ELEK APÓ UNOKÁI EGYESÜLET BENEDEK ELEK PEDAGÓGIAI LÍCEUM, SZÉKELYUDVARHELY HARGITA MEGYE TANFELÜGYELŐSÉGE
Elek Apó meséi kooperatív, interaktív tanulási, tanítási technikák a Regionális Szimpóziumra beküldött dolgozatok gyűjteménye
2013. november 8.
ISBN 978-973-0-15531-0
Tartalomjegyzék Ambrus Katalin ELEK APÓ NYOMÁBAN .......................................................................................................... 4 Ambrus - Torzsa Mónika SZÖVEGÉRTŐ OLVASÁS FEJLESZTÉSE, OLVASÓVÁ NEVELÉS BENEDEK ELEK MESÉI ÁLTAL .................................................................................................................................. 7 Antal Kinga MESEVARÁZS – KÍSÉRLETI HÉT BENEDEK ELEK MESÉIVEL................................ 10 Biró Erika, Csender Erika INTERDISZCIPLINÁRIS PROJEKT AZ ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN...................... 14 Fancsali Adélka - Leilla MACKÓ KOMA ÉS RÓKÁNÉ KOMÁMASSZONY ........................................................... 18 Farkas Ildikó - Tankó Csilla ELEK APÓ MESÉI – MESEPROJEKT ................................................................................. 22 Ferencz Edith-Mária, Molnár-Kovács Emese PROJEKTOKTATÁS: BENEDEK ELEK MESÉI AZ ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN . 26 Fiegel Kinga-Hanna, Szabó Mária ELEK APÓ MESEFÁJA - TANULÁSI EGYSÉG TERVE..................................................29 Fügedi Anikó - Erzsébet ELEK APÓ MESÉJÉNEK KÜLÖNBÖZŐ KLASSZIKUS ÉS MODERN MÓDSZEREKKEL VALÓ FELDOLGOZÁSA: VILÁGSZÉP NÁDSZÁL KISASSZONY (NEM KIMONDOTTAN LECKETERV – ÖTLETEK LECKETERVEKHEZ) ..................... 33 Fülöp Katalin DRÁMAJÁTÉKOK ALKALMAZÁSA A MESEFELDOLGOZÁSBAN ........................... 37 Gergely Gabriella MESÉK BŰVÖLETÉBEN ........................................................................................................ 40 Hadas Ágnes BENEDEK ELEK: TÖBBET ÉSSZEL, MINT ERŐVEL (ÓRAVÁZLAT) ....................... 44 Imre Ildikó AZ ÉRTŐ OLVASÁS FEJLESZTÉSE A II.OSZTÁLYBAN - BENEDEK ELEK, „A SÜNDISZNÓ” CÍMŰ MESE FELDOLGOZÁSÁVAL ......................................................... 49 Jakab Enikő BARANGOLÁS MESEORSZÁGBAN .................................................................................... 51 Jászay Laura OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK MEGTERVEZÉSE BENEDEK ELEK MUNKÁSSÁGÁRA ÉS MESÉIRE ALAPOZVA ........................................................................ 53 Kapusi Emese, Mircse Zsuzsánna ÍZES MAGYAR MESEVILÁG ................................................................................................ 58 Khell Jolán-Rozália, Khell Levente-László MESEKÖRBEN MESE RÖPPEN ......................................................................................... 62 Lakatos Márta-Ildikó ÓRATERV INTERAKTÍV TÁBLÁRA ................................................................................. 64 László Hajnal BENEDEK ELEK EMLÉKMŰSOR ....................................................................................... 69
2
László Mária A TIZENKÉT VARJÚ- MESENAP ELEK APÓVAL .......................................................... 73 Lőrincz Tünde, Sebestyén Jolán ELEK APÓ NYOMDOKAIN – PROJEKT ............................................................................ 77 Márton Annamária IV.OSZTÁLYOS ÓRATERV A SZEGÉNYEMBER A VÁSÁRON CÍMŰ NÉPMESÉRŐL INNOVATÍV MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL ................................... 80 Nagy Lenke AZ ELÁSOTT PÉNZ................................................................................................................. 84 Nyárádi Izabella BENEDEK ELEK MESÉI KICSIKTŐL NAGYOKNAK .................................................... 88 Opra Mária-Erika, Simó Hajnalka INTERDISZCIPLINÁRIS PROJEKT A II. OSZTÁLYBAN - NAGYAPÓ MESEFÁJA 93 Péterfi Antónia-Imola HÁROM KÍVÁNSÁG ............................................................................................................... 97 Pruteanu Róza-Izabella BENEDEK ELEK: KRISZTUS ÉS A FÖSVÉNY ASSZONY............................................ 100 Sebestyén Klára BENEDEK ELEK ÁLLATMESÉI – HÁROMHETES INTERDISZCIPLINÁRIS PROJEKT AZ ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN ........................................................................ 105 Silló Juliánna BESZÉD- ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG FEJLESZTÉSE, KREATIVITÁS ÉRVÉNYESÍTÉSE BENEDEK ELEK MESÉIVEL ................................................................. 108 Szabó Juliánna MESÉRŐL MESÉRE – EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROJEKT ............................................... 112 Szotyori Enikő KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE MESÉVEL INTERAKTÍV MÓDSZEREK SEGÍTSÉGÉVEL................................................................................................ 116 Vass Ágota, Demeter Magda MIRE TANÍT A MESE? ......................................................................................................... 120 Viszhányó Aranka BENEDEK ELEK AZ EMBER A LEGERŐSEBB CÍMŰ MESÉJÉNEK FELDOLGOZÁSA KOOPERATÍV TANULÁSI TECHNIKÁKKAL .................................... 124
3
ELEK APÓ NYOMÁBAN Ambrus Katalin, Fogarasy Mihály Általános Iskola, Gyergyószentmiklós A mese az egyetlen közlésforma, amelynek segítségével a gyerekekkel szót válthatunk arról, ami a kézzelfoghatón túl a legjobban foglalkoztatja őket. A teljes világ kerek tükörképe. Képsorai mindig konkrétak és érzékiek, és mégis térben, időben hatalmasan kitágítottak. ,, Hol volt, hol nem volt...’’ - történet, ami éppen azt a pszichikus sávot érinti meg, ami a kisgyermekekben leginkább érzékeny. A gyerek követi a mese cselekményét, issza a hangulatát, továbbgondolható válaszokat ad. A mese az anyanyelv zenéje és észjárása. Beszédnevelő, énerősítő és a személyiséget összerendező hatása felbecsülhetetlen. Társas lelki szempontból az ,,én és a másik’’ első nagy élményei közé tartozik. A jó mese azt az illúziót tudja felidézni a hallgatóban, olvasóban, mintha megélt eseményeket keltene életre belső vizualitással. A mese fantasztikus túlzásaival, az élőbeszéd erejével igaznak hat. Ezért jobb hallgatni, olvasni a mesét, nem pedig rajzfilmen megnézni. A mese megtanít az emberi együttélés törvényeire is. Magyar népünk szép erkölcsi szokásaira. Minden mesénk arról szól, hogy a vándorlót be kell fogadni, az éhezőt meg kell vendégelni, az adott szót meg kell tartani, jó tettért jó kell tenni, a küzdelmet szemtől szemben és nem alattomos eszközökkel megvívni, a végakaratot minden körülmények között teljesíteni kell. A mese tehát a gyermekkor valóságos lelki és érzelmi színvonalán képekben, eseményekben jeleníti meg azt, amit mindnyájan elemi igazságként élünk át: hogy az ember szereti az életet és féli a halált, s számára csak a másik emberrel kialakított boldog kapcsolat lehet a megoldás. Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek c. könyvében így ír a mese szerepéről: „…utat mutat a gyermeknek, hogyan fedezze fel identitását, és hogyan találja meg helyét az életben. Ráadásul még azt is elmondja, milyen tapasztalatokra van szüksége jelleme fejlesztéséhez. A mese azt sugallja, hogy a boldog és tartalmas életet bárki elérheti – de csak akkor, ha nem futamodik meg a veszélyek elől. Mert az igazi identitáshoz csakis rajtuk keresztül vezet az út. Azt is ígéri, hogy ha valaki elindul ezen a kockázatos úton, a jóakaratú hatalmak megsegítik, és végül eléri célját. De arra is figyelmeztet, hogy a gyávákra és kishitűekre sivár élet vár...” Az elmúlt évtizedekben a „racionalista” beállítottságú pedagógusok és pszichológusok úgy vélték, hogy a mesék ijesztő és kegyetlen motívumai ártalmasak a gyermeki lélek fejlődésére, ezért támadták és akadályozták a mesék eredeti, népi, „hagyományos” fogalmazásban való megjelenését. Bruno Bettelheim gyermekpszichológus a mesék részletes elemzése során bemutatja, hogy a felnőtt ésszel ijesztőnek és kegyetlennek tűnő mesemotívumok milyen módon vesznek részt a gyermek 4
lelki „anyagcseréjében”, és hogyan segítenek megoldani a valóban ijesztő konfliktusokat, melyek lélektani megértése és feldolgozása nélkül a gyermek nehezen válhat kiegyensúlyozott, ép lelkű felnőtté. A mi Elek apónk már a XIX. században tudta a mese sokrétű nevelői szerepét, ezért gyűjtötte össze népmeséinket, hogy az utókor is gazdagabb legyem általa. Ki volt Elek apó? A magyar mese- és gyerekirodalom megteremtőjeként számon tartott Benedek Elek Kisbaconban 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot. Édes anyaföldem című könyvében ezt írja: ,,Kicsiny falu az én falum, legkisebb az egész vidéken s a legszebb…” Gazdálkodó székely katonacsaládból származik, Kisbaconban kezdi diákéveit. Alig nyolc évesen íratják be a székelyudvarhelyi református kollégiumba Az itt töltött diákévek mély nyomot hagynak az íróban. A gimnázium nyolc osztályának elvégzése után ugyanitt érettségizik. A budapesti egyetem bölcsészkarán tanul magyar–német szakon, majd filozófiát is hallgat. Tanárnak készül, de igazából író szeretne lenni. Nem szerez diplomát, inkább az újságírói pályát választja. Benedek Elek mindig fontosnak tartotta, hogy magyar népmesét adjanak a gyermekek kezébe, mert a mese a nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja a eléjük. A gyermekirodalom művelése számára misszió. Benedek Elek volt az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, mint országgyűlési képviselő is. Népköltészetének, gyűjtőmunkájának első anyagai (másokéival együtt) 1882-ben Székelyföldi gyűjtés címmel látott napvilágot. A Székely Tündérország 1885 már saját népmesefeldolgozásainak gyűjteménye. Szépirodalmi ihletettségű mesefeldolgozásai
máig a magyar
mesekincs legnépszerűbb kötetei. A népmese gyűjtések mellett jelentősek mesefordításai is. Ezek a Kék, Piros, Ezüst és Arany mesekönyvek. Novellái, regényei: Katalin, Uzoni Margit, Mária, Huszár Anna, valamint a magyar nemzeti múltat népszerűsítő írásai: A magyar nép múltja és jelene, Hazánk története, Nagy magyarok élete. 1921-ben Benedek Elek végleg hazatér szülőfalujába. Életének utolsó éveit teljes egészében a Cimborának szenteli. 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés éri. Utolsó leírt mondata, amelynél kiesett kezéből a toll, szállóigévé vált: „Fő, hogy dolgozzanak”. Az új tanév Elek apó szállóigéjével kezdődött a III. C osztályosoknak. A tananyag mellett, az ismert versenyek mögé újabbak sorakoznak fel. A versenyeken a helytállást (tanulásban is) a folyékony értő olvasás biztosítja. A legnagyobb hangsúly az anyanyelvi szóbeli és írásbeli képességek fejlesztésén van. Mindezek eléréséért nagy segítségünkre vannak Benedek Elek meséi. A mesék cselekménye, nyelvezete hozzájárul az olvasás megszerettetéséhez. A folyékony hangos 5
olvasás pedig hozzásegít az értő olvasás kialakulásához. A cél érdekében olyan tevékenységeket szerveztem, amik több részből állnak. A gyerekek azt a feladatot kapták, hogy válasszanak egy-egy Benedek Elek mesét, olvassák el, készítsék el a mese térképét majd illusztrálják a mesét. Az osztályban kiállítást szerveztünk a rajzokból, (2. melléklet) könyvtárat rendeztünk be Benedek Elek meséskönyvekből, majd mindenki bemutatta röviden a meséjét. 3. melléklet) A Magyar Népmese Napja is Benedek Elek nevéhez fűződik. Szeptember 30-án ünnepeljük a nagy mesemondónk születésnapját és a mesét is. Résztvettünk a Városi Könyvtár által szervezett rendezvényen. A város iskoláiból meghívtak egy-egy osztályt, a gyerekek Benedek Elek meséket olvastak fel, dramatizáltak, majd egy bábelőadást tekinthettek meg. (4. melléklet) Benedek Elek rövid életrajzának ismertetése a tanulókkal (5. melléklet) Benedek Elek meséinek feldolgozása egyéni és csoport munkában A mesefeldolgozások által bővül a tanulók szókincse, olyan szavakat ismernek meg, amelyek már nem használatosak (saroglya, rosta stb.) a hétköznapokban. Közmondásokat, szólásmondásokat gyűjtünk a mesékkel kapcsolatosan. Minél változatosabb feladatokat állítok össze: eseménysorrend felállítása, szereplők jellemzése, kérdések megfogalmazása, igaz- hamis állítások, dramatizálás is jelen van. Mindemellett minden hétvégén az olvasónaplóban a tanulók leírnak egy általuk kiválasztott mesét vagy mondát. Az idén a Mesék szárnyán vetélkedő is Benedek Elek meséket választott és ez is arra sarkall, hogy még jobban belemerüljünk a mesék világába. Év végén az osztállyal meglátogatjuk a Benedek Elek emlékházat. Ezzel zárul az idei Benedek Elek mese évünk.
Bibliográfia: 1. Óvodai nevelés játékkal, mesével, Eötvös József Kőnyvkiadó, Budapest, 1996 2. Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, Corvina Kiadó,Budapest, 2008 3. Ki kicsoda a magyar irodalomban? ,Könyvkuckó, Budapest, 1996 4. Benedek Elek
6
SZÖVEGÉRTŐ OLVASÁS FEJLESZTÉSE, OLVASÓVÁ NEVELÉS BENEDEK ELEK MESÉI ÁLTAL Ambrus - Torzsa Mónika, Tompa László Általános Iskola, Székelyudvarhely Mottó:“A mesék világa, melyet én bejártam, színekben pompázó világ.”Benedek Elek A gyermek figyelmét az olyan történet köti le a legjobban, amelyik szórakoztatja és felkelti a kíváncsiságát. De életét csak akkor gazdagítja, ha fejleszti intellektusát, ha mozgásba hozza képzeletét, ha eligazítja érzelmeiben, ha megbékíti félelmeivel és vágyaival, és megoldásokat is javasol. Ezeknek a kritériumoknak az egész gyermekirodalomból leginkább a népmesék, Benedek Elek meséi felelnek meg. A gyerekek elsősorban nemzetük népmeséit értik meg leginkább, legkevésbé érthető számukra a más nemzetiségű szerző által írt mese. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a tankönyveinkben szereplő lehetőségek és a tanítási órákon történtek közé nem lehet egyenlőségjelet tenni: a tanítók kreativitásán, módszertani kultúráján igen sok múlik, sokat tudunk javítani a tankönyvek által kínált alaplehetőségeken. Mindenképpen szükségesnek tartom a tankönyvek által kínált meseválaszték bővítését, így a következő Benedek Elek mesékkel próbálom a tanulók értő olvasását fejleszteni, jó olvasóvá nevelni őket második és harmadik osztályban : Icinke-picinke-csalimese A kutya meg a nyúl – verses állatmese Gyűszű, fésű, hadd el – csalimese A Tülökvár – csalimese A kakas és a pipe – láncmese A szegény ember hídja –legendamese A bujdosó macska –állatmese A dicsekedők-tréfás, csúfolódó mese A só – tündérmese A világvándor herceg – tündérmese Célom, hogy diákjaimmal megismertessem nemcsak Benedek Elek meséit, hanem az ő életét és munkásságát is, kedvet, érzelmi alapot teremtve a meséinek olvasására : "Fő, hogy dolgozzanak..." Elek apó meséinek titka, hogy mindig a gyermek valóságos lelki és érzelmi színvonalán fejti ki hatását. A példák megértetik a gyermekkel, hogy súlyos gondjaira létezik átmeneti vagy végleges megoldás. A mesében (és így az életben is) a problémákat nem lehet elkerülni, a küzdés, a harc elválaszthatatlan az emberi élettől. A mese mindig jól végződik, ha a hős felveszi a küzdelmet, bátor, szembeszáll az igazságtalanságokkal, akkor legyőz minden akadályt.
7
A következő játékos feladatokat használtam fel a Benedek Elek “Só” című meséjéhez: 1. Igaz vagy hamis? a. Az öreg királynak három teljesen egyforma országa volt. o igaz o hamis b. Mikor a királylány eltévedt az erdőben, sokat vadászott, hogy legyen mit ennie. o igaz o hamis c. Amikor a királykisasszony észrevette a királyfit, ijedtében beszaladt egy nagy fa odvába. o igaz o hamis d. Száz ember ült az asztalnál a fiatal király és az öreg király ebédjén. o igaz o hamis e. Az öreg király szívből megbánta, hogy elkergette legkisebb leányát. o igaz o hamis 2. Egészítsd ki a mondatot! a. A legidősebb leány úgy szerette az apját, mint ________________________ a tiszta búzát. b.
A
középső
leány
úgy
szerette
az
apját,
mint
forró
nyárban
a
______________________________. c. A kicsi királykisasszony úgy szereti az apját,mint az emberek a _______________________. 3. Fejtsd meg a rejtvényt! Írd be a rejtvény soraiba a hiányzó szavakat! 1. A fel ___________ már a koporsóban volt a királynak. 2. Úgy szeretem, édesapám, ahogy az ________ a sót! 3. Betévedt egy _________________________ erdőbe. 4. Egyszer, mikor már egy ___________ is eltelt volt,… 5. Felöltöztette _________ aranyos-gyémántos ruhába. 6. Úgy _________________ egymást, mint két galamb. 7. Harmadnap jött a _______________ hatlovas hintón. 8. Fölvezette a fiatal király az ______ királyt a palotába. 9. Hordjak az inasok a finomabbnál finomabb ________. 10. No, ez volt csak az __________________________! 11. Meg ma is _________________, ha meg nem haltak. 4. Keresd ki a szövegből a hasonló jelentésű szavakat! a. ifjú _____________________________ b. uralkodó _____________________________ 8
c. zokogás _____________________________ d. kastély _____________________________ e. ennivaló _____________________________ f. év _____________________________ g. birodalom ____________________________ 5. Csoportmunka: Vágjátok ki a mondatokat, majd tegyétek egymás alá őket a helyes sorrendben. Az öreg királynak nem ízlik a só nélkül készült étel. A fiatal király ebédre hívja az öreg királyt. A király elkergeti a legkisebb lányát. Az öreg király megkérdezi a lányait, ki hogyan szereti. A királyfi feleségül veszi a legkisebb leányt. Az öreg király a legkisebb leányának adja legnagyobb országát. 6. Beszélgessünk a meséről! a. Szerinted miért haragudott meg a király a legkisebb lányára? b. Te mit válaszoltál volna a legkisebb királylány helyében az öreg királynak? c. Milyen érzéseket élt át a királykisasszony a történetben? d. Hogyan bizonyította be a fiatal király, hogy a legkisebb királylány valóban szereti az apját? 7. Neked mi tetszett a mesében a legjobban? Készíts festményt vízfestékkel, vagy temperával! 8. Mese dramatizálása, bábozás. Vekerdy Tamás gyermekpszichológus szavaival összegezném : „A hallott mesével indul az olvasóvá nevelés. Nem lesz jó olvasó az, aki nem hallgatott elég mesét. A sok mesét hallgató gyermek későbbiekben is jó - értő és élvező - olvasóvá lesz. Az olvasóvá váláshoz, azonban szükség van arra is, hogy a gyermek kiskorában könyvet olvasó embereket –szülőket, pedagógusokat- lásson maga körül!” Az olvasás megtanítása, a szövegfeldolgozás műveletrendszerének elsajátítása csak eszköze az olvasni szerető, az irodalmi élményre vágyó, ezt az élményt befogadni képes ember nevelésének. Régi tapasztalat, hogy amihez nem értünk, azt tenni sem szeretjük. Az a gyermek, aki az olvasottakat nem érti, illetve a mélyebb, rejtett szövegtartalomig eljutni sohasem tud, aki az 9
olvasottakra érzelmileg nem képes reagálni, akinek az olvasás esztétikai élményt sohasem nyújt, nem is szeret olvasni, vagy csak igénytelen irodalmat olvas. Az olvasás – az értékes irodalom olvasása - mindig intellektuális erőfeszítés is. Több szinten az, mert a leírtakat (a helyszíneket, az embereket, az eseményeket) el kell képzelnünk, fantáziánkkal élővé kell varázsolnunk; aztán fokozatosan szerezhetjük csak meg az olvasottak megértését szolgáló “alapadatokat”, s végül az olvasottakra teljes erkölcsi-szellemi lényegünkkel reagálnunk kell: elfogadunk, elvetünk, vitatkozunk vagy továbbgondolunk. Csak e személyes viszony kialakulásakor beszélhetünk a mesék személyiségformáló erejéről, az emberiség fejlődésében betöltött szerepéről.
Bibliográfia: Kiből lesz az olvasó? Kádár Annamária: Mesepszichológia Vekerdy Tamás: Beszélgessünk iskolásokról
MESEVARÁZS – KÍSÉRLETI HÉT BENEDEK ELEK MESÉIVEL Antal Kinga, Fogarasy Mihály Általános Iskola, Gyergyószentmiklós Napjainkban az iskola szerepe nem csupán az ismeretek átadására, bizonyos jártasságok, készségek kialakítására hivatott, hanem egyéb társadalmi elvárásoknak is eleget kell tennie. Szembe kell néznie a pedagógusnak azzal a jelenséggel, hogy a sokféle környezetből jövő gyerekek sokféle szokással rendelkeznek, az otthoni tevékenységeik széles skálán helyezkednek el. A pedagógus ezeket az eltéréseket kell, hogy egybehangolja, a változatos kihívásoknak kell eleget tennie. Természetesen nem tekinthetünk el a gyerekek otthoni tevékenységeitől sem az iskolai munkánk során, hiszen ezek a tevékenységek befolyásolják a kisiskolás terhelhetőségét, koncentrációs képességét, idegrendszerének állapotát. Jelenlegi II. osztályom esetén az összpontosító képesség alacsony szintjét észlelvén, keresni kezdtem annak okát, hogy mi állhat ennek a „fáradt” állapotnak a hátterében. Elbeszélgettem a tanulókkal, hogy milyen tevékenységek töltik ki a délutánjaikat. Azt észrevételeztem, hogy minden gyerek délutánjának egy részét valamilyen digitális eszközzel való játszással, vagy éppen
10
tévénézéssel tölti. Ebből a megállapításból született az az ötlet, hogy a szülőkkel közösen tematikus hetet szervezzünk a gyerekeknek. Erre a hétre Benedek Elek meséit hívtuk segítségül. A „Felcserélem a filmemet meseolvasásra!” jelszóval indított kezdeményezés során egy hétig a gyerekek rajzfilmnézés helyett meseolvasással, közös mesemondással vagy meseillusztrálással töltötték a szabad perceiket. A kezdeményezés célja az volt, hogy a gyerekek fantáziavilágát tartsuk ébren, minél kevesebb olyan inger érje őket, ami visszafogja a gyermeki képzelet szárnyalását. Az ötlet születését szülői értekezlet követte, amikor az észrevételeimet oszthattam meg a szülőkkel, valamint felvázoltam javaslatomat. Ezt követően ismertettem néhány pszichológiai vonatkozást, mely a kisiskolás tanulását befolyásoló tényezőket foglalta össze. Ezek szerint összefüggést állapítottak meg a kisgyermekkori tévénézés valamint a 7 éves kor utáni figyelemzavar között. A szakemberek azt állítják, hogy a televíziózás azt az időt rabolja el a gyerektől, amit hasznos, mentális tevékenységekre fordíthat, ugyanakkor fáradt, akár kialvatlan is lehet másnapra. Ami ennél sokkal súlyosabb hatása a tévénézésnek, hogy a gyereket egyfajta mentális renyheség jellemzi, ami abban nyilvánul meg, hogy képtelen a hallottak, olvasottak alapján belső képteremtésre. Ezt kellő indoknak véltem, hogy fellépjek annak érdekében, hogy képesek legyenek hosszabb szöveg olvasására, és létrejöhessen valamilyen belső képteremtés is, hiszen mindez hatalmas jelentőséggel bír az olvasóvá válás során. A II. osztály nagy jelentőséggel bír az olvasóvá válás folyamatában, hiszen ebben az időszakban a tanulók olvasási szintje eléri azt a fokot, amikor már képesek hoszabb szövegek elolvasására is. Fontosnak tartottam, hogy az életkornak megfelelő Benedek Elek meséken keresztül a szülők bevonásával segítsem ezt a belső képteremtést, az olvasást. Az általános vélemények ismertetése után közös megegyezés alapján elkészítettük az egyhetes „kísérleti” időszak tervét. A szülői értekezleten résztvevő szülők készítettek már a helyszínen egy kis leltárt a gyermekek délutáni tevékenységeiről. Meglepő észrevételem, hogy viszonylag kevés esetben sorolták be a szabad játékot. A játszás fogalma alatt sok esetben számítógépes játékokat, vagy kerékpározást esetleg egyéb mozgásformát említettek. Ezt követően egyezséget kötöttünk, hogy amennyiben lehet, nem szegi meg senki a kísérleti hét alatt a szabályt: tévénézés helyett mesét mondanak, olvasnak, közösen mesélnek a gyerekeknek. Amennyiben a szülőnek nem adódik éppen lehetősége a gyerek pillanatnyi igényét kielégíteni, akkor valamilyen kreativitást igénylő elfoglaltságot ajánl fel gyermekének. A mesék kiválasztása tetszés szerint történt, mindenki a saját ideje, belátása, lehetősége szerint választott, az egyetlen kritérium, hogy Benedek Elek által gyűjtött, átdolgozott vagy írt mese legyen. Fontosnak tartottam, hogy elsősorban magyar nyelven született gyermekirodalmi alkotás legyen segítségünkre ebben a 11
kísérletben, ezért választottam alapul Benedek Elek meséit. A választás sikeresnek bizonyult, ugyanis a családokban volt Benedek Elek mesekönyv. Az iskolai napok során számba vettem hányan kapcsolódtak be a kísérletbe. Eszerint 27 tanítványomból 19 esetben tudtak eleget tenni az egyezségnek, valamint még 2 esetben előfordult, hogy az említett hét alatt sor került közös meseolvasásra. Az egy hét alatt 43 mese címét jegyeztük fel, és nagyon sok meséről illusztráció is készült ebben az időszakban. A hetet egy közös mesedélutánnal fejeztük be, amit egy szülő érdekes, ízes mesemondása tett színessé, majd a gyerekek kis jeleneteket elevenítettek meg papírfigurákkal, általuk készített bábokkal. Ekkor került sor az élmények számbavételére is, mely során sok érdekes tapasztalatot osztottak meg a résztvevők. A gyerekek beszámolói is nagyon pontosan megfogalmazták az igényüket a mesék – magyar mesék, népmesék, Benedek Elek meséi – iránt. Nagyon szembeötlő volt a gyerekek részéről az az észrevétel, hogy a közös mesemondás mennyire meghitt hangulatot tudott teremteni a családban. Sok esetben elhangzott az is, hogy nagyon rég nem olvastak már a szülei esti mesét, mert megtanult olvasni, így a gyerekre hárult sokszor ez a „kötelező” feladat. Ezen a héten ez is átalakult, gyakori volt az is, hogy a teljes család bekapcsolódott ezekbe a közös mesélésekbe. A szülők részéről is érdekes véleményekkel találhattam szembe magam. Itt is többször elhangzott, hogy kellemes hangulata volt ezeknek a meséléseknek. A családok életét is meghatározta ez az egyhetes „tévé mellőzés”, ugyanis, a gyereket segítendő – a felnőttek sem kapcsolták be a készüléket. Elhangzott olyan beszámoló is, ami arról mesélt, hogy a házban teljesen más volt a hanghatás: másként hallotta a gyerekek hangját az édesanya, és ebben természetesen az is benne volt, hogy nagyobb odafigyeléssel lehetett gyerekeire, nem volt egyéb figyelemelterelő tényező. Ugyancsak a szülői beszámolók között volt olyan is, mely szerint a gyermekkor felidézését segítették elő ezek a felolvasott mesék. Ezáltal úgy érezte a szülő, hogy jobban át tudja élni gyereke helyzetét, nagyobb beleélést tudott tanúsítani a gyereke cselekedeteit, gondolatait illetően. A kísérleti egy hét természetesen a pedagógusi munka szempontjából nem hozott látványos eredményt, ugyanis a figyelem megosztottsága – ami tulajdonképpen elindította a gondolatot – mérhetően nem változott. Azonban mégis sikeresnek értékelem a kezdeményezést, hiszen több olyan pozitív vetülete volt, amelyet előre sem lehetett vetíteni. Itt említeném azt a tényt, hogy a szülők – bár sok esetben tudatában vannak annak a ténynek, hogy gyermekük több időt tölt a számítógép avagy a tévé előtt – nem ismerik annak káros hatását, így hasznosnak vélték az pszichológiai háttér bemutatását. Többnyire szeretnék a szülők, hogy gyerekeik megváljanak ezektől a tevékenységektől, de nem elég kitartóan állnak ki ennek érdekében – ez esetben segítségükre volt az iskola általi kezdeményezés. Így a gyerekek is könnyebben fogadták el a 12
döntést, hogy egy időszakra nem tévézhetnek, és az iskolai társas kapcsolataik során is egymásnak hasonló élményekről tudtak beszámolni. A családok számára egy utat sikerült megmutatni, amit kis kitartással tovább is lehet járni. Amit a továbbiakban még inkább követni szeretnék, az a szabad játékok és a tévénézés kapcsolata. Ugyanis tekintettel arra, hogy a képernyő kész képeket szolgáltat a gyereknek, a szabad játék során – éppen a mentális renyheségnek (Ranschburg Jenő, Áldás vagy átok? 52. o) köszönhetően – silány sőt sokszor kezdeményezésképtelen magatartást mutatnak a gyerekek. Ez a silányság azonban nem annyira jellemző kevesebb tévézés esetén, viszonylag hamar észlelhető változás a gyerekek játékaiban is. Azok a tanulók, akik nem néznek tévét sokkal kreatívabbak, ötletesebbek a játékaikban is. Azt a tényt is figyelembe véve, hogy a szülők gyakran úgy gondolják, 8-9 éves gyermekeik lassan kinőnek a mese világából, szeretném, ha ezekkel a tevékenységekkel megerősíteném a szülőket, hogy ne hagyják abba a mesélést. Éppen ezért akár a szakirodalommal alátámasztva is fontosnak találom a szülőkkel ismertetni a gyermeki világ jellemzőit. Szeretném, ha tanítványaim nem szenvednének a mesélés hiányában. Hiszem, hogy a mesélés még a mai felgyorsult XXI. századunkban is átsegíthet a nehézségeken. Vallom én is Jung gondolatát mely szerint „ A mese a mindenség kulcsa. A lélek ajtaján kopogtat.” Szeretném, ha nem vonná el a figyelmünket a csillogó reklám, és esténként a Vitéz szabólegénnyel, Tündér Erzsébettel, vagy Mirkó királyfival térhetnének nyugovóra gyermekeink. És ha hallgatunk a mese szavára bizonyára meg fogjuk hallani: tiszta, csengő, kulcscsörgése van, mely a mindenség kapuját nyitogatja. Ne hagyjuk a mesevarázst! Felhasznált irodalom: Benedek Elek, A vitéz szabólegény, Móra Könyvkiadó, 2010. Kádár Annamária, Mesepszichológia, Kulcslyuk Kiadó, 2013. Ranschburg Jenő, Áldás vagy átok? Saxum Kiadó, 2006.
