NYIL VANOS ÜLES napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel!

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

Ikt. sz.: I V 220-8012015.

POLGÁRMESTERÉTŐL

Előadó: Marik Tibor

Békéscsaba, Szent István tér 7.

Mell.: 3 db Hiv. sz.: -

Telefax: (66) 523-804 E-mail: [email protected]

Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

NYIL VANOS ÜLES napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz illeszkedő fejlesztési részdokumentumok (Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 2.0) átdolgozásának elfogadása Előkészítő: Véleményező:

Stratégiai-Fejlesztési Osztály Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság Szociális és Egészségügyi Bizottság Lakásügyi Bizottság Előterjesztés

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2015. szeptember 29-én tartandó nyilvános ülésére Tisztelt Közgyűlés!

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 300/2015. (V.21.) közgy. határozatával elfogadta Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Területi Program 2.0 változatát. A Magyar Közlöny 2015. évi 116. számában megjelent a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: TOP) keretében megvalósuló integrált területi programokról szóló 1562/2015. (VIII.12.) Korm. határozat (a továbbiakban: Kormányhatározat), amelyben elfogadásra került Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által készített „Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 2.0" című dokumentum, a határozatban megfogalmazott feltételek mentén (3. számú melléklet). ,,Az ITP dokumentumot és annak mellékleteit a Kormányhatározat 2. melléklet 2. pontjában megadott forrásallokáció módosításával, az indikátor célértékek átvezetésével, valamint az ütemezési tábla végrehajtási szintű felülvizsgálatával módosítani szükséges. " Az ITP 2.0 átdolgozott végleges verziója a TOP belső arányok szerinti forrásallokációnak megfelelő módon, és ezzel összefüggésben a Kormányhatározat szerinti forrásarányos indikátorvállalásokkal készült el. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tehát tudomásul veszi a forrásarányos elvárt célértékek teljesítésére

2

vonatkozó elvárást, vagyis az OP-szintű célértékekből pusztán matematikailag levezetett elvárt célértékeket. Az ITP és a forrásallokáció felülvizsgálatára, a módosítások megtételére évente egy alkalommal kerülhet sor, továbbá a közeljövőben felül kell vizsgálni az ITP indikátorvállalásait is, de vélelmezhető, hogy maga az operatív program szintű indikátorstruktúra is átgondolásra kell hogy kerüljön.

Békéscsaba Megyei Jogú Város esetében a kormányhatározatban rögzített forráskeret 13,23 Mrd Ft, ezen keretösszeg terhére a TOP 6. prioritáson belüli kilenc intézkedés közötti forrásmegosztás véglegesítésre került (2. számú melléklet: excel táblázatok). A város ITP-je átdolgozásra került a Kormányhatározatban elfogadott forrásallokáció figyelembe vételével (3. számú melléklet). A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, a Szociális és Egészségügyi Bizottság, valamint a Lakásügyi Bizottság tárgyalja az előterjesztést, a bizottsági ülések jegyzőkönyvi kivonata a közgyűlési előterjesztés mellékletét képezi. A döntés végrehajtásában közreműködő

felelős

hivatali egység: Stratégiai-Fejlesztési Osztály.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az alábbi határozati javaslat alapján hozza meg döntését. HATÁROZATI JAVASLAT: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Területi Program 2.0 változatának átdolgozását a jelen határozat 1. számú melléklete szerint.

2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 2.0 változatának a TOP 6. prioritáson belüli kilenc intézkedés közötti forrásmegosztását a jelen határozat 2. számú melléklete szerint. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. szeptember 30.

Békéscsaba, 2015. szeptember 15.

El enjegyzé~: ~ gi.: ····;;~ _ ·::·····1/1·..... . penzugy1: ..

................. .

Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

Békéscsaba megyei jogú város integrált területi programja 2014-2020 (Tervezet)

Cím

Békéscsaba Megyei Programja

Verzió

2.0

MJV közgyű lési száma és dátuma

Jogú

Város

Integrált

Területi

határozat

Területfejlesztés stratégiai tervezéséért fe lelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó határozat száma és dátuma Finanszírozó program:

operatív

Érintett földrajzi terület:

ITP

felelős

Békéscsaba megyei jogú város

Békéscsaba Megyei Jogú Város Onkormányzata

szervezet:

ITP felelős kapcsolattartó:

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

szervezet

Wittmann László,

osztá l yvezető,

Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatala, Stratégiai-Fejlesztési Osztály

Polgármesteri

[email protected] Marik Tibor,

projektvezető,

Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatala, Stratégiai-Fejlesztési Osztály

Polgármesteri

[email protected]

ITP

felelős

szervezet címe:

5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

Békéscsaba, 2015. augusztus 31. Előzetes munkaanyag, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadó

határozatának meghozataláig

2


TARTALOMJEGYZÉK

l.

Az Integrált területi program (ITP} készítésének célja, tervezésének körülményei __ 5

2.

Az MJV által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer

3.

Az integrált területi program (ITP) stratégiája és beavatkozási logikája 3.1.

ITP beavatkozási logikája és struktúrája

7 10 10

3.2. Az integrált területi program viszonya az uniós, nemzeti és megyei fejlesztési dokumentumokhoz _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 13 3.2.l.

Illeszkedés és hozzájárulás a megyei jogú város integrált településfejlesztési stratégiájához _13

3.2.2.

Az ITP célrendszere,

3.2.3.

Illeszkedés és hozzájárulás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban rögzített uniós

célkitűzései

és nemzeti célkitűzésekhez

3.3.

14 17

Az ITP külső kapcsolatrendszere - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 18

3.3.l.

Az ITP illeszkedése Békés megye Integrált Területi Programjához

18

3.3.2.

Az ITP illeszkedése Békéscsaba ágazati projektjeihez

19

3.3.3.

Az ITP illeszkedése az országhatáron átnyúló fejlesztésekhez

20

4.

Az ITP forrásallokációja

21

5.

Békéscsaba MJV fejlesztési csomagja

28

S.1. Az MJV első forrás-felhasználási módba (MJV fejlesztési csomag) eső forráskeretek bemutatása intézkedésenként _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 28 S.2.

Gazdaságfejlesztési projektcsomag

42

5.2.l.

Projektcsomag célja, tartalma és a várt eredmények

42

5.2.2.

Tervezett beavatkozások, projektek

44

S.3.

A Városi közszolgáltatások komplex fejlesztése projektcsomag

47

5.3.l.


47

5.3.2.


49

S.4.

A Társadalmi integráció és közösségi együttműködés projektcsomag

S3

5.4.l.


53

5.4.2.


54

S.S.

Ökológiai fenntarthatóság erősítése projektcsomag

S7

5.5.l.


57

5.5.2.


60

6.

A Békéscsaba MJV ITP indikátorvállalásai

64

7.

A Békéscsaba MJV ITP ütemezése

69

8.

A horizontális elvek érvényesülése az ITP fejlesztéseiben

73

9.

Kockázatelemzés

76

10. Az ITP végrehajtásának módja

78

10.1. 2007 - 2013-as időszak gyakorlata

78

10.2. 2014-2020-as időszak

79

3


Táblázatok

1. táblázat: A területi szereplő (Békéscsaba MJV) által választott területi kiválasztási kritériumok és a kiválasztásának indoklása: 2. táblázat: Az ITP projektjeinek összefüggésrendszere 3. táblázat: Az ITS önkormányzati felelősségi körbe tartozó kulcsprojektjeinek és az ITP projektjeinek összefüggése 4. táblázat: Az ITP projektjeinek finanszírozási forrása 5. táblázat: Az ITP keretösszeg valós igényeken alapuló elosztása 6. táblázat: Eltérés rövid indoklása 7. táblázat: keretösszegek felhasználási módok szerinti megosztása 8. táblázat: eső forráskeretek bemutatása intézkedésenként 9. táblázat: Az MJV fejlesztési csomag elemeinek (fejlesztési elképzelések) megjelenítése intézkedések szerint 10. táblázat: A gazdaságfejlesztési projektcsomag projektjeinek főbb jellemzői 11. táblázat: A Városi közszolgáltatások komplex fejlesztése projektcsomag projektjeinek főbb jellemzői

12. táblázat: A Társadalmi integráció és közösségi

együttműködés

projektcsomag projektjeinek

főbb

jellemzői

13. táblázat: Az ökológiai fenntarthatóság projektjeinek főbb jellemzői 14. táblázat: indikátorvállalások 15. táblázat: ütemezés 16. táblázat: A horizontális szempontok megjelenése az ITP-ben 17. táblázata: A felmerülő kockázatok és kezelésük módja Ábrák

1. ábra: Az ITP beavatkozásainak hierarchikus rendszere 2. ábra: A projektcsomagok szerkezete 3. ábra: az egyes projektcsomagok főbb fejlesztési színterei 4. ábra: Az ITS és ITP célrendszerének összefüggése 5. ábra: Az ITP keretösszeg valós igényeken alapuló elosztása 6. ábra: Az ITP keretösszeg valós igényeken alapuló elosztása 7. ábra: Forrásallokáció - az egyes intézkedésekre jutó forrás-felhasználás abszolút megoszlása 8. ábra: A városfejlesztési tevékenység végzésének jelenlegi intézményi struktúrája a város önkormányzatánál

4

1. Az INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP) KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, TERVEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI

Békéscsaba Megyei Jogú Város a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), valamint az önkormányzati megvalósítású ágazati operatív programok vonatkozásában az ország megyéihez és megyei jogú városokhoz hasonlóan Integrált Területi Programot (ITP) készít. Ezen programban kívánja a város az Integrált Településfejlesztési Stratégiában megfogalmazott programokat a számára biztosított pénzügyi kertek figyelembe vételével operacionalizálni. Békéscsaba Megyei Jogú Város számára a 1702/2014. (XII. 3.) kormányhatározat 13,23 milliárd forint TOP forrást dedikált. A Terület és Településfejlesztési Operatív Program 6.0 verzió szerint és a forrásfelhasználás tervezése során vált egyértelművé, hogy a város tulajdonában (működtetéstől függetlenül) lévő oktatási intézmények energetikai felújítását teljes egészében a TOP fedezi, ugyanakkor a megyéktől átvéve a városi önkormányzatra vonatkozó gazdaságfejlesztési programok szintén a városi TOP forrásokat terhelik. Mindezek szükségessé tették a megvalósítandó fejlesztések átgondolását és koncentrációját. A város az ITP első változatában (2014.október 31.) számbavette a „TOP kompatibilis" fejlesztéseit, jelentősen túltervezve a keretet, és tudva, hogy a pontosabb információk (pl. TOP és ágazati programok végső változata) ismeretében kell majd a további prioritásokat megfogalmazni. Az Európai Unió 2014-2020-as programozási időszaka előírásainak megfelelően, a stratégiai tervezés érvényesüléséhez, a területi alapú, integrált megközelítést alkalmazó komplex programok előkészítéséhez és megvalósításához, illetve a források eredményes lehívásának érdekében elkészültek a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (Xl. 8.) Kormányrendelet illetve a Belügyminisztérium által ki-adott Útmutató a megyei jogú városok számára az integrált településfejlesztési stratégia 2014-2020 elkészítéséhez című segédlet előírásai alapján a város fejlesztési dokumentumai az alábbiak szerint:

1. Megalapozó vizsgálat • helyzetfelmérés • helyzetelemzés • helyzetértékelés II. Településfejlesztési Koncepció {TK) Ill. Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Az ITP elkészítését a város 2014 folyamán stratégiai tervek segítségével megalapozta. 2014 folyamán készült el a város energetikai stratégiája (Békéscsaba Város Energiastratégiája, 2014. március), gazdaságfejlesztési stratégiája (Békéscsaba Város Gazdasági Programja, 2014. március) és turisztikai stratégiája (Békéscsaba Város Turizmusfejlesztési Stratégiája, 2014. február). 2014. június 27-én Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyűlése elfogadta a Településfejlesztési Koncepciót és az Integrált Településfejlesztési Stratégiát (141/2014. közgy. határozat). Ez utóbbi dokumentum kisebb módosításokkal - az Nemzetgazdasági Minisztérium mentorainak véleményét figyelembe véve - ismét elfogadásra került 2014. szeptember 18-án (179/2014. közgy. határozat). Az ITP tartalmában, szerkezetében, szellemiségében egyenes folyománya az Integrált Településfejlesztési Stratégiának. Az Integrált Területi Program 1.0 verzió elkészítése 2014. szeptember 18-október 31. közti időszakban történt. 2014. november 27-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat

s


Közgyűlése elfogadta a Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Területi Projektcsomagját és az egyes projekteket bemutató Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányokat (141/2014. közgy. határozat).

Az ITP átdolgozásához a Nemzetgazdasági Minisztérium által kibocsátott Útmutató a megyei jogú városok integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához című, 2.0 verziószámú, dokumentum (továbbiakban: Útmutató) és a Kormány 1562/2015. (VIII. 12.) Korm. határozata szolgált alapul.

Az ITP 2.0 alapadatai: a) az ITP megnevezése: Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 2.0 b) az ITP-t végrehajtó területi

szereplő

megnevezése: Békéscsaba Megyei Jogú Város

c) az ITP teljes 7 éves forráskerete: 13,23 Md Ft Az ITP 2.0 dokumentum a célok megjelölését, ill. a TOP forráskeret felosztását megelőzően tartalmazza a TOP esetében alkalmazandó Területi Kiválasztási Eljárásrend (TKR) eszközeként értelmezhető Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert is, amely megalapozza és így lehetővé teszi a megvalósításra szánt beavatkozások (fejlesztési elképzelések) kiválasztását. A Területi Kiválasztási Eljárásrendről és az azt magában foglaló ITP-ről a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 27212014. (Xl. 5.) Korm. rendelet rendelkezik.

Figyelembe kell azt is venni, hogy az ITP fő megvalósítója az Önkormányzat, tehát a külső egyeztetések elsősorban az Önkormányzat céljainak megvalósításában lehetséges partnerek azonosítására, véleményük megfogalmazására adtak lehetőséget. Az ITP készítése során az alábbi szervezetekkel került sor egyeztetésre: •

•

• •

Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala illetékes ügyosztályai (StratégiaiFejlesztési Osztály, Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály, Szociálpolitikai Osztály, Városüzemeltetési Osztály, Városépítészeti Csoport) Az Önkormányzat intézményei (Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ, Szt. László utcai általános iskola tantestülete, Lenkey, Hajnal és Jázmin utcai óvodák testülete, Csabagyöngye Kulturális Központ) Kormányzati intézmények (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Békéscsabai Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltség) Gazdasági szervezetek (Alföldi Hűtőház Szövetkezet, Békéscsabai Turisztikai Egyesület)

• •

Környezetvédelmi szervezetek (Körösök-Völgye Natúrpark Egyesület, Zöld14, Zöld Csütörtök) Szociális ellátásban tevékenykedő non-profit szervezetek (Bölcsődés Gyermekekért Alapítvány, Egyensúly AE Egyesület, Ml-Értünk Prevenciós és Segítő Egyesület, Békés Megyei Nyugdíjas Egyesületek Szövetsége, Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete, Békés Megyei Nők Egyesülete, Mentálhigiénés Alapítvány, Mentálhigiénés Egyesület-Békés Mérték Közösségi Ház)

•

Roma Nemzetiségi Önkormányzat

6


2. Az MJV ÁLTAL ALKALMAZOTT TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUM RENDSZER Békéscsaba Megyei Jogú Város az 1702/2014. (Xll.3.) Korm. határozat alapján meghatározott Integrált Területi Program forráskeretének felhasználásához az alábbi saját kiválasztási kritériumokat kívánja figyelembe venni

1. táblázat: A területi szereplő (Békéscsaba MJV) által választott területi kiválasztási kritériumok és a kiválasztásának indoklása:

Sorszá

m

11.1.

Alkalmazá

Kritérium megnevezése

Tartalmi magyarázat

Illeszkedés az ITS céljaihoz és a vonatkozó indikátoraihoz

A kiválasztás kritériuma, az ITS-hez és az adott témában megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás.

s IGEN I NEM

Alaphelyzet: A tervezett beavatkozások, fejlesztési elképzelések mindegyike az ITS- re alapozva, annak céljaihoz illeszkedve került megfogalmazásra. A kritérium a város sajátosságait erősíti és hozzájárul a település jellegzetes megőrzéséhez, karaktereinek fejlesztéséhez. Illeszkedés az ITS céljaihoz és a vonatkozó indikátoraihoz

illeszkedő ITS cél (ok):

• TC 1. A gazdasági teljesítmény növelése és a versenyképesség javítása elsősorban helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva • TC 2. Vonzó városi kialakítása

életminőség

• TC 3. Társadalmi integráció adaptációs-készség erősítése TC

4.

erősítése,

11.3.

Hozzájárulás

belső

területi

kiegyenlítődéshez

Hozzájárulás belső kiegyen 1ítődéshez

területi

és

Ökológiai fenntarthatóság klímaváltozás elleni küzdelem

A kritérium bevezetése az adott földrajti területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott ki küszöbölni.

IGEN/ NEM

Alaphelyzet: A adott földrajzi területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni. városrészek eltérő adottságokkal és fejlesztési igényekkel rendelkeznek. A tervezett beavatkozások, fejlesztési elképzelések megvalósulása hozzájárul az infrastrukturális, társadalmi szolgáltatási különbségek mérséklődéséhez. 7

Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Terü leti Programja

Illeszkedő

ITS cél (ok):

• TC 1 . A gazdasági teljesítmény növelése és a versenyképesség javítása elsősorban helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva TC

4.

erősítése,

11.7.

Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez

Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez

Ökológiai fenntarthatóság klímaváltozás elleni küzdelem

A kritérium bevezetésével szemponttá válik a beavatkozások hozzájárulása az ellenálló képesség növekedéséhez.

IGEN/

NEM

Alaphelyzet: A tervezett beavatkozások, fejlesztési elképzelések megvalósulása hozzájárul globális felmelegedés hatásainak mérsékléséhez (pi: épületenergetikai fejlesztések, széndioxid kibocsátás csökkentése mind az energetikai mind a fenntartható közlekedésfejlesztési célú beavatkozások által. Illeszkedő

ITS cél (ok):

• TC 1. A gazdasági teljesítmény növelése és a versenyképesség javítása elsősorban helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva • TC 2. Vonzó városi kialakítása

életminőség

• TC 3. Társadalmi integráció adaptációs-készség erősítése

Az Irányító Hatóság által meghatározott,

kötelező

és

területi kiválasztási kritériumok:

Tartalmi magyarázat

Sorszám meg nevezése

1.1.

1.2.

1.3.

/ Illeszkedés a TOP céljaihoz Szakmai indokoltság, 1geny és kihasználtság lndíthatósága előkészítettség

A kiválasztás kritériuma, a TOP valamely konkrét céljához/céljaihoz való szoros illeszkedés és a kapcsolódó indikátorokhoz való hozzájárulás. A kiválasztás kritériuma a beavatkozás indokoltsága. Szükséges a szakmai alátámasztás, indoklás és/ vagy igényfelmérés és kihasználtsági terv. A kiválasztás kritériuma, hogy mennyire előkésztett és indítható a projekt. Az előkésztettsége egyben megalapozottságot és garanciát is jelent pl. a vállalt indikátorértékek teljesítésére és a költségigényekre vonatkozóan. 8


1.4.

J

Kockázatok 1

A kiválasztás kritériuma, hogy a megvalósíthatóság és a működtetés milyen kockázatokat hordoz.

1.5.

Projekt komplexitása

A kiválasztás kritériuma, hogy a beavatkozás mennyire képes hozzájárulni működőképes rendszerek létrehozásához.

1.6.

Hatás

A kiválasztás kritériuma, hogy mekkora földrajzi területen, illetve hogy milyen számú érintett körben váltja ki a beavatkozás a hatását.

1.7.

Fenntarthatóság

t

-

--

Kiválasztási kritérium a beavatkozás eredményeként megvalósuló produktum társadalmi, környezeti és leginkább pénzügyi fenntarthatósága.

9

1


3. Az INTEGRÁLT TERÜLETI 3.1.

PROGRAM

(ITP) STRATÉGIÁJA ÉS BEAVATKOZÁSI

LOGIKÁJA

ITP beavatkozási logikája és struktúrája

Az Integrált Területi Program az Integrált Településfejlesztési Stratégiából egyértelműen levezethető. Egyrészről azért, mert az ITP 4 projektcsomagja az ITS négy tematikus célját jeleníti meg (Gazdasági teljesítmény növelése, Vonzó városi életminőség, Társadalmi Integráció, Ökológiai fenntarthatóság), másrészről azért, mert az ITS-ben definiált kulcsprojektek (ITS 3.4 fejezet) kerülnek továbbtervezésre, kibontásra az ITP-ben. Az ITS-ben megjelölt akcióterületek mindegyikén történik pontszerű vagy akcióterületi beavatkozás az ITP keretében.

Az ITP tehát az ITS lebontása a TOP által (és egyes ágazati programok által) biztosított keretben. Az ITP önálló fogalomrendszerrel operál a városi szinten integrált programozás elősegítése érdekében. Az ITP útmutató projektcsomagokba és projektekbe rendezi a megvalósítandó tevékenységeket. A projektek típusa szerint definiál kulcsprojektet (kiemelt fontosságú projektet) valamint támogató projektet. Az ITP kialakítása során a tervezők számára egyértelművé vált, hogy ez a projekthierarchia nem képes teljes mértékben lefedni azt a komplex valóságot, amely végül a megvalósítható tevékenységekhez vezet. Ennek megfelelően jelen ITP az Útmutatóban javasolt három helyett négy szintet definiál a projektstruktúrában: 5. ábra: Az ITP beavatkozásainak hierarchikus rendszere Fejlesztéspolitikailag Projektcsomag

Projekt

Projektelem

összefüggő

projekt

csoportok(maximum 4/város) Tematikusan/területileg összefüggő beavatkozások (kulcs vagy támogató projektek) A projektek lebontása beavatkozás/szolgáltatás típusokra, nagyobb volumenű pontszerű fejlesztésekre

Tevékenység

Egy-egy pontszerű beavatkozást, szolgáltatást megjelenítő intézkedés (nem minden projektelem esetében definiálható)

Az ITP az Útmutató rendszerétől némileg eltérően kulcsprojektnek definiálja azokat a projekteket, amelyek önmagukban is komplex egységként értelmezhetőek. Támogató projektek pedig azok a (többnyire ESZA finanszírozású) projektek, amelyek a többi projekthez kapcsolódnak az adott programcsomagon belül, vagy esetenként más projektcsomagokban lévő kulcsprojektekhez is. Ezek tehát nem azért támogató projektek mert kisebb a jelentőségük, hanem mert több más projekthez kapcsolódnak. A kulcsprojekt és támogató projekt tehát nem egy hierarchikus viszonyt jelöl. Figyelembe véve, hogy egy projektcsomagon belül az esetek többségében nem fogalmazható meg egyetlen „legjelentősebb" projekt sem, ezért minden projektcsomag több kulcsprojektet is tartalmaz.

10

6. ábra: A projektcsomagok szerkezete (TOP és ÁGAZATI OP)

1. Projektcsomag: Gazdaságfejlesztés 1.

Kulcsprojekt:

Agrár

és

élelmiszeripari integrált projekt 1.

Hűtőház

2.

Élelmiszeripari

2. Projektcsomag: Városi komplex közszolgáltatások fejlesztése 1.

újraindítása (GINOP)

2.

Inkubációs

szolgáltatások

komplex

1.

1. Óvodák férőhelybővítése

2.

Garzonház kialakítása,

projekt:

gazdaságfejlesztést

3.

Fejlesztések

a

Szociális

és

szociális

szolgáltató

1. Bölcsődék felújítása 2.Óvodák felújítása

2.

Városi szociális fejlesztése

3.

Egészségügyi

5.

térrehabilitáció Belterületi utak

kerékpáros

kialakítása Támogató

?.Középiskolák,

8. Önkormányzati bérlakások felújítása 9. Hajléktalanszálló

Szociális

energetikai

Franklin utcai szociális bérlakások felújítása, II. ütem

1. Belváros zöldhálózati fejlesztése

2.

Szegregátum

2.

felszámolás

2.

(akcióterület)

és

lakáspótlás(Kolozsvári utca) 3. A

szociális

bérlakásban

élők

3.

Külső

4.

Zöldfelületi

önkormányzati intézményekben 1.

Komplex akadálymentesítés

1.

Foglalkoztatási paktum

2.

Részleges akadálymentesítés

2.

Képzési

és

növelő

foglalkoztatási

projektek 4.

részek fásítása,

erdősítése

rekreációs

3.

5.

Csapadékhálózat fejlesztése

6.

Megalapozó

tervi

biztosítása Támogató projekt:

háttér

Közműhálózat

fejlesztés (KEHOP) korszerűsítése

1.

Közvilágítás

2.

Geotermikus távhőszolgáltatás

Támogató projekt: Helyi közösségi

3.

Közműhálózat

Települési zöldhulladék Elektromos Projekt

együttműködés elősegítése

4.

A

1.

5.

segítő

2.

Diverzifikált közösségfejlesztés

szervező

3.

.Állatbarát vagyok" Jobb feltételek biztosítása az ebeknek program

Egészségtudatos közösségek

hálózat

megerősítése

Támogató projekt: Foglalkoztatást és foglalkoztatási esélyeket program

Városrészek fejlesztése

3.

társadalmi felzárkóztatását célzó

az

épületének

korszerűsítése

1.

és

programok projekt:

iskolák és

Kulcsprojekt: Integrált zöldhálózati fejlesztés

csomópontok

Akadálymentesítés

szakképző

pedagógiai központ felújítása

Hátránykompenzáló programok a

lakhatási körülményeinek javítása

közösségi fejlesztése,

intézmény felújítása

6.Szociális intézmények felújítása

járdák

bérlakásban élők társadalmi integrációjának elősegítése

alapellátások

Közművelődési

5. és

intézmény

felújítása

parképítés,

körzeti intézményekben

korszerűsítése

balesetmentes

ltp.

Kulcsprojekt:

Kulcsprojekt: Közlekedésfejlesztés

közlekedés

3.Általános iskolák felújítása 4. Gyermekélelmezési

fejlesztése

szolgáltatások

fejlesztése,

Szociális bérlakások kialakítása funkcióváltás révén Áchim

6.

2.

Hivatásforgalmú

Közösségi ház programjai

4.

központ

kialakítása

Önkormányzati

tulajdonú intézmények energetikai fejlesztése

1. Közösségi Ház létrehozása

és

1. Jaminai komplex egészségügyi és

5.

Kulcsprojekt:

2. 3.

minőségi

szolgáltatás

érdekében Kulcsprojekt:

közlekedés

1.

Kulcsprojekt: Berényi úti szociális

egészségügyi rendszer fejlesztése

4.

4. Projektcsomag: Ökológiai fenntarthatóság erősítése

városrehabilitáció

differenciált

4. Városi piac rekonstrukciója 2. Kulcsprojekt: Integrált turisztikai projekt 1. Csaba Park turisztikai fejlesztése 2. Turisztikai kerékpárutak fejlesztése 3. Munkácsy Múzeum turisztikai fejlesztése 4. Munkácsy Kulturális Negyed program 5. Csabagyöngye ültetvény ökoturisztikai fejlesztése Iparterület 3. Kulcsprojekt: fejlesztések 1. Északi Ipari terület bővítése 2. Északi Ipari terület logisztikai fejlesztése (GINOP) 3. Repülőtér ipartelep fejlesztése 4. Csanádapácai úti területen iparterület fejlesztés 5. Fürjesi út és Építők útja átkötő utak építése 4. Támogató projekt: Ifjúsági

tevékenység

Óvodák

Kulcsprojekt:

(VP vagy GINOP)

önkormányzati

komplex

fejlesztése

fejlesztése a Déli Iparterületen

5. Támogató

Bölcsődék

együttműködés

fejlesztése

klaszterfejlesztés

(GINOP) 3.

Kulcsprojekt:

3. Projektcsomag: Társadalmi integráció és közösségi

fejlesztés

Mobilitási

gyűjtés

Komplex

A fenti ábra az ITP szerkezetét tartalmazza projektelem szintig. A projektelemeken belüli tevékenység leírásokat (ott, ahol a projektelem további tevékenységekre bomlik, pl. óvodák energetikai felújításán belül az egyes óvodák cím szerint) a projektcsomagok részletes ismertetése tartalmazza. A projektcsomagok mindegyike tematikusan integrált, a városfejlesztés 4 nagy területét: gazdaságfejlesztés, közszolgáltatás, társadalmi felzárkóztatás és ökológiai fenntarthatóság, fogja át.

2. táblázat: Az ITP projektjeinek összefüggésrendszere ITP projektjei

Projekt kapcsolódása projektekhez

1 Projekt jellege

más

1 Gazdaságfejlesztés

1.1 Agrár és élelmiszeripari integrált projekt

Integrált projekt: több típusú gazdaságfejlesztési elem összekapcsolódása, több OP finanszírozza

1.2 Integrált turisztikai projekt

Integrált projekt: több típusú turisztikai fejlesztés összekapcsolódása, több TOP intézkedésből

1.3 Iparterület fejlesztések

Integrált projekt: az iparterületi kínálat bővítését szolgálja, több TOP intézkedésből finanszírozva (területfejlesztés és megközelíthetőség)

Ifjúsági 1.4 kialakítása

Támogató,

1.5

A

segítő

szervező

Garzonház

gazdaságfejlesztést önkormányzati tevékenység

pontszerű

projekt

A gazdaságfejlesztés ERFA beavatkozásait tartalmazza a projektcsomag ezen része. A kiegészítő ESZA elemek (foglalkoztatás, képzés, marketing, piacra jutás elősegítése) a 3. projektcsomagban találhatók.

A munkavállaláshoz lakhatási elem

Támogató, ESZA jelegű projekt

kapcsolódó

Minden gazdaságfejlesztési elemhez kapcsolódó támogató önkormányzati tevékenység

2. Városi közszolgáltatások komplex fejlesztése Hálózatos projekt: a bölcsődei kínálat fejlesztését, szolgál

A komplex felújítás, átalakítás, bővítés tevékenységeit tartalmazza. A

Bölcsődék 2.1 fejlesztése

komplex

2.2 Ovodák fejlesztése

komplex

Hálózatos projekt: az óvodai kínálat fejlesztését, férőhelybővítést szolgál

2.3 Szociális és egészségügyi rendszer fejlesztése

Hálózatos projekt: a szociális és egészségügyi ellátórendszer hiányzó elemeit biztosítja

2.4 Közlekedésfejlesztés

Hálózatos projekt: a környezetbarát közlekedési rendszer hiányzó elemeit biztosítja

A hivatásforgalmi célú kerékpáros fejlesztéseket tartalmazza - többek között. A turisztikai kerékpárutakat az 1.2 projekt tartalmazza.

