Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.2.3/08/2 „Építő közösségek” - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában A pályázat célja______________________________ A közoktatási rendszer hatékonyságának a közművelődés eszközeivel történő javítása, ennek keretében a gyermek-és ifjúsági korosztály bevonása a formális oktatást támogató és kiegészítő új tanulási formákba, nem formális, informális tanulási programokba, szolgáltatásokba. A hátrányos helyzetű csoportok bekapcsolása az egész életen át tartó tanulás folyamatába, amely a közművelődési intézmények és szervezetek nem formális és informális oktatásinevelési szolgáltatásainak fejlesztése és támogatása révén valósítja meg. A pályázat közvetlen célja a közművelődési intézmények alkalmassá tétele az “új” tanulási formák alkalmazására a gyermek és ifjúsági korosztály számára, eredménye pedig ezeknek a tanulási formáknak az elterjesztése, az intézmények látogatói számának növelése, a formális oktatás hatékonyságának növelése. Reméljük, hogy hosszabb távon jobb iskolai eredmények és kisebb lemorzsolódás várható a programokba bevont gyermekek körében. További cél, hogy az iskolarendszeren kívüli képzési szolgáltatások az országban arányosan és minél teljesebb körben legyenek elérhetők. Ezt elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségek és települések előnyben részesítése szolgálja. Ami remélhetően hozzájárul a térségek és települések népesség-megtartó képességének növekedéséhez is. A fejlesztések hatásaként elsősorban a területi és társadalmi hátrányokkal sújtott népesség számára a közművelődési intézmények olyan kompetencia- és képességfejlesztő, akár egyénre szabott képzési programok nyújtására lesznek képesek, amelyeket ezek a csoportok máshol nem érhetnek el, s amelyek hatása hosszú távon is fenntartható és biztosítható. A programok révén a résztvevők tudásának, kompetenciáinak, egyúttal a munkaerő-piaci alkalmazkodóképességének növekedése, javulása várható. Országosan 84 pályázat érkezett be a kiírásra. Az Északmagyarországi régióból Borsod-Abaúj-Zemplén 11, Heves 5, Nógrád 3 közművelődési intézményének fenntartója pályázott. A támogatott pályázatok száma országos szinten 41, ebből az Észak-magyarországi régióban 9.
Nyertesek Észak-magyarországon________________
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
9.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet: 99 676 683 Egri Kulturális és Művészeti Központ: 99 337 065 Gyöngyös Város Önkormányzata: 99 653 765 Hatvan Város Önkormányzata: 18 960 000 Ifjúsági és Szabadidő Ház – Miskolc: 100 000 000 Kerecsend Község Önkormányzata: 73 260 000 Nógrádmegyer Község Önkormányzata: 31 126 758 Sátoraljaújhely Város Cigány Kisebbségi Önkormányzat: 63 800 000 Városi Kulturális Központ és Könyvtár – Szerencs: 31 854 370
Nógrádmegyer Község Önkormányzata „Esély a tanulásra” A pályázat időtartama: 2009. július 1.-2011. június 30. Elnyert támogatás: 31.126.758 Ft.
Néhány gondolat Nógrádmegyerről_______________ Nógrádmegyer 1730 főt számláló település Nógrád megyében, Salgótarján és Szécsény között található. Kizárólag csak közúton közelíthető meg. A község Salgótarjánból és Szécsényből rendszeres autóbuszjárattal, Budapestről közvetlen autóbuszjárattal érhető el. A megyeszékhely Salgótarján mellett Balassagyarmat, Szécsény, Pásztó, Bátonyterenye és Rétság rendelkezik városi ranggal. A hat város hat kistérségre bontja a megyét, Nógrádmegyer a szécsényi kistérségben található. Megyert, a különböző fellehető források, okiratok 1292-ben említik először, mint a Rátót nemzetség birtoka. Egy 1294-ben kelt oklevél szerint a terület ekkor még valószínűleg puszta földterület. A település nevének utótagja arra utal, hogy egykor a Megyer törzsbeliek települése volt. Régebben 11 tanya, illetve puszta tartozott a településhez, amelyekből mára mindössze kettő maradt. A XIV. század elején Marczali László bán fia, Dezső a település birtokosa, aki 1329-ben Szécsényi Tamás vajdának adta el. Később Lászlófi Lóránd, majd Pásztohi Ferenc és Zsigmond a tulajdonosok. A XVI. század közepétől a falu a török hódoltság része volt. 1633ban, a váci nahije-hez tartozott és hat adóköteles háztartást írt össze a török. 1598-ban Szentmariay György a település földesura. A 18. szd.-tól egymást váltották a birtokosok, több „úri lak” is épült itt, mert határa „tágas, sok javakkal bővelkedik” jegyezte fel Fényes Elek a településről. 1785-ben a megye 17, 900 lakosnál nagyobb lélekszámú faluja közül, Megyer a 14. település. 1785-ben 1000 fő, míg 1869-ben
1404 lakója van a településnek. A II. világháború utáni tanácsrendszerben 1973-tól Magyargéc és Nógrádmegyer községek közös tanácsban működtek, Nógrádmegyer székhellyel. 1990-ben külön önkormányzat, majd 2002-ben cigány kisebbségi önkormányzat alakult. Az 1950-es évek a falu életében is fordulatot hoztak, a villamosítással jelentős fejlődés indult meg. Az iparosodás a faluban is éreztette hatását, a lakosság többsége a salgótarjáni gyárakban vagy a Nógrádi Szénbányáknál helyezkedett el. 1953-ban a cigányság a régi kovácsműhelyben megalapította a Vastömegcikk Ipari Szövetkezetet, ahol cigány vezetők irányításával drótkerítést, kályhacsövet, sínszeget gyártottak. 1959-60-ban megépült a kultúrház, 1967-ben az új iskola és gyógyszertár. 1970-től kezdve felszámolták a putrik 98%-át. A 80as években új óvoda, később idősek otthona épült. A rendszerváltás után a mezőgazdasági tulajdonviszonyok megváltozásával, a termelőszövetkezet felbomlott, a Vastömegcikk Ipari Szövetkezet helyén új üzem kezdte meg működését (MIXED Bt.) A Megyer Kenyér Bt. kenyérrel látja el a falut és a környező településeket. Jelenleg az önkormányzati intézmények adják a helybéli foglalkoztatási lehetőség legnagyobb részét. Településünk teljes infrastruktúrával rendelkezik (vezetékes ivóvíz, gázhálózat, szennyvízhálózat, telefon, kábeltévé).
