Nyíregyháza város térképésze (Nagy Elek, )

Margócsy József Nyíregyháza város térképésze (Nagy Elek, 1879-1953)

1. Nagy Elek 1879. április 2 1 - é n született K á l l ó s e m j é n b e n , ahol édesapja k ö z s é g i j e g y z ő . K ö ­ zépiskoláit a sárospataki g i m n á z i u m b a n v é g e z t e . Elete végéig b ü s z k é n emlegette, hogy ő iga­ zi pataki diák, s az iskolai m ú z e u m dicsőségtábláján elől olvasható a régi t a n á r o k n é v s o r á b a n szépapja neve: Vályi Nagy Ferenc (1765-1820). Katonai szolgálatát Linzben töltötte, a m é r n ö k i képesítést Pesten szerezte 1902-ben. A me­ gyei t ö r v é n y h a t ó s á g előtt 1903-ban mutatta be diplomáját, az akkori i d ő k b e n s z o k á s o s eljá­ rásnak m e g f e l e l ő e n . Ebben az évben vásárolt h á z a t alapítandó családja részére a K á l l a i utca 25. s z á m alatt. E h á z n é m i átalakítással ma is m e g t a l á l h a t ó . 1904-ben köt h á z a s s á g o t Jóba Éva Máriával (1883-1976), a n y o m d á s z é s a N y í r v i d é k kiadójának, J ó b a Eleknek a leányával. M a g á n m é r n ö k i irodájában „ vállal földmérést, tagosítást, út-, híd-, vasúti és vízépítési munká­ kat". J e l l e m z ő k o r s z o k á s k é n t azt is kihirdeti, hogy irodája „saját házban " m ű k ö d i k . K é t leá­ nyukat n e v e l t é k fel. A v á r o s közéletében is hamar felfigyeltek szakmai e r e d m é n y e i r e , így 1906-1908 k ö z ö t t felkérik a m é r n ö k nélkül maradt városi hivatal vezetői állásának helyette­ sítésére. Ekkor nyújtja be lakosítási kérelmét, ennek elbírálása 1908-ban kerül a k é p v i s e l ő - t e s ­ tület e l é . Ő s s z e l m á r „egyhangú felkiáltással" véglegesítik is m é r n ö k i állásában, 1909-től a hivatal vezetője 1945-ig. A h ú s z a s évek n o m e n k l a t ú r á j a szerint „műszaki tanácsos", a har­ mincas é v e k m á s o d i k felében „műszakifőtanácsos". 1

2

3

K ö z b e n azonban 1915-ben a 26 éves Nagy Elek is bevonul h á b o r ú s szolgálatra. Hamarosan fogságba esik, majd 1917-ben, szeptemberben n é g y bajtársával k ö z ö s tábori lapon k ö z l i k az itthoniakkal, hogy e g é s z s é g e s e n a krasznojarszki hadifogolytáborban élnek. Haza majd 1920ban érkezhet, a N y í r v i d é k a j ó hírt közli is, annak m e g j e g y z é s é v e l , hogy immár: „ Újult mun­ kakedvvel dolgozik újra átvett hivatalában. " 1945-ben minden fórumon m e g j e g y z é s nélkül „igazolják". í g y 1945. o k t ó b e r elsejétől, ko­ rának m e g f e l e l ő e n , n y u g á l l o m á n y b a helyezik, „37 év szolgálati és 7 hadi évvel együtt, 44 év beszámításával. " M u n k á s é s csendes sikerekben nem szűkölködő életét 1953. szeptember 15-én fejezte be, akkor m á r a V ö r ö s Hadsereg útja nevet viselő u t c á b a n lévő családi h á z á b a n . 4

1

Vályi Nagy Ferenc (FelsŐvály, 1765 - Sárospatak, 1820.) református lelkész és tanár. Sárospatakon és Miskolcon diák. Két esztendeig a zürichi egyetemnek teológus hallgatója. 1798-tól Sárospatakon kollégiumi tanár, 1819-től a teológia professzora. Egyházi és világi tárgyú szépirodalmi munkássága, korában közismertsége elismerést aratott, különösen fordításaival nyerte meg Kazinczy Ferenc tetszését, barátságát. Lefordította az Iliászt, halála után ezt Ka­ zinczy jelentette meg. Ekkor tűnt k i , hogy az első három ének a Kölcseytől származó fordítás, amelyet Kazinczynál ismerhetett meg kéziratban (megjegyzés nélkül vette át sajátjába.) Ezt különösen Kölcsey barátja, Szemere Pál éles szavakkal ítélte el. Ez volt az ún. „Iliásziper", amelyben az írói-szerzői tulajdonjog védelmét Kölcsey és Szemere hangsúlyozta Kazinczy engedékeny állásfoglalásával szemben. Ez volt az első plágiumper.

