8 9

kórház

A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja

2014/8–9.

Tisztelt Olvasóink! Ne

vegye senki ünnep­ rontásnak: nem ked­ velem a választási éveket! Tudom, tudom, ez a mo­ dern demokrácia alapve­ tő eleme. Ilyenkor ad felha­ talmazást az „istenadta nép” a politikusoknak, akiktől a közügyek intézésének leg­ jobb, legszakszerűbb, leg­ tisztességesebb módját vár­ ja. Tudom, hogy ez nem kerülhető el. Mire ezt a la­ pot az olvasók kézbe veszik, már talán vége is lesz, az eredmények nagy­ részt ismertek, meglepetések nem várhatók. Négyévente ki kell, hogy bírjuk. Idén, a három kampány során viszonylag kevés szó esett az egészségügyről. Ennek akár örülhetünk is, hi­ szen sem az éles kritika, sem az eredmények egyoldalú bemutatása nem segít a problé­ mák megoldásában. Régebben is írtam, hogy egy ilyen bonyolult rendszer nem túlságosan alkalmas terep a politikai csatározásokra. A kampányban mindenki egyszerűsít, jelszava­ kat fogalmaz, és ezek gyakran távol esnek a lényegtől, a valóságtól. Annak ellenére, hogy az országot négy éve kormányzó politikai erő nem változik, az egészségügyben jelentős változások vár­ hatók. Új az államtitkár, alakul az új csapa­ ta. Változás van a GYEMSZI élén (találjunk már neki egy értelmezhető új nevet, ami ki­ fejezi a valóságos tevékenységét: szerkesz­ tőségünk javaslata a Nemzeti Egészségügyi Igazgatóság), új vezetője kiváló szakember, dr. Ónodi-Szücs Zoltán lett. Érzékelhető egy hangsúlyeltolódás (korrekció?), ami az állami egészségügyi szolgálat helyett új­ ból a társadalombiztosítási rendszert he­ lyezi a közellátás centrumába. Érzékelhető egy új prioritás, a háziorvosi rendszer meg­ erősítésére, de a részletek még nem ismer­ tek. A kórházak még keményen küzdenek a

működőképesség fenntar­ tásáért, a nyári pénzügyi „injekció” ebben segített egy keveset (a problémá­ ik alapvetően még nem oldódtak meg). Azért van minek örülni: több mint 160 helyszínen, több mint 300 milliárd forint értékű beruházás zajlik, ami tör­ ténelmi méretű és értékű korszerűsítést jelent épü­ letek, szakmai felszerelés tekintetében. Talán picit csökkent a szakemberek elván­ dorlási trendje, de a tömeges hazatérést még nem észleljük. Nem látjuk még a követke­ ző év működési költségvetését, pedig e nél­ kül nem lehet az adósságokat megszüntetni, a béreket, jövedelmeket hatásosan javítani. Nem látjuk még azokat a szervezeti, műkö­ dési változásokat, amelyek mind az egészség­ ügyben dolgozók, mind a betegek helyzetét javíthatják, a mai problémákat távlatosan or­ vosolják. Mindannyian tudjuk, hogy számos lépést meg kell még tervezni, sok intézkedést kell még bevezetni, hogy az egészségügyet, a kórházügyet kiegyensúlyozott fejlődési pá­ lyára állítsuk. A tudás, a szakértelem ehhez rendelkezésre áll, csak gyorsan vissza kell ta­ lálni a kampányüzemmódból a mindennapok csendesebb, szakszerűbb építkezéséhez. Ezekről lesz szó az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének következő kongres�­ szusán Debrecenben, október 8–10-én. A vá­ rakozások szerint Zombor Gábor államtitkár és új vezetőtársai is részt vesznek a progra­ mokon, és ezzel elkezdődik, folytatódik a kö­ vetkező évek tennivalóinak szakszerű meg­ alapozása. Eredményes tanácskozást kívánunk a részt­vevőknek! Dr. Szepesi András

kórház

A M a g y a r K ó r h á z s z ö v e t s é g h i vata l o s l a pj a

A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Rácz Jenő Tagok: Dr. Svébis Mihály, Dr. Antal Gabriella, Torda Júlia Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter Rovatvezetők Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Tanácsadó testület Dr. Velkey György, Dr. Csidei Irén, Dr. Ficzere Andrea, Prof. dr. Gál János, Dr. Rudner Ervin, Dr. Sásdi Antal, Dr. Szabó Géza, Dr. Tóth Gábor, Hegedűs Iván, Mészáros Magdolna, Zsarnay István, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Nagy Anikó Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: Dr. Velkey György elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) 214-5118, (1) 214-5159 Fax: (1) 214-9715, E-mail: [email protected] Internet: www.korhazszovetseg.hu A Kórház szaklap előző lapszámai a www.weborvos.hu portálon tekinthetők meg. A támogatott oldalakat n jelöli. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató Felső címlapfotónk forrása: kormany.hu Alsó címlapfotónk 2014. június 26-án készült a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház CT-laborjában. A képen balról jobbra: Simon Róbert Balázs alpolgármester, Győr; Joseph Priel elnök, Euromedic International; Kara Ákos országgyűlési képviselő, Fidesz, Győr megyei jogú város, a Vállalkozásfejlesztési Bizottság alelnöke; dr. Tamás László János főigazgató főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr; prof. dr. Oláh Attila orvosigazgató, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr; dr. Bartek Péter radiológus, osztályvezető főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr. A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (postacím: 1900 Budapest, e-mail: [email protected], zöld szám: 06-80/644-444), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ 11991102-02102799 számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) 214-5159 ISSN 0230-3868 A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1)214-5159, fax: (1)214-9715, e-mail: [email protected] Szaklapunk 2013. év I. félévében átlagosan 4250 példányban jelent meg.

Tartalom Kórházügyeink 4 Kórház-hírek Aktuális 6 Állami segítség az eladósodottaknak 8 Átalakulás előtt a kórházi finanszírozás? 11 Modern endoszkópos vizsgálóállomással gazdagodott a Bajcsy-Zsilinszky Kórház 12 Beszéljünk úgy, hogy megértsük egymást! 15 Felújított PIC a Szent János Kórházban 16 Átadták a gyermekbronchológiát 17 Amerikát és Európát is elérte a vírus 19 Dollármilliók az Ebola elleni gyógyszerekre 20 Már csoportok is jelölhetők az Astellas-díj – Az év orvosa pályázaton 21 Fókuszban az egészségügyi dolgozók és a betegek biztonsága 22 Minőség és betegbiztonság 23 Rehabilitációs kórházi foglalkoztatót avattak Zircen

37 Szakellátás 24 Pro Urbe Orvostechnológia 26 Csővezeték rendszerek orvosi gázokhoz REHABILITÁCIÓ 29 Sport – sérült testtel, de ép lélekkel Képalkotó diagnosztika 32 Teleradiológia Zuglóban KONFERENCIA 34 Miért éppen Debrecen? 36 Csak a pénz szokott hiányozni a reformok idején (is) GYÓGYSZER 38 Igyekszünk a szabályozási keretek között teret nyerni Paragrafus 40 Sokszor egy bocsánatkérés is elég lenne 42 A tanulmányi szerződés megszegésének jogkövetkezményei

38

Kórházi vizit 45 Új, innovatív magyar magánkórház lesz a Duna Medical Center 46 Napelemmel kisebb lett az áramszámla

Kórházügyeink Erre juthat uniós forrás az egészségügyben A legutóbbi egyeztetési fázis állása alapján mintegy 900 milliárd forint európai uni­ ós forrás juthat hét év alatt a korábbi prog­ ramokat felváltó Emberi Erőforrás Operatív Programra, benne az egészségügyre – mond­ ta el az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) egészségügyi ágazati humánerőfor­ rás-stratégiai főosztályának vezetője pénte­ ken Zalakaroson. Cserháti Zoltán a magyar ápolási igazgatók éves konferenciáján be­ szélt arról, hogy a 2007 és 2013 közötti uni­ ós költségvetési ciklusban egyebek mellett képzési programokra, foglalkoztatási támo­ gatásra, az egészségügyi ellátórendszer haté­ konyságának növelésére és népegészségügyi programokra lehetett pályázni. Az eddigi programokat a 2014 és 2020 közötti ciklus­ ban az Emberi Erőforrás Operatív Program váltja fel, ami várhatóan mintegy 900 mil­ liárd forint forrást jelent. A főosztályvezető elmondta: az Európai Bizottsággal (EB) még zajlanak a tárgyalások a már kidolgozott ma­ gyar programról, az EB eddigi megjegyzéseit most vezetik át. Hangsúlyozta, hogy az EMMI összes ágazatának közös programja lesz az új konstrukció, amely a kultúrától a sporton át az egyházügyig terjed, és ebben szerepel az egészségügy is. Az egészségügyhöz kapcsol­ ható programtervek között találhatók a la­ kosság egészségtudatosságának növelésére, egészségügyi és szociális közszolgáltatások minőségének fejlesztésére, valamint képzé­ sekre és infrastrukturális fejlesztésekre vo­ natkozó források, ha a mostani koncepció lesz a végleges. (MTI) Zombor államtitkár folytatja az országjárást A kormányzat célja, hogy az állami tulajdo­ nú, társadalombiztosítási alapon működő egészségügyi ellátórendszer minél korsze­ rűbb és továbbra is ingyenes legyen – han­ goztatta Kőszegen az egészségügyért felelős államtitkár, aki az épülő egészségházat tekin­ tette meg. Zombor Gábor közölte: a szaktárca összhangot akar teremteni az ellátórendszer­ ben, hogy fenntartható, megfelelően finan­ szírozott legyen. Az államtitkár hangsúlyoz­ ta: jelenleg 330 milliárd forintnyi beruházás zajlik az ország 167 pontján, ami „eddig soha nem tapasztalt mértékű rendkívüli lehetőség a magyar egészségügy számára”. (MTI)

4

Kórház-Hírek

Csökkentik a honvédkórház telephelyeinek számát Jövő márciusig tizenkettőről nyolcra csök­ kentik a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ telephelyeinek számát – közöl­ te Hende Csaba honvédelmi miniszter. A Honvédelmi Minisztérium a honvédkórház teljesítményének, illetve a betegigényeknek megfelelő finanszírozás elérésére törekszik. Ennek eredményeképpen az intézmény tel­ jesítménye 2014-ben nagyjából egymilliárd forinttal nőtt, amelynek fedezetjavító hatása 300 millió forint volt. A tárca emellett folya­ matosan racionalizálja az egészségügyi köz­ pont működését, hatékonyabban és gazdasá­ gosabban működik a védelemegészségügy és az MH EK közös adminisztrációja, és a szigo­ rú keretgazdálkodás következtében a fogyó­ anyag-költségek nem növekedtek. A nagy szállítói szerződéseket a kórház újrapályáz­ tatta, ezzel több tízmilliós megtakarítást ért el. Mindezeken túl a kórház a térítéses ellátá­ sok és más bevételtermelő lehetőségek köré­ nek kiszélesítésével folyamatosan bővíti be­ vételeit. A Magyar Honvédség Egészségügyi Központnak augusztus 31-jén a harminc na­ pon túl lejárt szállítói tartozása 731 millió, míg a hatvan napon túl lejárt szállítói tarto­ zása 2 milliárd 476 millió forint volt. (MTI) Már betegeket is gyógyítanak az új blokkban A dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház új technológiai tömbbel bővül az Új Széchenyi-tervnek köszönhetően, a „Struk­ tú­ra­változtatást támogató infrastruk­tú­ rafejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban” TIOP-2.2.4/09/1. kódszámú pályázaton nyert közel négymilliárd forintos forrásnak köszön­ hetően, amely tízszázalékos önerőt tartal­ maz. A központi műtőt és technológia blok­ kot október első harmadában tervezik átadni. A két részre osztott, tágas intenzív osztályra már beköltöztették a betegeket. A fejlesztés kiemelkedő része az egymilliárd forint érté­ kű gép- és műszerbeszerzés, amelynek kö­ szönhetően új digitális röntgen és átvilá­ gító, mammográfia, műtői berendezések, műtéti eszközök, altatógépek szolgálják a betegek ellátását. A későbbiek során a kul­ csi rehabilitációs részleget a kórház koráb­ bi épületébe költöztetik, illetve felszabadít­ ják az I. számú Rendelőintézet nagy részét. A költöztetésekkel, átszervezésekkel jelen­

tős telephely-racionalizálást hajt végre a dunaújvárosi kórház, amely ennek köszön­ hetően optimális méretű kubatúrával ren­ delkezik majd. (Weborvos) Nem az önkormányzaté a kórház, de segít rajta Évente 50 millió forinttal támogatja a Szent János Kórház és a Kútvölgyi Klinikai Tömb in­ tegrált együttműködését a hegyvidéki önkor­ mányzat. Pokorni Zoltán, a XII. kerület pol­ gármestere előterjesztésében felidézte: az önkormányzat, az egészségügyi kormány­ zat és a Semmelweis Egyetem között a köz­ elmúltban kezdődött egyeztetés a két in­ tézmény jövőjéről. Ennek olyan hosszú távú szakmai együttműködés a célja, amely fi­ gyelembe veszi a sajátosságokat, a szakem­ bergárda tapasztalatait, és a hegyvidékiek egészségének megőrzésében, egészségügyi ellátásában kiemelt szerepet betöltő intéz­ mény jön létre. Felvetődött, hogy a két in­ tézményből egy integrált egyetemi oktató­ kórház jöjjön létre, ehhez felújítási alapot képeznének a többletbevételekből, önkor­ mányzati támogatásból és állami forrásból. Noha az intézményben folyamatosak a fej­ lesztések, az ellátáshoz szükséges műszerek, más eszközök cseréje és fejlesztése, az épüle­ tek felújítása, korszerűsítése állandó feladat. A felújított koraszülöttosztályt szeptember elején adták át, és a klinikai tömbnél is folya­ matosak a fejlesztések. Pokorni Zoltán arra tett javaslatot, hogy az októberi önkormány­ zati választás után megalakuló képviselőtes­ tület 2015-től évente biztosítson 50 millió forintot, vagyis az ötéves ciklusban össze­ sen 250 milliót a Szent János Kórház és a Kútvölgyi Klinikai Tömb szakmai munkájá­ nak támogatására. (MTI) Bontással kezdik a kórházfejlesztést Pápán A jelenlegi hétéves uniós költségvetési cik­ lusban kiemelt szerep jut az egészségügy­ nek, amit a pápai kórház felújítása is példáz – jelentette ki a Miniszterelnökség terüle­ ti közigazgatásért felelős államtitkára a Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézet új épü­ letének alapkőletétele alkalmából. Kovács Zoltán hozzátette, hogy a kórház struktú­ raátalakítása és fejlesztése a pápaiakat és a környező 49 település lakóit szolgálja majd. Vörös Ibolya, a Gróf Esterházy kórház főigaz­ KÓRHÁZ 2014/8–9.

Orbán Viktor szerint nem lehet üzle­ ti szempontok alapján működtetni az egészségügyet. A miniszterelnök hoz­ zátette: amikor egy új kórház átadá­ sáról van szó, akkor nehéz sorsú, segít­ ségre szoruló emberekről is beszélünk, de arról is, hogy „milyen lelkülete van egy országnak, mennyire és milyen szín­ vonalon törődik, mennyire tartja fontos­ nak” polgárai sorsát.

gatója elmondta, hogy az 1,5 milliárd forin­ tos fejlesztés európai uniós forrásból valósul meg, ebből 483 milliót fordítanak új eszkö­ zökre. Egy új, kétemeletes, 2100 négyzetmé­ teres épületben kap helyet a belgyógyászat, így egy helyen működhet majd, megszűnik a széttagoltsága, az épület alagsorában pedig a patológiai részleg lesz. A fejlesztés ered­ ményeként megvalósul a radiológia szer­ vezeti egysége, rövidül az ellátás ideje, az egynapos sebészetet a központi műtőbe in­ tegrálják. Kilencszázhetven négyzetméteren korszerűsítik a kórház több osztályát, köztük a központi radiológiát. Oda új diagnoszti­ kai eszközök is kerülnek, CT, ultrahangkészü­ lék, röntgengépek. Megújul a sürgősségi és a sebészeti osztály is. A főigazgató elmondta, hogy a munka várhatóan október 6-án kezdő­ dik a kórház egyik régi épületének lebontásá­ val, annak helyén készül majd el az új épület. A fejlesztés 2015 második negyedévében zá­ rul. (MTI)

Több mint egymilliárdos „segélyt” nyújt a kormány a légimentőknek a működés stabilizálására. A társaság veszteséges működéséből és a két új helikopter bér­ léséből adódó, 1,15 milliárdos kiadásai­ kat idén és a következő két évben is biz­ tosítja a tárca. Németországból érkezik a legtöbb külföl­ di hallgató a magyar egyetemekre, az or­ vosképzés a legnépszerűbb. Évente több mint ötszáz polip eltávolítá­ sával előzi meg a vastagbélrák kialakulá­ sát a Karolina Kórház gasztroenterológia osztálya. Az öt éve létrehozott osztályon számos olyan beavatkozást végeznek, ami jelenleg a győri kórház mellett csak Mosonmagyaróváron érhető el.

Integrált ellenőrzőközpont a Nyírőben Évi tízmilliós megtakarítást 5 ért el a Nyírő Gyula Kórház azzal, hogy megváltoztatta energiafelhasználási gyakorlatát egy inno­ vatív épületenergetikai felügyeleti rend­ szer segítségével. A kórházban egy olyan integrált ellenőrzőközpontot hoztak létre, amely optimalizálja a fogyasztást, és így jelentős megtakarítást érnek el, az euró­ pai gyakorlatnak és az EU-s elvárásoknak megfelelően. Az elvégzett beruházással és a felmérések előkészítésével a kórház egy­ ben az uniós és hazai energetikai pályáza­ tokon való részvétel alapjait is megterem­ tette. (Nyírő Gyula Kórház)

Jakab Zsuzsannát második ötéves idő­ szakra is jelölték az Egészségügyi Világ­ szervezet (WHO) európai regionális igaz­gatói posztjára. Ellenjelöltet nem in­ dítottak. A jelölést a WHO végrehajtó ta­ nácsának 2015. január 15-ei genfi ülésén kell jóváhagyni. Miközben több kórházban is uniós pénz­ ből korszerűsödnek a rehabilitációs osz­ tályok, a súlyos betegek jelentős része még mindig nem kapja meg idejében a szükséges ellátást. Az alulfinanszírozott­ ság miatt ugyanis az intézményeknek nem érdekük a költséges páciensek reha­ bilitációja, de komoly gond az egyre sú­ lyosbodó szakemberhiány is.

Kórházhigiénia: tiltják, ám néha csinálják Még mindig előfordul, hogy takarékossági okokból újrasterilizálják és többször is fel­ használják az egyszeri használatra szánt or­ vostechnikai eszközöket egyes magyaror­ szági kórházakban – hívja fel a figyelmet az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Rásky László „Az egészség, az egészségügy négy éve” című kötetben hangsúlyozza: ez a gya­ korlat rendkívüli kockázatokkal jár, és ko­ molyan fenyegeti a betegek biztonságát. Magyarországon elvileg 2011 közepe óta ti­ los az egyszer használatos eszközöket ismé­ telten felhasználni. Az újrasterilizálás infor­ mációink szerint ennek ellenére még mindig

Hiába volt kötelező, az egészségügyi szolgáltatók mindössze 65 százaléka tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségé­ nek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) felé. Pedig a renitensek 30 ezertől akár 5 millió forintig terjedő egészség­ ügyi bírságra is számíthatnak.

előfordul, főként a szívkatéterek, sebvarrógé­ pek esetében. Jakus László, a szövetség alel­ nöke azt mondta: legfeljebb 5-10 százalék kö­ rülire becsülhető az újrahasznosítás aránya, de mivel egy szürke zónáról van szó, senki sem ismeri ennek mértékét. A jelenlegi for­ ráshiányos helyzetben minden egészségügyi intézmény igyekszik takarékoskodni, és két­ ségtelenül vannak, amelyek még az egyszer használatos eszközök egy részén is. Az újra­ sterilizálás nem magyar jelenség, az európai szervezet visszajelzése szerint másutt is elő­ fordul ez a gyakorlat – mondja Rásky László. (vg.hu) Pécsett a négyszázágyasban működik az SBO Befejeződött a kivitelezés, így szept­ ember utolsó hétvégéjén beköltözhet a négyszázágyas klinika területén kialakított új helyére a PTE Klinikai Központ Sürgősségi Betegellátó Osztálya. Az európai uniós pénz­ ből finanszírozott átépítés a betegeknek és a dolgozóknak is kedvezőbb körülményeket teremt, hatékonyabb betegellátást tesz le­ hetővé. A Dél-Dunántúl legnagyobb egész­ ségügyi beruházásában több év alatt újul meg a négyszázágyasként ismert pécsi kli­ nikai tömb. A sürgősségi részleg kialakítása, amelyet a TIOP-2.2.2-08/2-2010-001 azo­ nosítószámú „Janus Pannonius Sürgősségi Program – Korszerű sürgősségi ellátás a tör­ ténelmi régióban” elnevezésű projekt finan­ szíroz, ennek az építkezésnek volt egy szaka­ sza. Az új épület legnagyobb előnye, hogy kimondottan a sürgősségi ellátás igényeinek megfelelően alakították ki. Mindehhez kor­ szerűsített eszközpark és modern diagnoszti­ kai berendezések is társulnak. (bama.hu)

2014. augusztus 31-ig megvalósult Szervkivételi riadó: . . . . . . . . . . . . . 132 Veseátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 Májátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 Szívátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Kombinált vese- és hasnyálmirigyátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiens: . . . . . . . . 16

Kórház-Hírek

5

A hazai kórházak lejárt szállítói tartozásokból összegyűlt idei adósságállománya a becslések szerint elérte a 65 milli­ árd forintot. Az eddigi gyakorlattal ellentétben az állam most nem várja meg az év végét, hogy a tartalékokból segítse ki a bajbajutott intézményeket, hanem Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár bejelentése szerint erre már augusztusban sor kerül, számos kórházhoz már meg is érkezett a gyorssegély.

Állami segítség az eladósodottaknak A

184/2014. számú, július 25-ei kelte­ zésű kormányrendelet arról intézke­ dik, hogy az egészségügyi alap általános tartalékai terhére, az OEP által finanszíro­ zott egészségügyi szakellátást nyújtó szol­ gáltatók adósságának enyhítése céljából működési támogatásként egyszeri, 14 mil­ liárd forintos rendkívüli forrást biztosít. A rendelet mellékletében a jogalkotó rész­ letesen felsorolja, hogy az adott keretből az ágazat mely szereplői és konkrétan mennyi rendkívüli támogatásra számíthatnak. Első a köztartozás kiegyenlítése A jogszabály kórházakra vonatkozó része így rendelkezik. „Az érvényes finanszírozási szer­ ződéssel rendelkező, az egészségügyi szolgál­ tatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiak­ ban: Kr.) 5. számú melléklet aktív fekvőbetegszakellátás előirányzatából finanszírozott egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: egészségügyi szolgáltató) a 2013. november 1-je és 2014. május 31-e között jelentett és elszámolt aktív fekvőbeteg-szakellátási telje­ sítmény keretén felüli, legfeljebb 4 százalék többletteljesítményének az alapdíj 100 szá­ zalékán történő egyszeri díjazására jogosult, figyelemmel az ezen időszakban a Kr. 28. § (1b) bekezdése szerint elszámolt teljesítmé­ nyekre is. A díjazás fedezetére a Kr. 5. számú melléklete szerinti célelőirányzatokon belül a működési támogatás előirányzata szolgál.

(2) A Kr. 5. számú melléklete szerinti Célelőirányzatokon belül a Működési támo­ gatás előirányzat terhére: a) 8104,2 millió forint illeti meg az egész­ ségügyért felelős miniszter irányítása alá tar­ tozó vagy fenntartásában levő egészségügyi szolgáltatókat, b) 1521,8 millió forint illeti meg – ide nem értve az egyházi jogi személy vagy val­ lási tevékenységet végző szervezet által fenn­ tartott egészségügyi szolgáltatókat – a nem az egészségügyért felelős miniszter irányí­ tása alá tartozó vagy fenntartásában levő egészségügyi szolgáltatókat, c) 26,4 millió forint illeti meg az egyhá­ zi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet által fenntartott egészség­ ügyi szolgáltatókat, azzal, hogy az e bekez­ dés szerinti összeg az egészségügyi szol­ gáltatókat a 2014. május 31-jén lejártnak minősülő szállítói kötelezettségállomá­ nyuk arányában illeti meg”. A jogszabály szerint a pluszforrás 96 százalékát a kórhá­ zaknak a beszállítói tartozásaik enyhítésé­ re kell fordítaniuk, mégpedig úgy, hogy az általuk kapott pénz 50 százalékát a köztar­ tozások kiegyenlítésére, továbbá a 90 na­ pot meghaladó beszállítói tartozások kifi­ zetésére költik. A másik ötven százalékot pedig a kényszerhitelezők, egyéb egészség­ ügyi szolgáltatók, illetve a közvetlen be­ szállítók kaphatják meg. Amennyiben az adott intézményben ezeknek a tartozások­ nak a kiegyenlítése után maradna még pénz

A Magyar Államkincstár adataira hivatkozva május végén a napi.hu a következő ténye­ ket közölte: „a Honvédkórház egy hónap alatt 2 milliárdról 2,6 milliárdra növelte tarto­ zását és az egészségügyi ellátást végző egyetemek is rendesen belehúztak az adósság­ növelésbe. A Semmelweis Egyetemen márciusról áprilisra 2,1 milliárdról 3 milliárdra, a Debreceni Egyetemen 2,8 milliárdról 3,9 milliárd forintra nőtt a ki nem fizetett számlák értéke. A Pécsi Tudományegyetemen viszont 5 milliárdról 4,7 milliárd forintra apadt az adósságállomány. Az országos intézetek közül az Országos Onkológiai Intézet járt élen adóssággyarapításban, 476 millió forintról 809 millióra duzzasztva azt. Durván meg­ ugrott a GYEMSZI tartozása is, az egészségügyi intézményeket felügyelő és kezelő szer­ vezet márciusról áprilisra 115 millió forintról 454 millió forintra növelte tartozását”.

6

AKTUÁLIS

a rendkívüli keretből, azt a várólisták hos�­ szának csökkentésére kellene fordítaniuk. A gyors­segély teljes felhasználásának határ­ ideje augusztus vége, vagyis a kórházaknak nincs sok idejük a kapott összeg elköltésére. Amennyiben ez utóbbi kritériumot nem tel­ jesítik, a maradék pénzt vissza kell utalniuk az államnak. A pillanatnyi segítség nem végső megoldás Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke július végén, augusztus elején több fórumon is hallatta véleményét. Úgy nyilat­ kozott, hogy a kórházaknak juttatott, ös�­ szességében körülbelül tízmilliárd forintos gyorssegély nem szüntetheti meg egy csa­ pásra az intézmények eddig felhalmozott, több mint hatvanmilliárdos tartozásállomá­ nyát, ám ennek ellenére fontos lépésként ér­ tékelte. Annál is inkább, mert az utóbbi tíz esztendőben ilyen állami lépés nem történt, nem volt olyan eset, hogy az állam év közben segített volna a kórházi adósságok csökken­ tésében. Bár az ellátás biztonságát ez az in­ tézkedés minden bizonnyal javíthatja, de a kórházak alapvető finanszírozási problémái (amelyek az évente visszatérő adósságállo­ mány forrásai) ettől még nem oldódnak meg. Egy interjúban az elnök elmondta: köz­ ismert tény, hogy a kórházi adósságállo­ mány évről-évre történő görgetésének véget kellene vetni, mert általa kiszolgál­ tatottá válnak a kórházak, vagyis végső so­ ron a teljes magyar egészségügy. Ami ront­ ja a rendszer működésének hatékonyságát és minőségét, ami sem a betegnek, sem a szolgáltatónak nem lenne érdeke. A rend­ szerben pillanatnyilag szinte minden in­ tézkedés kényszerből történik, a számlák kifizetési sorrendjének meghatározásától kezdve az eladósodásig. Persze fontos meg­ említeni, hogy jelenleg a rendszerbe került 12 milliárd forint gyorssegély, ami kis lé­ legzetvételhez juttatta az ellátórendszert. Rendszerszinten viszont szükség lenne az általános rendbetételre, amit azzal lehetne kezdeni, hogy Magyarországon is meg kel­ lene határozni az egészségügy társadalmi KÓRHÁZ 2014/8–9.

prioritását, illetve azt, hogy ennek mekko­ ra értéke lehet az ellátandó lakosság szem­ pontjából. Vitathatatlan, hogy a jelenleg rendelkezésre állami forrásokból nem lehet olyan színvonalú egészségügyi ellátást mű­ ködtetni, amilyet általánosan elvárnának tőle – azaz a kellően eredményes és magas minőségű gyógyító tevékenységet. Régi gond az eladósodás Rácz Jenő, a Kórházszövetség előző elnöke, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc kórház fő­ igazgató főorvosa egy televíziós interjúban elmondta, hogy az állami céltartalékból el­ különített rendkívüli forrásból a kórházak mellett többek között a mentőszolgálat, a betegszállítók, és számos egyéb, az ágazat­ hoz tartozó szakma is részesül. Ebből az álla­ mi irányítás alatt álló, GYEMSZI-hez tartozó kórházaknak 8,1 milliárd forint jut mindös�­ szesen. E támogatásnak köszönhetően a kór­ házak idén augusztusig felhalmozott, lejárt tartozásaiból körülbelül 18 százalék kifizeté­ sére kerülhet sor. Az elmúlt hónapok tapasztalatai sze­ rint az állami kezelésben lévő fekvőbe­ teg-intézmények adósságállománya ha­ vonta mintegy 4-4,5 forinttal nőtt, vagyis a most rendelkezésre álló egyszeri forrás körülbelül 2-2,5 havi adósság szanálásá­ ra lesz elegendő. Az állami segítség a kór­ házaknak ugyan lehetőséget ad egy „sza­ badabb lélegzetvételre”, ám ez az állapot tartósan nem tartható fenn, hiszen a már említett havi deficit folyamatosan újrater­ melődik. Csak ennek árán tudnak a hazai kórházak folyamatos betegellátást nyújta­ ni. Ahhoz, hogy ez az adósság ne termelőd­

Dr. Velkey György

jön folytonosan újra, arra volna szükség, hogy a kórházak havi finanszírozása fedez­ ze az általuk elvégzett gyógyító munka és a rendszeres kiadások ellenértékét. A fek­ vőbeteg intézmények permanens és kró­ nikus eladósodásával már 1996-óta szem­ besülnünk kell, vagyis régi problémáról beszélhetünk. Azzal a különbséggel, hogy a kórházak, bár régen is nehezen és hek­ tikusan fizették ki a beszállítóik számláit, ám előbb vagy utóbb ez mindig megtör­ tént, így a szállítók biztosan hozzájutottak a pénzükhöz. Mára ez alaposan megválto­ zott. Sem tavalyelőtt, sem tavaly év végé­ re nem csökkent nullára a kórházi adósság­ állomány. Idén az év első napján több mint

30 milliárd forintos adóssághalmazt gör­ gettek maguk előtt az intézmények. Ezt ta­ pasztalva a beszállítók egyre inkább elbi­ zonytalanodnak, hiszen nem tudhatják, hogy a kórházak kifizetetlen számlái egy­ általán kiegyenlítésre kerülnek-e a köze­ li vagy távolabbi jövőben. A közelmúltban több olyan, időközben megszűnt/átalakult intézmény volt, amelytől egyáltalán nem tudták behajtani tartozásukat. Remélhetőleg szeptemberben az államtit­ kársággal együttműködve sikerül majd olyan hosszú távú programot életre hívnunk, ame­ lyik megoldást kínálhat a kórházak folyama­ tos eladósodásának a problémájára is. Erre ígéretet kaptunk Zombor Gábortól, az egész­ ségügyért felelős államtitkártól is. A 2010es Semmelweis-terv meghatározta az alap­ vető irányokat. Ennek köszönhetően számos, leginkább uniós forrásból fedezett kórházfel­ újítás, eszközbeszerzés történt és jutott pénz a dolgozók béremelésére is. Ugyanakkor az intézmények dologi kiadásainak fedezésére a mai napig nincs forrás. Az intézmények hat éve ugyanakkora keretből kénytelenek gaz­ dálkodni, holott az árak azóta ugyancsak el­ szabadultak. Tekintettel arra, hogy belátható időn belül az egészségügy valószínűleg nem jut a jelenleginél lényegesen több állami for­ rásokhoz (noha az optimális eset ez lenne), a közeljövő eldöntendő kérdése, hogy a struk­ túra átalakításával, a szolgáltatási csomagok területén, az ellátás minőségének csökkenté­ se árán, netán valamilyen más módon képes lesz az adott keretből, deficit nélkül működ­ ni a gyógyító ágazat – vélekedett Rácz Jenő. Lóránth Ida

Az adósságkonszolidáció augusztusi adatai Az egészségügyi intézmények nyári, részleges adósságrendezése hozzájárult ahhoz, hogy augusztusban hárommilliárd forinttal csökkent a júliusihoz képest az államháztartás alá tartozó költségvetési szervek lejárt tartozásállománya. A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai sze­ rint augusztus végén 110,8 milliárd forint volt az összes tartozás. Mint a Weborvos megírta, az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó szolgálta­ tóknak 11,8 milliárd, a mentőknek félmilliárd forintot fizetett ki az OEP július 31-ig. A MÁK beszámolója szerint a 110,8 milliárd forintból 14,5 milliárd szállítói finanszírozású, döntően uniós projektekhez kapcsolódó tar­ tozás. Az is kiderül, hogy az összes tartozásból 30 nap alatti 34 milliárd forint, 30 és 60 nap közötti 24,3 milliárd forint, 60 napon túli le­ járatú pedig 51 milliárd forint. Az költségvetési szervek közel 18 milliárd forinttal tartoznak az államnak, ennek többszörösével a szállí­ tóknak, szolgáltatóknak. A velük szemben fennálló tartozás – amelyből hárommilliárd forint államháztartáson belüli – összesen közel 93 milliárd forint. Az adatszolgáltatásra kötelezett 695 intézményből 397-nek van tartozása (ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 107 in­ tézmény rendelkezik). A MÁK részletes adatai is mutatják, hogy a nyári adósságkonszolidációnak köszönhetően az összes közfinanszírozott egészségügyi in­ tézmény kisebb-nagyobb mértékben csökkenteni tudta tartozásállományát, ugyanakkor a fenntartó GYEMSZI esetében szerény növeke­ dés mutatkozik júliusról augusztusra, mivel az átalakításra váró gigaintézmény több mint félmilliárdos tartozást görget maga előtt. Az Országos Mentőszolgálatnál sem rózsás a helyzet: a júliusi 874 millió forintról valamivel egymilliárd fölé emelkedett a tartozásállomány nagysága augusztusra. Az egyetemeket tekintve a debreceniek kintlevősége közel félmilliárd forinttal nőtt (2,9 milliárd forint volt augusz­ tusban), a legnagyobb mértékben a Semmelweis Egyetem tudta csökkenteni tartozását, egész pontosan kétmilliárd forinttal (3,7 milliárd), a pécsiek kétszázmillióval nyomták lejjebb adósságukat (5 milliárd), míg a szegediek hasonló szinten állnak (3,7 milliárd), mint júliusban. (Weborvos)

KÓRHÁZ 2014/8–9.

