A H Ó NAP TÉMÁ JA
Nyertesek és vesztesek a hazai mezőgazdaságban Dr. Gockler Lajos Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő Az elmúlt években kialakult, és napjainkban is tartó válság hatására a mezőgazdaság is egyre nehezebb helyzetbe került, annak ellenére, hogy a támogatás összege és a termékek felvásárlási ára is nő. A gazdaságok fejlődését azonban nagyon sok tényező nehezíti, így pl. az egyre élesedő piaci verseny, a szabályozók gyakori módosulása, a kedvezőtlen időjárás, a fejlesztés pénzügyi hátterének hiánya stb., melyek szinte lehetetlenné teszik a hosszabb távú tervezést. A gazdálkodók napjainkban többnyire a túlélésért küzdenek, próbálják megtalálni azokat a lehetőségeket, melyek megfelelő eredményt hozhatnak. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) évtizedek óta figyelemmel kíséri a mezőgazdaság fejlődését, és elemzi, valamint közreadja az eredményeket, ezzel segítve a gazdák döntéseit. E munkához tartozik a „Gazdálkodás” szakfolyóirat 2012. 5. számában Udovecz Gábor – Pesti Csaba – Keszthelyi Szilárd szerzőktől: „Nyertes és vesztes gazdaságok Magyarországon” címen megjelent rendkívül figyelemre méltó tanulmány, melyben azt elemzik, hogy milyen okok idézik elő egyes gazdaságok jobb, míg mások gyengébb eredményét. Mivel a dolgozatban felvetett gondolatok, megállapítások feltehetően közérdeklődésére tarthatnak számot, az alábbiakban ezért egyrészt idézzük a tanulmány legfontosabb megállapításait, másrészt kiegészítettük más olyan fontos szempontokkal, amelyet e tanulmány csak vázlatosan ismertet, vagy egyáltalán nem említ meg és amelyek – megítélésünk szerint – kiemelt figyelmet érdemelnek.
¾ A VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet műszaki-gazdasági szakértője. ¾ 1957-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen okleveles mezőgazdasági mérnök. ¾ 1963-ban okleveles mezőgazdasági gépészmérnök diplomát szerzett. ¾ Gépesítés-ökonómiával foglalkozó doktori disszertációját 1971-ben védte meg. ¾ Mezőgazdasági gépesítés ökonómiája tárgykör oktatásában kifejtett munkáját „címzetes egyetemi docens” címmel ismerték el. ¾ A mezőgazdasági gépüzemeltetési adatok alakulását 1959-től kíséri figyelemmel, de foglalkozik az energiagazdálkodás, a hajtóagyag- és hőenergia-gazdálkodás, a szállítási munkák szervezése és a hazai gépellátás értékelésének kérdéseivel is.
6
A szerzők a tanulmányukban közölt eredményeket az EU által koordinált „FADN” megfigyelési rendszer részét képező hazai tesztüzemekben gyűjtött adatok speciális feldolgozásával nyerték. A tesztüzemi megfigyelés minden EU-tagországban egységes módszer szerint folyik, így a hazai helyzet ismertetése mellett, a tagországok adatainak összehasonlítását is lehetővé teszi. Ez a munka azért fontos, mert a mezőgazdasági termelés költségéről, jövedelméről, valamint a változások mértékéről és irányáról ezek az adatok adják az egyetlen részletes információt. A feldolgozás módszere Az AKI az adatokat több mint 1900 üzemtől gyűjti be, de a megfigyeltek között csak a 4000 euró Standard Termelési Érték (STÉ)-nél nagyobb gazdaságok szerepelnek. Ez az üzemméret 8-10 ha gabona vagy 2 ha gyümölcs termesztésének, vagy 3 tejelő tehén, esetleg 18 hízósertés tartásának felel meg. Az összes megfigyelt üzemből a tanulmányban bemutatott feldolgozáshoz 922 egyéni gazdaság, és 214 társas gazdaság 2004-2010 közötti adatait vonták be, majd ezeket három
mutatószám alapján rendezték. Végül az adatállományt – a változások elemzéséhez – szétválasztották két hároméves időszakra, melyből a cikkben a 2008-2010. évek számait és a két három éves időszak közötti változást közölték. Az egyéni és a társas gazdaságok adatait külön kezelték azért, mert feldolgozásuk eltérő. Az egyéni gazdaságoknál ugyanis a családi munkaerő bérköltsége (stb.) nem kerül elszámolásra, ezért az adózás előtti eredményben jelenik meg, tehát az egyéni és a társas gazdaságok eredményei közvetlenül nem hasonlíthatók össze. Az AKI a különbözőségre mindig felhívja a figyelmet, és esetenként az összehasonlításhoz számítást is közöl, mely szerint pl. 2010-ben a korrekció hatására az egyéni gazdaságok személyi jellegű költsége több mint háromszorosára nőtt, jövedelme pedig számottevően csökkent, ezért a társas gazdaságok eredményessége – az egyéni gazdaságokéhoz képest – sokkal kedvezőbb lett. A szerzők külön vizsgálták az eredménymutatókat, az adottságokat és a szakmai kérdéseket. Mivel e cikk terjedelme korlátozott, itt nem minden adatot közlünk (1. táblázat), és az eredményeket is csak nagyvonalakban ismertetjük.
