NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR
A feladatok többsége az alábbi vershez kapcsolódik:
A KÖZELÍTŐ TÉL Hervad már ligetünk, s díszei hullanak. Tarlott bokrai közt sárga levél zörög. Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok Közt nem lengedez a Zephyr. Nincs már symphonia, s zöld lugasok között Nem búg gerlice, és a füzes ernyein A csermely violás völgye nem illatoz, S tükrét durva csalét fedi. A hegy boltozatin néma homály borong. Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd. Itt nemrég az öröm víg dala harsogott: S most minden szomorú s kiholt. Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepűl, S minden míve tünő szárnya körül lebeg! Minden csak jelenés; minden az ég alatt, Mint a kis nefelejcs, enyész. Lassanként koszorúm bimbaja elvirít, Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli Nektárját ajakam, még alig illetem Egy-két zsenge virágait. Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom. Nem hozhatja fel azt több kikelet soha! Sem béhúnyt szememet fel nem igézheti Lollim barna szemöldöke! [1804–1808 között] Berzsenyi Dániel versei Merényi Oszkár tanulmányaival. Szépirodalmi Kiadó Bp., 1976. 210. o.
1. Mit jelentenek az alábbi szavak? Labyrinth
________________________________________________ 1 pont
Symphonia ________________________________________________ 1 pont Nektár
________________________________________________ 1 pont
2. Berzsenyi eredetileg az Az Ősz címet adta alkotásának, de elfogadta Kazinczy Ferenc javaslatára A közelítő tél címet. Érveljen röviden a változtatás ellen vagy mellett!
(Berzsenyi Dániel kézírása)
___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ 2 pont
3. Állapítsa meg a fedi, ízleli, illetem, hozhatja, igézheti igealakok közös jellemzőit! __________________________________________________________
1 pont
4. Keressen a versben a jelentésbeli kapcsolóelemek közül az alábbiakra két-két példát: rokon értelmű szavak és kifejezések: __________________________ ________________________________________________________ szóismétlés: ______________________________________________ ________________________________________________________
2
2 pont
5. A szöveg utolsó mondatából írja ki a hozzárendelő (predikatív), valamint a tárgyas szintagmát! predikatív szintagma: _______________________________________ tárgyas szintagma: _________________________________________
2 pont
6. Idézzen és nevezzen meg három különféle költői képet a versből! Idézet
A költői kép megnevezése
______________________________________ __________________ ______________________________________ 1 pont ______________________________________ __________________ ______________________________________ 1 pont ______________________________________ __________________ ______________________________________ 1 pont 7. A IV. versszakban a szerző az Ószövetségből a Prédikátor könyvét idézi fel. Ugyanerre a megidézett szövegrészre támaszkodik a Vanitatum vanitas című vers is. Ki ez utóbbi mű szerzője? Szerző: __________________________________________________ 1 pont 8. Berzsenyi Dániel több versében felidézi példaképét. Ki volt ő? ________________________________________________________ 1 pont 9. Mi példaképének alapvető erkölcsi és esztétikai felfogása, melyek ismert életelvei? _______________________________________________________ _______________________________________________________ _______________________________________________________ _______________________________________________________
3
3 pont
10. Milyen szerepet játszottak a következő helyszínek, személyek Berzsenyi életében, életművének közvetítésében? Sopron
________________________________________
1 pont
Dukai Takács Judit ________________________________________
1 pont
Nikla
________________________________________
1 pont
Vitkovics Mihály
________________________________________
1 pont
Kodály Zoltán
________________________________________
1 pont
11. Mutassa be a sententia – pictura szerkesztési elv lényegét és sajátosságait! _______________________________________________________ _______________________________________________________ 2 pont __________________________________________________________ 12. Jellegzetes klasszicista alkotásnak tekinthető-e Berzsenyi e műve? Említsen három jellemző klasszicista jegyet. _______________________________________________________ _______________________________________________________ _______________________________________________________ 3 pont __________________________________________________________ 13. Mely műfaj jellemző jegyeit ismeri föl a műben? Nevezze meg a műfajt, és indokolja válaszát! _______________________________________________________ _______________________________________________________ 1 pont __________________________________________________________ 14. Mi jellemzi a vers idő- és értékviszonyait? Álláspontját a szöveg két grammatikai jellemzőjével indokolja! _______________________________________________________ _______________________________________________________ 2 pont __________________________________________________________
4