2

A Jóba-nyomdáról részletesebben ír a kötetben Tóthné Bordé Katalin. S Z S Z B M L , V . B . 181. 1908. ápr. 24-ijkv. Kgy. 141. Eszerint: „Nagy Elek nyíregyházi lakos, okleveles mérnök, aki a városban tekintélyes értéket képviselő házat bír, oklevelének gyakorlataként magát és családját eltartja, működé­ se a városra, annak társadalmára nézve előnyös, 50 korona ellenében a város kötelékébe felvétetik". SZSZBML, V. B. 181. 1946. máj. 9-i jkv. Kgy. 6.

3

4

2. H o s s z ú városi szolgálatának, aktivitásának legsikeresebb é s legnevezetesebb szakasza az a mintegy másfél évtized, amikor hivatali főnökével, Bencs K á l m á n polgármesterrel (szül. 1884-ben, p o l g á r m e s t e r 1918-tól haláláig, 1934 d e c e m b e r é i g ) dolgozhattak együtt. E b b ő l az i d ő b ő l kiemelten az 1924. évi o r s z á g o s hírű kiállítást k e l l s z ó b a hozni. Ez a város örökváltság á n a k 100. éves jubileuma a l k a l m á b ó l j ö t t létre, s ennek m i n d e n f é l e előkészületi, m ű k ö d t e t é ­ si feladatait a m é r n ö k i hivatal v é g z i Nagy Elek v e z e t é s é v e l . É s ezzel kapcsolatban áll az a tény, hogy ő nem maradt meg m u n k a k ö r i feladatainak soron k ö v e t k e z ő , napi m e g o l d á s á n á l , hanem kutatni kezdte városa t ö r t é n e l m é t a levéltár irataiban: az utcák, terek, piacok, é p í t k e ­ z é s e k városrendezési adatait, összefüggéseit. Ennek a m u n k á n a k előbb a szemléltetését v é g e z ­ te e l városunk t ö b b szakaszban rekonstruált térképeinek az elkészítésével 1924 a u g u s z t u s á i g , azaz a fiatal N y í r e g y h á z a ü n n e p i kiállítására. Tapasztalatainak szöveges elemzését e l ő b b 1926-ban konferenciai referátumban összegezte, majd 1931-ben a Hunek-féle m o n o g r á f i á b a n részletesen meg is írta. A z e l ő z m é n y e k h e z : a képviselő-testület egyik i d ő s tagja, Imre J á n o s m á r 1914-ben f i ­ gyelmeztette a városatyákat, hogy 10 é v m ú l v a é p p e n 100 éves fordulója következik annak az örökváltságnak, amelyet a v á r o s l a k ó elődeink, szinte hihetetlenül nagy anyagi m e g e r ő l t e t é s vállalásával hajtottak végre. Azaz a földesúri j o g é s hatalom p é n z ellenébe való átvételével a város a maga urává vált. A z ü n n e p s é g e k , a kiállítás m e g t a r t á s a viszonylag szerencsés i d ő ­ szakra esett, hiszen a háború utolsó éveiben k e z d ő d ö t t meredek infláció hosszabb á t m e n e t e ­ k é n t viszonylagos stagnálás állt be, amitől az emberek optimizmusa, g y ü l e k e z ő kedve is fel­ lendült, így a kiállítások v o n z o t t á k a látogatásra, u t a z á s r a hajlamos közönséget. 5

3. A centenáriumi e m l é k e z ő d í s z k ö z g y ű l é s a város é s az evangélikus e g y h á z k ö z s é g k ö z ö s szervezésében zajlott le 1924. szeptember 13-án. A k ö z ö n s é g zsúfolásig megtöltötte az evan­ g é l i k u s templomot. Aznap nyílt meg a kiállítás is a k ö z v e t l e n k ö r n y é k e n : az evangélikus Kos­ suth g i m n á z i u m ö s s z e s t e r m é b e n és u d v a r á n , a templom m ö g ö t t é s a Luther utca v é g é n (ma a K o z á k lovas szobra körül) kialakított kis, parkszerű t e r e c s k é k e n , valamint a központi elemi is­ k o l a épületében és udvarán. I t t mutatkoznak be t e r m é k e i k k e l , szolgáltatásaikkal a m e z ő g a z ­ d a s á g i g é p g y á r a k és kereskedők, ipari feldolgozók (malmok, h ú s ü z e m e k ) , uradalmak é s ő s ­ t e r m e l ő k , ü z e m e k és kisiparosok, vendéglátók, p i n c é s z e t e k , iskolák (szemléltető anyagokkal, rajz-, kézimunka-kiállításokkal). Ez a kiállítás é s az ü n n e p s é g e k , gyűlések sorozata afféle b e m u t a t k o z á s n a k , figyelemfelhí­ v á s n a k indult é s az is lett, hiszen az akkor 43 ezernyi nyíregyházi é s v á r o s a az első h á b o r ú előtt alig ismert település, m e g y é j é v e l együtt. Legfeljebb közlekedési gócpont; nincs h í v o g a ­ tó h e g y - v ö l g y e , strandja, m ű e m l é k s o r o z a t a , látogatandó tájritkasága, nevezetessége. Csak T r i ­ anon után került N y í r e g y h á z a szóba, mint a keleti v é g e n az egyetlen város. Vagyis nem lát­ 6 szott h i á b a v a l ó n a k a fáradságos előkészület. Segítségül a Faluszövetség is felvette o r s z á g o s programjába a kiállítást, t o v á b b á országos hivatalok, szervezetek, társaságok is r e n d e z v é ­ nyekre készültek.