Hálózatos

Akadálymentesítési projekt, összekapcsolható fizikailag a 2.1, 2.2, 4.1 projektekkel.

férőhelybővítést

2.5 Akadálymentesítés önkormányzati intézményekben

az

..

projekt: a komplex felújításban intézményeknél az akadálymentesítés megvalósítható. résztvevő

3. Társadalmi mtegrác1ó és közösségi

kizárólag energetikai célú felújítás az oktatási szociális és intézményrendszerben 4.1 a projektben található.

együttműködés

szociális

Integrált projekt: ESZA és ERFA jellegű fejlesztéseket egyaránt tartalmaz, több TOP intézkedés finanszírozza

Onmagában komplex fejlesztés

3.2 Szociális bérlakásban élők integrációjának társadalmi elősegítése és lakhatási körülményeinek javítása

Integrált projekt: ESZA és ERFA jellegű fejlesztéseket egyaránt tartalmaz, több TOP intézkedés finanszírozza

A Kolozsvári utcai szegregátum felszámolás a Jaminai komplex közösségi szolgáltatóház kialakításához kapcsolható

3.3 Foglalkoztatást és foglalkoztatási esélyeket növelő program

ESZA beavatkozások: tevékenység

több

típusú

ESZA

3.4

ESZA beavatkozások: tevékenység

több

típusú

ESZA

Elsősorban a társadalmi integrációra ható, de legtöbb ERFA a tevékenységgel összekapcsolható szaft fejlesztések.

3.1 Berényi úti városrehabilitáció

Helyi

közösségi


12

Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrá lt Terü leti Programja

4. Őkológiai fenntarthatóság elősegítése értelmezhető

4.1 Onkormányzati tulajdonú intézmények energetikai fejlesztése

Hálózatos projekt: az önkormányzati tulajdonú intézményrendszer elemeinek energetikai felújítása

önmagában projekt

4.2 Integrált fejlesztés

zöldhálózati

Integrált projekt: a zöldfelületi rendszer komplex értelmezése, több TOP intézkedés finanszírozza, tartalmaz akcióterületi és hálózati fejlesztéseket

Akcióterületi fejlesztés (Belváros) révén más is projektekhez kapcsolódik

4.3 Közműhálózat fejlesztés (KEHOP)

különböző projekt: Hálózatos a típusú korszerűsítése, közmű hálózati rendszerek alternatív energiaforrások alkalmazása

önmagában projekt

7. ábra: az egyes projektcsomagok

főbb

' '... ''

••

t

'.„„ •• „„-~·_.,,„'„„.' ,„'' . • '

hálózatos

•

PCS 1 Ga:dü~a.ztH

e

l'CS 1

1(

-......

1

„ •'

1::\„.

..•

. 1

•

,„„

•

,

,,

, ,„-„„

·~-----·-J

.

,, , ,

' ··,;

',,

,•

' '„

•• •

''

''..-·,

értelmezhető

fejlesztési színterei

'\ ''

hálózatos

, " ,,, ,," , lt,/ ,' ,' ,' ,' / ",' , , ,,,,

1

1

.„. t

I

A helyszínmegjelölések nem tartalmazzák az extenzív, hálózatos (pl. kerékpárút fejlesztések, akadálymentesítések, és óvodai fejlesztések) elemeit

bölcsődei

3.2.

Az integrált területi program viszonya az uniós, nemzeti és megyei fejlesztési dokumentumokhoz

3.2.1.

Illeszkedés és hozzájárulás a megyei jogú város integrált településfejlesztési stratégiájához

Az ITP az ITS operacionalizált változata. Az ITS már eredendően is úgy lett kialakítva, hogy a TOPhoz rendelt projektjei bizonyos értelemben figyelembe vegyék a támogatási realitásokat, tehát egyes preferenciák megfogalmazására már az ITS tervezés folyamán is sor került, illetve a középtávú terv 13


sem tartalmaz olyan projektelemeket a TOP keretében, amelyekről lehetett tudni, hogy támogathatósága erősen kérdéses (pl. belterületi útfejlesztések). Ennek ellenére látható, hogy az ITP keretében is szükség volt további priorizálás kialakítására elsősorban azon projektelemek esetében, amelyek nagyszámú tevékenységet tartalmaznak (pl. kerékpárút építések, intézmények energetikai felújítása, közműhálózat rekonstrukciója), és amelyeknél a meghatározott keretekhez képest lényegesen nagyobb igény jelentkezik, tehát tevékenységszinten kellett vizsgálni a költség/haszon egyenleget, és ez alapján kellett priorizálást alkalmazni.

3.2.2.

Az ITP célrendszere,

célkitűzései

Az ITP és ITS közti strukturális egyezést alátámasztja, hogy az ITS 4 tematikus célja képezi az ITP 4 projektcsomagját: 8. ábra: Az ITS és ITP célrendszerének összefüggése

ITS

ITP

TC 1. A gazdasági teljesítmény növelése és a versenyképesség javítása elsősorban helyi és térségi erőforrásokra

1. Gazdaságfejlesztés

tám::iszkoclv::i

TC2. Vonzó városi

életminőség

kialakítása

2. Városi közszolgáltatások komplex fejlesztése

TC 3. Társadalmi integráció és adaptációs-készség erősítése

együttműködés

TC4 . Ökológiai fenntarthatóság erősítése, klímaváltozás elleni küzdelem

elősegítése

3. Társadalmi integráció és közösségi

4. Ökológiai fenntarthatóság

Az ITS-ben megfogalmazott akcióterületek mindegyikén várható fejlesztés az ITP keretében: • Belvárosi akcióterület: Munkácsy Kulturális Negyed program, zöldfelületi/közterületi infrastruktúrafejlesztés, kerékpárút építés, a vállalkozásokat rendszerbe szervező Csaba Szíve Program, a 2017-ben esedékes (REFORMÁCIÓ 500) Luther év eseményei és az ezekhez kapcsolódó fejlesztések; • Északi, a Déli iparterületek fejlesztésén túl a repülőtéren és a Csanádapácai út mellett valósulhat meg gazdaságfejlesztési projekt; • Berényi út mente: komplex szociális városrehabilitáció, közösségi ház kialakítása, parképítés és térrehabilitáció;akcióterületre eső önkormányzati belterületi közúthálózat, járda felújítása • Lencsési lakótelep rehabilitációja: közlekedésfejlesztés, komplex energetikai mintaprojekt (megvalósítás KEHOP forrásból) és közterület fejlesztési (Szabó P. tér, Haán L. tér) projekt előkészítése és megvalósítása; • CsabaPark: turisztikai attrakció fejlesztés, kerékpárút fejlesztés; • Élővíz-csatorna mente: Széchenyi Liget megújítása, belvárosi hidak és partszakaszok rendbetétele, zöldfelület fejlesztés, kerékpárút fejlesztés.

14

3. táblázat: Az ITS önkormányzati ITS célok

Tematikus

TC 1. A gazdasági teljesítmény növelése a és versenyképesség javítása helyi elsősorban térségi és erőforrásokra

támaszkodva

felelősségi

körbe tartozó kulcsprojektjeinek és az ITP projektjeinek összefüggése

ITS Kulcsprojektek közül a TOP finanszírozásúak, illetve önkormányzati

Hűtőház

létrehozása

(felelős:

érdekeltségű

ágazatiak

városi önkormányzat, forrás: kormányzat, magánforrás és GINOP)

ITP 1.1.1

Mezőgazdasági-élelmiszeripari klaszterek kialakításának támogatása (pl. „Kolbász-klaszter", „pálinkaklaszter") agrárkamara, forrás: magánforrás és GINOP)

Körösök-menti

A projektelem helye az ITP-ben

együttműködés

(marketing, hálózati fejlesztések)

(felelős:

(felelős :

városi önkormányzat, forrás: TOP, magánforrás és GINOP)

Tematikus utak és látványosságok - Csaba Tanya és a Gabona-termesztés Történeti Kiállítóhely rekonstrukciója (Munkácsy, örökségturizmus) városi önkormányzat, forrás: TOP) CsabaPark továbbfejlesztés

(felelős:

(felelős:

ITP 1.2.3

ITP 1.2.1

városi önkormányzat, forrás: TOP)

ITP 1.2.4 ITP 1.3.1 -1.3.1 .2

Repülőtér

ITP 1.3.2

ipartelep fejlesztése - infrastruktúra

(felelős:

(felelős :



Inkubációs tevékenység feltételeinek megteremtése

(felelős:

ITP 1.3.3


ITP 1.1.3

Közvetítés a gazdaságfejlesztés háttérszolgáltatásai irányában (pl. szakképzés, pénzügyi szolgáltatások, piacrajutás) forrás: TOP, EFOP)

kialakítása

(felelős:

Északi Iparterület további infrastruktúra fejlesztése, logisztikai központ (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP, GINOP)

Csanádapácai úton iparterület fejlesztése

életminőség

ITP 1.1.2

ITP 1.5


Munkácsy Kulturális Negyed program

TC 2. Vonzó városi

városi önkormányzat,

Integrált zöldhálózati fejlesztés

(felelős:

Jókai színház energetikai felújítása

(felelős :

városi önkormányzat,


(felelős:

ITP 3.3

ITP 1.1.4 és 4.2.1


ITP4.1.4

Munkácsy Mihály Múzeum fejlesztése (forrás: TOP)

ITP 4.1.4

óvodai férőhelyek számának növelése és a jogszabályban előírt működési feltételek megteremtése (felelős : városi önkormányzat, forrás: TOP)

ITP 2.2

Jaminai egészségközpont létrehozása Városi orvosi Gerlai

rendelők

rendelő

Bölcsődei

(felelős:


ITP 2.3.1

és központi orvosi ügyelet épületeinek felújítása

felújítása

(felelős:

komplex fejlesztése,

Bérlakás állomány növelése

ITP 2.3.3

önkormányzat, forrás: TOP)

férőhely bővítés (felelős:

(felelős:

ITP 2.3.3


ITP 2.1

városi önkormányzat, forrás: TOP és önkormányzati forrás)

ITP 2.3.4

A Tudás-Élmény-Közösség-Alkotás közösségi művelődési formák továbbfejlesztése, családbarát, akadálymentes programok, kulturális szolgáltatások létrehozása (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP, közösségvezérelt kezdeményezések) A

fő

kerékpárút hálózat egységes rendszeréhez szükséges rövid szakaszok megépítése

(felelős

önkormányzat, forrás: TOP)

ITP 3.4

ITP 1.2.2 és 2.4.1

15


Munkaerőpiaci vonzáspontokat kiszolgáló útfejlesztések (pl. Építők útja, Fürjesi út) (felelős: önkormányzat, forrás: TOP, ÁGAZATI OP)

TC 3. Társadalmi integráció és adaptációskészség erősítése

Szociális városrehabilitáció a Berényi út menti térségben

(felelős :


ITP 3.1

Leszakadó családok gyerekeinek hátránykompenzáló komplex programja (gyerekszegénység elleni program, oktatási, közösségi stb. programok) (felelős: városi önkormányzat, KLIK, forrás: TOP - különös tekintettel a Közösségvezérelt Kezdeményezések lehetőségére - és EFOP) Foglalkoztatást

elősegítő

programok

(felelős:

városi önkormányzat, Békés Megyei Kormányhivatal, forrás: TOP és EFOP)

„Kilátóközpont" létrehozása az önkormányzati, állami, civil szolgáltatók és az érintettek részvételével, ágazatközi megelőzése, forrás: TOP - különös tekintettel a Közösségvezérelt Kezdeményezések lehetőségére

Egyedi (nem hálózatba kapcsolt) infrastruktúra elemek kiépítése, pl. napelemes közvilágítás kiépítése Tanyasi mezőgazdaság hatékonyságának, Tanyaprogram, Vidékfejlesztési Program) TC 4. Ökológiai fenntarthatóság

ITP 1.3.1 és 1.3.3

jövedelemtermelő

képességének növelése

Közintézmények energetikai fejlesztése (hatékonyság alapú projektcsomag)

erősítése,

Lakóépületi energetikai mintaprojekt a Lencsési lakótelepen - közvetlen brüsszeli pályázati program)

klímaváltozás elleni küzdelem

Energiatakarékos közvilágítás kiépítése A szennyvízhálózattal

(közműhálózat

(felelős:

Erdősültség

(felelős :

(felelős:

rendszer kiépítése

(felelős :

(felelős :

(felelős :

növelése (ökológiai igények és városszerkezeti

Környezeti nevelés az iskolákban és óvodákban

önkormányzat, forrás: KEHOP)

városi önkormányzat, agrárkamara, forrás:

városi önkormányzat, KLIK, forrás: TOP és KEHOP)

városi önkormányzat, forrás: KEHOP, illetve Innovatív Városfejlesztési Programok

(felelős:

városi önkormányzat, forrás: KEHOP)


városi önkormányzat: forrás: TOP)

lehetőségek

szerint)

(felelős:

A Közösségvezérelt Kezdeményezések támogathatósága egyelőre bizonytalan Nem kezdődött el a tervezése

ITP 4.1 ITP 3.5 feladatok)

(előkészítési

ITP 4.3.1

fejlesztés) el nem látott területeken a szolgáltatás kiépítése

elvezető

ITP 3.3 a krízishelyzetek


A leginkább leromlott vízvezeték rendszerek rekonstrukciója A hiányos városi csapadékvíz

(felelős:

(felelős:

együttműködéssel

ITP 3.1 és 3.2 (csak akcióterületi fókusszal)


városi önkormányzat és KLIK, forrás: TOP és KEHOP)

ITP 4.3.3 ITP 4.3.3 ITP 4.2.4 ITP 4.2.2 ITP 3.4

16

Az ITP ugyanakkor nem az ITS egyenes leképezése. Figyelembe véve a TOP struktúráját, szakmai elvárásait, az ITP-ben az ITS-hez képest kisebb módosításokra volt szükség: •

•

•

•

Az ITS elfogadása óta eltelt időszakban is felmerültek új fejlesztési lehetőségek részben a

támogatások felhasználásának pontosítása kapcsán, részben pedig stratégiai partnerek projektötleteinek felmerülése kapcsán. Ilyen projektek pi: o Ifjúsági garzon kialakítása o Innovatív ökológiai projektek, pl. szennyvíziszap kezelés, szerves hulladék komposztálás, alternatív energiatermelés A Belváros akcióterületi rehabilitációjának legtöbb tevékenysége az ITS 2. tematikus céljából (Vonzó városi életminőség) átkerült az ITP 4. prioritásába. Ennek oka, hogy a Belváros rehabilitáció városi életminőség javításához való hozzájárulás továbbra sem kérdés, a TOP szakmai útmutatók fényében azonban egyértelmű a tervező hatóság azon elvárása, hogy a városi élettér fejlesztésére irányuló projektek a korábbiaknál erősebb ökológiai, zöldhálózati hangsúlyt kell, hogy kapjanak, így jobban illeszthetők az ITP 4, ökológiai hálózat fejlesztésére irányuló projektcsomagjához. Az ITS egy jelentősebb összefüggő szociális városrehabilitációs területet definiált a Berényi út mentén. Az ITP is ezt a projektet tartja a város számára legnagyobb jelentőségű szociális rehabilitációs projektnek, figyelembe véve a terület kiterjedését és a problémák komplexitását. Ugyanakkor az ITP definiált további két szociális városrehabilitációs területet, amelyek kiterjedésében kisebbek - egy-egy tömb - azonban erőteljesebb lakhatási beavatkozásokat igényelnek szociális bérlakások felújítása (Franklin utca) és szegregált lakókörnyezet (8 lakás) felszámolása érdekében (Kolozsvári utca). A kerékpárutak fejlesztése az ITS-ben egységesen a 2. tematikus cél alá rendeződött. Az ITPben a turisztikai jellegű kerékpárutak az 1 projektcsomag, a hivatásforgalmi kerékpárutak a 2. projektcsomag részeivé váltak.

3.2.3.

Illeszkedés és hozzájárulás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez

Az ITP projektjeinek részletes kialakítása során a város figyelembe vette a Nemzetgazdasági Minisztérium által a TOP intézkedéseinek szakmai tartalmára kidolgozott iránymutatásokat. Ennek alapján az alábbi táblázatban került összefoglalásra az ITP projektjeinek finanszírozását biztosító TOP intézkedések sora.

17


4. táblázat: Az ITP projektjeinek finanszírozási forrása Finanszírozó TOP/ágazati intézkedés

ITP projektjei Gazdaságfejlesztés

Agrár és élelmiszeripari integrált projekt

TOP 6.3, GINOP, VP

Integrált turisztikai projekt

TOP 6.1

Iparterület fejlesztések

TOP 6.1, GINOP

Ifjúsági Garzonház kialakítása

TOP 6.7.

A gazdaságfejlesztést segítő önkormányzati szervező tevékenység

TOP 6.1

Városi közszolgáltatások komplex fejlesztése Bölcsődék

komplex fejlesztése

TOP 6.2

Ovodák komplex fejlesztése

TOP 6.2

Szociális és egészségügyi rendszer fejlesztése

TOP 6.6, EFOP

Közlekedésfejlesztés

TOP 6.4 / A GAZATI OP

Akadálymentesítés

AGAZATI OP Társadalmi integráció és közösségi

együttműködés

Berényi úti szociális városrehabilitáció

TOP 6.7

Szociális bérlakásban élők társadalmi integrációjának lakhatási körülményeinek javítása

elősegítése

és

TOP 6.7

Foglalkoztatást és foglalkoztatási esélyeket növelő program

TOP 6.8, EFOP


TOP 6.9, EFOP

Helyi közösségi

Ökológiai fenntarthatóság elősegítése

Onkormányzati tulajdonú intézmények energetikai fejlesztése

TOP 6.5 / AGAZATI OP

Integrált zöldhálózati fejlesztés

TOP 6.3

Közműhálózat

KEHOP

fejlesztés

Békéscsaba városa a TOP 5. prioritásában található Közösségvezérelt Kezdeményezésekre is ki kíván dolgozni egy helyi igényekre épülő projektcsomagot, azonban ez (lévén, hogy nem a város önkormányzata a projektcsomag első számú letéteményese, hanem azon helyi közösségek, amelyekben az önkormányzat nem kerülhet többségbe) nem tartozik jelen ITP-hez.

külső

3.3.

Az ITP

kapcsolatrendszere

3.3.1.

Az ITP illeszkedése Békés megye Integrált Területi Programjához

Békés megye 2014. október 7-i keltezéssel nyilvánossá tette Integrált Területi programjának tervezetét. A megye 5 tematikus projektcsomagot definiált, amely az egész megyét átfogja, és 9 projektcsomagot, amely az egyes megyei járások fejlesztéseit integrálja. Békéscsaba megyei jogú város önálló fejlesztéseit nem tartalmazza Békés megye ITP-je, azonban vannak olyan tervezett hálózatos fejlesztések, amelyek Békéscsaba szomszédságát, regionális kapcsolatait közvetlenül érintik.

18


A Békés megyei ITP gazdaságfejlesztési elképzeléseit (1-5 projektcsomag) a megye településeinek szintjére lebontotta, megnevezve a potenciális projekteket, melynek kedvezményei lehetnek önkormányzatok vagy magánvállalkozások. Békés megyében is a gazdaságfejlesztés egyik legfontosabb tematikus fókusza az agrárgazdaság. A legtöbb gazdaságfejlesztési elképzelés ehhez kapcsolódik mind a magánvállalkozások mind az önkormányzatok esetében. Figyelembe véve a megye adottságait, ezek a fejlesztések (amelyek a feldolgozóiparra irányulnak) elősegíthetik a térség gazdasági potenciáljának növelését - kérdéses ugyanakkor, hogy mindezek önkormányzati fejlesztésként hasznosulnak-e a legjobban a TOP keret terhére, vagy pedig a GINOP forrásainak versenycélú hasznosítását kellene-e elősegíteniük . A beavatkozások általában kisebb volumenűek, ezért a Békéscsabai fejlesztési elképzelésekkel nem tekinthetők versenyző projekteknek (még akkor sem, ha láthatóan több település is tervezi pl. hűtőház létesítését, amely Békéscsaba számára is az egyik legjelentősebb beruházás). Inkubátorházak és logisztikai fejlesztések szintén nagy számban megtalálhatók a megyei településeinek fejlesztési elképzelései közt, csakúgy, mint Békéscsaba város esetében. Ezen projektek életképességét, egymásra hatását akkor lehet megítélni, ha a fejlesztések profilja körvonalazódik. A turisztikai fejlesztéseknél a Körösök-Völgye fejlesztési logika egyelőre kevéssé ismerhető fel, a települések fejlesztéseinek összefűzése, pl. a Körösök mentén, Élővíz-csatorna mentén egyelőre nem érzékelhető. Ugyanakkor a békéscsabai turisztikai fejlesztési elképzelések hiánypótlóként, azaz kevés átfedést eredményezve - épülnek be a megye várható új fejlesztéseinek körébe, hiszen a CsabaParkhoz kapcsolódó, fesztivál és aktív turizmust szolgáló fejlesztések ilyen formában (gasztronómiai élménypark) más települések elképzeléseiben nem körvonalazódnak. 3.3.2.

Az ITP illeszkedése Békéscsaba ágazati projektjeihez

Békéscsaba Integrált Területi Programja a TOP finanszírozású projekteken felül indikatív jelleggel tartalmazza azon projektelemeket is, amelyeknek a gazdája a város Önkormányzata, és amelyeknek várhatóan az ágazati operatív programok biztosítják majd a finanszírozási forrást. • • • •

•

Hűtőház

létrehozása GINOP forrásból, a termelőket tömörítő társaság révén Élelmiszeripari klaszter kialakítása vállalkozások részvételével (GINOP vagy VP forrásból) Logisztikai csarnok létrehozása az Északi Iparterületen (TOP vagy GINOP forrás révén) Ökológiailag fenntartható közműhálózat fejlesztés: o Közvilágítás korszerűsítése, energiatakarékos közvilágítási rendszerek kiépítése elsősorban a nagy teljesítményű lámpatestekkel rendelkező városrészekben. KEHOP forrás, nagyságrendileg 1,2 milliárd Ft. o Geotermikus energia hasznosítása az Önkormányzat tulajdonában lévő közintézmények egy részében (lokális távhőszolgáltatás jelleggel). KEHOP forrás, nagyságrendje egyelőre nem ismert. o Közműhálózat fejlesztése KEHOP forrásból (szennyvízcsatorna, ivóvízhálózat fejlesztése). 1) elöregedett ivóvízrendszerek rekonstrukciója (nagyságrendileg 500 millió Ft, mintegy 20 szakaszon). 2) ivóvízrendszerek felméréséhez, digitalizálásához kapcsolódó feladatok, nagyságrendileg 200 millió Ft. 3) Ivóvízhálózat gerincvezetékének bővítése, nagyságrendileg 500 millió Ft, 44 helyszínen. 4) szennyvíziszap kezelés, nagyságrendileg 500 millió Ft. o Települési zöld hulladék gyűjtésének fejlesztése (5000 db zöld kuka, és 100 komposztálórács) KEHOP forrás, nagyságrendileg 90 millió Ft. A város Önkormányzata által megvalósítandó, EFOP-ból támogatható projektek tartoznak továbbá ebbe a csoportba. 19


Vannak ugyanakkor olyan ágazati finanszírozású projektek is, amelyeket az ITP nem tartalmaz (nem közvetlen önkormányzati kompetencia), ugyanakkor valamilyen módon kapcsolódnak a város ITS-ben definiált stratégiai fejlesztési irányaihoz, és a projekt megvalósítása sok esetben a város önkormányzatának szervező szerepét igényli. Ilyen projektek pl.: • Malom létrehozása vállalkozási alapon (GINOP finanszírozás) • Konzervipar megerősítése, feldolgozó üzem létesítése (GINOP finanszírozás) • Szakképzés lehetőségeinek hozzáalakítása az igényekhez, tanműhelyek létrehozása (KLIK és vezető ipari ágazatok együttműködése, pl. nyomdaipar) • Lencsési lakótelep komplex energetikai mintaprojektjének megvalósítása (lakóépületek energetikai korszerűsítése, alternatív energiaforrások telepítése, pl. napkollektor).

3.3.3.

Az ITP illeszkedése az országhatáron átnyúló fejlesztésekhez

Az ITP-ben rendszerezett projektek egyike sem rendelkezik közvetlen határon átnyúló fejlesztési igényekkel, ugyanakkor a nagyobb projektek határon átnyúló hatása akár jelentős is lehet (pl.: hűtőház beszállítói körzete, CsabaPark turisztikai körzete). Az ITP tervezésével párhuzamosan körvonalazódnak olyan gazdaságfejlesztési elképzelések, amelyek a határ menti megyék területi szereplőinek (Békés megye, Bihar megye) összefogását igénylik. A projektelképzelések a békéscsabai hűtőház generálta lehetőségek útfejlesztéssel, szociális szövetkezetek létrehozásával, oktatási központ működtetésével, marketingeszközökkel történő kiegészítését eredményeznék.

20

4. Az ITP FORRÁSALLOKÁCIÓJA Az MJV teljes, kormányhatározatban megadott ITP keretösszege

MJV neve:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Békéscsaba megyei jogú város integrált területi proQramia

MJV ITP neve: MJV forráskeret (Mrd Ft):

13,23

5. táblázat: Az ITP keretösszeg valós igényeken alapuló elosztása

TOP6. prioritás intézkedései

Forrást biztosító Strukturális Alap A TOP6. Prioritás intékedésenként rögzített belső aránya(%)

1

6.1 Gazdaságfejlesztés

6.5 6.2 Önkormányzatok Családbarát, energia6.3 Gazdaság6.8 Gazdaság6.4 6.9 6.6 Városi munkába 6. 7 Leromlott élénkítő és Fenntartható hatékonyságának fejlesztéshez Társadalmi állást segítő közvárosi népességvárosi és a megújuló kapcsolódó kohéziót intézmények, szolgáltatások területek megtartó közlekedésenergiafoglalkoztatás- célzó helyi közfejlesztése rehabilitációja programok városfejlesztés fejlesztés felhasználás fejlesztés szolgáltatások arányának fejlesztése növelése

ERFA

ellenőrzés

ESZA

100,00%

21


A TOP teljes MJV keret 387,04 1 felosztása az intézkedések között AzMJV forráskeret TOP belső arány szerinti felosztása (Ft) MJV forráskeret saját igényre alapozott belső arányai(%)

387,04

1

1

3,945

23,19%

1

1

1,027

5,37%

1

1

2,462

1

1,178

1

2,094

1

0,715

1

0,314

1

1,104

1

0,390

1

13,230

15,79%

1

8,90%

1

20,57%

1

5,09%

1

10,24%

1

8,34%

1

2,52%

1

100,02%

1,104

1

0,333

~

13,233

AzMJV forráskeret igény szerinti belső

arányokra alapozott felosztása (Ft)

1

3,068

1

0,711

1

2,089

1

1,178

1

2,721

1

0,674

1

1,355

1

eltérés(%)

6,63%

2,39%

2,82%

0,00%

-4,74%

0,31%

-7,87%

0,00%

0,43%

eltérés (Ft)

0,877

0,316

0,373

0,000

-0,627

0,041

-1,041

0,000

0,057

22


6.5 6.2 Önkormányzatok Családbarát, 6.3 Gazdaság6.4 energiamunkába Fenntartható élénkítő és TOP6. hatékonyságának állást segítő 1 6.1 népességvárosi Gazdaságprioritás és a megújuló intézmények, megtartó közlekedésfejlesztés intézkedései energiaközfejlesztés városfejlesztés felhasználás szolgáltatások arányának növelése fejlesztése A TOP 6. Prioritás intékedésenként rögzített belső aránya(%) MJV forráskeret saját igényre alapozott belső arányai(%)

1

1

6.6 Városi közszolgáltatások fejlesztése

6.8 Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatásfejlesztés

6. 7 Leromlott városi területek rehabilitációja

6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok

1

23,19%

1

5,37%

1

15,79%

1

8,90%

1

20,57%

1

5,09%

1

10,24%

1

8,34%

1

2,52%

23

5. ábra: Az ITP keretösszeg valós igényeken alapuló elosztása 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00%

• A F >P 6. Prioritás intékedésenként rögzített belső aránya (%)

0,00%

• MJV forráskeret saját igényre alapozott be-lső arányai {%}

Az ITP teljes keretösszeg intézkedésenkénti megoszlása a TOP belső megosztáshoz képest. Tervezett változások indoklása intézkedésenként ITS és ITP célokkal alátámasztva 6. táblázat: Eltérés rövid indoklása Eltérés rövid indoklása: A fejlesztési elképzeléseink egy része olyan műszaki tartalommal bír amely részben TOP forrásból illetve vállalkozói tőke bevonásával kívánunk megvalósítani ágazati operatív programból. Ipartelep fejlesztés, amely nem csak a helyi vállalkozásoknak biztosít új 6.1 Gazdaság- infrastrukturális hátteret, hanem a városba letelepülő vállalatoknak is (egy meglévő és két új fejlesztés iparterület fejlesztése valósulhat meg). Az emellett megjelenő turisztikai fejlesztésekkel együtt olyan költséghatékony megoldásokra törekszünk, amelyek a vállalkozói tőkebevonást is ösztönzik (iparterületek kialakítása, amelyeken vállalkozói tőke bevonásával valósulhatnak meg fejlesztések}. 6.2 Családbarát, munkába állást segítő A fejlesztési tervben szereplő óvodák és bölcsődék infrastruktúrája, épülete nem felel meg a intézmények, mai kor előírásainak, szabványainak ezért is szükséges a bővítésük, minőségi felújításuk és köznem utolsó sorban az energiaköltségek optimalizálása. szolgáltatások fejlesztése 24


:i!nkí~azdasá:~ népességmegtartó városfejlesztés 6.5 Önkormányzata k energiahatékonyságána k és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése

A város modernizálása, megújítása elkezdődött de a befejezéshez további rehabilitációs részfeladatokat kell végrehajtani a komplexitás érdekében. A projekteknél a kijelölt akcióterületek funkciófejlesztése eljut a REFORMÁCIÓTÓL egészen a KULTÚRA számos területére is.

Békéscsaba Megyei Jogú Város működésének a fenntartása érdekében kiemelten fontos feladat az intézményi rendszer gazdaságos, költséghatékony üzemeletetésének biztosítása. A projektek eredményeképpen a keletkezett megtakarításokat további fejlesztésekhez tudjuk hozzárendelni.

A Jamina városrészi orvosi (központ) rendelő állapota leromlott az épületben az ellátás 6.6 Városi köz- akadályoztatva van, felújítása elengedhetetlen, kb: 10.000 lakos ellátását biztosítja. Az szolgáltatások időskorú emberek nappali ellátásának érdekében a városban működő idősek klubjainak fejlesztése felújítását meg kell oldani. Az alapellátást biztosító városrészi orvosi rendelők állapota elavult felújításra szorulnak.