3-5
6-13
14-17
18-54
55-59
60-69
70-79
80-x
60-x0-17+
20-30
0-17
18-59
60-x
Külterület
22
97
879
85
131
107
51
766
269
477
964
289
3
ő
78
f
0-2
é v
77
Nógrádmegyer 2009 évre vonatkozó demográfiai adatai korcsoportonkénti megoszlásban
Forrás: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal személyiadat és lakcímnyilvántartások
Településünkön a regisztrált munkanélküliek száma: 288 fő. Közcélú foglakoztatásban 30 fő vesz részt, márciustól további 80 fő foglalkoztatására lesz lehetőség. Jelentős a munkanélküliség, megjelent családok többgenerációs munkanélkülisége is. Az iskolában tanulók szüleinek 47%-a munkanélküli, illetve jövedelempótló támogatásban részesül, a szülők 81%-a volt jogosult a gyermekvédelmi támogatásra. Az iskola tanulóinak 82%a roma származású, 50%-a halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzet nem csak anyagilag érinti a családokat – a szülők
47%-a munkanélküli, illetve jövedelempótló támogatásból tartja el a családját. A hátrányos helyzet másik összetevője a szülők alacsony iskolai végzettsége. Iskolai szinten a szülők ≈ 83%-a 8 általános vagy kevesebb, ≈ 15%-a középfokú, ≈ 2%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Sokszor a jó képességű roma gyerekek az otthoni biztatás, támogatás hiánya miatt középfokú tanulmányaikat félbehagyják. Az ingerszegény családi környezet, valamint a családokban a megfelelő nevelési módszerek hiánya miatt, már az iskolakezdéskor hátránnyal indulnak. Legnagyobb kihívás számukra az iskolai követelményeknek való megfelelés, viselkedésbeli és műveltségbeli különbségek leküzdése. A diákok “másság tudatukat” nehezen képesek feldolgozni, ami jelentős negatív hatással van iskolai előmenetelükre is. Kevesen vannak azok, akik az egyéni motivációk miatt, vagy egy tanár hatására választották a továbbtanulást életcélnak. A falu lakóinak 50%-a roma származású. Az itt élő cigányság legtöbbje önmagát a muzsikus cigányok – az ún. „úri” réteg – közé sorolja. A tehetősebbek gyermekei szakmát, néhányan diplomát szereztek, és elhagyták a falut. A középrétegben is egyre több az olyan család, ahol a gyerekek már nem ismerik a cigány nyelvet – valószínűleg a könnyebb asszimiláció reményében, sokukat nem tanítanak meg a cigány nyelvre. A túlnyomó többség azonban képzetlen, nem rendelkeznek a szükséges kompetenciákkal, így kénytelenek az ország távolabbi részeire ingázni és a fekete gazdaságban dolgozni. A fiatalok munkanélkülisége jelentős probléma, főleg a roma fiatalok esetében. A község méltán büszke szülötteire: Szerémy Zoltán színészre, Radics István festőművészre, id. Mártonka István költőre, Mártonka Gyula festőre, Géczy Béla gyékényezőre, Gyurkó Pál, Simon József, és a roma származású Rácz Béla fafaragóra. A község hagyományait ápolja a helyi asszonykórus, akik a helyben gyűjtött népdalokból állítják össze műsorukat.
„Esély a tanulásra” pályázat célja________________ Ma a tanulás nem egy – egy életkorra jellemző, hanem egy életet átölelő folyamat, ezáltal közvetlen célunk, hogy a művelődési ház program kínálatába olyan tanulási formákat, alkalmakat vonjunk be, amelyek hozzá járulnak az egész életen át tartó tanulás ösztönzéséhez. A tanulási lehetőségek helyben való megvalósítása nagymértékben hozzá járul ehhez a célkitűzéshez, hiszen ha nem kell utazni, ha a gyerekek és szülők együtt vehetnek részt néhány foglalkozáson nagyobb lesz a részvételi hajlandóság az egyénekben.
Céljaink:
• • • • •
Rövidtávú célunk a közoktatásban tanulók illetve a hátrányos helyzetű csoportokba tartozók bevonása olyan tevékenységekbe, tanulási formákban, amelyek hozzájárulnak a tanulási hajlandóság erősítéséhez. Hosszú távú célunk, hogy minél többen fejezzék be az általános iskolai tanulmányokat, kevesebb elegyen a lemorzsolódás a középiskolai tanulmányok során. A különböző szakkörök, kompetenciafejlesztő alkalmak segítsék a jobb iskolai eredmények elérését. A tanulás iránti igény felkeltésével, a szakképzettséggel nem rendelkezők képesek legyenek szakképző iskola vagy OKJ-s tanfolyam elvégzésére. A kompetenciafejlesztő tréningek hatékonyabbá tehetik a résztvevők munkahelykeresését, ezáltal többen kerülhetnek vissza a munkavilágába.
Mindezek mellett hangsúlyt fektetünk a praktikus tudás megszerzésére, személyiségfejlesztésre, valamint a projekt által lehetővé váló új programokkal a társadalmi esélyek javítását elősegíteni.
A projekt megvalósítói_________________________ Projekt menedzsment: Projektmenedzser: Antal Gyula Projekt asszisztens: Sirkó Eszter Pénzügyi vezető: Mihályné Balázs Melinda Szakmai vezetők: Közművelődési vezető: Szigeti Lászlóné művelődésszervező Felnőttképzési szakmai módszertani vezető: Kiss Katalin J.L. Seagull Szakképző Iskola Salgótarján Szakmai megvalósításban közreműkődők: Antalné Boda Anna Mária, Beszkid Zsuzsanna, Békésiné Kerekes Kornélia, Cseh Sándorné, Mártonka Istvánné, Mender István, Nagy Péterné, Sajátné Futó Edina, Szabó Csaba, a J.L.Seagull munkatársai, Dankóné Szecsei Diana szécsényi Rendőrkapitányság, valamint Babcsány Lászlóné, Bátori Istvánné, Tóthné Majer Valéria mentálhigiénés szakemberek. Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete, Nógrádmegyer Hagyományaiért Egyesület.
