Nyíri Kristóf:
Szabadpiac és tekintélyelvű társadalom Angolszász liberális-konzervatív elméletek
Világosság, 1981-es évf., 8–9. szám
.
plDemokraciakesdemokrlicia-vitak A tortenelem tanulsaga
466
Az antik demokracia sziiletese 8 Hahn Istvan
475
Liberalizmus
511
Mi val6sult meg a polgari demokraciab61
521
Demokratikus erziilet es ertelmlseg arculatar61 a ket vilaghaborU kozott
Demokracia es polgari tarsadalom
527
Emancipaci6 a polgari tarsadalomban Szabo MOte A polgari demokracia problemai Kant, Fichte es Hegel
Politikai partok es erdekegyesiiletek Pokol Bela
Valtozasok a polgaridemokracia strukt6rajliban
534
Szabadpiac tekintelyelvii tarsadalom N f ' K .es t ':1" y r~
politikaelmeleteben
r~s OJ
Angol.za.z liberali.-konzervativ
Magyar molt
499
L
Az allam es az egyhaz kapcsolatai 1848-49-ben Csizmadia Andor
~
"
Malerialisla vilagne,,'ifoly6iral
Zsol
k
ovay
K
ro
8
t
e
e
me
e
Dokumentum
552
Luk~s Gyorgy 8 Demokratizalas ma es holnap (reszlet) Szooialista demokraeiank kerdesei
560
Kepviseleti szervek a mai magyar tarsadalomban 8 Schmidt Peter
568
A kepviseleti es a kozvetlen munkasreszvetel Mak6 Csaba
,
V I LA G 0 5 5 A G
1
A muveszet demokratizmusa 8 Hermann Istvan
'
547
I
Klasszikusokesrevizionistak - a demokracia I. I
I
elmeletek
541
b
Lenin e. a husza.evek vitai
-'"
Allam es demokracia8 Krausz Tamas
er...lS
492
*
Ideal.I,
-
, ,
?
~z angolkepvi.eleti e. a francia kozvetlen demokratiku.
-
"
Lack6 Miklos
Az ertelmi.eg politikai
vagy demokracia
Ludassy Maria
482
Magyarorszagon?8 Hajdu Tibor
Megjelenikhavonkinl Szociol6giaiviz.gtilatok F&..rk...,o: Lukde. J6..ef
F&..rku"6-helye"e. : KaroknoiZ.u..a
577
A demokratikus iskola: ut6piak es realitasok Kozma Tamas
585
Kultur8.lis demokracia -
S..rk...,o.eg: Budap..' VIII., Gyulai Pal u. 14. 1431 Te/efon:137-660,343-100 Kiadja
a Hir/apkiadd
demokratizalasa
a kultUra
8 Vitanyi
Ivan
Szemle
590
Val/a/al
Budap'" VIII., Blaha Luj... lor 3, 1959. Telefon:343-100,142-220
Papai ii?v°z!et az eur6pai munkasokhoz Bognar Karoly A Rerum Novarum k I.boceat..""a , ,- k eV ' f or dul6"J""
.
Felelo. kiadd: Till Imre Versek Terj...1i a Magyar P,,'a
EIOfi-e'h.loblirmelypo,'ahivala/n6l,a M.b.."Oknil .. a P,,'a Ko.ponli Hirlap Irodaja,nal (KHI Budap'" V" J6..ef ..adorlor 1. .., 1900) kO_/enjjj vag}'p,,'aulalvanyan, va/aminl alulala..al a ~HI 2~5.?6~62piniforgalmi jel.o..amra EIOI'-"'I d'J,fel evre60, egi.. evre120,- FI
@ mag06nyoma.
.
.
Felelo. V...,O: Soprano Bela ve.erogazgal6
~~f::;~:~:;t
Percy Bysshe Shelley: Dal
520
Heinrich Heine: Irany k.'ltes 0
589
Robert Browni ng ' Miert va ok b d ' , ., . gy a sza a sag partjan
.,
z et
A 474.,510., 546..es.592,oldalon Kepes Erzsebet raJzal
.~
. ferfJalhoz , Angha
-
481
A cimlapon E ngeI- Tevan 1.s.van .' '. gra f I' k aja
81.1535 Alhenoeum Nyornda, Budap'" Iv..
-,
.
465
TARTALOM
~"'
r~'(
/
f
-
.--
.
Szabadpiac e'slekinte'lyelv;~ tarsaJilfom Angolszasz
elmeletek
_.t\zt a folyamatot, melynek soran a masodik vilaghaborn utani angolszasz konzervativizmus egyre fokoz6d6 mertekben olvasztja magaba a klasszikus liberalis eszmekor kozponti elemeit, meg ma is sokan gyanakvassal, sot megrokonyodessel szeInlelik mind konzervativ, mind liberalis berkekben. A klasszikus liberalis fogalmak konzervativ asszimilaci6ja azonban sew tortenelmileg elozmeny nelkiilinek, sern elso pillantasra lehetetlennek new minositheto. Vegiilis a szabad piac spontan rendje eppenseggel szamot tarthat a termeszetesen-magat61 keletkezett iranti konzervativ rokonszenvre, wig az all ami beavatkozas es kozponti tervezes a mestersegessel es elozetes semahozidomitottal szembeni konzervativ viszolygast ebreszti £"01; a munkamegosztas konnyen £"olfoghat6 alia tarsadalmi sokfeleseg es hierarchia mozzanatanak, melyet a konzervativok mindig is kivanatosnak tartottak; az anyagi egyenlotlenseg eppenseggel normalisnak tetszik az elkeriilhetetlen frusztraci6 es szenvedes vilagahan, wig az njraelosztas es j6leti allam egalitarianus-antiliberalis eszmeje sziiksegkeppen ellentetben all a konzervativizmus alia meggyozodesevel, hogy az ut6pia ezen a £"oldonnew val6sithat6 meg.'
vagy visszaaIlitja azelveszetteket, a politikai cselekyes lehetosegeinek hatarain beliil"4 - akkor aha. gyomanyos konzervativ attitlidnek nyilvan hli kifejezeset adja. De new adja hli kifejezeset a mai Anglianak, midon tovabbmenve ngy veli, hogy a retegezett tarsadalmat "nemcsak azok akarjak, akiknek elonyiik szarmazik a vagyon, rang es mliveltseg egyenlotlensegebol, de azok a hatalmas tomegek is, amelyek, j611ehet new reszesiilnek ezen elonyokbol, belatjak, hogy az egyenlotlensegek leteznek, es homalyosan erzik, hogy letezniok i~ kell."5 Homalyos erzesek helyett a szabadversenyesgazdasagelmelet itt konkret ervekkel allna ellS - az egyenlosites gazdasagi fekezo hatasar61 stb. -, am ilyen ervekrol Cowling hallani sew akar. Hasonl6keppen, amikor Peregrine Worsthorne ngy velekedik, hogy "windell tarsadalomban, windell idokben vannak polgarok, akik tobbet hasz. nalnak a tarsadalomnak, mint masok, es az osszerdek azt kivanja, hogy ez a jeles kisebbseg nagyobb befolyassal birjon a koziigyekre, mint a tehetsegtelen tobbseg; mas szavakkal, ho~y uralkod6 osztalyt alkosson"6, es azt javasolja, h\Jg) "a tekintely legyen a jelsz6, new a szabads~g"7, nehez belatnunk, hogy
A konzervativizmus liberalis fordulatanak egyfajta idoszertiseget j61 e~zekelteti azon njabb konzervativ kiadvanyok viszonylagos vagy teljes gondolati iiressege, amelyek eppenseggel elutasftanak barmino lenyegi szovetseget a szabadversenyes elmeletekkel. Ugy mondhatnank, hogy ezek a kiadvanyok - igy a Maurice Cowling altaI szerkesztett Conservative Essays cimti tanulmanykotet2 vagy Roger Scruton konyve a The
milyen .m~don l?he,tse¥es a "jeles k:sebbseget" kivalasz~a~l; es t.e~m~elyet me¥alapoznl, ,~a ,ne~ a g~zd:sagl es ~oht~kal ~zabads~g csator~am at. .Es telJ,es zurzavar all elo, ~ld~n ~~r~ey. Robl~ Letwm, az alta~a, ,:konzer:anv mdlvl~uallzmus. -nak neve~e~t szmtezlsre torekedve, egeszeben ugyelmen klviil
. Mean~ng
'. of Conservat~sm
mi olyat
ami
.: mmd
egyarant
a Jelen
Amikor ,
534
liberalis-konzervativ
3
new
volna .,
gyakorlan
peldaul
-
elmeletileg
problemalval
Cowling
tartalmaznak
a
,.
