2015. április www.zsambek.hu
l apja özéleti havi
ak k rmányzatán o k n ö s o r á kv
zsámbé
Horváth László polgármester koszorút helyezett el a kegyeleti helyen
• Melocco Miklós 80 éves • Beszélgetés Horváth László polgármesterrel • Önkormányzati hírek, Közbiztonság • Március 15-i megemlékezések • Nevelési-oktatási körkép • Kukta • Teadélután a Német Nemzetiségi Házban • A magyar nóta napján • Kiállításmegnyitók, jótékonysági koncert • IX. Íjász Napforduló Ünnep • Zsámbéki Sport Klub hírei • Sikeres társastáncosok • Interjú Russói Tamással
A Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanulói Kossuth-nótákat adtak elô
Zsámbéki Musical Stúdió tanítványainak zenés-verses mûsora
Horgos Zsolt alpolgármester mondta az ünnepi beszédet
Radetzky-huszárok: Kalmár Pál és Nyitrai Péter
Kluka Mihály sírja
Ünnepeltünk március idusán
ZSÁMBÉKI POLGÁR
Beharangozó
Kôbe rejtett lélek A nyolcvan éves Melocco Miklós szobrászmûvésznek Hogy az alkotásait kedvelem-e jobban, vagy ôt magát? Nem is tudom. Elválaszthatatlanok egymástól. Az alkotás és az alkotó kéz a kézben járnak. Egymás nélkül nem léteznek. A mûterem és a mûvész is elválaszthatatlan. Ott születik meg a varázs – a kôbe zárt fájdalom, öröm. Az alkotás. Magányban és csendben. Vagy éppen zajos ôrületben? Talán kegyetlen hidegben, tikkasztó hôségben? Egy gyenge, átszellemült, áhítatos, vagy viharos, feldúlt pillanatban? Ki tudja. Csak a mûvész maga. Ezért is olyan féltett kincs a mûterem. Az egy titokzatos hely, oda nem lehet belépni. Van valami varázsa a csendnek, amikor a mûvész ott marad egyedül az anyaggal. Ahol a csend és az alkotó ölelésével lelket kap a csoda. A drága, áldott kezekbôl kikerülô esztétikum. Gondolat és talentum ötvözete. Végtelenség és egyetemesség misztikuma. Az utánozhatatlanság diadala. Vajon mit rejtegetnek az alkotások? József Attilát, Ady Endrét, Radnóti Miklóst, Kodály Zoltánt, Latinovits Zoltánt… úgy örökítette meg számunkra, hogy ezek az óriások megelevednek elôttünk. Ülnek, állnak, szomorkodnak, összeroskadnak… Aki megcsodálhatta 1956-os emlékmûveit, Antall-síremlékét, Szent István megkoronázását, Mátyás-emlékmûvét, mitológiai, vagy állat figuráit, nem tagadhatja, ezek az alkotások élnek, éreznek. Átadják a kor, a személy és az esemény szellemét, hangulatát. Különösség lengi körül plasztikáit, szobrait. Melocco Miklós – a gondolkodó szobrász, aki eddigi életmûvével monumentális mûkomplexumot, mûvészeti jelenséget hagyott ránk. És még hagy, reméljük sokáig… Alkotásai komp-
lex-Melocco-jelenségek. Nem csupán megrendelések, hanem bennük van maga a megformált személy életmûve, és egyben a mûvész egyénisége is. Rajtuk gondolkodás, sajátos megmunkálás, értelem és lélek érzôdik. Melocco Miklós az anyag és a mûhely varázsában érzi jól magát. Ott, ahol különös értelmét és lelkét kôbe rejti. Alkot. Klotz Mária
Melocco Miklós alkotásai Kós Károly arca Antall József-síremlékérôl a Kerepesi temetôben Isten, áldd meg a magyart (kicsinyített változat, a szoborkompozícó Etyeken látható) Latinovits Zoltán (tanulmány) Ady Endre A szobor készülése
ZSÁMBÉKI POLGÁR
Fókusz
Önkormányzati döntések, feladatok Beszélgetés Horváth László polgármesterrel A legutóbbi önkormányzati ülésen számos fontos kérdés került napirendre, így a többi mellett a közbiztonságot érintô rendôrségi beszámoló, a mezôôri szolgálat létrehozása, egy szociális bérlakás önkormányzat általi vásárlása, a 2015. évi Közbeszerzési Terv módosítása, valamint a termelôi piac vasárnaponkénti mûködtetése. Mindezekrôl és természetesen személyes kérdésrôl is beszámolt lapunknak, Horváth László polgármester. – A rendôrségrôl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 8.§ (4) bekezdése szerint: „A rendôrkapitány vagy kijelölt helyettese beszámol a rendôrkapitányság illetékességi területén mûködô települési önkormányzat képviselô-testületének a település közbiztonság helyzetérôl, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekrôl és az azzal kapcsolatos feladatokról”. Milyen fontosabb témákat érintett a legutóbbi önkormányzati ülésen, Aubéli Ákos rendôr hadnagy, a Zsámbéki Rendôrôrs parancsnoka? – Ôrsparancsnok úr beszámolója nagyon pozitív dolgokról szólt. Valós és nem mondvacsinált pozitív hírekrôl, amelyek tartalmát a legtöbb zsámbéki és környéken élô polgár tapasztalhatja. Az rendôrôrs megnyitása óta gyakorlatilag megszüntek a jelentôsebb bûncselekmények. Az ôrs tagjai kiváló emberi és szakmai kapcsolatot ápolnak a lakossággal, a városôrséggel, valamint az önkormányzattal egyaránt. Hozzáteszem, az itt szolgáló rendôrök óriási elhivatottsággal végzik munkájukat. Ezt testközelbôl látom és köszönöm nekik. Jó hír, hogy Sturovics Gábor személyében az ôrs egy új taggal, városunk pedig a már szolgálatban lévô mellett, egy új körzeti megbízottal gazdagodott. Munkájához kívánunk erôt, egészséget! – Zsámbék Város Képviselô-testülete elfogadta a mezôôri szolgálat létrehozását. Mit jelent ez a tevékenység? Van-e már jelöltjük mezôôrnek? Kivel áll majd kapcsolatban és mikortól kezdi el munkáját? – A mezôôri szolgálat bevezetését az indokolta, hogy a kormány az ebben a feladatkörben tevékenykedô személyeket több olyan eszközzel, lehetôséggel ruházta fel, ami valóban hatékonnyá tudja tenni e tevékenység végzését. A zártkerti, mezôgazdasági területek ellenôrzése az ott élôk, ott tevékenykedôk elemi érdeke. A bevezetés elôtt egy felmérést végeztünk az érintettek körében, amelynek eredménye nem volt meglepô. Az ötlet talán a korábbi idôszakok tapasztalatai miatt, nem aratott osztatlan sikert mindenkinél. Ezért úgy döntöttünk, mezôôri járulék bevezetése nélkül elindítjuk ezt a „szolgáltatást” és bebizonyítjuk, hogy lehet jól csinálni. Ennek érdekében olyan személyt kerestünk, aki rendelkezik a megfelelô képességekkel, végzettséggel, valamint kapcsolattal a rendôrôrs, a városôrség és a vadásztársaság tagjai irányába. Kapcsolatot pedig a lakossággal kell tartania, használva a városôrség már jól kialakított lakossági kapcsolatait, együttmûködve az elôbb említett csoportokkal. – Az önkormányzat az Etyeki u. 15. szám alatti társasházban levô lakóházat és gazdasági épületrészt meg kívánja vásárolni. Milyen célra kívánják hasznosítani? – Az itt megvásárolt lakás terveink szerint szociális bérlakásként kerül kialakításra. Segítségé2015. ÁPRILIS
vel elkezdünk más – a város központjában lévô, más célra hasznosítható – szociális lakást felszabadítani. – Miért volt szükség a 2015. évi Közbeszerzési Terv módosítására? – A Zsámbéki Zichy Miklós Általános Iskola energetikai felújítása kapcsán felmerült néhány új teendô, amelyek az eredeti összegbe nem fértek bele, viszont a testület úgy döntött, hogy ezeket szükséges elvégezni. Költségvetésünk pedig lehetôvé tette a feladatok megvalósítását. A hatályos jogszabályok szerint, ezen munkálatok elvégzésének lehetôségét is közbeszerzés keretében kell versenyeztetni. Ennek tettünk eleget. Az elvégzendô új feladatok közül a leglátványosabb az iskola lépcsôház üvegezésének cseréje. Ez az eredeti tervek szerint a régi kevésbé esztétikus formájában maradt volna meg, így azonban egységesebb végsô képet kap az épület. – Kedden és pénteken már mûködik Zsámbékon termelôi piac. A vásári napokat kiterjesztették vasárnapra is. A Zichy tér – Akadémia utca – Szent István tér – Törökkút-tér által határolt közterületeket biztosítják a piac mûködtetéséhez. Hogy vált be a vasárnapi kezdeményezés? Milyenek a lakossági visszajelzések a vasárnapi gazdapiaci napokról? – Már az elôzô ciklusban terveztük ennek bevezetését. Még nagyon kevés az információ ahhoz, hogy eldönthessük, van-e létjogosultsága a dolognak. A magam részérôl abban bízom, hogy a FIDESZ-kormány által bevezetett vasárnapi üzleti zárva tartások egyik közvetlen eredménye lehet, hogy a mikrovállakozók, gazdálkodók ilyen módon is új lehetôségekhez jutnak, és ehhez mi is hozzárakjuk a magunk részét. Idôvel pedig kiderül, érdemes-e fenntartani ezt a kínálatot. Korábban sokan megfogalmazták ezt az igényt, ezért bízom benne, hogy így lesz. – A Fôtéren fák cseréjét szeretnék megvalósítani. Az esztétikai látványon kívül mi indokolta a növények cseréjének szükségességét? – A tér elkészültekor az eredetileg oda tervezett fák egy részét, nem lehetett beszerezni. Ezért a kivitelezôkkel megállapodtunk olyan fafajtákban, amelyeket más helyekre át tudtunk ültetni. Addig sem kelti a tér a befelyezetlenség képét. Ezek cseréjére került sor a terveknek megfelelô módon. A korábban elültetett fák pedig más közterületekre, illetve a Csillagvilág Óvoda udvarába kerültek átültetésre. – Az önök családjában hogyan telt a katolikus vallás legnagyobb ünnepe, a húsvét? – Hetedik gyermekünk születése és egyéb dolgaink felborították a „szokásos menetrendet”, így sok szempontból más volt ez az idôszak mint a korábbi években. Bebizonyosodott az, amit gyakran elmondok ismerôseimnek: nagycsaládban felnövô gyerekek egyik nagy elônye, hogy korán önállóvá
válnak. Nagyobb gyermekeink többször nélkülünk voltak kénytelenek részt venni a nagy heti liturgikus eseményeken. Azokba aktívan bekapcsolódtak, sôt kisebb testvéreiket önként magukkal vitték, amikor mi nem tudtuk ezt megoldani. Több fontos és jelentôs dolog történt velünk ezekben a hetekben. Így különös, nem mindig könnyû, de emlékezetes húsvéti idôszakra fogok emlékezni, ha az idei évre visszagondolok. Gyermekeimnek pedig a tojásfestés és a változatos „öntözési technikákkal” érkezô locsolók szereztek felejthetelen élményeket. Klotz Mária Köszönetnyilvánítás Március 23-án az Agrosystem Zrt. a zsámbéki vadásztársaság tagjaival közösen, szemétszedést szervezett. A sikeres tevékenységben résztvevôk óriási mennyiségû hulladéktól szabadították meg a Lómani út környékét. Néhány nappal késôbb a Pesti hídnál tartottak hasonló akciót, szintén civil szervezésben, kis önkormányzati támogatással. Köszönjük minden résztvevônek a közösségünkért végzett munkát és a példamutatást. A jó példa ragadós. A szomszédos Tök községben is felbuzdultak a két akció sikerén, és ott is hasonló szervezésbe fogtak a faluban élôk. Közös cél az eredmény megôrzése. Bízom benne, hogy az új mezôôr ebben is nagy segítségünkre lesz a jövôben. Még egyszer köszönet mindenkinek az összefogásért! Horváth László polgármester
Köszöntés Zsámbék Város Önkormányzata és minden zsámbéki polgár nevében kívánunk Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászmûvésznek, városunk díszpolgárának, 80. születésnapja alkalmából további sok, sikeres, alkotómunkával eltöltött évet! Horváth László polgármester TARTALOM Kôbe rejtett lélek 2 Interjú Horváth László polgármesterrel 3 Önkormányzati döntések 4 Közbiztonság 4 Kiállítással ünnepelték a 80 éves Melocco Miklóst 5 Március 15-i ünnepségek 6-7 Március 15-e a Zsámbéki Tündérkert Óvodában 8 A premontrei szakközépiskolások keresztútja 8 Mészáros Gábor fotómûvész kiállítása a KSZJ Iskolaközpontban 9 Fekete angyalok c. kiállítás megnyitója 9 Kukta: Medvehagymás kifli recept 10 Teadélután a Német Nemzetiségi Házban 10 A magyar nóta napján 11-12 Zenei programok 2015-ben Zsámbékon 12 Dányi Magdolna fotóinak kiállítása a mûvelôdési házban 13 Hodozsó György és Demeniv Mihály jótékonysági koncertje 14 Programajánló 15 Huszár hagyományôrzés és mûvészet 15 Kilencedik alkalommal volt Íjász Napforduló Ünnep Zsámbékon 16-17 Közös ötletelés a Fakutyában 17 A Zsámbéki Sport Klub hírei 18 A Zsámbéki Tánc Sport Egyesület versenytáncosainak sikerei 18 Beszélgetés Russói Tamással, a Szépia Bio & Art Hotel igazgatójával 19-20 Újjáéledô vizes élôhelyek 20 Tavaszi rágcsálóirtási láz 20 Tavasz elsô napján a gólyákra várva 21 Hirdetés 22 Eseménytükör 23 Hirdetés 24
3
ZSÁMBÉKI POLGÁR
Önkormányzat – közbiztonság
Önkormányzati döntések – március 2015. március 6-án a képviselô-testület rendkívüli ülést tartott, ahol a 29/2015. (III.06.) KT határozattal elfogadta a Településrendezési Szerzôdés és annak mellékleteinek módosítását. 2015. március 11-én megtartott rendkívüli ülésen a testület a 30/2015 (III.11.) KT, 31/2015. (III.11.) KT, 32/2015. (III.11.) KT, 33/2015. (III.11.) KT, 34/2015. (III.11.) KT, valamint a 35/2015. (III.11.) KT határozatokkal döntést hozott a Zsámbéki Zichy Miklós Általános Iskola lépcsôházi nyílászárók cseréje és homlokzati kiegészítô építési munkák elvégzése tárgyú közbeszerzési eljárásban. A Zengô Alföld Kft, Szeplast Ablak Kft, és a Globál 21 Kft. ajánlatát érvényesnek fogadta el, és az eljárást eredményesnek nyilvánította. Az eljárás nyertesének a Globál 21 Kft.-t fogadta el. 36/2015. (III.26.) KT határozattal ismételten módosította testület a Településrendezési Szerzôdést, és annak mellékleteit. 37/2015. (III.26.) KT határozattal a testület elfogadta a Zsámbéki Rendôrôrs 2014. évi tevékenységérôl szóló beszámolóját. 38/2015. (III.26.) KT határozattal a testület elfogadta a Zsámbéki Városôrség Polgárôr Egyesület 2014. évi tevékenységérôl szóló beszámolóját. 39/2015. (III.26.) KT határozattal a testület döntött, hogy 2015. május 1 napjától mezei ôrszolgálatot hoz létre, melynek költségeit a költségvetésben biztosítja. 40/2015. (III.26.) KT határozattal a testület döntött, hogy az Etyeki u. 15. sz. alatt található ingatlan megvásárlásáról. 41/2015. (III.26.) KT határozat a március 26-i ülésen került elfogadásra, közbeszerzési terv módosítása tárgyban. 42/2015. (III.26.) KT határozattal arról döntött a testület, hogy az Akadémia utca, Zichy tér, Szent István tér, Török-kút tér által határolt terület a Zsámbékvíz Nonprofit Kft. ingyenes használatba adja keddi, pénteki és vasárnapi napokon piac mûködtetése céljából. 43/2015. (III.26.) Kt határozattal az önkormányzat 2014-2019 közötti idôszak Ciklusprogramjának elfogadásáról döntött a képviselô-testület. 44/2015. (III.26.) KT határozatával a testület a 21/2015. (II.6.) KT határozatát visszavonta. 45/2015. (III.26.) KT határozattal a testület döntött, hogy a Fôtér fák cseréjére 190.000,– Ft-ot biztosít. Rendeletalkotás: 8/2015. (III.30.) sz. Önkormányzati rendelet a mezei ôrszolgálat 2015. május 1-jével történô felállításáról rendelkezik, melynek költségeit az önkormányzat viseli. 9/2015. (III.30.) sz. Önkormányzati rendelet a belváros forgalmi rendjérôl, a Zichy tér, az Akadémia utca, és a Kmetz Mihály utcába való behajtás, és várakozás szabályait határozza meg. Az engedélyek kiadására a Polgármesteri Hivatal képviseletében a jegyzô jogosult. dr. Lesnyiczky Katalin helyettes jegyzô (A határozatok és a rendeletek teljes szövege tájékoztatás céljából a www.zsambek.hu weboldalon és a Polgármesteri Hivatalban tekinthetôk meg. Az önkormányzati döntésekrôl hivatalos felhasználásra az erre rendszeresített nyomtatványon költségtérítés mellett a Polgármesteri Hivatalban kérhetô másolat vagy kivonat.)
