatolás effektusát” – egy olyan hatást, ami visszaterjed annak az anyagnak az atomjaihoz, amiből a giroszkópikus részecskék erednek. Végül, Archimédész „Emelőerő törvénye” életbe lép! Felfogva ezeket a tényeket, valaki könnyedén látja 20-C1 és 20-C2 ábrán, hogy itt egy hatalmas forgatónyomaték keletkezne mindkettő tömegéből. Ez a hatalmas forgatónyomaték E=MC2 következménye. 20-D: MEGVIZSGÁLVA EZEKET A TÉNYEKET: A 20-C1 vezető tekercs belsejében lévő temérdek számú atom elképesztő backEMF-t (energia) produkál ami nagyobb a külső bemenő energiánál (ami csak katalizátor effektből áll) vagy a külső energia bemenetnél. Ráadásul, a hatalmas számú atom a 20-C2 mágnesen belül felszabadít az atomok rendeződése által nagy mennyiségű kinetikus energiát (mágneses mező formájában) amik kölcsönhatnak a másik nagy mennyiségű kinetikus energiával (mágneses mező formájában), ami meg a vezető tekercsben van (20-C1). Ilyen kölcsönhatások eredményezik a hatalmas forgatónyomaték effektust és egyik 20-C1 vagy 20-C2 (vagy mindkettő) foroghatna. Megfigyelve a fenti mechanikus konfigurációt ahogy megsokszorozta a rendszer kapacitását a végrehajtáshoz „látható” vagy „láthatatlan” Munka, Erő, vagy Energia relatív a kezdeti energia bemenethez ami csak katalizátorként működik. Most idézz fel mégegy arányos méretű vezető tekercset amelyik generátor gyanánt szolgál és fizikai pozíciója hatékony mechanikai kölcsönhatáshoz 20-C1 és 20-C2-vel. Ez a konfiguráció pontosan olyan, amit én csináltam, a primitív, kézzel készült
prototípusom. A prototípust nem a hasznomért építettem, de mások hasznáért, akiket olyan tanítás befolyásolt, ami a memorizálást jutalmazza igazságtalanul. Szintén épült azokért, aki nem tudná vagy nem fogadná el az érvényességét az Elméleti Eljárásomnak. (Megint említem a megvitatást 15-C és 15-C1 ábrának.) Az összes fent bemutatott eredmény megfigyelhető a primitív prototípusomon (ecseteli 15-C és 15-C1) azonkívül a generátor tekercsnek csak 300lbs. az atomjai. Még hatásosabb eredményért, a prototípusnak 4,200lbs atomot kell tartalmaznia. Én speciálisan korlátoztam a tekercs súlyát 300 lbs-re, mindazonáltal, mivel tudtam, hogy magasfeszültség keletkezne és az elektromos-ellenállás-meghibásodás szintén előfordulhat, ha a tekercs mérete túl nagy. Ezek a problémák technikai problémák, amelyeket könnyen megold a jelenlegi technológia. Az olvasónak világosan értenie kellene most, hogy amikor az elektromos áram amelyik kezdetben felszabadul az elemből, nincs megengedve (a tekercs által) hogy körbeérjen a tekercsben, ekkor a teljes elektromágneses energia (giroszkópikus részecskék) ami a vezető tekercsben tartózkodik pontosan végrehajt ahogy tanítottam. Ideálisan, valaki megszerkeszti az energia-gépet feszültséghez (hidraulikus nyomás), elem, akku, stb. Az áram ami a tekercsből folyik valóban visszafordítható az elembe és feltölti azt. 20-E: Valaki tudta csökkenteni a vezető hosszát és még mindig meg tudta valósítani a kívánt eredményeket azáltal, hogy egyszerűen fokozta az „on” és „off” sebességet a bemenő áramnak, ami pulzáló folyamként viselkedik. A vezető atomjai back-EMF áramlást akarnak produkálni a kiterjedő és összeomló mágneses mező (giroszkópikus részecskékből áll) eredményeképpen. Ezek az atomok „elindítják” benne az észlelhető, back-EMF folyamot a kicsi, kezdeti bemenő áram „katalizátor” hatásán keresztül.