'ledeser6l, sem-
nj s egyszers-
k arna k ,
ame
Iy
megorzl
N.
a
Ietezv ",
egye
nl v" tl
Essays.be
' ensege
moly 1976-os els6 megjelenesh kovet6en 1979-ben kiadasban latott napvilagot a New York-i Basic
Books, Inc. kiad6nal.
h -"1 h k ul " lrt tan manyaban azt angswyozza, ogy "a onzervativok new szabadsagot akarnak; olyan szabadsagot a
H. Nash, The ConseroativeIntellectual Mvvement in America: Since 1945 cfmii konyveben, masodik, b6vftett
kapcsolatos.
Conservative
1 A hagyomanyos konzervaliv esliberalis allaspontok cgymashoz kozes ugyanakkor c kozelcdes valsagair6l es fesziiltsegeir6l a haborn utani ~vek Amerikajaban pompas torteneti kepct rajzol Georgc
k et
. London: Cassell, 1978. . Harmondsworth, Middlesex: Penguin Books, 1980.
4 Conseroative E..ay., 9.0. . Uo.,9. ok.o. s Uo., . Uo.,
141. 152.
o. o.
hagyjaa gazdasagi szferat - az egyetlen szferat ~e. hat,melyben az "individualizmus" kifejezesnek kezzelfoghat6jelentes adhat6. tgy azutan nem is kepes elkeriilniazt az allaspontot, mely szerint "azt mondani,bogy az emberi Ienyek individualitassal birnak, nemmast jelent, mint bogy valamennyien sajat gondolataikIetrehoz6i . . . Az individualitas nem onzeshen, akaratossagban, vagy lazadasban nyilvanul meg,hanem az ember szemelyisegenek integritasaban."g- Ami Scruton konyvet illeti, ezt nem anynyira autoritarianizmusa vagy hegeI~anizmusa9 mint olyanteszi erdektelenne, hanem az a teny, bogy az autoritarianizmust alatamaszt6 barmino erv (torteneti, pedag6giai, pszichoI6giai, vagy akar tisztan logikai) hianyzik belole. Lehetetlen egret nem erteniink Neal Ascherson-nal, aki igy ir: "Mr. Scruton nem emliti, bogy milyen szankci6k szentesuik felelmes,mozdulatlan hierarchiajat. A vallasossag batorithato, amennyiben e~osui a tarsas .kotelekeket, de vegso Boron nem elengedhetetlen. Es Mr. Scruton adosunk marad azzal az antropol6giaval is, melybol kitunnek, bogy az autoritarianizmus az emberi faj termeszetesallapota."lo Egyhelyiitt Scruton elnezest kef, amiert ugymond pszichol6giaba bonyol6dik:
kod~k hagyoma~yos~n .~zalta! oidott,Rk foI, bogy tartozkodtak az atfogo kIJelentesektoI., am,soka~mond6 reszleteket fejtegettek. Scruton mlndket tekmtetbell ad6sunk marad. A konzervativizmus Iiberalis fordulata, amint erre bevezetoiil mar utalas tortent, nem an elozmenyek nelkiil. Hiszen alig van olyan klasszikus liberalis tan, amelyhez egykoron-maskoron a konzervatlv gondoIkodas ne kozelitett volna. Egeszen nyilvanval6 ez a brit es az amerikai konzervativizmus tortenetet tekintve, de an a nemet fejlemenyekre is. A spontaneitas kovetelesei a konvencion8lis szabalyokkal szemben, s az individualitas kovetelesei a viselkedes sztereotlp mintaival szemben - ahogyan ezeket a koveteleseket a Sturm und Drang mozgalom megfogalmazta - csakhamar a konzervativizmus alkot6 reszeve valtak Nemetorszagban. A nemet konzervativok ritkan kerdojeleztek meg a magantulajdonhoz val6 jogot: az egyhazi birtokot ert jozefinista tamadasokkal szemben a magantulajdont eppenseggel az emberi tarsadalom alapjakent vedelmeztek. A 18. szazad vegefele a nemet konzervatlv Rehberg ugy velte, bogy a magantulajdonhoz val6 jog az emberi termeszet olyan sziikseglete, melyet barmilyen gazdasagi rendszernek ki
"Ama kiserlet
kell
-
soran"
irja
-,
"hogy
ertelmezzem
azember helyet a mai gazdasagi viszonyok kozepette, a politika osvenyerol az emberi pszichol6gia bonyolult terwetere tevedtem.. ."11. Am amirol ehelyiitt vaI6jaban beszeI, annak nincsen koze sem "gazdasagi viszonyokhoz", sepl "pszichoI6giahoz": temaja az elidegeniilt munka. Olykor ugy tunik, mintha Scruton a politikai tekintely kerdeset valahogyan a sziiloi tekintely
anaI6giajanak
segusegevel
meg:
Koriilbeliil
ugyanebben
az idoben
a
-
fold vagy penz -
mertekevel
kell aranyosnak
len-
annal foltUnobb, bogy sehol gem alkalmaz a csaladpszichoI6gia vagy -pszichiatria korebe vag6 magyarazatokat. "A tekintely es a felelossegerzet" - irja -, "a csalad olyan erteimezeseboI-ateleseboi keletkezik, melyben a csalad valami tobbletkent jelenik meg tagjai puszta osszessegehezkepest, olyan letezokent, melyben tagjai reszesednek, Ugyhogy az 0 lenyiikIetezesiik es ennek lenye-Ietezese egymasbafon6dik."12 A csaladon beliili tekintely ilyeten megkozelitese mellett nem meglepo, ha Scruton olyan ~apvet~ problemar61, mint a legitim es iUegitim autorJWs ko. zotti kiilonbsegtetel - semmit gem kivan mo~dani:IB
nie. Moser arr61 is ismert, bogy elesen kritizalta a kozpontosuott allami biirokraciat, melynek csekely hatekonysagat a kozsegi-helyi individualitasb61 foly6 elonyokkel anitotta szembe. A laissez:faire elveit 1800 utan a nemet eskiilonosen a porosz reform-konzervatlvok szeleskorben elfogadtak15, mint ahogyan kepviseltek es vedelmeztek a munkamegosztas eszmejet is. Egy 1776-ban irt nevezetes esszejeben, melyet a Johann Bernhard Basedow es tanuvanyail8 altal bevezetett "progressziv" neveles ellen irt, a badeni tisztviselo es
Sot, semmirol gem kivan 1 '" b f . , " 1k e eJezesu my I vamtJa,
. MelyetAlan Watkins pers.ekoDDyUs.errel tett nevets~gess~ a Sp..,alor 1980.s.ept. 13-i s'&maban. . 10LondonReviewof Book. 2/21, 1980.nov., 16. o.
