na és most hogyan tovább?!

„…na és most hogyan tovább?!”

Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Költségvetési Tanács konferencia Budapest, 2014. szeptember 30. GKI Zrt., www.gki.hu

Egy fecske nem csinál nyarat… • 2014 GDP: 3%, kiugróan jó év, de a következőkhöz képest is! • Főleg átmeneti tényezők  alacsony bázis  EU-források 6-7 milliárd euró/év felére, negyedére esik  választási rezsicsökkentés, gyermekkedvezmény növelés (TB járulék terhére), nulla közeli infláció és ebből adódó, fenntarthatatlan jövedelem-növekedés

• 2015 GDP: kb. 2%, lefelé mutató kockázatokkal

GKI Zrt., www.gki.hu

Háztartási földgázárak (euró/GJ, féléves átlagos árak, időszaki árfolyammal, adókkal, közepes méretű háztartási fogyasztók)

Forrás: Eurostat


Háztartási villamosenergia-árak (euró/kWh, féléves átlagos árak, időszaki árfolyammal, adókkal, közepes méretű háztartási fogyasztók)

Forrás: Eurostat


A GDP növekedése, 2006-2015 (előző év azonos időszaka = 100)

Forrás: KSH, GKI


Reálkereset és nyugdíj, 2000-2015 (1999 = 100)

Forrás: KSH, GKI


Néhány közép-európai EU-tagállam növekedése, 2000-2015 (1999=100)

Forrás: Európai Bizottság, GKI


Világ • Növekvő geopolitikai kockázatok  ukrán-orosz, IS, gázellátás  Roubini: 6 sérülékeny ország Argentína, Venezuela, Thaiföld, Ukrajna, Oroszország, Magyarország • FED: QE októberben vége mikor lesz kamatemelés? • ECB: még lazít (kamat + T-LTRO), deflációs veszély és gyenge konjunktúra • Összhatás

egyetlen hitelminősítő se javított drágulhat a hosszú lejáratú refinanszírozás és/vagy gyengülhet a forint (már jelei látszanak!)

Fő okok  magas adósságmegújítási szükséglet,  alacsony potenciális növekedés,  kedvezőtlen üzleti környezet,  átalakuló hozamelvárások.


Világgazdasági régiók növekedése, 2000-2015 (előző év = 100)

Forrás: Europai Bizottság, GKI


Hazai várakozások • 2014. áprilisig javulás, azóta inkább enyhe romlás, de összességében optimizmus (1-2 havi előrejelzés)

• Kedvezőtlen üzleti klíma alkotmányos jogbizonytalanság és gazdasági kiszámíthatatlanság rezsicsökkentés és államosítás kb. 300 milliárd Ft éves költségvetési teher MNB már a függetlenség látszatára sem ad (profitorientált befektetés, költségvetést helyettesítő alapítvány) újabb „célzott” ágazati adó (reklám) ezért Apollo beruházás elnyeréséhez 1 foglalkoztatottra 30 m Ft állami támogatás, a korábbinak 3-4-szerese, kb. annyi, mintha mindenkinek 8 évig az állam fizetné a bérét a cég helyett GKI Zrt., www.gki.hu

GKI-Erste konjunktúra index, 2008-2014

Forrás: GKI


Üzleti bizalmi indexek, 2008-2014 (ipar és szolgáltatás)

Forrás: GKI


A válság hatása a magyar iparágakra, 2008-2014 (2007. december = 100)

Forrás: KSH


Bankrendszer: bűnbak és áldozat „Igazságtétel” – tisztességtelenül! • A bankok valóban nem mindig voltak korrektek, de most az állam tisztességtelen: a saját felelősségét is a bankokra hárítja bankfelügyelet engedélyezte ezeket a szerződéseket, akkor most sem tisztességtelen; vagy ha mégis, akkor az állam is felelős; az országkockázat emelkedése a kamatnövelésben nem a bankok sara, hanem az államé; miért nem fedezte le a CHF-ben fennálló adósságot az állam például a devizatartalékban. • Az állam is „bűnrészes”, viselje! • Újabb 1000 milliárd Ft-os banki teher esetén évekig még nem lesz hitelezés. • Forintosítás??


A lakossági hitelek nettó negyedéves változása, 2008-2014 (milliárd forint, árfolyamhatás nélkül)

Forrás: MNB


Új kihelyezések a vállalati szegmensben, 2008-2014 (milliárd forint)

Forrás: MNB


Vállalati hitelek tranzakció alapú éves változása nemzetközi összehasonlításban, 2012-2014

Forrás: MNB, EKB


Nemzetközi kamatkondíciók hazai devizában nyújtott vállalati hiteleknél, 2008-2014 (százalék)

Forrás: MNB, EKB, nemzeti jegybankok


Banki hitelek minősége, 2010-2014

Forrás: MNB


Versenyképesség • Magyar Növekedési Terv (2011.)  2013-ig 10-14 helyet előre lépünk (IMD, WEF, WB) a valóságban mindenhol 8 hellyel visszaestünk szinte minden intézményi, állami, kormányzási mutatóban 100 feletti helyen vagyunk 144 ország közül (WEF) • Az EU-ban 24. vagyunk versenyképességben és 25. szociális igazságosságban • A társasági adó alacsony, de az ágazati extra adók elérik a 900 mrd Ft-ot. Ez olyan, mintha a társasági adó 19% helyett 47%-os lenne.