AKTUÁLIS

7

Több kormányzati forrásból származó nyilatkozatból arra lehet következtetni, hogy az októberi önkormányzati válasz­ tásokat követően alapvető szerkezeti változásokat tervez a kormány. Ez többek között az egészségügyet és az oktatást is mélyrehatóan érintheti. Noha számszerűen alátámasztott konkrétumokkal még egyetlen politikus sem állt elő, a különféle megnyilatkozásokból valamelyest következtetni lehet rá, hogy mi várható az egészségügyben, hogyan ala­ kulhat át a jelenlegi rendszer.

Átalakulás előtt a kórházi finanszírozás? V

arga Mihály nemzetgazdaságért fele­ lős miniszter szeptember utolsó har­ madában egy gazdasági konferencián a jö­ vő évi költségvetési cél taglalásakor utalt rá, hogy az államháztartási hiánynak a GDP három százalék alatt tartása illet­ ve az államadósság csökkentése érdeké­ ben szükség lesz az állami kiadások, vagyis az újraelosztás mértékének csökkentésére. Gazdasági szakértők számításai és feltéte­ lezései szerint Varga összességében mint­ egy 1700 milliárd forintos kiadáscsökken­ tésre utalhatott. Igaz, ezt szerintük nem egy év alatt szándékozik majd a kormány végrehajtani, hanem fokozatosan, az idén kezdődő hatéves uniós periódus során, fo­ kozatosan. Noha Varga az említett konferencián egyértelműen fogalmazott, annak tartal­ mát és az erőteljes kiadáscsökkentésre va­ ló törekvés tényét pár nap elteltével több kormányzati szereplő (maga Varga is) cá­ folta. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője nyomatékosan kijelentette, hogy az önkor­ mányzati választások után a takarékosság jegyében semmiféle megszorításra nem készül a kormány. Azt elismerte, hogy bizo­ nyos háttérintézményeket megszüntetnek, ám ezek feladatait átveszik a kormányhiva­ talok, vagyis ettől a rendszer egyszerűbb és átláthatóbb lesz. „Ki az a bolond, aki gaz­ dasági növekedés idején megszorításokon gondolkodik?” – tette fel a kérdést Rogán egy sajtóeseményen, ezzel is cáfolva a fel­ tételezett kormányszándékot. Várják a béremelés folytatását Ismerve a fekvőbeteg-intézmények eladó­ sodási gondjait és egyéb, a működésü­ ket alapvetően befolyásoló finanszírozási problémáit, a Magyar Kórházszövetség már az áprilisban megtartott idei konferenci­ áján, egy tízpontos nyilatkozatban össze­ foglalta véleményét. Ebben többek között megjelent a minőségügyi akkreditációs rendszer bevezetésének, a betegbiztonság javítását célzó programok működtetésé­ nek igénye, továbbá az ellátási folyamatok

8

AKTUÁLIS

szervezésének optimalizálása révén a váró­ listák csökkentése. A szövetség újfent szorgalmazta a kór­ házakat rendkívül hátrányosan érintő, új számviteli rend felülvizsgálatát. A nyi­ latkozat szerint a kórházak folyamatos és egyre növekvő adósságcsapdájának elke­ rülése végett elodázhatatlan a finanszíro­ zási rendszer átalakítása: mielőbb szükség van az OEP által kifizetett díjtételek, a kór­ házakban elvégzett beavatkozások tényle­ ges költségeihez való hozzáigazítására, az intézmények feladatarányos finanszírozá­ sára, és az átfogó súlyszámrevízióra. A szö­ vetség várja az egészségügyi dolgozók ko­ rábban elkezdett béremelésének illetve az ösztöndíj-programok folytatását, továbbá a mozgó bérek ügyének, valamint az intéz­ ményekben dolgozó gazdasági és műszaki háttérmunkát végző dolgozók bérének ren­ dezését is. A hazai kórházak jelentős részében el­ kerülhetetlen az átfogó energia-racionali­ zációs program végrehajtása, ehhez pedig pluszforrások kellenek. Ugyancsak elodáz­ hatatlan a központi régió intézményeinek a felzárkóztatása és amortizálódott be­ rendezéseik, felszereléseik rendszerszerű cseréje, pótlása. A hosszú évek alatt ös�­ szegyűlt tényszerű tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a kórházak – állami pluszforrások rendelkezésre bocsájtása hí­ ján – csak piaci alapon juthatnak a működ­ tetésük fenntartásához szükséges többlet­ bevételekhez, ezért a szövetség alaposan megfontolandónak tartja az állami kórhá­ zakban a térítés ellenében végzett egész­ ségügyi szolgáltatások általános bevezeté­ sét, illetve ennek a lehetőségnek az alapos vizsgálatát – oly módon, hogy az ilyen szolgáltatások bevezetése semmiképp ne legyen hátrányos hatással a hazai, egész­ ségügyi biztosítással rendelkező, de az el­ látásért nem fizető betegek ellátására. A szövetség várja és támogatja a már megkezdett szerkezetátalakítás folytatá­ sát, a kapacitásszabályozás és a betegutak menedzselésének továbbfejlesztését, vala­

mint a lakosságközeli szakellátás, rehabili­ táció és krónikus ellátás további erősítését. Megkerülhetetlennek és elodázhatatlan­ nak tartja az ország egészségügyi ellátói­ nak biztonságosan és egységes rendszer­ ben történő informatikai kapcsolatát. E rendszer lehetőséget kínál a betegutak ra­ cionalizálására és átláthatóságára, az in­ tézmények adminisztrációs terheinek csök­ kentésére. A tízpontos nyilatkozat végén a szövet­ ség tagjai összegzésül megjegyzik: „öröm­ mel fogadjuk a nyílt párbeszédet és igyek­ szünk előmozdítani, hogy a résztvevők – közöttük is elsősorban a betegképvise­ letek, az orvos- ápoló- és menedzsment­ szervezetek, a beszállítók, az egészség- és gazdaságpolitikusok, a fenntartói és bizto­ sítási képviselők, a befektetők, valamint az illetékes hivatalok és a hatóságok munka­ társai – szót értsenek egymással.” Keresik a megoldásokat Tekintettel arra, hogy az állami irányí­ tás alatt álló hazai kórházak idei adósság­ állománya év végére a becslések szerint akár a 70 milliárd forintot is meghalad­ hatja, az egészségpolitika is keresi a csök­ kentést eredményező megoldásokat. Bár a Kórházszövetség által fentebb részlete­ zett végleges megoldás (teljesítményará­ nyos finanszírozás, illetve a beavatkozások valós értékén történő támogatása) mind­ ezidáig nem került terítékre, szeptember elején Zombor Gábor, az EMMI egészség­ ügyért felelős államtitkára a tatabányai kórház új szárnyának átadásán úgy nyilat­ kozott, hogy javaslatot tesz a kormánynak az állami kórházak fenntartásának (ingat­ lanfenntartás, közüzemi díjak kifizetése, takarítás, őrző-védő szolgáltatás, stb.) köz­ vetlen állami finanszírozására. A működte­ tésben való állami szerepvállalás az állam­ titkár szerint egyben garanciát is jelentene a költségek kiegyenlítésére. Javaslata sze­ rint ezzel az intézményi gazdálkodásnak az a része, amelyre semmilyen ráhatása nincs a kórháznak illetve az ott folyó gyó­ KÓRHÁZ 2014/8–9.

gyító munkának, ki kellene hogy kerüljön a betegellátásra szánt keretből és azt tel­ jes mértékben az államnak kellene finan­ szíroznia. Zombor Gábor szerint ezzel a lé­ péssel leginkább a sok telephellyel, ezért magasabb fenntartási költséggel működő, hátrányos helyzetben lévő kórházak kap­ hatnának segítséget, miáltal kiegyenlítet­ tebbekké válnának az esélyeik. Az ugyancsak szeptember elején megtar­ tott Önkormányzati Egészségügyi Napokon az államtitkár bővebben is kifejtette elkép­ zeléseit. Többek között elmondta: szük­ ségesnek látja az ágazatban már megkez­ dett bérrendezések folytatását, a kórházi adósságteher mérséklését illetve konszo­ lidálását. Fontos feladatnak látja továbbá az egészségügyi ellátás jelenleg is fennál­ ló területi egyenlőtlenségeinek csökken­ tését. A finanszírozás rendszerének át­ alakításáról megjegyezte, hogy lényeges lépésnek tartja a különböző helyzetben lévő kórházak közötti különbségek csök­ kentésére hozandó intézkedéseket. Ennek egyik megoldása lehetne például a gyógyí­ táson kívüli költségek állam által való fi­ nanszírozása. Jelezte, hogy változások vár­ hatók a gyógyító munka finanszírozásában is, valószínűleg felülvizsgálatra kerül az eddigi HBCs rendszer, a TVK alá tartozó és az ez alól mentes beavatkozások területén egyaránt. Az államtitkár szerint megfon­ tolandó volna az egynapos sebészet TVKrendszerből való kiemelése, mert ezzel ösz­ tönözhetnék a szolgáltatókat a gyorsabb, komplikációktól mentesebb beavatkozá­ sok végrehajtására, tehermentesíthetnék, költséghatékonyabbá tehetnék a fekvőbe­ teg-szolgáltatást. A finanszírozási rendszer átalakítása egy­ előre az egyeztetések folyamatában van, kor­ mánydöntés még nem született. Gyakorlati bevezetésére az államtitkár becslése szerint valószínűleg jövő év első negyedében kerül­ het sor. Az egészségpolitikus azt is megem­ lítette, hogy a kórházi vezetőknek az eddigi­ nél nagyobb döntési kört adna például saját intézményük financiális, ellátásszervezési és humánpolitikai területén. Változást ter­ veznek a GYEMSZI működtetésében is. Bár konkrétumokról még nem esett szó, egyes hírek szerint a hivatal túlzottan centralizált működtetése helyett a jövőben inkább a me­ gyei kirendeltségek tevékenységére helyez­ nék a nagyobb hangsúlyt. Az orvosválasztás pénzbe kerülne A kórházak forráshiányát enyhítené Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnö­ kének ötlete is, aki (egy 2007 óta érvény­ ben lévő, ám a kórházak által sehol sem alkalmazott jogszabályra hivatkozva) azok­ KÓRHÁZ 2014/8–9.

kal a betegekkel, akik az ellátási területü­ kön kívül lévő intézményben gyógyíttat­ nák magukat, vagy a kórházban ők maguk választanák meg az orvosukat, a beavatko­ zás OEP-finanszírozásának a 30 százalékát, de maximum 100 ezer forintig terjedő térí­ tési díjat fizettetne a rajtuk elvégzett be­ avatkozások ellentételezéseként. Dénes szerint ezzel a kórházak nemcsak pluszfor­ ráshoz juthatnának, de a hálapénz-rend­ szer is visszaszorítható lenne.

Dr. Varga Mihály

A kórházak az érvényes jogszabály el­ lenére a mai napig azért nem éltek ezzel a lehetőséggel, mert nem állt érdekük­ ben, hiszen a betegektől ily módon besze­ dendő pénzből egy fillért sem láttak vol­ na viszont, mert az teljes egészében az államkasszába vándorolt volna. Az elnök javaslata szerint az új rendszerben a díj tíz százaléka az intézményeknél marad­ na. Dénes szerint e rendszer gyakorlati be­ vezetéséhez szükség lenne a szakorvosok „beárazására”. Egységes díjszabást lehet­ ne alkalmazni, de azt sem tartja elképzel­ hetetlennek, hogy bizonyos előre meg­ határozott korlátok között maga az orvos határozná meg az általa elvégzendő be­ avatkozás árát. Elképzelése szerint az újon­ nan végzett szakorvosok öt évig nem kerül­ hetnének a szabadon választható orvosok listájára, de az általuk ez idő alatt elvég­ zett beavatkozásokról statisztikát vezetné­ nek, amely megmutatná az addig végzett munkájuk minőségét. Dénes a Világgazdaságnak adott inter­ jújában kifejtette: „a valódi saját orvos­ választáshoz átláthatóvá kell tenni az in­ tézmények működését, nyilvánossá tenni olyan mutatókat, amelyek a betegek szá­

mára is eligazodást jelentenek arról, me­ lyik intézményben, melyik orvos, milyen hatékonysággal, eredményességgel dolgo­ zik. A betegek most azért sem bíznak meg az egészségügyi rendszerben, mert nem látják, hogyan működik. Tulajdonképpen nem másról van szó, mint azoknak a pén­ zeknek a kifehérítéséről, amelyek most szürkén kerülnek az egészségügybe, de fontos hangsúlyozni, hogy nem a hálapénz legalizálásáról van szó. A központi források növelésével és például a saját orvosválasz­ tással már megteremthetnénk egy kiszá­ mítható orvosi életpálya alapját. Világosan kell látni, hogy Magyarországnak nem a gazdasági teljesítőképességéhez mérten, hanem a fölött kell megfizetnie az orvoso­ kat, ha nem akarjuk, hogy néhány év múlva ne legyen, aki ellássa a betegeket”. Kovácsy Zsombor egészségügyi köz­ gazdász, az egykori Egészségbiztosítási Felügyelet igazgatója, nem tartja megva­ lósíthatatlannak a fizetős orvosválasztás tényleges bevezetését. Egy reggeli tévé­ műsorban úgy nyilatkozott: annak ellené­ re, hogy a magyar kórházak teljesítménye és szolgáltatási minősége között jelenleg óriási különbségek mutatkoznak (nem le­ het összevetni egy egyetemi klinika szol­ gáltatását a kisvárosi kórházéval), nem tartja feltétlen elvetendőnek a fizetős orvosválasztást. Szerinte a kórházaknál fennálló különbségek ellenére is léteznek olyan mutatók (például környezet, szak­ értelem, betegelégedettség, halálozási mutatók, stb.) amelyek alapján összeha­ sonlíthatók az intézmények eredményei, hiszen az egészségügyi szolgáltatások minősítési és összehasonlítási rendsze­ rét külföldön már régen gond nélkül mű­ ködtetik. A kórházak orvosai között a be­ tegek (egyéni szimpátia, szájhagyomány alapján terjesztett jó hírek alapján) ma is „szelektálnak”. Vannak rendkívül kere­ sett, ezért hálapénzzel is bőséggel ellá­ tott orvosok és vannak, akiket alig választ magának egy-egy beteg. Valószínűleg ez a trend a fizetős orvosválasztásnál is fenn­ maradna azzal az alapvető különbséggel, hogy akkor nem az orvos kapna a zsebé­ be hálapénzt, hanem az állam és a kórház osztozna rajta. Vannak ellenzői is a díjfizetésnek A szabad orvosválasztás megfizettetését né­ melyek helyeslik, mások ellenzik. Már tíz évvel ezelőtt, az eredeti jogszabály ötletének felve­ tésekor sokan tiltakoztak ellene. Akkoriban Takács Albert ombudsmanhelyettes is el­ lenző véleményt fogalmazott meg, amely­ ben kifejtette, hogy a betegek szabad orvos­ választáshoz­­való joga egyértelműen sérül, AKTUÁLIS

9

mert fizetésre kényszerít egy biztosítási jogon már megszerzett szolgáltatásért. Azzal pedig, hogy a beteget belekénysze­ rítik egy „terelő rendszerbe”, akadályoz­ zák a döntési jogát. Amennyiben pedig erre nem hajlandó, hátrányos megkülön­ böztetést szenved el azzal szemben, aki fizet. Akkoriban a Magyar Orvosi Kamara és a Társaság a Szabadságjogokért jogvé­ dői is élénken tiltakoztak a jogszabály­ tervezet ellen.

Dr. Weltner Janos

Weltner János sebész a közelmúlt­ ban a Népszabadság hasábjain fejtette ki gondolatait a szabad orvosválasztás jogá­ nak pénzre váltása kapcsán. Mi a különb­ ség a hálapénz és a rezidensszövetség ál­ tal javasolt fizetős orvosválasztás között? – teszi fel a kérdést, és rögtön meg is vála­ szolja. „A hozzáfizetés jogszabályból leve­ zetett helyi szabályozáson alapulna, mely nyilvános, átlátható, és a törvényesség lát­ szatát kelti. Egyidejűleg sérül azonban az az alapelv, mely szerint a szolidaritásala­ pú rendszerben a lakos a betegsége által meghatározott ellátásra jogosult; a gyógy­ ulási esélyek között nem lehet a beteg ál­ tal az orvosnak juttatott pénzzel vagy en­ nek hiányával különbséget létrehozni. Ezt a megközelítést teszi magáévá a Büntető Törvénykönyv is, amikor a hálapénz adását és elfogadását is büntetni rendeli (a jogér­ telmező állásfoglalás még nem készült el). Különbség az is, hogy a feketegazdaság ré­ szeként a hálapénz adó- és járulékkerü­ lő. A hozzáfizetés adó- (áfa és szja) és járu­ lékköteles, azaz vásárlóerő-értéke mintegy a felére csökkenne, a többi az államé. Ha igaz, hogy az éves hálapénz 40-100 milli­

10

AKTUÁLIS

árd (kétlem), akkor ez a chipsadóhoz mér­ hető állami bevételt jelenthet. Különbség lenne az is, hogy ma a hálapénz azt ille­ ti, akinek a beteg szánta. Napjaink fizetős egészségügyétől – és a hálapénzt kiváltó hozzáfizetés is ennek egy eleme – viszont azt is remélik, hogy segít csökkenteni a kórházak adósságát. Erre joggal mondhatnám, hogy ha már a szolidaritás jegyében adó- és járulékfize­ tési kötelezettségem teljesítésén túl fize­ tek az orvosválasztásért, a teljes ellátásért vagy bármi másért a kórháznak, akkor el­ várom, hogy ezt rám fordítsák és ne más­ ra” – összegzi véleményét a sebész, majd pédaként említi, hogy egy sebész például csapatban operál. Legalább két-három, de olykor öt-nyolc orvos és a szakszemélyzet együttes munkája a műtét. Hogyan lenne elképzelhető az, ha ennek a teamnek csu­ pán egyetlen tagját, magát a műtétet veze­ tő orvost honorálnák? És ha a kórház kap­ ná a díjazást, akkor hogyan osztanák el azt igazságosan a csapat tagjai között? Ki kap­ na többet, ki kevesebbet, esetleg semmit? Mennyit kellene fizetnie a betegnek, hogy abból jusson mindenkinek, aki őt a kórház­ ban kezelte, gyógyította és még az adóhi­ vatalnak is jusson a befizetéséből? A finanszírozási rendszer átalakításáról Bogsch Erik, a MAGYOSZ elnöke is kifejtet­ te röviden a véleményét. Egy hetilapnak úgy nyilatkozott, hogy szerinte megérett az idő a kötelezően és ingyenesen szol­ gáltatandó alapellátási csomag megha­ tározására. Annak minden elemét térítés­ mentesen igénybe vehetné bármely hazai biztosított. Az azon felüli szolgáltatáso­ kért, az orvosválasztásért viszont bizonyos díjat fizetnie kellene. A betegek közül már ma is nagyon sokan költenek hálapénz­ re, kuruzslókra, sarlatánokra, amit persze a jelenlegi fizetések alacsony volta miatt nem lehet elítélni. Ugyanakkor ezt a pénzt a pluszszolgáltatások kifizetésére is fordít­ hatnák. Egyben reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi egészségügyi kormányzat elődjé­ nél bátrabb lesz és véghezviszi a rendszer átalakítását. Kevés az esély a bevezetésre Mihályi Péter egészségügyi közgazdász egy televíziós beszélgetésben elmondta: a 2006-2007-ben, Molnár Lajos minisz­ tersége idején megszületett jogszabály eredeti koncepciója a területen kívüli be­ tegek kezeléséért felszámítandó 30 száza­ lékos, maximum 100 ezer forintos térítési díjat teljes egészében a kórházaknál hagy­ ta volna, hogy ezzel egészítse ki az intéz­ mények szűkös forrásait. A parlament által való elfogadás időpontjára viszont alapo­

san megváltozott a jogszabály, ekkorra a díjból a kórházaknál már egy forintot sem hagytak, azt teljes egészében bekebelezte az államkassza, így magától értetődően se­ hol sem szorgalmazták a díjfizettetést és máig sem él senki ezzel a lehetőséggel. Mihályi a díjfizettetés bevezetésének több akadályára, illetve „kiskapuira” is rá­ világított. Eszerint a területen kívüli el­ látottak jelentős létszáma sürgősségi be­ teg, így ők nem szabad akaratukból, hanem a helyzet adta kényszerből kerülnek abba a kórházba, ahová a mentő viszi őket. Ez a létszám a kórházban ellátottaknak körül­ belül az egyharmada. Ők tehát eleve kies­ nek a rendszerből. A nem sürgősségi be­ avatkozásoknál pedig utólag igen nehéz lenne megállapítani, hogy egy adott beteg (paraszolvencia fejében) előre megállapo­ dott-e az általa választott orvossal, vagy ő is tényleges sürgősségi esetként (mert or­ vosa ezzé nyilvánította) került az ellátási területén kívüli kórházba. A közgazdász úgy véli, a lakosság a pár­ ezer forintos vizsgálatok díjának kifize­ tését talán még tolerálná, ám egy komo­ lyabb műtétért százezer forintot aligha fizetne ki, inkább keresne alóla valamilyen kibúvót, például ideiglenesen átjelentkez­ ne az általa választott kórház ellátási te­

Bogsch Erik

rületéhez tartozó településre, városrészbe. Szerinte ennek a rendszernek a bevezeté­ sére – éppen a sok buktató miatt – nincs nagy esély. Ráadásul még ha a betegek ál­ tal fizetett díjak teljes egészében a kórhá­ zak kasszájában maradnának, akkor sem hoznának jelentős javulást az intézmények eladósodásában és könnyebbséget a gaz­ dálkodásukban. Lóránth Ida KÓRHÁZ 2014/8–9.

A napokban új orvosi eszközzel gazdagodott a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház I. Belgyógyászati osztálya. Az Olympus Evis exera 3 CV-190 típusú legújabb generációs kolonoszkópos vizsgálóállomás nagy előrelépést jelent a vastagbéldaganatok felismerése, kifejlődésének megelőzése szempontjából. A vizsgáló állomás összértéke megha­ ladja a 25 millió forintot, amely egy mozgatható mobiltornyot, egy full HD felbontású képalkotó egységet, egy en­ doszkópot, valamint egy monitort tartalmaz.

Modern endoszkópos vizsgálóállomással gazdagodott a Bajcsy-Zsilinszky Kórház

Dr. MSc. Bodnár Attila főigazgató, dr. PhD. MSc. Hamvas József főorvos, az orvostudományok kandidátusa

A

kórház gyomor-bélrendszeri tükrözé­ ses vizsgálatokkal foglalkozó részle­ ge, a gasztro­enetológiai am­bu­lan­cia (I. Bel­ gyógyászati Osztály) országosan is egye­dülálló fejlettségű. Kor­szerű műszer­ parkjának új, kormányzati támogatással be­ szerzett komplett egysége a polipok korai felismerését, ezáltal a daganat­megelőzést és -kezelést szolgáló endosz­kópos vizsgáló eszköz. Az emésztőrendszeri daganatok növek­ vő száma miatt vastagbéltükrözés elvégzé­ se egyre gyakrabban szükséges, ennek nép­ egészségügyi jelentősége is igen fontos. A bódításban végzett tükrözés során lehe­ tőség nyílik a daganatok megelőző állapo­ tának tekinthető, kisebb bélfali nyálkahár­ tya-növedékek, azaz polipok felismerésére. Ezek az elváltozások korai stádiumában sokszor kis méretűek, és színük alig külön­ bözik a környező vastagbél-nyálkahártyá­ KÓRHÁZ 2014/8–9.

tól, felismerésük nehéz és ezért sok eset­ ben nem kerülnek leírásra. Az eszköz által gerjesztett speciális szí­ nű és hullámhosszú fénnyel való megvi­

lágítással lehetőség nyílik (NBI-kép készí­ tésére alkalmas) az eddig szem elől rejtve maradt elváltozások felismerésére. Ez a gyakorlatban jóval több rákmegelőző álla­ pot kiszűrését teszi lehetővé. Adott eset­ ben a felismerést követően, ugyanazon vizsgálat során lehetőség nyílik az elválto­ zások többféle módon történő endoszkó­ pos eltávolítására, és egy további lépésben az eltávolított polip szövettani értékelé­ sére. A nem eltávolítható, nagyobb elvál­ tozások esetén az endoszkópos laboratóri­ um felszereltsége lehetőséget ad az egyik legfejlettebb gasztroenterológiai vizsgá­ lat, az endoszkópos ultrahang elvégzésére is, amely a betegség bélfali mélységi kiter­ jedését hivatott vizsgálni. A nagy értékű eszközhöz tartozó endoszkóp teljesen egé­ szében digitális, anyaga és kiképzése az or­ vos számára a vizsgálatot sokkal gyorsab­ bá, könnyebbé és kényelmesebbé, a beteg számára fájdalommentessé teszi, és na­ gyobb komfortérzettel jár. A Bajcsy-Zsilinszky kórház I. Bel­gyó­gyá­ szati osztályán járó- és fekvőbeteg-ellátás keretein belül is végeznek vizsgálatokat, a daganatmegelőzés és az eredményesebb gyógyítás érdekében.

Elindult a hatvani kórház külső felújítása Felújítják a homlokzatot és nyílászárót is cserélnek a hatvani kórház központi épületén. Lezárult a közbeszerzési eljárás, aláírták a kivitelezővel a szerződést, elkezdődtek a munkák. Elkezdték felállványozni az Albert Schweitzer Kórház épületét. A közbeszerzési eljárás után az intézmény főigazgatója és a kivitelező cég képviselője aláírta a szerződést, így hivatalo­ san is elkezdődhetett az intézmény külső felújítása. A beruházás eredményeként mintegy 40 százalékkal csökkenni fog a kórház energiával kapcsolatos kiadása, ami évente több tíz­ millió forintos megtakarítást jelent. Dr. Rosta Ildikó orvosigazgató szerint ez a felújí­ tás a kórház fennállásának egyik legmeghatározóbb mérföldköve. Évtizedek óta azt látjuk, hogy a város egyik legmagasabb épülete úgy néz ki, mint egy lepusztult gyártelep. Ezért so­ kan nem is fordultak bizalommal a kórházunk felé. A beruházás 533 millió forintból va­ lósul meg. A kórház vezetése közölte: a betegellátást nem akadályozza majd a felújítás.

AKTUÁLIS

11

Hogyan lehet kezelni egy olyan szituációt, amelyben a beteg ingerült és türelmetlen, mert már órák óta várakozik? Lehet-e pozitívan kommunikálni, ha az ember halálosan fáradt és iszonyatos stresszben dolgozik?

Beszéljünk úgy, hogy megértsük egymást! A

Szent Margit Kórház Szülész Nőgyó­ gyá­ szati Osztály munkatársai, or­ vosok, szülésznők, ápolók kommunikáci­ ós kurzuson vettek részt. A tananyagról, a visszajelzésekről és az egészségügyi kom­ munikáció jellemző problémáiról dr. Piczkó Katalin, a kurzus vezetője nyújt tá­ jékoztatást, az osztályt vezető főorvost, dr. Tűzkő Nándort pedig arról kérdeztük, mi­ ért tartotta fontosnak ezt a nem minden­ napos fejlesztési irányt. Az igényes munkához elengedhetet­ len, hogy a kórházi osztályon dolgozó szak­ emberek pozitívan, hatékonyan tudjanak a betegekkel és egymással kommunikál­ ni. Ennek számos eszköze van, ami tanul­ ható, amire léteznek jól kidolgozott tech­ nikák és amelyek megismerése segíthet az emberi kapcsolatokban, legyen az csa­ lád, munkahely, esetünkben egy kórházi osztály – mondta Tűzkő Nándor. Számos problémát előzhetünk meg azzal, ha tud­ juk, hogy mit, mikor, hogyan kell monda­ ni. Alapítványuk anyagi forrásait erre a célra fordította, mert véleményük szerint nem elég kizárólag a magas szakmai szín­ vonalra törekedni, ha az osztályon a hely­ telen kommunikációs gyakorlat miatt a be­ tegek és munkatársak rossz komfortérzete a gyógyulásnak és a gyógyításnak egyaránt akadálya. Tűzkő Nándor kiemelte: a fárad­ ság, a fásultság óhatatlanul bekövetkezik az orvosok és a nővérek életében, hiszen nagyok a terheik. Ezért tartja különösen fontosnak, hogy munkatársai megtanul­ ják, miként lehet pozitív energiákat mo­ bilizálni akkor is, amikor azt hisszük, már végképp nincs erőnk egymásra figyelni. Az új ismeretek készségszintű elsajátítása az intézmény falain kívül is megmutatkozik – saját igényeinket is jobban ki kell tudni fe­ jezni, és azt is, hogy mi az, amit adni tu­ dunk. A kórházakban is forrást kell találni erre, mert a nehéz időkben még fontosab­ bak ezek a képességek – mondta a főorvos. A képzés három blokkból állt: szó volt a pozitív kommunikációról és az empátiá­ ról, valamint a különböző betegtípusokról. A második blokkban az orvosok és a szak­ dolgozók megvizsgálták a Margit Kórházat betegszemmel. Egy dramatikai elemek­

12

AKTUÁLIS

kel átszőtt játék során arra kaptak választ, hogy miként látják kívülről magukat, majd az eredményeket összevetették a korábban készített betegelégedettségi kérdőívekkel. Végül stresszkezeléssel és energiatöltő ál­ lomásokkal foglalkozó blokk zárta a két na­ pos foglalkozást. A részletekről dr. Piczkó Katalint kérdeztük. – Hogyan került kapcsolatba a szervezeti kommunikációval? – Viccesen úgy szoktam fogalmazni, hogy legszebb fiatal éveimet – az orvosi egye­ tem elvégzése után – férfi zárt osztályon töltöttem. A pszichiátriai szakvizsga meg­ szerzését követően magánrendelőben kezdtem el dolgozni, és utólag nagyon örülök ennek az elhatározásomnak. Azért döntöttem így, mert akkoriban nagyon másként működött egy állami intézmény­ ben a pszichiátriai osztály, mint ahogyan én azt az egyetemi éveim elején elképzel­ tem. Aránylag korán elkezdtem oktatás­ sal, vezetőképzéssel foglalkozni, közgaz­ dasági végzettséget szereztem. Elsősorban felnőttképzéssel, tréningek tartásával, kü­ lönböző kompetenciák és készségek fej­ lesztésével, egyéni vezetői tanácsadással, coachinggal foglalkozunk, később tréner képzéssel is kiegészült szolgáltatásaink kö­ re, valamint coach akadémiát is működ­ tetünk. Négy gyermekem van, egyikük a Margit Kórházban született. – Milyen tananyag mentén haladtak a Margit Kórház Szülész-Nőgyógyászati osz­ tályán? – Ahogyan komplex programjainkat ál­ talában ki szoktuk alakítani, a Margit Kórházban is a kutatás volt a nulladik lé­ pés. Ebben az esetben betegelégedettségi felmérést végeztünk, konzultáltam az osz­ tályvezető főorvossal, Tűzkő Nándorral, hogy mik az igények és az elvárások, to­ vábbá az osztályon is beszélgettem egykét kollégával, szülésznővel, hogy ők mit várnának el egy kommunikációs képzés­ től. Alapvető igény volt, hogy a Margit Kórház Szülész Nőgyógyászati Osztályán zajló rendkívül magas színvonalú szak­ mai ellátáshoz a páciensekkel megvalósu­

ló kommunikáció minősége is felzárkóz­ zon. A betegvisszajelzésekből is kialakult egy kép bennem. Prekoncepcióm az volt, hogy ezen a ponton kicsit torzulni fog a va­ lóság, ezzel szemben ugyanazokat a prob­ lémákat jelezték a páciensek, amelyeket a kollégák véltek gondnak, mikor a tréning egy adott pontján megkérdeztem ezt tő­ lük. Mindezen információk alapján alakí­ tottam ki a végleges tananyagot. Mivel készségfejlesztő tréningre volt igény, egy csoportba tizenkét ember tartozott, így hat csoporttal dolgoztunk, csoportonként két napot töltöttünk együtt, ami összesen tizenkét napot jelentett. Az interjúk alap­ ján az volt az érzésem, hogy nem csak a hir­ telen támadt helyzetekben akad gondja az osztály munkatársainak a kommunikáció­ val és nem kizárólag az a kérdés, hogy egy adott üzenetet miként lehetne pozitívab­ ban megfogalmazni, hanem súlyos gondot okoz a leterheltség és a stressz. Kevesen vannak, iszonyú mennyiségű beteget lát­ nak el naponta, tehát a kommunikáció mellett a stressz kezelése, ill. az energia­ töltő állomások is sorra kerültek a témák között. – Miként telt a két nap? – Három részre bontottam a képzést. Az egyik ezek közül alapvetően a kommuniká­ cióról szólt: azt vettük át, hogy kivel hogyan érdemes kommunikálni. Különböző beteg­ típusokat néztünk meg, és megvizsgáltuk, hogy mi hozzájuk az optimális viszonyulás. Ezen belül foglalkoztunk az empátiával, az­ zal, hogy az empátia közlésének milyen non­ verbális és verbális elemeit ismerjük. – Milyen betegtípusokat különböztettek meg? – Megismerkedtünk a DISC rendszerrel. A rendszer neve egy mozaikszó: a D a do­ mináns típus: a határozott, magabiztos pá­ ciensek tartoznak ide, akik leginkább arra fi­ gyelnek, amit mondanak nekik. Színekkel is jelöljük a különböző típusokat, ők pirosak. Az I betű az ismerkedő beteg, színe a sárga. Ezek az emberek kötetlenek, lazák, spontá­ nabbak, csapongóbbak, nagyon pozitív a hozzáállásuk, nyitottak, ugyanakkor nem KÓRHÁZ 2014/8–9.

