NYILVÁNOS VÁLTOZAT. MAGYAR OLAJ ÉS GÁZIPARI Nyrt. Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió LOGISZTIKA Szajol Bázistelep BIZTONSÁGI JELENTÉS

SZAJOL BÁZISTELEP

BIZTONSÁGI JELENTÉS

NYILVÁNOS VÁLTOZAT

MAGYAR OLAJ ÉS GÁZIPARI Nyrt. Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió LOGISZTIKA – Szajol Bázistelep

BIZTONSÁGI JELENTÉS készült a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény és a 18/2006. (I.26.) Kormány rendelet értelmében

Készítette- átdolgozta a Stirling Miklós és Zádor Zsolt MOL Nyrt SLOVNAFT VÚRUP, a. s által készített biztonsági jelentés és kiegészítései alapján

Ellenőrizte:

Szabadkai Zoltán Logisztika EBK vezető

Jóváhagyta:

Földházi Zoltán Logisztika, Szajol bázistelep vezető

Készült, 2008. július 15.-én

Módosítások 1

SZAJOL BÁZISTELEP

Sorszá Dátuma ma 1. 2006. április 2007. 07. 15. 2. 2008. 06. 02. 3.


Leírása, jellege OKF határozat szerinti módosítás 285-3/2006 Az OKF 285-27/1/2007 sz. hiánypótlási felhívás szerinti módosítás Az OKF 285-27/9/2007 sz. határozat szerinti módosítás, valamint a Bázistelephez tartozó iparvágányhálózat ideiglenes PB termék tárolásra való használata, mint tevékenységbővülés miatt készített kiegészítés

2

SZAJOL BÁZISTELEP


TARTALOMJEGYZÉK(A tartalomjegyzék és a mellékletek jegyzéke a teljes,

nem nyilvános biztonsági jelentésre vonatkozik)

1. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................. 6 2.1. SÚLYOS BALESET MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FŐ CÉLKITŰZÉSEK ÉS A BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER ............................................................... 11 2.1.1 A SÚLYOS BALESETEK CSÖKKENTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FŐ CÉLKITŰZÉSEK, A BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL ILLETŐLEG A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉSSEL KAPCSOLATOS ELVEK. .................................................................................. 11

2.2 A VESZÉLYES ÜZEM KÖRNYEZETE ...................................................................... 12 2.2.1.A BÁZISTELEP ELHELYEZKEDÉSE. ................................................................................ 12 2.2.2 AZ ÜZEM KÖRNYEZETÉNEK TERÜLETRENDEZÉSI ELVEI ................................................ 13 A) A lakott területek jellemzése ........................................................................................ 13 B) A lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények......................... 13 C) Különleges természeti értéket képviselő területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek.................................................................................................................. 14 D) Súlyos ipari baleset által potenciálisan érintett közművek ......................................... 14 2.2.3 MÁS ÜZEMELTETŐK ÁLTAL FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEK ......................................... 14 A) PRÍMAGÁZ Hungária Ipari és Kereskedelmi Részvénytársaság Szajoli Tárolóüzem 14 B) STARTOIL Szerviz Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Szajoli Üzeme .......................... 14 C) Nairam Kft................................................................................................................... 15 2.2.4 A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK................. 15 A) A területre vonatkozó meteorológiai jellemzők ........................................................... 15 B) A helyszínt jelemző legfontosabb geológiai, hidrológiai és hidrográfiai jellemzők.... 16 2.2.5 A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ SÚLYOS BALESETBŐL ADÓDÓ VESZÉLYEZTETETTSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK........................................................... 16 2.3. AZ ÜZEM LEÍRÁSA...................................................................................................... 20 2.3.1 AZ ÜZEMRE VONATKOZÓ FONTOS INFORMÁCIÓK.......................................................... 20 a) Az üzem rendeltetése .................................................................................................... 20 b) A fő tevékenység és a forgalmazott termékek............................................................... 21 c) A technológia fejlődése és előzmények, a jövőben létesítendő technológiák és azok engedélyezésének pillanatnyi helyzete ............................................................................. 22 d) A dolgozók létszáma, munkaidő, műszakszám ............................................................. 22 2.3.2 AZ ÜZEM ALAPRAJZA.................................................................................................... 24 2.3.3 A GYÁRTÁSI FOLYAMATRA VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK ..................... 25 a) Az alaptevékenység technológiai folyamatai ............................................................... 25 f) A gáznemű hulladékok kezelése .................................................................................... 27 g) Más, a veszélyes technológiával kapcsolatos lépések.................................................. 27 2.3.4 A TECHNOLÓGIA BEMUTATÁSA .................................................................................... 27 a) Folyamatábrák, csövezési és műszerezési ábrák ......................................................... 27 b) Technológiai utasítások, egyes gyártóberendezések, tárolóeszközök vagy csővezetékek leírása, alapvető paraméterei .......................................................................................... 28 c) A technológiát jellemző alapvető paraméterek ............................................................ 42 d) A műszerezettséget, az irányítást bemutató ábrák, a riasztó és az egyéb biztonsági rendszerek leírása ............................................................................................................ 43 e) A technológia, az energiaellátás és az anyagmozgatás legfontosabb információi...... 47

3

SZAJOL BÁZISTELEP


2.3.5 AZ EGYES TECHNOLÓGIAI LÉPÉSEKHEZ TARTOZÓ BIZTONSÁGOS ÜZEMELTETÉS VÁZLATOS LEÍRÁSA ............................................................................................................... 47 2.3.6 A LÉTESÍTMÉNYEK TERVEZÉSI FILÓZÓFIÁJÁNAK BEMUTATÁSA .................................... 47 a) A felhasznált anyagok kiválasztása.............................................................................. 47 b) Az alapozás tervezése................................................................................................... 47 c) Nagy nyomáson és magas hőmérsékleten üzemelő berendezések tervezése ................ 48 d) Méretezés ..................................................................................................................... 48 e) A statikai megfontolások .............................................................................................. 48 f) A külső behatás elleni védelem ..................................................................................... 48 2.3.7 A GYÁRTÁSHOZ, MŰKÖDÉSHEZ KAPCSOLODÓ ÉS A VESZÉLYHELYZETI FELADATOKAT ELLÁTÓ INFRASTRUKTURA (LÉTESÍTMÉNYEKHEZ ÉS ÜZEMHEZ) ............................................ 49 a) A külső elektromos- és más energiaforrások ............................................................... 49 b) A külső vízellátás.......................................................................................................... 50 c) A folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás ....................................................... 51 d) A belső energiatermelés, üzemanyag ellátás és ezen anyagok tárolása ...................... 51 e) A belső elektromos hálózat........................................................................................... 51 f) A tartalék elektromos ellátás (veszélyhelyzeti is) ......................................................... 51 g) A tűzoltóvíz hálózat ...................................................................................................... 51 h) A melegvíz és más folyadék hálózat ............................................................................. 52 i) A híradó rendszerek ...................................................................................................... 52 j) A sűrített levegő ellátó rendszerek................................................................................ 53 k) A munkavédelem........................................................................................................... 53 l) Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás......................................................................... 54 m) A vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények............................... 54 n) Elsősegélynyújtó és mentő szervezetek ........................................................................ 54 o) A biztonsági szolgálat .................................................................................................. 55 p) A környezetvédelmi szolgálat....................................................................................... 55 q) Az üzemi műszaki biztonsági szolgálat ........................................................................ 55 r) Katasztrófa elhárítási szervezet.................................................................................... 56 s) Javító és karbantartó tevékenység................................................................................ 56 t) A laboratóriumi hálózat................................................................................................ 56 u) Szennyvízhálózatok ...................................................................................................... 57 v) Üzemi monitoring hálózat ............................................................................................ 59 w) A tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek .......................................... 59 x) A beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek............................................. 59 2.3.8. AZ ÜZEMBEN LÉVŐ VESZÉLYES ANYAGOK................................................................... 59 2.3.9 A VESZÉLYES ANYAGOK LELTÁRA................................................................................ 59 2.4. SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS ........................................................ 61 A) VESZÉLYHELYZETI VEZETÉSI LÉTESÍTMÉNYEK ................................................................. 61 B) A VEZETŐÁLLOMÁNY VESZÉLYHELYZETI ÉRTESÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE................. 62 C) AZ ÜZEMI DOLGOZÓK VESZÉLYHELYZETI RIASZTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE ................. 63 D) A VESZÉLYHELYZETI HÍRADÁS ESZKÖZEI ÉS RENDSZEREI ................................................. 63 E) TÁVÉRZÉKELŐ RENDSZEREK ............................................................................................. 63 F) A HELYZET ÉRTÉKELÉSÉT ÉS A DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉT SEGÍTŐ INFORMATIKAI RENDSZEREK ......................................................................................................................... 63 G) A RIASZTÁST, A VÉDEKEZÉST ÉS A KÖVETKEZMÉNYE CSÖKKENTÉSÉT VÉGZŐ VÉGREHAJTÓ SZERVEZETEK ........................................................................................................................ 64

Rendszeresített egyéni védőeszközök................................................................................ 64 Rendszeresített szaktechnikai eszközök ............................................................................ 64 A védekezésbe bevonható (nem közvetlenül erre a célra létrehozott) belső és külső erők és eszközök........................................................................................................................ 64 4

SZAJOL BÁZISTELEP


2.5. SÚLYOS BALESET ÁLTAL VALÓ VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE .......... 65 2.5.1 A SÚLYOS BALESETEK LEHETŐSÉGÉNEK AZONOSÍTÁSA ................................................ 65 2.5.2 A SÚLYOS BALESETEK KÖVETKEZMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE ......................................... 70 2.5.3 A GYAKORISÁG MEGÁLLAPÍTÁSA ................................................................................. 98 Benzin kiáramlás védőgödörbe ...................................................................................... 101 A vasúti tartálykocsi tartalmának elvesztése.................................................................. 108 A közúti tankautó tartalmának elvesztése....................................................................... 109 Csővezetékek................................................................................................................... 110 PB depó. ......................................................................................................................... 110 2.5.4 KOCKÁZATI ÉRTÉKEK ................................................................................................. 111 2.6. A BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA............................... 118 MELLÉKLETEK................................................................................................................. 119 A BIZTONSÁGI JELENTÉS I. KIEGÉSZÍTÉSÉNEK NYILVÁNOS VÁLTOZATA

A BÁZISTELEPHEZ TARTOZÓ IPARVÁGÁNYHÁLÓZAT IDEIGLENES PB TERMÉK TÁROLÁSRA VALÓ HASZNÁLATA, MINT TEVÉKENYSÉGBŐVÜLÉS MIATT KÉSZÍTETT KIEGÉSZÍTÉS NYILVÁNOS VÁLTOZATA A BELSŐ VÉDELMI TERVET HATÓSÁGOK, MENTÉSBEN RÉSZVEVŐ SZERVEZETEK RÉSZÉRE KÜLÖN KÉRÉSRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTJUK

5

SZAJOL BÁZISTELEP


1. ÖSSZEFOGLALÁS

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény, továbbá az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 18/2006.(I.26.) Korm. rendelet értelmében a MOL Nyrt. Szajoli Bázistelepe felső küszöbérték feletti létesítmény, mivel a tárolható mennyiség mind a gázolaj mind a benzin esetében lényegesen meghaladja a „felső küszöb értéket” (lásd a következő oldalon lévő táblázatot), ezért biztonsági jelentés készítésére kötelezett. Szajol bázistelep a MOL Nyrt. Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió Logisztika Telepüzemeltetés szervezetén belül tároló- és elosztótelepként (jövedéki adóraktár) működik. Alapvető feladata a szénhidrogén késztermékek és adalékok tárolása, különböző szállítási módokkal történő elosztása, forgalmazása, valamint ezen alapfeladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztonságos üzemeltetése. Az alábbi táblázatokban mutatjuk be a telephelyen a tárolt legnagyobb anyag mennyiségeket, és a tárolt anyag típusát.

6

SZAJOL BÁZISTELEP


Jelölés Anyag neve

Legnagyobb mennyiség Veszélyes anyag osztály

Veszélyjel

TÜ5/20 tüzelőolaj

Xn, N, R 10, 40, 65, 66, 50/53

LUBRIZOL 8046DX Keropur 3569N K 21 NEMO 6115 Nemo 2000 PB

R 20, 51/53, 65 Xi, R 38, 52/53 Xn, N, R 38, 51/53, 65, Xn, N, R 21/22, 40, 51/53, 65, 66, 67 F+, R 12

1

Vegyipari benzin

F+, T, N, R 12 45 46 38 65 67 51/53

1

Ólmozatlan szuperbenzin ESZ-95 F+, T, R 12, 45, 49, 52/53 Ólmozatlan kénmentes szuper benzin ESZ-95/E5 F+, T, R 12, 45, 49, 52/53 Ólmozatlan szuperpluszbenzin ESZ-98 F+, T, R 12, 45, 49, 52/53

1 1 1

Ólmozatlan kénmentes szuperpluszbenzin

F+, T, R 12, 45, 49, 52/53

1

Motorikus gázolaj

Xn, N, R 40, 52/53, 65

Fázisolaj

F+, T, R 12, 45, 49, 52/53

Küszöb mennyiség

Létesítmény Hely

TP (t)

Összes

Alsó 2500

25000

50

200

2500

25000

2500

25000

2500

25000

1

Fáradtolaj

25000 2500

7

Felső

25000

SZAJOL BÁZISTELEP


A BJ Veszélyes anyagok fejezetében megadott tárolt anyagok tulajdonságai alapján a következő veszélyforrásokkal kell számolni. SHELL benzin és gázolaj adalék (Keropur), (MOL benzin adalék), Nemo 2000, 6115. A két anyag esetében következmény analízist nem végzünk, mert lobbanáspontja 55 °C magasabb a biztonsági elemzésben szereplő ismertetés alapján. Az anyag részletes tulajdonságainak bemutatása az M1. sz. mellékletben található. LUBRIZOL. Esetében következmény analízist nem végzünk, mert veszélyességi szimbóluma nem tartalmazza az F besorolást, lobbanáspontja magasabb, mint 55 °C a biztonsági elemzésben szereplő ismertetés alapján. Az anyag tulajdonságainak részletes bemutatása az M1. sz. mellékletben található. PB gáz. A tárolt szénhidrogéngáz-keverék, propán-bután gáz MSZ 1601 (cseppfolyósított). Egyéb veszélyes szennyezőanyag: kénhidrogén max. 10mg/kg. Az anyag tulajdonságainak részletes bemutatása az M1. sz. mellékletben található. Ólmozatlan benzin. Tűzveszélyes folyadék, lobbanáspontja nem éri el a 21 °C értéket. Az anyag részletes tulajdonságainak bemutatása az M1. sz. mellékletben található. Motorikus gázolaj. Tűzveszélyes folyadék, lobbanáspontja nem éri el a 55 °C értéket. Az anyag részletes tulajdonságainak bemutatása az M1. sz. mellékletben található. Fázisolaj. A fázisolaj jellemzően 30-60% motorbenzint tartalmaz. A kevert áru PM lobbanáspontja ezen arányokat tekintve minden esetben 21°C alatt van. A továbbiakban a fázisolaj eseményeit benzin-eseményekként vesszük figyelembe. Az anyag részletes tulajdonságainak bemutatása az M1. sz. mellékletben található. Fáradtolaj. A fáradt olaj, elhasznált kenőolajok keveréke. Összetétele és tulajdonságai alapján fűtőolajokhoz hasonlítható. Esetében következmény analízist nem végzünk, mert lobbanáspontja 55 °C magasabb.

8

SZAJOL BÁZISTELEP


Technológiai egységek és funkciók: • • •

• •

• • •

•

Terméktávvezetéki fogadó, mérő és szivattyúállomás. CH késztermékek csővezetékes fogadása, illetve elszállítása. Vasúti lefejtő. Vasúton érkező termékek gázolaj tárolótartályba történő lefejtése. Tárolótér. Termékek tárolása. Az úgynevezett MSZKSZ tárolótéren bértárolást végzünk. A termékek (gázolaj, ESZ-95 ólommentes benzin) mozgatása területi csere, illetve minőségi csere (szabványváltozás esetén, illetve 5 évenként) esetén történik. A kereskedelmi tárolótérben tárolt termékek szolgálnak a kereskedelmi igények kielégítésére. Automatikus tankautótöltő. Közúti forgalmazás töltőberendezése. A töltő szénhidrogén visszanyerőre rákötött zárt rendszerben üzemel. Vasúti töltő. Vasúti tartálykocsik töltésére alkalmas egyállású teleszkópos felsőtöltő berendezés. A töltő vasúti hídmérleggel, automatizált vezérléssel és vagonvonszolóval rendelkezik. A töltés zárt rendszerben történik, a berendezés szénhidrogén visszanyerő rendszerre csatlakozik. Karos tankautótöltő. TÜ5/20 tüzelőolaj illetve szükség esetén gázolaj töltésére alkalmas, átfolyásmérővel ellátott felsőtöltő berendezés. ÜZEMEN KÍVÜL HELYEZVE! Fáradt olaj vasúti töltő és lefejtő. Tömlős csatlakozású (provizor) alsótöltő és lefejtő berendezés. Gázolaj kimérő szerkezet. Saját felhasználású üzemanyag ellátására (gázolaj, mozdony és targonca tankolása) használt duplafalú 10 m3-es tartályból és kútoszlopos kimérő szerkezetből álló egység. Szivattyúterek. Az áru mozgatását biztosító szivattyúkkal és a hozzájuk kapcsolódó szerelvényekkel, szűrőkkel és egyéb berendezésekkel ellátott technológiai egységek.

A tárolt anyagok tulajdonságai alapján a következő veszélyforrásokkal kell számolni. Benzin esetében tócsatűzzel kell számolni. A gőzfelhővel kialakulásának lehetőségét megvizsgáljuk, ha szükséges gőztűzzel és térrobbanással számolunk. A gázolaj esetében következmény analízist végzünk, A PB gáz palackban történő tárolásakor bekövetkező robbanások hatásával számoltunk. Az azonosított veszélyes helyek és az ott található veszélyes anyagok mennyiségének és típusának alapján az alábbi forgatókönyvek felállítása szükséges: Kőolajtermék tároló. A tároló esetében a legsúlyosabb veszélyt a 20000 m3-s benzintároló katasztrofális meghibásodása, 20000 m3 benzin kiáramlása a szabadba, tócsatűz. Vasúti lefejtő-töltő: A vasúti vagon teljes tartalmának elvesztésével, 85 m3 benzin kiáramlásával kell számolni.

9

SZAJOL BÁZISTELEP


Tankautó töltő: A tankautó teljes tartalmának elvesztésével, 32 m3 benzin kiáramlásával kell számolni. PB palack tároló: Sorozatos palack robbanásokkal kell számolni. Csővezetékek: A technológiai rendszereket összekötő csővezetékesetében a vezeték teljes szelvényű törését kell vizsgálni. A felállított technológiai kockázatértékelő forgatókönyvek lefedik az telephely teljes tevékenységéből adódó összes súlyos veszélyforrást. Ez alapján elkészítettük azon hibafákat, melyek a veszélyhelyzetek bekövetkezésének frekvenciáit határozzák meg. Forgatókönyv 40000 m3 gázolaj kiáramlás védőgyűrűn kívülre Gázolaj kiáramlás védőgödörbe Benzin kiáramlás védőgödörbe Vasúti tartálykocsi tartalmának elvesztése Közúti tankautó tartalmának elvesztése Annak a nagy tűznek a valószínűsége, mely a palackok robbanásához vezet1.

Érvényesség

Frekvencia (1/év)

Védőgyűrűs tartályok

1.25 x 10-8

Gázolaj tartályok Benzines tartályok Vasúti töltő-lefejtő

1.5 x 10-5 1.5 x 10-5 1 x 10-5

Tankautó töltő

1 x 10-5

PB depó 1 x 10-4

A PRÍMAGÁZ Zrt dominó hatásának értékelése A Prímagáz Rt-ben a tárolási tevékenységet beszüntették, ezért dominóhatással nem kell számolni.

1

Controlling riks around explosives stores. HSE 2002.

10

SZAJOL BÁZISTELEP


2.1. SÚLYOS BALESET MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FŐ CÉLKITŰZÉSEK ÉS A BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER 2.1.1 A SÚLYOS BALESETEK CSÖKKENTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FŐ CÉLKITŰZÉSEK, A BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL ILLETŐLEG A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉSSEL KAPCSOLATOS ELVEK.

1999 decemberében a MOL Nyrt. – tágabb értelemben a MOL Csoport – menedzsmentje nyilvánosságra hozza a „MOL Csoport EBK politikája” című dokumentumot, mely azt a megmásíthatatlan a vezetői elhatározást fogalmazza meg, hogy: • következetesen alkalmazzuk a megelőzés alapelvét, • a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, környezetszennyezések és tűzesetek elkerülését tűzzük ki célként, • mérsékeljük tevékenységünk EBK kockázatát, • magas színvonalon biztosítjuk munkavállalóink foglalkozás-egészségügyi alapellátását, • az egészségre nem ártalmas, környezetbarát technológiákat alkalmazunk, • környezetkímélő termékeket fejlesztünk, gyártunk és forgalmazunk, • ütemezetten felszámoljuk a múltbéli tevékenységünkkel összefüggő szennyezéseket, • megőrizzük a tevékenységünkkel érintett természeti értékeket, • támogatjuk új jogszabályok kidolgozását, a meglévők módosítását az EU jogharmonizáció folyamatában, • betartjuk a jogszabályi és hatósági előírásokat, • folyamatosan képezzük és ösztönözzük munkatársainkat EBK céljaink megvalósítására, • nyíltan közzé tesszük eredményeinket és gondjainkat, • fokozatosan megfelelünk EBK tevékenységünkkel az Európai Unió normáinak, • EBK politikánkat elfogadtatjuk beszállítóinkkal és piaci partnereinkkel. A megvalósítást illetően a MOL Nyrt. (MOL Csoport) elkötelezett abban, hogy folyamatosan fejleszti a minőség alapú EBK irányítási rendszert, ennek keretében folytatják az ISO 14001 szabvány szerint tanúsított környezetközpontú irányítási rendszerek kiépítését, az egészségvédelmi és biztonságtechnikai irányítási rendszerek bevezetését. A kinyilvánított szándékok céljait és megvalósítását illetően tartalmazzák a súlyos balesetek csökkentésével kapcsolatos fő célkitűzéseket, illetve a bekövetkezett balesetek elleni hatékony védekezéssel kapcsolatos elveket.

11

SZAJOL BÁZISTELEP


2.2 A VESZÉLYES ÜZEM KÖRNYEZETE 2.2.1.A BÁZISTELEP ELHELYEZKEDÉSE. A bázistelep a 4-es és a 442-es számú főközlekedési utak között helyezkedik. A Bázistelepet a 4-es számú főközlekedési úttal egy 2,5 km hosszú, 6 méter széles saját tulajdonú betonút köti össze. A 442-es úttól a telephely 10 km-re fekszik.

12

SZAJOL BÁZISTELEP


2.2.2 AZ ÜZEM KÖRNYEZETÉNEK TERÜLETRENDEZÉSI ELVEI A) A LAKOTT TERÜLETEK JELLEMZÉSE

Az 1962-től üzemelő szajoli telephely távol fekszik a lakott területektől. Szajoltól kb. 3 km. Szolnoktól minimum 6 km a távolság.

B) A LAKOSSÁG ÁLTAL LEGINKÁBB LÁTOGATOTT LÉTESÍTMÉNYEK, KÖZINTÉZMÉNYEK A szajoli telephely közvetlen szomszédságában a lakosság által leginkább látogatott terület a Nairam Kft. szabadidő központja (területe 7 ha.). A cég bázistelephez viszonyított elhelyezkedése: DNy-i irányban szomszédos a MOL Nyrt. szajoli bázistelepével. Tevékenysége: -

üdültetés, étkeztetés, elszállásolás, szórakoztatás, különböző rendezvények szervezése.

A Kft. 100 férőhelyes apartman-rendszerrel működik, mindezek mellett 100 adagos konyhát és egyéb kiszolgáló létesítményeket is működtet. A rendezvényeiken 600 fő is tartózkodhat egyidejűleg. Állandó személyzet: 18 fő. Szintén a szajoli telephely közvetlen közelében található a Holt-Tisza ág, mely a környező települések lakosainak kedvelt pihenő helye.

13

SZAJOL BÁZISTELEP


C) KÜLÖNLEGES TERMÉSZETI ÉRTÉKET KÉPVISELŐ TERÜLETEK, MŰEMLÉKEK ÉS TURISZTIKAI NEVEZETESSÉGEK

A bázistelep területe a Tisza-völgy középső szakaszán helyezkedik el. A Szolnoki-ártér nevezetű kistáj déli részén, a Nagykunság ÉNy-i peremének közelében. A kistáj 85 és 91 m közötti tengerszint feletti magasságú, tökéletes síkság. Kedvelt turisztikai célpont a már említett Holt Tisza. D) SÚLYOS IPARI BALESET ÁLTAL POTENCIÁLISAN ÉRINTETT KÖZMŰVEK

A telephely a következő közműhálózatokra van rácsatlakoztatva: • • • • •

Kétoldali 20 kV-os elektromos áram megtáplálás; Szolnok város ivóvízhálózata; vezetékes gázellátás; ipari és tűzivíz kivétel a Holt-Tiszából; MOL és T-COM hírközlő rendszerek. 2.2.3 MÁS ÜZEMELTETŐK ÁLTAL FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEK

A) PRÍMAGÁZ HUNGÁRIA IPARI ÉS KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZAJOLI TÁROLÓÜZEM Székhelye: 1092 Budapest, Ráday u. 42-44 Telephelye: 5081 Szajol Az üzem PRÍMAGÁZ Hungária Zrt. Tároló üzemeként már nem funkcionál, ennek megfelelően palackba töltött és nyers gáz tárolása, valamint forgalmazása megszűnt. Az egykori üzem észak-nyugat irányban szomszédos a MOL Nyrt. Szajoli Bázistelepével. Elhelyezkedése az 1. számú térképen látható. Az üzem kommunális és közüzemi szolgáltatásokat (ivóvíz, kommunális szennyvízelvezetése és tisztítása) és tüzivíz hálózatának megtáplálását a MOL Nyrt. Szajoli Bázistelepétől veszi igénybe szolgáltatási szerződés keretein belül.

B) STARTOIL SZERVIZ SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. SZAJOLI ÜZEME

Székhelye: 2000 Szentendre, Szmolnica sétány 19/1. Telephelye: 5081 Szajol Postacíme: 5002 Szolnok, Pf. 12 Az üzem ÉK-i irányban szomszédos a MOL Nyrt. szajoli Bázistelepével. Elhelyezkedése az 1. számú térképen látható. A STARTOIL Kft. fő tevékenysége szivattyú, kompresszor gyártása, épületbontás, földmunka, épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése, tetőszerkezet építése, tetőfedés, villanyszerelés, víz-, gáz-, fűtésszerelés, épületasztalos-szerkezet szerelés, burkolás, festés, üvegezés, mérnöki tevékenység, tanácsadás. Üzemanyag kiskereskedelem, hulladék nagykereskedelem, egyéb nem bolti kiskereskedelem. 14

SZAJOL BÁZISTELEP


A foglalkoztatottak létszáma: 7 fő. Az üzem kommunális és közüzemi szolgáltatásokat (ivóvíz, gáz, elektromos áram, kommunális szennyvízelvezetése és tisztítása) a MOL Nyrt. Szajoli Bázisteleptől veszi igénybe szolgáltatási szerződés keretein belül.

C) NAIRAM KFT. Székhelye: 5000 Szolnok, Sütő út 4., fsz. 1. Telephelye: 5081 Szajol Az üzem dél-nyugat irányban szomszédos a MOL Nyrt. szajoli Bázistelepével. Elhelyezkedése az 1. számú térképen látható. A Nairam Kft. szabadidő központja (területe 7. ha.) DNy-i irányban szomszédos a MOL Nyrt. szajoli Bázistelepével. Elhelyezkedése az 1. számú térképen látható. Tevékenysége: -

üdültetés, étkeztetés, elszállásolás, szórakoztatás, különböző rendezvények szervezése.

A Kft. 100 férőhelyes apartman-rendszerrel működik, mindezek mellett 100 adagos konyhát és egyéb kiszolgáló létesítményeket is működtet. A rendezvényeiken 600 fő is tartózkodhat egyidejűleg. Állandó személyzet: 18 fő. A villamos energia megtáplálását és a kommunális szennyvíz elvezetését és tisztítását a MOL Nyrt. Szajoli Bázistelepe szolgáltatási szerződés keretein belül biztosítja.

2.2.4 A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK A) A TERÜLETRE VONATKOZÓ METEOROLÓGIAI JELLEMZŐK

A terület éghajlata általánosságban jellemezve meleg - száraz. A napsütéses órák száma évente kb. 2020 óra. A kistáj az ország legszárazabb területei közé tartozik, az évi csapadék mennyiség mindössze 480-500 mm körül ingadozik. A hőmérséklet évi középértéke 10,2 - 10,3 °C .

A szélirányok átlagos gyakorisága % -ban (1998-2005): Irány É ÉK K DK D DNy Ny ÉNy

% 10,8 14,9 9,0 7,8 13,7 11,6 16,4 12,5 15

SZAJOL BÁZISTELEP


3,3

Calm

Átlagos havi és évi szélsebesség m/s-ban (1998-2005): Hónap m/s

I 3,0

II 3,6

III 3,9

IV 3,4

V 3,0

VI 2,7

VII VIII 3,2 2,5

IX 3,0

X 2,8

XI 2,9

XII 2,6

ÉV 3,1

IX 3,0 3,8 2,2 2,4 3,0 2,7 2,8 2,9

X 2,2 3,1 2,4 2,3 3,6 2,7 3,1 3,5

XI 2,9 3,8 2,4 2,5 3,9 2,7 3,3 3,7

XII 2,5 3,7 2,6 2,3 3,3 3,1 3,1 3,0

ÉV 2,9 3,8 2,5 2,5 3,4 2,9 3,3 3,7

IX 72

X 78

XI 83

XII 85

ÉV 72

Szélirány szerinti átlagos szélsebesség m/s-ban (1998-2005): Irány É ÉK K DK D DNY Ny ÉNy

I 3,0 3,9 2,4 2,2 3,5 2,9 3,5 3,8

II 2,9 4,0 2,7 2,8 3,5 3,2 3,9 4,1

III 3,5 4,7 2,9 2,5 3,5 3,5 4,1 4,3

IV 3,0 4,2 3,1 3,2 4,0 3,5 3,3 3,9

V 3,2 4,3 2,4 2,4 3,2 2,6 3,3 3,9

VI 3,0 3,0 2,3 2,2 2,6 2,5 3,1 3,8

VII VIII 2,9 2,8 3,4 3,0 2,3 2,3 2,4 2,1 3,1 2,7 2,8 2,4 3,5 2,8 3,7 3,3

Átlagos havi és éves relatív nedvesség %-ban (1998-2005): Hónap m/s

I 85

II 75

III 68

IV 65

V 62

VI 62

VII VIII 65 63

B) A HELYSZÍNT JELEMZŐ LEGFONTOSABB GEOLÓGIAI, HIDROLÓGIAI ÉS HIDROGRÁFIAI JELLEMZŐK

A bázistelep területe a Tisza-völgy középső szakaszán helyezkedik el. A Szolnoki-ártér nevezetű kistáj déli részén, a Nagykunság ÉNy-i peremének közelében. A kistáj 85 és 91 m közötti tengerszint feletti magasságú, tökéletes síkság. A felszín átlagos reliefje mindössze 1 m/km2. A kistáj domborzati képét és morfológiai formáit, a futásirányát állandóan változtató, középszakasz jellegű, kanyargós medrű Tisza folyó határozza meg. A terület egyetlen jelentős vízfolyása a Tisza. A Tisza általában március - áprilisban tetőzik (tavaszi hóolvadás) és szeptember, október táján szállítja a legkevesebb vizet. Vízjárása szélsőséges. A bázistelep közvetlen szomszédságában van az Alcsi-Holt-Tisza. A Tiszának ezt a szakaszát még 1865-ben szabályozták, a meder azóta mesterséges medertó. Az Alcsi-holtág vízállását zsiliprendszer szabályozza, a vízmérce „O" pontjának tengerszint feletti magassága 78,79 m. A terület jelenleg pihenő-üdülő övezet, emellett sportolási célokat is szolgál, a közel jövőben Szolnok város tartalék ivóvízbázisaként kerül kialakításra, műszakilag rendezve.

2.2.5 A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ SÚLYOS BALESETBŐL ADÓDÓ VESZÉLYEZTETETTSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

16

SZAJOL BÁZISTELEP


Talajvíz A terület nagy részén a talajvíz a terepszint alatt 0,5 – 4,5 méter mélységben elérhető a mindenkori talajvízállás függvényében. A bázistelep É – ÉK-i részét magas talajvízálláskor rendszeresen elborítja a belvíz. A növényzet (sás, nád) jól jelzi az állandó magas talajvizet. A talajvíz áramlási iránya a – hidraulikus gradiensek megfelelően – a területen K – DK felöl Ny – Ény felé, az Alcsi – Holt – Tisza irányába mutat. A holtág vízszintjét mesterséges úton szabályozzák a 81,00 mBf szint körül, az évi vízszintingadozás mindössze néhány deciméter. A talajvízminták vízkémiai adatai lényegesen nem térnek el a térségre jellemző értékektől. Az eredmények, az általános komponensek vonatkozásában ipari tevékenységtől származó talajvízszennyezést sehol sem mutattak. Rendszeres, negyedéves monitoring tevékenység a működik bázistelepen. A bázistelepen a 2122-1/2007. KÖTIKTVF határozata alapján jelenleg új monitoring rendszer kiépítése történik, mely a régi rendszer egyes kútjainak tömedékelésével és új kutak létesítésével jár. A K-112. sz. kút a csőperemtől számított 4,14 m-ben (81,03 m Bf.) száraz volt, ezért itt sem víznívó mérés, sem mintavétel nem történt. A vízszinteket és az esetleges előforduló felúszó szénhidrogén látszólagos vastagságát ORS Interface Probe típusú műszerrel mértük. Mérési adatok azt mutatják, hogy a talajvíz ingadozása nagymértékben befolyásolja a víznél könnyebb szennyezőanyag helyzetét és mérhető látszólagos vastagságát. Felszíni eredetű elsődleges talajszennyezés a vasúti lefejtő térségben található. A Holt – Tisza felé haladva a szennyezett zóna mélysége növekszik. Felszíni víz Felszíni vizet a Holt – Tiszából a tűzivízgépháznál és a hidrofor gépháznál használ fel a telep. A vezetékes ivóvízellátás 2000.-ben bevezetésre került, az ivóvíz kutak üzemen kívül lettek helyezve. Vízellátó – művek rendeltetése: ipari vízbeszerzés. Vízellátó – művek helye: a./ Tüzivíz vízkivételi mű mellett b./ Bázistelep Északi kerítésének Holt – Tisza felé eső nyomvonalában. A vízkivételek a Holt – Tisza 9+900 – 10+600 szelvény közötti szakaszán vannak. Átlagos vízigény: (Ez a szennyvíztelep átlagos vízigénye!) a./ 1,5 m3/óra (15m3/d) május 1 – szeptember 30.-a közötti időszakra, azaz 2295 m3/év. b./ 1,0 m3/óra (10 m3/d) Vízbeszerzés Szívókutakba beépített búvárszivattyúkkal a Holt – Tiszából. A szívókút csöve 15 méter hosszú (átmérője 300 mm), melyből 5 méter lóg be a mederbe. 17

SZAJOL BÁZISTELEP


A vízművek működési leírása (gépészeti, vízkezelési). a./ HO 3-III. szivattyú – 5000 l-es hidrofor, hálózat b./ HO 1-X szivattyú 2500 l-es hidrofor, hálózat A nagy mennyiségű felúszó olaj esetén az olajlefölözők automatikusan működésbe lépnek, az olajlefölözés megtörténik, és lefölözött olaj bekerül a 7 m3 -es tartályba. A szennyvíztelepi olaj elhárításánál a rendszerhez tartozó tavak felhasználhatóak. Funkciójuk a TREDEX vonalról lekerülő előtisztított szennyvíz átmeneti puffertározása a vegyszeres és biológiai tisztítókapacitások üzemelési összehangolása céljából. A telepen belül UNIR berendezés utáni mennyiségmérést és fertőtlenítést követően a biológiailag tisztított szennyvíz zárt gravitációs rendszeren keresztül jut be a fogadóba. A zárt csatornarendszeren tisztítóaknák épültek, melyek egyben a beavatkozási pontok helyei. A kibocsátott szennyvíz mintavételi helyként a fertőtlenítő után közvetlenül a befogadó előtt, illetve UNIR után elfolyó cső mintavevő csapja szolgál. Az Alcsi – Holt – Tiszába történő olajszennyezés esetén az olaj flexibilis merülőfallal megfogható és leválasztható. Természeti környezet A MOL Nyrt. szajoli bázistelepe szomszédságában egy védett és egy nem védett természeti terület helyezkedik el. A védett terület a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet északi része, melynek legközelebbi határa kb. 2 km-re fekszik a bázisteleptől. A nem védett természeti terület a bázistelep tisztított szennyvizeinek befogadója, a Holt-Tisza. Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet A terület törzskönyvi száma: 158/TK/78 Illetékes nemzeti park igazgatóság: Hortobágyi Nemzeti Park Ig. A védett terület egy komplex ártéri közösség értékes és védett madár-és emlősfajokkal, rovarokkal, védett növényekkel. A folyónak ezen a szakaszán gazdag, nagyrészt őshonos halfauna (pl. magyar bucó, selymes durbincs), értékes vízhez kötődő rovarok (a ritkaságnak számító sárgás szitakötőt és a tiszavirágot kell kiemelni), és több kagylófaj található. A parton néhány helyen fennmaradtak az ártéri puhafás ligeterdők, védett növények közül a szálkás pajzsikát és a nyíltabb területek orchideáját a széleslevelű nőszőfüvet kell megemlíteni. Az erdők állatvilága szintén gazdag, a gerinctelen faunából elsősorban a rovarokat lehet megemlíteni. A madarak közül a vízhez kötődő fajokon túl az ártér szélesebb szakaszain erdei fajok (erdei pinty, fekete harkály, héja, macskabagoly) is megjelennek. Az emlősöknél meg kell említeni a nagyvad állományt (őz, vaddisznó), a nagy fajszámú denevérpopulációt (pl. törpe denevér), és a kisebb termetű ragadozókat (nyest, menyét, vadmacska). Fokozottan védett állatfaj előfordulásáról az északi tájvédelmi körzetrész érintett, déli felén többet között az adatkezelés titkossága miatt - nincs tudomásunk. Holt-Tisza Természetvédelmi szempontból kevésbé értékes, ún. mentett oldali holtág. Ez az intenzívebb emberi használatot (pl. horgászat), és az ezzel együtt járó zavarást jelenti. A terület növénytani értékei nem jelentősek (tipikus, ritkaságot nagy valószínűséggel nem rejtő vízparti – néhol igen szűk – zónákba rendeződő vegetáció). Állattani jelentősége a nagyszámú kétéltűés hüllőpopulációban (kecskebéka fajcsoport, mocsári béka, barna varangy, pettyes gőte, 18

SZAJOL BÁZISTELEP


vízisikló), kisebb emlősök (vidra, menyétfélék) és vízimadarak pihenő- illetve táplálkozó helyeként írható le. Fészkelő madárvilága néhány fajban merül ki (nádi énekesek, vízityúk, búbos vöcsök, szárcsa, barna rétihéja). Halászati-horgászati jelentőségű halak mellett a Tiszaholtágakra jellemző, őshonos védett fajok nagy valószínűséggel már nem fordulnak elő (esetleg vágó csík élhet itt).

