Nr- 35* Indult Bétsböl, Kedde

Nr- 35* Indult Bétsböl, Kedde L e n g y e l Ország. L e m h e r g April. 20-kán. Tegnap előtt reggel a’ mi határunkon erős ágyú­ zás hallatszott a7 szomszéd V o l h y n i ából B e r e s t e c k o és D u b n o felől, melly reggeli 5 órától délelőtti 10 óráig tartott. — B r o d y b ó l Jött tudósítások szerént a’ tsata D v e r n i c z k i és R ü d i g e r Generálok között esett, és benne győzedelmesek az Oroszok lettek, kik K r i s n a mellett a’ Lengyeleket nagy erővel és számos Artilleriával megtámad­ ták és B o r o m e l b e viszsza nyomták. D v e r n i ez k i nek 200 embere elesett, még pedig tsupa ágyútűz által, és 1000 ember fogságba esett. L em b é r g April. 21-kén. Arról az ütközetről, melly 18-ikban R ü d i g e r és D v e r n i c z k i között esett, a'követ­ kező környülállásosabb tudósításokat vet­ tük : „Lengyel General D v e r n i c z k i Bőröméinél a’ S t y r vizén 17-ikben est­ ve hidat ülvén, keresztül ment Seregé­ nek egy részével ama víznek jobb port­ jára, és D u b n o felé megindult. Útköz­ ben Kr á s n á nál öszvetalálkozott az Oroszokkal General R ü d i g e r alatt, ki ötét oda gyűjtött nagy erővel és kivált­ képpen erős Artilleriával várta. De az Orosz Artilleriának kegyetlen tüze, mel­ lyel D ve r n i ez k i nem viszszonozha*°tt, General R ü d i g e r riek adta a’ győzedelmet. A’ Lengyelek nagy veszteség­ gel (melly 200 holtakból cs 1000 fog-

, Május’

3 - d i k á n , 1831 -

Iyokból áll) hátra vonták magokat Bo­ romelbe, hová ötét az Oroszok követték. B o r o m é i ben Gróf C z a t z k i Kastélyj a , ki magát D ve r n i ez k i hez tsatolta , tetemes károkat szenvedett az Orosz Artilleriától. — Más részről halljuk, hogy 16-dikban egy lengyel gyalog se­ reg (mellynek számát, hihetöen nagyít­ va, 8000 re teszik) a’ Búg vizén Pias e c z n á nál ( K r y l o v o n feljűl) keresz­ tül szállott és V l o d i m i r z felé tart. L e m b e r g April. 22-kén. A’ Len­ gyelek hátravonván magokat 18-ikban B o r o m él nél a’ S t y r vize bal partjá­ ra, ott a’ dombokon erős állást vettek, úgy hogy az Oroszoknak közelíteni hozzájok nem lehetett. Az’ Oroszok a’ D u bn o felé vivő útnak nagyobb erősségére tetemes-hadi erőt gyűjtöttek oda öszve 19-ikben, hogy a’ Lengyeleket D ub noba (a’ hová D v e r n i c z k i igyekezni látszott) eljutni meg ne engedjék. Azonközben D v e r n i c z k i feljebb menvén a’ S t y r vize mellett 20 ikban reggel új­ ra keresztül ment a’ másik partra Beresteczkonál, és 21-ikben 4000 ember­ rel R a d z i v i l o v b a eljutott , honnét még aznap estve K r z e m c n i c c zben elérni szándékozott. Ez utolsó helyet, a’ mint halljuk, tsupán egy gyenge Orosz dragonyos tsapat őrizi Oberster V r a n g e l alatt. — General l í r e u t z siet Dverniczkinek utánna, 20-dikbon Ilrubiescovban várták. X

— =■» 272 « — :