tudnak igazán lényegre törően fogalmazni, néha eltérnek a tárgytól. Az ilyen páciensek­ re sok időt kell szánni. Az S betű a stabil, a zöld, aki visszahúzódóbb, nem jó az önérvé­ nyesítő képessége, nem mondja ki, ha vala­ mi nem tetszik, lassabb, tétovább, bizony­ talanabb lehet. Az ilyen pácienseknél arra kell különösen figyelni, hogy nem biztos, hogy mindennel egyetértenek, de ezt nem mondják ki, viszik magukkal negatív érzései­ ket. A C betűt K-nak (következetesnek) for­ dították le, kék színnel jelöljük. Az ilyen be­ tegek nagyon feladatorientáltak, precízek és megbízhatóak, azonban az emberi kapcsola­ tok terén kicsit nehézkesen mozognak, nem mindig veszik észre a jelzéseket. El is ját­ szottuk az optimális kommunikációs stílu­

pen szorong, vagy dühös, vagy el van ke­ seredve, nem hallja meg ezeket a szavakat, nincs befogadó állapotban. Eric Berne mo­ delljét néztük meg, mely szerint három alapállapot létezik, a felnőtt, a gyerek és a szülő. A gyerek állapoton belül, ha ne­ gatív érzések vannak az adott emberben, megkülönböztetjük a síró gyerek állapotot (elkeseredettség, indulat, dac, düh), emel­ lett a szabad gyerek (játék, nevetés, öröm) és az alkalmazkodó gyerek típusát írta le Berne. A szülő állapotot is ketté választ­ juk a jóságos és a kritikus szülő kategóriá­ jára. Egy egészségügyi dolgozónak nagyon fontos tudnia, hogy a síró gyerek süket: nem hallja meg a felnőtt racionális információt. A tanfolyamon azt tekintettük át, hogy mi­

Dr. Piczkó Katalin

sokat, mindenki talált az emlékeiben olyan helyzeteket, amelyekben már találkozott a különböző típusba sorolható betegekkel. Sorra vettük, hogy melyik típus mikor távo­ zik elégedetten, mire van szüksége ahhoz, hogy úgy érezze, empatikusan és szakszerű­ en foglalkoztak vele. A kommunikációs rész­ ben összeszedtük továbbá a legfontosabb alapszabályokat. – Említene példát ezek közül? – A kommunikációnak mindig két szintje van: amit mondok, és ahogy mondom. Az „ahogy mondom” oldal jelentősen megha­ tározza, hogy milyen érzések keletkeznek a másik félben, ami három alapvető dolgot befolyásol. Egyrészt azt, hogy mit hall meg a beteg vagy a másik fél. Akiben negatív érzések vannak, az nem hall. Hiába mond­ ják neki a racionális információkat, hogy mit kell tennie vagy milyen lépés fog kö­ vetkezni az ellátásában, ha az az ember ép­ KÓRHÁZ 2014/8–9.

ként lehet kommunikációnk segítségével a síró gyerekből előhívni a felnőttet. – Az empátiát milyen megközelítésből tár­ gyalták? – A Gordon féle értő-érző figyelmet gyako­ roltuk különböző szituációkban, vagyis az elméleti tudásanyagot átültettük konkrét kórházi helyzetekre, hétköznapi élmények­ re és ezeket eljátszottuk. – Mi történt a második napon? – Mielőtt megnéztük volna a betegelége­ dettségi felmérés eredményeit, megkértem a tanfolyamon résztvevőket, hogy helyez­ kedjenek a betegek szerepébe és vizsgálják meg a Margit Kórház működését az ő sze­ mükkel, majd vonják le a konklúziót, hogy mi az, ami jól működik, és mi az, ami nem. Nagyon reálisak lettek a betegelégedettsé­ gi kérdőívek, mert az orvosok, szülésznők, csecsemőgondozók ugyanazokat a problé­

mákat jelezték vissza, mint a betegek. Így ez egy nagyon jó tükör volt, ami híven meg­ mutatta, hogy mik a Margit Kórház erőssé­ gei és mely dolgokon lenne jó változtatni. A harmadik blokk a stresszkezelésről és az energiatöltő állomásokról szólt. – Milyen ismereteket adott át stressz­ke­ze­ lés témakörben? – Arra kerestük meg a választ, hogy mi­ ként tud valaki rendkívül feszített hely­ zetben a külső körülményektől függetle­ nül megőrizni magában egy pozitív belső állapotot, vagyis „igen attitűdöt” teremte­ ni magában. Ezt a külső és belső energia­ töltő állomások hasznosításával lehet el­ érni. Azt is megvizsgáltuk, hogy ezek közül mely töltőállomásokat lehet hosszútávon is használni, illetve mit lehet tenni, ha egy hirtelen szituációban, például egy indula­ tos beteggel szembekerülve vagy konflik­ tushelyzetbe csöppenve hogyan kell helye­ sen, indulatmentesen reagálni. – Mik voltak a tapasztalatai, milyen vissza­ jelzések érkeztek? – Állami egészségügyi ellátó intézmény­ ben ilyen nagyszabású képzést most tar­ tottam először, praxisomban még nem tapasztaltam, hogy egy osztályvezető fő­ orvos vagy egy főigazgató energiát és pénzt fordít ilyen jellegű fejlesztésre. Rendkívül fontosnak tartanám, hogy több ellátóhelyen is megvalósulhasson hasonló kurzus. Örömömre szolgált, hogy az üzleti világban szerzett tapasztalataimat vissza­ hozhattam az egészségügybe, ez számom­ ra személyes kihívás és nagyon pozitív élmény volt. A résztvevőktől is hihetet­ len sok pozitív visszajelzést kaptunk. Volt olyan hölgy közöttük, aki közvetlenül a nyugdíj előtt áll, és könnyek között kérdez­ te: „miért hatvanöt évesen kellett tudo­ mást szereznem ezekről a dolgokról?” Egy orvos kolléga azt mondta, hogy ha ezeket hamarabb tudja, máshogy alakul a kapcso­ lata gyerekeivel – mert átvettük a konflik­ tuskezelés alapjait is, amely ismeretek csa­ ládon belül is jól jönnek az embernek. El is határoztuk az osztályvezető főorvossal, hogy valamilyen folytatást, utánkövetést is megvalósítunk. Óriási igény van rá. – Mennyire szükséges a további segítség, hogy az ember a két nap alatt megszerzett tudást valóban viselkedésébe építse és fél, egy év után is annak megfelelően tudjon viselkedni egy konfliktus során? – A tréningen számtalan olyan tréneri esz­ köz van, amely segíti az információk rög­ zítését – például az az egyszerű mondat, hogy a „síró gyerek süket” beleég az ember AKTUÁLIS

13

tudatába. Ettől függetlenül az a tapaszta­ lat, hogy ha nincs valamifajta „emlékezte­ tő oltás”, akkor két-három hónap múlva már csökken a képzés hatása. Az egyik ilyen ol­ tás ebben az esetben egy nagy tab­ ló lesz, melyet már a kurzus előtt tervbe vettem, és ennek megfelelő­ en nagyon sok fotót készítettünk a csapatokról. A fényképek mellé fel­ írom a legfontosabb mondatokat, és ezeket a tablókat az osztály munka­ társai kitehetik a falra és nap mint nap látni fogják. Emellett novem­ ber-decemberben tartunk legalább két csoportban egy fél napos em­ lékeztető kurzust. További tervünk, hogy a betegelégedettségi kérdőív­ ben és a kurzus során a munkatársak által megfogalmazott problémákat az osztály vezetőivel sorra vesszük és megnézzünk, hogy mit lehetne ten­ ni ezek ellen. Néhány hónap múlva pedig megismételjük a betegelége­ dettségi felmérést.

– Az empátia egy elcsépelt kifejezés, hiszen annyit mondjuk és halljuk: legyünk empati­ kusak. Ennek ellenére nincs igazából szociá­ lis mintánk arra, hogy miként is lehetnénk

– Befolyásolja-e a szakmai alapo­ kon nyugvó kórházi hierarchia az osztályon megvalósuló kommuni­ Dr. Tűzkő Nándor kációt? –  Foglalkozhatunk külső beteg­ kommunikációval, de ha a szervezeten be­ empatikusnak. Van persze, aki öntudatla­ lül nem ugyanilyen kommunikáció való­ nul is jó ebben, de ez egy tanulható, fej­ sul meg a munkatársak, orvos és szülésznő leszthető képesség. Mondok egy példát. vagy orvos és ápolónő között, akkor a kur­ Megnéztük, hogyan viselkednek spontán az zusnak csupán felszíni, minimális hatá­ osztály munkatársai egy valós, megtörtént sa lesz. Ezért a vezetői kommunikációval esetben, amikor egy hölgynél, aki régóta is mindig fontos foglalkozni. Hiába várja szeretne már gyermeket, kiderül hogy mé­ el egy vezető, hogy a nővér kedves és ud­ hen kívüli terhessége van. Rögtön elkezd­ varias legyen a beteggel, ha ő maga nem ték vigasztalni, tanácsokkal ellátni: lehet ugyanezt a példát mutatja. Úgy tűnik, még gyereke, még fiatal, stb. Holott pont hogy sikerült már szponzort is találni ar­ nem erre van szükség. Később lehet ezzel ra, hogy egy vezetőképzést is megvalósít­ folytatni, de abban a pillanatban a síró-zo­ sunk a Margit Kórházban, melynek során a kogó nőnek nem ez az elvárása. Ilyenkor ar­ főorvosok pozitív vezetői kommunikációt ról kell őt biztosítani, hogy nyugodtan sírja tanulhatnak. Nagy szükség van erre, hiszen ki magát, hogy megértjük a fájdalmát. Ezt egy egészségügyi intézményben általában a fajta hozzáállást Gordon értő figyelemnek a szakmai képességeknek megfelelően ke­ nevezi, mi érző figyelemnek költöttük át, rül valaki vezető szerepkörbe, ilyen jelle­ Marshall Rosenberg, aki az erőszakmentes gű végzettsége-képzettsége így természe­ kommunikáció megalkotója, empátia első­ tesen nincsen. A gyógyszercégek számára segélynek hívja – amikor nem közlök plusz a szponzori szerep az ilyen ügyekben iga­ információt, csupán a szavak mögött meg­ zán jó lehetőség, amennyiben módjukban fogalmazódó érzést adom vissza. „Tudom, áll társadalmi szerepvállalást eszközölni. hogy most nagyon fáj, nyugodtan sír­ A szervezeten belüli kommunikáció nagy ja ki magát.” Közben nonverbálisan is fon­ hatással van a kifelé megvalósuló kommu­ tos reagálni, közelebb lépni, megérinteni. nikációra, a kórházi osztályok azonban jel­ Ez az a pillanat, amire muszáj időt szánni. lemzően nem engedhetnek meg maguknak Megoszlottak a vélemények abban a kérdés­ egy ilyen programot. ben is, hogy fel kell-e ajánlani a szülőknek, hogy elbúcsúzzanak a halva született kis­ – Ön szerint általános értelemben véve mi gyereküktől. Volt aki ellenezte ezt a javas­ egészségügyünkben a legnagyobb akadá­ latot, holott ez egy rendkívül fontos lépése lya a jó kommunikációnak? az elengedésnek, a gyász feldolgozásának.

14

AKTUÁLIS

Az egyetemen ezt nem tanítják az orvosok­ nak, mert bár van betegkommunikáció óra, az nem eléggé gyakorlatorientált. A másik probléma, amely mögött okként szintén a hiányos szociális mintáink húzódnak meg, hogy nem tudjuk az indulatos, mérges embereket kezelni. A min­ tánk szerint indulatra indulattal rea­ gálunk, pedig ez a legrosszabb, mert ez vesztes-vesztes kapcsolathoz vezet abban az adott szituációban. Szintén az egészségügyben, ahol az amúgy is gyakran gondokkal küzdő beteg em­ bereknek általában sokat kell várniuk, a leterheltség miatt számos olyan szi­ tuáció alakul ki, amelyet megfelelően kezelve elkerülhető lenne a feszültség. Ezt nem érdemli meg sem az erején felül teljesítő orvos, sem a páciens, aki a gyógyulás reményében jött. Az as�­ szertív kommunikáció is fontos lenne. Amikor valaki olyat kér, amit nem ad­ hatunk meg neki, azt hogyan közöljük asszertív, erőszakmentes módon úgy, hogy megmaradjon a pozitív kapcso­ lat. Súlyos problémákat okoz továb­ bá, hogy nem tudunk kérdezni, vagyis zárt kérdéseket teszünk fel, amelyek­ re csupán igennel vagy nemmel lehet válaszolni, ha pedig végre nyitott kér­ dést teszünk fel, azt úgy fogalmazzuk meg, hogy beleszőjük saját véleményünket. A he­ lyes kérdezési mód: ön ezt hogy látja, mi a vé­ leménye, mit szeretne? Ehelyett a leggyak­ rabban ilyen kérdések hangoznak el: értette, jó lesz ez így, rendben van? A beszélgetésre szánt időt ugyan lerövidíthetjük ilyen mó­ don, de nem jutunk valódi információhoz. – Érdemes-e valamiképpen előzetesen fel­ készülni, ha egy osztály vagy egy egész in­ tézmény az ön tanfolyamára jelentkezik? – Nem mindegy, hogy a vezetők miként kommunikálják a képzést előzetesen, hi­ szen ezen múlik, hogy milyen motiváció­ val jönnek el az emberek. Nem jellemző az ilyen kurzus az egészségügyben, ráadásul ebben az esetben kötelező is volt a mun­ katársak számára a részvétel, így sokan bi­ zonytalanul, bizalmatlanul jöttek. Igaz, hogy ezt a negatív hangulatot nagyon jól lehetett kezelni a tréningen, sikerült ha­ mar átfordítani pozitív, lelkes hozzáállás­ sá. A tapasztalat alapján azonban azt mon­ dom, érdemes egy pár soros tájékoztatót szétküldeni a munkatársak körében, ami­ ben a főbb pontokat közösen összefog­ laljuk és rávilágítunk a dolog lényegére, valamint előzetesen bevonni őket a szerve­ zésbe, a program kialakításába. Radnai Anna KÓRHÁZ 2014/8–9.

Átadták a Szent János Kórház felújított koraszülött intenzív osztályát (PIC). A korszerűsítés 132 millió forintba ke­ rült, amelyhez 113,84 millió forint uniós támogatást nyert el az intézmény.

Felújított PIC a Szent János Kórházban

Dr. Kázmér Tibor főigazgató, dr. Mészáros János kabinetfőnök, Pokorni Zoltán polgármester, Nyulasi Tibor orvosigazgató

P

rinczkel Erzsébet, a PIC-részleg vezetője elmondta, a beruhá­ zás során a részleget a legkorszerűbb inkubátorokkal és a hoz­ zájuk tartozó műszerekkel tudták felszerelni, tizenkét inkubátor­ ban látnak el kis súlyú koraszülötteket, illetve azokat, akik időre, rendes súllyal születtek, de valamilyen kiegészítő intenzív keze­ lésre szorulnak. Az intézmény PIC-centruma látja el budai régió és agg­ lomerációjához tartozó ellátandó koraszülötteket, ez évente háromszáz beteget jelent – ismertette a főorvos. A legkisebb súlyú baba, akit életben tudtak tartani, 470 grammal szüle­ tett. A szakember elmondta azt is, a koraszülött-ellátás sokat javult az elmúlt évtizedekben, míg korábban 15-20 százalék volt a halálozás, napjainkra ez az arány 2-3 százalékra csök­ kent országosan. Nyulasi Tibor orvos-igazgató hozzátette, az évekkel ez­ előtt megszüntetett Schöpf-Mérei Kórház koraszülött-ellátá­ si osztályát vette át akkor a János kórház. Az intézményben folyamatosak a fejlesztések, számos osztály újult meg az el­ múlt években. Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere a rendezvé­ nyen úgy fogalmazott, az önkormányzat(ok)nak is érdekük egy jól működő nagy kórház, ezért is kezdődtek egyeztetések a Kútvölgyi klinikai tömb és a János kórház szakmai összevo­ násáról. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, örömmel tölti el, ha az uniós pályázatok elnyerésénél a gyermekellátást érintő terület fejlődik. Kiemelte, 330 milli­ árd forint értékben zajlanak egészségügyi beruházások ország­ szerte, de az uniós direktívák miatt a közép-magyarországi ré­ gió korlátozottan jut forráshoz, ennek ellenére ezen a területen is lehet fejlesztésekről beszélni, utalt például a Semmelweis Egyetem Korányi-projektjére. (MTI) KÓRHÁZ 2014/8–9.

AKTUÁLIS

15

A Siófoki Kórház és Rendelelőintézetben augusztus elején adták át a gyógyító munkának a felújított, modernizált gyermekambulanciát. Ezzel a kórház gyermekellátásának minősége is felzárkózhat a hárommilliárd forintnyi uniós támogatással megújuló, felnőtteket kiszolgáló részlegeinek a színvonalához.

Átadták a gyermekbronchológiát A

25 millió forintos költséggel meg­ újult gyermekambulancia alapterüle­ tét a kétszeresére növelték, így a szakren­ delők száma is megduplázódhatott. Ezzel párhuzamosan az ambulancia teljes terü­ letét akadálymentesítették. A 21. századi gyógyító munka követel­ ményeinek megfelelő ambulancia átadá­ sán Inczeffy István, a kórház főigazgató főorvosa többek között elmondta: a kór­ ház szándéka az volt, hogy az új létesít­ mény váljék gyermek- és szülőcentrikus ellátóhellyé, mégpedig oly módon, hogy mindeközben a környezet megfelel a mo­ dern, európai normáknak. Az átalakítási munkákkal sikerült elérni azt, hogy a rendelőkben dolgozó gyógyító

szakemberek a korábbinál jobb, kényelme­ sebb mukakörülmények között dolgozhat­ nak. Erre a fejlesztésre a kórháznak égető szüksége volt, hiszen az ellátási területé­ hez tartozó több mint negyven település­ ről minden évben ötezernél több gyermek keresi fel a járóbeteg-rendeléseket. A Siófokon és vonzáskörzetében lakó gyermekek ellátásának javítása már az am­ bulancia modernizálása előtt elkezdődött. Idén januárban elindult a rendszeres gyer­ mek-tüdőgyógyászati ambuláns szakrende­ lés. Tekintettel arra, hogy évről-évre több a különféle légúti allergiáktól szenvedő gye­ rek, a kórház együttműködési megállapo­ dást kötött a Törökbálinti Tüdőgyógyászati Intézettel, amelynek értelmében az ott szol­

gálatot teljesítő gyermek-allergológus és gyermek-tüdőgyógyász szakemberek heti egy alkalommal Siófokon is rendelnek. Ezzel az intézkedéssel elérhetővé vált, hogy az ellá­ tásra szoruló beteg gyermekek helyben meg­ kapják a számukra szükséges gyógykezelést. Január óta nem kell utazniuk, nem kell hos�­ szasan várakozniuk, hogy hozzájussanak a szakszerű ellátáshoz, azt helyben, a lehető legrövidebb időn belül megkaphatják. A kór­ házi kezelésre szorulókat az intézmény önál­ ló gyermek-bronchológiai osztályán kezelik, amely az országban egyedülálló. A gyógyí­ tó munkát négy, kiválóan képzett gyermek­ gyógyász és gyermek-tüdőgyógyász végzi. Lóránth Ida

Elhunyt Balogh Ildikó osztályvezető főorvos Augusztus 13-án az alábbi e-mailt kapták az osztályok a főigazgatónőtől. „Mindannyiunkat lesújtott a hír, miszerint tegnap elhunyt Balogh Ildikó főorvosnő. Tragikus körülmények között, teljesen váratlanul, ér­ telmetlenül. Gondolom sokan voltunk úgy, hogy elsőre, másodikra, sőt harmadikra sem hittük el, hogy ez igaz lehet. Kerestük a lehetőséget arra, hogy biztos tévedésről van szó, hiszen ilyen tragédia nem történ­ het. Nem most, nem így és nem vele. Sajnos megtörtént. Gyászoljuk Őt magunkban, gyászoljuk együtt, némán, vagy beszélgetve, a történteket újra és újra megélve. Ne felejtsük el a vele kapcsolatos élménye­ ket, ne hagyjuk, hogy a napi rutin felülírja, elhalványítsa az érdemeit, emberi kvalitásait. Segítsük, ahogy csak lehet a családját, osztályát, vigyük tovább az általa elkezdett munkát, és tartsuk továbbra is magunk között Főorvosnőt. Nyugodj békében, Ildikó!” Igen 2014, augusztus 12-én elhunyt Balogh Főorvos asszony! Több generációs orvoscsaládban élt, édesapja gyógyító munkáját folytatta, és gyermekei is a gyógyítás területén dolgoznak. 1972-ben a Semmelweis Egyetemen avatták doktorrá, radiológiából és izotópdiagnosztikából szakvizsgázott. 1994ben PhD fokozatot szerzett, értekezésének címe „A szívizom vérellátásának, életképességének vizsgálata izotópdiagnosztikai módszerekkel”. Dolgozott az Országos Kardiológiai Intézetben, az OTKI-ban, 1991-től az IMC, 1992-től az Uzsoki Kórház osztályvezető főorvosa volt. Ő indította útjára kórházunkban a nukleáris medicina osztályt. Az osztály kardiológiai, mozgásszervi, onkológi­ ai, és endokrinológiai profilt vitt, a társosztályokkal történő példaszerű együttműködéssel. Az izotópdiagnosztika és -terápia legszélesebb spektrumában dolgoztak osztálya szakemberei a főorvosasszonyból áradó lelkes előrevivő szellemben. Szeretett, progresszív gondolkodá­ sú, néha álmodozó, kiegyensúlyozott vezetője volt osztályának. Fontos volt, hogy ő és osztálya diplomásai, szakdolgozói tudományos ered­ ményeit megossza a nemzetközi és hazai szakmai környezettel (52 „jegyzett” hazai és nemzetközi publikációja jelent meg, a legkülönbözőbb szaklapokban, több könyvfejezet született tollából). A kórházban szeretet és tisztelet övezte. 2012-től kórházunk főtanácsosa volt, 2013-ban – szakmai elismerésként – „Pro Societate” díjat kapott a Magyar Kardiológus Társaságtól. Ezen elismerések alapja haladó, dinamikus, funkcionális szemlélete és gondolkodásmódja volt. Tudományhoz való viszonyát jellemzi, hogy hat nemzetközi társaságnak és a Nukleáris Medicina Társaságnak volt elnökségi tagja, főtitká­ ra, majd elnöke. Haláláig a Kollégiumi Tanács elnöki pozícióját töltötte be. Nagy empátiával segített a betegeknek és kiemelt figyelmet for­ dított a kórházi dolgozók vizsgálatakor azok lelkére. Nem oly régen ünnepeltük osztálya alapításának huszadik évfordulóját! Most pedig búcsúzni kényszerülünk a főorvostól, kollégától, édesanyától, nagymamától, a zenebaráttól, a nagyszerű embertől. Emlékét megőrizzük. Dr. Varga József

16

AKTUÁLIS

KÓRHÁZ 2014/8–9.

Az Egészségügyi Világszervezet szóvivője szerint senki nem tudja, hogy mikor ér véget a járvány. Egy amerikai szakér­ tő szerint várhatóan tovább súlyosbodik a Nyugat-Afrikában pusztító ebolajárvány, mielőtt a helyzet javulására szá­ míthatunk, amire nincs garancia. Eddig ez a legsötétebb előrejelzés az egészségügyi katasztrófával összefüggésben.

Amerikát és Európát is elérte a vírus Az

Ebola-vírus 1976-ban a Kongó egyik mellékfolyója után kapta ne­ vét. Testi kontaktus útján, vérrel és más testnedvvel jut egyik emberről a másik­ ra, hirtelen felszökő lázat, hasmenést, há­ nyást és nem ritkán belső vérzést okozva. A vírus hatására összeomlik a szervezet vér­ alvasztó képessége, fellép az elvérzés ve­ szélye, mígnem végzetessé válik. „A nyugat-afrikai Ebola-járvány a je­ lenleginél is kiterjedtebbé válik a követke­ ző hónapokban” – idézte Tom Friedent, az amerikai Centers for Disease Control igazga­ tóját a BBC. A szakértő szerint példa nélkü­ li válaszlépésekre van szükség ahhoz, hogy a helyzeten javítsanak. Eddig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése volt a legpesszimistább, amely szerint az év vége előtt nem lehet megfékezni a járványt – írta a napi.hu (http://www.napi.hu/nemzetkozi_ gazdasag/megallithatatlannak_latszik_a_ katasztrofa.585844.html) augusztus 29-én. Jom Yong Kim, a Világbank elnöke a Washington Postban egy egyetemi ta­ nárral közösen jegyzett cikkében úgy véli, hogy a világ katasztrofálisan rosszul rea­ gált a Nyugat-Afrikát sújtó ebolajárványra. A szakemberek azt is felvetették, hogy va­ lójában nem is maga az Ebola-vírus vezet­ hetett a kialakult válsághoz – tájékozta­ tott az MTI szeptember 2-án. A nyugati egészségügyi intézmények Kim szerint könnyedén fel tudnák tartóz­ tatni a járványt. A tehetős országok osszák meg tudásukat és forrásaikat az afrikai ál­ lamokkal a betegség leküzdésében – idézi a hvg.hu Paul Farmerrel, a Harvard Egyetem tanárával közösen írt cikkét. Szerinte a vál­ ságot sokkal inkább a végzetes tévhitek, semmint maga a vírus idézte elő, ezek ve­ zettek a katasztrofálisan rossz válaszok­ hoz. Hivatalos adatok szerint eddig több mint ezerötszázan haltak meg a kór követ­ keztében Guineában, Libériában és Sierra Leonéban. Ez a legsúlyosabb ebolajárvány a vírus csaknem negyven évvel ezelőtti azo­ nosítása óta. A kór mostani terjedése feb­ ruárban Guineában kezdődött, a járvány azóta Nigériára, Sierra Leonéra, Libériára és már Szomáliára is átterjedt. KÓRHÁZ 2014/8–9.

Libériában, Sierra Leonéban, Guineában és Nigériában eddig 3069 megbetegedést regisztráltak, több mint 50 százalékos ha­ lálozási aránnyal. A fertőzési ráta azonban a nemzetközi beavatkozás ellenére is emel­ kedik – figyelmeztet az ENSZ. A WHO kö­ zölte: az ebolával erőteljesen fertőzött te­

Nem ismer határokat

rületeken a megbetegedések tényleges száma akár duplája vagy négyszerese is le­ het a jelenleg nyilvántartottnak. Különös figyelmet kell fordítani azokra a részekre, ahol a leggyorsabb a vírus terjedése – ilye­ nek a nagyobb városok, kikötők. A reptere­ ken speciális műszerrel ellenőrzik, hogy a felszállni kívánó utasok között nincs-e lá­ zas beteg. Komoly kihívást jelent a járvány megfé­ kezésében a viszonylag széles földrajzi ki­ terjedés, az ottani egészségügyi hálózat sze­ rény lehetőségei, az elmaradott higiénés körülmények, a helyi közösségek ellenállása és bizalmatlansága. Ezen kívül például az a halottbúcsúztatási szokás, hogy az elhuny­ tat – akár az Ebola-vírus áldozatát is – ölel­ getik, csókolgatják, testi közelségben kö­ szönnek el tőle. A WHO szeptember 2-ai adata szerint az ebolajárvány kitörése óta 120 egész­ ségügyi dolgozó vesztette életét és leg­ alább kétszer ennyi orvos és ápoló fer­ tőződött meg a járvány során. E jelentés szerint komoly aggodalomra adhat okot, hogy a megfertőződött ápolók és orvosok nem tudnak tovább a betegeken segíteni. A világszervezet szerint a járvány tovább­

terjedését az is elősegíti, hogy Afrikában átlagosan 100 ezer emberre egy vagy két orvos jut, és ők is a nagyvárosokban dol­ goznak. Ezért a szegényebb körülmények között élők nehezen vagy egyáltalán nem jutnak el az orvosokhoz. Egyelőre annyi tudható, hogy Monro­ viában két egészségügyi dolgozó elhagy­ ta a kórházat, miután gyógyultnak nyil­ vánították őket. A ZMapp nevű kísérleti gyógyszerrel kezelték az amerikai szárma­ zású, de jelenleg Libériában dolgozó orvo­ sokat, habár nem biztos, hogy a klinikai teszteken még át nem esett gyógyszer­ től gyógyultak meg – írja az ABC News. A ZMappal korábban is kezeltek ebolás be­ tegeket, egy spanyol papot és egy libéri­ ai orvost, de végül egyikőjük életét sem sikerült megmenteni. Az viszont minden­ képpen jó hír, hogy nemrég laboratóriumi körülmények között 18 fertőzött majmon tesztelték a ZMapp hatását, és mind­ egyik állat 100 százalékban meggyógy­ ult. „Ezzel a gyógyszerrel egy olyan prote­ int állítottak elő – egerek segítségével –, mely génmanipulációs anyag. Az egerekben előállított vírusellenes fehérjemolekulákat genetikai manipulá­ ció segítségével dohánynövényben sza­ porították. Az ebolához hasonló Lassaláz nevű betegséget, melyet Nigériában észleltek először a 70-es évek elején, a gyógyult betegektől vett szérummal pró­ bálták meg gyógyítani. Majdnem minden­ ki meghalt, aki a betegekkel kapcsolat­ ba került. A néhány túlélő vérplazmáját adták be az új pácienseknek, feltételez­ ve hogy a plazmában már benne van a kívánt ellenanyag. A mostani kísérleti gyógyszert ennek a mintájára készítették el, csak itt kísérleti állatokat és dohány­ növényt használtak – mondta el Ternák Gábor, a Pécsi Tudományegyetem migrá­ ciós-egészségügyi tanszékének professzo­ ra a mno.hu internetes portálnak. Ghánában megnyílt az Ebola-járvány elleni ENSZ-misszió központja, a nemzet­ közi szervezet innen fogja irányítani az el­ sősorban Nyugat-Afrikát sújtó vírus feltar­ tóztatását célzó intézkedéseket. Anthony AKTUÁLIS

17

Banbury misszióvezető és csapata a nyugat-­ afrikai ország fővárosában, Accrában nyi­ totta meg a központot. Christy Feig, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kom­ munikációs igazgatója elmondta, hogy a misszió elsődleges feladata annak felmé­ rése, hogy hol van a legnagyobb szükség nemzetközi beavatkozásra, valamint annak a biztosítása­, hogy meg is érkezzen a segít­ ség. A tájékoztatás szerint egyebek mellett több mint 2100 kórházi ágyra, további 1-2 ezer egészségügyi dolgozóra és eldobható védőruhák millióira lenne szükség. Az amerikai hadsereg kedden két mobil laboratóriumot szállított Libériába és fel­ szereléseket ahhoz, hogy kórházat állítsa­ nak olyan egészségügyi dolgozók ellátásá­ ra, akik nagy mértékben ki vannak téve a járvány jelentette veszélynek. Az Egyesült Államok libériai nagykövetsége arról tájé­ koztatott, hogy az újonnan felállított labo­ rok már a héten megkezdik a működésüket. Barack Obama amerikai elnök nemrégiben bejelentette, hogy Washington több ezer egészségügyi dolgozót képez ki az Ebolavírussal fertőzöttek ellátására, és három­ ezer tagú katonai személyzetet telepít a térségbe, hogy összehangoltan és rendben vegyék fel a harcot a pusztító járvány el­ len. Az amerikai egészségügyi kontingens központja Monroviában, Libéria főváros­ ában lesz. Hivatalos adatok szerint eddig több mint háromezren haltak meg a kór okozta beteg­ ségben Guineában, Libériában és Sierra Leonéban. A WHO azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az áldozatok tényleges szá­ ma ennél jóval magasabb lehet. Ez a legsúlyosabb Ebola-járvány a vírus csaknem negyven évvel ezelőtti megjelené­ se óta. A kór mostani terjedése februárban Guineában kezdődött, a járvány azóta Sierra Leonéra és Libériára is átterjedt. Néhány megbetegedés történt Nigériában és Szene­ gálban is, illetve egy másik, a nyugat-afri­ kaitól független Ebola-járvány ütötte a fel a fejét a kontinens középső részén fekvő Kongói Demokratikus Köztár­saság területén is, de ez utóbbi az egészségügyi szervezetek szerint nem súlyos járvány. Az október 1-jén megjelent magyarorszá­ gi híradások szerint már az USA-ban is fel­ tűnt az ebola. Ez az első alkalom, hogy a be­ tegség megjelent Afrikán kívül is. Dallasi kórház elkülönítőjében ápolnak egy férfit, akinél kimutatták a fertőzés kórokozóját. Ellenőrzik, kivel került előtte kapcsolatba. A magyar kormány civil és egyházi szer­ vezetekkel fogott össze, hogy enyhítsen az Ebola-járvány fenyegette nyugat-afrikai országok gondjain. Az összegyűlt felaján­ lásokat Mikola István, a Külgazdasági és

18

AKTUÁLIS

Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára vette át a szervezetektől. Az államtitkár kijelentette: az Ebola-járvány következtében mára súlyos, globális vész­ helyzet alakult ki, amely biztonságpoliti­ kai szempontból is kockázatot jelent. Sierra Leone és Benin segítségét kért a magyar külügytől, így a minisztériumban megala­ kult egy munkacsoport, amely foglalkozik a segélyakciókkal, és a felajánlásokat eljut­ tatja a térségbe. Magyarországon is készültség van. A kór­ házak kellő tájékoztatást kaptak az Ebolafertőzés módjáról és adott esetben a szük­ séges tennivalókról. Miként a híradásokból is értesülhettünk, az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban megfelelő kö­ rülményeket teremtve, speciálisan felsze­ relt elkülönítő kórtermekkel, steril szobák­ kal várják a betegeket, ha bárhol a fertőzés tüneteit észlelik. Tudni kell, hogy az országban működő orvosegyetemekre nagyszámban érkeznek jelenleg szünidejüket töltő, tanulmányai­ kat hamarosan megkezdő vagy folytató afri­ kai hallgatók – olyanok is, akik éppen a fer­ tőzött országokból jönnek. Prof. dr. Vályi-Nagy István, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főigaz­ gatója és dr. Müller Péter orvosigazgató nyu­ galommal tájékoztatott intézetük Ebolavírusra való felkészültségéről. Elmondásuk szerint a kór a megfelelő higiéné betartásá­ val (tisztálkodás, kézmosás stb.) megelőz­ hető lenne, a legnagyobb veszélyt az ellen­ szer hiánya okozza. Nem kell attól tartani, hogy a járvány Magyarországon is megjelenik, ugyanis ki­ csi az esélye annak, hogy a fertőzött af­ rikai országokból úgy érkezzen meg vala­ ki Budapestre, hogy még nem jelentkeztek nála a tünetek. Ha ez mégis megtörténik, a beteget a Szent László Kórházban speciális kórteremben különítik el, az Uzsoki Utcai Kórházban például az iránymutatás alapján

már egészségügyi felszereléseket csoporto­ sítottak át. A védőszemüvegből, orvosi kesz­ tyűből és védőruhából álló csomagot a sür­ gősségi osztályon őrzik, hasonlóan tesznek más kórházak is. A szakemberek elmondták azt is, hogy a kórházak az Országos Tisztiorvosi Hivataltól körlevelet kaptak arról, hogy mi a teendőjük ebolagyanú esetén. Készülnek az egyetemek is külföldi diákjaik szűrésére. Mindenesetre valamennyi, veszélyezte­ tett országból érkező diákkal az egészség­ ügyi hatóság által kiadott angol és magyar nyelvű kérdőívet töltetnek ki beiratkozás­ kor, ami alapján eldöntik az illetékesek, hogy mekkora a vírus hordozásának kocká­ zata. Ha egyáltalán felmerül a veszélyez­ tetettség gyanúja, akkor is 21 napos meg­ figyelés alá kerül a hallgató, ha tünet- és panaszmentes. Az ebolafertőzéssel érintett országokból a Semmelweis Egyetemre húsz felsőbbéves és hét új hallgató érkezett. A debreceni egyetemen a külföldi hallgatók egészségi állapotát hagyományosan a tanév kezdetén felmérték, az ominózus részletes kérdőívet idén is ki kellett tölteniük. Az egyetemre Afrikából szeptemberben csaknem négyszáz hallgató jött. Ha a hatóságok a térségből ér­ kező hallgatóknál esetlegesen beutazási ti­ lalmat vagy a betegség lappangási idejére vonatkozó néhány hetes karantént rendel­ tek volna el, akkor természetesen az egye­ tem biztosította volna, hogy a karantén miatt ne érje hátrány őket az oktatásban. Természetesen a Kenézy kórházban is fel­ készültek az esetleges gyanús esetek meg­ figyelésére, kivizsgálására. A Szegedi Tudományegyetemen 120 nigériai diákot vártak. A külföldi diáko­ kat kezelő háziorvos már felkészült a be­ tegség esetleges felbukkanására. A Pécsi Tudományegyetemen ugyanígy tettek, szűr­ tek, átfogóan vizsgáltak. Krasznai Éva

Lapzárta után érkezett a hír: itt az első európai Ebola-fertőzés Ebola-vírussal fertőződött meg egy spanyol ápolónő egy madridi kórházban, s ő az első, aki Afrikán kívül kapta meg a járványos betegséget – jelentette be ok­ tóber 6-án a spanyol egészségügyi minisztérium. Ana Mato tárcavezető közlése szerint a nővér tagja volt annak a kórházi csoportnak, amely egy Sierra Leonéból Ebola-fertőzéssel hazatért 69 éves spanyol papot kezelt, aki a múlt hónapban belehalt a betegségbe. Az ápolónőn végzett két teszt is pozitív eredménnyel végződött, ezért elkülönítették. Állapota stabil. A minisztériumnak nincs tudo­ mása arról, hogy bárkit megfertőzött volna. Az egészségügyi hatóságok megfi­ gyelés alatt tartják azt a 30 tagú egészségügyi csoportot, amely a spanyol pa­ pot kezelte. (MTI)

KÓRHÁZ 2014/8–9.