25

Az intézkedésenként meghatározott, valós igényeken alapuló keretösszegek felhasználási módok szerinti megosztása MJV neve:

Békéscsaba Megyei Jogú Város

MJV ITP neve:

Békéscsaba megyei jogú város integrált területi programja

MJV forráskeret (Mrd Ft):

13,23 1

7. tábla: keretösszegek felhasználási módok szerinti megosztása

6.5 Önkormanyzatok energiahatékonyságának • a meguJu ·-• 1o• es • ~ .,,, energiafélhasznalás arányának novelése

1 6.2 1 Csal·ádbar:át, '6.4 6.3 'Gazdaság- l munkába állást élenkítöes Fenntarthato 6.1 'Gazdaság- 1 segítö népessré,g várb'si 'i i,n tézménfek, fejlesztés megtarto l
I

j ·s~olgáltatások

1

"fejlesztése

1

"''.

1

:

·

1

, 6.6 Városi köz· k szo1ga'lta t aso , f •1 " t. eJ esz ese

1

6·7

~~ro~lott

~ t varos• .• t k eru 1e e h bTt' · ·· , re a 1 1 acioJa 1


r 6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok

MJV önkormányzat projektjei

100%

MJV tartalék (átcsoportosítható)

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

Kiemelt kedvezményezetti csoport kerete

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

100%

50%

Egyéb területi számára pályázható

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

~--

.

100%

100%

100%

100%

100%

100%

0%

50% 1

-

....

szereplők

,____

Ellenőrzés:

100,00%

100.00%

100.00%

1

100.00%

i

100.00%

1

100_,00%

!

100,00%

100,00%

100,00%

26

Forrásallokáció - az egyes intézkedésekre jutó forrás-felhasználás %-os megoszlása 6. ábra: Az ITP keretösszeg valós igényeken alapuló elosztása

Az egyes intézkedésekre jutó saját igényre alapozott keretösszeg forrás-felheszmnálási módok közötti %-os megoszlása (...... MJV) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Egyéb területi szereplők számára pályázható

6.1 Gazdaság· fejlesztes

6.2 Családbar.it, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatáso k fejlesztése

6.3 Gazdaságélénkí t ő és népességmC'{!tartó városfejlöZté

6.4

6.5

Fenntartható városi közl<'kedésfejlesz tés

Önkormányza tok energiahatékonyságá nakesa megújuló energiafelh,1sználás arányának növelése

6.6Városi köz szolg.iltatáso k fejlC'szt ése

6.7 Leromlott városi területek rehabilitációj

0%

6 .8 Gazdaságfojleszteshez kapcsolódó foglalkoztatás -fejlesztés

6.9 Társadalmi kohéziót celzó helyi programok

50%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

• Kiemelt kedvezményezetti csoport kerete

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

35%

• MJV tartalék (átcsoport~sitható)

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

100%

100%

100%

55%

50%

-+-~~~-+~~--~-+-~~~-+~·

• MJV önkormányzat projektjei

100%

100%

100%

~+-- -~~--i~~~~+-~~~--+~--~--1

100%

27

5.

BÉKÉSCSABA

MJV FEJLESZTÉSI CSOMAGJA

Az MJV első forrás-felhasználási módba (MJV fejlesztési csomag)

5.1. 8. táblázat:

Első

felhasználási módba

TOP 6. prioritás intézkedései

MJV forráskeret saját igényre alapozott belső arányai(%} Az MJV forráskeret igény szerinti belső arányokra alapozott felosztása (Ft}

eső

~

.,

6.5 Önkormányzato k energiahatékonyságána 6.6 Városi közk és a megújuló szolgáltatások fejlesztése energiafelhasználás arányának növelése


6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése

6.3 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés

6.4 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés

23,19%

5,37%

15,79%

8,90%

20,57%

3,07

0,71

2,09

1,18

2,72

6.4 Fenntarthat óvárosi közlekedésfejlesztés (Mrd Ft)

6.5 Önkormányzato k energiahatékonyságána kés a megújuló energiafelhasználás arányának növelése (Mrd Ft)

-

.

forráskeretek bemutatása intézkedésenként

forráskeretek bemutatása intézkedésenként

6.2 Családbarát, 6.3 Gazdaság6.1 munkába élénkítő és Gazdaság állást segítő népességintézmények, megtartó fejlesztés közvárosfejleszté (Mrd Ft) szolgáltatáso s (Mrd Ft) k fejlesztése (Mrd Ft) -

MJV önkormány,zat projektj'ei MJV tartalék

eső

6.7 Leromlott városi területek rehabilitációja



5,09%

10,24%

8,34%

2,52%

0,67

1,35

1,10

0,33

1

6.8 Gazdaság6.6 Városi 6. 7 Leromlott fejlesztéshez közvárosi kapcsolódó szolgáltatáso területek foglalkoztatás k fejlesztése rehabilitációj -fejlesztés (Mrd Ft) a (Mrd Ft) (Mrd Ft)

6.9 Társadalm i kohéziót célzó helyi programo k (Mrd Ft)

Ellenőrzé ,

s

~~

3,07

0,71

2,09

1,18

2,72

0,67

1,35

0,61

0,17

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

12,57

--

.,.,...~

0,00 28


; (átcsoportosítható

__ J

-- ------- -- -

.__

Kiemelt kedvezményezetti cso~rt kerete Egyéb területi szereplők szám~ra

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,39

0,17

0,55 1

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,11

0,11

0,00

pályázható Ellenőrzés:

3,07

1

0,71 !

2,09 :

1,18

!

2,72

0,67

1,35

1,10

0,33

-· i

13,23

29

az

7. ábra: Forrásallokáció me oszlása

intézkedésekre

egyes

forrás-felhasználás

jutó

abszolút

Az egyes intézkedésekre jutó, saját igényre alapozottkeretösszeg forrás-felhasználási módok közötti abszolút megoszlása (Mrd Ft) (..... MJV)

6.1 Gazdaságfejlesztés (Mrd Ft)

6.2 Családbarát, munkába állást segít ő intézmények, köz-

6.3 Gazdaságélénkítő és nepességmegtartó varosfejleszté s(Mrd Ft)

6.4 Fenntartha tó városi közlekedésfejlesztés (Mrd Ft)

6.5 Önkormányza tok energiahatékonyságá nakés a megújuló energiafelhasználás ara nyának növelése (Mrd Ft)

6.6Városi közszolgá ltat
i sz~:fi!~t~~~k (Mrd Ft)

Egyéb területi szereplők számár.l pályázható

6.7 Lcromlott városi területek rehabili tációja (Mrd Ft)

6.8 Gazdaságfej lesztéshez kapcsolódó fogla lkoztatás -fejlesztés (Mrd Ft )

6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok (Mrd Ft)

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,07

0,00

• Kiemelt kedvezmenyezetti csoport kerete

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,25

0,17

• MJV tarta lék (átcsoportosítható)

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

• MJV önkonn.lnyzat projektjei

2,87

1,47

2,54

1,78

2.20

0,60

0,73

0.40

0,17

9. táblázat: Az MJV fejlesztési csomag TOP elemeinek (fejlesztési elképzelések) megjelenítése intézkedések szerint Itt kerülnek bemutatásra azon fejlesztések, amelyek Békéscsaba Megyei Jogú Város az ITP-n belül, a TOP allokált források terhére kíván megvalósítani.

' 1

Intézkedés megnevezése

6.1 fejlesztés

Gazdaság-

A fejlesztési Első forráselkéAzetés felhasználási Fejlesztési elképzelések I beavatkozás megnevezése lbeavatko.zás mód keret 1 becsült összege költsége (Ft)

az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen

3068000000

Csaba park II. turisztikai fejlesztése

1300000000

3,07

30


(ÁNTSZ) épület turisztikai hasznosítása

300000000

Munkácsy Múzeum turisztikai fejlesztése. A Csabai Tanya és Gabona-termesztés Történeti 200000000 Kiállítóhely teljes rekonstrukciója

Északi ipari terület bővítése - infrastruktúra kialakítása

Repülőtér

ipartelep fejlesztése - infrastruktúra kialakítása 400000000

318000000

Csanádapácai úton - iparterület kialakítása

Gazdaságfejlesztést tevékenység

segítő

önkormányzati

szervező

6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, köz- az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen szolgáltatások fejlesztése

A 8. sz.

300000000

250000000

711000000

0,71

Bölcsőde

korszerűsítése,

(Pásztor utca 66.) férőhely növelése, akadálymentesítése és energetikai 40000000

fejlesztése

31


A 3. számú bölcsőde (Wlassics sétány 4.) férőhely növelése korszerűsítése, akadálymentesítése és 40000000 energetikai fejlesztése

MIVA bölcsőde férőhely akadálymenetesítése

növelése,

korszerűsítése,

20000000

Kölcsey Utcai és Ligeti Sori óvoda - Kölcsey u. 15. sz. alatti óvoda férőhelybővítése és korszerűsítése,

70000000

- Kölcsey u. 15. és Ligeti Károly sor 16. sz. alatti óvodák akadálymentesítése és energetikai fejlesztése

Kertvárosi - Szegfű u. 11. sz. alatti óvoda

Óvoda és

férőhelybővítése

korszerűsítése,

90000000

- Szegfű u. 11., Fő u. 8. sz. alatti akadálymentesítése, energetikai fejlesztése

óvodák

Mackó-Kuckó - Orosházi út 56-58. sz alatti óvoda

Óvoda és


korszrűsítése,

65000000

- Orosházi út 56-58. és Orosházi út 2. sz. alatti óvodák akadálymentesítése Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai óvoda - Penza lakótelep 19. sz alatti óvoda férőhelybővítése és korszerűsítése

-

dr.

Becsey

Oszkár u. 25. sz. alatti óvoda 70000000 a minőségi ellátás érdekében - Penza lakótelep 19. és Dr. Becsey Oszkár u. 25. sz. alatti óvodák akadálymentesítése és energetikai fejlesztése korszerűsítése

Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ - Lenkey János u. 12. sz. alatti óvoda korszerűsítése a 100000000 minőségi ellátás érdekében - Hajnal utca 12., Lenkey János u. 12. és Jázmin utca 3/1. sz. alatti óvodák energetikai fejlesztése Lencsési Óvoda - Lencsési út 15. és Pásztor u. 70. sz. alatti óvodák korszerűsítése a mmőseg1 ellátás érdekében 155000000 - Pásztor u. 70. sz. alatti óvoda akadálymentesítése - Pásztor utca 91-93., Pásztor u. 70. és Lencsési út 15. sz. alatti óvodák energetikai fejlesztése

32


Szigligeti Utcai és Kazinczy-Lakótelepi Óvoda - Tábor utca 4. szám alatti óvoda korszerűsítése a mmőseg1 ellátás érdekében, 61000000 - Szigligeti u. 3. és Tábor u. 4. sz. alatti óvodák akadálymentesítése és energetikai fejlszetése

6.3

Gazdaság-élénkítő

és népesség-megtartó az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen városfejlesztés

Városi piac rekonstrukciója

2089000000

2,09

639500000

REFORMÁCIÓ 500: Belváros zöldhálózati fejlesztése (akcióterület) Evangélikus nagytemplom és környezete, Szeberényi 270000000 tér, Garay és Kiss Ernő utcák megújítása - Evangélikus kistemplom és környezetének megújítása - Hunyadi tér és környezetének megújítása

Munkácsy Kulturális Negyed program: Belváros zöldhálózati fejlesztése - Széchenyi Liget - Gőzmalom tér - Kossuth tér megújítása- Élővíz-csatorna belvárosi 490000000 szakasza környezetének fejlesztése (pi: partszakaszok, híd, növényzet, sétautak)

Lencsési lakótelep rehabilitációja: Szabó P. tér és a Haán L. tér fejlesztése - Lencsési út 24. sz előtti jelzőlámpás csomópont korszerűsítése, átbocsájtó 220000000 Lencsési úti képességének javítása (sávbővítés) buszforduló, buszmegálló felújítása - kispiac területének rendezése

Külső

részek fásítása,

erdősítése

40000000

Zöldfelületi rekreációs hálózat megerősítése Gyermekbarát játszóterek fejlesztése mozgáskorlátozott 33500000 gyermekek részére

Zsebjátszóterek fejlesztése

16000000

33


Városi csapadék- és belvízhálózat Széchenyi utcai végátemelő fejlesztése

rekonstrukciója

30000000

Északi lecsapoló végátemelő fejlesztése

50000000

Kastélyszőlők

130000000

városrész vízrendezése

Keleti kertek városrész vízrendezése

50000000

Bethlen utcai vízrendezés

120000000

6.4 Fenntartható városi közlekedés- az intézkedés fejlesztési elképzelési összesen fejlesztés

1178000000

1,18

Turisztikai kerékpárutak fejlesztése, Körte soron (a 233000000 Berzsenyi utcától a Gyulai útig)

Pataky László u. kerékpárforgalmi létesítmény a Franklin utca - Szarvasi út között - jelzőlámpás csomópont 380000000 kialakítással a Franklin - Kolozsvári - Pataki kereszteződésében

34


Berényi úti kerékpárút létesítése (Szarvasi út - Széna u. 200000000 között)

Corvin utca kerékpárút fejlesztése, a Bánát utcai 165000000 csomóponti átvezetéssel együtt (Dózsa Gy. u.)

A Lencsési úti kerékpárúthoz csatlakozva a Magyar 200000000 utcán egyesített gyalog- és kerékpárút építés

6.5 Önkormányzatok e11er:giahatékonyságának és a az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen megújuló energiafelhasználás arányának növelése

2721000000

2,72

Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium komplex 400000000 energetikai korszerűsítése

Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola komplex 200000000 energetikai korszerűsítése

Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 360000000 komplex energetikai korszerűsítése

Erzsébethelyi Általános korszerűsítése

Iskola

komplex energetikai

215000000

35


Gyermekélelmezési

intézmény

komplex

korszerűsítése

1. Számú Iskolacentrum (Gyulai út. 53-57.)

Gyermekélelmezési

Központi

intézmény

komplex

energetikai Konyha 11 OOOOOOO

energetikai

korszerűsítése

2. Számú Általános Iskolai Napközi otthonos Konyha (Szabó Pál tér)

Gyermekélelmezési

intézmény

komplex

55000000

energetikai

korszerűsítése

85000000

5. Számú Középiskolai Kollégiumi Konyha (Trefort u.)

Balassi Bálint Magyar energetikai korszerűsítése

Békéscsabai korszerűsítése

Művészetek

Háza komplex

Jókai Színház komplex - gépészet, villamos

energetikai

250000000

380000000

Csabagyöngye Kulturális Központ napelemes rendszer 30000000 kiépítése

Munkácsy Mihály Emlékház energetikai

Önkormányzati Irányi u. 2-4.

bérlakások

korszerűsítése

energetikai

felújítása

30000000

100000000

36


Fövenyes utcai Ifjúsági Garzonház

50000000

Dózsa György út 7. (Garzonház)

100000000

Könyvtár épületének energetikai

korszerűsítése

Hajléktalanszálló épületének energetikai

korszerűsítése

240000000

36000000

Gyer~ekélelmezési intézmény Orosházi út 32. szám alatti Ovodai Napközi-otthonos Konyhájának energetikai 80000000 korszerűsítése

6.6

Városi szolgáltatások fejlesztése

közaz intézkedés fejlesztési elképzelései összesen

674000000

Jaminai orvosi rendelő Egészségház részeként

350000000

Nappali

ellátás

korszerűsítése

bővítése,

fejlesztése

felújítása a Komplex

Idősek

Klubjainak

0,67

154000000

37


Városi

orvosi

rendelők

felújítása,

korszerűsítése

Gerlai orvosi

bővítése, 150000000

rendelő korszerűsítése

6.7 Leromlott városi területek az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen rehabilitációja

20000000

1355000000

1,35

Közösségi Ház létrehozása Áchim lakótelepen Szociális bérlakások kialakítása funkcióváltás révén (Szociális bérlakások létrehozása az akcióterületen meglévő ingatlan átalakításával.) - Áchim ltp. park 345000000 kialakítása, térrehabilitáció, akcióterületre eső önkormányzati belterületi közúthálózat, járda felújítása Mokry utcai tömegközlekedési csomópont fejlesztése

Franklin utcai szociális bérlakások felújítása, II. ütem

80000000

Szegregátum felszámolás és lakáspótlás (Kolozsvári 100000000 utca 37.)

A szociális bérlakásban célzó programok

élők

társadalmi felzárkóztatását

Ifjúsági Garzonház kialakítása

30000000

550000000

38


Szegregációval veszélyeztetett területen élők felzárkóztatása, beilleszkedésének elősegítése, életkörülményeinek javítása, közösségi és szociális funkciót szolgáló tevékenységek, közösségi célra 250000000 hasznosítható épület felújítása, udvarrendezés, zöldfelület felújítása, bel-és csapadékvíz elvezetés felújítása (Arany János u, Egressy u., 4-es Honvéd u, Kétegyházi út) 6.8 Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó az intézkedés fejlesztési elképzelési összesen foglalkoztatásfejlesztés

1104000000

0,61

Foglalkoztatási paktum békéscsabai foglalkoztatási fórumok megszervezése a 60000000 települési Foglalkoztatási Paktum kialakításának és működtetésének érdekében.

Foglalkoztatási A Járási Foglalkoztatási Paktum tagjai információáramlás kialakítása és tájékoztató indítása és működtetése az álláskeresők álláskeresőkkel foglalkozó szervezetek számára.

paktum közötti honlap 30000000 és az

Foglalkoztatási paktum A Békéscsaba település munkaügyi helyzetének feltárása, stratégiaalkotás a foglalkoztatás 30000000 növelhetőségére, szakmai és módszertani anyagok megírása és publikálása.

Foglalkoztatási paktum A Békéscsaba település munkaadóinak és potenciális 64000000 munkavállalóinak igényfelmérése célzott szakmai fórumokon és állásbörzéken.

Képzési és foglalkoztatási Járási Pályaorientációs Program

Képzési és Az elhelyezkedést álláskeresők számára.

foglalkoztatási képzések

segítő

projektek 150000000

projektek szervezése 250000000

39


Képzési és foglalkoztatási projektek Önfoglalkozóvá, vállalkozóvá válást segítő Komplex 170000000 Program

Képzési és foglalkoztatási Első lépés típusú foglalkoztatási programok

projektek 50000000

Képzési

projektek

és

foglalkoztatási

Álláskeresők támogatott foglalkoztatási programja

és foglalkoztatási Képzési Foglalkoztatási mentorálás

150000000

projektek 100000000

Befektetési Stratégia

6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen programok

50000000

333000000

0,17

Közösségi · ház programjai (A Közösségi Házban működtetett rendszeres és alkalmi programok a hátrányos helyzetűek életesélyeinek 70000000 növelése és a helyi roma közösség integrációja érdekében.)

Hátránykompenzáló programok körzeti a intézményekben (A körzeti oktatási intézményekben a gyermekek 55000000 hátránykompenzálást célzó tevékenységek megvalósítása.)

40


Egészségtudatos közösségek Egészségügyi munkacsoportok működtetése és programok szervezése a lakosság lelki egészségenek 3ooooooo megőrzése és fejlesztése érdekében

Egészségtudatos Programok kisgyermekeknek, családoknak

közösségek kisgyermekes 28000000

Egészségtudatos közösségek Egészségre nevelő és szemléletformáló programok 50000000 bevezetése Békéscsabán

Diverzifikált Ifjúságvédelmi hálózat létrehozása

közösségfejlesztés

Diverzifikált Ifjúságvédelmi hálózat létrehozása

közösségfejlesztés

"Állatbarát vagyok" ebeknek program

Jobb

feltételek

biztosítása

az

30000000

30000000

40000000

Jelmagyarázat: sárga szín - első felhasználási mód (MJV-keret) narancs szín - második felhasználási mód (kiemelt kedvezményezetti keret) szürke sávos jelölés - első és második mód vegyesen

41


5.2.

5.2.1.

Gazdaságfejlesztési projektcsomag Projektcsomag sorszáma:

1.

Projektcsomag megnevezése:

Gazdaságfejlesztés


A projektcsomag célja Békéscsaba Megyei Jogú Város területfejlesztési stratégiájában megfogalmazott „TC 1. A gazdasági teljesítménynövelése és a versenyképesség javítása elsősorban helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva" gazdaságfejlesztési célon belül megfogalmazott részcélok megvalósítását szolgálja. Az ITS 1. tematikus céljában megfogalmazott részcélok között szerepel: • • • •

A város elérhetőségét segítő alapinfrastruktúrák fejlesztése (KEHOP és állami projektek) Vállalkozási tevékenység erősítése a mezőgazdaság/élelmiszergazdaság terén (GINOP, VP és TOP projektek) Turisztikai potenciál fejlesztése (GINOP és TOP projektek) Potenciállal rendelkező egyéb iparágak flexibilis kiszolgálása (GINOP és TOP projektek)

A gazdaságfejlesztési projektcsomag első három projektje kulcsprojektnek tekinthető. A város számára mind az agrárgazdasági fejlesztések, mind a turisztikai fejlesztések, mind pedig a letelepedő vagy növekvő vállalkozásoknak helyet adó iparterület fejlesztések egyaránt fontosak, hiszen egy megyei jogú város gazdaságszerkezete diverz, több lábon álló kell, hogy legyen. Figyelembe véve, hogy mindhárom kulcsprojekt több operatív programból/több TOP intézkedésből finanszírozódik, és pontszerű valamint hálózatos projektelemeket is tartalmaz, mindhárom projekt egyben integráltnak is tekinthető .

A három kulcsprojektet két támogató projekt „segíti". Az ifjúsági garzon létesítése hozzájárul a bizonyos szempontból (gyakorlat hiánya) hátrányos helyzetűnek tekinthető fiatal és képzett humánerőforrás helyben tartásához, illetve városba vonzásához, oly módon, hogy meghatározott időszakra a városban élő fiatalokat segítse a saját tulajdonú lakáshoz jutáshoz. A konstrukció már működik a városban és az igény iránta folyamatosan növekszik. A gazdaságfejlesztést segítő önkormányzati szervező tevékenység pedig egy ESZA tevékenység, amelynek célja a gazdaság szereplőivel való folyamatos kapcsolattartás biztosítása, a békéscsabai áruk és szolgáltatások piacra jutásának elősegítése. A Gazdaságfejlesztési projektcsomagnál ki kell emelni, hogy egyes projektelemek esetében (lásd fent) nem kizárólagosan a TOP forrás jöhet számításba, hanem a GINOP és/vagy a VP forrásai is. Több esetben jövedelemtermelő projektekről beszélünk, amelyek esetében a támogatási intenzitás várhatóan 100% alatti, ez önerő biztosítását feltételezi, ami viszont a TOP-bál finanszírozható projektek esetében része a 13,23 mrd Ft-os keretösszegnek.

10. Táblázat: A gazdaságfejlesztési projektcsomag projektjeinek főbb jellemzői Tervezett beavatkozások

Beavatkozások

Projekt

térbeli

Projekt várható költsége (millió

Finanszírozó

42

Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Területi Prog ramja

típusa

kapcsolódása/jellege

Ft)

intézkedés

1. Agrár és élelmiszeripari integrált projekt (integrált kulcsprojekt) Hűtőház kialakítása Déli a Iparterületen, iparterület infrastruktúrájának korszerűsítése, csarnokfejlesztés

beruházások, eszközbeszerzés, szolgáltatások

Déli Iparterület

Élelmiszeripari klaszterfejlesztés


Város (és környéke)

Inkubációs szolgáltatások fejlesztése a Déli Iparterületen


Déli Iparterület

Városi piac rekonstrukciója


Belváros akcióterület)

beruházások,

Városi piac térfedése

rekonstrukciója,

piac

5000

VP 2, vagy GINOP 1. kiemelt beruházás

50

VP 6. vagy GINOP 1.

650

VP 2 GINOP

(ITS

639,5

TOP 6.3.


(ITS

100

vagy

VP 2/ TOP 6.3.

2. Integrált turisztikai projekt (integrált kulcsprojekt) CsabaPark 11 turisztikai fejlesztése


Csaba Park akcióterület)

(ITS

1 300

TOP 6.1.

ÁNTSZ épület turisztikai hasznosítása


Csaba Park akcióterület)

(ITS

300

TOP 6.1

Turisztikai kerékpárutak fejlesztése Gyulai úton a Csaba Park bejáratáig, Berzsenyi utcától a Körte soron

beruházások, szolgáltatások

Város teljes területe

233

KÖZOP/TOP

Turisztikai kerékpárutak fejlesztése úti Csaba Park-tói Gyulai a körforgalomig, Gőzmalom tér Ligeti K. sor



720

GINOP

Munkácsy Kulturális Negyed program:



(ITS

250

ÁGAZATIOP

Munkácsy Múzeum turisztikai fejlesztése Gabona múzeum: A Csabai Tanya és Gabona-termesztés Történeti Kiállítóhely teljes rekonstrukciója Mihály Munkácsy Múzeum turisztikai fejlesztése



(ITS

200

TOP 6.1

Csabagyöngye ültetvény ökoturisztikai fejlesztése


Város déli területe

350

ÁGAZATI OP


Északi Iparterület

300

TOP 6.1

beruházások, eszközbeszerzés,


465

GINOP

A Fábry utcai raktárbázis bővítése és a Széchenyi utca 7. sz. alatti épületében néprajzi-történetirégészeti-természettudományi látványtár létrehozása

3. Iparterület fejlesztések (integrált kulcsprojekt) Északi Ipari terület bővítése (Ipari út déli oldalán

lévő

területek)

Északi Ipari területen üzemcsarnok építése

43


szolgáltatások beruházások, eszközbeszerzés, szolgáltatások


-

beruházás

Repülőtér,

(Köztemető)

beruházás

Déli Iparterület

Fürjesi átkötő út építése, fejlesztése 1. ütem (4432. sz. és 4 7. sz. főút között)

beruházás

Északi és Iparterület

Északi Ipari fejlesztése

terület

Repülőtér ipartelep infrastruktúra

úton Csanádapácai iparterület fejlesztés

logisztikai

fejlesztése

Gyulai út

Déli

1 700

GINOP

400

TOP 6.1

318

TOP 6.1

1050

KÖZOP

920

KÖZOP

700

KÖZOP

megközelíthetősége

Fürjesi átkötő út építése, fejlesztése II. ütem (47. és 44. sz. főút között)

beruházás

Északi és Iparterület

Déli


Építők útja átkötő út építése, Lencsési út - Kétegyházi út között

beruházás

Déli

Iparterület


4. Támogató projektek: Ifjúsági Garzonház kialakítása

beruházás

Lencsési ltp.

550

TOP 6.7

A gazdaságfejlesztést segítő önkormányzati szervező tevékenység

szolgáltatások


250

TOP 6.1

Tanműhely fejlesztése a nyomdaipari oktatáshoz kapcsolódóan


Északi ipartelep - Ipari út

739

EFOP

Vállalkozóbarát önkormányzat - A cél kommunikáció a helyi gazdasági életben fontos szerepet betöltő vállalkozások és a városvezetés között.

szolgáltatások


50

GINOP

Békéscsaba hazavár - munkát kereső munkavállalók fiatal, szakképzett támogatása; elvándorlás mérséklése

szolgáltatások


50

GINOP

Korszerű malom Békéscsabán -

létrehozása


Városi iparterületek

1500

GINOP

termelés beindítása termények helyi


Városi iparterületek

700

GINOP

Befektetési stratégia

szolgáltatások

település

50

TOP 6.8

Marketing: Helyi termékek erősítése, branding - Gasztroturizmus erősítése: pl. Csabagyöngye, Munkácsy Bonbon

szolgáltatások

Békéscsaba település

40

GINOP

Konzervipari

mezőgazdasági

feldolgozása

5.2.2.


1. Agrár és élelmiszeripari integrált projekt Az agrár-, és élelmiszeripari integrált projekt egy kulcsprojekt köré szerveződő 4 projektelemet tartalmaz. A kulcsprojekt státusz indoka, hogy egymaga is jelentős hatással bír az érintett vállalkozások működésére, a város és környéke gazdasági potenciáljára, valamint je lentős számú munkahely jöhet létre a segítségével. A tervezett fejlesztések az agranum ágazatainak korszerűsítésére és a minőségi termékek előállításához szükséges infrastruktúra megteremtésére fókuszálnak. A mezőgazdasági vertikumok 44


kialakításával magasabb hozzáadott értékű mezőgazdasági - élelmiszeripari termékek előállítására lesz lehetőség, amelyeknek multiplikatív hatása van a gazdaságra és a kapcsolódó ágazatokra, bővül a foglalkoztatás, erősödik a feldolgozóipar és a termékkínálat, amely révén a megye gazdasági kapcsolatai bővülnek, az új piacok erősítik a termelési-feldolgozási együttműködéseket, illetve a beszállítói-logisztikai hálózatok kialakulását. A szolgáltatás biztosítása a Déli iparterületen létesítendő 6000 m2 alapterületű hűtőház építésével, teljes körű külső infrastrukturális kiépítéssel, közműfejlesztéssel valósítható meg. A korábban is hűtőházként üzemelő ingatlant az önkormányzat elsősorban kormányzati támogatással kívánja megvásárolni, majd azt bérbe adni az Alföldi Hűtőház Szövetkezetnek, amely a környék érdekelt vállalkozásait tömöríti, és amely magát az ingatlanfejlesztést, eszközvásárlást végrehajtaná. A fejlesztések során bővül a mezőgazdasági termékből előállított élelmiszeripari termékek nagyságrendje. A Csabai kolbász klaszter létrehozásával, a hálózatosodás elősegítésével erősítjük a helyi vállalkozók piaci pozícióját, szervezettebbé tudjuk tenni a hungarikummá minősített csabai kolbász előállítását és értékesítését. E két projektelem forrása a GINOP és a VP lehet. Szintén a Csabai kolbászhoz, mint Hungarikumhoz kapcsolódik az „Inkubációs szolgáltatások fejlesztése a Déli Iparterületen" projektelem, amelynek célja elsősorban élelmiszeripari inkubációs szolgáltatás nyújtása a békéscsabai termelő vállalatok számára, mezőgazdasági termékek, illetve az állattenyésztés termékeinek feldolgozásához kapcsolódóan. A szolgáltatás biztosítása egy 5 egységből álló csarnoképületben, teljes körű infrastrukturális kiépítéssel valósítható meg. A fejlesztést az önkormányzat hajtja végre, és az ingatlan saját tulajdonába kerül. A beruházás során megépítésre kerülő egységek részben kétszintes kialakítású csarnoképületek, melyekben a földszinten a termelési, előállítási funkciók; az emeleten pedig irodák, az irodákat kiszolgáló szociális blokkok kerülnek kialakításra. A városi piac fejlesztése pedig szorosan kapcsolódik az összes projektelemhez, mint a helyben termelt termékek elsődleges árusítóhelye. Cél a városi piac épületének és külső infrastruktúrájának fejlesztése (szabadtéri piactér lefedése, csarnok épület felújítása, pavilonsor újjáépítése, gépjármű parkolók, kerékpár tárolók kialakítása) .

