Növénytermelés – az ember beavatkozásának rendszere a „kultúr”növény élettere abból a célból, hogy az többet és jobbat teremjen. A./ Beavatkozások 1. közvetettek (talajon keresztül) 1.a. a talaj tulajdonságát javítják talajművelés zöme melioratív beavatkozású, éves vagy több éves hatású trágyázás stb. 1.b. a talajon keresztül, de rövid távon ható beavatkozások vetőágy cserepesedés megszüntetése, állományban talaj levegőztetés, fejtrágyázás stb. 2. Közvetlen növényvédelmi beavatkozások – levéltrágyázás, – speciális beavatkozások a vetőmagtermelésbe, – betakarítás. B./ Közvetett beavatkozások lehetnek: 1. Csak a talajra irányuló beavatkozások 2. Más beavatkozásokkal összekapcsolt, de a talajt érdemben érintő beavatkozások (pl. tápkultivátorozás, kultivátoros gyomirtás stb.)
A növénytermesztési beavatkozások nagy része talajjal kapcsolatba kerülő beavatkozás!!! Ezért alap elvárás ismerni mikor-, mit lehet és kell tenni a talajjal! Mikor? Függ attól, hogy: – milyen a talaj típusa és félesége, – milyen állapotú talajon (nedvességtartalom, tömörödöttség), – milyen növény érdekében, – milyen célú a beavatkozás. A talajművelést szélesebb, kiterjesztett körben célszerű értelmezni! Minden olyan beavatkozás, amely a talajjal kapcsolatba kerül, azt macerálja, tulajdonságát befolyásolja valamilyen mértékben talajművelés is.
1
C./ Mi alapján határozzuk meg az optimális beavatkozásokat, azok rendszerét? A múltbéli tapasztalatok alapján! Milyen tapasztalatok? – saját, – környezet, – hasonló adottságú távoli helyek tapasztalatai, – kísérleti eredmények. Mik a kivételek? – általában növényvédelmi beavatkozások, – betakarítás meghatározása, – fej vagy levéltrágyázás. Mi a jellemzője a múltbéli tapasztalatra épülő beavatkozásoknak? Térben és időben átlagol! Ez a lehetséges hibája is. Miért? – Térben (táblán) nagy különbségek lehetnek, – Időjárás érdemben eltér az átlagtól is, – Az eltéréseknek nagy a hatása (pld. lehűlés, szárazság, vagy túl nedves körülmények, levegőtlenség, tömörödés stb.) Fontos lenne az adott helyre és adott időpontra az objektív információ! Mérésekre, érzékelésekre lenne szükség! Közvetlen: Talaj, növény, növényi környezet Közvetett: időjárási adatokon keresztül Legjobb az lenne, ha a növény mondaná meg, hogy hogy érzi magát, milyen ellátást igényel. Ezért a növényeket mérni, érzékelni kell! Objektív információk alapján azonnal cselekedni!!! Ez a precíziós gazdálkodás legfontosabb eleme! Perszer a tapasztalatokat nem lehet figyelmen kívül hagyni!!! Az információkat tudni kell értelmezni és tudni kell a cselekvést meghatározni. Ezeket az ismereteket kísérletek és tapasztalatok alapján lehet megszerezni. Tehát a precíziós gazdálkodás elvárása, hogy térben és időben pontos információnk legyen. Ehhez hozzájárulnak a technikai eredmények: – helymeghatározó rendszerek: RTK, – szenzorálás fejlődése, – adatátvitel és feldolgozás fejlődése.
