ban akarták tagadni a vallást. A legfilozoíikusabb, t u d o m á n y o s a b b és etikaibb rendszerek alapos vizsgálata m u t a t j a , hogy a végső létérdek milyen nagy mértékben j e l e n van bennük, még a k k o r is, ha v e z e t ő szerepet játszanak a vallás ellen folytatott harcban. Ez m u t a t j a a hit érzelmi meghatározásának korlátait. Természetesen a hitnek mint az egész személy aktusának erős érzelmi elemei is vannak. Az érzés mindig kifejezi az egész személy részvételét az élet, vagy a lélek aktusában. De az é r z é s nem forrása a hitnek. A hitnek határozott irányulása és konkrét tartalma van. Ezért célja az igazság és az elkötelezettség. A feltétlen felé irányul s e g y konkrét valóságban nyilvánul meg, a m e l y megköveteli és igazolja ezt az elkötelezettséget. (Folytatása következik)
RE2I ELEK
AZ ALKOFIOLIZMUS
Az etika az élet é r t é k e és védelme érdekében foglalkozik az alkoholizmus jelenségével. A problémával való előítéletek nélküli őszinte szembenézést az a közismert tény is indokolja, h o g y n a p j a i n k b a n világszerte n ö v e k v ő b e n v a n a szeszes italok m é r t é k t e l e n fogyasztása, és e g y r e inkább t e r j e d a fiatalok és a nők k ö r é b e n is 1 A k é r d é s sel való foglalkozást szükségessé teszi az az etikai elv is, mely szerint mindaz, ami csökkenti az élet ériékét — egyéni és közösségi viszonylatban —, értékellenes, ezétít t ö r e k e d n i kell annak megszüntetésére. 1. Az alkoholizmus az emberiség egyik legrégebbi igen e l t e r j e d t és megtűrt értékromboló jelensége. J e l e n t k e z é s é b e n és fenntartásában számos tényező játszik közre,, ezért erkölcsi, egészségügyi, szociológiai, pedagógiai, gazdasági és vallási problémát is képez. Az alkohol neve az a r a b Al-Kohl szóból származik 2 és e r e d e t i l e g azt a finom port jelentette, amelyet a1 szemhéj f e s t é s é r e használtak. Csak a későbbiek során kapcsolódik a szóhoz a mai fogalmaink szerinti tartalom. Az alkohol körébe az etilalkohol tartalmú italokat sorolják: bor, sör, pálinka, likönök stb. A többi alkoholféle nem élvezhető, a metilalkohol (faszesz) pedig e g y e n e s e n v a k s á g o t és halált okozhat. Az emberi érzékelést, é l m é n y e k e t befolyásoló, megváltozott érzelmi és tudati állapotot előidéző szereket élvezeti szereknek (pszichotrop) nevezik, a m e l y e k n e k készítése és használata ,,a feltevések szerint egyidős az emberiség öntudatra ébredésének, eszmélésének idejével 3 . E szerek sorában az alkohol megkülönböztetett h e l y e t foglal el az általános e l t e r j e d é s r e való tekintettel 4 Az alkoholizmus k é r d é s é n e k megközelítése a történelem folyamán igen változatos képet mutat. Kezdetben úgy értelmezték, h o g y áltaia* arz embert mágikus erők kerítik h a t a l m u k b a , és m i n t e g y k ö z v e t í t ő e kapcsolat megélésében. 208
Á görög erkölcsfilozófiában a mértékletesség, a bölcs Önuralom erkölcsi értéke, az akaró lélek erénye, az értelem f ü g g v é n y e k é n t értelmezett emberi méltóság jelképe volt. Ezért e méltóságot beszennyező, megalázó, lealacsonyító iszákosságot erkölcsi fogyatékosságnak minősítették. Forrását a rossz nevelésben, a helytelen életmódban, v a g y egyenesen a csökkenő vallásosságban látták. A kezdetleges tudományos kísérletek közül megemlítjük J o h a n n Kaspar Lavater elméletét (fiziognómia), amely az alkoholisták külső, testi jegyeinek