2013. február
A H Ó NAP TÉMÁ JA 1. táblázat A nyertesek és a vesztesek egyes jellemző adatai 2008-2010. évek alapján Az adat/mutató
Mérték egység
Üzemméret Mezőgazdasági terület Földminőség Számosállat szarvasmarha összesen tejelő tehén sertés összesen Saját takarmány aránya Támogatások (közvetlen) A termelés anyagköltsége* ebből műtrágya költség Bérköltség Átlaghozam: búza kukorica repce napraforgó Érlékesítési ár: búza kukorica repce napraforgó tehéntej vágósetrés Term. érték arányos jöv.** Munkajövedelmezőség** Cash flow*** Beruházási támogatás Bruttó beruházás Saját tőke aránya Eladósodottsági mutató Likviditási ráta
E Ft STÉ*/üzem ha/ütem átlag AK/ha db/üzem db/üzem db/üzem db/üzem % E Ft/E Ft STÉ E Ft/ha E Ft/ha E Ft/fő t/ha t/ha t/ha t/ha E Ft/t E Ft/t E Ft/t E Ft/t Ft/liter Ft/kg E Ft/fő E Ft/E Ft STÉ E Ft/E Ft STÉ E Ft/E Ft STÉ
Egyéni gazdaságok veszt./ nyertesek vesztesek nyert. % 9524 6971 73,2 65,6 19,7 30,0 20,7 18,3 88,4 8,3 12,8 154,2 3,97 2,32 58,4 0,92 0,87 94,6 7,7 13,2 171,4 82 24 29,3 0,42 0,18 42,9 63,1 66,3 105,1 19,4 15,1 77,8 1133 993 87,6 4,5 3,5 77,8 7,4 5,9 79,7 2,4 1,9 79,2 2,5 2,1 84,0 35,3 32,1 90,9 30,5 27,6 90,5 85,8 77,7 90,6 71,8 66,5 92,6 83,7 83,5 99,8 312,1 300,2 96,2 0,39 0,07 17,9 9026 1211 13,4 0,44 0,12 27,3 0,017 0,006 35,3 0,19 0,086 45,3 0,89 0,86 96,6 0,11 0,14 127,3 7,79 7,85 100,8
Társas gazdaságok nyertesek
vesztesek
92339 550,7 21,6 42,2 50,26 23,24 0,8 99 0,41 95,8 28,6 1854 4,6 7,2 2,4 2,5 35,3 28,1 87,0 68,0 69,8 308,6 0,17 6137 0,45 0,013 0,353 0,77 0,21 3,71
44518 111,6 19,4 106,5 28,96 7,2 156,3 10 0,21 87,8 20,6 1507 3,6 6,4 1,6 2,0 29,3 23,6 84,8 66,8 74,7 304,2 -0,05 1273 0,04 0,018 0,165 0,51 0,49 1,17
veszt./ nyert. % 48,2 20,3 89,8 252,4 57,6 31,0 19537,5 10,1 51,2 91,6 72,0 81,3 78,3 88,9 66,7 80,0 83,0 84,0 97,5 98,2 107,0 98,6 -29,4 20,7 8,9 138,5 46,7 66,2 233,3 31,5
Megjegyzés: STÉ = Standard Termelési Érték: kibocsátási mutató; * = Vetőmag+műtrágya+ növ.védő szer+üzemagyag költség **= az egyéni gazdaságoknál a családtagok munkajövedelme is itt szerepel; ***= mérleg szerinti eredmény+amortizáció egységnyi üzemméretre vetítve. Forrás: a cikk szerzői, Gazdálkodás, 56. évf. 5. szám, 392-396. old. 2012.
2. táblázat A hazai mezőgazdaság egyes mutatói Év 1960 1961-1970 1971-1980 1981-1990 1991-2000 2001-2010 2010 2011 1971-1990 1991-2010 1991-2010/ 1971-1990 % Max:
NövényÁllatMezőgazd. termesztés tenyésztés összesen bruttó term. indexe 1960=100 100,0 100,0 100,0 110,5 117,8 113,4 142,8 167,7 153,1 162,8 206,7 181,3 121,3 139,8 129,6 147,4 123,0 140,5 128,0 107,0 125,0 150,0 108,0 139,0 152,8 187,2 167,2 134,4 131,4 135,1
Felvásárlási index 1960=100 100,0 132,1 229,2 278,9 140,9 134,6 113,0 120,0 254,1 137,8
87,9
70,2
80,8
54,2
2004: 184
1984: 214
1982, 1984: 188
1984: 303
Értékelés A szerzők rámutatnak arra, hogy a jobb eredményt elérő gazdaságok: nagyobb területen, kissé jobb minőségű földeken gazdálkodnak, kevesebb sertést és baromfit, de több szarvasmarhát tartanak, az állatállományt főleg saját területen termelt olcsóbb takarmánynyal etetik, több támogatást kapnak, több műtrágyát használnak fel, a dolgozókat jobban megfizetik, nagyobb termésátlagot, nagyobb értékesítési árakat és így nagyobb jövedelmet érnek el, a beruházást fokozatosan növelik, a termelésre jelentős figyelmet fordítanak.
Forrás: KSH Megjegyzés: Felvásárlási index: Feldolgozásra és továbbértékesítésre eladott termékek mennyisége
2013. február
7
A H Ó NAP TÉMÁ JA 3. táblázat Szántóföldi növénytermelő gazdaságok költség- és jövedelemstruktúrája 2005-2007. évek átlagadatai alapján Magyarország Mo. átlag/ Mo. f. 1/4/ Német- Németo./ EU-15 ország EU-15 % átlag felső 1/4 felső/átl.% EU-15 % EU-15 % Bruttó termelési érték euró/ha 692,3 955,3 138,0 1171,3 59,1 81,6 1399,5 119,5 Folyó támog. és adók egyenlege euró/ha 193,9 214,1 110,4 333,7 58,1 64,2 329,4 98,7 Folyó termelő felhasználás euró/ha 476,2 502,5 105,5 700,8 68,0 71,7 908,5 129,6 Vetőmagköltség euró/ha 64,5 69,9 108,4 81,8 78,9 85,5 92,3 112,8 Műtrágyaköltség euró/ha 71,9 69,4 96,5 111,4 64,5 62,3 133,4 119,7 Növényvédőszer-költség euró/ha 55,8 54,7 98,0 92,1 60,6 59,4 122,4 132,9 Energiaköltség euró/ha 108,5 113,1 104,2 88,3 122,9 128,1 127,4 144,3 Bérleti díjak euró/ha 47,0 37,9 80,6 103,7 45,3 36,5 155,4 149,9 Kamatköltség euró/ha 27,5 25,1 91,3 39,7 69,3 63,2 43,0 108,3 Értékcsökkenési leírás euró/ha 106,8 91,4 85,6 185,4 57,6 49,3 192,5 103,8 Bruttó hozzáadott érték euró/ha 410,0 666,9 162,7 804,2 51,0 82,9 820,3 102,0 Nettó hozzáadott érték euró/ha 303,1 575,5 189,9 618,9 49,0 93,0 627,8 101,4 Nettó hozzáadott érték euró/ÉME 15830 21194 133,9 28343 55,9 74,8 40977 144,6 Bruttó beruházás halmozott euró/ha 340,0 440,5 129,6 579,1 58,7 76,1 793,4 137,0 Beruh. támog. és adók egyenlege euró/ha 9,1 27,4 301,1 0,1 9100,0 27400,0 -12,0 -12000,0 Eszközérték euró/ha 1825,8 2316,8 126,9 7120,7 25,6 32,5 6544,5 91,9 Költséghatékonyság 0,84 0,62 73,8 0,76 110,5 81,6 0,79 103,9 Mértékegység
Mutatók*
Megjegyzés: * = a mutatók magyarázatát lásd a kiadványban. Forrás: Agrárgazdasági Információk, 2010. 2. szám. AKI.