2. Integrált turisztikai projekt Az integrált turisztikai kulcsprojekt integráltságának indoka, hogy komplex elemekkel összekapcsol már meglévő, valamint újonnan létrejövő turisztikai elemeket, szinergikus hatást teremtve az egyébként különálló fejlesztési egységek között. A projekt fő projekteleme a Csaba Park komplex kulturális. aktív és gasztoturisztikai megvalósítása. A város sikeresen valósította meg a Csaba Park első ütemét, amely Békéscsaba egyik fő attrakciójává vált. A Csaba Park további ütemeinek szakmai tartalma szervesen kapcsolódik a már megvalósult Csaba Park 1. projekthez, az ott megtervezett, de végül az első szakaszban nem szereplő tételek összefűzése, tematizálása, önálló fejlesztéssé érlelése történne meg a második ütemben. Jelen projekt főbb fejlesztési elemei: 1. Körte-sori fogadóépület; 2. Látogatóközpont; Bor és pálinka udvar 3. Kolbászudvar bővítése; 4. Szélmalom felújítása, Gasztro sétány 5. Parkerdei sétautak bővítése, mászó-kötélpálya, kilátó, canopy pálya, tanösvény kialakítása; 6. Parkolók, utak, kiszolgáló infrastruktúra bővítése 7. Trófea - fogadóépület 45


8. ÁNTSZ épület turisztikai hasznosítása Szervesen kapcsolódik a fő projektelemhez a Turisztikai kerékpárutak fejlesztése, tekintettel arra, hogy ezek a Csaba Park elérhetőségét javítják a turisták számára. A Munkácsy Múzeum turisztikai fejlesztése, valamint a Csabagyöngye ültetvény a város integrált turisztikai fejlesztési koncepciójának része, azt célozva, hogy a látogatók számára komplex, többnapos elfoglaltságot is nyújtani tudjon Békéscsaba. A Munkácsy Kulturális Negyed program célja a Múzeum bővítése, kiállítás és múzeumpedagógiai programok megvalósítása, ezzel együtt teljes körű gépészeti átépítése. A Múzeum nem kizárólag a turisták, hanem a helyiek számára is teremt különböző szabadidős és szórakozási, valamint oktatási lehetőségeket. A program keretében zöldhálózat fejlesztés valósul meg a város szívében a Kossuth téren, a Széchenyi Ligetben, az élővíz csatorna partján és a Gőzmalom téren az ökológiai fenntarthatóság projektcsomag keretében . A Csabagyöngye ültetvénvfejlesztésének háttere, hogy a Csabagyöngye szőlőfajta nemesítője a békéscsabai Stark Adolf volt. A szőlőfajta ma is a világ szőlőnemesítésének élvonalába tartozik, ismereteink szerint ez a világ legkorábban érő szőlője. Stark Adolf halálával az ültetvénye is megsemmisítésre került, ma már csak kisebb, szétaprózódott ültetvényekben található meg ez a szőlőfajta, melyet legújabban az uniós ösztönzők révén a kivágás veszélye is fenyeget. A témával foglalkozó szakemberek megítélése szerint a Csabagyöngye szőlő a város ugyanolyan nevezetessége, mint a méltán világhíres kolbász. A Csabagyöngye ültetvény ökoturisztikai célú fejlesztésének elemei: szőlőültetvény létesítése és működtetése, feldolgozó-tároló-bemutató épület létesítése és működtetése az ültetvény mellett, bemutató gyümölcsös létesítése, Stark Adolf hagyaték bemutatására szolgáló borház építése. 3. Iparterület fejlesztések Az Iparterületek fejlesztése kulcsprojekt indokát az egymásra épülő szolgáltatások, valamint a vállalkozásoktól érkező üzleti infrastruktúrára vonatkozó igények egységbe szervezése adja. A fejlesztésekkel a gazdasági szereplők nemcsak működési területhez, hanem kiegészítő szolgáltatásokhoz is juthatnak, valamint közvetetten javul az országos közlekedési hálózatba irányuló elérhetőségük is az infrastrukturális fejlesztésekkel. Az Északi iparterület első ütemének fejlesztése kiemelkedően sikeres volt, rövid idő alatt a terület több mint 70%-a értékesítésre/bérbeadásra került. A területet ezért egyrészt bővíteni szükséges, másrészt a helyi működő vállalkozások számára biztosítani kell a logisztikai szolgáltatásokat a szűkülő települési kapacitások kiváltásával. A korszerű nagyméretű csarnokban - mely egy 2,5 ha-os területen felépítendő max. 12.000 m2 alapterületű raktárcsarnok - biztonságtechnikai berendezésekkel, anyagmozgató eszközökkel és az árutárolást segítő polcrendszerrel komplex szolgáltatásokat érhetnének el a vállalkozás(ok). A logisztikai fejlesztés forrása a GINOP. A 44-es számú főút melletti repülőtér egy részén és a Csanádapácai úton létesülő ipari ingatlanok további gazdaságfejlesztésre alkalmas szabad területeket biztosít a vállalkozói töke számára. A projektek eredményeként szükséges a területek infrastruktúrával való kiépítése. A projekt egyik eleme a Fürjesi út két ütemben történő kiépítése, amely mind az Északi iparterület, mind a Déli iparterület megközelítését könnyebbé teszi. Az Építők útja, a Lencsési lakótelepet és a Déli iparterületet összekötő út, ami egyben biztosítja a déli városrész megközelítését és a munkahelyek jobb elérhetőségét is. 4. Ifjúsági Garzonház kialakítása Békéscsaba városában folyamatos elvándorlás tapasztalható, elsősorban a képzett fiatalok soraiban . Annak érdekében, hogy a város vonzóbbá válhassék a munkakezdö fiatalok számára, a városnak szándékában áll létrehozni egy Ifjúsági Garzonházat (a már jól működő Garzonház mintájára). 46


5. Gazdaságfejlesztést segítő önkormányzati

szervező

tevékenység

A helyi gazdasági szereplők visszajelzése szerint igény van arra, hogy az Önkormányzat tovább erősítse gazdasági koordináló szerepét. A cél egy olyan keretrendszer kialakítása, amelynek segítségével létrejön a folyamatos kommunikáció a helyi gazdasági életben fontos szerepet betöltő vállalkozások és a városvezetés között. Ennek keretében az önkormányzat szervező tevékenységea következő feladatokat foglalja magában: a) Gazdaságfejlesztési akcióterv készítése, b) 2 új pozíció megnyitása, hogy a munkatársak a gazdaságfejlesztést szem előtt tartva tevékenykedhessenek folyamatosan (pl. KKV-k segítése, nagyobb vállalkozások igényeinek feltérképezése, kapcsolattartás, önkormányzati beszerzések koordinációja, helyi preferenciák kialakítása, hazai hitelprogramokban való részvételben segítségnyújtás). A projekt továbbá magában foglalja a piacra jutást elősegítő tevékenységeket. amelyek elsősorban kisvállalkozások szervezését, vásárokon, bemutatókon való megjelenését foglalja magában. Ugyancsak ezen tevékenység keretében kerül sor tájékoztató anyagok készítésére, promóciós kampányok megvalósítására, helyi piaci akciók, vásárok szervezésére. A tevékenység során az önkormányzat elő kívánja segíteni az élelmiszeripari klaszterek kialakítását, piacra jutását. 6. Egyéb támogató projektek Elsősorban ágazati forrásokból nyílhat lehetőség további olyan támogató projektek megvalósítására, amelyek egyes iparágak humán hátterének a megalapozását, valamint további szolgáltatásfejlesztést, és korábban a városban prosperáló iparágak felélesztését célozzák, részben az Önkormányzat, részben pedig gazdasági szereplők projektjeiként.

7. További projektelemek: A Gazdaságfejlesztés projektcsomagnak nem része, de ahhoz szorosan kapcsolódik a „3. Társadalmi integráció és közösségi együttműködés" projektcsomag „3.3. Foglalkoztatást és foglalkoztatási esélyeket növelő projektje". Ebben a projektben valósul meg egyrészről a foglalkoztatási paktum, másrészt azon képzési és foglalkoztatási projektek, amelyek elengedhetetlen feltételei egy megfelelően működő városi és térségi gazdaságnak. Ezek a projektelemek biztosítják a Gazdaságfejlesztés projektcsomag „hard" elemeihez a humán erőforrás oldalt, mint „szoft" elemet (Az1 .5 projekten felül). A kettő ezért - bár külön projektcsomagban van - mint egység kezelendő .

5.3.

5.3.1.

A Városi közszolgáltatások komplex fejlesztése projektcsomag Projektcsomag sorszáma:

2.


Városi közszolgáltatások fejlesztése

komplex


A Városi közszolgáltatások komplexfejlesztését célzó projektcsomag a jobb városi életminőség kialakításához, a város vonzerejének és népesség megtartó erejének növekedéséhez kíván hozzájárulni. Intézkedéseivel emellett hozzájárul a szolgáltatások jobb elérhetőségéhez, a szociális biztonság növeléséhez és egy egészségtudatosabb társadalom kialakításához is. A fenntartható fejlődést szolgálják a közlekedési fejlesztések, az akadálymentesítés pedig egy befogadóbb társadalom megvalósításának fontos feltétele.

47


Ugyanakkor az is látszik, hogy a Városi közszolgáltatások komplex fejlesztésének végrehajtásához a TOP források mellett szükséges EFOP és IKOP források elérése is. A TOP-ból alapvetően a humán infrastruktúra fejlesztések valósulhatnak meg, a hozzá szükséges ESZA programokat viszont jórészt az EFOP finanszírozza. Az IKOP esetében a nem önkormányzati tulajdonú járműpark környezetbarát megújítása várható. Ez jól mutatja, hogy csak az ágazati OP-k forrásainak felhasználásával lehet valóban minőségi, a kor kihívásaira választ adó közszolgáltatási rendszert kialakítani.

A Városi közszolgáltatások komplex fejlesztése projektcsomag 5 hálózatos projektből áll, melyek közül 4 db kulcsprojekt 1 db pedig támogató projekt. A bölcsődék és óvodák férőhely bővítését és minőségi fejlesztését célzó beruházásai a TOP 6.2-ből finanszírozhatók, a foglalkoztatás növelésével kapcsolatos hatásuk miatt is erős prioritást élveznek. A szociális és egészségügyi szolgáltatások, és a közlekedésfejlesztés a legfontosabb hiányokat pótolja az adott keretek között. 11. táblázat: A Városi közszolgáltatások komplex fejlesztése projektcsomag projektjeinek főbb jellemzői Tervezett beavatkozások

Bölcsődék Bölcsődék

Beavatkozások típusa

Projekt térbeli kapcsolódása/jellege

Projekt várható költsége (millió Ft)

Finanszírozó intézkedés

komplex fejlesztése (hálózatos kulcsprojekt)

Komplex fejlesztése

beruházás( épületbővítés, átalakítás, udvarfelújítás, akadálymentesítést, energetikai felújítást) eszközbeszerzés,

három

érintett

100

TOP 6.2

bölcsőde

Óvodák komplex fejlesztése(hálózatos kulcsprojekt) Óvodák komplex felújítása

Fejlesztések differenciált érdekében

a

minőségi

és szolgáltatás

beruházás( épületbővítés, átalakítás, udvarfelújítás, akadálymentesítést, energetikai felújítást) eszközbeszerzés,

7 érintett óvoda

611

TOP 6.2

beruházás

5 érintett óvoda

250

EFOP

központjában fejlesztés

350

TOP 6.6

központjában fejlesztés

250

EFOP 2.2

intézmény

154

TOP 6.6

intézmények

765

EFOP 2.2

(épületbővítés/

átalakítás, udvarfelújítás) eszközbeszerzés

Szociális és egészségügyi rendszer fejlesztése(hálózatos kulcsprojekt) Jaminai komplex egészségügyi és szociális szolgáltató központ kialakítása

Jaminai szociális központ kialakítása

szolgáltató

beruházás

Jamina


pontszerű

átalakítás, energetikai felújítás) eszközbeszerzés beruházás

Jamina


pontszerű

átalakítás, energetikai felújítás) eszközbeszerzés

Nappali ellátás -

Idősek

Klubjainak Városi szociális szolgáltatások fejlesztése korszerűsítése

Városi

-

szociális

szolgáltatások

beruházás (épületbővítés/

érintett telephelye

átalakítás, újépítés, energetikai felújítás) eszközbeszerzés beruházás

érintett

48


fejlesztése - hajléktalan ellátás, otthona, családok átmeneti otthona idősek

Egészségügyi

alapellátások városi orvosi rendelők felújítása, központi orvosi ügyelet felújítása korszerűsítése

-

Gerlai orvosi rendelő fejlesztése, Központi orvosi ügyelet


telephelye

átalakítás, újépítés, energetikai felújítás) eszközbeszerzés beruházás (épületbővítés/

érintett intézmények telephelye ... .Gyulai út)

150

TOP 6.6 és az EFOP

érintett intézmények telephelye (Gerla,

20

TOP 6.6

átalakítás, energetikai felújítás) eszközbeszerzés beruházás (épületbővítés/

energetikai átalakítás, felújítás) eszközbeszerzés

Közlekedésfejlesztés (hálózatos kulcsprojekt) Frank/ín u és a Szerdahelyi utcai kerékpárforgalmi létesítmény

beruházás

érintett szakasz

330

ÁGAZATI OP

Pataky László u. kerékpárforgalmi létesítmény a Frank/ín utca Szarvasi út között - jelzőlámpás csomópont kialakítással a Frank/ín Kolozsvári Pataki -

beruházás

érintett szakasz

380

TOP 6.4

Berényi úti kerékpárút létesítése (Szarvasi út - Széna u. között)

beruházás

érintett szakasz

200

TOP 6.4

Corvin utca kerékpárút fejlesztése, Bánát utcai csomóponti átvezetéssel együtt (Dózsa Gy. u.)

beruházás

érintett szakasz

165

TOP 6.4

A Lencsési úti kerékpárúthoz csatlakozva a Magyar utcán egyesített gyalog- és kerékpárút építés

beruházás

érintett szakasz

200

TOP 6.4

Építők útja (a Lencsési út és a Kétegyházi út összekötése) kerékpárút építés - munkaerőpiaci vonzásközpontok elérhetőségét szolgáló közlekedés fejlesztés

beruházás

érintett szakasz

205,5

ÁGAZATI OP

Egyéb Hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés fejlesztése

beruházás

a város teljes területe

2 475

ÁGAZATI OP

Közösségi közlekedés fejlesztése (Erdélyi sor, Gerla)

beruházás, eszközbeszerzés


60

ÁGAZATI OP

Balesetmentes kialakítása -

beruházás


130

ÁGAZATI OP

110

ÁGAZATI OP

kereszteződésében

a

csomópontok

Akadálymentesítés az önkormányzati intézményekben (támogató projekt} Akadálymentesítés

5.3.2. 1.

beruházás

a városi intézmények


Bölcsődék

komplex fejlesztése (hálózatos kulcsprojekt)

A projekt fejlesztései elsődlegesen a bölcsődei férőhelyek számának növelését célozzák. A bölcsődei ellátás a városban alapvető kapacitáshiánnyal küzd, a férőhelyek száma eleve alacsony volt, viszont annak a tendenciának köszönhetően, hogy az édesanyák egyre inkább korábban kívánnak visszatérni 49


a munkaerőpiacra, nőtt a bölcsődék iránti kereslet. A város felmérte, hogy mely bölcsődék a legjobban érintettek a problémában, és ezek bővítését szeretné megvalósítani az ITP keretein belül. A tervek szerint összesen három bölcsőde érintett a fejlesztésben a két bölcsődében egy-egy új gondozási egységnyi. A férőhelybővítés módja minden esetben az adott ingatlan sajátosságaihoz igazodik. Emellett a meglévő belső alaprajz átalakítására és játszóudvarok felújítására is szükség van. 2. Óvodák komplex fejlesztése (hálózatos kulcsprojekt) Az óvodák komplex fejlesztése kéttípusú beavatkozásból áll. Az egyik projektelem az óvodák férőhelybővítését tartalmazza, ami négy óvodát érint. A férőhelybővítésre azért van szükség, mert bár városi szinten a gyerekszám csökken, lokálisan egyes városrészekben nő a gyerekszám, továbbá a jogszabályi változás, miszerint 3 éves kortól kötelező az óvodáztatás megnöveli az igényeket. A férőhelyszám növelése (összesen 100 férőhellyel) mindenütt az épület bővítését igényli, több helyen viszont nemcsak új csoportszobákra és kapcsolódó kiszolgáló helyiségekre, hanem tornaszobára és fejlesztőszobára is szükség van. Szintén törekvés, hogy sószobákat is kialakítsunk az intézményekben. A játszóudvarok felújítására, a fejlesztő és játszóeszközök korszerűsítésére, számuk növelésére az összes óvodában szükség mutatkozik. A másik projektelem a férőhelybővítésben nem érintett óvodákra vonatkozik. A minőségi és a gyermekek szükségletei szerint differenciált szolgáltatás érdekében történő fejlesztések az alábbi tevékenységeket foglalják magukba: tornaszoba és fejlesztőszoba kialakítása, ahol ezek hiányoznak, a játszóudvarok felújítása, játszóeszközök korszerűsítése, számuk növelése. Több óvodában is az előírásoknak nem megfelelő a meglévő helyiségek alapterülete, a fejlesztések ezt is korrigálni kívánják. 3. Szociális és egészségügyi rendszer fejlesztése (hálózatos kulcsprojekt) A projekt három projektelemből áll. A legnagyobb léptékű fejlesztés a Jaminai Komplex Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Központ kialakítása. A fejlesztésre azért van szükség, mert a legnépesebb városrész (12 900 fő) egészségügyi alapellátását ez a rendelő biztosítja, viszont az intézmény épülete korszerűtlen, az előírásoknak nem megfelelő . Mindemellett bizonyos szociális alapellátások elérése a városrészben lakók részére nehézkes, mivel a városrész a városközponttól messze és elszigetelten helyezkedik el. Mindeközben a városrészben viszonylag magas a hátrányos helyzetű lakosság aránya. Éppen ezért egy korszerűbb egészségügyi központra és a szociális szolgáltatások elérhetőbbé tételére erős szükség mutatkozik. A központ kialakítása a jelenlegi rendelő épületére való magastető ráépítéssel és tetőtér beépítéssel, illetve a szomszédos önkormányzati lakóépületben a lakófunkció megszüntetésével és az ingatlan átépítésével történik. A jelenlegi egészségügyi funkciók (6 felnőtt orvos, 1 gyerekorvos, 3 fogorvos rendelő, vérvételi labor és védőnői szolgálat) kiegészülne még egy fogorvosi ügyelet létrehozásával. A szociális központban, ami a jelenlegi önkormányzati lakóépületben kapna helyet egy idősek nappali ellátását biztosító helyiség, egy lakossági információs és szolgáltató iroda, mely utóbbi fő funkciói közé tartozna az álláskeresés segítése illetve egyéb típusú szolgáltatás elérhetőségének támogatása. A fejlesztés következményeként megszűnő szociális bérlakások a szociális városrehabiltiációs beavatkozás keretében kerülnének pótlásra (Id. 3. projektcsomag). A szociális szolgáltatások fejlesztése képezi a második projektelemet. Itt olyan szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése és korszerűsítése történne, melyek kulcsfontosságúak a város számára. A szolgáltatások infrastrukturális hátterét jelentő ingatlanok műszaki állapota azonban már a szolgáltatás ellátását veszélyezteti (Id. hajléktalanok átmeneti szállója) vagy a szűk kapacitások miatt a jelentős mértékben kielégítetlenül maradnak a megjelenő szükségletek (családok és gyermekek átmeneti otthona, idősek otthona). Az egészségügyi fejlesztések a Jaminai Egészségügyi Központon túlmenően további intézményeket fog lalnak magukba, egyrészt a Gerlán lévő körzeti orvosi rendelő felúj ítását, korszerűsítését egyéb, a 50


városban található orvosi rendelők fejlesztését, és a dr. Réthy Pál kórház egyik (állami tulajdonban lévő) épületrészében helyt kapó Központi Orvosi ügyelet ingatlan részének felújítását. 4. Közlekedésfejlesztés (hálózatos kulcsprojekt) A Közlekedésfejlesztési projekt célja Békéscsaba közlekedésének komplex fejlesztése, amelynek során előnyben részesülnek a kerékpáros közlekedést fejlesztő beavatkozások és a tömegközlekedést könnyítő - önkormányzati hatáskörbe tartozó - fejlesztések. Ezen túl cél a biztonságos közlekedés feltételeinek a megteremtése. A projekt 2 projektelemből tevődik össze. első projektelem a „Hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés fejlesztése". Cél, Békéscsaba kerékpárforgalmi hálózatának továbbvezetése, hálózatok közti hiányzó elemek kiépítése, a szükséges infrastruktúrafejlesztésekhez (pl. vasúti fejlesztés, közterület rekonstrukciók) kapcsolódó kerékpáros útvonalak kiépítése. Közlekedés infrastrukturális fejlesztés, pl. kerékpársáv, forgalomtechnikai beavatkozások). A kerékpárhasználathoz kötődő szolgáltatások körének további bővítése.

Az

A második projektelem a „Közösségi közlekedés fejlesztése". A közösségi közlekedést, mint közszolgáltatást a városi önkormányzat szerződéssel biztosítja, jelenleg a (DAKK) Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt-vel. A fejlesztések egy részét tehát elsősorban a szolgáltatást nyújtó tudja biztosítani (pl. környezetbarát meghajtású és olcsóbb üzemeltetésű járművek használata). A szolgáltatás megrendelés, és a közlekedési infrastruktúra tekintetében azonban a városi önkormányzat a legfontosabb szereplő. Ebből adódóan a Város célja az autóbusz megállóhelyek (buszfordulók) korszerűsítése, a buszöblök, és az esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe vevő és akadálymentesített megállóhelyek kialakítása. A harmadik projektelem a „Balesetmentes csomópontok kialakítása" 3. Az új, közlekedésbiztonsági helyzet fejlődését szolgáló infrastruktúra kiépítése és a baleseti kockázatot minimalizáló forgalomszabályozási eszközök alkalmazása az önkormányzat leghatékonyabb eszköze. Az infrastruktúra átépítésének, és más forgalomszabályozási eszközök közlekedésbiztonságra gyakorolt hatása már az átadás utáni időszakban közvetlenül is érezhető, ezért közlekedésbiztonsági szempontból is fontos cél a fejlesztések megvalósítása és azok összehangolása.

5. Akadálymentesítés az önkormányzati intézményekben (önállóan nem támogatható. hálózatos támogató projekt) A város több intézményében még nem valósult meg az akadálymentesítés, vagy nem a kellő mértékben. Ebből adódóan Békéscsaba - az igények felmérését és rehabilitációs szakmérnökökkel való konzultációt követően - kijelölte, hogy mely intézményeiben szükséges részleges, illetve komplex akadálymentesít~s. A bölcsődék és óvodák esetében a TOP nem finanszírozza önálló projektelemként az akadálymentesítést, ezért komplex infrastruktúra fejlesztés keretében lehetséges megvalósítani. Komplex akadálymentesítés: Azon önkormányzati tulajdonban lévő intézményekben, amelyek jelenleg részlegesen akadálymentes kialakítással rendelkeznek, és további igény jelentkezik a használat során a komplex akadálymentes kialakításra, ott ezen célú fejlesztésre kerül sor.

Az intézmények: • • •

8. sz. Bölcsőde (Pásztor utca 66.) belső helyiségek teljes akadálymentessé tétele, nyílászárók átalakítása. 3. sz. Bölcsőde (Wlassics sétány 4.) belső helyiségek teljes akadálymentessé tétele, nyílászárók átalakítása. MIVA bölcsőde (Pataky László u. 2.) férőhely növelése, korszerűsítése , akadálymentesítése 51


Részleges akadálymentesítés: Azon önkormányzati tulajdonban lévő intézményekben, amelyek jelenleg nem rendelkeznek akadálymentes kialakítással, ott a használat jellegéből adódóan legalább részleges akadálymentesítés szükséges. Ennek keretén belül az épületek külső térből történő akadálymentes megközelítéséhez rámpák építése, a bejárati és a belső téri helyiségek nyílászáróinak akadálymentessé tétele, nyílásméret szélesítésével új ajtók beépítése, burkolatcsere, optikai vezetősávok kialakítása a padlószerkezeten, korlátok, kapaszkodók elhelyezése, indukciós hurok beépítése, akadálymentes mosdó-wc kialakítása szükséges. Intézmények:

• • • • • • •

Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda Kertvárosi Óvoda Mackó-Kuckó Óvoda Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ (Lenkey J. u. 12., Hajnal utca 12 . és Jázmin utca 3/1.) Lencsési óvoda (Lencsési út 15., Pásztor 70., Pásztor 91-93.) Szigligeti Utcai és Kazinczy Lakótelepi Óvoda

A felsorolt intézmények többségében az akadálymentesítés mellett felújítás, bővítés, vagy/és energetikai fejlesztések is szükségesek. Ebből adódóan az akadálymentesítési és más jellegű fejlesztéseket egymással jól össze szükséges hangolni, a fejlesztési forrásoknak egyidőben kell rendelkezésre állniuk.

52


5.4.

A Társadalmi integráció és közösségi

együttműködés

projektcsomag

Projektcsomag sorszáma:

3.


Társadalmi integráció és közösségi együttműködés

5.4.1.


A társadalmi integráció és közösségi együttműködés fejlesztését célzó projektcsomag közvetlenül kapcsolódik az ITS 3. számú Tematikus Céljához: „Társadalmi integráció és adaptációs készség erősítése". A programcsomag ennek a tematikus célnak a megvalósulásához járul hozzá, azon belül is különösen az alábbi két részcélhoz fogalmaz meg beavatkozásokat: • • A TOP

szegregálódó városi területek rehabilitációja; leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása. szintű

eredménymutatók teljesülését a projektcsomag az alábbi szerkezetben szolgálja.

A társadalmi integráció és közösségi együttműködés fejlesztését célzó projektcsomag két, területi elven megvalósuló integrált szociális városrehabilitációs kulcsprojektből és két, többnyire horizontális elven szerveződő támogató projektből áll. Mint arról már volt szó, a támogató projekt stratégiai fontosságát tekintve nem alárendelt szerepet tölt be a kulcsprojektekhez képest, hanem a fogalom a projektek funkcióját jelöli, mindkét támogató projekt egyrészt a projektcsomagon belül megvalósuló kulcsprojekt céljainak eléréséhez járul hozzá szervesen, de az egyéb projektcsomagok, különösen a gazdaságfejlesztés és a városi közszolgáltatások komplex fejlesztésének célrendszerének teljesülését is intenzíven befolyásolja. A 3. projektcsomag beavatkozásai több TOP és ágazati OP intézkedésből valósulnak meg, tartalmaznak ESZA és ERFA típusú fejlesztéseket, célcsoportjuk hangsúlyosan a város társadalmilag hátrányos helyzetű, leszakadó rétege, miközben egyes fejlesztések a helyi társadalom szélesebb rétegeit célozzák, egyrészt preventív jelleggel, másrészt a helyi társadalmi kohézió erősítése céljából. 12. táblázat: A Társadalmi integráció és közösségi

együttműködés

projektcsomag projektjeinek

főbb

jellemzői

Tervezett beavatkozások

Beavatkozások típusa


Projekt várható költsége


Berényi úti szociális városrehabilitáció (integrált kulcsprojekt) Közösségi Ház létrehozása az Áchim lakótelepen - Áchim lakótelepen szobor) (Áchim park és térrehabilitáció, belterületi utak és járdák felújítása - Szociális bérlakások kialakítása funkcióváltás révén Mokry utcai csomópont, buszforduló fejlesztése

ingatlanvásárlás, beruházás, eszközbeszerzés,

Berényi út városrész

észak

345

TOP 6.7

Közösségi ház programjai

szolgáltatások, eszközbeszerzés

Berényi út városrész

észak

70

TOP 6.9

szolgáltatások,

Berényi út körzetébe

észak tartozó

55

TOP 6.9

1 Hátránykompenzáló

programok

a

1

53


körzeti intézményekben

Szociális bérlakásban kulcsprojekt)

eszközbeszerzés

élők

Frank/ín utcai szociális energiahatékonyságot felújítása, II. ütem

társadalmi integrációjának

óvoda iskola

és

elősegítése

általános

és lakhatási körülményeinek javítása (integrált

beruházások,

Jamina, Franklin utca

80

TOP 6.7

A Kolozsvári utcai szegregátum felszámolása és a szociális bérlakások pótlása

bontás, ingatlanvásárlás, beruházás

Jamina Kolozsvári és a város integrált lakókörnyezete

100

TOP 6.7

veszélyeztetett Szegregációval felzárkóztatása, élők területen beilleszkedésének elősegítése, életkörülményeinek javítása, közösségi és szociális funkciót szolgáló tevékenységek, közösségi célra hasznosítható épület felújítása, udvarrendezés, zöldfelület felújítás, bel-és csapadékvíz elvezetés felújítása

beruházás

Arany János u., Egressy u. 4-es Honvéd u., Kétegyházi út

250

TOP 6.7

szolgáltatások

Franklin és Kolozsvári szociális utcai bérlakások

30

TOP 6.7

bérlakások

A szociális bérlakásban társadalmi felzárkóztatását programok

növelő

élők

célzó

Foglalkoztatást és foglalkoztatási esélyeket növelő program (támogató projekt) szolgáltatások, rendezvények

Békéscsaba területe

184

TOP 6.8

szolgáltatások, rendezvények


48

ÁGAZATI OP

működtetése

Képzési és Foglalkoztatási programok

szolgáltatások


870

TOP 6.8

Képzési és Foglalkoztatási programok

szolgáltatások


180

ÁGAZATI OP

Foglalkoztatási Paktum létrehozása és működtetése

Foglalkoztatási Paktum létrehozása és

Helyi közösségi

együttműködés elősegítése(támogató

projekt)


3 szolgáltatás

város területe

108

TOP 6.9


3 szolgáltatás

város területe

86

ÁGAZATI OP


2 szolgáltatás

város területe

60

TOP 6.9


3szolgáltatás

város területe

170

EFOP

életmód Egészségtudatos és egészségkultúra fejlesztése a városi lakosság körében

szolgáltatás

város területe

100

EFOP 1

Lakosság és a segítő szakmákban lelki egészségének dolgozók

szolgáltatás

város területe

200

EFOP 1

Fogyatékkal élők támogatását célzó szolgáltatások komplex fejlesztése

szolgáltatás

város területe

100

EFOP 1

''Állatbarát vagyok" Jobb feltételek biztosítása az ebeknek program

szolgáltatás, beruházás

területe, város kutyamenhely

40

TOP 6.9

megőrzése

5.4.2.