5

Imre János ügyvéd (1842-1918) javaslata a képviselő-testületben: Nyírvidék, 1914. nov. 22.; Halálakor a polgár­ mester - többek között - ezeket mondotta: „Nem volt a városnak olyan ügye, mely iránt Imre János mindenkor a legnagyobb érdeklődést ne tanúsította volna. Hosszú évtizedek munkájában ténykedve mindenkor irányító hatású volt. " SZSZBML, V. B. 181. 1919. jan. 17-i jkv. Kgy. 2.; Majd 1923 őszén Imre János javaslatára tényleg vissza­ tértek immáron a konkrét teendők számbavételével is. Nyírvidék, 1923. szept. 23., okt. 4.; Magáról az örökváltság­ ról részletesen: CSERVENYÁK, 1969.

6

A Faluszövetség munkájának későbbi összefoglaló ismertetésében szól a nyíregyházi napokról: BODOR, 1926.

A nyíregyházi kiállítást a centenáriumi ü n n e p s é g emelte k i a hasonló e s e m é n y e k közül, például azzal is, hogy a b e l ü g y m i n i s z t e r k ö s z ö n t ö t t e a d í s z k ö z g y ű l é s t és a sokadalmat. A z ide é r k e z ő r é s z t v e v ő k t ö b b n y i r e életükben először j á r t a k v á r o s u n k b a n . Hiszen akik Trianon előtt j á r t a k erre, messzebb találták meg úti céljukat: U n g v á r o n , M u n k á c s o n , B e r e g s z á s z o n , az újabb időkben pedig csak Debrecenig, M i s k o l c i g utaztak el. Most pedig a kiállítás kilenc nap­ j a alatt a hazai v á r o s o k polgármesterei közül ö t v e n e n j ö t t e k el a tanácskozásra a fővárosi Sipőcz Jenő elnökletével; az újságírók nesztora, Rákosi J e n ő itt találkozik e k ö r n y é k lapjainak riportereivel, szerkesztőivel. És így lesz az egész ország sajtójának h o s s z a b b - r ö v i d e b b időre „ témája " N y í r e g y h á z a : a kiállítás a r e n d e z v é n y s o r o z a t kíséretében, h a s o n l ó k é p p e n az orvo­ sok, a kereskedők, a tanítók, a szőlészek és borászok, a k ö z i g a z g a t á s b a n d o l g o z ó jegyzők, az ipartestületek, a tűzoltók o r s z á g o s , illetve regionális találkozói, tapasztalatcseréi. A felső ke­ reskedelmi iskolás diákok m e g h í v á s o s tanulmányi versenyt tartanak több tárgyból, a sporto­ lók a város új labdarúgópályáján a nemzeti válogatott В csapatát látják v e n d é g ü l a kelet­ma­ gyarországi válogatottal barátságos m é r k ő z é s r e , a leventék 600 fős b e m u t a t ó j a az István utcai sportpályán szórakoztatja a közönséget, a határban paraszti részvétellel n é p i e s lóversenyt, pa­ raszt fogatos és talyigás versenyeket „ vívnak", tanítói irányítással mutatják be a B e n k ő boko­ ri lakodalom szokásait, a Magyar N ő k Nemzeti S z ö v e t s é g e Tormay Cecília elnök irányításá­ val t a g t o b o r z ó g y ű l é s t rendez, a fővárosi és vidéki festőművészek kiállítása is n é z n i v a l ó . 7

A lebonyolítás fáradságos munkájában nyújtanak segítséget a p e d a g ó g u s o k és általuk ve­ zetett cserkészek, diákok, akik különös j ó k e d v v e l és k é s z s é g e s e n m ű k ö d n e k közre, hiszen ne­ k i k a kiállítás miatt e g y é b k é n t sincs tanítási órájuk. A r e n d e z ő s é g v e z e t ő i folyamatosan bírálják el a kiállítók felhozatalát, e r e d m é n y e i t , mun­ káját, végül díszokleveleket, érmeket osztanak a legjobbaknak, s ezeket az okleveleket Apponyi Albert g r ó f írja alá, mint akit 1924 januárjában választottak N y í r e g y h á z á n a k - e g y é b ­ ként ritka - díszpolgárává, s u g y a n ő bocsátja útjára a Szohor Pál szerkesztette centenáriumi kiadványt. A kiállításra olyan tárgyakat készítettek, amelyek m á r a létesítendő városi m ú z e u m állan­ dó kiállítására kerülnek. Nagy Elek távolabbi terveinek egyik m e g v a l ó s u l á s a a bemutatott di­ oráma: a jellegzetes nyíri tájnak, flórájának, faunájának a látványát varázsolja a kiállítást lá­ togató szeme elé. Ez a külföldön j á r t Kovács B é l a és családjának a m ű v e . K o v á c s (1876-1928) festő és i p a r m ű v é s z , preparátor, vagyis állatkitöméssel is foglalkozik. A N y í r v i ­ dék újságírójának a d i o r á m á r a c s u d á l k o z ó é l m é n y é t i d é z h e t e m : „magunk előtt láthatjuk a ti­ pikus nyírségi tájnak megszólalásig hű összeállítását, e vidéknek legjellegzetesebb madártípu­ saival és kisállataival. " 8

