Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola HÁZIREND 2015

Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola 4400 Nyíregyháza, Búza u. 1.-3. Telefon/Fax: 42/512-330 e-mail: [email protected] weblap: www.muveszeti-nyh.sulinet.hu és www.muveszetinyh.hu OM azonosító: 033687

HÁZIREND

2015.

Bevezető: A Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola és tanulóinak jogait és kötelezettségeit a 2011. évi CXC számú törvény a nemzeti köznevelésről 45-59. §-a határozza meg, illetve a 229/2012 (VIII.28.) Kormányrendelet egyes paragrafusai is és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet egyes paragrafusai, valamint a 2011. évi CLXXXVII. számú törvény a szakképzésről rendelkezései is megjelennek a házirendben. A házirend a tanulóra, a pedagógusra, az intézmény más alkalmazottjára és a szülőre terjed ki, aki a gyermek törvényes képviselőjeként gyakorol jogokat, illetve teljesít kötelezettségeket. A házirend fogalmazza meg a működőképesség feltételeit annak érdekében, hogy a tanulók képességeiknek megfelelően tanulhassanak és tanuljanak, korszerű oktatásban részesüljenek. A házirend kialakításában, aktuális módosításában és betartásának ellenőrzésében a diákok képviselői a nevelőtestülettel közösen vesznek részt, a Szülői Szervezet (SZSZ) véleményét, észrevételeit figyelembe véve.

Tartalom: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. XXIV. XXV.

A tanuló legfontosabb jogai A tanuló kötelességei Az iskolai munkarenddel kapcsolatos egyéb rendelkezések Védő- óvó előírások A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások helyiségeinek, berendezései tárgyainak, eszközeinek használati rendje A tanulók jutalmazásának formái A tanulók elismerési lehetőségei A tanulók elmarasztalási módjai, fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás, kártérítés Értékelés A tanuló felvétele, a tanulói jogviszony keletkezése A tanulói jogviszony megszűnése Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások A térítési díj, a tandíj és az ösztöndíj továbbá a segély be- és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Gyermek- és ifjúságvédelem Diákönkormányzat A tantárgyválasztással és a párhuzamos osztályba való átvétellel összefüggő eljárási kérdések Vizsgalehetőségek, a tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek A tankönyvellátás rendje A Házirend módosításának szabályai Az iskola dokumentumainak nyilvánossága Egyetértő nyilatkozatok A Házirend hatályossága Mellékletek 1. számú melléklet A tanulók elmarasztalásának módjai 2. számú melléklet A hetesek feladata 3. számú melléklet Az ebédlő ügyeletesek feladata 4. számú melléklet Az osztályozó vizsgák rendje tantárgyanként

I. 1.

2. 3. 4. 5. 6.

7. 8.

9. 10. 11. 12.

13. 14. 15.

16.

17. 18.

19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

A tanuló legfontosabb joga, hogy: a nevelési – oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, étkezési lehetőség biztosításával, életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki; személyiségét, emberi jogait és méltóságát tiszteletben tartsák; megalázó büntetést, testi, lelki fenyítést ne kapjon; képességeinek, érdeklődésének, adottságának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon. kérésére hit- és vallásoktatásban részesüljön az iskolai elfoglaltságok után; személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakozásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi életéhez és magánéletéhez való jogát az iskola tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében; továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési, oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a működéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását; családja anyagi helyzetétől függően kérelmére, külön jogszabályban meghatározott esetekben, ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésben, tanszerellátásban részesüljön; kollégiumi, tanulószobai ellátásban részesüljön, továbbá részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon fizetési teljesítésének halasztására vagy részletekben való fizetésére; válasszon a választható tantárgyak, foglakozások közül; részt vegyen a diákkör munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek; igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, sportlétesítmény); rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, állapotának, személyes adottságának megfelelő rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért; hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához, szükséges értesülésekhez, a pedagógiai program rá vonatkozó tárgyilagos és több oldalú megismeréséhez; írásbeli témazáró dolgozatát 15, írásbeli röpdolgozatát, pedig 10 munkanapon belül kijavítva megismerhesse, azt megnézhesse. magántanuló legyen a szülő kérésére, illetve nagykorú tanuló esetén önálló kérelemre, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. Kérelmét minden tanév szeptember 15-ig kell benyújtania az iskola igazgatójának; az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola, a kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez s arra a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kapjon; javaslatot tegyen, - személyét és tanulmányait érintő ügyekben- illetve kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, és arra - 30 napon belül – érdemi választ kapjon írásban; vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy a jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályokba, nem sérti másoknak azt a jogát, és nem korlátozza a társai tanulásához való jogának gyakorlását; jogai megsértése esetén – jogszabályokban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, az oktatási jogok biztosához forduljon; személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában; kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független bizottság előtt adjon számot tudásáról; kérésére 3-3 nap adható ki felkészülésre nyelvvizsga fajtánként; kérje átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; választó és választható legyen a diákképviseletbe; a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, kérje az őt ért sérelem orvoslását;

26.

27.

28.

II. 1. 2. 3. 4. 5.

6. 7.

8. 9.

10.

11.

III. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

mint a középiskola tanulója a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére; ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel egy háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell; a sajátos nevelésű tanuló különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították;

A tanuló kötelessége, hogy: iskolába járjon, részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlaton; eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással – tanulmányi kötelezettségeinek; megőrizze, és megfelelően kezelje az iskolai eszközöket, óvja felszerelését; ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az iskolának jogellenesen kárt okoz, a Magyarország Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia; életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközök rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában; megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait; óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét, és biztonságát védő ismereteket, haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült; az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. az iskola és a tanuló - intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában – a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő, vagy amely a tanuló jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor jött létre. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. a tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazás a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységére megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani, egy tanítási héten keresztül az osztályfőnök beosztása szerint hetes feladatokat lásson el. Az iskolai munkarenddel kapcsolatos egyéb rendelkezések: a tanulónak az iskola dolgozóit a napszaknak megfelelően köszöntsék, társaikkal legyenek udvariasak; a tanárokat: tanárnőnek, tanár úrnak szólítsák; a tanterembe lépő tanárt felállással köszöntsék; az iskolai megjelenésük ápolt, gondozott, és ne kirívó legyen; minden tanuló köteles a kulturált viselkedés és öltözködés normáit betartani; a tanári szobában csak hivatalos ügyet intézzenek, engedéllyel tartózkodjanak; a tanuló az iskola épületét 7:45 és 12:10 között csak igazgatói vagy igazgatóhelyettesi engedéllyel hagyhatja el.

8.

9.

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

17.

18. 19. 20.

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

28. 29.

