NYELVI ÉS IRODALMI TANULMÁNYOK A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI (IB) PROGRAMBAN ANGOL NYELV ÉS IRODALOM (ENGLISH „A” – LANGUAGE AND LITERATURE) A szerző tapasztalt tanár, mind a magyar, mind az IB rendszerét kiválóan ismeri. Dőlttel szedve és kiemelve jelenik meg, ami jelentős eltérés az IB-ban, és érdemes lenne a magyar rendszerbe is beépíteni.
Bevezetés Az Angol nyelv és irodalom óra nem nyelvóra. Az Angol nyelv és irodalom óra nem irodalomóra. Az Angol nyelv és irodalom az International Baccalaureate (Nemzetközi Érettségi Program) egyik legújabb tantárgya. Bár a tantárgyakat lehet francia vagy spanyol nyelven is tanulni az IB-ben, az angol a legelterjedtebb munkanyelv. A hatvanas években indult IB-ben az angoltanítás módszertanára, a tantárgyfejlesztésre már a kezdetektől igen nagy súlyt fektettek. A tantárgy története jól tükrözi a világban zajló szocio-politikai és kulturális változásokat, és az IB-nek az a képességét, hogy a változásokra érzékenyen és állandóan megújulva tud reagálni.
I. A változások okai Az angol nyelv térhódítása világszerte általános tendencia. A globalizációs folyamatok erdményeképpen, az angol nyelvet idegen és/vagy második nyelvként beszélők számának növekedésével az angol nyelv lett az első számú közvetítőnyelv, a lingua franca. A tudományok, a politikai, az üzleti élet, a turizmus és nem utolsó sorban a média legmeghatározóbb nyelve az angol. Az IB-ben zajló változások külső okai közül kettőt fontos kiemelni. A Nemzetközi Érettségi Program világszerte egyre népszerűbb. Újabb és újabb iskolák, országok kapcsolódnak be a programba – jelenleg 144 országban van az IB-re felkészítő iskola. Országok beléptével újra és újra felmerül az igény további idegen nyelvek tanulására, tanítására, tehát növekszik a kínálható nyelvek száma. Másrészt az egyes nyelvek státusza, a nyelvet használók nyelvi színvonala országonként és iskolánként is nagy különbségeket mutat. Egyre bejárhatóbbá és belakhatóbbá válik a világ, aminek az az egyik következménye, hogy gyakran egyre változatosabb nyelvi háttérrel rendelkező tanulók jelentkeznek a programba. Az átlagos, egy nyelvet anyanyelvi, egy másik idegen nyelvet viszonylag jól beszélő tanulók helyett két nyelvet is magas szinten használó, esetleg egy harmadik, negyedik nyelven is értő diákokkal is egyre gyakrabban találkozhatunk. II. A változások szakaszai
Az angol nyelv státuszának, szerepének változása jól nyomon követhető az IB tantárgyi struktúrájában elfoglalt helyzetének leírásával. A változások három fő fázisra tagolhatók, melynek ismertetését kísérli meg a következő három alfejezet.
1. Az alaphelyzet Nyelvtanítás, a nyelv működésével, produktumaival való foglalkozás a kezdetektől fogva két különböző tantárgycsoporthoz tartozik a Nemzetközi Érettségi Programban. Az 1. tantárgycsoport eredetileg irodalmi tanulmányokat ajánlott anyanyelvi beszélőknek, míg a 2. tantárgycsoport idegen nyelvet/nyelveket tanított. Ennek megfelelően az angolt is az 1. (anyanyelvi – Language A) vagy a 2. (idegennyelvi – Language B ) tantárgycsoportból választhatta bármely, a programban részt vevő diák. A program beindításakor a Karinthy Frigyes Gimnáziumban angolt mindenki idegennyelvként tanult.