„Minél nagyobb a feszültség (hidraulikus nyomás), akkor a vezető atomjai is nagy számban akarnak indulni a kívánt folyamatban.” Ha nagyobb a feszültség (hidraulikus nyomás), akkor nagyobb a vezető atomjainak száma amik el akarnak indulni a kívánt hatásba. Mindazonáltal, ezen állítás meghatározza: a tények mutatják hogy az összes atom rendelkezik „küszöbérték effektussal” (ellenállás? – a ford.). Amikor az atomok „küszöbérték effektusa” (magában foglalja adott vezető átmérőjét és hosszúságát) túlsúlyban van [megnő], akkor az atomok ki akarják bocsátani néhány elektromágneses elemüket (giroszkópikus részecskék) hő formájában ami azt eredményezi, hogy a mágneses mező jelentősen csökkenni akar. Ha ez megtörténik, akkor valakinek egyszerűen növelnie kell a vezető keresztmetszetét, vagy a bemenő pulzáló áram sebességét kell növelnie. Visszatérve a 15-C1 ábra prototípusához: a nehéz 5-gauge-s tekercsnek csak nyolc (8) ohm az ellenállása, mégis rettenetes back-EMF-et (energiát) produkál amelyet csökkentett akkumulátor packból jövő bemenő-áram-áramlással. Amikor az akkuból bemenő energia megszakad, a back-EMF akkor visszafordul több energiával, mint az eredetileg az akkuból bemenő volt. 6. Vannak azok az egyének, akik fel fogják tenni a kérdést: „Miért nincs egyszerűen visszacsatolva a generált áram a rendszerbe, kiküszöbölve a bemeneti elemet?” A válasz egyszerű: Az energia ami szerepet játszott ebben a rendszerben (giroszkópikus részecskékből áll) igazi, mechanikus entitásokból áll amik maguk ellen dolgoznak [mint amikor rendezetlenek lesznek] épp olyan azonnal mint ők dolgoznak együtt a felhasználásban vagy energia generálásakor. (Nézd a 21-A képet.)
A., Felidézve a két mágnest a 21-A képről, azok erősek, a mágneses mező alkalmas a rugó összenyomására. Az ember nem számítana arra, hogy a rugó visszaugrik és szétnyomja a két mágnest. Magyarázat: A giroszkópikus részecskék amiket a két mágnes atomjaiból erednek, mechanikus tulajdonsággal rendelkeznek ami E=mc2 és következetesen, ilyen részecskék akarják összenyomva tartani a rugót. Mindazonáltal, ha valakinek van „elindító mechanizmusa” vagy katalitikus effekt ami a két mágnes egyik vagy mindkettő atomjainak a rendeződését vagy rendezetlenségét okozza, akkor a rugó visszaugrik, a két tömeget szétnyomja. Amikor az atomok rendeződnek, a rugó összenyomódik a rendezett atomok által generált mágneses mezőtől. Ezt a folyamatot folytathatja megismételve. B., Egy hasonló effekt (giroszkópikus részecskék által jön létre E=mc2 útján) figyelhető meg amikor az áramot megakadályozzák egy hagyományos generátorhoz való visszatérésben. Ha mechanikailag akar felépíteni egy „csapdát” az elektromos áramnak és ahogy meggátolódik a teljes áramkör befejezésében, akkor az áram giroszkópikus részecskéinek van teljesítménye[kapacitása? – a ford.] a folyamatos munkához a generátor rendszerből jövő energia növekedése nélkül is. Mindazonáltal ha az áramkör teljes és az elektromos áram mozog a rendszer belsejében és véghezvisz nem „látható” Munkát, Erőt, vagy Energiát, akkor az áramot alkotó giroszkópikus részecskék – visszatérve a generátorhoz – növeli a rendszerbe bemenő energiát a szükségesnél. Magyarázat: Ilyen hatás történik nagyon tény eredményeképpen amikor ezek a giroszkópikus részecskék szó szerint a „E=MC2 mechanikus lényege” és ha előtűnik nem lehet elpusztítani. Ez a tény eredménye ezen giroszkópikus részecskék „halmozódó effektus” („cumulative effekt” – a ford.) tulajdonságának. (Nézd 21-B1 és 21B2 ábrát.)