4
Közbiztonsági hírek Zsámbékról ■ Március 6. – Egy napon, sôt egy órán belül két engedély nélkül tevékenykedô vasazó csapatot sikerült megkeresni Zsámbékon belül és kikísérni városunkból. Külön öröm, hogy rendôreink, perbáli kollégánk, és településünk polgárainak aktív közremûködésével tudtuk ezt végrehajtani. ■ Március 7. – 6 fô városôr kollégánk biztosította az Ady Endre utca, Etyeki utca keresztezôdését a rendôrség kiérkezéséig. ■ Március 12. – A környéken az összes posta – esetleges bûncselekmények megelôzése érdekében – rendôrségi ôrzés alatt volt, mivel a BudaCash érdekeltségébe tartozó ügyfelek kártalanítása miatt, nagy mennyiségû pénz került a posta hivatalokba. A zsámbéki postát a városôrséggel közösen felügyelte a rendôrség egész nap. ■ Március 22. – Hagyományainknak megfelelôen a tavaszi napfordulós rendezvényt is felügyelték a városôrség tagjai. ■ Március 23. – Budakeszi és Nagykovácsi között az erdôben eltûnt személy felkutatását segítettük összesen 10 fôvel. Ez alatt természetesen Zsámbékon is folyamatos volt az utcai jelenlét. Végül 21:35-kor megtalálták az eltûnt férfit, a Telkibe vezetô út mellett. A szerencsések – az eltûnt személyen kívül – az egyik zsámbéki KMB-unk és egy városôr társunk voltak. Nagy örömmel köszöntjük a zsámbéki ôrs új tagját Sturovics Gábort, akinek köszönhetôen két zsámbéki körzeti megbízott vigyázza utcáinkon a rendet. Bittó Róbert Zsámbéki Városôrség elnöke A Városôrség Zsámbék Facebook csoporthoz csatlakozva is megtehetik bejelentéseiket.
A Zsámbéki Városôrség telefonszáma: +36-70/606-2072 E-mail:
[email protected] Dudás István r. fôtörzszászlós, zsámbéki körzeti megbízott telefonszáma: +36-30/444-6211 Gyepmester telefonszáma: +36-20/972-8231
Rendôrségi hírek Fejszével próbálta visszaszerezni a szerszámait A zsámbéki rendôrök egy 30 éves perbáli lakost fogtak el. A Budaörsi Rendôrkapitányság Bûnügyi Osztálya indított eljárást rongálás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt Cs. Balázs 30 éves perbáli lakos ellen. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a gyanúsított 2015. március 27-én 11 óra körüli idôben fejszével rongálta meg egy perbáli étterem bejárati ajtajának redônyét. A 30 éves helyi férfi a szerszámait szerette volna visszaszerezni az étterem tulajdonosától. Cs. Balázst a zsámbéki rendôrök a helyszínen elfogták és a Zsámbéki Rendôrôrsre elôállították, ahol gyanúsítottként hallgatták ki. A további eljárást ellene – szabadlábon hagyása mellett – a Budaörsi Rendôrkapitányság Bûnügyi Osztálya folytatja le. Forrás: Hodut Éva Budaörsi Rendôrkapitányság, sajtóreferens +36-70/310-14-76, +36-23/505-400-9201
Tûzoltók mindennapjai – rajzpályázat A Zsámbék Város Önkéntes Tûzoltó Egyesület fennállásának 125. évfordulója alkalmából Tûzoltók mindennapjai címmel gyerekek és fiatalok részére – bármilyen tûzoltós témában – rajzpályázatot hirdet saját készítésû alkotások beküldésére. Milyennek látod a tûzoltók mindennapjait? Rajzold le, hogyan száguldanak sebesen a szirénázó tûzoltóautók egy tûzesethez vagy fesd meg, hogy szerinted mik azok az eszközök és felszerelések, amik segítik a tûzoltók munkáját! Bármilyen tûzoltós témában várjuk az alkotásaitokat. Korcsoportok: I. korcsoport 1-2. osztály II. korcsoport 3-4. osztály III. korcsoport 5-6. osztály IV. korcsoport 7-8. osztály V. korcsoport 9-12. osztály VI. korcsoport 18 év felett Technika: Az alkotások bármilyen technikával készülhetnek (grafitceruza, színes ceruza, filctoll, zsírkréta, pasztellkréta, vízfesték, akril festék, akvarellfesték, kollázs, illetve vegyes technika). Méret: A/4-es rajz- vagy kartonpapír Beküldés postai úton (2072 Zsámbék, Petôfi Sándor u. 110. Tûzoltó Szertár), vagy személyesen (elôzetes telefonos egyeztetés után: Csepilek István (+36-30/96-60-704). Az alkotásokat jeligével kell ellátni. A jelige bármilyen szóból és tetszôleges számból álljon (pl: Tûzmanó 105) A pályamûvek mellé zárt borítékban digitálisan vagy kézzel olvashatóan írt következô adatokat kell megadni: Jelige: Név: Kor: A pályamû címe: Telefon (pályázó vagy szülôje): E-mail (pályázó vagy szülôje): Postacím: Az adatlap beküldésével a Pályázó hozzájárul, hogy a http://tuzoltosagzsambek.hu/-n és a Tûzoltó Egyesület Facebook oldalán közzé tegyük a pályamunkáját illetve, hogy a Tûzoltó Egyesület a továbbiakban bármilyen formában felhasználhatja a beküldött alkotást. (A borítékra csak a Jeligét írjátok rá!) A pályázat beküldési határideje: 2015. június 30. A pályázat elbírálásának határideje: 2015. július 30. Értékelés, díjazás, értesítés: Korcsoportonként az elsô három helyezett díjazásban részesül. (Az egyes korcsoportokat külön értékeljük és díjazzuk.) A nyertes pályázókat e-mail-ben értesítjük, a díjak átadása a Zsámbék Város Önkéntes Tûzoltó Egyesület fennállásának 125. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, 2015. augusztus 1-jén lesz, ahol a beérkezett pályamunkákból kiállítást is rendezünk. Az alkotásokat az elbírálást követôen közzétesszük honlapunkon és Facebook oldalunkon.
Zsámbéki tûzoltók elérhetôségei: Csepilek István (elnök): +36-30/966-0704 Nyírô Tibor (titkár): +36-30/950-7505
2015. ÁPRILIS
ZSÁMBÉKI POLGÁR
aktuális
Kiállítással ünnepelték a 80 éves Melocco Miklóst A rendezvényen Kányádi Sándor a Nemzet Mûvésze, Kossuth-díjas költô köszöntötte a mûvészt Melocco 80 – A mûvész születésnapjára címmel a Budavári Önkormányzat rendezett kiállítást április 2-án 18 órai kezdettel, a Vármegye Galériában (Budapest, I. Batthyány utca 67.). A tárlatot Kernács Gariella mûvészettörténész nyitotta meg. Köszöntôt mondott Kányádi Sándor költô. Hegedûn közremûködött Kertész Ágnes hegedûmûvész. A kiállítás megtekinthetô május 2-ig, keddtôl szombatig 11.00-18.00 óra között. Melocco Miklós 1953. április 3-án született Rómában. 1961-ben diplomázott a Képzômûvészeti Fôiskolán, ahol Gyenes Tamás, Mikus Sándor, Kmetty János és Pátzay Pál voltak a mesterei. 1975ben Munkácsy-díjat kapott, 1982-ben érdemes mûvész lett, 1988-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 2014-ben lett a Nemzet Mûvésze. 1990 óta a Magyar Képzômûvészeti Fôiskola címzetes egyetemi tanára, az 1992-ben életre hívott Magyar Mûvészeti Akadémia alapító tagja. Melocco Miklós 1981 óta Zsámbékon él. Incze Ildikó gondolatébresztôje hívta fel a figyelmet a beszélgetôkkel roskadásig megtelt Vármegye Galériában, hogy valami készül, valakit ünnepelnek, mégpedig Melocco Miklós szobrászmûvészt, 80. születésnapján. Ebbôl az alkalomból rendezett kiállítást a Budavári Önkormányzat, a Zsámbékon élô alkotó otthonában fellelhetô munkáiból, Melocco 80 – A mûvész születésnapjára címmel. „Ezeket a mûveket együtt még soha nem láthatta a közönség” – mondta el a galériavezetô hozzátéve, hogy a kiállításon a mûvész köztéri szobrainak gipszmásolatait, bronzplasztikákat, valamint hat darab grafikát mutatnak be. A háziasszony felhívta rá a figyelmet, hogy az I. kerületben a szobrászmûvész három köztéri munkát alkotott: Mansfeld Péter szobrát, az 1977-es Repülô apácát, valamint a Kilus-kutat. A Budavári Önkormányzat tavaly emlékéremmel tüntette ki az idén 80 éves alkotót; az átadásról készült fotómontázs is látható a születésnapi kiállításon, továbbá Melocco Szent István-díja is, amelyet Esztergom városnak készített. A Széchenyi Istvánt és Kós Károlyt ábrázoló gipszmásolatok mellett Ady Endrét megjelenítô grafika, Latinovits Zoltán bronzszobra, kedvenc költôjérôl, Radnóti Miklósról készült gipszplasztikája, valamint a zsámbéki ivókútjának gipszmásolata is megtekinthetô a tárlaton. A bevezetô szavak után Kertész Ágnes hegedûmûvész a szobrász felesége, Budavári Zsuzsa kérésére, Vivaldi A négy évszak címû mûvébôl a Tavasz tétel impozáns elôadásával adta meg az esemény aktuális és ünnepélyes alaphangulatát. A zenei élmény után Incze Ildikó felolvasta Csúri Ákosnak a születésnapját ünneplô mûvészhez, alkalomra írt versét, MM 80 címmel: Csúri Ákos MM 80 M, mint Mester. M, mint MM Mester. M, mint Melocco János. 56. Páneurópai piknik-szobor. M, mint Santa Maria Maggiore-bazilika. Róma. Nyolc évtized. M, mint Makovecz. M, mint Melocco-Makovecz. Makovecz-Melocco. M, mint Memória. M, mint Memoriter. Ady, Kosztolányi, József Attila. És a költészet. Minden sarka, oszlopa. M, mint Mikulás, Puttonyában ezerarcú kôajándékkal. M, mint Mestermûvek. M, mint Megannyi elhunyt barát. Gyurkovics. Az ajtófélfára írt Kossuth- rádiós magyartalanságok. M, mint Magyar. Nem magyarkodó. Magyar.
