Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Felelőtlen gazdálkodás vagy burkolt adó?Ilyen sok lenne az illegális csatornahasználó? Ennyien lopnák a vizet Pátyon? A víz díja magyarországi viszonylatban is rendkívül magas! Ilyen és ehhez hasonló gondolatok foglalkoztatnak sokakat a településen élők közül, és a már „regnáló” képviselők némelyike, sőt már az új jelöltek is ezzel kampányolnak.Ígérve felülvizsgálatot, alacsonyabb díjakat, Duna menti vízbázishoz való csatlakozást.... A képviselő-testület maga is évek óta foglalkozik a víz és csatornahálózat gazdaságos üzemeltetésének kérdésével, ezért 2008-ban a PVK Páty Vagyonkezelő és Közmű Üzemeltető Kft. teljes átvilágítását rendelte el, amelynek átolvasására, és legfőképpen értelmezésére minden képviselőnek lehetősége volt. Mielőtt rátérnénk az átvilágítási dokumentum által megállapítottak összefoglalására, nézzük meg a környező települések, illetve néhány távolabbi település által alkalmazott díjszabásokat. Vízdíjak 2010.évben: Páty: 472,- Ft/m3 +25% ÁFA Mány: 614, (!!)-Ft/m3 +ÁFA Herceghalom:485,(!)-Ft/m3+ ÁFA Remeteszőlős: 485,(!)- Ft/m3 +ÁFA Telki(2009-es) adat:639,(!)- Ft/m3 +ÁFA, Pécel: 525,(!)- Ft/m3 + ÁFA Zsámbék: 530,3(!)-Ft/m3 + ÁFA Láthatjuk tehát, hogy még kampányfogásként is igen erős túlzás azt állítani, hogy Pátyon a legdrágább a víz! Természetesen lehet olcsóbb díjszabásokat is találni, de azokhoz rendszerint még magas alapdíj tartozik.Sok tényező határozza meg a vízhasználati díjat, pl. milyen mélyről hozzák fel, milyen távolságra vezetik el, mennyire elavult vagy modern a hálózat, az átemelések, hány lakosra oszlanak el a költségek..... Páty község Önkormányzata saját hatáskörben döntheti el, hogy a törvényben rárótt alapellátási feladatot, a víz- és csatornaszolgáltatást milyen formában kívánja megoldani. Az Önkormányzat az alábbi megoldások közül választhat: 1. az üzemeltetést maga oldja meg •
költségvetési szervként,
1
•
társasági alapítással − 100%-os tulajdonban, − többségi tulajdonban, − kisebbségi tulajdonban
2. üzemeltetési szerződést köt egy szolgáltatóval, amellyel tulajdonosi kapcsolatban nincsen, 3. vagyonkezelési, vagy koncessziós szerződést köt egy szolgáltató társasággal. Az önkormányzat 2002-ben úgy döntött, hogy egy 100%-ban saját tulajdonú társaságra bízza az ivóvíz-ellátással és csatornaszolgáltatással (az alapellátással) kapcsolatos feladatok megoldását. A társaság által végzett feladatok között szerepel még az ivóvíz-szolgáltatáson, és a szennyvízelvezetésen (csatorna szolgáltatás) kívül, egyedi megállapodás alapján önkormányzati feladatok ellátása a 2003. szeptember 18-án kelt Szolgáltatási Keretszerződés hatálya alatt. A társaság létrehozása, és 100%-os tulajdonban tartása a fentieket tekintve, tehát nem szükségszerű megoldás, de a létrehozásával kiemelten fontos feladat megoldójává vált. A szennyvízelvezetés beruházással a megvalósítását követően pedig műszakilag is fontos üzemelési feladatokat kapott a társaság. Az önkormányzati feladatmegoldással kapcsolatos, bemutatott lehetséges változatoknak különbözőek az előnyei-hátrányai, amelyeket mérlegelve döntött a község képviselőtestülete a jelenlegi megoldás mellett. Az Önkormányzat 100%-ban tulajdonosa a társaságnak, így a tulajdonosi felelősség senki mással meg nem osztható. A tulajdonosi függőség a jogi lehetőségeken túli beleszólásokat is indukál a társaság működése területén. Ez megnyilvánulhat operatív kérdések, esetlegesen utasítások formájában. Az erős tulajdonosi kapcsolatot indokolja, hogy az alapellátás biztosítása az Önkormányzat feladata, s így ezzel az ellátás teljes felelősségét is viselnie kell. A társaság értékesítés árbevétele,a költségek, a bevételek összetételének adatai, és az értékesítési árak alakulása -egy viszonylag nagy időintervallumban- a 2003. és 2008. év között: Az értékesítés a 2003.évi 143 millió Ft-ról, 2008. évre 334 milló Ft-ra emelkedett. Bevételszerkezet: (az összegek millió Ft-ban értendők)
2
2004 1 69
2005 6 80
2006 0 87
2007 1 67
2008 1,25 78,243
25
21
21
2
1,362
5
12
14
38
140
árbevételek Víz terhelési
2
2
4
6
7,5
díj Csatornadíj
41
47
59
69
76
67
71
90
101
109
Egyebek Állami
2003 0 75
támogatás Önkormányzat 17 részére nyújtott szolgáltatás Egyéb
bevétel Vízdíj bevétel