Az idei Ebola-járvány a korábbiaktól eltérően nem elszigetelt, helyi fertőzött gócokon szedi az áldozatait, hanem az Afrika nyugati és középső területein elterülő számos ország lakosságát fenyegeti. Napjainkig már több mint ezer áldo­ zata van, nemcsak a helyi lakosok közül, hanem a kontinensen tartózkodó amerikaiak, európaiak és ázsiaiak is megfer­ tőződtek. A fertőzés áldozatai között félszáznál több az orvos, illetve a betegek ellátásánál közreműködő egészségügyi dolgozó. A WHO járványügyi vészhelyzetet hirdetett.

Dollármilliók az Ebola elleni gyógyszerekre Az

Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű nemzetközi szervezet az Ebolát a vi­ lág egyik legveszélyesebb, halálos kimene­ telű fertőző betegségének nyilvánította. A betegségek „terroristájának” nevezik, mert kórokozója, a megjelenése után egy közös­ ség tagjainak rövid időn belül akár a 90 szá­ zalékával is végezhet. A betegség kórokozóját 1976-ban Zairében (ma Kongói Demokratikus Köztársaság) fedezték fel, egy helyi járvány al­ kalmával. Ugyanebben az évben a betegség Szudánban is megjelent. Jelenleg a filovírusok családjába tartozó Ebolának öt alfaja ismert, közülük vannak rendkívül virulens, veszélyes törzsek és kevésbé ártalmasak egyaránt. A kü­ lönböző törzseket első megjelenési helyük­ ről nevezték el. Eszerint megkülönböztetnek zairei (ZEBOV), szudáni (SZDV), bundibugyo (BEBOV), thai erdei (TAFV) és Reston (REBOV) vírusváltozatokat. Ezekből az első három afri­ kai eredetű, a thai távol-keleti, a Reston-vírust pedig az USA-ban fedezték fel. Utóbbi ember­ re nem veszélyes, a kórokozó csak állatokat (majmokat, sertéseket) támad meg. Megtévesztő tünetek A betegség négy, embert is megtámadó al­ faja fertőzésének tünetei nagyon hasonló­ ak, de kezdetben megtévesztők is lehetnek. A fertőzést követően a betegség első tüne­ tei általában 6-10 nap után, de olykor csak 21 nap elmúltával jelennek meg. A korai tü­ netek (magas láz, az intenzív torok-, fej- és izomfájdalmak) akár maláriára, tífuszra, agy­ hártyagyulladásra vagy pestisre is utalhat­ nak. További megtévesztő jelek a néhány betegnél tapasztalt gyulladt, kivörösödött szem, a mellkasi fájdalommal párosuló lég­ zési nehézség, a folyamatos csuklás és a nye­ lési problémák. A betegség előrehaladtával megjelenő hányás, hasmenés és a vele já­ ró csökkenő vese- és májműködés már értel­ mezhetőbbé teszi a betegség diagnózisát. Az Ebola-vírus tényleges jelenlétét valójában csupán a laboratóriumi vizsgálatok tehetik egyértelművé. A kórokozó felfedezése óta eltelt több mint három évtized alatt eddig nem sikerült KÓRHÁZ 2014/8–9.

a gyógyszerkutatóknak hatásos ellenszert ta­ lálniuk a betegek kezelésére és megmentésé­ re. A fertőzötteket kezelő orvosoknak csupán a folyadékpótlásra, a megfelelő mennyisé­ gű oxigén felvételének biztosítására, illet­ ve a vérnyomás szinten tartására volt lehe­ tőségük. A megfertőződés ellen (optimális esetben) védőruhát és maszkot viselnek és gondoskodnak a folyamatos fertőtlenítés­ ről. Tekintettel arra a tényre, hogy az afrikai országok többségében az egészségügyi ellá­ tás nagyon messze áll az Európában megszo­ kott minimális szinttől is, a felsorolt védőin­ tézkedések többségére ma sincs lehetőség. Olykor még a rendszeres, fertőtlenítő kézmo­ sásra sem. A betegség elleni küzdelemben az idei év változást hozott, mert – igaz, csak kísérleti stádiumban – többféle új gyógyszer is meg­ jelent. A ZMapp nevűt ezidáig csupán állat­ kísérleteknél használták az azt fejlesztő San Diegoi laborban, ám most a kényszer az em­ bereken való kipróbálásra ösztönözte a ku­ tatókat. Két fertőzött amerikait hazaszál­ lítottak Afrikából, náluk életet mentett a kísérleti szer. A gyártó szerint pillanatnyilag csupán kis mennyiségben áll rendelkezésére a gyógyszer, ezért, bár eredményeik rendkívül bíztatóak, tömeges alkalmazásra nem hasz­ nálható. A járványhelyzet megszűnése után fontosnak tartják a klinikai fázisvizsgálatok végrehajtását is, csak ezek után vezethetők be gyógyszerként a piacra. Mivel a klinikai fáziskísérletek nemcsak drágák, de sok időt, számos szakértő bevonását is megkövetelik, a ZMapp-ból feltehetően csak évek múlva lesz nagy tömegek számára is elérhető gyógyszer. Az Ebola gyógyítását célzó készítmény előál­ lításával egy, a kanadai Vancouverben lévő gyártó is foglalkozik, amelyet az USA védel­ mi minisztériuma bízott meg a Tekmira nevű szer előállításával, 140 millió dollárt bocsájt­ va rendelkezésére a kutatómunka kiadásai­ nak fedezésére. Idén januárban kezdődtek a gyógyszer I. fázisvizsgálatai, ám annak ered­ ményeivel az USA egészségügyi szervezete, az FDA elégedetlen volt és további részletes információkat kért a gyártótól.

Dollármilliók gyógyszerkutatásra Idén márciusban az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet 28 millió dolláros tá­ mogatást ajánlott fel tizenöt kutatóintézet­ nek abból a célból, hogy azok együttműköd­ ve hozzanak létre egy hatásos oltóanyagot. A texasi egyetem kutatója, Thomas Geisbert a közelmúltban bejelentette, hogy sike­ rült előállítaniuk egy Ebola elleni vakcinát, amelynek klinikai kipróbálása szeptember­ ben indul. A WHO álláspontja szerint az af­ rikai vészhelyzet rendkívüli intézkedéseket követel, így a más esetekben tiltott kísérle­ ti gyógyszerek alkalmazása sem elítélendő. Nemcsak az USA-ban kezelt betegek kap­ hattak a kísérleti készítményből, hanem Libériában is kipróbálhatják a Zmapp-ot. Az ÁNTSZ közleménye szerint Magyar­ országon nagyon kicsi az esélye a betegség megjelenésének, mert az afrikaihoz képest nálunk eltérőek a higiénés körülmények. Az Ebola kórokozója rendkívül sérülékeny, sza­ bad levegőn könnyen elpusztul. A gyakori kézmosás, fertőtlenítés megvéd az esetleges fertőzéstől. A Magyarországra való behurco­ lás esélye egyébként is kicsi. Amennyiben ez mégis megtörténne, akkor sem kellene a nyu­ gat-afrikaihoz hasonló járványtól tartani. Az afrikaitól jelentősen eltérő kulturális viszo­ nyok, a jóval fejlettebb egészségügyi ellátó­ rendszer, illetve az általános közegészségügyi helyzet, valamint a járványügyi felügyelet és felkészültség magas szintje gátat szabna a vírus terjedésének. Hazánkban az Ebola-vírus diagnosztikája az Országos Epidemiológiai Központban és az ott működő Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban teljes körűen megoldott. A Kelet-Európában egyedülálló létesítmény szakemberei felkészültek a vírus kimutatására, így amennyiben arra szükség lenne, a minta beérkezésétől számított né­ hány órán belül eredményt tudnának mon­ dani. A magyar járványügyi hatóságok mind eszközökben, mind szakmai tudásban képe­ sek azzal eredményesen felvenni a harcot, így a betegség terjedése kizárható. Lóránth Ida AKTUÁLIS

19

Nyolcadik alkalommal hirdették meg a legkiválóbb és legemberségesebb hazai orvosok felkutatására és elis­ merésére létrehozott Az év orvosa pályázatot. Az Astellas Pharma, a MOTESZ, a Magyar Kórházszövetség és a négy hazai egyetemi klinikai központ által közösen szervezett nemes megmérettetésre a 2014-es kiírás szerint az egyéni jelölések mellett immár teljes osztályok, részlegek felterjesztését is várják a szervezők. A bírálók által legjobbnak ítélt csoport a nyáron elhunyt kiváló belgyógyászprofesszor tiszteletére alapított De Châtel Rudolfemlékdíjat veheti át.

Már csoportok is jelölhetők az Astellas-díj – Az év orvosa pályázaton A

pályázaton – immár hagyományosan – a páciensek hálája és a szakma el­ ismerése továbbra is egyformán kitünte­ tett szerepet kap. A közönségdíjra a bete­ gek orvosaikat vagy a megismert osztály teljes munkaközösségét jelölhetik saját történetük beküldésével. Szakmai jelölést az egészségügyi intézmények, a gyógyító és ápoló tevékenységet folytató szerveze­ tek, továbbá a kompetens civil szervezetek vezetői, illetve ez évtől már az országos és regionális szakfelügyelő főorvosok és a ko­ rábban szakmai Astellas-díjat elnyert or­ vosok is kezdeményezhetnek. Szakmai jelö­ lésre az alapellátás, az orvosi diagnosztika, a sebészeti jellegű területek, a konzervatív területek, a rehabilitációs és krónikus ellá­ tás, valamint a klinikai gyermekgyógyászat szakterületeken van lehetőség. A közönségdíj sorsáról ezúttal is az inter­netes közönségszavazás dönt majd, amelynek résztvevőit a beérkezett jelö­ lések alapján a korábbi Astellas-közön­ ségdíjas orvosokból álló zsűri jelöli ki. A szakmai díjakról a hazai orvosszakma kiválóságaiból álló bíráló bizottság tag­ jai döntenek. Az idei pályázat egyik újdonsága a cso­ portos jelölés bevezetése és annak kapcsán a De Châtel Rudolf-emlékdíj alapítása. Dr. Perner Ferenc professzor, a szakmai zsű­ ri tiszteletbeli elnöke a pályázatindító saj­ tótájékoztatón a következőket emelte ki: „Fontos és kedves kötelességünknek érez­ tük De Châtel professzor emberi és szak­ mai nagyságának méltó megőrzését, ezért nevének és munkásságának emléket állít­ va, barátai és tisztelői nevében alapítot­ tuk az elismerést, amellyel – Professzor Úr egyik utolsó javaslatát megfogadva – kifejezetten az emberséggel végzett cso­ portmunkára, a betegekért tett közös erőfeszítések legszebb példáira kívánjuk ráirányítani a figyelmet. Az alapítói szán­

20

AKTUÁLIS

dék szerint az Emlékdíj várományosait a betegek terjeszthetik fel saját történetük beküldésével, a díjazott csoport felől a be­

hirdetésére is sor került. A 2014-ben is a MÚOSZ szakmai együttműködésével zajló médiapályázatra bármilyen médium (on­

Pályázatindító sajtóreggeli

érkezett ajánlások alapján az alapítók dön­ tenek közösen. Az Emlékdíjat megtestesítő érem és oklevél évente két alkalommal ke­ rül majd kiosztásra.” A pályázatindító sajtótájékoztatón az orvosi hivatás társadalmi megbecsülé­ sének erősítését, a nagyszerű teljesítmé­ nyek fokozottabb elismerését, valamint a hangsúlyosan pozitív hangvételű publi­ citás elősegítését szolgáló „Astellas-díj – Média az orvosokért” pályázat idei meg­

line vagy nyomtatott, írott vagy rádiós, te­ levíziós) képviselői jelentkezhetnek, saját készítésű, egészségügyi témájú anyagaik­ kal. A díjazottakról e pályázaton is szakmai zsűri dönt majd. További információk: Morva Gábor pályázati programvezető Tel.: +36-30-330-3000 E-mail: [email protected], [email protected] Weboldal: www.astellasdij.hu Facebook: www.facebook.com/ astellas.azevorvosa KÓRHÁZ 2014/8–9.

Az egészségügyi ágazatban dolgozók fokozottan ki vannak téve tű és más éles vagy hegyes eszközök által oko­ zott sérüléseknek. Ezek közül leggyakrabban a tűszúrásos balesetek okozta sérülések miatti fertőzések for­ dulnak elő.

Fókuszban az egészségügyi dolgozók és a betegek biztonsága A

Greiner Bio-One kiemelt hangsúlyt fektet az egészségügyi dolgozók biz­ tonságára, a tűszúrásos balesetek és az ezek következményeként kialakuló, vér ál­ tal terjedő fertőző megbetegedések kivé­ désére. A VACUETTE® biztonsági rend­ szerek nagy előnye, hogy egyszerűen kezelhetőek, könnyen aktiválható bizton­ sági mechanizmusuk, és minden alkotó­ részük optimálisan illeszkedik egymás­ hoz. A termékek széles palettája között vér és vizelet gyűjtésére szolgáló vákuu­ mos mintavételi csöveket, nyál mintavé­

KÓRHÁZ 2014/8–9.

teli eszközöket, a tűszúrásos balesetek megelőzésére szolgáló biztonsági vérvé­ teli termékeket tartalmaz, amelyek teljes mértékben megfelelnek az Európai Tanács 2013-ban bevezetett 2010/32/EU direktí­ va előírásainak. Gyári vonalkódos csövek A kórházi dolgozók mellett a betegek biz­ tonságát is szolgálja a Greiner világszín­ vonalú innovációja, a gyárilag vonalkód­ dal ellátott mintavételi csövek. A vállalat kiemelten kezeli a preanalitikai hibák ki­

küszöbölését, ezért a VACUETTE® zárt vér­ vételi rendszert gyári vonalkóddal ellátva is kínálja. A Greiner gyári vonalkódos min­ tavételi csövek a piacon egyedülálló mó­ don valamennyi csőtípus esetén, kórház­ ra szabott összetételben rendelhetőek. A rendszer jelentős megtakarítást eredmé­ nyez a preanalitikai folyamatban – a vér­ vizsgálatok megrendelésétől a laboratóri­ umi elemzésig. A gyári vonalkódok növelik a páciensek biztonságát, mivel használa­ tukkal a mintacsere lehetőségének kocká­ zata kizárt.

AKTUÁLIS

21

A Tarasco Kft. tavaly ünnepelte aktív működésének 10 éves jubileumát. A cég két alapítójával, dr. Juhász Zsolttal és Kovács Lászlóval beszélgettünk.

Minőség és betegbiztonság – Mi az, amire a 10 éves jubileum okán a legbüszkébbek? J. ZS.: Arra, hogy Scanlux és Magnetolux kontrasztanyagokkal több mint negyed­ millió vizsgálatot végeztek el hazánkban, jelentősebb szövődmények nélkül. Gene­ rikus kontrasztanyagaink a gyakorlatban is igazolták, hogy biztonsággal, széles in­ dikációs körben alkalmazhatóak. Ezt több mint 50 kórházi partnerünk referenciái bi­ zonyítják. K. L.:  Én arra vagyok a legbüszkébb, hogy a 2002-ben alapított vállalkozás a mai na­ pig működik és szolgálja a pácieneseket, ügyfeleinket, a magyar egészségügyet. Továbbá arra is, hogy Magyarországon mi képviselhetjük kizárólagosan az Ulrich ál­ tal gyártott, innovatív, perisztaltikus rend­ szerű injektorokat, amelyek – szerintem és ügyfeleink szerint is – a legmagasabb szín­ vonalat képviselik a CT- és MR-injektorok között. Ezen injektorokkal már itthon is több, mint 150.000 etikus vizsgálatot vé­ geztek. – Meséljenek a kezdetekről! J. ZS.: A DOTE elvégzését követően orvos­ látogatóként, majd termékmenedzserként dolgoztam két német gyógyszeripari vál­ lalatnál. Ezt követően lettem egy ameri­ kai orvostechnológiai cég üzletágvezetője. K. L.:  Én a Siemensnél kezdtem pályafu­ tásomat, ultrahangkészülékek értékesíté­ sével foglalkoztam. Ezután a Johnson and Johnson Kft.-nél a vaszkuláris intervenci­ ós eszközök értékesítőjeként, majd vezető­ jükként tevékenykedtem. A két cégnél több mint 10 évet dolgoztam. J. ZS.: Lacival már több éve ismertük egy­ mást, amikor egy nemzetközi konferencián ismét összetalálkoztunk. Ekkor fogalmazó­ dott meg bennünk egy önálló vállalkozás elindításának gondolata. K. L.:  Nekem mindig az volt az álmom, hogy saját vállalkozásom legyen. Ennek megteremtéséhez óriási segítséget, ta­ pasztalatszerzési lehetőséget biztosítot­ tak korábbi munkahelyeim, melyekhez a mai napig jó személyes és üzleti kapcsolat fűz. 2002-ben Zsolttal megalapítottuk a Tarasco Kft.-t, és 2003-ban megkötöttük

22

AKTUÁLIS

Kovács László és dr. Juhász Zsolt

első nemzetközi szerződésünket, ami ré­ vén a Sanochemia Pharmazeutika AG kizá­ rólagos magyarországi promóciós partne­ rei lettünk. J. ZS.: Az indulás természetesen nem volt egyszerű. Be kellett bizonyítanunk a ma­ gyar piacon, hogy generikus kontraszt­ anyagokkal is lehet biztonsággal dolgozni a CT és angiográfiás laborokban. Szeren­ csésen alakult a sorsunk, volt olyan évünk, amikor piaci részesedésünk meghaladta a 10 százalékot. – Hogyan fejlődött a későbbiekben termék­ portfóliójuk? K. L.:  Olyan termékeket kerestünk, ame­ lyek párhuzamosan promótálhatóak jelen­ legi termékeinkkel. Így kerültek először a kontraszanyag-injektor szerelékek, majd kicsivel később maguk az injektorok termé­ keink közé. Az is kiderült, hogy van igény a piacon magas minőségű és kimelkedő be­ tegbiztonságot nyújtó, gazdaságosan mű­ ködtethető CT- és MR-kontrasztanyaginjektorokra. 2005-ben kötöttük meg második jelentős nemzetközi szerződésün­ ket, amikor is a német Ulrich GmbH and

Co. KG kizárólagos magyarországi képvise­ lői lettünk. J. ZS.: Akkoriban kizárólag dugattyús elven működő injektorok működtek Magyar­or­ szágon. Jelentős innováció volt a perisz­ taltikus Ulrich rendszerek megjelenése. Kilógtunk a sorból abból a szempont­ ból is, hogy mi eladtuk az Ulrich készüléke­ ket, míg a dugattyús injektorok jelentős ré­ sze árukapcsolt termékként, ingyen került a kórházakba kihelyezésre. Ezen esetek­ ben nagyfokú kontrasztanyag vásárlási kö­ töttség keletkezett a Kórházaknál, ami ver­ senyt torzító hatással bírt. K. L.:  A kezdeti nehézségek és a válság ellenére dinamikusan nőtt a telepített Ulrich injektorok száma. Aktuálisan 22 ké­ szülék van folyamatos üzemben. Van több olyan partnerünk is, aki már három da­ rab Ulrich injektort vásárolt. A készülékek magas szintű üzembiztonságához nagy­ ban hozzájárul a gyári képzésen akkredidált mérnökeink lelkiismeretes ténykedése. Az injektorok üzemeltetéséhez szükséges fo­ gyóanyagokat közvetlenül szállítjuk a Kórházak és privát diagnosztikai közpon­ tok részére. KÓRHÁZ 2014/8–9.

– Mit jelent az Önök számára a minőség? J. ZS.: Folyamatos kontrollt működésünk minden területén. Bár mikrovállalkozás vagyunk, működésünk során nemzetközi standardok szerint dolgozunk. K.  L.:  2008-ban a Tarasco Kft. ISO9001: 2008 minőségirányítási rendszert veze­ tett be. Tanúsításunkat a DEKRA Kft. végezte. Igyekszünk a szabványnak – és nem az auditnak – mindenben megfe­ lelni!

– Mit várnak az elkövetkező tíz évtől? K. L.:  Dinamikus bővülésre számítok Ulrich üzletágunk terén. Jelenlegi Partnereink egy­ értelmű pozitív visszajelzései alapján a CT Motion a leginkább felhasználóbarát, gazda­ ságos, garantált betegbiztonságot nyújtó ké­ szülék. Egyre többen látják úgy, hogy meg­ éri felső kategóriájú kontrasztanyag-injektort vásá­rolni, mivel a működtetés során a beszer­ zés többletköltségét sokszorosan vissza­kapják. J. ZS.: Bízom abban, hogy meglévő és új

Partnereinket még magasabb színvonalon fogjuk tudni ellátni és tevékenységünk a páciensek javát fogja szolgálni. n Bene Zsolt

Új fejezetéhez érkezett az Erzsébet Kórház és Rendelőintézet fejlesztése: a tetőtérben két új tornatermet ala­ kítottak ki.

Rehabilitációs kórházi foglalkoztatót avattak Zircen Az

ünnepélyes avatáson részt vett Cserháti Péter miniszteri biztos, az Országos Rehabilitációs Intézet főigaz­ gatója. Az új részleg a mozgásszervi reha­ bilitáció fejlesztését és a kardiológiai re­ habilitáció beindítását szolgálja – mondta Vermes Tamás, a kórház főigazgatója. A 22,7 milliós pályázati összegből, 12 millió forin­ tért a gyógytornához szükséges segédesz­ közöket, kardiológiai gépeket vettek. A tor­ natermek melletti helyiségekben egyéni kezeléseket is végezhetnek. A főigazgató büszkén említette, hogy elvégezték a tel­ jes akadálymentesítést. Az új részlegben a kórház fizioterápiás szolgálatának maga­ san képzett gyógytornászai dolgoznak, a kardiológiai rehabilitációt a füredi Állami Szívkórház szakembereivel közösen terve­ zik és végzik majd. Vermes Tamás hangsúlyozta: kis kór­ házuk jó példa arra, hogy van, lehet élet az aktív ellátás megszűnése után is. Ha egy egészségügyi intézmény megtalál­ ja a szerepkörét, helyét a gyógyítás rend­ szerében, gazdaságilag is kiegyensúlyo­ zottan működhet. Köszönetet mondott a beruházás minden résztvevőjének, mun­ katársainak, a rehabilitációs osztály ve­ zetőinek, dolgozóinak, akik az építkezés ellenére biztosították a folyamatos és za­ vartalan betegellátást. Ottó Péter polgármester felidézte, hogy tíz éve a kórház likviditási gondokkal küzdött, rossz volt az infrastruktúra, az orvosok el­ KÓRHÁZ 2014/8–9.

vándoroltak. Országosan is példaértékűnek minősítette az utat, melyet végigjártak. Elmondta, hogy ma komoly jövőképpel bí­ ró, hatékony kihasználtsággal működő, fo­ lyamatos fejlődést mutató kiskórház a zir­ ci, melyre az önkormányzati vezetés is nagy figyelmet fordít. Cserháti Péter úgy vélte, az Erzsébet kórház nyugalmat, lelkierőt su­ gároz a Bakony közepén. Tud arról, hogy az 1996-ben felmerült bezárás mélyen be­ leégett a helyiek lelkivilágába, és jó, hogy kiálltak kórházuk védelmében. Elmondta: egy megalkotandó törvénytervezetnek kö­ szönhetően a jövőben a helyi közösségek

jobban beleláthatnak az egészségügyi in­ tézmények életébe, befolyásolhatják a döntéseket. Szólt arról is, hogy napjaink­ ban felértékelődik a rehabilitációs gyógyí­ tás, mint szakma, melyet régen sokan téve­ sen elfekvőként emlegettek. A kórházban a dolgozóknak stresszkezelő tanfolyamo­ kat szerveznek, a most avatott részleg ezt a célt is szolgálhatja. Végül Varga Gergely vezető gyógytor­ nász és Sömjén Krisztina gyógytornász be­ mutatták a foglalkoztatót, az ünnepség résztvevői kipróbálhatták az eszközöket. (veol.hu)

Vermes Tamás, Cserháti Péter és Ottó Péter az avatáson

AKTUÁLIS

23

Dr. Pál Miklóssal, a Dunakeszi Szakorvosi Rendelőintézet igazgatójával beszélgettünk.

Pro Urbe – Igazgató úr, a magyar egészségügy vilá­ gából sok százan ismerik, részben a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház korábbi munkatár­ saként, részben az OEP főosztályvezetője­ ként tartották Önt számon. Mit jelent az Ön számára az idén szeptember végén ka­ pott „Dunakeszi Városért” díj és minek kö­ szönhető ez az elismerés? – Egy szűkebb lakókörnyezetben, város­ ban elvégzett munka elismerése nagyon sokat jelent, ezért számomra különösen értékes a Dunakeszitől kapott díj. Az el­ ismerés elsősorban annak köszönhető, hogy az érkezésemkor a városi szakren­ delőben tapasztalt helyzetet hamar si­ került konszolidálni és fejlődési pályára állítani az intézményt. Amikor 2012 ele­ jén Dunakeszire hívott Dióssi Csaba pol­ gármester és Erdész Zoltán alpolgármes­ ter, kaotikus helyzettel találtam szembe magam. Az önkormányzat hosszú évek óta évente 50-100 millió forint közötti mű­ ködési támogatást folyósított a szakren­ delőnek, ami egyértelműen elkényelme­ sítette a korábbi vezetőket, és nem volt elég hatékony a gazdálkodás. Az alapok azonban jók voltak, ennek is köszönhető, hogy fél év alatt szervezeti és finanszíro­ zási szempontból is sikerült rendbe tenni a szakrendelőt. – Miért volt fontos az önkormányzat szá­ mára a váltás? – Az önkormányzat célja egyértelmű volt: olyan helyzetet kellett teremteni, hogy a szakrendelő számára folyósított támogatá­ sokat a fejlesztésre, és ne a működésre le­ hessen fordítani. Egy felelős városvezetés és a lakosság számára alapvető fontosságú a helyi egészségügyi ellátórendszer fejlesz­ tése. Különösen igaz ez Dunakeszire, amely­ nek lakosai jellemzően Budapestre járnak dolgozni, de az egészségügyi ellátást itt sze­ retnék igénybe venni. Egyrészt azért, mert megszokták, másrészt mert jobb ellátást kapnak mint a fővárosban: minden terüle­ ten szakmailag definitív ellátást igyekszünk nyújtani. –  Milyen típusproblémákkal találkozott munkája kezdetén? – Az OEP-ben eltöltött évek után érde­ kes volt látni, mennyire nem törődtek itt

24

Szakellátás

korábban a finanszírozással. Új alapok­ ra kellett helyezni a humánerőforrás-­ menedzsmentet. Orvosaink szinte kizá­ rólag vállalkozóként dolgoznak nálunk,

Dr. Pál Miklós

Budapestről és Vácról járnak hozzánk és ki­ váló munkát végeznek. A többi szakember nagyrészt nyugdíjas kolléga, ők ugyanis a legjobb munkatársak, csak ezt nem min­ denki ismeri fel. – Érdekes gondolat. Van hozzá filozófiá­ ja is? – A nyugdíjas kolléga nem fog elmenni szülni. Nem akar máshová menni dolgoz­ ni. Elég idős ahhoz, hogy már megszokta és megtapasztalta: dolgozni kell, és ezt rela­ tíve alacsonyabb jövedelemért is hajlandó megtenni. Továbbá van mögötte negyven évnyi szakmai tapasztalat, ami mind engem, mind a betegeket nyugodtabbá tesz. Így ezt a lehetőséget maximálisan kihasználtuk és kiváló orvosi gárdát állítottunk össze. – Hogyan élték meg 2013 tavaszán az önálló szakrendelők államosítási törek­ véseit? – Dióssi Csaba polgármester úr nemcsak pol­ gármesterként, hanem országgyűlési kép­

viselőként is sokat dolgozott azért, hogy elkerüljük az államosítást, világosan lát­ ván azt, hogy önkormányzati kezekben egy szakrendelő sokkal működőképesebb, mint államosítva. A lakosságközeli, definitív el­ látás sokkal több hasznot hoz, ha tulajdo­ nilag és irányításilag is a helyi vezetés ke­ zében van, mintha egy távoli központból próbálnák finanszírozni. Náluk is ez a hely­ zet, de mondok egy másik, közeli példát: Újpest önkormányzata a leromlott, kerüle­ ti szakrendelőt 2011-ben vette át és azóta csodálatosan felújította. A városi és kerü­ leti önkormányzatok életében a szakrende­ lő egy olyan fontos pont, amelyen keresz­ tül meg tudják mutatni a helyi lakosság iránti elkötelezettségüket – és a hosszú tá­ von gondolkodó önkormányzatok élnek is ezzel a lehetőséggel. – Milyen állapotban van a dunakeszi szak­ rendelő? – Amikor ide kerültem, találkoztam har­ mincéves ultrahang-berendezésekkel, ve­ lük azonos korú röntgenelőhívóval, és az informatikai rendszer is erősen múlt száza­ di volt. Első lépésként sort kerítettünk az informatikai rendszer hardverstruktúrájá­ nak megújítására, majd a közelmúltban az önkormányzat 50 millió forintos támoga­ tásával megvalósítottuk a röntgentechno­ lógia digitalizálását és három új ultrahan­ got vásároltunk. A képalkotó diagnosztika ugyanis a hatékony szakrendelői betegel­ látás egyik sarokköve. – Hogyan tudták ennyi pénzből megvalósí­ tani a röntgendigitalizálást és három ult­ rahangot is vásárolni? – Ha egy intézmény olyan állapotban van, hogy azonnal tud fizetni, akkor a szállítók­ kal egészen más a tárgyalási alap, mintha hosszabb átfutási idejű, bizonytalan forrá­ sokból vagy havi részletekből valósulna mg a beruházás. A mi esetünkben a röntgenbe­ rendezések viszonylag újak, csupán néhány évesek, így nem volt értelme lecserélni őket. Az 50 milliós fejlesztés tartalmazott egy iCR márkájú foszforlemezes kiolvasót, egy DIVAS márkájú PACS-rendszert, a hoz­ zá kapcsolódó munkaállomással, valamint három Toshiba márkájú, kiváló ultrahan­ got. A röntgenhez kapcsolódó technológi­ KÓRHÁZ 2014/8–9.

át a Béker-Soft Informatika, az ultrahango­ kat a Variotrade Kft. szállította. – Mitől válik hatékonyabbá ezzel a fejlesz­ téssel az ellátás? – A digitális rendszer felbontása sokkal jobb, mint a korábban használt röntgen­ filmé. Az ellátás környezettudatosabb, nincs röntgenfilm, nincs előhívó, ráadá­ sul a házon belüli informatikai rendsze­ ren meg tudják tekinteni orvosaink a fel­ vételeket. A fejlesztéssel ráadásul évente hárommilliós működési költséget is meg­ spóroltunk. – Gondolkoznak teleradiológiai megoldás­ ban is? – Természetesen. Első lépésként megfe­ lelő szélessávú netkapcsolatot alakítot­ tunk ki, és a közeljövőben telepítjük a szükséges teleradiológiai szoftvereket. Ez azért jó nekünk, mert azon kevés szak­ rendelő közé tartozunk, amelynek két radiológusa is van. Óriási szerencsém, hogy a két helyi radiológus kolléga tö­ kéletesen látja el nálunk a képalkotó di­ agnosztikai feladatokat, jó a kapcsola­ tunk és hosszú távon tudunk egymásra számítani. Ők itteni munkájuk mellett a teleradiológiai rendszeren keresztül más intézményeket is tudnak majd támogat­ ni, és amellett, hogy ezzel többletjöve­ delmet érnek el, jelentős tapasztalato­ kat is szereznek. – Milyen tapasztalatokat szerzett a szállító Béker-Soft Informatikával? – Kiváló rendszereket hoztak hozzánk, ame­ lyek meghatározó jellemzője a magyar fej­ lesztés. Látszik rajtuk a magyar programozók talpraesettsége. Nagyon jó a terméktámoga­ tás is, azonnal segítenek, ha bármilyen prob­ léma adódik. A DIVAS PACS-rendszer kiváló megoldás szakrendelői környezetre, és ter­ mészetesen a nálunk működő Ambinfo medi­ kai informatikai rendszerrel is gyorsan meg­

oldottuk az integrációt, így HL7-szabványon keresztül rendszereink tökéletesen kommu­ nikálnak egymással. – Ez a fejlesztés kicsi, de hatásos lépés volt. De merre tart a Dunakeszi Szakorvosi Rendelőintézet?

