Nyíri Kristóf: Szabadpiac és tekintélyelvű társadalom Angolszász liberális-konzervatív elméletek. Világosság, 1981-es évf., 8 9

Nyíri Kristóf:

Szabadpiac és tekintélyelvű társadalom Angolszász liberális-konzervatív elméletek

Világosság, 1981-es évf., 8–9. szám

.

plDemokraciakesdemokrlicia-vitak A tortenelem tanulsaga

466

Az antik demokracia sziiletese 8 Hahn Istvan

475

Liberalizmus

511

Mi val6sult meg a polgari demokraciab61

521

Demokratikus erziilet es ertelmlseg arculatar61 a ket vilaghaborU kozott

Demokracia es polgari tarsadalom

527

Emancipaci6 a polgari tarsadalomban Szabo MOte A polgari demokracia problemai Kant, Fichte es Hegel

Politikai partok es erdekegyesiiletek Pokol Bela

Valtozasok a polgaridemokracia strukt6rajliban

534

Szabadpiac tekintelyelvii tarsadalom N f ' K .es t ':1" y r~

politikaelmeleteben

r~s OJ

Angol.za.z liberali.-konzervativ

Magyar molt

499

L

Az allam es az egyhaz kapcsolatai 1848-49-ben Csizmadia Andor

~

"

Malerialisla vilagne,,'ifoly6iral

Zsol

k

ovay

K

ro

8

t

e

e

me

e

Dokumentum

552

Luk~s Gyorgy 8 Demokratizalas ma es holnap (reszlet) Szooialista demokraeiank kerdesei

560

Kepviseleti szervek a mai magyar tarsadalomban 8 Schmidt Peter

568

A kepviseleti es a kozvetlen munkasreszvetel Mak6 Csaba

,

V I LA G 0 5 5 A G

1

A muveszet demokratizmusa 8 Hermann Istvan

'

547

I

Klasszikusokesrevizionistak - a demokracia I. I

I

elmeletek

541

b

Lenin e. a husza.evek vitai

-'"

Allam es demokracia8 Krausz Tamas

er...lS

492

*

Ideal.I,

-

, ,

?

~z angolkepvi.eleti e. a francia kozvetlen demokratiku.

-

"

Lack6 Miklos

Az ertelmi.eg politikai

vagy demokracia

Ludassy Maria

482

Magyarorszagon?8 Hajdu Tibor

Megjelenikhavonkinl Szociol6giaiviz.gtilatok F&..rk...,o: Lukde. J6..ef

F&..rku"6-helye"e. : KaroknoiZ.u..a

577

A demokratikus iskola: ut6piak es realitasok Kozma Tamas

585

Kultur8.lis demokracia -

S..rk...,o.eg: Budap..' VIII., Gyulai Pal u. 14. 1431 Te/efon:137-660,343-100 Kiadja

a Hir/apkiadd

demokratizalasa

a kultUra

8 Vitanyi

Ivan

Szemle

590

Val/a/al

Budap'" VIII., Blaha Luj... lor 3, 1959. Telefon:343-100,142-220

Papai ii?v°z!et az eur6pai munkasokhoz Bognar Karoly A Rerum Novarum k I.boceat..""a , ,- k eV ' f or dul6"J""

.

Felelo. kiadd: Till Imre Versek Terj...1i a Magyar P,,'a

EIOfi-e'h.loblirmelypo,'ahivala/n6l,a M.b.."Oknil .. a P,,'a Ko.ponli Hirlap Irodaja,nal (KHI Budap'" V" J6..ef ..adorlor 1. .., 1900) kO_/enjjj vag}'p,,'aulalvanyan, va/aminl alulala..al a ~HI 2~5.?6~62piniforgalmi jel.o..amra EIOI'-"'I d'J,fel evre60, egi.. evre120,- FI

@ mag06nyoma.

.

.

Felelo. V...,O: Soprano Bela ve.erogazgal6

~~f::;~:~:;t

Percy Bysshe Shelley: Dal

520

Heinrich Heine: Irany k.'ltes 0

589

Robert Browni ng ' Miert va ok b d ' , ., . gy a sza a sag partjan

.,

z et

A 474.,510., 546..es.592,oldalon Kepes Erzsebet raJzal

.~

. ferfJalhoz , Angha

-

481

A cimlapon E ngeI- Tevan 1.s.van .' '. gra f I' k aja

81.1535 Alhenoeum Nyornda, Budap'" Iv..

-,

.

465

TARTALOM

~"'

r~'(

/

f

-

.--

.

Szabadpiac e'slekinte'lyelv;~ tarsaJilfom Angolszasz

elmeletek

_.t\zt a folyamatot, melynek soran a masodik vilaghaborn utani angolszasz konzervativizmus egyre fokoz6d6 mertekben olvasztja magaba a klasszikus liberalis eszmekor kozponti elemeit, meg ma is sokan gyanakvassal, sot megrokonyodessel szeInlelik mind konzervativ, mind liberalis berkekben. A klasszikus liberalis fogalmak konzervativ asszimilaci6ja azonban sew tortenelmileg elozmeny nelkiilinek, sern elso pillantasra lehetetlennek new minositheto. Vegiilis a szabad piac spontan rendje eppenseggel szamot tarthat a termeszetesen-magat61 keletkezett iranti konzervativ rokonszenvre, wig az all ami beavatkozas es kozponti tervezes a mestersegessel es elozetes semahozidomitottal szembeni konzervativ viszolygast ebreszti £"01; a munkamegosztas konnyen £"olfoghat6 alia tarsadalmi sokfeleseg es hierarchia mozzanatanak, melyet a konzervativok mindig is kivanatosnak tartottak; az anyagi egyenlotlenseg eppenseggel normalisnak tetszik az elkeriilhetetlen frusztraci6 es szenvedes vilagahan, wig az njraelosztas es j6leti allam egalitarianus-antiliberalis eszmeje sziiksegkeppen ellentetben all a konzervativizmus alia meggyozodesevel, hogy az ut6pia ezen a £"oldonnew val6sithat6 meg.'

vagy visszaaIlitja azelveszetteket, a politikai cselekyes lehetosegeinek hatarain beliil"4 - akkor aha. gyomanyos konzervativ attitlidnek nyilvan hli kifejezeset adja. De new adja hli kifejezeset a mai Anglianak, midon tovabbmenve ngy veli, hogy a retegezett tarsadalmat "nemcsak azok akarjak, akiknek elonyiik szarmazik a vagyon, rang es mliveltseg egyenlotlensegebol, de azok a hatalmas tomegek is, amelyek, j611ehet new reszesiilnek ezen elonyokbol, belatjak, hogy az egyenlotlensegek leteznek, es homalyosan erzik, hogy letezniok i~ kell."5 Homalyos erzesek helyett a szabadversenyesgazdasagelmelet itt konkret ervekkel allna ellS - az egyenlosites gazdasagi fekezo hatasar61 stb. -, am ilyen ervekrol Cowling hallani sew akar. Hasonl6keppen, amikor Peregrine Worsthorne ngy velekedik, hogy "windell tarsadalomban, windell idokben vannak polgarok, akik tobbet hasz. nalnak a tarsadalomnak, mint masok, es az osszerdek azt kivanja, hogy ez a jeles kisebbseg nagyobb befolyassal birjon a koziigyekre, mint a tehetsegtelen tobbseg; mas szavakkal, ho~y uralkod6 osztalyt alkosson"6, es azt javasolja, h\Jg) "a tekintely legyen a jelsz6, new a szabads~g"7, nehez belatnunk, hogy