30. 31.

a tanulóknak a hiányzást – az azt követő 7 napon belül – orvosi dokumentummal, illetve az ellenőrzőbe beírt igazolással kell igazolniuk; iskolánk tanévenként 3 alkalommal fogad el szülő által írt igazolást. az a tanuló, akinek egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen a 250 órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át, szakmai, gyakorlati tantárgyból 20%-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelő testület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Amennyiben a nevelő testület ezt nem engedélyezi, akkor tanulmányait csak évfolyamismétléssel folytathatja, az igazolatlan mulasztás felelősségre vonást von maga után: ha az igazolatlan órák száma meghaladja a 30-at, - a tanköteles kivételével – megszűnik a tanuló jogviszonya a tanuló késését a tanóráról a szaktanár mérlegeli és eldönti, hogy igazolatlan órát ad, vagy elfogadja a késése indokát. ha a tanuló a tanítási órát a szaktanár engedélye nélkül elhagyja, akkor az igazolatlan hiányzást von maga után; a naplókat csak a pedagógus viheti be az osztályterembe, illetve tanári szobába; az ellenőrzőbe beírt érdemjegyeket – valamennyi tanulónak – havonta láttamoztatnia kell a szülővel, gondviselővel; az iskola minden tanulója felelős a társadalmi és a személyi tulajdon védelméért; a véletlen és a szándékos rongálást jelenteni kell az osztályfőnöknek, az igazgatónak vagy az igazgatóhelyetteseknek; az iskolában vagy az iskola által szervezett rendezvényeken, tanulmányi kirándulásokon dohányozni, szeszesitalt, drogot fogyasztani és terjeszteni tilos. A dohányzás tilalma vonatkozik az elektromos készülékek használatára is. Az iskolában, illetve az iskolai rendezvényeken, tanulmányi kirándulásokon ittas állapotban vagy/és más egészségi állapotot befolyásoló tiltott szer, illetve készítmény hatása alatt nem tartózkodhat; az iskolában vagy az iskola által szervezett rendezvényeken, tanulmányi kirándulásokon a tanuló ittas állapotának bizonyítására alkoholszonda alkalmazható; amennyiben a tanár véleménye szerint a tanuló egészségi állapotát befolyásoló tiltott szer, illetve készítmény hatása alatt áll, azt jelzi az iskolavezetésnek, és ők döntenek a további teendőkről; minden tanuló köteles az első tanítási óra megkezdése előtt 10 perccel a tanteremben (tornateremben, szakmai teremben) tartózkodni, órakezdésről ne késsen, ha késik, igazolnia kell. A késések összeadhatók, amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül; a tanítás legkorábban 7 óra 45 perckor kezdődik; az elméleti órák 45 percesek, az órák között 10 perces a szünet, a gyakorlati órák 60 percesek; a tanulókkal egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat iratható; az iskolai könyvtárból csak a könyvtári szabályzat szerint lehet kölcsönözni; iskolán kívüli egyesületekben, csoportokban – az iskola működési rendje miatt – csak igazgatói engedéllyel vehetnek részt a tanulók; a tanításhoz kapcsolódó nem nyíregyházi programok látogatására szervezett utazások csak tanári illetve szülői engedéllyel történhetnek; az iskolán belül nagyobb csoportnak illetve közösségnek egy-egy tagozat minősül; minden tanuló kötelessége, hogy tisztán hagyja a padját (testnevelés felszerelését, könyveit vigye haza). A tantermükbe visszatérő tanulók, amennyiben azt tapasztalják, hogy az előző tanítási órán a tantermükben tartózkodó osztály rendetlenséget hagyott maga után, azonnal jelentsék az osztályfőnöknek vagy annak a tanárnak, aki az órát az adott teremben tartotta; az ellenőrző könyvet, a szükséges taneszközöket a tanuló a foglakozásokra köteles magával hozni, ha ezt elmulasztja, a sorrendben következő elmarasztalási módot kapja; az értéktárgyakért, értékekért, illetve a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükségek dolgokért az iskola felelősséget nem tud vállalni, kivéve az iskola titkárságán megőrzésre leadott tárgyakért; a hetes feladatait külön szabályzat tartalmazza, megtalálható a 2. számú mellékletben; az ebédlőben – ebédidőben – ügyeletesi feladatokat lát el egy tanuló, akinek feladatait a 4. számú melléklet tartalmazza;

32. 33.

a tantermek órarendjét a tantermek bejárata mellett ki kell függeszteni; a tanuló az első nyelvvizsga írásbeli és szóbeli részére három-három napot vehet igénybe a felkészülésre (kivéve, ha munkaszüneti nap előzi meg a vizsgát); a felkészülést és a nyelvvizsga napját az osztályfőnök igazolt hiányzásnak fogadja el. Minden további - nyelvvizsga - próbálkozás esetén csak a nyelvvizsga napját igazolja az osztályfőnök. 34. az iskolai ünnepélyeken (tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, ballagás, március 15. stb.) ünnepélyes ruha viselete kötelező. Iskolai rendezvényeken az alkalomhoz illő ruha viselete kötelező. 35. tanévenként egy diáknapot tartunk, amennyiben a diákönkormányzatnak sikerül megszerveznie. A diáknap programját a diákönkormányzat az igazgató egyetértésével állítja össze. 36. a tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon intézhetik a meghatározott időpontokban. 37. a tanulók kötelesek az iskolai tanítási órákon és a tanítási órán kívüli tevékenységek közben a mobiltelefont kikapcsolt állapotban tartani. A tanítási órákon a kikapcsolt mobil telefon sem a tanulói asztalon, sem a padban nem tartható! E pontnak megszegése a sorrendben következő elmarasztalási fokozatot vonja maga után, 38. a tagozatokon elhelyezett szekrények használati rendjét a tagozatvezetők saját hatáskörűkben szabályozzák, 39. a tanulók az iskola tantermeit tanítási idő után csak igazgatói engedéllyel és tanári felügyelettel vehetik igénybe, 40. testnevelés órán a felmentett tanuló az osztállyal együtt tartózkodik és a szaktanár utasításai szerint jár el; 41. a tanulóknak az iskola igazgatója maximum 3 felkészülési napot engedélyezhet országos versenyek esetén.

41. Csengetési rend: 45

30

A

1. óra 7 -8 2. óra 8 40-9 25 3. óra 9 35-10 20 4. óra 10 30-11 15 5. óra 11 25-12 10 6. óra 12 30-13 15 7. óra 13 25-14 10 8. óra 14 20-15 05 9. óra 15 15-16 00 10.óra 16 05-16 50

10 perc szünet 10 perc szünet 10 perc szünet 10 perc szünet 20 perc ebédszünet 10 perc szünet 10 perc szünet 10 perc szünet 5 perc szünet

45

15

7 -8 8 25-8 55 9 05-9 35 9 45-10 15 10 25-10 55 11 05--11 35 11 55-12 25 12 35-13 05 13 15-13 45 13 55-14 25

B 10 perc szünet 10 perc szünet 10 perc szünet 10 perc szünet 10 perc szünet 20 perc ebédszünet 10 perc szünet 10 perc szünet 10 perc szünet

Az óraközi szünethez a tanulónak joga van, az órát vezető tanárnak ezt biztosítani kell.

IV.

Védő - óvó előírások

A tanulókat a tanév első napján az osztályfőnökök munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi és bombariadó oktatásban részesítik, amelyek rögzítése a naplókban történik. Munka- és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat a munkakezdés előtt: o a testnevelő tanár, o fizika és kémia kísérleteket végző tanár, o szakmai gyakorlati tantárgyat tanító tanár, o társadalmi és közhasznú munka végzése előtt a felügyeletet ellátó személy, o kirándulások előtt a kirándulást szervező személy, o táborozások, üzemlátogatások előtt az azokat szervező személy.

V. 1. 2. 3. 4.

VI.