19

SZAJOL BÁZISTELEP


2.3. AZ ÜZEM LEÍRÁSA 2.3.1 AZ ÜZEMRE VONATKOZÓ FONTOS INFORMÁCIÓK A) AZ ÜZEM RENDELTETÉSE

Szajol bázistelep a MOL Nyrt. Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió Logisztika Telepüzemeltetés szervezetén belül tároló- és elosztótelepként működik. Alapvető feladata a szénhidrogén késztermékek és adalékok tárolása, különböző szállítási módokkal történő elosztása, forgalmazása, valamint ezen alapfeladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztonságos üzemeltetése. Technológiai egységek és funkciók: •

Terméktávvezetéki fogadó, mérő és szivattyúállomás. CH késztermékek csővezetékes fogadása, illetve elszállítása. • Vasúti lefejtő. Vasúton érkező termékek (HTO, világítási petróleum) tárolótartályokba történő lefejtése. • Tárolótér. Termékek tárolása. Az úgynevezett KKKSZ tárolótéren bértárolást végzünk. A termékek (gázolaj, ESZ-95 ólommentes benzin) mozgatása területi csere, illetve minőségi csere (szabványváltozás esetén, illetve 5 évenként) esetén történik. A kereskedelmi tárolótérben tárolt termékek szolgálnak a kereskedelmi igények kielégítésére. • Automatikus tankautótöltő. Közúti forgalmazás töltőberendezése. A töltő szénhidrogén visszanyerőre rákötött zárt rendszerben üzemel. • Vasúti töltő. Vasúti tartálykocsik töltésére alkalmas egyállású teleszkópos felsőtöltő berendezés. A töltő vasúti hídmérleggel, automatizált vezérléssel és vagonvonszolóval rendelkezik. A töltés zárt rendszerben történik, a berendezés szénhidrogén visszanyerő rendszerre csatlakozik. • Karos tankautótöltő. HTO, petróleum, illetve szükség esetén gázolaj töltésére alkalmas, átfolyásmérővel ellátott felsőtöltő berendezés. ÜZEMEN KÍVÜL HELYEZVE! • Fáradt olaj vasúti töltő és lefejtő. Tömlős csatlakozású (provizor) alsótöltő és lefejtő berendezés. • Gázolaj kimérő szerkezet. Saját felhasználású üzemanyag ellátására (gázolaj, mozdony és targonca tankolása) használt duplafalú 10 m3-es tartályból és kútoszlopos kimérő szerkezetből álló egység. • Szivattyúterek. Az áru mozgatását biztosító szivattyúkkal és a hozzájuk kapcsolódó szerelvényekkel, szűrőkkel és egyéb berendezésekkel ellátott technológiai egységek. Telepi technológiai blokkséma mellékleve (papíralapon).

Szajol bázistelep közművei és infrastruktúrája

20

SZAJOL BÁZISTELEP


A Bázistelep a 4-es és a 442-es számú főközlekedési utak között helyezkedik. A Bázistelepet a 4-es számú főközlekedési úttal egy 2,5 km hosszú, 6 méter széles saját tulajdonú betonút köti össze. A Bázistelepen belüli közlekedést 12 km hosszú úthálózat biztosítja. A Bázistelep épület jellegű létesítményei: • • • • • • • • • • • • •

főépület igazgatási épület üzemelés épülete laboratórium szennyvíztelep, saját szennyvíztisztító technológiai rendszer; pihenő helyiségek kapcsolóház távvezetéki műszerterem tüzivíz-gépház oltóközpont, ipari és tűzivíz kivétel a Holt-Tiszából szivattyúterek trafóházak raktárépületek portaépület

A telephely a következő közműhálózatokra van rácsatlakoztatva: • • • •

Kétoldali 20 kV-os elektromos áram megtáplálás; Szolnok város ivóvízhálózata; vezetékes gázellátás; MOL és T-COM hírközlő rendszerek.

B) A FŐ TEVÉKENYSÉG ÉS A FORGALMAZOTT TERMÉKEK

Szajol bázistelep a MOL Nyrt. Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió Logisztika Telepüzemeltetés szervezetén belül tároló- és elosztótelepként működik. Alapvető feladata a szénhidrogén késztermékek és adalékok tárolása, különböző szállítási módokkal történő elosztása, forgalmazása, valamint ezen alapfeladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztonságos üzemeltetése. Gyártási folyamat nincs.

21

SZAJOL BÁZISTELEP


C) A TECHNOLÓGIA FEJLŐDÉSE ÉS ELŐZMÉNYEK, A JÖVŐBEN LÉTESÍTENDŐ TECHNOLÓGIÁK ÉS AZOK ENGEDÉLYEZÉSÉNEK PILLANATNYI HELYZETE

A bázistelep története több mint negyven évre tekint vissza. A telep helyének kijelölésekor elsődleges szempont volt, hogy a vasúttól, a Szolnoki Tisza-hídtól és a Szolnoki Repülőtértől mért távolsága közel 5 km legyen. Fontos volt még, hogy a tűzvédelem szempontjából megfelelő vízkészlettel kellett rendelkeznie a térségnek. Az eltelt időszak a műszaki fejlődésben és a követelményrendszerekben egyaránt nagy változásokat hozott. Az aktuális logisztikai filozófiák a műszaki fejlődéssel együtt változtak. Általánosságban megállapítható, hogy egyrészt az építés folyamatának valamennyi fázisában az adott időszakban érvényes legszigorúbb követelmények érvényesültek, másrészt a tervszerű karbantartások során folyamatos és jelentős korszerűsítések történtek. Ezek közül kiemelkedik a tárolótartályok korszerűsítése (dupla fenékkel és belső úszótetővel való ellátása), és az automatikus tankautó töltő megépítése. D) A DOLGOZÓK LÉTSZÁMA, MUNKAIDŐ, MŰSZAKSZÁM

A szajoli telephelyen 50 fő dolgozik folytonos (7-19 óráig és 19-7 óráig), folyamatos (7-19 óráig), valamint nappalos (7-15.20 óráig) munkarendben. A laboratóriumban két műszakban dolgoznak 4+1 és 4 fős létszámmal műszakonként.

Nappalos műszak: (07-19 óráig) 1 fő tüzivíz gépház kezelő 1 fő elektrikus rendszer felügyelete 2 fő szennyvíztelep kezelő

1 fő kezelő távvezetéki termékfogadás, elszállítás 1 fő műszakvezető távvezetéki termékfogadás, elszállítás 1 fő kezelő mintavételezés a tartályok szerelvényállítások, felügyelet, ellenőrzés.

tetején,

tartálypark

szivattyúkezelés,

1 fő műszakvezető telepi folyamatok operatív irányítása 1 fő kezelő COTAS automatikus tankautótöltőt felügyeli, mintát vesz. 2 fő technikus/munkatárs vagy termékelszámoló munkatárs bizonylatok kiállítása, kezelése (közúti és vasúti szállítás) 1 fő mozdonyvezető mozdonnyal végzi a vagonok mozgását, MTZ traktorral végzi az üres vasúti kocsik belső mozgatását 1 fő tolatásvezető mozdonyvezetőnek.

jelzőőr,

vagonok

beállítását

végzi

sárga

zászlóval

jelez

a

1 fő kezelő tölti a vagonokat a felső hídállásból, teleszkóppal, végzi a vagonok pozicionálását vagonvonszoló segítségével 22

SZAJOL BÁZISTELEP


1 fő kezelő vagonok előkészítése töltésre, mintavétel, dómfedelek zárása 1 fő műszakvezető II. napi vasúti töltést irányítja. Éjszakás műszak (19 órától reggel 07-ig) 1 fő tüzivíz gépház kezelő 1 fő elektrikus rendszer felügyelete 1 fő szennyvíztelep kezelő 1 fő kezelő távvezetéki termékfogadás, elszállítás 1 fő műszakvezető távvezetéki termékfogadás, elszállítás 1 fő kezelő mintavételezés a tartályok tetején, tartálypark szivattyú kezelés, szerelvény állítások, felügyelet, ellenőrzés. 1 fő műszakvezető telepi folyamatok operatív irányítása, éjszakás műszakban ellátja a felelős üzemvezetői feladatokat 1 fő kezelő COTAS automatikus tankautótöltőt felügyeli, mintát vesz 1 fő technikus/munkatárs vagy termékelszámoló munkatárs bizonylatok kiállítása, kezelése (közúti és vasúti szállítás) Nappalos munkarend (07 órától 15.20-ig) 1 fő Petrolszolg Kft. területi műszaki koordinátor 1 fő bázistelep vezető 1 fő Logisztika szállítás irányító Bázistelep vezető helyettese, telepi folyamatokat koordinálja, mérésügyi megbízotti feladatok ellátása. 1 fő technikus munkatárs végzi a napi adminisztrációs feladatokat, levelezések bonyolítása, eljárások, utasítások kezelése 2 fő szakmérnök EBK, műszaki háttér biztosítása, koordinálása, engedélyek kiadása (tartálybaszállási, munkavégzési, tűzveszéllyel járó munkavégzési, belépési). 2 fő technikus munkatárs anyaggazdálkodás, leltár, igénylés. 1 fő technikus munkatárs - létesítményi tűzoltóparancsnok 1 fő termékelszámoló munkatárs irányítja a bizonylatolásokat, készletkezeléseket, jövedéki nyilvántartásokat, leltárügyvitelt. 1 fő Logisztikai szállítás irányító terméktávvezetéki fogadási és szállítási tevékenységek koordinálása 1 fő laborvezető 23

SZAJOL BÁZISTELEP


8 fő laboros (a mintavevő üvegek mosását külsős végzi szeparált helyiségben) 4 fő 07 órától 14.12 óráig, 4 fő 11.48 órától 19 óráig A bázistelep munkavállalóinak létszáma az alábbi táblázatban van összefoglalva. A táblázatban látható a bázistelepen és a közvetlen környezetében lévő vállalatok és munkavállalóinak száma. A kockázatértékeléskor a külső vállalatok munkavállalóinak száma lett figyelembe véve. Vállalat neve

összesen

Létszám nappal délután

éjszaka

38 9 9

16 3 5

4 2 -

1. 2. 3.

MOL Telepüzemeltetés Elsődleges Szállítás Laboratórium

4. 5.

Üzembiztonság fenntartása; részt vesznek a súlyos ipari baleset kezelésében, elhárításában, konkrét feladattal rendelkeznek a beavatkozás végrehajtása során Őrző-védő szolgálat 16 6 6 6 Karbantartók 8 8 (6+2) -

6. 7. 8. 9. 10.

Külső MOLTRANS Segédüzemek (Tűzivíz, Szennyvíztelep) Posta, irattár kezelés Takarítás Nairam Kft.

51 Elektrikus, 16 4 3 200

22 4

21 3

16 3

4 2

1

-

2.3.2 AZ ÜZEM ALAPRAJZA A tárolóterek felsorolása a 2.3.4 pont c) alpontjában található. Jegyzék a helyszínrajzhoz 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11 12. 13. 14. 15. 16.

„A” jelű szivattyútér „B” jelű szivattyútér „C” jelű szivattyútér „D” jelű szivattyútér Anyagraktár (irattár INC Kft) Automata tankautótöltő Fáradt olaj átvevő és vasúti töltő Gázpalack depó Hidroforház (üzemen kívül) Igazgatási épület Irodaépület Kapcsolóház Közúti töltő Labor PV raktár Mosóberendezés tároló 24

7 2 4

SZAJOL BÁZISTELEP


17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

Pihenő kenőolajtelep Porta Régi tüzivíz (irattár INC Kft) Őrző-védő diszpécserközpont Szennyvíztelep Szivattyúház kenőolajtelep Távvezetéki műszerterem Trafóház Trafóház II. sz. állomás Görényfogadó állomás Tüzivíz gépház oltóközpont Üzemanyag ellátás (mozdony) Üzemelés épülete (vezetés II – diszpécserszolgálat Vasúti pihenő Vasúti töltő I. Terméktáv kezelőtér Veszélyes hulladék gyűjtő Volt hordótöltő (most irattár INC Kft) Volt raktár (irattár INC Kft) Volt vasúti raktár CH gőz-visszanyerő Telepi kút Külső vízellátás bejövő pontja Gázfogadó pont 20/6 kV-os transzformátor állomás „C” szivattyútér pihenő 100 m3-es víztározó III. sz. transzformátor állomás Csillagponti transzformátor állomás

2.3.3 A GYÁRTÁSI FOLYAMATRA VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK A) AZ ALAPTEVÉKENYSÉG TECHNOLÓGIAI FOLYAMATAI

A bázistelep fő tevékenysége a különféle kész ásványolajtermékek tárolása és forgalmazása. Az 1997. évi CIII. Törvény (A jövedéki adóról és jövedéki termékek különös szabályiról) következtében gyártási tevékenység nincs! Átmeneti tárolás nem történik a telephelyen, csak a Bázistelephez tartozó iparvágányhálózaon, vagonokban történő ideiglenes PB termék tárolás, amelyet jelen Biztonsági Jelentés Nyilvános Változat végén külön kiemelünk.! Kőolajtermékek tárolása A kőolaj finomítókból távvezetéken érkező üzemanyagok tárolása földfeletti állóhengeres tartályokban történik Betárolás, Árufogadás A Szajol bázistelep fogadó állomása négy távvezetéki ág biztonsági szerelvényein keresztül csatlakozik a négy önálló, egymástól független egyturbinás mérőághoz. A távvezetéki fogadóállomásról a tárolótartályokba zárt rendszerben történik a betárolás.

25

SZAJOL BÁZISTELEP


A távvezetéki rendszer alkalmas a tárolótartályokból történő vezetékes elszállításra. A kitárolást a bázistelepi szivattyútereken elhelyezett feladószivattyúkkal végzik a távvezetéki szivattyúállomáson történő nyomásfokozással történik, zárt rendszerben. Az árumozgatások a távvezetéki műszerteremben számítógépes rendszeren folyamatosan követhetők. A rendszer működtetése állandó felügyelet mellett történik. Kitárolás, szállítás A vasúti tartálykocsik töltése egy vasúti hídmérlegre telepített töltőállás 1 db ponttöltőjén keresztül történik zárt rendszerben. Szükség esetén a vasúti lefejtő-töltő helyen nyitott rendszerben fáradt olaj, vasúti tartálykocsi töltés valamint Gázolaj lefejtés is történik. Vasúti lefejtés Vasúti tartálykocsikban extra téli gázolaj és EVO érkezhet. Lefejtés a vasúti lefejtő rendszeren a hozzá tartozó megfelelő szivattyúk segítségével történik zárt rendszerben. Áttárolás A telepi tárolótartályokból az áttárolást az áttároló csővezetéki rendszer a szivattyútereken keresztül zárt rendszerben biztosítja. Szükség esetén tartályokból egymás közötti árumozgatás, áttárolás végezhető. Közúti lefejtés A bázistelep fáradt olaj átvételére környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik, melyet közúton tud fogadni. Fáradt olaj lefejtése az e célra kiépített lefejtő rendszeren keresztül zárt rendszeren történik. Egyéb közúton esetleg beszállított üzemanyagot telepített szivattyúval zárt rendszerben lehet betárolni. Közúti kitárolás A tankautók töltése teljesen zárt rendszerű közúti töltőn történik, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő gőzvisszanyerős technológiával. A TÜ5/20 tüzelőolaj töltése a hagyományos rendszerű közúti tankautó töltőn, részben zárt technológiával történik. A b)- e) pontokig szerepelő témakörök nem vonatkoznak a szajoli telepre.

26

SZAJOL BÁZISTELEP

BIZTONSÁGI JELENTÉS F) A GÁZNEMŰ HULLADÉKOK KEZELÉSE

A telep hatóság felé bejelentett külső környezetet szénhidrogénnel esetlegesen szennyező pontforrásai a közúti tankautótöltő szénhidrogén visszanyerője, valamint a szennyvíztelepen működő gyorsgőzfejlesztő. Az évente elkészített szakértői vélemény alapján megállapítható, hogy a törvényi előírásoknak megfelelünk. G) MÁS, A VESZÉLYES TECHNOLÓGIÁVAL KAPCSOLATOS LÉPÉSEK

Felhőszakadás, nagy mennyiségű esővíz elvezetésére megfelelő csatornarendszerek és átemelő szivattyúk, a gátudvarokban belüli magas talajvíz kiszivattyúzására megfelelő mobilrendszerek állnak rendelkezésünkre. A tartályok folyadéktartalmának biztonságos leüríthetőségét a technológiához kapcsolódó nagyteljesítményű távvezetéki, valamint áttároló szivattyúk, a technológiai csővezeték rendszerek, szivattyúk és más technológiai berendezések leürítését pedig nagy tárolókapacitású szlop (fázisolaj) rendszerek teszik lehetővé. Tárolótartályainkat felfogóterek veszik körül, amelyek védőgyűrűs vagy földvédőgödör kivitelűek, illetve kettős palásttal építtettek azért, hogy esetleges anyagkifolyás esetén az éghető anyag terjedését megakadályozzák. Minden folyamatos szintmérővel szerelt föld feletti állóhengeres tartályunk automatikus felsőszintjelző és független túltöltés elleni szintkapcsolóval rendelkezik. Az egész tárolótérre kiterjedő stabil tűzvédelmi rendszer működik, az egyéb technológiák védelmét mobil tűzvédelmi berendezésekkel és eszközökkel biztosítjuk. A szénhidrogén-gőzök, gázok szabadba jutását a benzines tárolótartályok belső úszótetővel történő ellátásával és a töltő berendezések CH gőzvisszanyerővel (zárt rendszerű töltés) való összekapcsolásával akadályozzuk meg. A CH termékek talajba jutását a tárolótartályok dupla fenéklemezzel történő ellátásával és szivárgásérzékelő rendszer működtetésével akadályozzuk meg. A technológiai csővezetékrendszer túlnyomás elleni védelmét lefúvató rendszerek biztosítják. A keletkezett szennyvíz, illetve olajos csapadékvíz élővízbe (Holt-Tisza) jutását korszerű szennyvíztisztító mű üzemeltetésével akadályozzuk meg. A talajvíz figyelésére a telep egész területére kiterjedő monitoring rendszert üzemeltetünk.

2.3.4 A TECHNOLÓGIA BEMUTATÁSA A) FOLYAMATÁBRÁK, CSÖVEZÉSI ÉS MŰSZEREZÉSI ÁBRÁK

27

SZAJOL BÁZISTELEP


B) TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁSOK, EGYES GYÁRTÓBERENDEZÉSEK, TÁROLÓESZKÖZÖK VAGY CSŐVEZETÉKEK LEÍRÁSA, ALAPVETŐ PARAMÉTEREI

A folyamatokat a hatályos szabályozási lista alapján hajtják végre, melyek a telepen fellelhetők és rendelkezésre állnak. Az utasítások oktatása a minőségügyi rendszerben rögzítettek szerint rendszeresen megtörténik. Távvezeték A bázistelepre a termékek zöme terméktávvezetéken érkezik, és zárt rendszeren keresztül kerül a tárolótartályokba. A termékek távvezetéken való elszállítására nagyteljesítményű szivattyúk szolgálnak. A technológia minden elektromos eleme RB-s kivitelű, szabadba telepített. A műszertermi berendezések, elektronikák gyújtószikra mentes elválasztással csatlakoznak a primer műszerekhez. Távvezetéki betárolás

A bázistelepet vezeték köti össze Százhalombattával és Tiszaújvárossal. A késztermékek mérőágakon keresztül (mennyiség, sűrűség, hőmérséklet) kerülnek a telepi technológiai csővezeték rendszerbe. A túlnyomásvédelmet biztonsági szelepek biztosítják. A rendszerben uralkodó nyomásviszonyokról, a megfelelő pontokba beépített nyomástávadók és nyomáskapcsolók szolgáltatnak folyamatos információkat, illetve adnak előjelzéseket. A szerelvények távvezérelhető, motoros kivitelűek. A mérő- és fogadóállomás üzemi paraméterei a távvezetéki műszerteremben megjelennek, folyamatosan kontrollálhatók. A tűzvédelmet mobil eszközök biztosítják, pl. kézi tűzoltó készülékek. Távvezetéki kitárolás

Késztermék elszállítás a fentiekben említett 4 vezetéken, termékfeladó és nagyteljesítményű nyomásfokozó szivattyúk segítségével történhet, mérőágakon keresztül. Az üzemi nyomásértékekről nyomástávadók szolgáltatnak folyamatos információt. A szállítás folyamatos számítógép-vezérelt, a hozam beállítására elektromechanikus szabályozószelep szolgál. A szivattyúállomás automatikus és helyi (kézi) vészleállítási lehetőséggel rendelkezik. A szivattyúmotorok tömszelence szivárgás, hőmérséklet és túláramvédelemmel ellátottak és RB-s tokozattal rendelkeznek. Az itt rendszeresített szerelvények szintén motoros kivitelűek és távvezérelhetők. A mintavevő és csőleürítő csonkok szerelvényei plombával védettek. A távvezetéki mérő-, fogadó- és szivattyúállomást szakképzett dolgozók üzemeltetik. Rendszernyomás határértékek

• • •

motoros nyomásvédelmi szerelvényekig (minden vezetéken): szerelvények után (8", 6"): szerelvények után (12"):

64 bar 16 bar 25 bar

A nyomáskapcsolóról vezérelt biztonsági szerelvényeken kívül mechanikus biztonsági szelepek is be vannak építve.

Különleges üzemmódok a vonatkozó technológiai utasítás előírásai szerint 28

SZAJOL BÁZISTELEP


Szerviz üzemmód Ebben az üzemmódban a szivattyúk a helyszíni indítógombokkal működtethetők, a reteszfeltételek figyelembe vétele nélkül. Hibaüzenet természetesen van. Üzemszerűen alkalmazni tilos! Teszt üzemmód A teszt üzemmód az irányítórendszer funkcióinak karbantartás alkalmával történő ellenőrzésére szolgál. Üzemszerűen alkalmazni tilos! Vészleállítás Tűz vagy életveszély esetén az állomás a tűzeseti karos jeladóval a helyszínről, vagy műszerteremből vészleállítható. A szivattyúállomások energiamegtáplálási módja következtében tűzeseti vészleállítás esetén a szerelvények az adott helyzetben maradnak, illetve kézi vezérlés esetén előfordulhat, hogy leállás után nyitva maradnak, ezért a vezérlés minden indítás előtt ellenőrzi a szerelvények nyitott/zárt állapotát és az indítási feltételekben meghatározott helyzetbe hozza azokat.

Szajol bázistelep területén található távvezetéki létesítmények:

A villamos műszerek érintésvédelmi módja nullázás (TN). Összefüggő földelőhálózattal ellátott. Villámvédelmi fokozata: V10-L10-F4/r -

-

-

csőgörényfogadó állomások 6"-os és 12"-os fogadóállomások (Százhalombatta felől) biztonsági szerelvények távvezetéki számítógépes mérő, nyomásszabályzó és letöltőrendszerek fogadóállomási szloprendszerek betárolórendszer a távvezetéki fogadóállomás és a tárolótér (tartálypark) között 8"-os és 12"-os fogadóállomások (Tiszaújváros felől) biztonsági szerelvények távvezetéki számítógépes mérő, nyomásszabályzó és letöltőrendszerek fogadóállomási szloprendszerek betárolórendszer a távvezetéki fogadóállomás és a tárolótér (tartálypark) között bázistelepi fogadó és feladó tartálypark távvezetéki feladó szivattyúk (F1, F2, F3, F4, F5, F6) távvezetéki nyomásfokozó szivattyúk (TSZ1, TSZ2, TSZ3, TSZ4) kitárolórendszer dupla mérőágak biztonsági és szakaszoló szerelvények számítógépes vezérlő és reteszrendszer

Tárolótér Tárolási módok 29

SZAJOL BÁZISTELEP


fehéráruk (benzin, gázolaj, HTO, petróleum): földfeletti állóhengeres és földalatti fekvőhengeres tartályokban fázisolaj (kevert áru): földfeletti állóhengeres és földalatti duplafalú fekvőhengeres tartályokban adalékok: földfeletti duplafalú fekvőhengeres tartályokban fáradt olaj: földfeletti állóhengeres tartályokban A 45 db földfeletti állóhengeres tartály mindegyike rendelkezik túltöltés elleni védelemmel, intelligens folyamatos tartályszintmérővel, sűrűségmérővel és átlaghőmérővel. Benzines tartályaink belső úszótetővel és dupla fenékkel, gázolajos tartályaink dupla fenékkel ellátottak. Mindegyik tartály rendelkezik szivárgásfigyelő rendszerrel, vákuum elleni védelemmel. Az állóhengeres tartályokat védőgátak veszik körül, illetve két tartály (40001, 40002) védőgyűrűs kivitelű. A tartályok megfelelnek az MSZ 13-401-92 Környezetvédelmi Ágazati Szabvány előírásainak, amely szerint a terület I. vízminőségi területi kategóriába tartozik. Tartálypalást és tetőlemez falvastagság mérést jogszabály által meghatározott időközönként szakcég végzi és dokumentálja. Adalékos fekvőhengeres tartályaink túltöltésvédelemmel ellátottak. A tartályok műszaki jellemzőit és főbb paramétereit külön tartályregiszter tartalmazza. Az áruk mozgatását a telep kijelölt pontjain lévő szivattyúterekre telepített szivattyúk végzik. A szivattyúterek betontálcás kialakításúak, ami biztosítja, hogy a talajba, illetve talajvízbe üzemszerűen szénhidrogén szennyező anyag ne kerüljön. Az összekötő csővezetékek földfeletti telepítésűek. Korrózióvédelmük többrétegű festéssel van megoldva. Tervezési nyomásuk 16 bar, az üzem max. 6 bar, amit a biztonsági lefúvató rendszer biztosít (dilatációs védelem). A vezetékek rá vannak kötve a telep összefüggő védőföld hálózatára. Méretük (átmérő) a mindenkor előforduló legnagyobb folyadékáram (hozam) figyelembe vételével lett meghatározva. A vezetékrendszerek szakaszolására és a megfelelő áramlási irány biztosítására (vezetékállítás) motoros gömbcsapok, pillangószelepek és kézi tolózárak szolgálnak. A meghajtómotorok RB-s kivitelűek, végálláskapcsolóval rendelkeznek. A tömör zárást nyomatékkapcsolók biztosítják. Technológiai műveletek

Betárolás előtti műveletek A betárolási műveletek megkezdése előtt a tartályokat elő kell készíteni a fogadásra. A bázistelep vezetője, illetve az általa megbízott személy (diszpécser) ad utasítást a fogadás menetére. Az előkészület alatt el kell végezni az alábbi alapvető műveleteket: -

a fogadásra kijelölt tartályban a szint ellenőrzését és dokumentálását, az ILDSZ (Integrált Logisztikai Diszpécser-szolgálat) képviselőjével egyeztetni kell a szállítás ütemezését, menetét, 30

SZAJOL BÁZISTELEP


-

a folyamatos fogadás biztosítása érdekében meg kell határozni a tartályváltások sorrendjét, egyeztetést követően ki kell jelölni a fogadás útvonalát és napi vezetékállítási utasításban meg kell határozni a betároló rendszer egyéb tartályaihoz kapcsolódó betároló szerelvények állapotát. A betárolási útvonal helyes állapotáról a helyszínen is szükséges meggyőződni.

Betárolás A tárolótér tartályaiba CH késztermék betárolás az alábbi rendszereken történik: -

távvezetéki fogadó, betároló csővezetékrendszer, a kijelölt tartály töltővezetéke fogadásra kijelölt tartály.

A betároló rendszerben lévő motoros szerelvények működtetése a helyszínről, vagy a műszerteremből a tartályparki diszpécser számítógépéről történhet. A szerelvények nyitott, vagy zárt állapota a számítógépen követhető a műszerteremben. A kijelölt tartály előmérését el kell végezni az LOG_8_W6 "Ellenőrzés és vizsgálat" című igazgatói utasítás szerint. A betárolások kezdeti időpontját, irányát, a termék minőségét dokumentáltan rögzíteni kell. A betárolás alatt a tartály szintjét rendszeresen, műszeresen ellenőrizni és dokumentálni kell. A tartályokban a termék szintjét folyamatos szintmérő műszer méri és mutatja, a szint alsó és felső határértékénél jelzést ad a távvezetéki fogadó műszertermében. A szint maximális értékénél szoftveres úton reteszt biztosít. A tartályban lévő közeg hőmérsékletét műszer méri. A kialakított rendszer a mért, illetve számolható adatok alapján elvégzi a tartályban tárolt gázolaj 15 °C-ra korrigált térfogatának, illetve tömegének meghatározását. Így a szintváltozás alapján ellenőrizhető a be- és kitárolt anyagmennyiség. A tartályokat túltöltés ellen műszerkör védi, mely a szint maximális (vészmax) értékénél vészjelzést ad és lezárja a betároló vezetékben lévő motoros szerelvényt. A felső szoftveres szintjelzés és a túltöltés megakadályozó reteszelési szintjelzés bekövetkezése közötti idő lehetőséget biztosít a tartálytöltés megszüntetésére, vagy másik tartályba való átrendezésére. Folyamatos szállítás esetén a töltés alatt lévő tartály előírt felsőtöltési szintjének elérése előtt egy-két órával elő kell készíteni a következő tartályt a betárolásra. A fogadó tartály felsőtöltési szintjének elérése előtt kb. fél órával meg kell kezdeni a másik tartályba való átváltást. Mindig először az üres tartály felé kell nyitni a betárolás útját és csak azután szabad a teli tartály, védőgyűrűn, illetve védőgáton kívül lévő betároló szerelvényeit zárni. Ha nem folyamatos fogadást kell biztosítani, akkor a felsőtöltési szint elérése előtt intézkedni kell a távvezetéki szállítás leállításáról. A távvezetéki fogadás befejezése után el kell végezni a termékek mennyiségi és minőségi átvételét és annak bizonylatolását az LOGU-3/2003-2 "Idegen áru átvétel rendje”, valamint az LOG_8_W6 "Ellenőrzés és vizsgálat" című igazgatói utasítások figyelembe vételével. El kell végezni a tartály vízmérését. Tárolás alatti teendők Tárolás alatt a tartályokban lévő termék szintjét, hőmérsékletét és sűrűségét rendszeres ellenőrizni kell. A tárolt közeg sűrűségét az úszó süllyesztésével lehet mérni, mely naponta automatikusan történik, de lehetőség van kezelői kérésre is elvégezni a mérést. A tárolás során esetlegesen kiülepedő víz leeresztését a LOG_5.10.W1_MOL "Tartályok, vasúti tartálykocsik és hordók víztelenítése LOG telepeken" utasítás szerint kell végezni az erre a célra kialakított víztelenítő csonkokon keresztül. Az elfolyó közeg minőségét mintavétellel kell ellenőrizni. 31

SZAJOL BÁZISTELEP


Biztonsági okokból a víztelenítők vízelvezető szerelvényeit csak a víztelenítési idő alatt szabad nyitva hagyni. Víztelenítéskor a tartályszint változását ellenőrizni és dokumentáltan rögzíteni kell. Ellenőrizni kell a szerelvények üzemeltetési szempontból helyes állapotát. Ellenőrizni kell a bezárt vezetékszakaszok hőtágulási biztonsági szelepeinek megfelelő működését. Ellenőrizni kell a tartálytetőn lévő légzők állapotát. Szükség esetén el kell végezni tisztításukat. Kitárolás előtti műveletek Az LOG_8_W6 „Ellenőrzés és vizsgálat” című igazgatói utasításban foglaltaknak megfelelően a kitárolás megkezdése előtt el kell végezni a következő alapvető műveleteket: • • • • •

a kiadásra jelölt tartályban a szint ellenőrzését és dokumentálását, a tartályban lévő anyag minőségének labormérésekkel történő ellenőrzését, egyeztetni kell a Távvezetéki Diszpécser-szolgálattal a kiadás megkezdésének idejét, a szállítási paramétereket (minőség, mennyiség, stb.), a szállítás irányát, a szükséges szerelvényállításokat és azok végrehajtását, a kiadásra kijelölt tartály és szivattyú közti szívóvezeték szerelvényeinek nyitását (meg kell győződni a szívógerinchez tartozó többi szerelvény zárt állapotáról), az üzemeltetni kívánt szivattyú ellenőrzését és indításra előkészítését.

