Nyílt forráskódú integrált vállalatirányítási rendszerek Pető István Vállalatirányítási rendszerek
2015. március 10.
Integrált vállalatirányítási rendszerek
Vezetői szintek és információs igényük • Alsó szintű vezetés: Taktikai döntések végrehajtása, operatív feladatok ellátása adott vállalati területen. Napi szinten keletkező (tranzakciós jellegű) adatokat használ.
• Közép szintű vezetés: Rövid távú, taktikai döntések meghozatala, jelen- és múltbeli adatok összehasonlítása; aggregált, főként belső adatok alapján.
• Felsővezetés: Stratégiai, a vállalat céljait jelentősen befolyásoló döntéseket hoz. Ehhez alapvetően összegzett, idősoros adatokat használ, nagy szerepe van a külső forrásoknak (üzleti környezet) is. A vállalati információs rendszernek jelentősen eltérő igényeket kell kiszolgálni!
Információs alrendszerek Vezetői információs rendszer (EIS v. ESS)
(GW)
Döntéstámogató rendszer (DSS)
Csoportmunka rendszer
Irodaautomatizálási rendszer (OAS)
Vezetési szintek
Kommunikációs rendszer (CS)
Menedzsment információs rendszer (MIS)
Tranzakció-feldolgozó rendszer (TPS)
Integrált vállalatirányítási rendszerek • A vállalat működésének, üzleti folyamatainak támogatása • A működés szempontjából releváns adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása és a döntéshozók számára rendelkezésre bocsátása
• Integráltság: az egész vállalatot lefedő, egységes rendszer az egyes részterületeket támogató célszoftverekkel szemben:
• • •
Moduláris felépítés az egyes vállalati funkciók lefedéséhez Nincs redundancia, az adatok egyetlen adatbázisban tárolódnak A jogosultsági rendszer alapján ehhez vagy ennek egy részéhez férnek hozzá a felhasználók
A vállalatirányítás területei • Alapvető ügyvitel Vállalati erőforrástervezés (ERP) • Ügyfélkapcsolatok Ügyfélkapcsolatok kezelése (CRM) • Vállalatközi és szervezetközi kapcsolatok Pl. e-kereskedelem, banki kapcsolatok, tervezési-gyártási kapcsolatok cégek között
Moduláris felépítés • • • •
Pénzügy-számvitel Eszközgazdálkodás Kontrolling …
Pénzügy
• • • • •
Anyaggazdálkodás Termeléstervezés Értékesítés Raktárkezelés ...
Logisztika
• Toborzáskiválasztás • Képzés • Juttatások • …
• Marketing • Call-center • …
Emberi erőforrások
Vevőkapcsolatkezelés
• Erőforrásnyilvántartás • Ütemezés • … Projektmenedzsment
Nyílt forráskódú szoftverek
Szabad vs. nyílt forráskódú szoftverek • Szabad szoftver: A felhasználás szabadsága áll a középpontban 1. 2. 3. 4.
A felhasználó bármilyen céllal futtathatja a programot A felhasználó tanulmányozhatja és igényeihez igazíthatja a program működését
A felhasználó másolatot tehet közzé a programról A felhasználó tökéletesítheti a programot és a közösség javára ezt a változatot közzé is teheti.
• Nyílt forráskódú szoftver: A forráskód hozzáférhetősége és közösségi fejleszthetősége a fő gondolat. Pl.: szabad terjeszthetőség, a forráskód szabad hozzáférhetősége, származtatott (átdolgozott, továbbfejlesztett) művek létrehozhatók, felhasználók (vagy csoportok) nem különböztethetők meg.
A nyílt forráskód velejárói • Előnyök: • • •
Bárki módosíthatja a kódot, nem csak fejlesztő cég programozói – így a javítás, funkcióbővítés saját hatáskörben végezhető el A szoftver köré felhasználói közösség szereződik (segítségnyújtás, hibafeltárás) A szoftverhez ingyen juthatunk hozzá
• Hátrányok: • • •
A szoftver nemzetközi fejlesztés eredménye, így a hazai viszonyokra nem alkalmazható automatikusan (pl. változáskövetés) A szoftver magyarítása hiányos, hibás lehet Semmiféle garancia nincs a számunkra szükséges támogatás (oktatás, hibaelhárítás) meglétére
Nyílt forráskódú ERP-rendszerek • Apache OFBiz • ADempiere ERP • OpenBravo ERP • OpenERP (Odoo) • xTuple • Dolibarr ERP/CRM • ERP5 • és még sokan mások… (a Wikipedia gyűjtőoldalán 20-nál több ilyen szoftver található)
TinyERP – OpenERP – Odoo
Az OpenERP rövid története • 2002: Belgiumban kezdték fejleszteni, még TinyERP néven • 2008: Ettől kezdve viseli az OpenERP nevet • 2010: megjelent az OpenERP 6.0 verzió • 2012: megjelent az OpenERP 7.0 verzió • 2014: Újabb átpozícionálás, ettől kezdve Odoo néven érhető le, ill. nagyobb hangsúlyt kap ez e-kereskedelem (még weboldal-menedzselés szintjén is)
Az OpenERP számokban • 2.000.000 felhasználó (1 fős mikrovállalkozástól a 300.000 felhasználós cégig) • 1.500 fejlesztő (a közösség részeként) • 550 hivatalos partner • 4.000 modul • Több mint 20 támogatott nyelv • 120 országban van jelen
OpenERP-modullista
OpenERP-esettanulmány Testreszabás egy Food Hub (kvázi TÉSZ) számára
OpenERP-esettanulmány • Humán erőforrás: A hagyományos munkavállaló-kategóriák mellé került az „önkéntes”.
• Számvitel: A „hagyományos” számvitel mellett a szoftver a vezetői számvitel funkcióit is ellátja. Ehhez speciális üzleti nézetek kialakítása volt szükséges (a gazdaságok, termékek, vásárlók stb. teljesítményének értékeléséhez).
• Értékesítés és marketing: Az élelmiszer-ágazat specialitásait tükröző kategóriákat alakítottak ki.
• Termékek: Két speciális mező létrehozása (a termék alkalmas organikus termelésben való használatra, a termék bizonyítottan organikus).
OpenERP-esettanulmány • A termelésnek nem csak az élelmiszeripari, hanem a megelőző, mezőgazdasági szakaszát is leképezték. Így megvalósulhat a termékek teljes nyomonkövethetősége.
• Ennek érdekében egy terméknek két változata szerepel a rendszerben (Betakarítás előtti és Betakarítás utáni)