H a s o n l ó m e g l e p e t é s , „kiállítási szenzáció", hogy Komáromy Károlynak, a villanytelep m é r n ö k - i g a z g a t ó j á n a k vezetésével rádióadásokat hallhatnak a látogatók. A k ö z p o n t i elemi is­ kola északi oldalán egy tanteremben v é g z ő d ö t t a templom tornyáig érő huzal, azaz az anten­ na, a rádióvételhez s z ü k s é g e s segítség, és fülhallgatókon, h a n g s z ó r ó n „behozták" a budapes­ ti h a r a n g s z ó t , a hangversenyek m ű s o r á t , é p p e n s é g g e l a fővárosi lapokban m e g j e l e n ő

Az 1924. évi kiállításról és rendezvényekről részletesebben: A centenáriumi kiállítás és következményei. In: CSERVENYÁK - MEZŐ, 1987. 175-179. Nyírvidék, 1924. okt. 4.; Majd újra felelevenítik a dioráma meglepetésszerű értékes látványát Kovács halálakor: Nyírvidék 1928. dec. 1. Kovács Béla leánya már Budapesten szerzett iparművész diplomát, és özvegy édesanyjá­ val együtt gyakorolták tovább a szakmát, az ipart Virág utcai lakásukon, amelynek nagyszerű csupa virág borítot­ ta udvarát Járossy Gyulának, a kir. kat. gimnázium népszerű festőművész tanárának (1886-1958) festményei örö­ kítették meg.

M T I - e r e d e t ű híreket is. A lokálpatrióta újságíró szerint ez a szenzáció is a v á r o s e m e l k e d é s é t hirdeti, szolgálja: „lám, Nyíregyháza az elsők között kapcsolódik bele a vidéki városok közül a rádióhullámok forgatagába. " 9

Barkóczy Kálmán kocsigyártó elismerése, 1924 4. N a g y Elek a m é r n ö k i hivatal vezetője, a kiállítás kijelölt felelősi, vezénylői feladatai mel­ lett m á r r é g e b b e n a p r ó l é k o s levéltári k u t a t á s o k a t végzett, főleg a határjárások és a tanácsi j e g y z ő k ö n y v e k adatai alapján. Ennek e r e d m é n y e lett a kiállításra készített é s ott m á r látható hét n a g y a l a k ú várostérkép. A legrégibb első darab az 1471. évi állapotot rekonstruálja. A k ö ­ v e t k e z ő 1750-beli, m é g az impopuláció előtti helyzetet szemlélteti; a harmadik, az 1754-i, a b e t e l e p ü l é s utáni v á r o s k é p e t idézi elénk. A negyedik, ötödik és hatodik d á t u m a : 1770, 1792 és 1 7 9 5 . A sorozat utolsó darabja m á r nem e g é s z e n Nagy Elek munkája, hanem t á m a s z k o d i k 10

9

0

Nyírvidék, 1924. szept. 13., 19. és nov. 14. Ennek a térképnek különlegességéről részletesen szól Nagy Elek a Hunek-monográfiában megjelent dolgozata 42. oldalán. Ugyanis, hivatkozva az 1792. évi úriszéki rendelet azon részére, amely előírja a város körülkerítését (árkolását). Ennek a nyomvonala, valamint a rendelet végrehajtása, „utóélete" azonban köddé vált. Viszont a négy városkapu helyére eligazítást olvasott az iratokban, így ezeket már ábrázolja is az 1795. évi rekonstrukciójában. Eszerint „ a tokaji kapu a Kótaji (ma Vasvári) utcánál, a pazonyi kapu a pazonyi tér déli oldalánál, a kállai kapu az Inczédy sornál, a fejértói kapu a Zöldfa utca tájékán lehetett. " Csak ezen a térképen szerepelnek a kapuk; ké­ sőbb már cikkekben sem láthatók. Másutt sem olvashatunk róluk.

az 1804-ben, m é g az akkori Károlyi u r a s á g szolgálatára készült és k é s ő b b n y o m t a t á s b a n is megjelent f e l v é t e l r e . A z előkészítő szervezési m u n k á k s o r á n határozták el az u t ó k o r írásbeli tájékoztatását is, hogy a díszközgyűlést a sajtó örökíti meg kellő részletességgel; e g y é b k é n t k é t „ albumban " majd a város történelmét, illetve 1924. évi helyzetét feldolgozó írások jelennek meg, és k é s z ü l egy k ö z h a s z n á l a t r a é r d e m e s és m é l t ó v á r o s i térkép, amely egyszersmind utcajegyzékkel a v á ­ ros n é g y kerületének eltérően színezett bemutatása. A hátoldalon a nevezetes épületekről, h i ­ vatalokról, ü z e m e k r ő l , iskolákról „ legenda " is olvasható. A z e m l é k k ö t e t b ő l csak az első r é s z , a történeti t é m a s o r készült el és a t é r k é p . N e m sokkal a kiállítás b e z á r á s a u t á n meg is j e l e n t . 11

