Nőtincs és a pecsétes téglák Eczl József és Menyhárt Miklós A településről röviden A község Nógrád megye délnyugati részén, a Naszály hegy lábánál, a Lókos és a Hangya patak völgyében ad otthont az itt élő nemzedékeknek. Vác felől érkezve a 2-es számú főútvonalon egy bekötőúttal érhetjük el a falut. A község neve valószínűleg szláv eredetű, azonban van egy nagyon szép történet is róla. A helyi szájhagyomány szerint a falu határában lévő Zsukma-völgyben, a Török-dombon állt a nógrádi basa kastélya. A háremben raboskodó magyar lányok hajfonataikból kötelet fontak és azon ereszkedtek le a kastély ablakából. Menekülésük közben szétszóródott a hajfonat és ezért nevezték el a törökök Nőtincsnek.1 A romantikus legendát az is táplálta, hogy a Borovszky Samu által szerkesztett megyemonográfiában azt olvashatjuk, hogy a török hódoltság alatt a nógrádi bégnek kéjlaka is volt a községben. A falu határában újkőkori csiszolt kőbaltát találtak, ami azt bizonyítja, hogy sok ezer éve lakott terület. Első írásos említése egy 1317-ben keltezett birtokadományozó oklevélben, Neutych alakban szerepelt.2 Számtalan birtokosa közt megemlítendő Werbőczy István, a Hármas könyv (Tripartitum opus juris consoetudinarii Incl. Regni Hungariaet, 1514.) írója, akinek műve évszázadokon keresztül alapja volt a törvénykezésnek.3 A falutörténet „téglás” vonatkozásai Kutatásunk során a faluban találtunk DD, Z, CZ és ZG (1-4. kép) betűkkel jelölt téglákat. Közös jellemzőjük a méretük, és a tégla felületéből domborúan kitüremkedő betűmintázatuk. Nagyméretű téglákhoz, azon belül pedig a vékonyabb kivitelezésűek közé sorolhatóak. Tanulmányozva Nőtincs múltját találtuk a következő információkat. A XVII. század első évtizedeiben az Esztergom-, Hont- és Nógrád-megyékből alkotott drégelypalánki református egyházmegyéhez, 1624től pedig a divényi uradalomhoz tartozott.4 Az adatokat figyelembe véve, koruk szerint a téglák származhatnak ebből az időszakból, így a DD betűk lehetséges feloldása a drégelyi vagy divényi uradalom latin kifejezése, Dominium Dregelyensis vagy Dominium Divényiensis. A divényi uradalom részeként a falut 1686-ban gróf Zichy Istvánnak adományozta Lipót király. Az uradalomban három mezei téglavetőt tartottak számon, melyekben valószínűleg csak saját szükségletre készítették a téglákat.5 A Z, CZ és ZG betűkkel ellátott téglák lehetséges jelentése lehet a Zichy, Comes Zichy illetve Zichy Gróf rövidítése. A községben legnagyobb számban előforduló nagyméretű téglák különböző formájú mélyítésben domború SJ,illetve SZJ betűkkel vannak ellátva (5-11. kép). Ezek a téglák a Scitovszky-birtok téglaégetőjében készültek. A nagykéri Scitovszky család II. Márton ága Baranyából telepedett át 1859-ben Nógrád megyébe. A Gyurcsányi örökösöktől megvásárolt nőtincsi és ősagárdi birtokon gazdálkodtak nagy sikerekkel.6 Márton, Baranya vármegye főszolgabírója, 1845-ben másodalispán lett és az is maradt 1849-ig, majd 1860-ban főispáni rangot kapott az uralkodótól ugyanitt.7 Fia, II. János Pécsen született 1850. május 6-án, meghalt Budapesten 1903. május 11-én. A nógrádi járás szolgabírája, országgyűlési képviselő és Nógrád vármegye alispánja volt.8 Három fia született, Tibor (Nőtincs, 1875. június 21. - Los Angeles, USA, 1959. április 12.), Béla (Budapest, 1878. április 23. - Budapest, 1959. augusztus 20.) és Aladár (?-?). Pályájukat tekintve apjuk nyomdokaiban jártak, sőt, Tibor és Béla karrierje még tovább szárnyalt, egészen a külügy- illetve a belügyminiszteri posztokig. Sajnos, Aladárról szinte semmit nem tudunk, csak annyit, hogy minisztériumi fogalmazóként dolgozott. Birtokukon megtermett minden, a környékre jellemző, növény; borászattal is rendelkeztek. Állattenyésztésük sokrétű, erdejüket a kor követelményeinek megfelelően kezelték. A föld műveléséhez a kor legmodernebb eszközeit, gőzgépeket használták. A gróf nagykéri Scitovszky család síremlékét Nőtincs község 1994-ben újította fel (1. ábra). Téglavetőjük évi 60-90 ezer darab téglát és cserepet készített.9 Készítettek itt téglát normál nagyméretűt, padlásburkolót és több féle méretben boltívtéglát. A második (1842) 1. ábra: A Scitovszky család illetve harmadik (1872-1884) katonai felmérés térképein két különböző helyen jelölnek síremléke 1. Végh József (2010): Hazaváró, Gödöllői Innovációs Központ Kft., Gödöllő, p.85. 