2. A 2002–2004-es változások A változások első nagy hulláma a 2002-ben a 2. tantárgycsoporton belül létrejött új tantárgyak bevezetésével kezdődött. Az alap idegennyelvi kurzus mellett lehetőségként megjelentek a kezdő/újrakezdő (Ab initio), valamint az anyanyelv-közeli A2 nyelv (Language A2) tantárgyak. Az új felosztás a következő: Egy adott nyelv Ab initio tantárgya kezdő nyelvtanulóknak készült, a gyakorlati, mindennapos helyzetekben szükséges nyelvhasználatot és alap kulturális ismereteket tanít. Az idegen nyelvi (Language B) kurzus célja továbbra is a nyelvi készségfejlesztés, viszont nagymértékben bővül mind a kurzus által lefedett különböző szituációk és nyelvi célok skálája, finomodnak a nyelvi megnyilatkozások. Továbbra is fontos szerephez jut a célnyelvi kultúra elsajátítása. A spektrum felső végén helyezkedik el a nyelvet már jól ismerők számára készült anyanyelvi/közel anyanyelvi szintű A2 nyelv (Language A2) tantárgy. Már nem a nyelvelsajátítás a fő cél, hanem a megszerzett nyelvi készségek megerősítése, finomítása, az adott nyelv kultúrájának mélyreható elemzése, az irodalmi és egyéb szövegek vizsgálata, létrehozása. Tehát az A2 nyelv olyan tantárgy, amely félúton van az idegennyelvi és az anyanyelvi, irodalmi kurzus között. A három tantárgy különbségeit jól illusztrálja a következő példa. A kezdő (Ab initio) tantárgyat tanulóknak azt tanítjuk, hogyan adjanak útbaigazítást, ha valaki a közeli tengerpartot keresi. Az idegen nyelvet (Language B) tanuló egy tengerparti nyaralásokat áruló iroda prospektusának stílusát követi egy hasonló prospektus elkészítésekor. Egy anyanyelv-közeli A2-t (Language A2) tanuló nemcsak a tenger hullámainak szépségét képes szemléletesen leírni, hanem kritikus szemmel elemzi az utazási iroda prospektusának turistacsalogató nyelvhasználatát. Az anyanyelv-közeli A2 (Language A2) tantárgy különböző szövegtípusokat tanít. A hagyományos irodalmi műfajokon túl például az újságcikk, az esszé, a reklám, az önéletrajz, a beszéd, az útikönyv, a termékismertető, a használati utasítás mind az elsajátítandó szövegtípusok között szerepel. Fontos hangsúlyozni, hogy a szövegtípusok elsajátítása nemcsak a rá jellemző sajátos nyelvi- és stílusjegyek felismerésére, megnevezésére való képességet jelenti, hanem a tanulóknak meg kell tanulni ilyen típusú szövegeket létrehozni is: az egyik vizsgafeladat a kreatív szövegalkotás. Az érettségizőnek két szöveget kell megírnia (például egy novellát, egy új fejezet egy regényhez vagy egy újságcikket). Az elkészült szövegek mellé egy olyan rövid leírást is kell készíteniük, amelyben reflektálnak arra, hogy hogyan értelmezték a feladatot, milyen nehézségekkel találkoztak írás közben. A szövegtípusokkal és az irodalmi szövegekkel való ismerkedésen túl a tanulóknak még egy, a tanulócsoport által
választott témában is el kell mélyedniük, mely téma kapcsolódhat a médiához, különböző szociális problémákhoz vagy magához a nyelvhez. Végül, a vizsgafeladatokból látszik jól egy harmadik fontos eleme a tantárgynak, ez pedig az érvelő esszé írásának elsajátítása. Az elmúlt évtizedben a Karinthy Frigyes Gimnáziumban nemcsak az idegen nyelvet (Language B-t), hanem az anyanyelv-közeli A2 nyelv (Language A2) tantárgyakat is választhatták a tanulók, mint ahogyan a 2011-ben bevezetett új tárgyat, az Angol nyelv és irodalmat is.
3. A 2011-2013-as változások, újdonságok és különbségek A 2002-ben bevezetett új tantárgyak differenciálódása azóta sem állt meg, tovább folytatódik. Az 1. tantárgycsoportban jelentős változások történtek, így 2011 óta három tárgy tartozik ide. Új tantárgyakat vezettek be, köztük az Angol nyelv és irodalmat, mely a megszűnt anyanyelv-közeli A2 Angol tantárgyat váltja fel. A tárgy első vizsgaéve 2013., és már nem a 2. hanem az 1. tantárgycsoportban szerepel, azaz egyértelműen anyanyelvi tantárgynak számít. A szintén megújult Irodalom tárgy mellett létrejön az Irodalom és előadás tantárgy is. A három kurzus anyaga, bár sok ponton érintkezik, mégis különböző. Az irodalom tantárgy tanításánál a hangsúly leginkább az irodalmi elemzés módszereinek elsajátításán, saját kritikai vélemény formálásának megtanulásán van.
Első kiadás borítója
http://en.wikipedia.org/wiki/Of_Mice_and_Men
A Nyelv és irodalom tantárgy a nyelv és egyéb történelmi, társadalmi stb. kontextusok jelentésformáló szerepét emeli ki. Az Irodalom és előadás tantárgy esetében az irodalmi elemzésen kívül az előadás, előadásmód szerepe a fontos.