54


1 Berényi úti szociális városrehabilitáció (integrált kulcsprojekt). A Berényi út észak városrész Békéscsaba leghátrányosabb helyzetű városrésze, ezt alátámasztják a 2011 . évi Népszámlálás társadalmi és a város segélyezési adatai is. A városban itt a legmagasabb az alacsony végzettségűek és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya, illetve a lakott lakásokra jutó segélyezési arány 34,9%, ami 1,8-szorosa a városi átlagnak. Továbbá a becslések szerint a mintegy 2500 fős városi roma lakosságnak 80%-a lakik a Berényi úti és a szomszédos Szarvasi úti kertvárosi részben . A városrész hátrányos helyzetét a körzeti oktatási intézmények gyermek összetétele is alátámasztja, a helyi óvodában és általános iskolában magas a roma gyermekek száma/aránya, melyet a régi szabályozás szerinti HHH adatok is jól mutatnak, az intézményeket erős spontán szegregációs folyamatok jellemzik. A szociális városrehabilitációs projekt egyik központi eleme a Közösségi Ház létrehozása, mely helyet ad a hátrányos helyzetűek felzárkóztató, hátránykompenzáló és a helyi roma közösség társadalmi integrációs programjainak, továbbá a roma és nem roma helyi közösségek együttélésének javítását célzó eseményeknek. Míg a Közösségi Ház programjai elsősorban a családokat célozzák, addig az oktatási intézményekben megvalósuló hátránykompenzáló programok célcsoportja elsősorban az intézménybe járó gyermekek. A kéttípusú helyszínen megvalósuló programok ugyanakkor szorosan egymásra épülnek, a megvalósítók közötti kooperáció a tervezésben és a megvalósításban is elengedhetetlen. A kialakítandó szolgáltatások tehát sokrétűek és a helyi lakosságot szükségleteik szerint differenciáltan közelítik meg. Így a legfőbb célcsoportok és a hozzájuk kapcsolódó programtípusok az alábbiak: • •

•

•

hátrányos helyzetű, köztük roma kisgyermekes családok: számukra a szülői kompetenciákat erősítő, köztük Biztos Kezdet klubszerű programok iskoláskorú gyermekek családjai, különös tekintettel a roma családokra: számukra a gyermekes-szülős programok kialakítása, melynek elsődleges célja a családokban a tanulás fontosságának tudatosítása, együttműködési készség fejlesztése gyermekek és fiatalok: szabadidős és készségfejlesztő tevékenységek, sikeres tanulást támogató, és lemorzsolódást gátló programok hátrányos helyzetűek: háztartásgazdálkodást segítő és adósságkezelő programok, az elhelyezkedést segítő képzési és foglalkoztatási programokba való bekapcsolódás érdekében aktív szociális munka helyi közösség: közösségi szociális munka, a roma és nem roma közösségek együttélését támogató programok.

A szociális városrehabilitációs beavatkozás negyedik eleme a szociális bérlakások létrehozása (4 db), mely ingatlanvásárlás és annak átalakítása útján kíván hozzájárulni a helyi szociális lakhatási lehetőségek bővítéséhez . Ez utóbbi fontos célja a városnak, és folyamatosan törekszik is újabb szociális bérlakások kialakítására. A projekthez szorosan kapcsolódnak a projektcsomag 3. és 4. projektjei, melyek a foglalkoztatási és a helyi közösségi együttműködési programokat (beleértve a bűnmegelőzési programot is) foglalják magukba. 2. Szociális bérlakásban élők társadalmi integrációjának javítása (integrált kulcsprojekt)

elősegítése

és lakhatási körülményeinek

A projekt a szociális városrehabilitációs beavatkozások keretében valósul meg, két, Jamina városrészben lévő, kisebb mé retű akcióterülettel. Mindkét célterület a korábbi szociális városrehabilitációs terület (Jamina városrész) akcióterületén helyezkedik el. Az egyik akcióterület a Franklin utcai 40 db szociális bérlakást magába foglaló terület, itt elsősorban a már megkezdett energetikai felújítások teljessé tétele a cél. A négy épületben elhelyezkedő lakások 1993-ban épültek, ekkor még azonban a mai energetikai szempontok figyelmen kívül hagyásával. Míg

55


a már megvalósult 1. ütemben (DAOP forrásból) megtörtént a négy lakóépület külső oldali homlokzati falszerkezetének utólagos hőszigetelése, a nyílászárók kicserélése (kivéve a ferdesíkú tetőtéri ablakokat), a fűtés- és melegvíz ellátás korszerűsítése, addig a II. ütemben a tető teljes szigetélésére van szükség, annak érdekében, hogy a tetőtérben elhelyezkedő lakások fenntartási költsége is megfelelően csökkenjen és így a szociálisan rászorult bérlőknek a lakhatás megfizethetőbbé váljon. A másik akcióterület a Kolozsvári utca 37. szám alatti, szintén önkormányzati tulajdonú, 8 db szociális bérlakásból álló lakóépület, mely műszakilag igen elavult. A lakóépületben élő családok társadalmi 1 jellemzői rendkívül kedvezőtlenek, a segélyezési adatok alapján szegregátumnak számít , magas a lakásfenntartási támogatásban, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben és a minimál, illetve rokkantnyugdíjban részesülők száma. Itt a cél a lakóépület felszámolása és a szociális bérlakásokban élő 8 család (összesen 21 fő) integrált lakókörnyezetbe való költöztetése. A lakásköltségek megfizethetősége érdekében az új szociális bérlakások létrehozásánál kiemelt szempont az energetikai hatékonyság érvényesítése. A projekten belül kialakítandó társadalmi felzárkóztató programok mindkét területen élő lakosságot célozzák, hiszen azok viszonylag közel helyezkednek el egymáshoz, és a két célterület lakossága együttesen mintegy 110 főt tesz ki. A beavatkozás elsősorban aktív szociális munkát tartalmaz, annak érdekében, hogy a szociális bérlakásokban élők ténylegesen képesek legyenek igénybe venni a szükséges szociális szolgáltatásokat, bekapcsolódjanak a képzési és foglalkoztatási programokba. Ugyanakkor szükség van a kialakítandó programok és a városszintű egyéb ellátások közötti szoros kommunikációra, hogy a helyi igények is be tudjanak csatornázni a szélesebb célcsoporti körben kialakítandó programokba (pl. foglalkoztatási és mentálhigiéniés, szociális szolgáltatások). A Kolozsvári utca 37. szám alatti lakóépület a 2. projektcsomag keretében funkcióváltással hasznosul a komplex szociális és egészségügyi szolgáltatást biztosító Egészségház részeként (Id . 2. projektcsom ag). 3. Foglalkoztatást és foglalkoztatási esélyeket

növelő

program

A Foglalkoztatás növelését célzó projekt 2 projektelemből áll; egyrészt a járási szintű Foglalkoztatási Paktum létrehozásából és működtetéséből, másrészt pedig a konkrét képzési és foglalkoztatási projektekből. A projekt célja, hogy a munkanélkülieket hatékonyan segítse vissza a munkaerőpiacra, úgy, hogy az állásukat vesztett embereknek minél kevesebb időt kelljen munka nélkül tölteni, illetve hogy a hosszú távú munkanélküliek minél nagyobb részét képessé tegye a nyílt munkaerőpiacra való átlépésre a segélyezés és a támogatott foglalkoztatási formák világából. A járási szintű Foglalkoztatási Paktum teremti meg az érintett szereplők (vállalkozások, a közszféra foglalkoztatói, munkaügyi kirendeltség, önkormányzatok, foglalkoztatásban működő nonprofit szakképzők stb.) együttműködési rendszerének intézményesített kereteit, szervezetek, mechanizmusait, melynek sikerességéhez a jó kommunikációs rendszer és hatékony menedzsment kialakítása kulcsfontosságú. A paktumhoz kapcsolódó tevékenységek magukba foglalják a Járási Foglalkoztatási Stratégia kidolgozását, és az annak teljesítéséhez szükséges tevékenységeket: munkaadói és vállalkozói oldal szükségleteinek összehangolását, képzések és foglalkoztatási programok ehhez való illesztését. A város nagyhangsúlyt helyez a második projektelemen belül megvalósítandó tényleges képzési és foglalkoztatási programokra, melyek célja, hogy ténylegesen és hosszabb távon növelje a

1

A Városfejlesztési Kézikönyv javított 2009. évi kiadása a szegregációs mutatóra kétféle módszertant határoz meg, az egyik a népszámlálási adatok, a másik az aktuális segélyezési adatok alapján . Az utóbbinál a rendszeres segélyek (lakásfenntartási támogatás, munkanélküliséggel kapcsolatos támogatás, és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény) számának összegét kell elosztani a területen lévő lakott lakások számával, és ezt összehasonlítani a városi átlaggal.Amennyiben a mutató értéke a városi átlag kétszeresét meghaladja akkor számít szegregátumnak a terület.

56


foglalkoztatást a városban. Fontos, hogy az egyes elemek, mint az első lépés típusú programok, a képzési, támogatott foglalkoztatási, önálló vállalkozássá válási programok, a célcsoport tagjainak egyéni igényei szerint egymásra épüljenek és egymással szoros szinergiában álljanak. A foglalkoztatási mentor program elsősorban a már hosszabb távon munkanélkülieket támogatja abban, hogy sikeresen teljesítsék a képzési és foglalkoztatási programokat; a pályaorientációs program pedig az általános és szak-, illetve középiskolásokat célozza, a hatékony pályaválasztás és elhelyezkedés érdekében . 4. Helyi közösségi

együttműködés elősegítése:

A helyi közösségi együttműködés elősegítését célzó programok többféle típusú tevékenységeket foglalnak magukba. Egyrészt különböző célcsoportok közösségi programjait (pl. kisgyermekes családok, idősek, hátrányos helyzetűek), másrészt pedig területi alapon szervezhető közösségeken belül kialakítandó együttes tevékenységeket. Mindkét típusú megközelítési mód célja, hogy erősítse a helyi társadalom kohézióját, összetartó erejét, illetve, hogy megelőzze az egyének és egyes csoportok (köztük a hátrányos helyzetű csoportok) elszigetelődését. Az első projektelem az egészségtudatos közösségek kialakítását célozza, a város egész lakossága illetve kisebb, kor, családi helyzet és szociális helyzet szerint diverzifikált célcsoportok (pi, fiatalok, idősek, kisgyermekes/ gyermekes családok) tekintetében. Olyan programok kerültek tervezésre, melyek elsősorban a közösségi és önszerveződési tevékenységeken keresztül segítik az egészségkultúra fejlődését, az egészséges életmód terjedését, illetve bizonyos szolgáltatásokon keresztül képessé teszi az egyént és családokat egy lelkileg és fizikailag egészségesebb életmód elsajátítására. A második projektelem a közösségfejlesztés eszközén keresztül kívánja elérni a társadalmi kohézió erősödését; bűnmegelőző, kulturális és a városrészekre irányuló helyi közösségi tervezést megalapozó programok kerültek tervezésre.

5.5.

5.5.1.

Ökológiai fenntarthatóság erősítése projektcsomag Projektcsomag sorszáma:

4.


Ökológiai fenntarthatóság erősítése


A projektcsomag célja Békéscsaba Megyei Jogú Város településfejlesztési stratégiájában megfogalmazott „TC 3. Ökológiai fenntarthatóság erősítése, klímaváltozás elleni küzdelem" célon belül megfogalmazott részcélok megvalósítását szolgálja. Az ITS 4. tematikus céljában megfogalmazott részcélok között szerepel: • • • •

Energetikai fejlesztések (KEHOP és TOP projektek) Ivóvíz, csapadékvíz- és szennyvízhálózat korszerűsítése (KEHOP és TOP projektek) Zöldfelületi hálózat (ökológiai folyosó) fejlesztése (TOP és VP projektek) Környezettudatos életmód elterjesztése (TOP projektek)

Mint ahogyan korábban jeleztük, az ITS-ben a témakörhöz kapcsolódó projektek egy az egyben kerültek át az ITP 4. projektcsomagjába két változtatással: • A környezettudatos életmód elterjesztése tevékenység a 3.4 projektben kapott helyet a TOP 6.9-ből finanszírozandó közösségi programok csoportjában.

57


•

Az eredendően az ITS 2. tematikus céljában található Belváros akcióterületi rehabilitációja pedig átkerült a 4. projektcsomagba annak erőteljes zöldfelületi vonatkozásai miatt.

Az ökológiai fenntarthatóság erősítése projektcsomag első két projektje kulcsprojektnek, harmadik, KEHOP finanszírozású projektje támogató projektnek tekinthető . Az első projekt (önkormányzati tulajdonú intézmények energetikai fejlesztése) az önkormányzati intézményrendszer nagymértékű érintettsége miatt tekinthető kulcsprojektnek, míg a második projekt (Integrált zöldhálózati fejlesztés) komplexitása miatt tekinthető kulcsfontosságúnak. A KEHOP finanszírozású, közműhálózat színvonalának növelésére vonatkozó projekt ugyancsak rendkívül fontos a város számára, ugyanakkor ebben a tárgykörben (csatornázás, vízhálózat kiépítése, geotermikus hőellátás) a város a 2007-2013-as időszak során már jelentős lépéseket tett, így az itt felsorolt projektelemek innovációs tartalma már értelemszerűen kisebb.

13. táblázat: Az ökológiai fenntarthatóság projektjeinek főbb jellemzői Beavatkozások típusa

Tervezett beavatkozások


Projekt várható költsége (millió Ft)


Onkormányzati tulajdonú intézmények energetikai fejlesztése(hálózatos ku/csprojekt) Bölcsődék

felújítása:, 6. Sz. Szigligeti u. 1.,

Bölcsőde

beruházás


90

EFOP

Bölcsődék

felújítása

2 intézmény


60

EFOP

Ovodák

felújítása: Százszorszép Bázisóvoda,

beruházás


75

EFOP

Ovodák felújítása

5 intézmény


139

EFOP

Altalános iskolák felújítása

3 intézmény


960

EFOP

Művészeti

..

Altalános iskolák felújítása Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola, Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános, Erzsébethelyi Általános Iskola komplex

3 intézmény

Város teljes terulete

775

TOP 6.5

intézmények Gyermekélelmezési felújítása - 1. Számú Iskolacentrum Központi Konyha (Gyulai út. 53-57.), 2. Számú Általános Iskolai Napközi otthonos Konyha (Szabó Pál tér), 5. Számú Középiskolai Kollégiumi Konyha (Trefort u.); Orosházi út 32. szám alatti Óvodai Napközi-otthonos konyha

3 beruházás

Telephelyenként

330

TOP 6.5

Közművelődési intézmények felújítása - Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza, Békéscsabai Jókai Színház, Csabagyöngye Kulturális Központ, Munkácsy Mihály Emlékház, Könytár

5 beruházás

Belváros

940

TOP 6.5

Közművelődési

1 beruházás

Belváros

85

AGAZATI

beruházás


214

AGAZATI/ TOP 6.5

1 beruházás

Város

400

TOP 6.5

intézmények felújítása

Szociális intézmények felújítása

Középiskolák, pedagógiai

szakképző

központ

iskolák és felújítása

58

Békéscsaba Megyei Jogú Város Integ rált Területi Programja

(Andrássy Gyula Gimnázium területe) Középiskolák, szakképző iskolák és pedagógiai központ felújítása

beruházás


2 712

KEHOP/EFOP

Önkormányzati bérlakások felújítása Irányi u. 2-4. , Fövenyes utcai Ifjúsági Garzonház, Dózsa György út 7.garzonház.

3 beruházás


250

TOP 6.5/

Onkormányzatí bérlakások felújítása

4 beruházás


450

KEHOP

Integrált zöldhálózati fejlesztés (integrált kulcsprojekt) Belváros zöldhálózati fejlesztése, valamint a helyi identitást és a helyi gazdaságot erősítő programok



(ITS

1 127

AGAZATI

REFORMACIO 500 program: Belváros zöldhálózati fejlesztése (akcióterület)



(ITS

270

TOP 6.3

Munkácsy Kulturális Negyed program Belváros zöldhálózati fejlesztése Széchenyi Liget - Gőzmalom tér tér megújítása- ÉlővízKossuth csatorna belvárosi szakasza környezetének fejlesztése (pi: híd, partszakaszok, növényzet, sétautak)



(ITS

490

TOP 6.3

rehabilitációja: Lencsési lakótelep Szabó P. tér és a Haán L. tér fejlesztése - jelzőlámpás csomópont buszforduló átépítése, felújítása, kispiac területének rendezése


Városrész (ITS akcióterület- Lencsési ltp.)

220

TOP 6.3

Külső

beruházások

Városperemi lakóterületek térsége

40

TOP 6.3

beruházások, eszközbeszerzés


33,5

TOP 6.3

Zsebjátszóterek fejlesztése

beruházások, eszközbeszerzés


16

TOP 6.3

Csapadékhálózat fejlesztése

beruházások

Belváros,

380

TOP 6.3


50

AGAZATI

Evangélikus nagytemplom és környezete, Szeberényi tér, Garay és Kiss Ernő utcák megújítása Evangélikus kistemplom és környezetének megújítása - Hunyadi tér és környezetének megújítása

-

részek fásítása, erdősítése

Zöldfelületi

rekreációs

hálózat

megerősítése

külső

illetve a kertvárosi

részek Megalapozó tervi háttér biztosítása

..

„

,

,

,

szolgáltatások

,

Kozmuhalozat fe1lesztes(Halozatos tamogató projekt) 1

Közvilágítás korszerűsítése

beruházás

Egyes városrészek

2 OOO

KEHOP

Geotermikus távhőszolgáltatás

beruházás

Egyes önkormányzati intézmények

2 OOO

KEHOP

Város teljes területén, elszórtan

1 700

KEHOP

1

szolgáltatás 1

Kőzmühálózat fejlesztés

beruházás

1

59


Települési zöldhulladék gyűjtés

beruházás


90

KEHOP

14 560

KEHOP

szolgáltatás eszközbeszerzés

Energetikai „Békéscsabai és Elektromos Mobilitási Komplex Projekt" megvalósítása

A

beruházás szolgáltatás

Városrész akcióterületLencsésiltp.)

(ITS

eszközbeszerzés

5.5.2.


1. Önkormányzati tulajdonú intézmények energetikai fejlesztése Cél, a települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználása. Közvetlen cél az erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása egyrészről a jelenlegi mértékű energiafelhasználás racionalizálása, másrészt a megújuló energiaforrások nagyobb arányú alkalmazása révén. Csökkenteni szükséges az energiafelhasználás és energiafüggőség mértékét, amely ezáltal kevésbé terheli a környezetet, hozzájárulva az életminőség javulásához. A környezeti célokon túl a fejlesztésekkel a város el tudja érni egyik fő célját, hogy csökkentse az intézmények fenntartásából adódó költségeit. Ebből

adódóan a legtöbb tevékenység tartalmazza az adott ingatlanban: nyílászáró cserét, utólagos épületgépészeti korszerűsítést, hőtermelő berendezések cseréjét, napkollektorok, napelemek telepítését, kül-és beltéri világító rendszerek korszerűsítését. külső hőszigetelést,

A fejlesztés az alábbi intézménycsoportokat érinti: Bölcsődék (3 telephely), Óvodák (6 telephely), Általános iskolák és gimnázium (4 telephely), Gyermekélelmezési intézmény (4 telephely), Közművelődési intézmények (5 intézmény), önkormányzati bérlakások (3 épület kivéve a Franklin és Kolozsvári utcák, ahol komplex szociális városrehabilitáció megvalósítása a cél)

2. Integrált zöldhálózati fejlesztés Az integrált zöldhálózati fejlesztés kulcsprojekt a városi zöld és kék (élővíz csatorna) infrastruktúra átfogó szemléletű megújításával, bővítésével hoz létre fenntarthatóbb, magasabb életminőséget kínáló, a lakosok és a vállalkozások számára is vonzóbb városi környezetet. A tervezett fejlesztések összekapcsolják a zöldfelületek, közterületek megújítását a csapadék- és belvíz fenntartható hasznosításával, valamint biztosítják a megújuló zöld infrastruktúra jobb kihasználtságát a zöldfelületek hozzáférhetőségének és funkciógazdagságának növelése, a sokszínű használatot célzó szoft elemek megvalósítása által. A tematikus összefüggéseken túl az egyes projektelemek területileg is kapcsolódnak egymáshoz. A beavatkozások nagy része a belvárosi akcióterület és közvetlen környezetének fejlesztésére fókuszál. Hangsúlyos emellett a külső, városszéli területek környezetrendezése. E kettő között, a beállt városi részeken a projekt főképp pontszerű tematikus fejlesztéseket irányoz elő. A belvárosi zöldhálózati fejlesztése projektelem a korábban megkezdett belvárosi közterületi rehabilitáció harmadik, befejező üteme. Fő célkitűzése a városközponti zöldfelületek csökkenésének megállítása, a minőségi zöldfelületek bővítése, a város és az Élővíz-csatorna kapcsolatának erősítése. A tervezett beavatkozások négy területi egység köré csoportosíthatóak. A Kossuth tér és a hozzá csatlakozó három templom környezete, valamint a Hunyadi tér megújításával a város spirituális főtere újul meg. Ez a térség lehet a központja a 2017-es Reformáció500 nemzetközi ünnepségsorozat 60


városi eseményeinek. A Munkácsy Kulturális Negyed program keretében a Munkácsy Mihály Múzeum, a Széchenyi liget, a Gőzmalom tér és az Élővíz-csatorna környezetének fejlesztésével a városközpont legfontosabb kulturális, rekreációs és turisztikai célú zöldfelületei újulnak meg. A Belvárosban tervezett infrastrukturális beavatkozások révén megvalósuló fejlesztések hatékony fenntartását és működését segítik elő a helyi identitást és a helyi gazdaságot erősítő szoft programok. Ezek közé tartozik a lutheri reformáció kezdetének 500 éves jubileumát ünneplő, a város evangélikus hagyományaira építő Reformáció500 kulturális és tudományos programsorozat lebonyolítása, valamint a megújult városközponti környezet kínálta üzleti lehetőségek kihasználását célzó, a területen működő kiskereskedelmi és vendéglátóipari szereplők tevékenységeit koordináló Csaba Szíve Klaszter létrehozása is. (A projektelemnek nem részei, de ahhoz szorosan kapcsolódnak az 1. „Gazdaságfejlesztési" programcsomag „ 1.1 Agrár- és élelmiszeripari integrált projekt" egyes elemei (Csabai kolbász klaszter belvárosi forgalmazási és rendezvényhelyszínei), valamint az „ 1.2 Integrált turisztikai projekt" kerékpárút hálózatot és Munkácsy Múzeumot érintő fejlesztései.) A külső városrészek fásítása. erdősítése projektelem a város rendkívül alacsony erdősültségén kíván érdemben javítani. A beavatkozás elsődleges helyszínei a városperemi lakóutcák és önkormányzati ingatlanok. (Sajnos, önkormányzati tulajdonú területből relatíve kevés van, ezért a részletes tervezés során kell felmérni a területcserében, idegen tulajdonon való fejlesztésben rejlő lehetőségeket.) A kedvező településképi hatásokon és védő funkciókon túl kiemelendő, hogy a fejlesztés elősegíti a külső területek csapadék- és belvízkezelési gondjainak enyhítését, a levegőminőség javulását, a rekreációs lehetőségek bővülését. Az adottságok előzetes vizsgálata alapján 30ha erdőfelület, fásítás létrehozása reális lehetőség. A zöldfelületi rekreációs hálózat bővítése projektelem elsősorban a beállt városi lakóterületek meglévő zöldfelületeinek különböző használati 1genyű csoportok, korcsoportok számára történő hozzáférhetőségének, funkciógazdagságának javítását célozza, kisléptékű, pontszerű beavatkozások révén. Kiemelten kezeli a mozgáskorlátozott gyermekek és a kamaszok számára készülő, valamint a lakóhelyek közvetlen környezetébe tervezett játszótéri fejlesztéseket. Veszélyhelyzetek elhárítását és a fenntarthatóbb vízgazdálkodást célozza a csapadékhálózat fejlesztése projektelem. A beavatkozások egyrészt a városközpont hirtelen lezúduló csapadék okozta károktól való megvédését célozzák, a megfelelő átemelő műtárgyak létesítésével. A fejlesztés másik célterülete a városszéli területek csapadékvíz-kezelési problémáinak megoldása, összhangban a zöldfelületi fejlesztésekkel. A csapadékvíz hálózat kiépítése nem egyszerűen a csapadékvíz elvezetésére koncentrál, hanem a csapadékvíz megtartást is elő kívánja segíteni (pl. tározókba) a megfelelő tervek segítségével feltárt megoldási módokon. Mindezen fejlesztések összehangolt megvalósítását készíti elő a megalapozó tervi háttér megteremtése, melynek keretében pótlásra kerülnek a hiányzó tervek, felmérések, elkészülnek a zöld és kék infrastruktúra integrált fejlesztésének tervei. A projektelem az alábbi tervek elkészítésének költségeit tartalmazza: •

Komplex tájvédelmi, tájhasznosítási és tájrendezési terv, melynek elkészítését a város Környezetvédelmi Programja és a Fenntartható Fejlődés Helyi Programja is javasolja. Fő feladata annak meghatározása, hogyan tudnak az ökológiai, rekreációs és gazdasági szempontok kiegyensúlyozottan, arányosan, egymást erősítve érvényesülni a tájalakításban, táj használatban.

•

Zöldfelületi-közterületi stratégia, a zöldfelületek, valamint a közlekedési és parkolási célú városi szabadterek, további közterületek integrált fejlesztési és fenntartási programja.

61


•

Zöld infrastruktúrafejlesztési- és fenntartási akcióterv, mely kiemelten foglalkozik a csapadékvíz- és belvíz-gazdálkodás, valamint a növényborítottság, erdősültség növelésének

•

A fenti átfogó fejlesztési dokumentumok készítését alapozzák meg az alábbi tervezési feladatok: o A város fásítási ütemtervének, programjának felülvizsgálata, új terv készítése o Ehhez kapcsolódóan teljes körű (belterületi) fakataszter készítése o Erdősítési terv I program készítése o A csapadékvíz-hálózat fejlesztési terveinek felülvizsgálata, hiányzó tervek pótlása, új tervek, komplex vízgazdálkodási terv készítése o Barnamezős területek rekultivációját előkészítő tervek o Természetvédelemhez, tájvédelemhez kapcsolódó tervek, tanulmányok o A városi térinformatikai rendszer folyamatos fejlesztése, ehhez kapcsolódó térképezési, adatkezelési feladatok smart city program előkészítése

lehetőségeivel.

3.