13
INTERDISZCIPLINÁRIS PROJEKT AZ ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN „Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack ” Szerzők: Biró Erika, Csender Erika A projekt általános céljai: Diákközpontú tanulási modell alkalmazása, érdeklődési körhöz, képességekhez igazodó differenciált tevékenykedtetés, haladási szinten figyelembe vevő fejlesztés, élményszerű tapasztalatokon
alapuló
tanulás,
önállóságra
nevelés,
együtttanulás,
személyiség-
és
tehetségfejlesztés (kíváncsiság, tanulásvágy, sokrétű érdeklődés kielégítése, önálló tanulásra való hajlam segítése, kreativitás fejlesztése, társas kapcsolatok, kötődések erősítése; kommunikációs készségek javítása, készség-, attitűd-, kompetenciaközpontú megközelítési tanítási mód megvalósítása. A projekt során felhasznált mese a „Szoló szőlő, mosolygó alma, csengő barack ” című mese. Elsősorban a gyerekek igényeit ajánlott figyelembe venni, hiszen a célunk az, hogy a gyermek hallgasson mesét és megszeresse a meséket. Az előkészítő osztály igényeinek figyelembe vétele alapján téma- és feladatválasztás, egyéni illetve csoportos munka; az individualizálás stratégiájának alkalmazása a fő célunk. Tantárgyak - Műveltségi területek: Anyanyelven folytatott kommunikáció, Zene - mozgás, Személyiségfejlesztés, Vizuális nevelés – Kézimunka SPECIÁLIS/ SAJÁTOS KOMPETENCIÁK: A.F.K. 1.2. Szintaktikai és szemantikai jelek felismerése rövid szóbeli szövegekben 1.3. Aktív befogadóként való részvétel egyszerű kommunikációs helyzetekben 2.1. Fonológiai jelenségek alkalmazása 2.3. Kommunikációs helyzetekben való részvétel aktív közlőként és befogadóként 3.2. Fonématudatosság, szimbólumokkal jelölt fonémák felismerése É-M
1.1. Tiszta, helyes intonációval, csoportban való éneklés 1.2. Különböző tárgyak, játékhangszerek használata ritmushangszerként éneklés közben
1.3. Az énekelt vagy hallott zene ritmusának mozdulatokkal való kísérése 2.1. A környezetünkben levő hangforrások érzékelése, különbség észlelése a csend a zaj és a zene között, az alapvető hangszínek érzékelése 3.2. A zenehallgatásra szánt anyag figyelemmel követése SZ.F. 1.1. Alapvető személyes tulajdonságok meghatározása 2.1. Alapérzelmek felismerése egyszerű, ismert helyzetekben
14
2.2. A kommunikáció szabályainak ismerete és különböző élethelyzetekben való alkalmazása V-K 1.1. Egyszerű vizuális üzenetek mondanivalójának megértése 1.3. Érdeklődés felkeltése egyszerű vizuális üzenetek megfejtése iránt 2.2. Gondolatok, személyes tapasztalatok kifejezése a képzőművészetekben alkalmazott egyszerű eljárásokkal 2.3. Kompozíciók, tárgyak, egyszerű szerkezetek elkészítése Ismeretek: - hallást és beszédhallást fejlesztő játékos tevékenységek - a magánhangzók fonetikai differenciálását segítő gyakorlatok ismétlése - a mindennapi társas érintkezés nyelvi fordulatai: Szerepjáték, szüreti mulatságot reprodukáló bemutató a tanító vezetésével - óvodai dalkészlet Szüretelnek javában..., Érik a szőlő... , De jó a dió…, Alma, alma, piros alma..., Ősszel érik babám…, Lipem- lopom a szőlőt…ismétlése - a ritmus: egyenletes lüktetés - a zenei hang (az őszi természet hangjai, a szüret munkazaja) - az osztálytársak hasonló tulajdonságainak meghatározása - hasonló tulajdonságokon alapuló csoportalkotások hívóképekkel - szerepjátékok, úgynevezett bál szervezése, őszi vásár szervezése - az udvarias kommunikáció szabályai a rendezvényeken, mulatságokon: szüret, szüreti bál, séta az őszi erdőben, „szőlőlopáskor” - kompozíciók készítése (szőlőgerezd, szüretelünk), a mese jeleneteinek rajzos ábrázolása Készségek: - felsorolja az ősz jellegzetességeit, párhuzamot von két évszak között (Venn-diagram) - megnevezi és felismeri az őszi gyümölcsöket - alkalmazza a jóslás technikáját a címre vonatkozólag - a szereplőket egyesével a megadott sorrendben megnevezi, alkalmazva a Fekete-fehér, igennem játékot - párbeszéd alkalmazása adott kommunikációs helyzetekben (pl. Te vagy a király, aki vásárba indul, végy búcsút a lányaidtól) Magatartás és értékek: - megtanulják a helyzetnek megfelelő kommunikáció szabályait - társakra való aktív figyelem, tématartás - egyéni tapasztalatok és a megismert mű összekapcsolása - beszélgetésbe való bekapcsolódásra késztetés 15
- szerepjátékokban való aktív résztvétel, úgynevezett lakodalom, vásári jelenet szervezése - empatikus magatartás, a szereplőkhöz való pozitív viszonyulás gyakorlása A projekt időtartama: A projektet 5 napra terveztük, napi 60 percben dolgozzuk fel a témát. Eszközök: Cd-lejátszó, projektor, vetítővászon, letöltött népmese, koronák, fejdíszek, kellékek, ruhák a mesejelenethez, kartonok, filc, flipchart lapok, évszaot ábrázoló képek, puzzle a mesejelenetekből, érzelmeket, hangulatokat kifejező kártyák, kartoncsillagok, gyümölcskártyák, fényképezőgép, színes ceruzák Módszerek: beszélgetés, bemutatás, szemléltetés, dramatizálás, kooperativ tanítási-tanulási módszerek
(csillagrobbanás,
igaz-hamis
játék,
barchóba,
grimaszjáték,
érzelemforgó,
csoportalakítás), munkáltatás, problematizálás, magyarázat Munkaformák: frontális, csoportos, egyéni A projekt értékelése: szóbeli dicséret, jutalomkártyák, kiállítás a gyerekek munkáiból, séta a galériában A mese meghallgatása és megtekintése után: A mese dramatizálása fejdíszek HÉTFŐ 60 perc
segítségével. Vásári játék: Tanítónő kihírdeti, hogy vásár lesz a király városában! Legyünk mi az árusok!, betartva az udvarias kommunikáció szabályait a vásárban. Kosarakban vásári portékát kínálunk (gyümülcs, zöldség, ruha). Az árusok köszöntik a királyt /meghajlás,köszönés/. A király minden árusnál megáll, közben alkudozik. Szomorú, mert nem talált szóló szőlőt, mosolygó almát, csengő barackot. A nap végén gyümölcs és zöldségek kóstolása.
Képek feldarabolva puzzle kirakónak: disznóól, királyi palota, úton megy a hintó. A gyermekek tetszés szerint csoportokat alkotnak és összerakják a képeket. KEDD 60 perc
Csoportalakítás: Zenére gyümölcsöket (szőlő, alma, barack, dió, szilva) cserélgetnek a gyerekek. Ha a zene megáll az egyforma gyümölcsök megkeresik egymást.. A Csillagrobbanás módszerét alkalmazva öt darab csillagra felírjuk a kérdőszavakat: Ki? Mi? Hol? Mikor? Miért?. Minden gyümölcs-csapatnak egy kérdésre kell rajzban válaszolnia.
16
Grimaszjáték: A gyerekek zenére táncolnak (Vivaldi: Ősz), amikor a zene elhalkul minden gyermek egyszerre vágjon: vidám arcot (mint a királylányok az apjuktól kapott ajándék láttán), csalódott arcot (mint a legkisebbik királykisasszony, amikor nem kapta SZERDA 60 perc
meg az ajándékot), szomorú arcot (mint a király mikor búcsút vett a lányától), dühöset (mint a király, amikor beragadt a szekér a sárba), boldogat (mint a királylány, amikor palotában ébredt), elégedettet (mint a királylány, mikor meglátja a kertben a kívánt gyümölcsöket) Venn-diagram: felsorolják az ősz jellegzetességeit, párhuzamot vonunk két évszak között.
Barchóba: Fejkoronákra tűzzük a meseszereplőket, akinek a fején van az nem tudja, hogy mit visel. A társak leírásai alapján kell kitalálniuk, hogy melyik szereplők. CSÜTÖRTÖK 60 perc
Képzeld magad a helyébe. Mit tettél volna?: Ha én… lennék a király... ,Ha én lennék a disznó..., Ha én lennék a királylány... Érzelemforgó: Egy kör nyolc körcikkre osztunk, nagy mutatót helyezünk a közepére. A körcikk végében érzelmeket kifejező képek vannak. A gyerekek az utasításoknak megfelelően irányítják a mutatót, a képek felé. (Pl. Mit érezhetett a királylány, mikor kukoricával kínálta meg a disznó? )
Mesekönyv készítése: A meséből minden gyermek a kedvenc részét lerajzolja. PÉNTEK 60 perc
Miután elkészültek a rajzok, a gyerekekkel közösen időrendi sorrendbe állítjuk az alkotásokat. Királyi lakodalom: Helyszín alakítása: asztalok egymás mellé tolása, tánc.
17
MACKÓ KOMA ÉS RÓKÁNÉ KOMÁMASSZONY mese feldolgozása kooperatív tanulási technikákkal Fancsali Adélka-Leilla, Tamási Áron Elméleti Líceum, Székelyudvarhely
Feladatok:
Oktatási: A témával kapcsolatos szemelvények, ismeretek felelevenítése, rendszerezés
Képzési: Kommunikációs képesség , olvasási, íráskészség fejlesztése, szókincs bővítése, rész-egész viszony, logikus gondolkodás képességének alakítása.
Nevelési: segítségnyújtás, egyéni felelősség, feladattudat alakítása, erkölcsi nevelés, jó, rossz cselekedetek közötti különbségtétel, igazság felismerése
Óra típusa: kooperatív óra Módszerek: válogatás, párosítás, részekből egész, meseillusztráció közös készítése, barkochba, beszélgetőkör. Csoportalakítás: véletlenszerű Beszélgetőkör: Üdvözlés, kézfogással stb.- Kérdés: Neked melyik a kedvenc meséd? Miért szereted? Ismert mondóka előadása ritmushangszerekkel kísérve: Pl. Mese, mese, mátka.. Csoportok helyet foglalnak, szerepkörök kijelölése. Óra eleji szervezés: Véletlenszerű csoportalkotás: Mindenki húz egy kis képet, amelyen szegény ember, róka, medve ill. nyúl képe látható. Az azonos képpel rendelkezők kerülnek egy csoportba.
RÁHANGOLÁS 1. Szókincsbővítés, közmondás aktualizálása: Nagyméretű szókártyán a táblán:Többet ésszel, mint erővel!– jelentés megbeszélése (szó szerint, átvitt értelemben) majd egy-egy
18
példa a saját életükből vagy korábban olvasott mesékből – csoportmunka, majd együttes megbeszélés. 2. Asszociációs gyakorlat: Kiinduló szó: SZÁNTÓ-VETŐ – az elsőnek súgom, mi jut eszedbe róla? Hangosan mondd ki azt az egy szót! Kígyóvonalban haladva mindig az utolsó elhangzott szóhoz mondanak azonnal egy következőt. Az utolsó szó után kérdés: Mi lehetett a kiinduló szó? (Tippelés, majd kimondás.) 3. Előismeretek mozgósítása: Egy szántóföld képe kivetítve projektorral. Mi volt a szegény ember munkája? Mikor lehetett több munkája a szántó-vető embernek? Miért? – beszélgetés.
4. Célkitűzés: Olyan mesével ismerkedünk meg, melynek főszereplői az ember mellett állatok. JELENTÉSTEREMTÉS 1. Előzetes címvizsgálat: Jóslás cím alapján: Miről szólhat a mese? – néhány előfeltételezés meghallgatása. 2. Ismerkedés a szöveggel: a/ Összerakósdi: a történet négy részre esett szét, összekeveredtek a darabjai: nektek kell összeraknotok. Segítség: az utolsó mondat – csoportmunka b/ Olvassuk el a mesét! – mindenki egy mondatot olvas 3. Utólagos címvizsgálat: Kinek sikerült legjobban megjósolni a mese tartalmát? – beszélgetés 4. Új cím adása: Adjatok új címet a mesének! – csoportmunka 5. Szövegértés ellenőrzése: Állapítsátok meg a szöveggel kapcsolatos állításokról, hogy igazak vagy hamisak! – csoportmunka A szegény embernek volt négy ökre. I H 19
A medve egy fazék mézet igért a szegény embernek. I H Rókámé komámasszony segít a szegény embernek. I H Rókáné komámasszony egy nagy fa mögé bújt el. I H A kutyák elkergették a rókát. I H 6. Tájékozódás a szövegben: a./ Történetbontás: A történet három részre bontható. b/ Kulcsszavak keresése: Találjátok meg a történet kulcsszavait, mely az események idejére utal, és húzzátok alá azokat is – páros munka, csoportellenőrzés, majd közösen. 7. Belső hang: Írjátok le nagyon röviden, mit gondolhattak magukban a szereplők az adott szituációban! A választ a szóvivőktől kérem! – differenciált csoportmunka 1. csoport: Mit gondolhatott magában a szegény ember, mikor látta, hogy a nyuszi megcsókolta a medvét? 2. csoport: Mit gondolhatott magában a medve, mikor meghallotta, hogy arra vadászik a király? 3. csoport: Mit gondolhatott magában a róka, mikor meghallotta, hogy egy zsák csirkét kap? 4. csoport: Mit gondolhatott magában a szegény ember, mikor megszabadult a két vadállattól? 8. Szórokonság: Kössétek össze a feladatlapon azokat a szavakat, melyek ugyanazt jelentik! – egyéni munka, csoportellenőrzés, majd a közös megoldást a szóvivőtől kérem! Kössétek össze azokat a szavakat, melyek ugyanazt jelentik! haszontalan
köszönet
sompolygottt
csalafinta
hála
mihaszna
huncut
osont
9. Némajáték: A meséből kivett megadott részt kell csak mozdulatokkal megjeleníteni a csoportoknak, majd felkészülés után előadni. Mindig a következő csoport próbálja kitalálni, melyik részt játszották el. 10. Képzeld magad a helyébe. Mit tettél volna? - Ha én… lennék… tennék. - Ha 3 kívánságom lehetne… kívánnék.... Eljátsszuk. REFLEKTÁLÁS
20
1. Vallatószék: Először az egyik, majd a másik főszereplő bőrébe bújva kell a széken ülőnek válaszolnia az osztály tanulói által feltett kérdésekre. Kérdezzetek tőlük, de ők csak igazat válaszolhatnak! 2. Egyetértés-játék:
A szöveg tartalma alapján kell olyan megállapításokat tennetek,
amelyekkel mindannyian egyet tudtok érteni. – csoportmunka, majd közös ellenőrzés. 3. Visszatérés a közmondásra: miért ezt választottam vajon? – beszélgetés. 4. Otthoni feladat: illusztráció készítése a mese tanuló által kiválasztott mozzanatához. 5. Az óra értékelése: a/ tanítói, b/ tanulói : Csak az arcoddal mutasd, hogyan érezted magad a mai órán! Megfigyelési szempontok: jól dolgoznak-e együtt a csoportok, mindenki bekapcsolódik-e a munkába, segítik-e egymást, reálisan értékelnek-e?
Bibliográfia: http://www.didactic.eoldal.hu/cikkek/kooperativ/kooperativ-tanulasi-modszerek.html http://mek.oszk.hu/04700/04776/04776.htm - Benedek Elek - Vége jó, minden jó és más mesék http://tanitoikincseim.lapunk.hu - Kooperatív tanulási technikák http://www.zalai-iskola.hu/hirek/2009/09/28/kooperativ-modszerek-gyujtemenye
21
ELEK APÓ MESÉI – MESEPROJEKT Farkas Ildikó- Mártonffi János Általános Iskola- Szentegyháza Tankó Csilla- Gábor Áron Szakközépiskola- tagintézmény: Tamási Áron Általános Iskola- Szentegyháza Bevezetés „Egyszer volt, hol nem volt…” Varázsszavak. Hallatára felkapja fejét gyerek, felnőtt. Hiszen a mesék ideje nemcsak a gyermekkor. A mesékre mindig szükség van, mindenki vágyik a varázslatra, a csodák átélésére. Elek apó meséit hallgatni, olvasni, tanulmányozni nélkülözhetetlen gyermekeink számára, hiszen kincsesláda, amiből kedvükre válogathatnak erkölcsi tanulságokat, megoldásokat, útmutatást, felüdülést. A mesékkel való találkozás egyik módja a projektmódszer, amikor a gyermeknek lehetősége van saját meglévő képességeinek, viselkedési formáinak kipróbálására és újak kialakítására. Eközben megváltozhat a tanulók tudáshoz és tanuláshoz való viszonya, sikereket és közös élményeket szereznek, önbecsülésük és önismeretük magasabb szintre lép. A nyitottság, kíváncsiság, sikerorientáltság, az egyes problémák felfedezése megalapozza és kibontakoztatja a gyermek sajátos és harmonikus személyiségét. Célcsoport: A 3.B osztály A projekt megvalósításának ideje: 2013. október 7- október 11. A projekt megvalósításának helye: Mártonffi János Általános Iskola- Szentegyháza A projekt általános céljai: diákközpontú tanulási modell alkalmazása képességekhez igazodó differenciált tevékenykedtetés élményszerű tapasztalatokon alapuló tanulás önállóságra nevelés személyiség- és tehetségfejlesztés kommunikációs készségek javítása társas kapcsolatok, kötődések erősítése kreativitás fejlesztése kompetenciaközpontú megközelítési tanítási mód megvalósulása. 22
Konkrét célok: olvasóvá nevelés mesék megszerettetése olvasás és könyvek iránti intenzív érzelmi élmények felkeltése tolerancia, az együttműködés erősítése a kifejezőképesség fejlesztése, az információkeresés technikájának fejlesztése az esztétikai képesség fejlesztése. alkotó fantázia felkeltése cselekedtetéssel, önálló tapasztalatszerzés által a már meglévő ismeretek gazdagítása, képességek integrált alkalmazása kooperativitás, szocializáció fejlesztése a könyvtár használatára nevelés Fejlesztésre kiválasztott képességek, készségek, kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Hatékony, önálló tanulás Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális kompetencia Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejező képesség Tervezett produktumok: rajzok, képregények, PowerPoint- bemutatók, levél Elek apónak, mesekönyvek, plakátok. Projektterv HÉTFŐ
KEDD
SZERDA
(október 7.)
(október 8.)
(október 9.)
CSÜTÖRTÖ K
PÉNTEK (október 11.)
(október 10.) Délelőtt: A projekt ismertetése Benedek Elek élete és munkássága
Délelőtt: Mesefeldolgo zás interaktív tanulási módszerekkel
Délután: Látogatás a városi könyvtárban
Délelőtt: Mesék dramatizálása, bábozás
Délelőtt: Meseillusztráció Mesekönyv készítése
23
HÉTFŐ (október 7.): A projekt ismertetése / Benedek Elek élete és munkássága A gyerekekkel megbeszéltük a projekt-hét tevékenységeit, szükséges eszközöket. Felelevenítettük Benedek Elek életének fontosabb állomásait PowerPoint-bemutató segítségével, majd levelet fogalmaztak Elek apónak.
KEDD (október 8.) : Mesefeldolgozás interaktív tanulási módszerekkel A Szélike királykisasszony című mesével dolgoztunk, páros és csoportos tevékenységek keretében, interaktív tanulási módszereket alkalmazva: fürtábra, jóslás, csillagrobbanás, jellemtérkép, történetpiramis.
SZERDA (október 9.): Látogatás a városi könyvtárban Kihelyezett anyanyelv órát tartottunk a városi könyvtárban, ahol Finta Erika könyvtáros kiselőadást tartott Benedek Elek meséiről, könyvbemutatót tartott, kisdiákok Elek apóhoz írt leveleit olvasta fel. 24
CSÜTÖRTÖK (október 10.): Mesék dramatizálása, bábozás – Szélike királykisasszony Mackó úr meg Ordas koma Kutya szeretne lenni
PÉNTEK (október 11.): Mese-illusztráció / Mesekönyv készítése A Hattyú vitéz című mesét illusztrálták a tanulók, majd az események sorrendjében összefűztük saját mesekönyvvé.
25
PROJEKTOKTATÁS: BENEDEK ELEK MESÉI AZ ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN Ferencz Edith-Mária, Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely Molnár-Kovács Emese, George Cosbuc Gimnázium, Marosvásárhely Dale, amerikai kutató 1969-ben így fogalmazott: „Ereszkedj olyan alacsonyra a skálán amennyire csak szükséges a megértés biztosítása érdekében, de emelkedj olyan magasra, amennyire csak tudsz a leghatásosabb tanulás érdekében.” Az előkészítő osztályok bevezetésével a hazai pedagógustársadalom olyan mérföldkőhöz érkezett, amely nemcsak újraértékeltette pedagógiai szemléletmódunkat, de górcső alá vette az oktatáshoz való viszonyunkat is: tudunk-e, és ami még fontosabb, akarunk-e olyan mélyre ereszkedni, amennyire szükséges, és fel tudjuk-e emelni tanítványainkat abba a magasságba, ahova a törvényalkotók, tantervírók és elméleti szakemberek „fellőtték a mércét” az előkészítő osztályok számára? Számunkra - akik az első perctől kezdve a kezdeményezés pozitív vetületeit tartottuk lényegesnek, - nyilvánvaló volt, hogy a pedagógusoknak nagy többletmunkát jelent megfelelni ennek az új feladatnak. Tapasztalatainkra alapozva vágtunk bele tehát egy komplex oktatócsomag megalkotásába, és mondhatni napról-napra formálódott annak tartalma. Az előkészítő osztályok számára ajánlott alapvető stratégia, a projektoktatás módszere generálta az oktatócsomag kidolgozását. Bár a hazai körülmények közt ez nem számít szokványos megoldásnak, meglátásunkban ez bizonyult az egyetlen járható útnak a tantervek célkitűzéseinek hatékony megvalósítása érdekében. A szerkezeti és tartalmi összefüggésekre alapozó anyagok egymás hatékonyságát is növelik, és úgy differenciálnak, hogy nem feledkeznek meg arról sem, hogy vidámságot, szórakozást nyújtsanak az őket alkalmazóknak Munkánk, a Medvecukor iskolás lesz című didaktikai anyag egy kompetenciaalapú, interdiszciplináris oktatócsomag. Ebből a nagyobb lélegzetű munkából most egy olyan hét anyagát szeretnénk bemutatni, amely Benedek Elek meséinek jegyében dolgozza fel a tantervi tartalmakra épített heti témakört. Az egyhetes projekt anyanyelvi anyaga Benedek Elek: Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack című meséjével
indít, s ezt
egészíti ki sok más irodalmi élményt,
szövegértésfejlesztést, illetve grafikai elemek oktatását hordozó anyag. Így például az egyhetes témakörökhöz tartozó anyanyelvi munkalapok egy klasszikus vagy modern mese, illetve egy vers meghallgatására
alapozva
olyan
feladatokat
kínálnak,
mint
mesélés
illusztráció
vagy
illusztrációsorozat alapján, hangoztatási és hangdifferenciálási gyakorlatok, hangok helyének meghatározása, hangösszevonás, szótagolás, szómagyarázat, egy vers hangulatának
kifejezése
képkiegészítéssel, színezéssel, rajzolással, hasonló hangzású szavak párosítása, rímkereső játék, 26
íráselemek írásának bevezetése, gyakorlása, stb. A gyakorlatok szóanyaga az irodalmi szövegek része, s egyben a szókincsbővítést és a szókincs aktivizálását is segíti. Azonban az előkészítő osztály központi feladata mégiscsak a szóbeli kommunikáció fejlesztése és a szövegértő képesség megalapozása. Mindezt a szóbeli gondolatközlés tartalmának, nyelvi megformáltságának, fonetikai jellemzőinek tudatosítása révén kívánatos elérni elsősorban. Fontos tehát, hogy a napi tevékenységekben mindig szerepeljenek beszédtechnikai gyakorlatok (pl. légzőgyakorlatok, hangadástechnikai gyakorlatok, ajakartikulációs gyakorlatok, gyorsasági gyakorlatok, ritmusgyakorlatok, hangkapcsolatok ejtésének gyakorlása, időtartamgyakorlatok, hangsúlygyakorlatok) és kommunikációs készséget fejlesztő játékok. A projekt keretében a szóbeli kommunkikáció fejlesztésére ajánljuk a következő, kooperatív tanulási technikákra alapozó és a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack című Benedek Elek meséhez adaptált gyakorlatokat: 1. Beszélgető-kör mesehallgatás előtt: A diákok körben ülve sorban elmondhatják mindazt, amit a mese címe sugall számukra, előrevetíthetik a témát (pl. Szerinted miről fog szólni a mese? Milyennek képzeled a szóló szőlőt? Hát a mosolygó almát? És a csengő barackot?) 2. Részenkénti interaktív szövegfeldolgozás Többen úgy gondolhatják, hogy a szöveg feldarabolt felolvasása / elmesélése az esztétikum rovására megy. Véleményünk szerint a szöveg válaszútjain meg lehet szakítani a mesélést, hiszen ezzel erősíthetjük a szöveggel való találkozás iránti kíváncsiságot, s az egyes részek megbeszélésével azok mélyebb megértésére, befogadására is lehetőség nyílik. 3. Kíváncsi kocka: Fogalmazz meg egy kérdést! „A kérdések alapvetően vagy gondolkodásra késztetik a gyereket, vagy pedig ellenőrzik az ismereteket. Előbbiek kíváncsiságot és érdeklődést keltenek, illetve gondolatokat, érzéseket és tapasztalatokat hívnak elő, miközben összpontosítják a figyelmet vagy vitát gerjesztenek, utóbbiak pedig ellenőrzik a megértését és rátapintanak a nehézségekre vagy ismétlik a tanultakat és kapcsolják a tananyaghoz.” (Suhajda, 43) A tanulók kérdezésre szoktatása a világ iránti nyíltságuk és kíváncsiságuk megmaradásának biztosítéka, s ez a játék éppen a tanulók aktív kérdésre ösztönzését segíti. (2. sz. melléklet) 4. Csoport-interjú: Mesehallgatás után a gyerekek, gyermekmikrofonnal, vagy játék mikrofonnal a kézben, önállóan fogalmaznak meg kérdéseket az olvasott/meghallgatott mesével kapcsolatban. 5. Keveredj, állj meg, csoportosulj! A gyerekek szabadon mozognak a tanteremben. A tanár olyan kérdést tesz fel, amelyre egy mesei bűvös számmal lehet felelni. A tanulók - beszélgetés nélkül - a válasznak megfelelő
27
létszámú csoportokat hoznak létre.(pl. Hány lánya volt a királynak? Hány dolgot kért apjától a legkisebbik királylány? Hány országra szóló lakodalmat csaptak? stb.) 6. Képtár-látogatás: A gyerekek 3-4 fős csoportokra oszlanak (pl. kártyahúzással – a mesében előforduló azonos tárgyakat/élőlényeket ábrázoló képek vagy összetartozó mesejelenet-részletek alapján). Az így kialakult csoportok választott technikai eljárással közös alkotást hoznak létre, majd kiállítják, megfigyelik, megbeszélik és értékelik munkáikat. Meglátásunkban, az írott szöveg az előkészítő osztályosok esetében egészen biztosan nem pótolja a szóbeli mesélés, mondókázás, drámajáték, verselés élményét, de nem is ez a feladata. A mesehallgatás, drámajáték, vagy bábozás után az előkészítő osztályosok a meghallgatott mese, vers alapján a számukra összeállított színezőket, szövegértő munkalapokat akár önálló munkával is megoldhatják, értékes időt szabadítva fel ezzel a pedagógus számára, hogy egyéni fejlesztési feladatokat, differenciált oktatási stratégiákat is alkalmazhasson. A kreatív pedagógus - egyéniségéhez és az osztály képességeihez mérten - szabadon válogathat a felkínált témakörök, anyagok, ötletek közül, hiszen valamennyi rugalmasan kezelhető, a feladatok átcsoportosíthatók, bővíthetők illetve szűkíthetők, hiszen mindenik feladat anyanyelvi értékeink megőrzésének jegyében született, és ahogyan azt nagy mesemondónk szavaival mondhatnánk: „fő, hogy dolgozzanak...!”
28
ELEK APÓ MESEFÁJA - TANULÁSI EGYSÉG TERVE Fiegel Kinga-Hanna, Kós Károly Általános Iskola, Gyergyószentmiklós, Hargita megye Szabó Mária, Keresztvári Általános Iskola, Brassó megye Osztály: I. és III. Tantárgy: Anyanyelv Tanulási egység: Elek Apó mesefája Időpont: szeptember 23-30 (a magyar népmese hete) Alapkompetenciák: 1. az olvasási készség fejlesztése 2. a szövegértés képességének a fejlesztése 3. a szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése 4. a helyesírási készség fejlesztése Sajátos kompetenciák: 1.1. Elek Apó meséinek a megismerése és megszerettetése 1.2. Benedek Elek meséi által olvasásra való ösztönzés 2.1. a mesékben a helyszínek, időpontok, szereplők pontos megnevezése 2.2. a szereplők jellemvonásainak megfogalmazása 3.1. a kedvenc mesejelenet szóbeli bemutatása 3.2. mesejelenet dramatizálása verbális és nonverbális kommunikációs eszközök segítségével 4.1. a mesékkel kapcsolatos írásbeli feladatlap pontos, helyes, esztétikus megoldása
Tartalom
Sajátos kom-
Tanulási
Idő-
Megoldási
petenciák
tevékenységek
pont
módozatok
Eszközök
Benedek
1.1
-Benedek Elek mesekönyvek kiállítása (I.oszt.)
IX.
-Benedek Elek
Elek:
1.2
-ismerkedés az író életrajzával lexikonból (III.oszt)
23.
meséskönyvek
2.1.
- a mese megtekintése DVD-ről
-Cimbora folyóirat
2.2.
-szómagyarázat: kullog, cudar, huszár, nyeregkápa,
-képek az író Mari
3.2.
vackor, beretva
lakjáról,
Az ember a legerősebb
-a mese helyszínének, időpontjának, szereplőinek
-frontális
íróasztaláról, utolsó
szóbeli bemutatása
munka
leveléről
-Kérdezz-felelek játék a mese tartalmáról az
-Benedek Elek
események sorrendjének betartásával (III.osztály
meséi DVD
Értékelés
-szóbeli
folyamatos
kérdéseket fogalmaz meg szóban, az I. osztály válaszol)
-Értelmező szótár
- a mese szereplőinek jellemzése nonverbális
-egyéni
kommunikációs eszközökkel -rögzítés: a mesecím kitűzése a mesefára -házi feladat kijelölése: I.o. kedvenc mesehős lerajzolása, III. o. B.E. mese elolvasása. A koró és a
1.1
-a III. osztályosok elsős párt választanak, és számukra
.IX.
-kooperatív
kismadár
1.2
bemutatják az otthon elolvasott mesét.
24.
tanulás
-az elsősök hangosan ismertetik az osztállyal a mese címét, amit hallottak. A III.oszt. egy kivágott 2.1.
papírlevélre ráírják a mese címét és feltűzik a
2.2
mesefára.
3.2.
-képek bemutatása:madár, száraz ág, kecske, farkas,
-frontális
falu, tűz, víz, ökör, járom. Feladat: melyik mese
tevékenység
-képek
szereplőit látjuk -bemutató olvasás a tanító által -kedvenc szereplő lerajzolása
-önálló
-Memóriajáték: Időszalagra a lerajzolt szereplők
munka
Időszalag
kitűzése -rögzítés: a mesecím kitűzése a mesefára -h.f kijelölése: I.o. Az aranymozsár című mese
CD
meghallgatása CD-ről, III. o. . A só című mese bemutatása az olvasónaplóba. A só
1.1
-láncmeséléssel
Az
1.2.
aranymozsár, a harmadikosok pedig A só című mesét. 25.
2.1
Ezt követi a mesecímek kitűzése a mesefára.
2.2.
-vegyes csapatok alakítása névválasztás alapján (só,
4.1.
aranymozsár, huszár, okos leány, királyfi, galamb,
-csoportos
3.1.
kismadár)
tevékenység
aranymozsár
az
elsősök
bemutatják
Az
-feladatlap megoldása csapatokban A só és Az aranymozsár című mesék alapján -játék:
csapatonként
egy
rövid
mesejelenet
dramatizálása az eddig hallott mesékből. -h.f. kijelölése: A mesékben olvasott, hallott tárgyak
IX.
-frontális
-szóbeli
tevékenység
-feladatlap
-írásbeli
gyűjtése: mozsár, só, koró, búza, nyárfalevél, málna, puska, kanál, korona, díszes ruha, ásó, kapa, kendő. Furulyás
1.1
-népdalok előadása furulyán, közös éneklés
IX.
-csoportos
Palkó
1.2.
-a mese címének előrevetítése
27.
előadás
2.1
-ismerkedés a mese egy bekezdésével
2.2.
-bemutató olvasás a harmadikosok által
3.1.
-bábjátékhoz szükséges bábok, kellékek elkészítése a
Csoport-
-klb anyagok, tű,
már kialakult csoportokban
munka
cérna, olló
-furulya
-szóbeli
-bábjáték bemutatása -h.f. kijelölése: III.o. egy keresztrejtvény, I.o. egy puzzle készítése a mese alapján Elek apó mesefája (Népmese ünnepe)
1.1
-a kiállítás elrendezése: a mesében szereplő tárgyak,
IX.
-a héten
1.2.
rajzok, bábok, puzzle,aBenedek Elek mesekönyvek,
30.
összegyűjtött
2.1
fényképek a heti tevékenységekről
tárgyak, könyvek,
2.2.
- a mesefa kiegészítése
fényképek, rajzok
3.1.
-a szülők, vendégek köszöntése, a kiállítás közös
-frontális
megtekintése, bemutatása a tanulók segítségével és a
munka
-szóbeli
mesefa közös megünneplése -a Furulyás Palkó bábjátékának a bemutatása
-mézespogácsa
-mézespogácsa lakoma. Bibliográfia: Benedek Elek: A két bors-ökröcske, Puedlo kiadó, Debrecen, 2000. Baji-Gál Ferencné, Elek Éva, Nagyné Tóth Tünde: Drámapedagógia alkalmazása, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2001.
ELEK APÓ MESÉJÉNEK KÜLÖNBÖZŐ KLASSZIKUS ÉS MODERN MÓDSZEREKKEL VALÓ FELDOLGOZÁSA: VILÁGSZÉP NÁDSZÁL KISASSZONY (NEM KIMONDOTTAN LECKETERV – ÖTLETEK LECKETERVEKHEZ) Fügedy Anikó – Erzsébet, Horváth János Elméleti Líceum Margitta A mesefeldolgozás 1. órája 1. ÖTLETBÖRZE Az osztály félkörben ül, megszólal a furulya hangján a Magyar népmesék dallama. A tanulók felismerik. Bemutatom a székely tarisznyámat, s elmondom, hogy tele van meglepetésekkel. Belenyúlnak, kihúznak egyet-egyet, s elmondják, mit gondolnak róla, milyen szerepük lehet egy mesében. (Ötletbörze: kihúzott tárgyak: kép egy nádszálról – segít a szegény vándoroknak; furulya – hangjával átváltoztat dolgokat, élőlényeket, megnyugtatja a meseszereplőket;
cirok – a
boszorkányok seprűje készül belőle; ló – táltos paripa, amely beszél, öt lába van, parazsat eszik, repül stb.; sárkány – a hétfejű sárkány, aki lehet jó szereplő is
; réz, ezüst, arany gyűrű – próbatételek, a hármas szám; süveg – aki a fejére teszi, láthatatlanná válik; pohár – az élet és a halál vizét tehetik bele; korona – a mesebeli király fejdísze;) A tanulók megszólaltatják ezeket a tárgyakat. Mit mondanának, ha beszélni tudnának? (nádszál: - Olyan magányos vagyok itt a tó partján...; furulya: - Változz át!; cirok: - De kár, hogy ilyen gonosz boszorka eszköze vagyok! Majd csak kiszabadít valaki...!; ló: Megvédem a kis gazdám! Csak hallgatna már rám is egyszer!; sárkány: - Örülök nektek, hogy matematika órán bevontatok a játékba!; a három gyűrű: - Mi együtt vagyunk erősek!; süveg: Csiribí – csiribá...Légy láthatatlan!; pohár: - Én csak az ÉLET vizét szeretem!; korona: Olyan sok szomorúságot látok! Ti boldogabbak vagytok, mint én! Segítsetek!) Bemutatom a mesénk főszereplőjét, Világszép Nádszál kisasszonyt, azaz a vászon konyharuhát, amelyet a terem közepén helyezek el. Minden gyermek elfogadja, hogy az a királykisasszony. Kézbe veszik az előbb kihúzott tárgyakat, és körbeállják a mese főszereplőjét, közben éneklik Weöres Sándor megzenésített versét: Kacsa úsztató: Tó vize, tó vize, csupa nádszál... Kitalálják, hol lehet a királykisasszony. (a tó fenekén, a tó mélyén lévő palotájában, egy kis szigeten stb.) Ezzel az énekkel haladnak át Meseországba, ahol egy idős ember fogadja őket, Elek apó (bemutatom az osztálytársuk rajzát, amit Elek apóról készített az ő születésnapján.