Az „Esély a tanulásra” pályázat célcsoportjai________ A B komponens célcsoportja a közoktatásban résztvevők csoportja. A projekt C, D, és E komponenseinek programjai kizárólag a hátrányos helyzetű célcsoportokra irányulnak. Hátrányos helyzetű célcsoportba tartozó az a személy, akire legalább egy meghatározás igaz az alábbiak közül, és azt a megfelelő módon igazolja: Célcsoport meghatározása Romák
Igazolásának módja Önkéntes nyilatkozat, amelyhez csatolni kell a helyi vagy megyei cigány kisebbségi önkormányzat – ennek hiányában helyi, megyei vagy országos cigány civil szervezet – ajánlását a programban résztvevő személy támogatásának indoklásával.
Alapfokú iskolai oktatásból lemorzsolódottak (Kevesebb, mint 8 általános iskolai osztályt elvégzettek) Alacsony végzettségűek (Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők) Képesítés nélküliek (érettségizett, szakképzettséggel nem rendelkezők) Regisztrált álláskeresők Tartósan inaktívak (Munkaképes korú, vagyis 15 és 64 év közötti személy, aki legalább 12 hónapja nem foglalkoztatott, és nem is regisztrált munkanélküli)l GYED-en, GYET-en vagy GYES-en lévők, vagy GYEDről, GYET-ről, GYES-ről a munka világába (legfeljebb hat hónapja) visszatérők Megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő emberek Pályakezdő munkanélküliek (minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban) Tartósan álláskeresők (megszakítás nélkül legalább 12 hónapja munkanélküli személy) Egyszülős családban élők, három vagy több-gyermekes családban élők, intézményekben élők (pl. gyermekvédelmi intézmény, szociális bentlakás).
Legmagasabb iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány másolata Legmagasabb iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány másolata Legmagasabb iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány másolata Munkaügyi központ igazolása a munkaügyi regisztrációról Munkaügyi központ igazolása
MÁK vagy OEP igazolás
Hivatalos dokumentumok Munkaügyi központ igazolása, önkéntes nyilatkozat, TB jogviszony Igazolás Munkaügyi központ igazolása
Hivatalos dokumentumok
Miért előnyökkel jár a projektben való részvétel az egyén számára? a közösség számára? Kialakulhat egy fajta szemléletváltás Tanulási hajlandóság erősödik Kevesebb lemorzsolódás az iskolákban Hatékonyabb munkahelykeresés Felelősségvállalás önmagunkért Élethosszig tartó tanulás Helyben tanulhatnak Gyerekek és szülők együtt tanulhatnak Tartalmas időtöltés
A széles programkínálat generáló hatású Új közösségek jönnek létre Nő a község lakosságmegtartó képessége Információáramlás Kommunikáció
Monitoring mutatók___________________________
D kompone ns
E kompone ns
C kompone ns
B kompone ns
200 150 100 50 0
A projekt végére a B, D, E komponensben -200-200 fő, a C komponensben 60 fő részvételét terveztük a különböző hátrányos helyzetű csoportokba tartozók közül. Természeten a komponensek között lesznek átfedések, hiszen van olyan személy, aki több komponens programjába is bekapcsolódik. A projektbe bevonandó
Romák
célcsoportok számadatai (fő)
Kép.nélk.
40
Pálykezdő mn.
15
Gyes,…
20 15
Tart.álláskereső Inaktív
200
30
Reg.állásker. 10
Alapf.isk.okt.lem. 30
15
5 10
Alacsony isk. végz
10
Megv munkakép Egy szülős, 3 gyer cs-ban élő Közokt. Résztvevő
Az „Esély a tanulásra” projekt keretében az alábbi komponensek kerülnek megvalósításra B.komponens________________________________
Szakkörök:
Célja az oktatást kiegészítő, iskolán kívüli programok lebonyolítása, különösen az ifjúsági korosztálynak szóló képesség- és kompetenciafejlesztő, tehetséggondozó és közművelődési programok.
Az általános iskolai korosztály számára 2009 októberétől, kétheti rendszerességgel, a 2009-2010, illetve a 2010-2011 tanévben a következő hat témakörben indítunk szakköröket:
•
Egészséges életmód szakkör 9-10 évesek részére vezeti: Nagy Péterné pedagógus
Az eddigi foglalkozások témája: „Mit jelent az egészség?”, a helyes napirend – időgazdálkodás, egy kefires-gyümölcsös édesség közös elkészítése. Az első foglalkozáson egyénileg és csoportban dolgoztak a gyerekek. A táblára szabadon írhattak fel az egészséghez kapcsolódó fogalmakat, tulajdonságokat. Az összegyűjtött szavak segítségével meghatároztuk az egészséges életmód alappilléreit. Ezekhez plakátokat készítettünk 3 csoportbanvéletlenszerű csoportalakításban. Majd közösen elemeztük az elkészült műveket. A csoportok jól összedolgoztak, egy csoportnál volt az időbeosztással probléma. Második foglalkozás témája a helyes napirend – időgazdálkodás volt. Megvitatták a közös napi feladataikat, majd azt, hogy kinek milyen egyéni feladata van otthon. Egyéni munkában mindenki egy szabadon választott délutánját leírta egy lapra (névtelenül is beadhatta), amit felragasztott a táblára. Közösen értékeltük a helyes napirendet kékkel, a helytelent pirossal pipálták ki. Mindenki szembesülhetett helyes, helytelen szokásairól. Közösen készítettünk egy helyes napirendet egy tanítási napra. A harmadik foglalkozást egy kefires-gyümölcsös édesség közös elkészítésével kezdődött. A szakkör csoportokban dolgozva folytatódott. Az emberi testtel és működésével, kiemelten az emésztés, a légzés, a keringés témakörökkel foglalkoztak. A csoportok kiegészíthették egymás beszámolóit. A foglalkozás végén jóízűen elfogyasztották az elkészült édességet.