Közműhálózat

fejlesztés

A közműhálózat fejlesztése projekt a KEHOP-ból finanszírozandó, a környezetet tehermentesítő infrastruktúra hálózatok kiépítését, bővítését foglalja magában. A projekt megvalósítója az önkormányzat, ezért képezi szervesen részét a város Integrált Területi programjának. A közvilágítás korszerűsítésének keretében a város elsősorban azon városrészekben kívánja a lámpatesteket korszerű, energiatakarékos izzókra lecserélni, ahol nagy teljesítményű lámpatestek találhatók. (Belváros kibővített területe, Almáskertek, Borjúréti-kertek, Erzsébethely, Fényes, Keletikertek, Kenderföldek, Lencsésiltp, Mezőmegyer, Nyugati kertváros, Póstelek). Összesen mintegy 8 500 lámpatest cseréjét tartalmazza a terv. A geotermikus energia hasznosítása a közintézmények egy részében olyan távhőrendszerek kiépítését eredményezné, amely a gazdaságos koncentrációban elhelyezkedő önkormányzati intézményeket lenne képes a Békéscsabán rendkívül magas hőfokon rendelkezésre álló termálvíz hőjével ellátni. A beavatkozás jelentős tervezést igényel, számos technikai és technológiai probléma megoldását, ezért pénzügyi nagyságrendje egyelőre nem ismert. A közműhálózat fejlesztése (szennyvízcsatorna, ivóvízhálózat fejlesztése) projektelem rendkívül összetett, tartalmazza mind a tervi háttér erősítését, az elöregedett szakaszok rekonstrukcióját, mind pedig a hálózat további bővítését azon városi területeken, ahol ez népsűrűséggel alátámasztottan 1) elöregedett ivóvízrendszerek rekonstrukciója gazdaságos. A projektelem tartalma: (nagyságrendileg 500 millió Ft, mintegy 20 szakaszon). 2) ivóvízrendszerek felméréséhez, digitalizálásához kapcsolódó feladatok, nagyságrendileg 200 millió Ft. 3) Ivóvízhálózat gerincvezetékének bővítése, nagyságrendileg 500 millió Ft, 44 helyszínen. 4) szennyvíziszap kezelés (megfelelő megoldási alternatíva kiválasztásával), nagyságrendileg 500 millió Ft. A településen a kommunális hulladék lerakásához kötődően a 2007-2013-as időszak során új infrastruktúra került megvalósításra, amelynek a tervek szerint része lesz egy szelektálómű is. Ugyanakkor a komposztálható zöldhulladék gyűjtése és hasznosítása továbbra sem megoldott. Ennek érdekében a városi önkormányzat 5 OOO db. zöldhulladék-gyűjtő és 1 OOO komposztálórács beszerzését, valamint a szolgáltató révén a lakosságnak való kiosztását tervezi. Az ökológiai fenntarthatóság jegyében körvonalazódik egy olyan térségi szintű projekt, amely a Békéscsabán és /vagy környékén decentralizáltan elhelyezett, megújuló energiaforrásokat (RES) hasznosító, villamos energia - termelő (DG), tároló (BB), kitároló (CHAR), FA-CHAR) egységekkel és elektromos járműparkkal (BEV) együttesen vagy annak bármely elemével külön - külön létrehozott energetikai integrációt eredményezne Békéscsabai Elektromos Mobilitási Komplex Projekt néven. A projektelképzelés egyelőre koncepció szinten létezik. 62


63


6. A

BÉKÉSCSABA MJV

ITP INDIKÁTORVÁLLALÁSAI

14. táblázat: indikátorvállalások

TOP 1(2018-as) MJV által célértékh vállalt 'éz való O!lérté Mérték- célérték hozzájár ke Kimeneti indikátor neve egysége ITP ulás TOP (2018) (r2018) - mértéke prioritá (%)ahol s/egyedi releváns ahol cél kitűz relev,á ns és

Támogatásban részesülő vállalkozások száma

6.A

Vissza nem térítendő támogatásban részesülő db vállalkozások száma nem pénzügyi A támogatásban részesülő db vállalkozások száma A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ha ipari parkok területe talaj rehabilitált A ha összkiterj edése természeti és a A örökségnek, kulturális látványosságnak illetve látogatá támogatott minősülő s/év helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

TOP Celérté ke {y2023)

4422

db

3,99

2,66%

150

Arány az AzMJV MJV TOP AzMJV aránya a MJV vatasz M-JV forrásintézkedé .kreretöss TOP intézkedése for,ráske arányos intézked~senk~n 1 Az MJV zege sekre eső nkénti intézkedésr ti forráskeretei indikátorvá indkátö választott ret "intézké választött alapján Ualása e ésŐ teljes rértéke forrásker inzrézked d,esenké keretösszeg förráskeret számított k ete ~senként nt ei alapján bői indikátorértékei

TOP

115,42

3,945

3,42%

3,068

2,66%

151

110

22

3,42%

2,66%

4400

3,42%

2,66%

150

109

749

3,42%

2,66%

26

19,91

303

3,42%

2,66%

10

0

500000

3,42%

2,66%

17091

12424

64


A

felújított vagy utak teljes

korszerűsített

6.B

6.C

hossza Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Ujonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

km

0,74

2,64%

28

140

db

25

2,38%

1050

5250

talaj

Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága

30,04

1,027

3,42%

0,711

2,66%

5

3,72

2,37%

179

125

db

4250

3,42%

2,37%

145

68

db

1500

3,42%

2,37%

51

100

11500

3,42%

2,37%

393

1050

2,90%

24270

20591,35

Fejlesztett 3-6 éves gyermekek elhelyezését db biztosító férőhelyek száma Városi területeken létrehozott vagy m2 helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont személy területek lakossága Belés csapadékvízvédelmi létesítmények m hossza A rehabilitált összkiterjedése

3,42%

4118,27

2,90%

142000

710000

72,03

1

2,462

1

3,42%

2,089

1900000

3,42%

2,90%

64947

60150

176000

3,42%

2,90%

6016

4800

ha

19

3,42%

2,90%

1

m2

83000

3,42%

2,90%

2837

3100

m2

822000

3,42%

2,90%

28098

42898

0

65


6.D

6.E

6.F

Kialakított kerékpárosbarát db vagy települések településrészek száma Közlekedésbiztonsági db fejlesztést megvalósított települések száma új, Kialakított forgalomcsillapított db övezetek száma Kialakított kerékpárforgalmi km létesítmények hossza A középületek éves primerenergiakWh/év fogyasztásának csökkenése megújulóenergiaA további MW termelés kapacitása tonna Üvegházhatású gázok C02 egyenért becsült éves csökkenése ék Energiahatékonysági fejlesztések által elért PJ/év primer energia felhasználás csökkenés megújuló A energiaforrásból előállított PJ/év energiamennyiség egészségügyi Jobb személy szolgáltatásokban ek részesülő lakosság

20

2,36

3,42%

69

4,44%

36683

1,178

3,42%

1,178

3,42%

20

3,42%

3,42%

20

3,42%

3,42%

334

3,42%

3,42%

1227207 8

1629,08

34,46

61,27

2,094

3,42%

2,721

1

11

11,42

0,48

4,44%

160,77

3,42%

4,44%

5

183417, 01

3,42%

4,44%

6270

8145,48

0,31

3,42%

4,44%

0,011

0,0046

1,52

3,42%

4,44%

0,052

0,0048

3,22%

3589

3500

105000

20,92

0,715

3,42%

0,674

66


Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskolaegészségügyi ellátás) száma Ujonnan épített vagy rendelők, felújított tanácsadók száma A fejlesztés reven létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma Helyreállított lakóegységek területeken

6.G

6.H

városi

Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci

programokban száma

db

3,70%

108

540

3,42%

3,22%

18

18

db

360

3,42%

3,22%

12

10

db

130

3,42%

3,22%

4

4

14,76%

16

68

45

110

lakóegy ség

14

15,22%

92

459

9,18

0,314

3,42%

1,355

m2

1330

3,42%

14,76%

m2

56130

3,42%

14,76%

4400

fő

1664620

3,42%

14,76%

60150

fő

57000

3,42%

14,76%

1500

3,42%

756

db résztvevők

4

152 1 3,44%

4420

22100

32,30

1,104

3,42%

1,104

67


6.1

Szociális városrehabilitációs elért programmal hátrányos helyzetű lakosság száma helyi társadalmi A akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma

fő

22800

db

413000

11,41

0,390

3,42%

3,42%

0,333

2,92%

779

2,92%

14117

780

13500

68


7. A BÉKÉSCSABA MJV ITP ÜTEMEZÉSE Az ITP tervezés és végrehajtás időkerete 2014-2020-ig terjed (a projektek végrehajtására további 3 év áll rendelkezésre). A program végrehajtása 2015 negyedik negyedévénél hamarabb várhatóan nem kezdődik meg (de vélhetően inkább 2016-ra tehető), figyelembe véve az ITP elfogadásához szükséges időt. Mivel várhatóan az intézkedésenkénti forráskereten belül az egyes felhasználási módokra a felhívások eltérő eljárásrend szerint születnek, azok függetleníthetőek egymástól.

A területi szereplő információt ad az éves fejlesztési keret meghatározásához. Az éves fejlesztési keret összeállítását követően, az ütemezés ismeretében tud az IH tervezni és felhívásokat készíteni az MJV számára.

272/2014. (Xl. 5.) Korm. rendelet szerint: „41. § (1) A többéves nemzeti keret alapján a programok hatékony végrehajtása érdekében programonként meghatározott, a következő évre szóló éves fejlesztési keretet kell készíteni. Az éves fejlesztési keretet úgy kell elkészíteni, hogy az megfeleljen a többéves nemzeti keretben foglalt pénzügyi és indikátor szerinti célértékeknek. Az ITP-nek a következő pontok esetében kell információt szolgáltatnia: - a támogatási jogosultság feltételei, a támogatható tevékenységek és a tervezett elszámolható költségek felsorolása, a projekt-kiválasztási szempontok - a kedvezményezetti kör - a támogatás összege, mértéke - a kötelezettségvállalási ütemterv - a tervezett indikátorok felsorolása és célértéke

Az ITP dokumentációban a kötelezettségvállalás mértékét (a fejlesztési elképzelések elszámolható összköltségét, nem csak a támogatási igényt) kell feltüntetni intézkedésekre és azon belül a két fő felhasználási módra (1. és 3. mód) lebontva. A tervezésénél érdemes figyelembe venni az alkalmazandó eljárásrendek időigényét. A források felhasználása az eljárásrendek eltérő időigénye miatt várhatóan nem tartható az ITP-ben annak tervezésekor (2015) meghatározott ütemben és arányban . Ez kiemelten fontossá teszi a forrásfelhasználás nyomon követését. A nyomon követés az MJV feladata: követi és jelzi az átütemezés szükségességét. Az ITP forráskeretének átütemezése ITP módosítást von maga után, mely évente egyszer lehetséges.

69


Az ITP forrásfelhasználásának ütemezése

Alábbiakban a forrásfelhasználás ütemtervének táblázatos szemléltetésére és alátámasztásként a szöveges bemutatására kerül sor. Az ütemezés tervezésekor mindenkor figyelemmel kell lenni az optimális forrásfelhasználásra és az indikátorvállalások arányos teljesítésére éppúgy, mint a tervezett beavatkozások előkészítettségi állapotára, egymásra épülésére. 15. táblázat: ütemezés

6. prioritás I lntékedések

Minden adat automatikusan megjelenik a 3. fejezet munka/apjairól. mód szerinti intézkedésre felhasznál felosztá eső össze,g s ási mód

3,067999996 MJVönk.

3,07

MJVtart.

0,00


6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, köz-szolgáltatások fejlesztése

6.3 Gazdaságélénkítő és népesség-megtartó városfejlesztés

kiem. kedv csop egyéb ter.szerep 0, 710999992

MJVönk. MJVtart. kiem. kedv csop egyéb ter.szerep

2,088999999

MJVönk. MJVtart. kiem. kedv csop

2015

1.né 2.né 3.né 4.né 1né

2018

2017

2016

2019

2.né

3.né 4.né 1 fé 2.fé

1 fé

2.fé

250 370

298

0

0

2020

1 fé

2.fé

0

0

0

1 fé 2.fé

0

0

0

0

0

1860

100

190

0,00

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0,00

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

31 6

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

10

46

73,5

5

25

20

7

3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0,71

225 170

0,00 0,00 0,00 2,09

1619,5 290

0,00 0,00

0

0

70


egyéb ter.szerep 1, 177999994

MJVtart.


6.5 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése

kiem. kedv csop egyéb ter.szerep 2, 720999997


0,673999995

MJVönk. MJVtart.


kiem. kedv csop egyéb ter.szerep 1,354999996


MJVönk.

MJVönk. MJV tart. kiem. kedv csop egyéb ter.szerep

0,00 1,18

-

-

-

-

~--

~

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

813

0

35

78

192

60

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1235

0

10

300

276

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

350

0

90

70

80

64

20

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

80

70

274

621

210

100

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0,00 0,00 0,00 2,72

405 495

0,00 0,00 0,00 0,67 0,00 0,00 0,00 1,35 0,00 0,00 0,00

71

Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja -


1,104

MJV tart. kiem. kedv csop egyéb ter.szerep 0,333


MJVönk.


0,61

-

-.

·-

-

-

-

-~

0

0

0

0

0

105

160

219

190

60

50

50

150

50

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

20

30

35

48

40

40

45

65

20

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0,00 0,39 0,11 0,17 0,00 0,17 0,00

EUen őrzés

13,23

72


8. A HORIZONTÁLIS ELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE AZ ITP FEJLESZTÉSEIBEN 16. táblázat: A horizontális szempontok megjelenése az ITP-ben Horizontális szempontok Partnerségi tervezés

Az ITP viszonyulása a szemponthoz Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Békéscsaba városában széleskörű partnerség mellett, a Partnerségi tervben eredetileg lefektetett mechanizmusoknak megfelelően zajlott. Az Integrált Területi Program (ITP) egyeztetése, lévén, hogy elsösorban az önkormányzat. felelősségi körét érinti és figyelembe véve a tervezésére rendelkezésre álló szoros határidőt, az ITS-hez képest szűkebb partneri körben zajlott, koncentrálva elsősorban azokra a projektelemekre, amelyek megvalósítása széleskörű partnerségen kell, hogy nyugodjon (pl. klaszterfejlesztés, szociális városrehabilitáció, integrált zöldfelületi fejlesztések). A 2014. szeptember 18 - október 31 közti időszakban az önkormányzati ügyosztályokon és intézményeken felül 2 kormányzati szervezet és 12 civil szervezet véleménye épült be az ITP jelenlegi formájába.

Valós, a végső kedvezményezetteket érintő igényfelmérésre ugyanakkor a tervezésnek ezen fázisában még nem került sor, ahhoz a projektek továbbtervezése szükséges. Békéscsaba városa elkötelezte magát amellett, hogy - amennyiben a szakmai iránymutatások megjelennek, és a TOP finanszírozása egyértelművé válik a tárgykörben - pályázatot kíván majd benyújtani Közösségvezérelt Kezdeményezés projektjeinek kialakítására szoros együttműködésben a non-profit szférával és a vállalkozói közösségekkel. Esélyegyenlőség

Békéscsaba város ITS-e és ennek megfelelően ITP-je is hangsúlyosan kezeli az társadalmi felzárkóztatás kérdését. Az ITS tematikus célt, az ITP projektcsomagot szentelt a társadalmi integráció témakörének részben az ITS antiszegregációs fejezetén alapulva. Az ITP egy nagyobb kiterjedésű (Berényi út) és két kisebb szociális városrehabilitációs(Franklin utca) és telepfelszámolást eredményező (Kolozsvári) projektet tartalmaz. Ezen felül az ITP-ben megjelennek a TOP-ból finanszírozandó, foglalkoztathatóságot növelő programok. Ugyancsak jelentős forrás dedikálódik integrált szociális/egészségügyi intézmény létrehozására, és ezzel a Jamina városrészben elérhető szociális szolgáltatások kialakítására. esélyegyenlőség,

Különálló támogató projekt tartalmazza akadálymentesítését (2.5 projekt).

az

önkormányzati

tulajdonú

épületek

Mindemellett az ITP-ben megfogalmazódik egy teljes mértékben felújított/átépített hajléktalanszálló létrehozása, amely a jelenlegi elavult és felújíthatatlan infrastruktúra kiváltását tenné lehetővé . Klímaváltozás hatásainak csökkentése

A klímaváltozás különösen erős hatással bír a Dél-Alföldön elhelyezkedő Békéscsabára, ahol az országban az egyik legmagasabb a napsütéses órák száma. Az ITP ennek megfelelően az ökológiai hálózathoz kapcsolódóan hangsúlyosan foglalkozik a kondicionáló zöldfelületek arányának növelésével, és a csapadékvíz visszatartását eredményező technikai megoldások feltárásával. A levegő szén-dioxid tartalmának csökkentése érdekében az ITP egyik legnagyobb projektjeként (4.1 projekt) kerülne sor az önkormányzati tulajdonú intézmények energetikai korszerűsítésére .

Bűnmegelőzés

A bűnmegelőzés erőteljesen megjelenik az ESZA típusú programokban is (3. 4 projekt :,A helyi közösségi együttműködés elősegítése") . A bűnmegelőzést szolgáló beavatkozások sokrétűek és a különböző célcsoportok szerint differenciáltak (gyermekek, fiatalok, idősek , stb.), és magába foglalják a partnerszervezetek egymás és önkormányzat közötti együttműködés erősítését , illetve egy bűnmegelőzési stratégia kidolgozását is. A bűnmegelőzés szempontjainak figyelembe vétele majd a részletes, egyes beruházásokra irányuló fizikai tervezés során is erőteljesen érvényesülni fog. Az új zöldfelületek, közterületek tervezésekor a térszervezés (átláthatóság) megvalósítása fontos kérdés. Ugyancsak tény, hogy a városban kevés térfigyelő kamera működik , amelyek számának növelése, pontos elhelyezése egy mélyreható közösségi tervezés során kell, hogy megfogalmazódjék. (Ennek különösen adekvát helye lenne a még el nem indult Közösségvezérelt Kezdeményezések tervezése.)

Családbarát fejlesztések

Békéscsaba városa - követve az országos trendeket -

e rősen

idősödő

város, tehát a

73


demográfiai folyamatok figyelembe vételével egyszerre fogalmazódik meg az idősellátás javításának szükségessége, ugyanakkor a gyerekes családok városban tartása és szolgáltatásokkal való ellátása. Ez utóbbinak legfontosabb feltétele a megfelelő minőségű munkahelyek létrehozása (ezzel a társadalmi fenntarthatóság részben foglalkozunk.) Mindemellett az ITP erősíteni kívánja a gyerekbarát városi infrastruktúra kialakítását, pl. zöldfelületbe ágyazott, sok városi helyszínen megtalálható rekreációs lehetőségek létrehozásával űátszóterek számának növelése, korosztályos játszóterek kialakítása), valamint a biztonságos közlekedés feltételeinek javításával (további kerékpárosbarát úthálózat kialakítása.) Az idősek számára kiemelt szolgáltatások színvonalát és volumenét szintén javítani kívánja a város az ITP segítségével azáltal, hogy Jamina városrészben komplex egészségügyi/szolgáltató komplexumot hoz létre a jelenlegi egészségügyi alapellátó intézmény bővítésével. Ugyancsak speciális célcsoportot szolgálna a használaton kívül álló kollégium idősotthonná alakítása, amely csökkenthetné a meglévő óriási nyomást az intézményrendszerben. Ezen kívül az ITP számos ESZA programot tartalmaz (3.4 támogató projekt), mely a családok egészségfejlesztését, közösségi tevékenységét, izolálódásának megakadályozását, szülői kompetenciák megerősítését kívánják támogatni. Fenntarthatósági szempontok

Pénzügyi fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság

elsősorban önkormányzati beavatkozásokat tartalmazó ITP egyik kulcskérdése az önkormányzat szempontjából hosszú távon is érzékelhető pénzügyi fenntarthatóság. Ennek javítása érdekében háromféle megközelítés tapasztalható.

Az

•

Az addicionális fenntartási

•

Az

•

A pénzügyi fenntarthatóságot segíti olyan objektumok létrehozása, amelyek a működtetési költségeiknél nagyobb volumenű bevételt indukálnak. Figyelembe véve, hogy a TOP az ilyen beavatkozásokat nem preferálja - ez a támogatásintenzitás csökkenését eredményezi - az ITP-ben sem találhatók ilyen beavatkozások a 100%os támogatotti körben. A gazdaságfejlesztés kapcsán merülhetne fel a piaci alapon bérbe adható infrastruktúra létrehozása, de ezekben az esetekben éppen a vállalkozások helyzetbe hozása a cél, tehát a bérleti díjnak is ezt a szemléletet kell tükröznie.

költségeket generáló objektumok létrehozásának korlátozásával (nagy alapterületi intézmények, objektumok kialakítását az ITP nem célozza, habár kisebb addicionális közszolgáltatási igény jelentkezhet elsősorban az új szociális, egészségügyi, közösségi intézményekben, pl. a kibővülő Jaminai egészségügyi/szociális központban, az új idősek orrhonában, az Ifjúsági Garzonban, a növekvő óvodai, bölcsődei féröhelyekben, a szociális rehabilitáció során létrehozandó közösségi házban.) Ugyancsak fontos szempont, hogy a létrejövő turisztikai létesítmények a CsabaParkban olyan üzleti modellel működjenek, amely minimalizálja a fenntartás költségeit.

önkormányzati tulajdonú épületek fenntartási költségeinek csökkentése energetikai felújítást tartalmazó, alternatív energiaforrások kiépítését célzó projekteken keresztül (4.1 és 4.3 projektek).

A környezeti fenntarthatóság szempontja a klímaváltozás hatásainak csökkentésére irányuló szempontrendszerrel mutat párhuzamosságokat. A zöldfelületi arány növelése, a csapadékvíz hálózat racionalizálása, az önkormányzati tulajdonú intézmények energetikai felújítása, valamint a mindezekhez kapcsolódó közműhálózati, alternatív energiákon alapú tervezett KEHOP fejlesztések a legnagyobb költségvetésselrendelkező projektcsomagot (4. projektcsomag) eredményezik az ITP-ben. Mindemellett a környezetbarát közlekedési rendszerek fejlesztésén keresztül (pl. az amúgy is 30% feletti kerékpározási arány növelését lehetővé tevő kerékpárút építések) kívánja a város elérni a személygépkocsi forgalom mérséklődését.

Társadalmi fenntarthatóság

A társadalmi fenntarthatóság és az esélyegyenlőség témakörei átfedésben állnak egymással. E mellett azonban a társadalmi fenntarthatóság azt is vizsgálja, hogy a munkahelyekre/szolgáltatásokra való kereslet milyen összhangban áll a kínálattal. Békéscsaba városát a relatíve jó színvonalú közösségi ellátás, ugyanakkor az elvándorlás, a munkahelyek iránti fokozott igény jellemzi, azaz a városfejlesztés sarokpontja a munkahelyek teremtése. Ez természetesen az ITP-ben nem tud olyan hangsúllyal megjelenni, mint az ITS-ben, mert az ITP alapvetően önkormányzati beavatkozásokra épít, márpedig a munkahelyeket elsődlegesen a vállalkozások hozzák létre. A város három irányban kíván hozzájárulni a foglalkoztatás

74


növeléséhez az ITP segítségével: 1) lehetőséget teremtve új vállalkozások beindítására mezőgazdasági, logisztikai, agrárinkubációs infrastruktúrák kiépítésén keresztül, 3) Ifjúsági Garzonházban a letelepedni vágyó fiatalok lakhatási problémáin való segítésen keresztül, 2) foglalkoztatási paktum, képzési-oktatási programok, társadalmi integrációs programok segítségével a munkanélküli lakosság foglalkoztathatóságának javításán keresztül. A városban tervezett két szociális városrehabilitációs projekt is a társadalmi felzárkózást, a területi egyenlőtlenségek felszámolását célozzák, integrált beavatkozásokon keresztül.

75


9. KOCKÁZATELEMZÉS Az ITP a tervezés jelenlegi szakaszában nagyon sokféle bizonytalansággal és az ebből fakadó

kockázattal kell, hogy szembesüljön. Ezen kockázatok egy része az önkormányzat által ITP vagy projekt szinten kezelhető , egy része azonban súlyosan fenyegetheti az ITP komplexitását vagy hatékonyságát.

17. táblázat: A

felmerülő

A kockázati Függőségi

kockázatok és kezelésük módja

tényező

A kockázat kezelésének módja

kockázatok

1

válik a kulcsprojektje,

Figyelembe véve, hogy a kulcsprojektek összetettek, önmagában kulcsprojekt nem, de projektelem válhat megvalósíthatatlanná. Egyes elemek meghiúsulása nem elsősorban az egymásra épülés miatt fontos ebből a szempontból könnyen definiálhatók helyettesítő megoldások hanem inkább a projekt városfejlesztésben betöltött szerepe miatt. Ebből a szempontból vannak nagyobb jelentőséggel bíró projektelemek (pi, Hűtőház, Csaba Park //, Munkácsi Kulturális Negyed, Jaminai egészségház és szociális szolgáltató központ, Berényi úti szociális városrehabilitáció), és kisebb jelentőségű projektelemek/tevékenységek (pl. kerékpárút szakaszok, egyes iskolák felújítása). A kockázat csökkentése érdekében a legjelentősebb projektelemek tekintetében a tervezés és egyeztetés intenzitásának növelése fontos teendő.

Kiesnek egyes projektek, és lehívhatatlanná válik a város számára dedikált forrás.

Ezen kockázat elkerülése érdekében a város szamara dedikált kereten túlmenően több, reálisan megvalósítható projekt is előkészítésre került. . Ha mégis jelentkezne ez a kockázat, az elsősorban a projektidőszak végén látszik majd. Ennek elkerülésére szoros program monitoring és megfelelő adaptivitás szűkséges.

Megvalósíthatatlanná projektcsomagok egy-egy projekteleme

Ütemezési kockázatok 1

Kevés az olyan projektelemltevékenység, amely megfelelően kidolgozott lenne.

A tervezési feladatok intenzitásán növelni szűkséges attól a ponttól, amikortól a tervezési keretek (TOP, ágazati OP-k, dedikált források és feladatok) világossá válnak. Helyi egyeztetéseket, alternatívák elemzését már addig is el lehet végezni.

A tervezések első szakaszának lezárultával egyszerre jönnek a megvalósítás feladatai.

A tervezés folyamán törekedni kell a minél pontosabb kialakítására, és a szervezeti rendszer felkészítésére.

ütemezés

Szervezeti kockázatok Nem lesz elegendő humán erőforrás a tervezés, megvalósítás feladatára, és a szűkséges létszámhoz nem lesz pénzügyi

1

A tervezés előrehaladtával az ütemezések pontossága javul, az erőforrás igény felmérhető. A pótlólagos erőforrások finanszírozásához előkészítési és menedzsment feladatokhoz kapcsolódó támogatást célszerű lehívni.

erőforrás

A menedzsment szervezet szakmai felépítése nem kompatibilis az ellátandó feladatokhoz

Szintén a tervezés és ütemezés előrehaladása során addicionális szakmai kapacitásokat.

A projektekkel kapcsolatos döntéshozatal

A demokratikus, helyi szintű döntéshozatal kétségkívül időigényes. Ennek megkönnyítésére javasolt az önkormányzaton belül döntéshozatali munkacsoportot, akár bizottságot létrehozni.

időigényes

létrejövő

infrastruktúrák, szolgáltatások szűkséges szakmai kapacitások nem állnak rendelkezésre.

A

működtetéséhez

szűkséges

felmérni az

Az új típusú önkormányzati feladatvállalásokhoz (pl. gazdaságfejlesztés, inkubáció, közösségfejlesztés) új típusú kompetenciák szükségesek, amelyek körültekintő szakemberkiválasztással, képzési programokon való részvétellel, új kapcsolati hálók kialakításával segíthetők elő.

76


Egyéb kockázatok 1

A

tervezési keretek időszakban megváltoznak

A jelenleg ismert nehezen átláthatók

a

megvalósítási

tervezési

keretek

Az ITP tartalmát folyamatosan változtatni szükséges, figyelembe véve a legfontosabb (a város számára legnagyobb horderejű) projektelemek finanszírozásának biztosításával. Ugyanazon projektelemetlintézkedést több finanszírozásával kapcsolatban is jelzi a város.

A kijelölt szociális városrehabilitációs területek nem felelnek majd meg a későbbiekben kormányzati szinten definiálandó lehatárolási indikátoroknak

Az indikátoroknak valló nem megfelelés esetén elemeit ágazati forrásból kel finanszírozni

A tervezés során megbecsült költségek alacsonyabbak a valósnál

A projektlistát rövidíteni kell,

A dedikált források nagyságrendje kisebb/felhasználási köre szélesebb lesz a jelenleg láthatónál

A jelenleginél erősebb preferenciarendszert kell alkotni.

A végső kedvezményezettek ellenvéleményt fogalmaznak meg a tervezett projektelemek/tevékenységek kapcsán

A projektterveket a lehető legkorábbi szakaszban egyeztetni kell kedvezményezettekkel.

Nem áll rendelkezésre a 100%-tól támogatáshoz szükséges önerő

Finanszírozási opciók korai tervezése.

eltérő

elsősorban

típusú

operatív

is

program

a projektek bizonyos (ESZA)

a tartalék projektekkel.

a

végső

77


10.Az ITP VÉGREHAJTÁSÁNAK MÓDJA 10.1.

2007 - 2013-as

időszak

gyakorlata

Jelenleg a város településfejlesztési tevékenységében több ügyosztály (ágazati fejlesztési elképzelések megfogalmazása és végrehajtása), valamint a polgármesteri kabinet is részt vesz, de a döntések előkészítését, összehangolását és végrehajtását a Stratégiai-Fejlesztési Osztály végzi együttműködésben a főépítész által vezetett Városépítészeti Csoporttal. A városfejlesztési dokumentumainak elkészítése (így a 2014-2020-as időszak fejlesztési elképzeléseinek megfogalmazása, leprogramozása) is az Osztály feladatkörébe tartozik. Ugyancsak ez az osztály végezte a 2007-2013-as időszak legtöbb projektjének menedzsment feladatait - részben alvállalkozók bevonásával. A Stratégiai- Fejlesztési Osztály - nevéből is adódóan - a Polgármesteri Hivatal, egyúttal az önkormányzati működés stratégiailag egyik legfontosabb szervezeti egysége, hiszen az osztályon összpontosulnak az önkormányzati fejlesztések és beruházások, a közbeszerzések, itt történik az Európai Uniós, a hazai és egyéb pályázati források feltérképezése és a pályázatok elkészítése, koordinálása. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Stratégiai- Fejlesztési Osztály létszámát 25 főben állapította meg. A Projektmenedzsment Csoporton belül a projekt előkészítési, végrehajtási, menedzsmenti és adminisztratív feladatokat 3 fő látja el. Feladataik közé tartozik az önkormányzati vagy önkormányzati szerepvállalással megvalósuló fejlesztési projektek kidolgozása (projektfejlesztés), pályázatfigyelés, külső források, támogatások bevonása, pályázatok elkészítése, az önkormányzati projektek menedzselése. A Közbeszerzési Csoporton belül három fő látja el a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat és a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. és más önkormányzati intézmények közbeszerzési eljárásainak előkészítését, teljes körű lebonyolítását, dokumentálását. A Beruházási Csoport feladatai közé tartozik az önkormányzati (magas- és mélyépítési, környezetvédelmi) beruházások és az önkormányzati intézményeket érintő felújítások tervezése, kivitelezése és műszaki ellenőrzése, közreműködés a forrásszerzésre irányuló pályázatok műszaki munkarészeinek elkészítésében, a beruházásokkal kapcsolatos pénzügyi felhasználások nyilvántartása, intézményi hibaelhárítások felügyelete. Feladatait 5 fővel látja el. A Vagyonkezelési Csoport három fővel látja el az Önkormányzat vagyonkezelési, vagyongazdálkodási feladatait. Feladataik közé tartozik az önkormányzati vagyon hasznosítása, értékesítése, tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő feladatok, önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságokkal kapcsolatos feladatok ellátása, az önkormányzat portfoliójának kezelése, a településfejlesztési célokhoz szükséges ingatlanok megszerzése. Az akcióterületi típusú fejlesztések (belváros rehabilitáció 1-11 ütem, szociális rehabilitáció) operatív feladatait, részben projektmenedzsmentjét a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő Békéscsabai Városfejlesztési Kft. végezte, együttműködésben a Stratégiai-Fejlesztési Osztállyal, szintén részben alvállalkozók igénybevételével. Feladatait 4 fővel látja el. Ugyancsak önálló projektmenedzsment szervezet került felállításra a szennyvízhálózat fejlesztést és a szennyvíztisztító korszerűsítést tartalmazó projekt esetében, ahol egy különálló, de a hivatalhoz kapcsolódó projektlebonyolító szervezet, az un. Szennyvíz PIU látta el a menedzsment feladatokat.

78


8. ábra: A városfejlesztési tevékenység önkormányzatánál

végzésének jelenlegi intézményi struktúrája

a város

Külső szereplők

--~---

Alvállalkozók

10.2.

