1
2006/05-06.
Nõk vezetõ tisztségben Három évvel ezelõtt indítottuk el ezt a sorozatot. A nõnap hónapjában felkérünk bemutatkozásra három olyan köztiszteletnek örvendõ hölgyet, akik az iparos társadalomban töltenek be vezetõ tisztséget. Lapzártánkig meg is érkeztek az írások, és mint látni fogják a 4-6 oldalainkon ezúttal négy portré rajzolódik ki. Õket és valamennyi nõolvasónkat köszöntse egy jelképes csokor virág!
Brávó Elnök Úr! E hasábokon nem szoktuk bírálni az elnökség munkáját, sem a testület tagjait. A dicséret is elmaradt bizonyítandó lapunk semlegességét. Most azonban szokásszegést követünk el. Erre kötelez az a helyzet, amirõl olvasóinkat mindenképp tájékoztatni kell. Közpéldamutatásról van szó. Február 27-én az egyik, elkötelezettségét inkább hirdetõ, semmint azt elrejtõ tv szerkesztõsége néhány idõszerû téma megbeszélésére meghívta az IPOSZ elnökét. A témák adottak voltak, a szükséges anyagokat összeállították. Az elnök naprakészen, felkészülten ment a stúdióba. A tv délután többször is említette az esti mûsorban az elnökkel folytatandó beszélgetést. Ezzel is súlyt adva a témának és részvevõjének. A mûsorvezetõ az adózással kezdve az egyik nagy pártot hibáztatva rögtön politikát vitt a beszélgetésbe. Szûcs György válaszában az utóbbi évek két kormányát egyaránt hibáztatva világította meg a valóságnak megfelelõen a téma egészét. S mikor a mûsorvezetõ hiába erõlködött az egyoldalúság elfogadtatásával, a hosszú beszélgetést rövidre fogta, befejezte. A választási harcban sok esetben nemtelen, öv alatti ütések sorozzák az ellenfelet. Az IPOSZ elnöke nem állt be a sorba, "elszalasztotta" a felkínált alkalmat, példát mutatott tisztességbõl, polgári magatartásból. Köszönjük!
Az ipartestület elnöksége két új díjat alapított. "A kozmetikus szakma kitüntetett oktatója", valamint "A kozmetikus szakma kitüntetett tanulója" díjakat a legjobb oktatók és tanulók együtt kapják meg. Az ország kozmetikus képzõ iskoláiból beérkezõ jelölteket, javaslatokat, pályázatokat tizenhárom tagú zsûri bírálja el és ítéli oda. Az új díjtól a szakmai ipartestület a munka és a tanulás becsületének felértékelõdését várja. Ezúttal adták át az újonnan alapított Életmû díjat is, amelyet a szakmában negyven éve jól dolgozó és a szakmai közéletben is kiemelkedõen tevékenykedõk kaphatnak meg. Az arany- és ezüstkoszorús mester kitüntetéseket is elsõ alkalommal adták át a kongresszuson. (7-8. oldal) Az adómentes bevételek 1990-ben még mintegy 50 tételbe belefértek, ezekrõl jelenleg mintegy 150 pontból álló felsorolás rendelkezik. Az adójóváírásnál összességében lényegesebb különbséget jelent, hogy ezek közül bizonyos adómentes juttatásokban csak a munkaviszonyban levõ magánszemélyek részesülhetnek, õk viszont a jövedelmüktõl függetlenül. A 2006-tól bevezetett adóváltozások jelzik, hogy ilyen mértékû költségvetési hiány és államadósság mellett nem lehet az adókedvezményeket válogatás nélkül, a jelenlegi mértékben fenntartani. S ami ma könynyebbséget jelent, annak az árát is a jövõ nemzedékének kell majd megfizetnie, függetlenül attól, hogy indokoltak voltak-e ezek a szubvenciók, vagy nem… (10. oldal) Lehet, hogy ideig-óráig fel kell adni az önállóságot, de azzal, hogy az ipartestület csatlakozik (vagy ha úgy tetszik egyesül) azzal az ipartestülettel, ahol szakértõket alkalmaznak, jobban segíthetik a tagjaik vagy az adott településen, illetve térségben mûködõ családi, mikro, kis és középvállalkozásokat, amely a taglétszám növekedését is eredményezheti. Védjük meg értékeinket. Ne adjuk fel (el) az õsöktõl kapott szellemi értékeinket, székházainkat! Vagy hagyjuk, hogy egy ügyészségi vizsgálat megállapítsa a tartós mûködésképtelenséget, amelynek egyértelmû végeredménye, hogy székházainkat elveszítjük? Menjünk a dolgok elébe, amíg nem késõ! (11-12. oldal)
Ismét lehet pályázni a Magyar Termék Nagydíjra Kilencedik alkalommal hirdették meg a nemzetközi piacon versenyképes, kiemelkedõ minõségû termékek elõállításának és a szolgáltatások fejlesztésének ösztönzésére a Magyar Termék Nagydíj pályázatot Budapesten. A pályázatra 2006. május 26-áig lehet jelentkezni, az elismeréseket szeptemberben adják át. A zsûri az értékelés során, többek között, azt veszi figyelembel, hogy a termék mennyire EU-konform, mennyire felel meg a hazai fogyasztóvédelmi céloknak, szabványoknak, és hogy mennyire versenyképes a termék a hazai és a nemzetközi piacon. Magyarország uniós tagságával a magyar vállalatok élesebb versenyfeltételek között dolgoznak, a versenyképességet csak magas minõségû termékekkel lehet garantálni. A díj azért is fontos, mert erkölcsi elismerést, ösztönzést jelent a kiváló magyar termékeknek. A fogyasztóknak a termékeken feltüntetett Magyar Termék Nagydíj logó megbízható eligazítást ad a vásárláshoz, így a pályázatnak végsõ soron a fogyasztók a nyertesei megvonni a bizalmat. A pályázati felhívás letölthetõ a www.termeknagydij.hu honlapról. Információ a www.gkm.gov.hu címen is található.
2
L. évfolyam
Kommentár Ha a szellemnek épp oly könnyû volna parancsolni, mint a nyelvnek, egyetlen hatalomnak sem Spinoza (1632-1677) kellene erõszakhoz nyúlni. Zord az idõ. Hat évtizede vége az emberiség történelme második világégésének, de a fegyverek azóta sem hallgatnak, 158 éve szabadította ki a pesti ifjúság börtönébõl Táncsics Mihályt, lett forradalom, majd ránk kényszerített szabadságharc. Év sem fordult, a megkisebbedett Szent Szövetség tort ült. A szabad sajtó jelképe pedig önbörtönébe vonult, mert félt honfitársai feljelentéseitõl. A sajtó a világ mintegy felében szabad, bár tudnunk kell, az emberiség ismert történelme a tûz, a kerék és a pénz "feltalálásával" az utóbbi egyeduralmát, mindenre való átláthatóságát hozta. Vagyis a szabad sajtó a pénz érdekét szolgálja, különben szabad. Úgy tûnik, a kendõzetlen hatalom kevésbé türelmes, az álarc viszont mindent eltakar. A sajtó feladata e kormányzás ellenõrzése és ez annál is inkább fontos, mert tapasztalhatjuk, az uralkodással bármilyen emberi gyengeség összefonódhat. A felsõbbség az "önmaga megismerésére fordít a legkevesebb figyelmet és erõt." Kell tehát a külsõ érdeklõdés és néha az energia, hogy az engedélyezett határokon belül a sajtó eleget tehessen feladatának. Minél nagyobb a kormányzásból jutott szerep, annál nagyobb szellemi érdeklõdés és erõfeszítés kell az ellátásához. Ha jól használják, a tömegtájékoztatás ebben még a mankó szerepét is betölthetné. Van- e rá igény, piac és hajlandóság? Nem biztos, hogy erre határozott válasz adható. Az azonban biztos, hogy a demokrácia kiteljesedésének fegyvere, de legalább eszköze a média. Segítheti az írott és az általánosabb, az íratlan törvények érvényesülését. Segítheti az olvasók, a széles rétegek felkészülését a társadalmi életben való fokozott részvételre. Hazánkban e szakaszban tartunk. Eszembe jut a népi gondolat: a jobb és baloldal néha egy kanál vízben megfojtaná egymást. Látványosan gyûlölik a másikat, de egymástól szaporodnak. A média egyik fele a gyûlölet beszéd állandó felszínen tartásával a célszemélyek befogadó készségére alapoz. Az emberi indulatokban, alantas ösztönökben bízik. A választó leváltása április 24-étõl bõ három esztendeig tart. Addig viszonylagos nyugalomra lehet számítani. Az alkalmat pedig felhasználni a társadalom aktivizálására, civilesedésének fokozására, a polgárság gyökereinek megerõsítésére. E majdani polgárság alkotó eleme a kisiparos. Remélem, a mai idõsebb nemzedék már semmiben sem hasonlít az egy lépcsõvel elõbbihez, remélem, csökkent a városok és a kisebb települések közti szellemi, érdeklõdési különbség. Remélem, ma már úgy demokrata mindenki ez országban, hogy nincs mitõl félnie. Ám ne féljen tisztán gondolkodni, ne féljen önmaga családi és gazdasági körülményeire önmagától rákérdezni, a változás okait megkeresni, végig gondolni, sokszor vitatni a megállapításokat és csak ezt követõen lépni az esetlegesen sorsdöntõ kérdésekben. A polgárrá válás a föld rabjaival kezdõdött. A kiválasztódás gyötrõ folyamata talán sosem áll meg, de minden esetre történelmileg is hosszú procedúra. A demokratikus idõszak másfél évtizede azt mutatja, hogy állampolgáraink egy része éhes a hitre. Becsapottnak érezte magát a múltban, ehhez hozzájárult a sajtó is, ezt az érzést azután tovább adta másoknak, terjedt és elterjedt. Ebben hibás a média is. Szakembereknek kellene ezt alaposan elemezni, nem e lap keretén belüli a téma. Az azonban itt említendõ, hogy az iparosság mindig a gazdaság talaján állt, ismerte piacát, lehetõségeit és vágyai nem igen terjedtek túl a valóságon. Legalább egy évszázada, hogy Közép-Kelet-Európa sorsát külsõ tényezõk határozzák meg. Alkalmazkodnunk kell(ett). A hit talán az önálló döntés lehetõségéért alakult ki. Lám, errõl keveset szólt a média. Pedig az általam annyira óhajtott hazai polgárság - és benne a mai iparosok ezrei - ereje ebben majd megnyilatkozhat. Addig is magunkban kell hinni és ezt a jogos önbizalmat a médiának példák által erõsíteni, fejleszteni kell. Gergely György
"Egy csepp emberség" Minden reggel meghallgatom a rádióban egy-egy illusztris személyiség az napi "evangéliumát", melyben elmondja a saját "világmegváltó gondolatát… Érdekes, hogy mindig egy-egy "fennkölt" személyt kérnek fel a nemes feladatra. Pedig én néha szívesen meghallgatnám egy-egy vidéki vagy városi iparos, mondjuk egy ács, cukrász, kárpitos, vagy lakatos… esetleg egy kõmûves, fuvaros, mondjuk egy bõrdíszmûves napi gondját, esetleg egy magvas gondolatát is. "Egy csepp emberség!"… Ami jól esne annak a sok-sok reszketõ kezû, öreg iparosnak is, akit a mai rohanó világ kiszorít az eddigi, biztos kenyérkeresetébõl, a napi szûkös megélhetést biztosító, kisebb munkák elvégzésének a lehetõségétõl is!… Akiket a mai fiatal - élelmes - vállalkozók a mai világ farkastörvényeivel élve, szinte lesöpörnek a "haladás" útjából az embertelen hajszával - az erõsebb jogán - amit diktálnak napjainkban. "Egy csepp emberség!" Amit pedig megérdemelne az a sok fáradt, beteg, rokkant öreg ember - aszszony - akikkel naponta a hivatalokban, egészségügyi intézményekben, vagy a boltok némelyikében nem a "legemberségesebben" bánnak, türelmetlenül, udvariatlanul azok, akikhez bátortalanul szinte félve fordulnak a napi gondjaikkal a gondoskodásra szorulók többsége… Akiknek a tömegközlekedési jármûveken nem jut ülõhely, mert ott legtöbbször az életerõs fiatal ül, s elterpeszkedve, közömbösen nézi, hogy az a beteg, rokkant, öreg, milyen ügyetlenül kapaszkodva próbálja megtartani az egyensúlyát… Igaz ugyan, hogy minden évben van "egy nap", amelyet az öregek, rokkantak, vagy betegek "világnapjának" nevez a hivatalos felsõbb hatóság - ilyenkor még az idõjárás jelentés is ezzel foglalkozik - ám de kint az utcán ezt még nem lehet észre venni, mert a mai rohanó világ nyüzsgõ embere egyáltalán nincsen tekintettel a segítségre szoruló gyengébbekre, öregekre… Pedig õk csupán: "Egy csepp emberséget!" kérnek - várnak - a mai kor emberétõl… hát még ha az annak egy fillérjébe nem kerül, csupán egy kis türelmességbe, lojalitásba, egy kis segítségbe… azaz egy kis "emberségbe"… aminek ott kellene lenni mindenkiben. Arra gondolva, hogy egyszer mindenki megöregszik…és majd õ is rászorul a mások emberségére! Mester Miklós nyugdíjas
3
2006/05-06.
Nõk vezetõ tisztségben Három évvel ezelõtt indítottuk el ezt a sorozatot. A nõnap hónapjában felkérünk bemutatkozásra három olyan köztiszteletnek örvendõ hölgyet, akik az iparos társadalomban töltenek be vezetõ tisztséget. Lapzártánkig meg is érkeztek az írások, és mint látni fogják ezúttal négy portré rajzolódik ki. Õket és valamennyi nõolvasónkat köszöntse egy jelképes csokor virág!
Merklikné Gallai Zsuzsa Lehet, hogy értékvesztett világunkban a sodródó, bizonytalanságokkal küszködõ fiatalok számára különösen hangzik, de számomra a pályaválasztás nem okozott gondot, mert már kilenc évesen kozmetikusnak készültem. Bár a családban és a rokoni körben senki sem volt kisiparos, sem kozmetikus, engem mégis rabul ejtett ez a foglalkozás. Édesanyám a Királyfürdõvel szemben lévõ fodrászatba járt a hatvanas években. Rendszerint magával vitt, de én az ollókkal csattogó, hajszárítókkal bûvészkedõ fodrászok helyett az elfüggönyözött kozmetikai részleg titkait igyekeztem kifürkészni. Piroska néni (a teljes nevére sajnos nem emlékszem) türelmesen, kedvesen válaszolgatott naiv kérdéseimre, s nem is sejtette, hogy komoly magyarázataival e szakma felé terelgeti nyiladozó értelmemet. A Hámán Kató Gimnáziumban már tudatosan készültem erre a mesterségre, csodálkoztak is rajtam az osztálytársaim, akik az érettségi közeledtével kivétel nélkül fõiskolákra, egyetemekre adták be jelentkezésüket, hogy én megelégszem a szakmunkásképzõvel. A Dallos Ida Szakmunkásképzõ Intézetben készítették fel akkoriban a fodrászokat, kozmetikusokat. A középiskolában négyes tanuló voltam, a kozmetikus iskolát viszont kitûnõ eredménnyel végzetem el, mert ott minden érdekelt, amit tanítottak. Remek tanárok foglalkoztak velünk, különösen Bodor Ferencné, aki mai is oktat az ipartestület iskolájában, valamint Lehr Margit, aki már nyugdíjas, de tartom vele a kapcsolatot. Pályámat 1972-ben kezdtem a Majakovszkij utca - Rumbach Sebestyén utca sarkára esõ állami fodrászat kozmetikájában. Menõ hely volt az akkoriban, mûszakonként tizenegy fodrász és két kozmetikus fogadta a vendégeket. Sok neves ember megfordult nálunk, zömmel színmûvészek a Madách Kamarából, s az sem volt utolsó szempont, hogy sokat tanultam idõsebb kolléganõimtõl. A tudásomat és is mindig szívesen megosztottam másokkal, a fiam megszületése után 1976-ban szakoktatónak tértem vissza a vállalathoz, de ezt a státust mestervizsgához kötötték és megkövetelték a pedagógusi diplomát is, évente húsz tanulót neveltem. 1983-ban nagy döntésre szántam el magamat, kiváltottam az ipart és egy fodrásznõ kollégámmal Óbudán, a kaszásdûlõi lakótelepen megnyitottuk üzletünket. Merészség volt feladni a biztos állást, de akkoriban sokakat vonzott a "maszek" lét, ami bizonyos szabadságot, függetlenséget, szakmai kihívást is jelentett. Jó érzés volt a saját elképzelésem szerint a magam választotta technikákkal, anyagokkal dolgozni, építgetni a vendégkört. Egy gyermekkori ismerõsöm jóvoltából az elsõk között juthattam hozzá elektromos alakformáló, izom tornásztató, fogyasztó géphez. Ez az orvosi mûszer tervezõ mérnök jelenleg Amerikában gyártja készülékeit. A tervgazdaságban jó anyagokat csak némi furfanggal, leleménnyel lehetett beszerezni, nekem ebben is szerencsém volt, egy gyógyszerész ba-
rátnõm segített hozzá minõségi, megfelelõ tisztaságú anyagokhoz. Az ipartestület életébe a szakmai és oktatói munkám által a kozmetikám indításakor nyomban bekapcsolódtam. Külföldi cégek módszereivel, anyagaival megismerkedve oktatás, továbbképzés, vidéki bemutatók keretében országszerte népszerûsítettem az újdonságokat. Számos megyei, városi, területi ipartestülettel, pályatársakkal alakultak kapcsolataim, amelyekre a mostani pozíciómban jól támaszkodhatok. Elõször Párizsban töltöttem hat hetet egy kozmetikai cég iskolájában. Kezelési metódusát itthon bemutatókon terjesztettem. Németországban több kozmetikai cégnél is tanultam. Svájcban és az Amerikai Egyesült Államokba pedig három hónapig tanulmányoztam egy kozmetikai cég bõrregeneráló gépét, anyagait. Amikor a rendszerváltást követõen elõdöm, Kocsenda Miklósné Kati szorgalmazta a szakmabeliek, ipartestületi tagok összefogását, szervezõként, oktatóként csatlakoztam az ipartestület munkájához. Tanfolyamokon, továbbképzéseken vettem részt. A vizsgáztatásban, a mestervizsga bizottság, az oktatási bizottság, s szakmai bizottságokban folyamatosan dolgoztam. Másfél évtizedes öntevékeny ipartestületi munka Fotó: Szépítész Magazin után 2004. végén jelöltek az elnöki posztra. Kértem néhány nap gondolkodási idõt, hogy megbeszélhessem a családommal. A mûszaki tanár férjem bátorított, hogy vállaljam a megbízatást, hiszen így még többet tehetek azért, ami annyira érdekelt egész életemben: a szakmámért. Kicsit át kellett szerveznem a napjaimat, mert több idõt igényel ez a foglalatosság, mint amire számítottam. Hetente három napot töltök a kozmetikában, két napig az ipartestület ügyeit intézem. Szerencsére nagyon lelkes csapat vesz körül, kilenctagú elnökségünk egy irányba húz, s az eredmények azt mutatják, kezd megtérülni a befektetett energia. Az elmúlt évtizedben nagyot változott a világ, temérdek új gép technika, kozmetikum bukkan fel a piacon, csak a szakmai, oktatási színvonal emelésével állható a verseny. Új, korszerû tankönyvet állítottunk össze, továbbképzõ tanfolyamunkat országos szintûvé kívánjuk emelni. Korábban évtizedekig a mi szakmai kongresszusunk volt az egyetlen jelentõs, színvonalas szakmai esemény, most két másik rendezvény is létrejött, sõt egyes cégek külön is szerveznek ismeretbõvítõ szakmai napokat. Ez megosztotta a kozmetikusokat és kozmetikai cégeket. Akad tennivalónk bõven: ezért gondoltunk öszszefogásra a szakma minden érintettjével, hogy közösen emeljük a szakma és a szolgáltatások színvonalát, hogy díjazzuk, értékeljük a kiemelkedõ szakmai és emberi teljesítményeket, erõsítsük az érdekvédelmet, s törekszünk arra, hogy ipartestületünk legyen az a hely, ahova érdemes és jó tartozni, mert jól érezzük magunkat és reményeink szerint együtt alakíthatjuk a szépségipar jövõjét.
