NYERGESÚJFALUI NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA „Játsszunk együtt!”
Készítette:
Nyergesújfalui Napsugár Óvoda Nevelőtestülete
Jóváhagyta: Érvényes:
1
Rábl Krisztina 2015. szeptember 01-től
TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezető
5
1.1. Törvényi megfelelés
7
2. Az óvoda helyzetképe
8
2.1. Személyi feltétel
8
2.2. Tárgyi feltétel
8
3. Gyermekkép
10
4. Óvodakép
10
4.1. Óvodai nevelésünk alapelve
10
4.2. Óvodánk nevelési célja
11
4.3. Nevelésünk feladatai
12
5. A program rendszerábrája
13
6. A program nevelési kerete
14
6.1. Az óvodai nevelés általános feladatai
14
6.2. Az egészséges életmód alakítása
14
6.3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés
19
6.4. Az értelmi fejlesztés és az anyanyelvi nevelés megvalósítása
22
6.5. A német nemzetiségi nevelés
22
6.6. Napirend
23
7. Az óvodai élet tevékenységi formái, az óvodapedagógus feladatai
25
7.1. Játék
26
7.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
31
7.3. Mozgás
33
7.4. Verselés, mesélés
35
7.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
39
7.6. A külső világ tevékeny megismerése
41
7.6.1. Matematika
45
2
7.7.A gyermekek érdeklődésének felkeltése a nyelvtanulás iránt,
47
a német nemzetiségi identitástudat segítése 7.7.1.Játék
48
7.7.2.Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
49
7.7.3.Verselés, mesélés
50
7.7.4.Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
50
7.7.5.A külső világ tevékeny megismerése
51
7.7.6.Ünnepek, szokások, hagyományok
52
7.8.Munkajellegű tevékenységek
53
7.9.Tevékenységekben megvalósuló tanulás
55
7.9.1.Javaslat a gyermekek heti rendjének előkészítéséhez
58
7.9.2.A szervezett tanulás formái és munkaformái,
59
Gyermekenkénti időkeretei 8. Az óvodai élet megszervezésének elvei
61
8.1. Az óvodai programhoz rendelt eszközrendszer
61
8.2. Az óvoda szervezeti felépítése
61
8.2.1. Az óvoda munkarendje
61
8.2.2. Az óvoda csoportszerkezete
61
9. Az óvoda kapcsolatrendszere
62
9.1. Óvoda-család kapcsolata
62
9.2. Óvoda-iskola kapcsolata
63
9.3. Kapcsolat egyéb intézményekkel
64
10. Gyermekvédelmi feladatok
66
10.1. Az óvodai nevelőtestület feladatai a gyermekvédelem területén
67
10.2. A gyermekvédelmi felelős munkája
68
11. Óvodások differenciált személyiségfejlesztése
69
12. A sajátos nevelési igényű gyermekek személyiség-fejlesztése
71
12.1. Gyermekkép
71
12.2. Az óvodai nevelés céljai
72
3
12.3. Általános módszertani alapelvek, melyek minden sajátos nevelési
73
igényű gyermekek fejlesztése során alkalmazandók nevelési helyszíntől, intézménytől függetlenül 12.4. Az óvoda kapcsolatai
74
12.5. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
74
12.6. Az óvodai élet megszervezésének elvei és gyakorlata
75
12.6.1. Személyi feltételek
75
12.6.2. Tárgyi feltételek
75
12.6.3. Tevékenységszervezés
76
12.6.4. Szociális készségek fejlesztése
77
12.6.5. Kapcsolatteremtés, fenntartás
78
12.6.6. A kommunikációs készségek fejlesztése
78
12.6.7. A játék szerepe a fejlesztésben
80
12.6.8. A tanulás nehézsége
81
12.6.9. Önkiszolgálási készségek és a házimunka elemeinek megismertetése
81
12.6.10. Szobatisztaság
82
12.6.11. Étkezés
82
12.6.12. Öltözés
83
12.6.13. Tisztálkodás
83
12.6.14. Elemi házimunka
83
12.6.15. Mozgás
83
13. Ünnepek, hagyományok
87
14. Az óvoda ellenőrzési, értékelési rendszere
89
14.1. Szakmai dokumentáció
89
14.2. Ellenőrzés, értékelés
91
Felhasznált Irodalom
93
Érvényességi nyilatkozat
94
4
1. BEVEZETŐ Óvodánk régi múltra tekint már vissza. Elsőként épült Nyergesújfalun, sok gyermek és felnőtt megfordult már falai közt 1948 óta. A XVIII. század elején a Szatmári béke után meginduló rendezett és szervezett telepítések alkalmával kizárólag német családokat költöztettek Nyergesújfalura. Ezek az emberek magukkal hozták és megőrizték szellemi és tárgyi kultúrájukat, szokásaikat. Voltak évek, amikor titkolniuk kellett származásukat, s nem beszélték a nyelvet sem. Amióta ismét büszkén vállalhatják hovatartozásukat, felébredt a vágy a feledésbe merült szokások és a beszéd felelevenítésére. Sajnos azonban néhány korosztály ebből már kimaradt, s ezért a mai gyermekek - jelenlegi óvodásaink - már nem hoznak otthonról semmiféle alapot, amire mi építeni tudnánk. A családok ragaszkodnak a helyi sváb hagyományokhoz, népszokásokhoz, de a nyelvet otthon már nem beszélik. Ezért óvónőink munkája nem olyan egyszerű. A település néhány éve szép, rendezett várossá fejlődött, de mindannyiunk örömére a falusi jellegét a mai napig megtartotta, ami nagymértékben a sváb őslakosok érdeme. Az óvodánk elsőként a városban, 1948-ban épült, és eleinte 1 csoporttal működött. 1969-ben már négycsoportnyi gyereknek adott otthont. 1982-ben a szülők kérésére megkezdtük a nemzetiségi nyelv oktatását, kultúrájának felelevenítését. A mi megalapozó nemzetiségi munkánkra épít a helyi általános iskola. Jelenleg 3 csoportban folyik kétnyelvű nevelés. Óvodánk csodálatos környezetben a Duna partján, gyönyörű helyen fekszik, és a közelben levő hegyek, völgyek, fenyőerdők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek természet közeli, kevésbé városias környezetben élhessenek.
5
Pedagógiai programunk szerves része a múlt értékeinek megőrzése és továbbörökítése és a nem is oly régen még a dédszüleink, nagyszüleink által a mindennapokban megélt és átélt természet szerető és tisztelő életmód felelevenítése, megélése, hiszen óvodánk 2013-ban elnyerte első ízben a Zöld Óvoda címet. Célunk újra megpályázni ezt a címet, míg elnyerjük az Örökös Zöld Óvoda elismerést. Nemzetiségi nevelésünknek is elengedhetetlen feltétele a múlt ismerete,
mivel
a
sváb
hagyományok
kezdenek
feledésbe
merülni.
Feladatunknak tekintjük feleleveníteni ezeket a szokásokat és játékos formában, együtt
megélve
a
gyermekekkel
és
szüleikkel
továbbörökíteni
a
jövő
nemzedékének. Ezért mindenképp építeni szeretnénk a jövőben is a szülők támogató és együttműködő hozzáállására. A gyermekek óvodába kerülését, szülőktől való elválását az óvoda érzelmi biztonságot nyújtó, barátságos, nyugodt légkörű közege nagyban segíti. Éppen ezért óvodai nevelésünk legfontosabb célja, hogy a gyermekek szeretetteljes
légkörben,
ingergazdag
környezetben
nevelkedjenek,
mely
lehetőséget nyújt mindegyikük számára képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően ismereteik és tapasztalataik bővítésére.
Gyermekekkel foglalkozni minden bizonnyal a leghálásabb munka, ami a földön osztályrészül jutott, de saját tökéletességünket is ez mozdítja előre.” Brunszvik Teréz
6
1.1. Törvényi megfelelés:
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A kormány 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 1997. évi XXXI. törvény a gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Az óvoda hatályos Alapító Okirata Nevelőtestületi határozatok
7
2. AZ ÓVODA HELYZETKÉPE 2.1. Személyi feltétel: Óvodánkban az engedélyezett létszám 17 fő. Óvodapegógus
9 fő (1 fő vezető)
Ebből német nemzetiségi
5 fő
Dajka
4 fő
Pedagógiai asszisztens
1 fő
Általános irodai asszisztens
1 fő
Konyhai dolgozó és takarító
2 fő
Óvodánk 4 csoporttal működik. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel, akinek személyisége meghatározó a gyermekek számára. Az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája is segíti az óvodai nevelésünk eredményességét. A nemzetiségi nevelésünk során minden óvodapedagógus feladatának tekinti a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseinek megvalósítását. A sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködésével valósul meg.
2.2. Tárgyi feltételek: Az óvoda épülete több mint 60 éves. A fenntartó folyamatosan felújítja az épületet, kialakításra került egy sószoba és egy tornaterem is. A foglalkoztató termek, kiszolgáló helyiségek mérete megfelelő. A bútorzat folyamatos cseréjénél a gyermekek biztonságát, kényelmét tartjuk szem előtt, különös tekintettel az egészségmegőrzésre. Pl. az asztalok székek fektetők feleljenek meg a gyermekek változó testméretének. A felnőttek részére öltöző is rendelkezésre áll. Az informatikai eszköztár megfelelő.
8
A játéktevékenységekhez szükséges eszközök folyamatos bővítésére és pótlására szükség van. A könyvállományunk ezen belül a nemzetiségi nevelést segítő és egyéb szakkönyvek
mennyisége
közepesnek
mondható,
folyamatos
bővítésére
törekszünk. Udvaraink területe is megfelelő. Elsősorban környezetünkhöz igazodó, többnyire természetes anyagból készült, ügyességet és mozgást fejlesztő játékszerek beszerzésére törekszünk. Gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel helyezzük el. Arra
törekszünk,
hogy
az
óvoda
egyidejűleg
biztosítson
megfelelő
munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, és teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. Az óvoda 3 szintes épület. Mai állapotát többszöri átalakítás folytán nyerte el. A gyermekek kulturált étkezését ebédlő biztosítja, ami az alsó szinten helyezkedik el. Ugyancsak itt található a só kuckó, amit 1997-ben hoztunk létre, mely az óvodások egészségének megőrzésére, illetve prevencióra szolgál. A gyermekek hetente több alkalommal 30’-40’-et töltenek el a kuckóban. Ez idő alatt énekelnek, verselnek, mesélnek, tehát ezt az időt is hasznosan töltik el. Intézményünkben két udvar áll a gyermekek rendelkezésére, EU szabványnak megfelelő udvari játékeszközökkel. Az egyik a Duna partján a nyári nagy meleg ellen nyújt enyhülést, védettséget, a másik viszont a mindenkori sportolást, mozgást teszi lehetővé.
9
3. GYERMEKKÉP
Tiszteletben tartjuk, hogy a gyermek fejlődő lény. Fejlődése a külső tényezőkön és a belső érési folyamatokon múlik. Az érés sajátos törvényszerűségeit befolyásolni nem lehet és nem is kell. Hisszük, hogy a gyermek kiegyensúlyozott fejlődéséhez a játék és a szeretetteljes légkör a legoptimálisabb. Minden gyermek egyedi és megismételhetetlen. Pedagógiai munkánk során ezért figyelembe véve az egyéni eltéréseket, minden gyermek számára biztosítjuk, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, és esetlegesen meglévő hátrányai csökkenjenek, illetve tehetsége kibontakozhasson.
Nem
adunk
teret
semmiféle
előítéletnek.
Egymás
elfogadására, toleranciára neveljük őket.
4. ÓVODAKÉP
4.1. Óvodai nevelésünk alapelve A gyermekek óvodai nevelése során figyelembe vesszük, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Szem előtt tartjuk, hogy az óvodáskorú gyermekek alapvető tevékenységei a játék, a mozgás és a kommunikáció. Így a nap folyamán a derűs, szeretetteljes légkör kialakításával, ingergazdag környezet biztosításával, az együttjátszás és tevékenykedés során kívánjuk a gyermekek fejlődését elősegíteni. Befogadó
szemlélettel, nyitott
és gyermekközpontú
nevelői
attitűddel
biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőséget.
10
Az alapvető tevékenységekbe integrálva valósítjuk meg a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. Törekszünk arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett figyelembe véve a gyermekek nyelvismeretét minél teljesebbé váljon a nemzetiség nyelvén folyó kommunikáció. Biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Az óvodáskorú gyermek fejlődő személyiségének alapjai az óvodáskor végére megszilárdulnak. Már a régmúltban is felismerték ennek az életkornak fontos személyiségfejlesztő hatását. „Add nekem a gyermeked 6 éves koráig, aztán viheted, mégis az enyém marad.” –szól az ősi felirat. (ismeretlen szerző) Ezért fontosnak tartjuk, hogy óvodánk minden alkalmazottja gyermekszerető legyen és elkötelezett legyen a gyermekek nevelése mellett. Példamutató magatartással
járjanak
elöl,
bizalommal,
őszintén
forduljanak
a
gyermekekhez. Az első és legfontosabb a gyermekek iránti szeretet.
4.2. Óvodánk nevelési célja -
A gyermekek sokoldalú és harmonikus fejlődésének személyiségük kibontakoztatásának elősegítése.
-
Célunk az esetleges hátrányok kiegyenlítése illetve a tehetségek kibontakoztatása
az
egyéni
és
életkori
sajátosságok
figyelembevételével. -
Célunk a nemzetiségi kultúra ápolása, a nemzetiségi hagyományok, szokások továbbörökítésével a nemzetiségi identitás megalapozása és fejlesztése.
-
Célunk, hogy az óvodásaink életkori sajátosságaiknak megfelelően élményekre és megtapasztalásokra épülő, tevékenységorientált környezeti nevelésben részesüljenek.
11
4.3. Nevelésünk feladatai -
olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös játék és tevékenység
-
a tevékenységeken keresztül a gyermek életkori és egyéni sajátosságaihoz mérten műveltségtartalom közvetítése
-
a gyermeki szükségletek kielégítése
-
érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása
-
a német nemzetiségi kultúrához kötődő hagyományok és szokások ápolása és fejlesztése
-
néphagyományok, népszokások, ünnepek, jeles napok élménydús megélése
-
a
környezettudatos
tevékenységeink
által,
magatartás a
formálása
környezettudatos
a
mindennapi
magatartásminták,
értékek és életviteli szokások átadása, átvétele. -
természetvédelmi- és környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok
-
a családok bevonása az óvoda életébe.
Az óvodánkban a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Ennek megfelelően fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeket szeretet, elfogadás, tisztelet, megbecsülés és bizalom övezze. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermekek számára. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára.
12
5. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA
13
6.A PROGRAM NEVELÉSI KERETE 6.1. Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: -
az egészséges életmód alakítása
-
az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés
-
az értelmi fejlesztés és az anyanyelvi nevelés megvalósítása.
-
német nemzetiségi nevelés
6.2. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül feladataink: -a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése -a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése -a gyermek testi képességek fejlődésének segítése -gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése -az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása -a
gyermek
fejlődéséhez
és
fejlesztéséhez
szükséges
egészséges
és
biztonságos környezet biztosítása. -a környezet védelméhez és megvalósításához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.
14
A feladatokból adódóan az egészségfejlesztés területeiről bővebben: Mozgás, mindennapos testnevelés A mozgás az óvodáskorú gyermek egyik alapvető tevékenysége. Napi illetve heti rendben tervezett hely, idő és mozgásformák segítségével igyekszünk a gyermekek mozgásfejlődését elősegíteni. Ezen tervezett kereteken kívül is további edzésformákra adunk lehetőséget a tornateremben, az udvaron, séták, kirándulások alkalmával. A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésünkben, mely kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Arra törekszünk, hogy a gyermekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék. Az időjárástól, évszaktól függően kihasználjuk a környezet a levegő, a nap nyújtotta edzés lehetőségeket. Időjárástól függően 0,5-3 órát töltünk a szabadban. Nyáron a napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építjük, kivéve a 11-15 óra
közötti erős
napsugárzásos időszakot.
A
napfény
edzést
biztosít,
természetesen a fokozatosságot betartjuk. Óvodáink udvarait úgy igyekszünk kialakítani, hogy a növények, a homokozók, a tornaszerek és a szabad mozgásra lehetőséget nyújtó területek megfelelő arányban legyenek. Rendszeresen kirándulunk a Duna-partra és a környező hegyekre. Nem csak a levegő, hanem a víz jótékony hatását is kihasználjuk úszni tanulással (nagycsoportban heti egy alkalom az iskola uszodájában).