Cli v a 1 o v i c e bői írják, h o g y S ie r a v s k i Lengyel General egy 5000 em­ b erb ől i l l ő sereggel az Oroszokat R a d o v k a mellett CLublin és B e l z y c e közölt) megtámadta, és két napi kemény hartz után 17-ikben és 18iltban, nagy veszteséggel viszszaverettetett. Minek kö­ vetkezésében Sieravslti magát a’ Visztu­ la mellé megint viszsza vonta P n l a v y ba. V a r s ó April. 21-kén. Az Orosz fő Iiadiszállás S i e d I c e ben van, ott vagyon egybegyűjtve az Orosz nagy hadi erő. A ’ Lengyel föhadi szállás M i n ő k b e n van. Harmadnap ólta sziines szüntelen jőn ek a’ nagy ágyúit és sok hadiszeres szekerek viszsza Varsóba. A’ honnét némellyek azt a’ következést húzzák, hogy S k r z y n c c z k i eldöntő ülltözetbe bofsálkozni az Oroszokkal nem akar. —A z a* h íre, hogy P u) tu s k nál April. 18 kán egy ütközet esett, de a’ miről m ég hivatalos tudósításaink ninlunck. í-'gy másik ütközetről melly General S ier a v s k i és General W i t t között Apr. 17 ik és 18-ik napjain történt, már tud­ va van, hogy a’ győzedalem az Oroszo­ ké lelt. M időn l. i. General S i e r a v s lt i G000 emberrel (ú j katonákkal) és 6 ágyúval Pulavynál keresztül menvén a’ V isztulán, L u b l i n felé megindulna, V r o n ó vnál ( O p o l e és B e l z y c e közt) öszvetalálkozolt egy Orosz Sereg­ g e l, melly General W i t t alatt 24,000 em berből állott 50 ágyakkal.. A’ Len­ gyel Generál a’ helyeit, hogy ezta’ négy­ szerié erősebb tábort kikerülte volna vagy magát viszsza vonta volna , szembe szállott vele és 17-dikben egész nap tsatázott vele. De végre kéntelen , volt a’ nagyobb erőnek engedni, és magát hátrah u zn i K a z i m i e r z b e . Itt másnap l o iltban meglámadtatotl, és kéntelennek látta magát a’ Visztula bal parijára hát­

ra^ vonni nem tsekély veszteséggel, a’ I mit eltávoztathatotl volna , ha az által- { jövetelt 17 ikben éjjel megejtette volna. [ Agyút ugyan S i e r a v s k i nem vesztett, de kisded tábora nagyon meg -van rit- | kilva;1200 ember híjjá van, a? Sebese- > ken kivűl. A’ hátrálást fedező lovasság- I nak egy része, minekutánna az ellensé­ get darab ideig tartóztatta, úsztatva vág­ ta magát által a’ víznek túlsó parijára, de sokan a’ vízben vesztek, azok között Oberstl. G róf V i e l o c h o n s k í és Fő­ hadnagy G róf M a l a c h o vski . Az Országgyűlés April. 18 kán tel­ lyes számú vala;., minthogy a’ két Ház tagjai, kik a’ Febr. 19 iki Országvégzés titán eltávoztak , a’ Senatus Elölülőjének es a’ Követek Háza Marsaljának meghívására ismét megjelentek. A’ névlaistromnak felolvastatásahor megtetszett, hogy az e g é s z tellyes'ségnek mindöszve tsak 50 híjjá van. Nemei lyeket a’ távollévők közzül a’ Marsai kimenteit, mint betégeskedöket, kik nem jöhetnek. Ellenben Gróf L e d o c h o v s k i némellyeltre a távollévők közzül azt a’ megjegyzést tel­ te , hogy a’ betegeskedést tsak palástul használják a’ meg nem jelenhetésre; p*o- : a’ L e l ö v i Követ S t a j o v s k i , ki a’ Jan. 25-iki Végzést (melly a’ R o mán o v Fa­ míliát a’ Lengyel thronustól megfosztja) mind e’ mái napig alá n e m írta, és ma­ gát a’ nem jöhetéssel mentegeti. O azért sürgette, hogy a z Országgyűlésnek iöeg kell szóllítani azokat a’ t a g o k a t , kik a Jan. 25 iki Végzésnek még m e llé je nem állottak, hogy azt tselekedjék legaila'b írásban, mert kiilömben a’ F e b r . ki Ország Végzés tellyes keménységebeff reájok alkalmaztatik- (Sokan kiáltja t • „Egyetértés! Egyetértés!). — S v i d z i n ski Ur jelentette a’ Háznak, hogy ral D v e r n i e z k i az ígazgatoszek o Utasítást és Instructiot k a p o t t az Ország gyűléseknek egybehívására és a’ Tisz v