A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások helyiségeinek, berendezési tárgyainak, eszközeinek használati rendje Valamennyi foglalkozás, helyiség és terület rendjét az osztályfőnök és az illetékes szaktanár a tanév első foglalkozásán ismerteti; a módosításokat szükség szerint közli. A szakmai órák termeiben, műhelyeiben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak a tanulók. Az iskola helyiségeiben található elektromos berendezéseket, eszközöket csak tanári felügyelet mellett lehet használni, a tanár utasításainak megfelelően. Baleset, tűz- illetve bombariadó esetén a tanulók a foglalkozást tartó nevelő utasításait fegyelmezetten hajtják végre.

A tanulók jutalmazásának formái

A jutalmazás formái: szaktanári dicséret: szaktárgyi kiemelkedő tevékenységért adható; osztályfőnöki dicséret: jó tanulmányi és közösségi munkáért, a vállalt feladatok példamutató elvégzéséért; igazgatói dicséret: kiemelkedő tanulmányi munkáért, az iskola hírnevét öregbítő teljesítményért, példamutatóan végzett társadalmi munkáért; tantestületi dicséret: kiemelkedő tanulmányi munkáért és példamutató magatartásért, országos tanulmányi vagy szakmai versenyen elért kiemelkedő eredményért; tagozati díjak: az egész tanév folyamán nyújtott kiemelkedő szakmai teljesítményért; tanulmányi versenyek díjazása iskolai díjak: az egész tanév folyamán, vagy egyszeri alkalommal (országos verseny) nyújtott kiemelkedő teljesítményért A kiemelkedő eredményeket az iskola közössége előtt ki kell hirdetni. A magatartás és a szorgalom minősítéséről az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok javaslata alapján az osztályfőnök dönt. A minősítés formái: • példás magatartás (5) • jó magatartás (4) • változó magatartás (3) • rossz magatartás (2) • példás szorgalom (5) • jó szorgalom (4) • változó szorgalom (3) • hanyag szorgalom (2)

VII.

A tanulók elismerési lehetőségei:

4.

Szóbeli dicséretek: a. szaktanári (a tanulócsoport előtt) b. osztályfőnöki (a tanulócsoport előtt) c. igazgatói (az iskolai közösség előtt)

2.

Írásbeli dicséretek: a. szaktanári (az ellenőrzőben, a naplóban) b. osztályfőnöki (az ellenőrzőben, a naplóban)

c. igazgatói (az ellenőrzőben, a naplóban, a szülőnek levélben) d. nevelőtestületi A nevelőtestületi dicséretet év végén a bizonyítványba és a törzslapba is beírjuk. 3.

Egyéb elismerési formák: a) iskolai kitűntetések b) könyvjutalmak (ünnepségeken, a tanulóközösségek előtt) c) országos, nemzetközi versenyek nevezési díjainak fedezése d) vizsgadíjak fedezése kiemelkedő teljesítményért

VIII.

A tanulók elmarasztalási módjai, fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás, kártérítés

a) Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmező intézkedésbe részesítendő. Fegyelmező intézkedések: • szaktanári figyelmeztetés • osztályfőnöki figyelmeztetés • osztályfőnöki intés • igazgatói figyelmeztetés • igazgatói intés · fegyelmi büntetés A fegyelmező intézkedéseket a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynaplóba be kell írni. b) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, a jogszabályban meghatározott fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. A felelősségre vonással kapcsolatos eljárás módjára és formájára nézve a Köznevelési törvény 58.§ (4) rendelkezései az irányadók. c) Kártérítési Felelősség (A Köznevelési törvény 59.§) Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a tanulót, kiskorú esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. Ha felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az iskola igazgatója a tanuló, illetőleg a szülő ellen pert indíthat, a PTK szabályai szerint.

A tanulók elmarasztalásának módjai a Házirend 1. számú mellékletében találhatók.

IX. 1.

Értékelés A tantervi követelmények teljesítése a. A szakmai követelmények teljesítése (a tagozatok előírása szerint) b. A közismereti tárgyak követelményeinek teljesítése érdemjeggyel történő értékelés esetén (kivéve idegen nyelv):

Írásbeli feladatok:

5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen)

90-100% 75-89% 55-74% 35-54% 0-34%

5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen)

86-100% 75-85% 55-74% 35-54% 0-34%

Idegen nyelv esetén:

Szóbeli feleletek : 5 (jeles), ha a tanuló megfelel a tantervi követelményeknek; tudásáról önállóan, összefüggésrendszerben ad számot; 4 (jó), ha a tanuló megfelel a tantervi követelményeknek; önállóan, összefüggésrendszerben kisebb pontatlansággal ad számot tudásáról; 3 (közepes), ha a tanuló a tantervi követelményeknek – az összefüggésrendszerben egykét lényegi hiányossággal tesz eleget, a tanár rávezető kérdéseire helyesen válaszol; 2 (elégséges), ha a tanuló a tantervi követelményeknek csak olyan mértékben felel meg, hogy tudása még elégséges a továbbfejlődéshez, de ismeretei súlyos hiányosságokra utalnak; 1 (elégtelen), ha a tanuló teljes tájékozatlanságot árul el a tantervi követelményekből, alapvető hiányosságai vannak.

2.

3. 4.

X.

Az intézményvezető a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére, kiskorú esetében a szülő kérelmére felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. a tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi a szakértői bizottság véleménye alapján az intézményvezető, mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól. (és helyette szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő.) A tanuló felvétele, a tanulói jogviszony keletkezése

a) A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt az alább meghatározottak alapján. - Az iskola meghatározhatja a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben köteles nyilvánosságra hozni.

- Az iskola felvételi vizsgát tart, a felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló bizottság előtt kell letenni. A bizottság tagjait az igazgató bízza meg. Felvételi vizsga a tanév rendjében meghatározott körben és módon szervezhető. - A sajátos nevelési igényű tanuló és a BTMN tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt. b) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Az iskolába a tanköteles tanulókat a kilencedik évfolyamra a tanév rendjét megállapító rendelete szerint kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. Az iskolába felvett vagy átvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról — a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével — az igazgató dönt. A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a HHH-s tanulót. (20/2012. EMMI 40.§ 83. bekezdés). c) Az intézmény olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál az egészségügyi és a pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni. d) Vendégtanulói jogviszony létesítése a 20/ 2012.EMMI 49.§ (1)- (7) bekezdés alapján. A pályaalkalmassági követelményeket és a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. A szakképzésben való részvételre, a szakképzésre vonatkozó jogszabály további feltételeket állapíthat meg.

XI.

A tanulói jogviszony megszűnése

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről rendelkezései az irányadók. Megszűnik a tanulói jogviszony, ha -

-

-

-

-

a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván OKJ-s vizsgát tenni vagy a tovább tanuláshoz szükséges feltételek hiányában, nem tanulhat tovább; a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés vagy a tanuló, nem kíván továbbtanulni vagy a feltételek hiányában, nem tanulhat tovább; a tankötelezettség megszűnése után, ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén, a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad, a bejelentés tudomásulvételének napján; a tanuló tanulói jogviszonyát – a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató, a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után (kivéve, ha a tanuló hátrányos helyzetű) megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján; az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott – a tanköteles tanuló kivételével; a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján;

XII. 1.

Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások A tanórai foglalkozások a). a tanuló kötelező tanórai foglalkozása; a heti kötelező időkeret terhére a BTMN-es, tartósan beteg és a SNI tanuló számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás; b). az első szakképesítésre való felkészülés, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga; c). a tanköteles tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette;

2.

