Növekedési stratégia (2011-2015)
2011. Március 7.
Figyelmeztetés
"A jelen stratégiai prezentáció, valamint a hozzá tartozó minden kommunikáció előretekintő állításokat tartalmaz, melyek természetüknél fogva bizonyos kockázati és bizonytalansági tényezőket hordoznak, mivel a jövőben bekövetkező vagy esetlegesen be nem következő eseményekre vonatkoznak, vagy ilyen jövőbeli körülményektől függnek. Többek között az E-Star tőkeberuházásaira, befektetéseire, szinergiáira, forgalmára, valamint vállalategyesítési és -felvásárlási tevékenységeinek hatásaira vonatkozó előretekintő állítások tartoznak ide. A szóban forgó kockázati, bizonytalansági és egyéb tényezők érinthetik egyebek között a jogszabályi környezetben bekövetkező változásokat, a devizaárfolyamokat, a politikai stabilitást és a gazdasági növekedést. A legtöbb ilyen jellegű esemény bekövetkeztére az E-Star nincs kihatással, és nem is tudja ezeket megjósolni. A fentiek miatt felhívjuk figyelmét arra, hogy döntéseiben ne hagyatkozzék indokolatlan mértékben az itt vagy máshol szereplő, előretekintő állításokra. A jelen prezentációban, valamint a hozzá tartozó kommunikációban szereplő, az E-Star idei és későbbi éveket érintő teljesítményére vonatkozó állítások és adatok nem egyebek terveknél, célkitűzéseknél és prognózisoknál. Az E-Star nem vállal kötelezettséget a szóban forgó (és kizárólag a jelen dokumentum kibocsátásának időpontjában érvényes) előretekintő állítások helyreigazításainak közzétételére abból a célból, hogy azok tükrözzék a jelen dokumentumok kiadásának dátuma utáni eseményeket, körülményeket vagy előre nem látott körülmények felmerülését, kivéve abban az esetben, ha az ilyen helyesbítést az értékpapírokra vonatkozó jogszabályok megkövetelik. A stratégiai prezentáció nem minősül az E-Star bármely értékpapírjának eladására vagy vételére vonatkozó ajánlatnak, sem ezen értékpapírok eladására vagy vételére ösztönző felhívásnak.„
1
Tartalom
• Összefoglaló • E-Star története • Jövőképünk a globális energiapiacról • Üzleti modell • Növekedési stratégia országonként • Implementációs ütemterv
2
Az E-Star Kelet-Közép Európa vezető alternatív energia vállalatává fog válni 2015-re Összefoglaló
2011
2012
• ERP és CRM • Csoport szintű rendszerek kontrolling bevezetése • E-learning Üzemeltetési • Pénzügyi és tudásbázis irányítás működési belső • Távirányításos kontroll kialakítása távhő rendszerek
Vállalatfejlesztés
• Kiterjesztett Igazgatóság az üzletfejlesztés támogatásáért • Lengyel cég megalapítása • Rebranding • Refinanszírozás
• Belépés: lengyel távhő piac • Terjeszkedés Romániában Üzletfejlesztés • Növekedés Magyarországon • Biogáz projektek Belépés Lengyelországba
• Szervezet és belső folyamat optimalizálás • Kompetencia központok létrehozása
2013 • Üzemeltetési • irányítási rendszer • Készpénz • költségek kontrollálása
Belépés a 4. országba
2015
Funkcionális • Fejlett kiválóságok tőkefegyelem Kitűnő működés • Business service (magasabb center kialakítása hatékonyság és költség ellenőrzés)
• Negyedik • Tökéletesített országban lévő projekt cég megalapítása implementáció és • Új innovációs know-how átadás kapacitások kiépítése
• Terjeszkedés • Belépés: 4. ország • Lengyelországban • Belépés új és Romániában szegmensekbe a • Első geotermikus meglévő • projekt (Magyaro.) országokban • Új ipari ügyfelek • Ipari ügyfél portfólió építése Konszolidáció
2014
• Ötödik országban lévő cég megalapítása • Regionális beszerzés és ellátás • Shared Value Creation (SVC)
Piaci konszolidáció • a főbb szegmensekben • Új K+F projektek és csúcstechnológiai • megoldások
Belépés: 5. ország Regionális konszolidáció Technológiai úttörő KeletKözép Európában
Regionális bajnok 3
Tervezett célok: 215M € CAPEX, 53M € EBITDA és 1,8M tonna éves CO2 csökkentés Összefoglaló
Termelési teljesítmény Hőtermelés (2015)
Pénzügyi eredmény 12 PJ
Villamos energia termelés (2015) 530 GWh
CO2 kibocsátás csökkentése (2015)
1,8 M tonna
CAPEX (2011-2015)
EBITDA (2015)
215M €
53M €
Egyenlő 300 000 autó éves CO2 kibocsátásával
4
Az E-Star profitjának legnagyobb része 2015-re a nemzetközi piacokról fog származni Összefoglaló
Kumulált CAPEX 2015-ig (millió €)
EBITDA 2015-ben (millió €) Új projektek Meglévő projektek
90 20 18
14,5
70
10 5,7
Lengyelo.
3,5
4,3
Románia
Magyaro.
30 5
Ország #4 és #5
Lengyelo.
Románia
Magyaro.