Egészséges táplálkozás A gyermek fejlődésének egyik alapfeltétele az egészséges táplálkozás, így az óvodai nevelés során is kiemelt jelentőséggel bír a gyermek egészséges táplálása. Az óvoda étkezését biztosító konyha maga állítja össze az étlapot, figyelve
az
alapélelmiszer
csoportokba
összeállítására.
15
tartozó
élelmiszerek
változatos
Azonban napjainkban a közüzemi étkeztetés minden igyekezet ellenére sem tudja teljesen kielégíteni az egészséges táplálkozás minden követelményét. A helyzet javítása érdekében az óvodai nevelésben adódó feladataink a következőek: - elsősorban a kulturált étkezés körülményeinek kialakítása, a várakozási idő csökkentése a fogások között. - Megkedveltetni az új illetve ismeretlen ízeket, folyamatos folyadékpótlás biztosítása, az étkezés örömtelivé tétele. -
Életkoruknak,
fejlettségüknek
megfelelően
kanál,
villa,
kés
helyes
használatának megismertetése. - A táplálék allergiások , táplálék érzékeny gyermekek diétájának betartása. - Szülők bevonásával gyümölcs- és zöldségnapok beiktatása a mindennapokba. Ezen alkalmak lehetőséget nyújtanak az óvónőknek a változatos projekt munkákra, a gyermekeknek az ismereteiknek a bővítésére, képességeik fejlesztésére. - Szülői értekezletek illetve fogadóórák alkalmával a helyes étkezési szokások megbeszélése. A családi étkezés során csökkentsék minimálisra a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását pl.: a túl sós, édes, zsíros ételek, chipsek, cola félék, kekszek fogyasztását. -A nagyobb gyermekek részére séták, kirándulások szervezése. Piacok, kertek megtekintése,
veteményesek
ápolása,
ahol
minden
érzékszerv
megdolgoztatásával tapasztalatszerzésre, az ismeretek elmélyülésére adódik lehetőség.
Testápolás, betegségmegelőzés, egészségmegőrzés szokásainak alakítása A helyes életritmus, a megszokott időben végzett tevékenységek mind visszahatnak az életfolyamatokra, így az egészséges testi és szellemi fejlődésnek is feltételei. Kiemelten figyelünk arra, hogy a napirend keretei között elegendő időt biztosítsunk a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. A helyes sorrendiség és technika, a személyi higiéné, az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés szempontjából igen fontos tényező.
16
A gyermekekben tudatosítani kell a helyes tisztálkodási szokásokat, azok belső értékükké kell, hogy váljanak. A gyermekeknek segítséget nyújtunk fejlettségi szintjük szerint, fokozatosan kialakítva az önállóságot. Öltözködés Öltözködés
során
elegendő
időt,
szükséges
segítséget
biztosítunk
a
gyermekeknek. Fokozatosan alakítjuk ki az önállóságot. A szülőkkel folyamatos kapcsolatot tartunk, a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot teszünk: váltóruha, váltócipő, tornaruha. Pihenés A nyugodt pihenés nagyon fontos a gyermekek életében. Ezért arra törekszünk, hogy a megfelelő feltételeket biztosítsuk a gyermekek pihenéséhez. Biztonságot adó szokásrendszerrel, a terem megfelelő szellőztetésével, elsötétítésével, mesével, énekekkel, zenehallgatással segítjük a gyermekek elalvását. Környezettudatos magatartás megalapozása Napjainkban egyre inkább ügyelnünk kell a környezet védelmére. Célunk, hogy a környezet tevékeny megismerésére és az egészséges életmódra nevelés során megalapozzuk a természettudatos életszemlélethez szükséges kompetenciák fejlődését. Arra törekszünk, hogy a környezet tiszteletére és megbecsülésére vonatkozó társadalmi elvárások teljesítéséhez szükséges alapokat megteremtsük. Az értékóvó magatartás, a kulturális és természeti elemek védelme, óvása belső indíttatásból
fakadjon.
Óvodai
nevelésünk
során
olyan
magatartás-
és
tevékenységformák kialakítására törekszünk, melyben az egyéni és közösségi értékek egymással harmonikus kapcsolatban állnak. Az óvoda dolgozói az egész év folyamán példamutató magatartásukkal segítik a gyermekeket a környezettudatos életmód megismerésében és elsajátításában.
17
Az
óvodai
egészségnevelésünk
valójában
a
családban
megvalósuló
egészségvédelem és egészségfejlesztés kiegészítése, tovább fejlesztése, és szükség esetén annak korrekciója. Az eredményesség feltétele a családdal való együttműködés. Tájékozódunk az óvodásaink otthoni higiénés nevelési feltételeiről, a család szociális helyzetéről, harmóniájáról. A családlátogatással közvetlenül is megtekintjük az otthoni egészségvédelmet. Megbeszéljük az egészséges életmódra nevelés szabályait, egészségvédelmi tanácsokat. Szülői értekezleten ismertetjük az adott félév egészséges életmódhoz kapcsolódó témáit. A nevelői funkción belül a gondozás eredendő, és mindvégig jelenlevő sajátossága az óvodánknak. Nincs annál fontosabb, mint biztonságot, védelmet nyújtani a rászoruló gyermekeknek. Nem követelünk, hanem felébresztjük igényüket a napi élethez szükséges szokások kialakítására. Valljuk, hogy ismerni, szeretni, megfelelően ápolni kell testünket, és erre a ránk bízott gyermekeket is meg akarjuk tanítani. Fejlődés eredményei óvodás kor végén:
-
Testápolási szokásoknak megfelelően önállóan, felszólítás nélkül tudnak fogat mosni, fésülködni.
-
Zsebkendőiket önállóan használják köhögésnél, orruk fújásánál.
-
A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat.
-
Önállóan étkeznek, készségszinten használják a kanalat, villát, kést.
-
Esztétikusan terítenek.
-
Környezetükben rendet tartanak.
-
Óvják, védik, ápolják környezetüket.
-
Önállóan öltözködnek, vetkőznek, ruhaneműjükkel gondosan bánnak.
18
A gyermekek értik a német nemzetiségi nyelven megfogalmazott kifejezéseket, képesek
a
testápolási
eszközöket,
étkezési
felszerelést
két
nyelven
megnevezni.
6.3. Az érzelmi , az erkölcsi és a közösségi nevelés 1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Ezért fontos, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék: -
az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze.
-
Az óvoda segítse a gyermek erkölcsi szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvéseinek.
-
Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.
2.A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, szokás és normarendszerének megalapozása. 3. Az óvoda hozzásegíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét. 4.A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának viselkedése és bánásmódja modell értékű szerepet tölt be. 5.A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. 6. Az érzelmi kötődést erősítjük a hagyományokra, ünnepekre való közös készülődéssel.
19
A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat
erősítenek
meg,
mint
az
együttérzés,
figyelmesség,
segítőkészség, önállóság, pontosság, szorgalom, kitartás, önzetlenség, a másság, a különbözőség elviselése, tiszteletben tartása.
Fontos az önmagunk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. Célunk: A
gyermekek
egyéni
érdekeinek,
tulajdonságainak,
képességének
kibontakoztatása, a közösségen belül, a csoport normái alapján. Az óvodapedagógus feladata:
Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes családias légkör kialakítása.
A
gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának
kialakítása.
Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek formálása, erősítése, a
társas kapcsolatok létrehozása érdekében.
Egymás iránti tolerancia alakítása.
Hagyományokra, rendezvényekre, ünnepekre való közös készülődéssel
megalapozzuk a gyermekek nemzetiségi kultúrájához való kötődését, a nemzetiség nyelvének irodalmi és zenei értékeinek továbbörökítése iránti igényüket, identitástudatukat.
A szeretetteljes, családias légkör megteremtésével a szocializáció
fejlődését segítjük elő. Számítunk arra, hogy lesznek gyermekek, akik nehezebben szocializálódnak, illeszkednek be a közösségbe, tartják be a közösség szabályait és lesznek lassabban fejlődők, érzelmileg "sérültek", vagy érzékszervi - mozgásos fogyatékosok, higiénésen elhanyagoltak. Az ő harmonikus életvezetésükhöz sokkal több egészségpedagógiai ismeretre lesz szükségünk.
20
Sajátosan kell törődnünk velük, mivel érzelmes kapcsolatkialakításra van szükségük. Érzelmi nevelés szempontjából törekszünk az integrációra, a különbözőség elfogadására, hiszen igény esetén sajátos nevelésű igényű gyermekekkel is foglalkozunk. Az érzelmi kötődést erősítjük a hagyományokra, ünnepekre való közös készülődéssel. A Nemzetiségi Hét és a Családi Nap keretében a nagymamák és más idős asszonyok érdekes történetei, dalai táplálják a gyermekek identitástudatát.
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére:
Ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, az őket körülvevő felnőttekhez. Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés, szokás szabályainak betartása.
Segítenek egymásnak, elfogadják a másságot és segítik azokat a gyermekeket, akik valamely fogyatékosságuk révén társaik segítségére szorulnak.
A közösségért szívesen dolgoznak, s konfliktus esetén képesek a kompromisszumra.
Érvényesítik
kezdeményezőkészségüket,
kinyilvánítják
tartósabb
érdeklődésüket.
Kétnyelvű csoportban járó gyermekeink szívesen szólalnak meg a nemzetiség nyelvén, viselik ünnepeken a kisebbség nemzetiségi viseletét.
Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.
21
6.4. Az értelmi fejlesztés és az anyanyelvi nevelés megvalósítása Az
anyanyelvi
nevelés
valamennyi
tevékenységi
forma
keretében
megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással - az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. A gyermek spontán megnyilvánulásait, érdeklődését, kíváncsiságát minden esetben felhasználjuk ismereteik bővítésére. Az óvodai nevelés a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve biztosít a gyermekek számára változatos tevékenységeket, melyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak,
ismereteinek
rendszerezése,
bővítése,
különböző
tevékenységekben, élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek
(érzékelés,
észlelés,
figyelem,
képzelet,
gondolkodás,
alkotóképesség ) fejlesztése. Feladatunk valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.
6.5. A német nemzetiségi nevelés A német nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Feladatunk a német nemzetiségi kultúrához, életmódhoz kötődő értékek felkutatásával, megismerésével a német nemzetiségi identitástudat kialakítása, erősítése. Arra törekszünk, hogy a német nemzetiségi nevelés során átélt élmények
segítsék
a
gyermekek
kötődésének
kialakulását
az
adott
nemzetiséghez. Kétnyelvű környezet biztosításával kedvet ébresztünk a német nemzetiségi nyelv megismeréséhez,
bizonyos
szintű
elsajátításához,
nyelvtanuláshoz.
22
a
későbbi,
iskolai
Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek gondozásában részt vevő felnőttek minél többet használják a nemzetiségi nyelvet. Célunk a népi hagyományok és szokások erősítése, átörökítése a családok bevonásával.
6.6. Napirend A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez. Ahhoz, hogy a gyermek vidáman, derűsen élhesse meg mindennapjait, szüksége van naponta ismétlődő tevékenységekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermek számára. A jó napirend jellemzője a folyamatosság és a rugalmasság. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van, hiszen az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyerekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető
meg
az
óvodapedagógus
közreműködésével.
23
feltétlen
jelenlétében
és
Napirend az óvodában pici- és kiscsoportban: 5, 30 - 7, 30
Gyülekezés, játék összevont csoportban
8, 10 - 8, 20
Névsorolvasás, mozgásos percek
8, 20 - 8, 30
Reggeli előtti tisztálkodás
8, 30 - 9, 00
Reggeli
9, 00 - 9, 10
Reggeli utáni tisztálkodás
9, 10 - 11,10
Játék, kötetlen illetve kötött tevékenységformák, levegőzés, séta, kirándulás
11,10 - 11,20
Készülődés ebédhez, tisztálkodás
11,20 – 12,00
Ebéd
12,00 – 12,10
Ebéd utáni tisztálkodás, készülődés lefekvéshez
12,10 - 14,30
Mese, délutáni pihenés
14,30 - 15,00
Ébresztő, uzsonna
15,00 - 16,00
Játék, szabadon választott tevékenységek a csoportszobában vagy az udvaron
16,00 - 17, 00
Játék az ügyeletes csoportban a szülők érkezéséig
Napirend a középső és nagycsoportban: 5, 30 - 7, 30
Gyülekezés, játék összevont csoportban
7, 30 - 8, 50
Játék, kötetlen illetve kötött tevékenységek, szabadon választott tevékenységek, mozgásos percek
8, 50 - 9, 00
Névsorolvasás, készülődés reggelihez
9, 00 - 9, 20
Reggeli
9, 20 - 9, 30
Reggeli utáni tisztálkodás
9, 30 - 11,50
Játék, kötetlen illetve kötött tevékenységek, levegőzés Séták, kirándulások
11,50 - 12,00
Készülődés ebédhez
12,00 - 12,30
Ebéd
12,30 - 12,45
Ebéd utáni tisztálkodás, készülődés lefekvéshez
12,45 - 14,30
Mese, délutáni pihenés
14,30 - 15,00
Ébresztő, uzsonna
15,00 - 16,00
Játék a csoportszobában, udvaron
16,00 - 17,00
Játék az ügyeletes csoportban a szülők érkezéséig
24
A környező gyárak munkarendje miatt 5, 30-tól fogadjuk a gyermekeket. A korán érkező gyermekeket lefektetjük. Miután felébredtek, elfogyasztják otthonról hozott kis elemózsiájukat. 7, 30-kor a gyülekezőhelyről minden gyermek a saját csoportszobájába vonul az óvó nénijével. Az óvoda adottságából kifolyólag az étkeztetés külön étkezőhelyiségben, két turnusban 2-2 csoporttal valósul meg. Éppen ezért napirendünkben csak az étkezések időpontja kötött. A nap további részeiben az óvónők által tudatosan megtervezett tevékenységek folynak.
7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI, AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI
Célunk:
kialakítani a gyermekben azokat a jártasságokat és készségeket, amelyek az életre való felkészítést szolgálják, de az iskola sikeres megkezdésére is alkalmassá teszik. Az óvodapedagógus feladatai:
érdeklődés, kíváncsiság felébresztése a környező világ iránt, önálló gondolkodásra nevelés, a kognitív értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése. A magyar anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A gyermekek spontán megnyilvánulásait, érdeklődését, kíváncsiságát minden esetben felhasználjuk ismereteik bővítésében és ezeket különböző eszközökkel segítjük.
25
Változatos tevékenységeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről. Segítőtársunk a beszéd. Igyekszünk a beszédkedv fenntartásával, a gyermek meghallgatásával, beszélő környezettel, helyes mintaadással, válaszok adásával a
nyelvi
kommunikációt
alakítani,
formálni
és
ezzel
az
anyanyelvet,
megszerettetni. Abban hiszünk, hogy jó közösségi emberek a szilárd én-képpel és kiforrott személyiségjegyekkel
rendelkező
egyénekből
lesznek,
akiknek
lényeges
tulajdonsága az önállóság és önfegyelem, valamint a kitartás, a feladattudat és a szabálytudat.
Fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:
szívesen vegyen részt különböző tevékenységekben, tudja figyelmét rövid ideig szándékosan összpontosítani, rendelkezzék problémafelismerő és -megoldó készséggel, alakuljon ki benne az igény, hogy a kapott feladatot sikerrel megoldja.
7.1. Játék
Célunk:
A gyermek ismerkedjen a külvilággal, tárgyi- és társas környezetének hatásait ismétlő játékkal megismerje, birtokba vegye és megértse.
A z ó v o d a p e d a g ó g u s f e l a d a t a i:
a melegséget, biztonságot adó nyugodt derűs légkör megteremtése, spontán
játékhoz megfelelő játékeszközök csoportszobai és az udvari játékhoz egyaránt),
26
biztosítása
(a
a minél hosszabb játékidő biztosítása (igény szerint másnap is folytathassák megkezdett játékukat),
érdeklődést felkeltő és nyelvi kommunikációra lehetőséget adó fejlesztő játékok biztosítása,
szituációs játékok kezdeményezése a német nemzetiség nyelvén, a
német nemzetiség helyi hagyományaiból kezdeményezése, pl.: métázás, "Stingl-babázás”.
eredő
játékok
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Lehetővé teszi a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását. Fontosnak tartjuk a szabadjáték túlsúlyának érvényességét.
27
A játék kiemelt jelentősége óvodánk napirendjében, időbeosztásában is megmutatkozik. A gyakorlatunkban kétféle játékot különböztetünk meg:
az egyik, a gyermek spontán, szabad játéka, melyet az óvónő értő megfigyeléssel, külső szemlélőként, vagy résztvevőként, de indirekt magatartással segít,
a másik, az általunk kezdeményezett, nevelési célzatú, tanulási tartalmat hordozó tevékenység, melyben a gyermekek önkéntes alapon vehetnek részt.