12

A „ második kötetnek" - amely a v á r o s 1924. évi, azaz nem történeti, hanem leíró m e g ö r ö ­ kítése - az összeállítása Nagy Elek szerkesztői feladata. Sajnálatos azonban, hogy az első k ö ­ tetnek hitt k i a d v á n y 500 s z á m o z o t t é s 1000 számozatlan p é l d á n y á n a k értékesítése u g y a n ú g y nem találkozott a város t á r s a d a l m á n a k érdeklődésével, mint h á r o m évtizeddel k o r á b b a n Gedul y h a s o n l ó felépítésű, fontos munkája. Nagy Elek azonban fontosnak tartotta, hogy kutatási e r e d m é n y e i t szöveges m e g f o g a l m a z á s b a n é s n y o m t a t á s b a n is közölje. A m i k o r 1926-ban a V á ­ rosi M é r n ö k ö k O r s z á g o s S z ö v e t s é g é n e k v á n d o r g y ű l é s é r e éppen N y í r e g y h á z á n került sorra, i t t e l ő a d á s formájára kerekítve számolt be a v á r o s történelméről, e r e d m é n y e i r ő l . Ezt a N y í r v i d é k n é g y folytatásban közölte, a szemet rabul ejtő túlzó c í m e k k e l az e g y é b k é n t nagyon tárgysze­ rű, inkább kissé száraz előadású cikkek f e l e t t . Nagy Elek t a n u l m á n y a , kellően kidolgozva témáját, k é s ő b b a Hunek-féle kötetben jelent meg 1931-ben. 13

14

5. A mindennapi ü g y e k intézésében is h a s o n l ó kitartást, ötletgazdagságot tanúsított Nagy Elek, mint az említett jubileumi, kivételes helyzetekben, élvezve egyszersmind a p o l g á r m e s ­ ter é s a képviselő-testület támogatását. M á r 1924-ben, a kiállítás és a t a l á l k o z á s o k alkalmával erre j á r t látogatók szívesen emle­ gették a város neve mellett a „virágos" j e l z ő t . Ez n a g y r é s z t a szerencsés városrendezési l é p é ­ seknek, másrészt a megalakult kertészeti vállalat kezdetben k ü l ö n ö s e n hasznos k ö z r e m ű k ö d é ­ sének köszönhető. M é g közvetlenül az első h á b o r ú előtt indult meg a Széchenyi utca és a k ö z e p e táján j o b b ­ ra-balra elterülő nagyobb terek r e n d e z é s e . A húszas é v e k b e n folytatják az építések egybehan­ golását. Eredetileg a hajdani két birtokos főúri család nevét viselve Károlyi és Dessewffy 1

1 Olvasható az első hat térképen: „ egykorú írások alapján rekonstruálta Nagy Elek műszaki tanácsos, 1924 augusz­ tusában. " A hetediken más szöveg: „ eredetijét készítették Kovács Gábor és Ungvári János uradalmi mérnökök". Ezek a szép dokumentumok levéltárunk térképgyűjteményében találhatók. 2005 tavaszán a levéltár előterében nagy tárlókban kiállítva hosszabb ideig voltak láthatók. SZOHOR, 1924. A kötet 3. lapján olvasható külön oldalon: /. rész. A régi Nyíregyháza. A m i arra is utal, hogy ké­ szül а I I . rész, nyilván az 1924­beli városról. Ez azonban már nem jelent meg. A levéltárban ugyan nyomon kö­ vethetők a mérnöki hivatal iratai között az előmunkálatok kétségtelen darabjai: hivatalok, üzemek, iskolák, egye­ sületek stb. részjelentései az 1924 előtti helyzet szerint. Lényegében hasonlatosan ahhoz a Geduly Henrik által szerkesztett kötethez, amely „Nyíregyháza az ezredik évben" címmel a millenniumkor, 1896 nyarán jelent meg, és tartalmazta mindazokat az adatokat, névsorokat, amelyek ebben az ünneplő évben a város közéletének minden­ féle közigazgatási, egyházi, társadalmi, gazdasági, ipari egységét, tagságát sorolja fel.