A konzervativizmus liberalis fordulatanak egyfajta idoszertiseget j61 e~zekelteti azon njabb konzervativ kiadvanyok viszonylagos vagy teljes gondolati iiressege, amelyek eppenseggel elutasftanak barmino lenyegi szovetseget a szabadversenyes elmeletekkel. Ugy mondhatnank, hogy ezek a kiadvanyok - igy a Maurice Cowling altaI szerkesztett Conservative Essays cimti tanulmanykotet2 vagy Roger Scruton konyve a The

milyen .m~don l?he,tse¥es a "jeles k:sebbseget" kivalasz~a~l; es t.e~m~elyet me¥alapoznl, ,~a ,ne~ a g~zd:sagl es ~oht~kal ~zabads~g csator~am at. .Es telJ,es zurzavar all elo, ~ld~n ~~r~ey. Robl~ Letwm, az alta~a, ,:konzer:anv mdlvl~uallzmus. -nak neve~e~t szmtezlsre torekedve, egeszeben ugyelmen klviil

. Mean~ng

'. of Conservat~sm

mi olyat

ami

.: mmd

egyarant

a Jelen

Amikor ,

534

liberalis-konzervativ

3

new

volna .,

gyakorlan

peldaul

-

elmeletileg

problemalval

Cowling

tartalmaznak

a

,.

'ledeser6l, sem-

nj s egyszers-

k arna k ,

ame

Iy

megorzl

N.

a

Ietezv ",

egye

nl v" tl

Essays.be

' ensege

moly 1976-os els6 megjelenesh kovet6en 1979-ben kiadasban latott napvilagot a New York-i Basic

Books, Inc. kiad6nal.

h -"1 h k ul " lrt tan manyaban azt angswyozza, ogy "a onzervativok new szabadsagot akarnak; olyan szabadsagot a

H. Nash, The ConseroativeIntellectual Mvvement in America: Since 1945 cfmii konyveben, masodik, b6vftett

kapcsolatos.

Conservative

1 A hagyomanyos konzervaliv esliberalis allaspontok cgymashoz kozes ugyanakkor c kozelcdes valsagair6l es fesziiltsegeir6l a haborn utani ~vek Amerikajaban pompas torteneti kepct rajzol Georgc

k et

. London: Cassell, 1978. . Harmondsworth, Middlesex: Penguin Books, 1980.

4 Conseroative E..ay., 9.0. . Uo.,9. ok.o. s Uo., . Uo.,

141. 152.

o. o.

hagyjaa gazdasagi szferat - az egyetlen szferat ~e. hat,melyben az "individualizmus" kifejezesnek kezzelfoghat6jelentes adhat6. tgy azutan nem is kepes elkeriilniazt az allaspontot, mely szerint "azt mondani,bogy az emberi Ienyek individualitassal birnak, nemmast jelent, mint bogy valamennyien sajat gondolataikIetrehoz6i . . . Az individualitas nem onzeshen, akaratossagban, vagy lazadasban nyilvanul meg,hanem az ember szemelyisegenek integritasaban."g- Ami Scruton konyvet illeti, ezt nem anynyira autoritarianizmusa vagy hegeI~anizmusa9 mint olyanteszi erdektelenne, hanem az a teny, bogy az autoritarianizmust alatamaszt6 barmino erv (torteneti, pedag6giai, pszichoI6giai, vagy akar tisztan logikai) hianyzik belole. Lehetetlen egret nem erteniink Neal Ascherson-nal, aki igy ir: "Mr. Scruton nem emliti, bogy milyen szankci6k szentesuik felelmes,mozdulatlan hierarchiajat. A vallasossag batorithato, amennyiben e~osui a tarsas .kotelekeket, de vegso Boron nem elengedhetetlen. Es Mr. Scruton adosunk marad azzal az antropol6giaval is, melybol kitunnek, bogy az autoritarianizmus az emberi faj termeszetesallapota."lo Egyhelyiitt Scruton elnezest kef, amiert ugymond pszichol6giaba bonyol6dik:

kod~k hagyoma~yos~n .~zalta! oidott,Rk foI, bogy tartozkodtak az atfogo kIJelentesektoI., am,soka~mond6 reszleteket fejtegettek. Scruton mlndket tekmtetbell ad6sunk marad. A konzervativizmus Iiberalis fordulata, amint erre bevezetoiil mar utalas tortent, nem an elozmenyek nelkiil. Hiszen alig van olyan klasszikus liberalis tan, amelyhez egykoron-maskoron a konzervatlv gondoIkodas ne kozelitett volna. Egeszen nyilvanval6 ez a brit es az amerikai konzervativizmus tortenetet tekintve, de an a nemet fejlemenyekre is. A spontaneitas kovetelesei a konvencion8lis szabalyokkal szemben, s az individualitas kovetelesei a viselkedes sztereotlp mintaival szemben - ahogyan ezeket a koveteleseket a Sturm und Drang mozgalom megfogalmazta - csakhamar a konzervativizmus alkot6 reszeve valtak Nemetorszagban. A nemet konzervativok ritkan kerdojeleztek meg a magantulajdonhoz val6 jogot: az egyhazi birtokot ert jozefinista tamadasokkal szemben a magantulajdont eppenseggel az emberi tarsadalom alapjakent vedelmeztek. A 18. szazad vegefele a nemet konzervatlv Rehberg ugy velte, bogy a magantulajdonhoz val6 jog az emberi termeszet olyan sziikseglete, melyet barmilyen gazdasagi rendszernek ki

"Ama kiserlet

kell

-

soran"

irja

-,

"hogy

ertelmezzem

azember helyet a mai gazdasagi viszonyok kozepette, a politika osvenyerol az emberi pszichol6gia bonyolult terwetere tevedtem.. ."11. Am amirol ehelyiitt vaI6jaban beszeI, annak nincsen koze sem "gazdasagi viszonyokhoz", sepl "pszichoI6giahoz": temaja az elidegeniilt munka. Olykor ugy tunik, mintha Scruton a politikai tekintely kerdeset valahogyan a sziiloi tekintely

anaI6giajanak

segusegevel

meg:

Koriilbeliil

ugyanebben

az idoben

a

-

fold vagy penz -

mertekevel

kell aranyosnak

len-

annal foltUnobb, bogy sehol gem alkalmaz a csaladpszichoI6gia vagy -pszichiatria korebe vag6 magyarazatokat. "A tekintely es a felelossegerzet" - irja -, "a csalad olyan erteimezeseboI-ateleseboi keletkezik, melyben a csalad valami tobbletkent jelenik meg tagjai puszta osszessegehezkepest, olyan letezokent, melyben tagjai reszesednek, Ugyhogy az 0 lenyiikIetezesiik es ennek lenye-Ietezese egymasbafon6dik."12 A csaladon beliili tekintely ilyeten megkozelitese mellett nem meglepo, ha Scruton olyan ~apvet~ problemar61, mint a legitim es iUegitim autorJWs ko. zotti kiilonbsegtetel - semmit gem kivan mo~dani:IB

nie. Moser arr61 is ismert, bogy elesen kritizalta a kozpontosuott allami biirokraciat, melynek csekely hatekonysagat a kozsegi-helyi individualitasb61 foly6 elonyokkel anitotta szembe. A laissez:faire elveit 1800 utan a nemet eskiilonosen a porosz reform-konzervatlvok szeleskorben elfogadtak15, mint ahogyan kepviseltek es vedelmeztek a munkamegosztas eszmejet is. Egy 1776-ban irt nevezetes esszejeben, melyet a Johann Bernhard Basedow es tanuvanyail8 altal bevezetett "progressziv" neveles ellen irt, a badeni tisztviselo es

Sot, semmirol gem kivan 1 '" b f . , " 1k e eJezesu my I vamtJa,

. MelyetAlan Watkins pers.ekoDDyUs.errel tett nevets~gess~ a Sp..,alor 1980.s.ept. 13-i s'&maban. . 10LondonReviewof Book. 2/21, 1980.nov., 16. o.