25
Ország #4 és #5 5
Tartalom
• Összefoglaló • E-Star története • Jövőképünk a globális energiapiacról • Üzleti modell • Növekedési stratégia országonként • Implementációs ütemterv
6
Az E-Star széles ügyfélbázissal rendelkező komplex alternatív energia szolgáltatóvá vált E-Star története
Mérföldkövek 2000
Alapítás
2005
Agresszív növekedés
2007
IPO
2009
Külföldi terjeszkedés + SPO
2010
Reorganizáció + nemzetközi növekedés
2011
RFV = E-Star
Értékajánlat Szegmensek
• •
Magas hatékonyságú fűtés és távhő Közvilágítás
Ügyfelek
• • • •
Önkormányzatok, önkormányzati intézmények Állami intézmények Társasházak és magánvállalkozások Lakosság (távhő)
•
Energiahatékonyság növelése a hőtermelő kapacitások modernizálásával Optimális energia mix kialakítása a fenntarthatóság jegyében Elosztás és szállítás infrastruktúra modernizációja Beruházások lebonyolítása Projektek üzemeltetése és karbantartása
•
Tevékenységek
• • •
7
Elmozdulás az egyénitól az integrált megoldások felé E-Star története
Egyéni
Csoportosított
Integrált
• Kisszámú intézmény
• Nagyszámú intézmény megyei szinten csoportosítva
• Intézményi, lakossági és ipari felhasználók ellátása egy földrajzi területen belül
• Kazánok cseréje
• Kazánok cseréje, szigetelés (tervezés és kivitelezés)
• Hatékonyság javítása az energiaforrások diverzifikálásával, helyi megújuló források használatával
• Intézmények fűtési rendszere nincs összekötve
• Intézmények fűtési rendszere nincs összekötve
• "Egyablakos ügyintézés" komplex energiatakarékos megoldások települések és megyék részére
Módszer
Példák
Fót, iskola
Veszprém megye
Gyergyószentmiklós
Időszak
2000-2006
2007
2009-2010 8
Meghatározó jelenlét Magyarországon és Romániában Hangsúly: Magyarországon ESCO és közvilágítás, Romániában távhő E-Star története
Magyarország: Több mint 40 önkormányzattal való együttműködés
Románia: 3 távhő projekt, 13 ezer lakás és ~100 intézmény fűtése
Gyergyószentmiklós Zilah
Közvilágítás ESCO Távhő
Marosvásárhely
9
Kiemelkedő pénzügyi teljesítmény a válság ellenére 140% fölötti éves bevétel és profitabilitás növekedés 2008 óta E-Star története
Bevétel (M €) CAGR 157%
11.5
Nettó profit (M €) CAGR 143%
28.5
14.0
5.9
2.9
1.0 2008
2009
2008
2010
EBITDA (M €)
2010
E-Star és BUX index 4
CAGR 180%
2009
E-Star BUX
3
7.8
5.3
2
2.4
1
0
2008
2009
2010 10
Egyik legnépszerűbb magyarországi befektetés, nemzetközileg elismert vállalat E-Star története
Magyarország
• Tőzsde csapata (2009) • Legnagyobb árfolyam növekedés (2010) • BUX taggá válás (2010)
• Pegasus díj piacvezető kategóriában (2010)
Nemzetközi
• World Finance TOP 100 (2010) • Egyedüli tag a KKE régióban • Egyéb tagok: – CitiGroup – Apple – Amazon – Coca Cola
11
Tartalom
• Összefoglaló • E-Star története • Jövőképünk a globális energiapiacról • Üzleti modell • Növekedési stratégia országonként • Implementációs ütemterv
12
A XXI. sz. fő energetikai kihívása: a növekvő igény kiszolgálása mellett a CO2 kibocsátás csökkentése Jövőképünk a globális energiapiacról
Az energia igény évente ~1,4%-kal fog nőni
A CO2 kibocsátás ennél alacsonyabb mértékben, évente ~1,2%-kal fog nőni
Globális energia igény
Globális CO2 kibocsátás Milliárd tonna
1015 BTU1
800
1,4 %
Nem OECD
40
OECD
600
30
400
20
200
10
0 1990
2000
2010
2020
2030
Előrejelzés 1. BTU: Brit termikus egység Forrás: ExxonMobil, The Outlook for Energy: A View to 2030 (2010)
0 1990
1,2 %
Nem OECD OECD
2000
2010
2020
2030
Előrejelzés
13
Hatékonyság-növelés: a CO2 kibocsátás csökkentésének legjobban megtérülő módszere Jövőképünk a globális energiapiacról CO2 csökkentés költsége € per tCO2e 2 Szén-dioxid leválasztás és tárolás (CCS), új szén Együtt-tüzeléses biomassza Szél
50
Biodízel Hulladék Szénről gázra áttérés Szén erőművek modernizálása Elkerült erdőírtás
Alacsony költségű erdőtelepítés Nukleáris
5
-50
Cukornád bioüzemanyagok Járművek üzemanyag hatékonysága
Vízmelegítés
Hatékonyság-növelés Egyéb módszerek
Légkondicionálás
-100
-150
Világítási rendszerek Tömegközlekedési járművek üzemanyag hatékonysága Szigetelés javítása
CO2 csökkenés BAU1-hoz képest GtCO2e 2 2030-ban
1. BAU: „Business as usual” = a megszokott üzletmenet folytatása 2. tCO 2e: „Tonne of CO2 equivalent” = CO2 kibocsátással egyenértékű tonna Forrás: McKinsey, A cost curve for greenhouse gas reduction (2007)
14
Kizárólag egy energiaforrásra alapuló felhasználásról áttérés több forrás alkalmazására Jövőképünk a globális energiapiacról
1870 Milliárd
A világ kereskedelmi energiafelhasználása toe1
Előrejelzés
20 Megújulók Nukleáris
15
Víz Földgáz
10
Olaj Szén
5
0 1870
1890
1910
1930
1950
1970
1. toe: „tonne of oil equivalent” = egy tonna nyersolaj elégetésével nyert energia mennyisége Forrás: BP, Energy Outlook 2030 (2011 január)
1990
2010
2030
15
Mind a fosszilis, mind pedig a megújuló források fontos szerepet fognak játszani az energiaellátásban Jövőképünk a globális energiapiacról