Kitárolás

A kitárolási feladatnak megfelelően elrendezett rendszeren (vezetékállítás) az üzemelésre kijelölt szivattyú indításával kezdődik a kitárolás. A telepi technológiai rendszereket a vonatkozó technológiai utasítások szerint kell üzembe helyezni és üzemeltetni. A kitárolás kezdeti időpontját, irányát, a kitárolt termék minőségét dokumentáltan rögzíteni kell az LOG_8_W6 „Ellenőrzés és vizsgálat” című igazgatói utasításban foglaltak szerint. A kitárolás alatt ellenőrizni kell a szivattyúk megfelelő működését. Rendszeresen ellenőrizni és dokumentálni kell a tartály szintjét műszeresen. A betároláshoz hasonlóan ellenőrizni kell a kitárolt termék mennyiségét a tartályszint változás, illetve a turbinás mennyiségmérések (távvezetéki mérőkörök) összehasonlításával. Az ürítés alatt lévő tartály előírt alsó ürítési szintjének elérése előtt 1-2 órával, ha folyamatos kitárolás az igény, elő kell készíteni a következő tartály a kitárolásra. Az ürülő tartály alsó ürítési szintjének elérése előtt, kb. fél órával meg kell kezdeni a másik tartály ürítését. Először a teli tartály védőgyűrűn, illetve védőgáton kívül lévő szívó szerelvényét. Ha nem kell folyamatos kitárolást biztosítani (pl. áttárolás), akkor az alsó ürítési szint elérésekor a kitárolást végző szivattyú leállításával kell megszüntetni a kitárolást. A kitárolás befejezése után el kell végezni a termék mennyiségi és minőségi átvételének bizonylatolását. Tartályjavítás, tartály felülvizsgálat esetén szükség lehet a teljes leürítésre, amit a tartályok fenékürítőin keresztül kell elvégezni. Tartálypark segédrendszerei

A tartályparki motoros szerelvények és a szivattyúk energiaellátása 0,4 kV-os elosztóról történik. A tartálypark megvilágítását, a tűzvédelmi, illetve közlekedő útvonalak és a 32

SZAJOL BÁZISTELEP


tartálykörnyezet térvilágítását 30 m-es acélszerkezetű oszlopokra szerelt reflektorok biztosítják. A reflektorok külön-külön elágazáson keresztül kapnak táplálást a transzformátorállomás világítási elosztójáról. A palásthűtő és tűzoltóvíz biztosítására kiépített DN400-as tüzivíz gerincvezeték szolgál. A tartályok stabil habvédelem rendszerrel is rendelkeznek. A tartályok mellvédfalainak kialakítása lehetővé teszi a félstabil oltást is. A csapadékvíz, illetve olajos csapadékvíz elvezetésére a tárolóteret behálózó csatornarendszerek és átemelő aknák szolgálnak. Az olajos csapadékvíz a szennyvíztisztító műbe kerül. Üzemzavarok és elhárításuk

Áramkimaradás esetén a működő hajtómotorok leállnak (szivattyú, motoros szerelvények), kimarad a világítás. Mivel a bázistelep kétoldali megtáplálással rendelkezik, tartós áramkimaradással nem kell számolni. Rövidebb áramkimaradás után a szivattyúk újraindíthatók. A motoros szerelvények be nem fejezett nyitási, vagy zárási műveleteit helyszíni, kézi működtetéssel kell befejezni. Szivattyú-meghibásodás esetén indítani kell a tartalékszivattyút, a hibás szivattyú megjavításáról gondoskodni kell. Ha a motoros szerelvények nem működtethetők és annak oka nem áramkimaradás, a hiba elhárítására a műszakos diszpécsernek kell intézkednie. Ha a szerelvényeknél tömítetlenség jelentkezik, azonnal intézkedni kell a hiba elhárítására a karbantartó szervezethez való bejelentéssel, illetve annak írásos megismétlésével. Az intézkedés felelőse a mindenkori műszakos diszpécser. Vezeték-meghibásodás esetén az anyagforgalmat meg kell szüntetni, a töltés, vagy ürítés alatt álló tartályt le kell zárni. A hibás vezetékszakaszt ki kell szakaszolni, le kell üríteni és megfelelő előkészítés után annak javítását el kell végezni. A zárás és szakaszolás a diszpécser irányításával történő telepi feladat, az ürítés és javítás a karbantartó szervezet kötelessége. Tartályszivárgás, -lyukadás észlelése esetén, a diszpécser irányításával, azonnal meg kell kezdeni a termék áttárolását egy másik tartályba a megfelelő áttároló szivattyúkkal. Amennyiben a telepen nem áll rendelkezésre szabad tárolótér, akkor meg kell vizsgálni a távvezetékes elszállítás lehetőségét. A meghibásodott tartályt a fenékürítőn keresztül üresre kell szívatni, majd a tartályt javításra elő kell készíteni. Az üresítés telepi, az előkészítés és javítás karbantartás szervezeti feladat. A tárolótérhez kapcsolódó létesítményekben (távvezetéki fogadó, vasúti töltő, tankautótöltő) előforduló üzemzavar esetén a be-, illetve kitárolás meg kell szüntetni. Rendkívüli körülmények (pl. elemi csapás), előre nem látható események miatt az alábbi havária esetek előfordulásával lehet számolni: -

csőtörés, tartály nagyméretű sérülése, tűzeset.

Csőtörés esetén

33

SZAJOL BÁZISTELEP


A vezetéken az anyagforgalmat a lehető legrövidebb idő alatt meg kell szüntetni. A töltés, vagy ürítés alatt lévő tartályt le kell zárni, a sérült vezetékszakaszt ki kell szakaszolni, majd meg kell kezdeni a keletkezett károk felszámolását, a sérült csőszakasz cseréjét. Tartály nagymérvű sérülése esetén Azonnal meg kell kezdeni a tartályból a termék kitárolását egy másik tartályba. Védőgyűrűs tartály esetén a gyűrűs térből meg kell kezdeni a termék átszivattyúzását egy másik tartályba. A tartályudvarokból ki kell szivattyúzni a terméket és annak elhelyezéséről gondoskodni kell. A keletkezett károk felszámolásáról, a sérült tartály javításáról, az adott körülményektől függően gondoskodni kell. Tűzeset esetén A tárolótéren keletkező minden tűzesetnél a riasztást azonnal meg kell kezdeni. A tárolótér védelmi szabályzatában foglaltak szerint meg kell kezdeni az előkészületeket a tűzoltásra. A tűzesettől és az adott körülményektől függően a betárolást lehetőség szerint meg kell szüntetni, és gondoskodni kell a termék tartályból történő kimentéséről. Minden műveletet a biztonságtechnikai előírások fokozott betartásával, a bázistelepen alkalmazott havária elhárítási teendők figyelembe vételével kell végezni.

A vasúti töltő technológiájának ismertetése

A vasúti töltő feladata motorbenzinek, és gázolajok forgalmazása. A töltési folyamat lebonyolítását a töltő kezelőszemélyzete számítástechnikai rendszer segítségével automatikusan végzi. A vasúti töltő anyag ellátását a bázistelep tartályparkja biztosítja A szivattyúk indítását és leállítását a töltendő termék kiválasztását követően a rendszer automatikusan végzi. A szivattyúk motorvédő kapcsolóval és zárlat elleni védelemmel vannak ellátva, melyek működésbelépése esetén az erőátviteli áramkört lekapcsolja. A lekapcsolás megszüntetése csak elektrikus szakember bevonásával lehetséges. A vezérlés az erőátviteltől független biztosítással rendelkezik. A töltőhíd alatt 100 tonnás iker hídmérleg került elhelyezésre digitális vezérlésű mérlegfejjel. A berendezés RB-s (gyújtó szikramentes) védelemmel van ellátva. A töltő leírása

A vasúti töltő berendezés és töltőrendszer főbb műszaki egységei: • •

benzin és gázolaj szivattyútér, „C”, „B” és „A” jelű és a hozzá tartozó technológiai vezetékhálózat. hídmérleg, elektronikus mérlegfejjel, kiépített adatátvitellel,

• • •

konzolos rácsos tartó vasszerkezet, hidraulikus technológia, teleszkóp pneumatikus technológia, kompresszor 34

SZAJOL BÁZISTELEP


• •

elektromos motor által drótköteleken mozgatott „vagonvonszoló” berendezés. stabil tűzvédelmi rendszer

• •

túlnyomásos kezelő konténer irányítástechnikai rendszer

Segédrendszerek: • • • •

szlop rendszer , lefejtő csuklós karral, üresség vizsgáló hellyel, villamos energia ellátás, csapadékelvezető rendszer. CH gőzvisszanyerő

A vasúti kocsik mozgatása a vasúti fogadóról a bázistelepre és vissza, dízel villamos mozdony segítségével történik, míg a telepen belüli töltést előkészítő vagonvontatást MTZ traktorral végzi a vasúti kezelőszemélyzet. A pontra állítás a vollert típusú „vagonvonszoló” berendezés segítségével történik. A vasúti töltő három állásos. Az első állás előkészítés ürességellenőrzés, a második állás töltés, mérlegelés, a harmadik állás mintavételezés és lezárás.

Töltési folyamat

A vasúti kocsik töltése a technológiai utasításban szabályozott módon történik. A vasúti kocsik dómfedelének felnyitása és üresség vizsgálata után megtörténik a pontra állítás a kocsi rögzítése és mérlegelése. A földelés felhelyezését követően a kezelő rögzíti a töltéssel és a töltendő vasúti kocsival kapcsolatos alapadatokat. Az adatok és beállítások ellenőrzése után a töltő teleszkópot beleengedi a vasúti kocsiba és indítja az automatikus töltést. A töltés indítását követően a benzingőz szabadba áramlását megakadályozva gumipárna felfújódik tömítve ezáltal a dómnyillás és a teleszkóp közötti légrést. A felfújást követően a rendszer indítja technológiához tartozó megfelelő szivattyút részlegesen nyitja a szabályzószelepet és a kollektoron lévő termékhez tartozó elektromos pillangószelepet A töltési műveletet a kezelő személyzetnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A biztonságos üzemelés, a túltöltések elkerülése, és a környezetvédelmi előírások betartása a kezelőszemélyzet feladata. Veszély esetén a szivattyú leállítását, a szerelvények elzárását, a teleszkóp kihúzását, és a vasúti töltő áramtalanítását az automatikus rendszer önállóan végzi. Általános vészleállás Általános vészleállást kell végrehajtani tűz, nagyobb mértékű közeg kiáramlás és berendezés meghibásodás esetén, továbbá bármilyen egyéb esetben, ha az éghető közeg azonnali eltávolítása szükséges. A vészleállítás végrehajtására a töltő területének elhelyezett piros színű feliratozott vészleállító nyomógombok szolgálnak. A vészkör működés utáni feloldása csak szakember bevonásával lehetséges. A vasúti kocsikat biztonságos helyre kell továbbítani üres fogadó állomásra, vagy a régi lefejtő felé.

35

SZAJOL BÁZISTELEP


Automatikus tankautótöltő technológiájának ismertetése

A közúti tankautótöltő feladata motorbenzinek, és gázolajok. A töltési folyamat lebonyolítása nagyrészt automatizált. A közúti tankautó töltő anyag ellátását a bázistelep tartályparkja biztosítja. A szivattyúk automatikus vezérléssel illetve normál üzemtől eltérő esemény miatt (pl. karbantartás) helyi indítással működnek. A szivattyúk motorvédő kapcsolóval és zárlat elleni védelemmel vannak ellátva, melyek működésbelépése esetén az erőátviteli áramkört lekapcsolja. A lekapcsolás megszüntetése csak szakember bevonásával lehetséges. A vezérlés az erőátviteltől független biztosítással rendelkezik. A szívóoldali kollektorok és a szivattyúk között egy-egy szűrő van elhelyezve. A rezgések csillapítására a szivattyúk előtt és után egy-egy kompenzátor található. Minden termékféleséghez külön szívó- és nyomóvezeték tartozik, a nyomóvezetékekbe sűrűségmérők vannak beépítve. A nyomóvezetékek túlnyomás elleni védelmét a szivattyúk kerülővezetékeibe beépített biztonsági szelepek látják el, amelyek a nyomóvezetékekből a szívóvezetékekbe fújnak le. A kitárolásra nyitott tartályok kitároló oldalán a tartálytól a töltőhídig minden kézi elzáró szerelvény állandóan nyitott (kivéve a légtelenítő, mintavevő és leürítő szerelvényeket) állapotban kell tartani. A tankautó töltő berendezés és töltőrendszer főbb műszaki egységei: • • •

benzin és gázolaj szivattyútér, töltősziget, adaléktartályok adalék lefejtővel, adalékszivattyúkkal és cirkuláltató rendszerrel, szénhidrogén- visszanyerő rendszer műszerkonténerrel együtt (VRS) mosóbenzin szivattyúval.

Segédrendszerek: • • •

szloprendszer szlopszivattyúval, lefejtő tálcával, üresség vizsgáló hellyel, villamos energia ellátás, csapadékelvezető rendszer.

A töltés rendszere — földelés ellenőrzés, termékkiválasztás, indítás, szabályozás, leállítás, töltésfelügyelet, túltöltésvédelem, vészleállítás és a primer mérési eredmények továbbítása az irányító számítógéphez — teljesen automatizált a csatlakozó tömlők fel- és leszerelését kivéve. A töltéshez az útvonal állítását, a termékszivattyúk vezérlési jogának kiadását a tároló- és szivattyútéri kezelők végzik. A szivattyúk vezérlését az MSP logikai vezérlő egység végzi. A termék kiválasztása után a megfelelő szivattyút a rendszer automatikusan indítja. A töltés befejezésekor késleltetéssel, hiba fellépésekor, pedig azonnal, automatikusan történik a leállítás. A tankautók töltése során minden esetben alkalmazni kell a földelést, ennek elmulasztása esetén a töltés nem indul el illetve, ha ez a töltés során bármilyen ok miatt megszakad, a töltés leáll és hangjelzéssel riaszt. A gépjárművezetők a töltés során egy úgynevezett oda-vissza beszélő készüléken keresztül kérhetnek segítséget.

36

SZAJOL BÁZISTELEP


Alsó töltés esetén csatlakoztatni kell a túltöltés- üresség ellenőrző berendezést, az un. Liberty-t. Ez a berendezés hivatott a tankautó ürességét ellenőrizni, és az esetleges túltöltést megakadályozni. A töltés során a tankautóból kiszorított légterét páraelvezető kar csatlakoztatásával páragyűjtő vezetékbe vezetik. A páragyűjtő csövek egy-egy visszarobbanás-gátlón keresztül csatlakoznak a szénhidrogéngőz visszanyerő üzemrész saválló gyűjtővezetékébe. A páraelvezető vezetékek nyomását a nyomáskapcsoló ellenőrzi, melynek jeléről az MSP által vezérelt gyorszár és visszacsapó szelep biztosítja a sziget és a gőzvisszanyerő vezeték leválasztását. A közös szénhidrogén-gőz vezeték a VRS-hez csatlakozik, s nyomását a vezetékbe épített PROTEGO légzőszelep korlátozza, melynek nyomástartománya: • •

túlnyomás esetén +3,5 és +45 mbar vákuum esetén –3,5 és –35 mbar között van.

Felső töltés esetén a biztonságos üzemelés elősegítése érdekében a gépjárművezetőnek a töltési folyamat során folyamatosan nyomva kell tartania egy biztonsági kapcsolót, az un. „Holt ember” kapcsolót. Ha ezt elengedi, a töltés azonnal leáll. Újraindítani csak az újbóli megnyomásával lehetséges. Az alsótöltésnél egy szigeten a termékek akár egyszerre is tölthetők. Felső töltés esetén a gázolajokra egy közös töltőkar van, így egyidejűleg egy termék tölthető. A töltési folyamat vezérlése -

A folyamatirányító rendszer három fő egységből áll: mérésadatgyűjtés (ACCULOAD), töltősziget- és szivattyúvezérlés (MSP), valamint a számítógépes töltőautomatizálási rendszer felügyeleti számítógépe (COTAS).

Adalékrendszer A benzin- és gázolajadalékok közúti tartálykocsival érkeznek a telepre. Lefejtésük az erre a célra rendszeresített adaléktartályokba történik. Az adalékokat a fogaskerék szivattyúk keringetik egy-egy körvezetéken. A szivattyúk nyomóágát túlnyomás ellen a hozzájuk tartozó biztonsági szelepek védik. A szigeteken kiadott benzinféleségekbe az adalékok hozzákeverése a légleválasztó után, az úgynevezett CBU egységek segítségével, automatikusan történik, a programban beállított térfogat-arány szerint. Üzemzavarok és elhárításuk A töltési folyamat során a technológiai utasításban szabályozott ismérveknek megfelelően a rendszer folyamatos ellenőrzést végez, ezáltal biztosított a biztonságos üzemeltetés. Hiba esetén alapvetően megszakad a töltés. Általános vészleállás Általános vészleállást kell végrehajtani tűz, nagyobb mértékű közeg kiáramlás és berendezéstörés esetén, továbbá bármilyen egyéb esetben, ha az éghető közeg azonnali eltávolítása szükséges. Ilyenkor a szivattyúk leállnak, a töltési folyamat megszakad, a szerelvények lezárnak. A folyamatirányító számítógép azonban tovább üzemel, miközben a számítógépen figyelmeztető jelzés jelenik meg. A vészleállítás végrehajtására a töltő területének különböző pontjain elhelyezett piros színű vészleállító nyomógombok szolgálnak. 37

SZAJOL BÁZISTELEP


A szénhidrogén gőzvisszanyerő üzemelésének kimaradása A CH-visszanyerő karbantartás ill. meghibásodás esetén történő kieséskor a töltés véghezvihető szénhidrogén visszanyerés nélkül. Ekkor a kiszorított szénhidrogén tartalmú levegő a páravezetékbe épített biztonsági lefúvató szelepen keresztül a környezetbe kerül lefúvatásra. A tankautó töltésének folyamata

A tankautók töltése a technológiai utasításban szabályozott módon történik. Fáradt olaj töltő-lefejtő technológia A fáradt olaj tankautóval érkezik a bázistelep területére. Tárolásra 2 db 200 m3-es névleges űrtartalmú szigetelt, valamint 1 db 10 m3-es dupla falú puffertartály szolgál. Az áru mozgatását telepített szivattyúk végzik a kiépített csővezetékrendszeren keresztül. A beérkezett áru lefejtése közvetlenül a tárolótartályok valamelyikébe, illetve puffertartályba történik szigetelt, fűthető technológián keresztül. Befejtés előtt a megbízott dolgozó mintát vesz a tankautóból, amit minőségvizsgálat céljából a laboratóriumba szállít. Minősítés és az árukísérő bizonylatok ellenőrzését követően a megbízott dolgozó elvégzi a vezetékállítást a TU-1/2002-1 telepvezetői utasítás előírásai, illetve a diszpécser által kiadott vezetékállítási utasítás szerint, majd csatlakoztatja a tankautót a lefejtőcsonkhoz. A dolgozó meggyőződik a lefejtőhelyen rendszeresített tűzoltó berendezések hozzáférhetőségéről, valamint a művelet elvégzéséhez előírt tűzvédelmi és biztonsági eszközök, berendezések rendelkezésre állásáról. Megfelelősség esetén elvégzik a lefejtési műveletet. A puffertartályból a lefejtett árut telepített szivattyú segítségével tárolják át a két tárolótartály valamelyikébe a megfelelő vezetékállítás elvégzése után, teljesen zárt rendszerben. A tárolótartályok műszaki paramétereit külön tartályregiszter tartalmazza.

A fáradt olaj feladása vasúti kocsikban történik. A feladás kezdeményezésére a tárolókapacitás 70 %-os foglaltsága esetén kell intézkedni. A vasúti kocsik beállítását, illetve töltőhelyre állítását a vasútüzem képzett dolgozói végzik, majd elvégzik a kocsi elmozdulás elleni biztosítását és rákapcsolását a telepi földelőhálózatra. A töltőszemélyzet a szükséges vezetékállítás elvégzése után csatlakoztatja a vasúti kocsit a töltőcsonkhoz. Ellenőrzi a védelmi eszközök, illetve berendezések meglétét és megfelelősségét, majd elindítja a töltési folyamatot. A túltöltés elkerülése érdekében a töltőszemélyzet folyamatosan figyelemmel kíséri a töltés menetét Feladott mennyiség 40 t/év (2001. évi adat). Jelenleg a fáradt olaj átvétel szünetel A régi közúti töltő technológiájának ismertetése

A közúti töltő feladata TÜ5/20 tüzelőolaj és esetlegesen gázolaj forgalmazása. A töltési folyamat lebonyolítását manuálisan a kezelőszemélyzet végzi. A közúti töltő anyag ellátását a bázistelep tartályparkja biztosítja. A szivattyúk indítását és leállítását a kezelőszemélyzet végzi. A szivattyúmotorok zárlat elleni védelemmel és hő védelemmel vannak ellátva, melyek működésbe lépése esetén az erőátviteli áramkört 38

SZAJOL BÁZISTELEP


lekapcsolja. A lekapcsolás megszüntetése csak szakember bevonásával lehetséges. A vezérlés az erőátviteltől független biztosítással rendelkezik. A töltőhídon elektronikus vezérlésű mechanikus átfolyásmérők mérik a kitárolt termék mennyiséget. A töltőrendszer főbb műszaki egységei: -

Kitároló szivattyúk Töltőhíd

Segédrendszerek: -

Villamos energia ellátás

A töltéshez az útvonal állítását, a termékszivattyúk indítását és leállítását a tároló- és szivattyútéri kezelők végzik. A tankautók töltése során minden esetben alkalmazni kell a földelést.

39

SZAJOL BÁZISTELEP


Töltési folyamat

A töltési engedélyek alapján gépjárművek üresség vizsgálata után a földelés felhelyezését követően megtörténik a megfelelő töltőkar csatlakoztatása. A kezelőszemélyzet a megfelelő szerelvényeket nyitja illetve zárja, majd beállítja a töltési engedélyen feltüntetett adagot és indítja a megfelelő szivattyút. A töltési műveletet a kezelő személyzetnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A biztonságos üzemelés, a túltöltések elkerülése, és a környezetvédelmi előírások betartása a kezelőszemélyzet feladata. Veszély esetén a szivattyú leállítását, a szerelvények elzárását, a tankautótöltő áramtalanítását a kezelőszemélyzet végzi. Általános vészleállás

Általános vészleállást kell végrehajtani tűz, nagyobb mértékű közeg kiáramlás és berendezés meghibásodás esetén, továbbá bármilyen egyéb esetben, ha az éghető közeg azonnali eltávolítása szükséges. A vészleállítás végrehajtására a töltő területének elhelyezett áramtalanító főkapcsoló szolgál. Az áramtalanítás után a kezelő a rendkívüli esemény megszűnte után a visszakapcsolást elvégezheti.

Mozdonytöltő technológiájának ismertetése

A mozdonytöltő üzemel, a töltő zárlat elleni védelemmel és hő védelemmel vannak ellátva, melyek működésbe lépése esetén az adott kútoszlop működését megszakítja. A lekapcsolás megszüntetése csak szakember bevonásával lehetséges. A töltőrendszer főbb műszaki egységei: -

Földalatti fekvőhengeres tartályok. Földfeletti fekvőhengeres tartály. Mozdonytöltő .

Segédrendszerek: -

Villamos energia ellátás.

Az üzemanyag kiszolgálás szabályozott módon a töltési engedélyek alapján a kezelőszemélyzet jelenlétében történik. A biztonságos üzemelés, a túltöltések elkerülése, és a környezetvédelmi előírások betartása a kezelőszemélyzet feladata. Veszély esetén a kútoszlop leállítását a mozdonytöltő áramtalanítását a kezelőszemélyzet áramtalanító főkapcsolóval végzi. Az áramtalanítás után a kezelő a rendkívüli esemény megszűnte után a visszakapcsolást csak a kapcsolóházban, a diszpécser utasítására végezheti el.

40

SZAJOL BÁZISTELEP


Az Extra téli gázolaj és EVO vasúti lefejtő technológiájának ismertetése

A létesítmény feladata az Extra téli gázolaj és EVO lefejtése, illetve betárolása a kijelölt tartályba. A lefejtési folyamat lebonyolítását manuálisan a kezelőszemélyzet végzi. Az Extra téli gázolaj és EVO a bázistelepre vasúti kocsival történő beszállítás révén kerül. A szivattyúk indítását és leállítását a kezelőszemélyzet végzi. A szivattyúk motorvédő kapcsolóval és zárlat elleni védelemmel vannak ellátva, melyek működésbe lépése esetén az erőátviteli áramkört lekapcsolja. A lekapcsolás megszüntetése csak szakember bevonásával lehetséges. A vezérlés az erőátviteltől független biztosítással rendelkezik. A lefejtőrendszer főbb műszaki egységei: -

szivattyútér, tartályok.

Segédrendszerek: -

villamos energia ellátás, csapadékelvezető rendszer. Lefejtési folyamat

A laboratóriumi vizsgálatot és a tartály előmérését követően a kezelőszemélyzet elvégzi a vezetékállítást. A vasúti kocsira csatlakoztatni kell a földelést. Ezt követően megkezdhető a lefejtés. A betárolás végeztével a földelést el kell távolítani és a tartály utómérését el kell végezni. A fogadó tartály elő utómérés különbsége alkotja az átvett mennyiséget. A lefejtési műveletet a kezelő személyzetnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A biztonságos üzemelés, és a környezetvédelmi előírások betartása a kezelőszemélyzet feladata. Veszély esetén a szivattyúk leállítását, a szerelvények elzárását, a lefejtő áramtalanítását a kezelőszemélyzet végzi. Általános vészleállás

Általános vészleállást kell végrehajtani tűz, nagyobb mértékű közeg kiáramlás és berendezés meghibásodás esetén, továbbá bármilyen egyéb esetben, ha az éghető közeg azonnali eltávolítása szükséges. A vészleállítás végrehajtására a szivattyútér területén elhelyezett áramtalanító főkapcsoló szolgál. Az áramtalanítás után a kezelő a rendkívüli esemény megszűntével a visszakapcsolást elvégezheti. Rendkívüli események bekövetkezése esetén a hatályban lévő érvényes utasítások szerint kell eljárni. PB gázpalack depó A depót a MOL Nyrt. TKD Értékesítés - PB Termékek és MOL Nyrt. TKD Logisztikai szervezetek között létrejött üzemeltetési megállapodás alapján a bázistelep üzemelteti. 41

SZAJOL BÁZISTELEP


A depó egy gázpalack (teli és üres) tárolására alkalmas zárható terület, melyből közvetlen értékesítés nem történik. A palackok tárolása arra alkalmas konténerekben történik, napi leltározás (számszaki és minőségi ellenőrzés) mellett. A depókezelő végzi a depóforgalom bizonylatolását és a készletnyilvántartást. A szállítási feladatokat a tulajdonossal szerződéses viszonyban álló fuvarozó végzi. Tűzvédelmét a depó négy sarkán elhelyezett mobil tűzoltó készülékekkel biztosítjuk.

C) A TECHNOLÓGIÁT JELLEMZŐ ALAPVETŐ PARAMÉTEREK

A technológiára jellemző adatok megtalálhatók a 3.4.2 pont technológiai leírásaiban.

42

SZAJOL BÁZISTELEP


D) A MŰSZEREZETTSÉGET, AZ IRÁNYÍTÁST BEMUTATÓ ÁBRÁK, A RIASZTÓ ÉS AZ EGYÉB BIZTONSÁGI RENDSZEREK LEÍRÁSA

A szervezeti működés hatékonyságát korszerű irányítási és kommunikációs eszközök biztosítják. A technikai működés biztonságát magas szintű irányítástechnika és automatizáltság segíti. A biztonsági szelepek működéspróbáját bemutató jegyzőkönyv megtalálható papír alapon mellékelve. Szintén papír alapon mellékelve megtalálható a beépített biztonsági szelepekről szóló kimutatás. Riasztó és egyéb biztonsági rendszerek

Túlnyomás elleni védelem

A tárolótartályok atmoszférikus berendezések, túlnyomás ellen az atmoszféra felé szabad légzőjük védi. A tartályokhoz létesített vezetékek tervezési nyomása - telepi technológiai rendszer egészére érvényes - 16 bar. A vezetékek bezárt csőszakaszait hőtágulás miatti túlnyomástól 6 bar beállítási nyomású biztonsági szelepek védik (külön leírás - vészlefúvató rendszerek). A távvezetéki betároló rendszerhez kapcsolódó vezetékeket túlnyomás ellen a távvezetéki fogadó állomáson beépített 14,5 bar beállítású biztonsági szelepek védik. A lefújt közeget a fázisolajos tartályokba (1013, 1014) vezetjük vissza. A tartályokba való visszavezetésnél a biztonsági szelep és a tartályok között lévő szerelvények üzemszerűen nyitva vannak. A közúti tankautótöltő alsó töltésű helyein abban az esetben, ha a távozó levegő (CH visszanyerő rendszer felé) nyomása nagyobb a megengedettnél, a töltés automatikusan megszakad. A páraelvezető vezetékek izolálását a leágazásokba szerelt gyorszár biztosítja. A kapcsolódó tartályokon visszarobbanás-gátló légzők vannak. A töltőkarok túlnyomásvédelme mechanikusan, lefúvató szelepekkel biztosított. Sztatikus feltöltődés elleni védelem

A tartályok betároló vezetékei a tartályba való belépés előtt D 400-ra bővülnek. Így a betárolt közeg max. áramlási sebessége nem haladja meg - a sztatikus feltöltődés elkerülése érdekében - a szabványban előírt értéket. Ezen túlmenően a töltő és lefúvató rendszereknél EPH védeleme is biztosított. Vészeseti lekapcsolás

A szivattyúk vészlekapcsolása a szivattyúterek mellé, illetve tankautótöltés esetén a töltő területének különböző pontjaira is telepített vészleállító nyomógombokkal történik. A kapcsolódó motoros szerelvények a szivattyúk vészlekapcsolása után is működtethetők villamosan, lekapcsolásuk külön - a 0,4 kV-os kapcsolótérben felszerelt - nyomógombbal történhet. A távvezetéki szivattyúk esetében a vészleállítás a műszerteremből távvezérléssel is megoldható. Egyéb motoros szerelvények lekapcsolása a tűzvédelmi utak mellett elhelyezett kapcsolókkal lehetséges. A visszakapcsolás csak a kapcsolótérből – elektromos szakember által történhet.

43

SZAJOL BÁZISTELEP


Korrózióvédelem

A belső korrózió miatt a csővezetékek, készülékek, berendezések méretének meghatározásával belső korróziós ráhatás lett figyelembe véve. A tartályok alsó fenéklemezének az alappal érintkező külső felülete, az olajos szennyvíz-csővezeték hálózat, valamint a kereskedelmi tárolótér tüzivíz hálózata passzív korrózióvédelmen kívül katódvédelemmel is el van látva. Az úgynevezett KKKSZ tárolótér tüzivíz csővezeték hálózata műanyag (KPE) csövekből épül fel. Az elosztóaknáknál megszakadó vezeték folytonossága katódvédelmi szempontból az aknán kívül a vezetékek kábellel való átkötésével biztosított. Szénhidrogén visszanyerő rendszer (VRS-Vapour Recovery System)

Alsó töltés esetén a tankautóból kiszorított, szénhidrogén tartalmú levegő a tankautóhoz csatlakoztatott gőzvisszavezető karral került bekötésre a sziget páragyűjtő vezetékébe. A páravezetékbe beépítésre került egy nyomáskapcsoló által vezérelt gyorszár, egy visszacsapó szelep és egy robbanásgátló. A nyomáskapcsoló túlnyomás esetén reteszel, leállítja a töltést. A tankautók légteréből kiszorított levegő a SYMEX gyártmányú szénhidrogén visszanyerő egységbe (VRS) kerül. A VRS működése automatikus, irányítása egy külön konténerben elhelyezett vezérlőpanelről történik. A tankautótól érkező, a hőmérsékleti viszonyoktól és a tankautóba töltött terméktől függően 500-1500 g/m3 szénhidrogént tartalmazó levegő az éppen üzemelő adszorberbe lép, melynek aktív szénágyán a szénhidrogének megkötődnek. A tisztított levegő az adszorberből a szabadba távozik. Szivattyúvédelmek

-

-

-

-

Tömszelence szivárgás jelzésére kétféle megoldás került alkalmazásra. A távvezetéki feladó és nyomásfokozó szivattyúknál szivárgás esetén a közeg egy zárt edényben gyűlik össze. Az edényben lévő úszós szintkapcsoló fény és hangjelzés útján tájékoztatja a kezelőt a hibáról. Egyéb telepi szivattyúk dupla tömszelencével szereltek. A két tömszelence közt megjelenő anyag jelenlétéről egy érzékelő tájékoztatja szintén fény és hangjelzés formájában a felügyeletet ellátó személyzetet. A szivattyúk csapágyainak hőmérsékletmérésére PT-100 típusú hőmérők vannak felszerelve. A két lépcsőben beállított hőmérséklet elérésekor először előjelzést ad, mely esetén a nem üzemelő szivattyút nem engedi elindulni, a vészjelzés, pedig automatikusan leállítja a szivattyút. Szívó- és nyomóoldali nyomásvédelem céljából a beépített nyomástávadók határértékképzéssel elő- és vészjelzést adnak. Előjelzés megakadályozza a szivattyú elindítását, a vészjelzés, pedig időkorlát után leállítja a működő szivattyút. A szívóoldalba beépített szűrők esetleges eltömődéséről, a szűrő előtti és utáni nyomáskülönbség mérésével nyomástávadó szolgáltat információt. Adott nyomáskülönbség fölött időkorláttal a szivattyút automatikusan leállítja.

Motorvédelmek

Motorcsapágy és horony hőmérsékletének mérésére szintén PT-100 típusú hőmérők szolgálnak. A beállított érték elérésekor a rendszer a motort leállítja. Az előjelzés fény és

44

SZAJOL BÁZISTELEP


hang kíséretében történik. zárlatvédelemmel is.

Ezen

kívül

rendelkeznek

túláram-,

túlfeszültség-

és

Szivárgásfigyelő és -érzékelő rendszerek

A 39 db földfeletti állóhengeres tárolótartályunk kettős fenéklemezzel szerelt kivitelű. A kettős fenéklemez a talajszennyeződés és termékveszteség elleni fokozott biztonság érdekében szükséges. Szivárgás figyelő rendszerrel az összes földfeletti állóhengeres tartály rendelkezik. A rendszer lényege, hogy a két lemez között távtartó betonréteg van, melyben megfelelő csatornák (vájatok) szolgálnak az esetleges lyukadáskor beszivárgó tárolt anyag elvezetésére. A tartálypaláston a csatornákkal szemben ellenőrző csonkon lettek felszerelve. A csonkok külső oldalán gömbcsapok vannak, melyek a kettős fenéklemez közötti tér ellenőrzésére szolgálnak. Az ellenőrzéseket a kezelőszemélyzet végzi "Ellenőrzési Feladatterv" szerinti gyakorisággal. Az automatikus tankautótöltőhöz kapcsolódó duplafalú tartályok szivárgásérzékelővel ellátottak. A két fal közötti tér meghatározott szintig fagyálló folyadékkal van feltöltve. A szint csökkenését, vagy emelkedését kétpontos szintkapcsoló érzékeli, melynek jele a műszerterembe jut. Fény és hangjelzés figyelmezteti a kezelőt az esetleges szivárgásról, tartálylyukadásról. Tartályok szintmérő, jelző és reteszrendszere

A tartályok folyamatos szintmérését, átlaghőmérséklet mérését, sűrűségmérését ENRAF típusú nagypontosságú intelligens tartályszintmérő műszerek végzik, melyek adatátviteli vonalon csatlakoznak a műszerteremben elhelyezett adatgyűjtőhöz (CIU2). A szintmérő rendszer -

alsó (min.) szint (L), felső töltési (max.) szint (H), maximális (vészmax.) szint (HH)

elérésekor szoftveres határértékjelzést ad. A független szintkapcsolóval azonos értékre beállított vészmax. (HH) elérésekor, azzal azonos módon reteszeli (lezárja) a betároló motoros szerelvényt. A tartályok túltöltés elleni védelmére a folyamatos szintmérőtől független szintkapcsoló szolgál, mely a szint vészmax. (HH) értékének elérésekor jelzést ad és PLC-n keresztül reteszelten lezárja a betároló motoros szerelvényt. A túltöltése megakadályozó reteszelést csak a műszerteremből, az arra felhatalmazott személy, a tartályparki diszpécser számítógép (PC2) megfelelő beavatkozási szintjére jogosító kulcsszóval, dokumentált módon oldhatja fel. A retesz feloldását fokozott gondossággal kell végezni és csak a felső töltési szintre (H) csökkent tartályszint, illetve csak ürítési művelet esetén szabad feloldani tekintettel arra, hogy a távvezetéki be- és kitárolásra egyaránt szolgáló vezetékekben vannak a reteszelt szerelvények. A tartályokban tárolt anyag sűrűségének méréséhez a szintmérő úszóját le kell süllyeszteni a számítógépes kiadott paranccsal. A sűrűség mérés a tárolt anyag szintjétől függően változó időtartamot, de minimum 20 percet vesz igénybe, ez alatt a szintmérés nem lehetséges. Sűrűségmérést csak mozgásmentes tartályszint esetén szabad végeztetni. A távvezetéki fogadó műszertermében elhelyezett tartályparki diszpécser számítógépen (PC2) jelennek meg a mért és számított értékek, a különböző jelzések. 45

SZAJOL BÁZISTELEP


Villámvédelem

A bázistelep teljes körű villámvédelemmel rendelkezik. A védelmi kialakításokat befolyásolja maga a védendő berendezés, létesítmény. A bázistelepen a következő villámvédelmi kialakítások találhatók: -

-

Tárolótartályok villámvédelme: a védelmet egyrészt a tartályokon elhelyezett felfogó csúcsos villámhárítók, valamint a tartályok közé épített 30 m magas kandeláberek, amelyek biztosítják egyidejűleg a térvilágítást is. Szivattyúterek védelme: a villámvédelmet a tetőszerkezetre rögzített földelő háló biztosítja. Tankautótöltő védelme: a védelmet egyrészt a 9 méteres felfogó csúccsal ellátott betonoszlop, valamint a védőtető fémszerkezete biztosítja. Vasúti töltő védelme: a villámvédelme a töltő fém tartószerkezete, valamint a 11 méteres térvilágítási acél kandeláberek biztosítják. A bázistelepen lévő létesítmények és épületek villámvédelmét a tetőn körbefutó földelő háló biztosítja, amelyek 20 méterenként le vannak vezetve a földbe. Érintésvédelem

Az érintésvédelem az EPH rendszer előírásai szerint lett kialakítva és ezen belül a bázistelepen a "0"-ás érintésvédelmi mód működik. Minden egyes elektromos berendezés, készülék és az üzemszerűen feszültség alatt nem álló részek be vannak kötve az érintésvédelmi rendszerbe. Az érintésvédelmet különböző olvadó biztosítékok, firelék, kismegszakítók biztosítják. A rendszer hibátlanságát az időszakos vizsgálatok, és a 3 évente ismétlődő érintésvédelmi felülvizsgálat biztosítja. A "föld" és a "0" vezetők össze vannak kötve (TN). Az EPH rendszer általános a telepen.