- Ő figyelni fog most
benneteket, hogyan kel életre az, amit ő leírt!) Kezdődik a mese: (akkor emelkedjen az a bizonyos tárgy a levegőbe, amikor a mi mesénk szereplőjévé válik.)Témabejelentés: Világszép Nádszál kisasszony – Elek apó meséje (volt egy 33
király – magasba emelkedik a korona; nádszál – kép; boszorkány – cirok; ló – gyékényszék; ezüstpolcon aranyfésű... – a gyűrűk; Világszép Nádszál kisasszony – konyharuha, víz..-pohár; süveg - széki szalmakalap). Elmondom a mellékletben aláhúzott részig. Közben zenei aláfestés, kopogás, tapsolás, éneklő doboz hangja, papír gyűrése stb. fokozza a mesei hangulatot. 2. JÓSLÁS-TÁBLÁZAT, ami egy megszakított olvasási módszer és arra ösztönzi a tanulót, hogy megjósolja, azaz előre elgondolja mi fog történni a további részekben. Logikus és kritikai gondolkodásukat fejlesztjük ezáltal. Ez a módszer is elnyerte a tanulók tetszését. Íme egy általunk feldolgozott mű Benedek Elek: Világszép Nádszál kisasszony. Bemutatom az előre elkészített táblázatot, kérem, hogy fejezzék be elképzelésük alapján a mesét, hisz ők Elek apó unokái, s ő ezért nem haragszik, sőt örül neki, ha folytatják a mesét. Lejegyzik lapra, néhányat felírnak a táblára a táblázatba. Sok érdekes befejezés születik. Felolvassák néhányan a mese befejezését. (Olvasási gyakorlatok) Mit
gondolsz,
mi
fog
Mi erre a bizonyíték?
Mi történt valójában?
- mert már ott van előtte a
Levágja egyből a három
történni? Holló Réka: - valóban megszerzi a világ legszebb királykisasszonyát;
három nádszál;
nádszálat, meghal a boszorka;
Kiss Alexandra: - kiszabadítja a nádszálból,
- világosság lett, biztos a
Hazamenet
felhasít
két
és ott a Fekete-tenger partján el dolgában, hisz a nádszálak is nádszálat, de mivel nem volt is vette feleségül;
meghajoltak előtte;
nála víz, mindkét lány meghal;
Hajas Dorottya - Zsófia: - vizet ad nekik, majd hazamennek,
- figyelmeztették, hogy víz
ott legyen nála;
Egy forrásnál felhasítja a harmadikat is, és kiesik belőle a
összeházasodik a királyfi a
világszép kisasszony, akivel
világszép lánnyal;
otthon összeházasodik.
A táblázat a minilecke vagy a hagyományos óra elején kerül megbeszélésre általában, itt a mese elmondása előtt. Az utolsó oszlop az értékeléskor kerül előtérbe. Érdeklődéssel hallgatták egymás felolvasását, s izgalommal figyelték, hogy mely társul „jóslata”, gondolata áll leközelebb Elek apóéhoz. Tudják, hogy nem az a lényeg kié hasonlít leginkább a szerző által leírtakhoz, hanem az, hogy gondolkodjanak, legyenek kreatívak. 3. VITA, mely kétpólusú (eldöntendő) kérdés kidolgozását követeli meg, amely a szöveg által felvetett kérdés lényegére tapint. A tanulók pozitív és negatív választ adhatnak, melyet alaposan meg kell indokoljanak. Beszédkészségük, kifejezőképességük, kritikai gondolkodásuk 34
fejleszthető ezzel a módszerrel. A tanulóktól nem azt várjuk, hogy megoldják a problémát, hanem azt, hogy felsoroljanak néhány indokot, amely a felmerült probléma mellett szól, majd soroljanak fel indokokat, amelyek ellene szólnak. Konkrét példa a vita módszerére ennek a mesének a feldolgozásában: - Fontos-e az, hogy valaki külsőleg szép? Ezt a kérdést tettem fel. Egy perc alatt egyénileg eldöntötték, hogy miként foglalnak állást a kérdésben. Aki úgy gondolta, hogy fontos a külső szépség az osztály egyik részébe vonult, míg aki úgy gondolta, hogy nem, a másikba. Felkértem egy-egy önkéntest mindkét csoportból, hogy ismertesse csoportja álláspontját. Miután mindkét oldal álláspontjai elhangzottak, bármely csoport tagjai csatlakozhattak a vitához, hogy ellenérveket sorakoztassanak fel, vagy hogy megvédjék csoportjuk álláspontját. Akiket meggyőzött a másik oldal érvelése, átment ahhoz a csoporthoz, jómagam is állást foglaltam az ügyben és vándoroltam én is a terem egyik oldalából a másikba, az elhangzott érvek súlyának megfelelően. Itt valóban a divergens gondolkodásé a főszerep. 5 perc vita után megkértem mindkét csoportot (egyetlen kislányt, hisz ő egyedül maradt abban a csoportban, érvelése nem fontos a külső szépség, inkább a jóság), hogy jelöljön ki egy tanulót, aki megteszi a csoport zárónyilatkozatát. Ez meg is történt. Tehát a vita versenyszerű eszmecsere volt formális, informális szabályok alapján. 4. ÖTSOROSOK (CINQUAIN), mely egy versforma, amely az információ és a téma olyan tömör kifejezésekké való szintetizálását követeli meg a tanulóktól, amelyek leírják a témát vagy arról gondolkodnak, elmélkednek. Ez a módszer kitűnően hasznosítható komplex információk szintetizálására, valamint az információk és koncepciók összegzésére. Ez a módszer került leggyakrabban alkalmazásra most a tanév kezdetén, mert ez nyerte el a tanulók tetszését, szívesen írtak Ötsorosokat. A módszer nagymértékben hozzájárult a gyermekek lényegkiemelő képességeinek kialakításához. Segített kialakítani továbbá a tanulókban a tömör, lényegretörő fogalmazási készséget. Kritikai gondolkodásuk megnyilvánult, amikor egymás Ötsorosait bírálták. Megtanulták megtalálni saját verseikben a lényeget. Közel két hónap eredménye az alábbi Ötsorosokban fellelhető helyes fogalmi sorrend kialakítása. Szókincsük gazdagodott az olvasmányokból átvett szavakkal, melyeket felhasználtak ötsorosaikban, valamint az ötödik sor egyszavas szinonimáival, melyeket szótárakból kerestek ki, vagy próbáltak egy megfelelő befejezést adni a versnek.
Íme az Ötsorosaink: 35
Világszép Nádszál kisasszony - cím 1. sor - 2 szó tulajdonság, melléknév 2. sor
Titokzatos, bonyolult, Rejtőzik, vár, megszabadul
- 3 szó cselekvés, ige 3. sor
Fájdalom, sírás, vágás, öröm
- 4 szó érzelem, főnév 4. sor - 1 szó - a cím szinonimája vagy egy összefoglaló szó 5. sor
Mese
Világszép Nádszál kisasszony Szép, elvarázsolt Várakozik, sír, szeret, iszik Kedvesség, szeretet, szabadság, öröm Elek Apó A mese feldolgozásának 2. óráján 5. KOCKÁZÁS, melyben a tanulók úgy gondolnak a témára, hogy azt vizsgálják, mit látnak, s ezáltal gördülékenyebbé válik egy tárgy vagy személy leírása. Az analizáló, szintetizáló, összehasonlító, elvonatkoztató, általánosító, konkretizáló képességeket fejleszti. Egy kocka oldalaira kérdéseket írtam: Kik a mese szereplői? Milyen mesei elemeket találtunk? Mit jelent a „táltos” szó? Milyen próbatételeket kellett kiálljon a királyfi? Ki a gonosz szereplő a mesében? Mi a tanulsága? (Légy mindig bátor, kitartó és akkor eléred a célod!) Ezt a módszert lehet frontálisan is, de a Step by step osztályokban centrumokban is alkalmazni, ott leírhatják a kérdéseket, és válaszolhatnak is rájuk. Frontális tevékenység esetén egy nagyobb kockára van szükség, a centrumban elegendő egy kisebb is. Mindenki arra a kérdésre próbál válaszolni, amelyet lát a kocka elgurítása után. 6. DRAMATIZÁLÁS – mesél a tanító, a tanulók a mese közben játszák a tárgyakkal (meseszereplők) a mesét: vászon konyharuha – Világszép Nádszál kisasszony, fekete anyag (cirok) – a boszorka, kesztyű – százfejű sárkány, öregasszonyok – kb. 100 éves korsók (belebeszélnek), telik az idő – pereg a rokka kereke, széki szalmakalap – királyfi. A tárgyak akkor elevenednek meg, ha a diákok megszemélyesítik őket, egy tárgyat többen is megszemélyesíthetnek, mivel elhangzik többször a RADÍR szó, ami kiradírozza az addigi szereplőket a színről, s a hogy a mese folytatódik, már a szereplők is kicserélődnek. Sokan aktívan vehetnek részt a mese dramatizálásában. A párbeszédes részek spontán beszélgetések. Utolsó momentum: Lerajzolják azt a részt, ami a legjobban tetszett nekik a meséből. (mellékletben)
36
Felhasznált szakirodalom – Bibliografie 1. Charles Temple, Jeannie L. Steele, Kurtis S. Meredith: A kritikai gondolkodás elősegítésének további módszerei, Northern Iowa, 1988 2. Charles Temple, Jeannie L. Steele, Kurtis S. Meredith: Óratervezés és értékelés, VI. Tankönyv, Northern Iowa, 1988. 3. Jeannie L. Steele, Kurtis S. Meredith, Charles Temple: A kritikai gondolkodás elősegítésének módszerei, II. Tankönyv, Northern Iowa, 1988. 4. Kate Burke Walsh: Step by step – un program pentru copii şi familii – Predarea orientată după necesităţile copilului, Titlul original: Creating Child – Centered Classrooms, România, Bucureşti, 1998. 5. Közoktatás XIV. évfolyam, 1. szám, 2003. január – Step by step oktatási program Romániában II. rész- Fügedy Anikó és Krisztik Kornélia. 6. Közoktatás XIV.évfolyam, 1.szám, 2003.január – Step by step oktatási program Romániában III.rész – Fügedy Anikó és Krisztik Kornélia cikksorozata. 7. Fügedy A., Erzsébet: Az átmenet biztosítása az elemi oktatás Step by step oktatás módszereiről az általános iskola kritikai gondolkodásához – I. fokozati dolgozat -2002-2004.
DRÁMAJÁTÉKOK ALKALMAZÁSA A MESEFELDOLGOZÁSBAN Fülöp Katalin - Petőfi Sándor Általános Iskola – Oroszhegy A drámapedagógia a személyiségre figyelő reformmetodika, amelynek célja, hogy a csoportos tevékenységben résztvevő gyerekek morális érzékenységére, érzelmi stabilitására, kreatív gondolkodásra tegyenek szert. Így válhatnak önmagukat jól ismerő, a világra nyitott, harmonikus és alkotó személyiségekké. A drámapedagógia eszköze a drámajáték. A drámajáték különböző készségeket fejlesztő gyakorlatokat és a szerepvállalást igénylő rögtönzéseket egyaránt magába foglal, játék, amelyben a személy
a
„mintha”
varázslatos
birodalmában
próbára
teheti
magát,
új,
színesebb
személyiségjegyekkel távozhat. A sokféle játéknak főleg első-második osztályban van fontos szerepe, hiszen a nagy csodavárással iskolába kerülő gyerek még kevés ideig képes figyelmét a feladatra összpontosítani. Mivel most összevont osztályban tanítok elsős és másodikos gyerekeket, igen gyakran mesélünk, dramatizáljuk a mesét. Próbálom kihasználni a játék adta lehetőségeket, a játékdalok, 37
utánzó mozgások, fantáziálások, a rajz, kézimunka, építőjáték mind segítenek érdekessé tenni a tanítás-tanulás folyamatát. Úgy gondolom, hogy a drámapedagógia - „Módszer és szemléletmód. Gyerekközpontú – azaz résztvevő központú.” (Tolnai Mária 1994: 13.) – nem a tudás passzív befogadására épít, hanem az élményen alapuló cselekedtetve tanításra. A mesék morális üzeneteikkel segítséget nyújtanak a gyerekek számára, alkalmasak arra, hogy a feszültségeket, vágyakat, örömöket megjelenítsék. A mese lényegét a gyerekek a saját maguk szintjén értelmezik. A mese feldolgozása drámajáték, különböző gyakorlatok alkalmazásával azért jó, mert a játékos tevékenység során olyan készségek kialakítása, fejlesztése válik lehetővé, mint a problémamegoldás, alkotó gondolkodás, szabad és spontán megnyilatkozások, kommunikáció fejlesztése, szókincs gyarapítása, konfliktuskezelés, empátiás készség, együttműködési készség, egymásra figyelés, fantázia, kreativitás fejlesztése. A továbbiakban néhány ötletet szeretnék megosztani Benedek Elek: Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack című meséjének feldolgozásából. 1. Előkészítés, ráhangolódás A gyerekek halk zenére járkálnak, kézfogással üdvözlik egymást. Mikor a zene elhallgat, megállnak. Közben megérkezik a gonosz tündér (a tanító néni) és elvarázsolja a gyerekeket a varázspálcával. Például: királykisasszonnyá, öreg illetve fiatal királlyá, kocsissá, szolgálóvá, malaccá, almává, palotává, szőlővé, barackká. Képzeld magadat a helyébe. Mit tennél, ha te lennél a…? -
Ha én lennék…..tennék ( király, királykisasszony, malac stb.)
-
Ha 3 kívánságom lehetne, kívánnék…. eljátsszuk.
Közben kiteszek a földre puzzle darabokat. Én azt kívánom, hogy ezekből tegyünk ki képeket. A gyerekek tetszés szerint csoportokat alkotnak, és három képet tesznek ki: királyi palota, úton megy a hintó, disznóól. 2. Problémafelvetés Mit gondoltok, miért tettük ki ezeket a helyszíneket? Meghallgatjuk az ötleteket. Azt javasolom, hogy induljunk el és látogassuk meg ezeket a helyszíneket. Elindulunk, közben légző gyakorlatokat végzünk, mondókázunk: Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs!. Beérünk egy erdőbe. Madárcsicsergést, patakcsörgedezést utánzunk
38
ritmushangszerrel, ugrándozunk, mint a nyuszik, repülünk, csipogunk, fütyülünk, megszagoljuk a virágokat, szó-mi hangokkal zümmögünk, míg egy tisztásra érünk. Megérkeztünk meseországba, egy várat építünk építőkockákból. Mikor be akarunk menni két gyerek, az oroszlánok nem engednek be, csak, ha felelünk egy találós kérdésre. A helyes válasz után bemegyünk és leülünk. Én a kör közepére a leterített székre. 3. Narráció: Volt egyszer egy király és annak három szép leánya…….kezdem mondani a mesét. 4. Szerepbe lépés: Megjelenik az öreg király és a három lány. Mímes-improvizatív játékkal bemutatják, hogy mit kérnek a királylányok. A király elindul a vásárra. A gyerekek zenére sétálnak, párt választanak maguknak, úgy, hogy amikor elhalkul a zene, a mellettük állónak megfogják a kezét. A jó tündér (a tanító néni) varázspálcával megérinti a pár egyikének fejét és megsúgja, hogy milyen tárgy lesz a vásáron. Például fazék, trombita, kendő, csizma, szőnyeg. Az árusok, akiket nem érintettem meg mondókával, pár szóval bemutatják az árukat. A király megérkezik, érdeklődik az árusoknál, de nem talál szóló szőlőt, mosolygó almát, csengő barackot. Egyre szomorúbb lesz, végül beül a hintójába s elmegy. Az asztalokból, székekből, terítőből hintót készítenek, kiosszuk a szereplőket (kocsis, kísérők), Király és kocsis párbeszéde: - Gyerünk kocsis, miért nem megy a hintó? – Sárba ragadt. A kocsis pattogtatja az ostorát, de hiába, nem megy. A király küldi a szolgát a falusiakért, hogy húzzák ki a hintót. Hogyan húzzuk ki a hintót? - fantáziajáték, nem sikerül a hintót kihúzni. A király mérges, csengőszó hallszik. A gonosz tündér disznóvá változtatja az egyik gyereket. A disznó kitolja a hintót a sárból. A király hazaér, elmeséli, hogy egy disznó szabadította ki. A három királylány kiválasztása kiszámolóval, az lesz a legkisebbik, aki nem neveti el magát a fiúk tréfájára.(tréfás mozdulatokkal próbálják megnevettetni őket) A vásári portékák nézegetése, mindenki örül, csak a kis királylány szomorú. Énekszó hallatszik (CD-ről): Egy kis malac röf, röf, röf…A gyerekek bekapcsolódnak az énekbe, aztán halkan, majd egyre erősebben röfögnek. Megérkezik a disznó, kéri a királylányt. A királylány elbújtatása, ötletbörze: hogyan járjanak túl a disznó eszén (más lányt küldnek szép ruhába, aztán a királylányt rongyos ruhában). A disznó eszén nem tudnak túljárni, elviszi a királylányt. Megérkeznek a disznóólba, ahol a síró királylány elalszik. 39
Reggel a palotába ébred, ahol terített asztal mellett a királyfi várja (berendezik a helyszínt, amíg alszik). Elvezeti a kertbe, ahol a királylány megtalálja a szóló szőlőt, a mosolygó almát, a csengő barackot. Ezeket a többi gyerek alakítja, akik beszélnek, mosolyognak, csilingelnek, amikor a királylány elhalad előttük. A királylány és a királyfi meghívja az öreg királyt a lakodalomba, aki a hintón meg is érkezik a kocsissal, a kíséretével. Lakodalom, tánc. 5. Levezetés, befejezés Három kendőre papírgolyókból kirakják a szóló szőlőt, a mosolygó almát és a csengő barackot az elsősök, a másodikosok röviden összefoglalják a mesét képek alapján, egy körbe adogatott labda segítségével elmondják pár szóval, hogy mi tetszett vagy mi nem tetszett és miért. Aztán mind körbe állnak és a meséből igaz-hamis állításokra felelnek mozgással: igaz-taps/ hamis-lábdobogás. A körtéfa című énekes játékkal fejezzük be a tevékenységet. A játék végén egymás kezét megfogjuk, megszorítjuk, megköszönjük, hogy együtt voltunk és tapssal jutalmazzuk egymást. A legügyesebbek nagyobb tapsot kapnak. Bibliográfia: Tolnai Mária: Dráma és nevelés, Korona kiadó, 1994 (13.o.) Baji –Gál Ferencné: Drámapedagógia alkalmazása, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2006 Török Kajtár Emőke: Gyermekközpontú ötletek az iskolában, I.- II. osztályban, Hoppá Kiadó, Tg. Mures, 2011
MESÉK BŰVÖLETÉBEN Gergely Gabriella tanítónő, „Mártonffi János” Általános Iskola, Szentegyháza A projekt témája: Mesék bűvöletében– Benedek Elek: A mostohatestvérek Indoklás: Véleményem szerint a mese rendkívül hasznos és nélkülözhetetlen a gyermekek fejlődése szempontjából, hiszen annak segítségével gazdagodik fantáziája, szókincse, a mese szereplőivel azonosulva átélhet különböző helyzeteket. A mesékre mindig szükség volt, van és lesz, hiszen mindenki vágyik a varázslatra, a csodák átélésének élményére. "Mi hasznom benne? – én nem kérdezem, csak ültetek a jövő nemzedéknek!"(Benedek Elek) Egy mesekutató fejezte ezt ki egyszer így: - "Akárhogy kérdezi az ember a mesét, az mindig válaszol..."- mert a mese: maga az élet.
40
A felnövekvő gyermeknek óriási szüksége van arra, hogy átlássa az egyszerű emberi kapcsolatokat, szimpatizáljon a hősökkel, és felismerje a rosszakarókat. A főhősök bőrébe bújva éli át a veszélyt, a megmenekülést, az örömöt, a bánatot, vesz részt kalandokban, harcol az igazságért, és nyeri el méltó jutalmát – vagy büntetését. A kicsikben így – tehát nem direkt módon - rögzülnek az erkölcsi tanulságok. Fejleszti intellektusát, mozgásba hozza képzeletét, eligazítja érzelmeiben, megbékíti félelmeivel és vágyaival, és megoldásokat is javasol. Ezeknek a kritériumoknak az egész gyermekirodalomból leginkább a népmesék felelnek meg. A jó mese titka, hogy mindig a gyermek valóságos lelki és érzelmi színvonalán fejti ki hatását. A példák megértetik a gyermekkel, hogy gondjaira létezik átmeneti vagy végleges megoldás. A mesék nem csak szórakoztatnak, nevelnek is: útmutatást, kapaszkodót nyújtanak bizonyos élethelyzetekben, segítenek a személyiség fejlődésében. „A hallott mesével indul az olvasóvá nevelés. A sok mesét hallgató gyermek a későbbiekben is jó – értő és élvező – olvasóvá lesz. „(Vekerdy Tamás gyermekpszichológus) A projekt megvalósításának ideje: 2013. október 17. A projekt megvalósításának helye: A „Mártonffi János” Ált. Iskola, Szentegyháza Célcsoport: Első (I.A) osztály Humán erőforrások: az első osztályos gyerekek, tanítónő, a városi könyvtár könyvtáros nénije, szülők; A projekt célja: A mesék megszerettetése, olvasóvá nevelés, az olvasás és könyvek iránti intenzív érzelmi élmények keltése, tolerancia, az együttműködés, közösségépítés, a közös munka öröme, a kifejezőképesség
fejlesztése,
tapasztalatszerzés személyiségfejlődés,
által
a
az
esztétikai
már
meglévő
önmegvalósítás
képesség ismeretek
segítése,
fejlesztése
cselekedtetéssel,
gazdagítása,
ismeretek
új
rendszerezése,
önálló
ismeretszerzés, felhasználása,
kompetenciák fejlesztése, az információkeresés technikájának fejlesztése, rendszeretetre nevelés. Fejlesztendő kompetenciák: Együttműködő készség, kommunikációs készség, szociális készségek (empátia, türelem, tolerancia), rendszerező készség, lényegkiemelő képesség, információkezelő –képesség, tanulási képesség, figyelem, koncentráció, megfigyelőkészség, emlékezet, kreativitás, fantázia, önbizalom, pozitív énkép; Munkaformák, módszerek: Szemléltetés, bemutatás, frontális, páros, egyéni és csoportmunka, cselekedtetés, megfigyelés, irányított beszélgetés, beszéltetés, problematizálás, magyarázat, ellenőrzés, értékelés, 41
differenciálás, interaktív- kooperatív technikák alkalmazása: brainstorming (ötletroham), szóforgó, mozaik módszer, csoportalakítás, csapatkapitányok kiválasztása, csoportfejlesztés, önálló ismeretszerzés; Eszközök, didaktikai anyagok: Benedek Elek meséskönyvei- régi és új könyvek, kellékek, illusztrációk, projektor, kivetítő vászon, a meseíró képei, mese kirakók, meseképek, gyurma, karton, színes papír, színes ceruza, ragasztó, olló; Tervezett produktumok: Meseillusztrációk: „Kedvenc részem a meséből”címmel, mese puzzle, képregény, társas játék- hozzá egyéni lépegető, drámajáték: A mostohatestvérek; Levél a szülőknek: Levélben értesítettem a szülőket, hogy a következő napon Benedek Elek meséiről fogunk beszélni, és megkértem őket, ha van saját gyűjteményük, könyvük, képük, bármilyen ehhez kapcsolódó ötletük, osszák meg velünk, s ha tehetik, vegyenek részt ők is ebben a tevékenységben. Szeretettel várjuk őket. A projekt térképe:
Nyelv és kommunikáció: Anyanyelven folyt. komm. „Egyszer volt, hol nem volt…” -Mesehallgatás: Benedek Elek: A mostohatestvérek -Magyar népmesék: -mesegyűjtők -meseszereplők -meseelemek -a szorgos és a rest lány -mesekezdet -mesevégződés
Ember és társadalom: Személyiség fejlesztés:
Problémaleltár:
- tulajdonságok -a pozitív tulajdonságok kiemelése -milyen a jó viselkedés? -drámajáték
Mesék bűvöletében
Esztétika és kreativitás: Vizuális nevelés és kézimunka: -rajzok „Kedvenc részem a meséből” címmel -színezés -lépegető készítése a társasjátékhoz
Tudományok: Matematika és környezetismeret: -halmazok alkotása megadott szempontok szerint -halmazok elemeinek összehasonlítása 42
Mit tudunk? -A könyv életünk szerves részét képezi -Van színes, képes könyv és képek nélküli is -Többféle mesét is ismerünk már -Ismerjük a népmeséket, jellemzőit -A mesék tanulságát közmondásokban is meg szoktuk fogalmazni -Voltak és vannak olyan személyek, akik mesét írnak, gyűjtenek a gyerekeknek
Mit szeretnénk megtudni? - Miért írtak mesét a meseírók? - Mi tudunk-e ilyet készíteni? - Imerjünk meg minél több magyar meseírót, mesegyűjtőt - Ki a legnevezetesebb mesegyűjtőnk? - Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a meseszereplők? - Hogyan fejezik ki érzelmeiket a mesehősök? - Miben segítenek nekünk a mesék?
A projekt tevékenységei tapasztalati területek szerinti lebontásban: Nyelv és kommunikáció Anyanyelven „Mesetár”: Benedek Elek meséskönyveifolytatott kiállítás megtekintése kommunikáció Benedek Elekről- előadás A mostohatestvérek- filmvetítés Szülők meséi Tanítónő meséje Gyermekek meséje képsorozat alapjánmozaik módszerrel, csoportmunkával Tudományok
Matematika és környezetismeret
Ember és társadalom
Személyiségfejles ztés
Esztétika és kreativitás
Vizuális nevelés és kézimunka
Könyvek rendezése- csoportosítás Matematikai példák kedvenc mesehősünkkel Halmazalkotás megadott szempontok szerint Halmazok elemeinek összehasonlítása Környezetvédelmi felhívás megfogalmazása „Növényvédők klubja”tagok Kik a mese szereplői, milyen jellemek?beszélgetés Mi jellemzi viselkedésüket?problematizálás, csoporttevékenység Tulajdonságok szerinti különválogatásjáték, „Jó tett helyébe jót várj!” Hogyan viselkedünk a könyvtárban, előadás alatt, a kultúrotthonban?bemutatás Drámajáték: A mostohatestvérek „Legkedvesebb mesejelenetem”-rajz képzelet után Lépegető készítése társasjátékhoz: gyurmával, képes kartonnal
Könyvészet: Csokonai Attila (1889-1914) : Az én újságom, Válogatás Benedek Elek és Pósa Lajos gyermeklapjaiból, Skíz Könyv és Lapkiadó Kft., Budapest Benedek Elek (1990): Kék Mesekönyv, Kritérion Könyvkiadó, Bukarest 43
Benedek Elek (2008): Az aranytulipán és más népmesék, Regun- Press Kiadó Kft., Üllő Török Kajtár Enikő (2011): Gyermekközpontú ötletek az iskolában, Hoppá Kiadó, Marosvásárhely
BENEDEK ELEK: TÖBBET ÉSSZEL, MINT ERŐVEL (ÓRAVÁZLAT) Hadas Ágnes, Kálmánd-i Általános Iskola Osztály: Előkészítő osztály Műveltségi terület: Nyelv és Kommunikáció Tantárgy: Anyanyelvi kommunikáció Téma: Benedek Elek: Többet ésszel, mint erővel Óratípus: ismeretszerző tantárgyközi Időtartam: 35 perc Alapkompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció: 1.A szóbeli közlés megértése. 2.A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Vizuális nevelés és kézimunka 2.Gyakorlati vagy esztétikus alkotások készítése különböző anyagok és technikák alkalmazásával. Sajátos kompetenciák:
Anyanyelvi kommunikáció: 1.3.Aktív befogadói szerep egyszerű kommunikációs helyzetekben. 2.3.Kommunikációs helyzetekben való részvétel aktív közlőként és befogadóként. Vizuális nevelés és kézimunka: 2.3.Egyszerű kompozíció készítése. Módszerek, eljárások: beszélgetés, irányított megfigyelés, magyarázat, bemutatás, gyakorlás, csoportmunka, Puzzle módszere, “Galéria” (Turul Galeriei) módszere Eszközök: zsetonok, puzzle, színes papír, ragasztó, jutalomcsillagok Munkaformák: frontális, csoportos Értékelési rendszer: típusa: formatív módszere: folyamatos megfigyelés, szóbeli értékelés, önértékelés, egymás értékelése
Didaktikai mozzanatok 1.Az osztály megszervezése 2.Figyelem felkeltése 4.Téma bejelentése
5. Az óra
Tanítónő tevékenysége Félkörbe helyezem a székeket. Állathangokat mutatok be CD-rol: oroszlán, vaddisznó, farkas.
Tanulók tevékenysége Leülnek a félkörbe helyezett székekre Kitalálják milyen állatok hangjait hallották.
-Ma egy olyan mesét fogunk meghallgatni, amelyikben ezek az állatok megjelennek. -Ezt a mesét Benedek Elek apó írta. Információkat adok Benedek Elekről. -Elmondom a mesét.
Figyelemmel hallgatják a
Sajátos Módszerek kompetenciák -Anyanyelvi -bemutatás kommunikáci -beszélgetés ó: 1.3, 2.3 -magyarázat -Vizuális -gyakorlás nevelés és -csoportmunka kézimunka: -Puzzle 2.3 módszere -Turul Galeriei módszere -irányított megfigyelés
Eszközök
Értékelés
CD lejátszó, CD
folyamatos megfigyelés
zsetonok színes lapok
szóbeli értékelés
ragasztó önértékelés jutalomcsillagok
egymás értékelése
irányítása
mesét. -Ezután zsetonokkal fogunk játszani. Zsetonok segítségével beszéljük meg a mesét. Három csoportot alkotunk.
-Válasszuk ki a sok szereplő közül melyek szerepeltek a mesében. -Ragasszátok fel a szereplőket a lapra. Miután kiválasztottuk a szereplőket, megbeszéljük a mesében történteket. -Milyenek voltak az állatok? -Milyen volt az ember? -Most pedig játszani fogunk. Minden csapat kap egy puzzle-t, rakjátok ki, majd ragasszátok fel a második színes lapra. Az egyik csapat a iskolást, a második a favágót, a harmadik az öregembert kell kirakja majd felragassza.
Kiválasztják a mese szereplőit Visszaülnek a helyeikre. Három csoportot alkotnak, majd kiválasztják a csapat nevét, amely egy szín lehet. Kapnak két, a csapat nevének megfelelő színű lapot. A zsetonok közül kiválasztják a mese szereplőit, felragasztják az egyik kapott színes lapra. Elmesélik a mesében történteket. Megbeszéljük, milyenek a szereplők (tulajdonságok). Szó esik a barátságról, oktalanságról, agyafurtságról. A második színes lapra felragasztják a kirakott puzzle-t.
A Galéria módszer szerint kifüggesztjük az elkészült munkákat. A csapatok elindulnak, leellenőrzik egymás munkáját. Megbeszéljük, melyik csapat oldotta a feladatokat helyesen. 6.Feed-back biztosítása
Értékelem a csoportmunkákat. A helyes csoportmunkák jutalomcsillagot kapnak, majd a csoport tagjai is.
Megfigyelik egymás munkáját, és javítanak. Értékelik egymás és saját munkájukat, megtapsolják a helyes kompozíciókat.
Elmondják észrevételeiket is a játékkal kapcsolatban.
7.Értékelés Bibliográfia: Benedek Elek: Vége jó, minden jó és más mesék Használt zsetonok
AZ ÉRTŐ OLVASÁS FEJLESZTÉSE A II.OSZTÁLYBAN BENEDEK ELEK, „A SÜNDISZNÓ”CÍMŰ MESE FELDOLGOZÁSÁVAL Imre Ildikó, Tompa László Általános Iskola Az értő olvasás a tanulás alapját képezi. Ezért különös figyelemmel, változatos módszerek alkalmazásával igyekszem fejleszteni a tanulóim értő olvasását. Ezúttal azt szeretném bemutatni, hogyan dolgoztuk fel „ A sündisznó”című Benedek Elek mesét az értő olvasást fejlesztő módszerek alkalmazásával. A mese kicsit hosszúnak bizonyult, de figyelembe vettem a tanulók életkori sajátosságait és kisebb részekre tagoltam. A kivetítő használatával érdekesebbé tettem az olvasást- a részeket különböző színnel jelöltem. A mese feldolgozását a jóslás módszerével indítottam. A címből kellett következtetniük a tanulóknak. Érdekes elképzelések születtek- a tanulók nagy érdeklődéssel várták, hogy kinek a jóslata válik be a mese olvasása során. Ezt követte a tanulók önálló olvasása: 1.rész: Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy boltos, egy király meg egy szegény ember. Ez a boltos eljárogatott az erdőbe vadászni, de egyszer úgy eltévedt az erdőben, hogy három nap egymásután járt-kelt, bolyongott, s nem tudott kitalálni. Már a lábán is alig állott a nagy fáradtságtól és éhségtől, s nagy keservesen felkiáltott: - Istenem, istenem, ha valaki engem innét kivezetne, három lányom közül a legszebbet annak adnám, s három zsák pénzt is adnék melléje. A kivetített rész elolvasása után csoportmunka következett. A csoportok azt a feladatot kapták, hogy megbeszéljék egymással, hogy ki-mit olvasott. Ezt követően meg kellett jósolniuk: Hogyan jutott ki az erdőből a boltos? Ezt a lépést követte a második rész elolvasása önállóan, majd a rövid teszt-amit szintén kiscsoportokban oldottak meg: 2. rész: Abban a pillanatban megszólalt mellette valaki, s azt mondta: - Kivezetlek én, csak gyere utánam. Néz a boltos mindenfelé, nem lát senkit, aztán lenéz a földre, s hát ott hentereg egy kis sündisznó. Mit volt mit nem tenni, a boltos megígérte a sündisznónak, hogy neki adja a legszebb leányát, s ad még három zsák pénzt is, csak vezesse ki. 49
A csoportok számára kijelölt feladat: 1. Ki szólalt meg a boltos mellett? a. a medve b.az oroszlán c.a sündisznó 2. A boltos azt igérte, hogy a süninek adja a lányát és a királyságát, ha kivezeti az erdőből őt.