Teljes energia-növekedéshez való hozzájárulás (2010-2030)
% 100%
13%
Nukleáris
25%
Megújulók
62%
Fosszilis
31%
80% 60%
19%
18%
40% 13%
20%
13% 0%
6% Víz
Nukleáris
Olaj
Szén
Megújulók
Földgáz
Összesen
Nincs egy meghatározó energiaforrás – helyi erőforrások és fosszilis tüzelőanyagok keveréke kezd dominálni Forrás: BP, Energy Outlook 2030 (2011 január)
16
A hagyományos energia a globalizációról, az alternatív energia a lokalizációról szól Jövőképünk a globális energiapiacról
Hagyományos energia: globális felhasználás
Szén vonattal
Alternatív energia: helyi felhasználás
Max. 50 km
LNG hajón
Napelemek
Biogáz üzem
Település Olaj Csövekben, hajón
Földgáz csövekben
Geotermikus forrás
Biomassza forrás
17
A hőtermelés a megújuló energiaforrások legoptimálisabb felhasználási módja Jövőképünk a globális energiapiacról
Végső energiafelhasználás megoszlása
Elsődleges energiaforrások • Kőolaj származékok
Közlekedés
10%
Villamos energia termelés
30%
Hőtermelés
Jellemző üzemméret • 5-10 millió tonna évente
• Biodízel • Fosszilis
Nagy méret • Fosszilis
100-400 MW
• Nukleáris
• Nukleáris
500-1 200 MW
• Szél
• Szél
• Víz
• Víz
• Fosszilis
Kis közepes méret • Fosszilis
5-15 MW
• Megújulók
• Megújulók
1-10 MW
60%
• Magas hatékonyságú kogeneráció • Kogeneráció
40-50 MW
1-5 000 MW
5-20 MW
A helyi megújuló forrásokat leginkább kis/ közepes méretű üzemekben ajánlott hőtermelés céljából hasznosítani 18
Tartalom
• Összefoglaló • E-Star története • Jövőképünk a globális energiapiacról • Üzleti modell • Növekedési stratégia országonként • Implementációs ütemterv
19
E-Star vállalati küldetése Üzleti modell
Küldetésünk, hogy tudás alapú alternatív energetikai szolgáltatóként testreszabott, innovatív műszaki és üzleti megoldásokkal környezetileg és gazdaságilag fenntartható módon értéket teremtsünk a jelen és jövő
generációi számára.
20
E-Star vállalati jövőképe Üzleti modell
Célunk, hogy Közép-Kelet Európa 5 országában működő, a szakmai és befektetői közösség, valamint ügyfélkörünk által kiemelkedően elismert, 500 millió eurós piaci kapitalizációjú vezető alternatív energia vállalattá váljunk. Megújuló és hagyományos energiahordozók és alternatív energetikai megoldások alkalmazásával jelentős mértékben szeretnénk hozzájárulni az energia-felhasználás okozta környezetterhelés csökkentéséhez.
21
A fenntartható üzleti modell közepes méretű projektekkel a helyi hőpiacokra fókuszál Üzleti modell Közepes méretű projektek (niche szegmens)
Megújuló források hasznosítása
• 1-25 MW teljesítmény • 5-35 M € éves beruházás projektenként
Hosszú távú szerződések
• 15-49 év
Helyi hőpiac Technológiák keverése Éves hőgörbe Gázkazán
Tüzelőanyag költség változásai hedge-elve • Hőár a tüzelőanyagár változással indexálva
Bio kazán CHP1
1. CHP: Combined Heat and Power (kapcsolt hő- és áramtermelés)
22
Igényre szabott, helyi forrásokra épülő tudás alapú (keystone) üzleti modell Üzleti modell
Intézmények Lakosság
Gázkazán
Ipari fogyasztók
Gázmotor
Biomassza Turbina kazán
Geotermia/ inert gáz
Biomassza
Napenergia
Biogáz
Geotermikus
Földgáz
Szén 23
Háttér
Az E-Star üzleti modelljének versenyelőnyét tíz tényező biztosítja Üzleti modell
Támogatás
Fő termék
Technológia
• Az E-Star üzleti modellje támogatásoktól független
Szolgáltatás
• A lehető leghatékonyabb módon • Mérnöki tervezés, kivitelezések történő hőtermelés és -értékesítés lebonyolítása, üzletfejlesztés, • Áram termelés csak abban az esetben, Kompetenciák finanszírozás ha a helyi piac indokolja • A helyi erőforrásokra támaszkodó, technológia- és márkafüggetlen stratégia
• A helyileg rendelkezésre álló legoptimálisabb – hatékony és Energia forrás fenntartható – energia mix alkalmazása
• Közép méret: 5-35 M € éves beruházás projektenként
Beruházás
Szerződések
• „Egyablakos ügyintézés” – Tervezés, finanszírozás, beruházás, üzemletetés, karbantartás
• 15-49 éves szerződések
Jelenlét
• KKE országok, ahol legmagasabbak az energia rendszerek hatékonyságnövelésében rejlő lehetőségek • Stabil szabályozási környezet és erős gazdasági kilátás
Vállalati kultúra
• Átláthatóság, fenntarthatóság, szakértelem, vállalkozó szellem, közösség 24
Az értékteremtés négy terület köré összpontosul Üzleti modell
Értékteremtés Hőtermelő kapacitások modernizációja és hatékonyabbá tétele
Elosztás és szállítás infrastruktúra modernizációja
Primer energiahordozó váltás, megfelelő energia mix kialakítása
Szervezeti hatékonyság növelésében rejlő értékek felszínre hozatala
A megteremtett értéket az E-Star a hosszútávú üzemeltetés során realizálja 25
Tartalom
• Összefoglaló • E-Star története • Jövőképünk a globális energiapiacról • Üzleti modell • Növekedési stratégia országonként • Implementációs ütemterv
26
Magyarország: növekedés realizálása a kiemelt szegmensekben stratégiai partnerekkel közösen Növekedési stratégia