. .
valamit is mondam: mmt k t' her ha a onzerva IV em ",
. Uo., 59. o.
ontudatra ebred, kiviilan6va Iesz. Az okokat, melyek
11 The Meaning of Conleroalum. 130. o.
arra keszteti~, bogy tarsadalmi mitoszokat tamoga~son, nem hirdetheti fennen; ha okait fennen hirdetne, il ' k" 1. " El ~ bb k ' f . , b 1 .
~: ~::'u~: ~8. o. 14Uo., 191.o.
a
v
agot
etsegge
Itatna
at.
u
I
eJezes
e
I
ta-
15 tett
A
.
reformkonzervativizmus" ;ijrt~oeti mo..anatok
kifeje.~s r~s.leteihe.
Id.
~rtelme.~s~he. Klau.
s Epstein
a. The
1tt
. ~nn. Gene.~
goitsagra torekedven most a hallgatast ken tana' parad axon - a szo 'I' ask' enyceolni a."14 A k onzervatlv
of German Con.eroolum c. munkajat, Princeton, N. J.: Princeton Un,versity Press,mint 1966. IS Basedow, Epsteio fogalma., a specializaci6s.orgalma.asahe-
szere, midon voltakeppen hallgatni volna helyes
Iyett "a. ege.. ember nevel~s~nek es.m~ny~t hirdette me,g, ~s annak
persze
gyakran r
oldana
eleguenie.
tulajdon szabad oroklesenek jogat kifejezetten kepviselte egy masik prominens nemet konzervatlv, P. A. F. yon Miinchhausen. Justus Moser, az elso olyan szerzo Nemetorszagban, aki atfog6 - ha nem is rendszeres konzervatlv elmeletet dolgozott ki, valamivel korabban azt hangsUlyozta,' bogy az anampolgarsaggal jar6 jogoknak es kotelessegeknek a birtokolt tulajdon
nem
.
Ismeretlen
elemeztek.
az
.
Ira
d
1 a
Jelentosebb
b om
al an,s
konzervatlv
" apJalt
,
mar
gondol-
e.zm~ny~t megtanlta~i,
bogy omit
a gyerekeket, ok tanuini
jat~kos ..eretn~nek,
s.ellemben, ~s csak
mBrk~sznek~rzik magukat," (Jel.ett mG, 79. 0.)
csupan ana akkor, amikor
kell erre
ismert konzervativ J. G. Schlosserugy fogalmazott, bogy "az emberek hivatasa a legtobb esetben... osszeegyeztethetetlen kepessegeik minden oldalu kifejlesztesevel", bogy a nevelesnek ehelyett eppenseggel a barmino szereny, am tarsadalmilag hasznos feladatok ellatasara kell folkeszitenie az embereket, es bogy "az az ember, aki gyermekkorat jatekokkal toltotte el, felnott eleteben is jatekos gyermek fog I ' b era' I IS' k mara dnl""7. A ,,1 onzervatlv' " (vagy "sza b ad konzervativ", freikonservativ) kifejezes szeles korben hasznalatos volt a 19, szazad folyamanl8; Szechenyi Istvant vegiilis nero alap nelkiil emliti az irodalom "halado konzervativ"-kent'9, es a "konzervativ liberalizmus" kifejezes a kortarsak elott alkalmas megjelolesnek tiint az alkotmanyos reformmozgalmak szamara azokban az orszagokban, amelyekbol azutan Ausztria-Magyarorszag kialakult.20 Szazadunk huszas eveiben a konzervatlv osztrak esszelro Robert Musil (aki egyebkent ugy velte: csak teremto egyenisegnek van joga ana, bogy konzervatlv legyen) metszo ironiaval jegyezte meg, bogy "miutan a regi kotelekektol
megszabadultak,
az embereknek
most
A hayeki klserlet egymashoz
folemlltese nyomban elvezet ket
kapcsolodo
-
kerdes megfogalmazasa-
bozo Eloszor: vajon nero felreertes-e Hayekkal kapcsolatban ilyen szintezis-klserletrol beszelniink, azaz helyenvalo-e Hayekot a konzervativizmussal egyaltalan osszefiiggesbe hoznunk? Masodszor: ha sor keriilt is erre a klserletre, vajon sikeres volt-e?'Vajon logikailag koherens egeszet alkotnak-e Hayek munkassagaban a liberalis es a konzervativ fogalmak? ' , Nos,.o"" Ih asznwLI t -e H aye k k onzerva t 'IV eI erne k et saJa, k k'd I ' ak ? H . t l' b al os I er Izmusana I 0 gozas or. a a mal ame'k ' ' LI hoz alkaImazk 0du nk , meIyne k erte' rl al szoh asznwat I
Lehetseges tehat - es ugy tiinik: folyamatban van a konzervativizmus tortenetenek ujrairasa. Ennek soran a romantikus es kollektivista vonulatok megfosztatnak kozponti jelentosegiiktol, sot, eppenseggel a mozgalom periferiajara keriilnek. Az ily modon 101fogott konzervatiVizmus es a "klasszikus" - Fergusonbol, Adam Smith-bol es Burke-bol, nem pedig a
meben a konzervativizmus eppenseggel a szabad piac eszmejenek kepviseletet jelenti, a valasz termeszetesell - es trivililisan - igenlo. Am ha a terminus szelesebb, torteneti ertelmezesebol indulunk ki, Hayek gondolkodasaban akkor is felfedezhetiink felreismerhetetleniil konzervatlv vonasokat. Hiszen meg A szabadsag epftmenyenek utoszava is, mely a "Miert nero
-
.
francia lolvilagosodasbol kiindulo liberalizmus nero kolcsonosen antagonisztikus, hanem egymast kiege-
17Jd~zi Epstein.ielzett mii 79. ok. o.
, ,'. ". ,. hteseket Jelent. Vegtere IS kozhely, san sorolhato mind a liberalizmus
1SA liberalis konzervativizmus fels6bb arisztokrata r~tegek altali kepviselet~re vonatkoz6an reszletekkel szolgal Heinz Gollwitzer. Die Slande.herren. Die polili.che fInd ge../lschaftliche Sle/lung der Medial;.ierlen 1815-1918, Ein Beilrag .ur deul.chen So.ialge.chichle. 2. kiad.. Got-
szlto es sok tekintetben egymasba fonodo megkozebogy mind
. Burke Jogoa konzerva-
h . . ", I . I~ ' , k ..', bvlzmus tortene ml e uzmenyel oze, S ogy ugyanez all a 19, szazadbanLord Acton-ra. Adam Smith sem
tingeD: Vandenhoeck& Ruprecht. 1964,ld. kiilonosen a 206-209. 0lda1akat. PI. Ivanyi-Griinwald Bela, a Gr6f S.echenyilslvan {i...e. Mu"kai
. " nadt vIssza attol, - mind a vagyont , "
2. kotetehez (Budapest: 1930) frt .,Torteneti bevezetes"-~ben, 141."0. 20 Ketsegtelen. bogy kon.ervallv liberalizmusnak kell tekinteniink, ielesui, Eotvos J6zsef kereszt~ny es torteneti-arisztokratikus eszmenyeket kozvetft6allamelmeletet, mint ahogyan akiegyez~seszmeieI6keszites~-
nek tekmtven, letre tekintelyt
bogy mind
. , " a tek~ntely fogalmara epltsen a sziiletest olyan alaptenyezok"
"amelyek termeszetes modon hoznak es alarendeltseget az emberek ko-
.