. .

valamit is mondam: mmt k t' her ha a onzerva IV em ",

. Uo., 59. o.

ontudatra ebred, kiviilan6va Iesz. Az okokat, melyek

11 The Meaning of Conleroalum. 130. o.

arra keszteti~, bogy tarsadalmi mitoszokat tamoga~son, nem hirdetheti fennen; ha okait fennen hirdetne, il ' k" 1. " El ~ bb k ' f . , b 1 .

~: ~::'u~: ~8. o. 14Uo., 191.o.

a

v

agot

etsegge

Itatna

at.

u

I

eJezes

e

I

ta-

15 tett

A

.

reformkonzervativizmus" ;ijrt~oeti mo..anatok

kifeje.~s r~s.leteihe.

Id.

~rtelme.~s~he. Klau.

s Epstein

a. The

1tt

. ~nn. Gene.~

goitsagra torekedven most a hallgatast ken tana' parad axon - a szo 'I' ask' enyceolni a."14 A k onzervatlv

of German Con.eroolum c. munkajat, Princeton, N. J.: Princeton Un,versity Press,mint 1966. IS Basedow, Epsteio fogalma., a specializaci6s.orgalma.asahe-

szere, midon voltakeppen hallgatni volna helyes

Iyett "a. ege.. ember nevel~s~nek es.m~ny~t hirdette me,g, ~s annak

persze

gyakran r

oldana

eleguenie.

tulajdon szabad oroklesenek jogat kifejezetten kepviselte egy masik prominens nemet konzervatlv, P. A. F. yon Miinchhausen. Justus Moser, az elso olyan szerzo Nemetorszagban, aki atfog6 - ha nem is rendszeres konzervatlv elmeletet dolgozott ki, valamivel korabban azt hangsUlyozta,' bogy az anampolgarsaggal jar6 jogoknak es kotelessegeknek a birtokolt tulajdon

nem

.

Ismeretlen

elemeztek.

az

.

Ira

d

1 a

Jelentosebb

b om

al an,s

konzervatlv

" apJalt

,

mar

gondol-

e.zm~ny~t megtanlta~i,

bogy omit

a gyerekeket, ok tanuini

jat~kos ..eretn~nek,

s.ellemben, ~s csak

mBrk~sznek~rzik magukat," (Jel.ett mG, 79. 0.)

csupan ana akkor, amikor

kell erre

ismert konzervativ J. G. Schlosserugy fogalmazott, bogy "az emberek hivatasa a legtobb esetben... osszeegyeztethetetlen kepessegeik minden oldalu kifejlesztesevel", bogy a nevelesnek ehelyett eppenseggel a barmino szereny, am tarsadalmilag hasznos feladatok ellatasara kell folkeszitenie az embereket, es bogy "az az ember, aki gyermekkorat jatekokkal toltotte el, felnott eleteben is jatekos gyermek fog I ' b era' I IS' k mara dnl""7. A ,,1 onzervatlv' " (vagy "sza b ad konzervativ", freikonservativ) kifejezes szeles korben hasznalatos volt a 19, szazad folyamanl8; Szechenyi Istvant vegiilis nero alap nelkiil emliti az irodalom "halado konzervativ"-kent'9, es a "konzervativ liberalizmus" kifejezes a kortarsak elott alkalmas megjelolesnek tiint az alkotmanyos reformmozgalmak szamara azokban az orszagokban, amelyekbol azutan Ausztria-Magyarorszag kialakult.20 Szazadunk huszas eveiben a konzervatlv osztrak esszelro Robert Musil (aki egyebkent ugy velte: csak teremto egyenisegnek van joga ana, bogy konzervatlv legyen) metszo ironiaval jegyezte meg, bogy "miutan a regi kotelekektol

megszabadultak,

az embereknek

most

A hayeki klserlet egymashoz

folemlltese nyomban elvezet ket

kapcsolodo

-

kerdes megfogalmazasa-

bozo Eloszor: vajon nero felreertes-e Hayekkal kapcsolatban ilyen szintezis-klserletrol beszelniink, azaz helyenvalo-e Hayekot a konzervativizmussal egyaltalan osszefiiggesbe hoznunk? Masodszor: ha sor keriilt is erre a klserletre, vajon sikeres volt-e?'Vajon logikailag koherens egeszet alkotnak-e Hayek munkassagaban a liberalis es a konzervativ fogalmak? ' , Nos,.o"" Ih asznwLI t -e H aye k k onzerva t 'IV eI erne k et saJa, k k'd I ' ak ? H . t l' b al os I er Izmusana I 0 gozas or. a a mal ame'k ' ' LI hoz alkaImazk 0du nk , meIyne k erte' rl al szoh asznwat I

Lehetseges tehat - es ugy tiinik: folyamatban van a konzervativizmus tortenetenek ujrairasa. Ennek soran a romantikus es kollektivista vonulatok megfosztatnak kozponti jelentosegiiktol, sot, eppenseggel a mozgalom periferiajara keriilnek. Az ily modon 101fogott konzervatiVizmus es a "klasszikus" - Fergusonbol, Adam Smith-bol es Burke-bol, nem pedig a

meben a konzervativizmus eppenseggel a szabad piac eszmejenek kepviseletet jelenti, a valasz termeszetesell - es trivililisan - igenlo. Am ha a terminus szelesebb, torteneti ertelmezesebol indulunk ki, Hayek gondolkodasaban akkor is felfedezhetiink felreismerhetetleniil konzervatlv vonasokat. Hiszen meg A szabadsag epftmenyenek utoszava is, mely a "Miert nero

-

.

francia lolvilagosodasbol kiindulo liberalizmus nero kolcsonosen antagonisztikus, hanem egymast kiege-

17Jd~zi Epstein.ielzett mii 79. ok. o.

, ,'. ". ,. hteseket Jelent. Vegtere IS kozhely, san sorolhato mind a liberalizmus

1SA liberalis konzervativizmus fels6bb arisztokrata r~tegek altali kepviselet~re vonatkoz6an reszletekkel szolgal Heinz Gollwitzer. Die Slande.herren. Die polili.che fInd ge../lschaftliche Sle/lung der Medial;.ierlen 1815-1918, Ein Beilrag .ur deul.chen So.ialge.chichle. 2. kiad.. Got-

szlto es sok tekintetben egymasba fonodo megkozebogy mind

. Burke Jogoa konzerva-

h . . ", I . I~ ' , k ..', bvlzmus tortene ml e uzmenyel oze, S ogy ugyanez all a 19, szazadbanLord Acton-ra. Adam Smith sem

tingeD: Vandenhoeck& Ruprecht. 1964,ld. kiilonosen a 206-209. 0lda1akat. PI. Ivanyi-Griinwald Bela, a Gr6f S.echenyilslvan {i...e. Mu"kai

. " nadt vIssza attol, - mind a vagyont , "

