Önreflexió a „képzők képzése projekt” keretében tanultak alkalmazásáról a Műholdas helymeghatározás tantárgyban Projekt: TÁMOP 4.1.2-08/1/C-2009-0009 T an t árgy: Műholdas helymeghatározás, NyME GEO, Földmérő- és földrendező mérnök BSc alapszak, geoinformatika szakirány, nappali tagozat, mintatanterv szerinti 5. félév, 3 kredit T an t árgyf ele lő s / p ro je kt rész t vevő : Dr. Busics György egyetemi docens (
[email protected]) Honlap: www.geo.info.hu
www.egeo.hu
Előzmények, a tantárgy sajátosságai A Műholdas helymeghatározás tantárgy csak egy évtizede szerepel a fehérvári GEO tantervében, a geoinformatika szakirányosoknál. Az a cél, hogy a hallgatók saját mérés és feldolgozás alapján sajátítsák el a GNSS technológiát a gyakorlatban. Az előző évben a szak minden hallgatója kap ugyan ismereteket a műholdas helymeghatározásról (a Geodéziai hálózatok keretében), de ehhez nincs elegendő gyakorlat. Bár a 4. félév végén, intézeti terepgyakorlat is van a témában, de ezen is csak bemutató jellegű a GPS-mérések feldolgozásának folyamata. Fontosnak tartjuk a gyakorlatorientált képzést, ami csak kiscsoportos mérés és egyéni feldolgozás révén valósítható meg úgy, hogy a hallgató maradandó ismereteket és valódi készségeket szerezzen. A geodéziai célú GNSS-mérés a legújabb műszerek és technológiák alkalmazását igényli, ehhez pályázati forrásból az mérőeszközök és szoftverek rendelkezésre állnak. A nehézséget az okozza, hogy a mérési folyamat automatikus (elektronikus) és a feldolgozás is automatizált (értő szoftverkezelést igényel). Következésképp a dokumentáció is elektronikus, így a hallgatók által beadandó munkarészek is. Célszerűnek látszott ezért a Moodle Themes rendszer használata a gyakorlatok lebonyolításában illetve a számonkérésben.
Feladatlapok készítése a tantárgy gyakorlataihoz Az előadások és gyakorlatok tematikáját mellékelem. A gyakorlatok témáinak meghatározásánál figyelembe vettem a meglévő műszerparkot és szoftvereket, a hallgatói létszámot, az időjárást stb. – ez egyfajta rugalmasságot is megkíván. Négy terepi méréssel indult az őszi félév, amit forgószínpad-szerűen bonyolítottunk le, négy kiscsoportba osztva a hallgatókat. Ha esett volna az eső, akkor az első géptermi gyakorlat került volna sorra (erre ebben a félévben nem volt szükség). A terepi gyakorlatokat 8 irodai, géptermi gyakorlat követte a megadott ütemterv szerint. Minden gyakorlathoz egy feladatlapot készítettem, amit feltöltöttem a tantárgynak az e-GEO-ban nyitott honlapjára. Miután a hallgatók regisztráltak az e-GEO portálon erre a tárgyra, letölthették illetve elolvashatták az adott gyakorlathoz tartozó konkrét feladatokat. E tekintetben különböző volt a terepi mérés és a 1
géptermi gyakorlat. A terepi mérésnél kisebb jelentősége volt annak, hogy a hallgató az e-
2
GEO-t használja, hiszen a feladatot szóban is részleteztük és a terepen felügyeltük, segítettük. A géptermi gyakorlatnál azonban nagy hasznát vették a feladatlapnak (és a segédeknek), mert a sokféle és nagy mennyiségű információt csak ilyen módon lehetett jól megosztani. A feladatlapokat mellékelem.
Az irodai feladatok megoldása, értékelése A terepi méréseket követően került sor az irodai feldolgozásra a számítógépes laborokban, ahol minden hallgatónak jutott külön gép. Az eGEO portál nagy segítség volt a mérési adatok feltöltésében-letöltésében. Egyrészt a saját, szeptemberi mérések adatait töltöttük fel másrészt a májusi pákozdi terepgyakorlat méréseit, amelyek több tíz megabájtot tettek ki. A nyers méréseket, továbbá térképeket, légifotókat, koordináta-jegyzékeket a Mérési alapadatok könyvtárban helyeztük el, ahonnan ki-ki bármikor letölthette azokat.