15. Milyen ritmusban íródott a költemény, milyen jellegzetes strófaforma jellemző rá? _______________________________________________________ 2 pont __________________________________________________________ 16. A táj más alkotásokban is az életélmény, a léthangulat kifejezését szolgálja. Nevezze meg a következő idézetek szerzőit! „Mit érzek? …míg szóllok, egy kis nyájas szellet Rám gyengén mennyei illatot lehellett. Suhogó szárnyával a fák árnyékinál Egy fűszerszámozott teátromot csinál,” Szerző: ___________________________________________________1 pont „Jeges ágak között zörgő időt vajudik az erdő. Csattogó fagy itt lel mohát s ideköti csontos lovát pihenni.” Szerző: ___________________________________________________1 pont „Ó mennyi város, mennyi nép. Ó mennyi messze szép vidék! Rabsorsom milyen mostoha, Hogy mind nem láthatom soha!” Szerző: ___________________________________________________1 pont 17. Miért mondja Kölcsey Ferenc Berzsenyit búcsúztató gyászbeszédében: „Berzsenyi olvasá az ítéletet, mely versei felett mondatott, … elveink szentsége sem oltalmazhat meg akár tévedéstől, akár félreértéstől.” __________________________________________________________1 pont 18. A 20. század második felének egy jelentős magyar költője Vergiliust tartotta mesterének; emlékét idézve több eclogát is írt. Ki ő? 1 pont __________________________________________________________
5
19. Mi a közös gondolat a 20. századi szerzőktől idézett véleményekben? „Világok határán áll Berzsenyi is.” (Németh László) „Berzsenyi is romantikus pompázó – tehát nem klasszikus, hűvös lélek.” (Füst Milán) „S nincs-e őbenne is „romantikus izzás”, s valami különös couleur locale [helyi színezet] is, minden külsőleges klasszicitása ellenére?” (Babits Mihály) „Antik külsőségei alatt egy modern ember sebzett méltósága sajog.” (Horváth János) _______________________________________________________ _______________________________________________________ 2 pont __________________________________________________________
6
Egy mű adott szempontú értelmezése Ady Endre: A Sion-hegy alatt Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt.
Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg.
Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betükkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott.
Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: „Hogy hívnak téged, szép öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem.”
Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjuság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit.
„Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát.” Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott.
„Csak nagyszerű nevedet tudnám.” Ő várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár. S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt. (1908) Ajánlja az idézett Ady művet egy, a magyar irodalom alkotásait bemutató európai antológiába. Ajánlását indokolja a műben megjelenített istenélmény, a vershelyzet, a szerkezet, a hangnemi sajátosságok értelmező bemutatásával! 25 pont REFLEKTÁLÁS EGY (KOR)JELENSÉGRE „Szöveget marcona, barokk főúrral indítani: jó: ilyenkor valami zsibongó bizsergés bizsergeti az ember mellkasát, előre köszönnek neki a személyi számítógépek, a szakácsa pedig, mert mért ne volna szakácsa (kinek is?), meglepetésül bárányfarkat ad föl rántva, ami olyan, mint a borjúláb, csak még finomabb…” Esterházy Péter: Harmonia Caelestis Sokak szerint ma kevesen olvasnak kortárs szépirodalmat. Ennek lehetséges okairól és következményeiről egy kb. egyoldalas esszében fejtse ki véleményét – szerzők és/vagy művek említésével! 20 pont 7
GYAKORLATI ÍRÁSBELISÉG Ön nagyobb pénzösszeghez jutott, melynek egy részét felajánlja egy, az Ön véleménye szerint fontos tevékenységet végző alapítvány számára. Írjon rövid, legfeljebb egy oldal terjedelmű adományozó levelet az alapítvány igazgatójának, melyben kifejezi szándékát és kifejti indítékait! (Aláírásként ezúttal az Ön neve helyett N. N. szerepeljen.) 15 pont
8
NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR MEGOLDÓ KULCS A KÖZELÍTŐ TÉL Hervad már ligetünk, s díszei hullanak. Tarlott bokrai közt sárga levél zörög. Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok Közt nem lengedez a Zephyr. Nincs már symphonia, s zöld lugasok között Nem búg gerlice, és a füzes ernyein A csermely violás völgye nem illatoz, S tükrét durva csalét fedi. A hegy boltozatin néma homály borong. Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd. Itt nemrég az öröm víg dala harsogott: S most minden szomorú s kiholt. Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepűl, S minden míve tünő szárnya körül lebeg! Minden csak jelenés; minden az ég alatt, Mint a kis nefelejcs, enyész. Lassanként koszorúm bimbaja elvirít, Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli Nektárját ajakam, még alig illetem Egy-két zsenge virágait. Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom. Nem hozhatja fel azt több kikelet soha! Sem béhúnyt szememet fel nem igézheti Lollim barna szemöldöke! [1804-1808 között] Berzsenyi Dániel versei Merényi Oszkár tanulmányaival. Szépirodalmi Kiadó Bp., 1976. 210. o.