Szegmens Decentralizált ESCO Biomassza
Stratégiai partner(ek)
Értékajánlat
• Technológia beszállítók
• A teljes értékláncot lefedő, integrált energetikai megoldások
• WWF
• Biomassza-alapú hőtermelés, beleértve az invazív növényeket is: Tisza vidéki árvizek csökkentése
• Technológia beszállítók • Hulladéktermelők
• Kommunális- és mezőgazdasági hulladékalapú hőtermelés: városok környezeti terhelésének csökkentése
Geotermikus
• MOL
• Hő- és villamosenergiatermelés Közép-Európa geotermikus potenciáljának kiaknázásával
Közvilágítás
• Áramszolgáltatók
• Közvilágítási szolgáltatás a települések igényeihez igazítva (éjszakai fényáramszabályozás)
Biogáz
E-Star versenyelőnye • Bizonyított szakmai tapasztalat, 40-nél több önkormányzati szerződés szolgál referenciául
• A hőpiac és a helyi megújuló energiaforrások összekötése • Az energiaforrások diverzifikálása kedvez a projektek támogatás nélküli megvalósításának • Komoly háttérrel rendelkező kivitelező partnerek
• Bizonyított üzleti modell a fényáram-szabályozásra, áramszolgáltatókkal együttműködve 27
Az ESCO modell a hagyományos értéklánc minden elemét lefedi Növekedési stratégia
Energia Audit
Decentralizált ESCO
Finanszírozás
Tervezés • Legideálisabb műszaki koncepció megtervezése • Rendszerek tervezése
Előnyök
• • • •
• Projekt finanszírozás saját forrásból
Kockázatkezelés • Beruházási kockázat • Üzemeltetési kockázat • Hitel kockázat • Kamat- és árfolyamkockázat
Kivitelezés
Üzemeltetés
• Beszerelés • Folyamatos • Legmodernebb karbantartás anyagok • Kapcsolattartás alkalmazása a fogyasztókkal • Minőségellenőrzés
Fejlesztés az eladósodottság veszélye nélkül Közbeszerzési keretek egyszerűsítése Méretgazdaságos beszerzések ÁFA finanszírozás áthidalása
28
A hőtermelés felújításának eredményeként csökken a gázfogyasztás és a költségek, javul a szolgáltatás Növekedési stratégia
Decentralizált ESCO
Referencia projekt Magyarországon (ÁNTSZ, Budapest)
A korszerűsítés előtt… Gázfogyasztás: 790 ezer m3
…és után Gázfogyasztás: 410 ezer m3 (~50% csökkenés)
Kazánok
Hőközpont Kazánház
Melegvíz tároló Hőközpont 29
WWF-fel való együttműködés a biomassza alapú hőtermelés kiaknázására Növekedési stratégia
KÖRNYEZETI
• Illeszkedés a környezet ökológiai és gazdálkodási adottságaihoz • Környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok betartása
GAZDASÁGOSSÁGI
• Legkedvezőbb alapanyag egységár kialakítása • Hosszú távú biomassza kínálat biztosítása
LOGISZTIKAI
• Max. 50 km szállítás • Folyamatos ellátás és megfelelő tárolókapacitás
TECHNOLÓGIAI
Figyelembe vett szempontok a biomassza portfolió kialakításához…
• Technológiai tervezés a várható alapanyag portfólió ismerete alapján • Várható kereslet figyelembe vétele
Biomassza
…és a természetes környezet fenntartásához
Az invazív növények megfelelő kezelése csökkentheti a Tisza-menti áradásokat
30
Fő fókusz: Kelet-Magyarország, 66 PJ éves biomassza alapú hő termelési potenciállal Növekedési stratégia
Jelentős biomassza potenciál Magyarországon Energia növények
Szőlővenyige, gyümölcs nyesedék
Biomassza
Legsűrűbb területek a kevésbé fejlett keleti megyékben Összes biomassza potenciál: 66 PJ
Mezőgazdasági melléktermék
Éves biomassza potenciál (PJ) <3 3-6 6-9 >9 31
Biogáz projektek kivitelezése mezőgazdasági társaságokkal való szoros együttműködésben Növekedési stratégia
Biogáz Villamos- és hőenergia a farm részére
Fermentlé újrahasznosítása a termőterületen
2
1
Biogáz
Farm
És/Vagy
3
• Növényi alapanyagok • Trágya • Állati hulladék
Gázmotor
Gázmotor működtetése biogázzal
• Kommunális hulladék
1
4
Villamosenergia hálózat
Villamosenergi a értékesítés a hálózaton
2 Hő energia Település
Hulladéklerakó
32
Tervezett cél: 7-12 biogáz üzem építése 2015-ig 4-8 kommunális hulladék alapon, 3-4 mezőgazdasági hulladék alapon Növekedési stratégia
Biogáz
Depóniagáz
• Lerakott hulladék 2015-ig • 400 ezer m3-nél nagyobb EU konform lerakók
Biogáz
Elméleti potenciál
100 MW 180M €
1 000 MW 5 000M €
Gyakorlati potenciál 2015-ig
20 MW 35M €
• A teljes potenciál 20%-a megvalósul • Már megvalósult projektek
50 MW 270M €
E-Star potenciál
4 MW 7M €
• E-Star piacrészesedése 20% • Helyszínek száma/ átlagos mérete
8 MW 40M €
• Teljes hasznosítható biomassza tömeg
• A teljes potenciál 5%a megvalósul • Már megvalósult/ tervezett projektek • E-Star piacrészesedése 15% • Helyszínek száma/ átlagos mérete
33
MOL-lal való együttműködés a régió geotermikus adottságainak kiaknázása érdekében Növekedési stratégia
Geotermikus feltételek…
…meghatározzák az energiát…
Geotermikus
…és az üzleti modellt
Vízhőmérséklet tartománya
170 oC 150 oC 130 oC 110 oC 90 oC 70 oC
170 oC 150 oC 130 oC 110 oC 90 oC 70 oC
Hőtermelés
Villamos energia termelés