Először is, az Angol nyelv és irodalom tárgynak határozottabb lett a fókusza. Nem átmeneti tantárgy többé az anyanyelv és az idegen nyelv között. Levetette még maradék nyelvtanító jellegét, nem foglalkozik mással, mint szövegértelmezéssel és szövegalkotással. Ez nem azt jelenti, egy angol nyelv és irodalom tantárgyat tanuló diák ne találkozna ugyanolyan sok és sokféle szövegfajtával, mint az előző (A2) tantárgy tanulása során tette volna. Ugyanakkor, míg például eddig egy a globális felmelegedésről szóló tudományos cikket főleg a cikkben felvetett kérdések miatt olvasott, most a hangsúly a cikk érvelésmenetének vizsgálatán, a meggyőzés eszközein van, az értelmezési kereteket tekinti át (a cikk keletkezésének körülményeit, a különböző olvasók különböző lehetséges olvasatait).
Fontos újdonság még a szöveg fogalmának kiterjesztése. Szövegen ez a tantárgy többé nemcsak hagyományos értelemben vett szövegeket, hanem ún. vizuális szövegeket is ért, azaz plakátok, képregények, logók, reklámok, képregények stb. elemzését is tanulni, tanítani kell. Mivel mindez eddig nem képezte a tantárgy anyagát, új kihívás tanárnak, diáknak egyaránt.
http://2.bp.blogspot.com/_2T5OVD_95C8/S93j6yxfDsI/AAAAAAAAAIs/0cCx2kn29Ss/s1600/persepolis+(1).jpg
III. Az Angol nyelv és irodalom tantárgy felépítése A tantárgy tanulása során a négy különböző félévben négy különböző területre, aspektusra kerül a hangsúly. A különböző területek tanításának nincsen megszabott sorrendje, elvárás viszont, hogy például az olvasandó művek listáját a tanár a diákokkal közösen alakítsa ki, vonja be őket a tervezésbe, tegye az első perctől világossá, átláthatóvá, mit miért csinálnak. A négy félév anyaga a következő: Nyelv és kultúra Ebben a részben azzal foglalkozunk, hogyan fejlődik a nyelv bizonyos kulturális helyzetekben, és fordítva, milyen hatása van a nyelvnek akár az egyén, akár egy társadalmi csoport identitásának formálódására: a nyelv változását, a helyhez, társadalmi helyzethez, tudományterülethez, munkakörökhöz kötődő nyelvváltozatokat vizsgáljuk. Nyelv és tömegkommunikáció Egy másik félévben azt nézzük meg, hogyan használja a tömegkommunikáció (az újságok, a televízió, a rádió, az Internet, közösségi hálók) a nyelvet, és hogy egyes médiumok hogyan határozzák meg a szöveg tartalmát, stílusát, létrejöttének és befogadásának módját, milyen társadalmi hatása, szerepe van egyes médiumoknak, a médiához kapcsolható társadalmi jelenségeknek. Néhány javasolt témakör: a média létrehozta sztereotípiák; a rábeszélés nyelve reklámokban; nyelvi ferdítés újságcikkekben; beszédek, kampányok, a szerkesztés szerepe hírműsorokban stb. Irodalom – szövegek és kontextusok Ebben a szakaszban irodalmi szövegeket olvasunk, a szövegek létrejöttének és befogadásásnak körülményeit vizsgáljuk, milyen hatással vannak a történelmi változások, a társadalmi és kulturális környezet egy mű létrejöttére, milyen különböző olvasatai létezhetnek egy-egy különböző műnek. Ehhez kötelezően választandó egy eredetileg nem angolul íródott mű olvasása, ami szintén a saját és mások kulturális előfeltevéseinek összevetését segíti elő.
http://www.cbc.ca/books/greatgatsby-cover.jpg
Irodalmi elemzés Néhány irodalmi mű alapos és részletes elemzése, szerkezet, nézőpont, szókincs, költői képek és egyéb nyelvi és stíluseszközök használatának vizsgálata ennek a félévnek az anyaga, tehát a szoros értelemben vett műelemzés készségeinek elsajátítása. A műveket az adott nyelvhez tartozó irodalmi listáról szabadon választhatja a tanár. IV. Módszerek, közelítések Az Angol nyelv és irodalom tantárgy tanításának középpontjában a szövegekkel való foglalkozás áll. Ez részben azt jelenti, hogy a tanítás célja, hogy minél változatosabb szövegtípusokkal találkozzanak a gyerekek, részben pedig azt, hogy a szövegelemzést és szövegalkotást rendszeresen gyakorolhassák. A szöveggel való foglalkozás legfontosabb alapvetése pedig, hogy a formai elemzés magában sosem elég, azt mindig ki kell, hogy egészítse egy a szöveg keletkezésének és a befogadása körülményeinek vizsgálata, hiszen egy szöveg jelentésrétegei ezeknek a körülményeknek a függvényében állnak elő.