28
98
Láthatjuk, hogy a bevételek között a legnagyobb részt a víz és csatorna díj (+a víz terhelési díj) bevétele, illetve az ehhez kapcsolódó állami támogatás adja. A vizsgált időszakban ezek a bevételek mind értékben, mind részarányában növekedtek az összes bevételen belül. Ezen belül is a vízdíj bevételnek van jelentősebb aránya. Bevételi forrás még, az egyéb piaci típusú tevékenység árbevétele, amelyek jelentős része az alapszolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység(szippantás, bekötés..) Fenti bevételszerkezetből megállapíthatjuk továbbá azt is, hogy az állami szerepvállalás későbbiekben bekövetkező elmaradása, a társaság jöbőbeni működése szempontjából nagy jelentőségű. A társaság költségei a 2003. évi 208 millió Ft-ról, 2008. évre 357 millió Ft-ra növekedtek.1 A kimutatások szerint, az összes elszámolt költség,- az eszközhasználati költség kivételévelfolyamatos növekedést mutatott, de összességében a legjelentősebb költségösszetevő a vásárolt víz költsége volt. Majd ezt követte az áramköltség és a használati díj.2 A társaság a szolgáltatott ivóvizet nem maga állítja elő, hanem vásárolja. Az ivóvíz szétosztásában csak minimális szerepet tölt be, így a díj alakításában kicsi a mozgástere. Az önkormányzat a csatornarendszert egy vákuumos technológia alkalmazásával működteti 1
Költségszerkezet:-anyagjellegű ráfordítások: anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, egyéb szolgáltatások értéke,eladott áruk beszerzési értéke, eladott (közvetített) szolgáltatások értéke, -személyi jellegű kifizetések: bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok, - értékcsökkenési leírás, -egyéb ráfordítások 2 A társaság a rendelkezésre bocsátott víziközmű eszközök használata után, használati díjat fizet az önkormányzatnak.
3
a társaság közreműködésével. Ennek a rendszernek az üzemeltetése magas energia (áramdíj)- és élőmunka igényű. A szolgáltatást jelentősen olcsóbban is biztosítani lehetne a hagyományos technológia alkalmazásával. Ez azonban újabb, jelentős fejlesztési igényt jelent. A vákuumos technológia kiváltása jelenleg már folyamatban van, de a megvalósítás csak hosszabb időtávon lehetséges. Milyen –néha ellentétes- hatások alakítják még a társaság által alkalmazott díjakat? •
a díjaknak, egyrészt fedezetet kell nyújtani a társaság felmerülő költségeire, a szolgáltatásból adódó veszteségeire (illegális vízvételezés,illegális csatornahasználat, szabálytalan vízvételezés és szennyvíz elvezetés, csapadékvíz bevezetés) másrészt pedig az önkormányzat törekszik a mind alacsonyabb szintű lakossági terhek keletkeztetésére
•
a helyi adottságok miatt többszörös átemelés szükséges a vízelosztás előtt
•
a szétosztó hálózat korszerűtlensége miatt magas a hálózati veszteség(ezalatt a fogyasztástól függetlenül folyamatosan elszivárgó, elfolyó víz költségét kell érteni)
•
a szennyvíztisztító telep megléte jelentős költségtényező
•
fontos kérdés a társaság gazdálkodásban a kintlevőségek kérdése
Ebből a helyzetből milyen jó irányban történő elmozdulási lehetőségek vannak? I. Jó minőségű helyi vízbázis gazdaságosabb kitermelést eredményezhet. Ennek megvalósítása érdekében a Képviselő-testület 544/2008.(XII.17.) határozatával felhatalmazta a polgármestert, hogy az ügyben járjon el. A geológia felmérés alapján a vízbázis javasolt helye, az Állami Vagyonkezelő tulajdonában van, a Pilisi Parkerdő Gazdaság kezelésében, tájvédelmi területen. Így az egyeztetések hosszú időt vesznek igénybe. A beruházás értéke több száz millió Ft-ot tesz ki, így az anyagi forrás megszerzése, biztosítása is hosszabb időszakra tehető. II. A társaság ügyvezetője szerint, a veszteség források tekintetében, az alábbiakban leírtak foglalhatóak össze: •
az illegális vízvételezés felderítése, az ingatlanok egyenkénti ellenőrzésével lehetséges. A társaság elő tudja állítani a legális ivóvízfogyasztók cím szerinti listáját, és ezt összevetve a teljes pátyi ingatlanlistával, kiszűrhetők az ivóvízszerződéssel nem rendelkező lakosok.Ezeket az ingatlanokat kell egyenként ellenőrizni, amely ellenőrzést azonban csak a jegyző rendelheti el, testületi döntés után. Az ellenőrzés eredménye nem csak a díjfizetésben jelentkezne, hanem a közműfejlesztési hozzájárulás befizetésében is.