I-H A csoportmunkát azonnali ellenőrzés követte. Minden helyes válasz egy pontot ért a csoport
javára. Így ösztönöztem a csoportokat a pontos munkára. Mivel az értő olvasás fejlesztése volt a célom, igyekeztem a tanulók számára bevágott részeket az életkori sajátosságaiknak megfelelően lerövidíteni. Arra is figyeltem, hogy a közepes és gyengébb tanulóknak is biztosítsak sikerélményt. A 3. önálló olvasásra szánt rész ezért kicsit rövidebb. 3. rész: Azzal a sündisznó elindult előre, a boltos utána, s egy fél óra sem telt belé, kivezette az erdőből. Ott elváltak egymástól, a boltos ment haza, a sündisznó vissza az erdőbe. Ezúttal villámkérdésekre kellett válaszolniuk- természetesen a csoport kapta a pontszámot. A mese hosszúsága miatt, én is bekapcsolódtam az olvasásba. Olvastam egy-egy részt. A fordulópontoknál álltam meg és a jóslás módszerét alkalmazva a csoportoknak előre kellett vetíteni a következő rész történéseit. Minden csoport ötletét értékeltem- megfelelő pontszámmal. Igazi versengés alakult ki a csoportok között és érdekes megoldásokat hallhattunk. Ezt követte ismét a tanulók olvasása: 4. rész: - Ugyan minek lovagolsz azon a kakason, ülj ide mellém a hintóba. - Hát nem félsz tőlem? - kérdezte a sündisznó. - Nem félek biz én, nem bántasz te engem. - Nem is undorodol tőlem? - Nem én. A rész elolvasása után, egy választásos feladatot kaptak a csoportok: A királylány undorodott a sünitől, de arra kérte,hogy üljön mellé. I-H
50
A mese elolvasása után folytatódott a csoportok közti versengés. A csoportoknak dramatizálniuk kell a legjobban tetszett részt. Az értékelés során pontot kaptak a párbeszédre, az ötletes megoldásokra. A dramatizálást a csoportmunkák kiértékelése követte. A csoportok örömmel fogadták a számukra előkészített okleveleket. A mese feldolgozása rajzolással zárult. Ez már önálló munka volt. Minden tanulónak le kellett rajzolnia azt a jelentet, ami neki a legjobban tetszett. A rajzokat értékeltük .A három legsikerültebbnek bizonyuló alkotást elküldtük a szimpózium kiállítására. Könyvészet: 1.Zsigmond István, Porsche Éva: Olvasási stratégiák, Pro-Print Kiadó, 2009. 2. http://mek.oszk.hu/00200/00232/html/01.htm#18
BARANGOLÁS MESEORSZÁGBAN Jakab Enikő, Petőfi Sándor Általános Iskola, Székelykeresztúr A projekt leírása: A magyar népmesék őseink üzenetét hordozzák, segítenek a kicsinek felnőni, a bánatosnak vigasztalódni, a gyengének erőt meríteni – és mindez az olvasás varázslatával történik. A gyerekeknek olvasni kell, ismerniük kell a magyar meséket! A szülők egyre kevesebbet olvasnak a gyerekeiknek, ám kellő tapasztalattal lehet alakítani a hagyományok ápolása iránti igényességet is. Ezt a célt szolgálja a Barangolás Meseországban projekt, mely több ízben és változatos tevékenységekkel hivatott megszerettetni a kicsikkel a népmeséket: Szövegértő vetélkedő: már hatodik alkalommal kerül rá sor. Ezt a versenyt az Iskolai Könyvtári Világnap alkalmából szervezzük. Székelykeresztúrról és környékéről, érkeznek a harmadikos és negyedikes gyerekekből álló csapatok a kísérő pedagógusokkal és szülőkkel. A gyerekek egy megadott mese elolvasása után játékos feladatok megoldásával mérik össze tudásukat, szövegértő képességüket. Ezt követi a díjak kiosztása. Célcsoport: 60 harmadik és negyedik osztályos kisiskolás gyerek, azok szülei, pedagógusok Résztvevő szakemberek: pszichológusok, logopédusok, tanítók, óvónők
51
Projekt tevékenység 1. A projekt tervezése 2. Iskolák meghívása 3. Zsűri kijelölése 4. Feladatsorok elkészítése 5. Verseny előkészítése, távoli vendégek fogadása 6. Szövegértő vetélkedő 7.Pénzügyi elszámolás, eredmények ismertetése a sajtóban
Megvalósítás kezdete 2013. október 1. 2013. október 11. 2013. november 11. 2013. november 15. 2013. november 18.
Megvalósítás vége
2013. november 21. 2013. november 22.
2013.november 21.
2013. október 10. 2013. október 30. 2013. november 15. 2013. november 17. 2013. november 20.
A projekt számszerűsíthető eredményei Szövegértő vetélkedő: 15 iskola részvételével, 60 gyerekkel, 40 pedagógussal, 150 felnőttel Kommunikációs terv A szülők bevonásával, szórólapok szétosztásával tesszük meg az első lépést a projekt és a vetélkedő bemutatásához. A szövegértő versenyre városunk körzetében minden faluba iskolák bevonásával elküldjük a meghívókat, fogadjuk a résztvevőket. Idén a karcagi testvériskolánk tanulóit is várjuk a versenyre. A vetélkedő lejártával ugyanitt közöljük az eredményeket, a rendezvényeinkről pedig három újság szokott tudósítani: Kisváros, Udvarhelyi Híradó és Székelyhon.ro. A népmesék megismertetése, megszerettetése a kisgyermekekkel mindig példaértékű. Melléklet (Microsoft PowerPoint): Benedek Elek meséje: A szóló szőlő, a mosolygó alma meg a csengő barack Feladatsor megoldással
52
Mottó: „ Az írástudók megtisztelő feladata: kézen fogva vezetni a gyerekeket a bölcsesség házába, ahogy a nevelő szerepét a régi görög fogalom megjelölte.”
OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK MEGTERVEZÉSE BENEDEK ELEK MUNKÁSSÁGÁRA ÉS MESÉIRE ALAPOZVA Jászay Laura tanító, Tompa László Általános Iskola, Székelyudvarhely Tanítóképzős koromban felfigyeltem egy rövid mondatra, amit a tábla fölött olvastam egyik tanító nénink osztályában: „Fő, hogy dolgozzanak.” Elek apó utolsó lejegyzett üzenetének szellemében igyekeztem én is a magam módján nevelni tanítványaimat. Hisz olyan volt ő, akiben ösztönösen élt a pedagógus is, akinek a legfőbb törekvése az volt, hogy emberebb embert és magyarabb magyart faragjon olvasóiból. A 2009-2010-es tanévben az akkori harmadikosaimmal „ Benedek Elek évet ” tartottunk. / Ma úgy fogalmaznék, hogy egyéves projektet állítottam össze az osztályom számára. / Célom az volt, hogy az ő életét, munkásságát megismertessem a tanulóimmal és ezáltal érzelmi alapot teremtsek meséinek olvasására. Szeptember 30-án, a születésnapján, mesemondó versenyt szerveztünk Mindenki elmondta kedvenc Benedek Elek-meséjét. Ezeket szüleiktől vagy az óvónéniktől hallották. A mesefára mindenki rárajzolhatta kedvenc hősét. Elhatároztuk, hogy ezentúl rendszeresen olvassa mindenki a meséket. Az olvasónaplóban ezt havi rendszerességgel ellenőriztem is és Könyvkukac-díjjal jutalmaztam tanulóimat. Miért éppen Benedek Elek meséit kértem olvasásra tanulóimtól? Azt tudjuk, hogy a mese létfontosságú a gyermek számára. Úgy tapasztaltam, hogy ezen mesék segítségével jól fejleszthető a gyermekek képzelete, szókincse, erkölcsi érzéke. A mese taníthatja meg a gyermeknek, hogy hogyan lehet hasznos, értékes tagja környezetének. Segítségével olyan emberré válhat, akit barátai, munkatársai, ismerősei és – ami talán a legfontosabb – családtagjai szeretnek, tisztelnek, akire felnéznek és akinek adnak a véleményére. A további tevékenységek megszervezésekor fokozottan vettem figyelembe néhány elvet. Ezek közül a játékosság talán a legfontosabb. Több tantárgy esetében /tehát nemcsak anyanyelv, hanem matematika, ének, rajz, kézimunka, polgári nevelés/ gondot fordítottam arra, hogy a gyakorlatokat, feladatokat alakítsam át játékká. Igyekeztem a feladatokat kis történetekbe foglalni pl. mentsék meg a királylányt, győzzék le a sárkányt, szervezzenek vetélkedőt, kincskeresést, rejtvényfejtést. Így a gyermekek legtöbbször csak a játékot látták, észre sem vették, hogy közben mennyit tanultak a feladatok elvégzése által. Olyan feladatokat adtam nekik, melyek végrehajtása, megoldása kihívást jelentett számukra, sikerélményhez juttatta őket. Sokat dicsértem őket és 53
megerősítettem bennük, hogy érdemes dolgozni, hisz elnyerjük jutalmunkat érte, akárcsak a mesében
a
legfiatalabb
királyfi.
A
tanulók
érdeklődését
saját
olvasmányélményeim
felelevenítésével is igyekeztem felkelteni. Sokat beszélgettem erről velük. Tudtam, hogy amiért én lelkesedek, amiről szeretettel beszélek, az a gyermekek érdeklődését is felkelti. Érzékelték, hogy számomra az olvasás nem nyűg és teher, így tehát ők sem így álltak hozzá. Kértem tőlük, hogy ne kampányszerűen olvassanak. A rendszeresség kivitelezésében a szülők segítségét is kértem: határozzanak meg egy napirendet, melyben legyen pontosan meghatározott helye az olvasásnak. Havonta legalább egyszer, amikor az olvasónaplókat értékeltem, a vállalkozó kedvű gyermekek bemutattak osztálytársaiknak egy általuk olvasott mesét / eljátszották, dramatizáltak, báboztak/. Februárban részt vettünk a könyvtárban a felolvasó maratonon, ahol mindenki felolvasott kedvenc Benedek Elek meséjéből. A gyermekek érdeklődve hallgatták a polgármester bácsi és az igazgató néni felolvasását is. Munkámban nagy segítségem volt Mészely József: „Nem untam meg pásztorod lenni” című kiadványa. A tanév folyamán megoldottuk az összes anyanyelvi játékot, amelyek Benedek Elek munkásságáról és életéről szóltak. Ezeket beiktattam a napi tevékenységeink közé. Nagyon sokat tanultak általuk a gyermekek, sok információhoz jutottak hozzá. Kedvelték az eszperente nyelvet, a betűrejtvényeket. A helyesírási hibák vadászása is izgalmas feladatnak bizonyult. Meggyőződhettek arról, hogy egy-egy hiba könnyűszerrel értelmetlenné teheti a mondatokat. A mesemondó neve csak akkor vált olvashatóvá, ha a helyes betűpótlás megtörtént. Benedek Elek szülőfalujának a neve, a zsellérlány neve csak akkor vált ismertté, ha a gyermekek a helyesírási tudnivalókat jól ismerték / s vagy ss, l vagy ll, j vagy ly /. A bujkáló betűkből sikeresen kirakott tájnév, az intarziás mondatokból a szülők keresztnevének megismerése, a négybetűs szavak gyűjtése során a Bezerédi Amália könyvcímének a kirakása, az ő-re végződő szavak gyűjtésével Benedek Elek második tanítója nevének a megismerése, a hárombetűs szavak gyűjtésével a székelyudvarhelyi Református Kollégium alapítója nevének a megismerése, a kétbetűs szavak gyűjtésével Benedek Elek barátja nevének a kirakása, az ellentétes szavak keresésével a „félelmetes kritikus” nevének megismerése, betűvadászat során az első irodalmi értékű magyar gyermeklap nevének a kitalálása, az egérrágta betűkből gyermeklap nevének a kirakása, a szóvarázslat játékból az író felesége nevének a megismerése, a párkereső játékból az író önéletrajzi regényének a címe, a választ rejtő kérdőmondatokból a gyermeklap nevének kirakása stb. mind-mind izgalmas és tartalmas munkát jelentettek a gyermekek számára. A megoldások kitartást, búvárkodást, tájékozottságot, olvasottságot igényeltek. Tavasszal vetélkedőt szerveztünk, ahol a gyermekek bebizonyíthatták, hogy értően olvasták a Benedek Elek meséit. Kérdések: 54
1. Melyik Benedek Elek meséből származik a következő részlet? Ha a te apád azt hiszi, hogy rajta kívül nincsen király, rosszul hiszi, mert van még sok király, s azok között különösen egy, akinek éppen annyi országa van, mint a te apádnak. Ennek a királynak Absolon a neve. Van neki három fia s három leánya. Ez a három fiú folyton készülődik, hogy elfoglalja a te apádnak a földjét. a. Az aranygyapjas kosokb. A só
c. Többsincs királyfi A helyes válasz: c.
2. Melyik mesében található a következő szöveg? „Elindult keserves sírás közt a kicsi királykisasszony, s betévedt egy rengeteg erdőbe. Onnan nem is tudott kivergődni, szállást vert egy odvas fában, s ki-kijárt az erdőbe, szedett epret, málnát, szedret, mogyorót, s amit csak talált, úgy éldegélt egymagában.” a. A só
b. A tejkút
c. Többsincs királyfi A helyes válasz: a.
3. Melyik Benedek Elek meséből származik a következő? “No, most kinyithatod a szemedet, kicsi fiam, itt vagyunk az óriások országában. Tudd meg, ennek az országnak én vagyok a királya, s mától fogva fiamnak tekintelek" a. A tejkút b. A só
c. Az aranygyapjas kosok
A helyes válasz: a.
4. Hogy hívják Többsincs királyfi szolgáját a mesében? a. Habakuk
b. Jancsi
c. Nemtudomka
A helyes válasz: a.
5. Mit ivott az óriás a kútból, amiért a király tömlöcbe vetette? a. vizet
b. tejet
c. narancslét A helyes válasz: b.
6. Hol lakott a legkisebb királykisasszony, aki úgy szerette az édesapját, mint az emberek a sót, miután az édesapja elkergette? a. odvas fában
c. erdei házikóban
b. barlangban
A helyes válasz: a.
7. Hány aranygyapjas kosa volt a legénynek a mesében? a. 1
b. 5
c. 3
A helyes válasz: c.
8. Melyik mesében szerepel Salamon? a. A tejkút
b. Többsincs királyfi
c. Az aranygyapjas kosok
A helyes válasz:b.
9. Melyik mesében találkozhatunk Földnehezével? a. A só
c. Többsincs királyfi A helyes válasz:b.
b. Az aranygyapjas kosok
10. Hol szerepel Fehérország királya? a. Az aranygyapjas kosokb. A só
c. A tejkút
A helyes válasz: c.
11. Mit jelent a gúnya szó? a. nevetséges
b. kalap
c. ruha
A helyes válasz: c.
12. Mit jelent a früstök szó? a. tűz
b. friss tök
c. reggeli
A helyes válasz: c.
13. Mi a katlan mai megfelelője? 55
a. üst
b. kakas
c. bögre
A helyes válasz: a.
Jutalomkiránduláson vettünk részt, ami nagyon hasznosnak bizonyult. Az emlékház meglátogatása, a sírnál tett tiszteletadás, az élmények mind tartalmasak voltak. Már a buszban hazafele tartva, szervezkedni kezdtek a gyermekek. Összeállítottak ők maguk egy vetélkedőt, amit meg is tartottunk következő héten. 1. ÍGY VAGY ÚGY – Így Fekete István regényhőse, úgy híres mesemondó keresztneve./ Kele, Elek/ 2. EGYBEN TÍZ – A következő mesketében tíz Benedek Elek által írt eredeti mese címe rejtőzik. „ Hol volt, hol nem volt, az aranyréten is túl, volt egyszer egy Bolond Jankó, aki elindult, hogy megkeresse az erdőzöldítő és mezővirágoztató királykisasszonyt, akit elraboltatott Feketeország királya, egy gonosz sárkány. Útitársul szegődött Furulyás Palkó és az ő testvére. Napestig együtt ment a három szerencsepróbáló, s mikor elfáradtak, letelepedtek az égig érő fa árnyékába. Egyszer csak szomorú madárdalt hallottak, az aranytollú madár kesergőjét, akit, miután megvigasztaltak, ajándékot adott nekik. Az arany nyílvessző segítségével kimentették a sárkány rabságából az elrabolt királykisasszonyt. Azóta minden tavasszal még a nap fája is kizöldül és kivirágzik az emberek örömére.” / Az aranyréten, Bolond Jankó, Az erdőzöldítő és mezővirágító királykisasszony, Feketeország, Furulyás Palkó, A három szerencsepróbáló, Az égig érő fa, Az aranytollú madár, Az arany nyílvessző, A nap fája/ 3. ESZPERENTE NEVEK – Milyen utóneveket adhatott volna gyermekeinek Benedek Elek, ha csak e magánhangzókat használt volna? / Ede, Etel, Szemes, Vencel, Emese, Levente, Szende, Bence / 4. MILYEN TŰ VAN SOK A BENEDEK ELEK MESÉSKÖNYVEIBEN? /betű/ 5. HÁNY BETŰ VAN A KÖNYVBEN? / 4 K, Ö, NY, V / 6. MELYIK KOS TUD KÖNNYEN TANULNI? /OKOS / 7. MELYIK MESECÍMBEN SZEREPEL EZ A SZÓ ? / Az okos lány / 8. EGÉSZÍTSD KI TALÁLÓ SZAVAKKAL A MESECÍMEKET! …........ Jankó, Az ….....lány, A …...... kívánság, A ….. nevető királykisasszony, Maros … Olt, …........Királyfi, Az …........... bárány / Babszem, okos, kívánság, rózsát, és, Többsincs, aranyszőrű / 9. MIHEZ HASONLÍTOTTA BENEDEK ELEK A SZÜLŐFALUJÁT? A fenti szavak kezdőbetűiből rakj ki egy szót! / bokréta / 10. MI VOLT ELEK APÓ UTOLSÓ LEJEGYZETT ÜZENETE? / Fő, hogy dolgozzanak./
56
Összegzésképpen elmondhatom, hogy a tanév elején választott keret, a Benedek Elek-év meghozta a várt eredményeket. A gyermekek tárgyi ismeretekre is szert tettek, sokat fejlődött értő olvasásuk, helyesírásuk, kifejezőkészségük, értelmileg és érzelmileg is gyarapodtak. A nagy mesemondó örökségének szellemében talán sikerült emberebb embert és magyarabb magyart faragni tanulóimból.
57
ÍZES MAGYAR MESEVILÁG Kapusi Emese, Mircse Zsuzsánna – Benedek Elek Pedagógiai Líceum Benedek Eleket, a mai romániai magyar irodalom első úttörői között tiszteljük, munkásságában a mi szellemi kibontakozásunk kezdetét ismerjük állapítja meg Balogh Edgár 1969ben a kisbaconi emlékház avatóünnepségén. Benedek Elek 1859-ben született Kisbaconban, 1929ben halt meg Budapesten. Hét évtized munkásságának köszönhető, hogy értéket teremtett az ifjú olvasóknak, a szó és az írás fegyverével. Meggyőződése volt, hogy a puszta tehetség, írói zsenialitás nem elégséges a gyermekkönyvek, ifjúsági könyvek írásához. Ha nem társul mindezek mellé mélységes mély kedély és a gyermekvilág erős szeretete, akkor kudarcot vall az író, hisz a gyermekeknek, ifúságnak szánt alkotások a legnehezebb fajai az irodalmi műnek. Ugyanakkor Benedek Elek vallotta, hogy a XIX. század gyermek- és ifjúsági irodalma szegényes, keveset nyújt az adott korosztály olvasóközönségének. Az olvasók ki vannak szolgáltatva a könyvkereskedők üzleti vállalkozásainak, a külföldről importált silány fordítású képeskönyveknek, melyek úgyszolván minden kritika nélkül kerülnek a gyermekek kezébe, s együgyű tartalmukkal megtompítják az elmét, idegen szellemükkel csírájában elfojtják a hazafias szellemet, évekre vetik vissza a magyar irodalom jó termékei iránt való egészséges érzék kifejlődését. És ez ma sincs másként. A XXI. században ugyanezekkel a problémákkal küszködünk, a bőség zavara és az elektronikus világ hálóin egyensúlyozunk, hogy mélyebbre ne zuhanjunk. Ma már nem az irodalomhoz való hozzáférés jelenti a gondot, hanem a végtelen iformációhalmaz, amelyből nem egyszerű kiválogatni a számunkra, gyermekeink számára legmegfelelőbb, értéket teremtő, -hordozó könyveket, meséket, írásokat. A rohanó világ gyermekei elektroninkus bébiszitterekkel nőnek fel, kíváncsiságukat, elméjük tágulni vágyó részeit az internet által gyorsan és rögtön kínálkozó tucattartalmakkal tömjük be. Eléjük terítjük a megkreált fantáziaképeket, passzívitásra nevelve őket. Majd mély csodálkozással fordulunk feléjük, hogy beszédfejlődésük, íráskészségük, könyvszeretetük a vártnál alacsonyabb értékeket mutat. Ezért hangsúlyozattan fontos szerepe van az intézményesített anyanyelvi nevelésnek. A mi feladatunk, hogy gyermekeinknek megmutassuk nagyjaink által összegyűjtött kincseinket, értékeinket, elvezessük őket a magyar gyermekirodalom változatos, gazdag, ízes, találékony világába, ahol számos erkölcsi példát találnak útravalóul. Az osztálytermi tanítás-tanulás folyamatát is meg kell színesíteni, hogy a gyerekek interaktív módon kapcsolódjanak be az anyanyelvi órák által kínált témák, tartalmak feldolgozásába. A mesék olvasását, feldolgozását megszínesítik az általunk összeállított feladatok, érdekessé téve a tanulás folyamatát. A feladatsor Benedek Elek alkotásai által megismert szavakat, 58
meséket rejt, amely a II-IV. osztályos tanulók részére lett összeállítva. A tanulók háromfős csapatokba szerveződve oldják meg a feladatokat. Ez a típusú tanulás-tanítás a gyermekek számára lehetőséget kínál egy egészséges versenyszellem kibontakozására, ezáltal serkentve a csapatmunka, kooperatív, interaktív tanulás csíráit. A feladatok részét képezik egy Benedek Elek meséi projektnek, amely során a háromfős csapatokkal feldolgozunk 5-10 (korosztálytól függően) Benedek Elek
mesét (Az aranyréten, Az aranytollú madár, Az arany nyílvessző, A három
szerencsepróbáló, Az égig érő fa, A nap fája, Bolond Jankó, Erdőzöldítő és mezővirágoztató királykisasszony, Feketeország, Furulyás Palkó), a meséket felolvassák, különböző technikákkal illusztrációkat készítenek, kedvenc meséjük szereplőit gyurmából kiformálják, valamint megoldják a záró feladatsort a gyermekek. A projekt zárásaként a csapatok, csapattagok oklevélben részesülnek, kiemelve minden csapat erősségét. Az alábbiakban az összeállított feladatsor látható, itt a tanulók tárgyilagos tudása kerül felmérésre: szókincs gazdagsága, helyesírás, meseismeret, analízis-szintézis. Az illusztrációk, gyurmafigurák készítésénél a gyermekek találékonyságát, kreativitásukat, esztétikai érzéküket fejlesztjük. Összességében azonban a projekt észrevétlenül kitartásra, kötelességtudatra, együttműködésre, a munkához való megfelelő hozzáállásra neveli a gyermekeket. 1. Írjátok le a felsorolt szavak ellentétes párját! A kezdőbetűkből fentről lefelé haladva egy magyar mesemondó nevét olvashatjátok össze. vidám-………………….. görbe-…………………... kicsi- …………………… beteg-…………………… szomorú-……………….. gyenge-………………… széles-…………………..
buta-……………………. kemény-………………... bonyolult-………………. durva-………………….. Ez a mesemondó:…………………………………..
59
2. A kapott szavak kezdőhangjait összeolvasva Benedek Elek szülőfalujának nevét kapjátok: 1. Kedvenc háziállat:………………………………….. 2. Tavaszi virág:………………………………………. 3. Egyik alapszín:……………………………………... 4. Benedek Elek mesehőse: …………………………... 5. Ilyen alma is van a mesében:……………………….. 6. Benedek Elek gyermeklapja: ………………………. 7. Vágóeszköz:………………………………………… 8. Mindenki számára ez Benedek Elek: ………………. A falu neve: …………………………………………….. 3. Egészítsétek ki egy- egy szótaggal a hiányos szavakat! Ha helyesen dolgoztatok, a szótagokat fentről lefelé haladva összeolvasva egy gyermeklap nevét kapjátok. fül-……-pa dom-……-rú ha-……..-gos Az általa szerkesztett gyermeklap neve: …………………………………………. 4. A következő mesketében tíz Benedek Elek által írt eredeti mese címe rejtőzik: Hol volt, hol nem volt, az aranyréten is túl, volt egyszer egy Bolond Jankó, aki elindult, hogy megkeresse az erdőzöldítő és mezővirágoztató királykisasszonyt, akit elraboltatott Feketeország királya, egy gonosz sárkány. Útitársul szegődött Furulyás Palkó és az ő testvére. Napestig együtt ment a három szerencsepróbáló, s mikor elfáradtak, letelepedtek az égig érő fa árnyékába. Egyszer csak szomorú madárdalt hallottak, az aranytollú madár kesergőjét, akit miután megvigasztaltak, ajándékot adott nekik. Az arany nyílvessző segítségével kimentették a sárkány rabságából az elrabolt királykisasszonyt. Azóta minden tavasszal még a nap fája is kizöldül és kivirágzik az emberek örömére. A tíz Benedek Elek mese címe: ……………………...................................................……
60
5. Elek apó utolsó lejegyzett üzenetét az alábbi szavak utolsó szótagjaiból olvashatod össze: államfő…………………. akárhogy……………….. hazagondol……………... összebogoz……………… törökbúza………………. halászcsónak…………… Benedek Elek utolsó szavai: ……………………………………………………….. Csapat neve:………………………………………………………………………… Csapattagok:………………………………………………………………………… Könyvészet Gyermek- és ifjúsági irodalom, Editura Didactică și Pedagogică, București 1991 Mi van a ladikóban?, Benedek Elek meséi, Novum Kiadó 2008 Mészely József, Benedek Elek születésének 140. és halálának 70. évfordulójára, Roserved Cathedra Kft., Sepsiszentgyörgy 1999 Benedek Elek Többsincs királyfi, Könyvkuckó Kiadó, Dunaújvárosi Nyomda Nagyapó mesefája, Pallas – Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda 1999
61
MESEKÖRBEN MESE RÖPPEN Khell Jolán-Rozália, Khell Levente-László Csiky Gergely Főgimnázium Arad Számunkra a tanítói munka egyik legszebb mozzanata
a mesetanítás,de nem csak a
tanórákon találkozunk ezzel a hálás feladattal,hanem különböző iskolai,vagy iskolán kívüli tevékenységek során is. Tanítványaink
szeretik a különböző versenyeket,így jelentkeztünk a mesékről szóló
versenyre is. Harmadik- és negyedik osztályos tanulóinkkal többféle módszert,eljárást is kipróbáltunk,és a csoportmunka vált a legnépszerűbbé. Ez a tanulási mód segíti az olyan tanulókat, akik kisebb segítséggel, útbaigazítással képesek alkalmazni tudásukat, és erős sikerélményt nyújt azoknak, akik már önállóan képesek felidézni tudásukat.Ez a módszer kedvező hatással van mind a kognitív, mind a társas-affektív tanulási folyamatra. Mindezek mellett hatékonyabb az elsajátítás, maradandóbb a tudás, de ugyanakkor jótékonyan hat a diákok önbecsülésére, a kreativitásra, a kifejezőkészségre. A csoportok képesek hatékonyan együttdolgozni az interaktív tanulásban, amelyben az egyén sokoldalú együttműködésben jut el az új tudás megszerzéséhez. Mindehhez ideális tananyag a mese. A mesevilág igen színes és izgalmas részeit sikerült összegyűjtenie Benedek Eleknek, akinek népszerűsége napjainban is töretlen. Szeretném bemutatni, hogy miként készülünk egy olyan versenyre, amelynek témája Benedek Elek : Az ember a legerősebb című meséje. Nem tanórát, hanem versenyre való felkészítést választottunk,mert talán az ilyen tevékenységekről kevesebb szó esik, pedig ezek is fontosak diáknak és pegűdagógusnak egyaránt. A tevékenység mozzanatai a következők: Ráhangolódás Anyagfeldolgozás Reflektálás 1.Ráhangolódás Zenés,mozgásos feladattal repülünk Meseországba, ahol egy csodálatos mese vár ránk. Minden tanuló (5 csapat) repülő mozdulatokkal,hegyeket, tornyokat kikerülve érkezik a mesesarokba. Itt leülnek, és megnézik mi várja őket. Képek a medvéről meg a farkasról és Benedek Elek Kék mesekönyve. Mindenki előtt lap van, amelyre leírják, hogy mi jut eszükbe a rajzokról meg a könyvről..Ezek közé beírjuk: Az ember a legerősebb. Elmondják, hogy szerintük ez mi lehet. Megpróbálunk összefüggést találni a szavak között.
62
Felelevenítjük az előzetes tudásukat a mesékkel kapcsolatosan. Ez lehet korábbi olvasói tapasztalat, szövegelemzés felidézése, de akár színházi élmény is. Összegyűjtjük a benyomásaikat, megbeszéljük a képzettársítésokat. Fürttáblát készítünk, összegyüjtjük amit Elek apóról tudunk, megnézzük a meséskönyvet, feladatként majd megnézik, hogy mely meséskönyvei vannak meg könyvtárunkban. Ma egy nagyon szép mesével foglalkozunk: Benedek Elek: Az ember a legerősebb című meséjével. 2. Anyagfeldolgozás Elovassuk a mesét,úgy, hogy minden gyermek sorra kerüljön. Megbeszéljük,hogy van-e számukra ismeretlen szó vagy kifejezés. Ha szükságes értelmező szótárt is használhatunk. Minden csoport megkapja a feladatát : 1.Milyennek ismerted meg a farkast a meséből? 2.Milyennek ismerted meg a medvét a meséből? 3.Meséljétek el a medve és a huszár takálkozását ! 4.Mit mondott a farkas a gyermekről, a koldusról meg az asszonyról? 5.Hogyan meséli el a medve a farkasnak a huszárral való találkozását? A csoportok beszámolnak a feladatuk megoldásáról. A többiek véleményezik, ha nem értenek egyet a megoldással, akkor indokolnak. A következő feladat minden csapat számára a szópiramis készítése. Például: erdő
medve falu gyermek A
farkas
farkas
báránypecsenye
koldus
asszony
megnyerte
gazda huszár
a
fogadást.
A csapattagokkal döntik el, hogy milyen szavak kerüljenek be a piramisba. Ha elkészültek felovassák a szavakat és megindokolják,hogy miért ezeket választották. Elovassuk újra a mesét szerepekre való felbontással.
63
3.Reflektálás Megbeszéljük,hogy milyen más mesében szerepelt még a medve meg a farkas, s hogy ott milyen emberi tulajdonságokat képviseltek. A következő feladattal fejezzük be a foglalkozást : minden csapat bemutat egy állóképet a meséből. A megfigyelőknek ki kell találniuk,hogy melyik jelenetet mutatják be. Ha még van idő rá, akkor rajzot is készítünk a meséhez, de ez lehet otthoni feladat is a mese olvasása mellett. A mesék tanítása során változatos módszereket lehet alkalmazni, amelyek az ismeretek alapos elmélyítését erdményezik, de a hatékony tudásra jellemző a többszöri hozzáférés, azaz a sokféle helyzetben való felhasználás lehetősége.A tudásra viszont csak úgy lehet szert tenni,ha elsajátítása is sokféle helyzetben megy végbe, vagy sajátos gyakorlatokkal általánosítjuk és új helyzetbe át is tudjuk helyezni. Elek apó meséi ebben segíthetnek minden pedagógusnak, ha úgy nyúl e mesékhez mint egy olyan aranykészlethez, amely segíti gyermekeinket a mindennapi élet gondjainak megoldásában.
Könyvészet 1.Pethőné Nagy Csilla: Mődszertani kézikönyv, Korona kiadó,Budapest 2005 2.Zakárné Horváth Ida : Készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése, Modinfo Kft. 2003 3.Pethőné Nagy Csilla : Az irodalom óra szervezésének tapasztalatai, Internet, 2010.08.24.
ÓRATERV INTERAKTÍV TÁBLÁRA Lakatos Márta Ildikó, Kálmándi Általános Iskola Tantárgy: Anyanyelvi kommunikáció (vagy választott tantárgyként: A mesék birodalma) Osztály: I Az óra tárgya: Benedek Elek- Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack Az óra célja: a tanulók irodalmi ismereteinek bővítése Benedek Elek- Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack című meséjének megismerése által Az óra feladatai: a tanulók: -
illesszék össze helyesen a kirakó darabjait 64
-
fejtsék meg a találós- kérdést
-
alkossanak értelmes szót, az adott betűk felhasználásával
-
hallgassák figyelmesen a mesét
-
válogassák ki és nevezzék meg a mese szereplőit
-
állítsák időrendi sorrendbe és számozzák meg a mese jeleneteit
-
meséljék el a történetet (a képek segítségével)
-
válaszoljanak helyesen a kérdésekre
-
jelöljék a király útját a palotához
Az óra típusa: ismeretszerző Módszerek és eljárások: bemutatás, beszélgetés, felfedeztetés, cselekedtetés, magyarázat, szemléltetés, , Galéria módszer, R.A.I. módszer Didaktikai eszközök: interaktív tábla, zsetonok meseszereplőkkel, képkártyák mesejelenetekkel, mesepálca, munkalap Szervezési formák: frontális, csoportos, egyéni A tanító tevékenysége
A tanulók tevékenysége
1. Az osztály megszervezése Készítsétek elő a tolltartóitokat, aztán helyezkedjetek el kényelmesen a szőnyegen!
Előkészítik a tolltartókat és leülnek a szőnyegre.
2. Hangulatkeltés: - Nézzétek, egy függöny van a táblánkon! Mit gondoltok, miért van letakarva?
- valamit eltakar
- Megnézzük mit?
- igen
- Gyertek, egyik kezével mindenki fogja meg
Lehúzzák a függönyt a tábláról.
a függönyt és húzzuk le a tábláról! - Hűha, mik ezek?
- ajándékok
- Én nagyon kíváncsi vagyok, mi van ezekben az ajándékokban. Ti nem? - Azt javaslom, sorban érintsük meg őket, és nézzük meg, mi van bennük!
- de Egy tanuló megérinti az első ajándékot és közösen összeillesztik a kirakó darabjait
(Az I. ajándék internetes oldalra irányít, ahol kirakót találnak) - Ezek szerint mi van az első ajándékban?
- szőlő
- Nézzük meg! Toljuk félre az első dobozt!
Egyik gyerek félretolja az ajándékdobozt.
- Tényleg egy szőlőt rejtett! - Nézzük meg, mi lehet a másik ajándékban!