2. kotetehez (Budapest: 1930) frt .,Torteneti bevezetes"-~ben, 141."0. 20 Ketsegtelen. bogy kon.ervallv liberalizmusnak kell tekinteniink, ielesui, Eotvos J6zsef kereszt~ny es torteneti-arisztokratikus eszmenyeket kozvetft6allamelmeletet, mint ahogyan akiegyez~seszmeieI6keszites~-

nek tekmtven, letre tekintelyt

bogy mind

. , " a tek~ntely fogalmara epltsen a sziiletest olyan alaptenyezok"

"amelyek termeszetes modon hoznak es alarendeltseget az emberek ko-

.

lites ,

megteremtojea ,

.

mUlt , ,

szazadi

osztrlik

"

.

henugyszintenszerepetiatsz6 osztrakpolitikus, Moritz yon Kaiserfeld beallltottsagatis "konzervatfv liberalizmus"-naknevezi monografusa. Ld. F. yon Krones.Moril. von Kaiserfeld.Leipzig: 1888,64,o. Kaiserfeldrealtalabanld. SomogyiEva, Abirvdalmi c.nlrali.aci6161 a dualiamUo .ig, A. o,,'rak-neme,liberali.ok ulja a kiegye...he..Budapest: 1976.

kozgazda.

melle Werke, Hamburg: 1978,8. kot.. 1382. o. 22 The ~eallk of Naliona, V., I., II., 1976-os kritikai

zott".22 De Carl Menger is, az Un. metodo16giai indi'd I' b k ' , 'k I '1 ,. v~ ua ~zmus atYJa, a szu Je tlverte e me eb megkoze-

sagtudomanyban, kifeJezett rokonszenvvel Vlseltetett ali ' k ., 'b H. . ' Il h a tra d'. Iclon eta nezete Iranya an. Iszen, Jo e et

.

bogy Menger nero valamino az "esz" Iiltali merlegelesrol beszel, hanem olyasfele "tudomanyos" es "gyakorlati" vizsglilatrol, mint amilyet "gazdak, mernokok ' es orvoso k '" vegezne,k azaz 0Iran embere,k ak I' k tudjak, bogy a termeszetet nero iranyithatjak kenyiik-kedviik szerint, s akiknek vizsgalati modszerei hqsszantarto, reszben spontan, tortenelmi fejlodes Borin alakultak ki. Nem veletlen, bogy a Mengertol alapvetoen befolyasolt F. A. yon Hayek, a szabadversenyes kozgazdasagi folfogas legismertebb mai kepviseloje, az elmnlt negy evtizedben olyan eletmiivet hozott letre, melyet szeles korben a liberalizmus es a konzervativizmus kozotti szintezis kiserletenek tekintenek.

azt ajanljak, bogy ismet vessek ala magukat: a hitnek, a tudomany elotti gondolkodasnak, egyszeriisegnek, humanizmusnak, altruizmusnak, a nemzeti knzossegnek, az Iillampolgari kotelessegnek; azt ajanljak, bogy vessiik el a kapitalista individualizmust es jeIlemzo attitiidjeit." Ehhez kepest Musil a "kapitalizmus" ugymond "pozitiv", sot "jo" vonasait hnzta ala, ezt a gazdasagi tarsadalomalakulatot ugy t~kintve, mint

, p , . , "a legerosebb es legrugalmasabb I b dd' I ' I ' "2'szervezodesl format, me yet az em er e Ige e e ert .

536

a Vizsgal6dasok23 nevezetesVIII, fiiggelekebenMenger a munka foreszehez kepest eroteljesebben hangsUlyozza, bogy a "szervesen" keletkezett intezmenyek sem mentesiilhetnek a merlegelestol es kritikatal, allaspontja tovabbra is tradicionalista. Jellemzo,

S1 Musil...Derdeutscbe

tOW EditIon").

Mensch

ala Symptom".

Robert

Musil,

Ge.am-

;

.

kiada. ("Gla8-

714. 0,

3 Carl Menger, Unlersuchungen aber die Methode der Socialwi..en-

.chaften. fInd der Politi.chen Oekonomie inabe.ondere. 1883.

-

vagyok konzervativ" cimet viseli, azt hangsUlyozza, hogy "sok Minden van, amit a liberalis haszonnal tanulhat meg nemely konzervativ gondolkodo mun-

kettos elofolteves29, a "csalad", a "kis kozossegek" es a "helyi antonomia" ertekeinek igenlese30, a kerdes, bogy "vajon a szabad vagy individualista tIlrsadalom

kajabol. A maguktol keletkezett-novekedett intez-

sikeresenmukodhet-eakkor is, ha az emberek,

menyek ertekevel kapcsolatban az 0 szeretetteljes es alazatos tanulmanyaiknak koszonhetiink (Iegalabbis a gazdasagtudomany teriileten kiviil) szamos melyenszanto felismerest, amely valos adalek a szabad tarsadalommal kapcsolatos tudasunkhoz,"24 Nem szabad szegye11niink,folytatja Hayek, "ha tamaszra leliink mindazon nem-racionalis intezmenyekben vagy szokasokban, amelyek bebizonyitottak a maguk erteket," Hayek itt ugy latja, bogy "a liberalist a konzervativtol az kiilonbozteti meg, bogy keszsegesen beva11ja, milyen keveset is tudunk - anelkiil, bogy a tudas termeszetfeletti forrasainak tekintelyere hivatkozna olyankor, amikor ertelme nem bizonyul elegendonek",25 Am szogezziik Ie mindjart: a termeszetfeletti forrasokban valo hit bizonnyal nem altalanos vonasa a konzervativizmus gondolatvilaganak, mig a tradieiok es maguktol keletkezett intezmenyek iranti tisztelet Hayek irasaiban minduntalan a felszinre tor, Nem meglepo tehat, ha a konzervativizmus-e11enes hangsUly Hayek kesoi munkaiban a hatterbe szorul (es f61tunoen hianyzik Torveny, tOrvenyhozases szabadsag cimu, most megjelent munkajanak utoszavabol). , ., .. Felrevezeto volna mmdazonaltal ebben az osszef ugges ,. ' b I "" 1 k ' " dul 'I b 'I en va amlle e onzervatlv lor atro esze al k " k . ., H kk ., k A " nun, 109 ma es erve szmtjen aye onzervativizmusa mar teljes mertekben jelen van a viszonylag ,

koral,

I

1945-bo

"

'"

.. .

mus

Clmu

I

.!'

szllrmazo I .!.!L tanumllnYtUJan

"

' h ,. d ' 'd I. es amls m IVI ua IZal ' I ' I " bb t an egjeentose

gaz -

' ep.tmeny" 't ' ' b en (1960), ' , ' b an - es ' A szabadsag rovl d Irasa , , , -, "

Jelen attekmtesemben a Torveny, torvenyhozas es sza.!' b ' 'I ' b 't ' ba dsag' 26 megloga " I maZlisalra arml y csa loan ' k ' k k' k onzervatIv ' h anguI at ua nem IS t ere I, eheIye tt k d J ' l1 h k ' ., I' k" a et Iment em Itett mun ara tamasz 0 om, 0 e et T -.I -, h " b d ' b'l h"

.

-

a

na

orv"ny,

k b.

torv"ny

"' I I "" Uj, e ese meju

Izonyos

I ese ' k tu ~ I

h

ozas "s sza a sag 0 nem

emzsego

""

mu

-

me

f I' ' e Ismerese

I

ye

even at, oregen es betegen irt lektikus,

sat

konfuzus

sadalomfilozofia

benyomast

-

H

aye

k

k

., , ez az Ismet-

maj

' d

t ' Izen

egeszet tekintve tesz,

A hayeki

h ' t e

A szabadsag ep£tmenyet ke11 alapul

.