V. Vizsgakövetelmények A középszintű vizsga anyaga csak kis részben tér el az emelt szintűétől: az értékelési kritériumok szerint kevésbé jó teljesítményért is jobb pontszámot szerezhet a diák, összehasonlító kommentár helyett csak egy szöveget elemez, és csak egy házi dolgozatot kell leadnia. 1. Két ismeretlen szövegről, szövegrészletről összehasonlító kommentár, egy esszé írása (mely vizsgarész szövegelemző és esszéírási készségeket vizsgál, és lényegében megegyezik az előző, az A2 rendszerbeli feladattal). Például volt olyan vizsgafeladat, amikor az összehasonlítandó szövegek egy regényrészlet és egy Facebook poszt voltak. A regényrészletben az elbeszélő egy több napos szűnni nem akaró eső leírásával mutatja be családját, mindennapjait. Az interneten publikált szöveg pedig a Víz Nemzetközi Napján megjelent felhívást volt, amely a víz okozta természeti katasztrófák elkerülése elleni összefogásra buzdított. 2. Egy érvelő esszé megírása az Irodalom – szövegek és kontextusok anyagrészben olvasott irodalmi művek alapján. Például: Mutasd be egy fogalom, mint a gyerekkor, a szeretet vagy a bosszú jelentése hogyan változik a különböző általad olvasott művekben!
http://www.allposters.com/‐sp/Title‐Page‐of‐the‐1605‐Hamlet‐by‐William‐Shakespeare‐Posters_i4234258_.htm
3. Házi dolgozatok Egy 800–1000 szavas, valamely témához kapcsolódó kreatív munka a tanuló által választott műfajban. Ezt kiegészíti egy feladatismertető rövid reflektív szöveg, valamint egy 800–1000 szavas kritikai esszé, mely megadott szempontok alapján elemzi a tanult művek bizonyos aspektusait, például „Elemezd, hogyan használ más művekből vett idézeteket egy tanult műben egy általad választott szerző.” 4. Szóbeli értékelés Tízperces szóbeli elemző kommentár egy tanult mű egyik rövid részletéről Órai kiselőadás, szerepjáték, vitában való részvétel A vizsgafeladatok értékelése megadott értékelési kritériumok alapján történik, mely kritériumok mindig tartalomra, nyelvre, szerkesztettségre is vonatkoznak. Az értékelést a vizsgaközpont által kijelölt vizsgáztatók végzik, kivéve a szóbeli értékelést, ami az iskolai tanár feladata (bár a vizsgaközpont az ő munkáját is moderálja, a beküldött minta hangfelvételeket felülértékeli).
VI. Az értékelés A feladatokat pontozzák és százalékban is értékelik, arányuk a következő: 1. összehasonlító kommentár – 25 % 2. érvelő esszé – 25 % 3. házi dolgozatok – 20 % 4. szóbeli – 30 % Mind a négy részen belül a pontok (%-ok) egy negyede a nyelvi és nyelvhelyességi elemre (az A2ben ez 30 % volt!), a többi a gondolatiságra, szerkesztettségre, tárgyi tudásra, elemzőkészségre és a konkrét kérdés megválaszolására adható. A tanulók munkáit nagyobb részben őket nem ismerő, független vizsgáztatók értékelik. A pontozás nagyon alaposan kidolgozott értékelési szempontok segítségével történik, és több szinten alkalmazott biztosítékokkal, minőségbiztosítással működik. A rendszer egyedül a szóbeli feleletek értékelését bízza a vizsgázót tanító – és esetleg akaratlanul is elfogult – tanárra, akinek az értékelését
ellenőrzik (a szóbeli feleletekről mintákat kell beküldenie). A másik három vizsgarészt vizsgáztató csoportok értékelik. Korábban postai úton jutatták el a vizsgaanyagot az értékelőknek, 2013-tól kerül bevezetésre elektronikus értékelés, amely lehetővé teszi az azonnali visszajelzést minden egyes vizsgáztatónak. (A vizsgáztatók tízesével kapják az értékelendő dolgozatokat, minden tíz között egy már előre értékelt ellenőrző dolgozat is van. Ez rögtön megmutatja, ha a vizsgáztató tanár pontszámai nagyobb mértékben eltérnek az előre kijavított, értékelt mintaértékeléstől, így a javítótanárnak azonnal észrevételeket küldhetnek, újrajavításra kérhetik.) Azt, hogy a vizsgáztatásnál nemcsak az objektivitás, a pontosság a fontos, jól mutatja, hogy még a vizsgaidőszak kezdete előtt a tanárokat megkérik, adjanak ún. „előrejelző jegyet” (predicted grade) a tanulóiknak. Ha a tanuló végső jegye erősen eltér az „előrejelző jegytől” (a 7-es skálán 2 ponttal), a dolgozatait újraértékelik, szem előtt tartva, hogy ne forduljon elő igazságtalan hiba.