1. Mit jelentenek az alábbi szavak? labyrinth
1 pont
Útvesztő
symphonia összhang (itt madárdal); zenei műfaj
1 pont
nektár
1 pont
a görög istenek itala
2. Berzsenyi eredetileg Az Ősz címet adta alkotásának, de elfogadta Kazinczy Ferenc javaslatára A közelítő tél címet. Érveljen röviden a változtatás ellen vagy mellett! Világos álláspont, ezt alátámasztó meggyőző érv/ek 2 pont; tartalmilag elfogadható gondolat érv nélkül: 1 pont; elkent, általános válasz 0 pont.
2 pont
3. Állapítsa meg a fedi, ízleli, illetem, hozhatja, igézheti igealakok közös jellemzőit! Kijelentő mód, jelen idő, tárgyas (határozott tárgyra utaló) ragozás. 3 jó válaszelem 1 pont, ennél kevesebb 0 pont. 9
1 pont
4. Keressen a versben a jelentésbeli kapcsolóelemek közül az alábbiakra két-két példát: rokon értelmű szavak és kifejezések: pl.: hervad – hullanak; elvirít – enyész; szép – gyönyörű; bimbaja – virágait; szomorú – kiholt; stb. 2 jó példa: 1 pont szóismétlés: nincs, nem, itt, minden, még, hágy stb. 2 jó példa: 1 pont
2 pont
5. A szöveg utolsó mondatából írja ki a hozzárendelő (predikatív), valamint a tárgyas szintagmát! Predikatív szintagma: fel nem igézheti szemöldöke 1 pont Tárgyas szintagma: szememet fel nem igézheti 1 pont
2 pont
6. Idézzen és nevezzen meg három különféle költői képet a versből! Idézet
A költői kép megnevezése
homály borong; mosolyog gerezd; idő elrepül; míve…lebeg, itt hágy…tavaszom; itt hágy…korom; megszemélyesítés 1 pont hozhatja…kikelet balzsamos illatok; durva csalét; a hegy boltozatin; szárnyas idő; tűnő szárnya; koszorúm; nektárját; zsenge virágait stb. néma homály
Egytagú metafora
szinesztézia
1 pont
1 pont
További példák: gerezd; koszorúm; nektárját; ajakam; virágait; korom; kikelet; barna szemöldöke – rész-egész szinekdoché öröm víg dala; koszorúm, nektárját: ok-okozati metonímia idő…míve; tavaszom; korom; kikelet: időbeli metonímia minden….jelenés: kéttagú metafora minden…., mint a kis nefelejcs: hasonlat 1 jó példa, megnevezéssel 1 pont 7. A IV. versszakban a szerző az Ószövetségből a Prédikátor könyvét idézi fel. Ugyanerre a megidézett szövegrészre támaszkodik a Vanitatum vanitas című vers is. Ki ez utóbbi mű szerzője? Kölcsey Ferenc 8. Berzsenyi Dániel több versében felidézi példaképét. Ki volt ő? Horatius (Quintus Horatius Flaccus) 10
1 pont
1 pont