Biztonsági lefúvatók működésének ismertetése

Hőmérsékletváltozásra a tartályparki csővezetékekben (zárt rendszerekről lévén szó) nyomásnövekedés lép fel. Ennek védelmére szolgál a biztonsági lefúvató rendszer, amely a 6 bar-nál nagyobb nyomást kijelölt gyűjtőtartályba vezeti el a biztonsági szelepek segítségével. A zárt szerelvények felett áthidalt lefúvatók, vonalas egyirányú gyűjtést végeznek technológiai csoportonként, termékfajták szerint egy kijelölt tartályra. Így a technológiai rendszer védelme és zavartalan működése biztosított..

46

SZAJOL BÁZISTELEP


E) A TECHNOLÓGIA, AZ ENERGIAELLÁTÁS ÉS AZ ANYAGMOZGATÁS LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓI

Az érvényben lévő technológia leírások, utasítások tételes felsorolása megtalálható a 2.6.2 pontban. A rövid technológiai ismertetések megtalálhatók a 2.3.3 és 2.3.4 pontokban. Az energiaellátásra vonatkozó információkat a 2.3.7 pont tartalmazza. Az üzem tevékenységéből adódóan a leállítási és indítási műveletek nem befolyásolják a telepen meglévő kockázatokat.

2.3.5 AZ EGYES TECHNOLÓGIAI LÉPÉSEKHEZ TARTOZÓ BIZTONSÁGOS ÜZEMELTETÉS VÁZLATOS LEÍRÁSA

A technológiák vázlatos leírása megtalálható a 2.3.4. pont a) alpontjában, a biztonságos üzemeltetéshez kapcsolódó eljárások a 2.3.4. pont d) alpontjában szerepelnek.

2.3.6 A LÉTESÍTMÉNYEK TERVEZÉSI FILÓZÓFIÁJÁNAK BEMUTATÁSA

A telep helyének kijelölésekor elsődleges szempont volt, hogy a vasúttól, a Szolnoki Tiszahídtól és a Szolnoki Repülőtértől mért, közel 5 km távolsága, fontos volt még, hogy a tűzvédelem szempontjából megfelelő vízkészlettel kellett rendelkeznie a térségnek. Az aktuális logisztikai filozófiák a műszaki fejlődéssel együtt változtak. Az építés folyamatának valamennyi fázisában az adott időszakban érvényes legszigorúbb követelmények érvényesültek, másrészt a tervszerű karbantartások során folyamatos és jelentős korszerűsítések történtek (tartályok, tankautótöltő korszerűsítése). A kiépített technológiai rendszerek villámvédelemmel és egybefüggő (NEFH) védőföldeléssel ellátottak. A) A FELHASZNÁLT ANYAGOK KIVÁLASZTÁSA

A készülékek és berendezések a mindenkori érvényes jogszabályok és szabványok szerint kerültek kiválasztásra. B) AZ ALAPOZÁS TERVEZÉSE

Az alapozási tervek minden esetben fokozott talajmechanikai vizsgálatok alapján készülnek figyelembe véve, hogy a telep a Holt-Tisza melletti területen fekszik. Az elkészült magasépítmények mozgását (tartályok süllyedése, megbillenése) szükség szerint ellenőrzik. A földmozgások frekvencia-tartománya szerint a leginkább veszélyeztetett térség a Kecskemét, Jászberény, Eger közötti zóna, és Paks is ide sorolható. Ezen a területen a szakértők szerint célszerű merevebb szerkezetű épületeket emelni, mert a kéregmozgások és egyéb környezeti hatások által gerjesztett lökéshullámok frekvenciái elég alacsonyak, 1-3 Herz közöttiek. Itt a legfontosabb tehát az épületek természetes rezgéseinek frekvenciáit elhangolni a talajrezgések által keltett frekvenciától, nehogy rezonancia vagy interferencia jöhessen létre, ami az épületek összeomlásával járhat. A nagy létesítmények, fontos beruházások esetén a szabványok előírják a részletes altalajvizsgálatokat. A nemzetközi

47

SZAJOL BÁZISTELEP


gyakorlat szerint ezeket különleges védelemmel kell megtervezni (ilyenek például a kórházak, mentő- és tűzoltóállomások, telekommunikációs központok, atomerőművek stb.). C) NAGY NYOMÁSON ÉS MAGAS HŐMÉRSÉKLETEN ÜZEMELŐ BERENDEZÉSEK TERVEZÉSE

Nem jellemző. D) MÉRETEZÉS

Tárolótartályaink védőgátakkal vannak ellátva (a két 40 em3-es tartály védőgyűrűs kialakítású). A gátakon belüli tér nagyságának tervezése során a tartályban tárolható maximum veszélyes anyagmennyiség + 1/3 filozófiát követték, azaz a tartály tartalmának + 30 %- nyi mennyiségek felfogására alkalmasak. E) A STATIKAI MEGFONTOLÁSOK

Lásd 2.3.6. pont b) alpont. F) A KÜLSŐ BEHATÁS ELLENI VÉDELEM

Az eddigi éghajlati adatok, meteorológiai jellemzők alapján (lásd 2.2.4 pont a) alpont) nem számítunk szökőárra, árvízre!

48

SZAJOL BÁZISTELEP


2.3.7 A GYÁRTÁSHOZ, MŰKÖDÉSHEZ KAPCSOLODÓ ÉS A VESZÉLYHELYZETI FELADATOKAT ELLÁTÓ INFRASTRUKTURA (LÉTESÍTMÉNYEKHEZ ÉS ÜZEMHEZ) A bázistelep működését biztosító infrastruktúra a következő részekből áll: • Külső elektromos energia ellátás. • Belső elektromos hálózat. • Tartalék elektromos ellátás. • Tűzoltóvíz hálózat. • Külső vízellátás. • Gáz ellátás. • Melegvíz hálózat. • Híradó rendszerek. • Elsősegélynyújtó felszerelések, védőeszközök. • Foglalkozás-egészségügyiszolgáltatás • Vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények. • Elsősegélynyújtó és mentő szervezetek • Biztonsági szolgálat. • Katasztrófa elhárítási szervezet. • Javító és karbantartó egységek. • Laboratórium. • Szennyvíz hálózat. • Tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek (CLT-3 inteligens tűzjelző-, és vagyonvédelmi rendszer. Meldtechnik). • Beléptető és idegen behatolást érzékelő rendszerek. A) A KÜLSŐ ELEKTROMOS- ÉS MÁS ENERGIAFORRÁSOK

Szajol Bázistelep villamos energia ellátása két irányból történik 20 kV-os légvezetéken keresztül. Az elektromos szolgáltatást a EON biztosítja. A kétirányú megtáplálás egymástól teljesen független, így az egyik mindig a tartalék energiaforrás szerepét tölti be. A telep területére beérve a 20 kV-os elektromos áramot trafók segítségével 6 kV-ra transzformáljuk le. Ez a 6 kV-os elektromos áram egy részre szolgál a tűzivíz-gépházban lévő 4 db GANZ típusú villanymotor, illetve a távvezetéki feladó állomáson lévő 4 db nyomásfokozó villanymotor megtáplálására. A 6 kV fennmaradó részét egy másik trafóházon keresztül 0,4 kV-ra transzformáljuk. Az így kapott elektromos áram szolgálja a Bázistelep minden villamos berendezésének, eszközének áramvételezési lehetőségeinek megtáplálását. Az elektromos áramot felhasználjuk a vezetékek és a tároló tartályok katódvédelmére. A Bázistelepen földkábel hálózat van kialakítva a 20/6 kV-os trafóházat követően. A Bázistelep elektromos árammal más alfogyasztókat is ellát, így tartalék áramszolgáltatásként a PRÍMAGÁZ Zrt, Nairam Kft. Az elektromos hálózatba 1 db EON főmérő és 21 db almérő van elhelyezve. A fő villamos energia felhasználási helyek: szivattyúterek távvezetéki fogadóállomás automata tankautó töltő

49

SZAJOL BÁZISTELEP


Az elektromos hálózatba beépített berendezések védelme érdekében biztonsági rendszerek lettek beiktatva. Erős áramú oldalról (20/6 kV) túlfeszültség levezető áramkör, amely védi a belső elektromos hálózatot a külső feszültségingadozástól, valamint a trafó meghibásodásától. Túláram védelmek vannak beépítve a 6 kV-os rendszerben is: távvezetéki nyomásfokozó szivattyúknál az EMFV In = 5 A, Ion = 1 A védelmi típus fázisjavító kondenzátor M-17, M-18, M-13-as védelmi típusok oltóvíz szivattyúk RSZ3F M-13 védelmi típus A 0,4 kV-os hálózatba beépített berendezések el vannak látva érintésvédelemmel és túlfeszültség levezetővel. Ezeket a védelmeket olvadó betétek, kismegszakítók, fírelék és áramvédő kapcsolók biztosítják. A tartalék elektromos ellátást egyrészt a már fentiekben említett két oldali megtáplálás, másrészt a különböző munkaterületek műszerei és berendezései, informatikai eszközei szünetmentes áramellátását biztosító akkumulátor telepek. Az akkumulátorok automatikusan kapcsolnak be áramkimaradáskor és tároló kapacitásuk 6 - 12 óra közötti időtartam. A bázistelep a MOL Nyrt. földgázszállítási szervezetének nagynyomású 64 bar-os, vezetékére csatlakozik nyomáscsökkentő állomáson keresztül, amely először 28 bar-ra, majd 6 bar-ra csökkenti a nyomást. A zárt rendszerben keletkező esetleges túlnyomások elvezetésére egy biztonsági szelep van beépítve. A nyomáscsökkentő állomás szerelvényeinek karbantartását, ellenőrzését havi rendszerességgel a TIGÁZ Rt végzi. A belső hálózat az épületekben elhelyezet egyedi kazánok gázellátását szolgálja. A kazánok előtt nyomáscsökkentő szelepek vannak beépítve, amelyek a nyomást 0,9 bar-ra csökkentik. A következő egyedi kazánok vannak használatban: • • • •

5 db Poromat duplex Wiesmann (130 kW) 2 db Wiesmann Atala (100,6 kW) 5 db C-14-es falikazán (20kW) 3 db Optima 25/20 E (20-25 kW)

A szennyvíz technológiai rendszer fagyveszélyes szerelvényeinek fűtésére egy DF-500/6 VPs gőzfejlesztő kazán üzemel. A kazán teljesítménye 383 KW.

B) A KÜLSŐ VÍZELLÁTÁS

A Bázistelep ivóvíz ellátását 2000. augusztus 1-től a Szolnok Víz- és Csatornamű Koncessziós Rt. közüzemi szolgáltatási szerződés alapján biztosítja. A régi ivóvízhálózatra való rácsatlakozást és az új szakaszok kiépítését korszerű KPE csövek és elzáró szerelvények felhasználásával, 700 méter hosszan a Víz- és Csatornamű Rt. végezte. Az ivóvíz gerincvezeték és leágazások mindösszesen kb. 7 km-t tesznek ki, amelyen 2 főmérő és 30 db almérő van beépítve, ezen mérők leolvasása hónap végén egyszerre történik. Ivóvizet a Bázistelep a következőknek szolgáltat: -

Primagáz Zrt. - szolgáltatási szerződés alapján. STARTOIL Kft - szolgáltatási szerződés alapján. MOL Nyrt. Létesítménygazdálkodás - belső szerződés alapján

50

SZAJOL BÁZISTELEP


A Bázistelep ivóvíz megtáplálása egy irányból történik. Csőtöréskor a meghibásodott vezetékszakasz azonnal kizárásra kerül a rendszerből, ha ez a meghibásodás nem a gerincvezetéken van, akkor a Bázistelepi körvezeték biztosítja az ivóvíz ellátását minden egyes fogyasztónak. A hiba elhárításának időtartama maximum 3 órát vesz igénybe. A hiba feltárása a jelzéstől kezdődően 2 órán belül megkezdődik, mindezek előtt a diszpécserszolgálat értesítést kap a víz kizárásáról, és ha szükséges felhívja a fogyasztók figyelmét ivóvíz vételezésre.

C) A FOLYÉKONY ÉS SZILÁRD ANYAGOKKAL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁS

A bázistelepet csak folyékony anyagokkal látják el. A folyékony anyagok a következők: • •

Ivóvíz (lásd 2.3.7.pont, b) alpont) Gáz (lásd 2.3.7. pont) a) alpont

D) A BELSŐ ENERGIATERMELÉS, ÜZEMANYAG ELLÁTÁS ÉS EZEN ANYAGOK TÁROLÁSA

A belsőenergia ellátás leírása megtalálható a 2,3.7. pont a) alpontjában és a 2.3.7. pont c) alpontjában, kiegészítendő az épületek fűtésére használt energia mennyiségével.

E) A BELSŐ ELEKTROMOS HÁLÓZAT

A belső elektromos hálózat látható 6. sz. térképen és 10. ábrán.

F) A TARTALÉK ELEKTROMOS ELLÁTÁS (VESZÉLYHELYZETI IS)

Az elektromos szolgáltatást a EON Zrt. biztosítja. A kétirányú megtáplálás egymástól teljesen független, így az egyik mindig a tartalék energiaforrás szerepét tölti be. A tartalék elektromos ellátást egyrészt a már fentiekben említett kétoldali megtáplálás, másrészt a különböző munkaterületek műszerei és berendezései, informatikai eszközei szünetmentes áramellátását biztosító akkumulátor telepek. Az akkumulátorok automatikusan kapcsolnak be áramkimaradáskor és tároló kapacitásuk 6 - 12 óra közötti időtartam. Vészhelyzeti energiaforrással a bázistelep nem rendelkezik, ilyen áramforrás a biztonságos működtetéshez nem szükséges.

G) A TŰZOLTÓVÍZ HÁLÓZAT

A bázistelepen stabil tűzvédelmi rendszer van kiépítve, de működtethető félstabil rendszerben is. Félstabil rendszernél a tűzoltókocsi a tartályok mellvédfalánál lévő gyűjtőkhöz van

51

SZAJOL BÁZISTELEP


csatlakoztatva úgy, hogy a habképző anyagbekeverését a tűzoltó gépjármű biztosítja. Célja a mintegy 380.000 m3 tároló képességű tartálypark tűz elleni védelme. Vízkivételi mű közvetlen az Alcsi Holt-Tiszára épült. A vízkivételi mű - oltóközpont - három részből áll: • • •

vízgépház, habgépház, szociális rész.

A vízgépházban 4 db GANZ-MÁVAG gyártmányú, függőleges tengelyű centrifugál kétlépcsős szivattyú nyert elhelyezést. A tervezés során a feltételezett 20000 m3-es tartálytűz estén 1 db hűtő és 1 db oltóvíz szivattyú által szolgáltatott vízmennyiség elegendő a tűz oltásához, a másik kettő melegtartalék. A szivattyúk zsilipaknán, vasgerebbel védetten, ráfolyással, kb. 3 m-es víztakarással kapják a vizet a Holt-Tiszából. A szivattyúgépházon belüli csőrendszerben lévő elektromechanikus csapózárakkal történik a víz nyomásának beszabályozása. Ezen működtető lehet: - távvezérelt (műszerfalról), - helyi kapcsolású, - és a szivattyúk nyomóoldali csapózárja motorindító kapcsolójához retesztelt, A szivattyúk védelmére - a visszazúduló víz felfogására - leálláskor súlyterhelésű csapózárak vannak beépítve. Tűz esetén a habgépházban lévő 3 db Plenty Mirrlees típusú szivattyúk biztosítják az előírt 3 %-os bekeverésű Light Water habképző anyagot. A tűzvédelmi vezetékhálózat körkörös rendszerű, föld alá helyezett, illetve föld felett vezetett csővezeték A tartályok védelmét hűtővíz esetén tető- és körpalást vezetékek, szórófejek, oltóvíz esetén gödör és tartályhabfolyatók, a mellvédfalaknál lévő elzárószerelvények biztosítják. -

Engedélyezett nyomóoldali nyomás 10 bar. A túllépés megakadályozására nyomásszabályzó van beépítve.

H) A MELEGVÍZ ÉS MÁS FOLYADÉK HÁLÓZAT

Lásd 2.3.7. pont a) alpont. I) A HÍRADÓ RENDSZEREK

A Szajoli bázistelep híradó rendszerei külső és belső részre oszthatók: A külső rendszerek: T-COM. 8 db fővonal és 7 db faxvonal csatlakozása. Külön fővonal van kiépítve a szerződött őrző-védő szolgálat diszpécserszolgálata és az Önkormányzati Tűzoltóság diszpécserszolgálata között, amelyet minden reggel a szolgálatban

52

SZAJOL BÁZISTELEP


lévő SECTOR Rt. alkalmazottjának ellenőriznie és tesztelnie kell, majd az eredményt a műszaknaplóban kell rögzítenie. Tűz esetén az értesítést követően az Önkormányzati Tűzoltóság 15 percen belül megérkezik a Szajoli bázistelep területére. A belső rendszerek: - 26 db számítógépes outlook elérési lehetőség, - 20 db mobil URH készülék (a technológiai területeken kizárólag csak robbanásbiztos készüléket szabad használni), - 1db telepített fix URH központ (diszpécserszolgálat), - 12 db mobil telefon fővonal 14 db belső MOL-vonalú telefonállomás.

J) A SŰRÍTETT LEVEGŐ ELLÁTÓ RENDSZEREK

Nincs sűrített levegős rendszer.

K) A MUNKAVÉDELEM

A munkavédelmi rendszer keretén belül a személyi állomány képzése folyamatos és magas szintű. A képzési rendszer a minőségirányítási rendszer erre vonatkozó eljárása és MOL Nyrt. belső szabályzata szerint működik.

53

SZAJOL BÁZISTELEP


Az üzemben megtalálható elsősegélynyújtó felszerelések, védőeszközök Megnevezés Mentőláda,

db 6db

Légzésvédő Plexi álarc, védőszemüveg adalék kezelésnél Oltópokróc

5db 4db

Hordágy Gázkoncentráció mérőműszer

aknába beépített hordozható

Zuhanásgátló vasúti töltőnél Frisslevegős készülék Egyéni lángmentes védőruha, MOL standard Tűzoltó jármű Robbanásbiztos méregszekrény Robbanásbiztos hűtőszekrény

Típus RICO 445 68,SHONGEN, 3B típusú 13553 BD 96 AUER MSA

4db 2db 2db 2db 4 db 1db 2db

EXTOX UNI UMC-01-T/5F SIEGER SENCEPOINT EXTOX UNI E-TD-S1 EX-METER SOLARIS

2db 1 Munkakör szerint kiadva

MSA BD 96 Auer

1 1

NISSAN LABOR

1

LABOR

L) FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS

A MOL Nyrt. a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás feladatait a –FÖNIX S.O.S. Zrt-vel kötött szerződésen keresztül oldja meg.

M) A VEZETÉSI PONTOK ÉS A KIMENEKÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ LÉTESÍTMÉNYEK

Információk találhatók „Veszélyelhárítási alaptervben”, a „Tűzriadó tervben”.

N) ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ÉS MENTŐ SZERVEZETEK

Képzett elsősegélynyújtók vannak minden egyes műszakban, akik bizonyos munkatársi elsősegély feladatok ellátására képesek.

54

SZAJOL BÁZISTELEP

BIZTONSÁGI JELENTÉS O) A BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT

A vagyonvédelmi feladatokat, a behatolás érzékelő rendszer felügyeletét, a portaszolgálatot, a ki- és beléptető elektronikus egység üzemeltetését a PAJZS 07 Rt látja el nteligens tűzjelző-, és vagyonvédelmi rendszer). A foglalkoztatott dolgozók létszáma fő. A szolgálatot 24 órában biztosítja 2 műszak. Egy-egy műszakban látja el a feladatot.

P) A KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLAT

Szajol bázistelepen környezetvédelmi szolgálat nem működik. Megbízás, illetve szerződés alapján az alábbi szakcégek végeznek, folytatnak környezetvédelmi tevékenységet: 1. Weßling Kémiai Laboratórium Kft. 1047 Budapest, Fóti út 56. A tevékenység tárgya a hatósági ellenőrzések során vett kontrollminták kémiai elemzése. 2. A kármentesítés a KÖTI KTFV 2134.15/2006 sz határozata alapján lezárult. 3. GOLDER Associates Hungary Kft. 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 54. A tevékenység tárgya a bázistelepen kialakított monitoring rendszer ellenőrzése, illetve negyedéves jelentés elkészítése. (Esetleges CH fázis megjelenése.) 4. Remondis Szolnok Zrt. 5000 Szolnok, József Attila út 85. A tevékenység tárgya a bázistelepen keletkezett nem veszélyes hulladék elszállítása. 5. A veszélyes hulladék elszállítása és ártalmatlanítása több szerződött partnerrel történik.

Amennyiben hatósági (vízmintavételi) ellenőrzés nem történik, belső utasítás értelmében negyedévente a bázistelep önkontroll ellenőrzést végez. A vízminta kémiai elemzését a Weßling Kft. végzi. A Weßling Kft. akkreditált labor. A telepen 1 fő EBK feladatokkal megbízott munkavállaló dolgozik, akinek feladata a munkavédelemmel, tűzvédelemmel, környezetvédelemmel és egészségvédelemmel kapcsolatos adatszolgáltatás, operatív bonyolítás (lásd vezetési rendszer elemei).

Q) AZ ÜZEMI MŰSZAKI BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT

A Szajoli bázistelepen SIMENS CERBERUS gyengeáramú tűzjelző rendszer van kiépítve, mely az alábbi egységekből áll: kézi működtetésű tűzjelző készülékek, automatikus működésű lángérzékelő-, füstérzékelő- és hőérzékelő készülékek. A tűzjelző rendszer az alábbi elemekből áll: kézi működtetésű jelzésadók száma 72 db automatikus lángérzékelő készülék 17 db füstérzékelők száma 31 db hőérzékelők száma 5 db

55

SZAJOL BÁZISTELEP

BIZTONSÁGI JELENTÉS R) KATASZTRÓFA ELHÁRÍTÁSI SZERVEZET

Leírása megtalálható „Veszélyelhárítási alapterv”-ben és a „Munkahelyi PV szervezet megalakítási riasztási és készenlétbe helyezési terv”-ben és a „Belső Védelmi Terv”-ben.

S) JAVÍTÓ ÉS KARBANTARTÓ TEVÉKENYSÉG

A TKD Logisztika karbantartási szolgáltatásokra vonatkozó igényét – a Logisztika Karbantartás Irányító szervezetének felügyelete és koordinációja mellett – teljes körűen és kizárólagosan a Petrolszolg kft un. egyszervízcéges modell formában végzi, alvállalkozói bevonásával.

T) A LABORATÓRIUMI HÁLÓZAT

Minőség-ellenőrzés, szajoli laboratórium MOL Nyrt. LOG Szajol-i telepén végzett vizsgálatok

A telepre beérkező, az ott tárolt és a telepről kiszállításra kerülő termékek vizsgálata és minősítése.

Telepellenőrzés

A regionális laboratóriumokhoz tartozó telepeken működő vizsgálóhelyiség szakmai felügyelete a területileg illetékes vezető minőségellenőrzési munkatárs feladata. Laboratóriummal nem rendelkező telepek esetén a havi leltározások, illetve készletegyeztetések során a fehéráru tartályokból vett mintát a laboratóriumba szállítják. A minták bevizsgálása utómérésnek megfelelően történik.

56

SZAJOL BÁZISTELEP


A laboratóriumi vizsgálathoz felhasznált vegyszerek

• • • • • • • • • • • • • •

toluol metanol aceton etanol Hydranal Coulomat A Hydranal CG Metanol-kloroform elegy Hydranal Composite n-heptán Xilol n-nonán i-oktán kálium-klorid nemzetközi standard-ek

Megjegyzés: A Laboratóriumban felhasznált veszélyes anyagok mennyisége és a felhasználás módja súlyos baleseti szempontból nem releváns. A laboratóriumban lévő védelmi berendezések

Oldószer és gázérzékelő készülék típusa: E-Uni 3T ARH érzékelő. Az ARH érték 20%-nál vész-szellőtető berendezést kapcsol be, 40%-nál teljes áramtalanítást végez. Légcserét és vegyifülke elszívást biztosító berendezések pontforrásai: - légkondicionáló kidobókürtje, - 2 db vegyifülke kidobókürtje. A szennyező pontforrásokról évente bevallás készül.

U) SZENNYVÍZHÁLÓZATOK

Szennyvíztisztító rendszer A MOL Nyrt-vel kötött szerződés alapján az ÓZON Kft., mint üzemeltető által kifejlesztett és szabadalmaztatott technológia alapján működik. A tisztításra kerülő nyers szennyvizeket a bázistelep területén lévő átemelők (A, B, F jelűek) juttatják a kezelőtelep központi C átemelőjébe. A nagy bázistelepi átemelőkön (A, B, F jelűek) kívül vannak még kisebb átemelők (pl. A1 jelű), melyek a mélyebb területekről emelik fel a csapadékvizet (pl. az A1 jelű az A jelű átemelőbe). A C átemelőből a szennyezett közeg a 2 x 1000 m3 hasznos térfogatú, föld feletti kiegyenlítő, homogenizáló funkciót is ellátó záportározókba szivattyúzással érkezik, ahonnan további szivattyúzással (alacsony záportározó szint esetén), illetve magasabb záportározó szint esetén gravitációsan, motoros tolózár által szabályozva jut a TREDEX tisztítóvonal legfőbb egységére, a vegyszerbekeverő vályúrendszerre. 57

SZAJOL BÁZISTELEP


A TREDEX tisztítóvonalról (az ülepítők után) az előtisztított szennyvíz gravitációsan jut a 2 x 1260 m3 névleges térfogatú utótározó tavakba, illetve tolózárakkal leszakaszolva a kiválasztott tározó tóba. Innen további kezelésre a G jelű átemelőn keresztül az UNIR biológiai berendezésre jut az előkezelt víz. Az UNIR berendezés utáni mennyiségmérést és fertőtlenítést követően biológiailag tisztított szennyvízként gravitációsan folyik a befogadóba.

58

SZAJOL BÁZISTELEP


V) ÜZEMI MONITORING HÁLÓZAT

A bázistelepen a 2122-1/2007. KÖTIKTVF határozata alapján jelenleg új monitoring rendszer kiépítése történik, mely a régi rendszer egyes kútjainak tömedékelésével és új kutak létesítésével jár.

W) A TŰZJELZŐ ÉS ROBBANÁSI TÖMÉNYSÉGET ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK

A telep egész területére kiterjedő tűzjelző rendszer működik (inteligens tűzjelző-, és vagyonvédelmi rendszer.). A „Létesítményi tűzvédelmi szabályzat” 3. számú melléklete tartalmazza a gyengeáramú tűzjelző berendezések számát, típusát és elhelyezését.

X) A BELÉPTETŐ ÉS AZ IDEGEN BEHATOLÁST ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK

A nem publikus rendszerek főleg, de nem kizárólagosan kamera megfigyelést jelentenek.

2.3.8. AZ ÜZEMBEN LÉVŐ VESZÉLYES ANYAGOK

A Biztonsági adatlapok az M1. sz. mellékletben találhatóak.

2.3.9 A VESZÉLYES ANYAGOK LELTÁRA

MOL Nyrt. Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió Logisztika Szajol Bázistelep Veszélyes anyag jegyzék, leltár Megnevezés NYERSANYAGOK FÉLKÉSZ TERMÉKEK VÉGTERMÉKEK

Mennyisége [t] [t] [t]

Ólmozatlan szuperbenzin EN-95 MSZ-EN 228, 2000 Ólmozatlan szuperpluszbenzin EN-98 Motorikus gázolaj MSZ-EN 590 PB /palack tárolás/ 18 konténer egy konténerben 48 db palack TÜ5/20 tüzelőolaj 59

SZAJOL BÁZISTELEP


MELLÉKTERMÉKEK

[t]

Fázisolaj Fáradtolaj

ADALÉKOK

[t]

MOL benzinadalék (Keropur 3569 NK21) MOL gázolaj adalék (Lubrizol 8046DX) SHELL BENZIN ADALÉK (Nemo 6115) SHELL GÁZOLAJ ADALÉK (Nemo 2000) Jellemzően: Benzinek: mintegy 150 000 t, Gázolaj mintegy 150 000 t

60

SZAJOL BÁZISTELEP


2.4. SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS A) VESZÉLYHELYZETI VEZETÉSI LÉTESÍTMÉNYEK

A vezető állomány kiértesítése telefonon történik. A bázistelepre történt beérkezés után gyülekezés a bázistelep vezető irodában.

A veszélyhelyzet kialakulását követő helyzetet értékelve a mentő, mentesítési feladatok végrehajtása két munkahely kialakításával történik.

pk. Bárdos Zoltán

pk. Golyha József

1. munkahely: Határai: délről a "D" jelű út, északról az irodaépületek északi oldalánál húzódó kerítés, keletről a Szajoli Egyetértés MGTSZ útja, nyugatról a Prímagáz töltőüzem kerítése közötti kiszolgáló üzemrészek és irodák. 2. munkahely: Határai: északról az 1. munkahely határa, a keleti és déli oldalról az üzem kerítése, nyugatról az Alcsi Holt-Tisza ág által határolt tartálypark. A tartálypark területén keletkezett tűz esetén az úgynevezett tűzriadó kapun áthaladva az "L" jelű és a "C" jelű üzemi utak találkozásánál van a jelentkezési pontja a beérkező külső segítségkén beérkező önkormányzati tűzoltóságoknak. Egyéb más helyen keletkezett tűz esetén a tűzoltás-vezető által meghatározott helyen van a jelentkezési pont. A jelentkezési ponton eligazító kerül kijelölésre, aki a TV által meghatározott helyre irányítja az érkező egységeket.

61

SZAJOL BÁZISTELEP


Felállítási - bevetési helyek: 1. szakasz: égő tartály északi részén lévő üzemi út szakaszparancsnok: Szolnok szolgálati parancsnok egységek: Szolnok, Mezőtúr, Cegléd és a TV által meghatározott habbaloltók 2. szakasz: égő tartály déli részén lévő üzemi út szakaszparancsnok: Jászberény szolgálati parancsnok egységek: Jászberény, Karcag, Kunszentmárton, Szarvas és a TV által meghatározott habbaloltók

B) A VEZETŐÁLLOMÁNY VESZÉLYHELYZETI ÉRTESÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE

A leírás megtalálható a „Veszélyelhárítási alapterv” 5. és 8. pontjában. Tűz esetén a tűz észlelőjének először hangos szóval a közelben tartózkodókat kell figyelmeztetnie, majd a tűzjelző berendezés működtetésével a diszpécsert kell értesíteni. A diszpécsernek, pedig az önkormányzati tűzoltóságot kell riasztania. Riasztania kell továbbá munkaidőben a bázistelep vezetőjét, vagy a helyettesét. A tűz jelzését követően értesítenie kell a LOG diszpécser-szolgálatát (KTDSZ Százhalombatta, telefonszám: 13636). A tűz jelzésének tartalmaznia kell: -

a tűzeset, káreset helyét, mi ég, milyen káreset történt, emberélet van-e veszélyben, a jelzést adó nevét és telefonszámát.

A portai szolgálat feladata a legkisebb rendellenességről is a vezetőket értesíteni. Nagyon fontos feladata a portai szolgálatnak, amennyiben a robbanás és az azzal járó tűz bekövetkezik, hogy a telepen tartózkodó idegen személyeket (vevők) a telep elhagyására felszólítsák. A telep területéről az idegen személyek autóikkal való kiállása után a MOLTRANS tankautó vezetőket szólítják fel a telep elhagyására, ami a portától jobbra az Egyetértés MGTSZ magánútján haladva a 442-es bekötőútra (Rákóczifalva irányába) való kiállást jelenti.

62

SZAJOL BÁZISTELEP


A mentési törzs tagjai és riaszthatóságuk Név

Beosztás a mentési törzsben

Telefonszám vállalati

Lakcím

Telefonszám otthoni

Riasztás módja

Riasztásért felelős

pv. vezető

pv. vezető h.

mentő és kár felsz. részl. pk. riasztó, ért. és kitelep részl. pk. tűzoltó részl.. pk. elsősegélyny. részl. pk.

C) AZ ÜZEMI DOLGOZÓK VESZÉLYHELYZETI RIASZTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE

A leírás megtalálható a „Veszélyelhárítási alapterv” 5. pontjában és a jelentés 4.2 pontjában.

D) A VESZÉLYHELYZETI HÍRADÁS ESZKÖZEI ÉS RENDSZEREI

Lásd 2.3.7. pont i) alpont. E) TÁVÉRZÉKELŐ RENDSZEREK

A Bázistelepen 24 órában működő kamerás figyelőrendszer van kiépítve. A rendszer lefedi az összes technológiai területet, illetve a kerítés vonalának és tűzoltó kapuknak a figyelését is. Esetlegesen érzékelt rendellenességek alkalmával az őrző-védő szolgálat járőre 5 percen belül az adott területre meg tud érkezni.

F) A HELYZET ÉRTÉKELÉSÉT ÉS A DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉT SEGÍTŐ INFORMATIKAI RENDSZEREK

63

SZAJOL BÁZISTELEP


Kiérkezés előtt (vonulás közben) tájékozódás, információszerzés rádión, esetleg mobiltelefonon. A kiértékelést elősegítik a PC-k, az értékelő táblázatok (3 db) és a vetítőgép (1 db).

G) A RIASZTÁST, A VÉDEKEZÉST ÉS A KÖVETKEZMÉNYE CSÖKKENTÉSÉT VÉGZŐ VÉGREHAJTÓ SZERVEZETEK

RENDSZERESÍTETT EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK

A leírás megtalálható a „Veszélyelhárítási alapterv” 7. pontjában. RENDSZERESÍTETT SZAKTECHNIKAI ESZKÖZÖK

A leírás megtalálható a „Veszélyelhárítási alapterv” 7. pontjában, a tűzoltási terv 6., 10., 11., és 12. pontjában és a „Létesítményi tűzvédelmi szabályzat” 3. és 4. mellékletében.

A VÉDEKEZÉSBE BEVONHATÓ (NEM KÖZVETLENÜL ERRE A CÉLRA LÉTREHOZOTT) BELSŐ ÉS KÜLSŐ ERŐK ÉS ESZKÖZÖK

A tűzvédelmet a Szolnoki Önkormányzati Tűzoltóság és 21 fős létesítményi tűzoltóság biztosítja. Lásd még a „Munkahelyi PV szervezet megalakítási riasztási és készenlétbe helyezési terve.

64

SZAJOL BÁZISTELEP


2.5. SÚLYOS BALESET ÁLTAL VALÓ VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE 2.5.1 A SÚLYOS BALESETEK LEHETŐSÉGÉNEK AZONOSÍTÁSA A kockázatvizsgálat tárgya az MOL Nyrt. Szajol Bázistelepén feltételezett súlyos ipari balesetek következményeinek vizsgálata, a kockázatok mértékének meghatározása és ezen értékek összevetése a törvényben foglaltakkal. Az ipari balesetek kockázatainak meghatározása

Veszélyek azonosítása

Következmények azonosítása

Gyakoriságok meghatározása

Kockázat meghatározása

Kockázat értékelése

Veszély-azonosítás

A kockázatfelméréshez szükséges valamennyi információ összegyűjtése után az első és legfontosabb lépés az üzem, üzemelés vagy tevékenység során lehetséges valamennyi veszély felderítése, azonosítása. Ez képezi a további vizsgálatok kiindulópontját. Minden esetben meg kell állapítani: milyen veszélyes szituáció létezhet az üzemben vagy a folyamat során, továbbá ez a szituáció hogyan fordulhat elő.

65

SZAJOL BÁZISTELEP


Az elemzés ezen része az un. "veszélyazonosítás", amely során minden lehetséges szituációt meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy van-e egyáltalán lehetőség kár keletkezésére és ezek közül melyek a tényleges kockázatosak. Ez követi a lehetőségtől egy balesethez vezető események sorozatának rendszeres vizsgálata. Veszély definíció 1999. évi LXXIV. törvény szerint: Veszély: valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termékként van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. A technológiai kockázatok

Azoknak a helyeknek meghatározása, ahol veszélyek felismeréséhez, azonosításához és kezelésükhöz szükséges javaslatok megtételéhez a részletes elemzésnek feltétlenül rendelkezésre kell állniuk. A feladat elvégzéséhez az alábbi információra van szükség: • • • • •

a technológia térbeli részletes elhelyezkedése, a helyszínen végzett tevékenységek eljárások, technológiai leírás, egyszerűsített folyamatábra és műszerezett folyamatábra, anyagösszetétel, nyomás, hőmérséklet értékek, halmazállapot, gépjegyzék és a berendezések leírása, a helyszínen tárolt anyagok jegyzéke. A kiválasztott technológiák részletes elemzése

A kiválasztott technológiák részletes elemzése különböző programokkal és módszerekkel, amelyek megadják a nem üzemszerű kibocsátások valószínűségeit, a kibocsátások hatását (tűz, robbanás, gázfelhő). Az elfogadott forgatókönyvek alapján meghatározásra kerül az emberre - üzemen belül és kívül – a biztonságra és a környezetre súlyos veszélyt jelenthető baleset következménye, nagysága és kiterjedése. A vizsgálat során az alábbi fő veszélyforrások típusait és következményeit vesszük figyelembe: A veszélyes anyag gáz, folyadék és kétfázisú halmazállapotban történő kibocsátása (forrásmodell megalkotása) •

Jet tűz (a jet méreteinek meghatározása)

•

Gőz tűz (a gőzfelhő méreteinek meghatározása)

•

Hősugárzás (az 1-3 pont esetében)

•

Nehéz és neutrális gázok terjedése (éghető gázok). Forrásmodell + diszperziós modellek (Gauss, nehéz gázok terjedése, stb.)