Eldöntheti, hogy: -
részt vesz-e a tanulási tevékenységekben,
-
vagy inkább tovább játszik.
A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabadjátékhoz. Az 5-7 éveseknek - a tanköteles korúaknak - azonban el kell végezniük a feladatokat, amit tervezünk számukra, mivel követelmény a szándékos figyelem, a kitartás, a feladattudat, a feladattartás, a szabálytudat erősítése, mely magatartás szükséges az iskola megkezdéséhez. A játék valóságszerű, de nem valóságos. A valóságból származó tapasztaláson alapszik. A
gyermek
tapasztalatait,
élményeit
játssza
el,
valóságos
tárgyak
felhasználásával. A gyermek könnyedén lép át a megszokott valóságból a játék illúziójába. A játék örömforrás számára. Maga a tevékenység motiválja őt. Félelmeit, ösztönös és tudatos vágyait kivetíti a játék folyamatában. Ehhez nyújt segítséget a nyugodt, derűs légkör, amely alapot teremt az elmélyült játékhoz.
28
A játék színtere az egész csoportszoba, az udvar és a kirándulások helyszínei. A csoportszobákat úgy alakítottuk ki, hogy minden tevékenységnek meglegyen a játszóhelye, és ne zavarják egymást játék közben. Mindent, ami kezünk ügyébe kerül, megvizsgálunk, megtapintunk, játszunk vele. A játék során ismerkedik a gyermek a külvilággal, tárgyi- és társas környezetével. Éppen ezért játékeszköznek tekintünk mindent, ami őt körülveszi, beleértve az otthonról hozott játékokat is. A játék nem produktív cselekvés. A játék folyamatában a tudatos jelenlétünk biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt a mi feltételteremtő tevékenységünk mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival érhetjük el. Mivel a játék szabad cselekvések sorozata, így egy teljes képet kapunk a gyermekről
annak
folyamán.
Megfigyelhetjük
beszédkészségét,
értelmi
képességét, kapcsolatát más társakkal, szocializációs magatartását. A 3-6 éves életkorú gyermekek alapvető létformája a játék, és mi ezt használjuk ki a fejlesztési feladatok megvalósítása során. Hosszabb távra tervezve, a napi tevékenységeket figyelve valósítjuk meg nevelési feladatainkat. A reggeli és az ebéd közötti időszakban nem szakítjuk meg játékunkat, ilyenkor valósítjuk meg tervezett tevékenységeinket. így alkalma nyílik egy elmélyült játékra, nem akasztjuk meg képzeletének működését. Ahhoz, hogy a gyermekek se zavarják egymást, szükség van néhány alapszabály kialakítására, betartására. A közösségi élet alapja az egymás iránti tolerancia. Gyermekeinkkel együtt beszéljük meg, melyek ezek a szabályok, és együtt is alkalmazkodunk azokhoz. Mi felnőttek éppúgy, mint ők! Mi a játék haszna? Ismerkedik a külvilággal, környezetével, ismétlő játékkal és aktív cselekvéssel mélyíti el tapasztalatait. Ezzel önmagát is tanulja. Belső világát kivetíti, cselekvően megismétli.
29
Nem felejtjük el, hogy a gyermekkel vele születik a kíváncsiság. így nekünk csak asszisztálni kell ahhoz, hogy a gyermek magától, a játék folyamán fejlessze tudását. Évről-évre nő tapasztalatuk sora, kitartóbbak lesznek, együttműködőbbek. Csoporttársukat tényleg társnak tekintik játékuk folyamán, és egyéni ötletekkel gazdagítva együttlétüket, akár több héten keresztül is kreatívan együtt "dolgoznak". Nagycsoportra a szabályok betartása már nem okoz gondot, sőt maguk is alkotnak bizonyos normákat. Alkotó fantáziájuk kiteljesedik, játéktémáik változatosak lesznek, így az iskolára sem veszítik el kutató, kíváncsi magatartásukat, megismerési vágyukat. Mi pedig nem felejtjük el a ún. "játszó magatartást", és vállaljuk a gyermekek szabadságát, a játék "rendetlenségét"! Nagycsoport végére olyan játékokat ismernek meg a gyerekek, melyek a német nemzetiség hagyományaiból, szokásaiból erednek. Felhasználjuk a játékszituációkat a nyelvi kommunikációra, tárgyakat nevezünk meg németül. A nemzetiségi nyelv "bátrabb" használatát segítjük elő bábozással. Így a játék segítségével erősítjük nemzetiségi identitásukat, és a kulturális hagyományok átörökítését.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
Alkalmazkodnak a csoportban kialakult szokásokhoz, szabályokhoz. Önállókká
válnak a játék közös szervezésében, kiválasztásában, elosztásában, szabályok betartásában.
szerepek
Képesek különböző eszközök, anyagok kombinált alkalmazására. Nemzetiségi csoportjainkban megjelenik a német nemzetiség nyelve spontán játékaikban.
30
7.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Célunk:
Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok éneklése, az énekes játékok játszása, a zenélés. Ezek örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét.
A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek- és néptáncok, népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik.
Célunk, hogy jussanak minél több zenei élményhez, ami megalapozza zenei "kétnyelvűségüket".
Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.
Kétnyelvű
csoportjainkban
ismerjék
meg
a
német
nemzetiség
tánckultúrájának alapvető elemeit. Az óvodapedagógusok feladatai:
vidám, derűs zenei légkör biztosítása, a felhasznált zenei anyagok (magyar és nemzetiségi) igényes, életkornak megfelelő összeállítása,
a
gyermekek nyelvi (mindkét nyelv) képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal.
A zenehallgatási anyag megválasztásánál a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozásának figyelembevétele. Programunkban az éneklésnek, zenélésnek nem csak meghatározott napja, időpontja van, így a hét minden napján, játékidőn belül lehetőség van az énekes játékra. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával.
31
Az énekes népi játékok az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetetés,
ritmus,
éneklés,
hallás,
mozgás)
és
zenei
kreativitásának
alakításában. Mivel az ének, a mondóka szinte állandóan jelen van óvodai életünkben, így sok alkalom nyílik a kötetlen éneklésre, zenei feladatok megoldására. Természetesen ez tőlünk tudatos megfontolt tervezést követel. Óvodánkban egy óvónő négy évig neveli a gyermekeket, így a zenei anyagot is négy évre előre tervezzük. A dalanyag kiválasztásánál figyelembe vesszük a hangkészletet, terjedelmet, a hangok egymáshoz való viszonyát, a ritmust, a szöveget, a mozgást. Odafigyelünk a tiszta éneklésre. A
nemzetiségi
dalanyag
kiválasztásánál
ugyanezek
a
szempontok
érvényesülnek. Igyekszünk olyan helyi gyűjtésű dalokat, mondókákat felkutatni, amelyek közel állnak a gyermekekhez, és kellő mozgást is biztosítanak. A zenei képességfejlesztés egyénre szabottan történik. Igyekszünk minden gyermeket egyéni képességeihez mérten fejleszteni. A zenehallgatás is fontos szerepet kap óvoda életünkben. Minden óvónőnk játszik valamilyen hangszeren. Hagyományos ünnepeinken mi óvónők gyakran énekelünk közösen, kánonban, két szólamban. Szoros a kapcsolatunk a helyi zeneiskolával. Részt veszünk rendezvényeiken. Városunk nemzetiségi énekkara gyakori vendége óvodánknak. Műsoraikkal színesítik Nemzetiségi hetünket. Szeretnénk, hogy nagycsoport végére a gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat gátlás nélkül, és szívesen, élvezettel hallgassanak zenét. Óvodásaink így vidám, zenét kedvelő, improvizálni tudó gyermekek lesznek, akik megérzik a zene lüktetését, ritmusát, rejtett mondanivalóját. Fejlődés várható eredményei óvodáskor végére:
Szívesen énekelnek, mondókáznak.
Tudnak tisztán, szép kiejtéssel kb. 5-6 alkalmi dalt, 15 dalt és 10 mondókát, kb. ugyanennyit a német nemzetiség nyelvén is.
32
Meg tudják különböztetni, és alkalmazni tudják a magas-mély és halkhangos közti különbségeket.
Felismerik az ismert énekeket dúdolásról, v. hangszerjátékról.
Tudnak dallamot bújtatni.
Felismerik a zörejhangokat.
Ismerik az egyenletes lüktetést és a dal ritmusát.
Ismernek helyi sváb népdalokat, körjátékokat.
Megjelennek táncaikban a német nemzetiségi dalokhoz kapcsolódó mozgásformák.
Szívesen hallgatnak sváb és magyar népdalokat, és komolyzenei műveket.
7.3. Mozgás Célunk: A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése. A z ó v o d a p e d a g ó g u s o k f e l a d a t a i: derűs légkör biztosítása, nagy- és finommozgások fejlesztése, testséma fejlesztése, az alkalmazkodóképesség, tértájékozódás és helyzetfelismerés fejlesztése. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. a
természetes
hely-,
mozgáskészségek
tanulásának,
valamint
Az
óvodáskor
helyzetváltoztató a
és
finommotoros
mozgáskoordináció
intenzív
fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.
33
Az óvodáskorú gyermek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el rendszeres játékos, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító testnevelés nélkül. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. A mozgáskultúra alapja a derűs légkör biztosítása, és az egyéni képességekhez igazodó terhelés megfelelő intenzitású alkalmazása. Fontos szerepet kapnak a természet erői, mint a napfény, a levegő és a víz. Az intenzív és változatos gyakorlatok megvalósításához a megfelelő helyre és eszközre van szükségünk. Óvodánkban jól felszerelt tornaszoba áll a gyermekek rendelkezésére. Használjuk az eszköztár teljes terjedelmét /bordásfal, tornaszőnyeg, pad, labda, focilabda, tornaszekrény, kis labda a dobásokhoz, Greiswald-pad/. A víz megszerettetését és az úszás "tudományának" elsajátítását segíti a város uszodájában eltöltött heti egy óra. A csoportokban a gyakoroltatás egyéni fejlettség szerint történik. Minden gyerektől annak a gyakorlatnak a végrehajtását várjuk el, ami a fejlettségének megfelelő. Kiscsoportban feladat a mozgás megszerettetése. El kell érjük, hogy minden gyermek elfogadja a testnevelés foglalkozásokon a kötelező részvételt. Középsőés nagycsoportban a fokozatos terhelés növelésére, a gyakorlatok fegyelmezett, pontos, kitartó végeztetésére törekszünk. Igyekszünk az esztétikai mozgás kivitelezésére ösztönözni. Alkalmanként zenei aláfestést használunk. A spontán, szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek.
34
A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll,
érzelemszabályozás,
szabálykövető
társas
viselkedés,
együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetősége kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Az udvarainkban rendelkezésre állnak kerékpárok minden korosztálynak, csúszdák, homokozók. Nemzetiségi nyelv vonatkozásában ez a terület elsősorban a gyerekeknek passzív szókincset jelent, vagyis a megértés szintjét várjuk el. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:
Szeretik és igénylik a mozgást. Mozgásuk ügyesebbé, összerendezettebbé válik. Megértik a vezényszavakat mindkét nyelven. Növekszik teljesítőképességük. Tudnak térben és időben tájékozódni. Mozgástapasztalatuk növekszik az egyensúlyozás, a dobás, az ugrás és a függeszkedés terén.
Kialakul szabálytudatuk sor-, csoportos-, és váltóversenyek alkalmával.
7.4. Verselés, mesélés Célunk:
A gyermekek szívesen hallgassanak és mondjanak mondókákat, verseket, és hogy érzékenyek legyenek a mesék befogadására.
35
A z ó v o d a p e d a g ó g u s o k f e l a d a t a i:
Nyugodt, biztonságot adó légkör megteremtése. A felhasznált irodalmi anyagok igényes, életkornak megfelelő összeállítása /mindkét nyelven/. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A spontán helyzeteket kihasználva az adott játékhoz kapcsolódó megfelelő irodalmi témát megtalálva igyekszünk a nevelés legalapvetőbb feladatait megoldani. A vers kedvelésének nyomait már 2-3 éves korban tapasztaljuk. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki – érzelmi élményeket nyújtanak. Még nagyobb korban is a hangzás az elsődleges, a tartalom csak ennek vonzata. Feladatunknak tartjuk, hogy a gyermekek az őszinte, szép vers élményét kapják, éppen ezért a legfőbb forrásunk a népköltészet, ill. nagy magyar költőink gyermekeknek írt versei. A versek közül választunk olyanokat is, melyet megtanítani szeretnénk, és olyanokat is, amelyeket csak meghallgatásra szánunk. Az óvodánkban a népi, a klasszikus és kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Óvodai nevelésünk páratlan eszköze a mese. A mese éppúgy, mint a játék, társas élmény. Mentes a közvetlen, oktató szándéktól. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat.
36
Mesehallgatás alkalmával a feszült csend és figyelem elengedhetetlen ahhoz, hogy a képzelet bátran mozogjon, a belső képsor frissen peregjen, az egész szimbólum rendszer megelevenedjen. Ehhez szükség van nyugodt csendre, kényelmes elhelyezkedésre, hogy a képzelet működését senki és semmi ne zavarja meg. Éppen ezért a mesélést kötött formában valósítjuk meg. A szimbólumok szavakra átfordítása teljesen a mesélő felnőtt kezében van. Gesztusai, arcmimikája, szinte megjelenítik a mesét. A gyermek számára a mese egy sor lelki élmény, egy belső önpróbálgatás. Az illúzió feszültsége, a ráismerés öröme, a fantasztikus túlzások erejével redukálja le feszültségüket, bizonytalanságérzetüket. Ilyen feloldódást csak a lélektanilag hiteles, élőszóban "előadott" mese adhat. A média eszközök, mint rádió, tévé, kazetták nem pótolhatják ezt az élményt. Szükség szerint alkalmazunk IKT eszközöket (pl.: magnó, cd, diavetítő, laptop), de egyértelműen előnyben részesítjük az élőbeszédet. A gyermekeink természetesen elalvás előtt is hallanak mesét. Általában ilyenkor kapnak teret a több epizódból álló tündérmesék. Mese alatt egy képzeletbeli gombolyagot tekerünk le. Akinél elszakad a mesebeli fonal, az elalszik, míg azok, akik végighallgatják a mesét, legombolyítják azt. Az élmény így is, úgy is maradandó. Meséinket a népmesék köréből választjuk. "A mese: az anyanyelv zenéje." Rendkívüli
jelentősége
van
a
beszédnevelésben
mindkét
nyelvben,
a
beszédhibák megelőzésében és leküzdésében. Az érzelmeknek igen nagy szerepe van a beszédfejlődésben. A ritmus által kiváltott érzelmi hatást nap, mint nap megfigyelhetjük, hiszen szívesebben idézi fel a ritmikus, mint a prózai szövegeket. Éppen ezért a mondókák, versek, mesék együttesen segítenek minket anyanyelvi és másodnyelvi nevelésünkben. Úgy érezzük, hogy az óvodai bábozások, dramatikus játékok a gyermek első színházi élményeit testesítik meg.
37
Óvodánkban gyakran kerül sor bábszínház-játszásra. A legkisebbeknek még eleinte paraván nélkül, nehogy megijesszük őket, nehogy az illúzió nagyobb feszültséget keltsen a kelleténél. A későbbiekben ill. kiscsoporttól már érzékelik, hogy a bábozás egy játékmímelés, így paraván mögött, esetleg lesötétített nézőtérrel folyik. A
bábmesékre
olyanokat
választunk,
melyek
néhány,
egymástól
jól
megkülönböztetett szereplőt vonultatnak fel, és cselekményük egyszerű. A só kuckóban lehetőségünk nyílik igazi sötét mese-mozi kialakítására. A falra vetített diaképek tulajdonképpen képeskönyvet alkotnak. Az érdekes, nagyméretű színes képek értelmét mi öntjük szavakba. Ha lehetőségünk adódik, részt veszünk színházi
előadásokon.
A
gyerekek
érdeklődésének
és
motiváltságának
megfelelően mi is dramatizálunk rövidebb meséket. Óvodánk nemzetiségi jellegéből adódóan megjelennek német mondókák, mesék is irodalmi nevelésünkben. A helyi gyűjtés kapcsán sok értékes mondóka és körjáték került tarsolyunkba, melyeket kiegészítünk szakkönyvek játékaival, mondókáival, melyek a német folklór elemeit használják. A mondókákat mozgással összekapcsolva tesszük érdekesebbé, hozzá kapcsolt játékkal érzékeltetjük annak tartalmát. Mesét csak akkor mesélünk, ha azt a gyermek már magyarul jól ismeri, és eszközökkel, mimikával, hangsúllyal segítjük felismerését. A gyermek saját vers– és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Szívesen mondókáznak, ismételgetnek népi rigmusokat, német mondókákat. így felnőtt korra is nyitott, az irodalmi élményt aktívan érzékelő és értő emberekké válnak. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:
Szívesen
ismételgetnek
kiszámoló,
hintázó,
labdázó,
párválasztó
mondókákat, verseket, (kb. 6-8 verset,10-12 mondókát tudnak, 15-20 mesét szívesen hallgatnak)
38
Ismernek verseket, meséket, mondókákat a kisebbség irodalmi anyagából (kb. 5 mondókát, 5 verset, 3 mesét)
Örömmel várják a mesemondást, figyelmesen, csendben hallgatják végig.