9. Mi példaképének alapvető erkölcsi és esztétikai felfogása, melyek ismert életelvei? „carpe diem”; „arany közép”; tanítás és gyönyörködtetés; erkölcsfilozófia (pl. cselekvő magatartás, ellensúly tartása, a személyes belső szabadság értéke a világ adottságainak tudomásul vétele mellett. Lényeges adatok egyezése: 1-1 p. 3 pont 10. Milyen szerepet játszottak a következő helyszínek, személyek Berzsenyi életében, életművének közvetítésében? Az itteni evangélikus líceumban végezte alap- és középfokú tanulmányait (1788-1795 között) Feleségének, Dukai Takács Zsuzsannának nővére Dukai Takács Judit (a dunántúli Helikon elismert költőnője; Levéltöredék barátnémhoz Nikla Dunántúli helység, itt élt és gazdálkodott Sopron
1 pont 1 pont 1 pont
Vitkovics Mihály
Pesti íróbarátja (több episztolájának címzettje)
1 pont
Kodály Zoltán
A magyarokhoz II. című ódájából 1936-ban készített kórusművet
1 pont
11. Mutassa be a sententia – pictura szerkesztési elv lényegét és sajátosságait! A sententia (bölcs mondás, bölcsesség, aforizmatikus tanulság) váltakozik; szerves egységben van a picturával (kép, látvány, ábra, reprezentáció); a horatiusi elv érvényesülése a tanítás és a gyönyörködtetés kettős érvényesülését szolgálja. lényeges elemek egyezése 1-1 pont
2 pont
12. Jellegzetes klasszicista alkotásnak tekinthető-e Berzsenyi e műve? Említsen három jellemző klasszicista jegyet. Nem. Fő indok: a tanító szándék hiánya. antik toposzok, motívumok, lexika, versforma 3 pont 3 jó válaszelem 3 pont, 2 elem 1 pont, ennél kevesebb 0 pont 13. Mely műfaj jellemző jegyeit ismeri föl a műben? Nevezze meg a műfajt, és indokolja válaszát! A megnevezés és az elégiára utaló legalább egy meggyőző indok 1 1 pont pont. 14. Mi jellemzi a vers idő- és értékviszonyait? Álláspontját a szöveg két grammatikai jellemzőjével indokolja! Elfogadható: időszembesítő (értékszembesítő); bonyolultabb szerkezet, mindhárom grammatikai idő szerepet kap; a grammatikai idők egybefonódnak; vagy mind a három idősík szembesített jelen2 pont léte; időhatározók. Megnevezés 2 indokkal 2 pont, 1 indokkal 1 pont. Indoklás nélkül 0 pont. 11
15. Milyen ritmusban íródott a költemény, milyen jellegzetes strófaforma jellemző rá? Antik időmértékes verselés; aszklepiádészi strófa. 2 jó válaszelem 2 pont, 1 válaszelem 1 pont.
2 pont
16. A táj más alkotásokban is az életélmény, a léthangulat kifejezését szolgálja. Nevezze meg a következő idézetek szerzőit! „Mit érzek? …míg szóllok, egy kis nyájas szellet Rám gyengén mennyei illatot lehellett. Suhogó szárnyával a fák árnyékinál Egy fűszerszámozott teátromot csinál,”
Szerző: Csokonai Vitéz Mihály
1 pont
„Jeges ágak között zörgő időt vajudik az erdő. Csattogó fagy itt lel mohát s ideköti csontos lovát pihenni.”
Szerző: József Attila
1 pont
„Ó mennyi város, mennyi nép. Ó mennyi messze szép vidék! Rabsorsom milyen mostoha, Hogy mind nem láthatom soha!”