2
D./ Jelenlegi és a jövő mezőgazdaság paradigmája 60-asvekben kezdődött és ma is jellemző a nagy ipari anyag- és energiafelhasználású, gépesített, Magyarországon iparszerűnek mondott mezőgazdaság paradigma. Fő cél a nagy termés! Fantasztikus eredményeket ért el! Magyarország mezőgazdaságának aranykora a 70-es, 80-as évek. De jelentkeznek a korlátai! – ipari anyag- és energiaráfordítások termésre gyakorolt hatása optimum görbével jellemezhető, a ráfordítás egy idő után csökkenő eredményt hoz, – tehát a ráfordítások fokozása rendkívül rontja a gazdaságosságot, – erősen fenntarthatósági problémákat vet fel (élelmiszerbiztonság, környezetvédelem). Ez nem azt jelenti, hogy az előzőt el kell vetni, hanem tovább lépni csak ezekkel nem lehet! Pld. A világ, növekvő népességét csökkenő szántóterületről el kell látni élelemmel. Fel kell hagyni a jelenlegi termelési szintet biztosító technológiákkal. Összeegyeztethetetlen! A jelenlegi fenntarthatósági problémákat felvető technológiai elemeket fel kell váltani a termelési színvonalat megtartó vagy emelő, de fenntarthatósági problémákat kevésbé felvető elemekkel! Erre alkalmas lehet a precíziós gazdálkodás!!! Paradigmaváltás! Nem az átlagos ráfordítás emelésére, hanem az objektív információkra épülő, térben és időben differenciált beavatkozásokra épít! Eddig is voltak mérésekre alapozott beavatkozások, ez fokozódik és kiterjed. A tapasztalatra és a mérésre épülés összekombinálódik. Nyitott, elején vagyunk! Ezért fontos, hogy az elvek vezéreljék a hozzáállást és a munkát. E./ A talaj és a közvetlen beavatkozások viszonya (a precíziós gazdálkodáshoz) – A talaj egy hatalmas puffer tartály, tárol, pufferol, méregtelenít. – Ezen képességek mértéke az különböző talajoknál nagyon eltérő. – A legjobb talajok (mezőségi) konfortosan kiszolgálják a növényt. Ahogy megyünk a rosszabb felé, úgy egyre többször jelentkezik térben és időben az adott talaj átlagához képest is gyenge teljesítmény. Így a legjobb talajoknál az objektív mérések kevésbé térnek el az átlagostól, a rosszabbaknál viszont jobban. Tehát a precíziós gazdálkodásból következő direkt beavatkozásokra is ott van többször szükség. A termelési színvonal és az eredmények emelkedése szűkíti azon eseteket amikor a talaj egyedül képes kiszolgálni a növényt. – A jövőben többször beavatkozunk direkt, vagy a talajon keresztül, de rövid távú módon a technológiába. 3
F./ Elmondottakból következik, hogy ez az új megközelítés másfajta és nagy mennyiségű kutatást igényel. Úgyszintén a végrehajtás szakembereitől szintén sok új, szerteágazó és mennyiségileg is több ismeretet igényel. Ezek alap feltételei, hogy sikeresen kiteljesedjen ez az új mezőgazdasági paradigma.
4
TARLÓHÁNTÁS, ÁPOLÁS
Célja: – Előző kultúra által otthagyott terhek, problémák kezelése. – A talaj „formába hozása” a következő ciklusra. Nedvesség megőrzés: evaporáció gátlása, konkurens növények transzspirációs vízvesztésének megszüntetése, gyomok, árvakelés kiirtása. Tömörödöttség, felszíni egyenlőtlenségek megszüntetése. Növényi maradványok kezelése. Műveletek sorrendje: 1. Szármaradvány zúzása, terítése – zúzás mértéke: néhány cm-es darabok – terítés: egyenletesen – eszközei: betakarítógépre szerelt zúzók, terítők. külön menetben, vízszintes tengelyű zúzóval aprítani. 