2015. ÁPRILIS
M, mint Magasztosság. „Átvitt értelemben erkölcsileg, vagy szellemileg fenséges a maga nemében, mi az erkölcsi vagy szellemi mûködés szokott, rendes állapota fölé emelkedik”. M, mint Magasztos ész, gondolkodás, eszme. M, mint Magasztos lelki erô. M, mint Man. Férfi. A legjavából. Pipával élés éles látással. Erôtôl duzzadó kézzel – akarattal. M, mint Megváltoztathatlan. M, mint Megrettenthetetlen. M, mint Megzsarolhatatlan. M. mint Megkörnyékezhetetlen. M, mint Megfejthetetlen. M, mint Megszólított. S közben némán ülve az asztal mögötti széken hallgatni a bölcseletet. Mert itt hallgatni arany. Hallgatva Tôled Aranyt. Ahogy ülsz és mesélsz – örök tanulásra késztet. M, mint Megfeszítés. Hányszor és hány Hozzád nem mérhetô mameluk firkász kötözködött mondataiddal. Hiába. M, mint Mondat. M, mint Monda. Lehel vezér, Jászberény. Esztendeje. Május. M, mint Májusfa. M, mint Mûvészet. Kôbe vitt Lélek. M, mint Magistratus. S megint Róma. Választott tisztségviselô. Nem felkent. M, mint Megjelölt. Tehetség. Tisztaság. Alkotás. M, mint Melocco Miklós. Aki nyolcvan esztendeje az M betû értelme. Ember és betû összenôtt. Isten éltessen, MM Mester! Budapest, 2015. március 29.
kikelt, nedves, összetapadt szárnyú, repülni még nem képes lepkéjét emeli a magasba, röptetni próbálja fiatalok hófehér haláltánca. A szobor hátoldalán idézet Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról címû versébôl: „Hol zsarnokság van, / ott zsarnokság van, / porod is neki szolgál.” Végül így fejezte be beszédét: „Két évezreden át vésték a hôsi halottak sírkövére Horatius sorait: „Dulce et decorum est pro patria mori”: „Édes és ékes dolog a hazáért meghalni”. Ritkábban idézték a vers második sorát: „Sed dulcius pro patria vivere”: „Még szebb a hazáért élni” és szinte sosem a harmadikat: „Et dulcissimum pro patria bibere”: „De a legjobb a haza egészségére inni”. Minthogy Melocco életmûvében fölvonulnak a haza nagyjai, Mátyás királytól Radnóti Miklósig, Szent Istvántól Kós Károlyig, Széchenyitôl Ady Endréig, József Attiláig, minden kiállítása felér egy szellemi lakomával, amelyen nemes borral teli poharat emelhetünk a haza egészségére. Tegyük ezt most is, nézzük meg a kiállítást! Vivát Melocco 80!” A szép gondolatok után az I. kerület polgármestere, Nagy Gábor Tamás köszöntötte az ünnepeltet, aki beszédében kiemelte: a sok díj mellett a legnagyobb díj a szeretet, amit tôle kaptak a kerület polgárai. Végül ajándékkal kedveskedett Melocco Miklósnak. Egy meglepetéssel is elôállt Incze Ildikó, aki Balogh Zoltán levelét olvasta fel. Az emberi erôforrások minisztere soraiban kifejezte, Melocco Miklós 80. születésnapjára jár a 80. zsoltár: „Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk!” Szerinte a mûvész életében ott van az isteni ragyogás, mely ihletnek is nevezhetô, késztetésnek az alkotásra. Ez szabadítja fel arra, hogy kifejezze, megalkossa ami benne van, gondolatban, érzésben, látásban és akaratban. Az önkifejezôdés haszonélvezôi mi vagyunk, hiszen úgy alkot, hogy benne vagyunk mi, magyarok, keresztények, hitünkkel, vágyainkkal, reményeinkkel és méltóságunkkal. Megszenvedi, amit ez a nemzet megszenvedett és megmutatja, mégis létezik, ezért van erônk továbbmenni, emelkedni. Nagycsütörtökön még tudatosabb lehet bennünk a tudás – emelte ki a miniszter, majd így folytatta: a gyôzelemhez szenvedésen át vezet az út. Azt kívánta az ünnepeltnek, hogy az Úr ragyogtassa orcáját ezután is rá és kedves feleségére, aki nélkül ôt elgondolni sem nagyon lehet. Végezetül: „Isten éltessen sokáig kedves Miklós!” köszöntéssel búcsúzott a szobrásztól. A köszöntô és méltató szavak után az érdeklôdôk egy pohár bor mellett még sokáig szemlélték az alkotó munkáit, beszélgettek az ünnepelttel és egymással. Klotz Mária
A vers után egy költô következett, mégpedig a barát, Kányádi Sándor a kerület díszpolgára, Bukolika címû versét mondta el Melocco Miklós születésnapja alkalmából, majd leírva és Kertész Ágnes hegedûmûvész Vivaldit játszott bekeretezve oda is ajándékozta neki. Mögötte Kányádi Sándor költô, Melocco Miklós szobrászmûvész Kernács Gariella mûvészettörténész és Kernács Gariella mûvészettörténész gondolatai elôtt egy kis technikai szünetet tartottak, az emberek összehúzódtak, ugyanis olyan sokan voltak kíváncsiak a szobrászmûvészre, hogy alig fértek be a galériába. A mûvészettörténész Melocco Miklós különös szobrainak világába kalauzolta az érdeklôdôket, majd így szólt: (…) „Melocco Miklós azok közül való, akiket Ady Endre így szólít meg: „Ôrzôk, vigyázzatok a strázsán!” Egyszerre hagyományôrzô és lázadó. 1997-ben felavatott szegedi 1956-os emlékmûvén egyet sem használ a forradalom már ismert képzômûvészeti kelléktárából, megtiszteli ezt a tünékeny csodát a legtöbbel: egy új gondolattal. A szabadság bábból éppen
5
ZSÁMBÉKI POLGÁR
aktuális „Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.” (Szimónidész – Kr. e. 5-6. sz. – epigramma)
Március idusán Horgos Zsolt alpolgármester: Búsongásra semmi okunk, legyünk büszkék történelmünkre, nemzetünk hôseire! Március 14-én fáklyás felvonulás Kluka Mihály ’48-as hôs sírjához, Melocco Miklós és Racsmány Dömötör megemlékezô gondolatai; március-15-én ünnepség a Romtemplomnál: Horgos Zsolt alpolgármester ünnepi beszéde, a Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanulóinak énekes-hangszeres bemutatója, a Zsámbéki Musical Stúdió zenés-táncos mûsora, Keresztes-Nagy Árpád kobzos énekeshangszeres elôadása, ’48-as katonasír megkoszorúzása, a Zsámbéki Keszkenô Népdalkör fellépése – ezek voltak az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett önkormányzati ünnepségsorozat legfontosabb állomásai. Az ünnepségen díszôrséget álltak, Kalmár Pál és Péter Béla Radetzky-huszárok. Március 15. jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. 167 éve gyôzött Pesten a forradalom. Fáklyás felvonulás, koszorúzás Kluka Mihály 1848-as honvéd tizedes,’48-as hôs sírjánál Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére rendezett ünnepségsorozat – Zsámbék Város Önkormányzatának szervezésében – március 14-én az esti órákban, fáklyás felvonulással kezdôdött. A bensôséges hangulatú menet résztvevôi a Polgármesteri Hivatal elôtti téren gyülekeztek, majd nemzetiszínû zászlókkal, fáklyákkal felvonultak a temetôbe, Kluka Mihály ’48-as hôsi halott sírjához, aki honvéd tizedesként harcolt az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban.
Melocco Miklós megemlékezô beszédet mondott (mellette: Horgos Zsolt alpolgármester)
A helyszínen Melocco Miklós szobrászmûvész és Racsmány Dömötör, a Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság külsôs bizottsági tagja emlékezett meg az eseményrôl. A szobrászmûvész beszédét teljes terjedelmében tesszük közzé: „Március 15. 1848, te csillag, Te a népek hajnalcsillaga. Beszélni róla csak a tisztelet és a csodálat hangján szabad. Nagyobb ünnep ez az emlékezôk lelkénél, gondolatainál. Ha valamit csodál az ember, elakad a szava. Legjobban akkor gondolok Rá, amikor Petôfit olvasok. A Nemzeti dalt. Hallottam elevenen 1956. október 23-án, amikor ez a vers 500.000 embert fogott össze egy szép csokorba. 23-án, kedden, dél körül engedélyezték a felvonulásokat. Az értelmiség gondolkodott, vergôdött és lázongott a Petôfi körben és izgatott félelmek között beszélt – halálos ítéletektôl félt, és újra Szegedrôl jöttek komoly üzenetek, ott az egyetemen kezdtek rendet csinálni – és sok sztrájk volt! Alamuszian és félve azt kiabáltuk, hogy „Éljenek a munkások!”. Ebbe nem köthetett bele a rendôrség. Késôbb – bátrabban – a sok ember egymást bátorította: „Éljenek a lengyelek!”, „Éljen Poznan!”. A legvégén: „Le a vörös csillaggal!” És kialudt a vörös csillag a Parlament csúcsán. Hihetetlen volt. 6
A nagy könyvben a Belvárosi templomig jutottunk, az Erzsébet híd roncsáig, tovább nem lehetett, már egy embernek sem volt hely, csak goromba tolakodással, de akkor már önmagunktól féltünk – nem mertük a rendet tovább bomlasztani. Sinkovits Imrét a Petôfi-szobor elé követelte a tömeg, a közelben lakott és le kellett jönnie. Elôször Batsányi János A franciaországi változásokra címû versét mondta, ez volt a kéznél levô repertoárja. Sinkovits Imre volt a komoly, magyar férfi. De!! „Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri” – mirôl beszél ez, morgott a tömeg; „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek” – hülye ez? Poznanra!! Ekkor jött a tiszta beszéd. A Nemzeti dal, akkor még úgy mondtuk: a Talpra magyar. A legjobb szónoklat, az óriási erejû tömeg hipnózis, a rend és a tiszta erkölcs nevében. Nem volt mikrofon, nem volt megafon, nem hallhattak 100-150 méter távolságból, de mégis határozottan úgy emlékszünk, hogy tisztán hallottuk. Persze tudtuk kívülrôl. Pár évvel ezelôtt ünnepeltük a 100. évfordulót és kötelezô volt megtanulni „mint a Horthy-rendszer kritikáját” a kommunisták nem tudták, hogy fegyvert adnak a magyaroknak. (Vagy tudták? – és minimális jóindulat, minimális szovjet ellenség lett volna a tanrendben? Passzív rezisztencia? Nem tudom!) A szólót mondta Sinkovits és az esküt az óriási tömeg. Amikor a vers, a szóló hangzott, fegyelmezett néma csend volt. „A magyarok istenére / Esküszünk, / Esküszünk, hogy rabok tovább / Nem leszünk!” Goromba is a vers: „Sehonnai bitang ember, / Ki most, ha kell, halni nem mer,” Mert ez a gorombaság parancs, a szónok parancsa volt a tömegnek. Nekünk. Pisszenés sem volt. Nincs ennél jobb szónoklat. Felkorbácsolta a vers a tömeget, és az utolsó versszak: „És áldó imádság mellett / Mondják el szent neveinket.” Fegyelmezetten lecsendesültünk és „éber” ugrásra kész rendôrök nem tudtak mit tenni. A hatalom, a Rákosi-hatalom – tehetetlenül tudomásul vette a tüntetést. A Talpra magyar irányított, fegyelmezett, tanított és megvédett bennünket. Ez beszámoló 1956. október 23-ról. Csak beszámoló, mert még mindig nem merek beszélni 1848-ról. 100 évvel ezelôtt Ady Endre sem mert. Ezt írta: „Március Idusára Voltak mindig szavaim, Olcsók és rimesek, De akkor az volt igaz. Hadd lássam, óh, hadd lássam Azt a régi Márciust, Midôn az ifju bárd Ôszintén s jól hazudott.” Mert azt tanították, hogy Ausztria legyôz bennünket, ami nem volt igaz. Ezért kellettek az oroszok, Paskievicsék. Petôfi azt írta: „Szerencse, hogy pár nappal elôbb megírtam a Nemzeti dalt, és 15-én nem kellett ott állnom, szégyen szemmel, üres kézzel.” Március 15. Könyörögj érettünk.”