66

SZAJOL BÁZISTELEP

•


Vándorló gőzfelhő robbanása. Forrásmodell, diszperzió, TNT modell.

Az egyéni és társadalmi kockázatok eloszlásának elkészítése, a kockázati szintek megállapítása az adott technológián belül és annak határain túl, valamint azok elfogadhatóságának vizsgálata. Üzemhatárokat meghaladó veszélyeztetés (Off Site Risk) esetén számítandó: • • •

az egyéni kockázat (Individual Risk), a társadalmi kockázat (Societal Risk), a veszélyességi övezetek meghatározása.

A kiválasztott technológiák a kockázatát a hivatkozott végrehajtási utasítás előírásainak megfelelően értékeljük. Az egyéni és társadalmi kockázat meghatározásánál minden olyan baleset hatását figyelembe kell vennünk, melyek túlterjednek a vizsgált technológia üzemi határain és érinti a civil lakosságot. A következmény analízis és az egyéni és társadalmi kockázatok eloszlásának elkészítése során a SAFETI 6.51. programot használjuk.

A tárolóterek biztonságos működésének bemutatása különbözik azon üzemekétől, ahol egy gyártási folyamatban résztvevő berendezés által okozott veszély bemutatására kerül sor. A tároló kockázati elemzésének sokkal inkább a személyzet ellenőrzésére, képzésére, oktatására, az alkalmazott műveletekre, eljárásokra és auditokra, támaszkodik. Ebben az esetben a BIR bemutatása sokkal fontosabb szerepet kap, mint a hagyományos gyártási folyamatok kockázatának bemutatásakor. Ebből következik, hogy az emberi tényező szerepének bemutatására helyeződik a hangsúly. A veszélyes anyagok felhasználása, tárolása vagy szállítása általában olyan zárt rendszerekben történik, amelyek az anyagok terjedését fizikailag gátolják. A műszaki berendezések valamilyen ok miatti károsodása következtében az anyagok szabaddá válnak és a potenciális veszély reális veszéllyé válik, amely személyi sérülést (egészségkárosodást), anyagi károkat okozhat a telephelyen és a környezetben. A tároló létesítményben, a szállító és a tároló tartályoknál, valamint a kapcsolódó berendezéseknél az éghető folyadékok nagy tömegük, valamint tűz és robbanásveszélyességük jelent veszélyt. Az anyagok veszélyességének részletes leírása a 2.3.8. Az üzemben lévő veszélyes anyagok c. fejezetben található, a veszélyes technológiák jellemzését a 2.3.4 A technológia bemutatása c. fejezet tartalmazza. Az általunk alkalmazott megközelítés szerint elsődlegesen azokat a kibocsátási helyeket kell azonosítani, ahol olyan jelentős mennyiségű anyag kibocsátásról van szó, amelyek tüzet és robbanást okozhatnak. Azokat a helyeket azonosítottuk, ahol benzin, gázolaj és PB találhatók, a nagy tárolt mennyiség és a robbanóképesség miatt. Más anyagok, amelyek folyadék állapotban vannak normál hőmérsékleten és nyomáson és a folyamatban sem találhatók magas hőmérsékleten, mennyiségük miatt kisebb veszélyt jelentenek, égésük során környezetszennyező anyagok keletkezhetnek, vagy mérgezést okozó gázok keletkezhetnek, melyek koncentrációja nem éri el a mérgezési koncentrációt, kis veszélyt jelentenek. Összefoglalóan kimutattuk a veszélyes anyagokat, azok legnagyobb mennyiségét és előfordulási helyüket. Kőolajtermék tároló: A tárolt legnagyobb anyag mennyiség gázolajból 40000 m3 és benzinből 20000 m3.

67

SZAJOL BÁZISTELEP


Vasúti lefejtő-töltő: A vasúti lefejtő-töltő egyben vagonok tárolására is alkalmas. Ezért, mint kockázati helyet figyelembe vesszük a további számítások során. Tankautó töltő: A tankautó töltő szigetekből áll. A tankautó töltőt számon tartjuk, mint kockázati helyet. A következmény analízis során a hatásterület nagysága alapján dönthető el, hogy a kockázat során figyelembe kell venni-e ezt a veszélyforrást. PB palack tároló: A tárolt palackok sérülése esetén okozhat veszélyt a civil lakosság számára. A következmény analízis során a hatásterület nagysága alapján dönthető el, hogy a kockázat során figyelembe kell venni-e ezt a veszélyforrást. Csővezetékek: A műszerezett technológiai folyamatábra szerint (LPG-001) DN 250-s a legnagyobb átmérőjű benzin vezeték, melynek törése jelenti a legsúlyosabb veszély helyzetet. A tárolt anyagok tulajdonságai alapján a következő veszélyforrásokkal kell számolni. Benzin esetében tócsatűzzel, gőzfelhővel, gőztűzzel és térrobbanással kell számolni. A benzin párolgása ugyanis jelentős, amit az alacsony lobbanáspontja - kisebb, mint -20 °C - is mutat. (A lobbanáspont az éghető folyadéknak az a hőmérséklete, amelynél már annyi gőz lép ki a folyadékból, hogy az a folyadék felszíne felett eléri az alsó éghetőségi határértéket (ARH) és nyílt láng hatására belobban.). A gázolaj esetében következmény analízist végzünk, A PB gáz palackban történő tárolásakor bekövetkező robbanások hatásával számoltunk. Az azonosított veszélyes helyek és az ott található veszélyes anyagok mennyiségének és típusának alapján az alábbi forgatókönyvek felállítása szükséges: Kőolajtermék tároló. A tároló esetében a legsúlyosabb veszélyt a 20000 m3-s benzintároló katasztrofális meghibásodása, 20000 m3 benzin kiáramlása a szabadba, tócsatűz, KVCE. A 5000 és a 2000 m3 tartályok vizsgálatától, a 20000 m3 szemben, azért tekintettünk el mert az éghető anyag 20 ill. 10 %-a a 20000 m3 tartályénak. A védőgödör nagysága, így az égő felület is lényegesen kisebb, az üzemhatártól való távolsága megegyezik ill. nagyobb, mint a 20000 m3–es tartály esetében. A meghibásodási frekvenciájuk nagyságrendileg megegyezik. Az övezetkijelölésnél az 5000 m3 tartályokat figyelembe vettük. Vasúti lefejtő-töltő: A vasúti vagon teljes tartalmának elvesztésével, 80 m3 benzin kiáramlásával kell számolni. A szakirodalom szerinti várható magas frekvencia és a szabadon, védőgödör nélkül szétterülő tócsa miatt vizsgálandó. Tankautó töltő: A tankautó teljes tartalmának elvesztésével, 32 m3 benzin kiáramlásával kell számolni. A szakirodalom szerinti várható magas frekvencia és a szabadon, védőgödör nélkül szétterülő tócsa miatt vizsgálandó. PB palack tároló: Sorozatos palack robbanásokkal kell számolni. Csővezetékek: A technológiai rendszereket összekötő csővezetékesetében a vezeték teljes szelvényű törését kell vizsgálni. Az üzemhatárhoz közel húzódó vezetékszakaszok miatt vizsgáljuk. Az üzem működéséből fakadó súlyos balesetek azonosításakor két fő szempontot vettünk figyelembe. Az első szempont a szajoli bázistelepen alkalmazott technológiák, melyek a következők: • távvezetéki betárolás, kitárolás, • tárolás (tartálypark) és a tárolt anyagok mozgatását végző szivattyúterek • vasúti töltő

68

SZAJOL BÁZISTELEP

• • • •


petróleum lefejtés, automata tankautó töltő, régi közúti töltő, PB gázpalack depó

A második szempont a veszélyes anyagok típusai. A szajoli bázistelep nagy mennyiségben tárolnak gázolajat és más olaj féleségeket, valamint benzint.

69

SZAJOL BÁZISTELEP


2.5.2 A SÚLYOS BALESETEK KÖVETKEZMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE 1. esemény: 40000 m3 gázolaj azonnali kiömlése a védőgödörbe – 40001-es (40002) tartályok Az eseménysor (modell) összeállítása: Anyag: gázolaj Anyag mennyisége: 40000 m3 Nyomás: atmoszférikus Környezeti hőmérséklet: környezeti 10 °C Sérülés mérete: Eseménysor: katasztrofális törés Kármentő: 63 m-es átmérőjű kármentő Időjárási viszonyok: A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg: Kategória: 1. kategória 2. kategória

Szélsebesség: (m/s) 1,5 3,5

Stabilitás: F D

A légköri hőmérsékletet 10,5 °C- nak, a talaj menti hőmérsékletet 10 °C- nak vettük. A tüzek esetében a kitettségi idő: 20 sec. Az 1. ábrán látható a gázolaj koncentrációja az egyes időjárási típusok esetének függvényében.

1. sz. ábra

70

SZAJOL BÁZISTELEP


Baleseti eseménysor: SZ 1 Tócsa Abban az esetben, ha az anyag a tócsa képződésének helyszínén gyullad meg, tócsatűz keletkezik. Feltételezett az egész védőgödör területének a meggyulladása. A 4 kW/m2–s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 125,2 méteres távolságban a forrástól. A 4 kW/m2–s hősugárzás túllépi a bázistelep határát, de nem veszélyeztetett sem az emberek élete a lakott területeken, sem külső vállalatok. E hatótávolságon belül nem található semmilyen épület, melyben alkalmazottak tartózkodnának. A 12,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 75,6 méter. E hősugárzás nem lépi túl meg a bázistelep határát, nem veszélyeztet semmilyen berendezést, sem lakott területet. A keletkező tűz maximális hősugárzása 20 kW/m2, hatótávolsága 72 méter. A hősugárzás a távolság függvényében a 2. sz. ábrán látható.

71

SZAJOL BÁZISTELEP


2. sz. ábra

Baleseti eseménysor: SZ 1 Gőztűz Amennyiben a kiáramló anyag felett elegendő mennyiségű tűzveszélyes gőz képződik, akkor gőztűz keletkezik. A gőztűz a tűzveszélyes folyadék gőzök gyors leégése a robbanóhatáron belül. Azon emberek élete veszélyeztetett, akik a bázistelep épületein kívül, közvetlenül a hatótávolságon belül tartózkodnak a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. A gőztűz nem veszélyezteti az épületeket, sem a berendezéseket, mivel rövid ideig tartó hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 104,9 méter. Veszélyeztetve lenne azon alkalmazottak élete, akik a bázistelep területén a tartálytól 104,9 méter távolságon belül tartózkodnának a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. E gőztűz nem lépi túl a Szajol bázistelep határát, nem veszélyeztet semmilyen berendezést, sem lakott területet. A 3. sz. ábrán látható a gőztűz hatótávolsága az egyes időjárási típusok esetén.

72

SZAJOL BÁZISTELEP


3. sz. ábra

Hősugárzás hatása: Late Pool Fire Ellipse Mérték Távolság (m) egys. Category 1.5/F Category 3.5/D 4 kW/m2 102,6 125,2 12.5 kW/m2 61,3 75,6 37.5 kW/m2 Nem alakul ki Nem alakul ki

Érték Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás

73

SZAJOL BÁZISTELEP


Flash Fire burkológörbéi Távolság (m) Mérték Érték Category Category egys. 1.5/F 3.5/D Legmesszebbi kiterjedés Legmesszebbi kiterjedés

30000 ppm

92,2

104,9

60000 ppm

91,9

104,6

2. esemény: 20000 m3 benzin azonnali kiömlése a védőgödörbe – 20006-os (20001-20005, 20010-20014) tartályok Az eseménysor (modell) összeállítása: Anyag: benzin Anyag mennyisége: 20000 m3 Nyomás: atmoszférikus Környezeti hőmérséklet: környezeti 10 °C Sérülés mérete: Eseménysor: katasztrofális törés Kármentő: 4760 m2 Időjárási viszonyok: A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg: Kategória:

Szélsebesség:

Stabilitás:

(m/s) 1. kategória

1,5

F

2. kategória

3,5

D

A légköri hőmérsékletet 10,5 °C- nak, a talaj menti hőmérsékletet 10 °C- nak vettük. A tüzek esetében a kitettségi idő: 20 sec.

A 4. ábrán látható a benzin koncentrációja az egyes időjárási típusok esetének függvényében.

74

SZAJOL BÁZISTELEP


4. sz. ábra Baleseti eseménysor: SZ 2 Tócsa Abban az esetben, ha az anyag a tócsa képződésének helyszínén gyullad meg, tócsatűz keletkezik. Feltételezett az egész védőgödör területének a meggyulladása. A 4 kW/m2–s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 103,2 méteres távolságban a forrástól. A 4 kW/m2–s hősugárzás nem lépi túl a bázistelep határát, s nem veszélyezteti az emberek életet a lakott területeken, sem pedig a külső vállalatokat. E hatótávolságon belül nem található semmilyen épület, melyben alkalmazottak tartózkodnának. A 12,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 42,6 méter. E hősugárzás nem haladja meg a bázistelep határát, nem veszélyeztet semmilyen berendezést, sem lakott területet. E hősugárzás hatótávolságán belül nem található semmilyen épület, melyben alkalmazottak tartózkodnának. A keletkező tűz maximális hősugárzása 20 kW/m2, hatótávolsága 40 méter. A hősugárzás a távolság függvényében az 5. ábrán látható.

75

SZAJOL BÁZISTELEP


5. sz. ábra

Baleseti eseménysor: SZ 2 KVCE Kései gőzfelhőrobbanás (L VCE) a túlnyomása miatt veszélyes. A 0,02068 bar határérték (95 % a valószínűsége annak, hogy az emberek nem sérülnek meg), hatótávolsága 1380 méter. A 0,02068 bar túlnyomás veszélyezteti az egész Szajol bázistelep területén tartózkodókat. A nemkívánatos hatások azokat az embereket veszélyeztetnék, akik a szabadban a bázistelep területén kívül tartózkodnának 1380 méteres hatótávolságon belül a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. E hatótávolságon belül található a szabadidőközpont. A 0,1379 bar túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 372,2 méter. E hatótávolságon belül nem található semmilyen épület, melyben alkalmazottak tartózkodnának, sem lakott terület. 0,2068 bar túlnyomás esetén megsérülnek az acélszerkezetek, a túlnyomás 76

SZAJOL BÁZISTELEP


hatótávolsága 292,5 méter. Ez esetben a túlnyomás veszélyezteti a bázistelep egész tartályparkját. Sem a lakott terület, sem pedig a szabadidőközpont nincs veszélyeztetve. A 6. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében a kései VCE (legrosszabb esemény) esetén.

6. sz. ábra

Baleseti eseménysor: SZ 2 Gőztűz Amennyiben a kiáramló anyag felett elegendő mennyiségű tűzveszélyes gőz képződik, akkor gőztűz keletkezik. A gőztűz a tűzveszélyes folyadék gőzök gyors leégése a robbanóhatáron belül. Azon emberek élete veszélyeztetett, akik a bázistelep épületein kívül, közvetlenül a hatótávolságon belül tartózkodnak a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. A gőztűz

77

SZAJOL BÁZISTELEP


nem veszélyezteti az épületeket, sem a berendezéseket, mivel rövid ideig tartó hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 76,6 méter. Veszélyeztetve lenne azon alkalmazottak élete, akik a bázistelep területén a tartálytól 76,6 méter távolságon belül tartózkodnának a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. E gőztűz nem lépi túl a Szajol bázistelep határát, nem veszélyeztet semmilyen külső vállalatot, sem lakott területet. A 7. sz. ábrán látható a gőztűz hatótávolsága az egyes időjárási típusok esetén.

7. sz. ábra

78

SZAJOL BÁZISTELEP


Hősugárzás hatása: Late Pool Fire Ellipse Távolság (m) Mérték egys. Category 1.5/F Category 3.5/D 4 kW/m2 90,5 103,2 12.5 kW/m2 40,9 42,6 37.5 kW/m2 Nem alakul ki Nem alakul ki


Flash Fire burkológörbéi

Legmesszebbi kiterjedés Legmesszebbi kiterjedés

Érték

Távolság (m) Mérték Category Category egys. 1.5/F 3.5/D

5000

ppm

76,6

55,7

10000 ppm

47,0

47,0

Robbanási hatás: Késői gyújtás (Explosion Effects: Late Ignition) Távolság (m) Mérték Érték Category Category egys. 1.5/F 3.5/D Túlnyomás 0.02068 bar 1355,9 1380,2 Túlnyomás 0.1379 bar 365,9 372,2 Túlnyomás 0.2068 bar 289,5 292,5 3. esemény: 20000 m3 gázolaj azonnali kiömlése a védőgödörbe – 20007-es (20008, 20009) tartályok Az eseménysor (modell) összeállítása: Anyag: gázolaj Anyag mennyisége: 20000 m3 Nyomás: atmoszférikus Környezeti hőmérséklet: környezeti 10 °C Sérülés mérete: Eseménysor: katasztrofális törés Kármentő: 4760 m2 Időjárási viszonyok: A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg:

79

SZAJOL BÁZISTELEP


Kategória: 1. kategória 2. kategória

Szélsebesség: (m/s) 1,5 3,5

Stabilitás: F D

A légköri hőmérsékletet 10,5 °C- nak, a talaj menti hőmérsékletet 10 °C- nak vettük. A tüzek esetében a kitettségi idő: 20 sec. A 8. ábrán látható a gázolaj koncentrációja az egyes időjárási típusok esetének függvényében.

8. sz. ábra Baleseti eseménysor: SZ 3 Tócsa Abban az esetben, ha az anyag a tócsa képződésének helyszínén gyullad meg, tócsatűz keletkezik. Feltételezett az egész védőgödör területének a meggyulladása. A 4 kW/m2–s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 128,4 méteres távolságban a forrástól. A 4 kW/m2–s hősugárzás meghaladja a bázistelep határát, de az emberek élete nem veszélyeztetett a lakott területeken, s a külső vállalatok sincsenek veszélyeztetve. E hatótávolságon belül nem található semmilyen épület, melyben alkalmazottak tartózkodnának. A 12,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 70,6 méter. E hősugárzás nem haladja meg a bázistelep határát, nem veszélyeztet semmilyen berendezést, sem lakott területet. E hatótávolságon belül nem található semmilyen épület, melyben alkalmazottak tartózkodnának. A keletkező tűz maximális hősugárzása 19,9 kW/m2, hatótávolsága 68 méter. A hősugárzás a távolság függvényében a 9. ábrán látható.

80

SZAJOL BÁZISTELEP


9. sz. ábra Baleseti eseménysor: SZ 3 Gőztűz Amennyiben a kiáramló anyag felett elegendő mennyiségű tűzveszélyes gőz képződik, akkor gőztűz keletkezik. A gőztűz a tűzveszélyes folyadék gőzök gyors leégése a robbanóhatáron belül. Veszélyeztetett azon emberek élete, akik a bázistelep épületein kívül, közvetlenül a hatótávolságon belül tartózkodnak a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. A gőztűz nem veszélyezteti az épületeket, sem a berendezéseket, mivel rövid ideig tartó hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 79,3 méter. Veszélyeztetve lenne azon alkalmazottak élete, akik a bázistelep területén a tartálytól 79,3 méter távolságon belül tartózkodnának a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. E gőztűz nem lépi túl a Szajol bázistelep határát, nem veszélyeztet semmilyen külső vállalatot, sem lakott területet. A 10. sz. ábrán látható a gőztűz hatótávolsága az egyes időjárási típusok esetén.

81

SZAJOL BÁZISTELEP


10. sz. ábra



82

SZAJOL BÁZISTELEP



30000 ppm

74,7

79,3

60000 ppm

74,5

79,1

4. esemény: Tankautó töltő Az eseménysor (modell) összeállítása: Anyag: Benzin Anyag mennyisége: 32 m3 Nyomás: atmoszférikus Környezeti hőmérséklet: környezeti 10 °C Sérülés mérete: Eseménysor: katasztrofális törés Kármentő: Időjárási viszonyok: A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg: Kategória:

Szélsebesség: (m/s)

Stabilitás:

1. kategória

1,5

F

2. kategória

3,5

D

A légköri hőmérsékletet 10,5 °C- nak, a talaj menti hőmérsékletet 10 °C- nak vettük. A tüzek esetében a kitettségi idő: 20 sec. A 11. ábrán látható a benzin koncentrációja az egyes időjárási típusok esetének függvényében.

83

SZAJOL BÁZISTELEP


11. sz. ábra Baleseti eseménysor: SZ 4 Tócsa Abban az esetben, ha az anyag a tócsa képződésének helyszínén gyullad meg, tócsatűz keletkezik. Feltételezett az egész védőgödör területének a meggyulladása. A 4 kW/m2–s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 112,1 méteres távolságban a forrástól. A 4 kW/m2–s hősugárzás nem lépi túl a bázistelep határát, s nem veszélyezteti az emberek életet a lakott területeken, sem pedig más külső vállalatot. E hatótávolságon találhatóak az egyes irodák, raktárak, műhelyek, tankautó- és vasúti töltő. A 12,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 76,4 méter. E hősugárzás nem lépi túl a bázistelep határát, nem veszélyeztet semmilyen berendezést, sem lakott területet. E hatótávolságon belül nem található semmilyen épület, melyben alkalmazottak tartózkodnának. A keletkező tűz maximális hősugárzása 19,9 kW/m2, hatótávolsága 43 méter. A hősugárzás a távolság függvényében a 12. ábrán látható.

84

SZAJOL BÁZISTELEP


12. sz. ábra

Baleseti eseménysor: SZ 4 KVCE Kései gőzfelhőrobbanás (L VCE) a túlnyomása miatt veszélyes. A 0,02068 bar határérték (95 % a valószínűsége annak, hogy az emberek nem sérülnek meg), hatótávolsága 143,7 méter. A 0,02068 bar túlnyomás veszélyezteti az irodaépületeket, raktárakat, műhelyeket, a vasúti töltőn tartózkodókat és a közúti töltő területén tartózkodókat. A nemkívánatos hatások azokat az embereket veszélyeztetnék, akik a szabadban, a bázistelep területén, tartózkodnának 143,7 méteres hatótávolságon belül a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. A 0,1379 bar túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 74,3 méter. E hatótávolságon belül veszélyeztetett a raktárépület, a műhely épülete és egy irodaépület. E hatótávolságon belül található a vasúti töltő is. 0,2068 bar túlnyomás esetén megsérülnek az acélszerkezetek, a 85

SZAJOL BÁZISTELEP


túlnyomás hatótávolsága 68,8 méter. Ez esetben a túlnyomás veszélyezteti a bázistelep vasúti töltőjét, a műhely épületét, s magát a közúti töltőt is. Sem a lakott terület, sem pedig a szabadidőközpont nincs veszélyeztetve. A 13. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében a kései VCE-nél (legrosszabb esemény).

13. sz. ábra Baleseti eseménysor: SZ 4 Gőztűz Amennyiben a kiáramló anyag felett elegendő mennyiségű tűzveszélyes gőz képződik, akkor gőztűz keletkezik. A gőztűz a tűzveszélyes folyadék gőzök gyors leégése a robbanóhatáron belül. Azon emberek élete veszélyeztetett, akik a bázistelep épületein kívül, közvetlenül a hatótávolságon belül tartózkodnak a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. A gőztűz nem veszélyezteti az épületeket, sem a berendezéseket, mivel rövid ideig tartó hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 63,6 méter. Veszélyeztetett azon alkalmazottak élete, akik a tankautó töltőnél tartózkodnak, illetve azon emberek élete, akik 63,6 méter távolságon belül tartózkodnának a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. A 14. sz. ábrán látható a gőztűz hatótávolsága az egyes időjárási típusok esetén. 86

SZAJOL BÁZISTELEP


14. sz. ábra



87

SZAJOL BÁZISTELEP



5000

ppm

63,6

63,5

10000 ppm

42,4

36,4

Robbanási hatás: Késői gyújtás (Explosion Effects: Late Ignition) Távolság (m) Mérték Category Category egys. 1.5/F 3.5/D Túlnyomás 0.02068 bar 143,7 102,8 Túlnyomás 0.1379 bar 74,3 58,3 Túlnyomás 0.2068 bar 68,8 56,5 Érték

5. esemény: Vasúti töltő Az eseménysor (modell) összeállítása: Anyag: Benzin Anyag mennyisége: 80 m3 Nyomás: atmoszférikus Környezeti hőmérséklet: környezeti 11 °C Sérülés mérete:Eseménysor: katasztrofális törés Kármentő: 675 m2 Időjárási viszonyok: A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg: Kategória:


Stabilitás:

1. kategória

1,5

F

2. kategória

3,5

D

A légköri hőmérsékletet 10,5 °C- nak, a talaj menti hőmérsékletet 10 °C- nak vettük. A tüzek esetében a kitettségi idő: 20 sec. A 15. ábrán látható a benzin koncentrációja az egyes időjárási típusok esetének függvényében.

88

SZAJOL BÁZISTELEP


15. sz. ábra Baleseti eseménysor: SZ 5 Tócsa Abban az esetben, ha az anyag a tócsa képződésének helyszínén gyullad meg, tócsatűz keletkezik. Feltételezve van az egész védőgödör területének a meggyulladása. A 4 kW/m2–s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 166,6 méteres távolságban a forrástól. A 4 kW/m2–s hősugárzás nem lépi túl a bázistelep határát, s nem veszélyezteti az emberek életét a lakott területeken, sem pedig más külső vállalatot. E hatótávolságon belül találhatóak az egyes irodák, raktárak, műhelyek, a tankautó- és a vasúti töltő. A 12,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 73,8 méter. E hősugárzás nem lépi túl a bázistelep határát, s nem veszélyeztet semmilyen lakott területet. E hatótávolságon belül található a vasúti töltő, ahol alkalmazottak tartózkodhatnak. A keletkező tűz maximális hősugárzása 20 kW/m2, hatótávolsága 71 méter. A hősugárzás a távolság függvényében a 16. ábrán látható.

89

SZAJOL BÁZISTELEP


16. sz. ábra

Baleseti eseménysor: SZ 5 KVCE Kései gőzfelhőrobbanás (L VCE) a túlnyomása miatt veszélyes. A 0,02068 bar határérték (95 % a valószínűsége annak, hogy az emberek nem sérülnek meg), hatótávolsága 176,1 méter. A 0,02068 bar túlnyomás veszélyezteti az irodaépületeket, raktárakat, műhelyeket, a közúti töltőn tartózkodókat, és a vasúti töltő területén tartózkodókat. A nemkívánatos hatások azokat az embereket veszélyeztetnék, akik a szabadban a bázistelep területén tartózkodnának 176,1 méteres hatótávolságon belül a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. A 0,1379 bar túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 93,9 méter. E hatótávolságon belül nincs veszélyeztetve semmilyen épület. 0,2068 bar túlnyomás esetén megsérülnek az acélszerkezetek, a túlnyomás hatótávolsága 88,5 méter. Ez esetben, e hatótávolságon belül található a bázistelep közúti töltő és maga a vasúti töltő is. Sem a lakott terület, sem pedig a

90

SZAJOL BÁZISTELEP


szabadidőközpont nincs veszélyeztetve. A 17. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében a kései VCE-nél (legrosszabb esemény).

17. sz. ábra Baleseti eseménysor: SZ 5 Gőztűz Amennyiben a kiáramló anyag felett elég mennyiségű tűzveszélyes gőz képződik, akkor gőztűz keletkezik. A gőztűz a tűzveszélyes folyadék gőzök gyors leégése a robbanóhatáron belül. Veszélyeztetve van azon emberek élete, akik a bázistelep épületein kívül, közvetlenül a hatótávolságon belül tartózkodnak a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. A gőztűz nem veszélyezteti az épületeket, sem a berendezéseket, mivel rövid ideig tartó hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 109,4 méter. Veszélyeztetett azon alkalmazottak élete, akik a tankautó- és a vasúti töltőnél tartózkodnak, illetve azon emberek élete, akik 109,4 méter távolságon belül tartózkodnának a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. A 18. sz. ábrán látható a gőztűz hatótávolsága az egyes időjárási típusok esetén.

91

SZAJOL BÁZISTELEP


18. sz. ábra



92

SZAJOL BÁZISTELEP



5000

ppm

10000 ppm

109,4

78,5

50,7

44,3


6. esemény: PB depó Az eseménysor (modell) összeállítása: Anyag: PB Anyag mennyisége: 0,2 m3 Nyomás: 4 bar Környezeti hőmérséklet: környezeti 11 °C Sérülés mérete: Eseménysor: katasztrofális törés Kármentő: Időjárási viszonyok: A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg: Kategória:


Stabilitás:

1. kategória

1,5

F

2. kategória

3,5

D

A légköri hőmérsékletet 10,5 °C- nak, a talaj menti hőmérsékletet 10 °C- nak vettük. A tüzek esetében a kitettségi idő: 20 sec. A 19. ábrán látható a PB koncentrációja az egyes időjárási típusok esetének függvényében.

93

SZAJOL BÁZISTELEP


19. sz. ábra

Baleseti eseménysor: SZ 6 KVCE Kései gőzfelhőrobbanás (L VCE) a túlnyomása miatt veszélyes. A 0,02068 bar határérték (95 % a valószínűsége annak, hogy az emberek nem sérülnek meg), hatótávolsága 103,1 méter. A 0,02068 bar túlnyomás veszélyezteti az egész Szajol bázistelep területén tartózkodókat. A nemkívánatos hatások azokat az embereket veszélyeztetnék, akik a szabadban a bázistelep területén tartózkodnának 103,1 méteres hatótávolságon belül a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. A 0,1379 bar túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 45,3 méter. E hatótávolság csak magát a PB depót veszélyezteti. 0,2068 bar túlnyomás esetén megsérülnek az acélszerkezetek, a túlnyomás hatótávolsága 41,9 méter. Ez esetben a túlnyomás nem veszélyeztet semmilyen berendezést. A túlnyomás nem lépi túl a bázistelep határát, s nem veszélyeztet semmilyen lakott terület, sem pedig más külső vállalatot. A 20. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében a kései VCE-nél (legrosszabb esemény).

94

SZAJOL BÁZISTELEP


20. sz. ábra

Baleseti eseménysor: SZ 6 Gőztűz Amennyiben a kiáramló anyag felett elegendő mennyiségű tűzveszélyes gőz képződik, akkor gőztűz keletkezik. A gőztűz a tűzveszélyes folyadék gőzök gyors leégése a robbanóhatáron belül. Azon emberek élete veszélyeztetett, akik a bázistelep épületein kívül, közvetlenül a hatótávolságon belül tartózkodnak a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. A gőztűz nem veszélyezteti az épületeket, sem a berendezéseket, mivel rövid ideig tartó hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 41,1 méter. Veszélyeztetve van azon alkalmazottak élete, akik PB depónál tartózkodnak, illetve azon emberek élete, akik 41,1 méter távolságon belül tartózkodnának a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. A 21. sz. ábrán látható a gőztűz hatótávolsága az egyes időjárási típusok esetén.

95

SZAJOL BÁZISTELEP


21. sz. ábra

Baleseti eseménysor: SZ 6 BLEVE - Tűzgolyó A BLEVE (Boiling Liquid Expanding Vapor Explosion) esemény a PB depó környékén keletkezett tűznél jöhet létre, melynek következtében felhevül a palack. Ez a belső nyomás hatására vagy a külső sérülés következtében kinyílik, a kiáramló gőzök belobbanhatnak, és tűzgolyó keletkezhet. A tűzgolyó rövid ideig tartó esemény, mely a hősugárzása miatt veszélyes. Ez esetben a tűzgolyó 2,7 másodpercig tart. A 4 kW/m2–s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 63,9 méteres távolságban a forrástól. A 4 kW/m2–s hősugárzás nem lépi túl a bázistelep határát, s nem veszélyezteti az emberek életet a lakott területeken, sem pedig a külső vállalatokat. E hatótávolságon belül csak a PB depó található. A 12,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 29,7 méter. E hősugárzás nem lépi túl a bázistelep határát, s nem veszélyeztet lakott területet. E hősugárzás hatótávolságán belül csak a PB depó található. A 96

SZAJOL BÁZISTELEP


keletkező tűz maximális hősugárzása 28,8 kW/m2, hatótávolsága csak a tűzgolyó közvetlen közelében van. A hősugárzás a távolság függvényében a 22. sz. ábrán látható.

22. sz. ábra Flash Fire burkológörbéi Távolság (m) Mérték Érték Category Category egys. 1.5/F 3.5/D Legmesszebbi kiterjedés Legmesszebbi kiterjedés

8570

ppm

33,1

41,1

17140 ppm

19,4

26,5

97

SZAJOL BÁZISTELEP



Hősugárzás hatása: Fireball Mérték Távolság (m) egys. Category 1.5/F Category 3.5/D 4 kW/m2 63,9 63,9 12.5 kW/m2 29,7 29,7 37.5 kW/m2 Nem alakul ki Nem alakul ki


2.5.3 A GYAKORISÁG MEGÁLLAPÍTÁSA

A felállított forgatókönyvek lefedik a telephely teljes tevékenységéből adódó összes súlyos veszélyforrást. Ez alapján elkészítettük azon hibafákat, melyek a veszélyhelyzetek bekövetkezésének frekvenciáit határozzák meg. Forgatókönyv 40000 m3 gázolaj kiáramlás védőgyűrűn kívülre 20000 m3 gázolaj kiáramlás védőgödörbe 20000 m3 benzin kiáramlás védőgödörbe Vasúti tartálykocsi tartalmának elvesztése Közúti tankautó tartalmának elvesztése Csőtörés Annak a nagy tűznek a valószínűsége, mely a palackok robbanásához vezet2.

Érvényesség

Frekvencia (1/év)

Védőgyűrűs tartályok

1.25 x 10-8

Gázolaj tartályok

1.5 x 10-5

Benzines tartályok

1.5 x 10-5

Vasúti töltő-lefejtő

1 x 10-5

Tankautó töltő

1 x 10-5

Alapesemény PB depó

7 x 10-6 1 x 10-4

A tartálytelep lehetséges veszélyesanyag-kiszabadulással járó eseményeit az HSE SRAM, HID Safety Report Assessment Giude és az Útmutató a mennyiségi kockázatértékeléshez” című, a CPR18H számú Sdu Uitgevers, Den Haag 1999 ISBN 90 12 0896 1 kiadású ajánlás 3. fejezete alapján határoztuk meg az alábbiak szerint: 2

Controlling riks around explosives stores. HSE 2002.

98

SZAJOL BÁZISTELEP


A figyelembe vehető külső hatások: Repülőgép becsapódás: A településnek polgári repülőtere nincsen. A mintegy 5 km távolságban lévő Szolnoki Katonai Repülőtér forgalmáról adataink nincsenek. Tapasztalat alapján a katonai repülők a légiforgalmi korlátozást (a telep felett repülési tilalom van) betartják. A helikopterek a Bázistelep kerítésvonalától mintegy 500 méter, a repülőgépek kb. 800-1000 m távolságot tartanak. (Megítélésünk szerint ez a távolság elegendő arra, hogy a repülők-helikopterek műszaki meghibásodása esetén a gépeket a bázistelep közeléből a repülőtérre, illetve a nyílt, mezőgazdasági területek fölé kormányozzák, és ott esetleg kényszerleszállást végezzenek.). A továbbiakban nem vesszük figyelembe. Földrengés: A tartályok méretezése földrengésre történt, kisebb földmozgások esetén is elegendő stabilitással rendelkeznek Villámcsapás: A villámcsapás elleni védelmet a telephelyen kiépített villámvédelmi felfogó hálózat biztosítja. Szélsőséges környezeti hatások: A térségben az éves átlagos hőmérséklet +9,3 °C. Az öt nyári hónap (május-szeptember) csúcshőmérsékleti értekének alsó határa, +30,4 °C (abszolút maximum +39,5 °C). Az öt őszi-téli hónap (november-március) minimum hőmérsékleti értékének felső határa -14,6 °C (abszolút minimum -28,4 °C). A tartályok méretezése szélterhelésre és -20 °C környezeti hőmérsékletre történt. Nagy szélerősség esetén is elegendő stabilitással rendelkeznek Összefoglalóan elmondható, hogy a szélsőséges időjárási körülmények okozhatnak technológiai nehézségeket, de ez a szajoli telep esetén nem játszik szerepet. Figyelembe vehető a 10-15 hőségnap. Áradás: A bázistelep közvetlen szomszédságában van az Alcsi-Holt-Tisza. A Tiszának ezt a szakaszát még 1865-ben szabályozták, a meder azóta mesterséges medertó. Az Alcsi-holtág vízállását zsiliprendszer szabályozza, a vízmérce „O" pontjának tengerszint feletti magassága 78,79 m. A vizsgálat során figyelembe vesszük. Talajsüllyedés: A beruházás megkezdése előtt elvégzett talajmechanikai vizsgálatok ezt nem zárhatják ki teljes mértékben, ezért figyelembe vettük. Földcsuszamlás: A terepviszonyok ezt kizárják. Magas feszültségű vezeték leszakadása: A telep közelében nem húzódik magas feszültségű vezeték. Ütközés: A vasúti vagonok beérkezésekor történhet olyan eset, mely a vagon kisiklásához vezethet. Ezt az esetet a kezelői hibánál tárgyaljuk. Szintén felmerülhet a tartálykocsik ütközésből eredő megsérülése A kezelői hiba: A figyelembe vehető esetek közül a technológiai utasítás be nem tartása játszik szerepet. Tíz vagon esetében a keréktámasz hiánya vagy a fék rögzítésének hibája egyes vagonoknál nem játszik szerepet, mert a sorban lévő jól rögzített vagonok ezt kompenzálják. Fontos tényező lehet viszont a rátolatás, mely több ember hibáját jeleníti meg. Rátolatás esetén előfordulhat a vagon kisiklása, felborulása és megsérülése. Tankautó esetében az esetleges ütközés játszhat szerepet. Tekintettel a szabályozott közlekedésre (a sebesség nem lehet több 5 km/h), a súlyos következményekkel járó ütközés csak súlyos, szándékos emberi mulasztásra vezethető vissza. Ezért a továbbiakban nem vettük figyelembe az eseményt. Nem megfelelő kezelés: Ha vasúti vagonok esetében a RID szerinti háromévenkénti kötelezően előírt ellenőrzése elmarad, a vasúti tartály meghibásodásához vezethet. A tankautók ADR szerinti vizsgálatára is érvényes ez a feltételezés. Szolgáltatások kimaradása: A szolgáltatások kimaradása nem vezet veszélyes helyzet kialakulásához. A szolgáltatások úgy, mint vezetékes víz, gáz szolgáltatás, telefon, áram kimaradása nem vezet veszélyes helyzet kialakulásához.