A 21-B1 és 21-B2 ábrán, a lerajzolt motor szintén generátor gyanánt szolgál. 21-B1 ábrán, ha a vezetékek rövidre vannak zárva akkor csak 1ohm a generátor vezetőjének ellenállása, ott az ellenálló erő egyenlő akar lenni a húzó erővel amit valaki alkalmaz a húzáshoz a húzó kötéllel ami a motor (generátor) tengelyén lévő szíjtárcsájához van rögzítve. Magyarázat: A vezető metszi az állandómágnes mágneses mezejét, ezáltal felszabadítja a giroszkópikus részecskéket (áram) a mágneses mezőből.
„Ez az egymást követő száma a giroszkópikus részecske-felszabadulásnak ami alkotja a ’halmozódó effektust’.” Ezek a felszabadított giroszkópikus részecskék melyek a vezetőbe utaznak azonkívül van spinjük merőlegesen az egyensúlyára a giroszkópikus részecskéknek (spin) mágneses mezőben megmaradtak amelyek felváltva létrehoznak egy ellentétes „látható erőt”. These released, gyroscopic particles which travel into the conductor then have their spin at right angles to the balance of gyroscopic particles (spin) remaining in the magnetic field which in turn generates an opposing "Obvious Force." Ezek a giroszkópikus részecskék tovább mozognak mindenütt, a rövidrezárt vezeték ahogy a vezető folyamatosan további „erő vonalain(héjain)” keresztül mozog a mágneses mezőben, amelyek felváltva, eredményezik mégtöbb vezetőben tartózkodó giroszkópikus részecske (áram) felszabadulását. Ez az egymást követő száma a giroszkópikus részecske-felszabadulásnak ami alkotja a „halmozódó effektust”. Valaki könnyedén tudja bizonyítani az előző állításokat egy egyszerű vezetővel a kísérletben. Megfigyelve hogy a meghúzó-kötél erősebb húzására (20-B1 ábrán), a több ellenálló erő egyenlő akar lenni a te húzásoddal. [Surlódási erővel kiegészítve.] Valaki emiatt képes könnyen megfigyelni ahogy te létrehozol nem „látható Munka, Erő, vagy Energia” kívülről a rendszernél. One can therefore easily observe that one is producing no "Obvious Work, Force, or Power" outside the system. Megfigyelve a fenti 21-B ábrát amelyen 5 kisebb, állandómágneses motort kapcsoltunk sorba. Amikor valaki meghúzza a kötelet, azt találja, hogy a szükséges energia jelentősen kevesebb mint a 21-B1 kísérletben és mégis mindegyik hozzáadott motor működni kezdett. Valaki most produkálta a „Látható Munkát, Erőt, és Energiát” a rendszeren kívül és mégis jelentősen kevesebb bemenő energiát használt. Miért ez a különbség? Válasz: 21-B1 ábrán, valaki nagy áramot hozott létre (giroszkópikus részecskék nagy mennyiségben, amelyek fék gyanánt szolgáltak) és gyakorlatilag nincs hidraulikus nyomás (feszültség). Akárhogy is, 21-B2 ábrán valaki nagy hidraulikus nyomást hozott létre (feszültség) és alacsony áramot (giroszkópikus részecskék mennyisége ami befejezi az áramkört), következésképpen, a „fékező hatás” drasztikusan csökkent.