Az új leletező munkaállomás, a DIVAS PACS-rendszer, dr. Csorba Gabriella radiológus és az igazgató

– Az évek során átcsoportosítás révén sike­ rült megnövelni teljesítményünket. Úgy ér­ zem, az OEP megfelelő partnerként viselke­ dik azokkal a szolgáltatókkal, amelyeknél látja a fejlődését, és a lakossági igénybevé­ tel növekedését. A szakorvosi óra bővítésére – immár egy éve – beadott pályázatunk fo­ lyamatban van, reménykedünk az óraszám növelésében, és bízunk az egészségügy új vezetésében. Úgy érzem, hogy az egészség­ ügyi ágazatvezetés rátermett és szakmai­ lag kompetens emberekből áll. Az állam­ titkár, a kabinetfőnök és az új GYEMSZI

Pályakép Pál Miklós 1987-ben végez a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen általános or­ vosként. A Semmelweis Egyetem II. sz. Élettani Intézetben mikrocirkulációs kutató. 1990–93 között az Arizona állambeli Tucsonban dolgozik kutatóként. 1993-ban vis�­ szatér Magyarországra, labororvosként dolgozik, 1995-ben labordiagnosztikai szak­ vizsgát szerez. 1997–1999 között a Budapesti Műszaki Egyetem szakorvosi rende­ lőintézetének vezetője. 1999–2004 között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási osztályvezetője. 2004–2011 között a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház járó­ beteg-szakellátásért felelős orvosigazgató-helyettese. 2012 februárjától a Dunakeszi Város Szakorvosi Rendelőintézet igazgatója. Angolul beszél. Nős, felesége a gyógyszer­ iparban dolgozik, két gyermekük van.

KÓRHÁZ 2014/8–9.

főigazgató öreg motorosok az intézmé­ nyi menedzsmentben. Ők világosan meg­ értik, hogy szükségünk van az óraszám és a szakrendelői kapacitás bővítésére, hiszen Dunakeszi húszezres városából egy évtized alatt negyvenezres város lett. Ellátási körze­ tünk megközelíti a százezer főt, ráadásul el­

látási végpontként dolgozunk, hiszen az ak­ tív ellátást nyújtó kórház messze van, vagy a budapesti Honvédkórházba vagy a váci Jávorszky Ödön Kórházba küldjük a komple­ xebb eseteket. Orvosaink döntő része szak­ mailag kiváló, igyekszik helyben definitív ellátást nyújtani és a betegek hosszú távú gondozását is vállaljuk. Szeretnénk bevezet­ ni az egynapos sebészetet, de sajnos 2007 óta nem volt egynapos sebészet fejlesztés. Reménykedünk abban, hogy lesz. Hiszen ha megnézzük Százhalombattát, Budaörsöt vagy Vecsést, hatékonyan, gyorsan, várólis­ ta nélkül, negyedannyi költségből nyújta­ nak olyan minőségű ellátást, amilyenre ve­ zető budai közkórházban sem futja. Paradox a helyzet, mert ha egy betegünknél sérvmű­ tétre lenne szükség, az az egynapos sebésze­ ti ellátó helyeken hamarabb és jobb minő­ ségben kerül ellátásra, mint a tradicionális budapesti kórházakban. Dunakeszi önkor­ mányzata pedig elkötelezett amellett, hogy amennyiben a finanszírozás megszerezhe­ tő, vállalják az egynapos sebészet fejlesztési költségeit. Ezért jó egy hatékonyan gazdál­ kodó, jövőképet felmutató önkormányzat­ tal együtt dolgozni. n Zöldi Péter Szakellátás

25

Az orvosi gázrendszerek a legkomplexebb orvostechnológiai rendszerek közé tartoznak. A CsROG-rendszerek (csővezeték rendszerek orvosi gázokhoz) legfőbb célja a páciens biztonsága – tudjuk meg a Wochna Tibor által jegyzett szakcikkből.

Csővezeték rendszerek orvosi gázokhoz A CsROG mint orvostechnikai eszköz A gyártók meglévő problémákkal kapcsola­ tos megfigyelései, a használat során bekö­ vetkezett nem kívánt események során átélt tapasztalatok, valamint a piaci visszajelzé­ sek alapján, szerves fejlődés eredményeként alakultak ki az orvosi (CsROG) gázrendszerek tervezésére és kivitelezésére vonatkozó kö­ vetelmények Európában. A CsROG Európai Unióban érvényes jelenlegi státuszát a „Consensus statement of Notified Bodies Medical Devices – S/06/98 – Medical gas pipeline systems in hospitals” határozza meg. Ez a dokumentum a CsROG-ot 2b osz­ tályú eszközként definiálja abban az esetben, ha azt a kórház számára külső cég gyártja le. Ebből kifolyólag a CsROG-ra, valamint an­ nak gyártójára érvényesek az orvostechnikai eszközökre vonatkozó 93/42/EEC direktíva követelményei. A direktíva előírja a termék megegyezőségének értékelését a direktíva alapvető követelményeivel. Ez az értékelés azt állapítja meg, hogy a termék megfelel azon műszaki szabványok­ nak, amelyeket erre vonatkozóan kidolgoz­ tak és megfeleltettek a direktíva követel­ ményeinek. Mivel a CsROG 2b osztályú orvostechnikai eszköz, ezért annak értéke­

Már az ágysáv is lehet izgalmas

26

Orvostechnológia

Így néz ki egy modern csővezeték rendszer egy modern kórházban

lését minősítő intézetnek kell igazolnia. Ez azt is jelenti, hogy annak a gyártónak, amely CsROG-ot készít, rendelkeznie kell EU Megfelelőségi Tanúsítvánnyal, amelyet akkreditált minősítő intézet állít ki. A ta­

núsítvány azt igazolja, hogy a legyártott CsROG megfelel a 93/42/EEC direktíva kö­ vetelményeinek, valamint az ezzel a direk­ tívával harmonizált szabványoknak. A mi­ nősítés a gyártóra is vonatkozik, amelynek be kell vezetnie és alkalmaznia kell a minő­ ségbiztosítási rendszert az ESZ ISO 13485 szabvány szerint, amely leírja az orvostech­ nikai eszközök gyártóira vonatkozó minő­ ségbiztosítási rendszer alapelveit. Az orvosi gázokhoz kialakított csővezeték rendszerek felépítése Az orvosi gázokhoz jelenleg tervezett és kivitelezett csővezeték rendszereket több termékből szerelik össze, amelyek túlnyo­ mó többsége rendelkezik az orvostechnikai eszköz státusával. Az orvostechnikai esz­ közök összekapcsolása biztosítékul szol­ gál arra, hogy azok együttesen teljesítik a páciensek orvosi gázokkal történő bizton­ ságos ellátásának követelményét. Az ESZ ISO 7396-1 szabvány az orvosi gázokhoz ki­ vitelezett csővezeték rendszerek alábbi de­ finícióját adja: „a CsROG olyan komplett installáció, amely tápellátási rendszerből, monitoring és riasztó rendszerből, vala­ mint olyan rendszerből áll, amely elvezet az orvosi gázok vételi pontjaiból azokra a KÓRHÁZ 2014/8–9.

helyekre, ahol szükségesek az orvosi gázok, ill. a vákuum”. A CsROG alapvetően az alábbi alkotóele­ mekből áll: – Orvosi gáz-ellátási forrás, amelyhez az alábbiak tartozhatnak: fix tartályok folyékony oxigénnel, vákuumszivat�­ tyú állomások, sűrített levegőt előál­ lító kompresszor állomások, valamint orvosi gázokat tartalmazó palackkö­ tegek, amelyeket csatlakoztattak a re­ dukciós táblákhoz. Az EN ISO 7396-1 szabvány követelményeinek megfele­ lően mindegyik gázhoz három függet­ len tápforrásnak kell tartoznia, hogy biztosított legyen a gázszállítás fo­ lyamatossága. Itt fontos kérdés a sű­ rített levegő és annak tisztasága, amely megfelel az EurPh-ban (Európai Gyógyszerkönyv, Pharmacopoeia) leírt paramétereknek. Csak olyan megfele­ lő, kedvező feltételek mellett működő kompresszorokat, amelyek hozzáfér­ nek légköri levegőhöz és ahol leve­ gővételei helyek potenciálisan nin­ csenek kitéve túlzott kipufogógáz-, nevesség-, stb. tartalomnak, és meg­ felelően megválasztott szűrő- és szá­ rítórendszereket alkalmaznak, lehet megfelelőnek elfogadni azon vizsgá­ latok elvégzése után, amelyek alátá­ masztják az EurPh által megadott pa­ raméterek teljesülését. – Redukciós táblák, amelyek feladata a palackokból érkező gáz magas nyomá­

A legmodernebb réz csatlakozók

KÓRHÁZ 2014/8–9.

Gyerekosztályra is létezik ergonomikus és izgalmas megoldás

sának lecsökkentése az adott rendszer­ ben kívánatos üzemi nyomásra. – Monitoring és riasztó rendszer, amely a rendszerben a beállított határokat át­ lépő nyomáscsökkenés vagy -növekedés esetében jelzi a felhasználónak a bekö­ vetkezett szituációt. A jelenleg alkal­ mazott riasztórendszerek összekapcsol­ hatók a BMS (Building Management Systems) rendszerrel, amely jelentős mértékben növeli CsROG, mint a kórhá­ zi infrastruktúra egyik eleme kontroll­ ját és lehetővé teszi a gyorsabb reagá­ lást üzemzavarok esetében. – CsROG csővezetékek, amelyeknek olyan vörösrézből kell készülniük,

amelyek kielégítik az ESZ ISO13488 szabvány szerinti tisztaságot. A vörös­ réz alkalmazását nagymértékben alá­ támasztják annak mechanikai tulaj­ donságai, tűzállósága, éghetetlensége és kiváló baktériumölő tulajdonságai. Mindezeken túl a csővezetékeket ke­ ményforrasszal kell összekapcsolni az ESZ ISO 7396-1 szabvány követelmé­ nyeinek megfelelően. – Ellenőrző és információs szekrények (szakaszoló ellenőrző és informáci­ ós blokkok) – ezek a nyomás monito­ rozására szolgálnak a meghatározott szakaszokon, valamint biztosítják az adott szakasz leválasztását vagy tápel­ látását havária esetén, éppen e szekré­ nyek révén. – Működtető szelepek – ezek szolgál­ nak az egyes szakaszok leválasztásá­ ra havária és karbantartási munkála­ tok esetén. – Vételi pontok – ezek az installáció utol­ só elemei; az orvostechnikai eszközök és készülékek csatlakoztatására szolgálnak a CsROG-hoz. A vételi pontoknak ki kell elégíteniük az ESZ ISO 9170-1 és az ESZ ISO 9170-2 szabvány követelményeit. Ezeket a pontokat az orvosi gázok véte­ li tábláiba kell beszerelni, közvetlenül a falba, de ezek leggyakrabban az orvost segítő eszközök, mint statívok, műtő­ asztal feletti panelek kiegészítő elemeit alkotják, amelyeknek meg kell felelni­ ük az ESZ ISO 11197 szabvány követel­ ményeinek. A CsROG minden előbbiekben felsorolt eleme esetén követelmény az installáció komplettségnek és integritásának betartá­ sa és ez ugyanilyen mértékben befolyásol­ ja a biztonságot. Orvostechnológia

27

A modern CsROG rendszer kialakításának költségei Nem könnyű felbecsülni az egész – orvo­ si gázokhoz készülő – csővezeték rendszer költségeit, mivel az legfőképpen a konk­ rét munkahelyeken kialakult feltételrend­ szertől függ. Kétségkívül sokkal olcsóbban szerelhető be a rendszer az adott hely épí­ tése során, mintsem hogy átépítsünk egy már meglévő épületet ez effajta installáció igényei szerint. Az – orvosi gázokhoz ké­ szülő – csővezeték rendszer költsége szá­ mos tényezőtől függ, többek között az ob­ jektum specifikumától, a nagymértékben specializálódott helyiségek számától, mint a műtőblokkok, megfigyelők, intenzív osz­ tályok. A legdrágább alkotóelemek a gáztápforrások­. Az egész installáció költségeihez képest a csövek költsége a legkisebb és az összkölt­ ségeknek kb. 20%-át teszi ki. Lé­nyeges ár­ felhajtó tényező a nagymérték­ben speciali­ zálódott helyiségek felszere­lése, amelyeket még tetéznek a sebészeti és anaszteziológiai statívok költségei. Jelenleg úgy becsüljük, hogy az egész – orvosi gázokhoz készülő – csővezeték rendszer költsége a kórház építé­ si költségeinek kb. 2%-át teszi ki. A CsROG rendszer szerelési és fenntartási minőségének jelentősége a kórház működése alatt Az orvosi gázokhoz készülő csővezeték rend­ szer a kórház olyan infrastrukturális eleme, amely hatást gyakorol a működés folya­ matosságára és biztonságára. Az Európai Unióban a páciensekre jelentős hatást gya­ korló incidensekre került sor, amelyek oka volt a CsROG rendszer, vagy a hozzá csat­ lakoztatott készülékek helytelen működé­ se. Természetesen kialakultak kevésbé je­ lentős következményekkel járó szituációk is, amikor is a kórház egy részének műkö­ dése leállt – ennek következményeképpen szükségessé vált a CsROG rendszerben ke­ letkezett hibák kijavítása, vagy a rendszer átvizsgálása – bár ebben az esetben is tu­ domásul kell vennünk, hogy ezek a szituá­ ciók a páciensek veszélyeztetéséhez is ve­ zethetnek, amikor őket át kell szállítani egy másik osztályra, vagy esetleg másik kórházba. Ebből kifolyólag igen fontos, hogy a CsROG ins­ tallációnál az alábbiakat vegyük figyelembe: – A tervezést a CsROG tervezésében meg­ felelő képesítéssel és gyakorlattal ren­ delkező és akkreditált minősítő intézet által kiadott EN ISO 13485 tanúsítván�­ nyal rendelkező végezze. – A szerelést olyan gyártó és/vagy tech­ nológiai kivitelező végezze, aki rendel­

28

Orvostechnológia

Professzionális ágysáv, professzionális belsőépítészet

kezik megfelelő ismeretekkel, tapaszta­ lattal, szakszemélyzettel és megfelelő mérőberendezésekkel. A minősítő inté­ zettől kapott CE-tanúsítványt kell el­ sőként ellenőrizni a kivitelező kiválasz­ tásánál. – A rendszert olyan alkatrészekből kell felépíteni, amelyek rendelkeznek CEtanúsítvánnyal és bizonylattal, amely igazolja, hogy azokat orvostechnikai eszközökké nyilvánították. – Az üzemeltetést a termék Használati Utasításában leírt követelmények sze­ rint kell végezni, amelyet a kivitele­ zőnek át kell adnia a kórház számára, mint a szerelést követő dokumentáció részét, valamint olyan elemet, amely elengedhetetlen minden orvostechnikai eszköz tekintetében. – Átvizsgálást és szervizelést kell végezni a gyártó ajánlásai szerint, amelyeket a termék Használati Utasítása tartalmaz azért, hogy biztosított legyen a rend­ szer helyes és megbízható működése.

A termék minőségére és megbízható­ ságára hatást gyakorló tényezők egyike a gyártó felelőssége. Orvostechnikai eszkö­ zök esetében a gyártónak többek között az alábbi kötelezettségei vannak: azono­ sítania kell a termékeket és azok besze­ relésének helyét, visszajelzéseket gyűj­ teni a saját termékeiről, tájékoztatnia a kompetens szervet azokról az incidensek­ ről, amelyek részesei voltak a termékei és ami a legfontosabb: kockázatelemzést, és -minimalizálást kell végeznie a termék használatából következő veszélyekre vo­ natkozóan. Mi különbözteti meg az ilyen terméket a többiektől? Mindenekelőtt az, hogy ren­ delkezik nyíltan deklarált gyártóval, amely felelősséget vállal a termék nem megfelelő működéséből bekövetkező következménye­ kért, függetlenül a felhasználótól – azzal a feltétellel, hogy a terméket rendeltetés­ szerűen használták. n Wochna Tibor KÓRHÁZ 2014/8–9.

A Magyar Paralimpiai Bizottság elnökségi tagjával, dr. Ari Lajossal a rehabilitáció egyik leghasznosabb eszkö­ zéről, a parasportról beszélgettünk. A párhuzamok és a különbségek kereséséhez felelevenítettük az olimpiai mozga­ lom újkori történetét és a parasport nemzetközi versenyeinek, a paralimpiáknak elindítását. Szót ejtettünk a legkivá­ lóbb magyar sportolókról és sportvezetőkről, és azokról az orvosokról is, akik sokat tettek a sérült emberek sikereiért.

Sport – sérült testtel, de ép lélekkel – Korábbi beszélgetéseinkben az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet gazdasági és fő­ igazgatójaként köszöntöttük. Nyugdíjasként mivel foglalkozik? – Az a tapasztalatom, hogy aki nyugdíjba vonul, és nem talál magának valami hasz­ nos elfoglaltságot, az az aktív élet után egészségileg – fizikálisan és/vagy mentáli­ san – rossz állapotba kerülhet. Ezért elő­ re felkészültem életemnek erre az új szaka­ szára. Miután 33 éven át a fogyatékkal élők között dolgoztam, gondoltam, kipróbálom a komplex rehabilitációnak azt a területét, amelyet sportnak, azon belül is élsportnak hívnak. Óriási szerencsémre beválasztottak a Magyar Paralimpiai Bizottság héttagú el­ nökségébe, éppen nyugdíjba vonulásom idején. Az a feladatom, hogy az utánpót­ lás erősítésében, fejlesztésében tevékeny­ kedjek. Úgy döntöttem – és ezt elfogadta a testület –, hogy elsősorban nem a spor­ tolók körében „keresgélek”. A fogyaték­ kal születetteknek és azoknak nagy része, akik számára az élet hozta, hogy sérültté válnak, megtalálják maguknak a sportot, főleg a fiatalabbak. A rehabilitáció egyik

Takács Károly

KÓRHÁZ 2014/8–9.

feladata, hogy alkalmassá tegye őket az életre, ahhoz pedig a sport kiváló eszköz. Inkább segítőket igyekszem felkutatni: fia­ tal orvosokat a minősítéshez, az egészség­ ügyi ellátáshoz, gyógytornászokat, és bár­ ki mást, aki a sportolókért, a parasportért tenni tud. Ehhez készültem egy előadással „A lélek mozgásban” címmel, melyet már több helyen elmondtam. Legutóbb, elfog­ laltságom miatt Sarkai Attila szerzőtársam ismertette a rehabilitációs szakma társasá­ gának (ORFMMT) szolnoki vándorgyűlé­ sén. A prezentáció bemutatja a parasport fejlődését, összehasonlítva az olimpiai mozgalom kiteljesedésével, mert érdekes párhuzamosságokat és különbségeket le­ het találni. – Elevenítsük fel az újkori olimpiai mozga­ lom kezdetének magyar vonatkozásait. – Talán közismert, hogy az olimpiai moz­ galom újraindítása Pierre de Coubertin báró nevéhez fűződik, azt viszont már keve­ sebben tudják, hogy egy Kemény Ferenc nevű magyar tanárember szintén a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagja volt, majd később a Magyar Olimpiai Bizottság titkára lett. Érdekesség, hogy 1914-ben Budapestnek ítélték az 1920-as, VII. olimpiai játékok rendezési jogát, de a vesztes első világháború miatt ezt vissza­ vonták, sőt a magyar sportolók el sem in­ dulhattak az Antwerpenbe áthelyezett olimpián. Az első magyar olimpiai arany­ érmes Hajós Alfréd volt a 100 méteres és az 1200 méteres nyílt vízi gyorsúszás­ ban, amelyet tengerben rendeztek, 1896ban. Amikor az uralkodó átadta az ezüst­ érmet (ekkor még ez járt a győztesnek), megkérdezte tőle: uram, hol tanult meg úszni? Felség, egyszerű, a vízben – hang­ zott Hajós válasza. Ezen az athéni olim­ pián kilenc magyar induló vett részt (ak­ kor még kizárólag férfiak, az ókori olimpia hagyományainak megfelelően). Közülük legelőször Szokoly Alajos szerzett érmet, aki egyébként orvosi diplomával rendel­ kezett. Ő volt az első pályára lépett spor­ toló, ezért az egyes rajtszámot kapta.

Halasi Olivér

Dáni Nándor második, Kellner Gyula és a montenegrói szerb származású Topavicza Momcsillo harmadik helyet szerzett. Sokoldalú emberek voltak, hiszen Hajós Alfrédot Ybl-díjas építészként is ismer­ jük, ő tervezte többek között a Millenáris Sportpályát és a Nemzeti Sportuszodát, valamint a debreceni Arany Bika szállót. Építészmérnökként Topavicza Momcsillo is tervezett épületet, majd később miniszter REHABILITÁCIÓ

29

lett hazájában. Dr. Szokoly Alajos fele­ ségül vette egyik betegét, gróf Berchtold Charlottot, a monarchia egyik legismer­ tebb családjának lányát. 1907-ben ki­ nevezték Hont vármegye főlevéltárosává. Hajós Alfrédra visszatérve, ő nem csak re­ mek úszó volt, hanem szerepelt a labda­ rúgó válogatottban is. Kíváncsi lennék, a mai focistáink közül ki kerülne úszás­ ban akár csak a magyar bajnoki időered­ mények közelébe? – Vannak olyan sportolóink, akik vala­ milyen sérüléssel indultak a világver­ senyeken, de ebből nemhogy hátrányuk nem származott, hanem az épek között jeleskedtek, akár olimpiai győzelmet is szereztek. – Egy sportágban az épek között valami­ lyen fogyatékossággal a csúcson lenni nagyon keveseknek sikerült, a sport korai korszakában mindössze egy-két verseny­ zőről tudunk. Volt egy amerikai tornász, George L. Eiser, aki hat aranyérmet nyert a századforduló elején, fa protézissel a lába helyén. Akkoriban sem adták kön�­ nyen a győzelmet, de a huszadik század közepe-vége sportjában, sérülten az épek között versenyezni hihetetlen nehézsé­ get jelentett. Szénási Imre ugyan nem volt olimpiai bajnok, de gyermekkorában szerzett paralízise ellenére hatszoros hosszútávúszó világrekorder, a 100 kilo­ méteres folyami nyílt vízi úszás többszö­ rös csúcstartója. Első magyarként úsz­ ta át a La Manche csatornát, a Medicor főmérnökeként vonult nyugdíjba. 45 év alatt 63 ezer kilométert úszott. Halassy Olivér olimpiai- és Európa-bajnok vízi­ labdázót, folyami hosszútávúszót diák­ korában villamosbaleset érte, amelynek következtében bal lába megcsonkult. 1928-ban az amszterdami olimpián má­ sodik, 1932-ben a Los Angeles-i, 1936ban a berlini olimpián az aranyérmet

Szénási Imre

30

REHABILITÁCIÓ

megszerző vízilabdacsapat tagja volt. Takács Károly sportlövő egy gránátbal­ eset során elvesztette jobb kézfejét, de ő a másik, suta kezével is megtanult lő­ ni – ez soha, senkinek a világon nem si­ került ilyen tökéletesen –, és kétszeres olimpiai bajnok lett. Rejtő Ildikó vívó­ ként szintén kétszeres olimpiai bajnok lett hallássérülten. Darnyi Tamás olim­

Stoke Mandeville játékok során két kór­ ház tizenkét kerekesszékes hadi sérült ka­ tonája mérte össze tudását íjászatban. Az íjászverseny szabályai teljesen megegyez­ nek az épek versenyével, az összes többi sportágat valamilyen módon adaptálni kellett a sérülésekhez. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nem a fogyatékosság­ hoz igazítják a sportolók kategorizálását

Stoke Mandevil

piai bajnokot – aki egyik szemére gya­ korlatilag nem lát – soha senki nem ver­ te meg vegyesúszásban. Egy dél-afrikai úszónő, az ötszörös paralimpiai bajnok Natalie du Toit 2008-ban 10 kilométe­ res úszásban 16. lett a pekingi olimpi­ án. A magyar Tőrös Károly akkor 24 éves tanítványa karrierje kis híján kettétört 2001-ben, amikor robogójával iskolá­ ba menet egy autós elütötte. Bal lábát térdtől csonkolni kellett, de nem ha­ gyott fel az úszással, hanem átnyergelt a lábmunkát kevésbé igénylő hosszú­ távra. Du Toit és a szintén paralimpiai aranyérmes lengyel Natalia Partyka asz­ taliteniszező az a két sportoló, aki a fo­ gyatékosok és az épek seregszemléjén is elindulhatott. Ezek mind-mind emberfe­ letti teljesítmények. – Mikor és hogyan kezdték megszervezni a fo­ gyatékkal élők nemzetközi sportversenyét? – A parasport története Londonban kez­ dődött egy Ludwig Guttmann nevű emig­ ráns orvossal, aki a Stoke Mandeville-i kórház gerincgyógyásza volt. Hitvallása modern gondolkodásra vall: „ha valaha is tettem valami jót orvosi pályafutásom során az az, hogy beépítettem a sportot a gerincvelősérültek és más súlyos fogya­ tékkal élők rehabilitációjába.” 1948-ban a

és a felhasználható eszközöket, a ver­ senyzés módját, hanem a megmaradt ké­ pességekhez, tehát ez egy pozitív filozó­ fia. A Stoke Mandeville Játékok még nem paralimpia, de már nagyon hamar bekap­ csolódtak nemzetközi, így magyar indulók is a mozgalomba. Dr. Fejes András nagy­ reményű atléta autóbalesetet szenvedett, megsérült a gerince. 1966-ban részt vett a Stoke Mandeville Játékokon, és asztali­ teniszben harmadik helyezett lett. Az első majdnem hivatalos paralimpiai részvétel is hozzá fűződik. 1972-ben saját költségé­ re kiment Heidelbergbe, ahol atlétikában, 60 méteres kerekesfutásban bronzérmes lett. Aktív pályafutását PhD-s pszicholó­ gusként fejezte be. A politika hamarabb rondított a parasportba, mint az épek sportmozgalmába. 1976-ban Torontóban a Dél-Afrikai apartheid elleni tiltakozás­ ként – mivel ezen ország sportolói is részt vettek a játékokon – a magyar sportveze­ tés visszahívta a magyar csaptatot úgy, hogy Tauber Zoltán addigra már asztali­ teniszben aranyérmet, Oláh József pedig távolugrásban bronzérmet nyert. A mai napig nem ismerik el az elért helyezése­ iket, pedig még a visszahívásuk előtt ér­ ték el sikereiket. – Kik jeleskednek a hazai parasportban? KÓRHÁZ 2014/8–9.

– Mely mozgáskorlátozott sportolók tar­ toznak a Magyar Paralimpiai Bizott­sághoz? – Az enyhén értelmi fogyatékosok, a ce­ rebrális sérültek, a különböző okok miatt mozgássérültek, az amputáltak, a születé­ si hibával születettek, a kerekesszékesek, a látássérültek és a vakok. A hallássérültek és siketek külön szövetséghez tartoznak. A súlyos értelmi fogyatékosok speciális olimpián indulhatnak és a transzplantál­ taknak is vannak külön világjátékaik.

Rejtő Ildikó

– Sajnos nem volt egyezség a különbö­ ző hazai szervezetek vezetői között, ezért a széthúzás miatt egy paralimpiáról ki is maradtunk. Azonban néhány „meg­ szállottról” beszélnünk kell. A Magyar Paralimpiai Bizottság első elnöke dr. Galántai Ambrus volt, egy tanárember, aki az Egyesült Államokba ment taníta­ ni. Egy gépkocsiszervizben egy részeg au­ tós elütötte, emiatt mindkét lábát ampu­ tálni kellett. Konzul lett Olaszországban, majd az USA-ban. Dr. Plesa István gerinc­ sebész 1970 és 1995 között a magyar rok­ kantsport orvosvezetője és szervező­ je volt az első magyar sportdiplomata. Kogon Mihály a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja (MEREK) igaz­ gatója síel, kerékpározik, úszik. Legeza György, a „Vasember” ahányszor elin­ dult, annyiszor nyerte meg a BudapestBécs maratonit kerekesszékkel. Dr. Lelik Ferenc a fiatal sérültekkel foglalkozik jo­ gászként. Szekeres Pált bizonyára nem kell bemutatni, többszörös paralimpiai bajnok magyar tőr- és kardvívó, sportve­ zető. Az egyetlen ember a világon, aki az olimpiai és a paralimpiai játékokon is ér­ met szerzett. Navratyil Sándor az első, aki nyári és téli paralimpián, síbobban is el­ indult. Dani Gyöngyi többszörös világbaj­ noki ezüstérmes, világkupagyőztes vívó. A téli olimpiára is megszerezte az indu­ lás jogát, de Kanadában megsérült az el­ ső futam előtt – most született kisbabá­ ja. Szendrő Szabolcs hegymászó 1996-ban tagja volt az első magyar Mount Everest expedíciónak, 8000 méter magasra tört fatokos protézisével. Nádas Pál, a moz­ gásjavító iskola igazgatója szintén volt el­ nöke a Magyar Paralimpiai Bizottságnak. Pancsa József 12 évig vezette a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetségét, és alapítója, első alelnöke volt a Magyar Paralimpiai Bizottságnak. KÓRHÁZ 2014/8–9.

– A legutóbbi paralimpiai játék már ko­ moly érdeklődést vonzott idehaza, egy or­ szág szurkolt a magyar versenyzőknek, csa­ patoknak. – Igen, érdemes visszaidézni London hő­ seit. Sors Tamás úszásban és Pálos Péter pingpongban szereztek aranyérmet. Ezüst­ érmes lett Tóth Tamás (aki úszásnemé­ ben világcsúcstartó), tőr egyéniben Dani Gyöngyi, párbajtőr egyéniben Krajnyák Zsuzsa, a párbajtőr csapat (Dani Gyöngyi, Krajnyák Zsuzsa, Juhász Veronika), Sors Tamás úszásban. Bronzérmes volt Biacsi Ilona 1500 méteres síkfutásban, Szabó Nikolett judoban (a hetven kilogrammos súlycsoportban), Sors Tamás és Vereczkei Zsolt úszásban, Krajnyák Zsuzsa és Osváth Richárd pedig tőrben. – Milyen kilátásaink vannak a következő nagy világversenyre? – Már van két kvótánk, egy lövészünk (világbajnoki ezüstérmes, világcsúcs­ tartó) és egy cselgáncsozónk (70 kilo­ grammban világbajnokságot nyert), ők már kiharcolták a riói részvételüket. Ha az összesített magyar paralimpiai érem­ táblázatot tekintem – 1948 és 2012 kö­

Dani Gyöngyi

zött 30 arany, 40 ezüst, 56 bronz érmet szereztek sportolóink –, 2016-ban min­ den esélyünk meglesz egy újabb sikeres szereplésre. – Miért tartja kiemelten fontosnak a para­ sportot? – A sérült embereknek is joguk van az em­ beri méltósághoz, az esélyegyenlőséghez, az önmegvalósításhoz, mindezek jelentő­ sen javítják az életminőségüket. Ehhez em­ pátia, akadálymentesítés és természetesen források szükségesek. Szükség van továbbá képzett orvos, gyógytornász szakemberekre és információáramlásra. Ez utóbbiak miatt született ez a cikk is.

Sors Tamás

– Milyen eszközök állnak a bizottság szá­ mára a parasport további népszerűsíté­ sére? – Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetből indult útjára a nagy para­ sport választó MERI sportnap mozga­ lom, ebben ez évben már öt vidéki vá­ ros is szerepelt. Egy informatikai cég, az Orgware készített egy interaktív in­ formációs táblát, melyet a kórházak nem mernek fogadni, pedig ingyen adjuk. Még hozzáférhető, igényelhető, várjuk a je­ lentkezőket. Egyetlen klikkeléssel be le­ het jutni a Magyar Paralimpiai Bizottság adatbázisába, és térképen látható, hogy az országban hol, milyen sportegyesü­ let működik a sérült lakhelyének közelé­ ben. Nagyon szeretnénk, ha sokkal több aktív parasportoló volna hazánkban. Kívánatos lenne, hogy amikor a sport­ egyesületek megkapják a központi for­ rást, ebből a saját sportáguk para részé­ re is juttatnának támogatást. Például a kajak-kenu, az úszók és asztaliteniszezők sportvezetői példaértékűen adtak pénzt a parasport fejlesztésére, meg is lett en­ nek az érmekben mérhető eredménye. Bene Zsolt REHABILITÁCIÓ

31

Dr. Révai Tamással, a Zuglói Szakorvosi Rendelőintézet igazgatójával beszélgettünk.

Teleradiológia Zuglóban – Igazgató úr, miért tartja fontosnak a tele­ radiológiai ellátás zuglói bevezetését? – A zuglói polgárok számára fontos a vá­ rólisták csökkentése. A leletezési idő, ami korábban jellemzően félórás volt, akár 4-5 percre is lerövidül, ami sokkal hatéko­ nyabb, páciens- és felhasználóbarát tevé­ kenységet jelent. Mi vagyunk az Országos

éreztem biztonságban a radiológia műkö­ désének hosszú távú fenntarthatóságát. – Hogyan valósították meg a fejlesztést? – Az intézményünket fenntartó Zuglói Ön­ kor­mányzat megértette, hogy a távlelete­ zés bevezetése nagy segítséget jelent, és finanszírozták a teleradiológia beindítá­

nöm a radiológia osztály vezetésében. Az új vezető, Pintér főorvosnő a távleletezés elkötelezett híve, és az első hetek tapaszta­ latai alapján a dolgozók is elfogadják az új rendszert. Mindenkinek tetszik a fejlesztés, hiszen időt spórolunk a betegeknek, mun­ kaerőt spórolunk magunknak, meglévő ra­ diológus kollégáink pedig nyugodtabb kö­ rülmények között tudnak dolgozni. Nem beszélve a komoly szakmai kapcsolatról! Szeretem a kétirányú utcákat. Pár hónap elteltével szeretnénk 19. telephelyként a többieket távleletezéssel segíteni. Azt ter­ vezzük, hogy aktív félként leletezési tevé­ kenységet is végzünk majd, és az oktatást is szeretnénk sokkal aktívabbá tenni ezzel a tevékenységgel. – Mélyebbé válik a Zuglói Egészségügyi Szolgálat szakmai integrációja? – Más szakmákban aktív együttműködést folytatunk az OKITI-vel és az OPAI-val, és a teleradiológia is méltó rangot ad intézmé­ nyünknek. Nem minden szakrendelő alkal­ mas ugyanis szakmailag a teleradiológiai támogatásra, hiszen sokkal szervezetteb­ bé kell tenni a munkát, mielőtt elindul a telemedicinális együttműködés. A techno­ lógiai hátterünk megfelelő volt, csupán a PACS-rendszert kellett fejleszteni.