99

SZAJOL BÁZISTELEP


A tartálytelep üzemi rendszerei: Kőolajtermék tároló. A Tartálypark területén található 45 db földfeletti állóhengeres tartály mindegyike rendelkezik túltöltés elleni védelemmel. 39 tartály rendelkezik intelligens folyamatos tartályszintmérővel, sűrűségmérővel és átlaghőmérővel. Benzines tartályaink belső úszótetővel és dupla fenékkel, gázolajos tartályaink dupla fenékkel ellátottak. Mindegyik tartály rendelkezik szivárgásfigyelő rendszerrel, vákuum elleni védelemmel. A védőgyűrűs 40000 m3 gázolajtartályok és a védőgödörrel védett 20000 m3 gázolaj és benzintartályok vizsgálatát végeztük el az alábbiakban. A nemzetközi szakirodalomban kerestünk meghibásodási frekvenciákat a fenti tartály konstrukciókra.

A „Cremer & Warner: A risk analysis of 6 potentially hazardous sites in the Rijmond area. The Covo study, 1979.”, valamint a “Frank P. Lees: Loss prevention in the process industries (I-III). Second edition, 1996” kiadványokban a következő frekvenciákra használhatók esetünkben. Table IX.I Base faiure data / C&W/ Vessel Atmospheric Storage Tanks Double Wall

Catastrophic Rupture

6 x 10-6/ y

Catastrophic Rupture from inner and outer tank

1 x 10-6/y

A „Purple Book”-ra támaszkodva a következő értékek adódnak a tartálysérülés frekvenciájára, ha a tartálytelep lehetséges veszélyesanyag-kiszabadulással járó eseményeit az „Útmutató a mennyiségi kockázatértékeléshez” című, a CPR18H számú Sdu Uitgevers, Den Haag 1999 ISBN 90 12 0896 1 kiadású ajánlás 3. fejezete (3.5 táblázat) alapján határoztuk meg az alábbiak szerint: A kőolajtermék tárolótéren található tartály között van védőgyűrűs kialakítású, a CPR 18H szerint duplafalú atmoszférikus tartály (gázolaj), és védőgödörrel védett atmoszférikus tartály is (benzin, gázolaj). A hivatkozott dokumentum szerint az atmoszférikus tárolótartályokra meghatározott – a súlyos ipari balesetek kockázatának meghatározása céljából elvégzendő mennyiségi kockázatelemzés szempontjából – események az alábbiak: A teljes anyagtartalom pillanatszerű kiszabadulása Közvetlenül a környezetbe A másodlagos edénybe Folyamatos kiáramlás 10 percen keresztül Közvetlenül a környezetbe A másodlagos edénybe

1.25E-8/év 5E-8/év

gyakorisággal gyakorisággal

1.25E-8/év 5E-8/év

gyakorisággal gyakorisággal

A 10 mm-es lyukon történő kiáramlást nem vettük figyelembe.

100

SZAJOL BÁZISTELEP


BENZIN KIÁRAMLÁS VÉDŐGÖDÖRBE A csúcseseményre készített hibafa elemzés található az alábbiakban. a) Csúcsesemény. Csúcseseménynek tekintettük a benzint tároló tartályokkal kapcsolatos azon üzemzavarokat, mely során a tartályban tárolt teljes benzinmennyiség, illetve a betárolás teljes benzinmennyisége a védőgödörbe folyik. Ilyen esetben a káros következmény – az egész védőgödörre kiterjedő tűz hősugárzása – üzemhatárokat meghaladó értékeket is felvehet. b) A hibafában figyelembe vett rendszer határai: -

A tárolótartály: Alapozása. Tervezése. Kivitelezése. A beépített védelmi rendszerek Szintjelző működőképessége Szintkapcsolók működőképessége Légzőnyílások átjárhatósága A ki- és betárolás technológiája, ezen belül: A ki- és betárolásra kijelölt tartályok kiválasztása. A kiválasztott tartályhoz vezető áramlási út biztosítása. A tartály sérülését okozó külső körülmények, ezen belül: A szabotázs. A villámcsapás. Extrém meteorológiai körülmények. Extrém hidrogeológiai körülmények. Szeizmikus aktivitás.

A hibafában szereplő alapesemények bemutatása: 1.1 Csőtörés a védőgödörben. Az esemény frekvenciája: 8.8xE-08/m/év. Forrás: Purple Book 3.A 2.4 fejezet (48 old.), ahol a COVO81 tanulmány alapján adja meg a meghibásodási frekvenciát. Azon konzervatív feltételezés szerint, hogy a vezeték (töltő és ürítő, átmérő nagyobb, mint 150 mm) a védő gödörben törik el, és a vezeték szakasz hossza 40 m, a meghibásodási frekvenciát 3.2x 10-7/év értéknek választjuk. 1.2 Betárolás: a tartály töltés/ürítés 5 évente 1 alkalommal történik. Feltételezett dugulás a betárolás alatt. 1.3 Légző-I: . Ez az alapesemény annak a ritka eseménynek a megjelenítésére szolgál, amikor a lángzárral ellátott légző teljes keresztmetszetében eldugul. Ezen esemény valószínűségét 2x10-5 értékben állapítottuk meg. A fenti valószínűség meghatározása során figyelembe vettük a „Some published end estimated failure rates for use in fault tree analysis” (du Pont) adatbázis 6. oldalán Filter Blockage 1E-06/óra meghibásodási frekvenciát, továbbá a tartályt 5 évente egyszer ürítik le ill. töltik fel üzemi adatok szerint, ami 100 h/5 év üzemidőt jelent, ami megfelel 20 órás éves működési időnek. Az így kapott valószínűség1x10-6 x 100 x 1/5: ami 2x10-5 valószínűség adódik. 1.4 Légző-II: Lásd: 1.3 pont. 1.5 Kitárolás: a tartály töltés/ürítés 5 évente 1 alkalommal történik. Feltételezett dugulás a kitárolás alatt.

101

SZAJOL BÁZISTELEP


1.6 Légző-I: Lásd: 1.3 pont. 1.7 Légző-II: Lásd: 1.3 pont. 1.8 Rejtett hiba: A „Cremer & Warner: A risk analysis of 6 potentially hazardous sites in the Rijmond area. The Covo study, Table IX.I Base failure data / C&W Atmospheric Storage Tanks Catastrophic Rupture 6x10-6/év. Mivel a tartálypark területén található 45 db földfeletti állóhengeres tartály mindegyike rendelkezik túltöltés elleni védelemmel (szintjelzés, max jelzés, vészmax. jelzés, valamint másodlagos vészmax jelzéssel). Harminckilenc (39) tartály rendelkezik intelligens folyamatos tartályszintmérővel, sűrűségmérővel és átlaghőmérővel. Benzines tartályaink belső úszótetővel és dupla fenékkel, gázolajos tartályaink dupla fenékkel ellátottak. Mindegyik tartály rendelkezik szivárgásfigyelő rendszerrel, vákuum elleni védelemmel. A tartályok felszereltsége, túltöltés elleni védelme a hazai és a nemzetközi előírásoknak és a gyakorlatnak megfelelő, illetve esetlegesen azt meghaladó, a szokásos előírások teljesülnek, a körülmények szokványosak, alkalmazhatjuk a fenti frekvenciát. 1. 9 Szabotázs. Értékét 1E-06 értéknek vettük. Tájékoztató érték található: Frank Lees: Loss prevention in the process industries, 1991, volume 1, page 411. Villámcsapás. Lásd: Lees, Appendix 8: Rijnmond Report A 8.3 táblázat. 1x10-6/év A villámcsapás lehetősége nem zárható ki a kiépített villámvédelem esetén sem. Ez jelenik meg a hibafában közölt generikus frekvencia értékben. A generikus érték meghatározásakor figyelembe vették a kiépített villámvédelem ellenére bekövetkező villámcsapás lehetőségét, így nem szükséges a villámvédelemi rendszer működésképtelenségét külön vizsgálni Földrengés. Lásd: Lees, Appendix 8: Rijnmond Report A 8.3 táblázat. 1x10-8/év Szajol 50 km-s körzetében 45-2005 közötti időszakban 97 földrengést jegyeztek fel. A legutolsó földrengést 2005. március 14-n regisztrálták. A rengés magnitúdója 2,4 volt. Az adott időszakon belül 4-esnél nagyobb magnitúdójú rengés háromszor volt. A földrengés következtében bekövetkező károsodás nem elhanyagolható, de a körzetben súlyos károkat okozó szeizmikus tevékenység nem volt. Ezért jelenik meg a hibafában a földrengés, melyet értelmetlen magnitúdóhoz kötni.(GEORISK) 1.12 Magas talajvíz szint. Lásd: Lees, Appendix 8: Rijnmond Report A 8.3 táblázat 1x10-6/év 1.13 Talaj süllyedés. Lásd: Lees, Appendix 8: Rijnmond Report. A 8.3 táblázat. 1x10-6/év A beruházás előtt elvégzett talajmechanikai vizsgálatok természetesen nem zárják ki a talajsüllyedés lehetőségét egy olyan területen, mely víz partján, illetve annak közelében fekszik. Az éghajlatváltozás hatása is közre játszhat, emiatt jelenik meg a hibafában szereplő frekvencia értékben. 1.14 Belső robbanás. Lásd: Lees, Loss Prevention in the Process Industries III kötet Appendix 8/13 oldalán, a Table A8.6 táblázatban található (acrylonitrile storage). A frekvencia értékét konzervatív értéknek tekinthetjük a benzin és az acrylonitrile eltérő robbanóképessége miatt. 5x10-6/év A metszethalmazok fontosságát a következő táblázatban mutatjuk be. Cut set sorszáma 1 2 3 5 6 7 8

102

Fontosság (%) 33 6.52 6.52 6.52 6.52 39 2.09

SZAJOL BÁZISTELEP


Érzékenységi vizsgálat Érzékenységi vizsgálatot a két metszethalmazra, nem végeztünk mivel „egyeseményes” metszethalmazok. / Rejtett hiba-1, Belső robbanás-2) Megbízhatósági vizsgálat Megbízhatósági vizsgálatot úgy végezzük el a hibafa esetében, hogy a két legfontosabb metszet halmaz értékét, amely egyben alapesemény is, összehasonlítottuk más adatbázisokban nyerhető értékekkel. Purple Book: atmoszférikus pillanatszerű kiáramlás: 5x 10-6/év A „Cremer & Warner: A risk analysis of 6 potentially hazardous sites in the Rijmond area. The Covo study, 1979.” : atmoszférikus pillanatszerű kiáramlás: 6x 10-6/év “Frank P. Lees: Loss prevention in the process industries (I-III): atmoszférikus pillanatszerű kiáramlás: 6x 10-6/év Bizonytalansági elemzés. Bizonytalansági elemzést, azért nem végeztünk, mert a jelentés készítésnél az alkalmazott, szakirodalomban megadott frekvencia értékek pontosak, nem adnak meg intervallumot, bizonytalansági értékeket. A jelentés készítésénél ilyen adatokkal dolgoztunk.

103

SZAJOL BÁZISTELEP


Benzin kiáramlás védogödörben (20000 m3)

Szajoli bázistelep -5

1.53 x 10 /yr Csotörés a védogödörben 1.1

Tartály katasztrófális sérülése -5

-7

1.5 x 10 /yr

3.2 x 10 /yr Túlnyomás -11

-11

Legzo eldugulás -10

4. x 10

0.2/yr Légzo-1 1.3 -5

2. x 10

Kitárolás 1.5

Légzo-2 1.4 -5

2. x 10

-6

Légzo-1 dudulás 1.6 -5

2. x 10

4.01 x 10 /yr5. x 10-6/yr

Legzo eldugulás

Szabotázs 1.9 -10

4. x 10

0.2/yr

Belso robbanás 1.14

Külso események

8. x 10 /yr 6. x 10-6/yr

8. x 10 /yr

Betárolás 1.2

Rejtett hiba 1.8

Vákuum

Légzo-2 dugulás 1.7 -5

-6

1. x 10 /yr

Földrengés 1.11

Magas talajvízszint 1.12

1. x 10 /yr

104

Alap elmozdulás -6

-6

1. x 10 /yr

-8

2. x 10

Villámcsapás 1.10

-6

1. x 10 /yr

2.01 x 10 /yr Talajsüllyedés 1.13 -6

1. x 10 /yr

SZAJOL BÁZISTELEP


Frequency or Event Probability Source/Discussion -----------------------------------------------------------------------1.1 Csőtörés a védőgö3.20 x 10^-7/yr dörben 1.2

Betárolás

0.2/yr

1.3

Légzõ-1

2.00 x 10^-5

1.4

Légzõ-2

2.00 x 10^-5

1.5

Kitárolás

0.2/yr

1.6

Légzõ-1 dugulás

2.00 x 10^-5

1.7

Légzõ-2 dugulás

2.00 x 10^-5

1.8

Rejtett hiba

6.00 x 10^-6/yr

1.9

Szabotázs

1.00 x 10^-6/yr

1.10

Villámcsapás

1.00 x 10^-6/yr

1.11

Földrengés

1.00 x 10^-8/yr

1.12

Magas talajvízszint

1.00 x 10^-6/yr

1.13

Talajsüllyedés

1.00 x 10^-6/yr

1.14

Belsõ robbanás

5.00 x 10^-6/yr

105

SZAJOL BÁZISTELEP


Cut sets, sorted by size: Events are compared by: LABEL Cut set number 1 (1 event) Statistic type = FREQUENCY Statistic = 5.0E-6/yr Type Reference CIRCLE 1.14

Label Belsõ robbanás

Cut set number 2 (1 event) Statistic type = FREQUENCY Statistic = 1.0E-6/yr Type Reference CIRCLE 1.13

Label Talajsüllyedés


Label Magas talajvízszint


Label Földrengés


Label Villámcsapás


Label Szabotázs

106

SZAJOL BÁZISTELEP



Label Rejtett hiba


Label Csõtörés a védőgödörben

Cut set number 9 (3 events) Statistic type = FREQUENCY Statistic = 8.0E-11/yr Type Reference CIRCLE 1.7 CIRCLE 1.6 CIRCLE 1.5

Label Légzõ-2 dugulás Légzõ-1 dudulás Kitárolás

Cut set number 10 (3 events) Statistic type = FREQUENCY Statistic = 8.0E-11/yr Type Reference CIRCLE 1.4 CIRCLE 1.3 CIRCLE 1.2

Label Légzõ-2 Légzõ-1 Betárolás

<End of report>

107

SZAJOL BÁZISTELEP


A VASÚTI TARTÁLYKOCSI TARTALMÁNAK ELVESZTÉSE a) Csúcsesemény. Az esemény csúcseseménynek tekinthető, mivel a vasúti tartálykocsi tartalmának elvesztése során nagy kiterjedésű tócsa kialakulásával kell számolni, ami nagy valószínűséggel erősen sugárzó tócsatüzet eredményez. b) A rendszer határai: -

A vasúti tartály és szerelvényei A töltési technológia A vasúti tartály futásteljesítménye A szerelvények ellenőrzöttsége A töltést végző személyzet.

A hivatkozott dokumentum szerint a vasúti tartálykocsikra meghatározott – a súlyos ipari balesetek kockázatának meghatározása céljából elvégzendő mennyiségi kockázatelemzés szempontjából – események a következő. A teljes anyagtartalom pillanatszerű kiszabadulása. Az esemény gyakorisága (atmoszférikus tartály esetén) 1E-5/év.

Az alábbi megállapításokat tesszük: A hivatkozott dokumentum 3.A.2.9. megállapítása szerint az atmoszférikus tartályú vasúti tartálykocsi katasztrofális meghibásodásának gyakorisága 1E-5/év. Ha ez az érték egy adott tartálykocsira jellemző érték, akkor számolnunk kell azzal a feltételes valószínűséggel, miszerint annak valószínűsége, hogy egy adott vagon meghibásodásának pillanatában a tároló üzem területén tartózkodik, 1E-1 (ez nagyon konzervatív feltételezés, mivel a flotta jóval kisebb forgási sebességet enged meg). Ennek megfelelően használhatjuk a 1E-5/év gyakoriság értéket. Tekintettel a szabályozott közlekedésre (a sebesség nem lehet több 5 km/h), a súlyos következményekkel járó ütközés csak súlyos, szándékos emberi mulasztásra vezethető vissza. Ezért a továbbiakban nem vettük figyelembe az eseményt.

108

SZAJOL BÁZISTELEP


A KÖZÚTI TANKAUTÓ TARTALMÁNAK ELVESZTÉSE a) Csúcsesemény. Az esemény csúcseseménynek tekinthető, mivel a közúti tartálykocsi tartalmának elvesztése során nagy kiterjedésű tócsa kialakulásával kell számolni, ami nagy valószínűséggel erősen sugárzó tócsatüzet eredményez. b) A rendszer határai: - A tartály és szerelvényei - A töltőrendszer és szerelvényei - Az alváz és forgalombiztonsági szerelvényei - Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem szerelvényei - MSP rendszer - VRS rendszer - Szélsőséges szélviszonyok - Töltési/visszafejtési technológia - Kezelő személyzet A hivatkozott dokumentum szerint a közúti tartálykocsikra meghatározott – a súlyos ipari balesetek kockázatának meghatározása céljából elvégzendő mennyiségi kockázatelemzés szempontjából – esemény az alábbi. A teljes anyagtartalom pillanatszerű kiszabadulása. Az esemény gyakorisága (atmoszférikus tartály esetén) 1E-5/év. Az elemzés alapján az alábbi megállapítást tesszük: A hivatkozott dokumentum 3.A.2.9. megállapítása szerint az atmoszférikus tartályú közúti tartálykocsi katasztrofális meghibásodásának gyakorisága 1E-5/év. Ha ez az érték egy adott tartálykocsira jellemző érték, akkor számolnunk kell azzal a feltételes valószínűséggel, miszerint annak valószínűsége, hogy egy adott jármű meghibásodásának pillanatában a tároló üzem területén tartózkodik 1E-1. Ennek megfelelően az általunk használt gyakoriság 1E-6/év. A 2 db tartályt tartalmazó töltőhely esetén a teljes anyagtartalom pillanatszerű kiszabadulását jellemző gyakoriság 2E-5/év A tankautó ütközés esetében figyelembe vettük, hogy a telepen kártyás rendszer és sorompó működik. A telepen a tankautók körforgalmú rendszerben közlekednek Tekintettel a szabályozott közlekedésre (a sebesség nem lehet több 5 km/h), a súlyos következményekkel járó ütközés csak súlyos, szándékos emberi mulasztásra vezethető vissza.

109

SZAJOL BÁZISTELEP


CSŐVEZETÉKEK A csővezetékek meghibásodási rátáira vonatkozólag a hivatkozott dokumentum a COVO81 tanulmány alapján – 3.A.2.4. fejezet – az alábbi ajánlást adja. A 12” átmérő esetén a meghibásodási gyakoriság 6.9E-8/m/év. Az elemzés alapján az alábbi megállapításokat tesszük: A nemzetközi ajánlások szerinti 100 m-es csőszakaszt figyelembe véve vizsgáljuk a következményeket az általunk meghatározott gyakoriság 7E-6/év. A csővezeték vizsgálatát nem tartjuk szükségesnek, mivel egyrészt a csővezetéki események, a vasúti töltő/lefejtő egység, a tartálypark továbbá a közúti töltő eseményei mértékelméleti szempontból (a valószínűség, mint mérték) tartalmazzák.

PB DEPÓ. Nagy tűz kialakulásának valószínűsége, amely sorozatos palackrobbanásokat eredményezhet 10-4/év, a Controlling riks around explosives stores. HSE 2002 kiadvány szerint

110

SZAJOL BÁZISTELEP


2.5.4 KOCKÁZATI ÉRTÉKEK Dominó hatás A hősugárzásból eredő dominó hatás esetén figyelembe kell venni, hogy a hőterhelés következtében csak időben eltolódva, a forrásként figyelembe vehető esemény megjelenése után, később hibásodhat meg más berendezés. Következés képen a következmény analízis során figyelembe vett mennyiségeknél nagyobb értékekkel nem kell számolni. Az összesített kockázat esetében megjelenítettük mind azon hősugárzást okozó események együttes hatását, melyek kilépnek az üzem területéről. Ha a tűz mérete elég nagy, okozhat másodlagos eseményt, de időben elhúzódó hatása miatt nem alakulhat ki szinergia. A bázistelep esetében az 5000 m3-s tartály sérüléskor kialakuló tócsatűz esetében a hősugárzás értéke 24,36 kW/m2. Ez az érték nem elegendő, hogy a bázistelep veszélyes anyagot kezelő berendezéseiben másodlagos sérülést okozzon (tartályok, szivattyúk, csővezetékek). Az időben elhúzódó eszkaláció kialakulásához 37,5 kW/m2 hősugárzási érték szükséges. (Development of methods to assess the significance of domino effects from major hazards sites. Prepared by WS Atkins Safety & Reliability for the Health and Safety Executive, Contact research report 183/1998, oldal A7.) A hősugárzásból megjelenő dominó hatás atmoszférikus tartályok és csővezetékek esetében 37,5 kW/m2 értéknél jelenik meg, mely értéket egyik következmény analízis esetében sem értük el.

Kései gőzfelhőrobbanás (KVCE) előfordulási gyakorisága az eseményfa alapján 5,61E-07. Ez a gyakoriság jóval kisebb, mint a többi tartály meghibásodási gyakorisága, ezért elhanyagolható a robbanás által keletkezett dominóhatás. A 40 000 m3-es gázolaj tartályok védettek a másodlagos védőgyűrű által, mely robbanás esetén megakadályozza a tartály sérülését.

A benzin üzemanyag azonnali kiömlése a védőgödörbe

1,50E-05

Azonnali begyulladás

Késői gyújtás

Gőztűz / Tócsatűz / VCE

Következmény

Gőztűz + azonnali tócsatűz

I

Gyakoriság [1/év]

9,75E-07

0,065 Gőztűz + N

I

0,935

0,2

kései tócsatűz

8,40E-07

Kései VCE + kései tócsatűz

5,61E-07

Kései tócsatűz

1,40E-06

0,3

0,2 0,5 N

Következmények nélkül

0,8

111

1,12E-05

SZAJOL BÁZISTELEP

40001 40001

40002 x

40002

x

20001

x


20001

20002

x

x

x

x 5,61E07

x

20003

x

x

5,61E07 5,61E07

20004

x

x

x

5,61E07 5,61E07

20005

x

x

x

x

20002

20006 20007 20008 20009 20010 20011 20012 20013 20014 TAT

x

x 5,61E07 5,61E07 5,61E07 5,61E07 x x

x

x 5,61E07 5,61E07 5,61E07 5,61E07 5,61E07 x

x 5,61E07 5,61E07 5,61E07 x x x

x 5,61E07 5,61E07 5,61E07 5,61E07 x x x

20003

20004

x

x

x x 5,61E07 x 5,61E- 5,61E07 07 5,61E07 5,61E07 5,61E- 5,61E07 07 5,61Ex 07 5,61E07 x 5,61E- 5,61E07 07 5,61E- 5,61E07 07 5,61E- 5,61E07 07 5,61E- 5,61E07 07 5,61Ex 07 x

x

20005

20006

x

x

x

x

x

x

x 5,61E07 5,61E07

x x 5,61E07 5,61E07

5,61E07 x x 5,61E07 5,61E07 5,61E07 5,61E07 x

20007

20008

x

x

x x 5,61E- 5,61E07 07 5,61E- 5,61E07 07 5,61E- 5,61E07 07 5,61E07 x x

x

x

x 5,61E07

x x x 5,61E07 5,61E07 5,61E07 x

5,61E07 5,61E- 5,61E07 07 5,61Ex 07 x

x

x

x

x

x

20009

20010

20011

20012

20013

20014 TAT

vasúti

PB depó

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x 5,61E07 5,61E07 5,61E07 5,61E07 5,61E07

x

x

x

x

x

x

x

x

x 5,61E07 5,61E07 5,61E07 5,61E07 5,61E07

x

x

x

x

x

x

x

x 5,61E07 5,61E07 5,61E07 5,61E07

x

x

x

x

x

x

x 5,61E07 5,61E07 5,61E07

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x 5,61E07

x

x

x

x

x

x

x

x 5,61E07 5,61E07

x

x

x

x

x

x 5,61E07 5,61E07

x 5,61E07 5,61E07 5,61E07

x 5,61E07 5,61E07 5,61E07 5,61E07 5,61E07

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x 3,74E07

x

x 5,61E07 5,61E07 5,61E07 5,61E07 x

x 5,61E07

x 5,61E07

x x

x

x

x

x

x

x

x

x 5,61E07

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x 5,61E07 5,61E07

5,61E07 5,61E07 5,61E07 5,61E07

5,61E07 5,61E07 5,61E07

5,61E07 5,61E07

5,61E07

x

x

x

x

x

vasúti

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

3,74E07

PB depó

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

A dominó mátrixból következik, hogy a gyakorisági értéket csak a 40001 és 40002-es tartályok meghibásodásának esetében kellene módosítani, a többi tartály meghibásodási gyakorisága két nagyságrenddel kisebb és a gyakoriság módosításának nem lenne semmilyen hatása. A 40000 m3es tartályok meghibásodási gyakorisága a kockázat számításakor módosítva lesz az 1,25 E-8 + 5,61E-7 = 5,735E-7 értékre. A 40000 m3-es gázolaj tartályok védve vannak a védőgyűrű által, mely robbanás esetén megakadályozza a tartály sérülését. K VCE (kései gőzfelhőrobbanás) esetén megsérül a védőgyűrű és a tartály, melyben a terméket tárolják, nem sérül meg.

112

SZAJOL BÁZISTELEP


A társadalmi kockázat a dominóhatás figyelembe vétele nélkül.

Az F-N görbe a dominó hatás figyelembe vétele után jelentéktelen mértékben eltolódott a társadalmi kockázat alsó határához. Egyéni kockázat Az egyéni kockázat annak a személynek az elhalálozási kockázatát jelenti, aki egy bizonyos időszakban egy bizonyos helyen tartózkodik (az adat általában 1 évre vonatkozik) a bázistelep közelében. Az egyéni kockázat értékelésekor nincs számításba véve az üzemen belüli vagy az

113

SZAJOL BÁZISTELEP


üzem körüli népesség. Ha egy személy életének veszélyeztetettségéről van szó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 1.6. pontja szerint az egyéni kockázat elfogadható mértéke a létező üzemek számára a következő módon van meghatározva: • Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket. • Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10-6 esemény/év és 10-5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, illetőleg olyan biztonsági intézkedések (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.) feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik. • Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

Az ábrán látható, hogy az egyéni kockázat a szomszédos szabadidőközpontot csak az 1,0E-07 értéknél veszélyezteti. A bázistelep környezetében nem található sem más lakott övezet, sem pedig más vállalat, mely veszélyeztetve lenne. Társadalmi kockázat A társadalmi kockázat utal a valódi veszélyre az üzemen belüli személyekre és az üzemen kívüli személyekre. Leggyakrabban F-N görbe formájában van szemléltetve, ahol az események gyakorisága kapcsolódik a halálesetek számához egy bizonyos időszakon belül (ami rendszerint 1 év). A társadalmi kockázat meghatározásakor figyelembe veszik a 114

SZAJOL BÁZISTELEP


meteorológiai körülményeket és a személyek elhelyezkedését üzemen belül és kívül, valamint éjjel és nappal. Az üzemen belüli személyek számát a bázistelep területén található külső vállalatok munkavállalóinak száma adja meg. A kockázat mértékéhez (egyéni és társadalmi kockázat) többféle tényező is hozzájárul. Az egyik közülük a meghibásodás gyakorisága. A létesítmény meghibásodásának gyakorisága csökkenthető, pl. biztonsági berendezések beépítésével a rendszerbe. Nagy hatással van a kockázatra a veszélyes anyagok mennyisége, melyek súlyos baleset keletkezésekor a környezetbe juthatnak. A kiömlött veszélyes anyagok mennyisége növeli a halálesetek gyakoriságát a kiömlés környezetében (pl. koncentráció, nagyobb tócsatűz... ). A veszélyes anyagok mennyiségén kívül fontos még a technológiai paraméterek értéke (hőmérséklet, nyomás). Ezek növelhetik a veszélyes anyagok nem kívánatos hatásait (a toxikus anyag magasabb párolgása magasabb hőmérsékleten, a veszélyes anyag kiömlésének magasabb sebessége magasabb nyomáson... ). A kockázat mértékét befolyásolják a meteorológiai körülmények, népesség és a kiváltó források. Ezek a tényezők a legtöbb esetben külsőleg nem befolyásolhatók. Ha több személy veszélyeztetettségéről van szó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 1.7. pontja szerint a társadalmi kockázat elfogadható mértéke a létező üzemek számára a következő: • •

•

A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5xN-2) 1/év, ahol N>=1. A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3xN-2) 1/év, és F>(10-5xN-2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3xN-2) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

115

SZAJOL BÁZISTELEP


A társadalmi kockázat F-N görbéje a feltételekkel elfogadható tartomány közé esik.

Veszélyeztetés, veszélyességi övezetek. A sérülés egyéni kockázata: A veszélyességi övezet 3 zónára van osztva, ahogyan az a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 2.1. pontjából adódik: a.) Belső zóna: a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. b.) Középső zóna: a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/év értékek között alakul. c.) Külső zóna: a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket, de nagyobb, mint 3x10-7. A településrendezési tervben figyelembeveendő veszélyességi övezet meghatározása a sérülés egyéni kockázat megállapításhoz kötött. A sérülés egyéni kockázat kiszámítását a hatóság által készített útmutató alapján végezzük, azaz a probit egyenlet konstansait az elsőfokú égési sérülésnek megfelelően módosítjuk. A számítások eredménye: A településrendezési tervezéshez szükséges veszélyességi övezet kijelölését a hatóságnak kell megtenni, figyelembe véve javaslatunkat. Javasoljuk, hogy a településrendezési tervezéshez szükséges veszélyességi övezet kijelölésénél a hatóság vegye figyelembe a helyi specifikációkat, amelyek egy része nem számszerűsíthető, így a kockázatelemzésbe nem vettük figyelembe. A sérülés egyéni kockázati görbék az alábbi térképen láthatóak.

116

SZAJOL BÁZISTELEP


A veszélyességi övezet belső zónája csak néhány benzintartály közvetlen közelében és a PB depó környezetében található. A veszélyességi övezet középső zónája a tankautótöltő, a vasúti töltő, valamint a 20 000 m3-es és a 40 000 m3-s tartályok közelében található. A veszélyességi övezet külső zónájának hatótávolsága legfeljebb 250 m a bázistelep határától. Ez a zóna érinti a szabadidőközpont határait.

117

SZAJOL BÁZISTELEP


2.6. A BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA A biztonsági irányítási rendszer a MOL Nyrt. TKD Logisztika irányítási rendszerének részét képezi. Tartalmazza a kiválasztott logisztikai egységek intézkedéseit, beleértve a megfelelő forrásokat, szerkezeteket és irányítási folyamatokat az EBK politika és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos programok teljesítésére. A MOL Nyrt. Logisztika biztonsági irányítási rendszere az M2. sz. mellékletben van bemutatva.

118

SZAJOL BÁZISTELEP


MELLÉKLETEK M1. sz. melléklet – Biztonsági adatlapok (elektronikusan) M2. sz. melléklet – BIR Logisztika M3. sz. melléklet – Üzemi vízminőségi kárelhárítási terv (elektronikusan) M4. sz. melléklet – Tűzoltási és műszaki mentési terv (elektronikusan) M5. sz. melléklet – Dominó (elektronikusan) A többi papíralapú térkép és ábra a Biztonsági jelentés korábbi változatainál került beadásra.

119

SZAJOL BÁZISTELEP



BIZTONSÁGI Jelentés I. KIEGÉSZÍTÉS

120

SZAJOL BÁZISTELEP

1


A KIEGÉSZÍTÉS KÉSZÍTÉSÉNEK OKA

A Szajol Bázistelep biztonsági jelentésének kiegészítése az OKF 285-27/9/2007 sz. határozatában szereplő hiányosságok teljesítése érdekében készült. A kiegészítés tartalmazza a tűz esetén keletkező égéstermékeket, valamint a veszélyességi övezeteket hatásonként.

2

KIEGÉSZÍTÉSEK

A BJ 2.5-ös fejezete kiegészül az alábbiakkal:

A. Az OKF 285-27/9/2007 sz. határozatában szereplő II./4. pontjának megoldása: Tűz esetén keletkező égéstermékek Feltételezzük, hogy a gázolaj teljes mennyisége kiömlik a 40 000 m3-es tartályból. Mivel ez a tartály nem védőgödörben helyezkedik el, feltételezzük a tartály katasztrofális szétrepedését, azt követően pedig 2 cm magasságú tócsa keletkezését. A gázolaj széntartalma 85,5%, hidrogéntartalma 14,5% és kéntartalma 0,02%. A szénfogyasztás az alábbi képlettel adott:

ξ=

m υM

(1)

ahol: ξ – a kémiai reakció terjedelme/mértéke m – a gázolajban található szén tömege (kg) υ - a 2C + O2––-> 2CO kémiai egyenlet szén sztöchiometrikus koefficiense M – a szén moltömege (kg/kmol) Az (1) egyenletbe való behelyettesítés után:

ξ=

m 0,855.1000 = = 35,63 kmol ν.M 2.12

Ezután a szén-monoxid keletkezésére érvényes:

m CO = ξ.ν CO M CO = 35,63.2.28 = 1995,3 kg Feltételezhető, hogy a szénhidrogének tökéletlen égése esetén legfeljebb 1,99 t CO keletkezhet 1 t CxHy –re. CxHy + zO2 → aCO + bH2O A keletkezett szén–monoxid mennyisége függ a reakció feltételeitől. 1,99 t CO keletkezésének becslése 1 t CxHy –re inkább konzervatív. Nem egyszerű meghatározni a sebességet, mellyel a mérgező égéstermékek keletkeznek, a keletkező mennyiséget, valamint az információt arról, hogy milyen anyagok keletkeznek. Minden tűzeset egyedi esemény egyedi paraméterekkel. A mérgező anyagok keletkezésére sok tényező gyakorol hatást, a legfontosabbak: tűzveszélyes anyag, a keletkezett tócsa felszínének nagysága, az égés sebessége, a levegő mennyisége, időjárási feltételek. Szénhidrogének égésekor, melyek elsősorban szént és hidrogént tartalmaznak, CO, CO2 és 121

SZAJOL BÁZISTELEP


H2O keletkezik. A többi összetevőből kén-dioxid (SO2) képződhet. Tökéletlen égés esetén kis mennyiségű korom is keletkezik. a.) Tócsatűz – legrosszabb eset A tűz esetén keletkező anyagmennyiséget tekintve a legrosszabb eset a 40 001-es tartályban lévő gázolaj kiömlése, mely 32 000 t gázolajat jelent. A teljes mennyiség kiömlése és 2 cm magasságú tócsa keletkezése esetén, a tócsa felülete 2,0.106 m2. Fokozatos elégés esetén a gázolaj a keletkezett tűzveszélyes tócsa felszínéről 50 000 kg/s gyorsasággal ég a tócsa felszínén. Az anyagból a CO keletkezésének (csak CO keletkezik) gyorsasága 99 750 kg/s (nagyon konzervatív feltételezés). A keletkező toxikus anyagok forró égéstermékek, vagyis forró gázok, melyek magasba emelkednek. Tehát olyan helyen terjednek, ahol nem veszélyeztetik az emberi életet. Hasonló megfontolások alkalmazhatók más toxikus anyagok esetében is. A mennyiségük viszont jóval kisebb összevetve a CO feltételezett mennyiségével. A CPR 15E módszer inkább ajánlásokat tesz a keletkező anyagok kiszámítására más anyagok, mint kőolaj üzemanyagok égése estében. Itt található ajánlás a szénhidrogének égési sebességének becslésére: mr = 2,5.10-2 kg.m-2.s-1 Az elégés definíciója:

m& = mr S ahol: S – a tócsa felülete (m2) mr – a szénhidrogének égési sebessége (kg.m-2.s-1) 2,0.106 m2-es felületű tűz esetén (amely a 2 cm magasságú tócsa felülete):

& = 0,025.2,0.10 6 = 50000 kg.s −1 m A fent említett számítási eljárás alapján kiszámítható a keletkező SO2 mennyisége, a keletkező CO2 és CO maximális mennyisége is. Fontos azonban kiemelni, hogy a tócsa felületének meghatározása nagyon konzervatív. A végeredmények az alábbi táblázatban szerepelnek: Az égéstermékek maximális mennyisége Keletkezés gyorsasága (kg/s)

30 perc alatt keletkező anyag mennyisége (kg)

CO CO2

99750 156750

1,8.108* 2,8.108*

SO2

2000

3,6.106

Anyag

* A táblázatban szereplő értékek nem együttesen értendők (vagy csak CO, vagy csak CO2 keletkezésével számolunk).