1 2

13 „Nyíregyházán megvan az alap, a készség, a képesség, hogy a vidék első városai közé emelkedjék" (1926. jún. 29.); „Nyíregyházán oly serényen folynak az építkezések, hogy pár év múlva teljesen megszűnik a lakásínség " (júl. 1.); „Az egészséges ivóvíz kérdése már a múlt század közepén foglalkoztatta Nyíregyháza közönségét" (júl. 3.); „Érdekes számadatok Nyíregyháza gazdasági életéről és kultúrájáról" (júl. 4.) Ez az előadás-szöveg szolgált nyil­ ván alapul a már emlegetett, később nyomtatásban is megjelent monográfíabeli dolgozatához. NAGY, 1931. 39-67. 1 4

térként szerepeltek. (1945 után t ö b b „változat" elviselése u t á n m a n a p s á g Bessenyei és Ben­ c z ú r térről van szó, a n é v a d ó k szobraival a kezdetüknél.) A k é t h á b o r ú között m á r felismerhe­ tő a városi „ térláncolat": ez a k é t park, az O r s z á g z á s z l ó tér, a ma m á r sétáló Zrínyi Ilona ut­ c á n át a v á r o s h á z a előtti Kossuth, a m e g y e h á z a előtti H ő s ö k tere (és m a n a p s á g az ezeket le­ z á r ó kis, O k t ó b e r huszonharmadika tér) a folyamatosságot jelenti. Ezeknek virágosítása, gon­ dozott fásítása a húszas, harmincas é v e k „vívmánya", és legújabb é v t i z e d ü n k szerencsés foly­ tatásaként k é n y e l m e s ü l ő b ú t o r o k k a l , egyre t ö b b szoborral, e m l é k m ű v e l , kisebb vízjátékokkal emelik a centrum csinosságát. í g y alakult k i N y í r e g y h á z a fóruma, központja, ahol m a n a p s á g e g é s z napos nemzeti, alkalmi szórakoztató r e n d e z v é n y e k n e k is tanúja itt a lakosság. A Széchenyi utca melletti parkok előtt, a Kossuth téren 1929-től a szobrok körül kényel­ mes, ún. Buchwald-féle k a r o s s z é k e k is voltak találhatók, n é g y fillér használati díj mellett. A „helyfoglalási díjat" általában az itt alkalmazott hadirokkantak szedték be. A kezdetben 150 székből „ hírmondóul" a h á b o r ú u t á n r a is maradt néhány, akkor m á r nem szedtek „ ülnöki" dí­ jat. A v á r o s k ö z p o n t kertesítése nemcsak szépészeti okokból hasznos. Ugyanis a k ö v e z é s , asz­ faltozás igen drága m ű v e l e t , a súlyos g a z d a s á g i helyzetben k ü l ö n ö s e n nehezen halad. (Bőven maradt m é g tennivaló a m á s o d i k h á b o r ú utánra is.) Ugyanakkor a szeles i d ő gyakori a város­ ban, s ilyenkor kényelmetlen a porfellegek sora. Ezért kettősen hasznos, sikeres a h á z a k előt­ t i g ö m b a k á c o k telepítésének népszerűsítése és a tetszés szerinti virágültetés. Városi kezelésbe tartozik 1930-tól a városi, hatósági t e m e t ő az e g y h á z i t e m e t ő k külön fenntartásával szemben, r e n d e z é s é v e l nagy lépéseket tettek a s z í n e s e b b - m e g h i t t e b b - g o n d o zottabb sírkert felé. Itt a kerítések m e n t é n kettős sorokban kanadai nyárfákat telepítettek. A z évtizedek során ezek ugyan elöregedtek, de a B e n c z ú r - s z o b o r mellett m é g ma is áll néhány. A közterek kertjei folyamatos locsolást igényelnek. A h ú s z a s é v e k i g lajtos kocsikkal oldot­ ták meg a közterek portalanítását is a k á n i k u l á b a n . 1929-től van m á r locsolóautója is a város­ nak. Ennek vízfelvételét e g y s z e r ű c s ö v e s v e z e t é k e n a bujtosi téglagyári m e d e n c é k b ő l a köz­ ponti terekhez továbbították szivattyúk segítségével. Ez egyszersmind nagy k ö n n y e b b s é g e t jelentett a tűzoltóságnak is. E z e k b ő l a sorokból az is kitűnik, hogy sajnálatosan nem volt v í z v e z e t é k - és csatornaháló­ zata N y í r e g y h á z á n a k . É v t i z e d e k e n át kerestek vizet több helyen, s z á m t a l a n próbafúrással, de ezek nem j á r t a k e r e d m é n n y e l . Maradt a háztulajdonosok egy r é s z é n e k , az emeletes h á z a k n a k a privát ellátási m e g o l d á s a , alkalmi derítőkkel. A teljes m e g o l d á s m á r az újabb évtizedek ered­ ménye. Ugyancsak a húszas é v e k b e n jelennek meg az utcasarki, piacszéli árusítóbódék, amelyek­ nek e g y s é g e s e b b tervezése, karbantartása a városképet is javítja. Ezekben - általában egész nap - árusítanak a trafikok, p é k á r u s o k , m á s o k napi- és hetilapokat forgalmaznak (egyszer­ smind szinte teljesen m e g s z ü n t e t i k a jellegzetesen hangos rikkancs-ipart). A z egyre igénye­ sebb k ü l s ő v e l megjelent b ó d é k , é p ü l e t e c s k é k n é m i vidékies nagyítással c s a r n o k k é n t éltek a városi szóhasználatban, m é g r é g e b b i m e g s z ü n t e t é s ü k után is. Ilyen a mai sétálóutca helyén volt k o r z ó m e n t é n a v i r á g c s a r n o k , a m e g y e h á z a előtti piac terén halcsarnok állt é s működött, sőt a Károlyi-kertben eredetileg fagylaltozókioszk is emelkedett. H a s o n l ó a n , bizonyos rendezettséget teremtenek, mutatnak a kb. egy m é t e r átmérőjű deko­ ratív, hengeres, magas hirdetőoszlopok, amelyeknek belsejében az utcaseprők raktározzák m u n k a e s z k ö z e i k e t . Ezek eltűnésekor, a harmincas é v e k b e n láthatók a n é g y s z ö g l e t e s , alacso­ nyabb hirdető a l k a l m a t o s s á g o k üvegfalakkal, amelyek b e l s ő világításukkal sötétedés után is láthatóvá teszik a hirdetéseket.