selőségnek organizátioja aT regi lengyel t tartományokban. O e’ végre kidolgozóit egy plánumot, a’ Nemzeti Képviseletnek és Igazgatószeknek első Organizátiojára Litvániában, Podoliában,, Volhyniában, és Ukrániában; mellynek olaprajzolatját{ a’ Háznak ezennel előterjeszti. A’ planum meghaígattotott ás a’ szorosb megvisgálás végett egy Biztosságnak kiadattatott. Sokan a’ Követek közzül ab­ ban az értelemben valának , hogy az Or­ szággyűlésnek , Tagjainak sok híjjá miatt, nem lehetett ’s kellett volna ollyan Fon­ tos törvényekről tanátskozni ’s végezni, mint a’ mipémü p. o. a’ földbirtoknak megadása a’ parasztoknak. Kiváltképpen Gróf j'e z i e r s k i sürgette nagyon , tör­ vénytelenségét azoknak a’ végzéseknek, mellyeket az Országházai a’ nélkül, hogy tellyes gzámúak lettek volfta, —‘ hoztak; törvénytelennek nevezte p. o. azt a’ Végzést is, melly a’ Revolutiot Nemzetinek elesméri. — Eüért nagy bús haragra gerjedt ellene Gróf L e d o e h o-vsr k i , és fulánkos kifejezésekkel felelte né­ ki, hogy ha Pétervári mnlatásában an­ nyira megszerette az Orosz Udvart, *). am menjen ki Országgyűlésből , sőt menjen ki az Országból, senki sem fog­ ja a’ nemes Gróf elvesztét meggyaszói­ m é (Kiáltás;. „Piendet! Kendet! Egyetértés!cí) — Átaíjában véve ez az Ülés, a’ mint a’ V a r s ó i K u r í r bizonyítja, ollyan heves vitatásokkal volt tellyes, a’ minéműek a’ mostani Országgyűlés alatt még nem hallattak. A’ jelenlévő Köve­ teknek és Küldötteknek száma több volt 110-nél.

megnyitotta, mellyben örvendett, íiogy a’ Mázat ismét teliyes számmal öszvegyülvegyülve láthatja ; lígy nézi őzt,mint zálogát a’ Constilutionalis rend viszszatérésenek és következését a’ Gcneralissinuis győzedelineinek, mellyek által az ellenség a’ Visztulán való keresztűlszállásnak gondolatával felhagyni kénszerittetelt, és az Országgyűlés kivétetett az alól a’ kénieícnség alól, hogy Krakkóba menjen. Keményli továbbá, hogy a’ Nemzetnek Képviselői elfogjakesmárn i , hogy a’ kitsin számú Ház (melly a’ Febr. 19-iki Végzés szerént folytatta tanátskozásait, a’ többi tagoknak eltávo­ zása után is) nem élt viszsza a’ benne helyheleff bizodálommal, annyival is in­ kább mivel a’ végzett döigok mind ollyanek, mellyeket a’ környűláüásolcnak sürgetősége miatt nem lehetett addig, míg tellyes számúHáz lesz halaszlani.De mind­ azáltal, hogy ha valaki más értelemben volna is, nyomja el inkább a’ köz jó kedvéért gondolatját, mint sem a’ szép egyetértést vele háborgassa, hülömben is a’ mi már megesett, megvan, ’s a’ Jö­ vendőnek vele nem hasznai, minthogy ezután a’ Tagok számának inkább sza­ porodását (a’ Litvániaiaknak és a’ töb­ bi régi lengyel tartománybelieknek fel­ vétele által) mint sem megkevesedését várhatni. Az eldöntő nagy pillantás kö­ zeidet; távozzon azért a’ viszszavonásnak vagy meghasonlásnak minden gondozat­ ja , és a’ roszszakaratnak minden szemé­ lyes tekintete a’ gyűlésből. A’ kimondott vélekedéseket jóvá kell hagyni vagymegtzáfolni, nem nézvén arra kitsoda mond­ i Y . APr’ 19;hén a’ Követek Házának ja ; a’ beszedeket nern egyes személyek­ Ülését a’ M a r s a 1 egy j;;les beszéddel hez kell intézni; kérvén kéri a1 Háznak minden tagjait, hogy a’ jelen pillantások­ ban, mellyekben az Egyetértés olly mul) G ró f J o z i e r s k i , a’ mint tudva van, hatatlanúl szükséges, szavaikat és beszéd­ ogyike volt a’ M iklós Tsászárhoz l’ ótcr- jeiket az egyetértésnek leikétől hagyják vozcrcUetni. Európa és főképpen a’ LcnvárLa küldött L en g y el Követségnek. )( *