2014-2020-as

időszak

Az ITP-hez kapcsolódó szakmai útmutató az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg az ITP menedzsment szervezetével kapcsolatosan: „Az ITP-t az Irányító Hatóság által jóváhagyott menedzsment szervezet hajtja végre. A végrehajtó szervezetnek az akkreditációhoz rendelkeznie kell az alábbi speciális gyakorlattal és ismeretekkel: •

ITP menedzsment/ munkacsoport vezetése

•

tervezés -

•

pénzügyi tervezés és végrehajtás koordinációja

•

műszaki

•

közbeszerzési eljárások bonyolítása

•

soft tevékenységek koordinációja

•

kivitelezés koordinációja -

előkészítés

koordinációja

tervezés koordinációja

műszaki ellenőrrel

való kapcsolattartás

A speciális feladatok nem jelentik feltétlenül, hogy minden feladat elvégzésére egy szakértő szükséges, de a szervezetnek alá kell támasztania, hogy ha több feladatot lát el valaki az szükséges kompetenciákkal rendelkezik és feladatainak elvégzése a heti 40 óra +5%-nál többet nem vesz igénybe." A fentiekben elvárt kompetenciákat és gyakorlati elvárásokat figyelembe véve az ITP, valamint a kapcsolódó, a TOP-on kívüli egyéb források terhére tervezett fejlesztési projektek végrehajtásának szervezeti hátterét a 2014-2020-as időszakban is a Polgármesteri Hivatalon belül kívánjuk működtetni. Ez döntően a Stratégiai-Fejlesztési Osztály feladata lesz, de a korábbi gyakorlatnak megfelelően az akcióterületi fejlesztésekben (Berényi úti, Franklin utcai szociális városrehabilitáció, Belvárosi zöldfelület orientált rehabilitáció) a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. menedzsment feladatokat láthat el. Az eddigiekhez képest szükséges még nagyobb hangsúlyt fektetni a gazdaságfejlesztésre, egyrészt a TOP-os és ágazati projektek megvalósítása, másrészt pedig a városban működő vállalkozások 79


közvetlen segítése érdekében, azzal a céllal, hogy a városi fejlesztésekhez kapcsolódóan korábbinál is jelentősebb forrásokat tudjanak fejlesztéseikhez bevonni.

ők

is a

A 2014-2020-as időszakban a városi önkormányzat számára várható uniós források nagyságrendje a 2007-2014-os időszakhoz hasonló. A program menedzsmentjéért felelős szervezetnek tehát annyiban van szüksége addicionális humánerőforrásra, amennyiben ez már a korábbi időszak folyamán sem volt tejes mértékben kielégítő számú, illetve amennyiben ezt a némileg módosított kompetenciák igénylik. A 2014-2020-as időszak fejlesztéseire ugyanis fokozottabban igaz lesz a komplexitás és integráltság követelménye, amely már az ITP szerkezetében is nyomon követhető. Az integráltság jegyében a beruházás tervezési és végrehajtási feladatok mellett a szoft típusú projektelemek hangsúlya a korábbinál jelentősebb lesz, amely miatt szükséges, hogy a fejlesztések tervezéséért és megvalósításáért felelős szervezeti rendszer kiegészüljön a kommunikációs és társadalmi problémák kezelésében jártas humánerőforrással. A 2014-2020-as időszak nem csak projekt végrehajtást, hanem projekt tervezést is igényel, hiszen az ITP-n belül a projektek jelentős része még csak koncepcionális szinten körvonalazott, részletes tervezése, egyeztetése még szükséges. Ezen kompetenciák egy része megtalálható a StratégiaiFejlesztési Osztálynál, részben azonban (a korábbi gyakorlatnak megfelelően) a többi ügyosztály erőforrásaira kell támaszkodni. Rendelkezésre álló/kialakítandó kompetenciák részletesebben: Előkészítés

•

és megvalósítás menedzsmentje: Stratégiai-Fejlesztési Osztály, Projektmenedzsment Csoport: jelenleg 3 fő, létszámában fejlesztendő (projektcsomagonként min. 1-1 fő, emellett az ágazati programokhoz kapcsolódó projektek)

•

Műszaki

•

tervezés és lebonyolítás koordinációja: Stratégiai-Fejlesztési Osztály, Beruházási Csoport (2 fő magasépítési tevékenységek, 2 fő mélyépítési tevékenységek) Közbeszerzési eljárások bonyolítása: Stratégiai-Fejlesztési Osztály, Közbeszerzési Csoport

•

Pénzügyi tervezés és végrehajtás: Pénzügyi és Gazdasági Osztály

• •

Egyes projektcsomagokhoz kapcsolódó, eseti szakmai kompetenciák: társosztályok Szoft típusú projektelemek koordinációja, szervezése: kialakítandó kompetencia

80

1

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

1

MJVneve:


MJV ITP neve:



13,23

1

6.5

6.2 Családbarát, munkába állást TOP 6. prioritás intézkedései 1

6

·~ ~lazda~ágeJ esztes

Önkormányzatok 6.3 Gazdaságenergia6.4 Fenntartható élénkítő és hatékonyságának városi népességés a megújuló közlekedésenergiamegtartó fejlesztés felhasználás városfejlesztés arányának növelése

segítő

1 intézmények, közszolgáltatások fejlesztése

Forrást biztosító Strukturális Alap megnevezése

6.8 Gazdaság6.6 Városi közszolgáltatások fejlesztése


ERFA

fejleutéshe• 1 •·• Tá„•d•lml kapcsolódó kohéziót célzó 1 foglalkoztatás- helyi programok fejlesztés

ellenőrzés

ESZA

1

A TOP 6. Prioritás intékedésenként rögzített belső aránya {%)

100,00%

---A TOP teljes MJV keret felosztása az intézkedések között

387,04

- -Az MJV forráskeret TOP belső arány szerinti felosztása (Ft)

3,945

1,027

1,178

2,462

2,094

0,314

0,715 1

MJV forráskeret saját igényre alapozott belső arányai{%)

23,19%

5,37%

15,79%

8,90%

20,57%

5,09%

1,104 1

10,24%

0,390

13,230

1

1

8,34%

1

2,52%

1

~

b

100,02%

::s

.~

Az MJV forráskeret igény szerinti belső arányokra alapozott felosztása (Ft)

eltérés{%) eltérés (Ft)

3,068 1

0,711 1

6,63% 0,877

2,089 1

2,39% 0,316

1,178 1

2,82% 0,373

2,721 1

0,00% 0,000

0,674 1

-4,74% -0,627

1,355 1

0,31% 0,041

1,104 1

-7,87% -1,041

0,333

1

1

0,00% 0,000

0,43% 0,057

~

13,233

1 l

-:::::::::::

1

1 1

~

~· ~·

1-·

"'

:::

:1 .„ „e: .„ .„

~

l

;;;

-~

'C

.!!!'

e: ~

~

~ >

u; -~

. 0..

~

<(

'0

~

~

~

-~

~

.e ·~

>

~ -~

•

Eltérés rövid indoklása: 6.1 Gazdaság-fejlesztés

A fejlesztési elképzeléseink egy része olyan műszaki tartalommal bír amely részben TOP forrásból il

6.2 Családbarát, munkába állást A fejlesztési tervben segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése

szereplő

óvódák és bölcsödék infrastruktúrája, épülete nem felel meg a mai kc

6.3 Gazdaság-élénkítő és népesség-megtartó városfejlesztés 6.4 Fenntartható városi közlekedés-fejlesztés

A város modernizálása, megújítása

elkezdődött

de a befejezéshez további rehabilitációs részfelada

A kerékpáros közlekedést használók száma magas az országos átlaghoz képest de az infrastrukturál

6.5 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló Békéscsaba Város energia-felhasználás arányának

működésének

a fenntartása érdekében kiemelten fontos feladat az intézményi

ri

növelése

6.6 Városi köz-szolgáltatások

A Jamina városrészi orvosi (központ)

rendelő

állapota leromlott az épületben az ellátás akadályozt

fejlesztése


A Berényi úti városrész szociális célú megújítása és az ott lakó társadalmi réteg

életkörülményeine~

6.8 Gazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatásfejlesztés

6.9 Társadalmi kohéziót célzó

A foglalkoztatási helyzet javítása céljából stratégia készítés, képzések, pályaorientációt és válalkozá

A helyi közösségi

együttműködés erősítése,

(célcsoportok) számára

nevelő,

szemléletformáló, össz

helyi programok

3. oldal, összesen: 3

[--FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 2.

MJV neve: MJV ITP neve: MJV forráskeret (Mrd Ft):

1



13,23

1 6.5

6.Z Családbarát, munk'ába állast ~segítő • 6.1 Gazdasag- 1 . , , k f' . ·1ntezmenye , , eJ 1esztes köi-

szolgálta'tások fejlesztése

Önkormányratok

6.3 Ga~daságenergia6.4 Fenntartható él~nkítŐ és hatékonyságának város'i és a megújuló népességközlekedésenergiamegtartó fl!jlesztés 'feltlas:tnálás városfejlesztés

6.8 Gazdaság6.6 Városi köz• szolgáltatások fejlesztése

6. 7 Leromlott városi 't erületek rehabilitációja

fejlesztéshez

16.9 Társadalml

kapcsolódó foglalkoztatásfejlesztés

kohéziót célzó helyi programok

arányának növelése

MJV önkormányzat projektjei MJV tartalék (átcsoportosít!Jató)

100%

100"/ó

100"/ó

100"/ó

100"/ó

O"ló

O"ló

O"ló

O"ló

O"ló

0%

O"ló

O"ló

O"ló

O"ló

0%

O"ló

0%

0%

O"ló

0%

35%

50"/ó

O"ló

O"ló

O"ló

O"ló

O"ló

O"ló

O"ló

10%

O"ló

1

100"/ó

1

100%

1

55%

1

50"/ó

mAlt ... „.tuA7mÁnUA7Atti

100,00%

100,00%

100,00%

100,00%


100,00%

100,00%

100,00%

100,00%

100,00%

Az egyes intézkedésekre jutó saját igényre alapozott keretösszeg forrás-felheszmnálási módok közötti %-os megoszlása (...... MJV) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 6.1 Gazdaságfejlesztés

6.2 Családbarát, munkába állást segítő

intézmények, közszolgáltatások fejlesztése

Egyéb területi szereplők számára pályázható

0%

0%

• Kiemelt kedvezményezetti csoport kerete

0%

0%

• MJV tartalék (átcsoportosítható)

0%

0%

100%

100%

---------

• MJV önkormányzat projektjei

1

1

1

6.3 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés


6.5 Önkormányzat ok energiahatékonyságán ak és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése

0%

0%

0%

0%



0%

0%

0%

10%

0%

0%

0%

0%

35%

50%



0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

100%

100%

100%

100%

100%

55%

50%


[ - FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 3.


1



13,23

1

6.2 Családbarát, munkába állást TOP 6. prioritás intézkedései


segítő

intézmények, közszolgáltatások fejlesztése

6.5 6.3 GazdaságÖnkormányzatok 6.4 Fenntartható élénkítő és energiavárosi hatékonyságának és népességközlekedésa megújuló energiamegtartó fejlesztés felhasználás városfejlesztés arányának növelése





MJV forráskeret saját igényre alapozott belső aránvai (%)

23,19%

5,37%

15,79%

8,90%

20,57%

5,09%

10,24%

8,34%

2,52%

3,07

0,71

2,09

1,18

2,72

0,67

1,35

1,10

0,33

6.6 Városi közszolgáltatások fejlesztése (Mrd Ft)

6. 7 Leromlott városi területek rehabilitációja (Mrd Ft)

Az MJV forráskeret igény szerinti belső arányokra alapozott felosztása (Ft)

6.2 Családbarát, munkába állást segítő

6.1 Gazdaságintézmények, közfejlesztés (Mrd Ft) szolgáltatások fejlesztése (Mrd Ft)

MJV önk9rmánvzat projektjei MJV tartJl~k (!itcsoporto_sítható) Kiemelt kedve_zményezetti csoport kerete Egyéb területi szereplők számára pályázható Ellenőrzés :

6.3 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés (Mrd Ft)

6.5 Önkormányzatok energia6.4 Fenntartható hatékonyságának és városi közlekedésa megújuló energiafejlesztés (Mrd Ft) felhasználás arányának növelése (Mrd Ft)

6.8 Gazdaság6.9 Társadalmi fejlesztéshez kohéziót célzó kapcsolódó helyi programok foglalkoztatás(Mrd Ft) fejlesztés (Mrd Ft)

Ellenőrzés

3,07

0,71

2,09

1,18

2,72

0,67

1,35

0,61

0,17

12,57

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,39

0,17

0,55

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,11

0,00

0,11

3,07

0,11

2,09

1,18

2,72

0,67

1. oldal, összesen : 2

1,35

1,10

0,33

13,23

Az egyes intézkedésekre jutó, saját igényre alapozottkeretösszeg fo rrás-felhasználási módok közötti abszolút megoszlása (Mrd Ft ) („. „ MJV)

3,50

3,00

2,50

2,00

1,50

1,00

0,50

OOO

1 /'

6.2

. Családbarát, i. munkába állást seg ítő

intézmények, közszolgáltatások fejleszté se (Mrd Ft)

~üi;~;pjők7z~á~~ J)ályá~h~tó l

~~rTl.e~~~d~:_m~y~~etti cso~ort k:_r~--

o,oo

o,oo o,oo ______ o,oo_ - + - o,oo o,oo j o,oo L__~oo

_ _ o,oo

I• ~v tartalék.~~~~~'.:.~.:'.t~~~~~-----t--

6.3 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés (Mrd Ft)

Fenntartható \ Önkormányzat városi ; ok energ iahatékonyságán közlekedésfejlesztés (Mrd \ ak és a Ft) 1 megújuló 1 1 ene rgia felha sználás arányána k növelése (Mrd Ft) 1.

o,oo o,oo o,oo

,

o,oo o,oo o,oo

fejlesztése (Mrd Ft)

városi területe k rehabilitációja (Mrd Ft)

0,00

0,00

0,11

0,00

0,00

0,00

0,39

0,17

0,00

0,00

0,00

0,00

0,61

0,17

---·----

0,67 1,35 ~~-~-ö-~ koi:_rTl.~ ~y~t proj~k~j:_i__________ I____ :'~?__ J __~.~--i=:=i.o:i_ __J___:, 1~ __ L __~:?_2.------+--------+----1

2. oldal, összesen : 2

kapcsolódó foglalkoztatásfejlesztés (Mrd Ft)

kohéziót célzó helyi programok (Mrd Ft)

Békéscsaba Megyei Jogú Vá ros

MJVneve: MJV ITP neve: MJV forrás ke re t (Mrd Ft):


13,23

1


6.1 Gazdaság-fejlesztés

Fejlesztési elképzelések J beavatkozás megnevezése


3068000000

Csaba park II. turisztikai fejlesztése

1300000000

(Ántsz) épület turisztikai hasznosítása Munkácsy Múzeum turisztikai fejlesztése.

300000000

Repülőtér

400000000

ipartelep fejlesztése - infrastruktúra kialakítása

szervező

250000000

az intézkedés fej lesztési elképzelései összesen

711000000

A 8. sz. Bölcsőde (Pásztor utca 66.) férőhely növelése, korszerűsítése, akadálymentesítése és energetikai fejlesztése

0,71

40000000

bölcsőde

korszerűsítése,

3,07

318000000

Csanádapácai úton - iparterület kiala kítása

A 3. számú

forrásfelhasználási mód keret összege (az adat forrása a 3. munkalap)

200000000

Észa ki ipari terület bővítése - infrastruktúra kialakítása

Gazdaságfejlesztést segítő önkormányzati tevékenység

Első

300000000

A Csabai Tanya és Gabona-termesztés Történeti Kiállítóhely

6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, köz-

A fejlesztési elképzelés /beavatkozás becsült költsége (Ft)

(Wlassics sétány 4.) férőhely növelése akadálymentesítése és energetikai fejlesztése

40000000

MIVA bölcsőde (Pataky László u. 2.) férőhe l y növelése,korszerűsítése, a kadálymentesítése

20000000

Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda

- Kölcsey u. 15. sz. alatti óvoda férőhelybővítése és

korsze r űsítése ,

70000000

1----------------l'i(;;;ó;~~i-ö-;;d~- -- ---- ---- -- - ---- -- --- -- - - ---------- ----- -------- ----+----------+------------1

- Szegfű u. 11. sz. alatti óvoda


és

90000000

korszerűsítése,

1----------------t "M;~;;;;_'i(~~k"óó~-;;ci~--------------------------------------------------

- Orosházi út 56-58. sz alatti óvoda férőhelybővítése és 1----------------t;;;~;~-i-;kót~i;-pi-é;-ö;~-e;~~~-Y"ö;;;;ó;üt~~ió~~-ci~------------------ Penza lakótelep 19. sz alatt i óvoda

fé rőhelybővítése

70000000

és

Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ

- Lenkey János u. 12. sz. alatti óvoda korszerűsítése a minőségi 1--------------i;;~;~~i-ó~-;;d~------- - ------------- -------------------- ------- ----- - -- Lencsési út 15. és Pásztor u. 70. sz. alatti óvodák

korszerűsítése

65000000

a

100000000 155000000

1----------------1s~i9ii9;"tiü'i~~i~;'i(~;i;~;y:i-;kór~i;p;-a-;;d-;- -----------------------+----------+------------1

- Tábor utca 4. szám alatti óvoda

6.3 Gazdaság-élénkítő és népességmegtartó városfejlesztés

korszerűsítése a minőségi ellátás


61000000 2089000000

Városi piac rekonstru kciója

639500000

REFORMÁCIÓ 500: Belváros zöldhálózati fejlesztése (a kcióterület ) Evangélikus nagytemplom és környezete, Szeberényi tér, Garay és Kiss Ernő utcá k megújítása - Evangélikus kistemplom és környezetének megújítása - Hunyadi tér és környezetének megújítása

270000000

Mun kácsy Kulturális Negyed program: Belváros zöldhálózati fejlesztése - Széchenyi Liget - Gőzmalom tér - Kossuth tér megújítása- Élővíz-csatorna belvárosi szakasza környezetének fejlesztése (pi: partszakaszok, híd, növényzet, sétauta k)

490000000

Lencsési lakótelep rehabilitációja: Szabó P. tér és a Haán L. tér fejlesztése - Lencsési út 24. sz előtti j e lz őlámpás csomópont korszerűsítése, átbocsájtó képességének javítása (sáv bővítés) Lencsési úti buszforduló, buszmegálló felújítása - kispiac területéne k rendezése

220000000

K ülső

részek fás ítása, erdős ítése

Zöldfelületi rekreációs há lózat megerős ítése

2,09

40000000

33500000 '----------------'~y~~T.~-~~-a-~~!)At~~9-~E!~~~!~J!~~-z_t~~~-!!'_



13,23

1

Első forrásfelhasználási

A fejlesztési elképzelés Intézkedés megnevezése

Fejlesztési elképzelések/ beavatkozás megnevezése

mód keret összege (az

/beavatkozás becsült

adat forrása a 3.

költsége (Ft)

munkalap)

16000000

Zsebjátszóterek fejlesztése Városi csapadék- és belvízhálózat rekonstrukciója

30000000

i---------------t_?_z_~~.!!~~Y!.~!~~J_~~-~~!!~~~?.!~j!~?-~~~?~---------------------------+----------+-----------1 Északi lecsapoló végátemelő fejlesztése

50000000

1---------------1------------------------------------------------------------------------+----------+-----------1 Kastélyszőlők

130000000

városrész vízrendezése

1---------------1---------------------------------------------------------------------------------------------1 50000000

Keleti kertek városrész vízrendezése

---------------1------------------------------------------------------------------------r----------+-----------t 120000000

Bethlen utcai vízrendezés 6.4 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés

1178000000

az intézkedés fejlesztési elképzelési összesen Turisztikai kerékpárutak fejlesztése, Körte soron (a Berzsenyi utcától a Gyulai útig) Franklin u és a Szerdahe lyi utcai kerékpárforgalmi létesítmény

1,18

233000000

0

Pataky László u. kerékpárforgalmi létesítmény a Franklin utca Szarvasi út között · jelzőlámpás csomópont kialakítással a Franklin -

380000000

Berényi úti kerékpárút létesítése (Szarvasi út - Széna u. között)

200000000

Corvin utca kerékpárút fejlesztése, a Bánát utcai csomóponti átvezetéssel együtt (Dózsa Gy. u.)

165000000

A Lencsési úti kerékpárúthoz csat lakozva a Magyar utcán egyesített gyalog- és kerékpárút építés

200000000

Építők útja (a Lencsési út és a Kétegyházi út összekötése)

kerékpárút építés - munkaerőpiaci vonzásközpontok szolgáló közlekedés fejlesztés.

6.5 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló

elérhetőségét

az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen Bölcsődék

6. Sz.

0

2721000000

2,72

energetikai felújítása

0

Bölcsőde

i---------------1?.z_iKll&.~!U!.·.I~--------------------------------------------------------+----------+-------------1 Százszorszép

Művészeti

Bázisóvoda komplex energetikai

korszerűsítése

Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium komplex

0 400000000

______________,!~~!..~~~!~!l_i_~~~~~~!..~?i!~?-~-----------------------------------------r----------r-----------1 Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola komplex energetikai

korszerűsítése

200000000

1---------------tj~-~k~y-Tib~;-Kéi:"i:;~ítá~i-Nv~i~-a-Áit~iá~~-;i~k~i~-k~-,;j;j~~----energetikai korszerűsítése Erzsébethelyi Általános Iskola komplex energetikai korszerűsítése

360000000 215000000

Gyermekélelmezési intézmény komplex energetikai korszerűsítése

110000000

1. Számú Iskolacentrum Központi Konyha •

.'• .&.

r'"')

r--r\

Gyermekélelmezési intézmény komplex energetikai korszerűsítése

55000000

2. Számú Általános Iskolai Napközi otthonos Konyha (Szabó Gyermekélelmezési intézmény komplex energetikai korszerűsítése

85000000

5. Számú Középiskolai Kollégiumi Konyha (Trefort u.) Balassi Bálint Magyar

Művészetek

Háza komplex energetikai

korszerűsítése

Békéscsabai Jókai Színház komplex energetikai - gépészet, villamos

korszerűsítése

250000000

380000000

1---------------t------------------------------------------------------------------------+----------+-----------t Csabagyöngye Kulturális Központ napelemes rendszer kiépítése

30000000

korszerűsítése

30000000

1----------------t------------------------------------------------------------------------1-----------1-------------t Munkácsy Mihály Emlékház energetikai




13,23

1


Fejlesztési elképzelések/ beavatkozás megnevezése


Első

forrásfelhasználási mód keret összege (az adat forrása a 3. munkalap)

Önkormányzati bérlakások energetikai felújítása 100000000

Irányi u. 2-4.

50000000

Fövenyes utcai Ifjúsági Garzonház

Dózsa György út 7. (Garzonház)

100000000

Könyvtár épületének energetikai korszerűsítése

240000000

-

Hajléktalanszálló épületének energetikai korszerűsítése

36000000

Gyermekélelmezési intézmény Orosházi út 32. szám alatti óvodai Napközi-otthonos Konyhájának energetikai

80000000

korszerűsítése

6.6 Városi köz-szolgáltatások fejlesztése

az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen Jaminai orvosi rendelő bővítése, felújítása a Komplex ~_l~~_s-~~~~~~-~_r-~~~~-~~~!

_____________________________________________

154000000

Városi orvosi rendelők felújítása, bővítése, korszerűsítése

150000000


20000000 1355000000

Közösségi Ház létrehozása Áchim lakótelepen - Szociális bérlakások kialakítása funkcióváltás révén (Szociális bérlakások létrehozása az akcióterületen meglévő ingatlan átalakításával.) -Áchim ltp. park kialakítása, térrehabilitáció, akcióterületre

eső

345000000

önkormányzati belterületi

közúthálózat, járda felújítása - Mokry utcai tömegközlekedési csomópont fejlesztése

Franklin utcai szociális bérlakások felújítása, II. ütem Szegregátum felszámolás és lakáspótlás (Kolozsvári utca 37.) A szociális bérlakásban élők társadalmi felzárkóztatását célzó programok ljúsági Garzonház kialakítása

80000000 100000000 30000000 550000000

Szegregációval veszélyeztetett területen élők felzárkóztatása, beilleszkedésének elősegítése, életkörülményeinek javítása, közösségi és szociális funkciót szolgáló tevékenységek, közösségi célra hasznosítható épület felújítása, udvarrendezés, zöldfelület felújítása, bel-és csapadékvíz elvezetés felújítása (Arany János u, Egressy u., 4-es Honvéd u, Kétegyházi út)

0,67

350000000

Nappali ellátás fejlesztése Idősek Klubjainak korszerűsítése

Gerlai orvosi rendelő korszerűsítése


674000000

250000000

1,35




13,23 1


Fejlesztési elképzelések / beavatkozás megnevezése

6.8 Gazdaság-fejlesztéshez az intézkedés fejleszt ési elképzelési összesen kapcsolódó foglalkoztatás-fejlesztés


1104000000

Foglalkoztatási pa ktum békéscsabai foglal koztatási fórumo k megszervezése a települési Foglalkozt atási Paktum kialakításána k és működtetésének érdekében.

60000000

Foglalkoztatási paktum A Járási Foglalkoztatási Paktum tagjai közötti információáramlás kialakítása és tájékoztató honlap indítása és működtetése az állás keresők és az álláskeresőkkel foglalkozó szervezetek számára.

30000000

Foglalkoztatási pa ktum A Békéscsaba település munkaügyi helyzet ének feltárása, stratégiaalkotás a foglalkoztatás növelhetőségére, szakmai és módszertani anyagok megírása és publikálása.

30000000

Foglalkoztatási paktum A Békéscsaba település munkaadóinak és potenciális munkavállalóinak igényfelmérése célzott szakmai fórumokon és állásbörzéken.

64000000

Képzési és foglalkoztatási projektek Járási Pályaorientációs Program Képzési és foglalkozta t ás i projektek Az elhelyezkedést segítő képzések szervezése

Első

forrásfelhasználási mód keret összege {az adat forrása a 3. munkalap) 0,61

150000000

állás keresők

Képzési és foglalkoztatási projektek Önfoglalkozóvá, vállalkozóvá válást segítő Komplex Program

250000000 170000000

-----------·-----------·-------------------------·---------------------Képzési és foglalkoztatási projektek Első

lépés típusú foglalkoztatási programok

50000000

„„„ ... „„„„ ... „„„„„ „ „ ... „„ „ „„„„„„„„„„„„ ... „ „ ...... „„„„„„„„„„„„„„„„ „ „„„ „„„„„„„„„ ... „„„„„

Képzési és foglalkoztatási projektek Álláskeresők támogatott foglalkoztatás i programja

-----------------------------·------------------------·---·----·--·----Képzési és foglalkoztatási projektek Foglalkoztatási mentorálás Befektetési Stratégia



150000000 100000000 50000000 333000000

Közösségi ház programjai (A Közösségi Házban működtetett rendszeres és alkalmi programok a hátrányos helyzetűe k életesélyeinek növelése

70000000

és a helyi roma közösség integrációja érdekében .) Hátránykompenzáló programok a körzeti intézményekben (A körzeti oktatási intézményekben a gyermekek

55000000

hátránykompenzálást célzó tevékenységek megvalósítása .) Egészségtudatos közösségek Egészségügyi munkacsoportok működtetése és programok szervezése a lakosság lelki egészségenek megőrzése és

30000000

fejlesztése érdekében Egészségt udatos közösségek Programok kisgyermekeknek, kisgyermekes családokna k

28000000

Egészségtudatos közösségek Egészségre neve l ő és szem léletformáló programok

50000000

bevezetése Békéscsabán Diverzifikált közösségfejlesztés Ifjúságvédelmi hálózat lét rehozása

Diverzifikált közösségfejlesztés Ifjúságvédelmi hálózat létrehozása "Állat barát vagyok" Jobb feltételek biztosítása az ebeknek program

30000000

30000000

40000000

0,1665

FONTOS: A célérték reális meghatározásában segit, ha a területi sze replő a TOP teljes MJV forráskerethez viszonyítja saját forrás keretét és ennek megfelelt5en arányosítja az indikátorvállalásait. A segitő számitáshoz a táblázat az 1. munkalap adatait használja . A forrásarányos célérték egy iránymutatás, az ett61 való eltérő vállalás lehetséges. Kérjük, • teljes munbl•pot másolja be az fTP dokumentumba.

INDIKÁTOR VÁLlAIAsOK

1

MJVneve:


MJV ITP neve:



Sajátkeretösszeg{MrdFt}:

13,23 387,04

Teljes TOP MJV keretösszeg {Mrd Ft)

3;42%

Részesedés aránya :

TOP

prlorlt,1/•

l

13,23

Kimeneti lndlUtor ,neve

Mérték-e1YS•1e

1Y•dl "lkltOz•s

részesülő

vállalkozások száma

Vissza nem térftendő támogatásban részesülő vá llalkozások száma A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe A rehabilitálttalaj összkiterjedése A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságna k minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A felújított vagy

korszerűsített

utak teljes hossza

Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek szá ma Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

6.B

6.C

Újonnan létrehozott, 3-6 éves a:yermekek e lhelyezését biztosító férőhelyek száma Fejlesztett 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férő h elyek száma Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága Bel-és csapadék-v ízvédelmi létesítmények hossza A rehabilitált talaj összkiterjedése

6.D

6.E

Célértéke (2018)

TOP,C"értéko (2023)

TOPMJV

forrúkéret lnz,zkedésenként

MJV keretösszege

lht,zkedé1enkint

Az MJV orányn TOP int,zkedésre eső teljes keretösszecböl

ahol reledns

Támogatásban

6.A

MJV ilt•I v6ll•lt 1 TOP (2018-os) célérték rrP "lérté.khoz v•ló (2018) -·•hol hozz6jjrul6s relev6ns ,mórtéko (%) _

Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma Kialakított Új, forgalomcsillapított övezetek száma Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza A középületek éves primerenergiafogyasításának csökkenése

2,66%

22

3,42%

2,66%

4400

3,42%

2,66%

749

3,42%

2,66%

ha

303

3,42%

2,66%

látogatás/év

500000

3,42%

2,66%

ha

3,99

2,66%

km

0,74

2,64%

28

140

db

25

2,38%

1050

5250

3,42%

3,068

4422

db

3,42%

30,04

1,027

3,42%

151

150

110

109

Barname zős

17091

3,72

2,37%

179

125

145

68

3,42%

2,37%

db

1500

3.42%

2,37%

51

100

11500

3,42%

2,37%

393

1050

db 4118,27

2,90%

142000

személy

710000

72,03

2,462

3,42%

2,089

3,42%

2,90%

64947

60150

176000

3,42%

2,90"Ai

6016

4800

19

3,42%

2,90"Ai

83000

3,42%

2,90%

2837

3100

m2

822000

2,90"Ai

28098

42898

3,42%

11

11,42

4,44%

419490

3.42%

db

l,178

20

db km

2,36

3,42%

69

kWh/év MW

üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése

tonnaC0 2 egyenérték

PJ/év

1629,08

4,44%

36683

1,178

61,27

2,094

3,42%

3,42%

3,42%

3,42%

3,42%

3,42%

334 12272078

3,42%

3,42%

2,721

0 ,48

160,77

3,42%

4,44%

183417,01

3,42%

4,44%

6270

8145,48

0,31

3,42%

4,44%

0,011

0,0046


Teljes városi lakosság bevo nása történik meg.

Barnamezős terület

ha m2

34,46

Jelenlegi igények alapján került meghatározásra.