4. táblázat A gazdaságok számának változása Megnevezés A gazdaságok száma 1972-ben 1981-ben 1991-ben 2000-ben 2003-ban 2005-ben 2007-ben 2010-ben (1. előzetes, teljes) 2010 (2. előzetes) Arány 2010-ben %, 1972 = 100 % Arány 2005-ben %, 2000 = 100 % Arány 2010-ben %, 2000 = 100 %
Egyéni gazdaságok
Gazdasági szervezetek
Összesen, ill. átlag
1 841 500 1 529 600 1 395 800 958 500 765 600 706 900 618 700 566 600 567 400 30,8 73,8 59,1
6 100 1 400 2 600 8 400 7 800 7 900 7 400 8 800 8 600 144,3 94 104,8
1 847 600 1 531 000 1 398 300 966 900 773 400 714 800 626 100 575 400 576 100 31,1 73,9 59,5
Forrás: KSH
5. táblázat Egy gazdaságra jutó terület változása hazánkban Megnevezés Egyéni gazdaságok Szántó Mezőgazdasági terület Termőterület Gazdasági szervezetek Szántó Mezőgazdasági terület Termőterület
2000
2005 ha/gazdaság
2010
2010/ 2000 %
3,1 2,5 2,7
4,2 3,2 3,4
6,2 4,6 5,0
200,0 184,0 185,2
506,9 533,5 663,0
385,8 373,6 486,8
352,3 336,7 465,8
69,5 63,1 70,3
Az adatok megítélése
Forrás: KSH
A felsorolt előnyök a képzettebb szakembereknek köszönhető. A vezetők kora az egyéni, valamint a társas
8
ban, hogy a támogatások, különösen a pályázatos támogatások megszerzése terén nagyon fontos a vezetők agilitása, míg a kedvezőbb terméseredmények a jobb szakmai ismeretet igazolják, a nagyobb értékesítési árak pedig a vezetők jobb üzleti kapcsolatait bizonyítják. Tehát az eredményeket (talán) leginkább a szakmai vezetők hozzáértése, rátermettsége, és a jó üzleti kapcsolatai határozzák meg. A 2004-2006, valamint a 2008-2010 közötti két időszak adatainak összehasonlítása során megállapították, hogy mind az egyéni, mind a társas gazdaságoknál a nyertesek fejlődése intenzívebb volt, de a vesztesek is fejlődtek, és a társas gazdaságok adatainak javulása jelentősebb volt, mint az egyénieké. A tanulmány nemzetközi adatokat is közöl, mely szerint a hazai nyertes gazdaságok nettó hozzáadott értéke, és a nettó beruházás adatai megközelítik Németország és Ausztria átlagos adatát, a hazai veszteseké pedig még Lengyelországénál is kisebb.
gazdaságoknál alig különbözött, a szakmai ismeretet viszont csak hiányosan közölték. Megemlítik azon-
Mivel az AKI szinte minden kiadványa foglalkozik a mezőgazdaság helyzetével, a gazdálkodás eredményességének okaival, valamint a jobbítás lehetőségével, e tanulmány nem állapít meg sok újdonságot. Mégis azért jelentős, mert a jó, és a gyengébb
2013. február
A H Ó NAP TÉMÁ JA 6. táblázat A mezőgazdaság egyes jellemző adatai gazdasági cél és forma szerint 2010-ben
Megnevezés
Egység
Gazdaságok száma ezer gazd. az összesből 0-<1 ha/gazd. ezer gazd. Összes terület ezer ha ezer ha Szántóterület ezer ha Mezőgazdasági terület az összesből 0-<1 ha/gazd. ezer ha Mezőgazdasági terület ha/gazd. az összesből 0-<1 ha/gazd. ha/gazd. a használt területből a saját % A gazdálkodók/irányítók száezer fő ma ezer fő ebből a nők aránya a nők aránya gazd. cél szerint % ledolgozott munkanap/gazdálkodó Kor: év <35 ezer fő ezer fő 35-44 ezer fő 45-54 ezer fő 55-64 ezer fő >65 ezer fő összesen Végzettség: nincsen ezer fő gyakorlati tapasztalat ezer fő ezer fő alapfok ezer fő középfok ezer fő felsőfok ezer fő összesen ezer fő Aktivitás: foglalkoztatott munkanélküli ezer fő ezer fő nyugdíjas egyéb ezer fő ezer fő összesen
Az összesből gazdsági cél szerint Csak saját Saját fogyasztásfogyaszÉrtékesítésra tás felettit re termel termel értékesít adat % adat % adat % 341,4 59,3 115,2 20,0 119,5 20,7 279,8 82,0 62,9 54,6 34,4 28,8 229,6 3,5 533,6 8,2 5771 88,3 99,5 2,6 349,3 9,2 3355 88,2 156,8 3,4 464,3 10,1 3991 86,5 56,2 35,8 19,6 4,2 12,8 0,3 0,51 4,19 34,9 0,20 0,31 0,37 95,9 83,5 37,6
Az össz.ből gazd. forma szer. Összesen, illetve átlag adat 576,1 377,1 6533,8 3804,1 4611,6 88,6 8,64 0,23
Gazdasági szervezetek
Egyéni gazdaságok
% adat 100,0 8,6 65,5 0,3 100,0 3822,5 100,0 1863,8 100,0 2191,6 1,9 0,1 322,58 0,44 44,2
% adat % 1,5 567,4 98,5 3,5 376,8 66,4 58,5 2711,4 41,5 49,0 1940,8 51,0 47,5 2420,1 52,5 0,0 88,5 3,7 4,59 0,23 8,8 76,3
341,4
59,3
115,2
20,0
119,5
20,7
576,1
100,0
8,6
1,5
567,4
98,5
96,6
28,3 63,9
27,8
24,2 18,4
26,7
22,4 17,7
151,2
26,2 100,0
1,2
13,8 0,8
149,7
26,4 99,2
119,9 10,5 8,8 21,0 17,6 29,8 24,9 33,8 28,3 24,3 20,3 119,5 100,0 5,9 4,9 73,7 61,7 10,9 9,1 16,6 13,9 12,4 10,4 119,5 100,0 62,7 52,5 3,2 2,7 41,2 34,5 12,2 10,2 119,5 100,0
86,6 40,3 83,5 121,6 160,7 169,4 576,1 44,9 447,1 28,8 36,3 19,0 576,1 233,3 26,5 274,8 40,9 576,1
70,3 100,3 23,2 6,8 7,0 6,1 46,1 13,5 16,5 14,3 66,9 19,6 24,8 21,5 93,9 27,5 32,8 28,5 111,3 32,6 34,1 29,6 341,4 100,0 115,2 100,0 33,1 9,7 6,1 5,3 282,7 82,8 90,8 78,8 10,6 3,1 7,3 6,3 11,3 3,3 8,3 7,2 3,8 1,1 2,8 2,4 341,4 100,0 115,2 100,0 124,6 36,5 46,0 39,9 18,4 5,4 4,8 4,2 177,9 52,1 55,6 48,3 20,1 5,9 8,9 7,7 341,4 100,0 115,2 100,0
7,0 14,5 21,1 27,9 29,4 100,0 7,8 77,6 5,0 6,3 3,3 100,0 40,5 4,6 47,7 7,1 100,0
159,1 0,9 1,8 2,8 2,5 0,6 8,6 0,5 1,8 0,6 1,9 3,8 8,6 8,6 8,6