A kétórás gyakorlaton kellett az aznapra előírt feladat nagy részét megoldani, oktatói segítséggel. A feladatok megoldása azonban ennél több időt igényelt, ezt a hallgatók a kollégiumban, vagy otthon teljesítették és a következő gyakorlat kezdetéig kellett feltölteni az elkészített munkarészeket, csomagoltan az eGEO-ra. Ez a régebbi gyakorlathoz jelentős előrelépést jelentett. Ugyanis hagyományosan papír-alapú munkarészeket kívántunk meg, 3
ami sok nyomtatással és költséggel jár a hallgató szempontjából. Az oktató szempontjából a dossziék tárolása, selejtezése okoz gondot. Könnyebbség a határidő betartásának elektronikus ellenőrzése is, nincs vita, hogy ki mikor adta le a feladatot. Régebben az elektronikus anyagokat CD-n vagy pendrive-on kértük be, de ennek is megvannak a hátrányai. Kétségtelen viszont, hogy az elektronikusan beadott munkarészek ellenőrzése fárasztóbb, mint a nyomtatott anyagoké. A beadott feladatok értékelését a gyakorlatvezetőkkel megosztottuk, mindig ugyanazon hallgatók feladatait értékeltük. Az értékelés nemcsak pontszám beírását jelentette, hanem szöveges megjegyzéseket is.
Az elektronikus üzenetváltás során gyorsan lehetett visszajelzést adni. A hallgatók többnyire a beadási határidő előtti este töltötték fel anyagaikat, s ha az oktató ekkor végezte az értékelést, hamar lezárult a folyamat. A problémát a késők illetve a feladatot javításra visszakapó hallgatók jelentették, mert pót-anyagaikat már nem tudták feltölteni, azt emailben küldték el. Az ilyen határidő-túllépők kezelése minden szempontból gondot jelentett. További sajnálatos jelenség a másolás, plagizálás, mások munkájának átvétele és annak sajátként való leadása. Elektronikusan ez is talán könnyebben felismerhető, de tenni ellene ugyanolyan nehéz, mint „hagyományosan”. Arra törekedtünk, hogy már csírájában elfojtsuk e jelenséget, már az első alkalommal komolyan figyelmeztettük a hallgatókat és sikerült is visszaszorítani a rossz szokást. Idemásolom az egyik hallgatónak az első beadott 4
feladatára írt megjegyzéseimet (először a javítás utáni szöveg, utána az eredeti feladatra adott reflexió látható): „A javítás után elfogadom a feladatot. Azonban továbbra is igényesebb munkát várnék. Például a kitakart épület nem látszik a skyplot ábrán, pedig megadta ezeket az adatokat „PDOP és a Skyplot ábra változása, ha egy épület kitakar azimut1=170°, mag. szög1=40°, azimut2=220°, mag. szög2=40°.” Ezt még beszéljük meg. …. Me g je g yzé s a z e re d e ti lea d á sh o z: A műszaki leírásban több saját tapasztalat leírását illetve a feltett kérdésekre szöveges válaszokat várnék. Tudom, hogy kevés az idő, de most van alkalom arra, hogy a szakmai nyelven történő fogalmazást is gyakoroljuk. Általános megjegyzésem a képernyő-képekkel kapcsolatban: vágjuk le a képek érdektelen, nem a bemutatandó témához tartozó részét. Ez egy kis többlet-munkát jelent, de így a lényeget mutatnánk be és a rajz is nagyobb, jobban olvasható lehetne. Ha még így is nehezen olvasható például a szöveg, akkor két részben, nagyítva mutassuk be az eredményt. Ez a megjegyzésem a jövőre vonatkozik, ha ebben a tárgyban, vagy más dolgozatban van szükség képernyőképre. A kitakarást okozó épület a sky-plot ábrán nem jelenik meg, pontosabban: hibás az ábra, mert két azimut-érték között érvényes csak a 40 fokos magassági szög, nem a teljes horizonton. Nem válaszolt arra a kérdésre, ami két távoli (legalább 1000 km-re eltérő) álláspont közös műholdkonfigurációjára vonatkozott, ami a TGO tervező „multistation” funkciójával nézhető meg. Ez egy játék, aminek lenne értelme, hogy jobban belelássunk a dolgokba. ----Ahogyan sorra javítom a beadott feladatokat, olvasom a műszaki leírásokat, azt veszem észre, hogy az Ön leírása lényegében azonos I… T… leírásával. Akkor itt álljunk meg egy szóra. Van-e így értelme az oktatásnak, ennek a tantárgynak, az én munkámnak? Tanul-e valaki abból, ha más feladatát adja be vagy az Internetről bemásol valamit? Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy önállóan (de egymást segítve) oldjanak meg szoftveres feladatot, mert (legalábbis én így látom), ez az egyetlen módja, hogy egy bonyolult szoftver kezelését elsajátítsuk, mélyebben megismerjük a témát. Ezért nyomatékosan kérem az önálló munkára a jövőben. A műleírást újra el kell készíteni és e-mail-ben elküldeni.