• A kitermelés • A felszíni egységekért, megvalósításáért és a hőerőműért és a hő a kutak fogyasztókhoz való működtetéséért felel eljuttatásáért felel • A hőszolgáltatás az 1. • A hőenergiát az 1. átadási pontnál átadási pontnál veszi történik át • A kitermelésért, a • A hőenergia kutak működtetéséért fogyasztókhoz való és a 2. átadási pontig eljuttatásáért felel a felszíni • A hőenergiát a 2. technológiáért felel átadási pontnál veszi • A hőszolgáltatás a 2. át átadási pontnál történik
1
2
34
Magyarországon kb. 30 településen van távhő kiépítéséhez megfelelő geotermikus potenciál Növekedési stratégia
Hőmérséklet
30-90 oC
90-110 oC
110-150 oC
>150 oC
Felhasználási alternatívák
Geotermikus
Potenciális felhasználók
Potenciális városok száma
• Fürdő • Mezőgazdaság
• Rekreációs központok • Üvegházak
>100
• Helyiségek fűtése • Használati melegvíz
• Lakossági • Mezőgazdasági • Ipari (alacsony nyomás)
~15
• Fűtés • Hűtés • Ipari vagy mezőgazdasági termékek szárítása
• Lakossági • Üvegházak • Ipari (alacsony nyomás)
~10
• Villamos energia termelés • Hőszolgáltatás
• Lakossági • Mezőgazdasági • Ipari
~5
Távhő potenciál 35
Közvilágítási szolgáltatások villamos energia szolgáltatókkal közösen, helyi igényekhez igazítva Növekedési stratégia
Közvilágítás
Új projektekhez szükséges finanszírozás biztosítása
Integrált közvilágítási szolgáltatások értékesítése Önkormányzatok részére
Finanszírozás Éjszakai fényáramszabályozás tervezése
Technológiai tervezés
Energiakereskedelem Kedvezményes villanyár biztosítása Önkormányzatok részére
Értékesítés
Import és összeszerelés
Installáció
E-Star feladata E-Star által kiszervezve Partner felelőssége
Üzemeltetés és karbantartás
Fényáram szabályozás által meghosszabbodott élettartamú égőtestek üzemeltetése és karbantartása 36
Magyarországon 30M € tervezett beruházás 2015-ig, 10M € EBITDA megvalósítása a cél 2015-ben Növekedési stratégia
Pénzügyi eredmény
Átlagos projekt méret (ESCO) • Éves bevétel
1,5M €
• Összes CAPEX
3,5M €
• Éves hőértékesítés • Éves vill. energia értékesítés
40 TJ
CAPEX (2011-2015)
30M €
EBITDA (2015)
10M €
0 GWh
Átlagos projekt méret (K+F) • Éves bevétel
1M €
• Összes CAPEX
3M €
• Éves hőértékesítés • Éves vill. energia értékesítés
8 TJ 8 GWh
Környezeti hatás Üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése (2011-2015) 80 ezer tonna
37
Románia: 2012-ig hangsúly a földrajzi terjeszkedésen, utána a szolgáltatások bővítésén lesz Növekedési stratégia
2011-2012
Távhő
2013-2014
2015
Fókuszban a távhő
Kiegészítő szolgáltatások Jelenlét ~10 városban
• Piacbővítés • Termelési és elosztási rendszerek korszerűsítése • Projektek közötti üzemeltetési szinergiák kiaknázása
• Közvilágítás
• Intézményi ESCO
• K+F projektek megvalósítása
• 4%-os piaci részesedés az értékesített hő mennyiség terén 4%
96%
38
Piacbővítés három szegmensben: lakossági, önkormányzati és ipari fogyasztók Növekedési stratégia
Jelenlegi helyzet
Lakossági
Bővítési lehetőségek
• Számos háztartás levált a távhő hálózatról a szolgáltatás gyenge minősége miatt • A rendszerből melegvizet vevő fogyasztók jelentős veszteségeket okoznak
• A korábban levált fogyasztók visszacsatlakoztatása a rendszerre, miután javul a szolgáltatás minősége • Újonnan épült tömbházaknak a távhőre való csatlakozása
• Számos, a városközpontban vagy környékén található intézményben elavult, alacsony hatásfokú kazánok működnek
• A távhő zónákban található intézmények csatlakoztatása (pl. iskolák, óvodák, kórházak, intézményi épületek) • ESCO modell kidolgozása az önkormányzati intézmények részére (különösen akkor, ha az adott intézmény nem részesül távhő ellátásban)
• A távhőszolgáltatás csupán 2%-a szolgál ki ipari fogyasztókat • A legtöbb ipari vállalat saját maga állítja elő a termelési folyamatokhoz szükséges hőt
• A viszonylag állandó hő szükséglettel rendelkező ipari fogyasztók rendszerre csatlakoztatása (nagy arányú baseload) • Kogeneráció – addicionális bevétel a megtermelt elektromos áram értékesítéséből • Regionális együttműködés: ugyanazon fogyasztónak több telephelyének energiával történő ellátása
Önkormányzati
Ipari
Távhő
39
A termelési és elosztói rendszerek korszerűsítésének eredménye: magas színvonalú szolgáltatás Növekedési stratégia
Távhő
Referencia projekt Romániában (Gyergyószentmiklós, 2009)
A korszerűsítés előtt… • • • • •
TERMELÉS Elavult hőtermelő berendezések, alacsony hatásfok Elhanyagolt karbantartási munkálatok Fő energiaforrás a földgáz Kizárólag hőenergiát termelő kazánok Decentralizált hőtermelés
…és után • Korszerű hőtermelő berendezések és felszerelések, magas hatásfok • Folyamatos karbantartás • 80%-ban biomassza-alapú hőtermelés • Kogeneráció • Központosított hőtermelés
ELOSZTÁS • Rossz állapotú vezetékhálózat (30%-ot meghaladó hálózati veszteség)
• Szigetelt vezetékek (kb.10%-os hálózati veszteség)
SZOLGÁLTATÁS SZÍNVONALA • Gyenge színvonalú szolgáltatás, akadozó fűtés- és HMV-szolgáltatás • Magas üzemeltetési költségek • Elégedetlen fogyasztók