Össze tudják kötni a folytatásos mesék szálait.
Szórakoztatja őket az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása.
Szívesen "olvasgatnak" mesekönyveket.
Vigyáznak a gyermekkönyvekre.
7.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Célunk:
A gyermekek szeressenek rajzolni, festeni, kézimunkázni, barkácsolni. Ismerjék a különböző ábrázolási technikákat.
A z ó v o d a p e d a g ó g u s o k f e l a d a t a i:
Megteremteni a feltételeket a gyermekek ábrázoló- és konstruáló képességének fejlődéséhez, képi gondolkodásuk fejlesztéséhez.
Ezáltal több feladat is megfogalmazódik:
az ábrázoló tevékenységre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket kell biztosítani. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.
élmény gazdag környezetet kell biztosítanunk, hogy témáik változatosak legyenek,
figyelemmel kell kísérnünk, a helyi kiállítások mikor látogathatók,
fel kell vennünk a kapcsolatot a helyi kézműves mesterekkel (munkájuk, műhelyük megtekintése céljából),
fel kell keltenünk érdeklődésüket a helyi nemzetiségi tájház iránt.
39
A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Óvodai nevelésünkben olyan módszereket alkalmazunk, melyekkel lehetővé válik a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, szem előtt tartva az egyéni bánásmód elvének érvényesülését, a szabad választási lehetőség biztosítását. Lényeges, hogy a gyermek mindennap sikerélményhez jusson, az általa választott tevékenységben örömét lelje. Feladatunk megismertetni a gyermeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. A legfontosabb, hogy ezeket a tevékenységeket a gyerekek - mint egy jó játékot örömmel végezzék. A gyermekek ábrázolási kifejezési készsége igen különböző. Nem kell és nem is lehet egy szintre hozni a gyermekeket. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi – plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek
alakulását,
a
gyermeki
élmény
és
fantáziavilág
gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-, forma- és szín képzeteinek
gazdagodását,
képi
gondolkodásuk
fejlődését,
esztétikai
érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az ábrázoló tevékenységeket mikro csoportos formában végezzük. Lehetőséget adunk arra, hogy aki hamarabb elkészül, szabadon kezdhessen újabb alkotásba. Akinek már csökken az érdeklődése, szabadon játszhasson. A gyermekek munkáit összegyűjtjük, valamennyi kis alkotásukat értékként kezeljük. Ha lehetőség van rá, gyermekrajzpályázaton is részt veszünk. Az ábrázoló tevékenység kapcsolódik a környező világ megismeréséhez, az irodalmi élményekhez, az ének-zenéhez, az ünnepek előkészítéséhez.
40
Komplexitásából
fakadóan
tág
lehetőséget
biztosít
a
német
nyelvi
kommunikációra. Rajzolás, festés közben a színeket, tárgyakat megnevezzük nemzetiségi nyelven is. Szeretnénk elérni, hogy óvodáskor végére rajzaik felismerhetőek legyenek, megfelelően használják az eszközöket, és élvezzék az alkotás örömét. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:
Tudnak formázni, formákat alakítani. Használják a képi kifejezés változatos eszközeit. Formaábrázolásaik változatosak lesznek, hangsúlyozzák a legfontosabb megkülönböztető jegyeket.
Emberábrázolásukban megjelennek a részformák. Próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzéseivel is. Megnevezik a német nemzetiség nyelvén a színeket. Ismerik a nyergesi népviselet színeit, a népi tárgyak forma- és mintavilágát.
7.6. A külső világ tevékeny megismerése Környezetvédelem Célunk:
A
természet
elengedhetetlenül
megismertetése szükséges
és
ahhoz,
megszerettetése, hogy
a
gyermekek
mely majd
felnőttként is egészséges, környezetbarát életmódot éljenek. A z ó v o d a p e d a g ó g u s o k f e l a d a t a i:
utat kell mutatnunk a gyermekeknek, hogy megismerjék a világot,
kirándulások szervezése, a város nevezetességeinek bemutatása,
környezetvédelem
kétnyelvű
csoportjainkban
nemzetiségi
megismertetése.
41
szokások,
hagyományok
A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb
természeti–
emberi–
tárgyi
környezet
formai,
mennyiségi,
téri
viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. Feladatunk, hogy utat mutassunk a gyermeknek a világ megismerése felé. Miközben felfedezi környezetét, biztonságérzete nőttön-nő, és ez segíti őt az életkorának megfelelő világban való eligazodásban, tájékozódásban. A gyermek tapasztalatszerzésének alapja: a folyamatos megfigyelés. Úgy
tervezzük
a
napi
megfigyeléseket,
hogy
az
azokkal
kapcsolatos
tevékenységek aktív résztvevői legyenek a gyerekek, /pl.: kerti munkák, virágültetés, búzacsíráztatás/ Gyakran, szinte észrevétlenül, a játék részévé válva, mint egy szereplő jut a gyermek új ismeretek birtokába, /pl. testrészek ismerete orvosos játék kapcsán, vagy babafürösztés közben/. Igyekszünk, hogy egy-egy témakör újra és újra visszatérő élményszerzésével sokáig ébren tartsuk érdeklődésüket, és ezáltal az élmények mélyebb befogadása nyújtson segítséget azok feldolgozásához /pl.: formák, ízek, színek gyümölcssaláta készítése folyamán/. Ha csak lehetséges, az összes érzékszervüket "megdolgoztatjuk", mint a hallást, látást, tapintást, szaglást, ízlelést. /pl.: teakészítés, sütemény sütése alkalmával/. Ezek az ún. munka jellegű feladatok nem fárasztják őket. Szívesen kapcsolódnak a célunk megvalósítását segítő tervünkhöz.
42
A csoportos kirándulásaink gyakorisága a közös élményszerzés érzetét éppúgy erősíti, mint az egyéni felismerést, a saját élményű tapasztalatszerzést. Ezeken a kirándulásokon a "gyűjtőmunka" alkalomszerű és esetleges. Nem tesszük kötelezővé soha a természetben végbemenő folyamatok és összefüggések észrevételezését, sem a kézzel fogható bizonyítékok gyűjtését, rendszerezését. Mindenkire rábízzuk, hogy az erdőn-mezőn, utcán való csatangoláskor ki mit vesz észre a körülötte zajló világból. Nagycsoportban sor kerül már az élmények rendszerezésére, alkalmazására, melynek
alapja
a
beszélgetés.
Megfigyeléseinket,
tapasztalatainkat,
tevékenységeink mozzanatait szóban értékeljük. Kérdéseink segítségével ők fogalmazzák
meg
élményeiket,
és
jutnak
el
bizonyos
konzekvenciák
levonásához. Ehhez biztosítanunk kell egy demokratikus légkör alapjait, melyben a különböző vélemények, ítéletek barátságosan megférnek egymás mellett. A tolerancia, a mások véleményének meghallgatása segíti eljuttatni a gyerekeket a másik tiszteletben tartásához és szeretetéhez. Az illem észrevétlenül kapcsolódik be tevékenységeinkbe. A szabályok betartása bizonyos udvarias, toleráló magatartást feltételez. Márpedig szabályok sokasága szövi át életünket, és meg kell tanulnunk betartani ezeket /pl.: közlekedés közben, vásárlási helyzetekben, kiállítások megtekintésekor, iskolalátogatások alkalmával/. Zöld óvodaként a környezetvédelemre nevelésünk során szükségesnek tartjuk, hogy gyermekeink megismerjék, megszeressék és védjék az állatokat, növényeket. Alakuljon ki bennük felelősségérzet irántuk, képessé váljanak vigyázni rájuk csakúgy, mint a természet alkotta minden teremtményre, amelyek velünk együtt élnek ezen a földön. Váljék igényükké a szelektív hulladékgyűjtés. A veszélyes hulladékokra szintén nagy figyelmet fordítunk pl. elemgyűjtő az óvoda folyosóján. A néphagyományok, népszokások, ünnepek érzelmekre ható élményeit is kihasználva formáljuk környezettudatos magatartásukat.
43
A
Jeles- és Ünnepnapok tevékenységein
keresztül, a helyi
szokások
megélésekor erősödik közösségi érzésük, így természetes minták alapján érzelmileg motiválva tanulják meg a környezet- és természetszeretetet. Csoportszobáink
egyéni
hangulata
mellett
mindenhol
megtalálható
az
évszakoknak megfelelően kialakított természetsarok. Nevelő munkánk során a helyi környezeti adottságokat is kihasználjuk. Nemzetiségi jellegünket erősíteni szeretnénk Nyergesújfalu nevezetességeinek megismertetésével. 1993-ban, óvodánkban ideiglenes kiállítást szerveztünk a helyi népi használati, mezőgazdasági eszközök, viseletek, képek, dísztárgyak gyűjteményéből. Mivel óvodánkban ezek elhelyezésére nem volt megfelelő helyiség, ezért a város adott helyet számára. Az ott kiállított népviseleti ruhák, használati tárgyak fényképek, megtekintése segít a régi világ újra felidézésében. A gyermekeink maguk is felöltözhetnek népviseleti ruhákba és játszhatnak nemzetiségi körjátékokat. A német nyelvvel ismerkedést segítik a társasjátékok, dominók és a mi német nyelven adott utasításaink, évszakok, ünnepek főbb jellemzőinek német nyelven elmondása. A kirándulások, séták alkalmával felfedezzük városunk nevezetességeit, /pl.: Fischbein-kút/ Feladatunk, hogy a gyermek számára lehetővé tegyük a környezet tevékeny megismerését. Biztosítsunk elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Elősegítjük a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Óvodásaink így természetszerető és -érzékelő gyermekké válnak, és aktív részesei lesznek környezetüknek. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
Megismerik a helyi német nemzetiségi szokások, hagyományok értékeit. Ismerik lakásuk címét, szüleik foglalkozását. Megfigyelik a felnőttek munkáját. Megismerik az emberi test részeit, érzékszerveit. Tudnak az utcán helyesen közlekedni, környezetükben eligazodni.
44
Ismerik az évszakokat, napszakokat. Csoportosítják a növényeket és állatokat különböző szempontok szerint. A megszerzett környezeti ismereteket életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően értik.
Tudnak tájékozódni a német nemzetiség nyelvén a kommunikációs helyzetekben.
7.6.1. Matematika Célunk: -Szívesen vegyenek részt a gyermekek matematikai jellegű tevékenységekben. A z ó v o d a p e d a g ó g u s o k f e l a d a t a i: -A gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. -Kedvező helyzeteket teremteni a tapasztalatszerzésben. -A gyermekek emlékező, megértő, konstruáló és ítélőképességeinek fejlesztése a matematikai jellegű tevékenységeken keresztül. A gyermek a külső világ tevékeny megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. A matematika nagyon absztrakt tudomány. Úgy tudjuk hozzá a legsikeresebben elvezetni a gyermeket, hogy sok, változatos, konkrét tapasztalatban részesítjük. Ez a kisgyermekeknél érzékszervi - mozgásos élményt jelent. A manuális tevékenységtől jutnak el a jelekkel, szimbólumokkal való műveletekig. Az óvodáskorú gyermek bármilyen szabad és kötött tevékenységéből származhat matematikai tapasztalás. Fontos, hogy ezeket jól felismerjük, és élni tudjunk a fejlesztési lehetőségekkel.
45
A jól motivált matematikai tevékenység vonzza a gyerekeket. Érdeklődéssel kapcsolódnak mindahhoz, amit számukra kínálunk. Általánosan elfogadottá vált az a gyermeklélektani felfogás, hogy az első hat év az emberi személyiség alakulásában döntő létfontosságú. Óvodáskorban kell elkezdeni az akaratlagos figyelem képességének kialakítását, fejlesztését. 3-4 éves korban teljesen indirekt módon, játékba, mindennapi tevékenységbe ágyazva adunk a gyermekeknek matematikai ismereteket. Használjuk előttük a matematikai fogalmakat, gyakran találkoznak velük a mindennapi életben, így szinte önmaguktól, mindenféle kényszer nélkül ismerkednek meg velük. 4 éves kortól kezdődik a tényleges matematikai nevelés. Ez napjainkban nem azt jelenti, hogy a gyermekeket mindig egyszerre leültetve, beléjük sulykoljuk az ismereteket,
hanem
játszva,
sok
cselekvéssel,
minden
érzékszervüket
megmozgatva juttatjuk őket matematikai ismeretekhez, tapasztalatokhoz. Nem kell arra törekednünk, hogy az egész csoport részt vegyen a foglalkozásokon, elég, ha néhány érdeklődőt vonunk be. Ezáltal nagyobb lehetőség nyílik az egyéni bánásmód és a differenciált foglalkoztatás megvalósítására, a gyermeki fejlődés ütemének figyelembe vételére. A kisgyermekek aktuális fejlettségi fokukon oldják meg a feladatokat. Akkor tudjuk megvalósítani jól a matematikai nevelést, ha biztosítjuk a feltételeket ahhoz, hogy a gyermekek tevékenység közben maguk lássák meg a problémákat, maguk keressék meg az összefüggéseket, s maguk igyekezzenek megoldani ezeket. Felfogásunk szerint a mindennapi életben, közvetlen és tágabb környezetükben sajátíthatják el a gyermekek a legkönnyebben a matematikai ismereteket. Lehetővé kell tennünk, hogy óvodás gyermekeink megcsodálhassák az őket körülvevő természeti környezet méret- és formagazdagságát. Az eredményes matematikai nevelés hatására a gyerekek egyre szívesebben vesznek részt a matematikai jellegű tevékenységekben, előbbre jutnak az önálló tapasztalatszerzésben, tudnak és mernek véleményt mondani, kérdezni, tudnak kapcsolatot teremteni társaikkal és a felnőttekkel. Növekszik türelmük, kitartóbbá válnak, figyelmük tartóssága nő, erősödik akaratuk, önfegyelmük.
46
A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén:
Tudnak
tárgyakat,
személyeket,
halmazokat
összehasonlítani,
szétválogatni, sorba rendezni.
Képesek
mennyiségek
összemérésére,
halmazok
elemeinek
párosítására.
Ismerik az alapvető matematikai fogalmakat. Tapasztalatokat szereznek a geometria körében. Tudnak tájékozódni a térben és síkban ábrázolt világban. Nemzetiségi csoportban tudnak németül 10-ig számlálni, és ismerik az alapvető relációkat a német nemzetiség nyelvén.
7.7. A gyerekek érdeklődésének felkeltése a nyelvtanulás iránt, a német nemzetiségi identitástudat segítése Célunk
A nemzetiségi csoportokban kétnyelvű környezet biztosításával a német nemzetiség nyelvének megismertetése, a későbbi nyelvtanulás előkészítése.
Ismerjék meg a saját környezetüket, német nemzetiség életmódjához kötődő szokásokat, hagyományokat, célunk azok átörökítése, ápolása.
A gyermek szókincsének bővítése az egésznapi tevékenységekben, szituációkban, természetes cselekvési helyzetekbe ágyazva.
A gyermekek identitástudatának megalapozása.
Az óvodapedagógusok feladatai:
Kétnyelvű környezet biztosításával kedvet ébresztünk a későbbi iskolai nyelvtanuláshoz.
47
német
A
nemzetiségi
kultúrához,
életmódhoz
kötődő
értékek
felkutatásával, megismertetésével identitástudatuk kialakítását segítjük.
A nemzetiségi nevelés során átélt örömteli élmények segítségével erősítjük a gyermekeink kötődésének kialakulását a német nemzetiséghez.
Törekszünk arra, hogy a gyermekek gondozásában résztvevő felnőttek minél többet használják a kisebbség nyelvét.
Az identitástudat kialakításának segítése, a nyelv iránti érdeklődés felkeltése a különböző tevékenységformákon keresztül.
7.7.1. Játék Az óvodapedagógusok feladatai:
Érdeklődést felkeltő és nyelvi kommunikációra lehetőséget adó fejlesztő játékok biztosítása pl. német dominó, társasjátékok.
A játék számos lehetőset nyújt az aktív és a passzív szókincs bővítésére, gazdagítására, gyakorlásra ad lehetőséget.