Dr. Révai Tamás PhD

Teleradiológiai Rendszer 19. telephelye, és amellett, hogy a 19-es számot nagyon sze­ retem, a rendszer mindkét épületünkben, az Örs vezér terén és Hermina úton talál­ ható telephelyünkön történő bevezetése jelzés arról is, hogy a Hermina úti telep­ hely fejlesztése, nem megszüntetése a cél. – Miben segít a fejlesztés? – Az ultrahangvizsgálatok minél jobb ki­ használása az elsődleges cél. A tele­radio­ lógiával mind a röntgendiagnosztikában, mint az ultrahangnál sikerül lecsökkenteni a hosszú a várakozási időt, az utóbbi terü­ leten úgy, hogy több radiológus áll rendel­ kezésre az ultrahangvizsgálatok végzésé­ re. A Hermina úton sikerült a radiológiai munkaerőkrízist rendbe tenni, az Örs vezér terén azonban olyan kevés radiológus ma­ radt – akik túl voltak hajtva –, hogy nem

32

Képalkotó diagnosztika

sához szükséges fejlesztéseket. A beruhá­ zás részeként elavult PACS-rendszerünket új technológiára cseréltük, amely tele­ radiológiai rendszert is tartalmaz. Minden új fejlesztésnél vannak kétkedők, akik nem hiszik, hogy az új rendszer működni fog. Ám ők hamar elcsitultak, mert látják, hogy szépen és sokkal hatékonyabban működik az új rendszer. Szeptember közepén egy ünnepség keretében adtuk át a rendszert, amelyen a DIVAS PACS-rendszert szállító Béker-Soft Informatika képviselője is hoz­ zászólt, biztosítva bennünket arról, hogy nem hagynak minket magunkra és folya­ matos lesz az együttműködés. – Milyen szervezeti változásokat kellett megvalósítani? – Ahhoz, hogy folyamatos üzemmenet va­ lósuljon meg, átalakítást kellett eszközöl­

– Hogyan fogadták a kollégák az új mun­ kamódszert? – Úgy látom, hogy mindenki egyformán be­ állt a sorba és segít. Pintér főorvosnő saját ügyének tekinti a teleradiológia beindítá­ sát, és az összes kollégánk kellő aktivitás­ sal segíti ezt a tevékenységet. Ma reggel úgy kezdtem a napot, hogy ellenőriztem a radiológiai osztályt. Szakdolgozóink a meg­ felelő protokollok szerint végezték a rönt­ genvizsgálatokat, szakorvosaink pedig az ultrahang mellett ültek. Erre van most iga­ zán szükségünk, mert társkórházaink sok esetben a diagnosztikához vesznek igény­ be bennünket, amit nem akarunk, és nem is lehet visszautasítani. Emiatt a várakozá­ si idő meglehetősen magas az ultrahangdiagnosztikában. Ezzel a fejlesztéssel ezt rövid idő alatt érdemben csökkenteni tud­ juk – rövidebb várakozást a röntgendiag­ nosztikában és rövidebb várólistát az ult­ rahangnál. KÓRHÁZ 2014/8–9.

– Milyen minőségi elvárásokat fogalmaz­ tak meg? – ISO 9001:2008 szerint vagyunk audi­tálva és ezt várjuk el partnereinktől is. A szolgál­ tató Iconomix Kft. is ISO-auditált, emiatt az előkészítés során átszerkesztettük vizsgálat­ kérő dokumentumainkat, hogy az iránydiag­ nózis és az előzményadatok minden elvárás­ nak megfelelőek legyenek. De az Országos Teleradiológiai Rend­szer – amellett, hogy betartja a szigorú magyar adatvédelmi tör­ vényeket és az informatikai biztonságot – konzultációs lehetőséget is teremt mind ra­ diológusaink, mind klinikusaink számára, a differenciál-diag­ nosztikában és a klinikusi együttműködésben egyaránt. – A rendszer működtetéséhez milyen in­ formatikai fejlesztésre volt szükség? – Meg kellett újítanunk eszközparkunkat, üzembe helyeztük a DIVAS PACS-rendszert, és időszerű volt a foszforlemezes röntgen­ technika megújítása is. Integ­ráltuk a medi­ kai és a PACS-rendszert, a Hermina úton és az Örs vezér téren is, ezért mindenki mindent lát, valamint a lelet is pontosan és gyorsan jut el a klinikusokhoz. Számomra garanciát jelent, hogy a Béker-Soft Informatika vállalja az eszközök szervizét és támogatási hátteret. – Hogyan látja ma a szakrendelők helyze­ tét speciális, zuglói nézőpontjából? – A szakrendelők egy része törekszik a defi­ nitív ellátásra, másik része semleges, harma­ dik része úgy gondolja, az ellátást a kórházak felé kell eltolni. Mi úgy gondoljuk, mindent a helyén kell kezelni. Százötvenezres lakos­ ságot látunk el, teljesítményünk folyama­ tosan nő, jó szakmai csapatot kell összeál­ lítanunk, kiváló és megbízható orvosokból. A teleradiológiai fejlesztés pontosan ehhez segít hozzá bennünket. Például a mai napon nem volt bent nálunk röntgennel foglalko­

Az Országos Teleradiológiai Rendszer 19. számú telephelye

zó radiológus, ennek ellenére átlagosan tíz percen belül kaptak leletet betegeink. Ez nagymértékben javítja szakrendeléseink la­ kosság által érzékelt színvonalát is. – Hogyan illeszkedik ez a fejlesztés a Zuglói Egészségügyi Szolgálat stratégiájába? – A teleradiológia pont akkor jelent meg, amikor elfogyott a humán erőforrásunk. Stratégiai célunk a zuglói polgárok kiszol­ gálása, komfort- és biztonságérzetük javí­ tása. A zuglói polgár komfort- és bizton­ ságérzete akkor megfelelő, ha egy héten belül időpontot kap hozzánk, legyen szó röntgen- vagy ultrahangvizsgálatról. Ha valakinek fájdalmai vannak és nem érzi jól magát, nem mondhatjuk neki, hogy várjon három-négy hónapot az ultrahangvizsgá­ latra. A teleradiológiával viszont fenntart­

Hatvanban tanácskoztak a sebészek A hatvani Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet és az Albert Schweitzer Alapítvány közös szervezésében 2014. október 4-én került sor a Magyar Sebész Társaság Kelet-magyarországi Szakcsoportjának kongresszusára. A kongresszus helyszínéül a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum dr. Nagy Endre terme szolgált. A rendezvényen többek között BorsodAbaúj-Zemplén-, Hajdú-Bihar-, Jász-Nagykun-Szolnok-, Nógrád-, Szabolcs-Szat­ már-Bereg- és Heves Megye számos országosan elismert szakembere vett részt, akik előadásukkal hasznos információkkal szolgáltak minden, a téma iránt ér­ deklődő számára. A tudományos ülés fő témája az akut vastagbélsebészet volt, előtérbe helyezve a vastagbél elváltozásokat. A téma kiemelt fontosságú, külö­ nös tekintettel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat preventív célú vastagbélszűrési programjára, melyben az ország egészségügyi intézmé­ nyei is rendszeresen részt vesznek.

KÓRHÁZ 2014/8–9.

ható a megfelelő szolgáltatási színvonal, így sokkal nyugodtabban látom a jövőt. – A gyorsabb leletadási idő mennyire segí­ ti a többi szakrendelést? – Biztos, hogy a gyorsabb leletek több terü­ leten is hozzásegítenek bennünket a fejlő­ déshez, mert minden szakma kötődik a radio­ lógiához. Ez az időtálló és hatékony fejlesztés az országos élvonalba juttat bennünket és felfelé pozícionálja a Zugló Egészségügyi Szolgálatot. Segít a belgyógyászatnak, a tü­ dőgyógyászatnak, és az ügyeleti ellátást is gyorsabbá teszi. – Milyen üzleti modellben valósul meg a szolgáltatás? – A DIVAS PACS-rendszer üzemeltetésé­ re egy éves szerződést kötöttünk a szállító Béker-Soft Informatika Kft.-vel, az Országos Teleradiológiai Rendszerrel pedig leleten­ kénti díjazásban állapodtunk meg. De az együttműködést szeretnénk meghosszabbí­ tani, ezért mérjük betegeink, a zuglói polgá­ rok elégedettségét az új rendszerrel. Ha ne­ kik tetszik, az fenntartó önkormányzatunkat is arra motiválja, hogy hasonló fejlesztése­ ket valósítson meg. A kerületi önkormány­ zat egyébként elkötelezett a folyamatos fejlesztés mellett, az elmúlt években bő­ vült hipertónia, terhességi, diabetológiai, allergológiai és angiológiai szakrendelé­ sünk, és szándéknyilatkozatunk van a száj­ sebészet fejlesztésére is. A cél egyértelmű: a zuglói polgárok egészségmegőrzésének szolgálata, közel lakhelyükhöz. n Zöldi Péter Képalkotó diagnosztika

33

Molnár Attilát, az Egészségügyi Vezetők Gazdasági Egyesülete elnökét a XXI. Magyarországi Egészségügyi Napok kapcsán kérdeztük.

Miért éppen Debrecen? – Elnök úr, miért éppen Debrecen városát vá­ lasztották idei kongresszusuk helyszínéül? –  A Magyarországi Egészségügyi Napok helyszínének megváltoztatásával kapcso­ latos döntésünket több tényező is befolyá­ solta. Mindenekelőtt köszönetet kell mon­ dani Balatonfüred városának és Bóka László polgármester úrnak azért a kiemelt figyele­ mért és vendégszeretetért, amellyel az el­ múlt években segítették és támogatták Balatonfüreden szervezett rendezvényünket. Az első és legfontosabb szempont a váltás­ ra a konferencia résztvevőinek és szponzorai­ nak érdeke volt. Az elmúlt időszakban mind­ három jelentős ágazati konferencia a Balaton környékére került. A Magyar Kórházszövetség Egerből Siófokra tette át Kongresszusának helyszínét és Balatonfüred ad otthon a Járóbeteg-szakellátási Konferenciának is. A résztvevők köre mindhárom rendez­ vényen közel azonos. Jelzéseket kaptunk ar­ ra vonatkozóan, hogy elvárható lenne egy kis változatosság. Erre is reagálva kerestünk új helyszínt a Magyarországi Egészségügyi Napoknak, hogy biztosítsuk ezt a változatos­ ságot. Második szempontunk az volt, hogy a rendezvény kinőtte a balatonfüredi hely­ színt. Hosszú távú elképzeléseink szerint sze­ retnénk a Magyarországi Egészségügyi Napok szakmai programját bővíteni, egy-egy fontos szakterületet közgazdasági szempontból is górcső alá venni. Így kerül ebben az évben fó­ kuszba a képalkotó diagnosztika és 2015-ben a labordiagnosztika egy párhuzamos rendez­ vény keretében, amelynek megfelelő hely­ színt biztosít a Kölcsey Kongresszusi Központ. Végül, de nem utolsó sorban a döntés indo­ ka maga Debrecen, a város és az itt műkö­ dő egészségügyi intézmények, a Debreceni Egyetem és a Kenézy Kórház. Szakmai prog­ ramunk kiemelkedő mozzanatai lesznek a debreceni egészségügyi intézmények elő­ adásai. Nem titkolt szándékunk az is, hogy az Egyetem végzős hallgatói is bekapcsolódhas­ sanak a rendezvény szakmai programjába. – Úgy tűnik, hogy az Egyesület nemzetközi kapcsolatai erősödnek. Ennek jele az, hogy az egyesület elnökét beválasztották az Európai Kórházigazgatók Egyesületének (EAHM) ve­ zetőségébe.

34

KONFERENCIA

Molnár Attila

– A nemzetközi kapcsolatok nem most erő­ södtek meg. Ebbel elévülhetetlen érdemi vannak dr. Ari Lajosnak és Kövesi Ervinnek, akik azokat kiépítették és fenntartották. Ezen a területen az elnökváltással egyidejűleg csak személyi változás történt. Amit azonban nagyon komoly nemzetközi sikernek minő­ síthetünk az az, hogy Egyesületünk felkérést kapott arra, hogy 2020-ban megrendez­ ze az EAHM kongresszusát Budapesten. Ez egyesületünk munkájának, elmúlt huszon­ öt évi tevékenységének komoly nemzetközi elismerése. A felkérés nyilvánvalóan át fog­ ja tematizálni az elkövetkezendő évek MEN rendezvényeit. Van időnk arra, hogy új ren­ dezvényszervezési módszereket, lebonyo­ lítási technikákat próbáljunk ki és felépít­ sük a rendezvény minimum három éves PR-stratégiáját. – Mi az EGVE üzenete 2014-ben? – Tekintettel a speciális politikai körülmé­ nyekre, az elkövetkezendő időszak szakma­ politikai elképzeléseivel kapcsolatos véle­ ményünket, javaslatainkat még korai lenne megfogalmazni. Vannak azonban olyan kér­ dések, amelyekkel mindenképpen foglalkozni kell. Ezek közül a legfontosabb az egészség­ ügyi ágazat politikai és társadalmi elismert­ sége. Én azonnal egy definícióval kezdeném. Beszéljünk inkább egészségügyi szektor­ ról, ami az ellátó intézményrendszeren kívül magában foglalja az egészségügyi ellátást

kiszolgáló hazai termelőket, technológi­ ai fejlesztéssel foglalkozó cégeket, a magyar gyógyszeripart és a Magyarországon mű­ ködő magyar, illetve multinacionális tulaj­ donú beszállítói kört. Mindezek együttesen már komoly nemzetgazdasági potenciált je­ lentenek az állami adóbevételek, a GDP és a foglalkoztatás révén. Ezért is fontos, hogy az egészségügyi szolgáltatások finanszírozá­ sa rendezett legyen, hiszen az kihat az egész szektor működőképességére. Ez évi kongres�­ szusunk szakmai programjában kiemelt sze­ repet kapnak a magyar gyártók és forgal­ mazók, valamint a hazai gyógyszeripar. Csak példaként említem, hogy Németországban a gépjárműipari szektor egymillió embert fog­ lalkoztat, az egészségügyi szektor munkavál­ lalóinak száma meghaladja a 12 milliót. – Milyen tapasztalatokat szereztek az elmúlt hónapokban az új egészségügyi kormányzat kapcsán? – Amikor Zombor államtitkár úrral találkoz­ tunk, áttekintettünk a magyar egészségügy gondjait, problémáit, és felajánlottuk szak­ mai együttműködésünket a jövőbeli elképze­ lések megvalósításában. Aláhúztuk azt, hogy a finanszírozás rendszerében sürgős változ­ tatnivaló van, hiszen az új számviteli szabá­ lyok bevezetése is erőteljesen rámutatott ar­ ra, hogy már a tervezés szintjén is tartósan elégtelen a kórházak finanszírozása. Ez okoz­ za a permanensen visszatérő adósságválsá­ got. Fontosnak tartanánk, hogy ezt a kérdés véglegesen, egyszer és mindenkorra meg le­ hessen oldani. Tudjuk persze, hogy ez nem megy egyik pillanatról a másikra, de minden­ képpen azt tartanánk fontosnak, és az jelen­ tene békét az ágazat számára, ha legalább 3-4 évre előre lehetne látni a folyamatokat, ismernénk, milyen lépések következnek egy­ más után, ehhez az egészségügyi szolgálta­ tói kör is sokkal jobban tudna alkalmazkodni. Fontosnak és a jövőbeli folyamat alapjának tartjuk a szakmai együttműködést, a köl­ csönös bizalmat, a nyílt és őszinte párbeszé­ det. Az eddigi megbeszélések erre megfelelő alapot adtak, és nagy érdeklődéssel várjuk a konkrét lépéseket. Zöldi Péter KÓRHÁZ 2014/8–9.

A kórházak autonómiájának nem tett jót a GYEMSZI: a gigaintézmény nem marad így, biztos hogy átszervezik, ám egyelőre nem tudni, mi marad a funkciókból. A kórházigazgatók azonban nagyobb önállóságot kapnak majd – hang­ zott el többek között az Önkormányzati Egészségügyi Napok konferencián, ahol a reformok kudarcának okát is ele­ mezték, ellenezve, hogy a kórházak fenntartása a kormányhivatalokhoz kerüljön.

Csak a pénz szokott hiányozni a reformok idején (is) S

oha egyetlen hazai egészségügyi re­ formhoz nem sikerült hozzárendel­ ni sem az átalakítás forrásigényét, sem a megálmodott új ellátórendszer fenntart­ hatóságának fedezetét – fogalmazott dr. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke az „Egészségügy 5 Dimenzióban” cí­ mű konferencián szeptember 2-án. A reformok kudarcai további okokra ve­ zethetőek vissza. Ezek között említette, hogy soha nem sikerült megteremteni az egyensúlyt az egyén szuverenitása és az ál­ lam szerepe között, nem sikerült egyeztet­ ni a szolidaritás és a verseny szempontjait egymással, általában hiányzott a szereplők megfelelő ösztönzése, az intézkedések nem javították az átláthatóságot és nem bizto­ sították az ágazat harmonikus növekedé­ sét. A változások alanyai az időszűke mi­ att rendre versenyt futottak az idővel, és mindezt tetézte a politikusi türelmetlen­ ség: sokszor ígértek a politikusok a lakos­ ságnak olyan gyors megoldásokat, amelyek nyilvánvalóan évtizedeket igényelnek. Rácz: kontinuitás, konszolidáció, konszenzus Sokszor és most is elsorolta, hogy az egész­ ségügy a rendelkezésre álló forrásokból, a szakmai eljárásrendeknek megfelelően, az adott szolgáltatási csomaggal, mindenki szá­ mára elérhetően nem működtethető, és nem is működik – tette hozzá. A Semmelweistervet idézve elmondta, hogy minden rele­ váns viszonyítási ponthoz képest, akár az EUátlagot, akár a V4-ek átlagát nézzük, keveset költünk egészségügyi ellátásra, és 250-550 milliárd forint hiányzik a rendszerből, épp a GDP 1-2 százaléka. Rácz szerint nem is csoda, hogy a mai rendszerrel mindenki elégedetlen: a be­ tegek azért, mert gyorsan elérhető, ma­ gas színvonalú, ingyenes ellátást szeret­ nének mosolygós orvosokkal, nővérekkel, az egészségügyi dolgozók pedig azért, mert átlag feletti bérezést, a munkaidő szabá­ lyok betartását, magas színvonalú ingye­

36

KONFERENCIA

nes képzést – amellyel nem kötik röghöz őket –, életpályamodellt és magas színvo­ nalú munkakörülményeket szeretnének. Három fogalmat/irányt javasolt az elkö­ vetkezőkben: először is a kontinuitást. Mint mondta, ne kezdjünk megint mindent új­ ra, bizonyos korrekciók után folytassuk a Semmelweis-tervben megfogalmazottakat. Ha például egyszer az a döntés született, hogy állami egészségügyi ellátórendszert építünk, akkor ne pazaroljuk az energiánkat arra, hogy a kormányhivatalokhoz tesszük az ellátórendszer irányítását. Másodszor a konszolidációt ajánlotta. A döntéshozóknak tudomásul kell venni­ ük, hogy a konszolidáció nem egyenlő az adósságrendezéssel, ugyanis többről van szó. Tény, hogy szükség van többletfor­ rásokra, de tudni kell, hogy az egészség­ ipar több GDP-t termel, mint amennyit az egészségügy felhasznál – így tehát para­ digma –, és szemléletváltásra van szükség kormányzati szinten. Harmadszor a konszenzus szükséges­ ségére hívta fel a figyelmet. Legyen vilá­ gos mindenki számára, hogy ki mit vár el

az egészségügytől, és ezért mire hajlandó egyéni és társadalmi szinten, hiszen nem lehet mindig csak mástól elvárni a válto­ zással járó áldozathozatalt. Sinkó: kérdés, miként tud érvelni az új államtitkár A politika világából érkezett az egészség­ ügyért felelős államtitkár, ami akár jól is jöhet az ágazatnak dr. Sinkó Eszter egész­ ségügyi közgazdász szerint. Miután finan­ szírozási gondokkal küzd az ágazat, kér­ dés, hogy az új államtitkár jobban tud-e érvelni, mint a korábbi. Nincs kormány­ program, így nehéz most eldönteni, hogy merre mozdul az egészségügy, ám úgy vél­ te, az önkormányzati választások után ki fog derülni, mi a kormányzati preferencia az egészségügyben. E mellett a magánfi­ nanszírozás erőteljesebb becsatornázása várható, hiszen látható, merre kacsingat a kormány. Az irányításba a gazdasági tárca mel­ lett erőteljesebben szólhat bele a Miniszter­ elnökség, amely jelentős hatalmat kapott az új Orbán-kormányban, folytatta Sinkó

Légkondícionálót a kórtermekbe! A 21. század legnagyobb egészségügyi kihívása a globális klímaváltozás, hívta fel a figyelmet dr. Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet főigazgatóhelyettese. Várhatóan 5 Celsius fokkal fog emelkedni az átlaghőmérséklet az évszá­ zadban, ami azt jelenti, hogy Magyarország Tunéziához fog hasonlítani félsivata­ gos területekkel, és tartós lesz a 40-45 fok körüli nyári hőmérséklet. A hőhullámok (2005 óta ad ki az ÁNTSZ hőségriasztást) miatti többlethalálozás 25-30 százalék­ ra tehető. 2007-ben volt a legnagyobb hőhullám. A kórházban és kórházon kívüli halálozás arányában nagy különbség mutatkozott, ugyanis a tíz napig tartó káni­ kula idején 30 százalékkal többen haltak meg a közép-magyarországi régió kórhá­ zaiban, mint a kórházon kívül. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy valami nincs rend­ ben. Bár javul az intézmények technikai felszereltsége, de nincs légkondícionáló, mert nem követelmény. Ugyanakkor ha a betegek hőtűrő képessége kimerül, az ha­ lálozáshoz vezethet. Az egészségügyi személyzetet ki kell képezni a megváltozott körülmények közötti betegellátásra.

KÓRHÁZ 2014/8–9.

Eszter. A kórházak helyzete a vezetői auto­ nómia tekintetében vélhetően kedvezőbben alakul, ugyanis a kórházak önállóságának nem tett jót a GYEMSZI. A gigaintézmény ebben a formában nem maradhat fenn, ám azt, hogy milyen funkció marad meg a koráb­ biakból, egyelőre nem tudni. Egyesek szerint bizonyos módszertani feladatokat meg fog tartani az intézmény. Ugyanakkor nem len­ ne szerencsés, ha a kormányhivatalokhoz ke­ rülne a kórházak felügyelete, de legalábbis a vagyonnal való gazdálkodás, tette hozzá az­ zal, hogy véleménye szerint ez csak rontana a helyzeten. A finanszírozás területén minimális el­ mozdulást ért el a GYEMSZI a TVK-ban, va­ lamivel feladatarányosabbá vált a rend­ szer. A TEK ugyanakkor merev, sokfelé szaladgálnak a betegek, hogy ellátáshoz jussanak, ezért pozitív, hogy Zombor Gábor államtitkár ebben változást tervez. A kapa­ citások átszabása a progresszivitási szintek kialakításával le is zárult, a minimumfelté­ telek pedig betarthatatlanok, ezeket nem is ellenőrzi az ÁNTSZ. Az egészségügyi dolgozók kétszeri bér­ emeléséhez egyszer kaptak fedezetet a kórházak, utána az intézményeknek ma­ guknak kellett a dologi kiadásaikból elő­ teremteniük a fedezetet, ez meg is látszik is a kórházi adósságokon. Egyelőre nincs lehetőség központi béremelésre, nincs egészségügyi életpályamodell, hiszen ép­ pen a pedagógusokét nyögi a költségve­ tés, ez tavaly 150, idén 280 milliárd fo­ rintba került. A kórháztörvény megalkotására égető szükség van, jelezte dr. Sinkó Eszter. Bár ezt már dr. Szócska Miklós is ígérte, va­ lamiért mégsem került rá a sor. Az intéz­ ményvezetők szenvednek attól, hogy úgy kell irányítaniuk egy rugalmas döntése­ ket igénylő egészségügyi intézményt, mint például egy iskolát. A háziorvosi ellátás­ nak a társulás irányába kell mozdulnia, a járóbeteg-ellátásnak pedig az integrá­ ció felé kell haladnia, a szakember szerint Közösségi Egészségszervezési Központok létrehozása a lehetséges út. A szolidaritási elv eróziója figyelhe­ tő meg, ugyanis az ellátórendszer elin­ dult a kétszintűvé válás irányába – idézte a Szakmai Kollégium két tagozatának ál­ lásfoglalását. Felsorolta, mit tart továb­ bi fejlesztésre érdemesnek. Ilyen például a népegészségügyi „termékvonal” kiter­ jesztése, a közösségi egészségfejlesztések. Szerinte lehet tanulni a GYEMSZI közpon­ tosított közös közbeszerzéseiből, illetve megkerülhetetlenek e-Health fejlesztések. Fontosnak tartotta az OBDK megerősíté­ sét az OTH-val. KÓRHÁZ 2014/8–9.

A finanszírozási technikákról szólva el­ mondta: bár az egészségpolitika ezeken nem változtatott, az alapellátásban és a szakellá­ tásban változásra van szükség. A szolgálta­ tók ösztönzése szempontjából kedvezőtlen jelenségek tapasztalhatóak, tette hozzá, ki­ emelve, hogy a személyre szabott medicina is új finanszírozási technikákat kíván. Éger: az egészségügy nem pénztemető Tételes tárgyalásokat folytat dr. Zombor Gábor államtitkárral, jelezte dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki épp a konferencia napján is egy ilyen meg­ beszélésről érkezett. Szóba került, hogy

plusz működési költségigénye van az újon­ nan átadott kórházberuházásoknak, ezzel tisztában vannak az államtitkárságon is. Az elnök leszögezte: az egészségügy nem pénztemető, hanem gazdaságilag is hasz­ not hozó, nemzetstratégiai jelentőségű ágazat. Úgy vélte, haladéktalan döntésho­ zói, politikai és gazdasági paradigmavál­ tásra van szükség ennek elismerése érdeké­ ben. Azt is elmondta, hogy tapasztalataik szerint végre nyitott az egészségügyi irá­ nyítás a köztestület szakmai tanácsadói, konzultatív szerepére. Sándor Judit

Október elsejétől dr. Ónodi-Szűcs Zoltán irányítja a GYEMSZI-t Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán az orvosi diplomája megszerzése óta eltelt huszonhárom évben a magyar egészségügy teljes keresztmetszetét bejárta. 1991-ben végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen általános orvosként. Ekkor profi kosárlab­ dázó, ezért orvosi diplomáját köve­ tően nem az egészségügyben kezd el dolgozni, hanem a sport mellett egy egészségügyi informatikai cég­ nél vállal munkát. 1995-ben, az ak­ tív sport befejezése után ez válik fő tevékenységévé. 2003 áprilisában kinevezik a deb­ receni Városi Egészségügyi Szolgálat élére. 2004 őszén egész­ ségügyi szakmenedzser diplomát szerez a Budapesti Köz­gazdaság­tudományi Egyetem dobogókői képzésén. A Városi Egészségügyi Szolgálat átala­ kítását követően 2004 októberétől a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. és a VESZ Vagyonkezelő Kft. ügyve­ zető igazgatója. 2006-tól a Kenézy Kórház fő­ igazgatója. Később levezényli az intézmény gazdasági társasággá alakítását, a Kenézy Kórház Zrt. vezérigazgatója, majd a debreceni Egészségügyi Holding Zrt. igazgató­ ságának elnöke. 2012 februárjától a GYEMSZI Észak-Alföldi régiójának területi igazgatója. Az emberi erőforrás miniszter javaslatára 2014. október 1-jétől kinevezik a GYEMSZI főigazgatójának. Angolul beszél, nős, négy gyermeke van. Szabadidejében szívesen hallgat ze­ nét, fallabdázik, illetve vizisíel. Jelenleg PhD-képzést folytat a Corvinus Egyetemen. Egészségügyi tudományos kutatási tevékenysége a hatékonyság-hozzáférhetőségigazságosság kérdésköreit öleli fel. Az elmúlt években több jelentős dolgozatot je­ lentetett meg. 2011 őszén a Budapesti Teljesítménymenedzsment Központ kutató­ jaként vitairatot publikált „A Semmelweis-terv margójára” címmel, amelyet élénk szakmai vita követett. 2013 januárjában ezt egy újabb vitairat követte, „Egy elma­ radt vita margójára” címmel. A két dolgozatból nagy pontossággal megbecsülhető, merre látja az egészségügyi ellátórendszer fejlesztési lehetőségeit a GYEMSZI új fő­ igazgatója. (Weborvos)

KONFERENCIA

37

Új gyógyszerbiztonsági szabályozás készül az EU-ban, az eredeti elképzelések szerint a kórházi gyógyszerek sem ké­ peznének majd kivételt a szabályozás alól, így az intézményekben jelentős informatikai fejlesztéseket kell majd megvalósítani – tudta meg lapunk dr. Ilku Líviától, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatójától, akivel a hazai gyógyszerpiac helyzetéről is beszélgettünk.

Igyekszünk a szabályozási keretek között teret nyerni – Erős médiakampányt folytattak, amely­ nek kapcsán felvetődik az emberben: miért kell reklámozni a magyar gyógyszert? –  Azon gondolkodtunk, hogyan tudnánk megkülönböztetni magunkat a többi készít­ ménytől, hiszen főként generikus portfólió­ val rendelkezünk, és a vaklicit biztosítja, hogy az árak egymáshoz simuljanak. Kerestük a le­ hetőségeket arra, hogyan tudjuk megmutat­ ni az értékeinket, az itthoni gyártást, a kuta­ tás-fejlesztési tevékenységünket. Ezt azért is éreztük szükségesnek, mert a Századvég Kutató Intézettel készített felmérés szerint 2011-ről 2012-re tizenöt százalékkal csök­ kent a hazai gyártók belföldi támogatott ár­ bevétele. Ennek hátterében két okot talá­ lunk: egyrészt 2011-ben hatvanegy milliárd forintos gyógyszerkassza-vágást hajtott vég­ re a kormányzat, másrészt abban az évben in­ dult a vaklicit, és gőzerővel folyt az alkudo­ zás. Tehát mindezek ellensúlyozására indult a magyar gyógyszer kampányunk, vagyis nem titkoltan azzal a céllal, hogy javítsuk a hazai gyártású gyógyszerek megítélését, kedvezően befolyásoljuk a gyógyszerfogyasztási, felírási szokásokat. – Említette a vaklicitet, amely mellett a GYEMSZI központosított gyógyszer-köz­ beszerzését is nagy sikerként könyveli el az egészségügyi irányítás, sőt, a beszerzé­ sekről a kórházi vezetők is pozitívan szok­ tak nyilatkozni. A MAGYOSZ-nál is osztják ezt a véleményt? – A központosított közbeszerzés előké­ szítését célzó konzultációk indulásakor több lehetőséget kértünk és kaptunk is a GYEMSZI-től, ugyanis nem volt világos számunkra az eljárás, és úgy láttuk, részük­ ről nincs kellő mértékben kidolgozva az új szisztéma. Döcögve indult, meg kellett ta­ nulnunk ezt a rendszert is, amit a mai na­ pig nem tartunk eléggé kiszámíthatónak. Azok a kórházi készítmények, amelyek ki­ esnek a közbeszerzés eredményeként, a meghirdetett közbeszerzési időszakra el­ tűnhetnek a hazai kínálatból, ugyanis csak

38

GYÓGYSZER

központosított közbeszerzés útján érté­ kesíthetőek. Ezt a drasztikus hatást bi­ zony nehezen éltük meg. Másrészt több­ féle gyógyszerközbeszerzés létezik, hiszen az OEP is kiír tendereket, így kérdés szá­ munkra, hogy a kétféle beszerzésnek van-e ebben a formában létjogosultsága. – Milyen problémát vet fel ez a kettősség? – Az OEP mint finanszírozó és a GYEMSZI mint fenntartó indít közbeszerzéseket, mi­ közben ugyanaz a cél: nagyobb mennyisé­ gű gyógyszert azonos terápiás területen minél kedvezőbb áron beszerezni. Tehát a cél és a módszer is egy irányba mutat, mégis kétféle közbeszerzési eljárás van. Attól, hogy valami HBCs-ben vagy éppen tételesben finanszírozódik, ugyanaz a köz­ beszerzés célja, ezért furcsa ez a kettősség. – A kieső termékek gyártói nyilván hát­ rányt szenvednek, de érintheti ez negatí­ van az ellátást is? – Lehetnek olyan termékek, amelyek a köz­ beszerzés során nem tudnak piacra lépni, így esélyük sincs, hogy Magyarországon forgalmazzák őket. Ez akár egy frissen törzskönyvezett, korszerű gyógyszer, egy olyan molekula is lehet, ami kedvezőbb pa­ ramétereket tudna nyújtani, de várakoznia kell a közbeszerzési időszak lejártáig, akkor is, ha más finanszírozási technikával belép­ ve lélegzethez tudná juttatni a gyógyszer­ kasszát. Tehát ez egy felemás helyzet. – A központosított közbeszerzést előkészí­ tő fórumokon rendre elhangzott, milyen nagy gondban lesznek a gyártók, hiszen ha jó esetben megnyerik a tendert, akkor hirtelen, nagy mennyiségben kell tudni­ uk rendelkezésre bocsátani a gyógyszert, amelynek előállítása időigényes. –  Picit olyan a közbeszerzés, mint a vak­ licit: itt is meglehetősen vaktában kell a gyártónak nyilatkoznia arról, hogy biztosí­ tani tudja a kért mennyiséget a megadott időre. A vaklicitnél már volt gond abból,

hogy a nyilatkozat ellenére sem tudott az egyik licitnyertes import gyártó elegendő gyógyszert teríteni. A közbeszerzéseknél nem tudok ilyen problémáról, ez szerintem kicsit a véletlen és a szerencse műve is. – Vaklicit: ennek volt a legdurvább hatása az árbevételre, illetve a gyógyszerpaletta is szűkült következményeként. Sikerült tom­ pítani vagy esetleg megállítani ezt a gyár­ tókat negatívan érintő folyamatot? – Az ellátás biztonsága érdekében folya­ matosan átformálják a vaklicitet: vala­ mennyire racionalizálták, csillapították a licit erőteljes kezdeti hatását. Mára eny­ hült, finomodott a rendszer, például széle­ sedett az ársáv, módosultak a kiesési korlá­ tok is, szóval mindig egy kicsit enyhítettek a szorításon. Ez azonban nem pótolja azt a gyártói veszteséget, amit a kíméletlen indulás okozott. Annak idején megtör­ tént, hogy miután az egyedüli licitnyer­ tes import gyártó nem tudta teljesíteni a vállalását, azaz nem tudta volna ellátni a betegeket, ellátási érdekből a gyártó­ nak megengedték, hogy egy másik gyár­ tó bliszterét tehesse a saját dobozába. Így oldották meg a helyzetet, hogy ne legyen gyógyszerhiány. Értettük, mi történik, nyil­ vánvalóan a betegellátás mindenek felett áll, ugyanakkor teljesen megrémültünk, a szakma szabályait ugyanis felrúgták… – Mást ezért kizártak volna a piacról… – Bizony! Ez egy olyan eset volt, ami után enyhítettek a szabályokon, mindenki ta­ nult belőle: kitalálták azt a technikát, mi történjen, ha a nyertes nem tudja ellátni a piacot, és még szankciót is alkottak erre az esetre, hogy az ellátás biztonságát szolgál­ ják. A licit finomításának szabályai mind­ annyiunk, de leginkább a betegek érdeke­ it szolgálják, lépésről lépésre halad előre a finomhangolás. – Ezer gyógyszer eltűnéséről beszéltek a gyógyszerpiaci szakértők, persze nem mind KÓRHÁZ 2014/8–9.