4
L. évfolyam
Nõk vezetõ tisztségben
Lonkay Attiláné Budapesten, 1952. október 29-én születtem. Tíz évig dolgoztam a Magyar Nemzeti Bankban. Második gyermekem születése után, lakóhelyünkhöz közelebbi munkahelyet kerestem, így kerültem 1984. decemberében a KIOSZ XVI. kerületi Alapszervezetéhez. Akkori titkárunk Tõzsér Ernõ mellett ismertem meg a kisiparosok világát, mely számomra addig ismeretlen volt. Ernõ bácsi szívvel-lélekkel segítette, támogatta iparosainkat, minden gondolata a KIOSZ, de fõként alapszervezetünk sikeres helytállása volt. Hihetetlen munkabírásának szervezõkészségének köszönhetõen 10-szer nyertük el a KIVÁLÓ ALAPSZERVEZET címet. Olyan sokrétû feladattal találtam magam szembe, amelyek izgalmasan újak voltak számomra, itt éreztem elõször, hogy önálló gondolataimat, ötleteimet figyelembe veszik. Az új adótörvény bevezetésekor rengeteg energiát fordítottunk arra, hogy minél többet segíthessünk tagjainknak a könyvelésben, az adóbevallás elkészítésében. Ekkoriban már önállóan is vállaltam könyvelést, s elõbb-utóbb nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nem tudom tökéletesen ellátni feladataimat a munkahelyemen és a magánvállalkozásban egyaránt. Tizenhat éve, 1990 januárja óta vagyok vállalkozó, könyveléssel foglalkozom, s több mint tíz éve, mint bérlõ az ipartestület székházában mûködtetem könyvelõ irodámat. Eleinte a felügyelõ bizottság tagjaként vettem részt az ipartestület munkájában, majd 2001-ben tagja lettem az elnökségnek. 2004. decemberében választottak az ipartestület elnökévé. Elsõdleges célomnak az ipartestület
fennmaradását és székházunk megtartását tekintem. Hiszem, hogy a kisvállalkozóknak szükségük van egy olyan szervezetre, ahol személyes támogatást és segítséget kaphatnak. Szeretnénk, hogy minél többen tudomást szerezzenek létezésünkrõl, ennek érdekében szorosabbra fûztük a kapcsolatot a helyi újságokkal. Jó lenne elérni, hogy a lakosság tõlünk kérjen megbízható iparost. Több alkalommal szerveztünk kézmûves kiállítást és vásárt. Rajzpályázatot hirdettünk a kerületi általános iskoláknak "Mesterségünk címere" témakörben. Számunkra is nagy meglepetést okozott, hogy kezdeményezésünket az összes iskola örömmel fogadta és rengeteg gyermek készített szebbnél-szebb rajzot és festményt. Mint minden régi ingatlannal rendelkezõ Ipartestületnek egyaránt örömet és gondot jelent az épület fenntartása és folyamatos karbantartása. Tanfolyamok tartásával, bérbeadással igyekszünk napi gondjainkat enyhíteni. Tagjaink felhívásunkra társadalmi munkával, tárgyi eszközökkel és pénzbeli felajánlásokkal segítenek át a nehezebb idõszakokon.
Herczeg Ferencné Iparos család gyermekeként, 1944, június 27-én születtem Pásztón. Általános iskolai tanulmányaimat, majd a szakmunkásképzõt is ezen a kistelepülésen végeztem. Tanulóéveim után segédként dolgoztam tovább mesteremnél, majd 1964-ben Budapestre kerültem, 1969-ben férjhez mentem és 1970-ben elköltöztünk Szegedre, ahol a fodrász szövetkezetnél dolgoztam. Itt született meg az elsõ gyermekem, s még ebben az évben visszaköltöztünk Pásztóra. Azóta élek a Cser-
Megtartjuk régi hagyományainkat, törõdünk idõs és nagycsaládos tagjainkkal, (Idõsek napja, Mikulás ünnepség, karácsonyi ajándékcsomag) megemlékezünk tagjaink születésnapjáról, köszöntjük nõtagjainkat a nõnap alkalmából. 2-3 havonta megjelenõ Híradónkban igyekszünk tájékoztatni tagjainkat a legfontosabb változásokról. Az elmúlt idõszakban stabilitást teremtettünk közösségünkben, mely a fõváros legnagyobb létszámú általános ipartestülete. Az országban elsõként indítottuk el a résztulajdonosi programot, mely arra irányul, hogy ingatlanunk a tagok tulajdonába kerüljön. Kettõs cél lebegett a szemünk elõtt, az egyik, hogy korábbi tagjaink visszatérjenek, a másik, hogy még jobban magukénak érezzék ezt a házat. Biztos vagyok abban, hogy amenynyiben a helyi szinten meg tudnak maradni az ipartestületek, akkor van és lesz létjogosultsága az IPOSZ-nak, amely így visszanyerhet olyan jogokat és kaphat olyan lehetõségeket, amelyek már javíthatják a kisvállalkozók helyzetét. hát és a Mátra által körbeölelt 10 ezer lakosú Nógrád megyei kistelepülésen. Sajnos régi mesterem közvetlenül visszatérésem után meghalt, 1972-ben a fodrászüzlet eladó lett, s én éltem vásárlási lehetõségemmel. Innentõl kezdve saját üzletben fodrász kisiparosként tevékenykedtem. 1980-ban mestervizsgát tettem. Ezalatt az idõszak alatt 21 tanulóm volt, akikkel megszerettettem ezt a mesterséget, hisz szinte kivétel nélkül mindenki megmaradt a szakmájában. Az ipartestület szervezeti életében három évtizede mûködöm közre. Vezetõségi tagként, póttagként, mestervizsgáztatóként, vizsga elnökként mindig számíthattak rám. 1989-ig minden társadalmi munkában önzetlenül részt vettem, segítettem. 1999ben mentem nyugdíjba, de nyugdíj mellett is fenntartom az iparomat. A Pásztó és Vidéke Ipartestületnél 12 évig voltam elnökhelyettes, két ciklusban elnök. A Nógrád megyei ipartestületek közül az egyedüli nõ elnök. 34 éve vagyok iparos és azóta az ipartestület egyik tartópillére.
5
2006/05-06. Szakmai kitüntetéseim: Kiváló ipari tanuló nevelésért 1972-ben Jó minõségért 1974-ben Jó munkáért 1976-ban Aktívák jutalmazása 1975, 1977, 1978-ban HNF kitüntetés 1980-ban Ipar kiváló dolgozója 1981-ben Ipar kiváló mestere (megyei) 1984-ben Kiváló szervezeti munkáért (ezüst) 1984-ben Mestervizsgáztatásban való eredményes közremûködésért 1989-ben Aranykoszorús 1995-ben IPOSZ-Díj 1996-ban A fotón, a Pásztói és Vidéke Ipartestület elnöke mellett profilból a mindennapok segítõtársa, Tóth Tiborné ügyvezetõ is látható. Róla azt kell tudnunk, hogy szintén dicsekedhet az IPOSZ-Díj kitüntetéssel. Bár habitusát illetõen esze ágában sincs dicsekedni, hiszen mindjárt az elismerés átvétele után azt monda: "csak azt tettem amire vállalkoztam", Tóth Tibornét Erikának szólítják és emlegetik az iparosok, kollégái, ismerõsei. 1998 márciusában került mint könyvelõ az ipartestület dolgozóinak sorába. Az elõzõ ügyvezetõ Báthy Károlyné, Marika választotta õt, amikor könyvelõt keresett. Szakmai tudása, munkája révén elõbb helyettesként dolgozott, majd Marika nyugdíjazása után, az elnökség javaslatára, két évvel ezelõtt a küldöttgyûlés kinevezte ügyvezetõnek. Az ügyvezetõ asszony portréjához kívánkozik néhány gondolat a 2004. évet értékelõ küldöttgyûlési beszámolóból: "Elnökségünk fáradhatatlanul végezte munkáját, miként az ipartestület munkatársai a tagság érdekében dolgoztak egész évben. A napi ügyek intézése, a feladatok ellátása nem mindig egyszerû, tekintettel arra, hogy nagyon sok változó jogszabály nehezíti dolgunkat és fizetési kötelezettség terheli zsebünket…" A Pásztó- és Vidéke Ipartestület mûködési területén, 26 kistelepülésen csaknem 1400 vállalkozás mûködik. Az ipartestület taglétszáma évek óta nem csökken. Az elhunytak helyét folyamatosan pótolják az újak. Jó híre van az ipartestületnek, melynek munkáját a fent bemutatott két hölgy fémjelzi.
OFI FELHÍVÁS
Erõsíteni az ágazat gazdasági és társadalmi elismertségét A fémipar területén mûködõ vállalkozások 1992-ben úgy gondolták, hogy szükség van egy olyan országos hatáskörrel mûködõ szervezetre, amely e sokrétû, bonyolult területen képes érdekeiket megjeleníteni. Azóta sok idõ telt el és a taglétszámban lényeges változás nem történt annak ellenére, hogy az Országos Fémipari Ipartestület szerény pénzügyi lehetõségeit felhasználva rendszeres tájékoztatást adott tevékenységérõl. Tagjai lettünk az Európai Fémuniónak, amely tagság révén közvetlen kapcsolatot tudtunk kialakítani az Európai Unióban mûködõ szakmai szervezetekkel és azok tagjaival. Igaz az ez irányú közvetlen üzleti kapcsolatok csak kis mértékben valósultak meg. Immár 6. éve rendszeresen megtartjuk az OFI tagjai és mindazon vállalkozások vezetõi részvételével az országos szakmai konferenciát, ahol közvetlen üzleti és szakmai kapcsolatot lehet kialakítani és ami a legfontosabb "egymás szemébe nézve" hosszú távra szóló baráti kapcsolatok alakulnak ki. Ebben az évben, szeptember 28–október 1. között Párkányban (Sturovo) rendezzük meg a határon túli magyar vállalkozásokkal együtt a fémipari találkozót, melyre várunk minden egyes OFI tagot és új belépõt is. Az OFI elnöksége tisztában van azzal, hogy a fémipar területén mûködõ vállalkozásokat sújtotta leginkább az elmúlt 15 évben a megren-
delések elmaradása. Ez azonban változni fog, fõleg akkor, ha együtt, egy jelentõs taglétszámmal a háttérben lépünk fel. A közös együttmûködés és megjelenés mind hazai, mind pedig nemzetközi színtéren nélkülözhetetlen. Ahhoz pedig, hogy az OFI meghatározó szerephez jusson, elengedhetetlen a taglétszám növelése. Várjuk tehát mindazon fémipar területén mûködõ vállalkozók, illetve vállalkozások (gépi forgácsolás, finommechanika, fogazás, felületkezelés, kovácsolás, préselés, szerszámkészítés, lakatos munkák, hõkezelés, alkatrészek részegységek gyártása, esztergálás, helyzetfúrás, egyedi gépgyártás, nyomdaipari gépek, rugók, lemezmegmunkálás, lemezalkatrészek, marás, honolás, célgépek tervezése, mezõgazdasági gépek, bányaipari gépek, targoncák javítása, gyártása, sajtolt alkatrészek és minden a fémipari megmunkáláshoz kapcsolódó tevékenység területén mûködõ) jelentkezését, akik vagy amelyek vezetõi úgy gondolják, hogy közös összefogással az ágazat gazdasági és nem utolsó sorban társadalmi elismertségét erõsíteni tudják. További részletes információt lehet kérni: Dr. Major Tibor ügyvezetõ igazgatótól. Elérhetõségek: telefon: 354-3170, fax: 269-2953, e-mail
[email protected].
6
L. évfolyam
FÉNYKÉPÉSZHÍRADÓ 2006. március 29-én 8.30 órai kezdettel szakmai napot tartunk a budapesti Kisiparos Klub dísztermében! (1074 Budapest. Wesselényi u. 73.) Összejövetelünk célja a szakmafejlesztés, az új technológiák ismertetése, a hagyományos és a digitális fényképezés területén egyaránt. Rendezvényünket 9 órakor Hefter József, a BKIK Kézmûves Tagozatának elnöke nyitja meg. Bemutatjuk a Navigátor Kft. által forgalmazott Mitsubishi termékeket: a világ élvonalába tartozó, "mindent tudó" Photo Kioskokat, és hõszublimációs nyomtatókat. Belényesi Gyula és Együd András igazgatók tájékoztató elõadásából ismerhetjük meg, hogy a Photo Kiosk, a DPS Click, és a különbözõ méretû nyomtatók segítségével hogyan bõvíthetjük üzletünk szolgáltatásait. A kiállított gépeket kedvezõ feltételekkel lehet a helyszínen megvásárolni, illetve megrendelni! Kollégáink lehetõséget kapnak a készülékek kipróbálására, a "hozott anyag" kinyomtatására. A cFoto tulajdonosa Czéh Bálint a Walimex mûtermi lámpákat, azok tartozékait, különféle állványokat és kiegészítõket mutat be, amelyeket a helyszínen megrendelve 10% árengedménnyel árusít! Megismerkedhetünk Cziriák Jenõ mester, saját gyártású képkeret kollekciójával. A szép magyar termékek a helyszínen 10%-os árengedménnyel megrendelhetõk! A szakmai továbbképzés jegyében vendégeinknek érdekes, színes programot nyújtunk. Ezért három nagy tudású szakembert hívtam meg: Jung Zseni fotómûvésznõ elõadásának címe: "A portrétól az aktfényképezésig". A mûvésznõ a Walimex lámpák segítségével a helyszínen készít nõi, férfi portrét, és aktfelvételeket, miközben bevezeti a hallgatóságot a portré, és az aktfényképezés rejtelmeibe. Az eredmény látható lesz, ugyanis a képeket a Navigátor Kft. szakemberei azonnal kinyomtatják. Hámori Péter fényképészmester a régi hiányos, töredezett képek helyreállításáról, javításáról tart szemléltetõ elõadást. A Photoshop mellett egy egészen különleges programot hív segítségül a munka elvégzéséhez. Eifert János fotómûvész jóvoltából nem mindennapi látványban lesz részünk. A diaporáma modern, digitális változatát mutatja be. Olyan különleges képi, és hanghatásokat használ, amelyeket korábban még elképzelni sem tudtunk! Mindhárom résztvevõ cég ajándékok kisorsolásával kedveskedik vendégeinknek! A szakmai nap végén a BKIK Kézmûves tagozatának vendégszeretetét élvezhetjük, a svédasztalon kínált íncsiklandozó ételek elfogyasztásával. Figyelem! Közkívánatra folytatjuk az ingyenes Photoshop tanfolyamot, de lehetõség lesz kezdõ számítógépes tanfolyamon való részvételre is. Jelentkezni lehet levélben, vagy a helyszínen, ahol Széles Sándor, az Adu Oktatási Központ igazgatója részletes tájékoztatást ad. Jelentkezési határidõ 2006. március 30. Postacím: Hámori Erzsébet 1068 Budapest Király u. 78. Minden érdeklõdõ kollégát szeretettel várok! Belépõdíj nincs! Hámori Erzsébet a BKIK Kézmûves Tagozat elnökségi tagja, a szolgáltató szakosztály elnöke a Fényképészek- Videófelvételkészítõk- és Rokon Szakmák Országos Ipartestületének tiszteletbeli örökös elnöke
Azt olvastam, hogy Budapesten, a VII. kerületben karácsony elõtt a következõ szövegû plakátok jelentek meg: " Ha egy kormány tevékenységével országát tudatosan teszi tönkre, akkor a lázadás az állampolgárok számára nemcsak jog, hanem egyenesen kötelesség!" egy német mérnököt saját kérésére valaki megölt, majd utána evett áldoztából és ezt 4 és fél órás filmre is vette, hogy szexuális kielégülés céljából megnézze. A kannibalizmus nem szerepel a német büntetõ törvények között. a Demján Sándor vezette Trigránit csoport világszínvonalú üdülõ telepet épít az Indiai Óceánban, az Egyenlítõhöz közel fekvõ Seychelle-szigeteken. A "paradicsomot" 2007-ben adják át. az izraeli Jad Vasem Intézet egy kõszegi római katolikus szerzetest és egy szombathelyi orvost haláluk után a világháborúban tanúsított emberséges magatartásukért, zsidók megmentéséért kitüntetésben részesített. Diana walesi hercegnõ tragikus halála miatti nyomozás során kihallgatták Károly trónörököst, a hercegnõ volt férjét. Diana nem sokkal a szerencsétlenség elõtt megírta személyi inasának, hogy szerinte Károly második házasságának megkönnyítése érdekében szerencsétlenségnek látszó merényletet készít elõ ellene. egy francia börtön udvarára leszállt helikoptert három rab fegyverrel kényszerített megszöktetésükre. a tízmillió lakosú Görögország 2005-ben 5,8, az ugyancsak ekkora Portugália 4,4, Magyarország 0,7 milliárd eurót kapott EU-támogatás címen. a Magyar Fejlesztési Bank elnöke szerint a nemzetközi piacokon uralkodó hiteltúlkínálat miatt a fejlesztéseink megvalósításához korlátlan mennyiségû hitel áll rendelkezésünkre. Az MFB tehát kedvezõ kamatozású és hosszú futamidejû hiteleket nyújthat a vállalkozásoknak. - gergely -
7
2006/05-06.