felismeréséről tesz említést. Ezen az úton halad Franz J. Gall is (ún. „kramioszkópia" tanában), aki az alkoholfogyasztók olyan személyiség-jegyeivel foglalkozik, amelyek szerinte a koponya külső vizsgálata során felismerhetők. A visszafejlődés elvét először Cesare Lombroso 1876-ban megjelent munkájában fogalmazta meg. Ö is a test külső, sajátos jegyeiből indul ki — ezt nevezik Lombrosoalkatnak —, de eljut a ,,veleszületett-elv" hangsúlyozásához, habár az átöröklés tényét konkrétan még nem ismerte. Az alkohoiiüggőség kérdésének értelmezésére a 19. és a 20. században különböző elméletek, felfogások születtek. Ezek közül meg kell említenünk a betegség-elméletét, amelynek egységes és átfogó koncepcióját E. M. Jelűnek fogalmazta meg, 1660-ban megjelent könyvében. 5 Felfogása szerint a mértéktelen alkoholfogyasztás orvosi értelemben betegség és ennek megfelelően orvosi eszközökkel való gyógyítást kíván. A lélektani elmélet szerint az alkoholizmus létrejöttében az egyedi pszihés fejlődési zavarok a meghatározók, ezeknek felismerése és kiküszöbölése az alkohoifüggőség megszüntetésenek az ú t j a . A társadalmi lélektan felfogása szerint az alkoholfüggőség kialakulásában nagyobb és kisebb vetületű társadalmi tényezők játszanak elsődleges szerepet. Feladat feltárni. azokat a környezeti hatásokat, amelyek a személyiségben az alkohol mértéktelen fogyasztására irányuló készséget létrehozzák. Az integratív elmélet lényege az, hogy fel kell tárni az alkoholizmushoz vezető összes tényezőt és azokat megfelelő összefüggésben konstruktív módon kezelni. 2. A keresztény vallás kezdettől fogva szembehelyezkedett a mértéktelen italfogyasztással. Ez az alapállás mindenekelőtt a Bibliában található, amely határozottan elítéli, megvetendőnek tartja a ,,tobzódást és a részegeskedést", ugyanakkor erkölcsi értékkel bírónak tekinti a ,,józanságot" és az „eberséget". Nem csupán „erkölcsi íogya*tékosságként kezeli, hanem úgy m u t a t j a be a részegeskedést, mint amelynek legsúlyosabb k ö v e t k e z m é n y e az, hogy kizár Istenországából (í Kor 6,10; Gal 5,21). Egy szintre emeli azokkal a rossz cselekedetekkel, amelyek eltávolítanak Istenországa birtoklásától, mint pl. a bálványimádás, tisztátalanság, paráznaság, ellenségeskedés, és mások. A Lk 21,34 a részegségtől való tartózkodásra hívja fel a figyelmet. Az Ef 5,18 megállapítja, hogy a részegség és Isten lelkének bírása kizárják egymást. A Péld 20,1 figyelmeztet arra, hogy ,,a részegítő ital" az ember önértéktudatának a csökkenéséhez vezet; a Péld 23,21 az anyagi romlás, a szegénység forrásának nevezi és a „rongyokba öltöztető tétlenséggel" egyformán megbélyegzi. Az lTim 3,3 és 8. versek különösen az egyházi tisztségviselők „józanságra" intenek, és a részegeskedést az egyházi hivatalból kizáró nyomós oknak tekintik. 2 — Karesztény M a g v e t ő 1909/4,
209
Megemlítünk n é h á n y bibliai helyet, amelyek józanságra intenek, Ugyanakkor olyanokat, a m e l y e k a részegségről és a n n a k következményeiről tesznek említést, mert lelkigondozói m u n k á n k során is irányadónk lehetnek. Mértékletességre, józanságra figyelmeztetnek: Tessz 5,6; Péld 23,20; Ézs 5,11 é s 28,1; Hab 2,15; lKor 5,11? l P é t 4,7 és 5,8. versek. A részegség k ö v e t k e z m é n y e i t m u t a t j á k be: Ézs 19,14? 