•
Sport szakkör - vezeti: Szabó Csaba pedagógus
A foglalkozások során olyan játékokat, játékos gyakorlatokat helyezünk előtérbe, amelyek során a gyerekek szó szerint belefeledkeztek a „munkába”. Vannak labdás, kitartást és erőt igénylő játékok, amelyek nagyobb ügyességet és fejlettebb izomzatot kívántak. Alkalmanként ezért a különböző korosztályok csoportokat alkottak. Az alap állóképesség, valamint a csapatszellem fejlesztése az elsődleges cél, de ügyelünk arra is, hogy a játékok öröme azért önfeledt szórakozás maradjon. Próbálunk kicsit elszakadni a megszokott keretektől. Korosztályuktól függetlenül, a játékaikba belefeledkező, egymás sikerén és néha ügyetlenségén is mosolyogni tudó arcokat láthatunk. (célbadobás, kötélhúzás, zsákfutás, egyensúly-és ügyességi játékok, feladatok) Célunk is az, hogy ne legyen olyan gyerek, aki nem szeret játszani. Eddig az is beigazolódni látszik, hogy nincs olyan játék, amit senki sem szeretett volna játszani. Nálunk mindenki győztes, hiszen a sport valamilyen formáját választva nagyobb az esélye egészségesebben, jobb fizikális- és mentális állapotban élni az életet. •
Ének-zene-tánc szakkör
Szeretnénk elérni, hogy a 6-14 éves korosztály aktív részesévé váljon a falu kulturális életének. Kisiskoláskortól kamaszkorig bekapcsolni őket olyan kulturális tevékenységekbe, amelyek hozzásegíti őket a hasznos és értelmes szabadidő eltöltés lehetőségéhez. Célunk a zene és ének tanulás széleskörű hozzáférésének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányt szenvedő társadalmi csoportok segítése, oly módon, hogy a gyerekeknek lakóhelyükön nyíljon lehetőség a közművelődésre.
1.
Ének-zene – pedagógus
vezeti:
Antalné
Boda
Anna
Mária
A zene szakkör tematikájának kialakításakor figyelembe vettük a szakkörre jelentkező gyerekek összetételét, és a rendelkezésre álló hangszerek, eszközök meglétét. Keyboard, két gitár, tangóharmonika és egy mandolin áll rendelkezésünkre. Kiemelt kompetenciafejlesztési területként a helyi néphagyományok, az érzelmi attitűd harmonikus fejlődése,
önkifejezés egyéni stílus kialakulása, az egymás iránti tolerancia kapott nagyobb hangsúlyt. A művészetoktatás nagyon fontos személyiségfejlesztő lehetőség, alkalmat ad a közös munkára, közös szereplésre, közös eredményre. A zene és a tánc bepillantást enged a különböző művészeti ágazatokba, fejleszti esztétikai érzékenységüket. A zenetanulás csoportban kiemelkedően nehéz feladat, ugyanakkor lehetőséget nyújt a gyermekeknek az egymás iránti toleranciára. Türelemre nevel és sikerélmény ad.
2.
Néptánc, modern tánc – vezeti: Beszkid Zsuzsanna tanító, tánc és dráma pedagógus
Korábban is volt már hasonló kezdeményezés, amit szívesen látogattak a gyerekek, de ebben a formában lehetőség nyílt több táncfajtával is megismerkedni. A táncokat zenészek kísérik, ami külön izgalom a gyerekek számára, hiszen így az énekben is kipróbálhatják magukat. A kisebbek játékfűzéseket, illetve párnás táncot tanultak, a nagyobbak a néptánc mellett megismerkedtek a salsa, illetve a jive néhány alaplépésével, amit a karácsonyi műsor keretében mutattak be. A táncok sokszínűsége lehetővé teszi, hogy mindenki megtalálja a számara legkedvesebbet. Észre vehető, hogy a modern táncokat szívesebben táncolják a gyerekek, de a népi játékok és a néptánc is közel áll hozzájuk.
Szakköröseink első bemutatkozó fellépésüket a mikulási ünnepségen adták, és a hagyományosnak számító karácsonyi rajzverseny eredményhirdetésén is felléptek.
3.
Cigánytánc – vezeti: Cseh Sándorné pedagógus
A Művelődési Háznak, úgy gondoljuk, speciális réteg feladata a nagyszámban jelenlévő cigány lakosság kulturális rendezvényekbe való bevonása. Szükségesnek tartjuk az etnikai tudat felszínen tartását, erősítést, a sajátos művelődési értékek megtartását. Korábban jól működött és népszerű is volt a faluban a roma táncegyüttes, de a régiek kiöregedtek, a fiatalok és a közép korosztály azonban nem volt fogékony az ilyen kulturális tevékenység iránt. A szakkör indítására elsősorban a gyerekek roma kultúrával, hagyományokkal való megismertetésének a lehetősége motivált. Szeretnénk, hogy megváltozzon hozzáállásuk a kultúrához, környezetükhöz. Szeretnénk elérni a romák kultúrájának befogadását és elismerését, megpróbálni a többség romákkal szembeni attitűdjén változtatni. A foglalkozások 2010 januárjában indultak.