2. Felszín művelése – sekély művelés: tárcsa, szf. kultivátor – felszín lezárása: különböző hengerekkel 3. Mulcs kezelése Tarlóápolás – cserepesedés, repedezés megszüntetése: sekély művelés lezárással – gyomosodás, árvakelés – magról kelők mechanikai írtás, vegyszeres tarlóápolás (1–2 l/ha glifozát). – mélyen gyökerezők vegyszeres tarlóápolás, fontos az intenzív vegetatív fázis nagy arány (4–6 l/ha glifozát), 3–4 hét után eredmény. – kelesztés cél! – előző kultúra okozta károk eltüntetése – egyenlőtlen talajfelszín – taposási, tömörödési károk (nagy tömegű termés esetében is folytatni kell a beavatkozást). Mélyebb művelés (pl. középmély lazítás) Simítózás Talajlezárás
5
ALAPMŰVELÉS Célja: A következő kultúra igényeinek a kielégítése! – Karógyökerűek: mély (~30 cm) művelés – Bojtos gyökerűek: sekélyebb ((~20 cm) művelés 1./ Mit igényel a növény: – gyökerei akadálytalanul növekedjenek, – minél több vizet tároljon a talaj, de a víz/levegő arány megfelelő legyen (3:1; 4:1), – elég legyen a tápanyag-szolgáltatása a talajnak (denitrifikáció, kimosódás), – a talaj megfelelő gyorsan melegedjen. 2./ Talajhibák, talajművelési hibák kijavítása – lazítás, – felszínalakítás – durva egyenlőtlenségek, – finom símítózás. Művelés lehet: – forgatásos (eke, tárcsa) – lazítzásos (kultivátor, középmély lazító, stb.) Forgatás, szántás – legjobb kompromisszum, – drága, – legkönnyebb jól csinálni. Lazítás (gyökérzóna lazítása) – nagyobb hozzáértést igényel (előnyük, hátrányuk megítélése), – kezeli a tömörödöttség felszámolását, – olcsóbb. Lazítás előnyök, hátrányok előnyök: – a talaj alulról nyitott, jobb a vízbefogadás, – több vizet ad vissza (általában vízgazdálkodásban vannak előnyei), – olcsóbb, gyorsabb, optimális művelési állapot jobban tartható. hátrányok: – gyakran hidegebb a talaj, – mélyen gyökerező gyomokkal nem bír, – nagy szármaradványt nehezen kezel, – szakszerűtlen lazítás kárt okoz. 6
Megkülönböztetni: – gyökérzónát művelő lazítást (Gaspardó, John Deere, Kühne stb.) – tömörödött réteget felszámoló lazítást (V Ripper, altalaj-lazító) 3. / Eszközök – forgatás: eke v. tárcsa – lazítás: középmély lazító 4. / Művelési mélység, fenékprofil – csak az ekénél sík a fenékprofil, – középmély lazítónál a fenékprofil egyenlőtlenség 10-20 cm, – a növénysor pozícionálása. A művelési mélységet a műveletlen talajhoz viszonyítva határozzuk meg. 5./ Táblán belüli melioratív talajműveletek – mélylazítás, – felszíni vízelvezetés, – vápa, – árok. 6./ Elmunkálás, ápolás – durva rögök aprítása, – felszín alakítás, – lezárás – nyári, nyárvégi műveléssel – gyomosodás megszüntetése, – simítózás tél végén, – tavaszi gyomosodás megszüntetése, – gyomosodás kezelésében való közreműködés.
7
MAGÁGYELŐKÉSZÍTÉS A növények életéhez levegő, víz, megfelelő hőmérséklet és tápanyag kell. A magággyal ezeket biztosítani kell! Célja: – fő cél: minél gyorsabb, egyöntetű és könnyű kelés biztosítása – társ cél: presowing és preemergens gyomirtás talajfeltételeinek biztosítása Vetési mélység alá 1–3 cm-re lazítás, aprítás (de nem porosítás!) vetésmélységre tömörítés. Az előzőek hibái minden esetben lehetetlen helyzetbe hozhatják a következőt! Magágykészítés szabályai: 1./ már elsimított talajon lehet végezni, ha néhány (3–5 cm) cm-es kiszáradt réteg van a felszínen nem szabad simítani, ha nedves (nem túl nedves) a talaj felszínig → sekélyen simítani lehet. 2./ Gyommentes talajon optimális magágyat készíteni! kelő gyomokat lehet mechanikusan irtani, néhány leveles (3–5 levél) és mélyen gyökerezőket vegyszerrel irtani. 