lites ,
megteremtojea ,
.
mUlt , ,
szazadi
osztrlik
"
.
henugyszintenszerepetiatsz6 osztrakpolitikus, Moritz yon Kaiserfeld beallltottsagatis "konzervatfv liberalizmus"-naknevezi monografusa. Ld. F. yon Krones.Moril. von Kaiserfeld.Leipzig: 1888,64,o. Kaiserfeldrealtalabanld. SomogyiEva, Abirvdalmi c.nlrali.aci6161 a dualiamUo .ig, A. o,,'rak-neme,liberali.ok ulja a kiegye...he..Budapest: 1976.
kozgazda.
melle Werke, Hamburg: 1978,8. kot.. 1382. o. 22 The ~eallk of Naliona, V., I., II., 1976-os kritikai
zott".22 De Carl Menger is, az Un. metodo16giai indi'd I' b k ' , 'k I '1 ,. v~ ua ~zmus atYJa, a szu Je tlverte e me eb megkoze-
sagtudomanyban, kifeJezett rokonszenvvel Vlseltetett ali ' k ., 'b H. . ' Il h a tra d'. Iclon eta nezete Iranya an. Iszen, Jo e et
.
bogy Menger nero valamino az "esz" Iiltali merlegelesrol beszel, hanem olyasfele "tudomanyos" es "gyakorlati" vizsglilatrol, mint amilyet "gazdak, mernokok ' es orvoso k '" vegezne,k azaz 0Iran embere,k ak I' k tudjak, bogy a termeszetet nero iranyithatjak kenyiik-kedviik szerint, s akiknek vizsgalati modszerei hqsszantarto, reszben spontan, tortenelmi fejlodes Borin alakultak ki. Nem veletlen, bogy a Mengertol alapvetoen befolyasolt F. A. yon Hayek, a szabadversenyes kozgazdasagi folfogas legismertebb mai kepviseloje, az elmnlt negy evtizedben olyan eletmiivet hozott letre, melyet szeles korben a liberalizmus es a konzervativizmus kozotti szintezis kiserletenek tekintenek.
azt ajanljak, bogy ismet vessek ala magukat: a hitnek, a tudomany elotti gondolkodasnak, egyszeriisegnek, humanizmusnak, altruizmusnak, a nemzeti knzossegnek, az Iillampolgari kotelessegnek; azt ajanljak, bogy vessiik el a kapitalista individualizmust es jeIlemzo attitiidjeit." Ehhez kepest Musil a "kapitalizmus" ugymond "pozitiv", sot "jo" vonasait hnzta ala, ezt a gazdasagi tarsadalomalakulatot ugy t~kintve, mint
, p , . , "a legerosebb es legrugalmasabb I b dd' I ' I ' "2'szervezodesl format, me yet az em er e Ige e e ert .
536
a Vizsgal6dasok23 nevezetesVIII, fiiggelekebenMenger a munka foreszehez kepest eroteljesebben hangsUlyozza, bogy a "szervesen" keletkezett intezmenyek sem mentesiilhetnek a merlegelestol es kritikatal, allaspontja tovabbra is tradicionalista. Jellemzo,
S1 Musil...Derdeutscbe
tOW EditIon").
Mensch
ala Symptom".
Robert
Musil,
Ge.am-
;
.
kiada. ("Gla8-
714. 0,
3 Carl Menger, Unlersuchungen aber die Methode der Socialwi..en-
.chaften. fInd der Politi.chen Oekonomie inabe.ondere. 1883.
-
vagyok konzervativ" cimet viseli, azt hangsUlyozza, hogy "sok Minden van, amit a liberalis haszonnal tanulhat meg nemely konzervativ gondolkodo mun-
kettos elofolteves29, a "csalad", a "kis kozossegek" es a "helyi antonomia" ertekeinek igenlese30, a kerdes, bogy "vajon a szabad vagy individualista tIlrsadalom
kajabol. A maguktol keletkezett-novekedett intez-
sikeresenmukodhet-eakkor is, ha az emberek,
menyek ertekevel kapcsolatban az 0 szeretetteljes es alazatos tanulmanyaiknak koszonhetiink (Iegalabbis a gazdasagtudomany teriileten kiviil) szamos melyenszanto felismerest, amely valos adalek a szabad tarsadalommal kapcsolatos tudasunkhoz,"24 Nem szabad szegye11niink,folytatja Hayek, "ha tamaszra leliink mindazon nem-racionalis intezmenyekben vagy szokasokban, amelyek bebizonyitottak a maguk erteket," Hayek itt ugy latja, bogy "a liberalist a konzervativtol az kiilonbozteti meg, bogy keszsegesen beva11ja, milyen keveset is tudunk - anelkiil, bogy a tudas termeszetfeletti forrasainak tekintelyere hivatkozna olyankor, amikor ertelme nem bizonyul elegendonek",25 Am szogezziik Ie mindjart: a termeszetfeletti forrasokban valo hit bizonnyal nem altalanos vonasa a konzervativizmus gondolatvilaganak, mig a tradieiok es maguktol keletkezett intezmenyek iranti tisztelet Hayek irasaiban minduntalan a felszinre tor, Nem meglepo tehat, ha a konzervativizmus-e11enes hangsUly Hayek kesoi munkaiban a hatterbe szorul (es f61tunoen hianyzik Torveny, tOrvenyhozases szabadsag cimu, most megjelent munkajanak utoszavabol). , ., .. Felrevezeto volna mmdazonaltal ebben az osszef ugges ,. ' b I "" 1 k ' " dul 'I b 'I en va amlle e onzervatlv lor atro esze al k " k . ., H kk ., k A " nun, 109 ma es erve szmtjen aye onzervativizmusa mar teljes mertekben jelen van a viszonylag ,
koral,
I
1945-bo
"
'"
.. .
mus
Clmu
I
.!'
szllrmazo I .!.!L tanumllnYtUJan
"
' h ,. d ' 'd I. es amls m IVI ua IZal ' I ' I " bb t an egjeentose
gaz -
' ep.tmeny" 't ' ' b en (1960), ' , ' b an - es ' A szabadsag rovl d Irasa , , , -, "
Jelen attekmtesemben a Torveny, torvenyhozas es sza.!' b ' 'I ' b 't ' ba dsag' 26 megloga " I maZlisalra arml y csa loan ' k ' k k' k onzervatIv ' h anguI at ua nem IS t ere I, eheIye tt k d J ' l1 h k ' ., I' k" a et Iment em Itett mun ara tamasz 0 om, 0 e et T -.I -, h " b d ' b'l h"
.
-
a
na
orv"ny,
k b.
torv"ny
"' I I "" Uj, e ese meju
Izonyos
I ese ' k tu ~ I
h
ozas "s sza a sag 0 nem
emzsego
""
mu
-
me
f I' ' e Ismerese
I
ye
even at, oregen es betegen irt lektikus,
sat
konfuzus
sadalomfilozofia
benyomast
-
H
aye
k
k
., , ez az Ismet-
maj
' d
t ' Izen
egeszet tekintve tesz,
A hayeki
h ' t e
A szabadsag ep£tmenyet ke11 alapul
.