A köztereken, a hivatali é p ü l e t e k előtt a szegődtetett u t c a s e p r ő k takarítanak. A m a g á n h á ­ zak előtti t e e n d ő k r e szigorú (és s z á m o n is kérő) rendeletek írják e l ő a köztisztaságra törekvést. Vasárnap, ü n n e p e k napján m á r reggel hétkor b e s z ó l n a k a rendőrök, ha nem észlelik az eltaka­ rítás n y o m á t , kilenckor újra cirkálnak, de akkor m á r „felírják" a h i á n y o s a n takarító h á z a k a t , akkor m á r b ü n t e t é s következik: ezeket a rendőrség k e m é n y e n be is hajtja... A harmincas é v e k legelején, a gazdasági világválság k ö v e t k e z t é b e n helyi m u n k a n é l k ü l i ­ s é g is keletkezett. A m é r n ö k i hivatal irányításával a segélyezést í n s é g m u n k á v a l igyekeztek enyhíteni - k u b i k o l á s formájában. N é h á n y ilyen nagyobb szabású m u n k á t is terveztek és ve­ zettek, részben o r s z á g o s céljuttatás segítségével is a R á k ó c z i - Tokaji utca külső részén az i m ­ m á r országosan is igényelt repülőtér h e l y é n e k v í z m e n t e s í t é s e és p l a n í r o z á s a formájában, t ö b b é v e n á t . Teljesen városi tervezés, finanszírozás é s m e g o l d á s a Sóstó t a v á n a k ikresítése, az 1931-től m á r m ű k ö d ő , akkor k o r s z e r ű szabad strand m á i g hideg strandnak nevezett és hasz­ nált területének kialakítása. Nagy l é p é s n e k számított ez a Sóstó ü d ü l ő j e l l e g é n e k kialakulása érdekében: fokozatos szoborellátással, székely kapuval, p a r k s z e r ű kialakítással. 1 5

1928-ban szintén házi t e r v e z é s b e n keletkezett (csak) két darab „zöld villamos", azaz n y i l ­ v á n o s illemhely. M é g ezeket is eltünteti a háború utáni időszak, é v t i z e d e k m ú l v a is csak egygyel „pótolják", a m e g y e h á z a előtt: akkor is sok, érthetetlen ellenkezés, g ú n y o l ó d á s , ízléste­ len „olvasói levelek" kísérik indulását, m ű k ö d é s é t . K i érti ezt? A n ö v e k v ő v á r o s k ö z l e k e d é s é t segíti a hosszú u t c á k n a k k ö z ö k k e l , u t c á c s k á k k a l való „sze­ letelése". Ennek legszemléletesebb e r e d m é n y e az 1935-ben elkezdett és kialakított K r ú d y Gyula utca. K é s ő b b k e z d ő d ö t t é s z a k a b b r a , a M e s k ó L á s z l ó u t c á n a k a létrehozása. Befejezése m á r 1945 u t á n r a maradt, akkorra m á r az utca neve Garibaldira v á l t o z o t t . . . A z ilyen hossza­ dalmas eljárások t e r m é s z e t e s e n tűzbiztonsági érdekűek, a tűzoltók k ö z l e k e d é s i n e h é z s é g e i n e k legyőzését is elősegítik. A húszas évek elején, m i n i s z t é r i u m i segítséggel „kislakások" telepszerű m e g é p í t é s é v e l , afféle tisztviselőtelep 34 lakásos t ö m b j é v e l segítették a lakásínség m e g o l d á s á t a volt s z e g é n y ­ h á z kertje m ö g ö t t , a R á k ó c z i és Á r o k utca között. A z O r s z á g o s F ö l d b i r t o k r e n d e z ő B í r ó s á g által i g é n y b e vett régi vásártér 100 holdjából ala­ kították k i a h ú s z a s évek végétől az A d y Endre és N a g y v á r a d utcától keletre e s ő lakáshelye­ ket, és itt épült a Damjanich laktanya is. H a s o n l ó k é p p e n folyt a lakásépítés a V ö r ö s m a r t y tér k ö r n y é k é n , illetve az ún. Friedmanntelepen (ma K e r t v á r o s b a n ) ; e l ő b b a mai Derkovits utca déli oldalán, majd k é s ő b b a H ő s ö k te­ metője mellett a közeli nagy lovassági laktanya altisztjei részére, ikerlakásokkal. (Ez u t ó b b i ­ ak nagyobbik r é s z e az 1944. szeptemberi b o m b á z á s k o r pusztult el.) Ugyancsak 1941-ben a mai Örökösföld lakótelep szélén épült a Család utcai 16 lakás a n a g y c s a l á d o s o k részére, illet­ ve a Kemecsei úti h o m o k b á n y a keleti oldalán h a s o n l ó céllal két lakás, az O r s z á g o s N é p - és C s a l á d v é d e l m i A l a p szervezésében. A város életének múltjában gyakran került ilyen-olyan vagyoni felmérés, áttekintés a szük­ séges banki k ö l c s ö n ö k felvételének biztosítására, p l . az örökváltságkor, az 1854. évi k é n y s z e r k ö l c s ö n , majd a nagy lovassági laktanya felépítésének vállalásakor, 1890-ben. A h ú s z a s évek divatja volt a külföldi nagy k ö l c s ö n ö k városi igénybevétele. N y í r e g y h á z a ilyennel nem élt. M e g akarván g y ő z ő d n i alaposabban vagyoni állapotáról, 1933-ban elkezdte a város vagyon­ leltárának elkészítését. Ez a mai napig páratlan, széles körű, m é l y s é g ű felmérés 1934-re el is készült pontos t é r k é p m e l l é k l e t e k k e l , illusztrációkkal, t e r m é s z e t e s e n a m é r n ö k i hivatal feladat­ k ö r é b e tartozva. A m u n k á t főleg a v á r o s g a z d á l k o d á s i részleg készítette Gyurikovics Lajos 15 JÁNKFALVI, 2005. 36-53.