Racsmány Dömötör ünnepi beszédet mondott, a ‘48-as hôs sírjánál
„Tisztelt Ünneplô Polgárok! 1848 tavaszán Európa minden jelentôs államában forradalmak robbantak ki. A forradalmak meglepték az uralkodó osztályt, de fegyveres erô bevetésével rövid idô alatt – véres erôszakkal – helyre állították a korábbi rendet mindenhol. Mindenhol, kivéve egy helyen. Magyarországon. Mi magyarok, másfél éven keresztül kitartóan küzdöttünk a függetlenségünkért. Sikerült felállítanunk az akkori kor színvonalán álló erôs reguláris hadsereget, és az ország területének nagy részét fel tudtuk szabadítani. Ez a hadsereg többször gyôzni tudott a kor egyik legnagyobb hatalmával szemben nyílt csatákban, és városostromokban. Megalakult a független kormányzatunk, a történelmünk során elôször saját anyanyelvünkön vert pénzt vezettünk be. Végül másfél év elteltével, az intervenciós orosz csapatok túlereje eldöntötte a küzdelmet. A megjelenô friss katonai erô akkora volt, mint a Magyarországon akkor hadban álló magyar és osztrák seregek összesen. A szabadságharc elbukott, de a történelem igazolta azokat, akik fegyvert ragadtak a szabadságért. Majd húsz év elteltével az Osztrák Császárság átalakult Osztrák-Magyar Monarchiává. Ez az akkori világpolitikai helyzetnek és az 1949-as szabadságharcnak a közös eredménye. Az akkori világpolitika elismerte a magyar nemzet képességeit, határozott kiállását, és együttmûködésre hajlandó hozzáállását. Nemzetünk egyenrangú államalkotó tényezôvé vált. Az Osztrák-Magyar Monarchia a sok nemzetiség együttmûködésének XIX. századi kísérlete, és így sok tekintetben a mai Európai Unió elôdje. Hiszem, hogy az Európai Unió tagjaként ugyanazokra az értékekre van szükségünk, amire 1848-ban. Határozottan és bátran álljunk ki érékeinkért ugyanúgy, ahogyan más európai polgártársaink is büszkén megmutatják képességeiket. Maradjunk következetesen nyitottak az együttmûködésre ugyanúgy, ahogy az európai polgártársainkkal eddig is együttmûködtünk. Tanuljunk egymástól ugyanúgy, ahogy az európai polgártársaink is elvárják tôlünk, amiben ügyesnek bizonyulunk. Végül a szabadságharc történelmi tanulságát feldolgozva, a nemzeti keretekbôl az Európai Unió közösségébe lépve, álljunk ki büszkén és határozottan közös, immár európai értékeinkért. Köszönjük mindazoknak, akik áldozatukkal – sokan közülük az életükkel fizetve – megmutatták, érdemes ide tartozni! Köszönöm, hogy meghallgattak!” A beszédek után Horgos Zsolt alpolgármester vezetésével, a Miatyánk ima közös elmondására került sor. Végezetül a Himnusz eléneklésével a temetôben véget ért a megemlékezés. A felvonulók a Romtemplomot megkerülve, a Korvin János utcán fáklyákkal vonulva, visszaindultak a Polgármesteri Hivatal elé. Fáklyás felvonulás volt Kluka Mihály sírjához
Racsmány Dömötör a következô gondolatokkal emlékezett az ’56-os idôkre (a beszédet teljes terjedelmében olvashatják): 2015. ÁPRILIS
ZSÁMBÉKI POLGÁR Március 15-i ünnepség a Romtemplomnál; Horgos Zsolt alpolgármester ünnepi beszéde Az ünnepi eseménysorozat március 15-én folytatódott. A városi ünnepség a délelôtti órákban a Romtemplomnál zajlott, ahol a Himnusz eléneklése után a Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanulói – Ladányi Ferenc zenetanár felkészítésével – hangszeres kísérettel, pergô Kossuth-nótákat adtak elô. Utánuk a Zsámbéki Musical Stúdió tanítványai és Tatár Szidónia mutatták be impozáns zenés-táncos ünnepi mûsorukat. Felkészítô tanáraik: Dombi Enikô és Tatár Szidónia voltak. A tanulókat Keresztes-Nagy Árpád kobzos követte a színpadon, aki elsô blokkjában a Dél-Dunántúlról eredô hallgató nótát és verbunkot énekelt, szintén hangszeres kísérettel.
Horgos Zsolt alpolgármester március 15-i, ünnepi beszédet mondott
Az emlékmûsor után, Horgos Zsolt alpolgármester mondott ünnepi beszédet, amit teljes terjedelmében közlünk: „Tisztelt Ünneplô Közönség! Olykor elhangzik, hogy a magyar pesszimista nemzet. Hogy vesztes csatáinkat, háborúinkat ünnepeljük, ezekre emlékezünk. Mint mindennek, ennek is van némi alapja, de érdemes megállni, elgondolkodni ezen, kicsit távolabbról, összefüggéseiben tekinteni történelmünkre. Ha így teszünk, rájövünk, legtöbbször veszteségeinkkel is hatalmas eredményeket értünk el. Búslakodnunk történelmünkön pedig semmi okunk! Szent István államalapítása elôtt száz évvel már tönkre vertük az akkori Európát, számos ország adót fizetett nekünk, akár évtizedekig. Szent László lovagkirályunk tettei, Nagy Lajos király három tengerpart mosta birodalma, Zsigmond királyunk német-római császársága, Mátyás humanista mûveltsége, de akár hadi tettei is, csak néhány kiragadott példa, amellyel bármely nemzet szívesen büszkélkedne. Hogy vannak nehezebb idôszakok, vesztes csaták vagy háborúk is, az természetes, de gyakran ezek is elômozdítói egy következô, sikeresebb idôszaknak. I. Lipót magyar király és német-római császár uralkodása idején, Magyarország török uralom alóli felszabadítása az 1699-es karlócai békével befejezôdött. Az új állami berendezkedésben azonban a magyaroknak alig jutott szerep. Ezt belátva a magyar rendek már 1687-ben sajnos lemondtak a szabad királyválasztás jogáról, és elfogadták a Habsburg-ház trónöröklését is. A következô 100 évben kisebb nagyobb engedmények mellett konzerválódott elnyomott helyzetünk. A XIX. század elsô felében aztán a hatalmas lemaradás nemzeti ébredést hoz. A még mindig meglévô feudális viszony, a jobbágyi rendszer gátja a modernizációnak. Széchenyi István a Hitel címû munkájával összefüggô reformprogramot ad, elindul egy lavina, amely még nem tudni mivé duzzad. A görgeteg elégedetlensége tartalmazza a német nyelv helyett a magyar nyelv hivatalossá tételét, illetve annak középfokú tanítását, a jobbágyi rendszer megszûnését, azaz hogy mindenki földhöz juthasson; közteherviselést, törvényi egyenlôséget, legalább a Habsburg birodalmon belüli gazdasági és politikai magyar különállást. A reformkor végére megvalósult a felzárkózás Európához, a polgári Magyarország alapjai alakultak ki. A lavina akkor gördült a birodalomnak, amikor 1848 februárjában kitört a párizsi forradalom, majd március 13-án a bécsi forradalom is. 2015. ÁPRILIS
AKTUÁLIS Nálunk a radikális pesti ifjúság március 15-én robbantja ki a forradalmat a 12 pontos követeléssel. Március 17-én gróf Batthyány Lajos személyében már miniszterelnökünk van és az udvar meghátrált, beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába. Ez fordulópontot jelentett a magyar történelemben, az ország gazdaságipolitikai-kormányzási rendszere óriási változáson ment keresztül. Az áprilisi törvények alapján Magyarország csaknem független ország lett, s kimondták Magyarország és Erdély egyesülését is. A magyar siker hatására azonban a Magyarországon élô nemzetiségekben is feltámadt a nemzeti érzés. A Habsburgok elôbb titokban, majd nyíltan is támogatták a magyar forradalom ellen irányuló szerb felkelést és a horvátok támadását. Szeptember 11-én Jellasics 35 000 fônyi seregével átlépte a Drávát, és fegyveres támadást indított a magyar kormány ellen. Szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között a jórészt újoncokból álló magyar sereg visszaverte a közel kétszeres túlerôben lévô horvátok támadását. Kezdetét vette az önvédelmi háború. A Móga János, majd Görgei Artúr, illetve az alkalmatlan Dembinski parancsnoksága alatt álló magyar sereg váltakozó sikerrel ugyan, de a téli illetve tavaszi hadjáratokban felvette a harcot a Habsburg túlerô ellen, sôt, ‘49 áprilisában visszafoglaltuk Budát és Komáromot, és a császári sereg bekerítése is csak annak gyors menekülése okán maradt el. Sajnos május 21-én Ferenc József osztrák császár megállapodik I. Miklós orosz cárral, és ‘49 nyarán Rüdiger és Paszkevics orosz tábornokok vezetésével közel 200 ezres orosz hadsereg tört Magyarországra. A szabadságharc sorsa itt ugyan megpecsételôdött, de a forradalom elérte célját, elindult a lehetôség a kiegyezés felé. Magyarország ismét szabad ország lett! A Habsburgok ellen tehát megnyertük szabadságharcunkat, a magyarság megcselekedte, amit megkövetelt a haza! Jókai írja: „Sok vér kihullt, sok vagyon elpusztult, egész nemzedékek boldogsága, reménye megsemmisült, nagy szellemek letûntek, a szenvedéseknek évtizedei következtek egymás nyomában az 1848/49-i szabadságharc miatt. – De azért mégis szükséges volt e szabadságharcnak megvívatnia a magyar nemzet által, hogy életképességét, honalkotási misszióját, szabadságért önfeláldozásra kész nagy szellemét eltagadhatatlanná tegye az utókor elôtt. Az 1848/49-i hôs küzdelem példája a fundamentum, melyre a jövô évezred története leend felépítve.” ’48-49 hôsei nekünk a nemességünk, Széchenyi, Kossuth, Batthyány, Deák és sokan; a márciusi ifjak, Petôfi, Vasvári vagy Jókai; a zseniális katonai vezetôk, mint Görgei, Perczel Mór, Bem vagy az aradi tábornokok. Róluk megemlékezünk ünnepeinken, emberi nagyságukat méltatjuk. Mögöttük állt azonban a sok tízezer névtelen honvéd, akik közül nekünk zsámbékiaknak, Kluka Mihály honvéd tizedes személyében sajátnak érezhetô hôsünk is van. Hogy testközelbe hozhassuk a többi honvédet, szeretném mindenki figyelmébe ajánlani, hogy a Kolozsvári Országos Történeti Ereklye Múzeum felhívására 1902-ben az akkor még élô ’48-49-es veterán katonákról Plohn József fotográfus több mint 150 portrét készített Hódmezôvásárhelyen. A fotókon látható veteránok hús-vér emberek, rajtuk keresztül kicsit megfoghatóvá válik az elmúlt 166 év. Plohn fotói honvédportrék címen az interneten elérhetôek, érdemes megtekinteni ôket. Búsongásra semmi okunk, legyünk büszkék történelmünkre, nemzetünk hôseire! Köszönöm megtisztelô figyelmüket!” Az alpolgármesteri beszéd után ismét KeresztesNagy Árpád muzsikált és énekelt. Második blokkjában a 18. században élt, Pálóczi Horváth Ádám Keresztes-Nagy Árpád énekelt
dél-dunántúli kisnemes dalát adta elô, amelyet egy betyárballada követett, végül a Boldogasszony anyánk imával fejezte be alkalomhoz illô mûsorát. A március 15-i megemlékezés záróakkordjaként a Szózat közös eléneklése következett, azt követôen az ünneplô közönség a huszárok vezetésével, Kluka Mihály sírjához vonult. Koszorúzás Kluka Mihály 1848-as honvéd tizedes sírjánál A Romtemplomtól Kalmár Pál és Péter Béla Radetzky-huszárok vezették az ünneplô közönséget Kluka Mihály ’48-as honvéd tizedes sírjához, ahol koszorúzással folytatódott a március 15-i ünnepség.
Huszárok vezették a menetet a temetôbe A képviselô-testület tagjai is lerótták kegyeletüket a sírnál (balról jobbra: Bittó Róbert képviselô, Horváth László polgármester, Rainer Ferencné képviselô, Horgos Zsolt alpolgármester, Nagy Nándor képviselô, Bôhm András képviselô)
A Zsámbéki Német Nemzetiségi Önkormányzat is koszorúzott (balról jobbra: Bathó Lajos, Uhrinyiné Hajdú Etelka, Bechtold János elnök, Zátonyi Lôrincné)
A forradalmár tiszteletére Zsámbék Város Önkormányzata nevében, Horváth László polgármester, Horgos Zsolt alpolgármester, valamint Bittó Róbert, Bôhm András, Nagy Nándor és Rainer Ferencné képviselôk koszorúztak. A Zsámbéki Német Nemzetiségi Önkormányzat vezetôi, képviselôi – Bechtold János, Bathó Lajos, Uhrinyiné Hajdú Etelka, Zátonyi Lôrincné – is a sírra helyezték a kegyelet virágait. A Zichy Miklós Általános Iskola vezetôsége – Kovács Mária, Helmeczi Sándorné – és diákja emlékezett virággal a hôsi halottra. A Zsámbéki Fidesz-MPSZ-alapszervezet koszorúját Horváth László elnök, Horgos Zsolt alpolgármester, valamint Bittó Róbert képviselô tette a kegyeleti helyre. A meghitt esemény alatt a Zsámbéki Keszkenô Népdalkör ’48-as dalokat énekelt. Az március 15-i ünnepségsorozat a Szózat eléneklésével ért véget. Klotz Mária 7
ZSÁMBÉKI POLGÁR
nevelés-oktatás „Szép nekünk a mi hazánk!” (Dsida Jenô)
Március 15-e a Zsámbéki Tündérkert Óvodában Március 15-ét ünnepeltük az óvodában. Hogyan is lehet ezt az ünnepet megértetni az óvodás gyerekekkel, számukra megfoghatóvá tenni? Fontos, hogy tevékeny részesei legyenek az ünnepnek, érezzék, ez a nap különlegesebb, másabb a többinél. Megemlékezünk régi eseményekrôl, hôsökrôl, ezzel tanítva ôket a haza szeretetére, hôsök tiszteletére, a saját életkori sajátosságaiknak megfelelôen. Ezért is zajlottak az ünnepi elôkészületek élményszerûen, játékosan minden csoportban. Most is, mint minden évben verseket, énekeket tanultunk, meneteltünk: „Aki nem lép egyszerre…”, beszélgettünk csatákról, katonákról. Könyvek lapozgatása közben megismertük a magyar huszárok öltözékét, fegyvereit. Kreatív alkotásokon keresztül elkészítettük az ünnephez tartozó jelképeket: kokárda, zászló. „Piros fehér zöld ez a magyar föld!” A fiúk csákót, a lányok pártát díszítettek különbözô technikákkal (színezés, festés, varrás, ragasztás stb.). A Csigabiga csoport nagycsoportosai ellátogattak a temetôbe, Kluka Mihály 1848-as honvéd tizedes sírjához, ahol elhelyezték saját készítésû zászlóikat. Az elôkészületek után eljött a nagy nap, amikor ünneplô ruhát vettünk fel, kokárdát tûztünk a ruhánkra. Feltettük fejünkre a csákókat, pártákat és így vártuk, hogy megérkezzenek vendégeink, Kalmár Pál Radetzky-huszár ôrmester és Nyit-
rai Péter személyében. Vezetésükkel énekelve, dudaszóra jártuk körbe az óvodát. A menet élén egy-egy kisfiú vihette büszkén a magyar zászlót. Miután minden csoport csatlakozott a felvonuláshoz, megérkeztünk a tornaterembe. Mindenki elfoglalta a helyét és érdeklôdéssel néztük végig a Napsugár csoport ünnepi mûsorát. „Magyarország, ahol álmomban jártam, Magyarország!” Ezután bemutatkozott az „igazi huszár”. Beszélt a huszárok életérôl, öltözékérôl és bemutatta, hogyan is zajlott a huszárok felavatása, amit a bátrabb kisfiúk ki is próbálhattak.