VII. Miben különbözik ez a tantárgy a magyar középiskolai angol nyelvtől? Amint a vizsgafeladatok és a négy félév programjának a leírásából is látszik, ez a tantárgy már nincs igazán köszönő viszonyban sincs az eredeti nyelvi kurzussal. A nyelvtudást feltételezi, alapnak veszi, és helyette nyelvhasználatot elemez, szövegek működését vizsgálja. Talán éppen ezt lehetne nevezni a legnagyobb előnyének a magyar érettségi rendszerrel szemben, hogy egy magasabb nyelvi szintre juttatja el a diákokat. Intellektuális és nyelvi kihívást is ad azon egyre növekvő számú nyelvtanulónak, akik nyelvi szintje bőven meghaladja a hazai emelt szintű érettségin elvárt szintet, a középfokú nyelvtudást (KER B1-B2 szint). Mindemellett új eszközöket is ad a tanulók kezébe. A mai magyar nyelvtanítási környezetben általános nyelvkönyvekkel és egyéb tananyagokkal szemben, azok kisebb nyelvi elemekre koncentráló, kevesebb inputtal szolgáló, rövidebb szövegei helyett (mely szövegek gyakran csak az említett nyelvi elemek bemutatására szolgálnak), az Angol nyelv és irodalom tantárgy mást nyújt. Nemcsak nagyobb elmélyedést tesz lehetővé a nyelvet, kulturális környezetünket érintő, vagy éppen – az irodalmi művek segítségével – a legfontosabb emberi alapproblémák végiggondolásakor, hanem több, extenzívebb nyelvi inputot, teljesen autentikus anyagokat, helyzeteket is biztosít. A szövegek feldolgozásánál a tartalmi és nyelvi egészre figyel. Az apróbb nyelvi elemek, szerkezetek a szövegből bújnak elő, így lesznek vizsgálat tárgya, talán kevésbé rendezett formában, mint egy nyelvtankönyvben. Nem is foglalnak el olyan központi szerepet, mint egy nyelvkönyben, csak annyiban érdekesek, amennyiben a szöveg és működésének pontosabb megértését segítik. A nyelvgyakorlást maga a nyelv használata biztosítja, a nyelv (ahogy egyébként a tartalomalapú nyelvoktatás, a CLIL is vallja) új szerepet kap, a továbbiakban nem cél, hanem eszköz. És talán éppen ez okozta a legnagyobb nehézséget a tantárgy bevezetésénél, tanulásánál. Levetkőzni kulturális korlátainkat, beidegződéseinket. Eleinte, mint nyelvtanár közelítjük meg a helyzetet, a nyelvtanári múltból/jelenből hozott metodikával, prioritásokkal, feladatokkal. Hosszú időnek kell eltelnie, míg rájövünk és megértjük, ami egyébként tantárgyi feladat, hogy másképp is lehet. Másképp is megy. Hogy például elengedhetjük a tanulók kezét, az olvasás, az olvasottak elemzése és a szövegalkotás, az újra és újra gyakorolt készségeket igenis megszilárdítják, mélyítik a nyelvtudást, új dimenziókat nyitnak. Felhasznált irodalom: Language A2 Guide http://occ.ibo.org/ibis/documents/dp/gr2/language_a2/d2a2langui04051e.pdf (International Baccalaureate Organization, February 2002) Language A: language and literature guide http://occ.ibo.org/ibis/documents/dp/gr1/language_a1/d_1_a1lan_gui_1102_2b_e.pdf (International Baccalaureate Organization, February 2011) Szabadkai Bernadett