DI b

.

.k

_I

H aye k n ak k onzervatIv

vajon

' I'

s~

I

eru

toe

I

k

11

,

,

,

lehet Hayek gondolkodasaban . az egyseg , latszata " , , nem teljesen

csaloka

,

abban

"megoldatlan

"

aye

szermt

a

e yesru

es

tar-

venniink,

Idezese, me y szermt

e yte

enro

,

a

joro

es

.. F. A. von Hayek, The Conalilulion of Liberly, London: Routledge & Kegan Paul, 1976, 399, sk, o.

.. Uo" 406, 0, .. Law, Legiolalionand LiberlY, 3 kat" London: Routledge& Kegan Paul, 1973-1979. ., "Individualism: True and False",Hayeklndividua/iomandEconomic Order(1949)c. katet~ben,London:Routledge& KeganPaul, 1976,7, 0, :: Uo" 8. o.

:: Uo.,61.o.

egyeterta

nehezsegek,

k nfl ' k k" ~ ' f esziiI, tsege , k ' es 0 I tuso , "versengu es osszeh I lk " I ' k" k 41 M . egyeztet etet en e ate ezettsege vanna, lye I h I ~I ' h I I "I ., ' I ' H k .

ertelem aItalliban csekely erteku szerepet jatszik az b . k' ' k ' b ' d I kb "28

nezet

'

' t

rokonszenvezotanulmanyt szentelt ennek a kerdes' Gray 'Irja,, "jO. 'I . IS , nemme I VII.I Iaszo 1, 40 Mmt ne k , veg' iiI

0" 15.0, .. Uo.,23.0, :~ go., ~~.o. s. U~::25:~: Co 32. 0: , :: ~~~, 'L.d k .a" ' . no nahlulwn0if L ...rly,', d

azon

eszme

d'

Mar az "Igaz es hamis individualizmus"-ban megal .!1h ' h' ,fr .", L' kl 'k " t tU ato te lit a, ancla tIpusu es a" asszl US liberalizmus kozotti kiiIonbsegtetel, csakugy, mint a minden emberi teljesitmeny alapjaul szolgalo 'pontan m6don ,keletkezeU intezmenyek fogalma27, " , , I 'tovab-

ba

'

k ' . ' s I era IS a ape ve e entmon asmentes szm ezlse t G k . I ' 1 ..1 ' H kk aI Ietre ' h ozma, '? J0hnN ,ray, a I e me yu t es aye , , , e

'

ek-

ertekelesekor, e filozofia hordkepesitelesekor valtozatlanul fa

segenek es korlatainak meg

muvet,

t

lanyza-

, ,nem

alkalmazkodnak onkent es keszsegesen a hagyomanyokhoz es szokasokhoz"3', valamint az az egyertelmuen tradicionalista tetel, mely szerint "az egyennek, mint tarsadalmi folyamatok reszesenek, olyan valtozasokhoz is alkalmazkodnia es olyan konvencioknak is engedelmeskednie ke11,amelyek nem valamely ertelmes terv kovetkezmenyekent jottek letre, amelyek letjogosultsaga az adott esetben nem lathato be, s amelyek, szamara, gyakran erthetetlennek es irracionalisnak tunnek,"32 Hayek elveti az erkolcsokkel es szokasokkal szembeni "modern attitudot", meg a mesterseges nyelvek eszmejet is33, s a tanulmanyt alazatra val6 folh£vassal zarja, "alazatra azon folyamatok s tarsadalmi-emberi eredmenyeik irant, ameIyeket senki sem tervezett vagy lIlt at,s amelyek atfogobbak barmely egyedi elmenel",34 A szabadsag ep£tmenyeben az egyenlotlenseg mint a civilizacio elafeltetele me11ett ervel35, nosztalgiaval emIekezik Nagy-Britannia "regi hagyomanyokkal rendelkezo gazdag osztalyara"36, hangoztatja, bogy "a sikeres szabad tarsadalom mindig is nagymertekben hagyomanyok-kototte tarsadalom lesz"37, a tarsadalomreformer ele "az eleven organizmussal foglalkozo or"3S' " d .' .!1V. k .. d0" pe' Id a k en ' t ' vos attltu jet ltja oveten ,es t e-t ' I mI'. k ' I ' b .!1:" t 39 szesse e Itl a " onzervatIv I er s termInus,

"az

em en 0 go an , vagy az em erl epessege es keszsegek korlatlan valtozatossagat es az emberek , . '" termeszetes adottsagamak egyenlatlenseget tetel~za

.. Uo" 47. o.

42.. kk

. 0,

Uo,. 70. o. .. Uo,. 432, 0" l1-e. jegyzet,

.. John N. Gray, "F.

A. Hayek on Liberty and Tradition",

of Libarlarian Sludi.., IV/2 (1980), (1 Jelzett hely, 119..k. 0,

Tht Journal

";,

..C".c.

;;";'~;~{~.;.;;;.

.'

rosszr61alkotott felfogasunk, beleertve a liberlilis eletm6d iranti vonzalmunkat, teljesseggel azokon a meghatarozott hagyomanyokon alapul, amelyeknek orokosei vagyunk, igy a liberlilis rend mellett felhozott erveink - veli Gray - minden meggyozo ero hijan volnanak, sot ervenytelenek lennenek valamely "szilard pre-liberalis rendben" vagy "sikeres es nepszeru poszt-liberlilis zsarnoksagban".42 Hayek felfogasaban, irja Gray, "minden politikai es moralis kritikanak immanens kritikanak kell lennie, olyan

.problemajara, mely itt mindazonaltal nero jelenthet igazi nehezseget, leven, bogy a liberalis ertekek iranti erzekenyseg a mai kor pre- es posztliberalis tarsadalmaib61 korantsem hianyzik. A masodik erv megint csak olyan problemara utal, amelyet nero specifikusan Hayek tanai vetnek tel: ti. az elmeleti idealok es Ioldhozragadt exigenciak kozti altalanos fesziiltsegre - amelyet, vegiil is, a politikai gyakorlat hivatott fololdani. Igaz persze - serre ebben az osszefiiggesbell talan nero folosleges utalnunk -, bogy Hayek