Az óvodások is ellátogattak Kluka Mihály sírjához Vendégek az óvodában
Donászy Magda Március 15. Zászlók díszítik ma az utcákat végig, márciusi szélben szállnak fel az égig. Álljunk meg elôttük csak egy pillanatra, emlékezzünk vissza arra a nagy napra! Az a nap a népnek szabadságot adott, mi sem felejtjük el azt a dicsô napot.
Így emlékeztünk meg nemzeti ünnepünkrôl, amelyrôl az óvodások utána még napokig beszélgettek. Élmények, tapasztalatok, érzések! Nekünk felnôtteknek pedig feladatunk az óvodai nevelés során elôsegíteni, hogy gyermekeink belenôjenek abba, hogy ôk magyarok, Magyarország a hazájuk, múltjukat tisztelni kell! Zsikóné Pálos Krisztina óvodapedagógus, Napsugár csoport
A premontrei szakközépiskolások keresztútja Március elején Viczenik László kollégám keresett meg azzal, hogy húsvét elôtt szeretné elvinni a 9. és 12.-es szakközépiskolai osztályunkat valamelyik közeli kálváriához. Miután terveztünk az idei tanévben iskolai zarándokutat a diákok számára, így ezt a két kezdeményezést összekötöttük. Bíztunk a szép, tavaszi idôben, és szerettük volna a diákokat komolyabb kihívás elé állítani, ezért a Nyakason át Szomor felé terveztük utunkat, amit a kevésbé gyakorlott fiatal természetjárók is végig tudnak majd járni. Március 31-e reggelén azonban nagyheti idôjárás fogadott minket. Hamarjában fel is sétáltunk a Keresztelô Szent János Iskola kiállítására, ahol az egykoron premontrei, ócsai apátsági templom belsô tereit bemutató fotókkal ismertettük meg az ifjú zarándokokat. Ezt követôen a hideg szél, az esôre álló idô és tanulóink túlontúl optimista ruházata láttán végül a modern apostolok lován, autóbusszal jutottunk át az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegye legközelebb esô településére. A szomori kálváriát nemrég újították fel, az új tájékoztató táblákat látogatásunkkal éppen egy idôben helyeztél el a Kakukk-hegy északi oldalánál. Keresztutunkat Miatyánkkal kezdtük, és a szemerkélô esôben stációról stációra jutottunk egyre közelebb a hármas feszülethez. A tizennégy állomás végigjárása mindenkor segítette az átélést és azonosulást a szenvedô Krisztussal. Jézus szenvedésének és halálának szemlélésében az élôIsten Fia és az Ô Lelkének kegyelmei adnak támpontokat az úton járó léleknek. Mi is örömmel tekintünk vissza erre a délelôttre, amely, hitünk szerint, egy új hagyomány megteremtésének elsô állomása volt e nagyböjti idôben. Köszönjük a premontrei szerzetes nôvérek szíves szolgálatát, s jövôre újra útnak indulunk, mert ahol ketten vagy hárman összegyûlnek az Úr nevében, Ô mindig ott van közöttünk.
Diákok a keresztúton
Bottlik Zoltán 8
2015. ÁPRILIS
ZSÁMBÉKI POLGÁR
Nevelés-oktatás
Kôbe vésett idô Mészáros Gábor fotómûvész kiállítása a KSZJ Iskolaközpontban Március 22-én délután, Mészáros Gábor fotómûvész képeibôl, „Kôbe vésett idô” címmel nyílt kiállítás Zsámbékon, a Keresztelô Szent János (KSZJ) Iskolaközpontban. A kiállítást Hantos Péter ócsai lelkész nyitotta meg. Az eseményt Holnapy Dénes Márton O.Praem moderálta. Holnapy Dénes Márton O.Praem köszöntötte a megjelenteket, kiemelten Mészáros Gábor fotómûvészt és Hantos Péter ócsai lelkészt. A kiállításmegnyitó zenei keretprogramját, Kozma Ildikó az énekes iskola vezetôje és Márton atya elôadásában, gregorián és középkori dallamok, valamint egy Mária-ének adták meg. Hantos Péter bemutatta az Ócsai Református Mûemlék Templomot. A tizennyolc éve a templomban szolgálatot teljesítô lelkipásztor „Isten háza, a menny kapuja” kifejezésekkel illette a szent helyet. Ócsa legnevezetesebb épülete a XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, a premontrei szerzetesek számára épült. A falu az árpádházi uralkodók idején királyi birtok volt. Lendületes fejlôdését a török megszállás 150 éve állította meg. A lakosság a XVII. század elején református hitre tért. A templom 1560-tól az Ócsai Református Egyházközség tulajdonában és használatában van. 1994. október 29-én az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal átadta a Református Gyülekezetnek a megújult templomot. Az ôsi falak között pedig felzengett újra a Református Egyház himnusza a 90. zsoltár: „Tebenned bíztunk eleitôl fogva, Uram, téged tartottunk hajlékunknak!” 1995ben Europa Nostra-díjjal és az ezzel járó okle-
véllel tüntették ki a pontos és körültekintô helyreállításért. A református lelkész méltatta Mészáros Gábor fotóit, amelyek sugallják az igehirdetést, Isten dicsôségérôl szólnak, csodálatos egyszerûséggel, részletgazdagsággal, megtervezve, kivitelezve. A templomban a fények az ablakokon átszûrôdnek, ez is tükrözôdik a képeken. A templom már akkor megérinti az embert, ha belép, leül, imádkozik. A hallgatóság megtudta, hogy már negyedik helyen látható a kiállítás. A zsámbéki Romtemplom és az ócsai templom testvértemplomok, ezért gyakran találkoznak egymással az egyházközségek tagjai. Ezt teszik hamarosan, amikor a zsámbékiak látogatnak el Ócsára. A lelkész szerint a mûemlék nem múzeum, mert istentiszteleteken is várják az embereket. Mészáros Gábor fotómûvész ismertette: 2013ban nyáron egy képzômûvészeti kiállításon vett részt Ócsán, amikor olyan meleg volt, hogy a templomba menekült fotózni és szinte „egy évig ott ragadt”. Megtetszettek neki a részletek, a kidolgozottság. A fotók német strukturált papírra készültek, ezért nyújtják a különleges látnivalót. A kiállításmegnyitó végén a résztvevôk ismét Holnapy Dénes Márton és Kozma Ildikó énekes elôadásában gyönyörködhettek. Klotz
A kiállításmegnyitó szereplôi: Mészáros Gábor fotómûvész, Hantos Péter lelkész, Márton atya, Kozma Ildikó énekes iskola vezetôje
Fekete angyalok Kiállításmegnyitó a Keresztelô Szent János Iskolaközpontban Március 13-án délután, Fekete angyalok – szerzetesi élet az Athosz-hegyen a XXI. században – címmel nyílt fotókiállítás a Zsámbéki Keresztelô Szent János Iskolaközpontban. A képeket Nacsinák Gergely András, Eötvös Csaba, Parlagi Gáspár és Xeravits Géza készítette. A tárlatot Xeravits Géza tanszékvezetô egyetemi tanár nyitotta meg. Az iskola diákjai bizánci dallamokkal tették színessé az eseményt. „Az Athosz-hegy hegy és félsziget a görögországi Makedóniában, az ország északi részében. A félsziget a nagyobb Kalkidiki-félsziget keleti nyúlványa, amely 7-12 kilométer széles és 60 kilométer hosszan nyúlik be az Égei-tengerbe. Területe 390 négyzetkilométer. Az Athosz-hegy meredek, sûrû erdôvel borított emelkedôi 2033 méter magasságba nyúlnak fel. A félsziget körüli tengerek a hajók számára veszélyesek. Ezt jól tudták már az ókorban is, különösen azután, hogy Kr. e. 492-ben itt semmisült meg a görögökre támadó perzsa hadsereg flottája egy viharban, az ókori források szerint mintegy húszezer ember halálát okozva. Az Athosz-hegy mintegy húsz ortodox kolostor otthona, amelyek autonóm teokratikus köztársaságot alkotnak Görögországon belül (Athoszhegyi Köztársaság). Az Athosz-hegyen csak 21 évet betöltött, keleti ortodox hitû férfiak élhetnek. Nônemû lény (még állat sem!) nem léphet be a szerzetesi köztársaság területére. Az autonóm régió azon lakói, akik nem szerzetesek, az adminisztratív központban, Karüeszben élnek.” (Forrás: Wikipédia) Március 13-án délután a Keresztelô Szent János Iskolaközpontban a Fekete angyalok – szerzetesi élet az Athosz-hegyen a XXI. században címû 2015. ÁPRILIS
kiállítás megnyitóján, a diákok csengô hangján elôadott bizánci dallamok lengték be az épületet. A hangulat megalapozása után, Xeravits Géza tanszékvezetô egyetemi tanár az Athosz-hegyrôl és az Athosz-hegyi szerzetességrôl szólt a hallgatósághoz. Bibliai történetek fûzére jutott eszébe, elôször a béke szigete a paradicsomkert, ahova a Jóisten az elsô emberpárt helyezte. Továbbá felidézett egy másikat, amikor a küzdelmes földi élet végén a célhoz érünk, ott is hasonló állapot vár majd bennünket: béke, nyugalom, kiegyensúlyozottság. Szerinte az emberek vágyakoznak egy sziget után, mert ott nyugalom várja ôket. Alapvetô kérdés: elérünk-e oda vagy nem? – tette fel a kérdést. Az egyetemi tanár elmondta, barangolt már az Athosz-hegyen, sôt néhány napot ott is töltött, ahol szerinte a paradicsomkert és a vágyak szigete valóság. Elmondta, a félszigetre csak hajón lehet eljutni, és csak férfiak mehetnek oda. Ott fellelhetô az egyetemes emberi kultúra egysége, és harmóniában állnak össze a különbözô korok emlékei. Az Athosz-hegy nem csupán vallási központ, hanem a bizánci mûvészetek egyik legnagyobb gyûjteményének ôrzôje is. A kolostorokban sétálva feltárul elôttünk a kereszténység több mint egy évezredének története, ugyanakkor megtapasztalhatjuk, milyen lehetett a szerzetesi
Látogatók a kiállításon Xeravits Géza egyetemi tanár nyitotta meg a kiállítást
élet a középkorban. A szigeten készültek a fényképek, amelyeket Nacsinák Gergely András, Eötvös Csaba, Parlagi Gáspár és Xeravits Géza készített. A beszéd után ismét a gyermekek bizánci dallamainak elôadása következett, majd Gállos Balázs hittanár megköszönte a szervezést és a megnyitóbeszédet. Szerinte a köznevelési intézmény a Zsámbéki-medencében egy mûvészeti köznevelési szigetet alkot. Klotz Mária 9
Életmód – Hagyományápolás „Amíg az ember eszik, iszik, nem fog rajta a szomorúság.” (Cervantes)
KUKTA Egy finom süteményrecept a Zsámbéki Premontei Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskola Tankonyhájából, Czeglédi István szakácsoktató, mesterszakács ajánlásával. Tankonyhánk blogján lépésrôl-lépesre, képekkel mutatjuk be az elkészítés folyamatát: tankonyha.blog.hu
Medvehagymás kifli Hozzávalók: 6 tojássárgája; 1 egész tojás; 5 dkg élesztô; 1 kg liszt; 4 dl tej; 1,5 dl tejföl; 15 dkg vaj/margarin; 20-25 szál medvehagyma; 10 dkg trappista sajt; 1 evôkanál cukor; 1,5 dkg só; kávéskanálnyi ôrölt fekete bors. Kovászt készítünk: 1 dl tejben az élesztôt és a cukrot feloldjuk, és annyi lisztet teszünk hozzá, hogy tejföl sûrûségû masszát kapjunk. Megszórjuk száraz liszttel, tiszta konyharuhával letakarjuk, és kb. 10-15 perc alatt meleg helyen a duplájára futtatjuk. 5 dkg vajat megolvasztunk és a 6 tojássárgával valamint a sóval simára keverjük tejben. A medvehagymát finomra vágjuk, mint a petrezselymet, majd a lisztre szórjuk az ôrölt fehér borssal. Hozzáadjuk a megkelt kovászt (a tetején lévô liszt megrepedt), beleöntjük a tojássárgával elkevert tejet, valamint a tejfölt. Kéztôl elváló sima tésztává gyúrjuk. Konyharuhával letakarjuk, 2-szer megkelesztjük és visszaverjük (újradagasztjuk). A 2. visszaverés után 5-10 percig pihentetjük, majd kilisztezett deszkán 5-6 mm vastagra nyújtjuk. A tésztát elôbb középen kettévágjuk, majd mindkét oldalon háromszög alakú cikkeket vágunk ki. 15-20 cm hosszú egyenlô szárú háromszögeket formázunk. A cikkek aljára kis hasáb vajat rakunk - gazdagíthatjuk még sajttal, kockára vágott sonkával-, és alulról feltekerjük. Kifli formában meghajlítva tojással megkenjük, sajtot szórunk rá és kivajazott tepsire helyezzük. Sütése 2 fázisban történik, elôször 10 percig 130 fokon (takarék lángon) sütjük majd 160 fokon aranybarnára sütjük, kb. 15-20 perc alatt. Jó étvágyat kívánunk hozzá!