10,2 20,7 32,2 29,5 7,4 100,0 6,3 20,8 6,5 22,4 44,0 100,0 100,0 100,0
85,5 39,7 7,0 81,7 14,4 118,6 20,9 158,3 27,9 169,1 29,8 567,4 100,0 44,8 7,9 445,4 78,5 28,4 5,0 34,0 6,0 14,8 2,6 567,4 100,0 224,8 39,6 26,5 4,7 274,8 48,4 41,3 7,3 567,4 100,0
Forrás: KSH, ÁMÖ 2010
gazdaságok ismérveit célirányosan, és konkrét számokkal mutatja be. Kiegészítésként azonban ismételnünk kell, hogy a tesztüzemi adatfelvételben csak a 4.000 euró Standard Termelési Érték (STÉ)-nél nagyobb gazdaságok szerepelnek, így az ennél kisebb gazdaságok, tehát a KSH által nyilvántartott összes gazdaság mintegy 80 %-ának képviselete a tesztüzemi mintából kimarad. A kisebb gazdaságok eredményei viszont többnyire rosszabbak, mint a nagyobbaké, így a tanulmány adatai (főleg a veszteseké) sokkal kedvezőbbek lehetnek, a tényleges országos átlagnál. Célszerű azonban felhívni a figyelmet több olyan fontos kérdésre, melyet e tanulmány csak vázlatosan
2013. február
ismertet, vagy egyáltalán nem említ meg. Ilyen pl. mezőgazdaság általános helyzete, a gazdaságok száma, mérete, szakember-ellátottsága, valamint a hazai terméseredmények, a gépellátottság és a gépüzemeltetés helyzete, a birtok-, illetve az ágazati méret szerepe, stb., melyek – megítélésünk szerint – kiemelt figyelmet érdemelnek. Mezőgazdaságunk általános jellemzői A mezőgazdaság nehézségei nem a 2008. évi válsággal, hanem a rendszerváltással kezdődtek. Az ezt követő 20 évben ugyanis – az előző 20 év átlagához viszonyítva – a termelés lényegesen visszaesett, a mezőgazda-
ság bruttó termelési indexe a növénytermelésnél 87,9 %-ra, az állattartásnál 70,2 %-ra, míg a mezőgazdaság összesen 80,8 %-ra mérséklődött, a felvásárlási index pedig 54,2 %-ra csökkent (2. táblázat). Rendkívül kedvezőtlen a nemzetközi helyzetünk is. Az AKI, illetve a FADN 2005-2007. évi számai szerint pl. a szántóföldi növénytermelés hazai átlagos adata – az EU-15-höz viszonyítva – minden mutató alapján lényegesen lemaradt, és még a hazai gazdaságok legjobbjainak (a jövedelmezőség alapján kiválasztott felső ¼) eredményei is kedvezőtlenebb, mint az EU-15-é, de különösen rosszabbak Németország eredményeihez viszonyítva (3. táblázat). A fentiek oka többnyire a rendszer-
9
A H ÓNAP TÉMÁ JA 7. táblázat Az EU-27 tagországok mezőgazdasági szakmai felkészültsége 2005-ben* Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7 8 9 10 18. 19. 20. 25. 26. 27.
Gyakorlati tapaszt. Alapfok Közép és felsőfok arány % rangsor arány % rangsor arány % rangsor EU-15 77,5 11,6 10,9 EU-27 80,0 11,4 8,5 EU-12 (csatlakozott) 81,8 11,3 6,9 Németország 31,5 2 22,9 5 45,6 1 Belgium 52,3 6 23,8 4 23,9 6 Ausztria 51,9 5 19,7 8 28,4 4 Luxemburg 44,1 3 13,9 13 42,0 3 Hollandia 28,5 1 66,6 1 4,9 18 Csehország 55,3 7 19,6 9 25,2 5 Franciaország 45,7 4 11,0 17 43,4 2 Lengyelország 61,5 10 22,2 6 16,3 10 Finnország 59,4 9 32,7 3 7,9 15 Dánia 55,5 8 39,4 2 5,0 17 Szlovákia 85,4 18 11,2 15 3,4 19 Magyarország 86,6 19 4,9 25 8,5 14 Portugália 88,2 20 10,5 19 1,3 21 Görögország 94,6 25 5,1 24 0,3 26 Bulgária 94,7 26 4,3 26 1,0 24 Málta 99,5 27 0,3 27 0,2 27 Ország
Megjegyzés: *= az országok teljes mezőgazdaságára vonatkozó gazdaság-irányítói átlagok; Forrás: Eurostat alapján Székely, Gazdálkodás, 55. évf. 3. sz. 319. o., 2011
ugyanis az egyéni gazdaságokként nyilvántartott háztáji és illetmény-földeket a nagyüzemek (zömmel saját területükkel együtt) hatékonyan és szakszerűen művelték, míg a rendszerváltás után az egyéni gazdaságok önállóan dolgoztak. Így az ÁMÖ 2010 adatai szerint a nyilvántartott gazdaságok 65,5 %-a 1 ha-nál kisebb területen, összesen 88.600 ha-on gazdálkodik, átlagos mezőgazdaság területük 0,23 ha, a mezőgazdaságban felhasznált összes élőmunkaegység (ÉME) 40,6 %-a nem éri el az 1 ÉME/gazdaság igényt. Az összes gazdaság-irányító 29,5 %-a 65 év feletti, 7,8 %-nak semmilyen mezőgazdasági végzettsége nincsen, 77,6 % csak gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, alapfokú képzettsége 5,0 %-nak, középfokú 6,3 %-nak, felsőfokú pedig csak 3,3 %-nak van. Jellemző még, hogy a gazdálkodók/irányítók 52,3 %-a munkanélküli, vagy nyugdíjas (6. táblázat). Mezőgazdaságunkban a szakmai ismeret nemzetközi szinten is meglehetősen
8. táblázat A búza termésátlaga hazánkban és egyes „élenjáró” országokban (t/ha) Megnevezés Magyarország Anglia* Belgium* Franciaország* Hollandia* Németország*1 Élenjáró orsz. átlag Magyaro./élenj.átl.%
1931-40 1948-56 1961-70 1971-80 1981-90 1,4 2,3 2,7 1,6 3,0 2,2 2,36 59,3
1,4 2,9 3,3 2,0 3,8 2,7 2,94 47,6
2,2 4,0 3,8 3,2 4,4 3,6 3,80 57,9
3,7 4,8 4,6 4,5 5,5 4,6 4,80 77,1
4,8 6,6 6,2 5,8 7,3 6,0 6,38 75,2
19912000 4,0 7,6 7,2 6,8 8,1 6,9 7,32 54,6
2001- 1981-90/ 2001-10/ 2010 1971-80% 1991-2000% 4,03 129,7 100,8 7,69 137,5 101,2 8,54 134,8 118,5 6,95 128,9 102,2 8,44 132,7 104,2 7,43 130,4 107,7 7,81 132,9 106,7 51,50 97,6 94,2
2001-2010/ Mo.%-ában 100,0 190,8 211,8 172,4 209,4 184,3 193,7 .