Egy tanuló megérinti az ajándékot. 65
Érintsük meg azt is! (A II. ajándék új lapra visz, ahol egy találós kérdés olvasható)
Közösen elolvassák a találós- kérdést és megfejtik azt. Megfejtés: alma
- Menjünk vissza (a nyíl segítségével), vegyük félre a dobozt és nézzük meg! Jól gondoltátok,
Egyik gyerek félretolja az ajándékdobozt.
ebben egy alma rejtőzött. - Már csak egy ajándékunk van. Érintsük meg! (A III. ajándék új oldalra visz, ahol betűk
Egy tanuló megérinti az ajándékot.
vannak. Az összes betű felhasználásával kell egy
Megnevezik a betűket, majd szavakat alkotnak
szót alkotni. Elfogadom, ha olyan szavakat
velük. Aki kitalált egy szót, kimegy a táblához
alkotnak, amelyekben nincs felhasználva minden
és megfelelő sorrendbe teszi a betűket.
betű, de a végén kérem majd azt a szót is, amelyikben mindegyik betű előfordul.) - Menjünk vissza (a nyíl segítségével) és
Végeredmény: barack
tegyük félre a dobozt! Igazatok van, ez egy barack. 3. Témabejelentés A mai órán egy olyan mesével fogunk megismerkedni, amelyikben szőlő is, alma is, és barack is van. A mesénk címe pedig (lehúzom a táblán az elrejtett címet és közösen olvassuk):
- olvassák a címet
Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack. 4. A tanulási tevékenység irányítása Ha megérintjük a címet, megtudhatjuk ki írta ezt a mesét. (új oldalra jutunk, ahol Benedek Elek
Egyik tanuló megérinti a táblán a mese címét.
látható) - Olvassátok el, hogy hívják ezt az író bácsit és mi van írva róla! (Megbeszéljük az olvasottakat.)
Elolvassák Benedek Elek nevét és az információkat róla.
Akkor most menjünk vissza a mese címéhez (nyíl segítségével) és hallgassuk meg a mesét! (A cím alatt van egy kis hangszóró.
Meghallgatják a mesét.
Megérintem és Hatás Andrea előadásában elhangzik a mese) A mese végén megérintem a nyilat, amely a 66
következő lapra visz. - Hű, mennyi meseszereplő! Jól látom, hogy más meséből is idekeveredtek a szereplők?
- Igen.
Azokat a szereplőket, amelyek nem szerepeltek a hallott mesében, tegyétek fel a
Aki talál egy nem ide illő szereplőt, jelentkezik, és a hintóhoz húzza.
hintóra, hogy visszamehessenek a saját meséjükbe! Nagyon ügyesek voltatok.
Három csoportba szerveződnek és
- Most szerveződjünk hamar három csoportba! időrendi sorrendbe teszik a képkártyákat. (csoportalakítás meseszereplők segítségével: kártyákon öreg király, királylány, királyfi) Mindegyik csoportnak adok egy borítékot, amelyikben képek vannak a meséből. Helyezzétek ezeket a képeket időrendi sorrendbe! 2 percetek van rá. Hajrá! Amikor mindhárom csoport elkészült (vagy
Megnézik a többiek munkáját, értékelik azt.
letelt az idő) mindegyik csoport megnézi a másik két csoport munkáját, értékelve azt: jó, hibás… - Akkor most tegyük sorba a táblán is ezeket a
Sorba húzzák a táblánál a képeket és
képeket! Jelöljük is számjeggyel a sorban elfoglalt számjeggyel jelölik a sorban elfoglalt helyüket!
helyüket.
- Nagyon ügyesek vagytok! - Indítsuk el a mesepálcánkat! Akinél a pálca van, az kezdi mesélni a történetet. Amikor jelt adok, átadja a pálcát másnak, aki folytatja a
A mesepálca adogatásával elmesélik a történetet.
mesélést. Addig jár a pálca, amíg a mese végére érnek. (mindenki részt vesz a mesélésben) 5. Rögzítés - Álljatok körbe! Dobjátok egymásnak a labdát és annak, akinek dobjátok, tegyetek fel egy kérdést a mesével kapcsolatban! (Az utolsó kérdést én teszem fel, és
Körbe állnak, kérdéseket tesznek fel egymásnak a mesével kapcsolatban, labdadobással jelezve kinek szól a kérdés.
mindenkinek szól: Tudta a király, hogy hol van a királyfi palotája?)
- Nem tudta.
- Mindenkinek adok egy lapot. Ceruzával 67
jelöljétek rajta a király útját a palotáig! Segítsünk
Jelölik a király útját a palotához.
neki odajutni! Akinek a leghamarabb sikerül, bejelölheti a táblán is. 6. Házi feladat - Holnap remélem, mindenki el fogja tudni mesélni ezt a történetet! Otthon rajzoljátok le, azt a meserészletet, amelyik nektek a legjobban tetszett! 7. Értékelés Szóban értékelem a tanulók munkáját. Az aktívabb gyerekek öntapadós meseszereplőt kapnak. - Most pedig, ha már segítettünk a királynak eljutni a lakodalomba, mulassunk mi is
Táncolnak.
násznéppel! (megérintem a tábla anyagának utolsó oldalán levő hangfalat és kezdődik a tánc) Kicsengetés után, aki akar, táncolhat tovább, aki akar, kimegy szünetre. Megjegyzés: Soknak tűnik, de meg lehet csinálni egy óra alatt- kipróbáltam. Könyvészet: http://www.youtube.com/watch?v=Sy70RzNbdMY- hanganyaga http://www.youtube.com/watch?v=J_fs_lltrVA- hanganyaga
68
BENEDEK ELEK EMLÉKMŰSOR (I. osztály vagy II. osztály részére) László Hajnal, Nagy Imre Ált. Isk., Csíkszereda BEVEZETŐ ( a tanító mondja)
I.
A mesék varázslatos világába hívunk Benneteket. Útra kelünk –gondolattal és szóval – Kisbaconba, nagy mesemondónk falujába. Megismerkedünk néhány mesehőssel: a rátótiakkal és Habakukkal. Szembenézünk néhány jó- és rossz emberi tulajdonsággal, hogy majd együtt nevethessünk egyik vagy másik szereplő tanulságos esetén. Biztos, hogy így a meséket még jobban megszeretjük, hiszen megmutatják számunkra, hogy csak az válik hőssé, aki a próbák elől nem tér ki, hanem vállalja a nehézségeket. VIRTUÁLIS UTAZÁS KISBACONBA
II.
( kivetítőn megnézünk 5-6 fényképet a
meseíró házáról, a dolgozószobájáról, az ebédlőjéről, a ház körüli kertjéről, a Benedekházaspár sírjairól) - közben frontális beszélgetés folyik a nemrég megtett kiránduláson látottakról:
Hol született a nagy mesemondónk?
Mi a születésének a dátuma?
Mi annak a könyvnek a címe, amelyet Kisbaconba látogatásunk előtt elolvastunk?
Hol találkozott először ennek a könyvnek a szerzője Benedek Elekkel?
Melyik gyermekkori történetét ismertük meg Elek apónak ebből a könyvből, ami jó esetet mesél el? Hát melyik volt egy rossz eset, ami a kis Elekecskével történt?
Kik voltak azok az emberek, akik fontos szerepet töltöttek be Benedek Elek életében?
(szülei, testvérei, könyvszerzők, tanítók, kollégiumtársak, írótársak, szerkesztőtársak, stb.)
III.
DIDAKTIKAI JÁTÉK ( egy asztalon a következők vannak letakarva: Kriza János
Vadrózsák
c. könyve, egy palatábla, régi kalamáris, egy kartonból készült kis karácsonyfa,
Marton Lili Elek Nagyapó c. könyve) – mielőtt leveszem a takarót a tárgyakról, magyarázat folyik arról, hogy mit használtak a kicsi Elekecske idejében a diákok az iskolában, mire írtak, mivel írtak akkor... -
Most figyeljétek jól meg az asztalon található tárgyakat, és mondjátok meg azt, hogy melyik az a tárgy innen, amelyiket nem láthatta még gyermekkorában Elekecske a falujában? MIÉRT?
69
( a kiskarácsonyfa lesz az,mivel később terjedt el nálunk németországi hatásra; ezt pontosan leírja Marton Lili is a fent említett könyvének a 100. oldalán)
IV.
SZÓKERESÉS (a régi tanszerek bemutatása után mai tanszerek ízelítője lehet az, ha kirakó-, vagy kitűző táblán összepárosítunk néhány olyan szót, amit Elekecske idejében használtak)
suttyó legény fenyővíz nyújtópad cocó boroszlán deák
V.
nagyobbacska pálinka ravatal ló orgona latin
MIT TUDUNK MÁR? (az osztályunk 14 lánykája felolvas gondolatonként elosztva egy összefoglaló szöveget Benedek Elek életéről, munkásságáról – mellékelem az összefoglalót – úgy, hogy mindenki tartja a kezében a kinyomtatott példányokat szép egyforma borítóban )
VI. MESEJÁTÉKOK ELŐADÁSA (az osztályunk 15 fiújával betanultuk a Habakuk és A rátóti csikótojás c. népmesei feldolgozásokat) ÖSSZEFOGLALÓ BENEDEK ELEK ÉLETÉRŐL ÉS MUNKÁSSÁGÁRÓL (Válogatás Marton Lili : Elindult a Hargita mellől c. színjátékból) - Lányok olvassák fel előre megbeszélt felosztás szerint „Erdővidék az én hazám, Székelynek szült édesanyám. Zöld erdő zúgásán, Vadgalamb szólásán Nevelt fel jó apám.” Hol volt, hol nem volt ... Így kezdi örökszép meséit a nép ... Így kezdi örökszép meséit Benedek Elek ... Tudjuk: ismeritek, szeretitek őt ... A csodálatos mesemondót, aki, míg ki nem hullott kezéből a toll, 150 könyvet írt ... S ebből a legtöbbet a gyermekeknek, a jövendőnek ... A legnagyobb erdélyi mesemondó volt, de harcos újságszerkesztő és újságíró is, aki azt vallotta: "...Ha csak magadra gondolsz,ha csak a magad sebe fáj,menj a rengeteg erdő mélyébe,lakjál a vadak s ne az emberek között.Élj vad gyümölcsön,sebedet gyógyítsd füvekkel;így is el lehet 70
élni,ameddig halálod órája üt.De ha emberek között élsz,vedd ki a magad részét minden igaz,becsületes,jogos küzdelemből.Állj a védtelenek,gyengék közé;az erősek,hatalmasak oldalán harcolni nem virtus." De nemcsak a tollat forgatta mesterien, hanem a kaszát is. Idézzük újra az ő szavait: " Hidd el nekem, csak az a valamennyire egész ember,kinek könnyű a toll és nem nehéz a kasza." Szép, oszlopos háza Kisbaconban áll. Betűk milliárdjaiból, tehetsége, fáradhatatlan szorgalma erejéből építtette. Jöjjetek velünk, látogassuk meg! ... Aki fáradt, szomorú, reménytvesztett – itt igazi vigaszt, békességet lel ... Az Emlékházban, és ennek kertjében minden róla mesél: a maga kezével ültetett csaknem évszázados fenyők, a gyümölcsös, a ház, a kert, gyermeklapjának – a Cimborának elsárgult példányai, könyvei, személyi tárgyai, a tornácon a fecskefészek ... A szeretetnek, megértésnek, az együttélő népek barátságának hírdetője, híve volt ... Aki 70 éves fejjel is fiatal tudott maradni! Jöjjetek hát velünk a házba, ahol élt, s ahol egyeteln fegyvere: a toll – kihullott kezéből. Oly szép volt végigmenni a fasoron, amelyet ő ültetett. Megállni a gyümölcsfák alatt, amelyeket ő álmodott ide ... Megpillantani a Macskás patakot, amelynek partján annyit játszott, amikor még mindenki Elekecskének szólította ... Mindenhonnan valami szép békesség árad felénk. Sehol sem tapasztaltuk ezt a gyönyörű, tiszta csöndet! Benn a nagy ebédlő, ahol sokan ültek az asztalhoz egy-egy ebédnél: nagyapó, nagyanyó, 6 gyermekük, és számos unoka, s nem utolsósorban a 2 szeretett szülőpár: Benedek Huszár János és Benedek Marcella, vagyis Benedek Elek szülei. Mert Apó nem feledkezett meg a szüleiről akkor sem, amikor jobbra fordult a sorsa: az asztalfőre helyezte őket, soha el nem múló szeretetének jeléül. 1898-ra épült fel ez a 8 szobás kiskastély, amelyből ma 2 terem látogatható a turistáknak: az ebédlőterem és Apónak a dolgozószobája. Itt látható az az utolsó levele, amit éppen íróasztalánál írt, s amelynek utolsó szavai ezek: „ ... FŐ, HOGY DOLGOZZANAK ... „ Bizony, Benedek Elek munkássága nélkül jóval szegényebb lenne az a kincsesbánya, amely ma már szinte kimeríthetetlen: a népmesék kincsesbányája, melyben olyan nagy gyönyörűség otthonosan bolyongani ... Népmesegyűjtő vándorútjai előtt Elek, már kicsi legényke korában, főleg mint udvarhelyi kollégista, szabad idejében verseket írt. Verselt titokban, eszményképe – mint minden akkori diáknak -, Petőfi Sándor volt; őt, a lángeszű költőt szerette volna túlszárnyalni. Benedek Elek – apa is volt. Saját gyermekei szellemi fejlődését gondosan figyelő, irányító, szerető édesapa. De szeretett ő minden gyermeket, azt akarta, hogy mindnyájan helyes irányba fejlődjenek, jó olvasmányokkal ébresszék rá őket arra, ami szép, igazságos, becsületes, amiért élni érdemes.
71
Azt hangoztatta: “Valamint a házat is alulról kezdik építeni, azonképpen a magyar irodalom olvasóközönségének nevelését is alul, a gyermekeknél kell elkezdeni.” Legtöbb könyvét 1881 és 1920 között írta. Mikor 1921-ben végleg hazaköltözött Kisbaconba, tovább folytatta e lázas, írói tevékenységet. A SZÉKELY TÜNDÉRORSZÁG volt az első mesekötete. Ekkor tett először betűivel is hitet szülőföldje iránti mélységes szeretetéről és csodálatáról. Mesék, regék legendás világa a mi földünk – erre tanít Benedek Elek, aki gyermekkorának egy kirándulására így emlékszik vissza: "Lám, mennyi mese, mennyi történet, mennyi kép rakódik lelkemre egy napi járó úton. Erdő, mező, hegy, völgy, falu – mindel mesél itt. A mesék földje ez - csoda-e, ha szép csendesen mesemondóvá nő a gyermek?" És megszületett a MAGYAR MESE- és MONDAVILÁG című könyve. Majd a KÉK-, PIROS-, ARANY- és EZÜSTMESEKÖNYVEK következtek. Az erdélyi rétek, erdők illatát árasztja a híres ÉDES ANYAFÖLDEM című kötet, s a gyermekeinek tanácsaként írott TESTAMENTUM. Valahányszor kezünkbe vesszük valamelyik könyvét, s olvasni kezdjük a sorokat, melyeket ő vetett papírra, - Elek nagyapó életre támad, s megszólal, élőbben az élőknél ! Mert az igazi író sohasem hal meg, örökké él műveiben s az emberek szívében …
KÖNYVÉSZET: 1. Színjátszás és szereplés az iskolában ( Válogatta és összeállította Petre Judit – I. Creangă Könyvkiadó, Bukarest, 1979) c. könyvből használtam fel Marton Lili : Elindult a Hargita mellől c. színjátékot Benedek Elek ifjúságáról. 2. Napsugár 1999. évi műsorfüzetéből sokszorosítottuk a két mesejáték szövegét. 3. Marton Lili : Elek Nagyapó (I. Creangă Könyvkiadó, Bukarest, 1976) 4. „Jézus tanítványa voltam” – Válogatás Benedek Elek műveiből (Bak-Fisch Kft., Budapest, 1999)
72
A TIZENKÉT VARJÚ- MESENAP ELEK APÓVAL László Mária, Tamási Áron Gimnázium Mottó: „ A mese egy olyan történet, amelyben mindenért meg kell dolgozni, semmi sem magától szép és jó, semmi sem magától működik rendben. A hős épp azért jár be egy utat, hogy széppé, jóvá, működővé tegye maga körül mindazt, ami rút, rossz vagy működésképtelen” (Boldizsár Ildikó) Dolgozatomban egy tematikus nap tervét mutatom be, amelyet Elek apónak: A tizenkét varjú című meséje alapján állítottam össze. Tanítványaimmal végigkísérjük a mese hősét, együtt izgulunk vele, közösen legyőzve minden akadályt, hogy aztán a győzelem örömében együtt osztozhassunk. A tematikus nap előkészítése: Gondolat-térkép segítségével ismerkedünk meg Benedek Elekkel, minden gyerek „Elek apójával”.
A gyerekekkel felelevenítjük előzetes tudásukat Benedek Elekről, mesecímeket gyűjtünk, majd projektor segítségével kivetítjük a gondolat-térképet és átbeszéljük a kulcsfogalmakat, kiegészítve hozzájuk kapcsolódó fotókkal. A tizenkét varjú című mesét második osztályos tanulóimmal részenként olvassuk el és beszéljük meg, lévén, hogy terjedelmes a szövege. Egy-egy rész elolvasása után előrejelzéseket fogalmazunk 73
meg: hogy folytatódhat a mese? Minden választ elfogadunk, az a lényeg, hogy minél érdekesebb ötletek szülessenek. A tematikus nap terve: Csoportalakítás: Benedek Elek meséi közül választok 5 címet, amelyek 5-5 szótagból állnak (Furulyás Palkó, A hazug legény, A varjúkirály, Az aranymozsár, Többsincs királyfi). 5-ös létszámú csoportokat alakítunk a következőképpen: a gyerekek egy kalapból húznak cédulákat, amelyen csupán egy szótag van; addig kell keresgélniük, amíg össze nem rakják a mesecímeket. Ha megalakultak a csoportok, elkezdődik a küzdelem a „legekért”, ugyanis a nap végén minden csoport tagjai oklevelet kapnak, attól függően, hogy melyik próbában teljesítettek a legügyesebben. o Mesei elemek gyűjtése: Csoportonként minél több olyan elemet gyűjtenek össze, amelyek csak a mesében léteznek, majd el is mondják azokat. Pl. a fiúk varjakká változnak, aranykörte, aranydió stb. o Tulajdonságvadászat: A szereplők felsorolása után (varjak, kishúg, édesanya, öreganyók), elkezdjük gyűjteni a tulajdonságaikat. Csoportonként le is jegyzik, majd bemutatják a többieknek. A társak elmondhatják a véleményüket, ha pl. oda nem illő tulajdonságot észlelnek. o Rím keresés: A varjú és a szegénység szavaknak kell minél több rímelő párt gyűjteni. Lejegyzik és be is mutatják. Pl. varjú- hajú, szagú, borjú. szegénység- szerénység, kevélység, merészség stb. o Villámkérdések: Minden csoporthoz intézek kérdéseket, ha nem tudják megválaszolni, segíthetnek a többiek. Pl. Mit adott az első öreganyó a kislánynak ajándékba? Mivel kente be a harmadik öreganyó a kislány vállát? stb. o Műhelymunka: A csoport megbeszéli, hogy a mesének melyik részét szeretné megjeleníteni, majd eldöntik a technikát: filc anyagból ragasztás vagy olajpasztellel rajzolás. A kész munkákat kiállítjuk az osztályteremben vagy a folyosón. o Dramatizálás, kellékek előállításával:
74
Minden csoport kap különböző színű krepp-papírt, amelyekből a szereplők öltözetét kell elkészítsék. Előre megegyezett felkészülési idő után csoportonként eljátszák a mesét. o Matek mese: A mese alapján matematikával kapcsolatos kérdésekre kell írásban válaszolniuk. Pl. Melyik számok szerepelnek a mesében? Hány gyereke volt az édesanyának? Hányadik öreganyó mutatta meg a varjakhoz vezető utat? Gondoltam egy számra, 3-mal kisebb, mint a varjak száma a mesében. Melyik ez a szám? o Vita módszere: A vita témája: meg tudják-e érteni az édesanyát, aki átkot mondott a fiúkra? Rövid megbeszélés után állást foglalnak, majd mindkét fél érvel a saját igaza mellett. Ha időközben valakit megggyőzött a vitapartner, át lehet állni a másik oldalra. o Fantáziajáték: A fiúk a kastélyból elhozták a sok kincset, amit varjúkorukban gyűjtögettek össze. A feladat az, hogy engedjék el a fantáziájukat és gyűjtsenek minél több ötletet, mire költhették a sok kincset? o Mondd másképp! A mesében előforduló szavakból, kifejezésekből válogatok, azoknak kell a rokon értelmű párját leírniuk. Pl. csudaír, álmélkodás, búbánat, temérdek. o Plakát tervezés: A3-as méretben csoportonként egy plakátot kell készíteniük a kislánynak, aki a testvéreit keresi. Követelmény: rajzoljanak le egyet a varjútestvérek közül, hogy lássák az emberek, milyen állatokat keres és legyen egy kérés is rajta. A plakátokat galéria körrel értékeljük: kiállítjuk az osztályban és mindenik alá ragasztunk egy üres papírt, amelyre a többi csoport tagjai értékelést írnak. o Varjúkárogás: Elkezdett mondatokat kell befejzniük a varjak helyett. Kár, kár, kár, hogy………………………! o Házi zenekar: Megbeszéljük, hogy a mese mely szereplőiről ismerünk dalokat és azokat ritmushangszerekkel, fakopogtatókkal, zörgetőkkel kísérve elénekeljük. Pl. Egy boszorka van… Zöld erdőben jártam…
75
Értékelés Ahogy a játékok lejártak, következik az értékelés. Előbb önértékeléssel kezdenek a csoportok, hogy érzik, melyik próbában sikerült jól teljesíteniük és melyik próbában nem tudtak elég jól helytállni. Az önértékelés után a csoportok is értékelik a többi csoportot és ekkor el is döntjük, hogy melyik csapat miben volt a legügyesebb és az a „leg” kerül az oklevelükre. Végszó: „A mesék azért nyűgözik le a gyerekeket, mert a világot olyannak láttatják, amilyen az valójában: a határtalan lehetőségek birodalmának. „ (Boldizsár Ildikó) Tanítóként hiszem és tapasztalom, hogy a mese csodákra képes, megtanít hinni önmagunkban azáltal, hogy azonosulhatunk hőseivel, akik tesznek azért, hogy boldogulhassanak. Éltessük, tápláljuk gyerekeinkben a mese szeretetét, hogy aktív, cselekvő, kiegyensúlyozott felnőttekké válhassanak! Könyvészet: Boldizsár Ildikó (2010): Meseterápia, Magvető Kiadó, Budapest Benedek Elek (1998): Magyar mese-és mondavilág, Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. kiadása, Budapest Zsigmond István, Porsche Éva (2009): Olvasási stratégiák, Pro-Print Kiadó, Csíkszereda Barabási Tünde (2008): Kommunikáció és tanulásszervezés az iskolában, Kolozsvári Egyetemi Kiadó Barabási Tünde (2008): Tanítástanulási és tanulástanítási alapismeretek, Kolozsvári Egyetemi Kiadó
76
ELEK APÓ NYOMDOKAIN – PROJEKT Lőrincz Tünde, Sebestyén Jolán Benedek Elek Pedagógiai Líceum, Székelyudvarhely
Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe… Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktől kapott mesebeli kincseket! Ha mesét hallgatunk vagy akár olvasunk, ki is juthatna először eszünkbe, ha nem más, mint Benedek Elek, a nagy mesemondó, meseíró és gyűjtő. Benedek Elek pályája kezdetétől nagyon tudatosan fordult a gyermekek felé. Jól tudta, hogy a jövő nemzedék nevelésében a felnőtt generációknak megalapozó szerepe van. Művelte, ápolta, gondozta a gyermek- és ifjúsági irodalmat, mert tudta, hogy az ízlést és az olvasást egészen kis korban kell és lehet megalapozni. A gyermekolvasókat minőségi élményekhez igyekezett juttatni. Olyan értékes irodalmat kívánt kezükbe adni, amely emberbaráti, nemzeti és egész életre szóló segítséget jelenthetett. Fontosnak tartotta a nemzeti, a történelmi és erkölcsi értékeket, valamint az irodalmi hagyományokhoz való igazodást. Arra figyelmeztetett, hogy a gyermek- és ifjúsági irodalom művelése nem könnyű feladat. Az írói tehetség csak az egyik feltétel. Az erkölcsi és esztétikai értékek akkor találhatnak visszhangra, ha az irodalmi alkotások világképe a gyermekvilág elvárásaihoz idomul: „Ide nem elég erős írói tehetség… a gyermekvilágnak erős szeretete szükséges”. Benedek Elek több mint egy évszázados felismerése ma sem veszít jelentőségéből és igazán csak most van aktualitása, hiszen a televízió, a számítógép háttérbe szorítják az olvasást, mindannak ellenére, hogy a könyvpiac el van árasztva színesebbnél színesebb, értékes és kevésbé értékes vagy értéktelen könyvekkel. Nekünk, pedagógusoknak az a feladatunk, hogy felébresszük a gyerekekben az olvasási vágyat, olyan olvasnivalót ajánlva, melyek örök értékeket képviselnek. A gyermeki, bontakozó személyiség számára elengedhetetlenül fontos a mese hallgatása és olvasása. Vekerdy Tamás szerint: „A hallott mesével indul az olvasóvá nevelés. Nem lesz jó olvasó az, aki nem hallgatott elég mesét. A sok mesét hallgató gyermek későbbiekben is jó – értő és élvező – olvasóvá lesz. Az olvasóvá váláshoz azonban szükség van arra is, hogy a gyermek kiskorában könyvet olvasó embereket – szülőket, pedagógusokat – lásson maga körül!” Benedek Elek meséi, valós történetei, mondái, regéi a legalkalmasabbak arra, hogy fejlesszék anyanyelvi kultúrájukat, esztétikai érzéküket, kreativitásukat, ugyanakkor önismeretre, emberségre, jóságra, hazaszeretetre neveljék őket. Ezen gondolatoktól vezérelve valósítottuk meg az „Elek apó nyomdokain” című projektünket, mely az író életének, munkásságának megismerésén keresztül sok gyönyörű népmese elolvasását, interaktív feldolgozását és dramatizálását jelentette. A projekt megvalósítása során igyekeztünk olyan módozatokat 77
választani, amelyek a tanulók aktivitására épültek. Érdekes rejtvényekkel, csapatmunkával, művészi tevékenységekkel próbáltuk érdeklődésüket fenntartani. Könnyedén, játékosan nagyon sok információt gyűjtöttek, sok új ismeretet sajátítottak el tanulóink a témával kapcsolatosan. Az osztályunkban felállított mesefa „roskadozott a ráaggatott kincsektől”, az elolvasott mesecímektől. A több héten át tartó projekt lezárásaként ellátogattunk a kisbaconi emlékházba. Az alábbiakban kis ízelítőt ajánlunk az érdekes feladatokból.
Eszperente: Ki az a magyar író, akinek a nevében csupán “e” magánhangzó fordul elő? Ez az író neve: ...................................................
Betűrejtvény: Kinek a nevét rejti a betűrejtvény? B
ED
ED
E
ED
ED
L
L
L
L
A név: ...............................................................
Intarziás mondatok: Szüleinek keresztnevét az intarziás mondatok rejtik. A szerzetes karján ostorcsapások nyomait pillantottuk meg. Csakhamar cella sötétlett előttünk. Apja neve: ..............................................
Anyja neve: ...................................................
Betűpótlás: “l” vagy “ll”? A “l” betűs szavak kezdőbetűit összeolvasva a zsellérlány nevét kapod. remé..., ro...er, indu...ó, ger...e, i...an, ina..., rab...ó, gőzö...ög, ó...om, ga...ér, ó...á...kodik, óriáscsi...ag, nape...em, nebu...ó, a...ázat, ih...et, a...ábbszá..., a...att, nove...a, istá...ó, serdü...ő, irga...mas, súro..., suga... A zsellérlány neve: .................................................................
Így vagy úgy? A következőkben olyan szavak meghatározásait láthatod, amelyek elülről és hátulról olvasva is értelemmel bírnak. A kapott szópárok első és utolsó betűiből fentről lefelé haladva kétszer is összeolvashatod Benedek Elek “nagyokat füllentő“ mesemondójának a nevét. Így népnév, úgy vízinövény. Így városnév, úgy mesés történet. Így becézett női név, úgy lendület, sebesség. Így háziállat, úgy igekötő. Így földparcella, úgy égtáj. Így nagy erejű, úgy hízásra fogott háziállat. Így vörös, úgy szúrófegyver. Így kiálló szemfog, úgy heg, himlőhely. Így valakinek, vagy valaminek azonosítására szolgáló kifejezés, úgy öreg. 78
Így rombol, pusztít, úgy háziszárnyas. Így csúnya, úgy kotor. Így fiúnév, úgy a hosszú idő múlva népies formája. Így rengeteg, úgy hím állat.
Benedek Elek mesemondója: ....................................................................
Szóvarázslat: Az alábbi szót egy mássalhangzó segítségével Benedek Elek feleségének keresztnevévé varázsolhatod. ÁRIA
Benedek Elek feleségének keresztneve: ...........................................
“s” vagy “ss” ? A rövid “s” betűt tartalmazó szavak kezdőbetűiből Benedek Elek szülőfalujának a nevét olvashatod össze. fri...en, kormo...abb, fri...ebb, i...meretlen, sebe...ült, béke...ég, barát...ág, béke...éges, alapo...abb, ki...é, cukro...abb, lako...ág, orda...abb, fri...e...ég, napo...abb Benedek Elek szülőfalujának a neve: .............................................................
Választ rejtő kérdőmondatok: Az alábbi kérdőmondatok mindegyike tartalmazza a választ is. Ha a válaszok kezdőbetűit fentről lefelé haladva összeolvadod, Benedek Elek által szerkesztett gyermeklap nevét olvashatod össze. Mi nem bántja Micinket? ....................................................................... Mi a firka nyugágya? .............................................................................. Mi fekszik a barlangban megdermedve? ............................................... Mi szállt Pali fejébe a táborban? ............................................................ Mi üldözte ki az erdőből a boszorkányt? ............................................... Mi fanyalodott a boróka bogyóra? ........................................................ Mi nő a takács kertjében? ...................................................................... A gyermeklap neve: ......................................
Képrejtvény: A színes mesekönyvek összefoglaló címét a következő képrejtvényből olvashatod ki. i=o
g=d
A színes mesekönyvek összefoglaló címe: ..........................................................................
Felhasznált irodalom: 79
Szabó Zsolt: Benedek Elek a gyermek- és ifjúsági irodalomért. A mese szerepe a nevelésben és a kommunikációs készség fejlesztésében = Könyv és nevelés. 2003. 2. sz. 93-98.p
Benedek Elek: Édes anyaföldem. Egy nép s egy ember története. I-II. Magyar Könyvklub, Budapest, 1993.
Mészely József: „Nem untam meg pásztorod lenni”, Proserved Cathedra KFT, Sepsiszentgyörgy, 1999
IV.OSZTÁLYOS ÓRATERV A SZEGÉNYEMBER A VÁSÁRON CÍMŰ NÉPMESÉRŐL INNOVATÍV MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL Tanító neve: Márton Annamária Iskola: Petőfi Sándor Technológiai Líceum, Csíkdánfalva Az óra típusa: ismeretközlő 1. Részletes követelmények 1.1. A szóbeli közlés lényeges információinak felismerése, a köznyelvi kiejtési normához való igazodás 1.3. A szavak jelentésének értelmezése szövegkontextustól függően 1.4. A konkrét kommunikáçiós helyzetek érdeklődéssel való követése 2.1. A gondolatok megfelelő nyelvi formában való kifejezése 2.3. Mondatok alkotása, szöveggé formálása 2.4. Aktív részvétel a konkrét kommunikációs helyzetben 80
3.1. Szöveg folyamatos, kifejező olvasása 3.2. A szöveg tartalmi összetevőinek felismerése 3.3. A szövegfeldolgozás műveletrendjének alkalmazása tanítói segédlettel 4.2. Rövid terjedelmű írott szöveg alkotása 2. Műveletesített (operacionális) célok O1 Benedek Elek meséinek ismerete az összetartozó mesecímek alapján O2 Benedek Elek munkásságának megismerése a PowerPoint-os bemutató alapján O3 A bemutatón tanultak felmérése a kvíz kérdések segítségével O4 A mese tartalmának előrevetítése a cím jelentésén keresztül O5 Más, hasonló cím megfogalmazása a hallott meséhez O6 A manapság használt kifejezések régebbi változatának megkeresése a szövegben O7 A kifejezések lejegyzése a füzetbe O8 Az olvasmány helyes, értő, (kifejező) olvasása O9 A cselekményes művek szerkezeti egységeinek felismerése O10 A mese műfaji jellemzőinek alapszintű feltárása O11 A szövegértést felmérő feladatlap kitöltése csoportokban O12 Vitasarkak kialakítása a szereplők magatartásával kapcsolatban O13 A mese eljátszása négy csoportban bábozással O14 A négy szereplő jellemzőinek leírása négy csoportban O15 Mesetérkép és mesekép készítése Módszerek, eljárások: irányított beszélgetés, szemléltetés, magyarázat, bemutatás, jóslás, hangos olvasási gyakorlatok, vitasarkak, dramatizálás, mesetérkép, értékelés Tevékenységi formák: frontális, egyéni, csoportos Eszközök: tankönyv, színes szótagkártyák, kártyák kérdésekkel, mesekép, feladatlap, munkalap mesetérképpel, PowerPoint-os bemutató Az óra
Részl
Tanulási
.
tevékeny-
köv./
ség/tarta-
Op.
lom
felépítése
Didaktikai, módszertani feldolgozás
célok I. Szervezett órakezdés
1.1
Figyelem,
Hangulatkeltés Benedek Elek mesék felidézésével.
O1
érdeklődés
A kihúzott hasonló színű szótagkártyáddal három vagy
felkeltése
négy társad segítségével mesék címét rakhatod ki. Akikkel sikerül kiraknod, azokkal egy csoportot alakítasz. 81
Ka-cor ki-rály, Az o-kos le-ány, Csiz-más kan-dúr, Ham-mas Gyur-ka 2.4.
Bemutatás,
Kinek a meséit raktuk ki?
anyag
O2
megfigyelés
Rövid PowerPoint-os bemutató Benedek Elek
előkészítése
O3
II. Az új
munkásságáról Figyelmesen nézzétek meg Benedek Elekről a bemutatót, hogy a végén válaszolhassatok a mesekalapban rejtőző kérdésekre, pl. Ki volt Benedek Elek? Minden csoportból egy tanuló húz egy kérdést, és ha jól válaszol rá, a csoportja kap egy képet a meséjéről.
III.
1.1.
Az óra céljának
Célkitűzés
A Szegény ember a vásáron című népmese megismerése és eljátszása fakanálbábokkal
megnevezése IV. Az új anyag
2.4.