2059 1,35

2,90%

1900000

db

terület rehabilitá ciót nem tervez a vá ros.

12424

4250

m2

Ehéré1ek macvarázat•

19,91

2,66%

0,711

AzMJV lndlklrtorv611alúa

db

A megújulóenergia-termelés további kapacitása

Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés

3,945

Arjny•z MJV

db

db

115,42

Az MIV

ln'tézkedésekre •sö int,zked'••n_Unti 1 TOP forr's· dl.s;rtott •rányos dl•1ztott 'fórr,skeretel •l~pj;in lndkMorértékek forráskerete

re habilitációt nem tervez a vá ros.

TOP prioritás/e n•dl "lkltilzés

klmene.tl Indikátor neve

1Mért,k-e IY•

A megújuló energiaforrásból elliá llftott energiamennyiség

Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesü16 lakosság

6 ,f

Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és 1 1kapcsolódó ügyelet i ellátás, iskola-egészségügyi ellátás) száma Újonnan épített vagy felújított rendelők , tanácsadók száma A fejlesztés révén létrejöv ő, megúju ló szociális alapszolgáltatások száma Helyreállított lakóegységek városi területeken

6.G

6J

~·~·"T~~· 1

1

""rték ITP {2018). ahol

célén,khez vató hozzjl'rulás mértéke (%) .

releváns

•hol reledns

""rtéko ,(2018)

Célj rtéko 1 1TOP{2023)

PJ/év

1,52

személyek

105000

4

db

3,70",4;

360

db

130

14

1

15,22%

1

TOPMJV "forráskeret é k dé ké 1" 1 z,_, _ ~ se.I'.' nt

1 MJ~ keratösszece 11ntézkodé1enként

1

IAz MJVarjny1aTOP I AzMJ!I , ArjnyazMJV 1 TOP!orrás· - -- ----- -lntiÍ ked•sre esó rnté1ked,1ekre eső lnt•zkedésenUntl •rányos •s~:etei..r:.~; !!f Az. MJV ljo k _ btll viÍltntott dlasztott . ,' 1 lndlkjtorv6ll•lása dk6t ' ·ék k 1 0 ' rt · 8 te 5 1 eretosszei forráskerete forráskeretelalapj6n 1"

3,42% 20,92

0,715

3,42%

3,42%

1

459

92

0,674

3,42%

540

108

db

lakóegység

Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelm i épületek I Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma

é 1" I

0,314

9,18

1

3,42%

1

1

3,42%

1

1,355

4,44%

0,052

0 ,0048

3,22%

3589

3500

I

3,22%

1

18

18

3,22%

1

12

10

1

3,22%

1

14,76%

m'

1330

3,42%

14,76%

45

m'

56130

3.42%

14,76%

1919

4400

16

1664620

3,42%

14,76%

56901

60150

57000

3,42%

fő

1

1

1

1

1

110

14,76%

1948

1500

22100

32,30

1,104

3,42%

1,104

3,42%

755

756

fő

22800

11,41

0,390

3,42%

0,333

2,92%

779

db

413000

2,92%

14117

A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők

db

Szociális városrehabilitációs programma l elért hátrányos helyzetű lakosságszáma A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma

152

3,44%

4420

3,42%


780 13500

Eltérések macvarázata

1

ÜTEMEZÉS

1 Békéscsaba Megyei Jogú Város

MJVneve: MJV ITP neve: MJV forráskeret (Mrd Ft):

Békéscsaba megyei Jogú város integrált területi programja

13,23

Minden adat automatikusan megjelenik a 3. fejezet

I

6. prioritás/ lnt~kedések

1

1,!tt,íkedésre ~s6

fe\haszn61•s1 mód

össz•r 3,067999996

MJV6nk.

mód szerinti foloszús

1

3,011

MNtut.

0,00

klem. kedvcsop

0,00

ecvébter.nerep

0,00

1

2015

munka lapjairól.

1

2016

1

2017

1

2018

1n6

1

2.n6

1

3.né

1

~.n6

1

1n6

1

,2.n6

1

3.n6

1

4.n6

1

lff

1

2.ff

1

lff

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

1860

1

100

1

190

1

250

1

370

1

298

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

316

1

0

1

0

1

225

1

170

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1 1619,5 1

290

1

0

1

10

1

46

1

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

813

1

0

1

35

1

78

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

1235

1

0

1

10

1

405

1

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

350

1

0

1

90

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

105

1

160

1

219

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

20

1

30

1

2019

1

2.ff

1

lff

1

2.ff

73,5

1

5

1

25

1

20

1

192

1

60

495

1

300

1

276

1

70

1

80

1

64

1

20

80

1

70

1

274

621

1

210

1

100

1

190

1

60

1

50

1

50

1

150

1

50

1

35

1

48

1

40

1

40

1

45

1

65

1

lff

6.1 Gazdasár-fejlesrtés

0,710999992 MNlSnk.

6.2 Csa1'dbariit, munkába ,11,st segit6 Intézmények, köz· szolgfüatlisok fejlesztése

MJVtut,

1

1

ldem. kedvcsop

ecvébter.uerep MN6nk.

2,088999999

MNtut.

6.3 Gazdaslig-é"nkitö és népesség-megtartó drosfejlesrtés

1

ldem. kedvcsop qy4bter.uerep MJV6nk.

1,177999994

MJVtert.

6.4 Fenntartható vlirosl kazlekedés-fejlesztés

1

kh!m. kedvaop

qyébter,szerep MN6nk.

2, 720999997 6.5 Önkormjnyzatok energla-hatékonysác'nak és a meeújul6 energla-felhasznlillis arlinylinak növelése

MJVtut.

1 1

ldem, Udvaop epi6bter.szerep

0,6739999951 MN an~ MNt„t.

6.6 Vlirosl köz-szolgáltatások fejlesztése

1

ldem, kedvcsop

1,354999996

MJV6nk. MJVtart.

6.7 Leromlott drosl területek rehabilitációja ti.m. kedvcsop epébter.szerep

1,104

MJV6nk. MJVtart,

1

IMm. kedvcsop ecyébter.uerep

0,333

MJVl5nlc. MJVtart.

6.9 Társadalmi kohéziót c.ilzó helyl programok

1

kJl!m.lcedvcsop epi6bter.szerep

IElhtn&n's:

1

0,00 0,00 0,00 2,09 0,00 0,00 0,00 1,18 0,00 0,00 0,00 2,72 0,00

o,oo 0,001 0,671 0,00

1

epi6bter.szerep

6.8 Gazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatlis-feJesztés

0,711

0,00 0,00 1,35

0,00 0,00 0,00 0,61 0,00 0,39 0,11 0,17 0,00 0,17 0,00 13,13


1

1

2020

20

1

2.16

Ellenőrzés :

18836

MAGYAR KÖZLÖNY· 201S . évill6.szám

A Kormány 1562/2015. (VIII. 12.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló integrált területi programok jóváhagyásáról A Kormány 1. jóváhagyja 1.1.

Bács-Kiskun megye,

1.2.

Baranya megye,

1.3.

Békés megye,

1.4.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye,

1.5.

Csongrád megye,

1.6.

Fejér megye,

1.7.

Győr-Moson-Sopron

1.8.

Hajdú-Bihar megye,

1.9.

Heves megye,

megye,

1.10. Jász-Nagykun-Szolnok megye, 1.11.

Komárom-Esztergom megye,

1.12. Nógrád megye, 1.13.

Somogy megye,

1.14. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 1.15. Tolna megye, 1.16.

Vas megye,

1.17.

Veszprém megye és

1.18.

Zala megye

integrált területi programját az 1. melléklet szerint, 2. jóváhagyja 2.1.

Békéscsaba,

2.2.

Debrecen,

2.3.

Dunaújváros,

2.4.

Eger,

2.5.

Győr,

2.6.

Hódmezővásárhely,

2.7.

Kaposvár,

2.8.

Kecskemét,

2.9.

Miskolc,

2.10. Nagykanizsa, 2.11.

Nyíregyháza,

2.12. Pécs, 2.13.

Salgótarján,

2.14.

Sopron,

2.15. Szeged, 2.16.

Székesfehérvár,

2.17.

Szekszárd,

2.18.

Szolnok,

2.19.

Szombathely,

2.20.

Tatabánya,

2.21.

Veszprém és

2.22. Zalaegerszeg integrált területi programját a 2. melléklet szerint, 3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy - az érintett területi szereplő bevonásával - gondoskodjon az integrált területi programok 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat F oszlopa és 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat F oszlopa szerinti átdolgozásáról, Felelős:

nemzetgazdasági miniszter

Határidő:

2015. augusztus 31.

18837

MAGYAR KÖZLÖNY· 2015 . évi116. szám

4. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: TOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének a 3. pont szerinti elkészítéséről és a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság részére történő benyújtásáról, Felelős:


Határidő:

2015. szeptember 30.

5. egyetért azzal, hogy elsősorban a TOP keretében szükséges finanszírozni azokat a fejlesztési elképzeléseket, amelyek tevékenységeit és indikátorait tekintve illeszkednek a TOP

célkitűzéseihez,

6. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy vizsgálja meg a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó kormányzati döntések TOP-ból történő finanszírozhatóságát és - szükség esetén - kezdeményezze az integrált területi programok módosítását az integrált területi programok éves felülvizsgálata során . Felelős:


Határidő:

folyamatos Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

$

2. melléklet az 156212015. (VIII. 12.) Korm. határozathoz

)>

C\

-<

)>

1. A megyei jogú városi integrált területi programok megnevezése, forráskerete, a kapcsolódó tematikus célkitűzés adatai és átdolgozásának szempontjai

::0

;:<::

e

A

1.

Területi szerepló megnevezése

Integrált területi program megnevezése

Hét éves forráskeret (Mrd Ft)

2.

H

1

3.

~

Békéscsaba Megyei Jogú Város önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Váms Integrált Területi ~~~~

13,23

5. 6. 7.

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Debrecen lntegráltTerületi Programja

43,32

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata

Dunaújváros Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

7,43

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata

Eger Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

11,08

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. Győr

Megyei Jogú Város Önkormányzata

20.

Győr

Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 2014-2020

21 ,60

21.

22. 23. 24.

Hódmezővásárhely



Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

9,84

25. 26. 27. 1 Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 28.

Kaposvár Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

14,75

D

Tematikus célkitűzés

Tematikus célkitűzés szerinti forrásallokáció (Mrd Ft)

Atdolgozás szempontjai

(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói 1. Az integrált területi program mobilitás ösztönzése 4,883 dokumentációjában módosítani szükséges az i - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 1 - - - - - - - - - - _ _ J i n t é z k e d é s szerinti forrásallokációt a 2. (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság pontban foglalt táblázatnak megfelelően, támogatása 2,089 2. az integrált területi program r - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - + - - - - - - - - - - - - l d o k u m e n t á c i ó b a n átvezetni szükséges az indikátor célértékeket a 3. pontban foglalt (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő 3,900 táblázatnak megfelelően, elmozdulás támogatása minden ágazatban ütemezésének 1 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - + - - - - - - - - - - - 1 3. a forrásfelhasználás forrásallokációhoz való igazítása és (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, 2,362 végrehajtási szempontú felülvizsgálata valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem szükséges. (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói 20,334 mobilitás ösztönzése (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság Az integrált területi program 8 062 tárna atása ' dokumentációjában átvezetni szükséges az (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő indikátor célértékeket a 3. pontban foglalt 10 714 elmozdulás támo atása minden á azatban ' táblázatna k megfelelően. (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, 4,210 valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói 3,539 mobilitás ösztönzése (6) a környezet meg őrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság Az integrált területi program 1 383 támogatása ' dokumentációjában átvezetni szükséges az indikátor célértékeket a 3. pontban foglalt (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő 1 888 elmozdulás támo atása minden á azatban ' táblázatnak megfelelően . (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, 0,621 valamint a hátrányos meqkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói 5,091 mobilitás ösztönzése (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság 2,063 támogatása (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő 2,741 elmozdulás támogatása minden ágazatban (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, 1,189 valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi fogla.lko2'.(atás, valamint a munkavállalói , 1. Az integrált területi program 9 923 mob1htás osztonzése dokumentációban átvezetni szükséges az (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság indikátor célértékeket a 3. pontban foglalt 4 021 támogatása ' táblázatnak megfelelően, (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő 2. a forrásfelhasználás ütemezésének 5 193 elmozdulás támogatása minden ágazatban ' forrásallokációhoz való igazítása és (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, végrehajtási szempontú felülvizsgálata 2 68 ,4 szükséges. valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói 4,519 mobilitás ösztönzése (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság 1,831 támogatása (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő 2,434 elmozdulás támoqatása minden áqazatban (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, 1,056 valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói 1. az integrált területi program 6 232 mobilitás ösztönzése ' dokumentációban átvezetni szükséges az (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság indikátor célértékeket a 3. pontban foglalt 3 535 támogatása ' táblázatnak megfelelően, (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő 2. a forrásfelhasználás ütemezésének 3 553 elmozdulás támogatása minden ágazatban • forrásallokációhoz való igazítása és

Ü' N r-

Ü'

z

-<

N

s

~ rp.

:5. ~ N

~f

00 00

.):>.

w

29. 30. 31 .

H

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata

32.

Kecskemét Megyei Jogú Város lntegráltTerületi Programja

23,11

33. 34. 35.

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 36.

Miskolc Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

3S,26

37. 38. 39.

40.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

7,94

41 . 42.

43.

44.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 2014-2020

24,63

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Pécs Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

31,40

45 . 46. 47.

48. 49. 50.

1.::-1 ö Salgótarján Megyei Jogú Város önkormányzata 1 Salgótarján Megyei Jogú Város lntegráltTerületi Programja

52.

9,20

53. 54. 55.

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

58. 1 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

56.

10,81

57. 33,87

(9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történ ő elmozdulás támo atása minden á azatban (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi fo.gla.lkoz.tat~s, valamint a munkavállalói mob1htas osztonzese (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása 1 (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történ ő elmozdulás támogatása minden ágazatban (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi fogla.lkoz.tatás, valamint a munkavállalói mobilitás osztonzése (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támoqatása (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem

1,433

végrehajtási szükséqes.

szempontú

felülvizsgálata

10,614 4 301

'

5 715 '

00 00

"""' """'

Az integrált területi program dokumentációban átvezetni szükséges az indikátor célértékeket a 3. pontban foglalt táblázatnak megfelel ően.

2,479 , 16 197 6 563

'

8 722

'

3 783 • • 4 545 1 477

'

1 392

'

0 524 •

1. az integrált területi program dokumentációban átvezetni szükséges az indikátor célértékeket a 3. pontban foglalt táblázatnak megfelelően, 2. a forrásfelhaszn álás ütemezésének forrásallokációhoz való igazítása és végrehajtási szempontú felülvizsgálata szükséges. 1. az integrált területi program dokumentációban átvezetni szükséges az indikátor célértékeket a 3. pontban foglalt táblázatnak megfelelően, 2. a forrásfelhasználás ütemezésének forrásallokációhoz való igazítása és végrehajtási szempontú felülvizsgálata szükséges.

(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói 1. Az integrált területi program mobilitás ösztönzése 11,314 dokumentációjában módosítani szükséges az r - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 4 - - - - - - - - - - - l i n t é z k e d é s szerinti forrásallokáció! a 2. (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság pontban fogla lt táblázatnak megfel elően, 4•689 támogatása 2. az integrált területi program 1 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - + - - - - - - - - - _ _ J d o k u m e n t á c i ó b a n átvezetni szükséges az indikátor célértékeket a 3. pontban foglalt (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történ ő 4,693 táblázatnak megfelelően, elmozdulás támogatása minden ágazatban r - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 4 - - - - - - - - - _ _ J 3. a forrásfelhasználás ütemezésének (9) a társadalmi együttmüködés előmozdítása és a szegénység, forrásallokációhoz való igazítása és 3,9 38 végrehajtási szempontú felülvizsgálata valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem szükséges. (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói 1. az integrált területi program 14 420 mobilitás ösztönzése ' dokumentációban átvezetni szükséges az (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság indikátor célértékeket a 3. pontban foglalt 5 843 támogatása ' táblázatnak megfelelően, (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történ ő 2. a forrásfelhasználás ütemezésének 7 694 elmozdulás támoaatása minden áaazatban ' forrásallokációhoz való igazítása és felülvizsgálata (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, vé.grehajtási szempontú 3 439 valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem ' szukséges. (8) a fenntartható és min őségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói 3,882 mobilitás ösztönzése (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság Az integrált területi program 1 712 támogatása ' dokumentációban átvezetni szükséges az (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történö indikátor célértékeket a 3. pontban foglalt 2 075 elmozdulás támogatása minden á azatban ' táblázatnak megfelelően. (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, 1,529 valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói 5,462 mobilitás ösztönzése (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság 2,012 támogatása (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő 2,458 elmozdulás támogatása minden ágazatban (9) a társadalmi együttműködés el őmozdítása és a szegénység, 0,877 valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói 13,305 mobilitás ösztönzése

s

>

(;')

-<

>

::n ;>:;

0, N r

0,

z -< N

s

~

ID·

:5. 9' N

3·

59.

60.

61.

62.

-

~

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

64.

1

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

1

17,06

65. 66.

-

~

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata

1

68.

Szekszárd Megyei ~ogú Vár_os Integrált Területi rogramJa

I

6,86

69.

-

70.

-

~

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 1

72.

Szolnok Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

1

15,19

-

73.

74.

75.

1

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

76.

1

Szombathely Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

1

14,53

TATABÁNYA 2020

1

13,17

77.

78.

-

79.

---j Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 1 80.

81 . 82.

83. 84

1

_ .

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 1 Veszprém Megyei ~ogú Vár_os Integrált Területi rogramJa

I

11,54

1

11 ,20

85. 86.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

(6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi fo,gl3.lkoz.tatás, valamint a munkavállalói mob1htas osztonzese (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támoqatása (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban (9) a társadalmi együttműködés el őmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és min őségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támo atása minden á azatban (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőség~ fo_gl3.lkoz.tat~s, valamint a munkavállalói mob1htas osztonzese (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem

s )>

6,303

G\

-<

11,430

)>

:J:J

2,830 , 7 835 3 175 ' 4 431 ' 1 618 ·

;;<:

1. az integrált területi program dokumentációban átvezetni szükséges az indikátor célértékeket a 3. pontban foglalt táblázatnak megfelelően, 2. a forrásfelhasználás ütemezésének s forrásallokációhoz való igazítása és végrehajtási szempontú felülvizsgálata szükséges.

1 697 '

z

-< IV

::: ~

ro.

3,153 1 277 '

Q: N r Q:

~-

Az integrált területi program dokumentációban átvezetni szükséges az indikátor célértékeket a 3. pontban foglalt táblázatnak megfelel ően.

?' N

~í'

0,736 ,1 8 26 2 827 ' 2 427 ' 1 811 •

1. az integrált területi program dokumentációban átvezetni szükséges az indikátor célértékeket a 3. pontban foglalt táblázatnak megfelelően, 2. a forrásfelhasználás ütemezésének forrásallokációhoz való igazítása és végrehajtási szempontú felülvizsgálata szükséges.

(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói 1. Az integrált területi program mobilitás ösztönzése 6,558 dokumentációjában módosítani szükséges az r - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - J . - - - - - - - - - - _ J i n t é z k e d és szerinti forrásallokációt a 2. (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság pontban foglalt táblázatnak megfelel ően, 2·705 támogatása 2. az integrált területi program r - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - J . - - - - - - - - - - _ J d o k u m e n t á c i ó b a n átvezetni szükséges az indikátor célértékeket a 3. pontban foglalt (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő 3,613 táblázatnak megfelelően , elmozdulás támogatása minden ágazatban r - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - + - - - - - - - - - - - l 3 .a forrásfelhasználá s ütemezésének forrásallokációhoz való igazítása és (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, 1,659 végrehajtási szempontú felülvizsgálata valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem szükséges. (8) a fenntartható és minőségi fo_gl3,lkoz.tat~s, valamint a munkavállalói , 1. az integrált területi program 6 051 mob1htas osztonzese dokumentációban átvezetni szükséges az (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság indikátor célértékeket a 3. pontban foglalt 3 033 támogatása ' táblázatnak megfelelően, (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő 2. a forrásfelhasználás ütemezésének 2 690 elmozdulás támoqatása minden ágazatban ' forrásallokációhoz való igazítása és 1 (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, végrehajtási szempontú felülvizsgálata 1 valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem ,40l szükséges. (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói 1. Az integrált területi program mobilitás ösztönzése 5,864 dokumentációjában módosítani szükséges az r - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - J . - - - - - - - - - - - l í n t é z k e d é s szerinti forrásallokációt a 2. (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság pontban foglalt táblázatnak megfelelően, 2•148 támogatása 2. az integrált területi program r - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 1 - - - - - - - - - - - . . . . l d o k u m e n t á c i ó b a n átvezetni szükséges az indikátor célértékeket a 3. pontban foglalt (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történ ő 2,855 táblázatnak megfelelően, elmozdulás támogatása minden ágazatban t - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - + - - - - - - - - - _ _ J 3. a forrásfelhasználás ütemezésének forrásallokációhoz való igazítása és (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, 0,676 végrehajtási szempontú felülvizsgálata valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem szükséges. (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói 1. az integrált területi program 5,921 mobilitás ösztönzése dokumentációban átvezetni szükséges az

CXl CXl

-!'>

U1

~

(6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támoqatása (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden áqazatban (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem

·

indikátor célértékeket a 3. pontban foglalt 1 táblázatnak megfelelően, 2. a forrásfelhasználás ütemezésének forrásallokációhoz való igazítása és végrehajtási szempontú felülvizsgálata szükséges.

0 98 2 ' 3

.4 l O

0 883 •

1

&; .i::.

°'

2. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 6. prioritása intézkedéseinek területi forrásallokációja: A

e

B

1.

Területi szerepló megnevezése


2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Meqyei Jogú Város Önkormányzata Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Győr Meqyei Joqú Város Önkormányzata Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Kecskemét Meqyei Joqú Város Önkormányzata Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Tatabánya Megyei Jogú Város önkormányzata Veszprém Megyei Joqú Város Önkormányzata Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata

3,068 12,918 2,342 3,305 6,443 2,934 4,400 6,891 11 ,015 3,266 7,346 9,363 2,400 3,604 7,850 5,087 2,047 5,679 4,216 3,929 3,200 4,117

F 6.5 Önkormányzatok 6.3 Gazdaságélénkítő és energiahatékonyságának 6.4 Fenntartható városi és a megújuló energianépességmegtartó közlekedésfejlesztés városfejlesztés felhasználás arányának növelése 2,089 1,178 2,721 8,062 3,856 6,858 1,383 0,712 1,176 1,755 2,063 0,987 4,021 2,736 2,457 1,831 0,876 1,558 3,535 1,313 2,240 4,301 2,057 3,658 6,563 3,139 5,583 1,477 0,083 1,309 4,689 2,193 2,500 5,843 2,984 4,710 1,712 0,619 1,456 1,711 2,012 0,747 6,303 4,068 7,362 3, 175 1,430 3,001 1,277 0,611 1,086 1,774 2,827 0,653 2,705 1,015 2,598 3,033 1,173 1,517 1,028 1,828 2,148 2,414 0,982 0,997 D

6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése 0,711 3,800 0,577 0,860 1,677 0,764 0,601 1,794 2,239 0,616 1,912 2,437 0,714 0,956 2,629 1,324 0,533 1,179 1,128 1,023 1,701 0,869

E

H

G 6.6Városi közszolgáltatások fej lesztése 0,674 2,342 0,402 0,599 1,168 0,532 0,798 1,249 1,906 0,289 1,332 1,697 0,395 0,677 1,831 1,115 0,371 ·1,003 0,786 0,712 0,492 0,553

1

J

6.8 6.7 Leromlott városi Gazdaságfejlesztéshez 6.9 Társadalmi kohéziót területek rehabilitációja kapcsolódó célzó helyi programok foglalkoztatás fejlesztés 1,355 0,590 0 0,263 0,500 0,233 0,200 0,548 0,837 0 1,726 0,800 0,863 0 0 0 0,163 0,360 0,445 0,300 0 0

1,104 3,615 0,620 0,925 1,803 0,821 1,231 1,929 2,943 0,662 2,056 2,620 0,768 0,902 2,826 1,424 0,573 1,268

0,333 1,278 0,219 0,327 0,800 0,290 0,435 0,682 1,040 0,234 0,880 0,942 0,271 0,200 0,999 0,503 0,202 0,448 0,429 0,389 0,184 0,330

1,213

1,099 0,963 0,934

3. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 6. prioritása eredményességi keretbe tartozó indikátorok területi célértékei: A 1. 1

Területi szereplő megnevezése 2. 1 Békéscsaba Megyei 3. 1 Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei 4. 1 Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei s. 1 Jogú Város Önkormányzata Eger Megyei Jogú Város 6. 1 Önkormányzata

B e A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe (ha) 2018-ra Végső cél vonatkozó (2023) részcél

1

D E A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza (km) 2018-ra Végső vonatkozó cél (2023) részcél

F G H 1 Fejlesztett, 0-3 éves Városi területeken létrehozott gyermekek elhelyezését vagy helyreállított nyitott biztosító férőhelyek száma terek (db} (m' ) 2018-ra 2018-ra Végső cél Végső cél vonatkozó vonatkozó (2023) (2023) részcél részcél

J K Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza (km) 2018-ra Végső vonatkozó cél (2023) részcél

l

M

üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése (tonna CO, egyenérték) 2018-ra vonatkozó részcél

Végső

cél (2023)

N 0 1 Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok száma (db} 2018-ra Végső cél vonatkozó (2023) részcél

p 1 Q Helyreállított lakóegységek városi területeken (lakóeqyséq) 2018-ra Végs ő vonatkozó cél részcél (2023)

A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma

s:

(fő}

2018-ra vonatkozó részcél

)>

cél (2023)

C'I

:;><:

Végső

-<

)> :;J;J

3,99

19,91

0,74

3,72

25,00

125,00

4118,27

20591,35

2,36

11,42

1629,08

8145,48

4,00

18,00

14,00

68,00

152,00

756,00

84,00

84,00

4,00

16,00

290,00

665,00

20 000,00

79 467, 76

15,00

37,38

4105,80

20 529,00

15,00

61,00

12,00

30,00

620,00

2 474,00

15,00

15,20

2,30

3,00

110,00

110,00

30 000,00

30000,00

7,00

7,00

704,20

3 521 ,05

11 ,00

11,00

0,00

0,00

425,00

425,00

10,30

21,44

2,00

4,01

56,00

151,00

4 950,00

20 325,09

4,00

10,00

1100,00

5 251,00

4,00

16,00

3,00

14,00

127,00

634,00

Ü' N r

Ü'

z -<

1

N

0

Vl

ro~.

~ N

~f

s:

Győr

7.


)>

21,00

42,00

2,00

8,00

150,00

293,00

7 924,76

39 624,00

5,32

27,00

1 471,00

7 353,26

16,00

31 ,00

6,00

25,00

247,00

1 234,00

20,00

20,00

4,00

4,00

133,00

134,00

20 000,00

20 000,00

8,00

8,49

4 663,00

4663,14

14,00

14,00

12,00

12,00

562,00

562,00

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23 .

24.

Megyei Jogú Város Önkormányzata Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormánvzata Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata

5,72

28,54

5,00

5,34

105,00

106,00

17 420,00

34840,03

13,00

13,00

1 340,67

6 703,42

21,00

21 ,00

5,00

10,00

200,00

843,00

8,96

45,00

1,67

8,36

63,00

314,00

8478,76

42 394,00

4,00

20,00

2 190,33

10 952,00

7,00

33,00

6,00

28,00

252,00

1 320,00

15,00

71,48

2,80

13,36

96,00

391,00

13 000,00

64682,20

6,29

30,43

3 500,00

1 6710,00

10,00

50,00

9,00

42,00

403,00

2 014,00

-<

)>


8.

C'\

:A Ü' N

r Ü'

z

-< IV

s

V1

1'1>·

S.

52,00

52,00

1,10

4,00

188,00

188,00

32 200,00

32 200,00

1,00

1,00

783,89

3 919,49

7,00

7,48

0,00

0,00

91,00

454,00

10,00

48,00

1,78

9,00

200,00

334,00

10 000,00

46 218,00

4,26

21,00

1 496,63

7 483,00

7,00

34,00

30,00

90,00

282,00

1 408,00

12,17

61,00

4,00

11,36

86,00

426,00

11 518,76

57 594,00

8,00

29,00

2 819,91

14 099,68

10,00

44,00

10,00

40,00

359,00

1 793,00

53,00

53,00

2,90

3,00

114,00

125,00

16871,00

16871 ,00

1,24

6,00

871,96

4 358,00

4,00

10,00

13,00

43,00

214,00

525,00

4,68

23,39

0,87

4,37

50,00

168,00

4 000,00

19835,14

2,00

7,24

1 024,45

5 122,33

4,00

18,00

0,00

0,00

124,00

618,00

10,20

51,00

1,90

10,00

92,00

460,00

12426,47

62 132,34

8,15

39,43

4407,97

22 040,07

10,00

48,00

0,00

0,00

387,00

1 934,00

6,61

33,01

1,77

6,17

160,00

232,00

85 844,00

85 844,00

5,99

17,58

1 616,92

8 084,68

44,00

46,00

0,00

0,00

195,00

975,00

3,00

13,30

1,00

3,02

19,00

119,00

2 516,85

12 584,23

1,22

6,00

650,18

3 250,93

2,00

10,00

2,00

9,00

79,00

392,00

7,38

37,00

1,38

6,89

42,00

207,00

5 572,89

27 864, 46

1,27

6,33

1 062,22

5 311 ,16

6,00

26,00

4,00

18,00

174,00

868,00

5,48

27,36

1,02

5,11

40,00

198,00

5 332,66

26663,29

2,03

9,84

1 555,44

7777,28

10,00

21,00

10,00

23,00

415,00

830,00

5,10

25.49

1,00

5,00

36,00

179,00

5 978,08

29 890,41

2,30

11,36

908,11

4 540,60

4,00

19,00

4,00

16,00

151,00

752,00

5,00

21 ,00

2,00

4,00

60,00

298,00

10 000,00

21172,33

4,00

10,00

1 094,43

5 472.23

4,00

13,00

0,00

0,00

132,00

659,00

30,00

130,00

1,50

5,18

31 ,00

152,00

1 936,40

20000,00

4,00

15,00

1 446,00

7 228,62

8,00

16,00

0,00

0,00

129,00

650,00

0

.,, N

~f

00 00 ~

'-1

NYIL VANOS ÜLES napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel!

Recommend Documents