122

SZAJOL BÁZISTELEP


A számításokban két határeset • a gázolaj égése esetén csak CO keletkezik, • a gázolaj égése esetén csak CO2 keletkezik, és két reprezentatív eset feltételezett: • •

a gázolaj égése esetén 10% CO és 90% CO2 keletkezik, az összetevőkből SO2 keletkezik.

A mérgező felhő terjedése az alábbi forgatókönyv esetében került modellezésre: • 30 perces tűz (feltételezhető, hogy 30 percen belüli beavatkozással a tüzet sikerül eloltani). Mérgezés A leírt elhalálozási valószínűségek a probit függvény felhasználásával lettek kiszámítva. A következmények leírásában az elhalálozáson kívül szerepel az ERPG3 érték is, mely azt a maximális koncentrációt jelenti, amelynek feltételezhetően közel minden egyén kitehető 1 óráig anélkül, hogy életet veszélyeztető hatás tapasztalható lenne, vagy kifejlődhetne, valamint az ERPG2 érték, mely azt a maximális koncentrációt jelenti, amelynek feltételezhetően közel minden egyén kitehető 1 óráig anélkül, hogy olyan irreverzibilis vagy más súlyos egészségkárosító hatás vagy tünet tapasztalható lenne, amely az egyén védekezőképességét gátolja. Az 1%-os elhalálozás esetén az adott koncentrációnak bizonyos idő (pl. 10 perc) alatt kitett emberek 1%-a meghal. Fontos érték az adott mérgező dózis L: Pr = A+B.ln(L) L = cN.t c - koncentráció (ppm) t - idő (min) A mérgező hatások bemutatása az elhalálozás segítségével azt a tényt veszi figyelembe, hogy az emberi élet veszélyeztetése ugyanúgy bekövetkezik a veszélyes anyag légkörben található alacsonyabb koncentrációja és a hosszabb kitettségi idő esetében, mint a rövidebb kitettségi idő, de a veszélyes anyag magasabb koncentrációjának esetében. CO Az a koncentráció, mely 1%-os elhalálozást jelent a toxikus felhő hatásának közvetlenül kitett emberek számára és hatótávolsága 50000 m, túllépi az üzem határait. Érintve lesz az üzem valamennyi munkavállalója. Annak a koncentrációnak, mely 10%-os elhalálozást jelent, hatótávolsága 4000 m, túllépi az üzem határait. Az a koncentráció, mely 50%-os elhalálozást jelent, hatótávolsága 3500 m, túllépi az üzem határait. Az ERPG3 koncentráció hatótávolsága több mint 50000 m, túllépi az üzem határait. Ez esetben veszélyeztetettek az egész üzem munkavállalói. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága több mint 50000 m. Az 1. ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai.

123

SZAJOL BÁZISTELEP


1. ábra A felhő hatótávolsága 30 perces kiömlés esetén

CO

Következmények 3/D Érték Távolság [m] ERPG2 (350 ppm) >50000 ERPG3 (500 ppm) >50000 Mérgezés 1% elhalálozás 50000 10% elhalálozás 4000 50% elhalálozás 3500 Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m magasságban) Ez a forgatókönyv a legkonzervatívabb, feltételezi, hogy a szénhidrogén teljes mennyisége szén-monoxiddá (CO) ég el. Ez viszont nem igaz, mivel a szénhidrogén főleg szén-dioxiddá (CO2) ég el. Ezért a következő számításban szerepel az a feltételezés, hogy a keletkező CO mennyisége legfeljebb 10%. Ez esetben a hatótávolságok a következők: Az a koncentráció, mely 1%-os elhalálozást jelent a toxikus felhő hatásának közvetlenül kitett emberek számára és hatótávolsága 17200 m, túllépi az üzem határait. Veszélyeztetett az üzem valamennyi munkavállalója. Az a koncentráció, mely 10%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 3000 m, túllépi az üzem határait. Veszélyeztetett az üzem valamennyi

124

SZAJOL BÁZISTELEP


munkavállalója. Az a koncentráció, mely 50%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 1800 m, túllépi az üzem határait. Veszélyeztetett az üzem valamennyi munkavállalója. Az ERPG3 koncentráció hatótávolsága 14000 m, túllépi túl az üzem határait. Veszélyeztetett az üzem valamennyi munkavállalója. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága 29900 m, túllépi az üzem határait. A 2. ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai.

2. ábra A felhő hatótávolsága 30 perces kiömlés esetén CO-10%

Következmények 3/D Érték Távolság [m] ERPG2 (350 ppm) 29900 ERPG3 (500 ppm) 14000 Mérgezés 1% elhalálozás 17200 10% elhalálozás 3000 50% elhalálozás 1800 Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m magasságban).

125

SZAJOL BÁZISTELEP


SO2 A keletkezett mérgező felhő a széliránynak megfelelően terjed a környezetben. A leírt koncentrációk kiszámításakor probit függvény lett alkalmazva. Az a koncentráció, mely 1%os elhalálozást jelent a toxikus felhő hatásának közvetlenül kitett emberek számára és hatótávolsága 33800 m, mely túllépi az üzem határait. Veszélyeztetett az üzem valamennyi munkavállalója. Az a koncentráció, mely 10%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 2200 m, túllépi az üzem határait. Veszélyeztetett az üzem valamennyi munkavállalója. Az a koncentráció, mely 50%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 300 m, túllépi az üzem határait. Veszélyeztetett az üzem valamennyi munkavállalója. Az ERPG3 koncentráció hatótávolsága több mint 50000 m, túllépi az üzem határait. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága több mint 50000 m, túllépi az üzem határait.

A 3. ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai.


126

SZAJOL BÁZISTELEP


SO2

Következmények 3/D Érték Távolság [m] ERPG2 (3 ppm) >50000 ERPG3 (13 ppm) >50000 Mérgezés 1% elhalálozás 33800 10% elhalálozás 2200 50% elhalálozás 300 Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m magasságban). CO2 A szén-dioxid nem mérgező gáz, de nagy mennyiségben fojtó hatású. Ez a koncentráció a szakirodalom szerint [Guidelines for Chemical Process Quantitative Risk Analysis, AICHE] 50 000 és 100 000 ppm között mozog. Az 50 000 ppm koncentráció hatótávolsága 159 m, és a 100 000 ppm koncentrációé pedig 141 m.

b.) Tócsatűz – modell, mely a kisebb területre kiömlött gázolajat veszi figyelembe A fent említett számítás megközelítőleg 1600 m átmérőjű tócsa keletkezését feltételezi. Ez konzervatív számítás, mivel a valóságban a tartály környezetének beépítettsége és a felszín egyenetlenségeinek következtében a kiömlött tűzveszélyes folyadék kisebb területre ömlik ki. Mivel az említett számítás a veszélyes anyagok hatótávolságainak meghatározásának jelentősen túlértékelt eredményét nyújtja, melyek égés esetében keletkezhetnek, a hatótávolságok ki lettek számolva a 40.103 m2 felületű tócsa esetében is. Keletkezés gyorsasága (kg/s)

30 perc alatt keletkező anyag mennyisége (kg)

CO CO2

1990 3127

3,58.106* 5,63.108*

SO2

39,9

7,18.104

Anyag

* A táblázatban szereplő értékek nem együttesen értendők (vagy csak CO, vagy csak CO2 keletkezésével számolunk). CO Az a koncentráció, mely 1%-os elhalálozást jelent a toxikus felhő hatásának közvetlenül kitett emberek számára és hatótávolsága 4400 m, túllépi az üzem határait. Érintve lesz az üzem valamennyi munkavállalója. Annak a koncentrációnak, mely 10%-os elhalálozást jelent, hatótávolsága 2620 m, túllépi az üzem határait. Azt a koncentráció értéket, mely 50%-os elhalálozást jelent, nem éri el. Az ERPG3 koncentráció hatótávolsága 8028 m, túllépi az üzem határait. Ez esetben veszélyeztetettek az egész üzem munkavállalói. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága 4029 m. A 4. ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai.

127

SZAJOL BÁZISTELEP



CO

Következmények 1,5/F Érték Távolság [m] ERPG2 (350 ppm) 8028 ERPG3 (500 ppm) 4029 Mérgezés 1% elhalálozás 4400 10% elhalálozás 2620 50% elhalálozás – Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m magasságban) Ez a forgatókönyv a legkonzervatívabb, feltételezi, hogy a szénhidrogén teljes mennyisége szén-monoxiddá (CO) ég el. Ez viszont nem igaz, mivel a szénhidrogén főleg szén-dioxiddá (CO2) ég el. Ezért a következő számításban szerepel az a feltételezés, hogy a keletkező CO mennyisége legfeljebb 10%. Ez esetben a hatótávolságok a következők: Az a koncentráció, mely 1%-os elhalálozást jelent a toxikus felhő hatásának közvetlenül kitett emberek számára és hatótávolsága 110 m, nem lépi túl az üzem határait. Veszélyeztetettek az üzem munkavállalói az említett távolságon belül. Az a koncentráció, mely 10%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 104 m, nem lépi túl az üzem határait. Veszélyeztetettek az üzem munkavállalói az említett távolságon belül. Az a koncentráció, mely 50%-os 128

SZAJOL BÁZISTELEP


elhalálozást jelent és hatótávolsága 92 m, nem lépi túl az üzem határait. Veszélyeztetettek az üzem munkavállalói az említett távolságon belül. Az ERPG3 koncentráció hatótávolsága 17,8 m, nem lépi túl az üzem határait. Veszélyeztetettek az üzem munkavállalói az említett távolságon belül. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága 17,9 m, nem lépi túl az üzem határait. Az 5. ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai.

5. ábra A felhő hatótávolsága 30 perces kiömlés esetén CO-10%

Következmények 1,5/F Érték Távolság [m] ERPG2 (350 ppm) 17,8 ERPG3 (500 ppm) 17,9 Mérgezés 1% elhalálozás 110 10% elhalálozás 104 50% elhalálozás 92 Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m magasságban).

129

SZAJOL BÁZISTELEP


SO2 A keletkezett mérgező felhő a széliránynak megfelelően terjed a környezetben. A leírt koncentrációk kiszámításakor probit függvény lett alkalmazva. Az a koncentráció, mely 1%os elhalálozást jelent a toxikus felhő hatásának közvetlenül kitett emberek számára és hatótávolsága 6,7 m, nem lépi túl az üzem határait. Veszélyeztetettek az üzem munkavállalói az említett távolságon belül. Az a koncentráció, mely 10%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 6,4 m, nem lépi túl az üzem határait. Veszélyeztetettek az üzem munkavállalói az említett távolságon belül. Az a koncentráció, mely 50%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 6,3 m, nem lépi túl az üzem határait. Veszélyeztetettek az üzem munkavállalói az említett távolságon belül. Az ERPG3 koncentráció hatótávolsága 10,9 m, nem lépi az üzem határait. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága 27556 m, túllépi az üzem határait.

A 6. ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai.


130

SZAJOL BÁZISTELEP


SO2

Következmények 1,5/F Érték Távolság [m] ERPG2 (3 ppm) 27556 ERPG3 (13 ppm) 10,9 Mérgezés 1% elhalálozás 6,7 10% elhalálozás 6,4 50% elhalálozás 6,3 Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m magasságban).

A szénhidrogén anyagok tökéletlen égése esetén korom is keletkezik. A fent említett tűzesetek esetében a korom keletkezésének feltételezése minimális. Kültéri tűz esetén nem feltételezett, hogy tökéletlen égés jönne létre. Ezen kívül az üzemanyagok esetében, melyek közé tartozik a gázolaj is, csak kis mennyiségű korom keletkezik. A korom túlnyomórészt kolloid állapotban lévő szén részecskéből áll. Abban az esetben, ha az anyag felszínén bekövetkezik a policiklikus aromás vegyületek adszorpciója, a korom rákkeltő. Szénhidrogének esetén a PAH mennyisége elhanyagolható, ezért nem feltételezett jelentős mennyiségű adszorbeált rákkeltő anyag a koromban. Befejezésül ki kell hangsúlyozni, hogy nagyon bonyolult a tűz lefolyásának modellezése (nem irányított égés). E fejezetben kiszámított forgatókönyvek két esetet szemléltetnek. A legrosszabb eset, amikor olyan tócsa keletkezése feltételezett, melynek magassága 2 cm lenne, és a második eset (a valóságot jobban megközelítő), amikor a tócsa kisebb felületen keletkezik, mert a terjedése a beépítettség következtében megáll. Mindkét esetben a figyelembe vett körülmények esetében a keletkező mérgező anyagok maximális mennyisége feltételezett. A keletkező mérgező anyagok mennyisége nagy valószínűséggel kisebb lesz.

131

SZAJOL BÁZISTELEP


B. Az OKF 285-27/9/2007 sz. határozatában szereplő II./1. pontjának megoldása: Veszélyességi övezetek A Biztonsági jelentésben az összesített veszélyességi övezetek szerepelnek a hő- és nyomáshatások esetében. A Veszélyességi övezetek át lettek számolva valamennyi hatás esetében külön – külön. Veszélyességi övezetek a nyomáshatások esetén

Külső zóna

Középső zóna

A veszélyességi övezetek a nyomáshatások esetében nem lépik túl a bázistelep határát. Nem érintenek semmilyen lakóövezetet.

132

SZAJOL BÁZISTELEP


Veszélyességi övezetek a hőhatások esetén

Belső zóna

Középső zóna

Külső zóna

A Belső zóna 12 méteres távolságig ér el a kerítéstől. A Középső zóna 35 méteres távolságig ér el a kerítéstől. A Külső zóna 58 méteres távolságig ér el a kerítéstől. A fent említett zónák közül egyik sem veszélyeztet semmilyen lakóövezetet, sem személyek által nagy számban látogatott helyeket.

C. Az OKF 285-27/9/2007 sz. határozatában szereplő II./5. pontjának megoldása: A BJ aktuális változatához tartozó térképek és ábrák a Térképek és ábrák c. mappában találhatóak. A mappában szereplő fájlok a következők: 001.dwg - „A” jelű szivattyúszín és térsége – Csővezeték – csőkapcsolási rajz 002.dwg – KKKSZ tartályok - Csővezeték – csőkapcsolási rajz 003.dwg - Csővezeték – csőkapcsolási rajz 004.dwg - Csővezeték – csőkapcsolási rajz 005.dwg - Csővezeték – csőkapcsolási rajz – „C“ és „B“ jelű szivattyúterek 006.dwg - Csővezeték – csőkapcsolási rajz – Automatikus tankautótöltő és környéke SYMEX és adaléktartályok 007.dwg - Csővezeték – csőkapcsolási rajz – „D“ jelű szivattyútér 008.dwg – Olajtelep, vasúti töltő és telepi kút térsége - Csővezeték – csőkapcsolási rajz 100.dwg – Terméktávvezetéki fogadóállomás – Elvi csőkapcsolási rajz 101.dwg – Terméktávvezetéki fogadóállomás görényfogadó – Elvi csőkapcsolási rajz 102.dwg – Terméktávvezetéki fogadóállomás kezelőhíd – Elvi csőkapcsolási rajz 103.dwg – Terméktávvezetéki fogadóállomás mérőkörök – Elvi csőkapcsolási rajz 104.dwg – Terméktávvezetéki fogadóállomás termékváltó – Elvi csőkapcsolási rajz 105.dwg – Terméktávvezetéki fogadóállomás szivattyútér – Elvi csőkapcsolási rajz

133

SZAJOL BÁZISTELEP


helyszínrajz.dwg – MOL RT Szajol Bázistelep helyszínrajz (a helyszínrajzon szereplő számok jelmagyarázatát a „tartjegyzék_helyszinrajz.xls” fájl tartalmazza ill. megtalálható a BJ 2.3.2 Az üzem alaprajza c. fejezetben) jelmagyarázat.dwg - Csővezeték – és műszerkapcsolási terv jelmagyarázat kettes_szint.dwg – Szajol Bázistelep telepi helyszínrajz

3

ÖSSZEFOGLALÁS

A Szajol Bázistelep biztonsági jelentésének kiegészítése az OKF 285-27/9/2007 sz. határozatában szereplő hiányosságok teljesítése érdekében készült. A kiegészített részek a 2. fejezetből nyilvánvalóak.

134

SZAJOL BÁZISTELEP



BIZTONSÁGI Jelentés II. KIEGÉSZÍTÉS

135

SZAJOL BÁZISTELEP


MELLÉKLETEK JEGYZÉKE M1 sz. melléklet

Biztonsági adatlapok

G1 sz. melléklet G2 sz. melléklet G3 sz. melléklet

Az alkalmazottak elhelyezkedése Az ideiglenesen tárolt vasúti tartálykocsik elhelyezkedése Közös átadó-átvevő pályaudvar és tároló vágány

136

SZAJOL BÁZISTELEP

4


A KIEGÉSZÍTÉS KÉSZÍTÉSÉNEK OKA

A Szajol Bázistelep biztonsági jelentésének 2. kiegészítése a bázistelep kiszolgálását végző iparvágány hálózat kijelölt részein létrehozandó cseppfolyós PB vagonokban történő ideiglenes tárolásának engedélyezése érdekében készült.

5

KIEGÉSZÍTÉSEK

A BJ kiegészül az alábbiakkal. A BJ 1. Összefoglalás c. fejezete az alábbiak szerint változik: 8. oldal, 2. bekezdés: Alapvető feladata a szénhidrogén késztermékek és adalékok tárolása, különböző szállítási módokkal történő elosztása, forgalmazása, PB, propán és bután vasúti tartálykocsikban történő ideiglenes tárolása, valamint ezen alapfeladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztonságos üzemeltetése. 9. oldal: Jelölés Anyag neve PB Propán Bután

Veszélyjel

+

F , R 12

Legnagyobb mennyiség

Veszélyességi 1) osztály

Létesítmény Hely

Fokozottan Vasúti tűzveszélyes tartálykocsik cseppfolyósított iparvágányok gázok

Küszöb mennyiség

Összes [t]]

Alsó

Felső

2007

50

200

1)

Veszélyességi osztály: a 18/2006 (I.26.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1. és 2. táblázatában foglaltak szerint.

10. oldal: Propán gáz. Fokozottan tűzveszélyes, tárolt szénhidrogéngáz. Egyéb veszélyes szennyezőanyag: kénhidrogén max. 12 mg/kg és telítetlen monoolefinek max. 10%. Az anyag tulajdonságainak részletes bemutatása az M1. sz. mellékletben található. Bután gáz. Fokozottan tűzveszélyes, tárolt szénhidrogéngáz. Egyéb veszélyes szennyezőanyag: kénhidrogén max. 10 mg/kg, telítetlen monoolefinek max. 10%, diének max. 0,5%. Az anyag tulajdonságainak részletes bemutatása az M1. sz. mellékletben található. 11. oldal: A tárolt anyagok tulajdonságai alapján a következő veszélyforrásokkal kell számolni: PB, propán és bután gáz tárolásakor bekövetkező robbanások, gőztűz és tűzgolyó hatásával számoltunk.

137

SZAJOL BÁZISTELEP


11. - 12. oldal: Az azonosított veszélyes helyek és az ott található veszélyes anyagok mennyiségének és típusának alapján az alábbi forgatókönyvek felállítása szükséges: PB, propán és bután vasúti tartálykocsikban történő ideiglenes tárolása: A vasúti tartálykocsi katasztrofális törésével kell számolni. A legnagyobb tárolandó vasúti tartálykocsi űrtartalma 113 m3, töltöttségi szintje 80%, ezért 90,4 m3 anyag kiáramlásával számolunk. A maximálisan itt tartózkodó vasúti tartálykocsik száma 40 db. 12. oldal: A táblázat kiegészül az alábbiakkal: Forgatókönyv Nyomástartó vasúti tartálykocsi tartalmának elvesztése (40 db)

Érvényesség

Frekvencia (1/év)

Iparvágány

40 x 5.10-7

A kockázat meghatározásakor figyelembe lettek véve az atmoszférikus vasúti tartálykocsik is, melyek a tárolt nyomástartó tartálykocsik közelében lehetnek. E vasúti tartálykocsik meghibásodási gyakoriságának meghatározásakor figyelembe lett véve a lehetséges belső eszkalációs hatás keletkezése a tárolt vasúti tartálykocsikkal (lásd 2.5.5 fejezet). A 2.2.1 A bázistelep elhelyezkedése c. fejezet kiegészül az alábbiakkal: Az iparvágányok leírása: Az iparvágány Szajol állomás békéscsabai kihúzóvágány 2+30,70 szelvényében lévő II/1 számú kitérővel ágazik, és egy bal ívvel elfordulva vezet a MÁV-MOL közös átadó-átvevő pályaudvarra (0109 hrsz.). Ez három vágányból áll. Az iparvágány kiszolgálását a kölcsönös kocsiátadási helyig a MÁV Zrt. végzi. A kocsi átadása az átadó I/K és II/K számú vágányon, visszavétele a III/K számú vágányon történik. A MOL Nyrt. saját mozdonyával – Szajol állomás forgalmi szolgálattevőjének engedélyével – a 0+50 számú szelvényben lévő és az iparvágányt fedező vágányzáró sorompóig végezhet tolatást. A külső átadó-átvevő pályaudvaron biztonságikamerás megfigyelőrendszer került telepítésre melynek képe folyamatosan rögzítésre kerül, illetve 0-24-ig biztonsági őr is gondoskodik az itt található termékek felügyeletéről. A 2.2.3 Más üzemeltetők által folytatott tevékenységek c. fejezet kiegészül az alábbiakkal: D) További vállalatok Az iparvágányok közelében működő vállalatok: Egyetértés MGTSZ, GITR Zrt. szolgáltatásai: integrációs tevékenység, agrokémiai termékek kereskedelme, vetőmag kereskedelem, mezőgazdasági termék kereskedelem, mezőgazdasági gépkereskedelem, alkatrész kereskedelem, szerviz szolgáltatás, vetőmagüzemi szolgáltatás, mezőgazdasági kutatás, kísérleti fejlesztés, MY-TECH Agro Kft., ÁTI DEPO Zrt. Szajoli depó szolgáltatásai: komplex logisztikai szolgáltatás, belföldi raktározás, közvámraktározás, áfa-raktározás, komissiózás, disztribúciós tevékenység, nemzetközi szállítmányozás, vámügyintézés, egyéb értéknövelő szolgáltatások, irodabérlet, DREHER Magyarország Kft., 138

SZAJOL BÁZISTELEP

-

-

-


LAND 2020 Kft. - a Tejút Kft.-vel együttműködve csemegekukorica csuhé, préselt cukorrépaszelet, szenázs, kukorica szilázs, roppantott kukoricaszem kereskedelmével, silózásával és e termékek silótömlőbe történő töltésével foglalkozik., TEJÚT Kft. - a polietilén és polipropilén alapanyagú műanyag termékek: mezőgazdasági fóliák, bálakötöző zsinegek és hálók, bálacsomagoló fóliák, üreges testek, raschel zsákok és árnyékoló hálók forgalmazása, hazai és import tömlők forgalmazása, SILÓZÓ Kft.

Az említett vállalatok közül egyik sem folytat veszélyes tevékenységet. A vállalatok elhelyezkedése a G1. sz. mellékleten látható, létszámadataik a 2.3.1 Az üzemre vonatkozó információk D) A dolgozók létszáma, munkaidő, műszakszám c. fejezetben lévő táblázatban szerepelnek.

A 2.3.1 Az üzemre vonatkozó fontos információk c. fejezet kiegészül az alábbiakkal: A) Az üzem rendeltetése Alapvető feladata a szénhidrogén késztermékek és adalékok tárolása, különböző szállítási módokkal történő elosztása, forgalmazása, PB, propán és bután vasúti tartálykocsikban történő ideiglenes tárolása, valamint ezen alapfeladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztonságos üzemeltetése. B) A fő tevékenység és a forgalmazott termékek Alapvető feladata a szénhidrogén késztermékek és adalékok tárolása, különböző szállítási módokkal történő elosztása, forgalmazása, PB, propán és bután vasúti tartálykocsikban történő ideiglenes tárolása, valamint ezen alapfeladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztonságos üzemeltetése. Gyártási folyamat nincs.

139

SZAJOL BÁZISTELEP


D) A dolgozók létszáma, munkaidő, műszakszám A fejezetben szereplő táblázat az alábbiak szerint módosul: Megnevezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

MOL Telepüzemeltetés Elsődleges Szállítás Laboratórium Külső vállalatok Őrző-védő szolgálat Karbantartók MOLTRANS Segédüzemek (Tűzivíz, Elektrikus, Szennyvíztelep) Posta, irattár kezelés Takarítás Nairam Kft. Startoil Kft. Prímagáz Egyetértés MGTSZ GITR Zrt. MY-TECH Agro Kft. ÁTI DEPO Zrt. Szajoli depó DREHER Magyarország Kft. LAND 2020 Kft. TEJÚT Kft. SILÓZÓ Kft. Lakosság Lakóház (tanya) Szajol

összesen

Létszám nappal délután

éjszaka

38 9 9

16 3 5

7 2 4

4 2 -

16 8 51 16

6 8 (6+2) 22 4

6 21 3

6 16 3

4 3 200 7

1 200 0 2 11 8 2 1 5

-

12 8 2 16 11

4 2 200 7 2 11 8 2 15 6

6

6

6

0

4 3944

4 3944

4 3944

4 3944

200 0 2 1 0 0 2 0

A 2.3.4 A technológia bemutatása B) Technológiai utasítások, egyes gyártóberendezések, tárolóeszközök vagy csővezetékek leírása, alapvető paraméterei c. fejezet kiegészül: PB, propán és bután ideiglenes tárolása vasúti tartálykocsikban A bázistelepen kívüli vasúti létesítmény feladata a PB, propán és bután termékek ideiglenes tárolása a vasúton történő továbbításig. Az ideiglenes tárolás részletes bemutatása a technológiai utasítás elkészülte után ki lesz egészítve. A 2.3.7 A gyártáshoz, működéshez kapcsolódó és a vészhelyzeti feladatokat ellátó infrastruktúra c. fejezet kiegészül: A vagonos tároláshoz kapcsolódó infrastruktúra bemutatása: Külső elektromos és más energiaforrások A területen térvilágítás biztosított, az őrházban 230 V-os az áramellátás.

140

SZAJOL BÁZISTELEP


Tüzivíz hálózat A területen a tüzivíz tárolása 300 m3-es tüzivíz medencében történik. A tüzivíz medence 2x2 110-es tűzcsappal van ellátva. Híradó rendszerek Belső rendszerek: - 1 db belső (olajos) vonal, - 1 db URH rádió. Biztonsági szolgálat A vagyonvédelmi feladatokat 24 órában 1 fő biztosítja. Beléptető és idegen behatolást érzékelő rendszerek A területen 24 órában működő kamerás figyelőrendszer van kiépítve. A területet 1 db kamera figyeli, de tervezett még további 2 db kamera telepítése. Tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek Telepítésük a területen tervezett. A munkavédelem, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, a vezetési pontok és a kimenekítési létesítmények, az elsősegélynyújtó szervezetek, a környezetvédelmi szolgálat, az üzemi biztonsági szolgálat, a katasztrófaelhárítási szervezet, valamint a javító és karbantartó tevékenység megegyezik a bázistelepnél leírtakkal. A 2.3.9 A veszélyes anyagok leltára c. fejezetben szereplő táblázat az alábbiak szerint módosul: MOL Nyrt. Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió Logisztika Szajol Bázistelep Veszélyes anyag jegyzék, leltár Megnevezés

Mennyisége

VÉGTERMÉKEK

[t]

PB vasúti tartálykocsikban Propán

2007

Bután

A 2.4 Súlyos balesetek elleni védekezés c. fejezet kiegészül az alábbiakkal: A fejezetben szereplő adatok érvényesek az iparvágányokra is.

141

SZAJOL BÁZISTELEP


A 2.5.1 A súlyos balesetek lehetősének azonosítása c. fejezet kiegészül az alábbiakkal: 78. oldal: PB, propán és bután vasúti tartálykocsikban történő ideiglenes tárolása: azt a vágányt, ahol a vasúti tartálykocsik ideiglenes tárolása történik számon tartjuk, mint kockázati helyet. Ezért lett elvégezve a vasúti tartálykocsik balesetének következményelemzése. Mivel itt maximálisan 40 db ilyen tartálykocsi lehet, a kockázatszámítás ilyen számú vasúti tartálykocsi esetében lett elvégezve, melyek a vágány teljes hosszában tartózkodhatnak. Propán és bután töltetű vasúti tartálykocsik sérülése volt modellezve. A PB töltetű vasúti tartálykocsi sérülésének következményeinek hatótávolságai a propán és a bután baleset következményinek hatótávolságai között fognak mozogni. A tárolt anyagok tulajdonságai alapján a következő veszélyforrásokkal kell számolni: PB, propán és bután gáz tárolásakor bekövetkező robbanások, gőztűz és tűzgolyó hatásával számoltunk. Az azonosított veszélyes helyek és az ott található veszélyes anyagok mennyiségének és típusának alapján az alábbi forgatókönyvek felállítása szükséges: PB, propán és bután vasúti tartálykocsikban történő ideiglenes tárolása: A vasúti tartálykocsi katasztrofális törésével kell számolni. A legnagyobb tárolandó vasúti tartálykocsi űrtartalma 113 m3, töltöttségi szintje 80%, ezért 90,4 m3 anyag kiáramlásával számolunk. A maximálisan itt tartózkodó vasúti tartálykocsik száma 40 db. A 2.5.2 A súlyos balesetek következményeinek értékelése c. fejezet kiegészül az alábbiakkal:

Vasúti tartálykocsik időszakos tárolása 7. esemény: A propán töltetű vasúti tartálykocsi azonnali szétszakadása Az eseménysor (modell) összeállítása: Anyag: propán Anyag mennyisége: 90,4 m3 Túlnyomás: 13 bar Környezeti hőmérséklet: környezeti 10 °C Eseménysor: katasztrofális törés Kármentő: Időjárási viszonyok: A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg: Szélsebesség: Kategória: Stabilitás: (m/s) 1. kategória 1,5 F 2. kategória 3,5 D A légköri hőmérsékletet 10,5 °C- nak, a talaj menti hőmérsékletet 10 °C- nak vettük. A tüzek esetében a kitettségi idő: 20 sec. A 23. ábrán látható a propán koncentrációja az egyes időjárási típusok esetének függvényében.

142

SZAJOL BÁZISTELEP


23. sz. ábra Baleseti eseménysor: SZ 7 AVCE Azonnali gőzfelhőrobbanás (Early VCE) a túlnyomása miatt veszélyes. A 0,02068 bar határérték (95 % a valószínűsége annak, hogy az emberek nem sérülnek meg), hatótávolsága ebben az esetben 732 méter. A 0,02068 bar túlnyomás érinti az összes vállalatot, amelyek a vágányoktól ilyen hatótávolságon belül helyezkednek el. (lásd G1. sz. melléklet), és a község lakóövezetének szélét. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 878 m. E távolságban tartózkodhatnak még az említetteken kívül a bázistelep szélén tartózkodó emberek is. A 0,1379 bar túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 189,5 méter. E túlnyomás veszélyezteti a vágányok melletti őrházat. 0,2068 bar túlnyomás esetén megsérülnek az acélszerkezetek, a túlnyomás hatótávolsága 146,6 méter. Veszélyeztetettek a környező vasúti tartálykocsik. A 24. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében azonnali VCE (legrosszabb eset) esetében az egyes szinteknél. A térképeken a hatótávolságok 2 esetben vannak ábrázolva – a vasúti tartálykocsik a vágányok azon végein állnak, melyeken tárolják őket (közelebb a bázistelephez vagy a községhez).

143

SZAJOL BÁZISTELEP


144

SZAJOL BÁZISTELEP


24. sz. ábra

Baleseti eseménysor SZ 7 KVCE Kései gőzrobbanás (Late VCE) a túlnyomása miatt veszélyes. A 0,02068 bar túlnyomás határérték (95 % a valószínűsége annak, hogy az emberek nem sérülnek meg), hatótávolsága ebben az esetben 784 m. A 0,02068 bar túlnyomás érinti a lakóövezet szélét és valamennyi jelenlévő vállalatot. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 941 m. E távolságban tartózkodhatnak a bázistelep területén lévő személyek. A 0,1379 bar túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 291 m. E túlnyomás veszélyezteti a vágányok közelében lévő őrházat. 0,2068 túlnyomás esetén megsérülnek az acél szerkezetek, a túlnyomás hatótávolsága 288 m. Veszélyeztetettek a környező vasúti tartálykocsik. A 25. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE (legrosszabb eset) esetében az egyes szinteknél. A térképeken a hatótávolságok 2 esetben vannak ábrázolva – a vasúti tartálykocsik a vágányok azon végein állnak, melyeken tárolják őket (közelebb a bázistelephez vagy a községhez).

145

SZAJOL BÁZISTELEP


146

SZAJOL BÁZISTELEP


25. sz. ábra Baleseti eseménysor: SZ 7 Gőztűz A gőztűz a folyadék gőzeinek gyors elégése a robbanási határokon belül. Azon személyek veszélyeztetése van figyelembe véve, akik az épületen kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket. Csak rövid idejű hatásról van szó. A gőztűz hatótávolsága ebben az esetben 366 m. A gőztűz veszélyezteti az ÁTI DEPO Zrt. és a DREHER Magyarország Kft. azon munkavállalóit, akik a baleset bekövetkeztének időpontjában 366 m-es távolságban tartózkodnának a vagontól. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 439 m. E távolságban tartózkodhatnak a LAND Kft. és a TEJÚT Kft. munkavállalói. A gőztűz nem veszélyeztet lakóövezetet. A gőztűz hatótávolságának grafikus megjelenítése a 26. sz. ábrán látható.

147

SZAJOL BÁZISTELEP


26. sz. ábra 148

SZAJOL BÁZISTELEP


Baleseti eseménysor: SZ 7 BLEVE – Tűzgolyó BLEVE (Boiling Liquid Expanding Vapor Explosion) forgatókönyv akkor keletkezhet, ha a vasúti tartálykocsik közelében tűz keletkezik, mely felmelegíti a vagonok tartalmát. Az a belső nyomás vagy a külső sérülés hatására szétnyílik és a kiömlő gőzök begyulladhatnak és tűzgolyó keletkezését okozhatják. A tűzgolyó csak rövid ideig tartó hatás, mely a hősugárzásának hatásai miatt veszélyes. A tűzgolyó ebben az esetben 13 másodpercig fog tartani. A 4 kW/m2–s hősugárzás másodfokú égési sérülést okozhat az embereknek 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 638 méteres távolságban a forrástól. A 4 kW/m2–s hősugárzás veszélyezteti a GITR Zrt.-t, a MY-TECH Agro Kft.-t, az ÁTI DEPO Zrt.-t, a DREHER Magyarország Kft.-t, a LAND Kft.-t, a TEJÚAT Kft.-t, a SILÓZÓ Kft.-t, valamint ezen vállaltok közelében lévő lakóházat. 766 méteres távolságban, mely a számított következmények 20%-kal megnövelt hatótávolsága, található a község lakóövezetének széle. A 12,5 kW/m2––s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 342 m. A 12,5 kW/m2––s hősugárzás veszélyezteti az ÁTI DEPO Zrt.-t és a DREHER Magyarország Kft.-t. A 37,5 kW/m2–s hősugárzás hatótávolsága 135 m. E hősugárzás által veszélyeztetettek a környező vasúti tartálykocsik. A 27. sz. ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében és a hősugárzás hatótávolságainak térképi megjelenítését.