3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10.

a meghatározott időkeret terhére szervezett kötelező és nem kötelező egyéb foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, a szakkör, érdeklődési kör, énekkari foglalkozás, a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is; az iskola nyitva tartása, és a jogszerű benntartózkodás ideje, az étkezés ideje alatti felügyelet, továbbá a tanulószobai foglalkozás; a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a köztes vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsgálat; a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi vizsga, az első szakmai vizsga; valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló vizsga és első alkalommal a javítóvizsga; a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsga; az iskolai létesítmények (könyvtár, számítástechnika terem, sport- és szabadidő létesítmény), eszközök használata; a folyamatos pedagógiai és a rendszeres egészségügyi felügyelet; egészségügyi ügyeletet az iskolaorvos és a védőnő lát el, ügyeleti idejük: kedd-szerda 8.00-14.00.; SNI tanuló esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás, a gyógypedagógiai tanácsadás, a fejlesztő felkészítés és a fejlesztő iskolai oktatás; A fenntartó határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az iskola igazgatója dönt a meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról.

XIII. 1. 2.

3. 4. 5.

6.

7.

8.

Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások

Az ingyenes szolgáltatások között fel nem sorolt egyéb szolgáltatások; gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második, illetve a fölötti alkalommal történő megismétlésekor az I. fejezettben meghatározottak. A nem tanköteles tanulók az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor; A független vizsga; Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító és pótló vizsgája; Igazgatási díjat kell fizetni, ha az iskola kérelemre névváltozás esetén bizonyítványt cserél. Az igazgatási díj összege az elkészítés évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér tíz százaléka; A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga; Az iskolai étkezés igénybevétele;

XIV. 1. 2. 3.

Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások

A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése; A tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, azoknak javító és pótló vizsgáit is; a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett érettségi vizsga és szakmai vizsga – beleértve a javító- és pótló vizsgát is – továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.

XV.

A térítési díj, a tandíj és az ösztöndíj továbbá a segély be- és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

A térítési mértéke: A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának a) tizenöt - húsz százaléka az ingyenes szolgáltatások között fel nem sorolt, tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai oktatás tizenegyedik évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon; b) 5-20 %-os a nem tanköteles tanulóknál, 15-40 %-a 18 éven felüli, de 22 éven aluli tanulóknál,20-40 %a a nem tanköteles tanulóknál a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor; c) huszonöt százaléka a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlése és a kollégiumi lakhatás. A térítési díj — a fenntartó által meghatározottak szerint — a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociálishelyzete alapján csökkenthető; A tandíj mértéke: A tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíjat a tanulmányi eredménytől függően csökkenthető; A fenntartó határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az iskola igazgatója dönt a fentebb meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. A tanuló által előállított termék, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait az SZMSZ tartalmazza.

XVI.

Gyermek- és ifjúságvédelem

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 69. § (1) bekezdés f) pontja alapján a köznevelési intézmény vezetője felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért. Az intézményvezető ezt a feladatot iskolánkban a mindenkori osztályfőnökök bevonásával látja el. Az osztályfőnök feladata: - tájékoztatja a diákokat, hogy probléma esetén milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel az iskolán kívül; - a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson vesz részt; - kezdeményezi, hogy az intézményvezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot veszélyeztető tényező esetén; - kezdeményezi, hogy az adott település önkormányzatának hivatala rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítse az arra rászoruló tanulót; - meghatározott napokon fogadóórát tart.

- felmérést készít a szociálisan rászorult tanulókról, illetve kimutatást készít arról, hogy hány tanuló, milyen támogatást igényel, valamint az igazolások begyűjtése, ki miért részesül támogatásban, illetve ingyenes tankönyvellátásban. A felmérés eredményét közli az intézményvezetővel, valamint a tankönyvfelelőssel. - tartja a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat munkatársával.

XVII. Diákönkormányzat (DÖK) Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről rendelkezései értelmében – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében valamint tisztségviselőik megválasztásában és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatba. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt pedagógus személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a; az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b; a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt; c; az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; d; a házirend elfogadása előtt; e; az adatkezelési szabályzat elkészítéséhez, módosításához;

XVIII.

A tantárgyválasztással és a párhuzamos osztályba való átvétellel összefüggő eljárási kérdések

Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, továbbá tájékoztatást ad az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tanuló május 20-ig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen -, gyermekével közösen gyakorolja. A kérelmet írásban kell benyújtani, amelyet a tanuló szülőjének is alá kell írni. A párhuzamos osztályba, csoportba történő átvétel iránti írásbeli kérelmet csak különös méltánylást érdemlő esetben teljesítheti az igazgató az osztályfőnök és az érintett szaktanárok beleegyezésével.

XIX.

Vizsgalehetőségek, a tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek

Az intézményben lefolytatható vizsgákat az iskola Pedagógiai Programja tartalmazza. Az osztályozó vizsgára minden tanév elején, szeptember 15-éig lehet leadni a kérelmet. Akit kérelmére mentesítettek a tanórák látogatása alól, osztályozó vizsgát félévente köteles tenni. Azok a tanulók, akik előrehozott érettségi vizsgára jelentkeznek, kötelesek az írásbeli érettségi vizsga megkezdéséig osztályozó vizsgát tenni az adott tárgy helyi tantervében meghatározott követelményéből. Az osztályozó vizsgák részletes rendjét a Házirend 4. számú melléklete tartalmazza.

Tanévrövidítés A tanuló – az igazgató engedélyével – az iskola 2 vagy több évfolyamára megállapított követelményeit 1 tanévben illetve az előírtaknál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

Évismétlés A tanuló részére – az iskola intézményvezetőjéhez benyújtott kérelemre-, a szakképzés kivételével, engedélyezhető egy vagy több évfolyam megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne.

XX.

A tankönyvellátás rendje

Az igazgató megbízásából, tankönyvellátásért felelős személy foglalkozik a diákok tankönyvellátásával. A tankönyvellátás rendjét az adott tanév februárjában az iskola nyomtatott és elektronikus formában közzéteszi. A szükséges könyvek megrendelése előtt a szülőknek nyilatkozniuk kell az igényelt tankönyvekről. A tankönyvtámogatásról a mindig érvényben lévő törvényeknek és kormányrendeleteknek megfelelően gondoskodik az iskola, és arról értesíti a szülőket. Az igényt az igénylőlap értelemszerű kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni március 31-ig. Az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges igénylőlap az iskola honlapján is megtalálható. Ha az időben megkapott igénylőlapot határidőre nem juttatja vissza az iskolába az igénylő, az iskola nem köteles a későbbi bejelentést figyelembe venni. Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az iskola könyvtárából lehet az arra jogosult tanulónak kikölcsönözni. A tanuló köteles a tanév végén, június 15-ig, sértetlen állapotban visszavinni a könyvtárba az általa kikölcsönzött tankönyveket. A pedagógus-kézikönyvek a könyvtár állományába kerülnek, és azokat a kölcsönzés szabályai szerint lehet igénybe venni.