2. Szvircsek Ferenc (2001): Nőtincs, Mikszáth Kiadó, Budapest, p.8. 3. Arcanum DVD könyvtár IV. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai 4. Arcanum DVD könyvtár IV. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai 5. Arcanum DVD könyvtár IV. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai 6. Arcanum DVD könyvtár IV. Nagy Iván: Magyarország családai, X. kötet 7. Fedeles Tamás — Horváth István: A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) Baranya történelmi közlemények 2. Bml. 2007, Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből • NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950), p.147. 8. Fedeles Tamás — Horváth István: A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) Baranya történelmi közlemények 2. Bml. 2007, Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből • NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950), p.145. 9. Arcanum DVD könyvtár IV. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai
119
2. ábra: A II. Katonai felmérés térképe (Zsukma puszta, téglaégető)
3. ábra: A III. Katonai felmérés térképe
téglavetőt Zsukma (régi nevén: Zsukman) pusztánál (2-3. ábra). A mai állapotot megvizsgálva kiderült, hogy tényleg két helyszínről, azaz két különálló téglaégetőről van szó. Nőtincs felől a pusztára beérkezve, a Sóskahegy déli lábánál helyezkedik el a második katonai felmérés térképén jelölt téglaégető. Ebben az időszakban a Gyurcsányiak voltak birtokosai a területben, így valószínűleg a saját építkezéseikhez ők égettek itt téglát. Sajnos a kemence helyét nem találtuk meg, csak a hegy lábánál kitermelt nagy mennyiségű agyag helye látszik szembetűnően (4. ábra). Megleltük a kút helyét is, ahonnan a téglavetéshez szükséges vizet nyerték. Bizonyos téglatörmelék-nyomok arra engednek következtetni, hogy a területen időközben kialakult út helyén lehetett esetleg a kemence. Az itt talált téglatörmelék azonban az út feltöltése következtében is idekerülhetett, ezért csak a terület pontosabb 4. ábra: Az 1. téglaégető agyagfala megvizsgálása után lehetne határozottabb állásfoglalást tenni ez ügyben. Mindenképp kellett, hogy legyen itt is kemence, mert a másik helyen jelölt téglavető túl messze van ahhoz, hogy az itt kitermelt agyagot oda szállítsák. Az elmúlt 150-200 év környezeti és emberi beavatkozásai formálhatták át a területet úgy, hogy a kemence helye teljességgel elvesszen. Kutatásunk során rábukkantunk egy 1856 és 1890 között készült kataszteri térképre, amelyen valószínűleg a 1. téglaégetőhöz tartozó lakó- és/vagy téglaszárító épületeket jelölnek (5. ábra). A harmadik katonai felmérés térképe a patak, illetve a rét túloldalán mutatja a 2-es számú téglaégető helyét. A mostani környezetet tanulmányozva látható a hegy lábába bevájt tábori kemence helye (6. ábra), tőle néhány méterre kelet felé helyezkedik el egy téglalap rajzolatú, körülbelül 5×10 méter alapterületű sáncszerű kitüremkedéssel körbevett alakzat (7. ábra). Ezen a helyen állhatott talán egy épület, melyben a téglavetéssel foglalkozó emberek lakhattak család5. ábra: Kataszteri térkép Zsukma puszta jukkal. Az épület helye mögött, körülbelül 10-15 méterre van a kút helye, amit (1856-90) azóta betemettek. A kemencétől keletre, a kút mögötti résznél lehetett a placc, ahová a kivetett téglát szárítás céljából helyezték. A hegy lábánál látható, hogy nagyon nagy mennyiségű agyagot termeltek ki innen, amiből következik az is, hogy nagy mennyiségben égették a téglát.