•
Környezet és természetvédelmi szakkör 10-14 évesek részére – vezeti: Békésiné Kerekes Kornélia pedagógus
A környezet és természetvédelmi szakkör megalakulása nagyon sok felső tagozatos tanuló figyelmét felkeltette. Elsődlegesen a természettudományos kompetenciák, másodsorban az anyanyelvi kompetenciák fejlesztését tűztük ki. A szakkörön az első két alkalommal, kooperatív technikával dolgoztak a gyerekek és a globális felmelegedéshez kapcsolódó alapfogalmakkal ismerkedtek meg. A csoportok összetétele az első alkalommal úgy lett kialakítva, hogy mind a négy évfolyamból voltak benne tanulók. Az interaktív táblán a következő alapfogalmak szerepeltek: globális felmelegedés, időjárás, éghajlat, üvegházhatású gázok, üvegházhatás, gleccserek olvadása, jégsapkák olvadása, csapadékképződés, szárazság, jégkorszak. Memóriafejlesztő gyakorlattal ezeket a kifejezéseket együtt le kellett jegyezniük, majd egy a csoport asztalára helyezett szövegben ezeket a szavakat felismerni, értelmezni. A csoportmegbeszélések után együtt értelmezték a kifejezéseket, nagy hangsúlyt fektetve a globális felmelegedés fogalmára.
Zárásként a csoportok plakáton összegezték rajzos formában a tanultakat. Második alkalommal a nagyobb gyerekek önállóan, a kisebbek a szakkörvezető irányításával dolgoztak. Olyan keresztrejtvényt szerkesztettek, amelynek megoldása a globális felmelegedés és az éghajlat volt. Kizárólag a témához kapcsolódó kérdéseket tehettek fel. A kisebbek rengeteget kérdést „gyártottak”, melyből végül szakmailag a legjobbat jegyezték fel. Olyan diákok is bátran megszólaltak, akik az iskolában háttérbe szorulva érzik magukat, sikerélményük volt. A nagyobbak földrajzi ismeretekkel gazdagított kérdéseket alkottak. Az első két alkalom lehetőséget nyújtott arra, hogy az alapfogalmak tisztázása után a globális felmelegedés okaival és következményeivel foglalkozhassunk.
•
Kézműves szakkör 9-11 évesek részére – vezeti: Mártonka Istvánné szabadidő szervező, népi játszóház vezető
Elmondhatjuk, hogy napjainkban kevés lehetősége nyílik a gyerekeknek az aktivitásra, és ez sajnos egyaránt igaz a falun és városon élőkre is. Szabad idejük nagy részét tévézéssel, számítógépezéssel töltik. Emiatt úgy érezzük, hogy fontos helye van a kézműves foglalkozásoknak napjainkban. Ez az a foglalkozás, ahol a gyerekeknek alkalmuk nyílik a teljes kibontakozásra, mind értelmi, érzelmi, mind pedig manuális téren. A foglalkozásokon közelebb kerülhetünk egymáshoz, ezáltal jobban megismerhetik egymást, együtt bele lehet feledkezni a játékba, az alkotás örömébe. A kézműves foglalkozások nemcsak az új készségek, szokások, erkölcsi tulajdonságok elsajátítására, hanem kapcsolatok kialakítására is alkalmat
ad. Ezek a tevé-kenységek a gyere-kek számára nem-csak örömforrást jelentenek, hanem növelik a közösségi érzést, fokozzák az alkalmazkodó készséget is. Nem művészi értékű produkciók, tárgyak létre hozása a cél, hanem az esztétikai érzékük, kézügyességük fejlesztése. Ezek a foglalkozások a felfedezés, az alkotás örömét, valamint a jó hangulatú szabadidő eltöltésének élményét nyújtja a gyerekeknek. Az elkészített tárgyakat haza lehet vinni, büszkeséget éreznek, hiszen megízlelhetik a saját alkotás örömét. (Örömmel vitték haza a gyerekek a töklámpást, karácsony előtt a szépen kikelt Luca búzát, és a saját készítésű mézeskalácsot.) A kézműves foglalkozások alkalmával nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekek hagyományokkal való megismertetésére is, pl.: Mióta ünnep a halloween? Téli ünnepkör: advent. András naphoz és Luca naphoz kapcsolódó szokások: Luca búza, Lucázás.
•
Közbiztonság és prevenció , DADA szakkör 1 osztályosoknak – vezeti: Dankóné Szecsei Diána r.szds szécsényi Rendőrkapitányság
A D.A.D.A. Program olyan általános iskolás korosztálynak szóló képzési, nevelési projekt, amely a veszélyhelyzetek felismerésére, elemzésére és a döntési készség elsajátítására tanítja őket. A program lényege, hogy a rendőrkapitányság egy erre jól felkészített munkatársa meghatározott tematika és tananyag szerint rendszeresen, foglalkozást vezet a gyerekeknek. Ez azért fontos, mert ő az a személy, aki olyan elsődleges, hiteles információkat közvetít a gyermekeknek, amelyet saját gyakorlati tapasztalatából merít. A D.A.D.A. tulajdonképpen egy személyiségfejlesztő, helyes önértékelésre nevelő, önbecsülést építő program, amelynek célja, hogy a gyermekek mindenkor felismerjék a veszélyhelyzeteket, meg tudják különböztetni a pozitív és negatív befolyásolásokat. Ki tudják számítani döntéseik, cselekedeteik következményét, eredményét. Képesek legyenek ellenállni még a kortársaiktól érkező csábításnak,
kínálásnak is, konfliktushelyzeteiket úgy oldják meg, hogy abból kikerülve ne érezzék vesztesnek magukat. A program módszere a szituációs és szerepjáték, valamint az irányított beszélgetés. Az oktató rendőr játékos, könnyen befogadható formában dolgozza fel az egyes anyagrészeket a gyerekekkel. Egy-egy valóságos, vagy meseszerű élethelyzet eljátszásával, mintegy saját maguk vonják le a helyzetből adódó konzekvenciákat. A foglalkozás meghatározott tananyag szerint folyik, eltérés csak a foglalkozást vezető szakember személyiségéből, szakmai és élettapasztalatából, valamint a gyermekektől érkezett kérdésekből, reakciókból, illetve a helyi sajátosságokból adódhat.
Kiscsoportos tehetséggondozás: Tanévenként 10-10 alkalommal elsősorban a megyei, országos versenyeken (sakk, KRESZ, kerékpáros versenyek) résztvevő gyerekek felkészítését, illetve a 7 évfolyamosok továbbtanulásra való felkészítését valósítjuk meg a program keretében. A foglalkozásokon maximum 8 fő részvételére van lehetőség, így a kiemelkedő eredményt elérő gyerekeknek nyújtunk segítséget a felkészüléshez, kiegészítve ez által az általános iskolában zajló szakköri munkát.