kritikanak,

Iolfogasa

mely

a

hagyomanyos

ertekek

oroklott

elmelet

es

gyakorlat,

eszmek

es

erdekek

vi-

keszlete egyes elemeire hivatkozva vilagitja es valtozszonyar61 egyfajta idealizmust tiikroz. Individualiztatjamegatobbit".43 De Gray ugy latja, hogy a hayeki mus es gazdasagi rend cimu koteteben teljes egyeterelvek nemcsak liberlilis rend hijan, hanem annak Ionntessel idezi Keynes-t, aki szerint "a kozgazdaszok es liJlasa mellett sem tennek lehetove a liberalis ertekek politikafiloz6fusok eszmeinek, mind amikor igazuk meggyozo vagy megnyugtat6 vedelmezeset. Hiszen van, mind amikor tevednek, sokkal erosebb befolyaha a liberalis alapokon nyugv6 tarsadalom mindensuk van, mint azt kozonsegesengondoljak. Mondhatni bell a spontan-termeszetes fejlodesre es a szabad vera vilagot ezek az eszmek kormanyozzak. Hivatalban senyre hagyatkoznek, amint ezt Hayek j avasolj a, leva oriiltek.. . tebolyukat valamely tud6s skribler akkor - ervel Gray - ez a tarsadalom val6jaban nehany evvel korabbi termesebol meritik. Biztos vedtelen volna antiliberlilis csoportok barmino fevagyok abban" - idezi Hayek Keynes-t -, "hogy nyegetesevel szemben. Mint Gray irja, "az a felteteaz anyagi erdekek szerepet az eszmek fokozatos terlezes, bogy a spontan m6don letrejott eletformak jedesehez kepest messzemenoen eltUlozzak . . . Elobb valahogyan optimalisan alkalmazkod6kepesek, minvagy ut6bb eszmek, nem pedig erdekek bizonyulnak den bizonnyal csak a liberalis rend keretein beliil a j6 es rossz legveszelyesebb hajt6erejenek."46 A Torhelytall6 - olyan rend keretein beliil, melyben a kiiveny, torvenyhozas es szabadstigban pedig Hume-ra lonbozo eletformak bekes koegzisztenciaja es eroszaktortenik hivatkozas, aki szerint "habar az embereket mentes versengese val6sul meg. Ahol az eletformak erdekeik vezerlik, az erdekeket, es mindazt, ami emes a hozzajuk tartoz6 szabalyok es szokasok termeberi, a velemenyek kormanyozzak."47 Nem mondszetes kivalogat6dasa eltero politikai rendszerek kohatjuk ugyanakkor, bogy az eszmek es erdekek kozotti zotti versenges saran megy vegbe, ott vad irrealizmus kolcsonhatas masik oldalat, azt a befolyast, melyet volna azt mondani, bogy a liberalis tarsadalmak erdekek eszmekre gyakorolnak, a neoliberlilis-neokonmindig Iolenyben vannak."'4 Sot, hangsUlyozza Gray, zervativ irodalom teljesseggel figyelmen kiviil hagyna. konnyen lehet, bogy a liberalis rend annan legvesze- "Nem nyilvanval6 onerdek iranyitja-e az entellektiilyesebbellensegenekbizonyul, amennyiben - ha tagjai elek tetteit es velemenyet?" -kerdezi R. M. Hartwel.nem tamaszkodhatnak a liberlilis jogok valamifele "Az entellektiielek ellenszenvvel viseltetnek a gazIiItalanos ervenyu tanara - ezen rend spontan fejdasagi liberalizmussal szemben, mivel a piacgazdasag lodese alaashatja azokat a morlilis alapokat, amelyenemazaltalukkepzelttarsadalmiertekiikszerintjutalken nyugszik. Gray itt arra utal, bogy Hayek lathamazza oket. . . . Az entellektiielek vezeto szerepet jato t6lag "egyetert ama gondolattal, melyet az ujkorban szanak az liJlami biirokraciakban... ,AIlamkultueloszor Smith es Ferguson irasai pedzettek, s melyet szuk' tehat nem erdekmentes, meg ha onerdekiiket azutan Schumpeter fejtett ki Kapitalizmus, szocializsikeresen racionalizaljak is.''48 mus es demokrcicia cimu muveben, bogy ti. a gazdasagi . liberalizmus olyan erkolcsi hagyomanyok hattere elott A Gray altaI Hayekkal szemben Iolhozott harmadJk £ jlodott ki amelyeket tovabbi fejlodese 6hatatlanul erv viszont - mely szerint a vonatkoz6 gondolatrends:etrombol ' de amelyek megtartasa elengedhetetleniil szer nero ad megoldast az onmagat fokozatosan el. sziikseges ~olna a liberlilis rend stabilitasa sot fennmaradasa szempontjab61." Hayek igy, ~int Gray ramutat, kozeliteni kenyszeriil ahhoz a felfogashoz,

pusztit6 liberlilis rend problemajara - val6ban alapveto, elm~let! es ,g!akorlati ~zeml?o.ntb61egyarant donto nehezseget ermt. Gray ugy latJa, bogy Hayek

mely szerint "legalabbis egyes erkolcsi hagyomanyoknak mentesiilniok kellene az liJland6 kritika a161,

:: U u o..

kiilonben

..

1 32 4 °'

0., a

tart6s.

538

~ elso:

tarsadalom

viragzasa

aligha

lesz

"'5

Gray kritikai Az

liberlilis

ervei ketsegkiviil

nem egyforma

".., elvont

emlekeztetes

a

tortenetl

re

I

sUlyiiak.

..

atiVlzmus

Uo..

. 128.

o. o. o.

.1 Uo., 131.ok. o. 41F. A. Hayek, Individualism and Economicardor, id. kiad.. 108.o. 47Law, Legio/alionand Liberty, I. kat., 168.0., 39-esjegyzet. 481Hartwell,"Introduction", a Kenneth S. Templeton, Jr., altaI szerkesztett The Politicizotion of Society c. katethen, Indianapolis: Press,

1979.

18.

o.

Liberty

\

I

nem bir "az igazsagossag es az erkolcsi jogok valamely j61 f6Iepitett eImeIeteveI"49, s ez akadaIyozza meg abban, bogy a problemara megoidast talaljon,

Meg k er ' d N' I oJe ezen

dN

d'

,.

h'

..

'. k

I

lagnozls, e: k. b. 0 ' b h Iszen szogezzu ~r. meg Ben I sem '" Izonyrtotta e, ogy a mel5J~gyeh szok- . k . 01 ". "a aSjog vagy a t"te esen ~ny~ van~tott jog t -'_1 "' tal ' Ihl t tl t d tartomanyan f al w egyiU an e e seges ar a ma a m a Jog og k A . t k ' I .b ' I. 'k , ,

-

o

-

0

kmana. .. IS osztra lt N F mmG .Ilazt a onzervatlv1846b II era al"", 0 0, ranz rl parzer - an 0 y t( iUoan 1 k Irta: .' 1 N YI .1vanv' ai oan , t seges ' , " neve termeszetes ve un szu e.0

t h

tt

)

'

kr

e

Jogo

Iogy

maso

0 ran

'

'I

b

0

k

t

nak t

.1

a

'

nem

b

'

b naazem

szabad

er

mas, .

mint

,

erolm

" termeszete kb an van,

ilyen

h

A

va H

a

vagy

h

m

I

ez "50

az,

h lanyzi .,

-

k

manyo

f egy

' aJta

k " ovet

k

k ezetesen

0

,

ami,

'

'I

e me

"Igaz

es

hamls

azt taiaIJuk,

,

,

tortent

alkalmazkodasnak,

Ik d ' e es A h

k I' k uszo .. ..b0..Iesene " 1 k d ',. k d ' .I Ie k tlv'

0

mas

vise "55

gyakran

sze

ogyan

a

cae e e :fun ,

cselekedetnek

tu

maganak

, a kevesbe k

H aye, k

0

aBa, Je Zl

szerves

,

ere- d

mozzanata,

mherens

aspektusa,

mely

ehhez

a

nem

pedlg

valaml . N'

cselekedethez

elmetartalom, '0

kotodnek.

Tudasra,

0'

0

IS,

meretre szert tennl ebben az ertelemben annYlt Jelent, " , , mint cselekvesmodokat, cselekvesl hagyomanyokat I ." . 0

ete.

individualizmus"-ban

,

, , bogy "az egyedi cselekvesek osszetevodo eredmeny et nyomozva,

a

e saJatitam.

ayeknak a hagyomanyr61 mint a tarsadalmi elet elengedhetetlen mozzanatar61 alkotott folfogasa ket fo ervcsoporton nyugszik. l T' h 'dal 0 () eny, ,ogy a tarsa mat ne.m tudatos emberl terv, hozta k III Ietre. Ebbol nk Hayek szermt azt a kovetkeztetest e evonnu , bogy at' ar sadaIom mu-.o "'-.. dese ' a maga egeszebentUlontUl - atlathatatlanul - bonyoIult az emberi elme szamara. Ezert barmely adott tarsadalom f6nnmaradasa Ienyegesen 'h 'k al H fii " gg , azon szokasok es agyomanyo zavart an mukodesetoI, amelyekEbben az ertelemben ,nek . addigi fejlodeset koszonheti. '0 az

,

..