• A gazdasági szereplők növekedési képessége gyenge (2013-ban folyó áron is csökkent a cégek nyeresége). • Már nem a cseh vagy lengyel, hanem a román és a bolgár cégekkel versenyzünk. GKI Zrt., www.gki.hu

A GDP és az energiafelhasználás, 2000-2015 (1999 = 100)

Forrás: KSH, Eurostat, MEKH, GKI Energiakutató Kft.


Külső egyensúly – jól állunk • Idén az exportnál gyorsabb importnövekedés (részben energiakészlet feltöltés miatt), jövőre kb. 5-6%-os párhuzamos bővülés • Tartósan aktív fizetési mérleg

• Folyó és tőkemérleg együtt (finanszírozási képesség) a GDP 6,5%-a • A külföldi adósság csökken, ez jó. De ez részben azért van, mert az FDI kiáramlás gyorsul (profitból és leányvállalati tőkéből). (OTP elemzés) GKI Zrt., www.gki.hu

A folyó fizetési mérleg és az államháztartás egyenlege a GDP százalékában, 2008-2015

Forrás: KSH, MNB, GKI


Költségvetés 1. • 2015-ös javaslat nem ismert, konvergencia programra (2014) támaszkodtunk

• Az ESA deficit biztosan 3% alatt lesz mindkét évben • GKI hiánybecslése: 2014: 2,9%2015: 2,5%  ez 2014-re kismértékű beavatkozásokkal elérhető  2015-re már sok feszültség van, nem lesz könnyű • Az igazi gond az államadóssággal van:  a gazdasági folyamatokból adódóan nem csökken se „magyar”, se „EU” szabály szerint,  persze „okos” megoldás található. GKI Zrt., www.gki.hu

EU-tagországok államháztartási egyenlege a GDP százalékában, 2008-2015



Államháztartási hiány és államadósság a GDP százalékában az EU-ban, 2015

Forrás: Európai Bizottság, 2014.


EU-tagországok államadóssága a GDP százalékában, 2008-2015



Költségvetés 2. • A nonprofit és nemzeti közszolgáltatás költsége  maga a vásárlás: a GDP 0,5-1%-a  a vállalkozási szektor részére történő rezsicsökkentés esetén az ágazat folyamatos dotációja évente minimum a GDP 1%-a • A stadionok befejezése és működtetése, Paks2 beruházásának megkezdése a GDP 0,5-1%-a évente • Az új EDP szabály miatt szintén a GDP 1%-ával kell csökkenteni az államadósságot, így a költségvetési hiányt • Mindez együtt évente a GDP 3%-ára rugó új terhet jelent • MTO-probléma (strukturális hiány), ez is EDP! GKI Zrt., www.gki.hu

Költségvetés 3. Nagy átalakítások emiatt? • Kiadás: le 50%-ról 45%-ra (Varga) helyes, ha valódi, megvitatott, konszenzusos szerkezeti reform nagyon megnőtt az állami alkalmazottak száma céltábla lehet: közösségi közlekedés, egészségügy, közoktatás, felsőoktatás bevételi oldalon esetleg szja vagy ágazati krízisadók le?


Költségvetés 4. • Nagy kérdőjelek  Budapest és a nagyvárosok finanszírozása megoldatlan  Önkormányzati cégek adóssága nagy és növekvő  Katonai kiadások növelése  MÁV-VOLÁN integráció  Optimista makroprognózis (GDP, jövedelem)  Túlzott államosítás korrekciója (GYEMSZI, KLIK)  Mire lehet még adót kivetni? • Eddig a tulajdon- és erőviszonyok átrendezése megelőzte a növekedés és a modernizáció szempontjait GKI Zrt., www.gki.hu

Alkalmazottak száma szektoronként, 2010-2015 (2009 = 100)

Alkalmazottak: a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások és a teljes költségvetési szféra


Fő makro gondok • Hosszú távú és potenciális növekedés • Lényegesen jobb üzleti klíma megteremtése • Valódi teljesítmény-többletet hozó foglalkoztatás • Az államadósság folyamatos csökkentése

• Külföldi kitettség mérséklése (az államadósság 60%-a külföldi kezekben van) • Összességében: mitől lesz felzárkózás? • Mindezek kamatemeléshez és/vagy forintgyengüléshez vezethetnek. GKI Zrt., www.gki.hu

Régióbeli kamatfelárak az eurókamatok felett, 2010-2014 (bázispont)

Forrás: Eurostat


A forint alapkamata, árfolyama és állampapír-hozama, 2011-2014

Forrás: Eurostat, MNB, GKI


Közép-európai devizák euró-árfolyama, 2010-2014 (2010. január = 100)

Forrás EKB


Köszönöm a figyelmet!


Ágazatok beruházása, 2000-2015 (1999 = 100)

Forrás: KSH, GKI


Ipari termelés az EU-ban, 2011-2014 (előző év azonos hó =100)

Forrás: KSH


na és most hogyan tovább?!

Recommend Documents