•
Sakk tehetséggondozást - vezeti Mender István többszörös megyei bajnok, NB I. csapattag, nemzetközileg regisztrált sakkozó
Településünkön nagy hagyománya van a sakknak. Az iskola tanulói évről-évre kiváló eredményeket érnek el a megyei sakkversenyeken, egyéni és csapatversenyben is. Néhány éve a megyei csapatversenyt is megnyerték, és eljutottak az országos döntőbe. Mivel az általános iskolában tömegsport szinten foglalkoznak a sakkal, úgy gondoltuk, hogy lehetőséget biztosítunk ezzel a foglalkozással arra, hogy a tehetségesebb gyerekek szakember segítségével készülhessenek a versenyekre. A sakk, mint elmefejlesztő módszer, sokat segít a gyerekeknek problémamegoldó és elvont gondolkodásban és visszahat a mindennapi életükre is. Mint versenysport segíti az önkifejezésüket, helytállásukat, kitartásukat. A csoport heterogén összetételű, oktatásuk két 7 fős csoportban történik.
•
KRESZ tehetséggondozás pedagógus
-
vezeti
Antal
Gyula
Az elmúlt negyedévben szándékosan csak két alkalommal tartottunk foglalkozást a tehetséggondozásban résztvevő gyerekek részére, mivel a versenyek területi, megyei és országos döntői a tavaszi időszakban kerülnek megrendezésre, a jobb eredményelérésének
reményében a 2010-es év első és második negyedévébe heti rendszerességgel tartjuk a foglalkozások többségét.
•
Továbbtanulásra való felkészítés - vezeti Sajátné Futó Edina pedagógus
Az általános iskola 7-8. osztályosai több éve vesznek részt az Útravaló programban, amelynek célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása. A programban pályázat útján kerülhetnek be, így azokat a 7 évfolyamon tanuló gyerekeknek, akik a mentorprogramba nem jutottak be, a projekt keretén belül szeretnénk segíteni a továbbtanulásra való felkészülésüket. A kiscsoportos foglalkozások elsődleges célja: tehetséggondozás, illetve továbbtanulásra való felkészítés. Az első foglalkozások során a gyerekek személyiségük mélyebb megismerésére helyeződött a hangsúlyt. Hiszen ahhoz, hogy jó döntést hozzanak szükség van arra, hogy megismerjék önmagukat, tisztában legyenek képességeikkel, szükségleteikkel, igényeikkel, lehetőségeikkel, illetve nem utolsósorban a munkaerő piaci lehetőségekkel. A csoportból négy fő érettségit adó intézménybe szeretne felvételt nyerni, de még nincs kialakult elképzelésük, hogy melyik intézményben szeretnének felvételizni. Két főnek nincs még elképzelése, egy fő jelölt meg szakmát. A tehetséggondozás kapcsán elsősorban a felvételi tantárgyak: magyar nyelvtan, magyar irodalom, és matematika tantárgyból fontos a gyakorlás. Az előző évek felvételi feladatsorait oldották meg nehézségi sorrendben. Minden feladatsor végén közösen javították az esetleges hibákat. Véleményünk szerint, eredményesek az eddigi foglalkozások, reméljük, hogy erőfeszítéseinknek meglesz az eredménye.
Nyári táborok: Az általános iskolás korosztály számára a program keretén belül két alkalommal szervezünk nyári napközis tábort a művelődési házban, egy alkalommal pedig a Balaton mellett rendezünk tábort számukra.
•
2009. július 27 - augusztus 8 között 35 fő részvételével 10 napos napközis táborzajlott a művelődési házban. A táborban szervezett tanulási alkalmak a kompetenciafejlesztés több területét is érintették: roma kultúra, néptánc, kosárfonás, szövés, gyöngyfűzés, népi játékok, hon és népismeret. A nyári táborban tanult néptáncot a Szüreti rendezvényen adták elő a gyerekek, amelyhez a zenei kíséretet a kompetenciafejlesztő
táborban részt vevők szolgáltatták, nagy siker arattak a közös produkcióval. A kompetenciafejlesztő foglalkozásokat Cseh Sándor Imréné, Vanya Viktória, Beszkid Zsuzsanna pedagógusok, és Mártonka Istvánné szabadidő szervező vezette. •
•
2010 nyarán ismét meghirdetjük a nyári napközis tábort 35 fő részére.
2010. július 5 – július 11 között Balatonalmádiban 25 fő (az általános iskola 4-8 évfolyamán tanuló) 7 napos természetvédelmi nyári táborban vehet részt. A környezetvédelmi nyári tábor kísérő pedagógusai:
•
Békésiné Kerekes Kornélia, Antalné Boda Anna Mária, Antal Gyula, Szabó Csaba pedagógusok
C. komponens________________________________ A digitális kompetenciák fejlesztése, a digitális írástudás alapkompetenciáinak megszerzése. 2009. november végé-től megvalósuló képzés során 4*20 órában 15-15 fő részére az alapfokú számítástech-nikai ismeretek, internet, e-szolgáltatások és Ügyfélkapu használatá-nak elsajátítására nyílik lehetőség.
120 órában pedig ECDL start vizsgára való felkészítés kezdődik el. A képzésekbe a helyi lakosok mellett a környező települések lakói is bekapcsolódhatnak. Az informatikai képzések a salgótarjáni JL Seagull Szakképző Iskolával (AL: 0381, Nyilv.Sz: 12-0184-05) kötött szakmai együttműködés alapján zajlik.
D. komponens________________________________
Célunk a társadalmi tanulási folyamat elősegítése gyermekkortól kezdve, amely hozzá járul az állampolgári részvétel fejlesztéséhez, a hátrányos helyzetű egyének és csoportok jogérvényesítéséhez, a demokratikus kötelezettségek és jogok tudatosításához, a magyar és az európai társadalom demokratikus működésének stabilizálásához és fejlődéséhez. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés: A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel.