SZAKMAI KALEIDOSZKÓP A SZÉPSÉG ÉS EGÉSZSÉG JEGYÉBEN
A biológiai órát nem lehet megállítani Tudósítás a kozmetikus szakma XXX. kongresszusáról Az Országos és Budapesti Kozmetikus Szakmai Ipartestület az idén Budapesten az Egyetemi Kongresszusi Központban rendezte meg országos és nemzetközi kongresszusát és szakkiállítását. Mivel a rendezvény egy idõben zajlott a "Rákellenes küzdelem világnapjával, és az ipartestület is támogatja a mellrák megelõzési programot, az ipartestület felkérésére a miniszterelnök felesége, Dobrev Klára, az Egészséges Településekért Alapítvány kuratóriumának elnökeként a szûrõvizsgálatok fontosságáról, a civil szervezetek, közösségek betegségmegelõzésben vállalható szerepérõl beszélt. (Elõzõ számunkban errõl részletes interjút közöltünk.) A rendezvény két napján egymást kiegészítõ, folytató elõadások hangzottak el a szépség és egészség, a wellness és az antiaging (öregedés elleni küzdelem) jegyében. Merklikné Gallai Zsuzsa, az ipartestület elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy kisebb tartalmi és formai változtatásokkal kívánták hatékonyabbá tenni a kongresszust. Elõször is két naposra bõvítették, hogy többen eljuthassanak a gazdagabbá vált programokra. Külön választották az ismeretbõvítõ elõadásokat és a sminkversenyt, ez utóbbit õsszel rendezik meg, most nagyobb hangsúllyal szerepeltették az újdonságok, új eljárások bemutatását. A kongresszust megnyitották a nagyközönség elõtt, hogy megmutassák, milyen komoly, felelõsségteljes munkát végez ez a szakma. Az ipartestület elnöksége két új díjat alapított. "A kozmetikus szakma kitüntetett oktatója", valamint "A kozmetikus szakma kitüntetett tanulója" díjakat a legjobb oktatók és tanulók együtt kapják meg. Az ország kozmetikus képzõ iskoláiból beérkezõ jelölteket, javaslatokat, pályázatokat tizenhárom tagú zsûri bírálja el és ítéli oda. Az új díjtól a szakmai ipartestület a munka és a tanulás becsületének felértékelõdését várja. Ezúttal adták át az újonnan alapított Életmû díjat is, amelyet a szakmában negyven éve jól dolgozó és a szakmai közélet-
ben is kiemelkedõen tevékenykedõk kaphatnak meg. Az aranyés ezüstkoszorús mester kitüntetéseket is elsõ alkalommal adták át a kongresszuson. A sminkverseny idejének áthelyezése ellenére a tudományos elõadások mellett azért bõven akadt látványosság is. Az aulá-
ban kiállító 28 cég közül többen ismétlõdõ alkalmazástechnikai bemutatókat tartottak, az aulában pedig a délelõtti és délutáni elõadások hosszú szünetében "A kezek táncának" is nevezhetõ, relaxációs zenei háttérrel aláfestett kezelési és masszázs shaw ismertette meg új, egyéni masszázs és bõrápolási technikákkal a látogatókat. Tíz kozmetikus tíz cég tíz különbözõ bõröregedést elodázó anyagait, módszereit mutatta be egyidejûleg, majd a fél órás munka után mindegyikük öt-öt percben magyarázta el az általuk képviselt eljárás, technika elõnyeit. Az elsõ elõadásból, Csörgõ Attila és Moncz Henrietta tolmácsolásában a keleti filozófiákon és a gyógynövények használatán alapuló integrált kozmetikával ismerkedhettek az érdeklõdõk. A módszer lényege a szervezet bio-energetikai egyensúlyának
megtartása, vagy a megbillent egyensúly helyreállítása meditációval, mozgással, természets hatóanyagokkal, gyógynövényekkel, antioxidánsok, vitaminok, masszázs technikák alkalmazásával, az elakadt energiaáramlások helyreállításával, az öngyógyító folyamatok megindításával. A kozmetikus, értõ szemmel sok mindent leolvashat paciense arcbõrérõl, melyen rengeteg jel mutathat különbözõ betegségek kialakulásának kezdetére, meglétére. Felelõssége, hogy idejekorán orvoshoz küldje vendégét. Hasonló üzenete volt Dobrev Klára elõadásának is, hiszen a kozmetikus, akivel a törzsvendég meghitt kapcsolatban áll, sokat tehet azzal, hogy felhívja a figyelmet a rákszûrés fontosságára. A hölgyek talán jobban hallgatnak az õket szépítõ nõtársukra, mint a média felhívásaira. A lézerek kozmetikai használata úgy egy évtizede számított újdonságnak, most a nagy energiájú villanófény (az IPL) a sláger. Dr. Bíró László bõrgyógyász kozmetológus, miután tisztázta a lézer és a villanófény keltésének fizikai alapjait, tulajdonságait, a két fényforrás biológiai hatásait, elmagyarázta a villanófényes kezelés
8
L. évfolyam
Tudósítás a kozmetikus szakma XXX. kongresszusáról Életmû Díjban részesültek: Aradvári Mihályné, Bodnár Károlyné, Dr, Boros Lászlóné, Kocsenda Miklósné, Molnár Dánielné, Polgár Andrásné, Szendrõ Miklósné, és Szóráthné Pitó Éva budapesti kozmetikusok. Aranykoszorús mester lett: Doór Attiláné (Bp.), és Laboda Lajosné (Debrecen) Ezüstkoszorús mester címmel tüntették ki Kovács Bea, Kukovica Tímea, Tasnádiné Bors Krisztina, valamint Vámos Mónika budapesti, és Pongrácz Tamásné zalaegerszegi kozmetikusokat. A Szakma Kitüntetett Oktatója és Tanulója díjat kapták: Bartal Pálné (Budapest) és Montág Orsolya, Zámbó Zoltánné (Székesfehérvár) és Rajos Krisztina, Sztoklász Zsuzsa (Nyíregyháza) és Füle Zsanett, Dr. Dutkay Lórántné (Kiskunhalas) és Vindecker Henriett, Bótáné Farkas Klára (Eger) és Kõnigné Orosz Andrea, Báthoryné Gellért Katalin (Budapest) és Székeli Nóra, Dr. Katonáné Dunai Erika (Szeged) és Börcsök Hajnalka. lényegét, fiatalító, regeneráló hatásának mechanizmusát. A villanófény a bõrben lévõ fibroplasztok aktivizálásával serkenti a jótékony, bõrfeszítõ, bõrsimító kollagén termelõdését, és a meglévõ rostok és a kollagén szerkezetének helyrerázódásával is javítják a bõr tónusát. Bár a villanófényes kezeléssel szép eredmények érhetõk el a kíméletes és végleges szõrtelenítésben, és a faggyútermelõdés, a bõr zsírosodása is szabályozható valamelyest, csodát azért ne várjunk: a biológiai órát nem lehet visszaállítani, sem megállítani, legfeljebb némiképp lassíthatjuk. Mindezek ellenére érdemes és kell is harcolnunk az öregedés ellen, de nem úgy hogy a genetikailag meghatározott 10-120 éves életkort is meghaladjuk, hanem inkább arra kell törekednünk, hogy az elérhetõ magas életkort egészségben élhessük meg következtethettük ki a lényeget Dr. Maróth Gáspár "Anti-Age remény és lassítás!?", címmel megtartott elõadásából. Az öregedéssel foglalkozó orvos áttekintette, mit tart ma a tudomány az öregedésrõl, milyen összetett genetikai, biológiai, sejtélettani, környezeti, kulturális, társadalmi, táplálkozási okokkal, hatásokkal magyarázható, milyen orvosi, kozmetikai beavatkozásokkal hátráltatható. Számos kozmetikai terméken szerepel ma ez a varázsszó, amely sajnos sok esetben nem több, ügyes marketing szlogennél. Jó estben az anti-aging egyfajta új orvosi szemléletet jelent. Eddig az orvos akkor kezdett foglalkozni valakivel, ha problémával fordult hozzá. Az
anti-aging más mentalitást feltételez az orvosról: azt követeli, hogy az orvos minden tudást, eszközt, technikát bevetve egyénre szabott életmódot, stratégiát, receptet próbál nyújtani, amivel paciense nagyobb biztonsággal elkerülheti a betegségeket, lassíthatja az öregedést. Hogy ez az új fogalom üres reklámfogás helyett hiteles, komplett életmódbeli megközelítéssé fejlõdhessen, sokat tehetnek a valóban korszerû, jótékony hatóanyagokat tartalmazó bõröregedést elodázó termékekkel dolgozó kozmetikusok. Egybecsengett az elõbbi gondolatokkal Prof. Dr. Kárpáti Sarolta egyetemi tanár, a bõr öregedésérõl szóló elõadása. A legújabb kutatások tükrében már jobban ismerjük az öregedést elõidézõ okokat, folyamatokat. E tudás birtokában mindannyian sokat tehetünk egészségünk megõrzéséért, bõrünk védelméért. A bõr daganatos megbetegedéseirõl szólva felhívta a figyelmet a saját felelõsségre a fényártalmak elkerülésében. E témával rokonítható Dr. Wikonkál Norbert bõrgyógyász kozmetológus az erõsebb idegzetûeknek ajánlott vetített illusztrációval megtartott elõadása a bõr tumorok diagnosztikájáról és modern terápiájáról. Elmagyarázta a daganatképzõdés folyamatár, okait, ismertette a bõr tumorok típusait, diagnózisát, kezelését, felhívta a figyelmet az egymás iránti odafigyelés fontosságára, kiemelve a kozmetikus felelõsségét, aki sokat tehet a korai felismerésért, az érintett orvoshoz irányításáért. Kíméletes bõrszépítõ terápiának ígérkezik a Franciaországból hódító
útjára indult új eljárás, a mezoterápia. Ez voltaképpen egy minimál-invazív eljárás, azokat az esztétikai problémákat oldják meg vele, amelyekhez szükségetlen a szépészeti mûtét. Egyik hazai apostola, Dr. Kalmár Miklós orvos-mezoterapeuta Párizsban tanulta kezelendõ testrész (arc, nyak, dekoltázs) bõrfelületének felsõ rétegeibe nagyon vékony tûkkel történõ hatóanyag bevitel módszerét. Az eljárás lényege, hogy a vitaminokat, hyaluronsavat és egyéb, a bõr számára értékes anyagokat nagyon csekély mennyiségben, szúrásonként mindössze 0,1-0,2 ml litert visznek be egy speciális eszközzel. A lágy beavatkozás hatása, azonban rövid, két három havonta ismételni kell, ám hasznos, mert évekkel késõbbre elodázható a komolyabb plasztikai sebészeti beavatkozás. Magának a kozmetikusnak is ügyelnie kell testi kondíciójára, a munka közbeni természetellenes testtartás károsan hat a szervezetre. Kevesen gondolnák, hogy az elõbbiek egyszerû gyógytorna gyakorlatokkal megelõzhetõk. Ennek módjáról szólt Ugriné Weingart Éva gyógytornász elõadása. A kozmetikusok lelki egészségének magóvásáról beszélt Prof.. Dr. Bagdi Emõke egyetemi tanár. A saját és a vendég testi-lelki feszültsége oldásának egyszerû módjainak titkait osztotta meg a közönséggel, érdekes légzés, hangzás, mozgás gyakorlatok elvégzését mutatta be, amelyekkel áthangolható a lelkiállapot, kellemes közérzet teremthetõ meg Sámathy
9
2006/05-06.
Az egyéni vállalkozó 2006. évi bevallása A kötelezettek
2006. áprilistól bevallásra kötelezett egyéni vállalkozó 2006. áprilistól bevallásra kötelezett ev. 2006. áprilistól bevallásra kötelezett egyéni vállalkozó Éves bevalló egyéni vállalkozó Éves bevalló egyéni vállalkozó
A bevallás gyakorisága az Art. 1.mell. Az Art. 31.§ I./A/3. pontja (2) bek. szerinti szerint bevallás
Bevallási idõszak
A bevallási, adatszolgáltatási nyomtatvány száma
2006. 01-02-03. hó 2006. 01-02-03. hó
06081, 06581 06081, 06581
havi negyedéves
havi negyedéves
06581K
Havi, negyedéves
2006. 01-02-03 hóról
2006. 04. hótól
0658, 0608 0603
Havi, negyedéves
Havi Évi egyszeri
2006.I-II.III.-IV.n.év 2006. év
0619
Éves
negyedéves
06583 0603
Éves
Éves
Benyújtási határidõ
A benyújtás módja
Tárgyhót követõ hó 20. 2006. április 20.
2005.dec.31-i bevallási mód szerint (papíron vagy elektr.)
2006. máj.12.
Elektronikusan
Tárgyhót követõ hó 12. Tárgyévet követõ év 02.15. Tárgynegyedévet követõ hónap 20. 2007. jan. 31. 2007. febr. 15.
Elektronikusan
2005. dec. 31-i bevallás szerint Elektronikusan
A táblázat és az alábbiak az Art. 31.§ szerint 2006. áprilistól, valamint 2007. január 1-jétõl bevallásra kötelezett egyéni vállalkozók bevallásáról tájékoztatnak. A bevallásokat akkor is be kell nyújtani, ha adó- és járulékfizetési kötelezettség nem keletkezett. 2006. elsõ három hónapjáról, a havi, negyedéves bevalló, kiegészítõ tevékenységet nem folytató, nem evaalany egyéni vállalkozó, az adót, járulékot a 2005. december 31-i szabályok szerint papíron vagy elektronikusan vallja be, a havi bevallók a tárgyhónapot követõ hó 20-ig, a negyedéves bevallók a tárgynegyedévet követõ hó 20-ig. A 06081-es bevallás a magánszemélyeknek történt kifizetésekhez kapcsolódó valamennyi adó és járulék, a 06581-es bevallás az egyéni vállalkozó saját személye után fizetendõ adó és járulék bevallására szolgál. 2006. április hónaptól a bevallásra kötelezett egyéni vállalkozók a saját személyük utáni adót, járulékot a 0658-as nyomtatványon vallják be. A bevallás kitöltési útmutatójának tervezete 2006. február 28-án megjelent az APEH honlapján. Ezt a bevallást szintén a kiegészítõ tevékenységûnek nem minõsülõ, valamint nem az eva-alany egyéni vállalkozó tölti ki. Benyújtási határidõ: a tárgyhót követõ hó 12. Ezt a bevallást kell megszûnés esetén is benyújtani, és ezen végezhetõ el az önellenõrzés.
A 06583-as bevallást az éves bevalló egyéni vállalkozó a saját személyét 2006-ban terhelõ adókról, járulékokról 2007. január 31-ig nyújtja be. Amennyiben 2006. évben, november 30-ig tevékenységét megszünteti, akkor azokról az adókról és járulékokról, amelyek a bevallásban szerepelnek, ezt a bevallást is köteles benyújtani. A 06583-as kitöltési útmutató szerint a végleges programmal támogatott bevallás elkészültéig, a soron kívüli bevallás teljesíthetéséhez szükséges, hogy a nyomtatványt és a kitöltési útmutatót az Internetrõl kinyomtassák. Ha a tevékenység megszüntetése 2006. november 30. napját követõen történik, a bevallás már csak elektronikus úton teljesíthetõ. A 06583-as bevallást a járulékokról az eva hatálya alá tartozó - kiegészítõ tevékenységûnek nem minõsülõ egyéni vállalkozónak, valamint a vállalkozói igazolvány alapján kiegészítõ tevékenységet folytatónak nem minõsülõ családi gazdálkodónak is ki kell töltenie. A kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a baleseti járulékot az szja-bevallásban vallja be, az evás
egyéni vállalkozó e kötelezettségét az éves eva-bevallásban tünteti fel. A 0603-as bevallást kell benyújtania 2007. február 15-ig az éves bevallónak azokról az adókról, amelyek magánszemélyeknek történt kifizetésekhez nem köthetõk. A bevallást a tevékenység 2006. évi megszüntetése esetén is be kell nyújtani. A 0619-es bevallást a rehabilitációs hozzájárulás, a kulturális járulék elõlegérõl az éves bevallás benyújtására kötelezett egyéni vállalkozó is köteles benyújtani a tárgynegyedévet követõ hónap 20-ig, tehát elsõ alkalommal 2006. április 20-ig, és a szakképzési hozzájárulás elõlegérõl 2006. július 20-ig. A magánszemély, így az egyéni vállalkozó is, 100 ezer forintig terjedõ mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási kötelezettségét a határidõt követõen, de az adóhatóság felszólítását, ellenõrzését megelõzõen, késedelmesen teljesíti, és késedelmét nem menti ki. (Forrás: Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény és az új adóbevallásokról, illetve az évközi adatszolgáltatásról az AEÉ 2006/3. számában megjelent APEH-tájékoztató.) L. I.-né
10
L. évfolyam
A láthatatlan jövedelmek és a látható deficit Miközben nõ a költségvetési hiány, és az államadósság is meghaladta a kritikus pontot, s mintegy tizenöt éve arról hallunk, hogy a vállalkozói szférát túladóztatják, a magánszemélyek egyes csoportjainak jövedelemadóztatásában jelentõs aránytalanságok keletkeztek. A magánszemélyek személyes jövedelmének az adóztatása nagyban eltér egymástól, attól függõen, hogy munkavállalóról, vagy egyéni vállalkozóról, kiváltképp önfoglalkoztatóról van szó. Az adóztatásban rejlõ különbségek az adókedvezményekbõl erednek, amelyek a magánszemélyek e két csoportjának a jövedelmét látens módon differenciálják. Nyilván az államkassza hiánya csak kisebb részben hozható összefüggésbe az adókedvezményekkel, de a deficithez kétségtelenül ez is hozzájárul. A másik ok, amiért az adókedvezményekkel foglalkozok, hogy a többségük a munkavállalót a jövedelmétõl függetlenül megilleti, s jócskán van közöttük jóléti és szociális jellegû juttatás, ami után adót és járulékot a munkáltató sem fizet. Az egyik legfõbb különbséget a munkavállaló és a vállalkozó magánszemély adóztatásában az adójóváírás jelenti. Bár törvényileg elismert, hogy a "vállalkozói kivét" az egyéni vállalkozót a személyes munkavégzése címén illeti meg, ugyanúgy, mint a munkavállalót a bér, de a vállalkozói kivét után adójóváírás nem vehetõ igénybe. Az igaz, hogy a vállalkozói kivét a vállalkozás költségei között elszámolható, de az egyéni vállalkozás adóztatása egy másik fázisban történik, szinte ugyanúgy, ahogy a gazdasági társaság a jövedelme után adózik. Az adójóváírás összegének 2003. évi felemelése egyébként azt eredményezte, hogy azóta, ugyanazzal a személyes jövedelemmel rendelkezõ kétgyerekes egyéni vállalkozó több adót fizet, mint egy egyedülálló alkalmazott. Az adómentes bevételek 1990-ben még mintegy 50 tételbe belefértek, ezekrõl jelenleg mintegy 150 pontból álló felsorolás rendelkezik. Az adójóváírásnál összességében lényegesebb különbséget jelent, hogy ezek közül
bizonyos adómentes juttatásokban csak a munkaviszonyban levõ magánszemélyek részesülhetnek, õk viszont a jövedelmüktõl függetlenül. A 2006tól bevezetett adóváltozások jelzik, hogy ilyen mértékû költségvetési hiány és államadósság mellett nem lehet az adókedvezményeket válogatás nélkül, a jelenlegi mértékben fenntartani. S ami ma könnyebbséget jelent, annak az árát is a jövõ nemzedékének kell majd megfizetnie, függetlenül attól, hogy indokoltak voltak-e ezek a szubvenciók, vagy nem. A munkavállaló az adójóváírásból eredõen 2006-ban havi 63 ezer Ft bérjövedelemig nem adózik. Az ennek megfelelõ, évi 756 ezer Ft jövedelem után az önállóan dolgozó magánszemély, illetve az egyéni vállalkozó - a vállalkozói bevételbõl felvett teljes összeg után - 136 ezer Ft (18%) adót fizet. A munkavállalókat egyformán megilletõ adómentes juttatások után a munkáltatónak sem kell, sem adót, sem járulékot fizetnie, sõt a juttatás, mint elszámolható költség, még csökkenti is a munkáltató adóját. Ilyen például az étkezési juttatás. A havi 9000 Ft étkezési juttatás összege éves szinten 108 ezer Ft. A 108 000 Ft jövedelem után - a 18% szja-val és a 41,5%
tb-járulékkal, összesen 59,5%-kal számolva - egy személy után 64 ezer Ft a kiesõ állami bevétel, az adójóváírás és az étkezési hozzájárulás után együtt legalább 200 ezer forint. A mintegy 3 millió munkavállaló esetében, csupán e két adómentesség - a munkáltatók adócsökkenését nem is számolva - minimum 600 milliárd forint bevétel-kiesést jelent a költségvetésnek, illetve a társadalombiztosítási alapoknak. Az adójóváírás, az adómentes juttatások hivatalosan nem számítanak jövedelemnek, pedig valójában azok, s mivel a statisztikában sem szerepelnek, a nyilvánosság elõtt nem ismert még a nagyságrendjük sem. Az adómentes juttatások korlátozására elsõ ízben 2006. évtõl került sor: bizonyos adómentes természetbeni és pénzbeni juttatásokat a munkáltató személyenként csak 400 ezer Ft értékhatárig adhat. Az adókedvezmények, -mentességek visszafogását külön indokolja, hogy a számtalan kivétel miatt a magánszemélyek valódi jövedelmi viszonyai lassan ugyananynyira átláthatatlanok lesznek, mint 1990. elõtt a vállalatoké, s ilyen körülmények között nem lehet az arányos közteherviselés érdekében sem elõbbre lépni. L. I.-né
Nincs ingyen muzsika A szerzõi jogdíjak beszedése nem tartozik adóhatósági jogkörbe, a jogdíjak megfizetése azonban mégis kikényszeríthetõ, errõl - többek között - a szerzõi jogról szóló törvény rendelkezik. A szerzõi jogról szóló törvény alapján a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételeknek, vagy arról készült másolatnak a nyilvános helyen történõ sugárzásáért a felhasználónak díjat kell fizetnie, ugyanúgy, mint az írott mûvek többszörözéséért. Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (a Magyar Közlöny 2006/11. számában), az üzletekben, vendéglátóhelyeken közvetített zenemûvekért fizetendõ, 2006. január 1-jétõl 2007. december 31-ig hatályos jogdíjról jelent meg. A közleményben foglaltak kiterjednek egyéb gazdasági tevékenységre, illetve eseményre (árubemutató, vásár, taxi-szolgáltatás, stb.) és a nem gazdasági tevékenység helyszínén, például ügyfélvárókban, az ügyfélszolgálati irodákban, a sportrendezvényeken sugárzott zenemûvekre is. Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület (V 06-07) közleménye a vendéglátó üzletek és kereskedelmi szálláshelyek számára, az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek, vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ jogdíjakról szól, melyek szintén a 2006. január 1-jétõl 2007. december 31-ig terjedõ idõszakra vonatkoznak. (Magyar Közlöny 2006/24. (II. 28.)) L. I.-né
11
2006/05-06.