Német
nemzetiségi
nyelv
megnyilvánulásának
lehetőségei
egyes
játékfajtáknál: -
gyakorló játék során a játékeszközök, egyszerű cselekvések megnevezése, passzív szókincs bővítése,
-
konstruáló játéknál a felhasznált eszközök, anyagok és azokkal folytatott tevékenységek megnevezése,
-
szabályjáték során passzív szókincs bővítése,
-
szerepjáték,
bábozás,
dramatizálás
során
a
párbeszédek,
szituációk eljátszásával a mindennapi kommunikálás, a német nyelv gyakorlása valósul meg, -
a népi játékoknál a nemzetiségi kultúrához való pozitív kötődés is kialakítható.
48
-
a német nemzetiség helyi hagyományaiból és szokásaiból eredő játékok alkalmazása, további felkutatása pl. métázás, "Stingl"babázás.
7.7.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Célunk:
Jussanak
minél
több
zenei
élményhez,
ami
megalapozza
zenei
kétnyelvűségüket.
Dalokon, dalos játékokon keresztül a nyelv megszerettetése, a nyelvi élmények megerősítése, a jó kiejtés gyakorlása, megtanítása.
Az óvodapedagógusok feladatai:
A gyermekdalok, dalos játékok segítségével fejlesztjük a gyermek személyiségét, türelemre nevelünk, udvariasságra szoktatunk, szabályok betartására nevelünk.
Helyi
gyűjtésű
dalok,
mondókák
felhasználása
a
zenei
anyagok
összeállításánál.
Szókincsbővítés mondókákkal, dalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal.
Népi hagyományokat is ápolunk német gyermekdalokkal, mondókákkal
Népdalok,
táncok
segítségével
a
német
nemzetiséghez
tartozás
érzésének felkeltése, az önazonosság erősítése érhető el.
A
német
nemzetiség
tánckultúrájának
alapvető
elemeinek
megismertetése.
Zenehallgatások során találkozhatnak a gyermekek a német nemzetiség kultúrájára jellemző hagyományos és modern zenei alkotásokkal.
Nagycsoport végére: Tudnak 15 dalt, 5 mondókát. Megjelennek táncaikban a német nemzetiségi dalokhoz kapcsolódó táncelemek. Szívesen hallgatnak sváb dalokat.
49
7.7.3. Verselés, mesélés Célunk:
A német nemzetiség nyelvén szívesen hallgassanak és mondjanak mondókákat, verseket, és érzékenyek legyenek a mesék befogadására.
Az óvodapedagógusok feladatai:
A helyi gyűjtésű anyag felhasználása az irodalmi anyag összeállításánál. A felhasznált irodalmi anyag igényes, életkornak megfelelő összeállítása. Mondókázással, mesékkel, versekkel fejlesztjük a gyermek képzeletét, kreativitását, bővítjük szókincsét.
Fontos a helyes mesekiválasztás, a gyermek életkorának megfelelő legyen. A meséket szívesen megjelenítik, dramatizálják.
A nyelvi fejlesztés során fontos szerepe van a képeskönyveknek, segítenek az aktív szókincs fejlesztésében. Megtanulják a tárgyak, fogalmak, állatok, növények stb. megnevezéseit. Nagycsoport végére: Ismernek 2 olyan német mesét, amit el is tudnak bábozni. Tudnak 5 mondókát, 5 verset a német nemzetiség nyelvén.
7.7.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
Célunk:
Passzív és aktív szókincsfejlesztés.
Az óvodapedagógusok feladatai:
Gyűjtéssel
folyamatosan
láthatóvá
tesszük
a
gyermekeknek
a
nemzetiségi kultúra tárgyi emlékeit, a nemzetiségi népművészet színés formavilágát.
50
Rajzolás, festés közben a színek, tárgyak megnevezése a német nemzetiség nyelvén. Nagycsoport végére: Ismerik a nyergesi népviselet színvilágát, a népi tárgyak forma- és mintavilágát. Alkotásaikat megnevezik a német nemzetiség nyelvén is.
7.7.5. A külső világ tevékeny megismerése Célunk:
A
helyi
nemzetiségi
hagyományok
átörökítése,
a
gyermekek
identitástudatának megalapozása.
Passzív és aktív szókincsfejlesztés.
Az óvodapedagógusok feladatai:
A gyermek megismertetése a német nemzetiségi nyelvvel, ehhez lehetőséget kínál a szűkebb környezettel való megismerkedés. A tematika összeállításánál meghatározó pontok az évszakok, ünnepek.
A termény ünnep, Márton-nap, Mikulás, Advent, Karácsony, farsang, húsvét jó alkalmat kínálnak a hagyományok felelevenítésére, ápolására.
Nemzetiségi szokások, hagyományok megismertetése.
Szituációs játékok alkalmazásával német nyelv gyakorlása.
Nyelvi nevelés, nyelvi ismeretek közvetítése végezhető még a napirend adta lehetőségek kihasználásával, mint pl. öltözködésnél, étkezésnél, mosdóhasználatnál, teremrendezésnél stb.
A különböző munkajellegű tevékenységek tervezése, szervezése, s azok feltételeinek biztosítása..
Kirándulások szervezése, város nevezetességeinek bemutatása.
Környező nemzetiségi óvodák meglátogatása, egymás kultúrájának megismertetése, másság elfogadására nevelés.
51
Nagycsoport végére: Tudnak tájékozódni a
német
nemzetiség
nyelvén
a
kommunikációs
helyzetekben. Ismerik a helyi nemzetiségi szokásokat és hagyományokat. Ismerik a helyi és környékbeli nemzetiségi nevezetességeket.
7.7.6. Ünnepek, szokások, hagyományok Célunk:
A nemzeti hovatartozás érzetének erősítése.
Az óvodapedagógusok feladatai:
Folyamatos kapcsolatot tartani a helyi és környékbeli nemzetiségi csoportokkal.
Folyamatosan tájékozódni rendezvényeikről.
Részt venni a helyi programok megszervezésében.
A kölcsönös találkozások lehetővé teszik az érzelmi kötődést. Óvodánk Nemzetiségi Hetére minden évben meghívjuk városunk Nemzetiségi Énekkarát. A város nemzetiségi rendezvényein való együttes részvételünkkel a gyermekek identitástudatát erősítjük. Testvérvárosainkból érkező delegációkat szívesen fogadjuk. Örömmel tölti el őket is, hogy betekintést nyerhetnek nemzetiségi munkánkba. Ezek a találkozások óvodásainknak is különleges élményt nyújtanak, és ez hozzájárul ahhoz, hogy a későbbiekben is pozitív hozzáállásuk segítse őket a nemzetiségi nyelv megismerésében, megszerettetésében, majd iskolai tanulmányaik folyamán annak megtanulásában.
52
7.8. Munkajellegű tevékenységek Célunk:
A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan tulajdonságok, képességek kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait, akarati tulajdonságait.
Kétnyelvű csoportban célunk, hogy minél gyakrabban beszéljenek a gyermekek németül is, kihasználva a nyelvi nevelés lehetőségeit.
A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység – az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás.
Az óvodapedagógusok feladatai:
Azonos mondatmodellek alkalmazásával, majd ezek fokozatos bővítésével gyarapítjuk szókincsüket (étkezés, öltözködés, testápolás, önkiszolgálás és másokért végzett munka során.)
A munka is az életünk mindennapi jelensége, ahhoz, hogy létezni tudjunk, bizonyos feltételeket létre kell hoznunk.
A munka az élet velejárója már óvodáskorban is.
A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.
A gyermek munka jellegű tevékenysége: -
örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység;
-
a
tapasztalatszerzésnek
munkavégzéshez
és
a
környezet
megismerésének,
a
szükséges attitűdök és képességek, készségek,
tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége;
53
-
a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.
Munkafajtáink: Önkiszolgáló munka: -
ennek elvégzését nem kötjük életkorhoz, de fokozatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, saját fejlődési ütemében, tempójában, (öltözködés, testápolás, étkezés)
Arra törekszünk, hogy megfelelő feltételek mellett gyermekeinkben kialakuljon az igény az esztétikus, tiszta, rendezett külső környezet iránt, és ugyanezt várja el saját testének rendben tartása, illetve tisztántartása céljából is. Mindennapi élettel kapcsolatos munkák: -
Játszóhely és környéke rendbetétele, asztalok letörlése, megbízások teljesítése.
Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek átérezzék a jól végzett munka örömét, büszkeségét, sikerélményét, és megbecsüljék egymás munkáját. Ezek a munkák nem mindig előre megtervezettek. Alkalmassá kívánjuk tenni őket, hogy teljesíteni tudják azt, amit elvárunk tőlük. Ide tartozik a naposi munka is. Alkalomszerű munkák: Az alkalomszerű munkák egy része időről-időre szabályosan ismétlődik, tehát tervezhető, másik része esetleges. Ünnepekre
felkészülés
során
ajándékokat
készítünk
szülőknek,
csoporttársaknak, nagycsoportosoknak, a termet együtt díszítjük fel. Jeles ünnepeinkre süteményt sütünk, /karácsony, anyák napja/ Az egészséges életmód keretében rendszeresen gyümölcssalátát készítünk, teát főzünk, befőzünk. Folyamatos feladatunk az udvar, a virágágyás rendezése (terménygyűjtés, virágültetés, levélsöprés). A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: -
A gyermekek átérzik a jól végzett munka örömét, megbecsülik egymás munkáját.
-
Szívesen vesznek részt környezetük szépítésében, tisztán tartásában, (csoportszobában és az udvaron egyaránt)
54
-
Kialakul felelősségtudatuk a kisebbek iránt, (ajándékokat készítenek számukra)
7.9. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Célunk:
Az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése,
rendezése.
A nemzetiségi csoportokban a gyermekek szeressék meg a nemzetiségi
nyelvet és az iskolakezdéskor igényük legyen a német nyelv tanulására. A gyermekek életkori sajátosságaiból következően a tanulásnál arra építünk, hogy a nap folyamán az egész nevelési területen legyen alkalmuk és módjuk a spontán
tapasztalatok
megszerzésére
és
rendszerezésére.
A
gyermeki
érdeklődésre és kíváncsiságra alapozva végzünk irányított megfigyeléseket, tapasztalatszerzéseket,
melyeknek
hatására
rendeződnek,
bővülnek
és
megszilárdulnak a gyermekek ismeretei, fejlődnek értelmi képességei. Az óvónőinkkel szemben elvárásként fogalmazódik meg, hogy a gyermeket a tevékenységben megvalósuló tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse. Fokozatosan igyekszünk kialakítani a gyermekben a környező világ iránti érdeklődést. A gyermekek érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva úgy szervezzük meg tevékenységeiket, hogy sok mozgásra, cselekvésre legyen lehetőségük. A tárgyak, dolgok, jelenségek sokoldalú érzékelését legyen módjuk megtapasztalni. Az óvónőink által kezdeményezett tevékenységek időtartamát fokozatosan emeljük, attól függően, hogy milyen életkorú gyermekekből áll a csoport. Szem előtt tartjuk, hogy szükség van differenciálásra, és szeretnénk, ha minden gyermek megtalálná azt a területet és tevékenységformát, ahol önmagát adhatja, és saját lehetőségeihez képest tud fejlődni.
55
A feladatok kitűzésénél mindig figyelembe vesszük, hogy spontán és szervezett formában megszerzett ismereteik, képességeik milyen fejlettségi fokon állnak. Az érdeklődő, és örömmel körénk sereglő gyermekeket minden területen igyekszünk sikerélményekhez juttatni, hogy átélhessék a tudás örömét, hogy felébresszük bennük a tanulás iránti kedvet. Tanulási formáink:
Spontán játékos tapasztalatszerzés
Az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás, szokások alakítása.
Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés
Játékos cselekvéses tanulás
Gyakorlati problémamegoldás
A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés
A tevékenységformák konkrét feladatait 2 hetes ciklusokban tervezzük, és komplex módon valósítjuk meg. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:
A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési
folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.
A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az
állapotába, amelyben majd az iskolában az óvodásból iskolássá szocializálódik.
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél az önkéntelen emlékezeti
bevésés, felidézés mellett, megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,
Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan
növekszik a figyelem tartalma, terjedelme.
56
Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a
téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus észlelésnek, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.
Az egészségesen fejlődő gyermek érthetően, folyamatosan kommunikál,
beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat.
Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét,
lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri, és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét. Elemi mennyiségi ismeretei vannak.
Ismeri és alkalmazza a viselkedés alapvető szabályait.
Feladattudata
kialakulóban
van,
s
ez
a
feladat
megértésében
feladattartásában, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
Készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes fokozatosan
kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival egyaránt
A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatos,
speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.
A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési
folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.
57
7.9.1. Javaslat a gyermekek heti rendjének elkészítéséhez
Hétfő
Kedd
Csüt.
Szerda
Pici-
Verselés ,
Rajzolás,
A
és
mesélés
festés,
kiscsop
dramatikus
ortban
Ének, zene.
Mozgás,
világ
Énekes
mozgásos
mintázás, kézimun-
tevékeny megismeré
játék, gyermektán
játékok
játék,
ka
se
c
Német nemzetisé gi nyelv-
Német nemzetisé gi nyelv-
Német nemzetisé gi nyelv- és
Német nemzetiség i nyelv- és
és hagyomán
és hagyomán
hagyomán yápolás
hagyomány ápolás
yápolás
yápolás
Mozgásos percek
Mozgásos percek
Mozgásos percek
Mozgásos percek
Kö-
Verselés ,
Rajzolás,
A
zép-
mesélés dramatikus
festés, mintázás, kézimun-
világ tevékeny megismeré
játék,
ka
se
Mozgás, mozgásos játékok
Matematik a
ső és NagyCsoportban
Német nemzetisé
Német
külső
Péntek
külső
Német
Német nemzetiség i nyelv és hagyomány ápolás Mozgásos percek
Ének,zene,
Mozgás,
énekes
mozgásos játékok
játék gyermektán c Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
A
külső
világ tevékeny megismeré se
nemzetisé
nemzetisé
Német
Német
és
gi
gi nyelv- és
nemzetiség
nemzetiség
hagyomán yápolás
és hagyomán
hagyomán yápolás
i nyelv- és hagyomány
i nyelv és hagyomány
ápolás
ápolás
gi
nyelv-
Mozgásos percek
nyelv-
yápolás
Mozgásos percek
Mozgásos percek
Mozgásos percek
58
Mozgásos percek
7.9.2.A
szervezett
tanulás
formái
és
munkaformái,gyermekenkénti
időkeretei Verselés
Ének,
Rajzolás
mesélés
zene,
festés
dramatikus
énekes játék gyermek
játék
mintá-
tánc
zás,
Mozgás, mozgá-
A
külső
világ tevékeny
sos
megismer
játékok
ése
kézimunka
3-4
Heti 1x
heti 1x
heti 1x
heti 1x
heti 1x
Éves
10-15’
10-15’
10-15’
10-15’
10-15’
4-5
Hetente
Hetente
Hetente
hetente
Hetente
Éves
2-3
1x
1x
1x
1x
20-25’
20-25’
20-25’
20-25’
kötetlen 20-25’
Matematik a 1x 5-6-7
Heti
Heti
Heti
Heti
Heti
Éves
2-3
1x
2x
2x
2x
Kötetlen
30-35’
30-35’
30-35’
30-35’
30-35’
Matematik a 1x
Helyzettől függően alkalmazzuk a gyermekek életkori sajátosságainak, egyéni fejlettségi szintjének és a gyermekcsoport motiváltságának, érdeklődésének megfelelően, szakmai döntés alapján a tanulási formákat ( kötött, kötetlen tevékenységek), illetve a munkaformákat ( frontális, mikrocsoportos, egyéni) Időjárástól függően rendszeresen mesélünk a só kuckóban élőszóban és diavetítőn.
59
Pl.
(JÁTÉK)
A külső világA külső világ Rajzolás, tevékeny tevékeny mintázás, megismerése megismerése kézimunka matematika
Sokat tartózkodunk
Halmazbontás a gyümölcsökkel,
Színes leveleket bogyókat
a szabadban.
zöldségekkel
gyűjtünk.
/több - kevesebb/ Mindent kézbe
Ősz van.
veszünk,
Érik a gyümölcs.
megkóstolunk
festés,
Levélkép Levélnyomat
Verselés Ének, zene, énekes mesélés játék, gyermektánc
Mozgás
Mondóka: Csanádi J: Alma Badacsonyi rózsafán
Zenés gimnasztika
Csoóri S: Gyümölcsmozaik
Körjáték:
kép készítés
Hej, a sályi... Lipem-lopom...
Basteln:
(ha lehet)
Őszi gyümölcsök. Obstwagen
amit az ősz
Szüret, préselés.
felkínál.