DI b
.
.k
_I
H aye k n ak k onzervatIv
vajon
' I'
s~
I
eru
toe
I
k
11
,
,
,
lehet Hayek gondolkodasaban . az egyseg , latszata " , , nem teljesen
csaloka
,
abban
"megoldatlan
"
aye
szermt
a
e yesru
es
tar-
venniink,
Idezese, me y szermt
e yte
enro
,
a
joro
es
.. F. A. von Hayek, The Conalilulion of Liberly, London: Routledge & Kegan Paul, 1976, 399, sk, o.
.. Uo" 406, 0, .. Law, Legiolalionand LiberlY, 3 kat" London: Routledge& Kegan Paul, 1973-1979. ., "Individualism: True and False",Hayeklndividua/iomandEconomic Order(1949)c. katet~ben,London:Routledge& KeganPaul, 1976,7, 0, :: Uo" 8. o.
:: Uo.,61.o.
egyeterta
nehezsegek,
k nfl ' k k" ~ ' f esziiI, tsege , k ' es 0 I tuso , "versengu es osszeh I lk " I ' k" k 41 M . egyeztet etet en e ate ezettsege vanna, lye I h I ~I ' h I I "I ., ' I ' H k .
ertelem aItalliban csekely erteku szerepet jatszik az b . k' ' k ' b ' d I kb "28
nezet
'
' t
rokonszenvezotanulmanyt szentelt ennek a kerdes' Gray 'Irja,, "jO. 'I . IS , nemme I VII.I Iaszo 1, 40 Mmt ne k , veg' iiI
0" 15.0, .. Uo.,23.0, :~ go., ~~.o. s. U~::25:~: Co 32. 0: , :: ~~~, 'L.d k .a" ' . no nahlulwn0if L ...rly,', d
azon
eszme
d'
Mar az "Igaz es hamis individualizmus"-ban megal .!1h ' h' ,fr .", L' kl 'k " t tU ato te lit a, ancla tIpusu es a" asszl US liberalizmus kozotti kiiIonbsegtetel, csakugy, mint a minden emberi teljesitmeny alapjaul szolgalo 'pontan m6don ,keletkezeU intezmenyek fogalma27, " , , I 'tovab-
ba
'
k ' . ' s I era IS a ape ve e entmon asmentes szm ezlse t G k . I ' 1 ..1 ' H kk aI Ietre ' h ozma, '? J0hnN ,ray, a I e me yu t es aye , , , e
'
ek-
ertekelesekor, e filozofia hordkepesitelesekor valtozatlanul fa
segenek es korlatainak meg
muvet,
t
lanyza-
, ,nem
alkalmazkodnak onkent es keszsegesen a hagyomanyokhoz es szokasokhoz"3', valamint az az egyertelmuen tradicionalista tetel, mely szerint "az egyennek, mint tarsadalmi folyamatok reszesenek, olyan valtozasokhoz is alkalmazkodnia es olyan konvencioknak is engedelmeskednie ke11,amelyek nem valamely ertelmes terv kovetkezmenyekent jottek letre, amelyek letjogosultsaga az adott esetben nem lathato be, s amelyek, szamara, gyakran erthetetlennek es irracionalisnak tunnek,"32 Hayek elveti az erkolcsokkel es szokasokkal szembeni "modern attitudot", meg a mesterseges nyelvek eszmejet is33, s a tanulmanyt alazatra val6 folh£vassal zarja, "alazatra azon folyamatok s tarsadalmi-emberi eredmenyeik irant, ameIyeket senki sem tervezett vagy lIlt at,s amelyek atfogobbak barmely egyedi elmenel",34 A szabadsag ep£tmenyeben az egyenlotlenseg mint a civilizacio elafeltetele me11ett ervel35, nosztalgiaval emIekezik Nagy-Britannia "regi hagyomanyokkal rendelkezo gazdag osztalyara"36, hangoztatja, bogy "a sikeres szabad tarsadalom mindig is nagymertekben hagyomanyok-kototte tarsadalom lesz"37, a tarsadalomreformer ele "az eleven organizmussal foglalkozo or"3S' " d .' .!1V. k .. d0" pe' Id a k en ' t ' vos attltu jet ltja oveten ,es t e-t ' I mI'. k ' I ' b .!1:" t 39 szesse e Itl a " onzervatIv I er s termInus,
"az
em en 0 go an , vagy az em erl epessege es keszsegek korlatlan valtozatossagat es az emberek , . '" termeszetes adottsagamak egyenlatlenseget tetel~za
.. Uo" 47. o.
42.. kk
. 0,
Uo,. 70. o. .. Uo,. 432, 0" l1-e. jegyzet,
.. John N. Gray, "F.
A. Hayek on Liberty and Tradition",
of Libarlarian Sludi.., IV/2 (1980), (1 Jelzett hely, 119..k. 0,
Tht Journal
";,
..C".c.
;;";'~;~{~.;.;;;.
.'
rosszr61alkotott felfogasunk, beleertve a liberlilis eletm6d iranti vonzalmunkat, teljesseggel azokon a meghatarozott hagyomanyokon alapul, amelyeknek orokosei vagyunk, igy a liberlilis rend mellett felhozott erveink - veli Gray - minden meggyozo ero hijan volnanak, sot ervenytelenek lennenek valamely "szilard pre-liberalis rendben" vagy "sikeres es nepszeru poszt-liberlilis zsarnoksagban".42 Hayek felfogasaban, irja Gray, "minden politikai es moralis kritikanak immanens kritikanak kell lennie, olyan
.problemajara, mely itt mindazonaltal nero jelenthet igazi nehezseget, leven, bogy a liberalis ertekek iranti erzekenyseg a mai kor pre- es posztliberalis tarsadalmaib61 korantsem hianyzik. A masodik erv megint csak olyan problemara utal, amelyet nero specifikusan Hayek tanai vetnek tel: ti. az elmeleti idealok es Ioldhozragadt exigenciak kozti altalanos fesziiltsegre - amelyet, vegiil is, a politikai gyakorlat hivatott fololdani. Igaz persze - serre ebben az osszefiiggesbell talan nero folosleges utalnunk -, bogy Hayek
kritikanak,
Iolfogasa
mely
a
hagyomanyos
ertekek
oroklott
elmelet
es
gyakorlat,
eszmek
es
erdekek
vi-
keszlete egyes elemeire hivatkozva vilagitja es valtozszonyar61 egyfajta idealizmust tiikroz. Individualiztatjamegatobbit".43 De Gray ugy latja, hogy a hayeki mus es gazdasagi rend cimu koteteben teljes egyeterelvek nemcsak liberlilis rend hijan, hanem annak Ionntessel idezi Keynes-t, aki szerint "a kozgazdaszok es liJlasa mellett sem tennek lehetove a liberalis ertekek politikafiloz6fusok eszmeinek, mind amikor igazuk meggyozo vagy megnyugtat6 vedelmezeset. Hiszen van, mind amikor tevednek, sokkal erosebb befolyaha a liberalis alapokon nyugv6 tarsadalom mindensuk van, mint azt kozonsegesengondoljak. Mondhatni bell a spontan-termeszetes fejlodesre es a szabad vera vilagot ezek az eszmek kormanyozzak. Hivatalban senyre hagyatkoznek, amint ezt Hayek j avasolj a, leva oriiltek.. . tebolyukat valamely tud6s skribler akkor - ervel Gray - ez a tarsadalom val6jaban nehany evvel korabbi termesebol meritik. Biztos vedtelen volna antiliberlilis csoportok barmino fevagyok abban" - idezi Hayek Keynes-t -, "hogy nyegetesevel