Jóslás
A cím előrevetítő szerepe
O4
módszer
Vajon miről fog szólni a mese, mit sugall nektek a címe? Elmondják a véleményüket.
feldolgozása 1.3.
A szöveg
Bemutató olvasás
globális
Megfigyelési szempont: Talál-e a mese címe a hallott
megértése
meséhez? Miért?
3.1.
Olvasási
Stafétaolvasás
O5
készség
Az olvasottak alapján próbálj más, találó címet adni a
fejlesztése 2.3.
Az
O6
ismeretlen szavak értelmezése
4.1.
Mondatal-
O7
kotások
mesének. Válogató olvasás szókártyák segítségével: élt egyszer, üzletet kötöttek, nagyon szegény volt, kiegészítem az árát Keresd meg a mesében, hogy használták régen ezeket a kifejezéseket. A kifejezések mindkét formáját lejegyzik a füzetbe, és szóban mondatot alkotnak az új szavakkal.
82
Részolvasás: Olvasd fel a bevezetést, a befejezést, a
3.1
A mese
O8
információs
O9
tartalmának
Hova megy a szegény ember?
O10
elsajátítása
Kikkel találkozik az úton?
tárgyalást.
Jól járt-e a cserével? Milyen ember az, aki sorozatosan rosszul dönt? Vajon miért döntött így? Tréfás-e a mese befejezése? Miért? Ezért milyen mesének nevezzük? 3.2.
Szövegértő
O11
olvasás ellenőrzése
A mese önálló néma olvasása után szövegértést felmérő feladatlap kitöltése csoportokban: 1. Húzd alá a helyes választ az alábbi mondatból: A Szegény ember a vásáron: tündérmese/ állatmese/tréfás mese. 2. Jelöld meg a mese szereplőit: a szegény ember, a felesége, a szomszédasszony, a macska, a hagymás bácsi, a szamaras bácsi, a kecskés bácsi, a borjú. 3. Hova megy a szegény ember? a piacra/a vásárba/az erdőbe 4. Húzd alá a tréfás mondatot: Volt egyszer hajdanában egy szegény ember. Olyan szegények vagytok, hogy nincs egy rohadt hagymátok se! Cseréljünk, s még adok pótlást is rá!
1.4.
Vitasarkak
Ki járt jól a mesében, a szegény ember vagy akikkel csereberélt? Bal sarokba állnak, akik a szegény embert
O12
választják, jobb sarokba pedig akik az eladókat, középre, akik nem tudnak dönteni. A sarkokban állók megindokolják a választásukat, a bizonytalanokat is meggyőzve. V.
2.1.
Rögzítés
O13
Bábozás
Olvassátok el szerepekre osztva a mesét. Figyeljétek meg, melyik szereplő, mit mond. Mindegyik csoport eljátssza a mesét a fakanálbábok segítségével. Az előadások véleményezése
4.2.
Személy-
O14
leírás
Négy szereplő jellemzőit leírják négy csoportban, majd felolvassák. 83
Rendszeres
Egy mesekép lerajzolása és a Mesetérkép kitöltése
házi feladat
-ségre
A mese címe:
kijelölése
nevelés
A főszereplő:
VI. A
O15
A főszereplő külső és belső tulajdonságai: A többi szereplő: Mikor és hol játszódik a mese? Mi az a legfőbb problémája a főszereplőnek? Hogyan próbálja a főszereplő megoldani a problémát? Önbizalom,
A tanulók munkájának frontális és egyéni értékelése
Értékelés és
pozitív
Mind az osztály, mind az egyes tanulók tanórai munkáját
szervezett
motiváció
befejezés
fejlesztése
VII.
minősítem – szervezett módon befejezem az órát.
Bibliográfia: Winkler, M. (2001). Kinek kaloda, kinek fészek. Budapest: SHL Hungary kft. Zsigmond, I. (2008). Az értő olvasás fejlesztése. Útmutató kézikönyv pedagógusok és pedagógusjelöltek számára. Kolozsvár: Ábel kiadó. Zsigmond, I. Kádár, A. Porsche, É. (2009). Az értő olvasás és szövegírás fejlesztése. Módszertani útmutató. Marosvásárhely. Zsigmond, I. Porsche, É. (2009). Olvasási stratégiák. Csíkszereda: Pro- Print kiadó.
AZ ELÁSOTT PÉNZ Nagy Lenke Dr. Boros Fortunát Elméleti Líceum, Zetelaka Ráhangolódás a tanórára Keresztrejtvényt fogunk oldani, alkalmazva a kooperatίv csoportmunkát. A tanulókat négy csoportra osztom, minden csoport öt tanulóból fog állni. Csoportalakítás: a meséről négy kép 5 – 5 részre van darabolva puzzle formában. Minden darab hátán egy tanuló neve található. Ki kell rakniuk a puzzleket, így kiderül, hogy ki melyik csoport tagja. A rejtvény a mese cίmét és szerzőjét rejti. A rejtvényfejtés menete: I. csoport szava: „BENEDEK” 84
Mindenki kap egy cetlit amelyen a rejtvénynek egy sora található ( a maradék cetlit az kapja, aki kettőt szeretne ). A feladat felolvasni a cetlin szereplő rejtvényt és megfejteni. Ha nem megy, kérheti a csoporttársak segίtségét. Ha a csoport kész, kézfelnyújtással jelzi. II. csoport szava: „ ELEK” A feladat menete ugyanaz, annyi változással, hogy itt az 5. tanulóra hárul az a feladat, hogy megkeresse azt a csoportot, amelyiknél a Benedek szó található. Majd ő is olvassa egybe az osztály előtt. III. Csoport szava: „AZ PÉNZ” A feladat menete ugyanaz, mint az első csoportnál. Annyi változással, hogy ebből a csoportból indul el egy jelentkező, és keresi meg a cίm második felét és olvassa össze. IV. csoport szava: „ELÁSOTT” A feladat menete ugyanaz, mint az első csoport esetében. Rejtvények I. csoport 1. R A B 2. F É S Z E K 3. M O N D A 4. T E G E Z
II.csoport 1. F E C S K E 2. O R O S Z L Á N 3. E R D Ő 4. D A J K A
5. V A D 6. P E S T I S 7. T Ö R Ö K 1.Fogoly más szóval
1. Fészkét az eresz alá rakja
2. A madarak ebbe rakják tojásaikat
2. Az állatok királya
3. Olyan népi elbeszélés, mely hίres emberek
3. Sok-sok fa alkotja
tetteit, történetét idézi
4. A király gyermekeit nevelő
asszony 4. Nyίlveszzőknek való hordozható tok 5. A szelίd ellentéte 6. Régen pusztίtó járványos betegség 7. Törökország népe III. csoport 1. R A B 2. T E G E Z 3. P O L I P 4. É D E S
IV. csoport 1. E R D Ő 2. O R O S Z L Á N 3. K I R Á L Y 4. P E S T I S 85
5. N E M
5. M O N D A 6. T Ö R Ö K
6. Z A M A T O S
7. É T E L 1. Fogoly más szóval
1. Sok-sok fa alkotja
2. Nyίlvesszőknek való hordozható tok 3. Nyolc lábú vίzben élő állat
2. Az állatok királya 3. Uralkodó más szóval
4. A keserű ellentéte
4. Régen pusztίtó járványos betegség
5 Az „igen” szó ellentéte
5. Olyan népi elbeszélés, mely hίres
6. Az ίzletesnek egy szinonίmája
emberek tetteit, történetét idézi 6. Törökország népe 7. Eledel más szóval
A két tanuló felolvassa a rejtvény megfejtéseit: „Benedek Elek: Az elásott pénz” A rejtvény sikeres megfejtése után mesélek Benedek Elekről. A téma bejelentése és a tevékenység irányítása A mai órán egy Benedek Elek mesét fogunk tanulni, címe: Az elásott pénz. Négyes csoportokat alkotnak a továbbiakban ( ugyanúgy, mint az óra elején). A téma bejelentése után ismét a tanulóké lesz a főszerep, az anyag feldolgozása és elsajátίtása az ő feladatuk. Megvalósίtásához újabb kooperatίv módszert alkalmazok, a Partnerek nevűt. A csoportok párokba szerveződnek. Minden pár kap egy lapot, amelyen különböző kérdések vannak. Elolvassák a rájuk eső részt, a kérdésekre válaszolva elkészίtik a vázlatot, és felkészülnek, hogy továbbadják frissen szerzett tudásukat a csoport másik két tagjának, akik saját részük bemutatásával és megtanίtásával várják őket. A mese két részre van felosztva és egyesίtve tudásukat a teljes mese története kerül birtokukba. I. rész. Benedek Elek: Az elásott pénz Vásárba indult három kereskedő. Amint mentek, mendegéltek, rájuk esteledett. Olyan sűrű, vastag sötétség ereszkedett le, hogy fejszét lehetett volna rá akasztani. Egyszerre csak azon vette észre magát az egyik kereskedő, hogy egymaga tapogatózik a vaksötétben. Sok pénz volt nála, s mind azon tűnődött, hova rejthetné el, nehogy kirabolják. Végre megvirradt, s egy rétre ért, ott jól körülnézett, nagy hirtelen gödröt ásott, s a pénzt abba rejtette. A régi gazdája egy nagy szénaboglya mögül leste, s amint jó messzire távolodott a betemetett gödörtől, azonnal odament, s a pénzt kiásta. Mikor a kereskedő visszatért, hűlt helyét találta a pénznek.
86
Kérdések 1. Hány kereskedő indult a vásárba? 2. Mit vett észre az egyik kereskedő? 3. A magára maradt kereskedőnek, mi körül forogtak gondolatai? 4. Mit tett a kereskedő a sok pénzzel? 5. Ki leste meg és honnan a kereskedőt? 6. Mit tett a rét gazdája miután a kereskedő elment? 7. Mi vett észre a kereskedő mikor visszatért? II. rész Most már mit csináljon? Végül abban állapodott meg, hogy elmegy a királyhoz, aki bölcs is, igazságos is volt, s elpanaszolja neki az ő búját-baját. A király ezt mondta: - Először is tudakold meg, fiam, hogy kié a rét, aztán menj hozzá, s mondjad neki: „Kedves atyámfia, én igen sok pénzzel indultam útnak, s a rablóktól való félelmemben egy részét elástam, de a nagyobbik része nálam van. Most azon tűnődöm, hogy ezt hova el: a többi mellé-e vagy más helyre, vagy tán egy megbίzható embernek adjam át?” Te csak tedd azt, amit a rét gazdája tanácsol. A kereskedő ίgy is tett, ahogy a király mondta neki. - Igen egyszerű – felelte a gazda. – Minek rejtenéd két helyre a pénzedet? Legjobb, ha mind egy helyre rakod. Persze a gazda úgy okoskodott, hogy majd ezt a pénzt is kiássa. Mίg a kereskedő pihent, a gazda a lopott pénzt visszatette a helyére. Aztán várt. Mikor a kereskedőeltávozott, egyenesen a gödörhöz ment, hogy a rengeteg pénzt elvegye. Hej, uram, teremtőm, biz leesett az álla gazduramnak, amikor egy nagy üres gödörnél egyebet nem látott! Hát ez ίgy éppen jó volt, ahogy volt. Itt a vége, fuss el véle! Kérdések 1. Hogyan döntött a kereskedő, mit fog tenni? 2. Miért megy a kereskedő a királyhoz? 3. Mit tanácsol a király a kereskedőnek? 4. Megfogadta-e a kereskedő a király tanácsát? 5. Hogyan okoskodott a rét gazdája? 6. Mit tett a rét gazdája, mίg a kereskedő pihent? 7. Miért esett le az álla a „gazduramnak”? Az ismeretek ellenőrzése: 87
A négyes csoportok maradnak. Minden csoportba kiosztok A, B, C, D betűjeleket. Ismét kooperatίv csoportmunkát alkalmazok. Minden csoportból minden tanuló felίr ugyanarra a lapra egy kérdést a tanult anyagból. A hátuljára viszont a választ is. Tehát a lap tartalmazni fog 4 kérdést. A feladat menete a következő: Az I. csoport felteszi a kérdéseit a II. csoportnak. A kérdésfeltevés menete: aki ίrta a kérdést az olvassa fel, mondd egy betűt (A, B, C vagy D-t) és akinél az a betű található a II. csoportból, az válaszol a feltett kérdésre. Minden betűt csak egyszer lehet mondani, hogy mindenkinek jusson egy kérdés. Ha nem tud válaszolni a megkérdezett tanuló, kérhet segίtséget a csoporttársaitól. A folyamat így megy tovább: II. a III.nak teszi fel kérdéseit. A III. a IV.nek és így tovább, az utolsó csoport az I.nek. A házi feladat kijelölése A következő órára házi feladatként mindenki leίrja, hogy ő milyen tanácsot adott volna a király helyében.
BENEDEK ELEK MESÉI KICSIKTŐL NAGYOKNAK (mese - délután szülőknek) Nyárádi Izabella, Tamási Áron Elméleti Líceum, Székelyudvarhely „ Kincses ládikóval születünk tele mesékkel, mítoszokkal, ősképekkel, és ha szerencsések vagyunk, a környezetünk felpattintja a ládikónk fedelét” (Dr. Boldizsár Ildikó meseterapeuta)
Szerencsések vagyunk mi magyar pedagógusok, hogy mesegyűjtőink, mint Benedek Elek, Kriza János, Ipolyi Arnold stb. felnyították e kincses ládikónk fedelét, melyből sok, sok csodálatos mesét válogathatunk magunknak. Fontosnak tartom az elemi osztályokban mind a szülők, mind a gyerekek becsalogatását a mesék világába. Ezen célból tervezek mese-délutánokat III. és IV. osztályokban, melyen részt vesznek tanítványaim és a szülők. Benedek Elek meséi is terítékre kerülnek. E tevékenység keretén belül egy PowerPoint bemutatót tartok „Ha hiszitek, ha nem…” címmel, mely segítségével interaktív beszélgetést alakítunk ki a mese keletkezéséről és evolúciójáról, mesegyűjtőkről, Benedek Elek munkásságáról, és az általa gyűjtött mesék 88
gyerekekhez és felnőttekhez szóló üzenetéről. Célom, ráébreszteni mind a gyereket, mind a felnőttet, hogy nagy szükségünk van a mindennapi életünkben a mesékre. A mai emberek általában naiv, gyerekeknek szóló történetecskéknek gondolják a meséket. Pedig már a múlt században, Benedek Elek mesegyűjtőnk is figyelmeztet rá, itt nem egyszerű történetecskékről van szó. Sokkal komolyabb üzeneteket rejtenek nekünk felnőtteknek is a mesék, mint gondolnánk. Régen Elek Apó, nagy mesemondónk gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt mesélt, és éppen az volt a mesélés célja, azért mondták a mesemondók az ősi történeteket, hogy a serdülő ifjakat, felnőtt nőket és férfiakat eligazítsák az élet nehézségeiben. Jellegzetes különbség van a férfi és a női mesehősök között, mint ahogyan a természetben is mások a férfi- és a női szerepek. A nőknek nem bátorságukat, hősiességüket, erejüket kell bizonyítaniuk, hanem az eltűnt vagy rejtett értékeket kell megóvniuk. Vissza kell hozniuk a világba azt, hogy megteremtsék és fenntartsák a harmóniát, ugyanakkor vigyázzanak a létezés csíráira. A mese a férfiaknak azt üzeni, hogy őrizzék, tisztítsák meg a Földet a szörnyetegektől, és védjék meg családjukat! A nőknek meg azt üzeni, hogy a magocskából a megtisztított földön életet, harmóniát teremtsenek! A PowerPoint megtekintése után a gyerekek Benedek Elek meséket mutatnak be csapatmunkában: Az égig érő fa, Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, A napnyugati király leánya. A mesék bemutatása játékszabályokkal, lépésről lépésre történik:
Csapattagok kiválasztása: az osztályt három csapatra osztom. Minden gyerek kap egy állatképet,
amit csak jelre szabad megnézni. Jelre mindenki megnézheti, és olyan hangot hallat, amilyen állat képét tartja a kezében: a röfögők egy csapatot, a brekegők még egy csapatot, az iázók egy harmadik csapatot fognak alkotni.
Időrendi besorolás: a csapatoknak külön-külön egy próbát kell kiállniuk. Mivel mindhárom
mesében szerepel a királykisasszony, választanak a csapatok egy királylányt és egy királyfit. A királyfik kimennek a teremből, a királylányokat a csapat többi tagja által körbefonja az inda. Amilyen időrendi sorrendben sikerül a királyfiaknak kiszabadítaniuk a királylányokat, aszerint következnek a meséik bemutatásával.
Sorsolással mese kiválasztása: egy kalapból kell húzniuk egy-egy cetlit. A cetliken van szerre
egy veres vitéz, egy gebe, meg egy disznó. A csapattagoknak rá kell jönniük arra, hogy akik a veres vitézt kapták, A napnyugati király leánya, akik a gebét húzták, Az égig érő fa, akik pedig a disznó cetlit tartották kezükben, azok a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack mesét mutatják be.
Felkészülés: a csapatok egy jól meghatározott idő alatt felkészülnek a mese bemutatására,
felhasználva a teremben lévő kendőket, papírmasé maszkokat, meg minden egyéb eszközt használhatnak, ami mozdítható a teremben.
89
A csapatok sorrend szerint kapnak egy arany-, egy ezüst- és egy rézkincstárnokot (őket egy-egy
szülő fogja megszemélyesíteni). Ezek a kincstárnokok számlálják a pénzeket (egy arany, egy ezüst és egy rézpapírt tépegetnek apró darabokra, és dobálják a zsákjukba. Mindez a terem szélén történik a dramatizálás alatt).
Mesék dramatizálása a csapatok által
A szülők próbatétele: ahogyan a gyerekek csoportosultak, úgy oszlanak meg a szülők is
csapatokra: Aranyerdő lakói, Ezüsterdő lakói és Rézerdő lakói csapatnevekkel. A feladat az, hogy minden felnőtt csapatnak szóban elő kell adnia (ebben inaskodhatnak, segíthetnek a gyerekek szüleiknek a felkészülésben) a gyerekcsapatok által előadott meséket. De nem akárhogyan!
Dramatizálás szülők által, összevonva a három mesét: Aranyerdő lakói kezdenek mesélni (A
napnyugati király leánya), igen ám, de amikor meséjük egyharmadához érnek megjelenik az erdőben a Hétfejű Sárkány és az erdő lakói ijedtükben kővé dermednek. Nincs más mit tenni, az Ezüsterdő lakói folytatják a mesélést tovább a saját meséjükkel (Az égig érő fa), teljes mértékben kapcsolva az előző történethez. A mesélés egyharmadánál megint megjelenik a Sárkány. Ők is megdermednek, majd a Rézerdő lakói fejezik be a történetet (Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack), vigyázva a teljes kapcsolódásra.
Újra megjelenik
Hétfejű
Sárkányunk, de
ekkor már teljes sötétség borul egész
Mesebirodalomra. A Mesebirodalom lakói csak úgy juthatnak ki a Sötétség birodalmából, ha Segítőt keresnek.
Mesei Segítő hívása: meg kell szerezniük az alvó kincstárnokoktól az arany-, ezüst- és
rézpénzeket, majd azokból a földön ki kell rakniuk közösen egy Mesei Segítőt (táltos, disznó, égig érő fa stb.). Mindezt némán, nem szabad beszélgetniük egymással, nehogy a Hétfejű megneszelje tervüket. A mesei Segítőre, az Égig érő fára felmászván, kijutnak a Sötétség birodalmából.
Mesebeli hősök jellemzése (játék): a Mesebirodalom lakói elvesznek egy-egy falevelet az Égig
érő fáról, és ráírják egy bármely Benedek Elek meséből általuk ismert mesehős nevét, akinek a személyébe szeretnének bújni. Visszahelyezik lefele fordítva a faleveleket. Körbeülnek, a kör közepére két széket háttal egymásnak állítanak, az egyikre ül egy várkapu-őr, a másikra az érdeklődő, aki egy mesehőst keres. Közöttük a képzeletbeli hatalmas várkapu. Az érdeklődő „leszakít egy falevelet”, megnézi a nevet és a cetlin lévő mesehősről kezd érdeklődni. A várkapu-őr kérdések feltevésével segít az érdeklődőnek jellemezni, körülírni a keresett mesehőst. A jellemzés alatt, aki magára ismer a mesehős személyében, helyet cserél az érdeklődővel, miután a találkozás örömére megölelgetik egymást, és folytatódik tovább a játék.
Mesehősök, mesejelenetek illusztrálása: csapatokban dolgoznak. Egy hosszú, szőnyegszerű
papírra az első csapat lerajzol egy mesejelenetet, és betűri a papírt. Jön a következő, az is ugyanezt
90
ismétli, majd sorra a csapatok, míg mindenik sorra jut. Kiterítik a telerajzolt „meseszőnyeget”, és körbeállva, mackódobálással egy új mesét szőnek a képsorból.
Munkák kiállítása, értékelése Egy ilyen mesedélután alatt gyerek és felnőtt közös játékában öröm látni azt, hogyan válik
a felnőtt játszadozó gyermekké, a gyerek pedig mesehőssé. Mesehőssé válni, ami annyit jelent, hogy bevinni a tudatalattiba a mesehősök üzenetét. Azonosulni a mesehőssel, aki az egyensúlyt helyreállítja bennünk. Mert észrevétlenül és mégis erővel viszik a hallgatót a jóhoz. Mesehőseink cselekszenek, tetteiknek ereje van. Helyettünk azonban soha nem cselekszenek, utat mutatnak a helyes döntéshozatalra és lépésekre, üzenik, hogy valósítsuk meg önmagunkat, és cselekedjünk. Meséink hősei tudják, miért indulnak útnak, tudják, mi a feladatuk, megválaszolják a kérdéseket, kiállják az összes próbát, és azt teszik, amit nekünk embereknek kellene tennünk, azaz példát, megoldási módot mutatnak. A mese óriási mozgásokat és változásokat tud előidézni a pszichében. Bizonyos megkövesedett formák, elzáródott érzelmi csatornák élővé, élettelivé válnak azáltal, hogy a mesehősök utánzásra késztetik a hallgatót. (A. Propp) A kisiskolás gyerek nagyon szeret játszani és mesét hallgatni. A játék és a mese, mint gyógyító erők, mint immunrendszer erősítők, mint határfeszegetők, mint bekopogtatók, mint ajtónyitogatók, mint kapcsolat és énképerősítők, mint optimizmust, pozitív látásmódot, személyiséget
alakító
elemek, elengedhetetlenek a kisiskolás
érzelmi
intelligenciájának
fejlesztésében. Olyan mesterséges világot építünk magunk körül, ami a felszínét tekintve gyönyörű, csillogvillog, viszont fakó az értékrendje, belső tartása. A szellemi zűrzavar stílus-kavalkádjában felnövekvő
nemzedék
percenkénti
váltásban
válik
követőjévé
különböző
típusú
műveltségmorzsáknak. Így az éppen aktuális divatdiktátumnak megfelelően nő ki eredendő világából". Nekünk, pedagógusoknak és szülőknek pedig nem hadakozni kell ez ellen, hanem az a dolgunk, hogy az értéket felmutassuk, és a természetes világrendbe utat mutassunk Benedek Elek meséi által, népmeséink és műmeséink által. A mesei motívumok ősvallási elemek törmelékét rejtik magukban, és egységes, egylényegű világképről tudósít, csak mi kiestünk ebből a természetes rendből. Ez az oka annak, hogy tudunk ugyan a szimbólumokról, melyek csak "lógnak a levegőben, de nem tudjuk mindezeket hétköznapi életünkhöz kapcsolni." (Életfa Kulturális Alapítvány országos népmese találkozóján, Boldizsár Ildikó és Solymossy Sándor professzor gondolataiból) Bátran olvassunk felnőtt fejjel is meséket, mert ezek a csodás történetek a földi élet jobbá tételéhez adnak gyakorlati segítséget, hiszen világuk, a fantasztikum, csak egy eszköz megmutatni valami időtállót az élet realitásából. S ez a realitás nem csupán az archaikus korok mítoszaiban élő 91
ember számára lehet eleven valóság, hanem a ma embere is erőt meríthet belőle a sokszor élettelen és fantáziátlan hétköznapokban. (Bruno Bettelheim) Saját gyerekeinkkel, tanítványainkkal együtt mesélve bizonyos fokig az ő mesék által kiváltott reakciójukból újraélhetjük, mélyebben megérthetjük saját gyerekkorunkat és érett felnőttként, felnőttkori tapasztalatainkkal összevetve, befogadhatjuk a mesék felnőtteknek szóló üzeneteit. „ Nagy lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatás segítőtársa lett, hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei e mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok. Köszönöm, hogy hallgatjátok mesemondásomat.” (Benedek Elek) Hallgassuk tehát ezeket a csodálatos történeteket, buzdítsuk tanítványainkat meseolvasásra, hogy otthonaikban kedves vendég legyen a mese, és hinni tudjanak a mesehősök életigazságában.
Könyvajánló:
Boldizsár Ildikó: Meseterápia
Benedek Elek: Nagy mesekönyv 1-5. kötet
Bruno Bettelheim: A mese bűvöletében és a bontakozó gyermeki lélek
Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások
Berze Nagy János: Égig érő fa
92
INTERDISZCIPLINÁRIS PROJEKT A II. OSZTÁLYBAN NAGYAPÓ MESEFÁJA Opra Mária-Erika, Simó Hajnalka, Mártonffi János Általános Iskola, Szentegyháza Téma: Nagyapó mesefája Résztvevők: a szentegyházi Mártonffi János Általános Iskola II. A és B osztályos tanulói Létszám: 31 tanuló Időtartam: két hét Témaválasztás indoklása: Az anyanyelvi nevelés elsődleges célja, hogy megszerettesse az olvasást. A kisiskolások érdeklődési körét figyelembe véve, ezt a célt leginkább a magyar népmesék által látjuk megvalósíthatónak. Elek apó legszebb gyűjtéseiből válogattunk a gyerekekkel közösen. A projekt célja: A résztvevő gyerekek minél több Benedek Elek mesét ismerjenek meg különböző interaktív módszerek alkalmazásával, s ezáltal fejlődjön beszéd- és kifejezőképességük, kreativitásuk, együttműködő készségük Eszközök: Benedek Elek könyvek, meseillusztrációk, színes papír, olló, ragasztó, kartonok, ívpapír, írószer, krepp-papír, folyóiratok, filctollak, színes ceruza, flipchat-tábla, video projektor, CD-lejátszó, emléklap Tantárgyi kapcsolódások: magyar nyelv és irodalom, képzőművészeti nevelés, kézimunka Szervezés: Az első három nap adatgyűjtés, csoportok kialakítása a Benedek Elek mesekönyvek színei szerint (Arany, Ezüst, Kék, Piros) történik. A következő hat nap az osztályok át naponta egy-egy mesét feldolgoznak különböző interaktív módszerek alkalmazásával. Az utolsó nap a két osztály közös vetélkedőn vesz részt. 1-3. nap: adatgyűjtés A gyermekek behozzák kedvenc meséiket, közösen kiválasztjuk a feldolgozandó meséket. A tanítók megkeresik az egyes mesék feldolgozására alkalmazható interaktív tanulási módszereket. 4-9. nap: a téma feldolgozása I. tevékenység – A só Ötletbörze – a táblán összesítjük a gyermekek sóval kapcsolatos ötleteit Ismerkedés a mesével – a gyermekek önállóan megismerkednek a mese szövegével
93
Differenciált csoportmunka Arany csoport: alkossa meg a mese rajzos történetét képekben (2. melléklet)
Tulajdonság gyűjtemény: Öreg király
Ezüst csoport: jellemezzék a szereplőket (öreg király, királyfi, királylány) tulajdonságaik alapján Kék csoport: helyezzék időrendi sorrendbe a kapott mondatcsíkokat (3. melléklet) Piros csoport: rajzolják le, hogy milyen sótlan menüt szolgálhattak fel az öreg királynak (4. melléklet) Kiállítási körséta – a csoportok szóvivői sorban bemutatják csoportjuk munkáját, majd adott jelre a csoportok körbejárják, megszemlélik, véleményezik társaik munkáit. II. tevékenység – A kis gömböc Jóslás kulcskifejezések alapján - párkereső játék segítségével párokat alkotunk. Minden pár azonos feladatot kap. A meséből kivett négy kifejezés (szegény asszony, felhizlalták, regiment katona, paprikás szalonna) segítségével rövid történetet alkotnak, majd páronként bemutatják. Ismerkedés a mesével – CD-ről meghallgatjuk a mese szövegét Történettérkép – a csoportok kiegészítik a mese térképet (5. melléklet) Értékelés – közösen megbeszéljük a történettérkép feladatait, a hiányos részeket kiegészítjük III. tevékenység – Az ember a legerősebb Otthoni tevékenység – a gyermekek előre megkapják a mese szövegét, elolvassák, a meglévő csoportok tagjai megbeszélik, előkészítik a dramatizáláshoz szükséges kellékeket Ráhangolódás a mesére – a csoportok egy-egy tagja szókártyát húz, melyen a mese négy szereplője (farkas, medve, öregember, gyermek) közül egy található. Pantomimmel bemutatják az adott szereplőt, a csoport tagjai ki kell találják. Ismerkedés a mesével- a gyermekek szerepekre osztva olvassák a mesét Dramatizálás – a csoportok felkészülnek, majd előadnak egy tetszőlegesen választott részt a meséből Értékelés – aki szeretné, elmondhatja, hogy melyik csoport előadása tetszett a legjobban IV. tevékenység – A bolondok Jósló olvasás – ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás A mesét hat részre osztjuk, a részeket csíkokra vágva kapják meg a párok. Az első rész elolvasása után megjósolják a mese folytatását, amit táblázatba jegyeznek. A jóslásokat a párok felolvassák, és a táblán összesítjük. Elolvassák a következő részt, megbeszéljük és közösen lejegyezzük. Hasonló módon dolgozzuk fel a mese többi részét is.
94
Mit gondolsz, mi fog történni?
Mi történt valójában?
Értékelés - aki szeretné, elmondhatja, hogy melyik pár jóslása tetszett a legjobban V. tevékenység – A három kívánság Ráhangolódás a mesére – Mit kívánnál a jótündértől? Ismerkedés a mesével – a gyermekek párokban egymásnak Milyen?
felolvassák a mesét Csillagrobbanás – a csoportok egy-egy tagja húz egy csillagot, majd közösen a csillagon található kérdőszóval kezdődő kérdő mondatokat
Mit?
fogalmaznak meg. A feltett kérdésekre a többi
A három kívánság
Hol?
csoport kell válaszoljon. Értékelés – minden csoport annyi csillagot kap, ahány kérdést tudott megfogalmazni, illetve ahányra
Ki?
válaszolt. VI. tevékenység - A királykisasszony cipője Ötletbörze – a táblán összesítjük a gyermekek cipőkészítéssel kapcsolatos ötleteit Ismerkedés a mesével – megtekintjük a Magyar népmesék sorozatban készült változatot Mese keretben – a gyerekek önállóan kitöltik az alábbi táblázatot: 1. Mi a mese címe? ……………………………………… ………………………………………
Jelöld I-vel az igaz, H-val a hamis állításokat! A királykisasszony cipője disznóbőrből készült. 2. Kik a mese szereplői? A legény az ágy alá bújva hallgatta ki ……………………………………… a királykisasszony titkát. ……………………………………… A herceg piszkos kalibába vitte a 1. Sorold fel a mese helyszíneit? feleségét. ……………………………………… A napszámosasszony ezüstkanalat ……………………………………… csúsztatott a királykisasszony zsebébe. Te mit tettél volna a királykisasszony Rajzold le a valódi és a koldusruhába helyében, hozzámentél volna-e a öltözött királykisasszonyt. koldusruhába öltözött királyfihoz? Válaszodat indokold! ………………………....................... 95
Értékelés – közösen megbeszéljük a kiegészített részeket, aki pedig szeretné, felolvashatja az indoklását. A produktum bemutatása: 10. nap: vetélkedő Nagyapó mesefájának árnyékában dolgozunk. Mindenki megrajzolja a kivágott tenyéralakjába a kedvenc meséjének egy részletét, amit levélként az előre elkészített fára tűzzük. Csoportalakítás: Egyféle madarak egyfelé repülnek! felszólításra az azonos színű madárkát fogó gyermekek csoportokba szerveződnek, majd ismertetjük a vetélkedő forgatókönyvét. A vetélkedő menete: 1. próba: A csapatok a feldolgozott mesékből kapnak egy-egy képet puzzle formájában. Ki kell rakják a képet (1 pont), majd ki kell találják, hogy melyik meséből van (1pont). (6. melléklet) 2. próba: Fel kell állítsák a mese szerinti helyes sorrendet. Minden helyes lépés egy pontot ér. (7. melléklet) 3. próba: Ismerjék fel a kapott három meserészletet 3 pontért (8. melléklet) 4. próba: Sorshúzás alapján dramatizálnak egy-egy meserészletet, amit a többi csapat fel kell ismerjen. Minden felismerés egy pontot ér az előadó csapat részére. 5. próba: Az előbb előadott meséket különböző technikákkal (kollázs-montázs krepp-papírral, folyóiratbeli képekkel, saját rajzolt képekkel, vízfesték ecsettel, ujjbeggyel, ceruzarajz) illusztrálják. Értékelés: Folyamatosan irányítjuk és értékeljük a közös munkát. Figyelembe vesszük a tanulók teljesítményét egyénileg és csoportosan is. A tanulók értékelik a saját és a többi csoport tevékenységét. A projekt lezárása: A projekt végén megbeszéljük a projekttel és a két osztály közti együttműködéssel kapcsolatos élményeket, meghallgatjuk a véleményeket. Aki nem hiszi, járjon utána! Felhasznált irodalom: dr. Szabó-Thalmeiner Noémi: Interaktív pedagógia – tanulmányi útmutató Birta-Székely Noémi: Tanárok pedagógiai műveltsége, Kolozsvár, Ábel Kiadó, 2008 Török Kajtár Enikő: Nekünk bejött – aktivizáló módszerek óvodában, iskolában Benedek Elek mesekönyvek Magyar népmesék rajzfilmsorozat
96
HÁROM KÍVÁNSÁG Péterfi Antónia – Imola, Tompa László Általános Iskola, Székelyudvarhely Osztály: előkészítő vagy I. Az óra tárgya: Három kívánság Az óra típusa: integrált Műveletesített célok: Az óra végére a gyerekek képesek lesznek: -
A szépirodalmi szöveg segítségével emberi tulajdonságok, jellemvonások megismerése, megfigyelése.
-
Önálló vélemény megfogalmazása a mese cselekményéről, szereplőiről.
-
Aktívan részt venni a csoport tevékenységein hallgatóként és beszélőként egyaránt.
-
Felidézni a tanult verset, éneket.