• Megbízható, 24 órás fűtés- és HMVszolgáltatás egész évben • Alacsonyabb üzemeltetési költségek • Elégedett fogyasztók 40
~65 távhő társaság van Romániában, melyek beruházási és fejlesztési potenciállal rendelkeznek Növekedési stratégia
~65 potenciális távhő vállalat Romániában
Távhő
Fejlesztési lehetőségek Primer energia mix optimalizálása • Jelenleg magas a földgáz- és szén alapú termelés aránya
Távhő társaságok
101 -33%
Kogenerációs erőművek (CHP) beszerelése Település mérete > 15 ezer lakos
68
• Kiegyensúlyozottabb energia mix lehetősége megújuló források bevonásával
-5%
• A távhő rendszerek nagy része nem rendelkezik CHP kapacitással • CHP: hatékonyabb termelés, addicionális bevétel villamos energia értékesítésből Termelői és elosztói rendszerek korszerűsítése
65
Tulajdontípus: köztulajdon nincs magánberuházó
• Elavult és általában túlméretezett erőművek és elosztói hálózatok • A távhő rendszer helyi igényekhez való igazítása a rendszer hatékonyságának növekedéséhez vezet 41
Romániában 70M € tervezett beruházás 2015-ig, 18M € EBITDA megvalósítása a cél 2015-ben Növekedési stratégia
Pénzügyi eredmény
Átlagos projekt méret • Éves bevétel
25M €
• Összes CAPEX
20M €
• Éves hőértékesítés
1,2 PJ
• Éves vill. energia értékesítés
CAPEX (2011-2015)
70M €
EBITDA (2015)
18M €
Környezeti hatás
50 GWh Üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése (2011-2015) 1 millió tonna
42
Lengyelország: szén alapú kapcsolt hő- és áramtermelésű távhő szegmens a cél Növekedési stratégia Technológia
Szegmens
Lakossági távhő
Önkormányzatok
Ipari üzemek
Távhő
Centralizált Kapcsolt hő- és áramtermelés Szén Biomassza Földgáz Kizárólag hőről kapcsolt termelésre való váltás és áttérés a referencia árra a csökkentett költségek kiaknázása érdekében
Másodlagos lehetőség: • Olcsó biomassza lehetőségek felkutatása
„No-go”: Túl drága üzemanyag a hő árakhoz képest, csak csúcsfogyasztás esetében alkalmazandó
Másodlagos lehetőség : Intenzív hőigényű üzemek kis-középméretű befektetési lehetőséggel
Kizárólag hőtermelés
Decentralizált
Nem releváns
„No-go”: Költség alapú tarifa nem ad lehetőséget a csökkentett költségek realizálására
Távhő nélküli településeken (hő árral nem versenyképes)
Nem releváns
43
Piacra lépés magánbefektetők akvizíciójával; később privatizáció és hosszú távú szerződések Növekedési stratégia
Elsődleges: Távhő szolgáltatás
Távhő
Másodlagos: Ipari üzemek
Opportunista: Decentralizált fűtés
Szén alapú, kizárólag hőt előállító erőművek
Kis-közepes beruházással megvalósítható ipari ptojectek
Távhő szolgáltatás nélküli települések
• Kogenerációs (CHP) erőművekké való átalakítás: addicionális bevétel a villamos energia és certifikátok értékesítéséből • Vegyes tüzelésű berendezések telepítése: magasabb megújuló arány és addicionális bevétel zöld certifikátok értékesítéséből
• A beruházással kapcsolatos költségek átvállalása az alacsony beruházási lehetőségekkel rendelkező ipari fogyasztóktól
ESCO modell a távhővel rendelkező településeken lévő, a távhő rendszeren kívüli intézmények számára
Magas színvonalú, komplex energetikai megoldások biztosítása Hosszú távú, határokon átívelő partneri kapcsolatok kiépítése
Földgáz tüzelésű fűtés • Helyileg elérhető megújuló energiaforrások feltérképezése: biomassza, pellet és napenergia (HMV előállítására)
44
Jelentős távhő piac Lengyelországban (~880 PJ) Mind a lakossági mind az ipari szegmensben Növekedési stratégia
Távhő
Hőfogyasztás Lengyelországban hőforrás szerint Hőforrások megoszlása (%) 100
Egyéb ~80 PJ (10%)
Egyéb: ~80 PJ 80
Decentralizált ~370 PJ (40%)
~130 PJ (ipari hő/ kogeneráció)
60
~410 PJ
~150 PJ
40
Távhő ~430 PJ (50%)
~130 PJ
20
Hőfogyasztás (PJ)1
0 0
50
100 150 200 250 300 350 400 450 500 550 600 650 700 750 800 850
Lakossági
Ipari
~470 PJ (50%)
~260 PJ (30%)
1. 2010-es becslés 2. Beleértve a központi kormányzati és katonai szegmenseket
Kereskedelmi és önkormányzati2 ~150 PJ (20%)
Összesen 880 PJ
45
Legnagyobb potenciál a szén alapú termelésben: csak hőtermelő erőművek kapcsolt erőművé alakítása Növekedési stratégia
Távhő
Primer energia erőműtípusonként és tüzelőanyagonként (%) [nem tartalmazza a decentralizált lakossági és intézményi fogyasztást és az 5MW-nál kisebb erőműveket] Tüzelőanyag részesedés (%) 100% 80%
5
10
6 5
Egyéb Földgáz Biomassza Gázolaj Szén/ lignit
18 32
60%
208
65
40%
64
20% 0% 0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
Kapcsolt (CHP)
Csak hő
Ipari csak hő/ CHP
Egyéb
~79 PJ (~18%)
~228 PJ (~51%)
~133 PJ (~30%)
~9 PJ (~2%)
Felhasznált tüzelőanyag (PJ)
46
~200 távhő társaság van Lengyelországban, melyek beruházási és fejlesztési potenciállal rendelkeznek Növekedési stratégia
~200 potenciális távhő vállalat Lengyelországban
Távhő