3./ Formái teljes felületen végezni a magágykészítést o Presowing és preemergens gyomirtószerek használatakor o sűrű vetésnél csak a sor sávjában végezni a magágykészítést széles sorközüeknél vetőgép végzi o letakarítja a sávot, göröngyöt, port és növényi maradványt o majd elvégzi a klasszikus magágykészítést lazít, vet, és visszatömörít. 4./ A magágykészítési művelet szabályai 1–3 cm-rel a vetés mélység alá lazít, aprít (de nem porosít), vetésmélységben tömörít! 5./ Eszközei 1. teljes területre kombinátor, kompaktor, stb. (amely lazít+tömörít) lazító fogas kések kultivátor lándzsás kés tömörítő – pálcás és bordás henger 2. sorban, sávban vetőgépen sávtisztító hullámos tárcsa sortömörítő vetés után 8
Vetőgép magágykészítő funkciói, vetési funkciói vetőgéppel egybe konstruálva (USA) →sávtisztító, hullámos tárcsa, aszimmetrikus tárcsás csoroszlya. vetőgéppel egy kereten összeépítve a magágykészítő gép (EU) 6./ Szabály: Ha van a vetőgépen magágykészítő funkció nem szabad azt más magágykészítő géppel elvégezni! Különleges művelések széles bakhát → gyümölcsösökben ágyás → zöldség ( hagyma, paprika, levélzöldség stb.) 70–100 cm korona szélesség 15–25 cm ágyás magasság bakhát → gyökérzöldség szélesség: amennyi sort vetnek bele 30–40 cm magasság: gyökérzöldség fajták típusa 25–35 cm burgonya bakhát: ültetés után, kvázi átrostált földből spárga bakhát: 50–70 cm magas Cél: a felszínből kiemelve biztosítani a gyökér és a föld alatti termés fejlődéséhez a teret, levegőt, hőmérsékletet Tömörítés!? készítése passzív alagúttal hajtott hengerrel Belseje, tömörsége, aprítottsága: gyökérzöldség → fejlődését ne akadályozza burgonya → fejlődését ne akadályozza és betakarításnál a talaj és gumó szétválasztásánál ne okozzon gondot Talajművelés növényállományban! 1./ Cserepesedés megszüntetése: gabonában télvégén → pl. küllős kapa vegetációs időszakban kelőfélben lévő növénynél: – könnyű henger kultivátor (rugós szárú) 2./ Letömörödés, levegőtlenség megszüntetése (kötött talajokon jellemző) merevszárú kultivátor repedezett talaj kultivátorozása 3./ Tápkultivátorozás 4./ Mechanikus gyomirtás, mechanikus és egymenetes gyomirtás kombinálása 5./ Töltögetés
9
Meliorációs jellegű talajművelési beavatkozások! Táblán belüli 1. vízelvezetés Helyzetmeghatározó rendszer elkészíti a 3D-s térképet, softveresen kijelöli a vízlevezetést a tábla széléhez, automata kormány erre az útra vezeti a traktort, 3D alapján automatikusan szabályozza az árok/vápa készítő mélységét. 2. Eróziós foltok kezelése Helyzetmeghatározó rendszer térképen rögzíti az eróziós foltot. Az eróziós folton automatikusan kapcsol: – trágyaszóró, – meliorációs anyag kijuttatható, –vetőgép, –permetezőgép. 3. Rétegvonal menti művelés – a helyzetmeghatározási rendszer elkészíti a 3D térképet, – softveresen kijelölik a rétegvonal szerinti művelést, – az automata kormány ezen az úton vezeti a gépet. Talaj károsodások 1. Tömörödés – mechanikai felszíni taposás, talajművelőgép mélységi tömörítése (eketalp, tárcsatalp). – kémiai (talajtulajdonság) szikes, mélyben sós, glejes talajok. Védekezés – Felszíni taposás kerekezés, sorközben járás. művelőút. – Talajművelőgép tömörítése művelési mélység és művelő eszköz váltogatása (eke, lazító) – Kémiai tömörödés időszakos altalaj lazítás 2. Porosodás, túlművelés – helytelen eszközhasználat, – helytelen kombinációk, –optimális időn kívüli művelés, –felesleges munkamenetek.