Segédek és segédletek
A tantárgy eGEO-s honlapján a feladatok megoldásához valamint a műszerek és szoftverek kezeléséhez szükséges gyári és saját készítésű kezelési kézikönyveket, minta-munkarészeket, telepítő fájlokat is elhelyeztük a „Segédek” mappában. A „Szakirodalom” mappába pedig magyar és angol nyelvű friss szakcikkeket töltöttünk fel, amelyekből látható, hogy a téma mennyire változik, megújul és ennek követése szükséges a későbbiekben is. Hallgatói kérésre az előadások PowerPoint bemutatóit is feltöltöttem azzal a megjegyzéssel, hogy ezek önmagukban nem alkalmasak a témakör alapos megismerésére, a vizsgára való felkészülésre. Jól tettem-e, hogy minden bemutatómat 5
közreadtam (aminek elkészítése nagyon időigényes, ezt a hallgatók csak akkor tudják meg, amikor szakdolgozat-védésre készülnek) – ezt nehezen tudom most megítélni, majd az idő eldönti. A vizsgára való felkészüléshez a vizsgakérdések is elérhetők ezen a honlapon.
Számonkérés önálló feladattal A számonkérés jelen esetben egy számítási zárthelyi dolgozatot jelentett, amire november 29-én került sor. Lényegében az addig tanultak alkalmazását ellenőriztük, de a tanórán, megadott időkereten belül kellett a feladatot elkészíteni. A Moodle-rendszer ebben is segítséget jelentett, mert előre feltölthettük a nagy mennyiségű elektronikus alapadatot, ami csak a tanóra elején vált elérhetővé a hallgatóknak. A tanóra végéig kellett feltölteni a megoldást, a kiírásban megadott eredmény-fájlokat és a műszaki leírást (a beadási határidőt is a gép ellenőrzi). Akinek ez nem sikerült, azoknak egy pótzéhá-alkalom nyílt a pótlásra. Végül is csak egy hallgató nem teljesítette az önálló számítást. A lehetséges problémákról csak egy élő példa: éppen a zh időpontjában kezdtek el egy karbantartást az informatikai csoport munkatársai, ezért 10 percig nem volt hálózat, nem működött a szoftver. Ez az eset arra figyelmeztet, hogy a technikának jobban ki vagyunk szolgáltatva, mint a papíralapú korszakban, úgyhogy érdemes ilyen esetekre is felkészülni.
Tapasztalatok, összegzés A TÁMOP „Képzők képzése” program résztvevőjeként az őszi félévben előadóként és gyakorlatvezetőként oktatott Műholdas helymeghatározás tantárgy programját átdolgoztam és abban alkalmaztam a projekt során szerzett ismereteket. Az előadásokon PowerPoint bemutatókat tartok régóta, amelyek (elsősorban a képi eszközök, ábrák, térképek, pontvázlatok használatával) jobban segítik a megértést. Lényeges változást a számítógépes géptermi gyakorlatok lebonyolításában és értékelésében értünk el, ahol a Moodle-rendszerre alapoztuk ezt. Az eGEO portálon minden gyakorlathoz részletes feladatlap készült, amit a hallgató letölthet, a gyakorlaton tanulmányozhat és ellenőrizheti a beadandó munkarészeket. A mérésfeldolgozáshoz (ami magasszintű, értő szoftverkezelést igényel) nagymennyiségű elektronikus alapadat szükséges, ez intelligens módon közzétehető a portálon. Az online feldolgozást a súgók és segédek hatékonyan segítik. A mérés és a feldolgozás automatikus és elektronikus voltához ez az Internetes megoldás „illik”, ez a megfelelő és korszerű módszer. A hallgatónak csak elektronikus formájú munkarészeket kell leadni, ami költségkímélő megoldás és a nyomtatott munkarészek kezelése sem gond többé. Az értékelés folyamata felgyorsul, a hallgató előbb kaphat visszajelzést. A számonkérést, vagyis a Moodle-rendszerben lebonyolított számítási zárthelyi lebonyolítását is intelligens módon segítette az rendszer. A jövőben a levelező hallgatók oktatásában is jobban szeretnénk kihasználni ezt a lehetőséget, ott további előnyöket lehetne elérni.
6
Végül szeretnék rámutatni arra, hogy a számítógéppel segített oktatás, az Internet és az informatika (jelen esetben a Moodle szoftver) használata igen fontos segédeszköz, aminek alkalmazását a hallgatók ma már elvárják. Azonban ezek ténylegesen csak segédeszközök és nem helyettesítik az oktató személyiségét, egyediségét, a személyes oktató-hallgató kapcsolatot, a „face-to-face” oktatást és konzultációt, ami ezidáig oktatásunk egyik erőssége volt és remélhetőleg a jövőben is az marad. Székesfehérvár, 2010. december 10. Dr. Busics György egyetemi docens, tárgyfelelős
Képek a terepi és a tantermi gyakorlatról (visszajelzés egy hallgatói gépen)
7