H

Hayek

"

ami.

I

onzervatlv

Ik I ,

Ut6bbival kiegeszitve, a tradici6k szabadpiacanak hayeki eszmeje a Ieghatasosabbnak tunik mindazon eszmek koziil, melyeket az erkolcsileg hanyatI6 IiberaIis rend problemajanak megoldasara a polgari gondolkodas a mai napig Ietrehozott.

IrJa

,.

menye.

0-

al 0 b enne, h anem ' maso a V ami ' I .k H aye k gon d 0 I atren d szere ' b u,~ I az b Izonnya I h t ermeszetes ' . k II.bera ' IIS. £, nem a Jogo oga ma, anem -. t t .' .d d '" . , h . mln ez rovi en emonstriUnI szeretnem - a agyonero

'"

reszet, ertelmunk nem azonos tudasunk egeszevel. S k ' . k ' k' , ' k ' I . 'N d o. k zo again es eszsegem, erze ml attltu Jem , szer'0 . -'-, k ,mtezmenyem . , , 0 k szamam - va I amennYlen a mwt tapasztalatalhoz

semml

k d 'i ' k a a a yozmo,

an

at~: nem pusztan epesseg, me yne reven "meg" k h ' " "54 M . ' II aprtJu, ogy ez vagy az Igy es Igy van. mt H k '. N . d d' k k' ., I .. aye IrJa:" emmm entu asun epezlertemun k

'..

0'.

Jog

asa

t

oz

A

nI,

engem ' ' t '

vam

h

ar

.

esze

megnYI

gran

' I

amelyek gyokereit es funkcionalasat keptelenek va-; gyunk atlatni. 0 . " (2) A tudas m~nt olyan, mmden tudas, reszben gyakoT" ' k" I k ' ,

bogy szamos olyan intezmeny.

Noha Hayek nero mindig kiilonbozteti meg oket eleBen, az ervek ezen ket csoportjanak igencsak eltero elofeltevesei es kovetkezmenyei vannak. Az eiso csoportba tartoz6 ervek azzal a tudatlansaggal kapcsoIatosak, mely a kornyezo - tarsadalmi - es bens6 - szellemi vilaga bonyolultsagaval szembesitett embert tenylegesen jeIlemzi. Ezek az ervek az ember ismereteinek, nem pedig racionalitasanak elegtelenseget hangsUlyozzak. Teljesseggel racionalisnak kell minositeniink a kipr6baIt, hasznosnak bizonyult szokasokra es intezmenyekre vaI6 hagyatkozast akkor is, ' ' h a ezen szok aso ' k ' ' t' , k ered et e' t ,muNk 0..d ese, es m ezmenye t reszleges homaIy fedi Amit ma nem tudunk megmagyarazni holnap tala~ mar erteni fogjuk' amit tenyIegesen ~em tudunk megmagyarazni tt ' al ' d . t ' delvben .. al.meg foI-' . 0Idh at 0' I eh e,t Nmcs I' szo v 0 I ra Iclon Izmusro I Hayek mellett flgondolkodasaban .lho ott h ' es ' ' mint ahogy mb a tszabad d tl piac ' 0 z Ir erve - az e erl u a ansagI fl.I ' Il ' t tt t ' t I ' k k II ,. 58 " k .' ' ro 0 a I 0 e e ene ora arluma - gem Jar u0

bb Ionose " ,.

t ra d IClona .' 1ISt a eIk 0" t eI ezett segge. ' I 0

amely foszerepet jatszik az emberiseg teljesitmenyeiben, a tervezo es iranyit6 elme minden beavatkozasa nelkiil jott Ietre"51, vagy utal A szabadsligepftmenyebell ama aIland6 kolcsonhatasra, mely egyfeiol az "ertelmiink altai elerhetonek kepzelt celok utani

A masodik csoportba tartoz6 ervek viszont vaI6di tradicionalizmushoz vezetnek, Ha tudasunk, Iegalabb reszint~ a cs~'ekvesm.eghatar~zott m6dozataiban all, ez azt Jelentl, bogy blzonyos Ismeretekre csak azaltal tehetiink szert, ha - magyarazatot nero igenyelve es

tudatos

ketsegeinket

torekvesiink",

masfeiol

"intezmenyek,

ha-

gyomanyok es szokasok" kozott jatsz6dik Ie,s melynek "eredmenye gyakran valami egeszenmas, mint amit celul tuztiink ki",52 Sot, "az emberi elme maga is k a clvllzaclon 0 .1. , " ak ' k e, me Iy ben f6Inottiink, anna a terme es , . . nincsen tudataban SZ8mOSolyan tapasztalatnak, mely nelkiiI nem alakulhatott szokasokban

konvenci6kban

velemenyekben , elemet. szokasokra

"

, megtestesiilve

53

volna ki, s mely ' k ..I .

I b

a

,

nye segiti

v s

en es kepezi

er 0 CSI alkot6-

., VagYls es

hasznalatakor . 'kr

onvenCIO

k a

II e

h

olyan tk

agya

ozn

Ryle

tett

"knowing

ludni) k6zott, .. Uo., 26, o. Az

erv

ahogy

masok

pia.

el08z16 e8

how"

annak

('udni

hogyan)

es "knowing

that"

(valami'

Id, uo., 426, 0" 4-es jegyzet.

lenyege:

mindig

kozott ,

cseleksziink,

.. Grillparzer,SiimllicheWerke,szerk.A. Sauer,Tagebacher v. kot" 120.0, .1 Individualism and Ecvrovmic Order, id, kiad., 6. ok. o. .. TheCvmli'wianof Liber,y,id. kiad" 24.o. .. Uo. .. Uo" 25. o. - Hayekitt utal arra a megkiilonboztetesre, melyet

maci6

unk

ugy

.. I, m.,134.o.

.. ertelmiink

k

-

elfojtva

a .ikeres

cook -

gazda.iigi

fragmentalt alakban

arrendlZere

tevek.ny.eghez

e8 di.zperz

letezik, k4pe8

az

ilyen a

-

ti.

informaci6t

leghatekonyabban

szuksegesinfora tarsadalom pedig

tagjai a

szabad

kozvetfteni.

\

cselekszenek.Ketto meg ketto az negy, serre esak azt

Jollehet munkaiban az ilyen ertelmu tradieionalizmus

a magyarazatot

ketsegkiviil

lehet

adni,

bogy

£gy szamolunk.