XXI. 1. 2. 3. 4.

A Házirend módosításának szabályai

A házirend módosítását kezdeményezheti a diák, a szülő, a pedagógus, vagy bármely iskolai szervezet. Ha a módosító indítvány megérkezik, akkor annak elfogadásához be kell szerezni az iskolai diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértését. A törvény szerint a diák vagy a szülő írásbeli javaslatára a nevelőtestület 30 napon belül köteles érdemi választ adni. A felülvizsgálati eljárás pontos rendje az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatban található.

XXII. Az iskola dokumentumainak nyilvánossága A Házirendet minden évben ismertetni kell a tanulókkal, osztályfőnöki óra keretében. A 9. évfolyam tanulói és szülei a beiratkozáskor a házirend egy példányát kézhez kapják.

Az iskola alapdokumentumai az iskola könyvtárában, az iskola honlapján és az intézményvezetői tikárságon megtalálhatók. Ezeket a dokumentumokat mind a szülők, mind a tanulók szabadon megtekinthetik.

XXIII.

Egyetértő nyilatkozatok

A Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola nevelőtestülete jelen Házirendet 2015. szeptember 14. a melléklet szerint elfogadta.

A Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola Szülői Szervezete (SZSZ) az intézmény Házirendjét elfogadta, annak módosításaival és jelenlegi tartalmával teljes mértékben a melléklet szerint egyetért.

A Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola DIÁKÖNKORMÁNYZATA (DÖK) az intézmény Házirendjének módosításaival és jelenlegi tartalmával a melléklet szerint teljes mértékben egyetért.

A Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola Intézményi Tanácsa (IT) az intézmény Házirendjét elfogadta, annak módosításaival és jelenlegi tartalmával teljes mértékben a melléklet szerint egyetért.

XXIV.

A Házirend hatályossága

A Házirend a fenntartó jóváhagyása esetén lép életbe és hatálya az újabb módosított – jogszerűen jóváhagyott – Házirend életbe lépéséig tart.

Kelt: Nyíregyháza, 2015. szeptember 14.

Károly Enikő intézményvezető- helyettes

1. számú melléklet

A tanulók elmarasztalási módjai

Fegyelmező intézkedések 1. Szaktanári figyelmeztetés

2. Osztályfőnöki figyelmeztetés

Feltételei, esetei A szaktárggyal kapcsolatos kisebb jelentőségű mulasztás A házirend normáinak egyszeri megszegése. A házirend normáinak többszöri megszegése. A házirend normáinak többszöri súlyos megszegése.

Formája, beírása

Következmény

Joggyakorló

Közlésének módja

Írásbeli: az osztálynaplóba, ellenőrzőbe

Beszámítás a szorgalom és/vagy magatartás jegybe.

A szaktanár

Az osztály előtt szóban

Beszámítás a magatartás jegybe.

Az osztályfőnök

Az osztály előtt szóban.

Szóbeli

Írásbeli: osztálynaplóba, ellenőrzőbe

Írásbeli: osztálynaplóba, Legfeljebb jó (4) ellenőrzőbe 3. Osztályfőnöki magatartás az Az osztályfőnök intés adott tanévben. A szülő Igazolatlan óra 1értesítése 3. írásban. A házirend Legfeljebb Írásbeli: 4. Igazgatói normáinak változó (3) osztálynaplóba, Az igazgató figyelmeztetés ismétlődő, magatartás az ellenőrzőbe gyakori adott félévben,

Az osztály előtt szóban.

A szülő értesítése írásban.

Az osztály vagy az iskola tanulói előtt szóban.

megszegése.

és legfeljebb jó (4) az adott tanévben.

Egyszeri alkoholfogyasztás az iskolában annak rendezvényein, kirándulásokon.

Igazolatlan óra 4-10.

5. Igazgatói intés

A szülő folyamatos értesítése írásban a megfelelő nyomtatványon.

Az előző fokozat után bármilyen megsértése a házirendnek. Dohányzás az iskolában annak rendezvényein illetve Írásbeli: kirándulásokon. osztálynaplóba, ellenőrzőbe. Károkozás, rongálás. Iskolán kívüli vétség (Pl. rendőrségi eljárás alapján) tanköteles korú tanulóknál. Jegyző Igazolatlan óra értesítése 10 óra fölött. írásban a tanköteles

Legfeljebb változó (3) magatartás az adott tanévben.

Az igazgató

Az osztály vagy az iskola tanulói előtt szóban.

tanulók esetében.

Fegyelmi büntetések (fegyelmi eljárás keretében hozhatóak)

1. Megrovás

2. Szigorú megrovás

Az előző fokozat után bekövetkező Írásbeli: fegyelemsértés, osztálynaplóba, kisebb súlyú ellenőrzőbe. erkölcsi vétség Fegyelmi illetve szándékos jegyzőkönyv és károkozás, határozat. rongálás.

Írásbeli: Az előző fokozat osztálynaplóba, után bekövetkező ellenőrzőbe. fegyelemsértés, Fegyelmi nagyobb súlyú jegyzőkönyv és erkölcsi vétség. határozat.

3. Írásbeli: Meghatározott Az előző fokozat osztálynaplóba, kedvezmények, után kisebb súlyú ellenőrzőbe. juttatások megsértése a Fegyelmi csökkentése, házirendnek. jegyzőkönyv és illetőleg határozat. megvonása

A nevelőtestület (a tárgyalást a nevelőtestület Rossz (2) által megbízott magatartás az adott félévben, személy vezeti bizottság és legfeljebb közepes (3) az létrehozásával, adott tanévben. melyben részt vesz a DÖK képviselője is). A nevelőtestület (a tárgyalást a Rossz (2) nevelőtestület által megbízott magatartás az adott félévben, személy vezeti és legfeljebb bizottság közepes (3) az létrehozásával, adott tanévben. melyben részt vesz a DÖK képviselője is). A nevelőtestület (a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott Rossz (2) személy vezeti magatartás az bizottság adott tanévben. létrehozásával, melyben részt vesz a DÖK képviselője is).

Szóban a fegyelmi tárgyaláson és 7 napon belül írásban. A határozatot nem kell megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló kiskorú esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, az és eljárást megindító kérelmi jogról lemondott. Szóban a fegyelmi tárgyaláson és 7 napon belül írásban. A határozatot nem kell megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló kiskorú esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmi jogról lemondott. Szóban a fegyelmi tárgyaláson és 7 napon belül írásban. A határozatot nem kell megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló kiskorú esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmi jogról lemondott.

4. Áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába

Az előző fokozatok után bekövetkező vétség, fegyelemsértés, különlegesen súlyos erkölcsi vétség esetén.

Írásbeli: osztálynaplóba, ellenőrzőbe, törzslapba. Fegyelmi jegyzőkönyv és határozat.

Távozás az iskolából másik tanintézetbe.

5. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától

Az előző fokozatok után bekövetkező vétség, 30 óra igazolatlan hiányzás után automatikusan fegyelmi határozattal



6. Kizárás az iskolából

Az előző fokozatok után bekövetkező vétség, 30 óra igazolatlan hiányzás után automatikusan fegyelmi határozattal



A nevelőtestület (a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott Szóban a fegyelmi tárgyaláson és személy vezeti 7 napon belül írásban is meg kell bizottság küldeni a határozatot. létrehozásával, melyben részt vesz a DÖK képviselője is). A nevelőtestület (a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott Szóban a fegyelmi tárgyaláson és személy vezeti 7 napon belül írásban is meg kell bizottság küldeni a határozatot. létrehozásával, melyben részt vesz a DÖK képviselője is). A nevelőtestület (a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott Szóban a fegyelmi tárgyaláson és személy vezeti 7 napon belül írásban is meg kell bizottság küldeni a határozatot. létrehozásával, melyben részt vesz a DÖK képviselője is).

Tanköteles tanulóval szemben a 5. és a 6. büntetések pontjába meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A 4. pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A 3. pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra, továbbá teljesítmény utáni ösztöndíjra nem alkalmazható.

2. számú melléklet A HETESEK FELADATA

-

Minden tanítási óra előtt számba veszik a hiányzó tanulókat, és a hiányzásról jelentést tesznek az órát adó tanárnak.

-

Gondoskodnak a terem és a tábla tisztaságáról, szivacsról, krétáról.

-

Ha a szaktanár a becsengetéstől számított 10 percig nem érkezik meg az órára, ezt jelentik az igazgatónak vagy az igazgatóhelyetteseknek.

-

Az óraközi szünetekben szellőztetik a tantermet.

-

Ha a tanterem berendezési tárgyaiban rongálást észlelnek, jelzést tesznek erről a szaktanárnak, az osztályfőnöknek, az igazgatónak vagy az igazgatóhelyetteseknek, az iskola titkárságán és a gazdasági irodában.

-

Az utolsó óra után az osztállyal együtt kiszedik a szemetet, bezárják az ablakokat és leoltják a villanyt.

Amennyiben a hetes nem teljesíti kötelességeit, osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.

3. számú melléklet AZ EBÉDLŐ ÜGYELETESEK FELADATA

-

Ügyeleti rendje: 11:30 -14:30 -ig, az ebédeltetés befejezéséig tart.

-

Figyelemmel kíséri a kultúrált és fegyelmezett étkezést.

-

Ha rendellenességet tapasztal, jelzi az ügyeletes tanárnak.

-

Ha szükséges, figyelmezteti tanulótársait az abrosz, a székek és az asztalok megigazítására.

-

Figyel arra, hogy a tanulók érkezési sorrendnek megfelelően vegyék igénybe az ebédlői kiszolgálást.

4. számú melléklet

Osztályozó vizsga MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM tantárgyakból

A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása és értékelése intézményünkben nem komplex módon, összevontan történik, így ennek megfelelően a tanulókat külön érdemjeggyel értékeljük irodalom és magyar nyelv tantárgyakból. Ebből következően a szóbeli és írásbeli osztályozó vizsgák megszervezése, és az azokon elért eredmények értékelése is külön történik.

1. A vizsga anyaga: Az adott évfolyam megfelelő szintű tantervi anyaga, melyet a helyi tanterv tartalmaz

2. 1. 2.

A vizsga részei:

Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga

3.

A vizsga időtartama:

1. Írásbeli vizsga: egy évfolyam tananyagából 60 perc 2. Szóbeli vizsga: egy évfolyam tananyagából 15 perc Felkészülési idő: 30 perc Teljes tájékozatlanság esetén a vizsgázó póttételt húzhat. 4.

A vizsga leírása:

1. Írásbeli vizsga: Komplex írásbeli feladatlap, amely tartalmazza az adott évfolyam és osztálytípus helyi tantervben meghatározott tananyagát (a meghatározott tankönyveknek megfelelően). Magyar nyelv: - Helyesírási gyakorlatok - Hangtani gyakorlatok - Szóalaktani gyakorlatok - Szófajtani feladatok

-

Egyszerű és összetett mondatok elemzése Szövegtani ismeretek Gyakorlati írásbeliség (önéletrajz; kérvény; panasz; fellebbezés; stb.) Retorikai ismeretek; az élőszó és az írott szöveg jellemzői Stilisztikai feladatok A nyelvtörténet és nyelvművelés legfőbb állomásai

Irodalom: (az írásbeli vizsgán az irodalom szöveggyűjtemény használható) - Szövegértési feladatok - Fogalmazási, esszéírási, érvelési gyakorlatok - Irodalomtörténeti ismeretek (korszakok, stílusirányzatok) - Műelemzési feladatok (vers-, novella-, regény- drámaelemzés) - Verstani ismeretek 2. Szóbeli vizsga: Az adott tankönyvek témaköreit fogja át (a szóbeli vizsgán az irodalom szöveggyűjtemény használható). A vizsgán előforduló feladattípus: • Önálló témakifejtés az előre megadott témakörök egyikéből (feladatkijelölés tételhúzással)

5.

A vizsga értékelése:

Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független. A végső osztályzat az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének átlaga. A vizsga eredménye: A vizsga sikertelennek minősül, amennyiben: 1. a vizsgázó nem teljesíti az írásbeli vizsga minimum 17%-át (szóbeli vizsgára nem bocsátható). 2. a vizsgázó a szóbeli vizsgán nem teljesíti a minimum 17%-ot. A vizsga sikeresnek minősül, amennyiben a vizsgázó a vizsga összpontszámának minimum 35%-át eléri.

Értékelés: 90 - 100 % 75 - 89 % 55 - 74 % 35 - 54 % 0 - 34 %

jeles jó közepes elégséges elégtelen

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA

MATEMATIKA tantárgyból I. A vizsga anyaga: Az adott évfolyam megfelelő szintű tantervi anyaga, melyet a Helyi Tanterv tartalmaz.

II. A vizsga részei: Írásbeli vizsga.

III. A vizsga időtartama: Egy 60 perces írásbeli dolgozat az adott évfolyam tananyagából.

IV. A vizsga leírása: Komplex írásbeli feladatlap, mely tartalmazza az adott évfolyam és osztálytípus tankönyvének anyagát, illetve az évfolyamhoz tartozó feladatgyűjteményben szereplő feladatokat. A feladatok megoldásához számológép és négyjegyű függvénytáblázat használható.

V. A vizsga értékelése: Az osztályzatot az írásbeli dolgozat eredményének alábbi százalékhatárok szerinti beosztása határozza meg:

90 - 100 %

jeles

75 - 89 %

jó

55 - 74%

közepes

35 - 54 %

elégséges

0 - 34%

elégtelen

Osztályozó vizsga TÖRTÉNELEM tantárgyból

1. A vizsga anyaga: Az adott évfolyam megfelelő szintű tantervi anyaga, melyet a helyi tanterv tartalmaz

2. A vizsga részei: 1. Írásbeli vizsga 2. Szóbeli vizsga 3. A vizsga időtartama: 1. Írásbeli vizsga: egy évfolyam tananyagából 60 perc 2. Szóbeli vizsga: egy évfolyam tananyagából 15 perc Felkészülési idő: 30 perc Teljes tájékozatlanság esetén a vizsgázó póttételt húzhat. 4. A vizsga leírása: 1. Írásbeli vizsga: Komplex írásbeli feladatlap, mely tartalmazza az adott évfolyam és osztálytípus tankönyvének anyagát. A vizsgán előforduló feladattípusok: • Szövegkiegészítéses feladat • Topográfiai ismeretek számon kérése • Kronológiával kapcsolatos feladatok • Táblázatok, diagramok értékelése • Adatsorokból összefüggések felismerése • Források alapján következtetések és indoklások megfogalmazása • Ok-okozati összefüggések felismerése • Feleletválasztós feladatok • Táblázat kiegészítése • Források alapján kérdésekre válaszadás • Karikatúra értelmezése • Esszé típusú feladatok kifejtése A feladatok megoldásához térkép használható.