28,7,8; Hós 4,11; Dán 5,1-4? Róm 13,13; J e r 25,27 stb. A 16. századi reformáció a hitelvi k é r d é s e k felülvizsgálásával párhuzamosan erőteljesen hangsúlyozta a tiszta erkölcsi életet, a m e l y e t a vallásosság alapvető k ö v e t e l m é n y é v é emelte. Az emberi életvitel mindazon f o r m á j a ellen felemelte szavát, a m e l y megnehezítette, akadályozta az Isten és ember közti kapcsolatok teljesebbé tételét. Ilyen akadálynak t e k i n t e t t é k a m é r t é k t e l e n alkoholfogyasztást is. A reformátorok határozottan felemelik s z a v u k a t az iszákosság minden formája ellen, és józanságra, mértékletességre figyelmeztetnek. Egyházalapítónk, Dávid Ferenc figyelmeztet a mértékletességre, amelyet magától értetődő szükségességnek tart a vallásos ember számára: „ M e r t kívántatik, h o g y hitünket j ó cselekedetekkel megmutassuk, és az hit olyan légyen, a m e l y — mint Pál mondja, — szeretet által csel e k e d j é k . A mértékletesség pedig m i n d e n emberek előtt nyilván legyen. Ne is bölcselkedjünk afelett, m e n n y i r e szükség". 6 Heltai Gáspár élesen bírálja az alkoholizmust az 1552-ben m e g j e lent Dialógusában. 7 M u n k á j á b a n a ,,józan" Antal és a „tobzódó" Demeter p á r b e s z é d e nemcsak egy-egy típus bemutatása, hanem éles kipellengérezése a részegségnek. Szentábrahámi L. M i h á l y latin n y e l v e n 1787-ben megjelent munkájában k ü l ö n foglalkozik az erkölcsiség kérdéseivel, és ezen belül ,,A k e r e s z t é n y e k n e k ö n m a g u k iránti kötelességeiről" című f e j e z e t b e n alaposan t á r g y a l j a a j ó z a n s á g és a r é s z e g s é g kérdéseit. 8 Ugy értékeli, hogy a1 józanságnak a gyümölcsei „a jó egészség, az erőteljes test, a kellemes ábrázat, vidám és hosszú öregség, a d e r ü l t kedély, az erős emlékezőtehetség, az ü g y e k intézésében való élénkség, a jó h í r n é v és a családi v a g y o n gyarapodása". 9 A részegséget a „bűnök l e g t e r m é k e nyebb szülőjének" n e v e z i és igen figyelemre méltó kijelentést,- tesz: „Több embert ölt meg a torok, mint a fegyver". Szomorú következményét a b b a n látja, h o g y k é p t e l e n n é teszi az embert kötelességei teljesítésére: Isten felebarátai, családja és önmaga iránt. Int arra is, h o g y k ö v e t k e z m e n y e i b e n n e m c s a k erkölcsi, hanem fizikai leromláshoz is vezethet: „borban a test f o r m á j a elvész, borban megromlik az életkor". Ezért „a részegeskedésre kínálkozó alkalmat k e r ü l n i kell," és h a „mégis bele esünk", vigyázni kell, n e h o g y megbotránkoztassunk másokat es megengedhetetlen d o l g o k a t c s e l e k e d j ü n k . Erőteljesen f e l h í v j a a lelkész figyelmét a szeszes ital m é r t é k t e l e n fogyasztasának káros követk e z m é n y e i r e a gyülekezeti életben: ,,.. . különösen a részeges p a p nem fogja jól intézni a szent dolgokat". A 19. és 20. században lelkészeink egyházi beszédeikben g y a k r a n ítélik el az alkoholizmust és m u t a t n a k rá szomorú következményeire, u g y a n a k k o r a „megoldás" útját is próbálják kijelölni. V'ilágosan utal erre Ferencz József e g y i k beszédében: „Részegeskedés és tobzódás örv é n y é b e n sínylődő felebarátodat ne gúnyold ki, h a n e m úgy tekintsd öt, mint elesettet, és amint az Úr J é z u s az ellesetteket, emeld fel, De te tartóztasd meg magadat és házadnépét e veszedelmes bajtól." 1 0 210