6. ábra: A 2. téglaégető kemence helyszíne 120
7. ábra: 2. téglaégető épület helye
Az előző kiadványunkban önálló fejezetben10 taglalt téglakészítő Eczl dinasztia egyik leszármazottjáról, nevezetesen Eczl (Etzl) Geiza fiáról, Lajosról tudtuk, hogy Nőtincsen 1887. július 13-án született. Megtaláltuk a keresztlevelét, amiből az is kiderült, hogy a szülők lakhelye Zsukma puszta (8. ábra). Írásos nyomát találtuk annak is, hogy a nevezetes puszta a Scitovszkyak birtokához tartozott.11 Ezeket a tényeket figyelembe véve nyilvánvaló, hogy Geiza téglaégetőként dolgozott a Scitovszky birtokon. A család 1891 előtt elhagyta földesurát, ugyanis ekkor született második fiuk, József, aki már Ipolyságon látta meg a napvilágot. Geiza további sorsa ismeretlen még előttünk. Lajos a későbbi években Felsőpetényen foglakozott tégla- és cserépégetéssel, majd az 1920-as években Mohorára költözött, ahol az ottani téglagyárban dolgozott vezetőként. A község legrégebbi nevezetes épületei - Római katolikus templom (9. ábra) 1415-ben épült, sajnos, a sok átalakítás miatt tönkretették az eredetiségét. Mára csak a sekrestye bejárata emlékeztet a gótikus vonásokra. Mai formáját a XIX. század elejére érte 8. ábra: Eczl Lajos keresztlevele el.12 Kutatásunk során, amikor a helyszínen jártunk, éppen tetőfelújítást végeztek a templomon. Engedélyt kértünk, hogy felmehessünk oda, ahol a torony bevakolatlan falát és a boltozott templom mennyezetét vizsgálhattuk felülről. Az ott talált nagyméretű téglák jelöletlenek (10. ábra).
10. ábra: A templom tetőterének falazata jeltelen téglákból áll
11. ábra: A Gyurcsányi–Scitovszky kastély
- Gyurcsányi–Scitovszky kastély (11. ábra) A klasszicista jellegű, L alakú kastélyt 1809-ben készíttette az akkori birtokos Gyurcsányi család. Az épület ma felújítás alatt áll, a falak még vakolatlanok, nagyrészt téglából 9. ábra: A nőtincsi templom készültek. Mivel mindenhol ép volt a fal, nem tudtuk megvizsgálni, hogy jelöklt vagy jelöletlen téglából készültek azok. A kastélyhoz tartozó angolpark ma természetvédelmi terület.13 A kastély egyik elbontásra ítélt gazdasági épületének tűzfalába boltívtéglák voltak befalazva. Ezeket négyféle méretben találtuk meg, a rajtuk lévő domború számok a boltív sugarának, illetve vastagságának méretét jelölik (12-15. kép). Az úgynevezett „malom” épületének lebontásakor kerültek elő azok a nagyméretű téglák, melyeken négyszögletes mélyítésben domború NK betűket helyeztek el. Jelentése Nőtincs Község (16. kép). „Import” téglák Nőtincsen Nagyméretű téglán domború írott formájú Cs betű: a diósjenei Csirog Csúrja család téglaégatőjében készűlt a XX. században (17. kép). A Csirog csak megkülönböztető ragadványnév, mert a faluban több Csurja család volt. Egy jobb módú református családról van szó, tulajdonképp a módosabb parasztgazdák közé tartoztak, kiknek egyik tagja foglalkozott téglaégetéssel. A helyet, ahol kitermelték a téglaégetés anyagát, még sokáig Csurja-gödörnek nevezték. Nagyméretű téglán négyszögletes mélyítésben domború F X és függőlegesen elhelyezett domború pontok: Feszl Frigyes téglaégetője a kőbányai Óhegyen működött a XIX. században (18. kép). Nagyméretű téglán mélyített HK betűk: feloldása Humayer Károly budapesti gyára a XIX-XX. század fordulóján (19. kép). Négyszögletes mélyítésben domború MA, illetve AM betűk: nagyméretű tégla, amely Muslay Antal rádi birtokának téglaégetőjéből származik, a XIX. század negyvenes éveiből (2021. kép).14 Nagyméretű téglán mélyített MU vagy MÖ betűk: Mocsáry Uradalmat és Mocsáry Ödönt jelentenek (22-23. kép). A Mocsáry család a vármegye legrégibb családjának egyike. Legnevezetesebb képviselője Mocsáry Antal /1757-1832/, 10. Eczl József (2010): A téglakészítő Eczl dinasztia. p: 29–32 – in: Herczig B. (szerk): Jeles téglák, jeles emlékeink, Monarchia BTE, Baj 11. C. Shovy Miklós (2006): Nógrád megye leírása (1874-1875) (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 51. Salgótarján) p.310. 