Bemutatkozás: Czeglédi István szakácsoktató Pályafutásomat a gasztronómia világában 1973-ban kezdtem. Több étteremben vezettem konyhát, hivatásos katonaként felderítô dandár konyhafônök is voltam. Budapest legnagyobb szállodáiban is dolgoztam (Intercontinental 18 évig, Novotel, Rege...). Közben 5 országban ismertem meg a nemzetközi konyhát. Dolgoztam a holland nagykövetségen, Amszterdamban, budapesti brit rezidencián delegált szakács voltam. 1999-ben kaptam meg az aranyérmes mesterdiplomát. Jelenleg a Zsámbéki Premontrei Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskolában adom át szakmai tudásomat, szakiskolai és technikusi képzésben. Medvehagymáról: Bükkösökben a legjellemzôbb. Március közepétôl bújnak ki levelei, április – májusban virágzik. Leszedni a leveleket még virágzás elôtt kell. Jellegzetesen fokhagyma illatú és ízû, de nem lesz rossz leheletünk fogyasztása után. Fokhagyma illatával jól meg is tudjuk különböztetni a gyöngyvirág leveleitôl, bár az utóbbi késôbb bújuk ki, akkora a medvehagyma már virágzik, s nem szedhetô. Kiváló vértisztító, vérnyomáscsökkentô és érelmeszesedés-gátló Jót tesz a koleszterinszintnek és az emésztôrendszernek is. Vastartalma magas. Baktérium-, és gombaölô hatású. Összetéveszthetô mérgezônövénye: gyöngyvirág A vadnövények gyûjtésérôl a tankonyha blogján bôvebben itt van egy összefoglalás: tankonyha.blog.hu/2012/03/31/tavaszi_zoldek_erdobol_mezorol 10
ZSÁMBÉKI POLGÁR
Teadélután a Német Nemzetiségi Házban
Március 21-én délután 15 órai kezdettel nyitottuk meg az idei teadélutáni összejövetelünket. A program évek óta szerepel a Zsámbéki Német Nemzetiségi Önkormányzat rendezvény naptárában, és talán a legnépszerûbbé vált az évek múlásával. A zsámbéki sváb, illetve azokhoz tartozó, 50 évnél idôsebb lakosoknak szól a meghívás, de természetesen várjuk a velünk érzô, identitásunkat elfogadó, szimpatizánsok megjelenését is. Köztünk is nagyon sok a nem német származású ember, a vegyes házasságok, a kórus összetétele és az egyéb helyzetekbôl adódóan. Célunk ezen túlmenôen, összehozni az embereket egy kis beszélgetésre, anekdotázásra, éneklésre, a múlt és a jelen eseményeinek felidézésére. Ehhez hozzájárul még a szervezôk és a meghívott vendégek által készített finom sütemények bôsége, egy kis tea, forralt bor, üdítôk. A bevezetôben Bechtold János Zsámbéki Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket, a jelenlévô prominens személyeket, a Zsámbéki Tündérkert Óvodából és a Zsámbéki Zichy Miklós Általános Iskolából megjelent, szereplésre felkészített gyerekeket és a felkészítô pedagógusokat. Rövid üdvözlô beszéd után már a fellépôk vették át a fôszerepet, akik rendkívül nagy örömmel, lámpaláz nélkül, bátran adták elô a tanultakat. Német nyelvû mondókák, mesék, történetek, énekek csilingelô hangja töltötte be a termet, az ôket elkísérô szülôk, nagyszülôk és természetesen a mi nagy örömünkre. Köszöntômben kitértem arra, hogy milyen nagy jelentôsége és fontossága van egy idegen nyelv birtoklásának, és annak a ténynek, hogy ezt már az óvodában megkezdve, majd az iskolában folytatva sokszor játékosan, nem elfáradva tulajdonítják el. A német nyelvet tanító pedagógusaink nagy gondot fordítanak arra, hogy a megtanult anyagot valamelyik rendezvényünkön a gyerekek elôadhassák, ezzel bátorítva ôket a helyes szóhasználat gyakorlására. Szinte észrevétlenül részesei egy programon belül az általunk is képviselt és megôrizni kívánt értékeinknek, szokásainknak, hagyományainknak. Mondhatnám, hogy így, ebben a formában utánpótlást is nevelünk a késôbbi idôkre. Utánunk ôk, illetve az ô utódaik vihetik tovább az általunk megkezdett és kitaposott úton, a több mint 300 éve Zsámbékra települt ôslakosok nyelvét, hagyományait, közösség építô programjait. A gyerekek mûsora után a Német Nemzetiségi Vegyes Kórus is elôadott három, erre az alkalomra válogatott dalt, amelyek barátságról, szeretettrôl, összefogásról szóltak. Hosszú ideig tartó beszélgetés és igazi „teadélutáni” hangulat zárta az összejövetelt. Azt gondolom, a mai rohanó viláA teadélután résztvevôi gunkban, ha csak egy pár órára is, csak egy pár embernek szereztünk örömet, pótoltuk a hiányzó boldogságot az életében, csaltunk örömkönnyeket a szemébe a meghatottságtól, már elmondhatjuk, hogy érdemes volt megszervezni ezt a délutánt! Német Nemzetiségi Vegyes Kórus elôadása, Illés Richárd karnagy vezetésével
Köszönetemet fejezem ki a program szervezéséért: képviselôtársaimnak, a vegyes kórus tagjainak, a Zsámbéki Tündérkert Óvoda Bóbita és Tulipán csoportjából fellépô óvodásoknak, Keglovics Anita óvodapedagógusnak, a Zsámbéki Zichy Miklós Általános Iskola 1., 2., 4. osztályos tanulóinak, Uhrinyiné Hajdú Etelka tanárnônek, valamint a Vujicsics Tihamér zeneiskola diákjainak. Köszönöm a megjelent kedves vendégeknek, hogy elfogadták meghívásunkat és jelenlétükkel emelték a rendezvény színvonalát! Bechtold János a Zsámbéki Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke 2015. ÁPRILIS
ZSÁMBÉKI POLGÁR
KULTÚRA
„Ha kérdik tôled: Mi a magyar nóta? / Csak annyit mondj, könnyeket virágzó fa. / Fájdalmunk szülte halk panasz, / Karunkat edzô büszke dac, / Veszély percében kürt, amely rikolt, / Sebzett lélek, mely felsikolt, / Zokogva búgó lelki orgona, / S hazaszeretetünk gyöngyözô bora.” (Pápai Molnár Kálmán: A magyar nóta)
Örömünnep A magyar nóta napján Sztárvendég volt: Nógrádi Tóth István nótaénekes Március 8-án vasárnap, A magyar nóta napját ünnepelték az érdeklôdôk a Zsámbéki Nótaszeretôk Társaságának szervezésében. Sztárvendégként Nógrádi Tóth István, nótaénekes is fellépett a rendezvényen. Közremûködôk voltak: Bicske-Mány Férfikórus, Biatorbágy Férfikórus, Zsámbéki Nótaszeretôk Társasága, Sándor Dezsô és Sándor Gábor. A rendezvényen felszólalt Domokos Kázmér tanár, író, zeneszerzô. 2014. január 30-án a magyar nótát a Hungarikum Bizottság hungarikummá nyilvánította, sôt idén elsô alkalommal március 8-án, A magyar nóta napja tiszteletére külön nap állt a nótakedvelôk rendelkezésére. Erre az alkalomra a városban is megemlékeztek, mégpedig a Zsámbéki Nótaszeretôk Társasága hívta a fellépôket, és a dalolni vágyó vendégeket a mûvelôdési házba. Bordezné Gyalog Éva köszöntötte a megjelenteket, majd társaságukkal az általa „himnuszuknak” nevezett dal eléneklésével indították a nótadélutánt, természetesen Sándor Dezsô és Sándor Gábor testvérpár zenei közremûködésével: „Muzsikánál nincs jobb barát, oly sok mindent megtalálunk benne, Muzsikában nem csalódunk, nélküle a szívünk szegény lenne, Elkísér az életünkön, velünk vigad, velünk fakad sírva, Édesanyánk dallal altat, énekszóval tesznek le a sírba. (…) A bemelegítô produkció után Balázs Mónika Csilla köszöntötte az egybegyûlteket, majd kifejtette: a magyar nóta olyan közösség-összetartó erô, ami szorosan hozzátartozik nemzeti értékeinkhez. Zsámbékon sokan szeretik a mûfajt énekelni, vagy akár írni, ahogyan Domokos Kázmér tanár, író, zeneszerzô, Zsámbék közismert és népszerû lakója is. A magyar nóta iránti rajongását, elkötelezettségét mi sem mutatja jobban, mint hogy saját nótái nagy sikerrel szerepeltek és díjat nyertek az V. Nótaolimpián. Az intézményvezetô a bevezetô szavak után egy verset olvasott fel, Domokos Kázmér tollából Ébredj magyar nóta címmel, amelyet Bordezné Gyalog Évának, mint a magyar nóta zsámbéki nagyasszonyának ajánlott.
Domokos Kázmér elôadást tartott (mellette: Balázs Mónika Csilla intézményvezetô)
A vers után maga a szerzô, Domokos Kázmér lépett a színpadra, aki a zenei mûfajról a következôket adta elô: A nóta szavunk tartalma változott az idôk folyamán. A középkorban a zenében a kottát jelentette, a 16. században az énekek dallamát, 18-19. században a verbunkos zenét, és e 2015. ÁPRILIS
század második felétôl a népies mûdalt is magába foglalta. Ha ez belôlünk fakadt, akkor magyar nóta névvel illetjük, amely egy önálló zenei mûfajjá nôtte ki magát, erôsen összefonódva a magyar népdallal. A magyar zenérôl ismertette: a nyelvünkhöz hasonlóan, a nemzeti összetartozásunk meghatározó része, amelynek egyik jelentôs összetevôje a magyar nóta, a magyar népdal gyermeke. Hozzátette: Kodály Zoltán a következôképpen értékelte: „A népkultúrából kinôtt, de a magas kultúráig el nem jutott embertípus zenéje.” Domokos Kázmér szerint nem volt szerencsés ez az értékelés. Sokakat eltávolított e mûfajtól. Ismét Kodályt idézte, aki mást is mondott 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémián „Szentirmaitól – Bartókig” címû elôadásában: „Ezt a zenét még senki sem vizsgálta meg alaposan, mellesleg a szövegének vizsgálatával is adós az irodalomtudomány. Ez a dallégkör vett körül mindenkit, aki Magyarországon élt. Ezeket a nótákat énekelte Ady diáktársaival együtt a zilahi éjszakában. E dalokat hallhatta, ha nem is igen dalolta Bartók is. Érzékeny fülében kitörölhetetlen nyomot hagyott. Elsô dalai ebben a légkörben fogantak… még utolsó mûveiben is visszacseng belôle egy-két hangja.” Domokos Kázmér hozzátette: esetenként Bartók sem tudott különbséget tenni népdal és népies mûdal között. Egyiket, másikat népdalnak ismerve, fel is dolgozta. Az elôadó Kosztolányi Dezsô gondolatait 1933ból idézte, aki így írt: „… egy ilyen nóta hallatán mindannyian, akik e csillagok alatt növekedtünk egyetértünk, és pontosan egyet is érzünk. Mindegy hogy hány egyetemet végeztem, nekem az igazi mulatságot csak ez a három sor érzékelteti, mint itt bárkinek, hogy ’Szépasszonynak jónak, Büszkén járó lónak Kár megöregedni.’ Olykor sivár környezetbe kerülök, olyan emberek közé, akikkel egyetlen közös élményem, olvasmányom sincs. Nem is tudok velük társalogni. De, ha ezekkel este benyitok egy étterembe, s ott a cigány a Sárga cserebogarat húzza már egyek vagyunk.” A zsámbéki nótaíró megemlítette, hogy 1945 után üldözött mûfajjá vált a magyar nóta, mert a politika dzsentri mûfajnak minôsítette. Tömény hazugság, amelyet most éppen Kosztolányi idézete is cáfol, ez az összmagyarság zenei mûfaja volt. Legfôbb bûne talán a magyar jelzô és az egyé tevés képességében kereshetô. Szerinte: a rendszerváltás és benne a liberális eszmevilág talán a legnagyobb kártevô. Folyamatosan szorult ki e mûfaj a hangot és képet sugárzó adókból. Kemény küzdelem árán, ma már némi változás mutatkozik. Erre utal, hogy a hungarikumok között megtalálható és több csatornán hallgatható a magyar nóta, ám még nem került méltó helyére. Domokos Kázmér a mûfaj néhány kiemelkedô mûvelôjét is megemlítette: Egressy Béni, Simonffy
Kálmán, Szentirmai Elemér, Dankó Pista, Dóczy József, gróf Fesztetich Leó, valamint egy mai szerzô, Sztojkó Mihály. Olykor nehéz határt vonni a népdal és a népies dal között – folytatta ismertetôjét az elôadó. Nincsenek olyan szempontok, amelyek alapján a népieseket biztonsággal ki lehetne szûrni a népdalok közül. A szomszédos népek talán bölcsebben álltak e kettéválasztás kérdéséhez úgy, hogy egységként kezelik a népdalt és a népies mûdalt – tette hozzá. Szerinte vannak ma is nótaszerzôk és erre ösztönzô pályázat. Ilyen a Nótaolimpia, amely négy évenként szólítja meg a szerzôket, hogy írjanak magyar nótát. Elmondta: három kiírásánál kétszer a döntôbe került a jeligés pályázata. Kiemelte a Zsámbéki nóta címût, amelynek szövegét, dallamát is ô szerezte. Az elôadó úgy vélte: a magyar nóta nem cigányzene, de Dankó Pista mellett kitûnô cigányzenészek is gazdagították nótakincsünket: Ifjú Magyari Imre, Ányos Laci, Rácz Pali, Radics Béla. Más zenei mûfajból idetévedt szerzôket is megemlített: Seress Rezsôt, Gyöngy Pált. És még egy idézetet olvasott fel, Sárosi Bálint Zenei anyanyelvünk címû könyvébôl: „Amit a paraszti hagyomány (a népies mûdalból – DK) másfél évszázad óta befogadott, annak szerepe és sorsa azonos a népdaléval… Az értékrendet elsôsorban a stíluson belül kell megtalálni.” Domokos Kázmér elôadása után ismét a Zsámbéki Nótaszeretôk Társasága adott elô egy nótacsokrot. A délután folyamán több részletben szerepelt a Bicske-Mány Férfikórus, a Szakály Mátyás Biatorbágyi Férfikórus és a Krvatacska Tárnok szlovák dalkör. A nóták mellett a kórusok népdalfeldolgozásokat, kórusmûveket is bemutattak, a tárnokiak tótul is daloltak, sôt az általuk javasolt Cimboradalt a közönséggel együtt énekelték. A biatorbágyiak a nônap tiszteletére az Éljen minden bájos szép nô címû, Giardini kórusmûvel lepték meg a hölgyeket. Bordezné Gyalog Éva minden kórusvezetônek ajándékot adott át, mégpedig egy emléklapot, valamint Bali Éva által készített grillázstányért. A délután díszvendégét Nógrádi Tóth Istvánt, Balázs Mónika Csilla mutatta be a közönségnek.