gye lek a’ D n i e p e r n é l és á’ D z v i ­ Király személyesen rekesztette bé az l l ánál figyelmetes szemeket függeszte­ Ülést a’ következő beszéddel : Pair Urak nek reájok, és ezt, a’ íigyelmetességet és Követ U rak! Nyoltz hónapja hogy nem tsak a’ tábornak vitéz tettei, ha­ En ezekben a’ pitvarokban és az Ural nem a’ Nemzet Képviselőinek egy aka­ nak jelenlétében a’ Királyiszéket, melly. ratú tanátskozásai állal is ki kell elégí­ re engem a’ Nemzet akaratja hívott, el­ teni. Azután feltette a’ Parasztoknak fogadtam és megesküdtem , hogy„a’ Con'Földsajátot adó törvényjavallatot, a’ ben­ stitufionalis Chartát, az 1830 Aug. 7-dine tett némelly változtatásokkal, a’ kö­ ki Declamatioban kitett módosításokkal zönséges megvitatásra. — A’ Ház, r ö ­ egyetemben megtartom; tsupán a’ törvé­ vid vitatás után , ezt a’ törvényjavallatot nyek szerént igazgatok, mindenkinek máskorra halasztotta, azaz akkorra, ha jó és szoros igasságot szolgáltatok; és a’ nala sürgetőbbeknek esmértetett két minden dologban a’ Frantzia nép hasz­ tárgyak elébb végeztetnek, t. i. a’ Nem­ nának , javának és ditsőségének egyedül zeti Képviseletnek formálása a’ régi len­ való szempontjából tselekszem.^— Azt gyel tartományokban, és a’ Belső Mi* mondtam én akkor az Uraknak, hogy nislertöl ( N i c m o j o v s k i Urtól) kért t e l l y e s k i t e r j e d é s é t esmervén egy Millióm Forint Hitelnek megadása, a z o k n a k a’ k ö t e l e s s é g e k n e k , a’ lakosoknak felsegéllésére (Vetésnek m e l l y e k e t e z a’ n a g y Tet t reára való gabonával) a’ háború miatt legtöb­ v e t , é r z e m m a g a m b a n , hogy a z o k a t t e l l y e s í t e n i f o g o m ; és az bet szenvedett tartományokban. Generalissimus S k r z y n e e z k i Apr. élőmbe fel tett Alku szegödést tellyes 17-kén írott tudósításában jelenti, hogy meggyőződéssel fogadom el. Örömmel General U m i n s k i Apr. 16-kán V e n- ismétlem ezekét a’ szent szavakat, inelg r o v városát elfoglalta és General ,An-, , lyeket Aug. 9-kén mondottam, d r i c h i e v i e c z az Oroszokat S o k o- azok egyszersmind sinormértékei visel­ l o v b ó l i s kinyomta. Amott (Vengrov- temnek,'és tükörképei azoknak a’ 'Prin­ ban) 400, itt pedig 800Sebeseket talál­ cípiumoknak, mellyek szerént Frantzi* tak a’ Lengyelek betegen feküdni, kik Országtól és az utóvilágtól megítélletn* mindnyájan az April. 9 ik i, 10-iki és kívánok. — Nagy veszedelmeknek kö­ 11-iki ütközetből valók, melly a’ L i ­ zepette nyilt meg ez az Ülés. Az a re' v i é ez vizénél egyfelől U m i n s k i és tenetes hartz, mellyben a’ N em zet egy O u g r u m o f f , másfelől A n d r i c h i e - törvénytelen megtámadás ellen törvény v i c z és N a s s a k i n Generálok között jeit, jussait és szabadságait oltalmaz a> esett. A’ betegen fekvő Sebeseknek (kik öszvetörte az Igazgatás m akhin áját ; e közt vagyon a’ többek közölt OroszTsá- a’ rendnek feltartására helyre kelle a szári Adjutáns Hertzeg H o I s t e i n ) b e ­ lítani a’ polgári és katonai hatalma szédje szerént, az Oroszok vesztesége Országban. Frantzia Ország rgy L i v i e c z n é l a’ feljebb mondott napo­ tás alatt béfedte magát N em zeti gar kai, mellyeket a’ polgároknak haza kon 5000-re mégyen. — Feldmarsal Diebitshez S i e d l c e be 25,000 emberből buzgósága önként állított és tószék azonnal organizált. A’ Párisi ™ álló friss erő érkezeit. zeti gárda elötermett, szebben es F r a n t z i a O r s z á g. mosabban mint valaha; Éz a’ P a r i s Apr. 22-kén. A’ Parlament méltó intézet egyszersmind eszközt r>y Ülés April. 20-kán bérekesztetett. .A ’