12. Végh József (2010): Hazaváró, Gödöllői Innovációs Központ Kft., Gödöllő, p.89. 13. Végh József (2010): Hazaváró, Gödöllői Innovációs Központ Kft., Gödöllő, p.90. 14. Arcanum DVD könyvtár IV. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai
121
Nógrád megye tudós monográfusa volt. Bocsári Mocsáry Ödön 1900-ban született Lapujtőn, Nógrád vármegyében, római katolikus családban. A háború után földbirtokosként a Nógrád megyei borsosberényi birtokán gazdálkodott. Tengeleczi Gindly Rudolf leányát, Gizellát vette feleségül, mely frigyből két fia született, Sándor és László. Nagyméretű téglán domború OB betűk: Budapesti eredetű tégla, a betűk jelentése: Oppidum Budensis (24. kép). Nagyméretű téglán lesarkított négyszögletes mélyítésben domború PJ betűk: Bihaini báró Piret Jenő (1821-1902) lovassági tábornok, Albercht főherceg főudvarmestere, Diósjenő földbirtokosa (25. kép).15 Nagyméretű téglán négyszögletes mélyítésben domború PM betűk: a közeli Alsópetény birtokosának, báró Prónay Mihálynak a téglaégetőjéből származik, a XX. század elejéről (26-27. kép). Nagyméretű téglán domború SV betűk: a felsőpetényi Spett Vince által 1902-ben építtetett kastélyhoz készülhetett (28. kép). Nagyméretű téglán domború VK betűk: Váci Káptalan (29. kép). Nagyméretű téglán domború WI betűk: feloldását nem ismerjük (30. kép). Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönetüket fejezik ki B. Szabó Mártának, a kézirat átnézéséért és tanácsaiért. 15. Arcanum DVD könyvtár IV. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai
1. kép: domború DD felirat=Dominium Dregelyensis vagy Dominium Divényiensis
2. kép: domború tükrös Z betű = Zichy
3. kép: domború CZ felirat=Comes Zichy
4. kép: domború ZG felirat=Zichy Gróf
5. kép: domború SJ felirat=Scitovszky János
6. kép: mélyítésben domború SJ felirat=Scitovszky János
7. kép: mélyítésben domború SJ felirat=Scitovszky János
8. kép: mélyítésben domború tükrös SJ felirat=Scitovszky János
9. kép: mélyítésben domború SJ felirat, tyúkláb lenyomattal =Scitovszky János
10. kép mélyítésben domború SJfelirat=Scitovszky János
11. kép mélyítésben domború SZJ felirat=Scitovszky János
12. kép: Mélyített SJ felirat=Scitovszky János
122
13. kép: domború 70-21=boltív tégla Scitovszky János égetőjéből
14. kép: domború 70-26=boltív tégla Scitovszky János égetőjéből
15. kép: mélyítésben domború NK felirat= Nőtincs Község
16. kép: domború Cs felirat=Csirog Csúrja
17. kép: mélyítésben domború F X felirat=Feszl Frigyes
18. kép: mélyített HK felirat= Humayer Károly
19. kép: mélyítésben domború MA felirat= Muslay Antal
20. kép: mélyítésben domború AM felirat=Muslay Antal
21. kép: mélyített MU felirat=Mocsáry Uradalom
22. kép: mélyített MÖ felirat=Mocsáry Ödön
23. kép: mélyítésben mélyített MÖ felirat = Mocsáry Ödön
24. kép: domború OB felirat=Oppidum Budensis
25. kép: mélyítésben domború PJ felirat= Piret Jenő
26. kép: mélyítésben domború PM felirat=Prónay Mihály
27. kép: mélyítésben domború PM felirat=Prónay Mihály
28. kép: domború SV felirat=Spett Vince
29. kép: domború VK felirat=Váci Káptalan
30. kép: domború WI felirat=ismeretlen
123