Bicske-Mány Férfikórus nótákat énekelt Szakály Mátyás Biatorbágyi Férfikórus népdalokat és kórusmûveket adott elô
11
ZSÁMBÉKI POLGÁR
kultúra
Krvatacska Tárnok szlovák dalkör: tótul és magyarul énekelt Nógrádi Tóth István nótaénekes volt a díszvendég
Napjainkig 50 magnókazetta, 15 CD, 10 DVD és 15 nótás füzet szerkesztôje és kiadója. Négy önálló CD-je, magnókazettája jelent meg népdalokkal, magyar nótákkal és örökzöld táncdalokkal. Nótákat ír, melybôl válogatás jelent meg, a CD-ken Bokor János énekel. 2000-ben Lyra-díj, 2006-ban az év Nótaszerzôje Artisjus-díjat kap. 2010-ben Kulturális munkájáért megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. A Dankó Rádió megalakításában, valamint a magyar nóta hungarikummá válásában kiemelkedô szerepet töltött be. Nógrádi Tóth István mûsora – a Sándor fivérek közremûködésével és gépzenével aláfestve – a közönség soraiban olyan sikert aratott, hogy együtt énekeltek az énekessel. A nônap tiszteletére a mûvész elôször a hölgyeket köszöntötte a Most kezdôdik a tánc, A faluban nincs több kislány csak kettô címû nótákkal. A következô dalt a fiúknak szánta, A marosmenti fenyves erdô aljában kezdetû produkcióval. Aztán magáról énekelt a
Nem vagyok én már az, aki voltam kezdetûvel, majd az édesanyáknak szólt a Nincs senki olyan jó címû melódia. Az asszony, ha veszekszik, nagyon hamar öregszik, és a Szeressük egymást gyerekek nóták elôadása elôtt, a nótaegyesület nevében olimpiai érmét ajándékozott Bordezné Gyalog Évának, a magyar nóta elôadásáért, terjesztéséért végzett munkája elismeréseként. Végezetül Éva grillázstányérral és emléklappal ajándékozta meg a vendéget. A hosszú, vidámsággal, muzsikálással, énekléssel teli délután a késô esti órákban, a Zsámbéki Nótaszeretôk Társaságának zárómûsorával ért véget. Csak úgy zengett a Jó lenne százhúsz évig élni kezdetû nóta, amelyet óriási vastaps követett. Természetesen a „dalos pacsirtáknak” is megköszönte vezetôjük az együtt töltött négy boldog, sikeres évet, utána közös beszélgetés, táncolás, mulatás, evés-ivás zajlott – ki tudja még meddig. Klotz
Zenei programok 2015-ben Zsámbékon
a MEZÍTLÁBAS ZENÉSZEK formációval, avagy klasszikus zene-másképp A Mezítlábas Zenészek mûvészcsoportot Koltai Katalin gitármûvész és Bodrogi Éva énekmûvész hozta létre 2006ban. A csoporthoz állandó tagként csatlakozott 2009-ben, Bartek Zsolt klarinétmûvész. A három klasszikus zenész törekvése egy olyan mûvészeti tér megalkotása, mely különbözô mûvészeti ágakhoz – képzômûvészet, tánc, színház – és más zenei stílusokhoz – jazz, népzene – tartozó elõadómûvészek és alkotók számára a komolyzenéhez kapcsolódva a közös szabad alkotás és önkifejezés lehetôségét adja. Kamarazenei, összmûvészeti, ifjúsági és kortárs zenei projektjeik kiemelt célja a nyitott és ôszinte „mezítlábas” kommunikáció, mely lehetôséget teremt a mûvészetek és különbözô társadalmi csoportok közti párbeszédre, és arra, hogy szélesebb közönséghez juthasson el és kerüljön közelebb a kortárs és komolyzene. 2015-ben összesen négy alkalommal találkozhat velük Zsámbékon a közönség, e négy alkalomból az elsôn a Mezítlábas Zenészek az óvodás- és kisiskolás gyermekeket, valamint a pedagógusokat és szülôket egyaránt meggyôzték: érdemes már most beírni a naptárba a következô 3 dátumot! Zsámbéki Nótaszeretôk Társasága nótázott (Sándor Dezsô és Sándor Gábor közremûködésével)
Életrajza a honlapján is olvasható. Egy Nógrád megyei kis faluban, Tereskén született 1939. szeptember 17-én. Itt járt általános iskolába, és az elsô hangszerekkel (cimbalom, citera) is itt találkozott. Salgótarjánban érettségizett, majd Budapesten elvégezte a Közgazdaságtudományi Egyetem tanári szakát, késôbb pedig a Testnevelési Fôiskolán edzôi szakon szerzett diplomát, majd szociológiából is diplomázott. Párhuzamosan folytatta zenei tanulmányait: harmonikázni, zongorázni, gitározni, énekelni tanult. Zenei tanulmányainak utolsó két évében konzervatóriumba járt. ORI és OSZK mûködési engedéllyel bejárta a magyarországi és a külföldi hangversenytermeket és vendéglátóhelyeket. Számos magnókazetta, CD, tv- és rádiófelvétel készült közremûködésével, többféle mûfajban. Évekig tv-mûsorokat szerkesztett, vezetett. Nótákat ír, 1991-tôl alapítója a Magyar nóta Szerzôk és Énekesek Országos Egyesületének, jelenleg elnöke. A Szabadfoglalkozású Zenei Elôadómûvészek Szakszervezetének titkára harminc éve. Tagja a Zenei Tanácsnak, a Kulturális Szövegségnek, a Média Kuratóriumoknak, az Artisjus Elôadómûvészi Jogvédô Irodának. 1994., 1998. és 2002, 2005., 2009. években tartott Nótaolimpiák szervezôje, rendezôje. A megjelent nótás füzetekbôl bemutatókat, önálló esteket, valamint „Csendül a nóta” címmel rendszeresen mûsorokat szervez. Hat éve Dalénekes Iskolát vezet, ahol a szórakoztató zene énekeseit tanítják. Tavasszal zenei tábort, ôsszel életmód tábor szervez már húsz éve. 12
Az elsô találkozás 2015. március 11. szerda, 10 óra Színezz zenét, Zsámbék! – Interaktív játék gyerekeknek képekkel és hangokkal a mûvelôdési házban Hogyan találkozhat a kép a hanggal? Hallgasd és figyeld, ahogy megszólal egy kép! Énekelj velünk, és lásd, hogy máris megjelennek a színek a falakon, rajtunk, mindenhol! A Szépmûvészeti Múzeum és a Mezítlábas Zenészek együttmûködésébôl született immár két éve nagy sikerrel zajló Színezz zenét! sorozat célja egy adott képi világ kreatív átélése a zene eszközeivel. Az interaktív audiovizuális játék elôször a Szépmûvészeti Múzeumban valósult meg az ERKER mûhely avantgárd grafikái alapján, ezt követte a Cézanne, majd Caravaggio képeit feldolgozó nagy sikerû koncert. A szórakoztató és izgalmas elôadás alkalmával a zenészekhez csatlakozott Tettamanti Zsófia – múzeumpedagógus, mint mesélô és persze a gyerekek! További programok az év során 2015. június 20. szombat, 18-22 óra Múzeumok Éjszakája 2015 – Koncert-túra a Mezítlábas Zenészekkel Zsámbék nevezetességeit érintô kalandos együtt menetelés során a 18. századi Tájház, a a 19. században épült parasztházban található Lámpamúzeum és a varázslatos Romtemplom helyszíneire érkezve újabb- és újabb zenei világot tárunk fel a hallgatóknak. A Tájház hangulatát megidézve Haydn, Mozart, Beethoven és a 18. század népi dallamokat feldolgozó, elfeledett magyar szerzôk muzsikáját játsszuk, majd a közeli Lámpamúzeum tornácán megpihenve a hallgatóság a 20 század eleji Európa zenéjét és magyar sanzonok feldolgozását élvezheti. Utolsó állomás a csodás Romtemplom, ahol a romok tövében, a csillagos ég alatt, az utolsó koncerten Lovász Irén (népi ének) és Mizsei Zoltán (zongora, ének) egészíti majd ki a zenészcsapatot. A kísérôprogramok között helytörténeti elôadás, borkóstoló és tûzzsonglôrök várják az érdeklôdôket. 2015. november 10. kedd, 10 óra Operália – opera beavató általános- és középiskolásoknak a mûvelôdési házban Fogtuk a zeneirodalom legklasszabb operáit, beledobtuk egy forró üstbe, kígyót, békát kiabáltunk rájuk, majd az egészet boszorkányosan megkevergettük, s hogy mi sült ki belôle? A gyerekek felfedezhetik velünk életük legszórakoztatóbb koncertjén – Mozart, Donizetti, Puccini, Verdi, Poulenc operái újratöltve. A programot az általános iskola felsô tagozatosainak és középiskolásoknak ajánljuk. 2015. november 29. vasárnap, 18 óra Adventi koncert Herczku Ágnessel, Nikola Parovval és a Mezítlábas zenészekkel a mûvelôdési házban. B. M. CS. 2015. ÁPRILIS
ZSÁMBÉKI POLGÁR
kultúra
Egy „bogaras”, zümmögô délután A hölgy egy kissé bogaras: Dányi Magdolna fotóinak kiállítása Zsámbékon Március 21-én szombaton a kora délutáni órákban, a Zsámbéki Mûvelôdési Házba sereglettek a vendégek, Dányi Magdolna zsámbéki fotós bemutatkozó kiállításának megnyitójára. Az esemény a nagyteremben, valamiféle különleges „bogaras” filling jegyében zajlott, ugyanis a keretprogram zenei és irodalmi betétjei rovarokról, bogarakról szóltak. Balázs Mónika Csilla köszöntôjével indult Dányi Magdolna „A hölgy egy kissé bogaras” címû tárlatának megnyitója. Az intézményvezetô elmondta: szemük elôtt bomlott ki az elmúlt néhány évben a fotós tehetsége, akinek „bogarasságát” sokan szeretik. Hozzátette: „bogaras” nem csak a természetközeli fotók témája miatt, hanem jó értelemben azért is, mert érdeklôdése, személyisége nem mindennapi. A bevezetô szavak után „bogaras mûsor” következett, amelyben csupa bogarakról, rovarokról szóló zenemû, illetve tréfás irodalmi szemelvények hangzottak el. Az elsô blokkban a zsámbéki zeneiskola növendékei léptek fel, akiket a rendezvényre, Dombi Enikô igazgatónô és Ladányi Ferenc zenetanár is elkísért. Molnár Viktor (ének) és Németh Csaba (citera) által bemutatott Megfogtam egy szúnyogot és Házasodik a tücsök népdalfeldolgozások megalapozták a kellô hangulatot a „bogaras” délutánhoz. A Megfogtam egy szúnyogot komolyzenei feldolgozást, Kocsis Lili Jusztina adta elô fuvolán. A második blokkban a Zsámbéki diákszínjátszó csoport tagjai léptek fel, Gajdó Delinke színésznô vezetésével. Hogy milyen szövegeket adtak elô? Hát természetesen bogarasokat. Íme néhány idézet a jópofa szemelvényekbôl: Nagy Lajos: A bogár: „Vannak bogarak, amelyek a szabad természet, s a falusi élet nyugodt örömeit szeretik, ezek az erdôben és a mezôkön élnek. Vannak viszont kultúrbogarak, amelyek a nagyvárosi élet pazar pompáját kedvelik, mint a konyhasváb, rusznyi, poloska és egyebek, ezek a nagy bérpalotákban élnek, s mint kultúrlények, régen levetették falusi rokonaik nyers és vad tulajdonságait, már nem élnek más bogarakkal – szóval, nem emberevô vadak –, hanem kedvenc táplálékuk a rovarpor. A jószívû városi emberek el is látják ôket naponta friss, illatos, zöld és sárga rovarporral, s így bôségesen táplálkozhatnak. Ahol persze nem hintik tele a lakást és mellékhelyiségeit rovarporral, ott eleinte éheznek a szegény bogarak, késôbb pedig kitör bennük az atavizmus, és megeszik egymást.” Kosztolányi Dezsô hogy vélekedik errôl a témáról? A Bogarak beszéde c. mûvében a Zsizsik így nyilatkozik: „Nagyon kártékony vagyok. Legalább is ezt hirdetik rólam. A csürökben tudniillik néha-néha elmajszolok egy buzaszemecskét. Viszont a zsizsikek azt látják, hogy ti egész magtárakat zabáltok föl elôlünk. Az ember sokkal kártékonyabb.” A Szu pedig ezt állítja magáról: „Nyoszolyák redves fájában kopogok, ketyegek, tiktakolok. Az emberek, akiknek rossz a lelkiismeretük, felülnek ágyukban, a halál óráját vélik hallani s az elmulásra gondolnak. Ostobák. Ekkor én a páromat hivogatom. Kopogásom ezt jelenti: Memento vivere!” És a Svábbogár? Íme: „Szeretlek benneteket. Sohase tágitok mellôletek. 2015. ÁPRILIS