Megjegyzés: 1 = egyesülés előtt NSZK; *= élenjáró országok. Forrás: KSH; 2001-2010 FAO
váltás után kialakult birtokszerkezetben kereshető. A KSH által nyilvántartott gazdaságok száma ugyanis az elmúlt évtizedekben számottevően csökkent ugyan (4. táblázat), de ez a valóságban nem eredményezte a birtokméret lényeges növekedését és a szakmai színvonal javulását, mert az egyéni gazdaságoknál a mezőgazdasági terület átlagos mérete még 2010-ben is csak 4,6 ha, a gazdasági szervezeteknél pedig az átlagos birtokméret nem nőtt, hanem csökkent (5. táblázat). Így 2010-ben a szántónál 11,9, a mezőgazdasági területnél 8,6, míg a termőterületnél 11,5 ha/gazdaság volt az országos átlag. Korábban
10
9. táblázat Műtrágya hatóanyag-felhasználás (kg/ha) (szántó, kert, gyümölcs és szőlő területre vetítve) Megnevezés Magyarország Anglia* Belgium* Franciaország* Hollandia* Németország *2 Élenjárók átlaga Magyaro./élenj.átlag %
1931- 1948- 1961- 1971- 1981- 199140 56 70 80 90 2000 2 8 81 245 256 54 58 115 212 278 361 339 201 254 489 557 515 396 36 58 157 282 306 248 298 403 583 747 722 542 151 185 424 418 404 238 149 203 373 456 462 353 1,3 3,9 21,7 53,7 53,5 15,3
2001
2002
82 328 335 213 443 217 307 26,7
91 310 344 203 354 216 285 31,9
Megjegyzés: 1 = egyesülés előtt NSZK; *= élenjáró országok A 2002 utáni évek adataiból csak a hazaiak állnak rendelkezésre; Forrás: Magyar statisztikai évkönyvek, KSH
2013. február
A H Ó NAP TÉMÁ JA 10. táblázat Tápanyagmérleg hazánkban (kg/ha) mezőgazdasági terület Évek 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Átlag
N 20 -4 20 29 -13 -16 -6 26 -18 -3 6 3,7
P -6 -10 -7 -3 -12 -12 -10 -4 -15 -12 -11 -9,3
Forrás: Környezeti helyzetkép, 2011 KSH, (Eurostat)
egyik tagországban sem volt számottevő változás.) A mezőgazdaság helyzetét – az előzőek mellett – talán leginkább a búza termésátlagának alakulása jellemzi (8. táblázat), mely 1971-80. között 77,1 %-ra megközelítette az élenjáró országok átlagát, 2001-2010-ben viszont ez az arány csak 51,5 %, 2010ben pedig 46,9 % volt. Ennek oka főleg a birtokméret által előidézett korlátokban, illetve az e miatt előálló szakmai hiányosságokban, és a nem elégséges ráfordításban kereshető. Így pl. 1971-80-ban műtrágya-felhasználásunk 53,7 %-a volt az élenjáró országokénak, 1991-2000-ben pedig
11. táblázat Magyarországi talajok becsült N-P-K ellátottsága (%) Megnevezés N-ellátottság jó, igen jó közepes gyenge, igen gyenge P-ellátottság jó, igen jó közepes gyenge, igen gyenge K-ellátottság jó, igen jó közepes gyenge, igen gyenge
1960
1960-70 1977-81 1982-85
1987
2000
2010
7 29 64
20 40 40
30 44 26
37 33 30
38 37 25
25 40 35
25 35 40
0 57 43
20 40 40
48 36 16
57 29 14
83 13 4
45 30 25
35 30 35
50 32 18
40 35 25
49 39 12
57 27 16
65 22 13
50 30 20
45 30 25
Forrás: Dr. Csathó P.- Radimszky L.- Dr. Árendás T.: A magyar gazda mint NPK-mérleg-képes könyvelő, AGROFÓRUM, 2012. november, 42-47. old.