lo'f minekünk a’ belső Anarchiának meg­ fojtására, és minden l<Ühő megtámadás­ nak — melly a’ Nemzeti függetlenséget fenyegetné — viszszaverésére. Egy idő­ ben a’ Nemzetigárdával , a’ mi vitéz línea-táborunk is újonnan szereztetett, és ez Ország reá ma kevélységgel tekint­ het. A’ katona szedés soha ollyan hamar és könnyen , mint most, meg nemeseit; és olly nagy a& őket lelkesítő hazafiúi tűz, hogy az ifjontzok alig lépnek be a’ zászlók alá, mellyeknek ditső színei annyi sok drága emlékezeteket juttatnak eszekbe, már többé nem lehet őket a’ vénkatonáktól megkülömböztetni; úgy­ hogy a’ Frantzia Seregek soha egy idő­ ben is szebbek, fenyítékesebbek , és — bízvást mondom — nagyobb tűzzel lel­ kesedettek nem voltak mint ma. — En­ nek a’ nagy Organizationak munkái a’ Charta ígéreteinek tellyesítését nem kés­ leltették. Nagyobb rcsze azoknak már valósítva van azok által a’ törvények ál­ tal, mellyeket az Uralt hoztak, és ,a’ mellyeket én megerősítettem. Uraim ! Én gondos figyelemmel kísértem az Urak fontos munkáinak foíyamatját, mellyek együttvéve aJ Históriában emlékezetessé lejendö belátásról, buzgóságról, és bá­ torságról tesznek bizonyságot. Frantzia Ország nem fogja elfelejteni, a’ veszély­ nek pillantásaiban tett maga feláldozásait az Uraknak, és én mindenkor megtar­ tom emlékezetemben azt a’ segítséget, mellyet az Urálinál találtam, valamikor annak keresését a’ Status szükségei köte­ lességemmé tették. — A’ jövő Parlament Ülés tsak folytatni fogja és — erős bizodalommal hiszem — végre is hajtani az Uraktól elkezdett munkát, szüntelen szeme előtt tartván ama Juliusi történet­ nek Characterét, melly a’ jövendőnek lezálogolt minden törvényes úton való javításokat, a’ miket az Ország méltán megvár, és örökre elválasztja Franlzia

Országnak sorsál a1 Ncmzel akaratja ál­ tal kirekesztett Dynastiától. — Azután a’ megrázkódás után , mellyet az Országteste szenvedett, nehéz volt egy vagy más Krízist nem tapasztalni, a’ mincműeket ez Országgyűlésnek ideje alatt nem egyszer kellett érczníink. De hálá azon állhatatos törekedésneli, mellyel az Urak.az cnyimet segítették; hálá a’ la­ kosság hazaíiúságának és erős hívségének és a’ Nemzeti gárda fáradhatatlan buzgóságának , mindezeket szerentsésen kiállotluk; és ha sajnálnunk kell is a’ szomorú rendetlenségeknek megtörténését, de legalább az Ország az Igozgatószék tzcljainak és gondolkozásának nyilvánvaló tetszését adta. Az Országnak belső tsendessége lassanként helyre állott, és az Igazgatószék megerősödött a’ szerént, hogy a’ törvény hatalma lenne a’ győzedelmes, és a’ köz bátorságot meg­ őrizné. Az Igazgalószék állhatatosan kö­ vetni fogja ezt az ösvényt, mellyen az Urak ötét olly méltán gyámolítottak. — Diplomatikai hogyanállásainknak álla"potjáról Ministereim folyvást tudósításo­ kat adtak az Uraknak, és az Urak esmérik a’ környűlállásokat, mellyek en­ gem a’ rendkívül való készületeknek te­ vésére indítottak; megesmérték vélem azoknak szükségességét, és osztozni fog­ nak velem azon őszinte kívánságban, hogy ennek a’ szükségességnek bár m i­ nél elébb vége lenne. Azok után a’ bi­ zonyítások után, mellyeket a’ Külföldi Hatalmasságoknak békés akaratjáról mindenünnét veszek, merem reményleni, hogy az ő táboraik és a’ miéink is nem sokára békekori lábra leszállittathatnak. De míg már a’ nyitott alkudozások an­ nyira kifejtenének, hogy ez a’ leszállí­ tás lehetséges lenne, mind addig erős­ nek kell lenni Franlzia Ország helyheztetcsenek, és elkezdett készületeink mollett meg kell maradnunk. — A ’ mi se-