2. Szóbeli vizsga: Az adott tankönyv témaköreit fogja át. A vizsgán előforduló feladattípus: • Önálló témakifejtés az előre megadott témakörök egyikéből (tételhúzás) A feladatok megoldásához térkép használható. 5. A vizsga értékelése: Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független. A végső osztályzat az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének átlaga. A vizsga eredménye: A vizsga sikertelennek minősül, amennyiben: 1. a vizsgázó nem teljesíti az írásbeli vizsga minimum 17%-át (szóbeli vizsgára nem bocsátható). 2. a vizsgázó a szóbeli vizsgán nem teljesíti a minimum 17%-ot. A vizsga sikeresnek minősül, amennyiben a vizsgázó a vizsga összpontszámának minimum 35%-át eléri.

Értékelés: 90 - 100 % 75 - 89 % 55 - 74 % 35 - 54 % 0 - 34 %


OSZTÁLYOZÓ VIZSGA

IDEGEN NYELV tantárgyból I. A vizsga anyaga: Az adott évfolyam megfelelő szintű tantervi anyaga, melyet a Helyi Tanterv tartalmaz. II. A vizsga részei: 1. Írásbeli vizsga 2. Szóbeli vizsga III. A vizsga időtartama: 1. Írásbeli vizsga: egy évfolyam tananyagából 60 perc 2. Szóbeli vizsga: egy évfolyam tananyagából max. 15 perc IV. A vizsga leírása: 1. Írásbeli: 1. olvasásértés 2. nyelvhelyesség 3. íráskészség vagy hallott szöveg értése A feladatok megoldásához szótár nem használható, kivéve az íráskészséget mérő feladatokhoz. 2. Szóbeli: 1. társalgás idegen nyelven a vizsgáztató tanárral 2. önálló témakifejtés vagy a tananyagban szereplő kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben való megnyilatkozás szóban (szituáció). V. A vizsga értékelése: 1. A szóbeli vizsgára bocsátás feltétele: A tanulónak az írásbeli vizsgarészben el kell érnie a 17%-ot. 2. A szóbeli vizsga értékelési szempontjai: • Részletesség, önállóság és a mondanivaló összefüggő kifejtése • Szókincs, kifejezésmód • Nyelvtan, nyelvhelyesség (mondattan, alaktan) • Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés 3. A vizsga eredménye: A vizsga sikertelennek minősül, amennyiben: 1. a vizsgázó nem teljesíti az írásbeli vizsga minimum 17%-át (szóbeli vizsgára nem bocsátható). 2. a vizsgázó a szóbeli vizsgán nem teljesíti a minimum 17%-ot. A vizsga sikeresnek minősül, amennyiben a vizsgázó a vizsga összpontszámának minimum 35%át eléri. 4. A vizsga minősítése: • 0-34% elégtelen (1) • 35-54% elégséges (2) • 55-74% közepes (3) • 75-85% jó (4) • 86-100% jeles (5)

Osztályozó vizsga BIOLÓGIA tantárgyból 1. A vizsga anyaga: Az adott évfolyam megfelelő szintű tantervi anyaga, melyet a Helyi Tanterv tartalmaz.

2.

A vizsga részei: 1. Írásbeli vizsga 2. Szóbeli vizsga

3.

A vizsga időtartama: 1. Írásbeli vizsga: adott évfolyam tananyagából 60 perc 2. Szóbeli vizsga: adott évfolyam tananyagából max. 15perc Felkészülési idő: 30 perc

4.

A vizsga leírása:

1. Írásbeli vizsga: Komplex írásbeli feladatlap, mely tartalmazza az adott évfolyam tananyagát. A vizsgán előforduló feladattípusok: • Szövegkiegészítéses feladat • Táblázatok, diagramok értékelése • Ok-okozati összefüggések felismerése • Feleletválasztós feladatok • Táblázat kiegészítése • Esszé típusú feladatok rövid kifejtése • Szövegértéshez kapcsolódó kérdések

2. Szóbeli vizsga: Az adott évfolyam témaköreit fogja át. A vizsgán előforduló feladattípus: • Önálló témakifejtés az előre megadott témakörök egyikéből (tételhúzás) 5.



Értékelés: 90 - 100 % 75 - 89 % 55 - 74 % 35 - 54 % 0 - 34 %


Osztályozó vizsga FÖLDRAJZ tantárgyból I. A vizsga anyaga: Az adott évfolyam megfelelő szintű tantervi anyaga, melyet a Helyi Tanterv tartalmaz.

II. A vizsga részei: 1. Írásbeli vizsga 2. Szóbeli vizsga

III. A vizsga időtartama: 1. Írásbeli vizsga: egy évfolyam tananyagából 60 perc. 2. Szóbeli vizsga: egy évfolyam tananyagából legfeljebb 15 perc.

IV. A vizsga leírása: 1. Írásbeli: Feladatsor az adott tanév tananyagából (elméleti kérdések).

2. Szóbeli: Önálló témakifejtés az előre megadott témakörök egyikéből (tételhúzás). A tétel kifejtése előtt 30 perc felkészülési idő áll a tanuló rendelkezésére.

V. A vizsga értékelése: 1. A szóbeli vizsgára bocsátás feltétele: A tanulónak az írásbeli vizsgarészben el kell érnie a 12%-ot. 2. A szóbeli vizsga értékelési szempontjai: • Részletesség, a mondanivaló önálló és összefüggő kifejtése • Szakkifejezések használata 3. A vizsga eredménye:

A vizsga sikertelennek minősül, amennyiben a vizsgázó nem teljesíti valamelyik vizsgarészben a vizsgarész pontszámának minimum 12%-át. A vizsga sikeresnek minősül, amennyiben a vizsgázó (a fenti feltételek mellett) a vizsga összpontszámának minimum 35%-át eléri. 4. A vizsga minősítése: • 0-34%

elégtelen (1)

• 35-54%

elégséges (2)

• 55-74%

közepes (3)

• 75-89%

jó (4)

• 90-100%

jeles (5)

Osztályozó vizsga INFORMATIKA tantárgyból

1. A vizsga anyaga: Az adott évfolyam megfelelő szintű tantervi anyaga, melyet a helyi tanterv tartalmaz. 2.

A vizsga részei: 1.Gyakorlati vizsga 2. Elméleti írásbeli vizsga

3.

A vizsga időtartama: 1. Gyakorlati vizsga: egy évfolyam tananyagából 60 perc 2. Elméleti írásbeli vizsga: egy évfolyam tananyagából 30 perc

4.

A vizsga leírása:

1. Gyakorlati vizsga: Az adott évfolyam tananyagából érettségi gyakorlati feladatok összeállítása. A feladatok elvégzése számítógépen lemezterületre való elmentéssel történik. 2. Elméleti írásbeli vizsga: Az adott évfolyam tananyagából érettségi tétel kifejtése írásban, adott kérdésekre válaszolva. 5.


Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független. Az elméleti írásbeli vizsga csak akkor értékelhető, ha a vizsgázó teljesíti a gyakorlati vizsga minimumát. A végső osztályzatot a gyakorlati és az elméleti írásbeli vizsga összesített pontszáma adja. A vizsga eredménye: A vizsga sikertelennek minősül, amennyiben: - a vizsgázó nem teljesíti a gyakorlati vizsga minimum 12%-át A vizsga sikeresnek minősül, amennyiben a vizsgázó a vizsga összpontszámának minimum 35%-át eléri.

Értékelés: 90 - 100 % 75 - 89 % 55 - 74 % 35 - 54 % 0 - 34 %


Osztályozó vizsga KÉMIA tantárgyból 1. A vizsga anyaga: Az adott évfolyam megfelelő szintű tantervi anyaga, melyet a Helyi Tanterv tartalmaz.

2. A vizsga részei: 1. Írásbeli vizsga 2. Szóbeli vizsga 3. A vizsga időtartama: 1. Írásbeli vizsga: adott évfolyam tananyagából 60 perc 2. Szóbeli vizsga: adott évfolyam tananyagából max. 15perc Felkészülési idő: 30 perc 4. A vizsga leírása: 1. Írásbeli vizsga: Komplex írásbeli feladatlap, mely tartalmazza az adott évfolyam tananyagát. A vizsgán előforduló feladattípusok: • Táblázatok, diagramok értékelése • Ok-okozati összefüggések felismerése • Feleletválasztós feladatok • Táblázat kiegészítése • Esszé típusú feladatok kifejtése A feladatok megoldásához négyjegyű függvénytáblázat, periódusos rendszer, számológép használható, melyet a vizsgázó hoz magával. 2. Szóbeli vizsga: Az adott évfolyam témaköreit fogja át. A vizsgán előforduló feladattípus: • Önálló témakifejtés az előre megadott témakörök egyikéből (tételhúzás) 5. A vizsga értékelése:


Értékelés: 90 - 100 % 75 - 89 % 55 - 74 % 35 - 54 % 0 - 34 %


Osztályozó vizsga Fizika tantárgyból

I. A vizsga anyaga: Az adott évfolyam megfelelő szintű tantervi anyaga, melyet a Helyi Tanterv tartalmaz.



IV. A vizsga leírása: 1. Írásbeli: Feladatsor az adott tanév tananyagából (elméleti kérdések, feladatmegoldás). A feladatok megoldásához számológép használható. Annak a tanulónak, aki a Pedagógiai Szakszolgálat által kiadott vélemény, illetve az ezen alapuló igazgatói határozat alapján mentesül a fizika tantárgyon belül a számításos feladatok értékelése, minősítése alól, csak elméleti kérdésekből álló, szintén 60 perces feladatsort kell megoldania. 2. Szóbeli: Önálló témakifejtés az előre megadott témakörök egyikéből (tételhúzás). A tétel kifejtése előtt 30 perc felkészülési idő áll a tanuló rendelkezésére.

V. A vizsga értékelése: 1. A szóbeli vizsgára bocsátás feltétele: A tanulónak az írásbeli vizsgarészben el kell érnie a 12%-ot. 2. A szóbeli vizsga értékelési szempontjai:

• Részletesség, a mondanivaló önálló és összefüggő kifejtése • Szakkifejezések használata 3. A vizsga eredménye: A vizsga sikertelennek minősül, amennyiben a vizsgázó nem teljesíti valamelyik vizsgarészben a vizsgarész pontszámának minimum 12%-át. A vizsga sikeresnek minősül, amennyiben a vizsgázó a vizsga összpontszámának minimum 35%át eléri. 4. A vizsga minősítése: • 0-34%

elégtelen (1)

• 35-54%

elégséges (2)

• 55-74%

közepes (3)

• 75-89%

jó (4)

• 90-100%

jeles (5)

Osztályozó vizsga Természettudomány I. A vizsga anyaga: Az adott évfolyam megfelelő szintű tantervi anyaga, melyet a Helyi Tanterv tartalmaz.



IV. A vizsga leírása: 1. Írásbeli: Feladatsor az adott tanév tananyagából (elméleti kérdések, feladatmegoldás). A feladatok megoldásához számológép használható.

Annak a tanulónak, aki a Pedagógiai Szakszolgálat által kiadott vélemény, illetve az ezen alapuló igazgatói határozat alapján mentesül a matematika tantárgy értékelése, minősítése alól, csak elméleti kérdésekből álló, szintén 60 perces feladatsort kell megoldania. 2. Szóbeli: Önálló témakifejtés az előre megadott témakörök egyikéből (tételhúzás). A tétel kifejtése előtt 30 perc felkészülési idő áll a tanuló rendelkezésére.

V. A vizsga értékelése: 1. A szóbeli vizsgára bocsátás feltétele: A tanulónak az írásbeli vizsgarészben el kell érnie a 12%-ot. 2. A szóbeli vizsga értékelési szempontjai: • Részletesség, a mondanivaló önálló és összefüggő kifejtése

• Szakkifejezések használata 3. A vizsga eredménye: A vizsga sikertelennek minősül, amennyiben a vizsgázó nem teljesíti valamelyik vizsgarészben a vizsgarész pontszámának minimum 12%-át. A vizsga sikeresnek minősül, amennyiben a vizsgázó (a fenti feltételek mellett) a vizsga összpontszámának minimum 35%-át eléri. 4. A vizsga minősítése: • 0-34%

elégtelen (1)

• 35-54%

elégséges (2)

• 55-74%

közepes (3)

• 75-89%

jó (4)

• 90-100%

jeles (5)

Osztályozó vizsga TESTNEVELÉS tantárgyból 1. A vizsga anyaga: Az adott évfolyam megfelelő szintű tantervi anyaga, melyet a helyi tanterv tartalmaz. 2. A vizsga részei: Gyakorlati vizsga 3. A vizsga leírása: 1. Gyakorlati vizsga: Komplex gyakorlati vizsga, mely tartalmazza az adott évfolyam és osztálytípus anyagát. A vizsgán előforduló feladattípusok: • Gimnasztika (kötélmászás, függeszkedés, 64 ütemű gimnasztika gyakorlat) • Labdajátékok (kosárlabda, labdarúgás, röplabda, kézilabda) • Torna (talajtorna, szekrényugrás, lányok: gerenda, fiú: gyűrű) • Atlétika (futások, ugrások, dobások) • Önvédelmi és küzdősportok 4. A vizsga értékelése: A végső osztályzat a gyakorlati vizsgán előforduló feladatokból tevődik össze. Gimnasztika 10 pont Labdajátékok 15 pont Torna 15 pont Atlétika 10 pont Önvédelem és küzdősport 5 pont A vizsga eredménye: A vizsga sikertelennek minősül, amennyiben: a vizsgázó nem teljesíti a gyakorlati vizsga minimum 35%-át A vizsga sikeresnek minősül, amennyiben a vizsgázó a vizsga összpontszámának minimum 35%-át eléri. Értékelés: 90 - 100 % 75 - 89 % 55 - 74 % 35 - 54 % 0 - 34 %


Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola HÁZIREND 2015

Recommend Documents