3. Alkoholizmusnak t e k i n t h e t ő az a- mértéktelen alkoholfogyasztás, amely az e g y é n vagy a közösség, v a g y mindkettő károsodásához vezet. Alkoholistának tekinthető az Egészségügyi Világszervezet 1 1 által elfogadott meghatározás szerint az a rendszeresen és n a g y m é r t é k b e n szeszes italt fogyasztó személy, aki függőségi viszonyba került az alkohollal, s ezáltal testi-lelki-szellemi állapota súlyos z a v a r t szenved. 1 2 Az alkoholizmusnak k é t f o r m á j á t k ü l ö n b ö z t e t j ü k meg: a h e v e n y alkoholmérgezés v a g y részegség és az idült, v a g y k ó r o s alkoholizmus. A m í g a h e v e n y alkoholizmus lehet esetleges is, addig az idült alkoholizmus esetében a személy függőségi v i s z o n y b a k e r ü l az alkohollal, n e m tud lemondani róla1. Szellemi és fizikai t e l j e s í t ő k é p e s s é g e csökken és csupán a mindennapi alkoholadag elfogyasztása u t á n válik kisebbn a g y o b b m é r t é k b e n m u n k a k é p e s s é . Az ivás öncélúvá lesz és rendszeres lerészegedéshez vezet. Ö n é r t é k t u d a t a e g y e n e s a r á n y b a n csökken az alkohollal szembeni függőség n ö v e k e d é s é v e l . Ezért h a n y a t l ó akaratés jellemerejét megtévesztő beállításokkal, hazudozásokkal próbálja palástolni. Az okot többnyire kivetíti családjára, környezetére, barátaira, munkahelyére, sérelmeire, sikertelenségeire. Következményeit fizikai és erkölcsi vonatkozásban vizsgáljuk: a) Biológiai következményei Az o r v o s t u d o m á n y megállapítása szerint az alkohol mértéktelen fogyasztása a szervezet súlyos károsodásához, m a j d t e l j e s leromlásához vezet. Elsősorban a központi idegrendszer károsodik, m a j d idővel bek ö v e t k e z n e k a szervi elváltozások: agyidegsejtek elfajulása 1 , elmezavar, ideggyulladás, k o r a i érelmeszesedés, látóideg sorvadás. Az alkoholisták halálának leggyakoribb oka a májzsugorodás. A szakemberek megállapítása szerint a nemi b e t e g s é g terjesztésében is n a g y szerepet játszik. 13 b) Erkölcsi következményei A mértéktelen italfogyasztás a teljes erkölcsi züllésig vezethet. Ennek első lépcsőfoka, hogy az alkoholista megbízhatatlanná válik, kötelezettségeit e l h a n y a g o l j a , p a z a r o l j a anyagi javait, felelőtlen adósságokba bocsátkozik, hazudik. Ezután következik az emberközi kapcsolatok meglazulása, amely e g y r é s z t elszigetelődéshez vezet, másrészt csak azoknak a társaságát keresi —- ,,ivócimborák" —, akik „megértik öt". Itt kerül súlyos összeütközésbe családjával, s az állandó feszültség, — mint pl: anyagi problémák, tekergés, — károsan hat ki a gyermek é l e t é r e is. Konfliktusai támadnak m u n k a h e l y é n is, mert c s ö k k e n a munk a v é g z é s i m e n n y i s é g i és minőségi szempontból egyaránt, de ide sor o l h a t j u k a k é s é s e k és beteghiányzások gyakoriságát, a balesetveszélyt. A statisztikák k i m u t a t j á k , h o g y a végzetes kimenetelű m u n k a h e l y i balesetek kétszeres a r á n y b a n n a g y o b b a k az alkoholisták, mint a nem alkolisták esetében. 1 4 A szellemi t e l j e s í t ő k é p e s s é g is hanyatlik, az értékelés élessége tompul, az eszmetársítás s e k é l y e b b é válik, a felfogás meglassul, a megfigyelőképesség csökken, az é r d e k l ő d é s beszűkül. Az értelmi t e v é k e n y ség tartalmi s z e g é n y s é g e és az érzelmi labilitás k ö v e t k e z t é b e n az ítéletalkotás is bizonytalanná, ingadozóvá válik. Olyjan h a n y a t l á s is beállhat, amely súlyos esetekben t e l j e s szellemi leépüléshez vezethet. Az erkölcsi züllés a bűnözés konkrét m e g n y i l v á n u l á s a i b a n éri el a mély pontot, mint pl. lopás, csalás, nemi erőszak, agresszív cselekedetek, gyilkosság és mások. 211