Szüreti bál.
Dióbél bácsi
Fő gyak.: távolugrás a
mese: répa
A
homokozóban
z.h. : Erik a szőlő
Gyűjtögetünk.
Sortieren und
Von den
J.: Forró krumpli
Beim Spaziergang
zuordnen der
örtlichen
Malen:
sammelt man
Naturalien
Verhaltnissen
"Welches Obst esse "Ging ein
bunte
hängt es ab,
ich am liebsten?”
Blatter: gelb,
"Ri-ra-rutsch"
"Es regnet..."
Weiblein..."
Märchen: Die groBe
welche Früchte
Zum Musikhören:
Rübe
rot,
die Kinder
"Ein Mähnlein
Braun)
kennenlernen können. (z B. Apfel, Birne, usw.)
steht..."
60
8. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 8.1. Az óvoda programhoz rendelt eszközrendszere Nemzetiségi munkánkhoz elengedhetetlenül szükséges eszközök:
Képességfejlesztő játékok, eszközök - termékcsoportonként a gyermekek 30 %-ának megfelelő mennyiségben. /Képes könyvek, mesekönyvek, Klipp-klapp füzetek (oktatójáték), Bandoló (oktatójáték
és
készségfejlesztő
játékcsalád),
német
nyelvű
dominó,
memóriajáték (min. 3-3 db.) stb./
Magnetofon, diavetítő, /csoportonként l - l db./ Szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, mesekönyvek. Utazási költség - más nemzetiségi óvodák meglátogatása, tapasztalatcsere. Nemzetiségi továbbképzéseken való részvételek költsége. Mozgásfejlesztéshez eszközök: labda, karika, egyensúlyozáshoz szükséges eszközök, stb. csoportszobákban és az udvaron.
Az egészséges életmódra neveléssel kapcsolatban néhány háztartási kisgép, /pl. teafőző, gyümölcsprés/
Bútorcsere - korszerűbb, testi fejlődésüket segítő bútorok, /pl. gyermekszékek/
8.2. Az óvoda szervezeti felépítése 8.2.1. Az óvoda munkarendje Az óvoda nyitva tartása: 5. 30 - 17. 00 Az óvoda 5 napos munkarend szerint üzemel. A munkaidő beosztás munkakörönként a munkarendben leírtak szerint..
8.2.2. Az óvoda csoportszerkezete Az óvoda 4 csoportos, osztott életkorú csoportokat alakítottunk ki. A gyermek az óvodába járás első pillanatától a búcsúzásig ugyanazokkal a felnőttekkel és gyerekekkel éli mindennapjait. 61
Így hosszabb ideig megélhető a barátság, mert nem cserélődnek a gyermekek évente. Talán a baráttalálási esély is nagyobb, hiszen a saját korosztályából választ. Ezek a csoportok azonban nehezebben fogadnak be maguk közé új gyerekeket, így zártabbak, mint az osztatlan csoportok. Feladatunk korcsoportonként más és más. Első évben a beszoktatás, az óvodába járás megszerettetése a célunk. Ezért ebben a csoportban a nemzetiségi nyelv csak alig-alig jelenik meg. Míg kiscsoportban a testi szükségletek kielégítése és az alapvető mentái-higiénés szokásrendszer kialakítása a fő szempont, addig középső- és nagycsoportra már az érzelmi biztonság mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a képességek fejlesztése.
9. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE Óvodánk a társadalomban elfoglalt helye szerint kapcsolatban van különböző csoportokkal, szervezetekkel, intézményekkel.
9.1 Óvoda - Család kapcsolata Legfontosabb és legszorosabb kapcsolatunk óvodásaink családjával van, hiszen az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Nevelőpartnernek tekintjük őket, hiszen az óvodai nevelés csak kiegészítője a családi nevelésnek. Partnerkapcsolatunk alapja a napi kapcsolattartás, a mindennapos beszélgetés. Szükségét látjuk, hogy a gyermekeket a családi környezetükben is megismerjük. A családlátogatások alkalmával tájékozódunk a család nevelési szokásairól, elveiről. A családlátogatás lényege, hogy a gyermek óvodába kerülése előtt megismerkedjen a majdan vele foglalkozó felnőttekkel. Mindez a szülővel való előzetes
megállapodás
alapján
történik.
családlátogatást szorgalmazunk.
62
Problémák
esetén
gyakori
Megismerjük hány generáció él együtt egy családban, jelen van-e a német nemzetiségi nyelv, használják-e mindennapi életükben. A felmerülő problémákat, gondokat nyugodtan megbeszéljük a szülőkkel, a gyermek fejlődéséről, fejlesztéséről, az elkövetkező időszak feladatairól, elmélyült beszélgetést folytatunk. A
gyermekek
érdekében
szükség
szerint
bevonjuk
a
gyermekvédelmi
felelősünket is. A közös programok megvalósításában számítunk a szülők aktív részvételére, hiszen a szülő nemcsak kísérő, vagy néző, hanem az óvónő segítőtársa is. Ezek a közös együttlétek nemcsak az ünnepeket tartalmazzák, hanem a szülőkkel együtt megtervezett kirándulásokat, sportprogramokat, kulturális eseményeket. Óvodánkban hagyománya van az évenként megszervezett Családi napnak. E napnak keretében éppúgy megmozgatjuk szellemi erőinket, mint testünk elfáradt izmait, így is hozzájárulva az egészséges életmód alapjainak letételéhez. E nap egy napja Nemzetiségi Hetünknek. Szülői értekezleteken beszélgetünk az egészséges életmód szokásairól, helyes táplálkozásról, mozgás szükségességéről, a kirándulások, a tiszta levegő jótékony hatásairól. Így elméletben és gyakorlatban is igyekszünk a szülőkkel együttműködve elősegíteni gyermekeink egészséges fejlődését.
9.2. Óvoda - iskola kapcsolata A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Megismertetjük óvodai életünket az iskolával, s hogy kapcsolatunk harmonikus legyen, és hogy az átmenet ne okozzon gondot, igyekszünk elfogadtatni azt minden lehetséges fórumon, az iskola nevelő testületével. A gyermekek ellátogatnak a jövendőbeli iskoláikba, megismerkednek a tanító (nénivel) nénikkel illetve bácsival, együtt énekelnek, számolnak, játszanak. Ez a "vendégség" mély nyomot hagy a gyermekekben. Élményük megjelenik óvodai játékukban is, vidáman mesélnek iskolás „órájukról”.
63
Ezáltal a kicsikben az átmenet görcsei megszűnnek, és várva várják az iskolát. Ez nagyon jó, hiszen csak együtt tudunk sikereket elérni és kiegyensúlyozott, minden iránt érdeklődő embert nevelni. Nemzetiségi nevelésünk eredményeképpen szinte minden gyermek nemzetiségi osztályban kezdi meg tanulmányait. Feladatunknak tartjuk, hogy figyelemmel kiérjük az iskolába beilleszkedés folyamatát és segítsük a gyermekeket új környezetükben. Ebben is partnerként számítunk a tanítókra az eredményes együttműködés érdekében.
9.3. Kapcsolat egyéb intézményekkel Óvodánk kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsőde és egyéb szociális intézmények), és az óvodai élet során (Pedagógiai Szakszolgálat, ANTSZ, védőnő, orvos, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámügyi Hivatal) a gyermekek nevelését speciális szakismeretekkel segítik elő. A védőnő folyamatosan figyelemmel kíséri óvodásainkat. A Pedagógiai Szakszolgálattal folyamatos kapcsolatot tartunk fenn. A logopédus segít a beszédhibák leküzdésében, a pszichológus tanáccsal lát el minket a problémás helyzetekben. A Szakmai Szervezetekkel együttműködünk. Csatlakoztunk az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatához, Zöld Óvodákkal is kapcsolatot tartunk. Szakmai kapcsolatot tartunk fenn hasonló pedagógiai módszerek szerint dolgozó óvodákkal. A
közművelődési
intézmények
(színház,
múzeum,
könyvtár,
különböző
kiállítások) rendezvényeit figyelemmel kísérjük, s a gyermekek életkorának figyelembevételével részt veszünk azokon. A Zeneiskolával való kapcsolatunkat kiemelten fontosnak tartjuk, hiszen a rendszeres
látogatások
során
gyermekeink
gazdagodnak.
64
igényes
zenei
élményekkel
Kapcsolatot tartunk a fenntartóval, időpont egyeztetésre a polgármester bármilyen témában fogadja az intézményvezetőt. A
nemzetiségi
szervezetekkel,
a
Német
Nemzetiségi
Önkormányzattal,
egyesületekkel, a német testvérvárosokkal gyümölcsöző a kapcsolatunk. Lényeges
számunkra,
gyermekeket
is
hiszen
nevel.
óvodánk
Segítenek
német
szakmai
nemzetiséghez tudásunk
tartozó
bővítésében,
testvérvárosainkból különböző delegációk látogatják óvodánkat és hozzájárulnak nemzetiségi nevelésünk szakmai továbbfejlődéséhez. Aktív tagjai vagyunk a Schulverein Országos Német Iskolaegylet óvodai tagozatának.
65
10. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK Óvodánkban a gyermekvédelem szorosan kapcsolódik az intézmény nevelési tevékenységéhez. Olyan légkört teremtünk, mely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek származása, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos helyzetbe kerüljön. Alapvető feladatunk: mindenki számára biztosítjuk a fejlődéshez szükséges feltételeket,
melyek
szükségesek
ahhoz,
hogy
a
gyermek
képességeit
kibontakoztassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél fogva fennállnak. Alapvető célkitűzésünk: hogy a gyermekek családban nevelkedjenek, szüleiktől kapják meg elsősorban a támogatást, ennek érdekében a szülőkkel, családokkal való kapcsolattartás fontos feladatunk. Figyelembe vesszük: a gyermekek egyéni képességeit, fejlődési ütemüket, szociokulturális helyzetüket, képességeik kibontakoztatását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását. Közreműködünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszűntetésében. Tiszteletben tartjuk a gyermeki jogokat. Intézményünk
közreműködik
megelőzésében
és
a
gyermekek
veszélyeztetettségének
ennek
együttműködünk
megszüntetésében,
során
a
gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése.
66
10.1. Az óvodai nevelőtestület feladatai a gyermekvédelem területén Elősegíteni a hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, rendszeres óvodába járását. Biztosítani a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő- óvóintézkedéseikre javaslatot tenni Az új óvodások befogadását elősegíteni, beilleszkedésüket az adott csoportba lehetőleg zökkenőmentessé tenni. A gyermekeket és a családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges ehhez szakember segítségét kérni. A feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására tervet készíteni és végrehajtani, a felzárkóztatást megszervezni A tehetséggondozást megvalósítani, illetve elősegíteni Az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében közreműködni. Az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt venni, a szűrést szükség esetén soron kívül javasolni. Az integrált nevelést elősegíteni a gyermekek problémái szerinti súlyossági foknak megfelelő ellátási formában. A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást. A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást elősegíteni. Minden rendelkezésre álló, eszközzel segíteni a gyermek családban történő felnevelését. A szülőkkel való kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése. Jó kapcsolat kiépítése a helyi társadalom gyermekvédelmi rendszerében érintett szervekkel, személyekkel.
67
10.2. A gyermekvédelmi felelős munkája Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. Feljegyzi a nyilvántartásába a gyermekekkel, ill. a családdal kapcsolatos intézkedéseket, és azok eredményességét. Ezt a feladatot a csoport óvónőivel együtt végzik. Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, ill. megszűnésének okait. Elősegíti a csoportvezető óvónők felderítő tevékenységét. Szükség esetén családlátogatást végez a csoport óvónőivel. Javaslatokat tesz a különböző segélyezési formákra, segít a segélykérelmek, a környezettanulmány elkészítésében, ahol szükséges. Részt
vesz
a
gyermekvédelmi
munka
intézményi
ellenőrzésében,
értékelésében és minőségbiztosításában, mint a vezető óvónő szakembere. Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedések kimerültek, felveszi a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektől, akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában. (Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, orvos, Gyámügy, jegyző). Fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását. A jogi szabályozás változásait nyomon követi, hogy szakszerűen és jogszerűen tudjuk működtetni óvodánk gyermekvédelmi rendszerét. A családok életvitelében, szociális helyzetében történt jelentős változások esetében
intézményi
szintű
gyermekvédelmi
kezdeményezheti.
68
tanácskozás
összehívását
11. AZ ÓVODÁSOK DIFFERENCIÁLT SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSE
Az óvodába jelentkező gyermeket nem mérjük, hanem befogadjuk. Óvodánk óvodapedagógusai az integrált nevelés elkötelezettjei. Az eltérő életkorú és fejlettségű gyermekek differenciált személyiségfejlesztése akkor valósítható meg, ha jól ismerjük a gyermeket, családját, életkörülményeit. Az óvodai felvételt követő óvónői feladatok: A gyermek élettörténetének megismerése: szülői, védőnői információk A gyermek családjának életkörülményének megismerése Minden kisgyermeket saját fejlettségének és igényeinek megfelelően segítjük, fejlesztjük, ill. megkeressük azokat a személyeket, intézményeket, akik felkészültek
a
segítségadásra.
A
gyermek
fejlettségének,
állapotának
megismerésére az alábbiakat vesszük igénybe: Logopédiai felmérés a beszédhibák megállapítására – logopédiai foglalkozások – logopédus segítségével szülő-logopédus közös megbeszélése. Az orvosi vizsgálat eredményeinek megfelelően határozzuk meg a prevenciós vagy a korrekciós feladatokat. Lábstatikai rendellenességek, gerinc deformitások megelőzése és javítása egyéni fejlesztési terv alapján, óvónő által végzett a mindennapos testnevelésbe illesztett gyakorlatsorokkal, szülőkkel végzett otthoni gyakorlatokkal Az értelmi-érzelmi életben mutatkozó elmaradás, vagy részképesség zavarral küzdő gyermekek esetében a Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálatát kérjük. Szeretnénk, ha az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztő pedagógus és az óvónők együtt készítenék el, s a feladatok elosztásában, az eredmények értékelésében közösen vennének részt. A magatartás zavaros gyermekek esetében a pszichológustól kérünk segítséget.
69
Az iskolai alkalmasság kritikus eseteiben a szülővel együtt a Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálatát kérjük. A prevenciós és korrekciós feladatoknál figyelünk az egyes nevelési tényezők összefüggéseire,
amelyek
erősíthetik,
kiolthatják,
segíthetik,
vagy
más
értelmezést adhatnak a gyermek állapotának megítélésében. Az óvónők a szakirodalom vagy a továbbképzések felhasználásával készülnek fel a differenciált, az átlagostól eltérő nevelési feladatokra. A gyermekek fejlettségének nyomon követésére a nevelőtestület meghatározta a megfelelő dokumentumokat. Kiemelkedő
képességű
gyermekek
foglalkozás során gondoskodunk.
70
differenciált
fejlesztéséről
egyéni
12. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSE 12.1. Gyermekkép A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése során meghatározónak kell tekinteni azt a tényt, hogy ezek a gyermekek hasonlóan minden más gyermekhez - fejlődő és sajátos személyiségek. Személyiségfejlődésüket azonban a genetikai adottságok, a normál érés törvényszerűségei, és a környezeti hatások mellett nagyban befolyásolja egy az egész személyiséget átható fejlődési zavar, és az egész életen át tartó sérülés, illetve fogyatékos állapot. A probléma súlyossága, a tünetek sokfélesége és kombinációik, a gyermek értelmi szintje és egyéb képességei, a gyermek személyisége, a spontán érés folyamata: alapvetően ezek a tényezők határozzák meg, milyen is valójában és összességében a gyermek. Természetesen a felsoroltakon kívül a gyermek aktuális állapotát befolyásolja, hogy mikor ismerték fel állapotát, részesült-e adekvát korai fejlesztésben, és milyenek szociokulturális körülményei. Az egyénre szabott fejlesztés során is elsődleges célnak kell tekinteni - a lehetőségek maximumát kihasználva
-
a
személyiségfejlődés
minél
harmonikusabb,
sokoldalúbb
támogatását, kibontakoztatását. Integrált nevelés keretében vállalható sajátos nevelésű igényű –SNI-gyermekek
Enyhén értelmi fogyatékos gyermek
Pszichés fejlődésű zavarral /magatartás, figyelem, részképesség zavar/ küzdő gyermek.
71
12.2. Az óvodai nevelés céljai A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztésére vállalkozó óvoda nevelési céljai és alapelvei egyrészt megegyeznek a közoktatási rendszer egyéb profilú óvodáiéval, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet:
elősegíti a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését,
a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó, hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása
a gyermeki személyiség minél teljesebb kibontakoztatása,
fontos nevelési célja a gyermekek egészséges életmódra szoktatása,
a szülők támogatása és tehermentesítése a speciális nevelés során,
a gyermek érezze magát jól és biztonságban.