gitségünk és a’ nagy Európai hatalmas­ ságoknak közmunkája Belgiumnak meg­ adta a’ függetlenséget és a’ különválást Hollandiától. Ha én el nem fogadtam a’ Belga Nemzetnek kívánságát, melly a’ koronát az én második fiamnak megaján­ lotta: az egyedül azon okból esett, mi­ vel én azt hittem, hogy ezt az el nem fogadást mind Frantzia Országnak, mind Belgiumnak Inlereszszéje parantsolja. D e részvételünkre kiváltképpen való jussa marad ennek a’ Nemzetnek^, és előttünk fődolog a z , hogy a’ Belga nem­ zet boldog és szabad légyen. — Ha elő­ re el nem látott környűlállások, a’ Ka­ maráknak távollétében, kénszerítenének, hogy az Uraknak hazaíiúi buzgóságát újra megkeressem; azt bizodalommal fogom lselekedni. Hazámhoz mindenkor hü lévén, nem tartok semmi áldozatot nehéznek, a’ mivel ditsősóge vagy füg­ getlensége oltalmaztatok ; de vagyon Okom rem ényleni, hogy a’ mi békés állapo­ tunk meg fog erősödni és nem hogy szüksége lenne az Igazgatószéknek az új Segédforrásokra, hanem inkább nem so­ kára megérjük , hogy a’ Hitel , a’ Szor­ ga lom , és a’ Kereskedés újra megszer­ zi minekünk a’ jólléteit, mellyet az Or­ szág a* szabadsággal együtt meghyerni kívánt, és a’ mellyet a’ szabadság tsu­ pán tsak az erős, nagylelkű és minden­ korn em zeti Igazgatásnak segítségével ad­ hat m eg/* — Ekkor felolvasta a’ Ministeritanáts E lölülője a’ Királyi Rendelést, m elly az Ország Kamaráinak Ülését Junius 15-kéig e l h a l a s z t j a . . Német

alföldi

Királyság.

B r ü s z s z e l April. 21-kén. Az Igaz­ gatószék egy 5 személyekből álló Követ­ séget küldött L ondonba, L e o p o 1d Szász Kobnrgi H ertzeghez, megtudni tőle, mit fogna Ő Kir. Hertzegsége tseleked-

ni abban az esetben , ha Belgium Roto' naja nekie megajánlatnék. A’ K öveti tagjai,^ minekelőtte elindullak volna° hoszszu értekezést tartottak V külső Mi’nasterrel. O r o s z