PÁLYÁZATI FIGYELÕ PÁLYÁZAT FIGYELÕ Felhívás foglalkoztatási támogatásra a Sikeres Magyarországért programban (Kódszám: MPA-2005-3) 1. A hitelprogram fõbb jellemzõi A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) által meghirdetett "Sikeres Magyarországért" Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram célja, hogy a kis- és középvállalkozások összehangoltabb támogatásával a magyar gazdaság versenyképességének fejlõdését szolgáló modernizációt, infrastruktúra- és technológiafejlesztést kedvezményes forráslehetõségekkel biztosítsa. A program keretében kiemelt célként jelenik meg a vállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepének növelése, innovációs és beszállítói tevékenységének erõsítése, környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházásainak támogatása, továbbá pályázati támogatásokhoz kiegészítõ forrás biztosítása. A hitelprogram részletes leírása az MFB-tõl, valamint a hitelprogram keretében együttmûködõ bankoktól szerezhetõ be, illetve a www.mfb.hu internetes honlapról tölthetõ le. 2. A foglalkoztatási támogatás konstrukciója A hitelprogramhoz az Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) speciális bértámogatási konstrukcióval kapcsolódik. Ennek keretében az FMM a fenti munkahelyteremtõ hitelprogramban résztvevõ és hitelben részesített vállalkozások részére az újonnan felvételre kerülõ munkavállalók foglalkoztatási költségeihez járul hozzá a Munkaerõpiaci Alapból (MPA) az esetben, ha a foglalkoztatás a munkaerõpiacon való elhelyezkedés terén hátrányos helyzetben lévõ tartósan nyilvántartott munkanélküli [1], illetve a nyilvántartott munkanélküliek közül roma, pályakezdõ vagy megváltozott munkaképességû személy számára valósul meg. 3. A támogatás jogalapja A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 16.§-ának felhatalmazása alapján a foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokról, valamint a Munkaerõpiaci Alapból foglal-
koztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (Rendelet) 11.§ (1) - (5) bekezdése. 4. A támogatás igénybevételének idõtartama A hitelkonstrukcióban szereplõ beruházáshoz kapcsolódó foglalkoztatási támogatás iránti kérelmet legkésõbb 2007. október 31-ig lehet benyújtani. Támogatás a 2008. november 30-át követõ idõszakra vonatkozóan nem igényelhetõ. 5. A kedvezményezettek köre Az MFB által meghirdetett "Sikeres Magyarországért" Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram termékleírása szerinti 11. számú "Munkahelyteremtõ beruházási" hitelcél keretében hitelben részesített azon vállalkozások, amelyek a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58.§ (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadónak minõsülnek. 6. A támogatás keretében újonnan felvehetõ munkavállalók körének definiálása Tartósan nyilvántartott munkanélküli: A legalább hat hónapja - pályakezdõ esetében legalább három hónapja - nyilvántartott munkanélküli személy. Nyilvántartott munkanélküli személy: Az, aki z a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és z oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és z öregségi nyugdíjra nem jogosult, és z az alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keresõ tevékenységet sem folytat, és z elhelyezkedése érdekében együttmûködik a munkaügyi központ kirendeltségével, és z akit a munkaügyi központ kirendeltsége munkanélküliként nyilvántart. Pályakezdõ munkanélküli személy Megváltozott munkaképességû munkanélküli személy: Roma munkanélküli személy
7. Más támogatási programokkal való kapcsolat A pályázat keretében támogatás kizárólag olyan munkavállalók foglalkoztatásához igényelhetõ, akiket érintõen a pályázó az MPA más forrásából nem részesül támogatásban. Kivételt képez ez alól a pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követõen munkát keresõk foglakoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény, valamint az ezt módosító 2005. évi LXXIII. törvény alapján normatív járulékkedvezmény visszatérítésben részesülõ személy. 9. A támogatás fõbb feltételei az MFB által meghirdetett "Sikeres Magyarországért" Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram termékleírása szerinti 11. számú "Munkahelyteremtõ beruházási" hitelcél keretében sikeresen elbírált hitelkérelem, a kérelmet a foglalkoztatás megkezdése elõtt be kell nyújtani, a foglalkoztatott személy munkaköre és a foglalkoztatás helyszíne az MFB által nyújtott hitelbõl megvalósuló beruházásban érintett telephelyhez szorosan kapcsolódjon, a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatás, továbbá azt követõen legalább a támogatott foglalkoztatás idõtartamával megegyezõ idõtartamú továbbfoglalkoztatás vállalása, a 6. pontban szereplõ kedvezményezett személyek foglalkoztatását vállalja, illetve a támogatás idõtartama alatt a kedvezményezettek körében bekövetkezett létszámcsere esetén ugyanilyen körbõl tölti fel a hiányzó létszámát, a támogatott munkanélküli alkalmazását megelõzõ 6 hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a mûködésével összefüggõ okból, rendes felmondással a kérelmezõ nem szüntette meg, továbbá kötelezettségvállalás arra, hogy ilyen jellegû munkaviszony megszüntetésre a munkanélküli alkalmazása idején nem kerül sor, (folytatás a 13. oldalon)
12
L. évfolyam
POLÉMIA AZ IPOSZ TAGSZERVEZETEIRÕL
Ha egyedül nem megy, próbáljuk meg közösen! Lenni, vagy nem lenni…., Shakespeare Hamletjének híres monológjából idézve egyre gyakrabban hallani azt a kérdést az ipartestületek létezését illetõen. Vagyis hányan vagyunk valójában? Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ lehessen adni, többféle szempontot is figyelembe kell venni. Mindenesetre elsõként azt, hogy az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény elõírásainak megfelelõen mûködik-e, másodikként, hogy milyen lehetõségei vannak és harmadikként, hogy milyen szolgáltatásokat nyújt. A törvény betûje és szelleme alapján egyetlen tagszervezet mûködése sem kérdõjelezhetõ meg, ha a fent említett törvény alapján mûködik, azaz bíróságon bejegyzett tagszervezetünk, évente egyszer közgyûlést tart és elnökségi üléseit, felügyelõ bizottsági üléseit az alapszabályában foglaltak szerint rendszeresen megtartja, regisztrációja pontos. Jogszabályi kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz. A tagok létszáma nem kevesebb 10 fõnél és azok rendszeresen megfizetik a tagsági díjat, továbbá eleget tesznek minden más jogszabályi kötelezettségüknek is. Egy másik kérdés az, hogy az IPOSZ tagszervezete milyen minõségben és mennyiségben végzi szolgáltatásait a tagok részére. Ez nagymértékben függ a tagszervezet létszámától és tagdíjon felüli árbevételeitõl. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az adott ipartestület területileg hol mûködik. Rendkívül eltérõek a lehetõségek, a nagyközségekben, a kis és nagy létszámú városokban (a vonzáskörzetében tartozó települések számában), a megyeszékhelyen, illetve a fõvárosban. Azokon a településeken ahol a lakosság létszáma pár ezerre tehetõ, így a vállalkozók létszám is legfeljebb párszáz, potenciálisan más-más lehetõségeket kínálnak, mint ahol 510.000, vagy 100.000-es a lakossági létszám. Itt a vállalkozói létszám is
jóval magasabb, és itt a taglétszám növelésére a lehetõségek is kedvezõbbek. Egyértelmû, hogy a taglétszám a meghatározó az ipartestületekkel szemben támasztott követelmények tekintetében, illetve az is, hogy az ipartestületnek a tagdíjbevételen túl milyen egyéb bevételi forrásai vannak annak érdekében, hogy megfelelõ létszámban szakértõket biztosítson a nyújtott szolgáltatások bõvítése érdekében. Mindezektõl függetlenül egy másik fontos tényezõt sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ez pedig nem más minthogy az adott területen van-e olyan vezetõ egyéniség, aki elfogadott és meghatározó. Ugyanakkor kreatív, tisztában van a lehetõségekkel, képes mozgósítani tagságot, illetve az adott területen mûködõ vállalkozásokat emberi és szakmai tekintélye révén. Ez a személy lehet az ipartestület elnöke, vagy ügyvezetõje (vagy mind a kettõ) Bármelyikük személyében a megújulási képesség elengedhetetlen. Az IPOSZ elmúlt 15 éve alatt számos példa volt arra, hogy nagy múltú ipartestületek amelyek több száz vagy ezres tagsággal rendelkeztek, szinte a megszûnés határára jutottak, illetve olyan ipartestületek, amelyek a megszûnés határáról ma már jól prosperáló tagszervezetté váltak. Tehát annak a kérdésnek a megítélése, hogy az adott ipartestület mûködik, vagy nem mûködik, illetve mûködõképes, vagy nem mûködõképes, rendkívül összetett és felelõsségteljes feladat. Mérlegelni kell, hogy az adott településen, vagy annak vonzáskörzetében megfelelõ kapcsolatrendszerrel rendelkezik-e az ipartestület vezetése és az önkormányzatok támaszkodnak-e munkájukra így részt vesznek a helyi gazdaságpolitika kialakításában. Rendezvényeik szintén sokrétûek lehetnek: egyházi rendezvény, nyugdíjas nap, gyermeknap, majális, iparos bál, stb. Nem szólva arról, hogy alapvetõ
célként az õsöktõl örökölt székházukat - amely 1991 óta tulajdonukba került minden áron meg kívánják-e tartani, bízva abban, hogy eljön egy olyan idõszak is , amikor a helyi vállalkozások felismerik az együvé tartozás szükségességét és nem kell újból téglajegyekkel egy új székházat építeni. Sajnos van példa arra is - igaz az elmúlt 15 év alatt nem sok - amikor az ipartestület vezetése ahelyett, hogy kemény szervezõmunkába kezdett volna, a könnyebb utat választotta. Eladta a székházat, hogy a felhalmozott köztartozásait ki tudja fizetni, majd megszüntette az ipartestületet az elnökség. Nagy a felelõssége mindazoknak, akik sommás ítéletet alkotnak, fõleg a napi megélhetéssel küszködõ kis létszámú tagszervezetekrõl. Az IPOSZ közgyûlése és elnöksége többször is javasolta az egyesülést, azonban erre csak elenyészõ számban került sor. Tudomásul kell venni, hogy a felülrõl irányított egyesülésnek jogi alapja nincs. Az egyesülés csak akkor jöhet létre, ha az adott ipartestület vezetése felismeri, hogy hosszú távú fennmaradása csak akkor képzelhetõ el, ha egyesül a környezetében mûködõ, jól prosperáló ipartestülettel, ahol megfelelõ szakértõk mûködnek. Ehhez azonban elõrelátó hosszú távra gondolkodó iparos vezetõkre van szükség. Erre már volt példa az ipartestületi mozgalom 125 éve alatt. (Az ipartestületek vonzáskörzetében igaz nem jogi személyiséggel, de mûködtek iparos körök, vagy 1948 után körzeti csoportok mellett un. helyi csoportok.) Nem lehet és nem is szabad lebecsülni mindazon tagszervezeteinket, amelyek taglétszáma 10-25 fõ között mozog. Rájuk ugyanúgy szükség van mint minden más nagy létszámú tagszervezetre, amelyek adottságaik révén a szolgáltatások széles körét biztosítják tagjaik részére. (Illetve emelt szolgáltatási díjjal az adott területen mûködõ vállalkozások részére.)
13
2006/05-06. Itt az ideje, hogy a szétaprózott szellemi és anyagi erõinket koncentráljuk! Ha egyedül nem megy, akkor próbáljuk meg közösen! Olyan önkéntes társulásokra van szükség, amelyen belül a lokális autonómia nem sérül, de ugyanakkor egy hatékonyabb, gazdasági alapokra épülõ együttmûködés alakul ki. Talán a KIOSZ idõkbõl származik az az ellenérzés, hogy ha egyesülünk, akkor elvesztjük önállóságunkat. Ez ma már nem igaz. Ugyanis az egyesülést megelõzõen nyilvánvalóan alapvetõ kérdéseket kell tisztázni. És ha erre sor került, akkor megmarad az önállóság, amely igaz, hogy nem jogi személyként jelenik meg, de a helyi ügyek rendezésében nagyfokú szabadságot biztosít. Ugyanakkor meg van annak a lehetõsége, hogy a tagok egy magasabb színvonalú szolgáltatáshoz juthatnak. Lehet, hogy ideig-óráig fel kell adni az önállóságot, de azzal, hogy az ipartestület csatlakozik (vagy ha úgy tetszik egyesül) azzal az ipartestülettel, ahol szakértõket alkalmaznak, jobban segíthetik a tagjaik vagy az adott településen, illetve térségben mûködõ családi-, mikro-, kis- és középvállalkozásokat, amely a taglétszám növekedését is eredményezheti. Védjük meg értékeinket. Ne adjuk fel (el) az õsöktõl kapott szellemi értékeinket, székházainkat! Vagy hagyjuk, hogy egy ügyészségi vizsgálat megállapítsa a tartós mûködésképtelenséget, amelynek egyértelmû végeredménye, hogy székházainkat elveszítjük? Menjünk a dolgok elébe, amíg nem késõ! Ne hagyjuk, hogy további tagszervezeteink szûnjenek meg és az õsöktõl kapott székházaink az enyészeté (az állami, vagy magánszemélyek tulajdona) legyen. Az IPOSZ testületei és dolgozói készséggel állnak rendelkezésére mindazoknak, ahol az ipartestületek vezetése úgy dönt, hogy egyesülni kíván egy nálánál több szolgáltatást nyújtó tagszervezettel. Dr. Major Tibor IPOSZ szervezési igazgató
PÁLYÁZATI FIGYELÕ (folytatás a 11. oldalról)
a Rendelet 18.§ (5) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerinti munkaügyi bírságot a kérelmezõnek nem szabtak ki, a kérelmezõ munkaügyi kapcsolatai rendezettek, a kérelmezõ megfelelõ garanciát biztosít. 10. A támogatható költségek A felvételre kerülõ munkavállalóknak a támogatás folyósításának kezdetétõl számított 1 év alatt kifizetésre kerülõ - a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 79. § (2) bekezdése szerinti - bérköltség. Bérköltség: Bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat megilletõ, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve az alkalmazásban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak. 11. A támogatás mértéke A munkáltató az alkalmazásra kerülõ munkavállaló ténylegesen kifizetett havi bruttó munkabérköltségéhez - de legfeljebb annak 150 ezer Ft-ig terjedõ részéhez - igényelhet 80 százalékos mértékû támogatást, legfeljebb 1 éves idõtartamra. A támogatás iránti kérelmet a munkaügyi kirendeltség vezetõje az FMM hivatalos értesítése szerinti forráshiány esetén elutasíthatja. 12. A támogatás formája Vissza nem térítendõ 14. A támogatás igénylése A program keretében igényelhetõ foglalkoztatási támogatás további feltételeirõl, valamint a kérelem benyújtásának módjáról a megyei munkaügyi központokban és a kirendeltségeiken informálódhatnak, ahol hozzáférhetnek az MFB által összeállított és rendelkezésre bocsátott hitelprogramot népszerûsítõ kiadványokhoz is. A hitellel kapcsolatos további informá-
ciók, valamint a hitel felvételéhez elõírt dokumentumok azonban csak a banktól szerezhetõk be. A kérelmet a hitel odaítélését követõen, a tervezett foglalkoztatás megkezdése elõtt lehet benyújtani a megyei munkaügyi központ beruházás (foglalkoztatás) helye szerint illetékes munkaügyi kirendeltségéhez (továbbiakban: munkaügyi kirendeltség). A kérelemben meg kell jelölni a foglalkoztatni kívánt létszámot, illetve a részükre kifizetendõ havi munkabérköltséget. A kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány és az ahhoz csatolandó nyilatkozatok ûrlapjai a munkaügyi kirendeltségeken térítésmentesen beszerezhetõk. A kérelemhez csatolni kell a hitel odaítélésérõl szóló banki nyilatkozatot, továbbá a munkaerõpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet 1-2. sz. mellékletében szereplõ, a vállalkozás által kitöltött "Foglalkoztató adatlapot" és "Munkaerõigény bejelentõlapot" is. Ezek szintén a munkaügyi kirendeltségeken vehetõk át, illetve a www.afsz.hu internetes honlapról tölthetõk le a "Hasznos tudnivalók/ Irattár" elérési úton. 16. A támogatás folyósítása és a kötelezettségek ellenõrzése A támogatás részletes feltételeirõl a kedvezményezett vállalkozás és a munkaügyi központ (kirendeltség) megállapodást (hatósági szerzõdést) köt. A munkaügyi kirendeltség a támogatást - elszámolás alapján - havonta utólag folyósítja. A kifizetés megkezdésének feltétele, hogy a kedvezményezett a bankkal megkötött hitelszerzõdés másolatát a kifizetõnek benyújtja. Amennyiben a kedvezményezett vállalkozás nem nyújtja be a megállapodásban szereplõ határidõre a támogatási igényét, a támogatás nem fizethetõ ki. Ez alól kivétel, ha a kedvezményezett hitelt érdemlõen bizonyítja, hogy a késedelme menthetõ okok miatt történt. 19. A támogatás igénylésével kapcsolatos információk Jelen felhívás a munkaügyi kirendeltségeken nyomtatott formában átvehetõ, illetve az FMM www.fmm. gov.hu internetes honlapjáról letölthetõ. (Ismertetésünk csak a legfontosabb részleteket közli.)