10
Védekezés – szakmai felkészülés és helyi tapasztalat, – kellő kapacitás: mennyiségi, és eszközféleségbeni kapacitás, – szemlélet! Mulcs Jó az, ha – nem akadályozza a talajművelést, vetést (aprítás, terítés) – nem hűti túlságosan a talajt (keverés 30%, sor, sorköz), – nem okoz növényvédelmi problémákat. Talajművelés növényvédelmi összefüggései! – mélyen gyökerező gyomok! – szármaradványon lévő betegségek, esetleg kártevők → száraprítás, forgatás – gyomirtószer maradvány (szulfonilureák, imidazolinon) → forgatás befolyásolja, hogy mivel és hogy művelem a talajt. Talajművelési rendszerek! Ma általános használt a Freestyle. Helyi körülményekre, az előbbi szabályok betartását biztosító rendszert kell összerakni.
11
TRÁGYÁZÁS Mérlegelv: Amennyi tápanyagot elviszek, vagy el szándékozunk vinni a területről, azt pótolni kell: Pótolni lehet: – műtrágya, – szervestrágya, – növényi maradványok, – N-megkötés (pillangósok), – előző évi maradvány, – stb. Ha többet adok, gyarapszik a talaj tápanyag tőkéje, ha kevesebbet fogyasztom azt. A felvehető tápanyag hogyan alakul? Kell-e gyarapítani? A növények tápanyagtartalma egy intervallummal jellemezhető. N gabonafélék olajosok cukorrépa burgonya szénák tömegtakarmányok, legelő fehérje szár, levél gabonafélék olajos, fehérje
2-2,8 4-5 0,3-0,35 0,5 2,3-2,8 0,3-0,35
P2O5 kg/100 kg 0,8-1,2 3-3,8 0,15 0,2 0,5-0,7 0,1-0,2
K2O 2-2,5 50-70 0,5-1 0,8-1 0,15-0,2 0,4-0,5
→ N (P2O5) → K2O mag 2/3 N; 1/3 K2O szár 1/3 N 2/3 K2O
Mérleg készítés? 1. A várható termés tápanyag-tartalmát kalkulálom azzal a céllal, hogy mennyi tápanyagot adjak ki. 2. A kiadott tápanyagot hasonlítom össze a valós terméssel elhozott tápanyaggal. Mindkettőt el kell végezni! Mer adott év érdemi deficites trágyázása a következő évben üt vissza!
12
MÉM NAK módszer! Nagy Bálin Debreceni Béla Szemléletével van baj! 1. Intervallummal jellemezhető 2. N szolgáltató képességet nem lehet talajvizsgálattal jól mérni (Loch Jakab és munkatársainak vizsgálatai) Kémiai – humusztartalom Nmin Biológiai Humusztartalom: C/N 10-12 szármaradvány ~50≤ mineralizáció 17-20 alatt Humusz v. szervesanyag-tartalom? tartós humusz – Martin Béla Nmin – kora tavaszi N állapot jellemzésére jó!
Tápanyag-gazdálkodási terv (http://gtr.uw.hu/AKG)
13
Vetőgép vetés – magágykészítés funkció aránya! csoroszlyák: csúszó (késes), szűk alakú magárok magágykészítő és vetőgép összekapcsolása magágykészítő funkció beépítése a vetőkocsiba Magfogás gabonasortáv – bütykös hengercellás henger soronként – központilag Mag levezetése kukorica vetőgépeknél gravitációs egyenes cső ívelt cső pneumatikus Mag beigazítása a szűk V alakú árokba Magtovábbítás sűrűsoros gépeknél gravitációs, sűrített levegő soronkénti szétosztás Adagolási és elosztási módok: soronkénti adagolás és elosztás, vagy központi adagolás, soronkénti elosztás
Magfeltöltés Magtartályok kereszt tartályok központi tartályok Méretek: milyen időközönként kell feltölteni Egyéb funkciók Starter műtrágya-szórás kis adag –10 kg nagy adag 50-100 kg Talajfertőtlenítő tartályok- hajtás zárt rendszeren Sor-permetezés feltöltés tartályok Direktvetés: Extenzív termelés vetőgépe
14