Etikái szempontból határozottan v i s s z a u t a s í t j u k a mértéktelen alkoholfogyasztást. Abból a hitelvi meggyőződésből indulunk ki, h o g y az élet Istentől k a p o t t értékmegvalósító képesség, és az embernek nincs joga káros szenvedélyei által rombolni, sőt megsemmisíteni azt. Az alk o h o l hatása alatt álló ember lelki és szellemi eltorzulással, erkölcsi fogyatékossággal él és cselekszik. A l a p j á b a v é v e visszaél Istentől neki adott képességeivel, értékeivel, akaratszabadságával, Helytelen értékválogatása során nemcsak k ö r n y e z e t é t r o m b o l j a és a társadalmi együttélést nehezíti meg, hanem önmagát s o r v a s z t j a el és semmisíti meg időnap előtt éietét. Éppen ezért joggal nevezik az „önmegsemmisítés" veszélyes formájának. 1 5 Az alkoholista m a g á n ü g y n e k tekinti az alkoholfogyasztást, mellőzve azt az etikai elvet, h o g y az élet nem csupán magánügy, h a n e m a m á s o k é r t való élésről történő bizonyságtevés is. J é z u s az élet mikénti megélésével k a p c s o l a t o s a n a m é r t é k t e l e n s é g e t ételben, öltözetben elítélte: ,,Az élet több, h o g y n e m az eledel és a test, liogynem az öltőzet" (Lk 12,23),, é s jogosan h o z z á t e h e t j ü k : az élet több h o g y n e m az ital. A z evangéliumok leírása szerint Jézus nem k ö v e t e l t tanítványaitól aszkétikus, ö n m e g t a r t ó z t a t ó életet, nem alapított tanítván y a i v a l egy zárt közösséget, h a n e m benne éltek a társadalomban, de feltétlenül elvárta, h g y felelősen éljenek. Erkölcsi tanításában a felelősség k ö v e t e l m é n y e általában az egyénnel szemben v a n felállítva. Ez n e m más, mint az értékka'tegóriává váló e g y é n i s é g kiemelése. Ez az értékkategória azonban sohasem öncélú, — m e r t az öncélúság önmagában v é v e értéktelen —, h a n e m belesimul mások életébe, m é g p e d i g a J é z u s által kiemelt vallásos alapelvvel: a szeretettel. Mindebből következik, h o g y az ember sohasem mérlegelhet csupán a i individualitás szférájában, sohasem lehet r a b j a szenvedélyeinek, ösztöneinek, h a n e m azokon f e l ü l e m e l k e d v e erős akarattal teljes életét I s t e n n e k tetsző é l e t e t kell élnie. Etikai szempontból az absztinenciát — az alkohol f o g y a s z t á s á n a k t e l j e s elutasítását — nem t e k i n t h e t j ü k olyan életfelfogásnak, amely általánosán megvalósítható. A felnőtt embertől nem k ö v e t e l h e t ü n k aszk e t i k u s önmegtartóztatást. Életfelfogásunk a szeszes ital f o g y a s z t á s á v a l kapcsolatosan a mértékletesség, amely n e m zárja ki a szeszes ital fogyasztását, de e r é l y e s e n fellép és elítéli a n n a k mértéktelen, túlzott, használatát. Ehhez józan gondolkodás, önmérséklet, erős akarat és egészséges életmód szükséges. Etikánk alapállásából e l u t a s í t j u k az alkoholizmus ún. betegség-elm é l e t é t is. A minősítési elmélet 1 0 felfogásából indulhatunk ki. Enn e k lényege, h o g y az e l v o n ó k ú r á k jó része csupán kihangsúlyozza az alkoholista megbélyegzését és létrehozza a társadalmi normáktól eltérő önazonosságot (ún. deviáns identitást), amely lehetetlenné teszi az ilyen személyek visszailleszkedését a társadalomba, ezért a ,,minősített devianciával" ún. másodlagos visszailleszkedésre kényszerülnek. Az alkoholí'üggőség b e t e g s é g - k o n c e p c i ó j a Jankowszki szerint: ,,a régi korok távoli visszhangja, és így t u d o m á n y o s köntösbe öltöztetjük ellenszenvünket azok iránt, akik nem t a r t j á k be az e g y e z m é n y e s társadalmi szabályokat". 