Szerző: Babits Mihály
1 pont
17. Miért mondja Kölcsey Ferenc Berzsenyit búcsúztató gyászbeszédében: „Berzsenyi olvasá az ítéletet, mely versei felett mondatott, … elveink szentsége sem oltalmazhat meg akár tévedéstől, akár félreértéstől.” Kölcsey az ún. elvi kritika megteremtésekor Berzsenyit választotta egyik példának; kötetét elemezve bemutatatta a modern irodalomelméleti vélemény érvényesítésének eszközés módszertárát; Berzsenyit sértette a kritika: egyrészt elhallgatott, másrészt sok időt töltött a válaszra való készüléssel és a válasz megírásával; Berzsenyi temetésén Kölcsey Ferenc gyászbeszédét olvasták fel, amelyben kritikusként megkövette költőtársát. Lényeges adatok egyezése 1 pont 1 pont 18. A 20. század második felének egy jelentős magyar költője Vergiliust tartotta mesterének; emlékét idézve több eclogát is írt. Ki ő? Radnóti Miklós
1 pont
12
19. Mi a közös gondolat a 20. századi szerzőktől idézett véleményekben? „Világok határán áll Berzsenyi is.” (Németh László) „Berzsenyi is romantikus pompázó – tehát nem klasszikus, hűvös lélek.” (Füst Milán) „S nincs-e őbenne is „romantikus izzás”, s valami különös couleur locale [helyi színezet] is, minden külsőleges klasszicitása ellenére?” (Babits Mihály) „Antik külsőségei alatt egy modern ember sebzett méltósága sajog.” (Horváth János) Utalások Berzsenyi költészetének a romantikát megelőlegező jellegzetességeire. 2 pont Minden kifejtett jó válasz elfogadható. A válasz minőségétől függően adható: 2, 1 vagy 0 pont.
A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor összpontszáma
13
40 pont
A szövegalkotási feladatok értékelése Az értékelési útmutató címszavakban közli az elvárható jó megoldás tartalmi összetevőit. Az ettől eltérő jó megoldás elfogadható. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől. HELYESÍRÁS, ÍRÁSKÉP A helyesírás értékelése az írásbeli érettségi dolgozatok jelenleg érvényes javítási útmutatója szerint történik. Az értékelő tanár a feladat megoldásában talált helyesírási hibákat aláhúzza, majd az útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát. • A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből. • Az íráskép rendezetlensége, illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből. A SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT/OK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS KRITÉRIUMAI TARTALMI KIFEJTÉS
A SZÖVEG MEGSZERKESZNYELVI MINŐSÉG TETTSÉGE – a feladat értelmezése, kifej- – a feladatban megjelölt műfaj – a köznyelvi norma biztos tése; szövegbázisú feladatok- elemeinek való megfelelés; ismerete; ban a gondolatébresztő szö- a témának, a címzettnek, a művegre vonatkoztatás; fajnak, a tartalmi mondandónak – adekvát és változatos szómegfelelő szerkezet kialakítása; használat, a feladatnak és a – nyelvi és irodalmi műveltkommunikációs helyzetnek ség, tájékozottság, indokolt – koherens szövegszerkezet (pl. megfelelő szókincs, hanghivatkozás, idézés; térbeli és időbeli viszonyok; lo- nem, stílus; tárgyszerűség; az állítások gikai és jelentésszintű kapcsolabizonyítása; tok létrehozása; kulcsszók, elő- – világos és lényegre törő, re- és visszautalások, nyelvtani, szabatos előadásmód; – problémaérzékenység; jelentésbeli és pragmatikai kapa témához való személyes vi- csolatok megteremtése); – gördülékeny, érthető, szonyulás kifejezése (pl. refmondat- és szövegalkotás; lexió, állásfoglalás). – arányosság és tagolás (pl. a felvezetés, tárgyalás, lezárás – olvasható kézírás, rende– világismeret, gondolkodási aránya; a témaváltás jelölése, zett íráskép. kulturáltság. bekezdések szerkesztése); – az adott terjedelem megtartása. A FENTI SZEMPONTOKAT AZ ÉRTÉKELŐK ÉRTELEMSZERŰEN, A FELADAT JELLEGÉTŐL FÜGGŐEN ALKALMAZZÁK A MEGOLDÁSOK ÉRTÉKELÉSÉBEN
14
Egy mű adott szempontú elemzése Ady Endre: A Sion-hegy alatt Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt.
Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg.
Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betükkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott.
Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: „Hogy hívnak téged, szép öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem.”
Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjuság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit.
„Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát.” Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott. „Csak nagyszerű nevedet tudnám.” Ő várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár. S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt.