0 r s z á

Sz. P é t e r v á r Apr. 15-kén. Egy Tsászarj Ulí as a’ következő rendelést parantsolja: „ A ’ V i l n a i Kormánynak né-melly kerületeiben kiütött háborgások­ nál fogva, szükségesnek t a l á l t a k , hogy ama háborgó Kerületekkel határos Kuí- 1 iá n d ia hadiállapotba vettessék, és an­ nak Főkormányzója General Báró Pa li­ lé n mindazon jussokkal és hatalmak­ kal, mellyekkel had idején egy külön táfcorseregnek Vezére b í r , felruháatassék.Cí — A’ inult esztendőben az Ur a l (he­ gyéből kiásott Aranynak betse 17,750,000 Rubelt é r ő , ’s a’ kiásott Platináé 1,209,600 Rubelt* A’ közelebb lefolyt 10 esztendők alatt az U r a 1i bányákból kikér ült arany 107,700,0í)0Rubelre;és a’ Plalina3>805j520 Rubelre mégyen.. A’ Litvániái Pártütésről , Privátle­ velek az O r o s z ha tá rs z é 1r ő 1 ezt írják: „ A ’ lázzadás Mart. 26-kán ütött ki, R o s s i e n n á b a n , Sa ubenben ^ T e l s e n ben, még pedig, a’ mennyif0 mi tudjuk, mind a’ három helyt egy időben. A’ tisztviselőket fogságba vetet­ ték, a’ tsászár! Kaszszákat és fegyver' tárakat elfoglalták, és a’ háromszmu Kokárdát kiszegezték. Ro ás i e nná b á n Idergleni Kormányszék állott fel, melly Mart. 29-kén minden Papokhoz P r0j c l a m a l i o k a t küldött, hogy azokat® Kathedrakból a’ népnek olvassák fel. bzeknek a’ Proclamatioknak tartalma ö volt, hogy az újonnan feltámadott halálos büntetés fenyegetése alatt paran-

A’ poslajárás P é l c r v á r cs M e ­ tsoJjn hogy minden ember fegyvert ra­ gadjon, és R o s s i e n n a b a siessen. Az­ rnél között megszakadván a’ szárazon, után egy számos tsöport fegyveres pa­ ezentúl vízen rendes Postaképpen járó rasztságot kiküldöttek G e o r g e nb ur g * gőzhajók állal fog fellarlatni L i c b a u ba, hogy a’ Vámtiszteket fogják el, és és M e m e l között, míg a’ tsend és rend a’ kaszszákat foglalják el. De ez a’ plá- Litvániában helyre állana. num elárultatott, és a’ Vámtisztek állal Na g y Bri tannia. futottak Burkus Országba a’ kaszszákkal. — Híre futván a’ kiütött zendülésnek, Az Alsó Háznak April. 18-iki Ülé­ Oberster B a r t o l o m e j o f f K a u « n ből kiküldettetett 120Ö emberrel, és négy sében heves vitatások folytak a’ R e f o r m ágyúkkal a’ pártütésnek elfojtására és le- B i l l felett. Egyik tzikkelye a’ Bilinek tsendesítésere. Midőn ö , megvervén elébb — a’ mint tudva van — a’ Skótziai és a’ pártosokat V id u k él nél , bémenne Irlandiai Képviselőknek szám átm egneR o s s i e n n á b á ; úgy látszott, hogy oz v c l i , ellenben aa Angliáéit m e g k e egész dolog tsak hamar lelsendesiltetik. v e s í t i . Ez ellen a’ tzikkely ellen Ge­ De alig tölt bele egy hét , mikor 9—10 neral G a s c o y n e nagyon kikelt. Az ezer Insurgensek környül fogták a’ vá­ a’ változtatás, „mellyet ö e’ tzikkelyben rost, és az Obersternek ki kellett men­ tétetni kívánt, így hangzott: ,,A’ Háznak ni Rö s s i en na b ó l , és fegyveres kézzel az a’ vélekedése, hogy a’ K n i g h t e k lítat nyitni H a 1n u j e ba, bonnét a’ bur­ nek C i t i z e n e k n e k , és B u r g e s s e k kus földre, nem éppen minden veszte­ nek(V Megyék, Városok, és FalukKépség nélkül, hátra vonta magát. — Az viselöinek) számát, kik Angliából külInsurgensek ereje 15,000 főre nevekedett dettelnek, nem k e l l m e g k e v e s í t e — A’ Kintstár Cancellariusa Lord es Kauen felé indult, hogy ezt a’ várost megvegye. De későbben , megértvén hogy A l t h o r p erössen elleneszegzé magát a’ ott 2500 emberből álló Orosz őrizet fek­ Generál által javaslóit változtatásnak, szik, az Ostromlás gondolatával felha­ mint ollyannak, melly a’ Bilit eredeti gyott, és elégnek tartotta 9000 ember­ tzéljától az az a’ Nemzeti Képviseletnek rel a’ Külső várost S l o b o t k á t bészál- megjobbílásától meszsze téríti. Sokan be­ lani. ^—. A’ lázzadás, a’ mint mi tudjuk, széltek ellene ’s mellette. A’ vitatásoknak kiterjed egészen T r o ’i k iig , a’ 3 mföld- folytatása, éjfélutánni 2 órakor, más nyire Vilnától. Mi történt V i l n á b a n , napra elhalasztatott. Az April. 19-ki Ülésben elvégződön ®s túl rajta, arról semmit nem tudunk. "^H alljuk, hogy M in s kbői katona­ a’ tanálskozás a’ General G a s c o y n e ság fog jöni a’ pártosok'ellen. Samogi- által megmozdított Változtatás felett, haban rettenetes zűrzavar és rendellen­ melly is végre 299 szóval 291 ellen e s uralkodik, kiki tetszése szerént sze- e l f o g a d t a t o t t . E’ szerént oz Oppodiveszi magának a’ rangot és titulust; sitióÖszóval győzedelmcskedelt. Az Ülés sokan minden törvényszék és megítélés reggeli 5 órakor oszlók el. nélkül felakasztatnak, vagy meglövctL o n d o n April. 21-ken. A’ Ministetnek; a’ kik eddig inasok és tselédek terek, minekutánna rajtok az Oppositio voltak, azok most Kapitányok, Hadna­ győzedelmeskedett, tanátsot tartottak 20gyok ’s a’ t. — dikban a’ külső Ministernél.- Azután ki-