Másrészt kiegészülnek a fogyatékosságnak megfelelő speciális célokkal:
a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének célja az elemi adaptív viselkedések kialakítása,
szociális, kommunikációs készségek célzott fejlesztése,
a fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása.
A fenti speciális óvodai célok eléréséhez a következő feladatok kapcsolódnak a fő fejlesztési területeken: Enyhén értelmi fogyatékos gyermek az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél.
72
Fejlődési funkció elmaradások, korai elemi készségek alapvető
önkiszolgálási
készségek
kialakítása:
étkezés,
szobatisztaság,
öltözés, tisztálkodás. Korai kognitív funkciók elemi logikai műveletek, fogalmak, összefüggések tanítása, szociális kognitív készségek fejlesztése, az elsajátított képességek önálló használatának tanítása, az elsajátított képességek más összefüggésben való használata, Viselkedésproblémák kezelése, megelőzése, alternatív viselkedések kialakítása kétszemélyes helyzetben való részvétel viselkedési elemeinek kialakítása, csoportba való beillesztés kialakítása, gyermekekkel kapcsolatos gondozási feladatok ellátása. A fenti célok és feladatok megvalósítása érdekében az óvodai nevelés, illetve ideális esetben a szülőkkel való szoros együttműködés eredményeképpen a gyermek egész ébren töltött idejét, ezen belül különösen a természetes élethelyzeteket ki kell használni a fejlesztésre.
12.3. Általános módszertani alapelvek, melyek minden sajátos nevelés igényű gyermek fejlesztése során alkalmazandók nevelési helyszíntől, intézménytől függetlenül
1. Az óvodai fejlesztés minden esetben formális és informális felméréseken alapuló, egyéni fejlesztési terv alapján történik. E felmérések a szociális adaptáció
színvonalára,
a
kommunikációs
szintre,
a
meglévő
kognitív
képességekre, mentális korra vonatkoznak. Az egyes képességterületek fejlesztése közvetlenül a felmért meglévő és kialakulófélben lévő készségek azonosításán alapszik. 2. A felmérés során azonosított, már meglévő készségek alapot jelentenek a további készségek kialakításához, így azok használatát folyamatosan el kell várni, a fejlődést rendszeres felméréssel követni kell. 3. Az óvodai környezethez kapcsolódó egyénre szabott vizuális eszköztár megteremtése elengedhetetlen.
73
4. Az idő, az élethelyzetek, a tevékenységek gondos, pontos, a gyermek által jól átlátható strukturálása elengedhetetlen. 5. Az egyes gyermeknek megfelelő, egyéni motivációs rendszer létrehozása szükséges. 6. A gyermek felé irányuló kommunikációnak mindenkor igazodnia kell a gyermek mentális korához, beszédértésének valódi szintjéhez és autisztikus nehézségeihez: mennyiségében, tartalmában, időzítésében, szóhasználatában, nyelvi komplexitásában, változatosságában, metakommunikációjában. 7. A szimbolikus gondolkodás sérülése miatt a gyermekek fejlesztése során a játéktárgyak használata mellett törekedni kell a valós, a mindennapi életben használt tárgyak, eszközök alkalmazására, (illetve a játéktárgyak használatát az adott, ritka esetben tanítani kell). 8. Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni helyzetben történik, napi rendszerességgel szervezve.
12.4. Az óvoda kapcsolatai A családdal való kapcsolattartáson kívül a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.
12.5. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére a sajátos nevelési igényű gyermekeknél nem határozhatóak meg, mindenkor, a probléma súlyossága, a gyermek mentális képességei és a fejlődési ütem közösen alakítják a képet. A gyermek 8. életévéig részesülhet speciális óvodai ellátásban, ezt követően az illetékes TKVSZB vizsgálata alapján tesz javaslatot: kijelölheti a gyermek számára a megfelelő speciálisan oktató- nevelő intézményt, ahol tankötelességét teljesítenie kell, illetve képzési kötelezettnek nyilváníthatja. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógia munka mellett várható el a legoptimálisabb fejlettségi szint. A kiemelt képességű gyermekek fejlődésére is különös figyelmet fordítunk.
74
12.6.
Az
óvodai
élet
megszervezésének
elvei
és
gyakorlata Személyi feltételek
12.6.1.
A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai fejlesztéséhez speciálisan képzett személyzet szükséges, lehetőség szerint gyógypedagógiai, vagy más pedagógiai előképzettséggel. Fontos, hogy a fent említett feltételek mellett a pedagógus legyen kész a család elképzeléseivel összhangban megtervezni a pedagógiai célokat, törekedjen a szülővel
történő
folyamatos
együttműködésre.
Legyen
kreatív,
pozitív
hozzáállású. Nyugodt, határozott, következetes, visszafogott nevelési stílust képviseljen,
kerülje
a
bőbeszédűséget.
Az
intézmény
nem
pedagógus
alkalmazottai is szerezzenek legalább elemi ismereteket a gyermekkel való kommunikációról, együttműködésről, és segítsék a pedagógust, illetve a gyermeket a kitűzött célok elérésében.
12.6.2. Tárgyi feltételek
Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek. A gyermekek fejlesztése során törekedni kell a mindennapi életben használt tárgyak, eszközök alkalmazására. A különböző funkcióknak külön teret kell biztosítani, hogy a gyermekek számára egyértelmű legyen az egyes aktivitások helye (bejósolható környezet). A sajátos nevelésű gyermekek fogyatékosságukból eredően csak korlátozottan képesek arra, hogy megtanuljanak térben, időben és szociális környezetben biztonságosan tájékozódni. Fejlesztésük során számolni kell percepciós és szervezési
készségeik
nehézségekkel
a
megszervezésében,
sérülésével, sorrendiség
figyelmük
a
nyelvi
megértés
felidézésében,
összpontosításában,
felidézésében, stb.
75
saját
problémáival, viselkedésük
személyes
emlékeik
A környezet legyen biztonságos, a gyermekek testi épségét veszélyeztető eszközök és anyagok megfelelő tárolása, elhelyezése nagyon fontos. A terem bútorainak elrendezése segítheti a gyermekek önálló tevékenységét, a szabályok és határok felismerését és azokhoz való alkalmazkodást. A munkaterület legyen csendes, ingerszegény tér, esetleg "kuckó" alakítható ki a csapongó figyelmű gyermeknek. A különböző tevékenységekhez igazodó helyszínek kijelölése, határvonalak világos jelölése, az eszközök adott helyszínen való alkalmazása elősegíti, hogy a gyermekek önállóan felismerjék, hol tartózkodnak, milyen viselkedést vár el a környezet. A szabadidős terület legyen a kijárattól távol, világosan jelölt területi határokkal, pedagógus számára jól átlátható. Csak olyan játékeszköz legyen a polcon, amit tudnak
használni
a
gyermekek.
Fáradékony
gyereknek
pihenőkuckó,
szivacsheverő alakítható. Az étkezés helye legyen egyértelmű a gyermekek számára. Ha nem tudunk erre külön teret biztosítani, feltétlenül jelezzük jól láthatóan (pl. asztalterítő, asztal helyzetének megváltoztatása), hogy milyen tevékenység következik.
12.6.3.
Tevékenységszervezés
A tevékenységszervezés különböző formáinak tanításakor is az a legfontosabb cél, hogy vizuális segítséggel és információkkal helyettesítsük a pedagógus segítségét, pótoljuk a hiányzó készségeket a lehető legnagyobb önállóság elérésének érdekében. A tevékenységszervezés az egyes napirendi pontokhoz tartozó tevékenységek elvégzéséhez nyújt vizuális segítséget és struktúrát. A munkaszervezés eszközei segítenek a tevékenységekhez szükséges tárgyak, eszközök elrendezésében. Egyértelműen megmutatja adott tevékenységen belül, hogy milyen sorrendben és hogyan kell elvégezni azt. A gyermek számára egyértelmű, megfelelő számú lépésre bontja a feladatokat. A munkaszervezés megkönnyíti a gyermek számára, hogy megtanulja és elfogadja a dolgok változását, amikor a kezdeti állapot megváltoztatásával kész munkadarab, befejezett feladat készül.
76
Szociális készségek fejlesztése
12.6.4.
A leginkább sérült három terület közül (szociális viselkedés, kommunikáció és rugalmas gondolkodás) a legmarkánsabb problémákat a szociális interakciókban fedezhetjük fel. Természetesen egymástól elválaszthatatlan az első két terület, hiszen a valódi kommunikáció mindig valamilyen szociális interakciót is jelent. Elsődleges
fontosságú
speciális
pedagógiai
cél
tehát
a
gyermek
képességszintjének megfelelő szociális viselkedés, illetve az ezt megalapozó elemi készségek fejlesztése, tanítása. A szociális fejlesztés (a kommunikációhoz hasonlóan) áthatja az óvodai fejlesztés egészét, minden területen megjelenik hol célként, hol feladatként, hol feltételként. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős
az
óvoda
együttműködő
szerepe
az
ágazati
jogszabályokban
meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A fejlesztés fő területei: A taníthatóságot megalapozó szociális készségek megtanítása:
Más személyek jelenlétének felismerése és elfogadása.
A pedagógus segítségének elfogadása.
A csoport életének elemi szabályainak, szokásainak elsajátítása.
Az elemi viselkedési szabályok elsajátítása.
Az utánzási készség fejlesztése.
Önmagáról való tudás tanítása:
Személyi adatok megtanítása.
Saját külső tulajdonságainak tanítása.
Saját maga és más személyek elkülönítése. (Pl. önfelismerés tükörben)
Elemi élménymegosztás tanítása.
A gyermek által gyakran végzett, megszokott tevékenységek felsorolása.
77
12.6.5. Kapcsolatteremtés, fenntartás:
A metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése.
Ismerős személyek felismerése, nevének megtanítása.
Egyszerű szociális rutinok megtanítása (pl. köszönés, segítségkérés).
Az információcsere szabályainak tanítása, a kommunikációs interakció kezdeményezése, fenntartása, befejezése.
Óvodán belüli egyszerűbb szociális helyzetek viselkedési szabályainak betartása.
Elemi kooperáció felnőttel, gyermekkel.
A már megtanult viselkedésminták valódi élethelyzetekben való gyakorlása elengedhetetlen feladat.
12.6.6. A kommunikációs készségek fejlesztése A fejlesztett készségek, a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszközei. Minden gyermeknél - függetlenül verbális képességeinek
színvonalától
elsődleges
fontosságú
cél
az
egyén
képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. E cél megvalósításához egyénre szabott kommunikációs eszközök (pl. alternatív kommunikációs rendszerek, metakommunikáció) használata szükséges. Az óvodáskorú gyermekek a kommunikáció értés és használat szempontjából is rendkívül heterogén csoportot alkotnak. A problémák megjelenése egyedi, de minden gyermek közös abból a szempontból, hogy a kommunikációs eszköz szociális alkalmazása gyenge marad a gyermek általános képességszintjéhez viszonyítva is. Az értés szempontjából is rendkívül vegyes a kép, némelyik gyermek bizonyos mértékig érti a beszélt nyelvet, mások egyáltalán nem reagálnak a beszédre. Jellemző, hogy a jól beszélő gyermek beszédértése elmarad a beszédprodukció mögött. A beszédre valamelyest megfelelően reagáló gyermekek megértésére jellemző, hogy szó szerint értelmezik az elhangzottakat. Közös jellegzetesség, mely a beszédet használó gyermekekre is igaz, hogy a látható, konkrét információk feldolgozásában sokkal sikeresebbek, mint olyan elvont és bonyolult jelrendszer megértésében, amilyen például a nyelv. Fel kell mérni a kommunikációs készségeket az alábbi területeken a megértés és a használat szempontjából. A felmérés a spontán meglévő készségekre irányul.
78
A kommunikáció módjai és szintjei: verbális-alternatív, metakommunikatívviselkedéses. Tágan értelmezve ide tartoznak azok a viselkedésbeli megnyilvánulások is, amelyekkel a gyermek válaszol az őt ért ingerekre anélkül, hogy azokat tudatosan használná a környezet befolyásolására. (pl. dührohamok). A kommunikáció eszközei: tárgyak, képek, természetes gesztusok, jelek, beszéd, hangadás, stb. Szókincs, jelentés (tárgyak, személyek, cselekvések, helyszínek, minőségek, belső állapotok stb. megnevezése). A funkciók felmérésekor képet kapunk arról, hogy a gyermek mire használja kommunikációs készségeit, illetve arról, hogy milyen funkciókat ért meg. Funkciók (üdvözlés, kérés, kérdezés, utasítás, tiltakozás, figyelemfelhívás, visszautasítás) Kontextus (a különböző helyzetek, amelyekben kommunikálunk). Hol? Kivel? Milyen körülmények között használ a gyermek kommunikációt? A felmérés alapján egyénre szabott fejlesztési terv készül. A fejlesztés területei
Preverbális kommunikáció
A beszédértés és beszédhasználat.
A metakommunikáció értése és használata.
A fejlesztés fontosabb módszertani elvei -A kommunikáció célja és eredménye közti összefüggés a fejlesztés egyik motivációs bázisa (pl. értse meg a gyermek, hogy viselkedése egyértelmű következményekkel jár, pl. ha kér valamit, megkapja, a pedagógus ne szolgálja ki a gyermeket automatikusan). A fejlesztés során a meglévő, funkcionálisan használt kommunikációs eszközt a lehető legtöbb természetes helyzetben alkalmaztatni kell, mert a meglévő készségeket
a
gyermekek
új
helyzetekben
spontán
ritkán,
vagy
nem
alkalmazzák. A fejlesztési keretek megegyeznek a szociális készségek fejlesztésének kereteivel és attól nem választhatóak el.
79
12.6.7. A játék szerepe a fejlesztésben A sajátos nevelési igényű kisgyermekek játékfejlődése a normál fejlődésmenettől sok esetben jelentősen eltér. A játéktevékenységekkel kapcsolatos alapvető nehézségek a kognitív sérülésből, a szimbolikus gondolkodás fogyatékosságából fakadnak, például annak „felismerni nem tudásából”, hogy a játéktárgy nem csupán eszköz, hanem egy másik, a valós életben előforduló tárgyat is reprezentál. A konstrukciós játékra való képesség ritkábban sérült. A gyermekek magukra hagyva többnyire sztereotípiájukba fordulnak. A játéktevékenység tanításának célja A játékeszközök adekvát használata. A napi struktúrán belül az önállóan végezhető szabadidős tevékenységek repertoárjának bővítése. A játéktevékenység során a gyermek szerezzen tapasztalatokat a környező világról. Játéktevékenységhez kapcsolható általános (kognitív, észlelési, mozgásos) fejlesztés A gyermek számára a gyakorló, didaktikus és konstrukciós játékok alkalmasak arra, hogy sikerélményhez juttassuk a gyermeket, mivel típusos erősségeikre itt általában építhetünk, de az egyes gyermekek között nagy különbségek észlelhetők e területen is. Lényegesen nagyobb nehézséget jelentenek a szabályjátékok, mivel a szabályok egy részét sérülésükből adódóan nem értik. Kezdetben,
egyéni
helyzetben
tanítjuk
a
játéktevékenységeket
és
a
játékeszközök használatát. A későbbiekben a szabadidős tevékenységek közé egyre csökkenő mennyiségű segítséggel végzett önálló, vagy páros tevékenységként építjük be.
80
12.6.8. A tanulás nehézsége:
Az érdeklődés a későbbiekben a tanulás fontos alapja. Szemben az egészséges gyermekekkel, a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében általában korlátozottan lehet építeni a spontán tanulásra. Fontos a gyermek tapasztalatokhoz juttatása, a percepció és a gondolkodás integrálása, adaptív viselkedési és munkavégzési formák elsajátíttatása: képességfejlesztés, a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezet cselekvésbe ágyazott megismertetése.
Típusos nehézségek, melyek akadályozzák a külső világ tevékeny megismerését a gondolkodás és a cselekvés merevsége motiváció hiánya vagy gyengesége a szenzoros ingerfeldolgozás zavarai sorrendiség követésének nehézsége idő- és okság megértésének nehézsége szituációhoz kötött tanulás: ismereteiket más helyzetben nem, vagy csak segítséggel tudják alkalmazni
fogyatékos tudás a környezetről személyek és tárgyak tekintetében is (ismeretek integrációjának hiánya);
A megismerési folyamat elsősorban ún. munkahelyzetekben zajlik: Egyéni fejlesztési forma: új ismeretek tanulása Segített önálló munka: gyakorlás segítséggel Strukturált munka: gyakorlás Kiscsoportos foglalkozás: gyakorlás, általánosítás
12.6.9. Önkiszolgálási készségek és a házimunka elemeinek megismertetése A fejlődési zavarban szenvedő óvodáskorú gyermekek nagyon gyakran kerülnek úgy az óvodába, hogy az önkiszolgálási készségek még nincsenek jelen.