1 7 Az alkoholfüggöség m e g s z ü n t e t é s é r e a t u d o m á n y megállapítása szerint nincs k i m o n d o t t a n biológiai kezelésforma, mert nem a feltételezett biológiai rendellenességek v a l a m e l y i k é r e hatnak, inkább ,.eszközös pszichoterápiát" jelentenek. A n n a k ellenére, h o g y eszközül kémiai anyaA»
gokat használnak, valójában lélektani természetű hatás elérésére törekszenek, az ún. alkoholundor kiépítését t a r t j á k szem előtt. A t u d o m á n y következtetése: „Az a feltételezés, h o g y a. mértéktelen, önpusztító alkoholfogyasztásra való késztetés mögött egyetlen egyértelmű biológiai rendellensség húzódna meg, mind ez ideig nem i g a z o l ó d o t t — é s tudásunk mai szintjén ez nem is látszik valószínűnek. Bár a hozzászokás és a f ü g g ő s é g biológiai jelenségek, magyarázatuk igényli a1 pszichodinamikai és környezeti tényezők figyelembevételét." 1 8 A betegség-elméletet azért sem f o g a d h a t j u k el, m e r t megszüntetné az egyéni felelősséget és cselekedeteinek k ö v e t k e z m é n y e i t másokra hárítaná át, egy olyan mentő gondolattal, hogy: „én ilyen v a g y o k , ezt örököltem, én beteg vagyok" 1 9 . Nem azonosíthatjuk éppen a felelősség tudatában magunkat azzal a felfogással sem, amely szerint az alkoholizmus forrása a bűn. Meggyőződésünk, h o g y az alkoholizmus csak k ö v e t kezményeiben válik betegséggé és bűnné. Felfogásunk az, h o g y az alkoholizmus egy akaratgyengeség, etikai vonatkozásban helytelen értékválogatás k ö v e t k e z m é n y e . Ezzel a szemlélettel u t a t nyitunk a'Z alkoholfüggő egyén önértéktudatának ú j j á é r t é keléséhez és ezzel m e g k ö n n y í t j ü k a társadalmi visszailleszkedés folyamatát. Ezen etikai alapállásból kell k ö v e t k e z z é k a lelkész lelkigondozói munkája is az alkoholistákkal szemben. A modern lelkigondozás megállapítása szerint a legfontosabb feladat az alkoholfüggőség leépítése és az én ö n é r t é k t u d a t á n a k kiépítése. E folyamat négy fokozatban v a lósulhat meg: krizis, kisegítő megoldás, a. személyiség é r t é k t u d a t á n a k felmutatása és növekedése. 2 0 A ma lelkészének a feladata az alkoholistákkal szemben nem az „ostorozás", mert ez a társadalmi normáktól eltérő önazonosságot eredményezhet., hanem a figyelemteljes meghallgatás, a' h u m á n u s viszonyulás, a r é s z v e v ő együttérzés. Tudnia kell, h o g y eqv összetett folyamattal' áll szemben, amelynek különböző oldalai vannak, és a megközelítésmódok is nagyon sokrétűek, a m e l y e k saját fogalomrendszereikben egyidejűleg egymás mellett lehetnek. Az alkoholizmus elleni küzdelem n a p j a i n k b a n három fő t e r ü l e t r e összpontosul. 