tos volna tehát, hogy a műtrágya és a növényvédő szer felhasználására, a megfelelő vetőmagvak használatára, a szerves anyag pótlására, a csapadékvíz megőrzésére, illetve a szakszerű talajművelésre (stb.) az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet fordítsunk, hogy a termésátlagok terén „elért” lemaradásunk ne növekedjen tovább. A gépállomány és a gépüzemeltetés helyzete Az országos gépállományról a 2000. és a 2005. évi összeírás óta újabb KSH adat nem áll rendelkezésre. Az azóta eltelt idő alatt azonban – a jelentős új-gép támogatás eredményeként – számottevő változások zajlottak, melyeknek következtében – az AKI gép-eladás felmérését alapul véve – a géppark modernizálódott ugyan, de ennek ellenére tovább „öregedett”. Az erőgépek között a segédüzemágak aránya is változott, pl. gép db alapján a mezőgazdaság traktorállománya nőtt, a tehergépkocsi állománya viszont jelentősen mérséklődött. A KSH által korábban végzett birtokméret szerinti csoportosításból megállapítható volt, hogy a nyilvántartott gazdaságok mintegy 94 %-a 10 ha-nál kisebb területen gazdálkodott. Ezek a gazdaságok azonban a mezőgazdasági területnek csak 13,3 %-át
12. táblázat Értékesített erőgépek száma Megnevezés Traktorok* Arató-cséplő gépek Magajáró rakodók Magajáró szecskázók Egyéb magajárók Összesen
1995-1999 2000-2004 2005-2009
2009
2010
2011
átlag db/év 2644 444 234 13 42 3378
3053 503 425 18 134 4133
990 69 139 . 6 1204
db/év 1917 176 265 9 3 2370
2230 368 59 18 25 2700
2687 378 429 11 137 3642
17 év átlaga 2009
2395 365 236 14 61 3070
1153 177 190 . 5 1525
2010
2011
2012
db/I. félév 400 734 32 92 80 96 . . . . 512 922
830 138 101 6 . 1075
Megjegyzés: *=1994-ben csak MTZ-ből 4790 db beszerzés volt. Forrás: AKI
kedvezőtlen, mert hazánk az EU-27 tagország között a 19. hellyel „büszkélkedhet” (7. táblázat). Érdemes figyelni pl. arra, hogy a hivatkozott táblázat szerint 2005-ben a közép- és felsőfokot végzettek aránya nálunk 8,5 %, ezzel szemben Németországban 45,6 %, és még Csehországban is 25,2 % volt. (Bár a 7. táblázat adatai meglehetősen régiek, e téren azóta feltehetően
12
15,3 %, és 2002-ben is csak 31,9 %-a (9. táblázat). Ezeken túl megállapítható, hogy a felhasznált műtrágya összetétele is kedvezőtlen, a talajok jelentős mértékű P-hiányban szenvednek (10. táblázat), de nyilvánvaló, hogy a többi hatóanyag aránya sem megfelelő (11. táblázat), így a kijuttatott műtrágyák érvényesülése korlátozott. Fon-
művelték, viszont ők üzemeltették az erőgépállomány db 43,7 %-át, illetve az erőgép kW kapacitás 29,9 %-át, de e gazdaságokban így is az átlagos erőgépállomány mindössze 0,11 db/ gazdaság, illetve 4,35 kW/gazdaság volt. Ennek ellenére a területre vetített erőgép-ellátottságuk 124,1 db/1000 ha, illetve 5118,7 kW/1000 ha, tehát db
2013. február
A H Ó NAP TÉMÁ JA 13. táblázat Az MGI bázisgazdaságok erőgépeinek 2002-2011. évi segédüzemágak szerinti fontosabb átlagos éves teljesítés- és karbantartási-javítási költségadatai* korcsoport szerint Megnevezés
Haszná- MűNha/ lati idő szak db év h/db
Traktorok Teljes állomány <=10 év >10 év >10 év/<=10 év % Tehergépkocsik Teljes állomány <=10 év >10 év >10 év/<=10 év % Arató-cséplő gépek Teljes állomány <=10 év >10 év >10 év/<=10 év % Magajáró rakodók Teljes állomány <=10 év >10 év >10 év/<=10 év % Erőgépek átlag Teljes állomány <=10 év >10 év >10 év/<=10 év %
JavíJavíNha/ tási tási h/ műsz. h h/db nha
Kenő/ hajtó ag. %
Karb.- jav. Karb.-jav. A nha %-a kö.* Ft/ kö.* Ft/ segédüz.mh nha ként
A karb.-.jav. kö.* %-a segédüz.-ként
13,1 5,0 19,0 382,3
1259 1706 930 54,5
1189 2060 548 26,6
149,0 137,3 157,5 114,7
0,944 1,208 0,589 48,7
0,125 0,067 0,288 431,6
2,05 1,49 3,58 239,7
853 830 885 106,6
904 687 1503 218,7
100,00 73,49 26,51 36,08
100,00 55,90 44,10 78,89
15,8 6,5 17,8 275,6
1010 1974 804 40,7
716 1339 583 43,6
283,0 131,6 315,4 239,7
0,709 0,678 0,725 106,9
0,395 0,098 0,541 550,2
2,01 0,70 2,66 378,8
1313 675 1648 244,3
1852 995 2272 228,5
100,00 32,89 67,11 204,1
100,00 17,66 82,34 466,2
6,3 4,8 15,3 316,5
675 719 401 55,8
1665 1819 698 38,3
290,9 272,9 403,8 148,0
2,465 2,530 1,738 68,7
0,175 0,150 0,579 385,9
1,00 0,96 1,68 175,3
2979 2761 5422 196,4
1208 1091 3120 285,9
100,00 94,24 5,76 6,1
100,00 85,12 14,88 17,5
12,2 5,1 19,0 369,4
1502 2014 1004 49,9
747 1068 435 40,8
215,4 243,3 188,2 77,3
0,497 0,530 0,434 81,8
0,288 0,228 0,432 189,7
4,82 3,71 7,49 202,0
1121 1235 898 72,7
2253 2330 2071 88,9
100,00 70,45 29,55 41,9
100,00 72,84 27,16 37,3
13,1 5,1 18,9 371,2
1197 1607 897 55,8
1091 1837 546 29,7
194,8 177,4 207,5 117,0
0,912 1,143 0,609 53,3
0,179 0,097 0,380 393,3
2,13 1,55 3,56 230,3
1085 1068 1108 103,7
1190 935 1818 194,5
100,00 71,06 28,94 40,7
100,00 55,79 44,21 79,2
Megjegyzés: *= 2011. évi árszinten. Forrás: MGI feldolgozás
alapján mintegy tíz-tizenkétszer, kW szerint viszont mintegy ötször több volt, mint az 1.000 ha feletti mezőgazdasági területtel rendelkező gazdaságoké. Az erőgépek munkagépeinek ellátottsága hasonló, mint az erőgépeké db alapján. A kisebb gazdaságokban az egy gazdaságra jutó munkagép db 0,39 és 1,09 között volt, tehát nagyon kevés, viszont az 1.000 ha-ra jutó munkagépek száma 5-15-szeres, a nagyobb gazdaságok állományához viszonyítva. Nyilvánvaló tehát, hogy ilyen erő- és munkagép-ellátottság mellett e kisgazdaságok zöme egyrészt nem üzemeltetheti a gépállományt hatékonyan, mert a munkákat úgy kell elvégezni, ahogyan azt a körülmények lehetővé teszik, másrész nem végeznek sem tervezést, sem értékelést, hiszen a kényszerű adottságok mellett ennek nem sok értelme volna. A gazdaság mérete tehát a gazdálkodás eredményességét alapvetően befolyásolja.