Lenz törvénye kijelenti, hogy „az áram ami a mágneses fluxus változása vagy a mágneses mezőben való mozgása miatt indukálódott, ellenzi a fluxus változását vagy a mozgással ellentétes mechanikus erőt gerjesz.” Lenz törvénye egyszerű megfigyelése a giroszkópikus-részecske-spin halmozódó hatásának (magában foglalja az áram létrehozást) létezik derékszögben a mágneses mezőben maradt giroszkópikus részecskék spinjére. A munkám előtt, a mágneses mező igaz természete sosem volt teljesen megértett. Visszatérve a kérdéshez, „Miért nem lehet egyszerűen a generált, kimenő áramot visszavezetni magába?” Válaszolnék: Ha valaki vakon (mechanikusan beleértetődően) táplál a rendszer által produkált árammal vissza önmagába, akkor egy „fékező effektus” akar történni ami érvénytelenítí akarja a kívánt eredményeket. Ennek nyilvánvalónak kellene lennie az olvasó számára, hogy az előző tanítások mutatták hogy mindenféle vezető rendszer által produkált összes energia az áram folyamnak az eredménye és nem a vezető rendszerből származott. Ennek a nézetnek az eredményeképpen az összes előző rendszert szándékosan nagy áram használatra terveztek nagy teljesítmény produkálásához. Ha elsajátítottad a tanításaimat eddig a pontig, akkor főként a feszültség (hidraulikus nyomás) iránt kellene érdeklődnöd, az áram óta (giroszkópikus részecskék) egyszerűen csak katalizátor gyanánt szolgál minden rendszerben amelybe folyik. Mint ahogy fentebb jeleztem, a giroszkópikus részecskékből álló áram nem fogyasztható el a rendszerben való mozgásával. Végül az áram befejezi az áramkört a generátorhoz és a „fékező-hatás” történik hogy létrehozza a halmozódó hatást. Ha az áram befejezi az áramkört és visszatér az elemhez, akkor ilyen áram akarja, összhangban Faraday Elektrolízis törvényével (amelyik függ az aktuális áramlástól[giroszkópikus részecskék]), létrehozva a nem kívánt kémiai reakciót és elpusztítva a képességét hogy felhasználja az elem képességét összhangban E=mc2-el. Ugyanilyen elektrolízis hatást ír le Faraday Törvénye bizonyítva, hogy az áram a rendszerben elpusztíthatalan(elhasználhatatlan? – a ford.). Egy korrekt technikai rendszerrel, ilyen áram hasznosítható termelékenyebb célokért mivel a giroszkópikus részecske (amely az áramot alkotja) határtalan kapacitást(teljesítményt? – a ford.) birtokol a munkához. A megfelelő terven keresztül ez nyilvánvaló, hogy valaki tudja táplálni az energiát elindítva és felszabadítva a rendszerből a konfigurációba amelyik akkor üzemel egymagában és létrehoz további többlet energiát összhangban E=MC2-el a rendszer tömegének átkonvertálásával. Ez pontosan az, amit világosan demonstráltam azáltal, hogy használtam a primitív kézzel készült prototípusomat, amit már megvitattunk. (Lásd 15-C1 és 15-C2 ábrát.) Itt sok további műszaki terv lehetséges amelyek építhetők a következő alapelveim szerint. 7. Most egy tesztet óhajtok neked adni, az olvasónak. Szó szerint megértetted amit tanítottam? Vagy szimplán megpróbáltad memorizálni, amit írtam? Arra szeretnélek ösztönözni téged, hogy nagyon értsd annak a lényegét, amire téged tanítalak! Csak te képes leszel rá, hogy „állj a vállaimon és távolabb láss mint én”.* Kérdés: Hogyan építenél egy hatékonyabb konstrukciót az én prototípusaimnál, amik nekem már demonstráltak? Milyen tulajdonokat keresnél, amiket tökéletesítenél a rendszeredben? Neked értened kellene, ha szerkezetileg erősnek épített, még a 15-C1 és 15-C2 prototípusok is egy lenyűgöző kimenő teljesítményt termelnének ha a hidraulikus nyomást (feszültséget) megnövelnénk. Például, a 15-C2 kisebb egységben, én csak 300V-nyomást használtam, a tény szerint hogy a feszültség (hidraulikus nyomás) növelésekor a létrehozott energia veszélyessé válna a saját kezűleg épített primitív kommutátorra. Miközben használtam ezt a 300V-ot, csak 1,6mA bemenő áramom volt és egy 14 lb. mágnes amelyik hozzávetőleg 200RPM-el forgott. Most, ha hozzáadnék 100,000voltot (hidraulikus nyomás) a rendszerhez ami szerkezetileg áll ellen a feszültségnek – amely 333-szor több az eredeti feszültségnél amit használtam a korrekt elvem bizonyítására – akkor előre láthatólag a kimenő energia több ezer watt, csak néhány száz watt bemenőnél. Egy ilyen rendszerrel a 14 lb. mágnesnek több mint 50,000 RPM-el kellene forognia! Azt amit állandóan hangsúlyozom neked, az olvasónak, hogy a kézzel készült prototípusom egyszerűen a műszaki eljáráshoz a tanításom igazának bizonyításához készült. Én átgondolva a műszaki (elméleti) folyamatot, tízezerszer fontosabb a primitív prototípusoknál. Ha te elsajátítottad a tanításomat, akkor az „Úttörő Találmányom” jelentősége nyilvánvaló számodra. *Isaac Newtom idézetére alapoztam: „Messzebb láttam másoknál, mert óriások vállain álltam”.