szemben. Mint Gray irja, "az a felteteaz anyagi erdekek szerepet az eszmek fokozatos terlezes, bogy a spontan m6don letrejott eletformak jedesehez kepest messzemenoen eltUlozzak . . . Elobb valahogyan optimalisan alkalmazkod6kepesek, minvagy ut6bb eszmek, nem pedig erdekek bizonyulnak den bizonnyal csak a liberalis rend keretein beliil a j6 es rossz legveszelyesebb hajt6erejenek."46 A Torhelytall6 - olyan rend keretein beliil, melyben a kiiveny, torvenyhozas es szabadstigban pedig Hume-ra lonbozo eletformak bekes koegzisztenciaja es eroszaktortenik hivatkozas, aki szerint "habar az embereket mentes versengese val6sul meg. Ahol az eletformak erdekeik vezerlik, az erdekeket, es mindazt, ami emes a hozzajuk tartoz6 szabalyok es szokasok termeberi, a velemenyek kormanyozzak."47 Nem mondszetes kivalogat6dasa eltero politikai rendszerek kohatjuk ugyanakkor, bogy az eszmek es erdekek kozotti zotti versenges saran megy vegbe, ott vad irrealizmus kolcsonhatas masik oldalat, azt a befolyast, melyet volna azt mondani, bogy a liberalis tarsadalmak erdekek eszmekre gyakorolnak, a neoliberlilis-neokonmindig Iolenyben vannak."'4 Sot, hangsUlyozza Gray, zervativ irodalom teljesseggel figyelmen kiviil hagyna. konnyen lehet, bogy a liberalis rend annan legvesze- "Nem nyilvanval6 onerdek iranyitja-e az entellektiilyesebbellensegenekbizonyul, amennyiben - ha tagjai elek tetteit es velemenyet?" -kerdezi R. M. Hartwel.nem tamaszkodhatnak a liberlilis jogok valamifele "Az entellektiielek ellenszenvvel viseltetnek a gazIiItalanos ervenyu tanara - ezen rend spontan fejdasagi liberalizmussal szemben, mivel a piacgazdasag lodese alaashatja azokat a morlilis alapokat, amelyenemazaltalukkepzelttarsadalmiertekiikszerintjutalken nyugszik. Gray itt arra utal, bogy Hayek lathamazza oket. . . . Az entellektiielek vezeto szerepet jato t6lag "egyetert ama gondolattal, melyet az ujkorban szanak az liJlami biirokraciakban... ,AIlamkultueloszor Smith es Ferguson irasai pedzettek, s melyet szuk' tehat nem erdekmentes, meg ha onerdekiiket azutan Schumpeter fejtett ki Kapitalizmus, szocializsikeresen racionalizaljak is.''48 mus es demokrcicia cimu muveben, bogy ti. a gazdasagi . liberalizmus olyan erkolcsi hagyomanyok hattere elott A Gray altaI Hayekkal szemben Iolhozott harmadJk £ jlodott ki amelyeket tovabbi fejlodese 6hatatlanul erv viszont - mely szerint a vonatkoz6 gondolatrends:etrombol ' de amelyek megtartasa elengedhetetleniil szer nero ad megoldast az onmagat fokozatosan el. sziikseges ~olna a liberlilis rend stabilitasa sot fennmaradasa szempontjab61." Hayek igy, ~int Gray ramutat, kozeliteni kenyszeriil ahhoz a felfogashoz,
pusztit6 liberlilis rend problemajara - val6ban alapveto, elm~let! es ,g!akorlati ~zeml?o.ntb61egyarant donto nehezseget ermt. Gray ugy latJa, bogy Hayek
mely szerint "legalabbis egyes erkolcsi hagyomanyoknak mentesiilniok kellene az liJland6 kritika a161,
:: U u o..
kiilonben
..
1 32 4 °'
0., a
tart6s.
538
~ elso:
tarsadalom
viragzasa
aligha
lesz
"'5
Gray kritikai Az
liberlilis
ervei ketsegkiviil
nem egyforma
".., elvont
emlekeztetes
a
tortenetl
re
I
sUlyiiak.
..
atiVlzmus
Uo..
. 128.
o. o. o.
.1 Uo., 131.ok. o. 41F. A. Hayek, Individualism and Economicardor, id. kiad.. 108.o. 47Law, Legio/alionand Liberty, I. kat., 168.0., 39-esjegyzet. 481Hartwell,"Introduction", a Kenneth S. Templeton, Jr., altaI szerkesztett The Politicizotion of Society c. katethen, Indianapolis: Press,
1979.
18.
o.
Liberty
\
I
nem bir "az igazsagossag es az erkolcsi jogok valamely j61 f6Iepitett eImeIeteveI"49, s ez akadaIyozza meg abban, bogy a problemara megoidast talaljon,
Meg k er ' d N' I oJe ezen
dN
d'
,.
h'
..
'. k
I
lagnozls, e: k. b. 0 ' b h Iszen szogezzu ~r. meg Ben I sem '" Izonyrtotta e, ogy a mel5J~gyeh szok- . k . 01 ". "a aSjog vagy a t"te esen ~ny~ van~tott jog t -'_1 "' tal ' Ihl t tl t d tartomanyan f al w egyiU an e e seges ar a ma a m a Jog og k A . t k ' I .b ' I. 'k , ,
-
o
-
0
kmana. .. IS osztra lt N F mmG .Ilazt a onzervatlv1846b II era al"", 0 0, ranz rl parzer - an 0 y t( iUoan 1 k Irta: .' 1 N YI .1vanv' ai oan , t seges ' , " neve termeszetes ve un szu e.0
t h
tt
)
'
kr
e
Jogo
Iogy
maso
0 ran
'
'I
b
0
k
t
nak t
.1
a
'
nem
b
'
b naazem
szabad
er
mas, .
mint
,
erolm
" termeszete kb an van,
ilyen
h
A
va H
a
vagy
h
m
I
ez "50
az,
h lanyzi .,
-
k
manyo
f egy
' aJta
k " ovet
k
k ezetesen
0
,
ami,
'
'I
e me
"Igaz
es
hamls
azt taiaIJuk,
,
,
tortent
alkalmazkodasnak,
Ik d ' e es A h
k I' k uszo .. ..b0..Iesene " 1 k d ',. k d ' .I Ie k tlv'
0
mas
vise "55
gyakran
sze
ogyan
a
cae e e :fun ,
cselekedetnek
tu
maganak
, a kevesbe k
H aye, k
0
aBa, Je Zl
szerves
,
ere- d
mozzanata,
mherens
aspektusa,
mely
ehhez
a
nem
pedlg
valaml . N'
cselekedethez
elmetartalom, '0
kotodnek.
Tudasra,
0'
0
IS,
meretre szert tennl ebben az ertelemben annYlt Jelent, " , , mint cselekvesmodokat, cselekvesl hagyomanyokat I ." . 0
ete.
individualizmus"-ban
,
, , bogy "az egyedi cselekvesek osszetevodo eredmeny et nyomozva,
a
e saJatitam.
ayeknak a hagyomanyr61 mint a tarsadalmi elet elengedhetetlen mozzanatar61 alkotott folfogasa ket fo ervcsoporton nyugszik. l T' h 'dal 0 () eny, ,ogy a tarsa mat ne.m tudatos emberl terv, hozta k III Ietre. Ebbol nk Hayek szermt azt a kovetkeztetest e evonnu , bogy at' ar sadaIom mu-.o "'-.. dese ' a maga egeszebentUlontUl - atlathatatlanul - bonyoIult az emberi elme szamara. Ezert barmely adott tarsadalom f6nnmaradasa Ienyegesen 'h 'k al H fii " gg , azon szokasok es agyomanyo zavart an mukodesetoI, amelyekEbben az ertelemben ,nek . addigi fejlodeset koszonheti. '0 az
,
..