volt a vaklicit áldozata, de megcsappant a négy-ötezresre tehető, folyamatosan vál­ tozó magyar gyógyszerkincs. – Nehéz pontos adatokat mondani, mert több oka van a gyógyszerek eltűnésének. Egy részük a liciteljárás folyamán esett ki, vannak olyanok, amelyek a licitár mi­ att estek ki, mert eljutott a termék arra az árszintre, amelyen már nem érte meg a gyártónak az értékesítés, mert az exportpi­ acokon hatalmas veszteségei lettek volna, így inkább kivonta a terméket a hazai tá­ mogatott piacról. Úgy tapasztalom, hogy senki nem képes igazán átlátni az egész gyógyszerpiacot érintő költségelemeket, hiszen az OEP csak a finanszírozással já­ ró, míg az OGYI csak a forgalmazással já­ ró költségelemeket látja, így sosem teljes a kép. További változásokat okoz, hogy – az európai szabályozásból eredő adminiszt­ ratív tehernövekedés miatt – egyre töb­ be kerül a forgalombahozatali engedély fenntartása, a cégek igyekeznek a portfóli­ ójukat racionalizálni vagyis leginkább szű­ kíteni, így sok termék emiatt esik ki. – Ha kivonják a gyógyszert, van helyette másik? – Mindig igyekszünk arra figyelni, hogy ha már kivonunk terméket, legyen helyettesí­ tője a piacon. Előfordult egyik tagvállala­ tunkkal, hogy a veszteség miatt egy adott szert nem akart tovább gyártani, ám miu­ tán gyógyszerhiány lépett volna fel, ható­ sági ösztönzésre újra megindította a ter­ melést, de minden ellentételezés nélkül. A veszteséget ilyen esetben, amikor a be­ tegellátás kerül veszélybe, le kell nyelni. – A gyártók számára kitörési pont lehet az OTC-termékek forgalmazása, láthat­ juk is a reklámok növekvő számában, il­ letve egy lehetséges útnak mutatkozik az étrendkiegészítők piacán való megjelenés. Mit tapasztalnak ezen a téren? – Nagyon sok vállalatnak van már OTCportfoliója, fejleszti azt, vagy akinek nincs, az próbál létrehozni. Az étrendkiegészítő piac is ad bizonyos szabadságot, de fontos idesorolni a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményeket is, amelyek leginkább az OTC és az étrendkiegészítők közötti kategóriát képezik. Itt ugyanis sza­ bályozott a piac: kell OGYI-engedély, van hatósági felügyelet. Ez a termékkategó­ ria az Unióban nem a mi specialitásunk, csak máshol például paramedicinának hív­ ják. A csatlakozásunkkor nem szüntették meg a kategóriát, de 2004 óta nem lehet új terméket befogadni ebben a körben, és emiatt eltűnőben van, holott szerintem nem ez volt a szabályozási cél, és nem is KÓRHÁZ 2014/8–9.

indokolt a kategória lassú halálra ítélése. Vannak érintett tagvállalataink, ráadásul a készítmények a gyógynövénypiac felvevői voltak, így mindkét ágazat megsínyli a kor­ látozást. Mindenképpen pozitív lépés len­ ne az új gyógyhatású termékek belépési ti­ lalmának feloldása, de eddigi kísérleteink ez irányba nem vezettek sikerre. – A gyógyszerbiztonság javítása érdeké­ ben egyre szigorúbb szabályokat vezetnek be, ezek nagy terhet rónak a gyártókra, for­ galmazókra. Hogyan tudnak eleget tenni az elvárásoknak? –  Most is számolják a tagvállalataink, mennyi gyártási költséget fognak generál­ ni az újabb szabályok, amelyek a Közösségi Gyógyszerkódex elvei alapján születnek. Az elképzelések szerint a dobozon külön biz­ tonsági elem lesz, emiatt más csomago­ lási technikát kell majd alkalmazni. De nem csak emiatt: a csomagolásnak úgy­ mond érintésvédettnek, magyarra fordítva dézsmabiztosnak kell majd lennie, példá­ ul kis fóliát kell levágni róla felbontáskor. A dobozok mindegyikének be kell jelentkez­ nie egy uniós informatikai adatbázisba, ahol nyomon követhető lesz egészen a felhasz­ nálásig: például a patikai, kórházi gyógyszer kiadásig, ahol viszont le kell tudnia csat­ lakozni a rendszerről. A cél a betegig va­ ló gyógyszereljutás ellenőrizhetősége volt. A gyártókat, forgalmazókat terhelő fejlesz­ téseket 2018 elejére kell elvégezni, ugyan­ is ekkor indul az új rendszer. Aggódunk, ugyanis ha valami informatikai probléma adódik, például a doboz nem tud bejelent­ kezni a rendszerbe, akkor megáll a gyártás, de ugyanígy a kiadásnál sem lehet felhasz­ nálni, kiadni addig a gyógyszert, amíg nem tud kijelentkezni. Azaz maga a betegellátás kerülhet veszélybe. A rendszerbe nem ke­ rülhet be olyan gyógyszer, ami a gyártóso­ ron nem jelentkezett be, így tudják, illetve szeretnék kiszűrni a hamis gyógyszereket az Unió tagállamaiban. Nekünk mindez azért furcsa, mert nálunk még nem került be ha­ mis gyógyszer a legális láncba, mégis azért kell bevezetnünk, mert máshol már meg­ történt. Az illegális, jellemzően internetes gyógyszerforgalmazást pedig ez a rendszer nem tudja meggátolni. – Csak a rigorózus szabályok, vagy várha­ tó könnyítés? – Most azon dolgozunk, hogy megmutas­ suk, mely gyógyszereket nem érdemes eb­ be a rendszerbe bevinni, mert értelmetlen a mennyiségük és különösen az áruk miatt, hiszen vannak olyan olcsó vagy kis forgal­ mú gyógyszerek, amelyeket értelmetlen ha­ misítani. Tehát egy kivételi listát alkotunk.

–  Ki fizeti a révészt, ki teremti elő ennek a hatalmas informatikai fejlesztésnek a költ­ ségeit? – A Közösségi Gyógyszerkódex csak az elve­ ket fogalmazta meg, az EU is eszerint jár el, a gyógyszergyártók és a nagykereskedők feladata a fejlesztéseket elvégezni, finan­ szírozni. Mindezt úgy, hogy a rendszerbe soha nem tekinthetnek bele, csakis a ha­ tóságok. A nemzeti informatikai bázisoknak kell tudniuk majd összekapcsolódniuk egy európai informatikai felhőt alkotva. Ez egy óriási informatikai projekt, amelynek szerin­ tem a gyógyszerbiztonsághoz kevesebb köze van, mint az informatikához. – Mit jelenthet ez majd a kórházi gyógyszer­ táraknál? – Mivel a kórházi gyógyszerek sem képeznek kivételt az európai szabályozás alól, így az in­ tézményekben is ki kell tudni csatlakoztatni a gyógyszereket az informatikai rendszerből, vagyis jelentős fejlesztéseket kell megvalósí­ tani az intézményekben. Egyébként mi azt ja­ vasoljuk, hogy a kórházi készítményeken ne kelljen biztonsági elemet feltüntetni, egy­ részt azért, mert ez a készítménykör a logisz­ tikai specialitása miatt gyógyszerbiztonsági szempontból nagyon magas fokú védelmet élvez, másrészt itt a gyógyszer útja úgysem követhető végig a betegig, mert a doboz tar­ talmát szétosztják: a kórházban Juliska néni és Pista bácsi ugyanabból a dobozból szár­ mazó vérnyomáscsökkentőt kap. – Viszonylagos nyugalom tapasztalható a gyógyszerpiacon, megszülettek a kormányza­ ti együttműködések a gyártókkal, úgy tűnik, minden rendben. Ez a felszín vagy a mély? – Folyamatosan és nagyon tudatosan pró­ báltuk a partnerséget építeni a kormány­ zattal és, eljutottunk oda, hogy ez a folya­ mat beérett, ennek jele a nyugalom. Ehhez szükség volt mind a két félre: kellett a ha­ zai gyártók pozitív hozzáállása és a minisz­ tériumi kollégák és vezetők fogadókészsé­ ge, például dr. Cserháti Péter személyében, aki nagyon fontosnak tartotta a partner­ séget, sőt ő maga is ápolta. Reményeink szerint tovább folytatjuk, mert a gyógy­ szerbéke mindenkinek hasznára válik, leg­ főképpen a betegeknek. A gyógyszerforgal­ mi adatokból is úgy látszik, hogy a mostani számok alapján nem lesz túlköltés, nem lesz sávos fizetés, tehát viszonylagos nyu­ galom időszakában vagyunk, mindenki te­ szi a saját dolgát: az OEP finanszírozási technikákkal igyekszik a költést visszafog­ ni, mi pedig próbálunk a szabályozási kere­ tek között teret nyerni. Sándor Judit GYÓGYSZER

39

Ki a felelős egy olyan helyzetben, amikor egy altatóorvosnak úgy kell helyettesítenie kollégáját egy operációnál, hogy nem volt ideje megvizsgálni a beteget? Mit tehetnek azok, akiket nem fogadnak egy másik háziorvosi kerület­ ben, annak ellenére, hogy saját rendelésük hivatalosan szünetel? Mit tehet egy orvos egy agresszív beteggel úgy, hogy a betegjogok ne sérüljenek? A betegek panaszai mellett ilyen és ehhez hasonló problémákkal keresik meg az egészségügyben dolgozók azt a központi intézményt, amely bár nem előzmény nélküli, de azért mégiscsak újnak mondható, hiszen nincs még kétéves. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) főigazgatójával, dr. Novák Krisztinával beszélgettünk.

Sokszor egy bocsánatkérés is elég lenne – Tavaly csaknem tízezren keresték meg önö­ ket tájékoztatást kérve vagy valamilyen pa­ nasszal. Vannak esetleg újabb adatok? – Igen, idén csak az első félévben már 6259en fordultak hozzánk, és ebben nincsenek benne a 24 órában működő zöld számun­ kon érkező telefonos megkeresések, amely­ ből 2013-ban például több, mint 1900 volt. A számok azt mutatják, hogy egyre többen ismernek bennünket, bíznak segítségnyújtá­ si munkánkban. Ezt igazolja az a betegek kö­ rében végzett felmérés is, amely szerint míg 2009-ben 5–8 százalék találkozott a jogvé­ delmi képviselő elérhetőségével, addig tavaly év végén ez az arány már 9–17 százalék volt. Tehát a számok alapján biztató a fejlődés. – 2009-ben még egy alapítvány látta el a be­ tegek jogainak védelmét. Mi a különbség az akkori és mostani jogvédelmi munka között? – Rengeteg. Korábban az alapítványi for­ ma miatt esetleges volt a munka, a beteg­ jogi képviselők státusza sem volt tisztázott, hiszen többen másodállásban vagy vállal­ kozóként dolgoztak. Nem volt egységes pro­ tokoll, ebből fakadóan országosan nagy el­ térések voltak abban, hogy egy problémát hogyan kezeltek a jogvédők. A 2012-ben lét­ rejött OBDK-nak először ezeket kellett átszer­ veznie, tisztáznia. Mára eljutottunk oda, hogy a központ legtöbb munkatársa kormánytiszt­ viselőként dolgozik, ami nemcsak a képviselők presztízsét növeli, hanem a jogvédő számára is biztonságot nyújt, továbbá egyértelműbbé te­ szi a felelősségi viszonyokat is. Szakmai pro­ tokollokat dolgoztunk ki a kollégáknak, tehát egy-egy problémát az ország két végén most már ugyanúgy kezelnek betegjogi képviselő­ ink, akik egyébként havonta pontos adatokkal kibővített jelentést készítenek munkájukról. A betegek felé is változtattunk a korábbi gya­ korlaton: új fórumokat, lehetőségeket biztosí­ tunk számukra, amelyeken még könnyebben kérhetnek tanácsot, mondhatják el panaszai­ kat. Tehát az érintettek a fogadóórák mellett

40

Paragrafus

sok a munkájuk, és mint a korábbi adatok­ ból is látszik, egyre több, ezért is örülnénk, ha a jövőben növelni tudnánk a létszámun­ kat. Ehhez kapcsolódva kiemelném, hogy az utánpótlás érdekében a a TÁMOP 5.5.7-08/12008-0001 „Betegjogi, ellátottjogi és gyer­ mekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése” című kiemelt projektünk keretében az elmúlt időszakban kialakítot­ tuk a jogvédelmi képzések kereteit. Tavasszal például 95-en végeztek 120 órás tanfolya­ munkon, és hamarosan indítjuk újabb képzé­ si ciklusunkat is, mely hatósági képzés révén a résztvevők mélyebb ismereteket szerezhet­ nek a betegek jogairól.

Dr. Novák Krisztina

e-mailben, postai levélben, faxon is megke­ reshetnek bennünket, sőt, az OBDK honlap­ ján létrehozott elektronikus panaszládába is eljuttathatják az üzeneteiket. Fontosnak tart­ juk a betegbiztonság, az ellátás színvonalának javítását, ennek érdekében rendszerszintű ja­ vaslatokkal szeretnénk jobbítani az egészség­ ügy működését. Az egyik javaslatunk szerint szeretnénk elérni, hogy az egészségügyi doku­ mentumok másolási díjai egységesek legye­ nek minden intézményben. Manapság ugyan­ is például egy-egy lelet, zárójelentés másolata között gyakran tízszeres a különbség az intéz­ mények különböző díjszabása miatt. – 25 betegjogi képviselő dolgozik az ország­ ban, elég ez? – Jelenleg azt mondhatjuk, hogy minden me­ gyében van egy-egy képviselőnk, illetve, mi­ vel Budapesten és Pest megyében működik a legtöbb egészségügyi intézmény, itt nyolc betegjogi képviselő tevékenykedik. Nagyon

– A képzésekhez kapcsolódva, úgy tudom, hogy 2013-ban egy pilot programot is elindí­ tottak, amelynek az volt a célja, hogy a felső­ oktatásban is legyen jogvédelmi képzés? – Így van, a Miskolci Egyetemmel történt si­ keres együttműködést követően ettől a ta­ nítási évtől már a Semmelweis Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen is elindul­ tak féléves szabadon választható kurzusok. Terveink szerint az együttműködéseket a jö­ vőben tovább folytatjuk más felsőoktatási intézménnyel is. – Ha jól tudom, más újdonság is lesz, napo­ kon belül jelentenek be egy érdekes telefo­ nos applikációt. – „Jó kórház” néven egy olyan mobilalkalma­ zást indítunk, amelynek kettős funkciót szá­ nunk. Az okostelefonokra letölthető rendszer egyrészt alkalmas lesz arra, hogy a felhaszná­ lók a betegjogi képviselők elérhetőségei mel­ lett megosszák velünk az egészségügyi intéz­ ményekkel kapcsolatos tapasztalataikat. Ez azt jelenti, hogy az érintettek telefonnal ké­ szített fotókkal illusztrálva észrevételt, tájé­ koztatást küldhetnek nekünk például egy-egy intézmény tisztaságáról, az épületek állapotá­ ról, vagy az ellátással kapcsolatos tapasztala­ taikról. A program emellett segítséget is nyújt KÓRHÁZ 2014/8–9.

ELLÁTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KÖZVETLEN PANASZ INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS ELŐTTI

nem megfelelő ellátás betegtájékoztatás orvosszakmai kérdés hangnem betegdokumentáció leszázalékolás korlátozó intézkedés haláleset ápolás finanszírozás ellátási környezet kapcsolattartás emberi erőforrás etikai kérdés eltávozás betegbiztonság adatvédelem otthonápolás munkarend hálapénz szűrővizsgálatok várakoztatás előjegyzés beutalási szabályok betegszállítás betegirányítás BJK-elérhetőség betegátvétel akadálymentesítés

nem szeretné a családján kívül senki tudo­ mására hozni állapotát, de kórházi felettese háziorvosától felvilágosítást kért. A képvise­ lő a szakdolgozó anonimitási kérelmét tiszte­ letben tartva a háziorvosok soros értekezle­ tén általánosságban hívta fel a figyelmet az orvosi titoktartási kötelezettségre, a tájékoz­ tatáshoz és az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való betegjogokra. Az ilyen és ehhez hasonló esetekből mi is sokat tanu­ lunk, tehát a pályázat egyik célja a szakmai tapasztalatcsere. Reményeink szerint olyan csokrot tudunk összeállítani a beérkező eset­ tanulmányokból, amelyekből egy kiadványt is létrehozhatunk. Emellett természetesen a honlapunkra is felkerülnek a legtanulságo­ sabb történetek.

23,8 10,2 7,9 6,8 5,9 4,7 4,3 3,1 3,1 2,2 1,6 1,5 1,4 1,4 1,0 0,9 0,8 0,4 0,4 0,4 0,3 5,2 4,2 2,3 1,8 1,8 1,2 0,8 0,6 0

5

10

15

20

25

Betegpanaszok megoszlása, 2013. (forrás: OBDK)

majd a használóknak, hiszen interaktív térkép­ pel segít abban, hogy a betegek könnyebben megtalálhatják például a keresett kórházat vagy a tartózkodási helyükhöz legközelebb eső betegjogi képviselő nevét, elérhetőségét. – Egy pályázatot is kiírtak, amelyben orvo­ sok és egészségügyi szakdolgozók jogvéde­ lemmel kapcsolatos történeteit várják. Mi a céljuk ezzel?

– Nemcsak betegek fordulnak hozzánk, ha­ nem sokszor az egészségügyben dolgozók is megkeresnek bennünket jogértelmezési kér­ déseikkel: hogy kezeljenek egy konfliktust, mit tehetnek meg a betegjog sérelme nélkül és mit nem. Sőt, olyan is előfordul, hogy sa­ ját ügyükben kérnek tőlünk tanácsot. Például egy szakdolgozó azzal hívta fel a betegjogi képviselőnket, hogy mit tehetne: táppénzen van korai veszélyeztetett terhessége miatt,

– Több mint egymilliárdos értékben folynak egészségügyi perek az országban. Nehéz egy alig kétéves intézménynél mérleget vonni, de ön szerint sikerült ezt a konfliktusokkal ter­ helt területet kicsit békésebbé tenni? – Meggyőződésem, hogy igen. A panaszok, sérelmek zöme pontos tájékoztatással, né­ mi mediációval rendbehozható. Persze van­ nak nagyon súlyos esetek is, amikor elkerül­ hetetlen az ügyvéd segítségének kérése. Az eddigi tapasztalataink szerint azonban leg­ többször egy bocsánatkérés elég lenne az érintettek között. n Bernáth Bea

FELHÍVÁS ESETTANULMÁNY KÉSZÍTÉSÉRE

(egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi szektorban dolgozók részére) Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) főigazgatója pályázati felhívást tesz közé jogvédelemmel kapcsolatos esettanulmány megírására.

6. Az eset lezárása eredménye. 7. Egyéb, fontosnak tartott szempont, vélemény az esettel kapcsolatban.

A tanulmányban olyan megtörtént, hiteles, valódi esetet kell bemutatni, amely példaként szolgál a jogvédelmi tevékenység során, bővíti a szakmai ismereteket, továbbá segítséget nyújt a hasonló esetek legmegfelelőbb és ügyfélbarát kezelésében.

A tanulmány benyújtásának módja: A pályamunkát elektronikusan az esettanulmá[email protected] e-mail címre kérjük megküldeni. Az előlapon a szerző nevét és telefon elérhetőségét fel kell tüntetni. Minden érdeklődő csak egy esettanulmánnyal pályázhat.

Részvételi feltételek: Pályázatot nyújthat be az egészségügyi, szociális illetve gyermekvédelmi területen tevékenykedő szakember, szakdolgozó. A tanulmány terjedelme: 6-8 oldal (Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2-es sortávolsággal). A tanulmány kötelező tagolása: 1. Előlap (a tanulmány készítőjének neve, a tanulmány címe) 2. Az eset leírása. 3. A probléma definiálása. 4. Milyen alapjogok és speciális jogok sérültek? (jogszabály alapján indokolással) 5. Milyen intézkedések, eljárási lépések történtek

KÓRHÁZ 2014/8–9.

Beérkezési határidő: 2014. október 31. Értékelés: A felhívásra beérkezett esettanulmányokat szakmai bizottság értékeli. A pályamunkák rangsorolásáról a szakmai bizottság javaslatának figyelembe vételével az OBDK Főigazgatója dönt. Díjazás: Az díjazott esettanulmányok szerzői oklevélben és külön díjazásban részesülnek. A pályamunkák értékelésének határideje: 2014. november 30. Dr. Novák Krisztina főigazgató

Paragrafus

41

Az új Munka Törvénykönyve hatályba lépése alapvetően megváltoztatta a tanulmányokhoz kapcsolódó kedvezmé­ nyek rendszerét. Az új Polgári Törvénykönyv a tanulmányi szerződésszegéshez kapcsolódó jogkövetkezmények vo­ natkozásában vezetett be új szabályokat. A tanulmányi szerződés jelentősége megnövekedett, az ebben vállalt kö­ telezettségek megszegése is komoly jogkövetkezményekkel jár. A tanulmányi szerződés megszegése leggyakrabban a jogviszony egyoldalú megszüntetésekor merül fel, de a jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor akkor is, ha a dolgozó nem fejezi be tanulmányait. Cikkünk keretében a szerződésszegés jogkövetkezményeit kívánjuk áttekinte­ ni, rövid előzményként ismertetve a tanulmányi szerződésre vonatkozó munkajogi szabályokat.

A tanulmányi szerződés megszegésének jogkövetkezményei Mikor köthető tanulmányi szerződés? Az új Munka Törvénykönyve 2012. júli­ us 1-jével történő hatálybalépését köve­ tően megszűntek a törvény alapján já­ ró iskolarendszerű képzéshez kapcsolódó munkaidő-kedvezmények. Az új szabályok alapján, ha nem kötelező kijelölés alap­ ján kerül sor a tanulmányok folytatására, akkor a dolgozó munkaidő-kedvezményt vagy költségtérítést kizárólag tanulmá­ nyi szerződés megkötése esetén kaphat. Tanulmányi szerződés köthető mind az is­ kolai, mind az iskolarendszeren kívüli kép­ zésre, de akár külföldi ösztöndíj időtarta­ mára is. Szükséges azonban megjegyezni, hogy egyes képzésekhez kapcsoltan maga a jogszabály fogalmaz meg kötelezően bizto­ sítandó kedvezményeket. Így például az ál­ talános iskolai tanulmányok tekintetében maga a Munka Törvénykönyve rendeli el 55. paragrafusában, hogy a munkavégzé­ si kötelezettség teljesítése alól mentesül a dolgozó ezen tanulmányok folytatásá­ nak időtartamára. Úgyszintén a rezidens képzés vonatkozásában a 122/2009. (VI. 12.) Kormányrendelet írja elő, hogy a szak­ képzés ideje alatt akkor is folyósítani kell a dolgozó számára a munkabért, amikor gyakorlati képzésen vesz részt más egész­ ségügyi szolgáltatónál. Ezen jogszabá­ lyi kedvezmények tekintetében tanulmá­ nyi szerződés nem köthető, természetesen ezen felül nyújtott támogatás tekinteté­ ben már igen. Például ha a rezidens számá­ ra más egészségügyi intézménynél meg­ valósuló gyakorlati képzés időtartamára szállásköltség megfizetését vállalja a mun­ káltató, e tekintetben tanulmányi szerző­ dés köthető. Nagyon fontos szabály, hogy nem je­ lent kötelező kijelölést, ha a dolgozó a munkakörére előírt szakképesítést, vég­

42

PARAGRAFUS

zettséget szerzi meg oly módon, hogy át­ menetileg mentesül a munkakör betölté­ séhez előírt szakképesítés, végzettség alól a Közalkalmazotti Törvény 61.§ (4) bekez­ dése alapján. Például ha felsőfokú iskolai végzettség van előírva az adott munkakör­ re, és a kinevezési okmány egyéb rovata tar­ talmazza a végzettségi követelmény aló­ li átmeneti mentesítést, ezen előírás nem jelenti azt, hogy kötelező kijelölés alapján kell megszerezni a végzettséget. Ha a dol­ gozó meg akarja tartani a közalkalmazotti jogviszonyát, ezen mentesítési időtartam alatt meg kell hogy szerezze a munkakör­ höz előírt végzettséget, és ezen tanulmá­ nyok folytatására lehet tanulmányi szerző­ dést kötni. Mit tartalmazhat a tanulmányi szerződés? Ha a munkáltató és a dolgozó tanulmányi szerződést köt, akkor e tanulmányi szerző­ dés írásban köthető meg, azaz formai kény­ szert ír elő a jogszabály. A törvény nem kor­ látozza, milyen tartalommal köthető meg, így a felek megállapodása lesz az irányadó, hogy a tanulmányi szerződésben milyen kedvezmények kerülnek nevesítésre, illető­ leg milyen jogai és kötelezettségei vannak a munkáltatónak illetve a dolgozónak. A tanulmányi szerződésre vonatkozó­ an a Munka Törvénykönyvének 229. §-ban foglalt szabályok az irányadóak. A munkál­ tató fő kötelezettsége, hogy a szerződés­ ben vállalt támogatásokat biztosítsa a ta­ nulmányok folytatása alatt a dolgozónak, aki a tanulmányi szerződésben vállalja a tanulmányok elvégzését és a támogatás mértékével arányos, de legfeljebb ötéves időtartamra jogviszonyának munkáltató­ nál történő fenntartását. A tanulmányi szerződésben ezért rögzíteni szükséges,

hogy a dolgozó a tanulmányok befejezé­ sét követően milyen időtartamon belül nem szüntetheti meg felmondással a jog­ viszonyát. A szerződés tartalmazza a nyújtott tá­ mogatás módját és mértékét is. Szabályozni szükséges, hogy e körben a dolgozó milyen módon vehet részt az oktatási napokon, il­ letve kap-e, és ha igen milyen munkaidőkedvezményt a vizsgák letétele érdekében. Persze szabályozni kell azt is, hogy a távol­ létek időtartamára kap-e díjazást a dolgo­ zó, illetőleg a tanulmányok folytatásával kapcsolatosan felmerülő költségeket ki vi­ seli. Így többek között a tandíj, az utazá­ si és szállásköltség vonatkozásában is fon­ tos, hogy a tanulmányi szerződésben a felek rendelkezzenek arról, hogy ki vise­ li ezen költségeket. Amennyiben a tanul­ mányi szerződésben nem szabályozzák ezt a kérdést, akkor a költségeket a dolgozó­ nak kell viselnie, hiszen a munkáltató csak a tanulmányi szerződésben foglalt és álta­ la vállalt kedvezményeket, költségtérítése­ ket kell, hogy biztosítsa a dolgozó számára. Fontos azt is tisztázni a tanulmányi szerződés megkötése során, hogy a mun­ káltató vállalja-e a dolgozó végzettségének megfelelő munkakörben való foglalkozta­ tását vagy sem. Ha a munkáltató a tanul­ mányi szerződésben vállalta, hogy a tanul­ mányok befejezését követően a dolgozót a megszerzett végzettségének, szakképesíté­ sének megfelelő munkakörben foglalkoz­ tatja, akkor szerződésszegést követ el, ha ennek nem tesz eleget. Természetesen ha a közalkalmazott a munkakörhöz szükséges végzettséget szerzi meg, automatikusan a végzettségének megfelelő munkakör­ höz kapcsolt fizetési osztályba kell sorol­ ni, függetlenül attól, hogy a tanulmányi szerződésben ezt vállalta-e a munkáltató KÓRHÁZ 2014/8–9.

vagy sem, mivel a Közalkalmazotti Törvény alapján kell a dolgozót a munkakörére elő­ írt legmagasabb iskolai végzettség, szakké­ pesítés alapján fizetési osztályba sorolni. Célszerű a tanulmányi szerződésben azt is rögzíteni, hogy milyen időtartam alatt kell a dolgozónak megszerezni az adott iskolai végzettséget vagy szakképe­ sítést. A munkáltatót nem kötelezi semmi, hogy korlátlan időtartamig fizesse a támo­ gatás összegét, ezért az oktatási időtarta­ mot figyelembe véve a tanulmányi szerző­ dés erre vonatkozóan meghatározhat egy felső limitidőt, amely alatt a dolgozónak be kell fejeznie tanulmányait. Ha például a nyelvvizsga hiánya miatt nem tud eleget tenni ennek a dolgozó, akkor nem teljesí­ tette a vállalt kötelezettségét és számol­ hat a tanulmányi szerződés megszegésé­ nek jogkövetkezményeivel. Természetesen a felek a tanulmányi szerződésben foglal­ takat közös megegyezéssel módosíthatják, erre vonatkozóan sem tartalmaz semmine­ mű korlátozó szabályt a törvény. Csupán egy korlátozó szabály van, hogy öt évet meghaladóan nem lehet kikötni a dolgo­ zói munkaviszony megszüntetésének tilal­ mát. Tehát ha a felek ennél hosszabb idő­ tartamban határozzák meg a tanulmányi kedvezmény nyújtását, a dolgozó ebben az esetben is mindössze öt év jogviszony fenntartását vállalhatja a tanulmányi szer­ ződésben. Tanulmányi szerződéstől való elállás Önmagában ha a munkáltató személyé­ ben változás következik be (jogutódlás), ez nem érinti a tanulmányi szerződésben fog­ lalt kötelezettségek és jogok körét, az át­ vevő munkáltatónak a hatályos tanulmá­ nyi szerződésben vállalt támogatásokat biztosítania kell. Természetesen a dolgo­ zót is terheli a jogviszonyfenntartási, ta­ nulmányok folytatására előírt kötelezett­ ség. Ugyanakkor vannak olyan törvényi rendelkezések, amelyek mentesítik a ta­ nulmányi szerződésből adódó kötelezett­ ség alól a feleket. Ha a munkáltató lénye­ ges szerződésszegést követ el, a dolgozó mentesül a tanulmányi szerződésből fo­ lyó kötelezettség teljesítése alól. Például ha a munkáltató nem biztosítja a vállalt munkaidő-kedvezményt, mert olyan mun­ kabeosztásban foglalkoztatja a dolgozót, amely nem teszi lehetővé az oktatási na­ pokon való részvételt, vagy nem foglalkoz­ tatja végzettségének megfelelő munka­ körben, noha ezt vállalta, akkor ezek olyan lényeges kötelezettségszegések a munkál­ tató részéről, amelyek a dolgozót mentesí­ tik a tanulmányi szerződésben vállalt kö­ telezettség alól. Így az iskolai tanulmányok KÓRHÁZ 2014/8–9.

befejezése után jogkövetkezmények nél­ kül megszüntetheti jogviszonyát, és nem kell a kapott támogatást visszafizetnie. De azzal sem követ el szerződésszegést a dolgozó, ha a tanulmányokat abbahagyja, mert saját erőből a tanulmányok folytatá­ sát nem tudja finanszírozni. Ugyanakkor a munkáltató is elállhat a tanulmányi szerződésből folyó kötelezett­ ségeitől, és a nyújtott támogatást is vis�­ szakövetelheti, ha a szerződésben foglalt kötelezettségeit a dolgozó megszegi. Ilyen dolgozói kötelezettségszegésnek minősül, ha nem tölti le a munkáltatónál a tanul­ mányi szerződésben előírt kötelező időtar­ tamot, vagy ha olyan magatartást tanúsít, amely jogviszonyának munkáltatói meg­ szüntetését teszi szükségessé. Ez lehet fel­ mondás illetve rendkívüli felmondás. Ha

Tanulmányi szerződésük rendben?

a jogviszony megszüntetésének az oka az, hogy a dolgozó munkakörét érintő súlyos kötelezettségszegést követ el, ez nem csu­ pán a jogviszonya megszüntetését vonja maga után, hanem a munkáltató mentesül a tanulmányi szerződésben vállalt kötele­ zettsége alól, sőt az addig nyújtott támo­ gatás ellenértékét is visszakövetelheti. Ha a dolgozó a tanulmányi szerződésben meg­ határozott időtartam előtt megszünteti a jogviszonyát, szintén a tanulmányi szerző­ désben vállalt kötelezettség megszegésé­ ről van szó. Ebben az esetben a munkálta­ tó szintén visszakövetelheti a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás ará­ nyos részét. A teljes támogatás mértéke csak akkor követelhető vissza, ha a képesí­ tés megszerzését követően a dolgozó azon­

nal megszünteti a jogviszonyát. Ha a ki­ kötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le a munkáltatónál, akkor arányosan kell visszafizetnie a kapott kedvezmények ellenértékét. Így ha a dolgozó egy ötéves időtartamot írt alá a tanulmányi szerző­ désben, azaz vállalta, hogy iskolai végzett­ ségének megszerzését követően öt évig nem szünteti meg a jogviszonyát, de két és fél év után mégis megszünteti, akkor a tanulmányi kedvezmények ellenértékének felét kell visszafizetnie. Tanulmányi szerződés azonnali hatályú felmondása A Munka Törvénykönyve mind a munkál­ tató, mind a dolgozó számára lehetősé­ get biztosít arra, hogy azonnali hatál�­ lyal felmondja a tanulmányi szerződést. Ugyanakkor a törvény azt is előírja, hogy ennek oka csak az lehet, ha olyan lénye­ ges változás következik be valamelyik fél körülményeiben, amely a tanulmányi szer­ ződés fenntartását lehetetlenné teszi, vagy az aránytalan sérelemmel járna. Mind a két szerződő fél esetében lehe­ tőség van a tanulmányi szerződés azonnali hatályú felmondására, de csak a törvényben meghatározott lényeges körülményekben történő változás esetén. Például ha a dol­ gozó egészségi állapota olyan mértékben megromlik, hogy képtelen a tanulmányait folytatni, ebben az esetben élhet az azonna­ li hatályú felmondással. A munkáltató ol­ daláról is fennállhat olyan lényeges körül­ mény (például jelentős bevételcsökkenés), ami miatt nem tud fedezetet biztosítani a kedvezmények folyósításához. Lényeges kö­ rülményben történő változást jelent az is, ha a munkáltatónak megszűnik az a szerve­ zeti egysége, ahol a dolgozót végzettségé­ nek megfelelő munkakörben tudná foglal­ koztatni. Azaz a dolgozó hiába szerzi meg a tanulmányi szerződésben vállalt végzettsé­ get, a munkáltató már nem fogja tudni vál­ lalni, hogy ennek megfelelő munkakörben alkalmazza. Az azonnali hatályú felmondás esetén, ha dolgozó oldaláról merül fel az ok, a biztosított támogatást a munkáltató vis�­ szakövetelheti. A korábbi bírói gyakorlattal ellentétben, ahol ilyen esetben nem alkal­ mazták a szerződésszegés jogkövetkezmé­ nyeit, az új szabályok alapján a kapott tá­ mogatás visszakövetelhető a dolgozótól az azonnali hatályú tanulmányi szerződés fel­ mondása esetén. Ha a munkáltató él az azonnali hatályú felmondással, akkor értelemszerűen a nyúj­ tott támogatást nem kell visszafizetnie a dolgozónak, ugyanakkor a munkáltató men­ tesül a tanulmányi szerződésben vállalt kö­ telezettségek teljesítése alól, azaz már nem PARAGRAFUS