-
Megállapítani, hogy milyen hanggal kezdődnek és végződnek az adott szavak, hány hangból állnak.
-
Válaszolni a feltett kérdésekre
Alkalmazott módszerek, munkaformák: Kooperatív technikák, beszélgetés, magyarázat, bemutatás, értékelés, frontális-, egyéni-, csoportmunka Eszközök: mese, szókártyák, szótagkártyák, hangkorongok, csomagolópapír, színes ceruzák, színes kartonok, olló, ragasztó, hurkapálca A feldolgozás menete I. Szervezett órakezdés A didaktikai anyag előkészítése II. Ráhangolódás 1. Kívánságok: a). Kívánságrajz: Egyéni munka – A gyerekek lerajzolják egy vagy két kívánságukat. Az önként vállalkozók bemutatják rajzaikat és elmondják a lerajzolt kívánságokat társaiknak. b). Mit kívánnál egy tündértől?: Kooperatív munkaforma – Háromlépcsős interjú – A csoportok a szóforgó technikával megbeszélik, hogy ki mit kívánna egy tündértől. Ha a rendelkezésre álló időbe belefér a kívánságokat csoportosítják: teljesíthető, mesebeli, a teljesítése mástól függ (pl. kistestvér). 2. Mozgásos játékok: 97
a). Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút, (séta) Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút, Emelkedő, emelkedő, emelkedő, emelkedő, (lassan) Lejtő, lejtő, lejtő, lejtő, (gyorsan) Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút, (séta) Hopp egy gödör! (ugrás) b). Csirr-csurr, csepergő (eső utánzása) esik, esik az eső. (helyben ugrálás) c). Erdőt járunk, árkot lépünk, (nagy léptekkel körbejárás) bükkfa-lábunk, venyige-térdünk, (járás, a kezek magas tartásban, hajlongás) szél se tudja, merre térünk, (magas lábemelés) jegenye-sudaras utakon élünk. (gyors apró léptekkel helyremenetel) III. A téma feldolgozása 1. A mese bemutatása a tanító által. 2. Beszélgetés, véleménynyilvánítás - a gyerekek röviden elmondják véleményüket, gondolataikat a szereplőkkel, a cselekménnyel kapcsolatban. Feltehetnek kérdéseket, amelyek a mesével kapcsolatban megfogalmazódtak bennük. 3. Közös rajz: A gyerekek nagyméretű csomagolópapírra rajzolják le a mese helyszíneit és a szereplőket (erdő, házikó, szegény ember, feleség). 4. Grimaszjáték: A tanító utasításának megfelelően minden gyermek egyszerre vág boldog arcot, dühös arcot, szomorú arcot. 5. Keveredj, állj, csoportosulj!: Minden gyerek kap egy-egy szókártyát, amire a kívánság, összeperlekedik, lecsippent szavak szinonimája van felírva. A keveredj szóra a gyerekek elindulnak, az állj utasításra megállnak, és a csoportosulj szóra csoportokat alkotnak az előre megbeszélt módon. 6. Szövegfeldolgozó feladatok: A feladatot csoportmunkában valósítják meg. Minden csoport másmás feladatot kap, ha megbeszélték elmondják társaiknak, akik kiegészíthetik az elhangzottakat. Feladatok: a). A szereplők tulajdonságai. b). Kívánságok, vágyak. c). Adjanak más címet a mesének. d). Mesei szófordulatok 7. Szótagolás, hangokra bontás: A gyerekek egyénileg dolgoznak a megadott szavakat szótagolják, A szótagoknak megfelelő számú szótagkártyákat kirakják a padra, megszámolják hány hangból áll a szó, kirakják a hangkorongokat, majd megkeresik a kezdő és az utolsó hangját a szónak. 9. Síkbábok készítése: A gyerekek csoportokba rendeződve elkészítik a mese szereplőit, helyszínét, kiegészítőket. 98
10. Szerepjáték, dramatizálás: a). A gyerekek eljátsszák szerepek szerint a történetet a maguk készítette eszközök segítségével. b). Kis csoportokra osztva különböző részeket jelenítenek meg, a többi csoportnak ki kell találnia melyik rész volt. 11. Befejezésvariációk - Kooperatív csoportmunkával megbeszélik, és társaiknak elmondják hogyan történhetett volna másképp. 12. Véleménykérő beszélgetés: Mit gondoltok? Mi történt volna, ha nem esik ki a kolbász a fazékból?, Mi történt volna velük, miket kérhettek volna még?, Mi történt volna, ha az ember orrán marad a kolbász?, A tündér megint segített volna? IV. Visszacsatolás 1. Mese illusztráció: A gyerekek megrajzolják a meséhez a rajzot. 2. Kulcsszavak: A gyerekek elmondják kinek mi volt a legfontosabb 5 szó a meséből. V. Értékelés Kockázás: Egy kockára, befejezetlen mondatok vannak felragasztva. A gyerekeknek azt a mondatot kell befejezniük, amely az eléjük ledobott kocka legfelső oldalán van. Pl.: Azért tetszett a mai óra, mert … A mai órán a tanító néni…A mai órán a csoport tagjai…Szerintem a mai óra… Jobban örültem volna, ha… Jó lett volna, ha…. Bibliográfia: -
Benedek Elek (1995): Magyar mese- és mondavilág. Videopont, Bp.
-
Lukács Józsefné – Ferencz Éva (2010): Itt van az ősz, elmúlt a nyár, kelepel a gólyamadár, Flaccus Kiadó, Bp.
99
BENEDEK ELEK: KRISZTUS ÉS A FÖSVÉNY ASSZONY Pruteanu Róza Izabella, Domokos Pál Péter Általános Iskola Osztály: IV. Tantárgy: Választott tantárgy: Mesék szárnyán Az óra anyaga: Krisztus és a fösvény asszony Az óra típusa: Ismeretközlő Időtartam: 1 tanóra- 50 perc Általános célkitűzések: - a mese megismerése, feldolgozása; - önálló véleményalkotás kulturált megfogalmazása; Műveletesített célkitűzések: A tanulók óra végére legyenek képesek: - saját élményeik mozgósítására, véleményalkotásra, vitára; - a történések dramatikus játékban való megjelenítésére; - a társas környezetben való eligazodásra, az önismeret fejlesztésére. Készségek, képességek: Szövegértő képesség fejlesztése, emlékezet, logikus gondolkodás, aktív részvétel, figyelem, beszédbátorság, szerepvállalás, egyenlő részvétel, empátia, elfogadás, kompromisszum, türelem, megértés, együttműködés, emlékezet, memóriafejlesztés Módszerek, eljárások: magyarázat, frontális osztálymunka, csoportos tevékenység, beszélgetés, dramatizálás, bemutatás, véleményalkotás, differenciálás, problémamegoldás Didaktikai eszközök: mesepárnák, gyertya, feladatlapok, csomagolópapír, filctollak
Az óra menete Tevékenységek
Kiemelt készségek,
időmegjelöléssel
Tanítói instrukciók
Módszerek, eszközök
képességek
Szervezés- 3 perc 1.
Meseszereplők
Ki adhatta fel az alábbi apróhirdetéseket?
kitalálása
1. Szeretnék feljutni a felvilágba! A fuvarosnak bármennyit
- tanult mesék
Kooperatív
apróhirdetés
hajlandó vagyok fizetni, akár saját húsomból is vágok.
szereplőinek
csoportalakítás:
alapján-
2.Laktam már kunyhóban, szép házban, kastélyban, palotában, de
felismerése
- azonos
csoportalakítás
ez mind nem elég. Aki valami jobbat, szebbet tud ajánlani,
meseszereplők egy
jelentkezzen a tengerparton.
- meglévő ismeretek
3.Éjjeli őrszolgálatra alkalmaznék komoly, talpraesett, megbízható
aktivizálása
csoportot alkotnak
fiatalembert.
- apróhirdetések
4.Királyfi keresi a saját levesében talált gyűrű tulajdonosát.
papírcsíkon
„Abban a
A tanulók elfoglalják helyüket, ezután elmesélem nekik, hogy
- beszélgetés, dráma
házban
„egyszer régen, igen- igen régen” hallottam /olvastam egy házról.
- gondolati és
- papírcsíkon a
egyetlen
„Abban a házban egyetlen jószívű lélek sem lakott.” (Az
érzelmi reakciók
meséből kiemelt
jószívű lélek
elkövetkező játékoknak ez lesz a kiindulása). Rövid beszélgetést
kifejezése, fantázia,
mondat: „Abban a
sem lakott” –
kezdeményezünk a ráhangolódás érdekében. Segítő kérdések
szóbeli szöveg
házban egyetlen
beszélgetés
lehetnek:
alkotása, beszéd-
jószívű lélek sem
- Milyennek képzelitek ezt a házat és környékét?
bátorság,
lakott.”- ezt jól látható
- Mit lát az ide tévedő idegen?
együttműködés
helyre illesszük
Ráhangolás- 12 perc 1.
- Milyen illatok, hangok fogadják?
2.
3.
„Abban a
Mint minden házban, itt is történtek olyan események, aminek
házban
„híre terjedt”.
- gondolati és
- drámajáték
egyetlen
Pl: 1. A lánynak születésnapja van. Meg szeretné hívni mind a
érzelmi reakciók
- papírcsíkon a
jószívű lélek
húsz barátnőjét, de a szülei csak 5-öt engednek. Mit tegyen?
kifejezése,
meséből kiemelt
sem lakott” – a
2. Készül a születésnapi torta. Kiderül, hogy kevés a tojás. A bolt
nonverbális
mondat: „Abban a
család életére
már bezárt, és nekik nincs tyúkjuk. Mi legyen?
kommunikációs
házban egyetlen
jellemző
3. A fösvény asszony nem veszi elő az ezüst evőkészletet, mert
képesség
jószívű lélek sem
jelenetek
attól tart, hogy elkopik. Mit tesz?
lakott.”
4. Nem szeretné, ha a vendégek az igazi tortát megennék. Ezért
csapatonként 1-1
torta helyett…
nyomtatott eszköz
Mi lehetne a
- Szeretnél-e ebben a családban élni?
- megbeszélés
család neve? –
Ezt a családot a szomszédok nem a valódi nevén, hanem
„beszédes”
gúnynéven emlegették. Találjátok ki, milyen nevet adhattak a
- papírcsíkok a
névtábla
családnak! (Olyan családnevet, ami jellemzi ezt a családot! A
névtáblához , vastag
kitalálása
csapatok írnak 1-1 család-névtáblát, amit jól látható helyre
filctollak
fantázia, kreativitás
kiteszek a teremben!) Új tartalom feldolgozása: a mese megismerése. 1.
A pedagógus bemutató mesélése- 5 perc
A mese
A tanító az osztály megszokott mesélő helyére hívja a gyerekeket,
- a szöveg-tartalom
- bemutatás
bemutatása
és elmeséli a Krisztus és a fösvény asszony című mesét. („Akár
követése, a hallott
hiszitek, akár nem, így keletkezett a teknősbéka.”)
szöveg befogadása
- mese lapon
- egyszerű érvek
véleményalkotás
Feladatok megoldása kooperatív csoportmunkában- 25 perc 1.
Mi, a család,
Mi leszünk az illető család. „Írjátok le egy-két mondatban,
miért nem adunk
miért nem adunk egy kis kenyeret!” (Segítjük a mondatalkotást
a szegény
meghatározván, hogy a mondat így kezdődjön: Azért, mert…
vándorlegénynek
meg-fogalmazása írásban
- feladatkártya
egy kis kenyeret? 2.
3.
csoportonként
A kifogás
Az előző feladat ellenőrzése szerepbe lépéssel. A tanító a
- drámajáték
előadása szerep-
vándorlegény szerepében végigjárja a „házakat”, minden
- párbeszédek
(a tanítónak a
helyzetben
családtól (csoporttól) bebocsáttatást kér. Nem erőszakoskodik,
gyakorlása,
vándorlegény
de azért megpróbálja a párokat érvelésre késztetni. Nem éhező
meggyőzés
megjelenítéséhez
koldust játszik! A gyerekek ne érezzék, hogy a legény „élete
szükséges jelzésszerű
függ” az ő döntésüktől! Ha esetleg durvább elutasításban
jelmez: tarisznya,
részesül, elegánsan otthagyja a „házat”, mondván, hogy ilyen
vándorbot,
helyre akkor se térne be, ha kaláccsal kínálnák.
kalap
Az események
A tanulók csoportokban dolgoznak feladatlapon. A cselekmény
- szöveg-elemzés,
- differenciálás
sorrendje
mondatait rakják sorrendbe.
szövegértés, sorba
- probléma-megoldás
____Az asszony másnapra hívta .
rendezés
- feladatlapok
Az osztály megbeszéli a házi feladatot: a mese önálló
- fantázia, írásbeli
Frontális
elolvasása, önként jelentkező tanulók a mese alapján írnak a
kifejezőkészség,
osztálymunka
____A vándor teknősbékává varázsolta . _____A vándor kenyeret kért a fösvény asszonytól. _____A lány azt mondta, hogy nincs otthon az anyja. - differenciálás lehetőségei: - gyengébben olvasók: a mondatok megszámozása a történések sorrendjében, az ügyesebbek: a kenyér elkészítése- receptleírás A házi feladat előkészítése- 2 perc
mesefüzetbe 1-2 mondatot, összetett szavakat gyűjtenek kenyér
vizuális megjelenítés
- megbeszélés
előtaggal vagy utótaggal, mások rajzolnak. Értékelés- 3 perc A csoportok
Beszélgetőkörben a tanulók a következő mondatot fejezik be:
- elismerést adni,
önértékelése,
„Ma az tetszett a legjobban…”
kapni
a tanító értékelése
A csoportok megbeszélik, hogyan sikerült a közös munkájuk. A - ön-és társértékelés
a csoportok
tanító értékeli az osztály és a csoportok munkáját, tekintettel az
- vélemény kulturált
munkájáról
aktivitásra, együttműködésre, figyelemre, találékonyságra.
megfogalmazása
Egész csoport együtt - beszélgetőkör
BENEDEK ELEK ÁLLATMESÉI – HÁROMHETES INTERDISZCIPLINÁRIS PROJEKT AZ ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN Sebestyén Klára, Benedek Elek Pedagógiai Líceum Indoklás „Mit nevetsz? A mese rólad szól, csak a név más.” Ez a Horatius-i gondolat voltaképp minden mesére érvényes, mégis ez adta az alapötletet a projektem elkészítéséhez. Az előkészítő osztályos gyerekek az iskoláskor első évében ismerkednek elsősorban saját magukkal, egymással, tanítóikkal egy teljesen új környezetben. Ugyanakkor szembesülnek azzal, hogy egyes viselkedési formákat az új környezet jónak tart, másokat viszont kevésbé. Ő maga, a gyerek ekkor még nem tud objektív véleményt formálni ezekről. Ezekben a mindennapi, sokszor teljesen új élethelyzetekben a gyerek folyamatosan felfedezi önmagát: hogyan viselkedett az adott szituációban, és milyen következményei lettek a viselkedésének. Ebben a korban sokszor ellátjuk a gyerekeket jó tanáccsal, de az igazi cél az, hogy önállóan fel tudja majd ismerni a problémákat és lehetőleg lelki sérülés nélkül kerüljön ki a problémás helyzetek nagyrészéből. A mesék szereplőivel, eseményeivel való azonosulás hozzásegíti a gyerekeket az érzelmi intelligencia fejlődéséhez már egészen kisgyermek korban – tartja a mesepszichológiával foglalkozó szakember, Kádár Annamária. A meséken keresztül átláthatja az egyszerű emberi kapcsolatokat, szimpatizál a hősökkel, felismeri a veszélyt, a megmenekülést, örömöt, bánatot, harcol az igazságért. A mesékben, akár az életben, a problémákat nem lehet a szőnyeg alá söpörni, nem tudomásul venni, bátran küzdeni kell a megoldásokért, a célért, és akkor a jó elnyeri méltó jutalmát, a gonosz pedig büntetését. A 6-7 éves korú gyerekhez nagyon közel áll a tanítómese: rövid, állatokról szól, akiknek ugyanolyan tulajdonságaik vannak, mint neki, vagy a barátjának, olyan élethelyzeteket mesél el, amivel ő is nap mint nap szembesül és konkrét tanulságot fogalmaz meg, ami teljes mértékben kielégíti igazságérzetét. Akaratlanul is ráeszmél, hogy egyik mesében a róka pont úgy be akarta csapni a társát, mint tegnap ő a szomszédját, a másik mesében pedig a medve volt olyan hiszékeny, mint ő az elmúlt szünetben. Ez mozgásba hozza képzeletét, megbékíti félelmeit, beteljesíti vágyait és megoldásokat is javasol. Ezek a mesék szórakoztatják és nevelik a gyereket, útmutatást, kapaszkodót nyújtanak számos élethelyzetben, segítenek a gyereknek helyesen megítélni bizonyos emberi tulajdonságokat, cselekedeteket. Munkámhoz Benedek Elek állatmeséit választottam, ő iskolánk névadója. A mesék bemutatásán túl a gyerekek röviden megismerhetik Elek Apó életét, munkásságát.
105
A projekt célja A legfontosabb tudnivalók ismertetése Benedek Elek életéről, munkásságáról, a mese megszerettetése, az irodalmi szövegek üzeneteinek befogadása, hasonlóságok felfedeztetése a gyerekek saját életében, mindennapi helyzetekben, a tanítómesékben fellelhető jelképek, szimbólumok felfedeztetése, spontán mesélésre való ösztönzés, történetek továbbgondolása, könyvtárral való ismerkedés, rendszeres könyvtárlátogatásra buzdítás, a gyerekek állatokról való ismereteinek bővítése, felelősségtudat alakítása, vállakozókedv növelése, buzdítás arra, hogy saját ötleteik által aktívan részt vegyenek a közösségi életben. Fejlesztendő kompetenciák: a gyermekhez közel álló rövid történetekeben kifejezett üzenetek értelmezése, önismeretre való törekvés, pozitív viszonyulás magunkhoz és másokhoz, az érzelmek megfelelő kifejezése osztálytársakkal, felnőttekkel szemben, az egyszerű emberi kapcsolatokhoz való helyes hozzáállás megalapozása: együttműködő készség, kommunikációs készség, szociális készségek (empátia, türelem, tolerancia), rendszerező készség, lényegkiemelő készség, figyelem, koncentráció, megfigyelőkészség, emlékezet, előadóképesség fejlesztése, kreativitás, fantázia érvényesítése, önbizalom, pozitív énkép, másság elfogadása, funkcionális, esztétikai értékű alkotások létrehozása, alapvető zenei kifejezőeszközök, zenei élmény iránti fogékonyság, a tanult állatok csoportosítása, jellemzők felfedezése, tudatosítása, állat és környezete – összefüggések megláttatása, egyszerű számítási gyakorlatok végzése. További bevont személyek: az iskola tanítói, alsó tagozatos tanulói, rajz szakos tanár, szülők. Tantárgyak: anyanyelven folytatott kommunikáció, román nyelvű kommunikáció, matematika és természetismeret, vizuális nevelés, ének és mozgás, személyiségfejlesztés. Iskolán kívüli tevékenységek a projekt megvalósítása során: farm meglátogatása, Benedek Elek iskolájának meglátogatása, könyvtárlátogatás, kirándulás Elek Apó emlékházához, Kisbaconba. Tervezett produktumok: rajzok, meseillusztrációk, botbábok, fakanál bábok, állatfigurák kartonból és gyurmából, makettek: az erdő állatai, a ház körül élő állatok. Munkaformák, módszerek: egyéni és csoportmunka, frontális tevékenység, megfigyeltetés, problematizálás, beszélgetés, beszéltetés, cselekedtetés, felfedeztetés, magyarázat, összehasonlítás, megkülönböztetés, drámajáték, ellenőrzés, értékelés. Tevékenységek, tartalmak Anyanyelven folytatott kommunikáció Benedek Elek állatmeséi: Holló úr meg rókáné, A ló meg az egér, A beteg oroszlán, Többet ésszel, mint erővel, Rókáné komámasszony bujdosása, Farkas koma A mese szereplőinek elmutogatása – fonématudatosság – hangok jelek összekapcsolása, tőmondatok elmutogatása ezekkel a jelekkel, képek alapján. 106
Mesedramatizálás A mesék tanulságának megfogalmazása, a mesékben megjelenített emberi tulajdonságok elemzése, találós kérdések állatokról, kapcsolódó szólások, közmondások keresése, értelmezése. Román nyelven folytatott kommunikáció Háziállatok – a mesékben szereplő háziállatok megnevezése román nyelven. Vadállatok – a mesékben megjelenő vadállatok megnevezése román nyelven. Versek: Vulpea şireată, Iepuraşul, Pisicuţa şi căţelul Énekek: Ursuleţul doarme, Căsuţa din pădure, Vulpea şi gâsca, Graiul animalelor Matematika és természetismeret Háziállatok, vadállatok – élettér, tulajdonságok, jellemzők, táplálkozási szokások Összehasonlítás,
megkülönböztetés,
halmazalkotás,
csoportsítás,
azonosítás,
irányok,
támpontok. Vizuális nevelés Makettek: az erdő állatai, a ház körüli állatok – kartonból, gyurmából Rajzok, meseillusztrációk Bábok – botbábok, fakanálbábok Gyurma – állatfigurák Az elkészült rajzokból, meseillusztrációkból verseny szervezése, a botbábok, fakanál bábok felhasználása dramatizálásnál. Ének és mozgás Versek, mondókák: Kányádi Sándor: Róka mondóka, Két kis kakas összeveszett, Gyí paci, paripa Dalok, dalos játékok: A part alatt, Három görbe legényke, Én elmentem a vásárba, Bújj, bújj medve, Kint a bárány bent a farkas, Ha én cica volnék, Jön a kocsi most érkeztünk, Kisegér, kisegér Audícióra: Vuk dala, Bárdos: Házasodik a tücsök, Dr. Bubo: Miért nyúl a nyúl, Gryllus: A cica, A vadász és a róka, Macska jár a kert alatt Személyiségfejlesztés Gyakorlati tevékenység: szituációs játékok párban, csoportosan Szerepjáték – én vagyok a ...(egyik állatszereplő) – hogyan viselkedtem volna a helyében? – a gyerekek ilyen típusú „állatbőrbe bujtatását” minden mesénél fel lehet kínálni, a játék végén érdemes a gyerekeket a miértekről is faggatni. Projektzárás Kiállítás szervezése az elkészült rajzokból, meseillusztrációkból, makettek, bábok kiállítása, rajzverseny eredményhirdetése, mesemondás, a tanult mesék eljátszása a projekt során készült kellékek felhasználásával, népi dalos játékok bemutatása. 107
Meghívottak: alsó tagozatos tanulók, tanítóik, az iskola vezetősége, szülők, hozzátartozók. Értékelés: az értékelés folyamatosan, minden tevékenység közben, végén, a napok, hetek végén zajlik. Értékel a pedagógus, a gyerekek – önmagukat és egymást. A projektzárón az iskola pedagógusai, szülők, az alsó tagozatos diákok értékelik a bemutatott produktumokat, a projekt megvalósításáért felelős pedagógus összefoglaló értékelőt tart a projektzárón a projekt teljes idejéről, a részt vevő tanulók egyéni, rövid beszámolóikkal is értékelhetik a projekt teljes időszakát, kiemelve, mi volt számukrara a legérdekesebb, leghasznosabb, legemlékezetesebb, stb. A projektben részt vevő tanulók oklevelet kapnak a háromhetes tevékenységükért. Bibliográfia Forrai Katalin: Ének az óvodában Ivánné Sélley Erzsébet: Szótagoló ábécéskönyv Világháló
BESZÉD- ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG FEJLESZTÉSE, KREATIVITÁS ÉRVÉNYESÍTÉSE BENEDEK ELEK MESÉIVEL Silló Juliánna; Cserei Mihály Általános Iskola, Csíkrákos; Hargita megye „… A gyermek figyelmét az olyan történet köti le a legjobban, amelyik szórakoztatja
és
felkelti kíváncsiságát. De életét csak akkor gazdagítja, ha mozgásba hozza képzeletét,n ha egyszerre reagál személyiségének minden megnyilvánulására…, teljes mértékben, ám egyben erősítve a gyermek bizalmát önmagában és jövőjében. Mindezt és sok más szempontot is figyelembe véve azt látjuk, hogy az egész gyermekirodalomban - néhány kivételtől eltekintve – nincs olyan gazdag és tartalmas,
gyermekeket
és
felnőttet
kielégítő
olvasmány,
mint
a
népmesében.”
E néhány mondatot Bruno Bettelheim A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek című munkájából vettem át. Ez a néhány mondat indoklása is lehetne annak, hogy választható tantárgy keretében az osztályomban népmeséket dolgoztunk fel változatos tanulási tevékenységeket alkalmazva. A népmesék többségét a magyar népmesekincsből válogattam, mert a népmese a magyar nyelv kincseskamrája, amiből a gyermek nemcsak a magyar nyelvet, hanem a magyar ember észjárását is megtanulja. Benedek Elek meséiben megtaláljuk a népmesék eredeti hangulatát és népi zamatát, meséit logikus szerkezeti felépítettség jellemzi, amely a gyerekek számára beláthatóvá teszi a mesék világát. Ezért több Benedek Elek mesét dolgoztunk fel tanórákon és 108
tanórán kívüli tevékenységek során. változatos tanulási módokat alkalmazva, amelyek a mesefeldolgozásokat játékossá, élményszerűvé teszi, biztosítja a kisgyerekek aktív részvételét és a kreativitásuk érvényesítését. Dolgozatomban Benedek Elek meséinek feldolgozása során alkalmazott tanulási tevékenységet írok le konkrét példákkal illusztrálva. Benedek Elek: A három kívánság című meséjét mesedélelőtt keretében dolgoztuk fel harmadik osztályos tanulókkal. A foglalkozás célja a játékos tanulás biztosítása élményt nyújtó tevékenységekkel; kommunikációs készség, kreativitás és együttműködés fejlesztése; önkifejező készség fejlesztése a képzőművészet nyelvének segítségével; a tanulók mesék iránti érdeklődésének erősítése, olvasóvá válásának elősegítése. A tevékenység megtartásához szükséges eszközök: olvasásra szánt meseszöveg, meséskönyvek, meseírók és mesegyűjtők arcképei, az olvasott mese tartalmához kapcsolódó drámajátékok, rajzlapok, színes ceruzák, zsírkréták, papírlapok, írószerek, dramatizáláshoz szükséges néhány eszköz. A mese feldolgozását 4x50 percnyi időre terveztem, változatos munkaformákat, módszereket és eljárásokat választottam. A tanulási tevékenységekhez fontos egy pozitív tanulási környezet megteremtése, amely a gyerekeket meseolvasásra hangolja, majd egy aktív befogadói attitűd kialakítása. A téma előkészítése : gondolkodás, személyes vágyak megfogalmazása - Gondolkodj el, ha találkoznál egy jóságos tündérrel, amely teljesítené három kívánságodat mit kívánnál? A kívánságokat jegyezzétek le az előttetek lévő papírlapra! A tanulók felolvassák a kívánságaikat. A téma bejelentése: kíváncsiság felkeltése, motiváltság megteremtése - Nézzük meg, hogy mit kívánt egy nagyon szegény asszony, akinek a jó tündér teljesítette a kívánságait. A mese címe: A három kívánság A mese felolvasása a jóslás, előremondás módszerével történik. A tanító kifejező olvasása a kulcspontokon abbamarad, a tanulók lejegyzik, hogy mivel folytatódik a történet. ( Arra gondolok, hogy… Arra számítok…Úgy érzem, hogy…) A mese elolvasása után spontán beszélgetésre kerül sor a mese kapcsán, a tanulók beszámolnak arról, hogy előremondásaik beigazolódtak- e vagy sem. Előkészületek a mese dramatizálásához Drámajáték– mímes improvizatív játékok: Két csoportot alakítunk ki. Az egyik csoport tagjai papírcsíkokra felírt mondatokat jelenítenek meg. (1. számú melléklet) A másik csoport tagjai kitalálják, hogy a mese mely mozzanatát jelenítették meg társaik. Hangsúly, hanglejtés gyakorlatok: Hogyan mondhatták a szereplők? Táblára felírt mondatokat olvassa egy-egy tanuló a tartalomhoz találó hangsúllyal. (2. számú melléklet) Csoportmunka: Háromtagú csoportokat alakítunk. Minden tanuló választ egy kártyát, amelyen érzelmek vagy emberi tulajdonságok vannak megnevezve (szeretet, öröm, kételkedés, harag, irigység, elkeseredés, aggodalom,szánalom,rosszindulat, bosszúság,kapzsiság,szorongás). A csoport 109
tagjai megbeszélik és lejegyzik, hogy a megnevezett érzelem a mese melyik mozzanatában van jelen. A csoportok egyik tagja ismerteti osztálytársaival a csoportmunka eredményeit, a más csoportok tagjai kiegészíthetik társaikat, Dramatizálás A dramatizáláshoz a szereplőket önkéntesség alapján válogatjuk ki. A tanulók berendezik a játékhoz a megfelelő teret. A játékhoz szükséges eszközöket a tanító készíti elő. A mese illusztrálása: Minden tanuló illusztrálja a számára legkedvesebb részt. Az illusztrációk értékelése az osztálytársak által történik. A név nélkül kiállított, megszámozott illusztrációk közül minden tanuló kiválaszt hármat. A szavazatok összesítése után a tanító bemutatja az osztálynak azt a három illusztrációt, amelyre a legtöbben szavazat esett. Könyvajánló:A tanító bemutat néhány meséskönyvet és olvasmányokat ajánl a tanulóknak. A tevékenység zárása, értékelés: A mesedélelőtt során a tevékenységek szóbeli értékelése folyamatos, de helyet kap a társak általi értékelés és az önértékelés is. Az értékelés a tanuló számára pozitív megerősítés. A tevékenység zárásakor minden tanuló oklevelet kap azért a tevékenységért, amelyben jól szerepelt. Tanórák keretében került feldolgozásra Benedek Elek: Égig érő fa című meséje. Közös meseolvasás, megbeszélés, szereplők jellemzése után
a tanulók síkbábokat készítettek és ezt
követte a mese reprodukciója bábok segítségével A tanulók rajzkészségének ismeretében személyre szólóan történt egy adott síkbáb elkészítőjének a megnevezése. A bábok elkészítése után a tanulók értékelik egymás munkáját. Az elkészített bábokkal történik a bábozás, a mese reprodukciója. Nem alkalmazunk mesélőt, a szereplők egyénileg fogalmazzák meg mit jelent számukra egy-egy fogalom. Egyes szám első személyben mondják el mondanivalójukat. Azokat a tanulókat, akik nehezebben fejezik ki magukat a tanító kisegíti. A bábjáték során értékeljük a nyelvi ötletességet, improvizációt, illetve azt, hogy a bábok a helyzetnek megfelelően saját nevükben vagyis egyes szám, első személyben beszélnek. A párbeszédeknél fontos lehet, hogy érzékeljük-e a mondanivaló, a hangulat és a báb mozgatásakor, hogy a párbeszéd megfelel-e a szituációnak. Gyakran alkalmazott tanulási tevékenység volt mesefeldolgozások során a meseillusztrációs könyvek készítése. Ezzel a tanulási tevékenységgel dolgoztuk fel például
A három arany
nyílvessző, A papucsszaggató királykisasszonyok vagy A Ludas Matyi című Benedek Elek meséket. A részekre bontott meséket illusztrálják a tanulók, majd az események sorrendjébe a rajzokat könyvbe fűzik. A meseillusztrációs könyv segítségével történik a mese reprodukciója. A felsorolt tanulási tevékenységekben a tanulók aktívan és örömmel vettek részt. Ezek a tanulási tevékenységek nagymértékben hozzájárultak a tanulók kreativitásának érvényesítéséhez beszéd- és kifejezőképességük fejlődéséhez.
110
Könyvészet: Bruno Bettelheim (1985): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek.Gondolat Kiadó, Budapest. Dankó Ervinné: Nyelvi kommunikációs nevelés az óvodában. Okker Oktatási és Kiadói Kft Gasparicsné Kovács Erzsébet ( 2007): A mese szerepe az anyanyelvi nevelésben. Könyv és Nevelés, 2007.3. szám Szentirmai László (1998): Nevelés kézzel,bábbal. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Török Enikő (2005): 404 Drámajáték. Hoppál Kiadő, Marosszentgyörgy MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Mondatok a drámajátékhoz Nincs miből vacsorát főzni. Hazatért jó hírrel a szegény ember. A szegény ember kisegíti az aranyos kiskocsit a sárból. Az asszony hitetlenkedik férje állításai hallatán. Csodálkozás a teljesült kívánság láttán. Az asszony meglátja férje orrán a kolbászt. Beletörődés a harmadik kívánságba . 2. számú melléklet Hangsúly, hanglejtés gyakorlatok - Hej feleség, ha tudnád mi történt !Vége a szegénységnek, lesz ezután minden, amit szemünk, szánk kíván! - Ugyan ne tréfáljon kend,talán bizony kincset talált? - Meghiszem azt, hallgass csak ide! Hallja-e, ne tréfáljon, mert nincs kedvem tréfára! - Jól van, jól , hát próbáljuk meg, kívánj valamit! Hát jól van kívánok! , uramisten, bárcsak egy rőfös kolbász kerülne ide! Jaj, de ügyetlen kend, bárcsak az orrára nőne a kolbász! Hát bizony ezt le kell vágni. Egy kicsit az orrából lecsippentünk nem olyan nagy baj az. – Azt már nem engedem! - Bizony, ha nem, akkor járjon kend a kolbásszal! Istenem, istenem, mit tudjunk csinálni! Tudod mit asszony? Kívánd azt, hogy a kolbász essék le az orromról! 111
MESÉRŐL MESÉRE – EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROJEKT Szerző: Szabó Julianna Iskola: Petőfi Sándor Iskolaközpont, Csíkdánfalva A projektben résztvevő intézmények Petőfi Sándor Iskolaközpont, Csíkdánfalva Csíkdánfalvi Községi Könyvtár Indoklás A gyerekek motiváltsága megnő, ha az osztályteremtől különböző, új helyszínt választunk a már megismert tanulási módszerek alkalmazására. Erre kínál lehetőséget a könyvtári óra, amely kimozdítja úgy a tanulót, mint pedagógust a megszokott iskolás szerepéből. A projekt általános célja az olvasás iránti érdeklődés felkeltése Benedek Elek meséi által. A projekt során bármilyen mese választható, a gyermekek életkori sajátosságainak és igényeinek megfelelően. Konkrét célok:
a gyerekek szívesen olvassanak Benedek Elek meséket és leljék örömüket az olvasásban;
kooperativitás;
tehetséggondozás;
a beszédkészség és előadásmód fejlesztése;
a kitartás fejlesztése;
a képzelőerő fejlesztése;
közösségépítés.