Fejlesztési lehetőségek Primer energia mix optimalizálása • Jelenleg magas a szén alapú termelés aránya
Távhő társaságok
566 -7%
Hőtermelés és -elosztás, CHP nélkül
524 -47%
Település mérete > 15 ezer lakos
277 -29%
196
Tulajdontípus: állami vagy magán nincs stratégiai vagy ipari tulajdonostárs
• Kiegyensúlyozottabb energia mix lehetősége megújuló források és földgáz bevonásával
Kogenerációs erőművek (CHP) beszerelése • A távhő rendszerek nagy része nem rendelkezik CHP kapacitással • CHP: hatékonyabb termelés, addicionális bevétel villamos energia értékesítésből
Termelői rendszerek korszerűsítése • Elavult és általában túlméretezett erőművek • A távhő rendszer helyi igényekhez való igazítása a rendszer hatékonyságának növekedéséhez vezet
47
Lengyelországban 90M € tervezett beruházás 2015-ig, 20M € EBITDA megvalósítása a cél 2015-ben Növekedési stratégia
Pénzügyi eredmény
Átlagos projekt méret • Éves bevétel
25M €
• Összes CAPEX
20M €
• Éves hőértékesítés
1,2 PJ
CAPEX (2011-2015)
90M €
EBITDA (2015)
20M €
Környezeti hatás
• Éves vill. energia értékesítés 50 GWh Üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése (2011-2015) 650 ezer tonna
48
A jövőbeli terjeszkedés során számításba vett országok öt kritérium alapján kerülnek kiválasztásra Növekedési stratégia
Regionális fókusz
1. Közép-kelet európai régió
Előrejelezhető piaci környezet
2. EU tagállam vagy EUcsatlakozás folyamatban 3. Külföldi tőkebefektetők jelenléte
Vonzó piaci környezet
4. Jelentős méretű piac 5. Magas értékteremtési potenciál (elavult rendszerek)
49
Két további KKE országban: 25M € tervezett CAPEX 2015-ig; 5M € EBITDA megvalósítása a cél 2015-ben Növekedési stratégia
Pénzügyi eredmény CAPEX (2011-2015)
Átlagos projekt méret
EBITDA (2015)
• Éves bevétel
12M €
• Összes CAPEX
10M €
• Éves hőértékesítés
600 TJ
25M € 5M €
Környezeti hatás
• Éves vill. energia értékesítés 25 GWh Üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése (2011-2015) 110 ezer tonna
50
Tartalom
• Összefoglaló • E-Star története • Jövőképünk a globális energiapiacról • Üzleti modell • Növekedési stratégia országonként • Implementációs ütemterv
51
Új országokba való belépéssel párhuzamosan a szolgáltatási portfolió bővítése meglévő ügyfelek számára Implementációs ütemterv A stratégia megvalósításának lépései • • • •
Növekedés az ESCO területén Biogáz projektfejlesztés Geotermikus projektfejlesztés Komplex ipari és távhő projektek
Románia
• • • •
További terjeszkedés Romániában Jelentős távhő cégek akvizíciója Energia szolgáltatás ipari fogyasztóknak Közvilágítás és egyéb szolgáltatások
Lengyelország
• Piacra lépés távhő projektekkel • A tisztán szén alapú távhő cégek megújuló és kapcsolt alapú szolgáltatásra váltása • Új E-Star szolgáltatási portfolió bevezetése
4. ország
• Piacra lépés a legjövedelmezőbb ország/ szegmens és szolgáltatás kiválasztásával
5. ország
• Piacra lépés a legjövedelmezőbb ország/ szegmens és szolgáltatás kiválasztásával
Magyarország
2011
2012
2013
2014
2015
52
Finanszírozási stratégia: erős tőkeszerkezet és vállalatfinanszírozás – zéró-osztalék politika Implementációs ütemterv
Töke növelése • Jelentős adózott eredmény • Zéró osztalék politika • SPO lehetősége jelentős növekedési kilátások esetén 30%
Finanszírozás struktúra: • Üzletfejlesztés támogatása • Erős tőkeszerkezet fenntartása • 30% Tőke – 70% Hitel
Kötvényprogram
Csoportszintű refinanszírozás
• Új projektek finanszírozásának gyors biztosítása • Az idegen tőke felének biztosítása a kötvénypiacról • Kötvénykibocsátás több lépésben, a beruházások finanszírozási szükségleteinek megfelelően
• A hitelszerkezet folyamatos igazítása a vállalat projektjeinek finanszírozási igényéhez és pénztermelő képességéhez • Diverzifikált banki kapcsolatok • Regionális, csoportszintű likviditás kezelés 53
Diverzifikált pénzügyi források: nemzetközi finanszírozási intézmények, varsói tőzsdén való megjelenés Implementációs ütemterv Projekt bevételek 30M €
Nemzetközi finanszírozási intézmények 40-60M €
Vállalati alapú finanszírozás senior bankhitelekkel 40-50M €
Tőke: 30%
Magyarországi kötvényprogram 10-20M €
215M € CAPEX finanszírozási szükséglet
Lengyelországi kötvényprogram 40-50M €
Másodlagos részvénykibocsátás
Senior hitelek: 45-50% Junior hitelek: 20-25% 54
Nemzetközi Igazgatóság bizonyított vállalkozói és vezetői tapasztalattal
Non-executive Igazgatósági tagok
Executive Igazgatósági tagok
Implementációs ütemterv Soós Csaba (Igazgatóság elnöke) E-Star alapítója, a társaság fő tulajdonosa
Kassai Ákos (vezérigazgató) E-Star vezérigazgatója 2010. januárja óta
Széles körű tapasztalat a pénzügyi és vállalkozói szektorban
Nemzetközi tapasztalat vállalati pénzügy, stratégia és menedzsment terén
• • • • •
RFV alapítója Internet Securities Kft. WestLB Befektetési Rt. Erste Bank Befektetési Rt. Built-Up Real Estate Development Kft.