2013. február
A következő, tehát a 10-50 ha-os birtok-kategóriánál a helyzet kissé jobb volt, mert itt az átlagos birtokméret már 21,2 ha, de az átlagos erőgépállomány mindössze 1,2 db/gazdaság, illetve 71,7 kW/gazdaság, mintegy 1,9 db munkagéppel. E kategóriában a területre vetített erőgépállomány már csak fele a 10 ha-nál kisebb gazdaságokéhoz viszonyítva, de ez is db alapján 4-5 szerese, kW szerint viszont mintegy kétszerese az 1.000 ha-nál nagyobb gazdaságokénak. Természetes tehát, hogy optimális gépellátás és gépüzemeltetés itt sem valósítható meg. Ezért az e kategóriába tartozó gépekkel együtt a hazai gazdaságok 98,4 %-a, a mezőgazdasági terület 29,2 %-a, az erőgépek (db) mintegy 67,5 %-a, a kW teljesítmény-kapacitás 56,3 %-a, és az erőgépek munkagépek kb. 65-70 %-a üzemelt olyan feltételek mellett, ahol hatékony gépüzemeltetésről, tehát optimális gaz-
dálkodási körülményekről nem is lehet szó. Az AKI felmérése szerint az elmúlt 17 évben jelentősen módosult ugyan az évenkénti gépbeszerzés, de az 5 éves átlagok hasonlók voltak. Így az évenkénti gépvásárlás átlaga alapján napjainkban mintegy 123-124 ezer traktor, és kb. 12-13 ezer arató-cséplő gép lehet a mezőgazdaságban, így ezek 10-15 éves korban történő selejtezéséhez az eddigi gépbeszerzés nem elegendő (12. táblázat), ennek kétháromszorosa is kevés lenne. Ezért a gépállomány fiatalítása, illetve modernizálása a jelenlegi birtok-viszonyok mellett kilátástalan, előrelépés csak a kis táblák egyesítésével, és nagyteljesítményű modern gépek vásárlásával képzelhető el. Általában ismert ugyanis, hogy nagy táblákon, nagyteljesítményű gépekkel a munkavégzés lényegesen hatékonyabb, és olcsóbb (AGROFÓRUM, 2012, 3. szám, 126-134. oldal).
13
A H Ó NAP TÉMÁ JA 14. táblázat A gazdálkodás fontosabb jellemző adatai 2010-ben az AKI által vizsgált tesztüzemek alapján Megnevezés* Mezőgazdasági terület Átlagos aranykorona érték Munkaerő állomány Eszközérték összesen ebből: gép+berend.+jármű értéke Állatállomány számosállat Búza termésátlag Kukorica termésátlag Napraforgó termésátlag Repce termésátlag Burgonya termésátlag Tejhozam Bruttó beruházás Beruházási támogatás Nettó beruházás Agrártámogatás Földbérleti díjak Bruttó termelési érték a mg.-ban Nettó hozzáadott érték Üzemi tevékenység eredm. a mg.-ban Adózás előtti eredmény Mérleg szerinti eredmény Termelésiérték arányos jövedelm Saját tőke jövedelmezősége Munkajövedelmezőség
Egyéni gazdaságok Társas gazdaságok üzemméret (STÉ szerint ezer euró)* <=25 >25-65 >65 átlag <=125 >125-500 >500 ha/üzem 16,95 46,82 144,6 29,34 59,25 323,80 1263,88 AK/ha 17,96 16,56 19,03 17,81 18,91 18,82 19,73 ÉME/100haMT 4,69 3,01 2,07 3,49 4,38 2,80 2,87 EFt/ha MT 955,0 780,6 785,6 861,1 904,0 760,5 733,9 EFt/ha MT 110,17 117,71 172,3 130,62 165,60 128,91 116,15 szá/100ha 20,54 20,89 21,00 20,76 15,13 12,83 44,71 t/ha 2,86 3,24 3,64 3,23 3,32 3,28 3,58 t/ha 5,97 6,25 6,78 6,32 6,54 6,51 6,47 t/ha 1,51 1,76 1,87 1,73 2,00 1,83 1,92 t/ha 1,59 1,78 1,91 1,83 1,94 1,54 1,80 t/ha 13,03 14,46 18,13 14,80 0,00 14,92 24,96 l/tehén 3527 3532 4930 4110 3118 6792 7533 EFt/ha MT 22,22 33,56 40,71 30,56 81,53 76,17 111,74 EFt/ha MT 1,29 2,58 4,57 2,59 6,60 7,01 9,29 EFt/ha MT -12,55 -4,59 0,92 -6,55 -5,06 8,25 22,01 EFt/ha MT 62,50 68,84 67,67 65,62 79,18 81,63 96,12 EFt/ha MT 3,06 6,31 10,91 6,22 19,00 23,97 26,86 EFt/ha MT 299,44 348,79 386,8 337,78 515,28 442,15 625,32 EFt/ha MT 107,24 119,29 154,8 124,45 167,75 137,06 142,24 EFt/ha MT 67,86 80,94 109,88 81,41 68,76 48,52 45,61 EFt/ha MT 57,73 72,44 97,15 73,17 54,56 34,50 29,15 EFt/ha MT 14,89 17,00 42,17 23,57 31,31 20,95 23,75 % 20,24 21,89 26,65 22,86 11,92 8,67 5,12 % 7,03 11,62 16,10 10,37 10,72 6,85 6,86 EFt/ÉME 1692 3150 5916 2754 2697 3111 3384 Egység
átlag 347,05 19,05 3,01 756,5 123,75 35,18 3,50 6,48 1,91 1,75 21,05 7487 101,39 8,55 16,46 91,44 25,48 576,57 143,74 48,54 32,80 23,93 6,29 7,30 3231
Megjegyzés: * = Az egyes fogalmak magyarázatát lásd a hivatkozott tanulmányban. Forrás: Keszthelyi - Pesti: A tesztüzemi információs rendszer eredményei 2010. 34-39, és 64-69. o. AKI., 2012
A gépcseréket az egyre növekvő karbantartási-javítási költségek is indokolják. Az MGI által megfigyelt bázisgazdaságok 2002-2011. évi átlagos adatai alapján megállapítható (13. táblázat), hogy – egyes különleges esettől eltekintve a <=10 éves használat (illetve selejtezési idő) mellett (tehát átlagosan mintegy 5 éves átlagos „kor” esetén) – minden segédüzemágnál: az éves teljesítés több, a fajlagos kihasználás, a kenőanyag-felhasználás, a javítási óra igény és a (2011. évi árszinten számolt) karbantartási-javítási költség pedig kedvezőbb, mint a hosszabb használat esetén. Fontos adat pl., hogy az egyes segédüzemágakon belül a traktoroknál a teljes állomány 13,1 éves „kora” ellenére a munkák (nha) 73,5 %-át, míg az arató-cséplő gépek 6,3 éves „kora” mellett 94,2 %-át 10 éves, vagy ennél „fiatalabb gépek teljesítették, ezzel szemben a tehergépkocsiknál
14
ez az arány csak 32,9 % volt. E gazdaságokban a 13,1 éves átlagos erőgéphasználati idő (kor) mellett az összes gépi munka (nha) 71,1 %-át <=10 éves (5,1 éves „korú”) erőgépekkel végezték, és e teljesítéshez az összes karbantartási-javítási költség ráfordításnak csak 55,8 %-ára volt igény. A teljes erőgéppark fajlagos karbantartási-javítási költségráfordítása 1.190 Ft/nha, míg a <=10 éves gépeké csak 935 Ft/ nha volt, tehát 21,4 %-kal kevesebb, a >10 éves gépeké pedig 1818 Ft/nha, azaz majdnem kétszerese, mint a <=10 éveseké. A >10 éves gépek szinte minden segédüzemágnál fele kihasználással, és kb. kétszer nagyobb Ft/nha karbantartási-javítási költséggel dolgoznak, mint a <=10 éves gépek. A birtokméret problémái Az AKI különböző anyagai az adatokat szektorok szerint, és több esetben ezeken belül üzemméret vagy ágazati méret szerint is értékeli. Megállapítha-