43

kell a támogatást nyújtania, de az addig nyújtott támogatást és kedvezményeket nem követelheti vissza. A tanulmányi szerződés megszegésének következményei A tanulmányi szerződésben foglalt kötele­ zettségek megszegése esetén a tanulmányi szerződés megszűnik, de a szerződéssze­ gés következményei attól függnek, hogy a munkáltató vagy a dolgozó oldalán álla­ pítható meg a szerződésszegés ténye. Munkáltatói általi tanulmányi szerződésszegés A munkáltató megszegi a tanulmányi szer­ ződésben vállalt kötelezettségét, ha a tá­ mogatást nem folyósítja, de önmagában a szerződő felek a tanulmányi szerződésben is rögzíthetik, hogy mit tekintenek olyan kötelezettségszegésnek, amelynek ered­ ményeképpen a dolgozó automatikusan mentesül a tanulmányi szerződésben vál­ lalt kötelezettség alól. Így a szerződésben rögzíthető, hogy amennyiben a munkálta­ tó a tanulmányi szerződésben vállalt mun­ kaidő-kedvezményeket nem biztosítja, az olyan lényeges kötelezettségszegés, ami automatikusan, külön bizonyítás nélkül is a munkáltató szerződésszegése. Ha a mun­ káltató oldalán merül fel tanulmányi köte­ lezettségszegés, akkor a dolgozó mentesül a tanulmányi szerződésben vállalt kötele­ zettségek alól. Tehát egyrészt a nyújtott támogatást nem kell visszafizetnie, a ta­ nulmányokat akár abba is hagyhatja, nem köteles a tanulmányi kötelezettségének ele­ get tenni, illetve ha megszerzi a diplomát, nem köteles a munkáltatónál a tanulmá­ nyi szerződésben meghatározott időtar­ tamot jogviszonyban tölteni. Ha a tanul­ mányi szerződésben kötbért kötöttek ki, akkor kötbérfizetési kötelezettség is terhe­ li a munkáltatót a tanulmányi szerződés­ ben foglaltak megszegése miatt. A dolgozó szerződésszegése A tanulmányi szerződésben vállalt köte­ lezettségét szegi meg a dolgozó, ha nem szerzi meg a vállalt végzettséget, megsza­ kítja tanulmányait vagy a végzettség meg­ szerzését követően nem tölti jogviszony­ ban a vállalt időtartamot és egyoldalúan megszünteti jogviszonyát. Ha a dolgozó részéről áll fenn a szerződésszegés ténye, a tanulmányi szerződés alapján részére biztosított kedvezményeket a munkálta­ tó döntésétől függően vissza kell fizetnie, azaz a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti a dolgozótól. Ebben az esetben a munkáltatónak tételesen ki kell dolgoznia, hogy a költségtérítések munka­

44

PARAGRAFUS

idő-kedvezményekre fizetett összege mi­ lyen mértékű, és a munkaügyi vitákra vo­ natkozó munkajogi igény érvényesítésének szabályait kell alkalmazni. A tanulmányi szerződéssel kapcsolatos jogvitákat a közigazgatási és munkaügyi bíróság bírálja el. Ha a dolgozó a munkál­ tató fizetési felszólítása ellenére a tanul­ mányi szerződés alapján nyújtott támo­ gatás összegét nem fizeti vissza, vagy a bírósághoz fordul a keresettel a munkálta­ tó, vagy fizetési meghagyás kibocsájtását kérheti a közjegyzőnél azzal, hogy amen�­ nyiben az ezen fizetési meghagyásban fog­ laltakat vitatja a dolgozó,akkor szintén a munkaügyi bíróság előtt folytatódik a ta­ nulmányi szerződésszegéssel összefüggő jogvita. Fontos előírás, hogy a munkáltató fi­ zetési felszólításával a hatályos munkajo­ gi szabályok alapján a legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó igényét ér­ vényesítheti. Amennyiben a nyújtott támo­ gatás mértéke ennél magasabb, nincs le­ hetőség a fizetési felszólítást alkalmazni, hanem közvetlenül bírósághoz kell fordul­ ni a támogatási összeg és az így okozott kár visszatérítése érdekében. Ha a dolgozó ta­ nulmányi szerződésszegése abban áll, hogy a szerződésben kikötött időtartamhoz ké­ pest kevesebb időt töltött jogviszonyban, akkor arányos visszafizetés terheli, azaz a munkáltató által nyújtott támogatás ará­ nyos részét követelheti vissza a munkáltató. A tanulmányi szerződésszegés vonatko­ zásában nagyon fontos, hogy mivel a tör­ vény csak a jogviszony felmondással tör­ ténő megszüntetését minősíti tanulmányi szerződésszegő magatartásnak, így a dol­ gozó általi azonnali hatályú felmondás, vagy rendkívüli lemondás esetén ezek a szabályok nem alkalmazhatóak, hiszen er­ re pont azért kerül sor, mert súlyos mun­ káltatói kötelezettségszegésre került sor, amely a jogviszony fenntartását lehetet­ lenné teszi. Ebben az esetben nem lehet alkalmazni a tanulmányi szerződésszegés jogkövetkezményeit. A jogviszony közös megegyezéses megszüntetése és a tanulmányi szerződés kapcsolata A korábbi munkajogi rendelkezések alap­ ján ha a jogviszony közös megegyezéssel szűnt meg és a közös megegyezést a dol­ gozó kezdeményezte, akkor ez tanulmányi szerződésszegének minősült. Az új Munka Törvénykönyve csak az egyoldalú felmon­ dással történő jogviszony megszünteté­ sét minősíti tanulmányi szerződésszegés­ nek, így közös megegyezéses jogviszony megszüntetése esetén mindenfélekép­

pen szükséges, hogy a felek rendezzék a tanulmányi szerződésből fakadó köte­ lezettségeket. A munkáltatónak a közös megegyezéssel történő jogviszony meg­ szüntetéséhez való hozzájárulás eldönté­ se előtt határoznia kell abban a kérdésben is, hogy a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás összegét visszaköve­ teli vagy sem. Ha vissza kívánja követelni, akkor a közös megegyezéses megszünte­ tés feltételéül rögzíteni szükséges, hogy a tanulmányi szerződés hogyan kerül meg­ szüntetésre, illetőleg alkalmazzák-e a ta­ nulmányi szerződést jogkövetkezménye­ it, és ha igen milyen mértékben. Nagyon fontos, hogy ha a közös megegyezéses jogviszony megszüntetésnél a felek nem rendelkeznek a tanulmányi szerződésről, akkor a tanulmányi szerződés kötelezett­ ségei nem alkalmazhatóak, hiszen az új Munka Törvénykönyv kifejezetten az egy­ oldalú jogviszony megszüntetését tekin­ teti kötelezettségszegésnek. Kötbérfizetési kötelezettség A Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével 2014. 03. 15-étől a felek kötbér megfize­ tését is kiköthetik a tanulmányi szerződés­ ben. Azaz a felek a tanulmányi szerződés megszegéséhez kapcsoltan kötbér megfize­ tésében is megállapodhatnak, mely alap­ ján a szerződő felek kötelezhetik magukat arra, hogy amennyiben a tanulmányi szer­ ződésben foglalt kötelezettséget megsze­ gik, akkor kötbért fognak fizetni. Ez a kötbér tulajdonképpen a tanulmányi szerződés­ szegéssel okozott kár megtérítését szol­ gálja, de akkor is jár, ha tényleges kár nem következik be. Fontos tudni, hogy a kötbé­ ren felül felmerült kárösszeg megfizetése iránt igény nyújtható be, ha a kár bekövet­ keztét a károsult fél bizonyítani tudja. Így amennyiben a szerződés kötbért köt ki ar­ ra az esetre, ha a dolgozó nem szerzi meg határidőre az iskolai végzettséget, a kötbér összegét meg kell fizetnie. Ugyanakkor a munkáltatónak a kötbért meghaladóan ká­ ra is keletkezhet, hiszen ha ő fizette a tan­ díjat, vállalta az útiköltséget, a távollétek időtartamára távolléti díjat fizetett, akkor ezen bizonyított kár vonatkozásában szer­ ződésszegés címén kártérítés megfizetését követelheti, de a kötbér összegét a kártérí­ tési összegből le kell vonni. A kötbérfizeté­ si kötelezettség alól azonban mentesülhet a szerződést megszegő fél, ha bizonyítani tudja, az adott helyzetben általában elvár­ ható módon járt el. Ha a tanulmányi szer­ ződésben kikötött kötbér túlzott mértékű, a bíróságtól kérhető a csökkentése. Dr. Kőszegfalvi Edit KÓRHÁZ 2014/8–9.

A tervek szerint 2015 elején nyitja meg kapuit a tisztán magántőkéből finanszírozott, ultramodern egészségügyi központ, a Duna Medical Center (DMC). A budapesti intézmény lesz az első olyan magyar magánkórház, amely programozott mű­ téti beavatkozásokat és kezeléseket biztosít szinte valamennyi orvosi szakterületen. Az ünnepélyes bejelentő eseményen beszédet mondott dr. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár is.

Új, innovatív magyar magánkórház lesz a Duna Medical Center A

Duna Medical Center alapítója az International Medical Centers B.V. hol­ land székhelyű vállalat, amely ezzel a pro­ jekttel értékes új beruházást valósít meg Magyarországon. Az intézmény a gazdasági­ lag fejlett országokban működő kórházi mo­ dellek mintáját követve a „minden kezelés egy magánintézményben” lehetőségét hono­ sítja meg hazánkban, orvos szakembereit pe­ dig a legjobb hírnévnek örvendő magyar és külföldi specialistákból gyűjti össze. A DMC egy komprehenzív (az orvoslás szinte valamennyi területét lefedő) egész­ ségügyi intézmény lesz. A diagnosztiká­ ban, az orvosi beavatkozásokban, valamint a műtét utáni ellátásban a legkorszerűbb technikai feltételek mellett a legsúlyosabb betegségek kezelésére is felkészül. Ezzel az orvosi programmal és ezekkel a lehetősé­ gekkel egyetlen magyar magánkézben lé­ vő egészségügyi intézmény sem rendelke­ zik. A népbetegségek – szív- és érrendszeri betegségek, onkológia, gyermek- és idős­ kori aktív ellátás – kiemelt területei lesz­ nek a kórháznak. A klinika megálmodói fontosnak tartot­ ták, hogy Magyarországon kapjon helyet az intézmény, hiszen a magyar orvosképzés, orvostovábbképzés és orvosi innováció ha­ gyományos értékei különleges alapot te­ remtenek egy olyan magánkórház sikeréhez, amely a maga nemében első lesz régiónkban. Az egészségügyi központ Budapesten, a IX. kerületben található Millennium Park terü­ letén, a Duna-parton kap helyet, a Soroksári út és Haller út kereszteződéséhez közel. A kórház elsősorban a magyar lakosság kiemelt szintű egészségügyi intézménye szeretne lenni, ám a kezdeményezők remé­ lik, hogy fontos szereplője lesz a hazánkba irányuló egészségturizmusnak is. A DMC rendelőintézet megnyitását 2015 elején, a kórház megnyitását a 2016os év közepére tervezik. A gyógyászati lé­ tesítménnyel együtt egy szállodát is ki­ alakítanak, amelyet a családtagok, illetve KÓRHÁZ 2014/8–9.

a kezelések előtt és után a betegek vehet­ nek igénybe. A tervezett kereskedelmi köz­ pontban étterem, üzletek és egyéb létesít­ mények is megtalálhatók lesznek. A következő egységek segítik majd a kór­ házi szolgáltatásokat: – 41 járóbeteg szakrendelő konzultációk­ hoz és ambuláns kezelésekhez – nyolc műtő: hat sebészeti műtő, egy invazív radiológiai műtő és egy „egyna­ pos sebészeti műtő” ad helyet a sebészi jellegű beavatkozásoknak – 150 betegágy biztosítja a kórházi lába­ dozás ideális körülményeit

Valósággal álomkórház lesz

– tízágyas felnőtt és négyágyas gyermek intenzív osztály – laboratóriumok, képalkotó és endoszkó­ pos részlegek segítik a műtét előtti és a kórházi betegvizsgálatokat – többek között: PET/CT, MRI, CT, mam­ mográfia, gasztroenterológiai, urológiai és bronchoszkópos endoszkópia kerül az új intézménybe. A tervek szerint a gyógyászati szolgálta­ tások között 27 orvosi szakterület képvisel­

teti majd magát az intézményben az álta­ lános sebészettől kezdve a szívsebészeten és a szülészeten át az ideggyógyászatig, il­ letve lesznek olyan orvosi eljárások és esz­ közök – műtét alatt végzett MRI-vizsgálat, műtéti robot stb. – melyeket itt fognak először alkalmazni Magyarországon. A projekt megálmodói előtt saját el­ mondásuk szerint sok példa lebegett a vi­ lág vezető egészségügyi intézményei kö­ zül, ennek eredménye a New York-i Mount Sinai kórházzal való tervezett stratégiai együttműködés előkészítése. A jövőbeni megállapodás keretében az orvosképzés és orvostovábbképzés, valamint a klinikai ku­ tatás mellett a kezelési tervezésben a te­ lekonferenciák és a szakmai protokollok együttes frissítése szerepel. Részben ezek jelenléte ad garanciát az itthoni intézmény szakmai munkájában arra, hogy a legkor­ szerűbb kezelési elvek késedelem nélkül kerüljenek át a magyar orvosi gyakorlatba. A Duna Medical Center alapvetően ma­ gánfinanszírozású – ezen belül magánbiz­ tosítással rendelkező – pácienseket fogad majd, de törekszik arra, hogy a legszüksége­ sebb beavatkozások az OEP által biztosított betegek számára is elérhetőek legyenek. A kórház fontos missziója a graduális és posztgraduális orvosképzésben, illetve a klinikai kutatásban való intenzív részvétel. A kórház épületében az oktatás technikai feltételeit is megtervezték. A Duna Medical Center projekt kezdemé­ nyezője, Joseph Priel hozzátette: „Magasra tettük a lécet, nagy és komoly várakozások­ kal teli időszak következik. Minden energi­ ánkat az új egészségügyi intézmény fizikai és szellemi megvalósítására összpontosít­ juk. Nagyot mertünk álmodni, hiszen, ha ez az úttörő kórházi modell jól bizonyít, tervez­ zük további intézmények létrehozását is.” A Duna Medical Center kivitelezését együttesen finanszírozza Igor Yankovsky nemzetközi üzletember, valamint Joseph Priel. KÓRHÁZI VIZIT

45

A berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház, a helyi igényekhez igazodva, viszonylag nagy számban lát el krónikus be­ tegeket, illetve rehabilitációra szoruló pácienseket. Dr. Muraközi Zoltán főigazgató lapunknak többek között a kór­ ház nagy értékű fejlesztési projektjéről, terveikről, létszámgondjaikról beszélt.

Napelemmel kisebb lett az áramszámla – A központi tartalékból az egészségügyi kor­ mányzat körülbelül 8 milliárd forint rendkí­ vüli forráspótlást utal ki az eladósodás mi­ att bajba került hazai kórházaknak. Ebből az önök intézménye 62 millió forint rendkívüli támogatásban részesült. Ez az összeg kórhá­ zuk kifizetetlen, 107 millió forint, hatvan na­ pon túl lejárt tartozásának csupán egy részét fedezi. Miből fizetik ki a maradék adósságot? – A rendkívüli segítségből kiegyenlítjük a legégetőbb szállítói tartozásainkat. A meg­ maradó 45 millió forintos, hatvan napon túli adósságot sajnos tovább görgetjük magunk előtt. Kórházunk anyagi helyzete az állami kezelésbe vétellel valamelyest javulhatott, mert korábbi fenntartónk, a város, anyagi gondjaira való tekintettel nem nagyon tud­ ta támogatni a működtetésünket, „csupán” néhány pályázat önrészét tudta felelősség­ gel bevállalni. Amióta a GYEMSZI felügyele­ te alá kerültünk, a vis maior keretből több al­ kalommal is tekintélyes mértékű támogatást kaptunk, ez pedig sokat segített a kórházon. Továbbra is reménykedünk a segítségben. – Noha – a hazai kórházak adósságának mér­ tékét ismerve – ez a 107 milliós hatvan na­ pon túli tartozás nem tekinthető jelentős té­ telnek, az önök gazdálkodását a fennmaradó rész alaposan megviselheti. Ez a tartozásál­ lomány miből keletkezett? Kizárólag a be­ avatkozások krónikus alulfinanszírozásának számlájára írható? – 2006-óta szigorú keretgazdálkodást foly­ tatunk. Teljesítménytúllépésre kizárólag igaz­gatói engedéllyel kerülhetett és ma is csak így kerülhet sor, ám ennek ellenére, ép­ pen a beavatkozások valódi értékénél alacso­ nyabb központi finanszírozás miatt, ha tisz­ tességgel szeretnénk ellátni a betegeinket, minden évben kénytelenek vagyunk „túlköl­ tekezni”. Az elmúlt években, a decemberi rendkívüli központi támogatásoknak köszön­ hetően, eddig mindig sikerült a következő esztendő januárját nullszaldóval kezdenünk. – Idén sok kórház úgy kezdte az évet, hogy ma­ ga előtt görgette a tavalyi adósságait, vagy azok jelentős részét. Önöknél 2014 januárjára is érvényes az adósságmentes évkezdés?

46

Kórházi vizit

– Igen, nekünk sikerült maradéktalanul kiegyenlítenünk a lejárt tartozásainkat. 2007-ben, a fekvőbeteg-ellátórendszer el­ ső átalakításakor óriási TVK- veszteséget voltunk kénytelenek elszenvedni, 2012ben pedig kisebb mértékűt ugyan, de is­ mét. E két elvonás következményeként lé­ nyegében ugyanakkora ellátási területre,

Dr. Muraközi Zoltán

ugyanannyi ellátott betegre havonta 10-12 millió forinttal kevesebből kell gazdálkod­ nunk. Az ebből adódó forráshiányból ke­ letkezik évről-évre az adósságunk. – Mekkora a kórház ellátási területe? – Negyvenöt településről, körülbelül 80-85 ezer ott lakót látunk el. Néhány szakmában (fül-orr-gégészet, gasztroenterológia, ezekkel együtt a sürgősségi és intenzív ellátás) azon­ ban ennél lényegesen nagyobb, mintegy 120 ezer fős az ellátási területünk. Tekintettel arra, hogy az ország leghátrányosabb régi­ ói között szerepelünk, nálunk az átlagosnál több a munkanélküli, az idős ember, a szoci­ ális helyzete révén leromlott állapotú lakos, egyenes következmény az országosnál lénye­ gesen rosszabb egészségügyi állapot, vagyis

a több törődést, figyelmet követelő gyógyí­ tó munka. Nálunk ebből eredően a kezelések struktúrája is valamelyest különbözik a fővá­ rosi vagy a megyei intézményekben elvárt­ tól. Szinte a legnagyobb hangsúlyt a króni­ kus ellátásra, a mozgásszervi rehabilitációra kell fektetnünk, mert ezt igényli leginkább az itt lakók egészségi állapota. Ettől még az ak­ tív ellátásra is nagy szükség van, minden ná­ lunk működtetett szakmában szinte folya­ matosan százszázalékos a kórházi osztályok telítettsége. Napjainkban, intézményünkben tizenöt szakma működik folyamatos munka­ rendben. Lényegét tekintve a legújabb beso­ rolás szerinti közösségi kórházként szolgál­ tatunk és ebben a szerepkörben igyekszünk minél jobban megfelelni a szakmai kihívá­ soknak. – A fekvő- és a járóbeteg-ellátás területi kö­ telezettsége azonos? –  Nem, járóbeteg-szolgáltatásunk valami­ vel nagyobb területet ölel fel, a korábbihoz képest változott is. Jelenleg a püspökladá­ nyi ellátottak a karcagi kórházhoz tartoznak, elvben mi látjuk el a derecskei járás lakóit, de közülük sokan továbbra is az általuk már megszokott debreceni járóbeteg-rendelőkbe járnak. Igaz, a püspökladányiak közül sokan Karcag helyett továbbra is nálunk kezeltetik magukat. Mi minden nálunk jelentkező be­ teget ellátunk, senkit sem küldünk el, ráadá­ sul nálunk a várakozási idő is rövidebb, mint a nagyvárosi rendelőkben. – Ez a konkrét adatok tükrében mit jelent? – A mi rendelőinkben valójában nincs vá­ rólista, csupán előjegyzést alkalmazunk, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szakellátásra a páciens egy-két napot, maximum egy hetet vár. A korlátozott le­ hetőségek miatt (szabadság, betegség) pillanatnyilag a radiológián a leghos�­ szabb a várakozás, ott október első napja­ ira jegyzik elő az ultrahang-diagnosztiká­ ra most jelentkező betegeket. – Korábban említést tett az önök által ellá­ tandó betegkör speciális, kor és szociális ös�­ szetételéről, illetve az emiatt kialakult, átla­ KÓRHÁZ 2014/8–9.

gostól eltérő ellátási igényekről. Hány beteg befogadására alkalmas a kórház krónikus részlege? – 2001-ben még több telephelyen, szétszór­ va működött a krónikus ellátás. 2007-től 163-ra emelkedett a krónikus ágyaink száma, amelyeket egy helyre telepítettük. Ebből, a néhány pszichiátriai ágytól eltekintve, a többségen belgyógyászati krónikus betege­ ket fogadunk. Ez utóbbi szolgáltatásra nagy az igény a lakosság körében. A centralizálás és az ágyszámbővítés után rövid idővel már 98 százalékos kihasználtsággal működtet­ tük ezt a részleget. Tekintettel a rendkívü­ li érdeklődésre 2012-ben további 25 ággyal növelhettük krónikus kapacitásunkat. Ennek köszönhetően jelenleg 188 krónikus ágyon kezelhetjük az ellátásra szorulókat. Az osz­ tály ágyainak kihasználtsága ma is folyama­ tosan szinte száz százalékon áll. Ez a perma­ nens és tartósan élénk érdeklődés főleg két tényezőnek köszönhető: egyrészt a lakosság elöregedése, másrészt a térség ilyen felada­ tokat ellátó szociális hálózatának hiánya az ok. A régebben működő idősotthonok, szo­ ciális ellátók mára szinte teljesen eltűntek, így a kórház krónikus részlege azok feladatait is kénytelen volt részben átvállalni. Ez pedig gyakran azt jelenti, hogy az idős, magatehe­ tetlen krónikus beteget (jobb híján) az osz­ tályunkon vagyunk kénytelenek tartósan el­ helyezni. A krónikus betegek kezelésével járó pluszkiadásokat (extra szolgáltatások révén) napidíj kiszámlázásával igyekszünk ellensú­ lyozni. A napidíj összege (általában 10002000 forint/nap) nem jelent vállalhatatlan megterhelést, így a hozzátartozók többsége szívesen kifizeti azt, hogy biztonságban tud­ ja idős rokonát. Annál is inkább, mert ezért az összegért a beteg az állandó orvosi felügye­ let és a nővérek segítő közreműködése mel­ lett megkapja a számára szükséges ellátást, gyógyszereket és gyógyászati segédeszközö­ ket, továbbá napi háromszori étkezést is. A közeljövő tervei között szerepel a krónikus részleg 25 ággyal való további bővítése, ami­ től azt reméljük, hogy így teljes egészében kielégíthetjük a lakosság szolgáltatás iránti óriási igényeit. – Az önök kórházában fontos szerepet kap a rehabilitációs ellátás is. Milyen jellegű szol­ gáltatást kínálnak? Erre is akkora az igény, mint a krónikus ellátásra? – Hetven ágyon pszichiátriai rehabilitáci­ ót végzünk, itt kezeljük azokat a betegeket, akiknek az állapota 24 órás, bennfekvő szol­ gáltatást igényel. Ezen felül ebben a részle­ günkben néhány beteg (30-35 ágy) nappali kórházi ellátásban részesül: reggeltől-estig itt tartózkodnak, éjszakára hazamennek. Az országos jelenséghez hasonlóan pszichiáter KÓRHÁZ 2014/8–9.

orvosból nálunk is viszonylag kevesen tel­ jesítenek szolgálatot, ám egyelőre ez nem okoz nagyobb fennakadást, mert hat pszichi­ áterünk odaadó lelkesedéssel dolgozik, így a betegek zökkenőmentes ellátása megold­ ható. Száz mozgásszervi rehabilitációs ág�­ gyal is rendelkezünk. Munkánkat segíti hogy itt, a városban az illetékes hatóság által el­ ismert és regisztrált gyógyvízkút található, aminek vizét a kórházba is bevezettük. Ennek köszönhetően eredményesebben kezelhetjük a mozgásszervi problémákkal küzdő pácien­ seket. Nemrégiben néhány helyiséggel bő­ vült a rehabilitációs részleg, így a szolgálta­ tásunk betegeink számára kényelmesebbé és könnyebben elérhetővé vált. További fejlődé­ si lehetőség lenne, ha a város tervei (a Norvég Alap vagy egyéb pályázati lehetőség támoga­ tásával) megvalósulhatnának és létrejöhetne az „egészség sziget”, amely a termálvizes für­ dő és strand mellett magában foglalna egy rehabilitációs részleget is, amit kórházunk működtetne. Odatelepíthetnénk egyrészt mozgásszervi betegeink járóbeteg-ellátását, másrészt a fürdővendégeknek is szolgáltat­ hatnánk. – 2010 elején a kórház elnyert egy több mint 2 milliárd forint összértékű uniós pályáza­ tot. Ennek keretében mit sikerült megvalósí­ taniuk és befejeződtek-e már a rekonstrukci­ ós munkák?

is. A radiológia és a patológia is fejlesz­ tésre került, valamint számunkra jelen­ tős mértékű, 600 millió forintos eszközés műszerállomány beszerzése történt. Jelenleg úgy tűnik, hogy ennek a projekt­ nek a befejezésére jövő év júliusára kerül­ het sor. E nagy értékű pályázaton kívül ki­ sebb projekteket is megvalósítottunk: mindkét KEOP pályázatunk sikeres volt. Projektenként 50-60 millió forintot nyer­ tünk, amiből napelemeket szereztünk be és azokkal borítottuk be a kórház tetejé­ nek felét. Mindezzel jelentősnek mondha­ tó elektromos energiamegtakarítást sike­ rült elérnünk, ami havonta közel egymillió forinttal csökkenti az áramszámlánkat. – Ha már az energiaköltségek megtakarí­ tásáról beszélünk: az ön által említett ter­ málvizet nem használják fel az intézmény fűtésére? – Egyelőre nincs lehetőségünk rá, hiszen a kút a város más pontján található, hozzánk a 70 fokos termálvíz csupán egyetlen vezeté­ ken érkezik. Annak jelenlegi mennyisége nem volna elegendő a fűtési rendszer táplálására. Korábban felmerült már, hogy itt, a kórház területén nyitunk meg egy termálvizes ku­ tat, ám ez egyelőre sajnos nem aktuális. Azt terveztük, hogy pályázati forrásból a mozgás­ szervi rehabilitáltak kezeléséhez új, különál­ ló épületet hozunk létre, ehhez kapcsolódott

A Gróf Tisza István Kórház

– A TIOP 2.2.4 pályázatunkat 90 százalé­ kos mértékben az Európai Unió támogat­ ja, 2,5 milliárd forint összértékben. Ennek keretében valósult meg egy központi diag­ nosztikai tömb, melyben helyet kapott a központi intenzív részleg, a központi mű­ tő és a központi sterilizáló, valamint labo­ ratóriumunk és az intézeti gyógyszertár

volna a termálkút, a hulladékhőből pedig a kórház korszerűsített fűtőrendszerét táplál­ tuk volna. Sajnos a pályázatot időközben a kiíró visszavonta, így a tervek pillanatnyilag a fiókban pihennek. – Egynapos sebészet is működik önöknél. Igénylik a betegeik ezt a szolgáltatást, vagy Kórházi vizit

47

A Gróf Tisza István Kórház

ragaszkodnak inkább az általuk évtizedek alatt megszokott, hagyományos kórházi ápoláshoz? – A többségnek, éppen a távolság miatt, gondot okoz az egynapos sebészet elvárása­ inak való megfelelés. A távolabb lakók nem tudják garantálni, hogy gond esetén fél órán belül megjelennek a beavatkozást végző kór­ házban. Akinek nincs gépkocsija, annál prob­ lémás lehet a műtét utáni hazautazás is, ezért sokan szívesebben választják az 1-2 na­ pos, aktív osztályon való bennfekvést. E ne­ hézségek ellenére a kórház egynapos sebésze­ tének forgalma évente körülbelül 480-500 fő. Ezzel a létszámmal olykor túlteljesítjük a TVK-keretünket is. – A fővárosból nézve Berettyóújfalu ugyan­ csak messze van, ami azt is jelentheti, hogy az oda szerződni kívánó orvosokat talán ép­ pen ez tartja vissza a munkavállalástól. Az orvoshiány országszerte közismert, még a nagyvárosi klinikákon, megyei kórházakban is. Önöknél vannak-e kritikus helyzetben lé­ vő szakmák? – Nem lenne gondunk az utánpótlással, hi­ szen minden évben szerződnek hozzánk rezi­ densek. Ők pár év alatt átvehetnék a derék­ had feladatainak egy részét. Sajnos, képzésük után sokan elmennek vagy a debreceni, sze­ gedi klinikákra, vagy valamelyik nagyobb vá­ ros kórházába, vagy pedig külföldre távoz­ nak. Ennek tudható be, hogy orvosgárdánk korfája korántsem tekinthető ideálisnak: a többség 50 év körüli, vagy még idősebb. Az a fiatalabb orvos, aki tartósan megma­ rad nálunk és itt teljesít szolgálatot, vala­ milyen szállal szorosabban kötődik a város­ hoz. Vagy itt lakott, innen ment egyetemre, vagy a rokonsága él itt, esetleg más okból ragaszkodik Berettyóújfaluhoz. Jelenleg ke­ vés az orvos a sebészeten, szinte kritikus a helyzet a szülészet-nőgyógyászaton, azon­

48

Kórházi vizit

nal alkalmazni tudnánk 3-4 orvost mindkét osztályra. Orvoshiány van, bár az említettek­ nél enyhébb a pszichiátrián is. Oda 1-2 fő or­ vost rögtön felvennénk. A többi szakmában nincs orvoshiányunk, ugyanígy a nővéreknél, az egészségügyi kisegítő személyzetnél sincs. Egyrészt azért, mert a város környékén a kór­ ház foglalkoztat a legnagyobb számban al­ kalmazottakat, másrészt mert a helyi gimná­ ziumban folyamatos a nővérképzés, így adott az utánpótlás. – Az Európai Unió évek óta szorgalmazza, sőt pályázatokkal is támogatja a határokat át­ hidaló egészségügyi ellátást. Tekintve, hogy

az önök városa meglehetősen közel fekszik Romániához, kórházukban történt ilyen kez­ deményezés? – Évekkel ezelőtt szerettünk volna együttmű­ ködést kialakítani a határ menti négy magyar és négy román megye között közös egészség­ biztosítási rendszer létrehozásával. Akkoriban ez a terv az OEP támogatását is élvezte, sőt a román oldal egészségügyi vezetőinek is tetszett az ötlet. Sajnos a projekt különbö­ ző okok miatt elakadt, így mégsem valósul­ hatott meg. Ennek ellenére elmondhatom, hogy kórházunkban meglehetősen sok, főleg Erdélyből érkező beteget fogadunk. Közülük sokan valamilyen közúti baleset vagy egyéb nem várt, vagy hirtelen fellépő esemény (pl. szülés) miatt sürgősségi ellátásban része­ sül, őket az uniós betegellátási szabályoknak megfelelően ingyenesen kezeljük. A többség viszont fizetős páciens, aki a szülészetre, bel­ gyógyászatra, sebészetre, gyerekgyógyászatra, kivizsgálásra, gyógykezelésre, tervezett mű­ tétre érkezik. Tekintettel arra, hogy a határhoz közeli erdélyi városok kórházaival meglehe­ tősen jó kapcsolatokat ápolunk, azt tervez­ zük, hogy ezt kihasználva valahol, például Nagyváradon nyitnánk egy szervező irodát, amely kórházunk TVK-keret feletti kapacitá­ sait ajánlhatná fel az ottani intézményeknek, betegeknek. Ezzel a pluszbevétellel is csök­ kenthetnénk alacsony TVK-keretünk miatt keletkező veszteségeinket. Lóránth Ida

A kórház nem egészségügyi hotel Így festi le a 2025–2030 körüli időszak amerikai kórházát dr. Arthur A. Klein, a nol. hu-nak nyilatkozva. Az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedben jelentős mérték­ ben csökkent a kórházi ágyak száma, és ez a folyamat nem áll meg. – A kórházak nem egészségügyi hotelek, mi sem vagyunk azok. A technológiai fejlő­ dés is arra kényszerít minket, hogy egyre inkább fejlesszük az otthoni ápolást és gon­ dozást – mondta a lapnak a hatvanhatéves gyermekkardiológus, a híres manhattani kórház, az 1852-ben alapított Mount Sinai Hospital elnöke, egyben együttműködé­ si-partnerségi vállalkozása, a Mount Sinai Health Network elnöke. A 36 ezer főt, kö­ zöttük több mint hatezer orvost foglalkoztató MSHN-hoz hét kórházi campus, tizen­ két sebészeti központ és több mint negyven ambuláns betegellátó-központ tartozik. Az 1900-as évek elején Amerikába kivándorolt nagyszülei révén magyar szárma­ zású Klein a Budapesten épülő magánkórház, a Duna Medical Center beharangozó­ ja alkalmából látogatott Magyarországra. Mint mondta, az MSHN szívesen működne együtt magyar partnerekkel, intellektuális tőkét, azaz technológiát, tudást, képzést fektetnének be itt. Konkrét szerződésük még nincs, érdemi tárgyalásokat sem foly­ tattak – derült ki a szavaiból. Miközben a Mount Sinaiban igyekeznek csökkenteni a rendkívül drága intenzív osztályos ellátást és általában a kórházi felvételek számát, jelentős összeget költe­ nek az otthoni kezelés kibővítésére. – Sokkal olcsóbb kiküldeni orvosokat és nővére­ ket a betegekhez, az internet és a technológiai fejlődés pedig lehetővé teszi egy ott­ hon fekvő beteg állapotának követését. Sürgős esetben gyorsan be tudunk avatkozni – hangoztatta Klein. (Nol.hu)

KÓRHÁZ 2014/8–9.