4
•
Az illegális csatorna használatra az ad lehetőséget, hogy a csatornahálózat kiépítésekor, minden létező ingatlant, a telekhatáron belülig elláttak csatornabekötéssel, s erre észrevétlenül is rá lehetett kötni a belső csatornahálózatot. Így közműfejlesztési hozzájárulás befizetése nélkül, és a díjfizetés megspórolásával használható a csatorna. Az illegális használók kiszűrése a polgármesteri hivatal közreműködésével, az illegális vízfogyasztók kiszűrésével azonos módon, akár azzal egyszerre történhet.
A hatékony felderítéshez szükséges vásárolni egy kamerával felszerelt vizsgáló autót, amelynek egyszeri beruházási költsége kb.12-15 millió Ft. •
A szabálytalan vízvételezést azok a fogyasztók valósítják meg, akik rendelkeznek ugyan fogyasztói szerződéssel, fizetik a díjat, de a fogyasztásuk jelentős része saját kútból származik. Ezután vízdíjat nem kell fizetni, de ha ez a víz a szennyvízelvezető rendszerbe jut, csatorna használati díjat ugyanúgy kellene fizetni, mint a társaság által szolgáltatott ivóvíz után. Az ügyvezető ajánlása alapján, az ellenőrzést azoknál a fogyasztóknál célszerű elvégezni, ahol kiugróan alacsony az éves vízfogyasztás. Kúthasználat felderítésekor, a fogyasztót kötelezni lehetne saját költségén vízfogyasztásmérő felszereltetésére, ahol ez, és az ivóvíz bekötővezetéken mért mennyiség lehetne a csatornahasználat számlázásának alapja.
•
A veszteség források között említett csapadékvíz bevezetése a szennyvízelvezető rendszerbe szintén nagy költséget jelent a társaság gazdálkodásában. A csapadékvíz bekötések helye, az ingatlanok ellenőrzésével,és egy u.n. füstöléses módszerrel deríthető fel, aminek végrehajtásához szintén önkormányzati határozat szükséges.
III. A vizsgált időszakra vonatkozó kimutatások szerint, a Kft.összes lejárt követelése 25 818 029 Ft, amely azonban csak a vevőállomány fizetési hajlandóságának pozitív változásával javulhat. Megjegyzendő, hogy a vizsgálat nem tartalmaz a létszámstruktúra vonatkozásában változtatásra utaló bejegyzéseket, amelyből az a következtetés vonható le, hogy a jelenlegi gazdasági feladatok elvégzéséhez a társaság megfelelő létszámmal rendelkezik. S itt kell megemlíteni, hogy a jelenlegi ügyvezető,- Juhász László- magasszinten végzett, a kihívásoknak megfelelni képes munkájának, és az ott dolgozók jó teljesítményének köszönhetően, a társaság a 2009. évet eredményesen zárta. Az eddigiekben leírtak alapján remélhetjük, hogy amennyiben a saját vízbázis kialakítása, és a -már elkezdett- szennyvízelvezetés technológia átalakítása megvalósul, akkor ezzel, az
5
időközben megszűnő állami támogatás összege kiváltható lesz, majd hosszabb távon esetlegesen a víz és szennyvíz díjak csökkentésére nyílik mód. A társaság működésében további javulás várható, hogyha az előbbiekben már részletezett veszteség források tekintetében, az ellenőrzések módjának és végrehajtásának meghatározása, nagyobb hatékonysággal történik, illetve az érintett vevőkör belátást és jogkövető magatartást tanúsítva, részben vagy egészben megszünteti az említett területeken végzett illegális tevékenységét. Összességében megállapítható, nagyon fontos, hogy az alapvető stratégiai közszolgáltatások a falu tulajdonában vannak, tehát az önkormányzat 2002-ben hozott döntése a cégalapításról, rövid és hosszú távon mindenképpen helyes döntés volt. Kérem, ne higgyenek ebben a kérdésben sem, annak a néhány képviselőnek, akik a vízdíj, és a PVK Kft. vonatkozásában rossz, vagy félinformációkkal járják az utcákat, és a különböző fórumokat, de a tényleges önkormányzati munkában vagy nem vesznek részt, vagy soha nem értenek semmit, vagy állandóan tartózkodnak. A jelenlegi testület többségi tagjai mindent megtettek, és ezután is megtesznek azért, hogy a számtalan külső körülményhez igazodóan, a lehető legreálisabb, és a lakosságnak elviselhető használati díjakat alkalmazzák!!
Porkoláb József képviselő PVK FB elnök
6