Célcsoport: III. osztályos tanulók A projekt időtartama: Havonta egy alkalom a 2013/2014-es tanévben Fejlesztendő kompetenciák Kommunikációs készségek és szövegértés, kooperativitás, kreativitás, együttműködés, képzelőerő, esztétikai érzék, memória, figyelem, közösségépítés, tolerancia, egymásra való figyelés, társas kapcsolatok Várható eredmények: Az olvasmánnyal való személyes kapcsolat megtapasztalása. A tanulók Benedek Elek meséket ismernek meg. Sikerélmény. A kreativitás és a szépérzék alakulása. A csoportmunkák során erősödik az egymásra figyelés, fejlődik az osztályközösség. 112
Tervezett tevékenységek: Időpont
Tartalom
szeptember Az aranytulipán
Megvalósítási módozatok
Értékelés, eredmény
A népmese napja
fényképek, illusztrációk,
PPS bemutató Benedek Elekről,
Mesetáblázat
meseolvasás, Mesetáblázat,
Olvasóvá nevelés
meseillusztrációk készítése október
Üssed, üssed,
Meseolvasás
november
botocskám!
Kettéosztott napló, a mese tömörítése fényképek
december
január
dramatizálás csoportmunkában, az
Lényeglátás,
előadás előkészítése
közösségépítés
A szegény ember
a mese megtekintése Szabó Gyula
mesebábok és eszközök
szőlője
előadásában
Képzelőerő fejlődése,
mesebábok és eszközök készítése
kooperativitás
bábjáték bemutatása csoportosan
fényképek,
A szegény ember szőlője
február március április
május
Kettéosztott napló,
Kreativitás fejlődése
Kutya szeretne
Mesefeldolgozás
Jellemtérkép
lenni
Jellemtérkép
Önálló ismeretszerzés
„A nagy mesélő”
kedvenc mese kiválasztása
oklevelek, emléklapok,
mesemondó verseny
jutalomkönyvek
Három próba
Kedvenc mesém
interaktív játék mesebeli feladatokkal hamuba sült pogácsa Mesekártyák-mesefigurák párosítása
Kreativitás fejlődése,
Mese-activity
összefüggések meglátása
kedvenc mesék címének leírása
rajzok, kiállítás,
rajzverseny-kedvenc mesefigura
oklevelek, emléklapok
lerajzolása
Képzelőerő fejlődése
A projekt során használható RWCT program módszereinek, technikáinak leírása Kettéosztott napló A Kettéosztott napló adaptív változata a vizuális jelentésteremtés (rajzkészítés) által elősegíti az olvasmánnyal való személyes kapcsolat kialakítását, a szöveg alaposabb értelmezését. A tanulók feladata, hogy egy kettéosztott papírlap bal oldalára rajzokat készítsenek a mese cselekményének főbb mozzanatairól, a jobb oldali hasábba pedig röviden összefoglalják azokat. Mesetáblázat A Mesetáblázat egyik lehetséges változata Az Aranytulipán című mese feldolgozásához: 113
Mesetáblázat A mese címe A főszereplők száma A próbák száma Jótevők A királylány viselkedésének indítékai A királyfi sikerének okai Következmény Jellemtérkép A szereplők jellemzését szemléltető grafikai szervező, amelyben érvek felsorakoztatásával bizonyíthatjuk vagy cáfolhatjuk az egyes tulajdonságokat. Az érvek lehetnek idézetek, saját megfogalmazások, illetőleg mindkettő együtt. (érv)
(érv)
(érv)
(tulajdonság)
(érv)
(tulajdonság)
(érv)
szereplő
(érv)
(tulajdonság)
(tulajdonság)
(érv)
(érv)
(érv)
(érv)
Bibliográfia Chereja, Florica, (2004): Dezvoltarea gândirii critice în învăţământul primar. Editura Educaţia 2000+, Bucureşti. Kovács Zoltán (2009): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Módszertani segédlet. Kolozsvári Egyetemi Kiadó. Kolozsvár. Zsigmond István – Porsche Éva (2009): Olvasási stratégiák. Pro-Print Kiadó. Csíkszereda.
114
Petőfi Sándor Iskolaközpont Csíkdánfalva 784
Csíkdánfalvi Községi Könyvtár Csíkdánfalva 32
Hargita megye
Hargita megye PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS
Mely létrejött ma, 2013. szept. 23-án, egyrészről a Petőfi Sándor Iskolaközpont, mint az együttműködés kezdeményezője és vezetője, másrészről a Csíkdánfalvi Községi Könyvtár, mint közreműködő partner között a Meséről mesére – együttműködési projekt megvalósítása érdekében. Projektvezető: Szabó Julianna tanítónő Célcsoport: III. SBS osztály Az együttműködés célja:
az olvasás iránti érdeklődés felkeltése Benedek Elek meséi által
a könyvtár népszerűsítése az iskolások körében;
a tanulási folyamatok elősegítése;
a könyvtár állományának és technikai felszereltségének hasznosítása;
egy olyan együttműködési légkör megteremtése, amelyből a tanulók, mint a projekt célcsoportja, gazdagon kerülhet ki.
Megvalósítási módozatok:
Megemlékezés a Magyar népmese napjáról; Meseolvasás; Az olvasott mesék dramatizálása; Bábjáték; Interaktív csoporttevékenységek; Kézműves tevékenységek; Mesemondó verseny; Rajzverseny
Jelen partnerségi megállapodás a felek aláírásának időpontjában lép érvénybe és a 2013/2014-es tanévre vonatkozik. Csíkdánfalva, 2013. szept. 23. Petőfi Sándor Iskolaközpont Kajtár Csaba, igazgató
Csíkdánfalvi Községi Könyvtár Szabó Imre, könyvtáros
115
KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE MESÉVEL INTERAKTÍV MÓDSZEREK SEGÍTSÉGÉVEL Szotyori Enikő, Molnár Józsiás Általános Iskola, Kézdivásárhely Az új kompetenciaalapú anyanyelvi tanterv a magyar nyelv új szemléletű tanítását/tanulását kívánja megvalósítani az alsó tagozatos alapozó ciklusban, amely az anyanyelvi nevelést a kommunikáció kompetenciaterületének egységes fejlesztési feladatrendszerében értelmezi. A kompetenciafejlesztés igazodik a gyermekek életkori sajátosságaihoz, játékos tevékenységek és gyakorlatok során valósul meg, továbbá lehetőséget ad a pedagógus-kisiskolás szerepkörének megváltozására: az oktatás-nevelés középpontjába a kisiskolást helyezi, a pedagógus pedig ismeretátadó szerepéből moderátorrá, szervezővé, segítővé válik. Az előkészítő osztályban a fejlesztés középpontjában a szóbeli kommunikáció megalapozása és fejlesztése, valamint a szövegértő képesség megalapozása áll, a szóbeli gondolatközlés tartalmának, nyelvi megformáltságának, fonetikai jellemzőinek tudatosítása révén, hangsúlyt fektetve arra a kulturális örökségre, melynek ismerete hozzájárul a társadalomba való beilleszkedésre. Erre kínál lehetőséget a mese, amely a gyermekkor sajátja, az egyetlen közlésforma, amelynek segítségével a gyermekekkel szót válthatunk arról, ami a kézzelfoghatón túl legjobban foglalkoztatja őket. A mese az anyanyelvi nevelés semmi mással nem pótolható lehetősége. A mesemondás a szövegminőségben és a beszédkapcsolat intenzitásában különbözik a mindennapi beszédaktusoktól. Különös beszédhelyzet, amely erős, tartós, önkéntelen figyelmet vált ki. Anyanyelvi nevelő hatása abban van, hogy ráfigyelteti a kisgyermeket az emberi beszéd érdekességére. A jó mese szövege hangzásban, ritmusban, hangulatban, képi erőben messze felülmúlja hétköznapi beszédünket. Mindezek tudatában bátran merítettem gazdag népmesekincsünkből és állítottam a kommunikációfejlesztés szolgálatába. A továbbiakban ízelítőt kívánok nyújtani abból a fejlesztési tervből, amelyet előkészítősöknek dolgoztam ki a beszédértés-beszédprodukció fejlesztésére. A fejlesztést a délelőtti és délutáni tevékenységek idejére tervszerűsítettem, frontális, kiscsoportos és egyéni tevékenységek formájában. Minden héten egy mesét dolgoztunk fel, különböző módszerekkel. A mesék feldolgozásakor szem előtt tartottam a beszédértés fejlesztésének területeit, így minden mesefeldolgozás négy terület köré csoportosult: 1. szókincsfejlesztés(cél: a szókincs bővítése, a fogalmak rendszerezése;
eszköz: nyelvi
játékok) 2. kommunikációs helyzetek teremtése (cél: a gyermek beszédre késztetése; eszköz: spontán beszélgetés) 116
3.
értésellenőrzés
(cél:
részletek
megértésének
ellenőrzése,
ok-okozati
viszonyok
megértésének ellenőrzése, tanulság levonásának képessége; eszköz: interaktív módszerek) 4. visszamondatás (cél: a lényeglátás fejlesztése, az élmények kijátszása, kivetítése; eszköz: dramatizálás, bábozás, mesélés illusztráció alapján) Mesefeldolgozás interaktív módszerek – kooperatív tanulási technikák segítségével A kooperatív tanulási forma a gyermekek kiscsoportos tevékenységén alapszik. Szerepet játszik a gyermekek intellektuális képességeinek, valamint a szociális és együttműködési képességeinek kialakulásában és fejlődésében. A konstruktív tanulási elméletre épül, vagyis ebben a formában az ismeretek elsajátítása nem befogadó, hanem alkotó módon történik. A kooperáció nem azt jelenti, hogy a gyermekek csoportokba rendeződnek, és külön-külön a saját feladatukkal foglalkoznak. A hangsúly a közös munkán, az együttműködésen van. A következőkben az általam kipróbált és felhasznált technikákból és módszerekből ismertetek néhányat. A csillagszórás egy olyan kreativitást és kritikus gondolkodást fejlesztő eljárás, amely kérdések segítségével keresteti meg a leglénygesebb elemeket a feldogozandó szövegből, így az egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések, kapcsolatok megláttatására is lehetőséget kínál. A játékhoz egy nagyméretű csillag és öt kisebb sárga csillag szükséges. A nagy csillagra kerül rá a központi téma, a kisebb csillagok körülötte helyezkednek el a következő kérdésekkel: Mi?, Ki?, Hol?, Mikor?, Miért?. A játék úgy is variálható, hogy a gyermekek fogalmazzanak meg kérdéseket az illető szöveggel kapcsolatban, így a kérdő mondat gyakorlására is lehetőség nyílik. Benedek Elek: A macskacicó →Szókincsfejlesztés: ,,Ki tudná másként mondani?”- jár, szép, nagy, sok, kacag →Kommunikációs helyzet:,,Hogy cselekedtél volna a legkisebb királyfi helyében?” →Értésellenőrzés:,,Csillagszórás”- ki?, mi?, mit?, hol?, mikor? kérdések megválaszolása →Visszamondatás: a mese eljátszása A kockázás egy olyan gondolkodást fejlesztő eljárás, amely különböző szintű műveletekkel egy adott téma más és más szemszögből való vizsgálatára késztet. Egy kockára van szükség, melynek minden oldalán egy-egy utasítás áll. Ezek a rövid utasítások olyan hívószavak (képek), melyek egy-egy gondolkodási műveletet mozgósítanak a megadott témával kapcsolatban: Írd le!, Hasonlítsd össze!, Társítsd valamihez (Asszociálj)!, Elemezd!,
Alkalmazd!, Értékeld! (Érvelj
mellette vagy ellene!). A mesefeldolgozásnál a műértelmezési szempontokat részesítettem előnyben a helyszínre, időre, szereplőkre, cselekményre, az időrendi sorrendre, ok-okozati viszonyokra összpontosítottam.
117
Benedek Elek: A háromágú tölgyfa tündére →Szókincsfejlesztés: ,,Mondj valamit róla!”- szereplők jellemzése (nyúl, róka, őz, királyfi, tündérlány, boszorkány) →Kommunikációs helyzet: ,,Ha a háromágú tölgyfa lehetnék” →Értésellenőrzés: Kockázás →Visszamondatás: a mese eljátszása drámajátékokkal A rajzos történettérkép a lényeges információkat aknázza ki az előadott szövegből. A csoportok különböző feladatokat kapnak rajzban, amelyek a mese jelentéstartalmához kapcsolódnak: hely, szereplők, történések, okok feltárása, megoldás, következtetés. Amikor a csoportok elkészülnek a feladattal, a szóvivők bemutatják a produktumot, majd egy közös nagy papírlapra elkészítik a mese rajzos történettérképét. Benedek Elek: A tulipánná változott királyfi →Szókincsfejlesztés: azonos fogalomkörbe tartozó szavak gyűjtése – varázseszközök, meseszereplők, valóságos elemek →Kommunikációs helyzet: ,,Szívesen lennék a ...szereplő, mert...” →Értésellenőrzés: Rajzos történettérkép →Visszamondatás: mese reprodukálása síkbábokkal A közös illusztráció a hallott mesének a lerajzolása és elmondása kiscsoportos feladatmegoldások során. A csoportok különböző műértelmezési feladatokat kapnak a helyszínre, szereplőkre, cselekményre vonatkozóan, amelyeket közösen készítenek el, majd be is mutatnak. A módszer nagyfokú együttműködést kíván a csoporttagok részéről, egymás véleményének, ötletének elfogadását, kompromisszumkészséget az eredmény érdekében. Benedek Elek: A csillagszemű juhász →Szókincsfejlesztés: ,,Hogy tudod másképpen mondani?”- rokon értelmű szavak gyűjtése →Kommunikációs helyzet:,,Hasonlóságok és különbségek”- mesekönyvből mondott mese és mesefilm összehasonlítása →Értésellenőrzés: Közös illusztráció – csoportos rajzos feladatok →Visszamondatás: mesefeldolgozás drámajátékokkal A jóslás olyan eljárás, amely arra ösztönzi a gyermeket, hogy korlátozott számú információ birtokában előfeltevéseket, elvárásokat fogalmazzon meg az olvasandó szöveggel kapcsolatban. A megfogalmazott feltevéseket, hipotéziseket azután a szöveg elolvasása után összevetjük a ténylegesen tapasztaltakkal, és magyarázatot keresünk az eltérésekre, illetve végiggondoljuk, mely előfeltevéseink nyertek igazolást, hogyan és miért. Az előrejelzés nemcsak a kíváncsiság felkeltésének és az aktív, értő, értelmező befogadásnak a lehetséges technikája, de a tudományos 118
gondolkodás alapja is, amennyiben az előfeltevőt a ,,detektív” szerepébe helyezi azzal, hogy egy megoldandó rejtvényt ad a számára. A következő kérdéseket lehet használni a játék során: Mit gondolsz, mi fog történni?, Mi erre a bizonyíték? Miből gondolod?, Mi történt valójában?. Benedek Elek: Az aranyszóló pintyőke →Szókincsfejlesztés: ,,Mit visz a kishajó?”- szavak gyűjtése megadott hanggal →Kommunikációs helyzet: ,,Ha a legkisebb királyfi lennék” →Értésellenőrzés: a mesében szereplő tárgyak és kérdések alapján →Visszamondatás: csoportmunka: meseillusztráció készítése, majd az illusztrációk alapján a történet elmondása „A mese a nyelv ünnepi ruhája” – írja Zilahi Józsefné Mese, vers az óvodában című könyvében. A gyermekek a mese által készen kapott szép szöveget hallanak, olyasmivel találkoznak, amiben sűrítve benne van mindaz, ami az élő beszédből tartalmilag és formailag is a leghatásosabb. Ízelítőt kapnak az epikai, drámai beszédmódról. A mese szép, magyaros nyelvezete, ritmusa, állandó szókapcsolatai, a szavak játékos összecsengése, hangutánzásai, hangulatfestő szavai, gyakori jellegzetes népi kifejezései, mozgást kifejező igéi észrevétlenül belopják magukat a gyermek szókincsébe. Egyértelműen olyan beszéd, ami örömet válthat ki. Társas élmény. Nemcsak az írott, hanem a mondott és meghallgatott szóval, valamint a szavakon túli érzelmi és mozgásos megnyilvánulásokkal hat. Kisdiák számára egy hatékony tanulási forma, az élő embertől való, úgynevezett szociális tanulás páratlan lehetősége. Könyvészet: 1.
Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak, Nikol GMK, Budapest, 1994
2. Magyar anyanyelvi kommunikáció- tanterv az anyanyelv kompetenciaalapú oktatásához, Bukarest, 2013 3. Nekünk bejött – aktivizáló módszerek óvodában, iskolában: szerk. Török Kajtár Enikő, Hoppá Kiadó, Szatmárnémeti, 2008 4. Ordánné Kalina Krisztina: Játékos foglalkozások a beszédmegértés fejlesztésére, Nikol Kkt, Bp 5. Silvia Breben - Elena Gongea - Georgeta Ruiu - Mihaela Fulga: Metode interactive de grup, Editura Arves 6. Vasile Flueraş: Paidea şi gândirea critică, Editura Nemira, Bucureşti, 2002 http://mek.oszk.hu/02000/02009/
119
MIRE TANÍT A MESE? Vass Ágota, Benedek Elek Pedagógiai Líceum, Székelyudvarhely Demeter Magda, Benedek Elek Pedagógiai Líceum, Székelyudvarhely A mese különleges helyet foglal el az irodalmi termékek sorában. Szinte olyan, mintha nem is az ember, hanem közvetlenül a természet műve volna. Az évszázadok során létrejött és fennmaradt, számtalan ember nyomát hordozó történetekben valami nagyon általános, örök érvényű igazság kristályosodik ki. Mindaz, ami nem fontos, ami esetleges, ami nem igaz, ami érdektelen, ami nem időtálló: lekopott, lecsiszolódott róluk. Csak az maradt meg, ami kortól és egyéni tulajdonságoktól függetlenül mindenki számára érvényes és létfontosságú. A meséket végtelen gazdagságuk miatt sok szempontból lehet elemezni, vizsgálni. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a mese nyelvi anyaga, ami nevelési és oktatási szempontból külön kincstár. A mese nyelve nem a hétköznapok nyelve, pedig a gyerek számára természetes. A varázslatok színes világának, gazdag, varázslatos nyelve is. A mese a gyermek anyanyelvén szól és nem szabad elkerülnie figyelmét az, hogy az ő anyanyelvének varázsereje van. Ez az alapköve a későbbi felismerésének, amikor majd rájön, hogy ez, ha más szinten és más formában is, de igaz. A gyermek nyelve forma és szókincs tekintetében egyaránt gazdagodik a mese révén. A mese nyelvezete képzeletserkentő. Tele van következményes mellékmondatokkal, amelyek a gyerek számára egyébként nehezen érzékelhető következményt tesznek szemléletessé. Az ismétlődő szókapcsolatok, mesekezdő és befejező formulák, más sztereotip fordulatok, támaszok a gyermek beszédkészségének fejlesztésében. A mese által ismeri fel a gyermek, hogy túlzással, kicsinyítéssel, szavak ismétlésével, hangutánzó szavakkal, mondattömörítéssel hangulatot, érzelmeket lehet kifejezni és kiváltani. Következésképpen a különböző szépirodalmi műfajok megértése, átélése és megítélése az életkornak, pontosabban a személyiség fejlettségének a függvénye. Ahogy telnek az évek az iskolában, úgy növekednek a követelmények, egyre többet kíván a gyerektől az iskola. A játékos és szinte észrevétlen tanulást idővel fölváltja a tudatos, munkához hasonlító ismeretszerzés. A munkához eszközökre, módszerekre és képességekre van szükség. Az ácsnak baltája, fűrésze van, s tudnia kell, hogyan használja azokat, ha ácsolni akar. Ismernie kell munkája mesterfogásait, hogy munkáját megkönnyítsék, eredményessé tegyék. A tanulás is mesterség, méghozzá a legelső, amihez értenünk kell. Aki rossz módszerrel dolgozik, az nem élvezheti a tevékenységet. Ezért is a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességeket kell fejlesztenünk. Ezek a következők: 120
a koncentrálóképesség, mely minden szellemi munka alapfeltétele, a beszédképesség, ezen belül a tiszta beszéd, a szókincs, az írásbeli és szóbeli kifejezőképesség, a hatékony olvasás képessége, mely alatt a haladás gyorsasága és a szövegek jó megértése értendő, az emlékezőképesség, mellyel gondolkodásunk számára megőrizzük a tudás építőelemeit, a gondolkodóképesség, mely a problémák felismerésében és megoldásában való jártasságot jelenti, a
tájékozódó
képességet
a
tudás
világában,
mely
segít
eligazodni
abban
az
információözönben, melyet az emberiség önmagának szolgáltat. Ezek a képességek kiválóan fejleszthetők a mesék által is. Többféle módszert alkalmazva, változatos egyéni és csapatfeladatokkal dolgozunk fel meséket. Tanítványaink nagyon szeretik a csoportmunkát, mert mindenki sikerélményhez juthat. Ezért népszerűek nálunk a csapatversenyek. Minden évben eljön az az idő, amikor vállalkozó kedvű gyerekek négyfős csapatokat alkotva beneveznek a Mesék szárnyán országos mesevetélkedőre. Játékos írásbeli feladatokkal merülnek bele egyre jobban és jobban a csodálatos mesevilágba. Az idén mindannyiunk Elek Apója szolgáltatja a verseny meséit: A só, A bujdosó macska, Az ember a legerősebb, Az aranymozsár. A versenyfeladatokhoz hasonló munkalapokat készítünk tanítványainknak. Szívesen és örömmel végzik ezeket. Íme egy pár feladat! 1. Színezzétek ki a betűhálóban található 10 szereplő nevét, lehetőleg más-más színnel, majd a megmaradt betűket összeolvasva írjátok le a kapott mondatot! K A F S É Á G L CS O
I M, E G G LY S E I M
R K L O H U SZ Á R .
Á I E M E O E NY K *
LY R G B S M, M M E T
M Á E O K S I Á O O
O LY R S ZS I V Á NY J
D F E T I M S S L Á
T I K Ű R E I N A S
A kapott mondat: ___________________________ Melyik mesében olvastad? ____________________
121
2. Keressétek az alakzatok párját! Húzzátok össze a párokat, majd színezzétek a meséknek megfelelő színre! esős
narancssárga – A bujdosó macska
vörösrépa
zöld – Az ember a legerősebb
legerősebb
piros – A só legszebbik
sárga – Az aranymozsár
mozsár állat
szekérre kicsi
színarany mozsarat
ország
hintón
át hatlovas
házikó
törője idő
3. Húzzátok át pirossal a mondatba nem illő szavakat! A négy ereget bekötötték/ bekötözték az istállóba. Tovább vártak, várakoztak, leskelődtek/ leselkedtek, s, ím erre jött egy öreg koldus. Elindult keserves rívás/ sírás közt a királykisasszony. Egyszeribe parancsolja a király, hogy hozzák/ húzzák fel az öreget. De bizony hiába turkálta/ kereste, nem találta meg. Rongyos, mocskos/ piszkos volt a ruhája. –Nézd, farkas koma, így tépném/ szaggatnám össze az embert. Hej, Istenem, lett nagy ijedtség/ ijedelem… 4. Karikázd be a kakukktojást! odú macska ördög nyárfalevél A mese címe: ……………………………… halak törő öregember mozsár A mese címe: ……………………………… csirke pacsirta macska medve A mese címe: ……………………………… portéka tömlöc kocsisaroglya szekér A mese címe: ………………………………
meghúzódtak szaladtak leskelődtek várakoztak A mese címe: ……………………………… leves pecsenye katonák szakács A mese címe: ……………………………… gyermek öreg koldus király egy asszony A mese címe: ……………………………… fokos hamu vizesdézsa törölköző A mese címe: …………………………… 122
5. Találjátok meg, melyik dobozban mi lakik! A csillaggal jelzett betűkből kirakott szót írjátok az üres dobozba, majd színezzétek a megfelelő színre!
1.
2.
4.
3.
5.
6.
Kitépett egy bokrot és miszlikbe szaggatta. Elkezdtek csiripelni a fecskék és a …. Ez a tárgy színaranyból volt. Ő készítette a vörösrépa szekeret. Ő ment el szántani. Mikor már egy esztendő is eltelt, arra vetődött.
1. 2. 3. 4. 5. 6.
A bujdosó macska – zöld Az ember a legerősebb - sárga A só – piros Az aranymozsár - kék 6. Írjátok be a magánhangzókat, s a meséknek megfelelő színre színezzétek a figurákat! piros – A só zöld – Az aranymozsár kék – A bujdosó macska sárga – Az ember a legerősebb M
R
D
K
R
LY
M
SZ L
L
NY
R
NY
G
K
K
N F
Z
D
K
P
L
V
L
M
T
M D
NY
B
L L
S
K SSZ
D
NY
N S
K
NNY H R
V
L
S
P
K
L
T
S
ZS
R
T
ZS
N
B
Bibliográfia: Vass Ágota – A mese szerepe a kisiskolás magatartás- és viselkedésmodelljének alakulásában – I. fokozati dolgozat, 2O12 123
BENEDEK ELEK AZ EMBER A LEGERŐSEBB CÍMŰ MESÉJÉNEK FELDOLGOZÁSA KOOPERATÍV TANULÁSI TECHNIKÁKKAL Viszhányó Aurelia, Aurel Vlaicu Általános Iskola, Arad "Erdő, mező, hegy, völgy, falu - minden mesél itt. A mesék földje ez - csuda-e, ha szép csendesen mesemondóvá nő az a gyermek..." - írja Benedek Elek. Napjainkban, főleg a városok forgatagában, már nem olyan könnyű mesemondóvá, akár mesolvasóvá nevelni a gyermeket. Ebben a nehéz, de szép feladatban Elek apó meséit hívhatjuk segítségül. Egy tevékenységtervet szeretnék bemutatni, amelyben a kooperatív tanulás eszközei vannak segítségünkre, hogy a meséket értő, érző, magukat választékosan kifejező, egymással együttműködö gyerkőcöket nevelhessünk. Tevékenységterv Osztály: III. Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Téma: Benedek Elek Az ember a legerősebb című meséjének feldolgozása Időtartam: 50 perc Fejlesztendő készségek: az olvasástechnika fejlesztése az értő olvasás érdekében; lényegkiemelés, kérdésalkotás; szóbeli kifejezőkészség, szókincsbővítés; önálló tanulás képessége, saját vélemény kifejezése; memória; egyöttműködés, kreativitás. Módszerek, eszközök: kooperatív tanulási módszerek, játék Szóbeli értékelés szempontjai: részvétel a közös munkában, figyelem és együttműködés szintje, aktivitás, igényesség. I. Ráhangolódás 1. Én elmentem a vásárba... ELŐKÉSZÍTÉS: Először körben ülnek, majd mozgásos játék. SZABÁLY: Kiosztják a síkbábokat, és eljátsszák a dalt. A szokványos szereplők helyett a mese szereplőit is használjuk: a medvét, farkast. 2. Így kell járni!
124
ELŐKÉSZÍTÉS: A tanító kis történetet mond: Egy sűrű erdőben járunk. Ha csendben maradunk sokféle állattal találkozhatunk. A sűrűből egy róka settenkedik elő. A nyúl futva menekül előle. Hatalmas medve cammog át a tisztáson. Fürge mókus kapaszkodik az ágon. Most röppent fel egy fenyőcinke. Egy farkas ólálkodik az akol mellett ....stb. SZABÁLY: A gyerekeknek azoknak az állatoknak a mozgását kell utánozniuk, amelyeket a tanító a mese során megnevez. II. A szöveg feldolgozása 1. Vak kéz ELŐKÉSZÍTÉS: Mindenki leül a csoportjához. Borítékból húznak egy-egy lapot. Minden lapon az olvasmány egy-egy részlete van 3 - 4 mondatban leírva. SZABÁLY: Mindenki elolvassa mi van a lapjára írva, és egy mondatban összefoglalja a lényeget. A csoport eldönti, hogy milyen sorrendben követhetik egymást az események. Sorrendbe rakják a lapokat, felolvassák csoporton belül. Farkas
koma
Medve koma azt
bement a faluba. A állította,
hogy
Leskelődtek, várták
Medve
baját.
és A
ellátta
a egy
bokrot.
a
úgy az embert. Először egy huszár elé állt. A huszár
kutyaugatásra kijött az széttépi az embert, mint gyermek jött, később rálőtt ember,
koma
a
pisztollyal,
Farkas egy öreg, végül egy majd a kardjával is jól
medve koma nem hitte ezt el. asszony.
kikacagta farkas komát. Egy nyúlban fogadtak.
elagyabugyálta.
Legvégül megérkezett
A egy elszaladt,
huszár.
medve
úgy mintha
szemét vették volna.
ELLENŐRZÉS: Minden csoportból a kijelölt tanuló felolvassa a soron következő szöveget. 2. Olvasás szóforgóban ELŐKÉSZÍTÉS: Felkészülnek a hangos olvasásra. Kiosztják egymás között a számokat (1-4). SZABÁLY: A csoportok szóforgó módszerrel haladnak körbe. Az egyes kezdi, olvas egy mondatot, majd a kettes, és így tovább. ELLENŐRZÉS: A tanító egy-egy tanulóval külön olvashat. 3. Feladatküldés ELŐKÉSZÍTÉS: Mindenki kap egy lapot. Elgondolkoznak egy jó kérdésen, ami a meséhez kapcsolódik. SZABÁLY: Felírja mindenki a kérdését a lap egyik oldalára, felteszik a kérdést a csoport többi tagjának. Ha megállapodtak a válaszban, ráírják a lap másik oldalára. Ha a csoport kész, kicserélik a kérdéseiket egy másik csoportéval. Szétosztják a kérdéseket, felolvassák egymásnak, és ha megállapodtak a válaszban felfordítják, hogy valóban jóra gondoltak-e.
125
ELLENŐRZÉS: Ha van olyan kérdés, amelyik nem egyértelmű, akkor közösen megbeszélik. Ha van olyan kérdés, amit mindenki nagyon jónak tart, felolvassák. 4. Beszéld meg párban ELŐKÉSZÍTÉS: Egyesek a hármasokkal, kettesek a négyesekkel alkotnak párt. SZABÁLY: Előre elkészített kérdésekből húznak. (pl. Mit tett a farkas / medve / huszár ami miatt kedveled / nem kedveled? Miért hasonlít hozzád / különbözik tőled a medve / a huszár? Mi történt a medvével / farkassal / huszárral a későbbiekben? Miért szeretnél / nem szeretnél a medve / a huszár barátja lenni? ) Párokban válaszolnak a kérdésekre. ELLENŐRZÉS: A felszólított tanuló a párja véleményét kell elmondja. 5. Füllentős ELŐKÉSZÍTÉS: A csoport kitalál a mesével kapcsolatban két igaz és egy hamis állítást, a jegyző leírja. SZABÁLY: A szóvivő felolvassa az állításokat. A többi csoport összedugja a fejét, és megállapítják melyik állítás a hamis. ELLENŐRZÉS: Jelre annyi ujjukat mutatják fel, ahányadik állítás szerintük a hamis. III. Zárás, értékelés Melyik feladat tetszett legjobban? Miért? A felelősök hogyan végezték a munkájukat? Legközelebb mire kell jobban odafigyelni? Egy lapra ráírnak egy számot 1-től 10-ig, ami legjobban kifejezi, hogy hogyan érezték magukat a csoportban. A tanító értékeli az osztály munkáját, az aktivitást, az együttműködést, egymás iránti türelmet, figyelmet, találékonyságot. Következő órán történetkeretet vagy történettérképet tölthetnek ki a tanulók. Történetkeret kitöltése: ELŐKÉSZÍTÉS: A párok megkapják a történetkeretet. SZABÁLY: A történet tartalmát összefoglaló hiányos szöveget töltenek ki páros munkában. Az ember a legerősebb Farkas koma bement a ______________. A kutyaugatásra kijött az _________, és ellátta a baját. _______________ azt állította, hogy ő legyőzi az embert. Egy nyúlban fogadtak. Leskelődtek, várták az embert. Először egy __________ jött, később egy __________, majd egy ___________. Legvégül megérkezett a ___________. Medve koma a huszár elé állt. A huszár rálőtt a _______________, majd a kardjával is jól _____________________. A medve úgy ______________, mintha szemét vették volna.
ELLENŐRZÉS: A párok megmutatják megoldásukat a másik párnak. Történettérkép kitöltése 126
ELŐKÉSZÍTÉS: Nagyméretű papíron előkészítve a történettérkép. SZABÁLY: A csoportok közös munkával töltik ki a történettérképet. Az ember a legerősebb Szereplők:....................................................................................................................................... ..... A probléma: …..................................................................................................................................... I. fontos esemény:................................................................................................................................ II. fontos esemény:............................................................................................................................... III. fontos esemény:............................................................................................................................. Megoldás:........................................................................................................................................ ..... ELLENŐRZÉS: Csoport szóforgóval. A szóvivők egymás után bemutatják a megoldásokat. Közös megvitatásra, kiegészítésre kerül sor. A gyerekek lemásolhatják a füzetükbe a történettérképet. Tollbamondás után vagy emlékezetből is leírhatják. A mese feldolgozását követő rajz órán a mese egy-egy jelenetét festhetik meg a gyerekek. Ha minden fontos jelenet elkészül, a kiállított képek alapján el lehet mondani a mesét. Kézimunka órán pedig el lehet készíteni a mese szereplőit síkpálcás bábokként, és eljátszani a mesét. A kooperatív technikákat használva a gyerekeknek több megszólalási lehetőségük van egy tanórán.
Bátran
együttműködés
megoszthatják során
egymással
gyakorolják
a
ötleteiket,
társas
megbeszélhetik
érintkezés
formáit.
gondolataikat,
Egyidejűleg
az
fejlődnek
kommunikációs képességeik és szociális készségeik is, mint a segítségadás, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodóképesség. Alkalmazva ezeket a módszereket a gyermekekben kialakul egy belső késztetés arra, hogy tanuljanak, sikereikben bízva dolgozzanak, cselekvő, felfedezni vágyó felnőttekké váljanak. Ha mindezt elérjük, Benedek Elekkel együtt vallhatjuk: „ Jézus tanítványa voltam, Gyerekekhez lehajoltam, A szívemhez felemeltem, Szeretetre így neveltem.”
127
Felhasznált szakirodalom: 1) Arató F., Varga A. 2006. Együtt tanulók kézikönyve. Bevezetés a kooperatív tanulásszervezés rejtelmeibe - Pécsi Tudomány Egyetem, Pécs 2) Horváth A. 1994. Kooperatív technikák – hatékonyság a nevelésben - ALTERN füzetek, OKI, Budapest 3) Dr. Kagan, S. 2001. Kooperatív tanulás – Önkonet Kiadó, Budapest 4) http://mek.oszk.hu/05800/05867/05867.htm 5) http://mek.oszk.hu/04800/04873/04873.htm
128