Tervezett tevékenységek:
•
A demokratikus megismerése
intézményrendszerek
Egy napos programok keretében 2009. IV. név - 2011 II. név közötti időszakban összesen 8 alkalommal, 40-40 fő részvételével, a demokratikus intézményrendszerek megismerése a célunk. Budapesten, a megyében illetve a régióban működő intézmények felkeresésével. Ellátogatunk a Parlamentbe, az Alkotmánybírósághoz, a köztársasági elnök munkahelyére, jogvédő szervezetekhez, cigány érdekképviseleti szervezetekhez. Önkéntes programokkal való megismerkedés és az upponyi Kamaszparlament munkájának megismerése is szerepel a programok között. A szakmai programokat kulturális programokkal egészítjük ki. Első alkalommal 2009. november 16.-án a Parlamentbe látogattunk el. Célcsoportunk a hátrányos helyzetű 13-18 éves korosztály, a 7. évfolyamostól az érettségire készülőig. Azt tapasztaltuk, hogy nem csak a szülők és a gyerekek örültek a lehetőségnek, hanem a kikérővel megkeresett középiskoláktól is pozitív visszajelzéseket kaptunk. Köszönetünket fejezzük ki Borenszki Ervin országgyűlési képviselő úrnak, aki segítségünkre volt a látogatás megszervezésében és személyes fogadott minket a Parlamentbe. Képviselő úr részt vett az Országház Civil Irodája által részünkre szervezett programokon is. Bepillanthattunk a parlamenti ülésterembe is, ahol a szécsényi választókörzet képviselője, Nagy Andor intézett interpellációt Gráf József miniszterhez. Kulturális elemként a Láthatatlan Kiállítást néztük meg a szociális kompetenciák erősítése és az esélyegyenlőség jegyében.
Az idősebb korosztály számára is szeretnénk lehetőséget biztosítani a program ideje alatt, hogy megismerkedjenek a Parlamentben zajló munkával.
•
Kiscsoportos foglalkozások - vezeti: Vanya Viktória pedagógus
2009. IV. név - 2010 II. név közötti időszakban 20 alkalommal kiscsoportos foglalkozások keretében a szociális kompetenciák erősítésére fordítunk nagy hangsúlyt. Az alapvető emberi jogokról, kötelezettségekről, szociális kérdésekről ismeretátadásra törekszünk. A kiscsoportos foglakozásoktól elsősorban azt várjuk, hogy az itt kapott ismeretek, készségek javítsanak a hátrányos helyzetűek lehetőségein.
E. kompomens_______________________________ Megtartó képességet segítő közösségi programok támogatása, a helyi értékek korszerű keretek közötti alkalmazását elősegítő közösségi programok támogatásával.
Tervezett tevékenységek: •
Önismereti és személyiségfejlesztő tréning
A tréningek mottójának Márai Sándor szavait is választhatnánk: „az ember színes, bonyolult, félelmetes és nagyszerű csoda”. Egy napos programok keretében 2010. január-március hónapban 6 alkalommal 6 órás önismereti és személyiségfejlesztő tréninget szervezünk gyerek, ifjúsági és felnőtt csoportoknak. Az önismereti, személyiségfejlesztő csoportokban való részvételt azoknak ajánljuk, akik fejleszteni szeretnék az önismeret szintjüket, a társas készségeiket, akik kapcsolati nehézségekkel küzdenek. Akár munkahelyi, társkapcsolati, önbizalommal, önbecsülés hiányával kapcsolatos társas nehézségekről van szó. Az önismereti, személyiségfejlesztő csoport egyik jellemzője, hogy a csoporton belül zajló munka nagyon hasonlít a való élethez. A csoport tagjai megosztják a többiekkel a személyes problémáikat. Alapszabály, hogy a csoporton belül elhangzott információkat csoporttitokként kell kezelni. Az önismereti tréning során nő az egyén önbecsülése és az önbizalma, és a személyiségfejlesztés eredményeképpen nem fogja engedni, hogy tehetetlen és kiszolgáltatott emberként kezeljék. Csökken a rossz hangulat, a nyugtalanság, ingerlékenység. Kreatívabb lehet azokon a területeken, ahol eddig az önbizalomhiányod miatt nem mert „labdába rúgni”. A csoportokat a „Harmóniában a világgal” Mentálhigiénés Közhasznú Egyesületben dolgozó mentálhigiénés szakemberek vezetik.
•
„Tanulás-tanítása” - vezeti: Vanya Viktória pedagógus
2010 februárjától 10 alkalommal 2x45 percben zajló foglalkozások célja gyerek-szülő tanulópárok kialakítása annak érdekében, hogy az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező szülők hatékonyabban vegyenek részt a gyerekek otthoni felkészülésében. A hatékony, önálló tanulás: A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. •
Kezdeményező és vállalkozó készség kialakítása
A 2010-ben tervezett kiscsoportos foglalkozásoknak és csoport munkáknak a célja, a beilleszkedéshez, a munkavállaláshoz, esetleges önálló vállalkozás elindításához nélkülözhetetlen kezdeményező és vállalkozó készség kialakítása valamint a megfelelő kommunikáció elsajátítása. Három 20 fős csoport indítását tervezzük, akik 15-15 órában megismerkedhet a személyes és a vállalkozói készségek területén az alábbi témakörökkel: • Vállalkozói ismeretek: A "Vállalkozói ismeretek" modul segítségével a résztvevők megismerkedhetnek a vállalkozói lét jogi, munkajogi, gazdasági sajátosságaival, összehasonlítva azokat a munkavállalói státusz jellemzőivel. Képet nyerhetnek az egyéni és a társas vállalkozási formák azonos és eltérő vonásairól, a terület jogi szabályozásának legfontosabb sarkköveiről. Megismerkedhetnek az ügyintézés korszerű módszereivel pl. eügyintézés, valamint a pénzügyi adminisztrációs feladatok mindennapi gyakorlatával is. • Önmenedzselés: Hogyan gazdálkodjam az időmmel és az életemmel? (Időmenedzselés) Hogyan tudok csoportban, csapatban dolgozni? •
Marketing:
A marketing szerepe a sikeres vállalkozásokban és a mindennapi életben Piac, vásárlás, vásárlói magatartás Marketingkommunikáció a gyakorlatban (értékesítés, reklám, PR, személyes eladás) • Munkajog: A résztvevők megismerkedhetnek a munka világában érvényes jogszabályokkal, tájékozódhatnak az EU-s munkajogi irányelvekről, a munkahelyi érdekérvényesítésről, megtanulják, hogyan kell szabályosan munkaszerződést kötni, fejlődik problémamegoldó, konfliktuskezelő, rendszerező, lényeglátási készségük. A képzés külső felnőttképzési akkreditációval és módszertani tapasztalatokkal rendelkező intézmény a salgótarjáni JL Seagull Szakképző Iskolával (AL: 0381, Nyilv.Sz: 12-0184-05) kötött szakmai együttműködés alapján zajlik.