menteit a’ Királyhoz.. A ’ MinisteriumM a g y a r H r c * ' most mar nyilván látja, hogy a’ Bilinek át illető kérdés volt, mert már az tol Mohátsig 15 óra 9 min. Mohátstól tegnap elvolt nálok döntve, hanem Isu- Újvidékig 12 óra 26 min. Újvidéktől Zipán az i dőpont, mellyben megoszlattas- monig 5 óra 25 minuta alatt. Esigy scl<.Cí — Az Alsó háznak mái cApril.21- Bétslöl Zimonig 47 óra 46 minuta alatt. clihi) Ülésében V i v y a n Ur tudakozta A’ Gőzhajó Apr. 30-dikán indult viszsza a’ Iíinlstár Cancellariusától , igaz e’ , Zimonból Pestre a’ honnan egynehány Iiogy a’ Ministerium megakarja oszlatni napi ott mutatása után Bétsbe veszi úta’ Parl ament et mel l yre Lord A 1 t h o r p ját. Bétsből lefelé meg fog indulni Máazt m ondá, hogy nem látja szükséges- jus 2 4 —26 dika között ismét Pestre ’s ön­ nek felelni a’ kérdésre. nan Zimonba. L o n d o n A pr. 22 dikén. Ez nap ---------— ---- —a’ Király személyesen megjelent a’ Pár- A’ pénz folyamat Május’ 2-dikán; Jamentben ’s annak üléseit elhalasztotta. középárr: A ’ Londoni K urír ugyan ezen napon A’ Státus’ öp.Centes Obligátzióji 812/5 ezt adja hozzá ezen tudósításhoz: „ A ’ Az 1820-béli sorsosok, 1553/2 Parlament üléseinek elhalasztása első lé- Az 1821-béli hasonlók, ^ " pés vala a n n a k eloszlatására. A ’ Parlament Bétsvárosa 2 1 /2 p. Centes Bankó Oblia’ holnapi napon el fog oszlattatni.{í g á t z i ó j i , 4 1 1 /2 fór. keltek, mind Conv. A ’ Bank-Aktziák keltek 992 5/5 for.too. E l e g y e s D o l g o k . Conv. Pénzben. A’ Norimbergai C o r r e s p o n d e n t

_

Felsöségi rendelésnél fogv« j

jjjjj

a ve t lyelt k ö z ö t t 3 A ’ M á g n á sok sietséggel erős vá-

bán voltak. A ’ njarhahús árra 9 kr. o. r

K

vagy 22 1 /2 kr. váltóban meghagyatott.

i vagy

futottak “ ?KölteményO

Szerkesztető és Kiadd M á r t o n J ó ’ s e f , P rofessor. (LandstrasseNro 515.) Nyomtató: IS’emes Halkul Antal. (Obere Bácker-Strasse Nro Z55.)