2 1 a) Fogyasztáskorlátozó intézkedések — ezek a kínálati oldalt próbálják szabályozni, mint például a szeszes italok ára, a forgalmazás körülményei: ki, mikor és hol fogyaszthat alkoholt. b) N e v e l é s és felvilágosítás — ismertté tenni az alkohol egészségkárosító, a viselkedést kedvezőtlenül befolyásoló hatását. Lényeges, hogy ezt a munkát az egészséges életmódra nevelés k e r e t é b e n kell elvégezni és nem az alkoholra 1 korlátozott nevelés és felvilágosítás részeként folytatni. c) Gyógykezelés és gondozás — megszüntetni az alkoholfogyasztásra ösztönző életkörülményeket, mint például a magány, az elidegenedés. Vallási vonatkozásban felmutatni, hogy ő is Istennek gyermeke, és a tékozló fiú példáján keresztül ösztönözni a megváltozás lehetőségeire. Természetesen tudatában kell lennünk annak, h o g y a leghatásosabb lelki gondozás ez esetben is a megelőzés módszere. Ez a lelkész részéről éberséget, szeretetteljes törődést jelent gyülekezete t a g j a i iránt.
Végkövetkeztetésünk, hogy az alkoholfüggőség leépítése nem egyszerű, de nem reménytelen feladat. Az élet érték. Az érték a kötelezöség erejével hat, amely konkrétan a felelősség tudatos vállalásával jön életközeibe, egyéni és közösségi szinten. Valljuk azt az etikai elvet, hogy ,,az embernek nem elég nem tenni rosszat, hanem kötelessége tenni mindazt a jót, amelyet csak tenni bír." 22
JEGYZETEK
230
1 Williams, Jane: Women and Alcohol. The Inquirer. The Unitarian and Free Christian Paper. Number 7168. 2 July 1988, 5. 2 Encyclopaedia of Religion and Ethics. Edited by James Hastings. Edinburgh. 1979. Volume I. 299. 3 Dr. Bánki M. Csaba: Az alkoholizmus biológiai kutatásának eredményei. Medicina könyvkiadó. Budapest, 1984. 5. 4 Robbins, Jack: Alcohol and Drugs. The Inquirer. Number 6988. 2 November 1980 Vö. Bulletin of the Unitarian Social Responsiebility Departament of the Unitarian General Assembly. November 1980. 4. 5 Jellinek E. M.: The Disease Concept of Alcoholism. The Hillhouse Press. London, 1960. 6 Dávid Ferenc: Rövid magyarázat. Az eredeti kiadás fakszimiléje. Kolozsvár, 1910. 95. 7 Heltai Gáspár: A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való Dialógus. Kolozsvárba, 1552. Vö. Székely Erzsébet: Heltai Gáspár Válogatott munkái. Állami Irodalmi és Művészeti kiadó. Bukarest, 1957. 67—82. Lásd még: Czobel E.: Pleltai Dialógusa a részegségről és tobzódásról (1552). Budapest, 1911. 8 Szentábrahámi L. M.: A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint. Latin nyelvből fordította Derzsi Károly. Kolozsvár, 1899. 270—272. 9 Szentábrahámi L. M.: i. m. 270. 10 Vigyázzatok magatokra! című beszéd, textusa Lk. 21,34. Unitárius Egyházi Levéltár. Ferencz József Alap. A kötet. 11 Az Egészségügyi Világszervezet 1948 április 7-én alapították. Angol rövidítése W H O — World Health Organization. 12 Ander Zoltán: Ember és egészség. Dacia könyvkiadó. Kolozsvár-Napoca 1986. 132. 13 Erre nézve vö. Dr. Bánki M. Cs.: i. m. 91—98; Dr Csiki Csaba: A mámor mindig hazudik. Tett. A hét c. folyóirat ismeretterjesztő melléklete. 1978. 1. szám. 27—29; Traian C. i. m. 16—28; Williams,Jane: Safer Drinking: The Inquirer. Number 7173. 26 march 1988. 6. ^ C a r a c a s , Traian: Durerile celor douá pláceri (Alcoolul §i tutunul), Editura Stiintificá §i Enciclopedicá. Bucure$ti, 1988. 41. Megjegyezzük, hogy országunkban a munkahelyi, közlekedésügyi és bűnügyi törvénykezés is foglal magában alkoholellenes intézkedéseket. 15 Shute Clive: Self Destruct Here. The Inquirer. 6 December 1986. 2. 16 Uo.: Help now — Please! The Inquirer. Number 7186. 2 July 1988. 5. I 7 Jankowszki K : Pszichiátria és humánum. Gondolat kiadó. Budapest, 1979. 44. 18 Dr. Bánki M. Cs.: i. m. 103. 19 Balicza Iván: Kisiklott életek. {Szenvedély és belegség). Lelkipásztor. (Evangélikus folyóirat). 63. évf. 1988. II. szám. 93.