• The Boston Consulting Group, Stratégiai tanácsadó • Advent International, kockázati-tőke tapasztalat • MOL csoport, Stratégiai vezető • Pénzügyi igazgató a Greenergy-nél • MBA diplomát szerzett a Harvard Business Schoolon, P.h.D jelölt a Corvinus Egyetemen
Molnos Dániel
Jacek Piotr Krawczyk
Maximilian N. Teleki
Konrad Wetzker
Biztosítás piaci tapasztalat • Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), Főtitkár • Generali Insurance Group sikeres bevezetése Romániába és balkán országokba • RFV vezérigazgató helyettes e 2010 januárjától
Lengyelországi tapasztalat • LOT Lengyel Légitársaság, Felügyelő bizottság elnöke • Microtech, Felügyelő bizottság elnöke • Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottsága, Alelnök • Lengyel kormány, Privatizációért felelős Kereskedelmi és ipari államtitkár
Tapasztalat nemzetközi kapcsolatok terén • Amerikai Magyar Koalíció, Elnök • Max-McClaren Financial Group (MMFG), Alapító • Constellation Energy Institute, Igazgatósági tag • Demokratikus Átalakulásért Nemzetközi Központ, Igazgatósági tag
Energia piaci tapasztalat • Corvinus School of Management Budapest, Igazgatóság elnöke • The Boston Consulting Group, Senior partner, Közép-Európa energia szakértői csoportjának vezetője • Tanácsadás 50-nél több vezető energiaipari cégnek (BCG)
55
A szervezetfejlesztés támogatja a jövőbeli növekedést Moduláris fejlesztés országonként Implementációs ütemterv Budapest központ
Igazgatóság
Felügyelő Bizottság
Ország központ
Vezérigazgató
Pénzügy
Treasury
Üzemeltetés
Műszaki tervezés
Stratégia
Stratégia és szabályozás
Támogatás
Jog
Számvitel
Beruházás K+F és üzletfejlesztés
Kontrolling CRM
Ig. Asszisztens
Magyarország
Románia
Lengyelország
Projekt manager #1
Projekt manager #1
Projekt manager #1
…
…
…
Projekt manager #n
Projekt manager #n
Projekt manager #n
HR
Energia kereskedelem PR
IT és ERP Belső ellenőrzés
Beszerzés
Vállalati központ a támogató tevékenységekkel
Moduláris fejlesztés a terjeszkedéssel párhuzamosan
56
Szakértői kompetenciák kialakítása szolgálja a kiváló működés elérését Implementációs ütemterv
Vezetés
Finanszírozás
Üzemeltetés
Működési kiválóság
Projektfejlesztés
Végrehajtás
57
Öt pillérre épülő vállalati kultúra Implementációs ütemterv
Átláthatóság
Fenntarthatóság
Szakértelem
Lehetővé tenni az érintettek számára, hogy időben hozzáférhessenek a legfontosabb pénzügyi és működési információkhoz
A helyi erőforrások kihasználása hosszú távú gazdasági érték teremtése érdekében, társadalmi értékek teremtésével és tevékenységünk környezetterhelésének csökkentésével A legmodernebb technológiákra és szakértelemre épülő, egyéni igényekre szabott megoldások nyújtása a lehető legjobb szakemberek alkalmazásával, folyamatos továbbképzéssel és képességfejlesztéssel
Nyitottság az új piacokra és technológiákra ésszerű kockázatok Vállalkozó szellem vállalása mellett, ezáltal folyamatosan felülvizsgálva és továbbfejlesztve meglévő üzleti modellünket
Közösség
A vállalat iránti elkötelezettség erősítése a tapasztalatok és új ötletek sokszínű csoporton belüli megosztásának támogatásával
58
Források
ARE – Polish Agency for Restructuring of Energetics BP, Energy Outlook 2030 (2011 január) Euroheat & Power, District heating and cooling (Country by country survey, 2009) European Biomass Association, A Biogas Road Map for Europe (2009)
ExxonMobil, The Outlook for Energy: A View to 2030 (2010) GUS – Polish Statistical Office InterBiz, Energy Market – Romania, 2004-2020 (2010 Szeptember) McKinsey, A cost curve for greenhouse gas reduction (2007)
Somosné Nagy Adrienn, A biogáz szerepe a vidékgazdaságban (2010) The Boston Consulting Group
59