14
L. évfolyam
F E L H Í V Á S Tisztelt Vállalkozó Társak! A körbetartozások kérdésével az utóbbi idõben sokat foglalkozik a sajtó, a rádió, a televízió és a politikusok is és ezért az IPOSZ Ügyvezetõ Elnöksége javaslatokat kíván tenni e jelenség felszámolására. A jelen felhívásunk alapján egy reprezentatív felmérés elkészítését tûztük ki célul annak érdekében, hogy a körbetartozással kapcsolatosan érvanyagokat tudjunk felsorakoztatni a kormányzat számára. Az IPOSZ vezetése úgy gondolja, hogy az általános megállapításokon túl a helyzet pontos feltárása nem történt meg. Ezért szeretnénk konkrétabb képet kapni a kialakult áldatlan helyzetrõl, és amennyiben kellõ számú adat áll rendelkezésünkre, úgy javaslatainkat megtesszük az illetékes szerveknek. Segítõ közremûködésére számítva kérem, hogy a mellékelt adatlapot kitöltve juttassa el az alábbi címre legkésõbb 2006. március 31-ig. Levelezési cím: 1054. Budapest, Kálmán I. u. 20., fax: 269-2953, e-mail:
[email protected] A vállalkozásokra vonatkozó adatokat bizalmasan kezeljük. Azok statisztikai összesítését elvégezzük, és elemzésük alapján használjuk fel érdekképviseleti munkánk során. Szûcs György az IPOSZ elnöke
Adatok a körbetartozásokról I. A vállalkozó, vagy vállalkozás Neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........................................................................................ Címe: Elérhetõségek: telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . e-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cég alapítás idõpontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tevékenysége: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........................................................................................ ........................................................................................ TEAOR szám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II. A lejárt kintlévõségeinek összetétele Követelése milyen szerzõdésbõl keletkezett a.) alvállalkozói szerzõdéses viszonyból b.) nem alvállalkozói szerzõdéses viszonyból (a megfelelõ részt kérjük aláhúzni) 1. állami szervezettõl 1/a pályázat követelés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átlagban mennyi ideje tartoznak Önnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1/b közbeszerzés követelés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átlagban mennyi ideje tartoznak Önnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1/c ÁFA visszatérítés követelés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átlagban mennyi ideje tartoznak önnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. állami tulajdonú cég követelés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átlagban mennyi ideje tartoznak önnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. önkormányzat követelés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3/a pályázat követelés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átlagban mennyi ideje tartoznak Önnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3/b közbeszerzés követelés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átlagban mennyi ideje tartoznak Önnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. önkormányzati tulajdonú cég követelés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átlagban mennyi ideje tartoznak Önnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
15
2006/05-06.
5. multinacionális cég követelés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átlagban mennyi ideje tartoznak Önnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. magántulajdonú gazdasági vállalkozások 6/1. egyéni vállalkozó követelés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átlagban mennyi ideje tartoznak Önnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6/2. egyéni cég követelés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átlagban mennyi ideje tartoznak Önnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6/3. Kft. követelés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átlagban mennyi ideje tartoznak Önnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6/4. Bt. követelés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átlagban mennyi ideje tartoznak Önnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6/5. Rt. követelés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átlagban mennyi ideje tartoznak Önnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. közintézmény követelés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átlagban mennyi ideje tartoznak Önnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közintézmény(ek)megnevezése: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........................................................................................ ........................................................................................ 8. magánszemély(ek) követelés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átlagban mennyi ideje tartoznak Önnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. egyéb követelés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átlagban mennyi ideje tartoznak Önnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megnevezések: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........................................................................................ ........................................................................................ III. Adatok az adatközlõ vállalkozásról Vállalkozás típusa: egyéni vállalkozó, egyéni cég, Kft., Bt., Rt., (a megfelelõ típust kérjük aláhúzni) Alkalmazottak száma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .fõ Éves árbevétel: 5.000.000 Ft alatt, 5-10.000.000 Ft között, 10-20.000.000 Ft között 25-75.000.000 Ft között 75-200.000.000 Ft között, 200.000.000 Ft felett (a megfelelõ árbevételt kérjük aláhúzni) Telephelye: község, város, megyeszékhely, fõváros IV. Milyen fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni a be nem folyt követelései miatt? Hitel, szállítói állomány, köztartozás, üzemviteli költség (villany, gáz, munkabér, stb.) (megfelelõ részt kérjük aláhúzni.) V. Észrevételek, javaslatok ........................................................................................ ........................................................................................ ........................................................................................ ........................................................................................ ........................................................................................ VI. Milyen konkrét segítséget kér az IPOSZ-tól? ........................................................................................ ........................................................................................ ........................................................................................ ........................................................................................ ........................................................................................ Budapest, 2006 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. PH. ............................... adatközlõ aláírása
16
L. évfolyam
UEAPME Hírlevél UEAPME vezetõk a regionális politikáért felelõ kabinetnél Februárban az UEAPME, a Kis- és Középvállalkozások, Kézmûipari Vállalkozások Európai Szövetsége találkozott az EU Regionális Politikai Biztosa, Hübner asszony kabinetfõnökével. A találkozó fõ célja az volt, hogy elõmozdítsák a kisvállalkozásoknak és érdekképviseleti szervezeteiknek bekapcsolódását a támogatási prioritások meghatározásába és a támogatások elosztásába. Az UEAPME a találkozón részletesen bemutatta a témában kialakított álláspontját, valamint hangsúlyozta: támogatni kívánja az Európai Parlamentnek azon állásfoglalását, mely igen jelentõs mértékben figyelembe vette a kisvállalkozások szükségleteit. Az UEAPME-t a találkozón Hans-Werner Müller fõtitkár és Hubert Delorme (francia) elnökségi tag képviselte.
UEAPME részvétel egytársadalmi párbeszéddel kapcsolatos projektben A hírlevél már korábban is beszámolt arról, hogy az UEAPME partnerként vesz részt egy a társadalmi párbeszédrõl szóló projektben, melynek neve LOGOSSD (A helyi kormányzás és az ágazati társadalmi párbeszéd kapcsolata). A 2006-ban megvalósuló projektet nemrég fogadta társfinanszírozásra érdemesnek a foglalkoztatási vezérigazgatóság. A projekt irányító testülete fõleg francia, a társadalmi párbeszédben jártas szakértõkbõl áll, különösen a Lyoni Globális Gazdasági és Szociális Fórum szakértõibõl. A projekt célja, hogy rámutasson azon ágazatok szociális és a területi dimenziói közötti kapcsolatrendszerre, ahol a kkv-k fontos szerepet játszanak. A LOGOSSD Fórum fõ céljai: z Integrálni az európai ágazati szociális dialógust a globalizáció kontextusába. z Megerõsíteni a szociális dialógusnak a városi kormányzásba való integrálódását. z Elõsegíteni olyan kezdeményezéseket, melyek össze tudják hozni a szociális partnereket és a helyi hatóságokat, hogy aztán együttmûködhessenek a gazdasági változások közös kezelésében. z Fejleszteni a szociális partnerek, az európai városok és a világ más régiói közti tapasztalat cserét. A célkitûzés így az, hogy az ágazati kapcsolatok egy inter-territoriális megközelítését sikerüljön kifejleszteni valamint annak elérése, hogy az ágazati társadalmi párbe-
széd nagyobb mértékben járuljon hozzá a városi önkormányzatisághoz. A duális, ágazati/területi megközelítésnek az az elõnye, hogy figyelembe engedi venni a kkv-knak azon érdekeit, melyeket a szupranacionális szintû ágazati párbeszéd során figyelmen kívül hagynak. A projektet egy 15 fõs, a szakszervezetek, a helyi önkormányzatok és a kkv-szervezetek képviselõibõl álló állandó bizottság irányítja. Az UEAPME megnevezett néhány vállalkozót vagy kisvállalkozói szövetségi munkatársat, akik figyelemmel kísérik majd a projektet. Magyarországról az IPOSZ és a KISOSZ, Csehországból az AMSP választolt az UEAPME felkérésére, így e szövetségeket a projektbe bevonják.
Az UEAPME tagjai igénybe vehetik a TAIEX szolgáltatásait Az UEAPME titkárság ismételten fel kívánja hívni tagszövetségei figyelmét a TAIEX által kínált szolgáltatásokra. Mi a TAIEX? A bõvítési vezérigazgatóság intézményfejlesztõ egységének technikai támogató és információ cserét elõmozdító eszköze. Célja, hogy az új tagállamok, a jelölt országok, és a Nyugat-Balkán közigazgatásai számára rövid távú technikai támogatást nyújtson, a bizottság átfogó politikai célkitûzéseivel összhangban, valamint segítséget az EU jogalkotás fokozatos közelítése, alkalmazása és bevezetése terén A TAIEX a következõ szolgáltatásokat nyújtja: z Szakértõket küld a kedvezményezett országba, akik tanácsadást nyújtanak a törvényi szabályozásról, a közösségi joganyag fordításáról, vagy útmutatást nyújtanak e joganyag alkalmazásához, a szükséges adminisztratív intézkedésekrõl. z Lehetõség van tanulmányutak szervezésére, melyek lehetõséget nyújtanak a kedvezményezett országok hivatalnokai számára, ahhoz, hogy megértsék a tagállamok miképpen törõdnek a közösségi joganyaghoz kapcsolódó gyakorlati témákkal, valamint az érintett felekkel való kapcsolatrendszereket. z Lehetõség van szemináriumok és workshopok szervezésére, amelyeken lehetõség van széles közönség számára bemutatni és elmagyarázni a közösségi joganyaggal kap-
2006/05-06. csolatos témákat. Ezt a támogatási formát fókuszálni lehet az egyes országok, vagy hasonló problémákkal küzdõ országcsoport szükségleteire. z Lehetõség van képzések megszervezésére, melyek a szükséges technikai ismeretekkel, szakértelemmel látják az adminisztráció ellenõrzési területén dolgozókat. z Alapos elemzéseken keresztül megvalósulhat az elõrehaladás monitoringja és elemzése, mely elemzések többek között segítenek pontosítani a stratégiákat és a további segítségnyújtás irányait. z A rendelkezésre álló adatbázisok hatásos és költséghatékony formáját jelentik a közösségi joganyaggal kapcsolatos egységes rendszerû információk adásának és kapásának, beleértve a nemzeti törvénykezés összhangba hozásának monitoringját is. z Fordítás - útmutatást nyújtanak a közösségi joganyag fordításának megszervezésével kapcsolatosan, vagy ha szükséges, sor kerülhet maguknak az egyes dokumentumoknak a fordítására.
EU-S tanulmány a kelet-nyugati vándorlásról Februárban jelent meg egy, az Európa Bizottság által készített mély elemzés a 2004. május 1, az EU bõvítése óta nyugatra költözött közép-európai munkások hatásáról. Az elemzés megvizsgálta a 15-bõl 12 régi tagállam által bevezetett korlátozások alkalmazását. A jelentés értékelte a más országokba költõzõ munkások szociális és gazdasági hatását az Eurostat (az EU statisztikai hivatala) által szolgáltatott statisztikák, valamint a nemzeti hatóságokkal és a nemzeti szociális partnerekkel folytatott konzultációk alapján. A tagállamok értesíteni fogják az Európai Bizottságot arról, hogy fokozatosan megszûntetik-e az új tagállamokból érkezõ munkásokkal szemben alkalmazott átmeneti korlátozásaikat. Az Európai Bizottság február 20-án adott ki egy dokumentumot a munkaerõ mobilitásról. A 2004. május 1-jén 12 tagállam által bevezetett bevándorlási korlátozásokat jelenleg vizsgálják felül, ami összeütközésekhez vezetett azon tagállamok között, melyek fenn kívánják tartani a korlátozásokat és azok között, melyek teljes mozgás szabadságot kívánnak adni az új tagállamokból érkezõ munkásoknak. A 12 "korlátozó" régi tagállam legtöbbje úgy tûnik, hogy véget vet a korlátozásos átmeneti periódusnak 2006. május 1-jével. De Németország és Ausztria (az EU soros elnöke) világossá tették, hogy egymást segítve harcolnak majd a külföldi munkavállalókkal szembeni korlátozások bármiféle enyhítése ellen. Egy strasbourgi sajtó-
17 konferencián, számos európa parlamenti képviselõ jött elõ érvekkel azért, hogy vessenek véget a külföldi munkavállalókkal szembeni korlátozásoknak, így többek között Libor Roucek (CZ), Tabajdi Csaba (HU), Genowefa Granowska (PL) Borut Pahor (SI) és Monika Benova (SK).
Bõvítés: Az osztrák elnökség Délre tekint A külsõ kapcsolatokat és a bõvítést illetõen az osztrák elnökség figyelme fõleg a nyugat-balkáni régióra irányul. A bizottság hamarosan, áprilisban vagy májusban, vagyis még az osztrák elnökség alatt bemutatja majd a Bulgária és Románia csatlakozási elõmenetelérõl készült monitoring jelentést". Ezen jelentések alapján Ausztriára esik majd a feladat, hogy javaslatot tegyen a Tanács felé az irányban, hogy haladjanak tovább ezen két jelölt ország 2007. január 1-jei csatlakozása irányába, vagy hogy halasszák el egy évvel e két ország csatlakozását, ha az elõkészületeket a fõ területeken nem találják megfelelõen befejezettnek. Az úgynevezett átvilágítási folyamat 2006-ban tovább folytatódik Horvátország és Törökország esetében és az osztrák elnökség felügyeli majd annak elõrehaladását. "Románia és Bulgária 2007-re vagy legkésõbb 2008-ra képessé kell, hogy váljon az EU-hoz való csatlakozásra, majd ezt hamarosan követi Horvátország és Makedónia taggá válása," mondta Wolfgang Schüssel kancellár. Törökország EU tagfelvételi kérelmét illetõen az osztrák elnökségnek "szemben kell dolgoznia" a saját lakossága körében nagy számban jellemzõ azon attitüddel, mely elutasítja az EU bõvítést, általánosságban és különösképpen Ankara jelöltségét illetõen. Törökország azt várja, hogy néhány fejezet esetében az osztrák elnökség alatt, várhatóan 2006 márciusában megkezdõdnek a csatlakozási tárgyalások, de Bécs már tett arra javaslatot, hogy a tárgyalások megkezdését el lehetne halasztani 2006 második felére. "Túl korai számomra annak megítélése, hogy lehetséges-e a tárgyalások megkezdése egy vagy több fejezetrõl az év elsõ felében" mondta Ursula Plassnik, osztrák külügyminiszter. A legfrissebb Eurobarometer adatok szerint az osztrákok ellenzik leginkább az Unió további bõvítésének gondolatát, (õket követi Franciaország, Németország és Luxembourg). A közvélemény támogatása különösen alacsony Törökország várható csatlakozását illetõen, az osztrákok csupán 10%-a támogatja a törökök felvételi kérelmét. 2002 óta Ausztriában hanyatlott leginkább a török kérés támogatottsági aránya (17%-kal) a közvéleményben.