A

szamtani ismeret olyan viselkedesbeli konformitason alapszik, melyet semminemu belatas nem potolhat. Altalanosabban, az igy flilfogott tradieionalizmus azt allitja, bogy ketsegbevonhatatlan teny- es ertekigazsagok hianyaban nem lehetseges kozles, erveles es vita, bogy a tarsadalmat ilyen igazsagok egyontetu elismerese tarIja ossze; es bogy ezeket az igazsagokat a csaladi es iskolai nevelesnek kell megfelelo tekintelylyel flilruhaznia. ., Indi.iduali.mandEconomic Order,id. kiad..63.o. :: Uo.,61.o. Uo.,76. o. a maganva16 eoNem annyira dolgokmegismerhetetlens~g~nek k.nti t~tel~re gondolok itt, mint inkabb arra a bizonyltasra. hogy j611ehet a soaMlyok

alkalmo.a.a

nom

ig~nyel

alkolmasasi

s.aMlyokat

(hiezen

ez

jelen

van,

-

Hayek

ugy latszik

-

nin-

esen egeszen tisztaban a vonatkozo sziikseges - es letezo - ervekkel. Ismeretlilozofiai szinten, vagy a jelenteselmelet teriileten, Hayek mentalista maradt. tgy pl. "A tarsadalomtudomanyok tenyei" eimu eloadasaban, melyet epp Cambridge-bell tartott - az ottani Moral Science Club folkeresere 1942-ben Hayek ugy velekedett, bogy "mas emberek tudatosnak minositett cselekedeteit kivetel nelkiil . . . sajat elmenk analogiaj lira ertelmezziik: vagyis cselekedeteiket es cselekedeteik targyait olyan osztalyok vagy kategoriak ala soroljuk be, melyeket kizlirolag a sajat elmenk ismeretebol meritiink."57 Ugyanebben az 1 d' b k ' d' h . . k ,. e oa as an arra a er esre, ogy vaJon "ml ro onrtJa egymassal . , . ugyanannak a szonak ketszeri kimon-

:..:!--'! :"c,Z:~

-

"

",

.

,

c~

.

v~telen regreeezusra vezetne),ig~nyel viszont valamilyen kiilanlegee It~lok~pess~get (UrteilskraP). moly azonbannom tanilhat6 (will nicht belehrt eein), coupongyakorlae~ep~ldak altai s..ktalhat6(..geubt" ~e "durch Beiepieleabgerichtet"). Va. A t...ta is. krilik6ja, A 132-134. e, Neh~zbeletarodniabba,hogy DohaHayek ~sWittgeneteintabb mint ~vekben mindketten Angliaban ~ltek). iemereteink eoha nom harmine ~ven at iemert~k egymast (rokonok voltak. ezerint s a 30-as ~e40-ee

dasat, Igy vlilaszol. "mlvel tu d om, h ogy x vagy Y ezekkel a kiilonbozo hangokkal vagy jelekkel ugyan, ". ." . . , azt a szot kivanJa klLeJezw vagy egyugyanazon szonak fogja flil azokat ezert kezelem oket egyetlen osztlily . , iil. pe d.19 h angswyoz-"1 , b a tartoz6 k na k ':68 ,eb f eJezes

'I l' z ~ b D

folytattak egymasealelm~leti eszmecser~t. Wittgensteinra, aki a modern korban idegennek ~rezte magat.nom a liberalis hayeki falfogasa semmilyen hatassal volt; ~rt~kre,!d de Hayek m~lyensz.nt6 oemmentett,

za az al ' bogy 1" a kommunikacio , k d elofoltetele" d ,.' valamint '1 ." ap, me yre tamasz 0 va a gaz asagl e et, a Jog, a

D D a

kazz~t~teliik ulan oem. Wittgenstein irasaib61, e a tradicionalizmu. azokban lefektetett lij megalapoza,ab61. - Wittgenetein vonatkoz6

nyelv

elm~leti tarekv~seivelr~szletesenfoglalkoztam "Wittgenstein lij tra.

valamennyien

dicionalizmusa" (Vilago.eag 1975/10) ~s "Wittgenetein 1929-1931: A visezat~r~e" (Mag~r Filo.6fiai S.emle 1981/2) c. irasaimban. Itt

k ozos

csak arra szeretn~k einl~keztetni, hogy elve, kvietista attitddje a tarsadalmi

a k~eoi Wittgenstein haligataevaltozasokkal kapcsolatban.

evek

a szokasok

'

gon

d0 lk 0

soran

bonyolult

ertelmezni d' b 1

jelesiil

as

.

e I stru

tarsadalmi

tudjuk", k ' tura

a Torveny

meg

ete

rorvenyhozas

'

struktUrait

nem mas, mint "a 1", 59 Ak ' ~ bb '

.

esu

1]

,

3. koteteben Hayek mar kifinomultabb terminologiat 11 .. 1 ' k ' 1. k k emalkalmaz a sze eml Je ensege ,menta IS a tuso

kazel ~e,riil-.de, v~geo elemz~s.b"-n.nom jut el -. ~Iyan.logikai:p.ezichol6glal termlnol6gla alkalmazaeahoz, moly tradlclonahsta c~IJalval aeszhangban AlIna - Igy amikor megel~gszik azzal, bogy viselked~sbeli

litesekor;

tUlzas

kovetkezetesen

volna

azonban

eltavolodott

azt

allitanunk,

a mentalizmus

bogy

." " , 1 ,. . ., Jatol. Sem az esz es erte em hatarart illeto kantl erveket8° gem pedig a kesoi Wittgenstein reszletesen ki' munkalt antimentalizmusat8' nem vonta gondolat. ervren , " k k ore .. ' be. Meggyozo tra d'.lClona 1lsta V il agana d

~vole CalaIs fel~

szer hianyaban viszont " vegiil is nem tudja magyara-

val6

besz~lget~et,

detektlvreg~ny~be

temetkezve

a B~csb61

tart6vonaton.EzI948-bantart~nt,abbanazidoben.midonWittgenetein

a tekint~lyrol, az iskolar61.e a tudomany ~enevel~saltai egybeforra.ztott kazase~grolmint az emberi bi..nyossag~eegyaltalanit.18kepess.g eziike~gee elofalt~tel~rOlk~ezitett fal),:gyz~~eket (.Abioanyo.~agrt!l. 298., 449.,493. ~o664.par.), Hayek Ind,.iduolosmuse. gasda6Og' rend clmd katete pedig, melybena kazooszabalyok,konvenci6k~stradici6k eszm~je oly hangslillyal szerepel,~ppenmegjelen~selott allt. 6k ketten, meg ott iiltek sz6tlanul: micsodanyomaozt6.kio~rto k~pl

-

zatat

adni

annak,

bogy

vajon

miert

, vagy kellene hagyomanykototte beralis berendezkedes viszonyai maradniok, penseggel

es mikeppen

-

kell

, , . eletlormaknak a h. kozepette is fenn-

sot, ezen berendezkedes . megakadlilyozwok.

NY/RI

szethullasat

ep-

KRIST()F

j

.

-

Iillaspont-

egyformasligr61 besz~lientudatoe (verbalizalt) szabalykavet~shelyett (1. kat.. 43. 0.). amikor a gyermeki szamtantanulasalternativat-nemiemerovoltar61ir (I. kat., 80. 0.), vagy amikor falt~telezi, bogy a primitlv ember "ezavak jelent~s~t elsajatltva egyszersmindcselekv~si m6dozatokatio elsajatit" (3. kat.. 157. 0.). - Publikalt munkaiban Hayek sehol utal Wittgenetein Wittgensteinra. K~szitett azonban egyhogyan - befejezetlen - oem vazlatot ~Ieterol. Ebben elme~li. u.tols6, v~letlen talalkozaeuk alkalmaval

e

es szabadsag

antimentalista tudatfiloz6fiaja, konstruktivista matematika-falfogasa ~s autoritarianue fejlod~sl~lektani n~etei asezefiiggoeg~szet Kiilanasen a Torviny, torvinyho.as .. ..abadsagban Hayekalkotnak. mar-mar

keriilte el Wittgenstein

a

I

.. I