81
Ennek egyik oka lehet a szociális terület sérülése: a gyermekek nem motiváltak a személyes környezet elismerésére, fejlődésük során nem jelenik meg az „egyedül teszem” korszak és az utánzásos tanulás is sérült. Gyakran a készség elsajátításához szükséges motoros feltételek sincsenek jelen.
12.6.10.
Szobatisztaság
Az egészséges gyermekek 2 éves koruk táján válnak biológiailag és értelmileg éretté a szobatisztaságra. A biológiai érettség mellett elengedhetetlenül fontos feltétel a környezetnek való megfelelni vágyás, a szociális jutalmak iránti fogékonyság, az utánzás képessége és a „naggyá válni akarás”. A fejlődési zavarban szenvedő gyermekek testi fejlődésére általában jellemző a lelassult, megkésett fejlődés. Az óvodába kerülő még nem szobatiszta gyermek esetében orvosi vizsgálattal kell kizárni a késés szervi okait. Ha ez megtörtént, akkor alapos általános pedagógiai felmérés után képet kapunk a gyermek mentális képességeiről. Ha a gyermek mentális képességei (és mentális kora), valamint motoros képességei (nadrág fel-, lehúzás) lehetővé teszik, akkor indokolt szobatisztasági tréningbe kezdeni, természetesen a szülőkkel való konzultáció után, meggyőződve teljes támogatásukról. A szobatisztasági tréning célja: Rugalmasan alkalmazott szokássá alakítani a vécéhasználatot (tehát a gyermek magától és csak akkor üljön a vécére, ha valóban szükséglete van), A szobatisztasági tréning időszakában a gyermek számára ez az egyetlen és legfontosabb fejlesztési cél.
12.6.11.
Étkezés
A fejlődési zavarban szenvedő gyermekek körében igen gyakoriak az étkezési problémák. Minden esetben meg kell próbálnunk a jelenség okait megfigyelni és ennek megfelelően eljárni. A gyermek elutasítja az étkezési helyzetet (nem ül le az asztalhoz, nem marad az asztalnál, az óvodában nem hajlandó enni).
82
A
gyermekétkezéshez
szükséges
alapvető
készségei
hiányoznak
(leggyakrabban nem tud fogni vagy rágni stb.) A gyermek túlszelektál: csak bizonyos fajtájú, színű, állagú, formájú stb. ételt fogad el. A fejlesztés, a hiányzó készségek kialakítása ezekben, az esetekben is egyéni program keretében zajlik.
12.6.12.
Öltözés
Mivel ezek a gyermekek kevéssé motiváltak az önállóságra, az öltözés megtanítása gyakori fejlesztési cél.
12.6.13.
Tisztálkodás
Az öltözéshez hasonlóan a tisztálkodási műveletek (kézmosás, arcmosás, kéz-és arctörlés, fogmosás, fésülködés, orrtörlés) megtanítása is fontos fejlesztési feladatként jelenhetnek meg.
12.6.14.
Elemi házimunka
Fontos egyszerűbb naposi teendőkbe szisztematikusan bevonni őket (pl. terítés, asztalleszedés, viráglocsolás, portörlés, rendrakás stb.).
12.6.15.
Mozgás
A gyermeki szervezet az óvodás kor (3-7 év) alatt igen jelentős változáson esik át. Az óvodában a torna és a mozgásos játékok, heti egy úszás fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), valamint a testi képességeket, például erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Módszertani elemek: A gyermek képességszintjének megfelelően előre jelezzük, hogy mikor lesz mozgás. Ha utánzás útján nem sikerül a feladatokat elsajátíttatni, akkor a gyermekek mögé állva, velük együtt végezzük el a gyakorlatot.
83
Ha a mozgás eleinte még nem öröm a gyermek számára, akkor használjunk külső motivációt, mely egyénenként változhat. A pedagógiai megfigyelés módszerével előzetes felmérést kell készíteni a következő területeken:
a gyermek, utánzási képessége,
beszédértésének szintje,
együttműködési képesség felnőttel, gyerekkel,
frontális irányítás elfogadása,
figyelem más gyerekek jelenlétében.
A fentiek alapján határozzuk meg a lehetséges foglalkoztatási formát, amelyek lehetnek a következők: - egyéni helyzet: egy pedagógus egyszerre egy gyerekkel foglalkozik, - egy térben egyszerre több gyerekkel egyéni formában foglalkozik egy-egy pedagógus - A verbális utasítások mellett /helyett/ igyekezzünk mindent vizualizálni. A fejlesztési célok elérése érdekében azokat kisebb lépésekre kell lebontanunk, ügyelve arra, hogy a már meglévő készségekre alapozzunk és várjuk el azok folyamatos alkalmazását más területen is. A fejlesztés feladatai:
finommotoros alapkészségek kialakítása
kéz és ujjak mozgatása
két kéz összehangolt mozgatása
tárgy megfogása, elengedése
csippentő fogás, stb.
finommotorika általános fejlesztése
szenzomotoros koordináció fejlesztése
percepció fejlesztése
testséma kialakulásának segítése
térbeli tájékozódás fejlesztése
grafomotoros készségek fejlesztése
84
Feladattípusok Szem - kéz koordináció fejlesztésére irányuló feladatok: - konstrukciós játékok szétszedése, illesztése, csavarozása - papírtépés, hajtogatás - gyöngyfűzés - különböző anyagok válogatása Grafomotoros készségek fejlesztésére irányuló feladatok: - rajzolás, festés Ábrázolás és kézimunka technikák - vágás, ragasztás Testséma kialakítása, térbeli tájékozódás fejlesztése A fejlesztés keretei: A fejlesztés helyszínének helyes megválasztása (a figyelemkoncentrációt legjobban elősegítő, ingerszegény környezet), az egyénre szabott munkarend, munkaszervezés
megfelelő
kialakítása
a
készségek
elsajátítását,
önálló
alkalmazását segíti. Az elsajátított készségek gyakorlása, szinten tartása a munkavégzés során strukturált keretek között, a gyakorlati alkalmazás az önkiszolgálás és a játéktevékenység során valósul meg. Ezen kívül, törekednünk kell azok minél általánosabb, szélesebb körű alkalmazására a gyermek életének különböző területein is.
Nagymotoros fejlesztés Általános mozgásfejlesztést célzó gyakorlatok Rendgyakorlatok Kartartások (nyújtott, hajlított, vegyes) Karkörzések Állások (alapállás, lábujjon, sarkon, talp élen, guggolóállás, terpeszállás) Ülés (nyújtott, terpesz, török) Fekvés (hanyatt, hason, oldalt) Függés (függőállás, függeszkedés)
85
Járás (kis és nagy lépéssel előre, oldalra, gyors, lassú, különböző minőségű talajon, vonal között, vonalon, tárgyak kikerülésével, átlépésével, hullámvonalon, irányváltoztatással, különböző eszközökkel, lépcsőn járás) Futás (gyors, lassú tempóban, tempóváltással, különböző irányba, irányváltással, különböző
szélességű
vonalak
között,
futás
közben
akadály
átlépése,
megkerülése, futkározás, célba futás, futás eszközzel a kézben) Ugrás (szökdelés, átugrás, leugrás, ki-be ugrás) Dobás-fogás (elkapás, eldobás, célba dobás) Támaszgyakorlatok (csúszás, kúszás, mászás, gurulás) Egyensúlyérzéket fejlesztő gyakorlatok (lábujjhegyen állás nyitott, majd csukott szemmel, fél lábon megállás, statikai egyensúlyhelyzetből való kibillentés, egyensúlyozás
vonalon,
padon
járás
egyensúlyozás különböző tárgyakon.
86
közben
tárgy
egyensúlyozása,
13.
ÜNNEPEK, HAGYOMÁNYOK
A felkészülés, az ünnepvárás hangulata ugyanolyan fontos a gyermekek számára, mint maga az ünnepnap. Ünnepnap "felborul az élet". A gyermekek izgatottak a közös készülődés feszültségétől, a rendkívüli napirendtől, a feldíszített csoportszoba hangulatától, az ízlésesen megterített ünnepi asztal meghittségétől, valamint attól, hogy érzik a felnőttek is izgatottak, érzékenyen reagálnak az ünnep meghitt hangulatára. Nevelőmunkánk fontos részei az ünnepek, a hozzájuk kötődő hagyományok, szokások felelevenítése. Az ünnepek és a kialakult szokásaink keretet adnak óvodai életünknek. A kölcsönös találkozások lehetővé teszik az érzelmi kötődést. Óvodánk Nemzetiségi hetére vendégeket hívunk meg pl: városunk Nemzetiségi Nyugdíjas körét, annak énekkarát, a Német Nemzetiségi Dalkört. Az általuk szervezett programok alkalmával mi látogatunk el óvodásainkkal rendezvényeikre és nemzetiségi műsorunkkal színesítjük programjukat. A város nemzetiségi rendezvényein való együttes részvételünkkel a gyermekek identitástudatát erősítjük. A testvérvárosainkból érkező delegációkat szívesen fogadjuk. Örömmel tölti el őket, hogy betekintést nyerhetnek nemzetiségi munkánkba. Ezek a találkozások óvodásainknak is különleges élményt nyújtanak, és ez hozzájárulnak ahhoz, hogy a későbbiekben is pozitív hozzáállásuk segítse őket a nemzetiségi nyelv megismerésében, megszeretésében, majd iskolai tanulmányaik folyamán annak megtanulásában. Ünnepeink: Családban is megtartott ünnepek: Mikulás, Karácsony, Húsvét, születés- és névnap. Jeles napok, hagyományok, kulturális programok: Állatok világnapja (október 4.) Október 23. megünneplése
87
Márton nap (november 11.) Adventi készülődés (november 27.) Mikulás Karácsony Farsangi bál (házi) Farsangi bál Március 15. megünneplése Víz világnapja (március 22.) Föld napja (április 22.) Anyák napja Madarak és fák napja (május 10.) Nemzetiségi hét Gyermeknap Nagycsoportosok kirándulása Magyar Nemzeti Összetartozás Napja (jún.4) Pedagógus nap Ballagás
88
14.
AZ ÓVODA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE
14.1. Szakmai dokumentációk
Óvodánk írásos dokumentumai: - Az óvoda Helyi Pedagógiai Programja. - Szervezeti és Működési Szabályzat, - Házirend - Éves Munkaterv. /a tervezés időkerete 1 év, hidat képez a program és a gyermekcsoportokra elkészített terv között/
Óvodai felvételi előjegyzési napló.
A gyermekcsoportok éves nevelési - fejlesztési terve.
Csoportnapló
Az egyéni fejlődés - fejlesztés dokumentumai.
Felvételi - mulasztási napló.
A szülőkkel való kapcsolattartás dokumentumai: emlékeztető szülői értekezletekről, családlátogatásokról,
Nyilatkozatok: kirándulásengedélyezés, stb.
Gyermekvédelmi felelős nyilvántartása.
Óvodai Törzskönyv
Óvodai Szakvélemény
89
Szakmai
dokumentációinkat
a
nevelőtestülettel
egyetértésben,
a
helyi
programban rögzítettük. Az óvodai nevelés tudatos, tervezett, felkészült munkát kíván. Óvónőink számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása. A nevelés és tanulás tervezése szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A cél és feladatok ismeretében a tervezést hosszabb időszakra, 4 év távlatára gondoljuk át, ám konkrét formában 1 évre szóló nevelési terveket készítünk. Éves terveinket 2 hetes ciklusokra bontjuk. E rövid időszakot átfogó tervezés lehetővé teszi, hogy a gyermekek, és az óvodapedagógus egymásra hatásával képes legyen a tervezési, nevelési folyamatot befolyásolni. Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből indulunk ki. Ezekhez, a játékos tevékenységekhez kapcsoljuk a fejlesztési területek anyagát. Megfigyeléseinket, tapasztalatainkat
a
csoport
életével
kapcsolatos
egyéb
teendőinket
a
csoportnaplóban rögzítjük. A hiányzó gyermekek számát a felvételi és mulasztási naplóban rögzítjük. Óvodásainkról fejlődési lapokat vezetünk: A gyermek egyéni fejlődését nyomon követő dokumentáció Vezető dokumentációi: -
éves munkaterv – ellenőrzési terv
-
éves munkarend
-
szabadságolási terv
-
beiskolázási terv (továbbképzés)
-
havi munkaidőkeret nyilvántartása
A gyermekvédelmi felelős folyamatos nyilvántartási lapot vezet az arra rászoruló gyermekekről, körülményeikről. Ha óvodánkba SNI gyermekek járnak, akkor utazó gyógypedagógussal együttműködve
egyéni
fejlesztésben
dokumentációt vezet a szakember.
90
részesítjük
őket,
melyről
külön
14.2.
Ellenőrzés, értékelés
Célunk:
Helyi Pedagógiai Pogramunk megvalósulásának folyamatos biztosítása és az esetleges korrekciók, javaslatok visszacsatolása. Kiterjedési köre: - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzése, minősége, - a munkafegyelem, - a program megvalósulásának elemzése, értékelése, - a nevelőtestület pedagógiai munkájának ellenőrzése, - a technikai dolgozók munkájának ellenőrzése, - az ügyviteli dolgozó munkájának ellenőrzése, - a gazdálkodással összefüggő feladatok ellenőrzése, - a gyermekvédelmi munka ellenőrzése - a gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése, - pedagógiai dokumentációk - a hatályos jogszabályok, a törvények és rendeletek előírásainak betartása, -a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások betartása.
91
Módja: - tervszerű (előre megbeszélt szempontok alapján), - spontán (alkalomszerű, a problémák feltárására, megoldására), - napi felkészültség.
Óvodánk ellenőrzési és értékelési rendszere hozzájárul ahhoz, hogy alaposabbá tegye az óvodapedagógusok óvodavezető,
óvodavezető-
tudatos, tervezett munkáját. Az ellenőrzésre az helyettes
jogosult.
Az
óvodapedagógusok
dokumentációit a vezető ellenőrzi évente több alkalommal. A
nevelőmunka
feltételeinek megteremtése
folyamatos.
A
nevelőmunka
ellenőrzését a vezető végzi folyamatosan, az egész év folyamán. A nevelőmunka elemzése és értékelése félévkor és év végén történik a vezető által. A német nemzetiségi nevelés sajátos feladatainak ellenőrzését és elemzését, értékelését a vezető végzi. Figyelemmel kíséri a nemzetiségi hagyományok szokások óvodai felelevenítését, a német nemzetiségi nyelv használatát.
92
FELHASZNÁLT IRODALOM 1.
Az Óvodai nevelés programja /Országos Pedagógiai Intézet 1989./
2.
Balázsné Szűcs Judit: Az EMBER, aki óvodás /SZORT Bt. Bp. 1997./
3.
Deli Andrásné - Nagy Jenőné: ÚTMUTATÓ /Nemzeti, Etnikai Kisebbségi
Iroda kiadványa 1996./ 4.
Falvay Károly: Ritmikus mozgás - énekes játék /Bp. Országos Pedagógiai
Intézet Iskolafejlesztési Központja 1994./ 5.
Forrai Katalin: Ének az óvodában /Zeneműkiadó 1991./
6.
Kovács Andrásné: Értékek - célok - feladatok /Óvodai Élet 1997./
7.
Mammel Ádámné: Deutsch im Kindergarten
8.
Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan /Gondolat Bp. 1985./
9.
Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel /Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Szolnok 1997./ 10. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? /OKKER Oktatási Iroda Bp. 1996./ 11. Óvodai nevelés játékkal, mesével /Szorobán Kiadó Bp. 1994./ Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában /Alex-typo 1992./ 12. Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata /Bp. 1997./ 13. Talabér Ferencné: Spiel mit dem Wort, Spiel mit der Sprache /Bp. 1998./ 14. Talabér Ferencné: Zweisprachigkeit im Kindergarten /Sopron 1992./ 15. Vekerdy Tamás: Az óvoda és az első iskolai évek a pszichológus szemével /Pszichológiai nevelők sorozata Bp. Tk./ 16. Zsámbéki Károlyné dr. - Horváthné Szigligethi Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel /Fabula könyvkiadó 1993
93
ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT A Helyi pedagógiai program módosításának lehetséges indokai: -
hálózatbővítés, leépítés
-
szervezeti átalakítás
-
ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt
-
ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol
Előírás a programmódosítás előterjesztésére: -
írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének
-
részletes
szóbeli
előterjesztés
94
nevelőtestületi
értekezleten
95