18
L. évfolyam
Új magyar nemzeti szabványok A szabványok megvásárolhatók vagy megrendelhetõk az MSZT Szabványboltban (Budapest IX., Üllõi út 25., 1091, levélcím: Budapest 9., Pf. 24., 1450, telefon: 456-6893, telefax: 456-6884), illetve elektronikus formában beszerezhetõk a www.mszt.hu/webaruhaz címen. MSZ CEN ISO/TS 17234:2006 Készbõr. Vegyi vizsgálatok. Bizonyos azoszínezékek meghatározása festett készbõrökben (ISO/TS 17234:2003) MSZ EN 12385-5:2006 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 5. rész: Pászmás kötelek felvonókhoz - Az MSZ EN 12385-5:2003 helyett MSZ EN 12390-1:2006 A megszilárdult beton vizsgálata. 1. rész: A próbatestek és sablonok alak-, méret- és egyéb követelményei - Az MSZ EN 12390-1:2001 helyett MSZ EN 12390-5:2006 A megszilárdult beton vizsgálata. 5. rész: A próbatestek hajlító-húzó szilárdsága - Az MSZ EN 12390-5:2001 helyett MSZ EN 12390-6:2006 A megszilárdult beton vizsgálata. 6. rész: A próbatestek hasító-húzó szilárdsága - Az MSZ EN 12390-6:2001 helyett MSZ EN 12390-7:2006 A megszilárdult beton vizsgálata. 7. rész: A megszilárdult beton testsûrûsége - Az MSZ EN 12390-7:2001 helyett MSZ ENV 1401-3:2001 Mûanyag csõvezetékrendszerek föld alatti, nyomás nélküli alagcsövezéshez és csatornázáshoz. Kemény poli(vinil-klorid) (PVC-U). 3. rész: Útmutató a beépítéshez MSZ ENV 1452-6:2002 Mûanyag csõvezetékrendszerek vízellátáshoz. Kemény poli(vinil-klorid) (PVC-U). 6. rész: Útmutató a beépítéshez MSZ EN 1555-5:2003 Mûanyag csõvezetékrendszerek éghetõ gázok szállítására. Polietilén (PE). 5. rész: A rendszer céljának való megfelelés MSZ EN 12150-1:2000 Építési üveg. Termikusan edzett, biztonsági nátrium-kalcium-szilikát üveg. 1. rész: Fogalommeghatározás és leírás
MSZ EN 12385-4:2003 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 4. rész: Pászmás kötelek általános emelési célokra MSZ EN 12385-10:2004 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 10. rész: Spirális kötelek általános építési célokra MSZ EN 12390-2:2001 A megszilárdult beton vizsgálata. 2. rész: A szilárdságvizsgálatokhoz szükséges próbatestek készítése és tárolása MSZ EN 12390-3:2002 A megszilárdult beton vizsgálata. 3. rész: A próbatestek nyomószilárdsága MSZ EN 12390-4:2000 A megszilárdult beton vizsgálata. 4. rész: Nyomószilárdság. Elõírások a vizsgálóberendezésekre MSZ EN 12390-8:2001 A megszilárdult beton vizsgálata. 8. rész: A vízzáróság vizsgálata MSZ EN 12424:2001 Ipari, kereskedelmi és garázsajtók, kapuk. Szélteherrel szembeni ellenállás. Osztályba sorolás MSZ EN 12425:2001 Ipari, kereskedelmi és garázsajtók, kapuk. Vízbehatolással szembeni ellenállás. Osztályba sorolás MSZ EN 12426:2001 Ipari, kereskedelmi és garázsajtók, kapuk. Légzáróság. Osztályba sorolás MSZ EN 12428:2001 Ipari, kereskedelmi és garázsajtók, kapuk. Hõátbocsátás. Követelmények a számításhoz MSZ EN 12808-2:2002 Fugázóhabarcsok kerámiai burkolólapokhoz. 2. rész: A kopással szembeni ellenálló képesség meghatározása MSZ EN 12808-3:2002 Fugázóhabarcsok kerámiai burkolólapokhoz. 3. rész: A hajlító- és nyomószilárdság meghatározása MSZ EN 12808-4:2002 Fugázóhabarcsok kerámiai burkoló-
lapokhoz. 4. rész: A zsugorodás meghatározása MSZ EN 12808-5:2002 Fugázóhabarcsok kerámiai burkolólapokhoz. 5. rész: A vízfelvétel meghatározása MSZ EN 13541:2001 Építési üveg. Biztonsági üvegezés. A robbanáskor fellépõ nyomással szembeni ellenálló képesség vizsgálata és osztályozása MSZ EN 13813:2003 Esztrichek és padozati anyagok. Esztrichhabarcsok. Tulajdonságok és követelmények MSZ EN 13892-1:2003 Esztrichek és padozati anyagok vizsgálati módszerei. 1. rész: Mintavétel, vizsgálati próbatestek készítése és tárolása MSZ EN 13892-2:2003 Esztrichek és padozati anyagok vizsgálati módszerei. 2. rész: A hajlító-húzó és a nyomószilárdság meghatározása MSZ EN 14411:2004 Kerámia burkolólapok. Fogalommeghatározások, csoportosítás, minõségi jellemzõk és megjelölés (ISO 13006:1998, módosítva) - Az MSZ EN 87:1993, az MSZ EN 121:1993, az MSZ EN 159:1993, az MSZ EN 176:1993, az MSZ EN 177:1993, az MSZ EN 178:1993, az MSZ EN 186-1:1993, az MSZ EN 186-2:1993, az MSZ EN 187-1:1993, az MSZ EN 187-2:1993 és az MSZ EN 188:1993 helyett MSZ EN 50419:2005 Elektromos és elektronikai berendezések jelölése a 2002/96/EC (WEEE) irányelv 11(2) cikkelyének megfelelõen MSZ EN 60044-3:2003 Mérõtranszformátorok. 3. rész: Kombinált mérõtranszformátorok (IEC 60044-3:2002) - Az MSZ HD 548.3 S1:1999 helyett MSZ EN ISO 15605:2004 Ragasztóanyagok. Mintavétel (ISO 15605:2000) - Az MSZ EN 1066:2000 helyett -
19
2006/05-06.
Olvasóink kérdéseire - válaszolunk Munkaviszony melletti egyéni vállalkozó 2006. évi adó- és járulékkötelezettsége
Az ez évi adó és tb-rendelkezésekkel olyan gondjaim vannak, hogy nem tudom azokat összefogni. - Egyéni vállalkozó vagyok; egyidejûleg van egy heti 40 órás munkaviszonyom. Alkalmazottam nincs. 2005. évi árbevételem 7.593 e Ft, ebbõl áfa-alapú 3.283 e Ft, tárgyi adómentes 4.310 e Ft. Az áfa éves egyenlege 112 e Ft következõ idõszakra átvihetõ, mivel a visszaigénylés feltételei nincsenek meg. Segítséget a következõ kérdésekben kérnék; felsorolásszerûen; a legszükségesebb magyarázattal. 1. Mikor, milyen bevallási feladataim vannak? 2. Mikor, milyen mértékû adó, járulék, stb. befizetési kötelezettségeim vannak? 3. Ezen belül, az szja elõleg összegét hogyan kell kiszámolnom, meghatároznom? Milyen mértékû %-os kulccsal kell számolnom a vállalkozói eredmény, ill. a vállalkozói kivétnél? 4. Milyen adatszolgáltatási kötelezettségeim vannak az adókkal, járulékokkal, mikor, kinek? 5. A lakásom egy részét székhelyként használom, amit bérletként szeretnék a vállalkozásomnak kiadni. Ennek milyen mértékû adóvonzatai vannak? (Miskolci olvasónk) mert a 2005. évi, elszámolandó adója 1.) A 2006. évi bevallások A 2006. december 31-ig benyújtan- a c) pont szerinti 250 ezer forintot dó adóbevallások módjára és gyakori- meghaladja, a b) szerinti 1 millió foságára még a 2005. december 31-ig rintot viszont nem éri el. A bevallást a hatályos szabályok érvényesek. Ön, a negyedévet követõ hónap 20-ig kell közölt adatai alapján éves bevalló, te- benyújtani a 2005. évi módon. A hát az Art. 31§ (2) bekezdés szerinti 2006. IV. negyedévi áfa-bevallást vibevallásokat elektronikus úton, köte- szont - mivel 2007. januárban lesz lezõen csak 2007. évtõl kell teljesíte- esedékes - már elektronikus úton kell nie. 2006. áprilistól viszont regisztrál- teljesíteni. 2.) Adó-, járulékfizetési tatnia kell magát az okmányirodánál. kötelezettség, befizetési határidõk Errõl az APEH-tól fog értesítést kapSzemélyi jövedelemadó ni. (Az egyéni vállalkozó 2006. évi - mértéke a vállalkozói kivét után bevallásáról a jelenlegi lapszámban továbbra is az adótábla szerinti, a válkülön írás található.) lalkozói jövedelem után 16%, az szjaAz általános forgalmi adóról a) fõ szabályként, továbbra is ne- törvény 49/B.§ (10) bekezdésében gyedévenként kell adóbevallást be- meghatározott feltételek esetén 10% nyújtani, (Iparos Újság 2006. február); b) havonként akkor, ha a tárgyévet - adóelõleg befizetése: negyedévenmegelõzõ évben az elszámolandó adó ként, a tárgynegyedévet követõ hónap éves szinten összesített - vagy annak 12-ig. idõarányosan éves szintre átszámított A járulékok fajtája és mértéke - a je- összege pozitív elõjelû és az 1 millió lenleg hatályos szabályok alapján forintot elérte, 2006-tól nem változott. A legalább hec) évente akkor, ha a tárgyévet meg- ti 36 órás munkaviszonnyal rendelkeelõzõ évben az elszámolandó adójá- zõ egyéni vállalkozó esetében (Tbj. nak éves szinten összesített - vagy an- 29.§ (6) bekezdés) nincs a minimálbér nak idõarányosan éves szintre átszá- alapján fizetendõ járulék. A felvett mított - összege elõjelétõl függetlenül vállalkozói kivét után 29% tbnem érte el a 250 ezer forintot. járulékot, valamint 0,5% nyugdíjbizA megadott adatok alapján a ne- tosítási járulékot és 8% magánnyuggyedéves áfa-bevallók közé tartozik, díj-biztosítási tagdíjat kell fizetnie. Az
egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény alapján százalékos eho fizetendõ, amennyiben az erre vonatkozó esetek fennállnak. (A 4%-os eho bevezetésével az Iparos Újság februári száma foglalkozik.) A saját személye után fizetendõ 4%-os egészségbiztosítási járulék, a vállalkozói járulék, a tételes eho fizetésére nem kötelezett. A járulékokat havonta, a tárgyhót követõ hónap 12-ig kell megfizetnie. 3.) Az szja-elõleg megállapítása A vállalkozói kivét adóelõlegét az adótábla alapján, ugyanúgy göngyölítéses módszerrel kell megállapítani, mint 2005-ben. A vállalkozói jövedelemadó elõlegének megállapítására vonatkozó alapvetõ szabályok sem változtak. Az egyéni vállalkozót érintõ adóváltozásokról az Iparos Újság februári számában olvasható. 4.) Adatszolgáltatási kötelezettség 2006. április 30-ig, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez a foglalkoztatónak nem minõsülõ egyéni vállalkozónak is adatot kell szolgáltatnia a saját 2005. évi biztosítási adatairól, az általa vezetett nyilvántartás alapján. (NYENYI-lap) A kiegészítõ tevékenységet folytatónak nem minõsülõ egyéni vállalkozónak a saját adatairól minden esetben adatot kell szolgáltatnia, akkor is, ha tb-járulék megfizetésére nem volt kötelezett, illetve, ha az adott évre nem fizetett járulékot. Az adatszolgáltatás kizárólag az ONYF által rendszeresített és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által rendelkezésre bocsátott nyomtatvány, illetve számítógépes program felhasználásával teljesíthetõ. 5.) A lakás-bérbeadás adózása A lakása vagy annak egy része jogszerûen nem adható bérbe az egyéni vállalkozásának, mert saját magával nem köthet szerzõdést, így erre vonatkozóan az adózással kapcsolatos kérdésére nem tudok válaszolni. Az ingatlan bérbeadását terhelõ 4%-os eho bevezetésérõl a 2006. februári, az ingatlan-bérbeadás adózásáról a jelenlegi lapszám tájékoztat. Válaszolt: Lipótzy Istvánné
20
L. évfolyam
Adó apróban z
Az adózás rendjét módosító 2005. évi LXXXV. törvény 9.§-a, amely szerint 2006. április 1-jétõl kevesebb adószámlára kellett volna a befizetéseket teljesíteni, úgy látszik, egyelõre nem lép hatályba. A 2006. évben alkalmazandó számlaszámlákat az APEH ismét adónemenként közli. (8001/2006 APEH-tájékoztató, Adó és Ellenõrzési Értesítõ 2006. évi 3. száma)
z A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabálya-
iról szóló 94/2002. (V. 5.) kormányrendeletet a terjedelmes 37/2006. (II. 20.) kormányrendelet módosítja. A változás 2006. febr. 28-tól lép hatályba. z A rendezett
munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására alkalmas iratokról jelent meg a munkaügyi miniszter 1/2006. (II. 2.) FMM rendelete. A jogszabály szerint rendezetlen munkaügyi kapcsolatok esetén a cég nem részesülhet állami támogatásban.
z A jövedéki
adóról szóló 2003. évi CXXVII. törvény a 2006. évi XXV. törvény alapján módosult. 2006. január 1-jétõl hatályos a változás, hogy a jövedéki engedélyes tevékenységet kizárólag szõlõborral folytató személynek a jövedéki engedély megszerzéséhez nem kell, valamint a kizárólag 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésû üzemanyag-adalékkal folytató személynek 1 millió Ft összegben kell jövedéki biztosítékot nyújtania. A módosító törvény egyéb rendelkezései 2006. március 1-jén lépnek hatályba. - Magyar Közlöny 2006/18. (II. 17.) A 8/2006. (I. 27.) FVM-PM együttes rendelet a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjérõl szóló 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendeletet módosítja.
Hírek az e-bevallásról Az Adó címû újság internetes változata 2006. február 26-án arról számolt be, hogy könnyen vissza lehet élni az elektronikus adóügyintézéshez kizárólagosan használható jelszavas azonosítóval, ha a magánszemélyek nem kezelik eléggé bizalmasan a kódjaikat. Jelenleg semmi akadálya, hogy bárki, bármely cég nevében elektronikus ügyintézõként regisztráltassa magát, és hozzáférhessen a vállalkozások adataihoz. A bevallások mellett információkat lehet szerezni az adófolyószámlákról, sõt átvezetést is lehet kérni az egyes adónemek között. A bejelentkezési lapon ugyan szerepelnie kell a meghatalmazó aláírásának is, annak valódiságát azonban nem tudja ellenõrizni a rendszer - ismerte el az APEH elnöke. Az informatikai elnök-
helyettes szerint a hivatal érzékeli a problémát, és gondolkodik annak kiküszöbölésén. Kudarcba fulladhat az e-bevallás írja a Világgazdaság. Már csak néhány hét van hátra a havi elektronikus adóbevallás és adatszolgáltatás megkezdéséig, de a vállalkozások nagy részének még az infrastrukturális feltételei sincsenek meg, és az is kétséges, hogy az adóhatóság képes lesz kezelni az egyszerre rázúduló hatalmas adattömeget. Az adószakértõk mindenesetre azt tanácsolják, hogy akinek nem kötelezõ csatlakozni a havi e-bevalláshoz, az ne lépjen be önként a rendszerbe. Érdemesebb a kötelezõ csatlakozás határidejét kivárni. (Forrás: Vg., 2006. márc. 6.)
Egyéni vállalkozó adónaptára Április 12. Befizetés z a kifizetõ, a munkáltató által az
elõzõ hónapban levont jövedelemadó, jövedelemadó-elõleg, z I. negyedévi szja-elõleg, átalányadó, eva-elõleg, z elõzõ havi egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, tb-járulék, baleseti járulék, vállalkozói járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói-, munkavállalói járulék, egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás, valamint a START kártyával rendelkezõkre vonatkozó 15 és/vagy 25 százalékos mértékû kötelezettség befizetése.
Április 15. START-kártyával kapcsolatban, az elõzõ havi igénybe vehetõ kedvezményrõl a munkaadó adatszolgáltatása
Április 20. z a 2006. áprilistól az Art. 31.§ (2) bekezdése alapján bevallásra kötelezett (havi, negyedéves) bevalló bevallása 2006. I-III. hónapjáról, kivéve a kiegészítõ tevékenységû és eva-alany egyéni vállalkozót, z a kulturális járulék, a rehabilitációs hozzájárulás I. negyedévi elõlegének bevallása és befizetése (éves bevalló is) z havi és negyedéves bevallók: környezetvédelmi termékdíj bevallása, befizetése, negyedéves összesítõ z az általános forgalmi adó bevallása, befizetése (havi és negyedéves), az összesítõ nyilatkozat benyújtása z a nyomtatványt forgalmazó adatszolgáltatása. Összeállította: L. I.-né (az adózás rendjérõl szóló, valamint az adók, járulékok és egyéb fizetési kötelezettséget megállapító törvények alapján.)
21
2006/05-06.