H
Hayek
"
ami.
I
onzervatlv
Ik I ,
Ut6bbival kiegeszitve, a tradici6k szabadpiacanak hayeki eszmeje a Ieghatasosabbnak tunik mindazon eszmek koziil, melyeket az erkolcsileg hanyatI6 IiberaIis rend problemajanak megoldasara a polgari gondolkodas a mai napig Ietrehozott.
IrJa
,.
menye.
0-
al 0 b enne, h anem ' maso a V ami ' I .k H aye k gon d 0 I atren d szere ' b u,~ I az b Izonnya I h t ermeszetes ' . k II.bera ' IIS. £, nem a Jogo oga ma, anem -. t t .' .d d '" . , h . mln ez rovi en emonstriUnI szeretnem - a agyonero
'"
reszet, ertelmunk nem azonos tudasunk egeszevel. S k ' . k ' k' , ' k ' I . 'N d o. k zo again es eszsegem, erze ml attltu Jem , szer'0 . -'-, k ,mtezmenyem . , , 0 k szamam - va I amennYlen a mwt tapasztalatalhoz
semml
k d 'i ' k a a a yozmo,
an
at~: nem pusztan epesseg, me yne reven "meg" k h ' " "54 M . ' II aprtJu, ogy ez vagy az Igy es Igy van. mt H k '. N . d d' k k' ., I .. aye IrJa:" emmm entu asun epezlertemun k
'..
0'.
Jog
asa
t
oz
A
nI,
engem ' ' t '
vam
h
ar
.
esze
megnYI
gran
' I
amelyek gyokereit es funkcionalasat keptelenek va-; gyunk atlatni. 0 . " (2) A tudas m~nt olyan, mmden tudas, reszben gyakoT" ' k" I k ' ,
bogy szamos olyan intezmeny.
Noha Hayek nero mindig kiilonbozteti meg oket eleBen, az ervek ezen ket csoportjanak igencsak eltero elofeltevesei es kovetkezmenyei vannak. Az eiso csoportba tartoz6 ervek azzal a tudatlansaggal kapcsoIatosak, mely a kornyezo - tarsadalmi - es bens6 - szellemi vilaga bonyolultsagaval szembesitett embert tenylegesen jeIlemzi. Ezek az ervek az ember ismereteinek, nem pedig racionalitasanak elegtelenseget hangsUlyozzak. Teljesseggel racionalisnak kell minositeniink a kipr6baIt, hasznosnak bizonyult szokasokra es intezmenyekre vaI6 hagyatkozast akkor is, ' ' h a ezen szok aso ' k ' ' t' , k ered et e' t ,muNk 0..d ese, es m ezmenye t reszleges homaIy fedi Amit ma nem tudunk megmagyarazni holnap tala~ mar erteni fogjuk' amit tenyIegesen ~em tudunk megmagyarazni tt ' al ' d . t ' delvben .. al.meg foI-' . 0Idh at 0' I eh e,t Nmcs I' szo v 0 I ra Iclon Izmusro I Hayek mellett flgondolkodasaban .lho ott h ' es ' ' mint ahogy mb a tszabad d tl piac ' 0 z Ir erve - az e erl u a ansagI fl.I ' Il ' t tt t ' t I ' k k II ,. 58 " k .' ' ro 0 a I 0 e e ene ora arluma - gem Jar u0
bb Ionose " ,.
t ra d IClona .' 1ISt a eIk 0" t eI ezett segge. ' I 0
amely foszerepet jatszik az emberiseg teljesitmenyeiben, a tervezo es iranyit6 elme minden beavatkozasa nelkiil jott Ietre"51, vagy utal A szabadsligepftmenyebell ama aIland6 kolcsonhatasra, mely egyfeiol az "ertelmiink altai elerhetonek kepzelt celok utani
A masodik csoportba tartoz6 ervek viszont vaI6di tradicionalizmushoz vezetnek, Ha tudasunk, Iegalabb reszint~ a cs~'ekvesm.eghatar~zott m6dozataiban all, ez azt Jelentl, bogy blzonyos Ismeretekre csak azaltal tehetiink szert, ha - magyarazatot nero igenyelve es
tudatos
ketsegeinket
torekvesiink",
masfeiol
"intezmenyek,
ha-
gyomanyok es szokasok" kozott jatsz6dik Ie,s melynek "eredmenye gyakran valami egeszenmas, mint amit celul tuztiink ki",52 Sot, "az emberi elme maga is k a clvllzaclon 0 .1. , " ak ' k e, me Iy ben f6Inottiink, anna a terme es , . . nincsen tudataban SZ8mOSolyan tapasztalatnak, mely nelkiiI nem alakulhatott szokasokban
konvenci6kban
velemenyekben , elemet. szokasokra
"
, megtestesiilve
53
volna ki, s mely ' k ..I .
I b
a
,
nye segiti
v s
en es kepezi
er 0 CSI alkot6-
., VagYls es
hasznalatakor . 'kr
onvenCIO
k a
II e
h
olyan tk
agya
ozn
Ryle
tett
"knowing
ludni) k6zott, .. Uo., 26, o. Az
erv
ahogy
masok
pia.
el08z16 e8
how"
annak
('udni
hogyan)
es "knowing
that"
(valami'
Id, uo., 426, 0" 4-es jegyzet.
lenyege:
mindig
kozott ,
cseleksziink,
.. Grillparzer,SiimllicheWerke,szerk.A. Sauer,Tagebacher v. kot" 120.0, .1 Individualism and Ecvrovmic Order, id, kiad., 6. ok. o. .. TheCvmli'wianof Liber,y,id. kiad" 24.o. .. Uo. .. Uo" 25. o. - Hayekitt utal arra a megkiilonboztetesre, melyet
maci6
unk
ugy
.. I, m.,134.o.
.. ertelmiink
k
-
elfojtva
a .ikeres
cook -
gazda.iigi
fragmentalt alakban
arrendlZere
tevek.ny.eghez
e8 di.zperz
letezik, k4pe8
az
ilyen a
-
ti.
informaci6t
leghatekonyabban
szuksegesinfora tarsadalom pedig
tagjai a
szabad
kozvetfteni.
\
cselekszenek.Ketto meg ketto az negy, serre esak azt
Jollehet munkaiban az ilyen ertelmu tradieionalizmus
a magyarazatot
ketsegkiviil
lehet
adni,
bogy
£gy szamolunk.