(1908)
Ajánlja az idézett Ady művet egy, a magyar irodalom alkotásait bemutató európai antológiába. Ajánlását indokolja a műben megjelenített istenélmény, a vershelyzet, a szerkezet, a hangnemi sajátosságok értelmező bemutatásával! Az értékelés fő szempontja az ajánlásban írott érvelés minősége és az ezzel összefüggésben kifejtett értelmezés. Lehetséges tartalmi elemek: – a felnőtt (kétkedő, hitetlen) ember istenkeresése; középpontjában az Istennel való találkozás lehetetlensége; – ellentmondásos istenkép; ambivalencia; – érkezés és távozás, megtérés és eltávolodás kettőssége; – a gyermeki hit elemeivel fölruházott furcsa „figura” a felnőtt lélekben rejtőző Isten utáni vágyat, tulajdonképpen a megkérdőjelezhetetlen bizonyosság vágyát szimbolizálja; – a Sion-hegy többjelentésű jelkép; – a gyermekkor és a felnőtt ellentéte; a gyermekkori szemlélet megidézése; – balladaszerű történések; – idősíkok; – játékos, groteszk és elégikus modalitás. A fenti elemektől eltérő minden jó megoldás értékelendő. Adható pontszámok: 0, 5, 10, 15, 20, 25 25 pont
15
REFLEKTÁLÁS EGY (KOR)JELENSÉGRE „Szöveget marcona, barokk főúrral indítani: jó: ilyenkor valami zsibongó bizsergés bizsergeti az ember mellkasát, előre köszönnek neki a személyi számítógépek, a szakácsa pedig, mert mért ne volna szakácsa (kinek is?), meglepetésül bárányfarkat ad föl rántva, ami olyan, mint a borjúláb, csak még finomabb…” Esterházy Péter: Harmonia Caelestis Sokak szerint ma kevesen olvasnak kortárs szépirodalmat. Ennek lehetséges okairól és következményeiről egy kb. egyoldalas esszében fejtse ki véleményét – szerzők és/vagy művek említésével! A kortárs irodalom megítélése heves viták tárgya, az ezzel kapcsolatos vélemények egyike sem vált uralkodóvá. Kívánatos, hogy a vizsgázó nyitott érvelése ne próbálja túlzottan leegyszerűsíteni a problémát. Különösen fontos a kiegyensúlyozott érv-vezetés, bármi legyen is a vizsgázó véleménye a kortárs szépirodalom értékével kapcsolatban. Érvelését példákkal kell illusztrálnia. Optimális a kérdés esszészerű megközelítése lehet. Az okok (pl. az irodalom nyelvének összetettebbé válása, a kultúra háttérbe szorulása, az új médiák hatása) és következmények (pl. a kultúra elszegényedése, a műveltség hanyatlása, a megértés képességének defektusai) felsorolásánál, a konkrét érvek pontosságánál a vélemény szerkesztettsége fontosabb szempont lehet. Mindenképpen elvárható a személyes vélekedés, álláspont indoklása, ennek részeként szerzők és/vagy művek említése. Adható pontszámok: 0, 5, 10, 15, 20 20 pont GYAKORLATI ÍRÁSBELISÉG Ön nagyobb pénzösszeghez jutott, melynek egy részét felajánlja egy, az Ön véleménye szerint fontos tevékenységet végző alapítvány számára. Írjon rövid, legfeljebb egy oldal terjedelmű adományozó levelet az alapítvány igazgatójának, melyben kifejezi szándékát és kifejti indítékait! (Aláírásként ezúttal az Ön neve helyett N. N. szerepeljen.) Az értékelés fő szempontja a kommunikációs helyzetnek megfelelő levél tartalmi, szerkezeti, formai normáinak teljesülése: – megszólítás; – bevezető: a levélírás okainak tisztázása, bemutatkozás; – indoklás: az indítékok leírása; – az alapítvány tevékenységének méltatása; – érdeklődés a technikai részletekről (számlaszám, kapcsolatfelvétel, stb.); – a levél formális lezárása; – dátum; – aláírás. Adható pontok: 0, 5, 10, 15 15 pont 16
A magyar nyelv és irodalom emelt szintű érettségi írásbeli dolgozat eredménye Elérhető pontszám 40 25 20 15 100
Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor Egy szöveg értelmezése Reflektálás egy korjelenségre Gyakorlati írásbeliség Összesen
17
Elért pontszám