(1895-1975) hivatalvezetővel az élen, a leírást és a szükséges t é r k é p v á z l a t o k a t pedig Dienes István (1906-1976). 16

6. A z egyébként pontos és gondos hivatalvezetőként kissé rideg embernek minősített Nagy Elek a hivatalon k í v ü l , otthonában szívesen végzett famunkákat, lombfurészes kivitellel. A ha­ difogság szoktatta erre az e g y é b k é n t kellemes szórakozásra. A m i k o r ötévi távolléte u t á n 1920ban hazaérkezett, k é t leányának hozta azt a „berendezett" b a b a s z o b á t , amelyet célszerűen csomagolva sikerült megóvni. Ennek nemcsak a gyermekei örültek, hanem az i s m e r ő s ö k , ro­ k o n o k folyamatos látogatásai, k ö s z ö n ő - m e g e l é g e d e t t szavai is m e l e g í t h e t t é k Nagy Elek szí­ vét, lelkét. A Bessenyei K ö r k r ó n i k á s a szerint a v á r o s h á z a nagy t e r m é b e n rendezett alkalmi kiállításokon nagy érdeklődés kísérte „meglepően szépen sikerült faintarziáit". Szomorúan kellett tapasztalnia, hogy a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú nyíregyházi k ö v e t k e z m é n y e i h e z k é s z í t m é ­ nyei is beletartoztak: elpusztultak. N y u g d í j a s k é n t m é g i s újrakezdte m u n k á l k o d á s á t : ahogy pá­ lyája elején szülőföldjének készített terveket egy templom építéséhez, öreg korára családja ba­ ráti körének készített intarziás k é p k e r e t e k e t az újabb generáció f é n y k é p e i n e k m e g ő r z é s é r e . Ezzel is igazolta, bizonyította a legenda szerinti Apelles állítólagos életelvét kifejező szálló­ igét, mely szerint „nulla dies, sine linea ". Ez szabadabb fordításban í g y hangzik: „ne menjen le a napod, hogy valami hasznosat ne tettél volna ".

Felhasznált forrás SZSZBML, V. B. 181.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, Nyíregyháza Rendezett Tanácsú Város (1929-től Megyei Város) Közgyűlésének és Képviselő-testületének iratai, 1872-1950. Felhasznált irodalom

BODOR, 1926. CSERVENYÁK, 1969. CSERVENYÁK MEZŐ, 1987. GEDULY, 1896. HŰNEK, 1931. JÁNKFALVI, 2005. NAGY, 1931. SZOHOR, 1924.

1 6

Bodor Aladár: Száztíz községfejlesztési gazdasági, egészségügyi és kultúrkiállítás. Bp., 1926. Cservenyák László: Nyíregyháza örökváltsága. Nyíregyháza, 1969. Nyíregyháza története. Szerk. Cservenyák László - Mező András. Nyíregy­ háza, 1987. Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza, 1896. Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei. Szerk. Hűnek Emil. Bp., 1931. Jánkfalvi Zoltán: Gépmadarak a szabolcsi égen. 1. köt. Bp., 2005. Nagy Elek: Nyíregyháza fejlődése. In: Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei. Szerk. Hűnek Emil. Bp., 1931. 39-67. Nyíregyháza az örökváltság századik évében. Szerk. Szohor Pál. Nyíregyhá­ za, 1924.

Ez a levéltár gyűjteményének V. B. 192. jelzetű fondja.

Nagy Elek portréja,

1924

Intarziás képkeret, 1950 Nagy Elek munkája