20 Clinbell, Howard: Basic Types of Pastoral Care and Counselling SCM Press. London, 1987. 177, 21 Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon. (Gyűjteményes munka). Budapest, 1988. 180—182. 22 Marion, Henri: Az ember kötelességei és jogai. Fordította Péterfi Dénes. Kolozsvár, 1888.
EGYED ÁKOS
NAGYAJTAI KOVÁCS ISTVÁN TÖRTÉNÉSZI PÁLYÁJA*
Abban az évszázadnyi időben, ainely a XVIII. század közepétől az 1848-1849-es forradalomig tartott, a hazai tudományos történetírás ügye nagy lépéssel haladt előre. Fejlődésének tényezői több forrásból táplálkoztak, de ezek végső soron mind összegeződtek abban az általános és céltudatos törekvésben, amely a történettudomány rendszeres művelésének alapvető feltételeit volt hivatott biztosítani. A kor kiemelkedő történészei, tudomány- és művelődésszervezői mindenekelőtt felismerték a történeti forráskutatás és a forráskritika fontosságát a tudományos történetírás számára, s tudatában voltak annak is, h o g y a dokumentumfeltárás nem lehet öncélú tevékenység és csak akkor teljes értékű, ha a forráskiadás követi. Az erdélyi magyar tudományos történetírás úttörői közt kiemelkedő szerepet vállalt N a g y a j t a i Kovács István. Az ő [életpályájának alakulását elevenítjük fel ebben a rövid tanulmányban. Kovács István a háromszéki N a g y a j t á n született 1799. m á j u s 3-án unitárius székely határőrkatona családban. Előrebocsátjuk, hogy mind unitárius, mind székely származása meghatározó volt történetírói munkásságára: a székelység históriája s az erdélyi unitárius egyház története legkedvesebb kutatói kérdései közé fog tartozni. Szülőfalujában tanulta a betűvetést: 1805-ben már a helybeli unitárius iskola tanulója', ahol iskolamestere, a kor felfogása szerint különösen a latin nyelv elemeinek elsajátítására buzdította. Mivel a' láthatóan jeleskedő fiút az igényes lófő rendű család továbbtanulásra szánta, é d e s a n y j a otthon Haller J á n o s Hármas históriáját olvasgatta neki, s nem haszontalanul, mert amint emlékirataiban olvassuk, ezáltal „a történelmet már gyermekkoromban megkedveltette velem". 1 A továbbtanulás ú t j a az unitáriusok székelykeresztúri algimnáziumába vezette, ahol tanítói—tanárai közül különösen a későbbi époszíró, Székely Sándor és Koronka József járult hozzá szellemi gyarapodásához. Hatásukra 1 kezdett ismerkedni az egyetemes és a magyar szépirodalom n e v e s képviselőivel: Schiller drámáival, Korner verseivel, Baróti Szabó Dávid, Csokonai, Berzsenyi verseivel, Kisfaludy Sándor és Kazinczy F e r e n c más műveivel is. A szünidőben a német nyelv tanulása !
<- Az 1987-ben beadott dolgozatot lapunk csak most tudja közölni!
215