149

SZAJOL BÁZISTELEP


27. sz. ábra Flash Fire burkológörbéi Érték Legmesszebbi kiterjedés Legmesszebbi kiterjedés

Mérték egys.

Távolság (m) Category Category 1,5/F 3,5/D

10000 ppm

327,8

366,0

20000 ppm

121,1

170,1

Robbanási hatás: Azonnali begyulladás (Early VCE) Érték Túlnyomás Túlnyomás Túlnyomás

Mérték egys.

0,02068 bar 0,1379 bar 0,2068 bar

Távolság (m) Category Category 1,5/F 3,5/D 731,8 731,8 189,5 189,5 146,6 146,6

Robbanási hatás: Késői gyújtás (Late VCE) Érték Túlnyomás Túlnyomás Túlnyomás

Mérték egys.

0,02068 bar 0,1379 bar 0,2068 bar

150


SZAJOL BÁZISTELEP


Hősugárzás hatása: Fireball Mérték Távolság (m) egys. Category 1,5/F Category 3,5/D 4 kW/m2 637,8 637,8 12,5 kW/m2 342,2 342,2 37,5 kW/m2 135,2 135,2


8. esemény: a bután töltetű vasúti tartálykocsi azonnali szétszakadása Az eseménysor (modell) összeállítása: Anyag: bután Anyag mennyisége: 90,4 m3 Túlnyomás: 13 bar Környezeti hőmérséklet: környezeti 10 °C Eseménysor: katasztrofális törés Kármentő: Időjárási viszonyok: A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg: Szélsebesség: Kategória: Stabilitás: (m/s) 1. kategória 1,5 F 2. kategória 3,5 D A légköri hőmérsékletet 10,5 °C- nak, a talaj menti hőmérsékletet 10 °C- nak vettük. A tüzek esetében a kitettségi idő: 20 sec. A 28. ábrán látható a bután koncentrációja az egyes időjárási típusok esetének függvényében.

28. sz. ábra

151

SZAJOL BÁZISTELEP


Baleseti eseménysor: SZ 8 AVCE Azonnali gőzfelhőrobbanás (Early VCE) a túlnyomása miatt veszélyes. A 0,02068 bar határérték (95 % a valószínűsége annak, hogy az emberek nem sérülnek meg), hatótávolsága ebben az esetben 464 méter. A 0,02068 bar túlnyomás veszélyezteti a MYTECH Agro Kft., az ÁTI DEPO Kft., a DREHER Magyarország Kft., a LAND 2020 Kft. és a TEJÚT Kft. munkavállalóit. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 557 m. E távolságban tartózkodhatnak még a SILÓZÓ Kft. munkavállalói, valamint a lakóház lakói is, mely ezen vállaltok közelében található. A 0,1379 bar túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 120 méter. E túlnyomás veszélyezteti a vágányok melletti őrházat. 0,2068 bar túlnyomás esetén megsérülnek az acélszerkezetek, a túlnyomás hatótávolsága 93 méter. Veszélyeztetettek a környező vasúti tartálykocsik. A 29. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében azonnali VCE (legrosszabb eset) esetében.

152

SZAJOL BÁZISTELEP


29. sz. ábra Baleseti eseménysor SZ 8 KVCE Kései gőzrobbanás (Late VCE) a túlnyomása miatt veszélyes. A 0,02068 bar túlnyomás határérték (95 % a valószínűsége annak, hogy az emberek nem sérülnek meg), hatótávolsága ebben az esetben 1125 m. A 0,02068 bar túlnyomás érinti a község lakóövezetét, és azon embereket veszélyezteti, akik kint tartózkodnának. Abban az esetben, ha a vagonok a vágány másik oldalán állnának (közelebb a bázistelephez) a bázistelepen tartózkodó személyek lesznek veszélyeztetve. A 0,1379 bar túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 627 m. E túlnyomás veszélyezteti a vágányok közelében lévő őrházat, valamint a GITR Zrt., a MY-TECH Agro Kft., az ÁTI DEPO Zrt., a DREHER Magyarország Kft., a LAND 2020 Kft., a TEJÚT Kft. és a SILÓZÓ Kft. épületeit és az e vállalatok közelében lévő lakóházat. 0,2068 túlnyomás esetén megsérülnek az acél szerkezetek, a túlnyomás hatótávolsága 588 m. Veszélyeztetettek a környező vasúti tartálykocsik, valamint ez a túlnyomás érinti az ÁTI DEPO Zrt., a DREHER Magyarország Kft., a LAND 2020 Kft., a TEJÚT Kft. és a SILÓZÓ Kft. vállalatok területeit. A 30. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE (legrosszabb eset) esetében az egyes szinteknél. A térképeken a hatótávolságok 2 esetben vannak ábrázolva – a vasúti

153

SZAJOL BÁZISTELEP


tartálykocsik a vágányok azon végein állnak, melyeken tárolják őket (közelebb a bázistelephez vagy a községhez).

154

SZAJOL BÁZISTELEP


30. sz. ábra Baleseti eseménysor: SZ 8 Gőztűz A gőztűz a folyadék gőzeinek gyors elégése a robbanási határokon belül. Azon személyek veszélyeztetése van figyelembe véve, akik az épületen kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket. Csak rövid idejű hatásról van szó. A gőztűz hatótávolsága ebben az esetben 463 m. A gőztűz veszélyezteti az ÁTI DEPO Zrt., a DREHER Magyarország Kft., a LAND 2020 Kft. és a TEJÚT Kft. azon munkavállalóit, akik a baleset bekövetkeztének időpontjában 463 m-es távolságban tartózkodnának a vagontól. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 556 m. E távolságban tartózkodhatnak a GITR Zrt., a MY-TECH Agro Kft., a SILÓZÓ Kft. munkavállalói, valamint a lakóház lakói, amely ezen vállalatok közelében található. A gőztűz hatótávolságának grafikus megjelenítése a 31. sz. ábrán látható.

155

SZAJOL BÁZISTELEP


31. sz. ábra

156

SZAJOL BÁZISTELEP


Baleseti eseménysor: SZ 8 BLEVE – Tűzgolyó BLEVE (Boiling Liquid Expanding Vapor Explosion) forgatókönyv akkor keletkezhet, ha a vasúti tartálykocsik közelében tűz keletkezik, mely felmelegíti a vagonok tartalmát. Az a belső nyomás vagy a külső sérülés hatására szétnyílik és a kiömlő gőzök begyulladhatnak és tűzgolyó keletkezését okozhatják. A tűzgolyó csak rövid ideig tartó hatás, mely a hősugárzásának hatásai miatt veszélyes. Ebben az esetben a tűzgolyó 9 másodpercig fog tartani. A 4 kW/m2–s hősugárzás másodfokú égési sérülést okozhat az embereknek 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 396 méteres távolságban a forrástól. A 4 kW/m2–s hősugárzás érinti az ÁTI DEPO Zrt.-t és a DREHER Magyarország Kft.-t, 475 méteres távolságban, mely a számított következmények 20%-kal megnövelt hatótávolsága, található a LAND 2020 Kft. és a TEJÚT Kft. A 12,5 kW/m2––s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 210 m. E hősugárzás hatótávolságán belül található a vasúti vágányok közelében lévő őrház. A 37,5 kW/m2–s hősugárzás hatótávolsága 76 m. E hősugárzás által veszélyeztetettek a környező vasúti tartálykocsik. A 32. sz. ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében és a hősugárzás hatótávolságainak térképi megjelenítését.

157

SZAJOL BÁZISTELEP


32. sz. ábra Flash Fire burkológörbéi Érték Legmesszebbi kiterjedés Legmesszebbi kiterjedés

Mérték egys.

Távolság (m) Category Category 1,5/F 3,5/D

75000 ppm

462,6

411,7

15000 ppm

381,0

330,0

Robbanási hatás: Azonnali begyulladás (Early VCE) Érték Túlnyomás Túlnyomás Túlnyomás

Mérték egys.

0,02068 bar 0,1379 bar 0,2068 bar 158


SZAJOL BÁZISTELEP


Robbanási hatás: Késői gyújtás (Late VCE) Érték Túlnyomás Túlnyomás Túlnyomás

Mérték egys.

0,02068 bar 0,1379 bar 0,2068 bar


Hősugárzás hatása: Fireball Mérték Távolság (m) egys. Category 1,5/F Category 3,5/D 4 kW/m2 395,8 395,8 12,5 kW/m2 209,5 209,5 2 37,5 kW/m 75,8 75,8


DOMINÓ Ahogy az az előző forgatókönyvek következményeinek leírásából következik, a propán, bután vagy propán-bután töltetű vasúti tartálykocsi balesete (a PB töltetű vasúti tartálykocsik következményeinek hatótávolsága – a propán és a bután töltetű vasúti tartálykocsik következményei között) esemény keletkezését idézheti elő a 3. vágányon álló vasúti tartálykocsikon, melyeken a vagonok manipulációja történik – benzinnel vagy gázolajjal megtöltött vasúti tartálykocsik átadása a teleptől a MÁV-nak. Konzervatívan az atmoszférikus vasúti tartálykocsiban benzin lett figyelembe véve, mivel a veszélyesség szempontjából rosszabbak a tulajdonságai, mint a gázolajnak. A tárolt vasúti tartálykocsik balesetének esetében feltételezhető, hogy a benzingőzfelhő robbanása az egyes tartálykocsik esetében fokozatosan fog bekövetkezni, ezért a kései VCE következményeinek hatásai, mely a benzin kiömlése után keletkezhet, egy tartálykocsi esetében lettek meghatározva. A kiömlött benzin vagy gázolaj meggyulladása esetén a tartálykocsi szétrepedésének következtében reprezentatív forgatókönyvként három vasúti tartálykocsiból egyidejűleg kiömlött benzin tűzesete feltételezett.

9. esemény (DOMINÓ): gőzfelhő kései robbanása a benzin töltetű vasúti tartálykocsi szétrepedésének következtében Az eseménysor (modell) összeállítása: Anyag: benzin Anyag mennyisége: 80 m3 Túlnyomás: atmoszférikus Környezeti hőmérséklet: környezeti 10 °C Kármentő: Kései gőzrobbanás (L VCE) a túlnyomása miatt veszélyes. A 0,02068 bar túlnyomás határérték (95 % a valószínűsége annak, hogy az emberek nem sérülnek meg), hatótávolsága ebben az esetben 176 m. A nem kívánatos hatás azon embereket érinti, akik kint tartózkodnának 176 méteres távolságban a balesettől. E távolságon belül található a vágányok közelében lévő őrház. A 0,1379 bar túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 94 m. Ebben az esetben veszélyeztetett a vágányok közelében lévő őrház. 0,2068 túlnyomás esetén megsérülnek az acél szerkezetek, a túlnyomás hatótávolsága 88,5

159

SZAJOL BÁZISTELEP


m. E hatótávolságon belül találhatóak a vasúti tartálykocsik. A 33. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE (legrosszabb eset) esetében.

33. sz. ábra

160

SZAJOL BÁZISTELEP


Robbanási hatás: Késői gyújtás (Explosion Effects: Late Ignition) Távolság (m) Mérték Érték Category Category egys. 1,5/F 3,5/D Túlnyomás 0,02068 bar 174,7 176,2 Túlnyomás 0,1379 bar 93,8 72,4 Túlnyomás 0,2068 bar 88,5 69,6

10. esemény (DOMINÓ): tócsatűz 3 db benzin töltetű vasúti tartálykocsi szétszakadásának következtében Az eseménysor (modell) összeállítása: Anyag: benzin Anyag mennyisége: 240 m3 Túlnyomás: atmoszférikus Környezeti hőmérséklet: környezeti 10 °C Kármentő: Abban az esetben, ha a vasúti tartálykocsik szétrepedésének következtében kiömlő benzin meggyullad, tócsatűz keletkezik. Feltételezett a kiömlött benzin teljes területének a meggyulladása. A 4 kW/m2–s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 252 méteres távolságban a forrástól. E hősugárzás hatótávolságán belül található az ÁTI DEPO Zrt. és a DREHER Magyarország Kft. Az épületekben tartózkodó személyek az épületek falai által védve lesznek e hősugárzás elől. 302 méteres távolságban, mely a 4 kW/m2–s hősugárzás számított következményeinek 20%-kal megnövelt hatótávolsága, az említetteken kívül nem találhatók további olyan helyek, ahol a személyek nagyobb számban tartózkodnának. A 12,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 120 méter. E hősugárzás hatótávolságán belül található a vágányok mellett lévő őrház. A keletkező tűz maximális hősugárzása 20 kW/m2, hatótávolsága 118 méter. A hősugárzás a távolság függvényében a 34. sz. ábrán látható.

161

SZAJOL BÁZISTELEP


34. sz. ábra Hősugárzás hatása: Pool Fire Ellipse Mérték Távolság (m) egys. Category 1,5/F Category 3,5/D 4 kW/m2 228,8 251,7 12,5 kW/m2 120,4 120,2 37,5 kW/m2 Nem alakul ki Nem alakul ki


162

SZAJOL BÁZISTELEP


Tűz esetén keletkező égéstermékek A számításokban két határeset • benzin égése esetén csak CO keletkezik, • benzin égése esetén csak CO2 keletkezik, és két reprezentatív eset feltételezett: • •

benzin égése esetén 10% CO és 90% CO2 keletkezik, az összetevőkből SO2 keletkezik.

Nem egyszerű meghatározni a sebességet, mellyel a mérgező égéstermékek keletkeznek, a keletkező mennyiséget, valamint az információt arról, hogy milyen anyagok keletkeznek. Minden tűzeset egyedi esemény egyedi paraméterekkel. A mérgező anyagok keletkezésére sok tényező gyakorol hatást, a legfontosabbak: tűzveszélyes anyag, a keletkezett tócsa felszínének nagysága, az égés sebessége, a levegő mennyisége, időjárási feltételek. Szénhidrogének égésekor, melyek elsősorban szént és hidrogént tartalmaznak, CO, CO2 és H2O keletkezik. A többi összetevőből kén-dioxid (SO2) képződhet. Tökéletlen égés esetén kis mennyiségű korom is keletkezik. Feltételezzük, hogy a benzin 85,5 % szént és 14,5% hidrogént tartalmaz. Viszont, ha figyelembe vesszük a a kén jelenlétét 600 mg/kg mennyiségben, a széntartalom lecsökken 85,44%-ra és a hidrogén tartalom 14,49%-ra. A szénfogyasztás az alábbi képlettel adott:

ξ=

m υM

(1)

ahol: ξ – a kémiai reakció terjedelme/mértéke m – a gázolajban található szén tömege (kg) υ - a 2C + O2––-> 2CO kémiai egyenlet szén sztöchiometrikus koefficiense M – a szén moltömege (kg/kmol) Az (1) egyenletbe való behelyettesítés után:

ξ=

m 0,8544.1000 = = 35,6 kmol ν .M 2.12

Ezután a szén-monoxid keletkezésére érvényes:

mCO = ξ .ν CO M CO = 35,6.2.28 = 1993,6 kg Feltételezhető, hogy a szénhidrogének tökéletlen égése esetén legfeljebb 1,99 t CO keletkezhet 1 t CxHy –re. CxHy + zO2 → aCO + bH2O A keletkezett szén–monoxid mennyisége függ a reakció feltételeitől. 1,99 t CO keletkezésének becslése 1 t CxHy –re inkább konzervatív. CPR 15E módszer inkább ajánlásokat tesz a keletkező anyagok kiszámítására más anyagok, mint kőolaj üzemanyagok égése estére. Itt található ajánlás a szénhidrogének égési sebességének becslésére:

163

SZAJOL BÁZISTELEP


mr = 2,5.10-2 kg.m-2.s-1 Az elégés definíciója:

m& = mr S ahol: S – a tócsa felülete (m2) mr – a szénhidrogének égési sebessége (kg.m-2.s-1) 3 db 80 m3-es vasúti tartálykocsi szétszakadása és az azt követően 2 cm magasságú tócsa kialakulása feltételezett (a vasúti tartálykocsik nincsenek semmilyen védőgödörben). Ennél a feltételezésnél (összesen 186 t benzin ömlik ki) 2 cm magasságú és 12 000 m2 felületű tócsa keletkezik. 12 000 m2-es felületű tűz esetén:

m& = 0,025.12000 = 300 kg .s −1 A fent említett számítási eljárás alapján kiszámítható a keletkező SO2 mennyisége, de a keletkező CO2 maximális mennyisége is. Ha az elégés sebessége 300 kg/s, akkor a benzin teljes mennyisége (186 t) 620 s alatt ég el, ami 10 perc és 20 másodperc. Tehát 10 perces tűzeset feltételezhető. A végeredmények az alábbi táblázatban szerepelnek: Az égéstermékek maximális mennyisége Keletkezés gyorsasága (kg/s)

2 óra alatt keletkező anyag mennyisége (kg)

CO CO2

597 940

3,58E+05* 5,64E+05*

SO2

0,36

216

Anyag

* A táblázatban szereplő értékek nem együttesen értendők (vagy csak CO, vagy csak CO2 keletkezésével számolunk).

A figyelembe vett kockázati forrás a tűz esetén keletkező anyagmennyiséget tekintve a 3 db 80 m3 –es (összesen 240 m3) benzin töltetű vasúti tartálykocsi. A benzin teljes mennyiségének kiömlésekor, 2 cm magasságú tócsa keletkezésével és az üzemanyag fokozatos elégésével a keletkezett 12 000 m2-es tűzveszélyes tócsa felszínéről, a benzin 300 kg/s gyorsasággal fog égni. Az üzemanyagból a CO keletkezésének (csak CO keletkezik) gyorsasága 597 kg/s (nagyon konzervatív feltételezés). A keletkező toxikus anyagok forró égéstermékek, vagyis forró gázok, melyek magasba emelkednek. Tehát olyan helyen terjednek, ahol nem veszélyeztetik az emberi életet. Hasonló megfontolások alkalmazhatók más toxikus anyagok esetében is. A mennyiségük viszont jóval kisebb összevetve a CO feltételezett mennyiségével.

A mérgező felhő terjedése az alábbi forgatókönyv esetében került modellezésre: • 10 perces tűz (feltételezhető, hogy 10 percen belül elég a teljes tócsa).

164

SZAJOL BÁZISTELEP


Mérgezés A leírt elhalálozási valószínűségek a probit függvény felhasználásával lettek kiszámítva. A következmények leírásában az elhalálozáson kívül szerepel az ERPG3 érték is, mely azt a maximális koncentrációt jelenti, amelynek feltételezhetően közel minden egyén kitehető 1 óráig anélkül, hogy életet veszélyeztető hatás tapasztalható lenne, vagy kifejlődhetne, valamint az ERPG2 érték, mely azt a maximális koncentrációt jelenti, amelynek feltételezhetően közel minden egyén kitehető 1 óráig anélkül, hogy olyan irreverzibilis vagy más súlyos egészségkárosító hatás vagy tünet tapasztalható lenne, amely az egyén védekezőképességét gátolja. Az 1%-os elhalálozás esetén az adott koncentrációnak bizonyos idő (pl. 10 perc) alatt kitett emberek 1%-a meghal. Fontos érték az adott mérgező dózis L: Pr = A+B.ln(L) L = cN.t c - koncentráció (ppm) t - idő (min) A mérgező hatások bemutatása az elhalálozás segítségével azt a tényt veszi figyelembe, hogy az emberi élet veszélyeztetése ugyanúgy bekövetkezik a veszélyes anyag légkörben található alacsonyabb koncentrációja és a hosszabb kitettségi idő esetében, mint a rövidebb kitettségi idő, de a veszélyes anyag magasabb koncentrációjának esetében. CO Annak a koncentrációnak, mely 1%-os elhalálozást jelent a hatótávolsága 155 m. Annak a koncentrációnak, mely 10%-os elhalálozást jelent a hatótávolsága 141 m. Annak a koncentrációnak, mely 50%-os elhalálozást jelent a hatótávolsága 121 m. Az ERPG3 koncentráció hatótávolsága 24,0 m. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága 24,1 m. A 35. ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai.

165

SZAJOL BÁZISTELEP


35. ábra A felhő hatótávolsága 10 perces tűz esetén CO

Következmények 3/D Érték Távolság [m] ERPG2 (350 ppm) 24,1 ERPG3 (500 ppm) 24,0 Mérgezés 1% elhalálozás 155 10% elhalálozás 141 50% elhalálozás 121 Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m)

Ez a forgatókönyv a legkonzervatívabb, feltételezi, hogy a gázolaj teljes mennyisége szénmonoxiddá (CO) ég el. Ez viszont nem igaz, mivel a gázolaj főleg szén-dioxiddá (CO2) ég el. Ezért a következő számításban szerepel az a feltételezés, hogy a keletkező CO mennyisége legfeljebb 10%. Ez esetben a hatótávolságok a következők: Annak a koncentrációnak, mely 1%-os elhalálozást jelent a toxikus felhő hatásának közvetlenül kitett emberek számára a hatótávolsága 8,8 m. Annak a koncentrációnak, mely 10%-os elhalálozást jelent a hatótávolsága 7,7 m. Annak a koncentrációnak, mely 50%-os elhalálozást jelent a hatótávolsága 6,6 m. Az ERPG3 koncentráció hatótávolsága 12,4 m. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága 12,6 m. A 36. ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai. 166

SZAJOL BÁZISTELEP


36. ábra A felhő hatótávolsága 10 perces tűz esetén CO-10%

Következmények 3/D Érték Távolság [m] ERPG2 (350 ppm) 12,6 ERPG3 (500 ppm) 12,4 Mérgezés 1% elhalálozás 8,8 10% elhalálozás 7,7 50% elhalálozás 6,6 Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m).

SO2 A keletkezett mérgező felhő a széliránynak megfelelően terjed a környezetben. A leírt koncentrációk kiszámítására a probit függvény lett felhasználva. Annak a koncentrációnak, mely 1%-os elhalálozást jelent a toxikus felhő hatásának közvetlenül kitett emberek számára a hatótávolsága 10,3 m. Annak a koncentrációnak, mely 10%-os elhalálozást jelent a hatótávolsága 8,5 m. Annak a koncentrációnak, mely 50%-os elhalálozást jelent a hatótávolsága 6,8 m. Az ERPG3 koncentráció hatótávolsága 174,5 m. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága 596,4 m. A 37. ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai. 167

SZAJOL BÁZISTELEP


37. ábra A felhő hatótávolsága 10 perces tűz esetén SO2

Következmények 3/D Érték Távolság [m] ERPG2 (3 ppm) 596,4 ERPG3 (13 ppm) 174,5 Mérgezés 1% elhalálozás 10,3 10% elhalálozás 8,5 50% elhalálozás 6,8 Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m).

CO2 A szén-dioxid nem mérgező gáz, de nagy mennyiségben fojtó hatású. Ez a koncentráció a szakirodalom szerint [Guidelines for Chemical Process Quantitative Risk Analysis, AICHE] 50 000 és 100 000 ppm között mozog. Az 50 000 ppm koncentráció hatótávolsága 21,3 m, és a 100 000 ppm koncentrációé pedig 20,1 m. A szénhidrogén üzemanyagok tökéletlen égése esetén korom is keletkezik. A fent említett tűz esetében a korom keletkezésének feltételezése minimális. Kültéri tűz esetén nem feltételezett, hogy tökéletlen égés jönne létre. Ezen kívül a könnyű üzemanyagok esetében, melyek közé tartozik a benzin is, csak kis mennyiségű korom keletkezik. A korom túlnyomórészt kolloid állapotban lévő szén részecskéből áll. Abban az esetben, ha az anyag 168

SZAJOL BÁZISTELEP


felszínén bekövetkezik a policiklikus aromás vegyületek adszorpciója, a korom rákkeltő. Benzin esetén a PAH mennyisége elhanyagolható, ezért nem feltételezett jelentős mennyiségű adszorbeált rákkeltő anyag a koromban. Befejezésül ki kell hangsúlyozni, hogy nagyon bonyolult a tűz lefolyásának modellezése (nem irányított égés). E fejezetben kiszámított forgatókönyvek katasztrofális forgatókönyvek, melyek a gyakorlatban kevésbé valószínűek. A keletkező mérgező anyagok mennyisége nagy valószínűséggel kisebb lesz. A 2.5.3 A gyakoriság megállapítása c. fejezet kiegészül az alábbiakkal: 108. oldal: Forgatókönyv Nyomástartó vasúti tartálykocsi tartalmának elvesztése (40 db) Atmoszférikus vasúti tartálykocsi tartalmának elvesztése (50 db)

Érvényesség Iparvágány

Frekvencia (1/év) 40 x 5.10-7

Iparvágány

50 x 3.10-5

120. oldal: A PB depó c. rész után az alábbi kerül:

A vasúti tartálykocsi tartalmának elvesztése – ideiglenes tárolás a) Csúcsesemény. Az esemény csúcseseménynek tekinthető. Azonnali begyulladás esetén azonnali VCE, esetleg gőztűz (a tűzveszélyes gőzfelhő kései robbanása) keletkezhet. BLEVE (Boiling Liquid Expanding Vapor Explosion) forgatókönyv abban az esetben keletkezhet, ha a vasúti tartálykocsi környezetében tűz keletkezik, mely felmelegíti a nyomástartó tartálykocsi tartalmát. A tartálykocsi a belső nyomás vagy a külső sérülés következtében szétnyílik és a kiáramló gőzök meggyulladhatnak, és tűzgolyó keletkezését okozhatják. Kései gyújtás esetén kései VCE, esetleg gőztűz keletkezhet. b) A rendszer határai: -

A vasúti tartály és szerelvényei A mozgatást végző személyek

A hivatkozott dokumentum szerint a vasúti tartálykocsikra meghatározott – a súlyos ipari balesetek kockázatának meghatározása céljából elvégzendő mennyiségi kockázatelemzés szempontjából – események a következő. A teljes anyagtartalom pillanatszerű kiszabadulása. Az esemény gyakorisága (nyomástartó tartály esetén) 5E-7/év. Az alábbi megállapításokat tesszük: A hivatkozott dokumentum 3.A.2.9. megállapítása szerint az nyomástartó vasúti tartálykocsi katasztrofális meghibásodásának gyakorisága 5E-7/év. Mivel itt legfeljebb 40 db vasúti tartálykocsi tartózkodhat, a kockázat számításakor 40 vasúti tartálykocsi volt ilyen gyakorisággal figyelembe véve.

169

SZAJOL BÁZISTELEP


A 2.5.4 Kockázati értékek c. fejezet után az alábbi fejezet kerül:

2.5.5 Kockázati értékek – Vasúti tartálykocsik ideiglenes tárolása Dominóhatás Mint ahogy az a Szajol Bázistelep Biztonsági jelentésében szereplő forgatókönyvek (1 – 6 forgatókönyvek) következményeinek bemutatásából következik, a Szajol Bázistelepen bekövetkező balesetek közül egyiknek sincsenek olyan következményei, melyek az iparvágányon tartózkodó vasúti tartálykocsi balesetének keletkezését okozhatnák. Egyidejűleg a vasúti tartálykocsik forgatókönyveinek (7, 8 forgatókönyvek) következményei alapján következik, hogy ezen a vágányon a vasúti tartálykocsik egyetlen balesete sem okozhat balesetet a bázistelep valamelyik létesítményében. A környéken szintén nincs olyan vállalat, melyben veszélyes anyagot tárolnának, tehát a külső dominóhatás kizárható. Kölcsönös hatás az első vágányon álló vasúti tartálykocsik – propán, bután és propánbután töltetű tárolt vasúti tartálykocsik - balesete esetében és a harmadik vágányon álló vasúti tartálykocsik – a bázistelepen benzinnel vagy gázolajjal megtöltött vasúti tartálykocsik – balesete esetében keletkezhet. A balesetek következményei, melyek a belső eszkalációs hatás következtében jöhetnek létre, 9 és 10-es forgatókönyvként lettek bemutatva (feltételezhető, hogy az egyes tartálykocsik robbanása fokozatosan következik be, és a nyomáshatások nem növekednek a tartálykocsik számával, miközben tűz keletkezésének esetében a hőhatások 3 db tartálykocsi egyidejű égése esetére lettek meghatározva). A propán, bután, PB töltetű nyomástartó vasúti tartálykocsik gyakoriságának növelése az atmoszférikus vasúti tartálykocsik belső eszkalációs hatásának következtében nem szükséges, tekintettel arra, hogy a nyomástartó tartálykocsik baleseteinek következményei jelentősen meghaladják a benzin töltetű vasúti tartálykocsik baleseteinek következményeit. Benzin töltetű vasúti tartálykocsik esetében figyelembe kell venni a nyomástartó vasúti tartálykocsik hozzájárulását. Mivel itt 40 db propán, bután vagy propán-bután töltetű vasúti tartálykocsi lehet, a benzin töltetű tartálykocsik elsődleges gyakoriságához (mely a 3.A.2.9 szerint 1 db atmoszférikus tartálykocsi esetében 1.10-5/év) hozzá lett adva a 40x5.10-7/év gyakoriság. Tehát a végső meghibásodási gyakoriság egy atmoszférikus vasúti tartálykocsi esetében 3.10-5/év. Mivel itt legfeljebb 50 db vasúti tartálykocsi tartózkodhat, a kockázat számításakor 50 vasúti tartálykocsi volt ilyen gyakorisággal figyelembe véve. Egyéni kockázat Az egyéni kockázat annak a személynek az elhalálozási kockázatát jelenti, aki egy bizonyos időszakban egy bizonyos helyen tartózkodik (az adat általában 1 évre vonatkozik) a bázistelep közelében. Az egyéni kockázat értékelésekor nincs számításba véve az üzemen belüli vagy az üzem körüli népesség. Ha egy személy életének veszélyeztetettségéről van szó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 1.6. pontja szerint az egyéni kockázat elfogadható mértéke a létező üzemek számára a következő módon van meghatározva: • Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket. • Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10-6 esemény/év és 10-5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység

170

SZAJOL BÁZISTELEP

•


kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, illetőleg olyan biztonsági intézkedések (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.) feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik. Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

171

SZAJOL BÁZISTELEP


A halálozás egyéni kockázata 10-5/év értéke az iparvágányoktól 78 méteres távolságig ér el, és a 10-6/év érték 217 méteres távolságig. Ezen a területen nem található semmilyen lakóövezet. Itt az őrszolgálat munkavállalója tartózkodik. Azon a területen, ahol lakosok vagy más vállalatok munkavállalói tartózkodnak az egyéni kockázat értéke kisebb, mint 10-7/év.

Társadalmi kockázat A társadalmi kockázat utal a valódi veszélyre az üzemen belüli személyekre és az üzemen kívüli személyekre. Leggyakrabban F-N görbe formájában van szemléltetve, ahol az események gyakorisága kapcsolódik a halálesetek számához egy bizonyos időszakon belül (ami rendszerint 1 év). A társadalmi kockázat meghatározásakor figyelembe veszik a meteorológiai körülményeket és a személyek elhelyezkedését üzemen belül és kívül, valamint éjjel és nappal. A kockázat mértékéhez (egyéni és társadalmi kockázat) többféle tényező is hozzájárul. Az egyik közülük a meghibásodás gyakorisága. A létesítmény meghibásodásának gyakorisága csökkenthető, pl. biztonsági berendezések beépítésével a rendszerbe. Nagy hatással van a kockázatra a veszélyes anyagok mennyisége, melyek súlyos baleset keletkezésekor a környezetbe juthatnak. A kiömlött veszélyes anyagok mennyisége növeli a halálesetek gyakoriságát a kiömlés környezetében (pl. koncentráció, nagyobb tócsatűz... ). A veszélyes anyagok mennyiségén kívül fontos még a technológiai paraméterek értéke (hőmérséklet, nyomás). Ezek növelhetik a veszélyes anyagok nem kívánatos hatásait (a toxikus anyag magasabb párolgása magasabb hőmérsékleten, a veszélyes anyag kiömlésének magasabb sebessége magasabb nyomáson... ).

172

SZAJOL BÁZISTELEP


A kockázat mértékét befolyásolják a meteorológiai körülmények, népesség és a kiváltó források. Ezek a tényezők a legtöbb esetben külsőleg nem befolyásolhatók. Ha több személy veszélyeztetettségéről van szó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 1.7. pontja szerint a társadalmi kockázat elfogadható mértéke a létező üzemek számára a következő: • •

•

A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5xN-2) 1/év, ahol N>=1. A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3xN-2) 1/év, és F>(105 xN-2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3xN-2) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

A társadalmi kockázat meghatározása során figyelembe vett személyek: A 2.3.1 Az üzemre vonatkozó információk D) A dolgozók létszáma, munkaidő, műszakszám c. fejezetben lévő táblázatból az OKF Hatósági állásfoglalása alapján nem lettek figyelembe véve a saját munkavállalók, valamint, akiknek feladatuk az üzembiztonság fenntartása; részt vesznek a súlyos ipari baleset kezelésében, elhárításában, konkrét feladattal rendelkeznek a beavatkozás végrehajtása során. Ez alapján az állásfoglalás alapján szintén ki lehet zárni az Őrző-védő szolgálatot és a Karbantartókat.

Mivel az összegzett gyakoriság kisebb, mint 10-9/év, az F-N görbe a megkövetelt gyakorisági tartományban (18/2006 Korm. rendelet, 5. sz. melléklet, 1.7. pontja) nem rajzolódik ki. Az átadó-átvevő vágányokon a vasúti tartálykocsik ideiglenes tárolásának társadalmi kockázata elfogadható.

173

SZAJOL BÁZISTELEP


Veszélyeztetés, veszélyességi övezetek. A sérülés egyéni kockázata: A veszélyességi övezet 3 zónára van osztva, ahogyan az a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 2.1. pontjából adódik: a.) Belső zóna: a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. b.) Középső zóna: a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/év értékek között alakul. c.) Külső zóna: a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket, de nagyobb, mint 3x10-7. A településrendezési tervben figyelembeveendő veszélyességi övezet meghatározása a sérülés egyéni kockázat megállapításhoz kötött. A sérülés egyéni kockázat kiszámítását a hatóság által készített útmutató alapján végezzük, azaz a probit egyenlet konstansait az elsőfokú égési sérülésnek megfelelően módosítjuk. A számítások eredménye: A településrendezési tervezéshez szükséges veszélyességi övezet kijelölését a hatóságnak kell megtenni, figyelembe véve javaslatunkat. Javasoljuk, hogy a településrendezési tervezéshez szükséges veszélyességi övezet kijelölésénél a hatóság vegye figyelembe a helyi specifikációkat, amelyek egy része nem számszerűsíthető, így a kockázatelemzésbe nem vettük figyelembe. Az alábbi ábrán láthatóak az összesített veszélyességi övezetek a hő- és nyomáshatások 1.10-5/év, 1.10-6/év és 3.10-7/év gyakoriságok esetében. Ezek a övezetek külön-külön meg lettek határozva a hő- és nyomáshatások esetében. Az ábrákon ki vannak jelölve a Belső, Középső és a Külső zónák.

174

SZAJOL BÁZISTELEP


Összesített övezetek

Belső zóna

Középső zóna

Külső zóna

175

SZAJOL BÁZISTELEP


Veszélyességi övezetek a hőhatások esetében:

Belső zóna

Középső zóna

Külső zóna

A hőhatások esetében a Belső zóna az iparvágányoktól kb. 509 méteres távolságig ér el. Ezen a területen az őrszolgálat munkavállalója tartózkodik. Ilyen távolságban nem található semmilyen lakóövezet, sem más terület, ahol az emberek nagy számban tartózkodnának. A Középső és a Külső zóna 566 méteres távolságig ér el a vágányoktól. E távolságon belül található a GITR Zrt., a MY-TECH Agro Kft., az ÁTI DEPO Zrt., a DREHER Magyarország Kft., a LAND 2020 Kft., a TEJÚT Kft. és a SILÓZÓ Kft. Az összesített övezeteket és a veszélyességi övezeteket a hőhatások esetében ábrázoló ábrák hasonlóságát az okozza, hogy a hőhatások a dominánsak, és a nyomáshatások hozzájárulása elhanyagolható (lásd az alábbi ábrát).

176

SZAJOL BÁZISTELEP


Veszélyességi övezetek a nyomáshatások esetében

Középső zóna

Külső zóna

A nyomáshatások esetében nem éri el Belső zóna gyakoriságát. A Középső zóna megközelítőleg 147 méteres távolságig ér el az iparvágányoktól, a Külső pedig 163 méteres távolságig. E zónákban nem található semmilyen lakóövezet, sem más terület, ahol az emberek nagy számban tartózkodnának. Itt tartózkodik az őrszolgálat munkavállalója.

6

ÖSSZEFOGLALÁS

A Szajol Bázistelep biztonsági jelentésének 2. kiegészítése a bázistelep kiszolgálását végző iparvágány hálózat kijelölt részein létrehozandó cseppfolyós PB vagonokban történő ideiglenes tárolásának engedélyezése érdekében készült. A kiegészített részek a 2. fejezetből nyilvánvalóak.

177

NYILVÁNOS VÁLTOZAT. MAGYAR OLAJ ÉS GÁZIPARI Nyrt. Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió LOGISZTIKA Szajol Bázistelep BIZTONSÁGI JELENTÉS

Recommend Documents