•
Nyári kompetenciafejlesztő tábor
2009. július 27-augusztus 7 között a hátrányos helyzetű csoportokban tartozók számára szervezett 10 napos Kompetenciafejlesztő tábor, a gyerekek táborával párhuzamosan zajlott, 35 fő részvételével. Ez lehetőséget adott arra, hogy a táborban résztvevő felnőttek gyermekeinek elhelyezését is biztosítani tudtuk. A 6 év alatti gyerekekkel is külön pedagógus kolléga foglalkozott. Közülük ketten szeptembertől óvodába mentek, bízunk benne, hogy egy kicsit megkönnyíthettük a beilleszkedést számukra. A kicsik is színes programokban vettek részt, amíg az anyukák „tanultak”. Birtokba vették az óvoda játszóterét, sétáltak, mondókákat, versikéket tanultak. A fiúk főleg építeni, a lányok babázni, színezni szerettek, mindannyijuk kedvence volt a bábozás. Élvezték a „nagyokkal” való közös programokat is. A hátrányos helyzetű felnőttek személyiségfejlesztő, kommunikációs
részére önismereti, tréning, hagyományos
foglalkozások felelevenítése: kosárfonás, szövés, valamint kisebbségi kultúra megismerése szerepel a tábor programjában.
a
Az önismereti, személyiségfejlesztő, kommunikációs tréning során képzett trénerek és a különböző játékok segítségével állították elő azokat a helyzeteket, melyek kihívást jelenthetnek a résztvevők számára. Olyan helyzeteket ismerhetek meg a foglalkozások keretében, amelyek a való életben, a napi munka során gyakran előfordulhatnak. Mint például egy felvételi elbeszélgetés, képzeletbeli prezentáció készítése, tárgyalás lebonyolítása. A táborban résztvevők segítséget kaptak a helyes önéletrajz és motivációs levél elkészítéséhez is: mi az, amit kiemeljenek, mi fontos a munkáltató számára. Kézzel írott és számítógéppel készített fényképes önéletrajzot is készítettek. Ezzel is próbáltunk a gyesen lévők illetve a munkanélküli támogatást igénybe vevők részére segítséget nyújtani abban, hogy eredményesebbek legyenek a munkahelykeresésben, sikeresebbek a munkába való visszatérésben. A táborban nagy hangsúlyt helyeztünk a hagyományos foglalkozásokkal a szövés és kosárfonás fortélyaival való megismerkedésre. Tarisznyát, illetve különböző formájú kosarakat készítettek, ami nagy sikerélményt jelentett a résztvevők számára.
A felnőttek kompetenciafejlesztő tábora külső felnőttképzési akkreditációval és módszertani tapasztalatokkal rendelkező intézmény a salgótarjáni JL Seagull Szakképző Iskolával (AL: 0381, Nyilv.Sz: 12-0184-05) kötött szakmai együttműködés alapján zajlik. A felnőttek mellett 22 hátrányos helyzetű gyerek is részt vett a kompetenciafejlesztő táborban. Velük Antalné Boda Anna Mária illetve Beszkid Zsuzsanna pedagógusok foglalkoztak. A foglalkozások elsősorban a közösségépítés köré szövődtek, melynek keretében játékos feladatokon keresztül nagy hangsúlyt fektettünk az együttműködési készségfejlesztésére, a helyes énkép, önismeret kialakítására, a digitális kompetencia fejlesztésére, testi és lelki egészségre. Törekedtünk a szociális kompetenciák erősítésre. Helyet kapott a tábor programjában az anyanyelvi kommunikáció, hon- és népismeret, valamint az európai identitás kialakítása és fejlesztése. Az esztétikai kompetenciát egy filmforgatási gyakorlattal próbáltuk tudatosítani. Természetes nem hiányzott a tábor programjából a játék, a zene és a néptánc tanulás, a kirándulás sem.
Az „Esély a tanulásra” projekt programjain való részvétel a célcsoport számára ingyenes.
Fenntarthatóság______________________________ A kedvezményezettnek a projekt 5 éves fenntartását kell vállalnia. Ennek érdekében törekszünk az intézmények között együttműködés fenntartására, amely biztosítja a B, D, E komponensek esetében a szükséges, szakképzett humánerőforrás rendelkezésre állását. B komponens: Szakkörök, nyári táborok, C komponens: Digitális alapképzés: 1x20 óra/év
D
komponens: Demokratikus jogok megismerésre irányuló programok. E komponens: Önismereti személyiségfejlesztő tréning 1 alkalom/év A J.L Seagull Szakképző iskolával való kapcsolattartás biztosítja a tananyagok, tematikák aktualizálását.
A projekt várható eredményei___________________ Az intézmény látogatottságának növekedése, együttműködő partnerek számának emelkedése, bővülő program kínálat. Innovatív, új oktatást segítő programok, a nem formális közművelődési formák lakossággal való elfogadtatása. Az intézményi infrastruktúra javulása. Sikeres lesz a projekt, ha lakosságban kialakul az igény a folyamatos programokra, az intézmény pedig ki tudja szolgálni ezeket az igényeket.