Idõszerû témák a 7. Nemzetközi Kõkonferencián Február közepén immár hetedik alkalommal rendezték meg Pilisvörösvárott a kõfaragók, mûkõkészítõk nemzetközi szakmai találkozóját. Az egész napos eseményen olyan elõadások hangzottak el, amelyeket a köves szakmák képviselõi jól hasznosíthatnak napi munkájuk során. A megjelenteket Grószné Krupp Erzsébet, a város polgármestere, Dall' Asta Arnold a Kõfaragó és Mûkõkészítõ Vállalkozók Országos Ipartestületének elnöke, és Szûcs György, az IPOSZ elnöke köszöntötte. A polgármester a hely szellemérõl szólva kifejtette, hogy Pilisvörösvár az építõipari szakmák, s ezen belül különösen a kõmegmunkálók egyik hazai fellegvára, szívesen ad otthont évek óta a kõfaragók szakmai napjának, melyet hagyományosan a Német Nemzetiségi Gimnázium dísztermében tartanak meg. Elmondta, hogy a kõfaragók azért is közel állnak a szívéhez, mert mielõtt az önkormányzat élére került, harminc éven át építészként tevékenykedett a városban és régióban. Szûcs György, az IPOSZ elnöke üdvözlõ beszédében a szakmai rendezvények fontosságát emelte ki a mai, információsnak nevezett korunkban, amikor sokan sokat beszélnek az élethossziglan tartó tanulásról. A kõfaragóknak, mûkõköveseknek, sírköveseknek is folyamatosan meg kell újítaniuk
tudásukat, hiszen csak a technika, az anyagismeret, az új eljárások, a stílus, és a kortörténet ismeretének birtokában képesek megfelelni a növekvõ követelményeknek, csak így lehet versenyben maradni és esetleg külföldön is munkát vállalni. Szólt arról is, hogy az IPOSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy az iparosok, kisvállalkozók a törvények által kikényszerített EU-s felkészülés mellé megkaphassák a törvény által biztosított forrásokat, támogatásokat is. A konferencia érdemi munkájának megkezdése elõtt a kellemes hangulatról Molnár Sándor kõfaragó mester, az ipartestület elnökhelyettese, a helybéli Varázskõ Kft. tulajdonosa gondoskodott azzal, hogy bemutatta a világhírnévre is érdemes munkáját, a
carrarai fehér márványból készített hegedûjét, amelynek -a húrokon kívül - minden alkatrésze nagy mûgonddal megmunkált márványból készült, s amelyet Dancs Erzsébet hegedûmûvész rövid hangolás után meg is szólaltatott. Ez az egyedülálló hangszer a 3,4 kg-os súlyával a hagyományos hegedûk 40 dekájához képest kissé nehéznek tûnt a mûvésznõ számára, de Molnár mester segítségével sikerült két klasszikus zeneszámot elõadnia. Mielõtt elkezdõdtek volna az elõadások, az ipartestület elnöksége kitüntetéseket adott át. Tíz éves tagságért elismerést kapott: Dudás János és Almási Attila. Arany koszorús kõfaragó mesterek lettek: Richter Ferenc, Uhrin József, Illés Gusztáv, Neumann Miklós, Kassai József, Kõdiplomát kapott: Kosztyu Zoltán mûkõkészítõ mester. Kõfaragó jelet kapott: Gõz István, Márton Ferenc, Szatmári László, Varga Attila. Az elsõ elõadás a természetes kövek biztonságos fektetésével foglalkozott, szûkebben azzal, hogyan kell helyesen burkolni a wellness létesítményekben és úszómedencékben. A gyakorlott szakembereket is meglepte, mennyi probléma, és konkrétan milyen súlyos hibák adódhatnak a kövek szakszerûtlen megválasztása, lerakása és kezelése következtében. Sztancsik Imre a MAPEI Kft. alkalmazás technikusa számos hibaforrásra hívta fel a hallgatóság figyelmét, és mellesleg bemutatta a jó nevû olasz céget, a múltat és a fejlesztési irányokat, a fõbb termékcsoportokat. (folytatás a 22. oldalon)
22
L. évfolyam
Idõszerû témák a 7. Nemzetközi Kõkonferencián (folytatás a 21. oldalról)
Nem kevésbé tartott számot közérdeklõdésre a mûkõkészítõk köreiben a Holcim White cég mûszaki alkalmazási szakértõje, Kató Bálint elõadása, amely a fehércement elõregyártott betontermékeknél történõ gyakorlati alkalmazásával ismertette meg a hallgatóságot. Fehércementbõl megfelelõ felkészültséggel nagyon szép termékek állíthatók elõ. A gondosan, igényesen lerakott kõburkolatokat könnyen tönkretehetik a hozzá nem értéssel alkalmazott tisztítószerek, impregnálók, ápolószerek. Az itt elkövethetõ hibákról tartott elõadást Horst Parlau osztrák kõfaragómester és mûszaki tanácsadó, miközben bemutatta az AKEMI cég legújabb kõápoló és csúszásgátló készítményeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy különösen ügyelni kell a nem mindig azonos minõségû kínai kövek kezelésére. A rövid kávészünet után Franz Bamberger, az EACD elnöke tartott tájékoztatót az induló, több szakmát is érintõ, modulrendszerû európai mesterképzés koncepciójáról. Akiknek módjukban áll majd részt venni ebben a képzési rendszerben, értékes oklevelükkel egész Európában megállhatják a helyüket. Ezt követõen Bamberger úr az Osztrák Szabványügyi Intézet elnökhelyetteseként is szót kapott, és megtartotta elõ-
adását arról, milyen szabályozás vonatkozik az EU-ban a sírkövek rögzítésére. Bár az EU-ban erre nincs szabvány, az osztrákok és a németek igen jól körülírt, precíz mûszaki mutatókkal meghatározott nemzeti szabvánnyal "kényszerítik" a sírkõállítással, síremlékkészítéssel foglalkozókat a biztonság, az életvé-
delem betartására, ugyanis néhány nagy médiavisszhangot kapott halálos baleset reflektorfénybe állította a témát. Bár Magyarországon nincs szabvány a sírkövek rögzítésére, minden mesterembernek kötelessége a lehetõ legnagyobb biztonságot szavatolni. Ez nem érhetõ el a néhány évig kitûnõen rögzítõ korszerû kõragasztó anyagokkal, hanem csak három pontosan furatokba elhelyezett rozsdamentes csapokkal, stiftekkel. Ezt a tanulságot olvashatta ki a hallgatóság az Építésügyi Minõségellenõrzõ Innovációs Rt. tudományos munkatár-
sa, Boros Sándor elõadásából. Gruber Markus, a német Weha cég munkatársa egy érdekes, elektronikával kombinált mechanikus mérõmûszert mutatott be, melyet a sírkövek rögzítésének ellenõrzésére fejlesztettek ki, s amellyel nyomban a munka elvégzése után megbizonyosodhat az iparos, hogy jól dolgozott-e, és természetesen idõrõl idõre újfent ellenõrizhetõ a biztonság. A továbbiakban Somogyi Tibor, a BTI Rt. szolgáltatási osztályvezetõje a fõvárosi temetõkben való munkavégzés megváltozott feltételeirõl, Horváth Csaba a Belügyminisztérium fõmunkatársa a temetkezési jogszabályok januártól életbe lépett módosításáról beszélt, majd illetékes tisztviselõkkel, temetkezéssel foglalkozó szakemberek és az ipartestület vezetõinek részvételével pódiumbeszélgetés következett a temetési törvény egységes értelmezésérõl. Elhangzott, hogy az új törvényben hosszas lobbizás révén a kõfaragó szakma érdeke is érvényesülhetett, de még mindig vannak homályos, tisztázatlan pontok, és anomáliák a szabályok értelmezése körül, a munkavégzést hátráltató bürokráciát, papírmunkát nem sikerült egyszerûsíteni, ugyanakkor a zavarosban halászókat a jövõben ki lehet majd szorítani. A konferencia Nagyné Dr. Feckó Beatrix a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályokról, kötelezettségekrõl, valamint a kis- és könnyûgépkezelõi vizsgáról tartott téjékoztatójával zárult. Este a hagyományokhoz híven a kõfaragó bálon és jótékonysági esten vettek részt az iparosok és meghívott vendégek. A bevételt szakmai képzésre és a hátrányos helyzetû tanulók megsegítésére fordítják. Sámathy
23
2006/05-06.
KITEKINTÉS
Az egész világon egyetlen út van, amelyen csak te járhatsz. Ne kérdezd, hova vezet, indulj el rajta. (Nietzsche 1844 -1900) A tv-k képernyõjének, napilapok címoldalainak leggyakoribb szereplõi a magukból kikelt tüntetõ tömegek, köveket dobáló kisfiúk, zászlókat égetõ-taposó alakok, épületeket lángba borító emberek. Az okot ismerjük, a próféta iránti elkötelezettség mélységének indítékait nem. Különben is vajmi keveset tudunk az õ világukról, pedig több száz millióan - egyes becslések szerint már a milliárdot is elérték - élnek közöttünk, vagy élünk közöttük Hát kik, mik is õk valójában? A kezdetek elõtt. Azon a hazánknál ben gazdag életét - a nyolc közül - az lentétek, de békésen megférnek egy17-szer nagyobb területen, amelynek egyik felesége mellett fejezte be. más mellett, mert egyenjogúságukat két partját a Vörös-tenger és az Indiai Korán. Az egyik fõ-angyal, Gábriel senki sem vonja kétségbe, létezésüket óceán derékszögben határolja, más- diktálta 114 fejezetbõl (szúra) álló mindenki természetesnek tartja. Négy fél-kétezer évvel ezelõtt apró államok szent szöveg, amely végsõ, mai alakját irány osztja meg õket. Van, amelyik elés a végtelen sivatag ellenében pász- csak Mohamed halála után nyerte el. fogadja azokat a Koránban foglalt kitorkodó arab népek éltek. A törzsek A próféta igéi nem idõrendben, hanem fejezéseket., amik a vakbuzgóságuk egy része egyesült, fõvárosuk a ma is hosszúsági sorrendben követik egy- alapja. Van azonban egy, a többséget megcsodált remekmû, a jordániai Pet- mást. Az elsõ fejezet kivétel, mert ki- maga mögött tudó irányzat, ami inra volt… lenc sorát minden alkalommal el- kább liberális és amihez a vezetõk is Ezek az emberek dzsinnekben, go- mondják. Hangos olvasásra szánták, tartoznak. nosz szellemekben és démonokban Ramadán idején végig olvassák, ezért Kézmûvesek (Evlija Cselebi hittek, isteneik egy részét magukkal 30 részre osztották. Nagyobb részt zsi- XVIII. századi török céhekrõl szóló hordozták, a tejbõl, cukorból és dato- dó és keresztény hagyományból eredõ írása nyomán): A legenda szerint lyából gyúrtat meg is ették. Az imád- bibliai anyag a végén teológiai és jogi Ádám volt az elsõ földmûvelõ, Ábraságra szavuk sem volt, a mekkai elõírásokkal. hám tejtermelõ, József órás, Jézus tutemplomukba rendszerint meztelenül A hagyomány a próféta halála után rista. A mesterek kötényviseletét Gábmentek el, ilyenkor nem is háborúz- gyorsan egyre nagyobb szerephez ju- riel hagyományozta (az elsõ Ádám fütak, de a mulatságokról és a lóver- tott. Az elsõ kritikusainak már 600 gefa levele), a harmadikat Noé hordsenyrõl nem mondtak le. Egyesek a ezer mondatból kellett a hiteleseket ki- ta, amikor 124 ezer deszkából - mindszégyen miatt a lánycsecsemõjüket választani. A tradíciók nem gazdátla- egyiken egy próféta neve - felépítette a elevenen temették el. nok. Mindegyikõjük felsorolja azok bárkát. A kézmûvesek Gábriel közvetíMohamed (569-644). A korán ár- neveit, akik a szöveget Mohamedtõl tésével a próféta utódai. A céhbe való vaságra jutott pásztor fiú házassága hallották és így adták tovább. A név- felvétel vagy egy "saját találmányú révén gazdagodott meg. Már élete de- sort szigorúan felülbírálták és a nem mûvészies munka" bemutatásával lén járt, amikor az egyik rohamában - megbízható nevek miatt sokat ki is vagy Korán-versek felmondásával és folyamatosan további 23 éven át - hagytak. A végén 7275 ment át a ros- történt. Ha megfelelt, elfoglalhatta a Gábriel arkangyal megtanította imád- tán. A Korán és a hagyományok alkot- pokrócot (a dervisövet). Adófizetõ mesterek voltak a bakók, a kozni és az embereket a hithez köze- ják az iszlám alapjait. lebb hozni. Ellenfelei, a fejlettebb kulSiíták. "Az iszlám arab-zsidó és ke- tolvajok (200 fõs céhük volt), az örömtuszú városi arabok voltak. Az "égi resztény emlékekre épített egyistenhit, lányok és -fiúk, a levélhordók (csörgõ, igazság", a Korán, a végleges isteni melyben Mohamedé a vallási és poli- parittya, sokszínû drót fejfedõ, lándzsa ige - azonnal írásba foglalva, hogy ne tikai vezetõ szerep" - foglalta össze képezte megkülönböztetésüket), polehessen elfelejteni, félremagyarázni egy szakértõ vallás lényegét... Az roszlók, szónokok, Korán-magyarázók. - volt a meggyõzés fõ eszköze. Hívei- egyik iránya a siítáké. Õk a próféta Négyszáz üzletben 500 levélíró dolgovel 622-ben - a mohamedán idõszámí- örökének kérdése miatt távolodtak el a zott, költõk, színészek, homokolvasók tás kezdete - Medinába, a próféta vá- többiektõl. Ma sem ismerik el a hatal- (jósok), fõorvosok száz pohárnokukkal, rosába vonult. Hirdette, a keresztény- mat kezükben tartó kalifákat, hanem ráolvasók, illatszerészek, zsírgyógyszeség szentháromságával szemben egy saját imámjaikat (a gyülekezet feje) részek, aranyozott szarvú teheneikkel a isten van, Allah. tartják Mohamed utódainak, 12 imá- földmûvelõk, faoltók, földben sütött keMohamed ettõl kezdve isteni alapo- mot fogadnak el, a legutolsóról azt nyereikkel a pékek, a kóser fánkot sükon álló uralkodó. Elrendelte a vér- tartják, hogy 8 éves korában az égbe tõk, a vízhordók, a többnyire gyaur bosszú helyett a vérdíjat, a legfeljebb vitték, ott a végítéletkor világmegvál- (keresztény) malmosok, búzaszitálók, négy feleség tartását, a Ramadán havi tóként jelenik majd meg, alapítója lesz kengyelfutók, vitorlaszövõk, iránytûböjtöt. Itt ismerkedett meg a zsidók- az igazság országának. Fanatikusan mesterek, búvárok és még több tucat kal, több szokásukat át is vette, de mi- türelmetlenek, az ortodoxia álláspont- más szakma. Évszázadok távlatából röpke betekintés egy régi kor mestersével azok nem fogadták el prófétájuk- ját képviselik. nak, mindent semmissé nyilvánított. A Szunniták. Abban különböznek geire. Századok múltán az akkoriak mekkaiakkal való háború-sorozatot a legnagyobb ellenfelüktõl, hogy õk el- ugyanilyen csodálkozó mosollyal olmedinaiak nyerték, az oda pártolt zsi- ismerik Mohamed törvényes utódai- vassák a mai képzési jegyzéket. G. Gy. dókat lemészároltatta. Eredmények- nak a kalifákat. Vannak közöttük is el-
24
L. évfolyam
JÓ, HA TUDJUK
A munkaköri és szakmai alkalmasság orvosi vizsgálatáról Legutóbb 2006 februárjában módosult néhány pontját tekintve a munkaköri, szakmai, illetve higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. Az alábbiakban azonban nem a megváltozott részekrõl esne szó, hanem a jogszabály fõbb rendelkezései kerülnek ismertetésre. A rendelet elõször is meghatározza az alapvetõ fogalmakat. A munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni. A szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelõzõ, illetõleg a képzés és az átképzés idõszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat. A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végzõ személy fertõzõ megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti. Az expozíció: a munkahelyen jelenlévõ és a munkavállalót érõ kóroki tényezõ(k) hatásának való kitettség. Az alkalmasság véleményezése a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre; a szakmai alkalmasság esetében az adott szakmára, illetve szakmai jellegû képzésre, a munkanélküli esetében szakmai jellegû képzésre, átképzésre, az adott személy számára ellátható foglalkozási csoportokra vagy szakmák megjelölésére; a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentõségû munkaterületen folytatott tevékenységre történik. A munkaköri, a szakmai és a személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata lehet elõzetes, idõszakos és soron kívüli. A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatának célja (többek között) annak elbírálása, hogy a mun-
kavállaló, illetve a tanuló vagy a hallgató, a munkanélküli a munkavégzésbõl és a munkakörnyezetbõl eredõ megterhelés által okozott igénybevétele egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e; nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezõtlenül; esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetõleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elõ baleseti veszélyt; foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében, illetve folytathatja-e tanulmányait a választott szakmában; szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozásegészségügyi ellenõrzést igényel. A személyi higiénés alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkát végzõ személy egészségi állapota - a tevékenység gyakorlása esetén - a járványügyi szempontból kiemelt jelentõségû munkaterületeken nem veszélyezteti-e mások egészségét, folytathat-e tevékenységet az adott munkaterületen. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata nem terjed ki a munkaképesség változás mértékének, a rokkantság fokának meghatározására, valamint a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére. Elõzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelõzõen; a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása elõtt (ha fizikai munkát végez, vagy fiatalkorú, vagy nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben, vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérõ jellegû megterhelésnek lesz kitéve); stb. Elõzetes szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni a szakképzési évfolyamra történõ felvétel, átvétel, illetve továbbhaladás elõtt minden olyan esetben, amikor az Országos Képzési Jegyzék szerint a szakképesítés megszerzése szakmai alkalmassági követelményekhez kötött; stb.
Elõzetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkát végzõ személynél a tevékenység gyakorlásának megkezdése elõtt. A rendelet 1. számú mellékletében meghatározott munkakörökben a munkavállalónak, a munkát végzõ személynek elõzetes munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat keretében a 2. számú melléklet szerinti "Egészségügyi Nyilatkozat"-ot kell kitölteni. Ilyen munkakör például: a bölcsõdékben, óvodákban, csecsemõ- és gyermekotthonokban a csecsemõk, illetve a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör; a közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) elõállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végzõ személy; az állattartó gazdaságban, egyéni gazdálkodónál a tej fejését, kezelését és feldolgozását végzõ személy; stb. munkaköre. A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak idõszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. Az idõszakos vizsgálatokat a 18. életévét be nem töltött, valamint az idõsödõ (nyugdíjkorhatárt betöltött) munkavállalónál évente; a rendelet 3. számú melléklete szerinti fizikai, kémiai kóroki tényezõk (például arzén, benzol, higany, hõterhelés, növényvédõ szerek, szénmonoxid, zaj, stb.) hatásának kitett munkavállaló esetében, az ott meghatározott gyakorisággal; a 4. számú melléklet szerinti fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben (például magasban végzett munka, tûzveszélyes munkakör, stb.) foglalkoztatott ilyen tevékenységet végzõ munkavállalónál a mellékletben szereplõ gyakorisággal; az 5. számú melléklet szerint fokozott pszichés terhelésnek (például különösen nagy felelõsség viselése emberekért, képernyõs munkahelyeken történõ munkavégzés, stb.) kitett munkavállalónál kétévente kell elvégezni.
25
2006/05-06. Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató, illetve a munkanélküli egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetõen alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására; vagy ha az "Egészségügyi Nyilatkozat"-on nyilatkozat tételére kötelezett munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató az ott felsorolt tüneteket (hasmenés, hányás, láz, torokgyulladás, bõrkiütés, stb.) észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élõkön; vagy heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlõdõ munkabaleset elõfordulását követõen; illetve ez utóbbi eseten kívül akkor is, ha a munkavállaló, tanuló vagy hallgató rosszulléte, betegsége feltehetõen munkahelyi okokra vezethetõ vissza, illetve 30 napos keresõképtelenséget követõen. A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nõk (különös tekintettel a fogamzóképes korúakra és a terhesekre, a nemrégen szült, a szoptató anyákra, az anyatejet adókra), a fiatalkorúak, az idõsödõ munkavállalók alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a 8. számú mellékletben felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentõ vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények (például túlzott fizikai megterhelés, fokozott pszichés megterhelés, nagyon mérgezõ, daganatkeltõ vegyi anyagok expozíciója, stb.) közötti munkavégzésre. A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését elsõ fokon a munkavállalók esetében a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi. A szakmai alkalmasság elõzetes vizsgálatát és véleményezését elsõ fokon a szakképzõ intézménybe jelentkezõ tanulóknál a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az intézmény vezetõjének kezdeményezésére az ÁNTSZ megyei intézete által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi. A személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot a munkát végzõ személyek esetében a háziorvos végzi.