A
szamtani ismeret olyan viselkedesbeli konformitason alapszik, melyet semminemu belatas nem potolhat. Altalanosabban, az igy flilfogott tradieionalizmus azt allitja, bogy ketsegbevonhatatlan teny- es ertekigazsagok hianyaban nem lehetseges kozles, erveles es vita, bogy a tarsadalmat ilyen igazsagok egyontetu elismerese tarIja ossze; es bogy ezeket az igazsagokat a csaladi es iskolai nevelesnek kell megfelelo tekintelylyel flilruhaznia. ., Indi.iduali.mandEconomic Order,id. kiad..63.o. :: Uo.,61.o. Uo.,76. o. a maganva16 eoNem annyira dolgokmegismerhetetlens~g~nek k.nti t~tel~re gondolok itt, mint inkabb arra a bizonyltasra. hogy j611ehet a soaMlyok
alkalmo.a.a
nom
ig~nyel
alkolmasasi
s.aMlyokat
(hiezen
ez
jelen
van,
-
Hayek
ugy latszik
-
nin-
esen egeszen tisztaban a vonatkozo sziikseges - es letezo - ervekkel. Ismeretlilozofiai szinten, vagy a jelenteselmelet teriileten, Hayek mentalista maradt. tgy pl. "A tarsadalomtudomanyok tenyei" eimu eloadasaban, melyet epp Cambridge-bell tartott - az ottani Moral Science Club folkeresere 1942-ben Hayek ugy velekedett, bogy "mas emberek tudatosnak minositett cselekedeteit kivetel nelkiil . . . sajat elmenk analogiaj lira ertelmezziik: vagyis cselekedeteiket es cselekedeteik targyait olyan osztalyok vagy kategoriak ala soroljuk be, melyeket kizlirolag a sajat elmenk ismeretebol meritiink."57 Ugyanebben az 1 d' b k ' d' h . . k ,. e oa as an arra a er esre, ogy vaJon "ml ro onrtJa egymassal . , . ugyanannak a szonak ketszeri kimon-
:..:!--'! :"c,Z:~
-
"
",
.
,
c~
.
v~telen regreeezusra vezetne),ig~nyel viszont valamilyen kiilanlegee It~lok~pess~get (UrteilskraP). moly azonbannom tanilhat6 (will nicht belehrt eein), coupongyakorlae~ep~ldak altai s..ktalhat6(..geubt" ~e "durch Beiepieleabgerichtet"). Va. A t...ta is. krilik6ja, A 132-134. e, Neh~zbeletarodniabba,hogy DohaHayek ~sWittgeneteintabb mint ~vekben mindketten Angliaban ~ltek). iemereteink eoha nom harmine ~ven at iemert~k egymast (rokonok voltak. ezerint s a 30-as ~e40-ee
dasat, Igy vlilaszol. "mlvel tu d om, h ogy x vagy Y ezekkel a kiilonbozo hangokkal vagy jelekkel ugyan, ". ." . . , azt a szot kivanJa klLeJezw vagy egyugyanazon szonak fogja flil azokat ezert kezelem oket egyetlen osztlily . , iil. pe d.19 h angswyoz-"1 , b a tartoz6 k na k ':68 ,eb f eJezes
'I l' z ~ b D
folytattak egymasealelm~leti eszmecser~t. Wittgensteinra, aki a modern korban idegennek ~rezte magat.nom a liberalis hayeki falfogasa semmilyen hatassal volt; ~rt~kre,!d de Hayek m~lyensz.nt6 oemmentett,
za az al ' bogy 1" a kommunikacio , k d elofoltetele" d ,.' valamint '1 ." ap, me yre tamasz 0 va a gaz asagl e et, a Jog, a
D D a
kazz~t~teliik ulan oem. Wittgenstein irasaib61, e a tradicionalizmu. azokban lefektetett lij megalapoza,ab61. - Wittgenetein vonatkoz6
nyelv
elm~leti tarekv~seivelr~szletesenfoglalkoztam "Wittgenstein lij tra.
valamennyien
dicionalizmusa" (Vilago.eag 1975/10) ~s "Wittgenetein 1929-1931: A visezat~r~e" (Mag~r Filo.6fiai S.emle 1981/2) c. irasaimban. Itt
k ozos
csak arra szeretn~k einl~keztetni, hogy elve, kvietista attitddje a tarsadalmi
a k~eoi Wittgenstein haligataevaltozasokkal kapcsolatban.
evek
a szokasok
'
gon
d0 lk 0
soran
bonyolult
ertelmezni d' b 1
jelesiil
as
.
e I stru
tarsadalmi
tudjuk", k ' tura
a Torveny
meg
ete
rorvenyhozas
'
struktUrait
nem mas, mint "a 1", 59 Ak ' ~ bb '
.
esu
1]
,
3. koteteben Hayek mar kifinomultabb terminologiat 11 .. 1 ' k ' 1. k k emalkalmaz a sze eml Je ensege ,menta IS a tuso
kazel ~e,riil-.de, v~geo elemz~s.b"-n.nom jut el -. ~Iyan.logikai:p.ezichol6glal termlnol6gla alkalmazaeahoz, moly tradlclonahsta c~IJalval aeszhangban AlIna - Igy amikor megel~gszik azzal, bogy viselked~sbeli
litesekor;
tUlzas
kovetkezetesen
volna
azonban
eltavolodott
azt
allitanunk,
a mentalizmus
bogy
." " , 1 ,. . ., Jatol. Sem az esz es erte em hatarart illeto kantl erveket8° gem pedig a kesoi Wittgenstein reszletesen ki' munkalt antimentalizmusat8' nem vonta gondolat. ervren , " k k ore .. ' be. Meggyozo tra d'.lClona 1lsta V il agana d
~vole CalaIs fel~
szer hianyaban viszont " vegiil is nem tudja magyara-
val6
besz~lget~et,
detektlvreg~ny~be
temetkezve
a B~csb61
tart6vonaton.EzI948-bantart~nt,abbanazidoben.midonWittgenetein
a tekint~lyrol, az iskolar61.e a tudomany ~enevel~saltai egybeforra.ztott kazase~grolmint az emberi bi..nyossag~eegyaltalanit.18kepess.g eziike~gee elofalt~tel~rOlk~ezitett fal),:gyz~~eket (.Abioanyo.~agrt!l. 298., 449.,493. ~o664.par.), Hayek Ind,.iduolosmuse. gasda6Og' rend clmd katete pedig, melybena kazooszabalyok,konvenci6k~stradici6k eszm~je oly hangslillyal szerepel,~ppenmegjelen~selott allt. 6k ketten, meg ott iiltek sz6tlanul: micsodanyomaozt6.kio~rto k~pl
-
zatat
adni
annak,
bogy
vajon
miert
, vagy kellene hagyomanykototte beralis berendezkedes viszonyai maradniok, penseggel
es mikeppen
-
kell
, , . eletlormaknak a h. kozepette is fenn-
sot, ezen berendezkedes . megakadlilyozwok.
NY/RI
szethullasat
ep-
KRIST()F
j
.
-
Iillaspont-
egyformasligr61 besz~lientudatoe (verbalizalt) szabalykavet~shelyett (1. kat.. 43. 0.). amikor a gyermeki szamtantanulasalternativat-nemiemerovoltar61ir (I. kat., 80. 0.), vagy amikor falt~telezi, bogy a primitlv ember "ezavak jelent~s~t elsajatltva egyszersmindcselekv~si m6dozatokatio elsajatit" (3. kat.. 157. 0.). - Publikalt munkaiban Hayek sehol utal Wittgenetein Wittgensteinra. K~szitett azonban egyhogyan - befejezetlen - oem vazlatot ~Ieterol. Ebben elme~li. u.tols6, v~letlen talalkozaeuk alkalmaval
e
es szabadsag
antimentalista tudatfiloz6fiaja, konstruktivista matematika-falfogasa ~s autoritarianue fejlod~sl~lektani n~etei asezefiiggoeg~szet Kiilanasen a Torviny, torvinyho.as .. ..abadsagban Hayekalkotnak. mar-mar
keriilte el Wittgenstein
a
I
.. I