tó, hogy mind a 2010. (14. táblázat), mind a 2001-2010. évek átlaga esetében (hasonlóan a korábbi ilyen feldolgozások eredményéhez) a két szektor adatai nem térnek el döntő mértékben, de több helyen tapasztalható számottevő különbség, összességében azonban a társas gazdaságok adatai kedvezőbbek. A társas gazdaságokban pl. fajlagosan kevesebb az alkalmazott munkaerő és az eszközérték, kissé jobbak a növények termésátlagai, lényegesen több az állatállomány, jobb a tejhozam, valamint a bruttó és a nettó beruházás, de több támogatást is kaptak, és több földbérleti díjat fizettek. A bruttó termelési érték sokkal, a nettó hozzáadott érték mérsékeltebben nagyobb, és lényegesen több az ÉMÉ-re vetített munkajövedelem. A többi eredményadat az eltérő elszámolás miatt nem ad reális képet, de itt is az a következtetés levonható, hogy az egyéni gazdaságok csak akkor lehetnek versenyképesek, ha személyi költségeiket képesek (haj-
2013. február
A H ÓNAP TÉMÁ JA landók) alacsony szinten tartani. Ez a megállapítás főleg a vizsgált egyéni gazdaságok 78 %-át kitevő alsó méretkategória üzemeire vonatkozik, ahol az üzemi STÉ ≤ 25 ezer euró, átlagos mezőgazdasági terület 16,95 hektár. Az üzemméret szerinti adatok mindkét szektor esetében szinte kivétel nélkül azt bizonyítják, hogy a nagyobb termelési értéket előállító (nagyobb területtel rendelkező) gazdaságok eredményesebbek. A fenti megállapítás ellenére a 2001-2010. évek átlagánál az üzemek átlagos területe az egyéni gazdaságoknál nőtt, a társas gazdaságoknál csökkent. A társas gazdaságoknál a munkaerő, valamint az állatállomány jobban mérséklődött, illetve több mutató, pl. a munka-jövedelmezőség kisebb mértékben nőtt, mint az egyéni gazdaságoknál, de a társas gazdaságok előnye változatlanul megmaradt, mert a bruttó termelési érték az öt éves átlagok alapján is nagyobb mértékben nőtt, mint az egyéni gazdaságoknál. Az egyéni gazdaságoknál a legnagyobb gond a nettó beruházás alakulása, mely az évtized alatt – a számottevő beruházási és agrártámogatások ellenére – öt évben is negatív volt, így – ha ez a továbbiakban is folytatódik – a technológiai színvonal e szektornál jelentősen lemarad. A tejtermelő és a sertéstartó ütemtípusoknál is a nagyobb területtel, illetve állatállománnyal rendelkező gazdaságok eredményei a kedvezőbbek. Különösen kiemelkedik ez a tejhozam, a malac-szaporulat, a nettó beruházás, a bruttó termelési érték, valamint (az eltérő számítási mód ellenére) az ÉMÉ-re vetített munkajövedelem esetében. Megállapítható továbbá, hogy a vizsgált üzemtípusok közül a tejtermelő tehenészetek a legeredményesebbek, de a sertéstartók eredménye is jobb, mint az összes gazdaság átlagos adata. Összegzés A rendszerváltás után napjainkig hazánkban állandó vita tárgya egyrészt a kis és nagy gazdaságok, másrészt az egyéni és a társas gazdaságok szerepe, illetve jelentősége. A kis egyéni gazdaságok kiemelését többen a nyugati családi gazdaságok példájával igyekeznek indokolni, holott
2013. február
ott a birtokok átlagos mérete lényegesen nagyobb, a terméseredmények többnyire jobbak, a jövedelemtermelő képesség számottevőbb, mint nálunk (és korábban sokkal jelentősebb támogatásban részesültek), de ennek ellenére (az utóbbi években) versenyképességük csak kevéssé nőtt, illetve esetenként csökkent is. Tehát a hazai mezőgazdaságban az 1960-90 közötti harminc év alatt bekövetkezett lendületes fejlődés, az elmúlt húsz év „eredményei”, illetve a nálunk jobban teljesítő nyugati és volt szocialista országok példája alapján felmerül a kérdés, hogy ténylegesen milyen „forma” volna a legkedvezőbb mezőgazdaságunk számára. Hiszen mind a kicsiknek, mind a nagyoknak, illetve az egyénieknek, és a társas gazdaságoknak vannak előnyeik és hátrányaik, de eredményes működésüket ezek csak részben befolyásolják. Megítélésünk szerint a döntéshez nem bizonyos politikai nézetek (mint az 1950-es években, és egyeseknél napjainkban is), hanem reális adatok figyelembevételére lenne szükség, de talán az lenne a legjobb, ha egyenlő feltételeket teremtve a gazdálkodókra bíznák a döntést. Arra a kérdésre ugyanis, hogy a gazdaság kicsi vagy nagy, egyéni vagy társas legyen, a válasz, illetve az egyetértés azért sürgető, mert hazánk mezőgazdasága – az előző két évtizedben alkalmazott agrárpolitika következtében – a fejlettebb nyugati országokhoz képest egyre jobban lemaradt. Ez a megállapítás természetesen nemcsak a „kis” gazdaságokra, hanem a „nagyokra” is vonatkozik, pedig ezek – az őket is korlátozó sok nehézség ellenére – eddig még (talán) kedvezőbb helyzetben voltak, mint a kicsik. Ennek ellenére a nagyobb birtokméret miatt elvárható gazdasági előnyük és szakmai fölényük eredményeikben sajnos nem jelenik meg kellő mértékben. Célszerű volna végre elfogadni, hogy a mezőgazdaság Magyarországon is egy olyan termelési ág, amely versenyképességével jelentősen képes hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, ezért ennek fenntartása, illetve növelése érdekében kellene a szabályokat is igazítani. ■
15