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági véleményben meg kell határozni, hogy a vizsgált személy az adott munkakörre, tevékenységre, a tanuló és hallgató esetében az adott szakmára, a munkanélküli esetében az adott szakmára, ellátható foglalkozási csoportokra alkalmas, ideiglenesen nem alkalmas vagy nem alkalmas. A vizsgálatot végzõ szervek a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vélemény közlésén túlmenõen a foglalkoztatással, képzéssel kapcsolatos korlátozásokat írhatnak elõ, az egyén, illetve munkatársai egészségének védelme érdekében. A véleményt és a korlátozásokat, a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot véleményezõ szerv a rendelet 12. számú melléklete szerinti, az "Elsõfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény" elnevezésû nyomtatványon közli a munkáltatóval, a szakképzõ és felsõoktatási intézménnyel, munkaügyi központtal. A munkáltató feladatai: írásban kell meghatároznia a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait; továbbá azokat a munkaköröket, amelyekben az e rendelet 8. számú melléklete szerinti megterhelések miatt a nõk nem foglalkoztathatók. A szabályozás kidolgozásához foglalkozásegészségügyi orvos véleményét kell kikérni. A munkáltató köteles emellett munkába lépés elõtt valamennyi munkavállalót, a munkahely, a munkakör megváltoztatása elõtt pedig a rendeletben meghatározott munkavállalókat elõzetes vizsgálatra küldeni a 14. számú mellékletben megjelölt "Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésû nyomtatványon. (Ez a rendelkezés vonatkozik az idõszakos és a soron kívüli vizsgálatra küldésre is, a jogszabályban elõírt esetekben.) Az a munkavállaló, tanuló, hallgató, munkanélküli, aki az elõzetes, idõszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy alkalmatlan minõsítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthetõ, a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat. Dr. A. L.
ITDH tájékoztató A "POLSKIE EXPO 2006" (Lengyel Iparos és Kereskedõ Kiállítás Esztergom 2006. március 24-25-26.), megrendezésének idõpontja technikai okok miatt 2006. május 15-17-re kerül át. Bõvebb információ: Jónás Mihály, telefon: 06-33-450-495, mobil: 06-30-610-5088, e-mail:
[email protected] A CNR Holding szervezésében 2006. augusztus 24-én megrendezésre kerül az ISTANBUL FASHION FESTIVAL 2006. Törökországban, melyre kiállítókat, látogatókat egyaránt szeretettel várnak a textil- és ruhaipar területérõl. További információ: CNR Holding Kontaktszemély: Ms. Gül Orundaº, marketing manager Telefon: +90-212-465-7474 Fax: +90-212-465-7677 E-mail: gul.orundaº@cnr.net;
[email protected] Honlap: www.cnr-modashow.com; www.istanbulfashionfestival.com
Az árakról - röviden 7/2001. (III. 29.) GM rendelet a fogyasztói forgalomba kerülõ áruk és szolgáltatások árának feltüntetésérõl szóló jogszabály elõírja, hogy a fogyasztókat - eladási árról, - egységárról, - és a szolgáltatás díjáról kell tájékoztatni. Egységár: "Az áru egy kilogrammjáért, egy literéért vagy milliliteréért, egy méteréért, egy m2-ért, egy m3 vagy darabjáért fizetendõ eladási ár". (Idézet a jogszabályból) Különösen fontos a fenti jogszabály betartása a kontaktlencse ápoló folyadék esetében. A fogyasztóvédelmi felügyelõség ezt ellenõrizte, több üzletben ez év elején. Érdemes pótolni, ha erre eddig nem figyeltünk oda!
26
L. évfolyam
Április 1., szombat Csurgó -ok, Fót - ok, Kecskemét - ok, av, Marcali - ok, Miskolc - ok, Nagykanizsa - Húsvéti Vásár április 15-ig Pécs - R. Április 2., vasárnap Gyomaendrõd - av, mgv, Jászapáti - oák, Kecskemét - ok, av, Miskolc - av, Nyíregyháza - av, kjv, Pápa - kjv, Pécs - R, oák, av, Szeged - av, Székesfehérvár - av. Április 4., kedd Bátonyterenye - oák, Nagykanizsa - oák. Április 5., szerda Miskolc - oák. Április 6., csütörtök Csongrád - oá, Ónod - oák, Szeged - ok, Vésztõ - oák. Április 7., péntek Gyula - oák, Hódmezõvásárhely - oá, Miskolc - ok. Április 8., szombat Dévaványa - oák, Dunapataj - ok, Jászberény - oák, Kecskemét - ok, av, Mátészalka - ok, Miskolc - ok, Ózd - ok, Szentlõrinc - oák. Április 9., vasárnap Akasztó - ok, Dabas - oák, Dombóvár - oák, Dunaújváros - ok, Fülöpszállás - oák, Gyomaendrõd - oák, Kecskemét - ok, av, Kunszentmárton - ok, Kunszentmiklós - oák, Miskolc - av,
Nyíregyháza - av, kjv, Pásztó - oák, Pécs - ok, av, Szeged - av, Szekszárd - oák, av, Székesfehérvár - ok, Tokaj - oák, Zalaegerszeg -av. Április 10., hétfõ Egyek - ok. Április 11., kedd Balkány - oák, Sellye - oák, Zalaegerszeg - ok. Április 12., szerda Csorna - ok, Lébény - oák, Makó - oá, Mezõcsát - oák, Miskolc - osk. Április 13., csütörtök Komádi - oá, Mezõkövesd - oá, Szeged - ok. Április 14., péntek Mátészalka - õbv, Miskolc - ok. Április 15., szombat Kecskemét - ok, av, Miskolc - ok, Mohács - oák, Szentlõrinc - Tavaszi Kertészeti Börze Április 16., vasárnap Abádszalók - oák, Mórahalom - oák, Pécs - ok, av, Szászvár - ok, av, mgv, Szeged - av, Vác - oák. Április 18., kedd Fertõszentmiklós - oák. Április 19., szerda Jánoshalma - ok, Miskolc - osk. Április 20., csütörtök Drávafok - oák, Edelény - oák, Szeged - ok. Április 21., péntek Komádi - oák, Miskolc - ok. Április 22., szombat Aszód - oá,
Kecskemét - ok, av, Kondoros - oák, Miskolc - ok. Április 23., vasárnap Dombóvár - oá, Dunaújváros - ok, Kecskemét - ok, av, Miskolc - av, Nyíregyháza - av, kjv, Pécs - ok, av, Szeged - av, Szekszárd - oák, av, Székesfehérvár - ok. Április 24., hétfõ Szécsény - ok, Tiszacsege - ok, Verpelét - ok. Április 25., kedd Pincehely - oák. Április 26., szerda Miskolc - osk. Április 27., csütörtök Szeged - ok. Április 28., péntek Miskolc - ok. Április 29., szombat Kapuvár - oá, Kecskemét - ok, av, Mindszent - oák, Miskolc - ok. Április 30., vasárnap Hajós - ok, Kecskemét - ok, av, Kunhegyes - oák, Miskolc - av, Nagykõrös - György Napi Vásár, oák, Nyíregyháza - av, kjv, Pécs - ok, av, Romhány - bv, Szeged - av, Szekszárd - oák, av. A rövidítések jelentése: oák = országos állat- és kirakóvásár osk = országos sertés- és kirakóvásár ok = országos kirakóvásár oá = országos állatvásár av = autóvásár mgv = munkagép-vásár kjv = közúti jármûvásár bv = búcsúvásár R = régiség vásár kuv = kutyavásár õbv = õstermelõ - bió vásár
R Á T P A N R Á S VÁ
Mihály-napi nagyvásár Debrecenben A Debreceni Közterület-felügyelet 2006. május 6 - 7-én ismét megrendezi a tavaszi Mihály-napi nagyvásárt. Jelentkezési határidõ: 2006. március 31. A helyigényeket: 4026 Debrecen, Bem tér 14. I. emelet alá kérjük leadni. A rendezvény a következõ utcákban bonyolódik le: Böszörményi utca - Füredi utcától a Doberdó utcáig Bólyai u. - Böszörményi utcától a Thomas Mann utcáig Békéssy Béla u. - Böszörményi utcától a Görgey utcáig Akadémia u. - Böszörményi utcától a Kertváros utcáig. Települni lehet: 2006. május 5-én, 18.00 órától.
27
2006/05-06.
CIPPZÁRKÉSZÍTÉS! fém és mûanyag fogazattal Ligeti Péter Bp. XX. Határ út 57. Tel: 285-2303. http://home.tvnet.hu/~ligeti
ZÁSZLÓKÉSZÍTÉS! Reklám, nemzeti, stb. Tel./fax: 316-8567. KURALY 1023 Bp., Török u. 2.
H A B S Z I VA C S BÚTORSZÖVET NAGYKERESKEDÉS PILISTEX BT. 1149 Budapest, XIV., Egressy út 23-25. Tel.: 251-0272. 2085 Pilisvörösvár, Fõ út 117. Tel.: 06/26/330-369. Kiskõrös, Petõfi S. u. 74. Tel.: 06/78/411-486.
HULLADÉK SZIVACSÁT VISSZAVÁSÁROLJUK! PASZOMÁNYKÉSZÍTÉS Helyszíni gyártású, egyedülálló minõségû termékek Rekonstrukciós munkák: textilkárpitos kellékek, lakás kiegészítõk, ruhadíszek, zsinórok, kordonok, rozetták, rojtvariációk …stb. Budapest, VI. ker. Kmetty Gy. u. 14. SZÖVÕMÛHELY Tel.: 312-6790. Nyitva tartás: Hétfõtõl- péntekig 10-17 óráig.
PLISZÍROZÁST, KÉZIMUNKA ELÕNYOMÁST, MÛHIMZÉST VÁLLALUNK. Telefon: 268-9880. GÁZKÉSZÜLÉKJAVÍTÓ! HÉRA cserépkályhaégõk, gázkonvektorok, tûzhelyek, FÉG vízmelegítõk javítása, karbantartása. Bán László, telefon: 220-9765, 06-20-432-5598.
Függõleges marógépet keresek megvételre, TOS FV 32-es típust (kb. 1949-50-es évjáratút). VÉGH: 217-4056. Építési vállalkozásomat felszámolom. Eladók: gépek, állványok egyéb felszerelések. Telefon: 06-30-510-2552. LEVÉDETT TEXTIL és SZALAGFÜGGÖNY ELEKTROMOS MOZGATÁSA kézi kapcsolóval és távszabályzóval is megrendelhetõ. Galambos József 2310 Szigetszentmiklós, Ifjúság út 11. Telefon: 06/24-366-085.
Belõhetõ fülbevalók, belövõ pisztolyok, strassz kövek SS12es. Kandalló szerszámok, elõtétrácsok eladók. Nyíregyháza, telefon: 06/30/551-2460. WECO 1060-as sablonos automata csiszológép centírozóval, szivattyúval, kompresszorral, jó állapotban eladó. Irányár: 250.000 Ft. Érdeklõdni: 06-52/ 536-036 -os telefonon. Faipari szalagfûrész kerekek készítése, 1m átmérõig. Gatterkerék, szalag-csiszolódob öntése, megmunkálása. Horváth öntöde, 1118 Budapest, Budaörsi út 149/a. Telefon: 246-2929, 06-20946-9013. Gyermek melegítõnadrágok 650Ft-1350 Ft-ig, bugyik, alsók, fehérnemû garnitúrák pizsamák, gyermek és felnõtt méretben, legolcsóbban a készítõnél. (Utánvétel is szállítok.) Telefon: 06 /48/412-450. Fémlemezipari munkák vállalása. Horganyzott, alumínium lemez eladás. Esõcsatorna gyártás (horganyzott, alu, vörösréz). Csatornavas, hófogók, nagy választékban. Érdeklõdni a 0659/321-637 tel./faxon.
Órásüzletet átvennék Budapesten, vidékre érte megyek az alkatrészért, szerszámért. Telefon: 06-70-450-6694 2x4 méteres szétszerelhetõ mûhelyasztal 15.000 forintért, körkéses kézi szabászgép 10.000 Ft-ért, számítógépasztal 3.000 Ft-ért, iratszekrény 3.000 Ft, iroda szék 3.000 Ft-ért, kondigép 15.000 Ft-ért eladó. Telefon: 06-30-320.0979. Kitûnõ állapotú marógép, (horizontál, verticál) eladó. Tel.: 06/26-360-329.
FAIPARI GÉPGYÁRTÁS Szalagfûrészgépek Gyalugépek-kombinált, egyengetõ, vastagsági gyalugépMarógép Kombinált és szalagcsiszológép Állványos hosszlyukfúrógép Körfûrészgép Porelszívó gyártása CE munkavédelmi minõsítéssel Borsodi Bálint faipari gépgyártó 6800 Hódmezõvásárhely, Temesvár u. 20. Mobil: 06-30/9584-431. E-mail:
[email protected]
MV Iparos Újság Hirdetési tarifatáblázat - 2006 (Forintban + 20% áfa) Hátsó borító (színes): 200.000 1/1 színes 180.000 fekete-fehér 160.000 1/2 színes 90.000 fekete-fehér 80.000 1/4 színes 50.000 fekete-fehér 40.000 1/8 színes 25.000 fekete-fehér 20.000 1/16 színes 13.000 fekete-fehér 10.000 Többszöri közzététel esetén kedvezményeket biztosítunk külön megbeszélés alapján vagy térítésmentes cikk megjelentetése is lehetséges.
Keres-Kínál: Kiskeretes hirdetések: (ipartestületi tagoknak
50 Ft/szó 800 Ft/cm 700 Ft/cm)
Címünk: 1054 Budapest, V., Kálmán Imre u. 20. Tel/fax: 311-2235, 354-3172, e-mail:
[email protected] Postacím: 1390 Budapest 62., Pf.: 166.
28
L. évfolyam
Közlemények Ettõl az évtõl, az alapító döntése alapján, az IPOSZ az Ipartestületekért Szociális és Tanulmányi Alapítványnyal egyesült az IPOSZ Sajtó Nívódíj Alapítvány. Az alapítvány új neve:
IPOSZ Szociális, Tanulmányi és Sajtó Nívódíj Alapítvány Az alapítvány számlaszáma
11705008-20429179 és adószáma
18037470-1-41 változatlan. A kuratórium kéri az IPOSZ tagszervezeteit és azok tagjait, hogy népszerûsítsék az alapítvány céljait, és amennyiben lehetséges, minél többen ajánlják fel adójuk 1%-át.
A Magyar Kézmûvességért Alapítvány javára felajánlott 1%-okból származó összeget a XII. Betlehemi jászol-kiállítás anyagát bemutató album kiadásának finanszírozásához használtunk fel. Ismételten köszönetet mondunk mindazoknak, akik adóbevallásuk során ránk gondoltak, ezzel is segítve munkánkat; egyúttal kérjük, hogy következõ adóbevallásuk elkészítésekor,
az szja 1%-ának felajánlásakor se feledkezzenek meg alapítványunkról! Adószámunk: 18061976-1-41 A Magyar Kézmûvességért Alapítvány Kuratóriuma
Külföldi üzleti ajánlatok Az alábbiakban közölt konkrét üzleti ajánlatokkal kapcsolatos bõvebb információkat önköltségi áron bocsátjuk elõfizetõink rendelkezésére. Címenként ipartestületi tagoktól mindössze 500 Ft költségtérítést kérünk – ez tartalmazza az áfát és az ajánlott levél postaköltségét is – amit az adattár karbantartására fordítunk. A nem ipartestületi tagoknak ugyanez a szolgáltatásunk 700 Ft-ba kerül. Akik faxon szeretnék megkapni a választ, azoknak 100 forinttal többet kell fizetniük. Ugyancsak plusz 100 forintot kérünk azoktól az olvasóinktól, akik ELSÕBBSÉGI postai küldeményként szeretnék megkapni levelünket. Az üzleti ajánlatot tevõ vállalkozások neve, címe postai pénzesutalványon rendelhetõ meg, amelynek hátoldalán kérjük feltüntetni a közlemény(ek) kódszámát, valamint a feladó ipartestületi tagkönyvének számát. Címünk: MV Iparos Újság, 1390 Bp. 62. Pf.: 166. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az üzleti ajánlatok tartalmáért, aktualitásáért felelõsséget nem vállalhatunk, mivel nincs módunk azokat tételesen ellenõrizni. A forrás hitelességét azonban szavatoljuk. Számlát természetesen valamennyi megrendeléshez mellékelünk.
KD-19 Angol cég munkavédelmi lábbeliket venne Magyarországról. KD-20 Angol vállalat mûanyag fröccsöntött termékek legyártására keres magyar partnert. KD-21 A dohányipar számára gépek és berendezések gyártásával foglalkozó spanyol cég öngyújtó gyártókkal, illetve egyéb kiegészítõk gyártóival és importõrökkel szeretnének kapcsolatba lépni. KD-22 Német cég magyar asztalosokkal szeretne kapcsolatba lépni. KD-23 Német cég a következõ termékeket keresi megvételre: egyszer használatos, eldobható tányér, pohár, evõeszköz. KD-24 Török hangszergyártó cég a következõ termékeket keresi megvételre: szintetizátor, zongora, gitár, hegedû, furulya és dob.
KD-25 Török cég szemészeti termékeket, kontaktlencséket venne. KD-26 Török vállalat baseball sapkákat, törölközõket, fürdõköpenyeket, téli kesztyûket és egyéb munkakesztyûket, sport sapkákat vásárolna. KD-27 Francia cég precíziós mechanikai (finommechanikai) kör alakú, apró (8-10mm) fém alkatrészek gyártásához (pneumatikai felhasználásra) keres magyar partnercéget. KD-28 Francia iskolabútort gyártó cég keres fém csövek méretre vágására, hajlítására és hegesztésére, a késõbbiekben ezek festésére és összeszerelésére, majd a késztermék elõállítására magyar partnert kb. 5000 darabos szériára. KD-29 Horvát vállalat, kerítések magyarországi gyártóival szeretne kapcsolatba lépni.
APEH közlemény a 2006. március 1-je és március 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról A személyi jövedelemadóról szóló törvény 82.§-a felhatalmazza az Adó és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalt arra, hogy az üzemanyagárat közzétegye. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplõ árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 267 Ft/l ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 277 Ft/l Gázolaj 260 Ft/l
MV IPAROS ÚJSÁG az Ipartestületek Országos Szövetségének lapja A kiadásért felelõs: Szûcs György, az IPOSZ elnöke z Fõszerkesztõ: Sarkadi Nagy Emília Kiadja: FIRMA Kht. z Szerkesztõség: Bp., V., Kálmán I. u. 20. Tel./fax/: 311-2235; 354-3172. Kiadóhivatal: Bp., V. Kálmán I. u. 20. Tel/fax: 269- 2956, 354-3174. Postacím: 1390 Bp. 62. Pf.: 166. E-posta:
[email protected] z Elõfizetési díj: 1 évre 6930 Ft z Az elõfizetõket szervezi és nyilvántartja: ETIKETT Kft. 2013 Pomáz, Wróczi út 8. Tel.: 26-526-103, 26/526-123. E-posta: etikett@axelero Nyomtatás: PHARMA PRESS Nyomda 1089 Bp., Elnök u. 1. Felelõs vezetõ: Dávid Ferenc ügyvezetõ igazgató Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. További információ: 06-80/444-444 HU-ISSN 0865-9257 z Index: 15462