Dányi Magdolna, a „bogaras hölgy” Budaházi Anikó tartotta a megnyitóbeszédet
Folyton otthon ülök. Olyan házias vagyok. Miért nem szerettek?” Ugyancsak Kosztolányitól, de ezúttal a Rovarok beszédébôl olvastak fel a színjátszó csoport tagjai. A Poloska ezt mondja: „Ragaszkodom az emberhez. Mások kalandoznak künn a szabadban, bámulom a civilizációt, a nagyvárost, a huszadik század megannyi csodálatos vívmányát. Természetem szelíd. Békésen óhajtanék élni s ágyban, párnák közt meghalni, késô öregkoromban. De sok ellenségem van. A barbár militaristák, akik nem értik világboldogító pacifizmusom, éjszakánkint véres háborukat vívnak velem minden megengedett és meg nem engedett fegyverrel. Utóbb már a kéksavat, a mérgezôgázokat is alkalmazzák. Ez ellen legközelebb fölszólalok a Népszövetségben.” Volt még szitakötô, pók, fülbemászó és egyéb bogarasok a repertoárban. Még Szûcs István Bogáróvoda c. verse is elhangzott, amelyben sok bogárgyerek játszott. A sok bogaras szemelvény után, Némethné Budaházi Anikó megnyitóbeszéde következett, íme a teljes gondolatsor: „Ki az, aki kalapot tesz a napraforgóra? Ki az, aki párzó katicabogarakat fényképez? Tükrözôdve, fejjel lefelé fotózza a fákat, az épületeket? Elkészíti a milliomodik dongó makrót? John Grogan szerint ’Az állatbarát különleges emberfajta. Nagylelkû, tele együttérzéssel, talán egy kissé könnyen válik szentimentálissá és a szíve akkora, mint a felhôtlen égbolt.’ Dányi Magdi nemcsak természetbarát, hanem olyasvala-
ki, aki rajong a fényképezésért. – Könnyû neked! – mondom sokszor a hátán megtömött hátizsákkal, bakanccsal a lábán baktató, mindig csinos, hajdan volt fiatalasszonyt. Könnyû neki, mert akinek különlegesen jó érzéke van a festéshez, a rajzoláshoz, az lépéselônyben van a többiekhez képest. Tisztában van a tónus szerepével, a képépítés fontosságával, a kompozíciós lehetôségekkel, a fény és a szín összekapcsolódásával, a színek hatásával. Ô játszik a fénnyel, nem hiányzik hátizsákjából az elemlámpa, keresi azt a napszakot, mikor a napállás lehetôvé teszi egy különlegesen szép fénykép elkészítését. Fotóiról nem hiányzik a kontraszt, de csak oly mértékben, hogy az ne zavarja meg a lágy, harmonikus végeredményt. Képei üdék, igazán tavasziasak, aktuális hangulatot hordoznak. Frissek, vidámak annak dacára, hogy a legtöbb ôszi, téli évszakban keletkezett. Így van ez akkor, ha az ember lelkében szeretet van az iránt, aminek hódol. Magdi alázattal helyezi a napraforgóra a kalapot, és milyen érdekes, hogy mûködik, megtörténik a csoda: a növény megszemélyesül. Meghökkentô és kreatív. De e kettô nem mûködne, ha technikailag nem tudná igazán minôségi módon megvalósítani ezt a fényképész. Magdi sikere abban rejlik, hogy a végsôkig elszánt, s lelkesen veti bele magát a tanulásba, kíváncsi a kritikára, és építeni tud belôlük. Néhány hónap alatt annyit fejlôdött, mint más évek alatt. Csak két éve kezdte, de sokak által hôn vágyott kompozíciókat és megvilágításokat képes létrehozni. Fotózással tölti minden idejét, ô igazi természetfotósként ha kell, az esô itta földön hever, hogy meglelje a legjobb szöget egy katicabogárhoz. Rengeteg munka van ezek mögött a fényképek mögött, nem is sejtjük, mennyi. A kitartás, a szorgalom, a tanulás és a tehetség meghozza gyümölcsét. És így az a milliomodik dongó is igazán különleges és szép tud lenni, akárcsak az, aki fényképezte: ez a hölgy, aki „egy kissé bogaras”. Végül idézni szeretnék Rónay György Epilógusából, két szóval megtoldva: „Katicabogár baktat az országúton. Ne lépj rá. Nyúlj le érte. Tedd vigyázva az árokpart puha gyepére.” … és fotózd le!” A megnyitóbeszéd után Dombi Enikô igazgató, zongoratanár elôadásában, E. Rohde Szitakötôk tánca címû mûve zárta a „bogaras” kiállításmegnyitót. Klotz Mária
Impresszum
ZSÁMBÉKI POLGÁR ZSÁMBÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK közéleti havi LAPJA 2015. április Honlap: www.zsambek.hu Alapító: Zsámbék Város Önkormányzata 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Kiadó, fôszerkesztô: Klotz Mária +36-20/571-5761; +36-30/387-4507
[email protected] Szerkesztôség címe: Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék Rácváros u. 2-4. Tördelés, tipográfia: Kerekes István Nyomdai kivitelezés: Syled Express, 2094 Nagykovácsi, Bajcsy-Zsilinszky. u. 1. Felelôs vezetô: Zgyerka Zsolt ISSN-2060-260X Lapzárta: minden hónap 1-je. Megjelenik havonta 1900 példányban. Az újság példányai beszerezhetôk Zsámbék Város Polgármesteri Hivatalában. A szerkesztôségünkbe beküldött kéziratokat szerkesztve jelentetjük meg, illetve fenntartjuk a jogot kihagyásukra. Kéziratokat, fotókat nem tartunk meg és nem küldünk vissza. Címlapfotók: Klotz Mária
13
ZSÁMBÉKI POLGÁR
kultúra „A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal.” (Kodály Zoltán)
Jótékonysági hangverseny egy pianínóért Hodozsó György és Demeniv Mihály koncertje Zsámbékon Március 28-án este a Zsámbéki Mûvelôdési Házban két fiatal, tehetséges muzsikus adott jótékonysági koncertet. A hangverseny elsô részében Hodozsó György zongorajátékában gyönyörködhettek az érdeklôdôk, a szünet után pedig Demeniv Mihály bûvölte el harmonikajátékával a zene rajongóit. Az estet Dombi Enikô moderálta. Hodozsó György és Demeniv Mihály fiatal mûvészek, Dombi Enikô, a Zsámbéki Vujicsics Tihamér Zeneiskola igazgatónôjének kezdeményezésére vállalták díjtalanul a jótékony célú szereplést. Aki e koncertre jegyet váltott, adományával a mûvelôdési házat támogatta, hogy a zeneiskolai és egyéb zenei rendezvények méltó lebonyolítása érdekében egy jó minôségû, használt pianínót vásárolhassunk – hangsúlyozta Balázs Mónika Csilla köszöntôjében, a jótékonysági koncert elején. Az intézményvezetô így folytatta: két évvel ezelôtt elindult már egy gyûjtés, akkor 55.000 Ft adomány jött össze, melyet ezúton is köszönünk minden önzetlen támogatónak! Ez az összeg vásárlásra nem volt elegendô, részlegesen sikerült belôle felújítanunk a mûvelôdési ház régi, rossz állapotú pianínóját, mely azonban – mint kiderült – koncertezésre, profi mûsorok lebonyolítására továbbra sem bizonyul megfelelônek. Viszont szakértôk véleménye szerint gyermekek számára, kezdô zongora tanulmányaik elsô néhány évében hasznos szolgálatot tehet, ezért szerény havi díjért bérbe adtuk és a bérleti díj szépen gyûlik a tervezett, leendô, jó minôségû, használt pianínó megvásárlására. Közben párhuzamosan vevôt is keresünk a jelenleg bérbe adott hangszerre, és ha sikerül eladnunk valakinek, akinek jelen állapotában megfelel otthoni gyakorlásra, a bevétel szintén közelebb vihet a vágyott célhoz, ami 350.000 Ft. Balázs Mónika Csilla beszédében kiemelte: Hodozsó György és Demeniv Mihály koncertjének bevétele megkoronázhatja a terv megvalósulását. Reményét fejezte ki, hogy 2015 novemberében, Szakcsi Lakatos Béla a Nyakas Jazz Klub vendégeként, már az új hangszeren muzsikál majd. A jótékonysági hangverseny megkezdése elôtt Dombi Enikô bemutatta az elsô fellépôt, Hodozsó Györgyöt. A zongorista 1990-ben született Gyulán. A zene és a hangszerek iránti érdeklôdése már egészen korán megvolt benne, és a baptista gyülekezetben lévô hangszerek, énekek csak növelték ezt az érdeklôdést. Kilenc évesen kezdett zongorát tanulni, majd két évvel a középiskolai évek elôtt megismerte Nátor Éva tanárnôt, aki a zenei pálya folytatására bíztatta. Hozzáértô munkájának bizonyítéka a Békéscsabai Zeneiskolai Bartók Zongoraverseny kiemelt elsô díja. A zeneiskola után felvételt nyert a Békéscsabai Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskolába. A negyedik évben második helyezést ért el a XIII. Országos Szakközépiskolai Zongoraversenyen, és egy évvel késôbb Különdíjat kapott a IV. Szegedi Bartók Béla Nemzetközi Zongoraversenyen. 2010-ben felvételt nyert a Debreceni Egyetem Zenemûvészeti Karára, majd az alapdiploma megszerzése után 2013-ban sikeresen felvételizett a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem zongoramûvész képzésére, ahol jelenleg Nádor György és Réti Balázs növendéke. Részt vett több mesterkurzuson, és az Országos Dohnányi Ernô Kamarazene Versenyen, ahol kiemelkedô nívódíjat kapott, valamint a Los Angeles-i Nemzetközi Liszt Ferenc 14
Nemzetközi Zongoraversenyen, ahol IV. helyezést ért el. Tanulmányai mellett 2013 óta a Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanára. A fiatal mûvész saját maga mutatta be repertoárját. Elsôként Rachmaninoff Etude-Tableaux (Etûd képek) c. darabból a 33. Opuszt játszotta, majd Liszt Ferenc Sursum corda mûvébôl (Emeljétek fel a szíveiteket!) a harmadik szakasz csendült fel. Felemelô, magasztos hangulatú darab, hangneme E-dúr, anyaga egyetlen témából szövôdik, az idôskori Isten felé fordulás jelenik meg benne. Hodozsó György úgy játszott, ahogyan József Attila megfogalmazta: „A hangok ömlenek a zongorából, / mint illatos teából száll a gôz”. Pazar volt, lenyûgözô, a melódiák úgy szólaltak meg a fiatal muzsikus ujjai alól, mintha életre keltek volna. Valahonnan a távolból jöttek, aztán megérkeztek és behatoltak a lélek legmélyebb rejtelmeibe. A hangok sokszínûsége, a dinamika változatossága hatására a teremben megállt a levegô, majd a darabok végén vastaps fogadta a mûvészt.
meg nincs?!” Ekkor kapta meg elsô egy oktávos harmonikáját. A kotta annak idején még nem sok mindent jelentett neki, ezért igyekezett hallás után megjegyezni mindent. Az igazgatónô néhány szakmai érdekességet mondott a harmonikáról: ha a zongorán leütünk egy billentyût, akkor a megszólaltatott hang viszonylag rövid idô után elhal. A harmonikán a hangok hosszan hallhatók, hála az úgynevezett légszekrénynek. Olyan ereje van, mint egy egész zenekarnak. A légszekrény-vezetést a vonókezeléshez lehetne hasonlítani – azzal a különbséggel, hogy a harmonikán több kilót kell megmozgatni. Aki napi öt-hat órát harmonikázik, már nem kell súlyzóznia. Az igazgatónô Demeniv Mihályról még a következôket ismertette: számos versenyen ért el kimagasló eredményt: Magyarországon az összes Országos Harmonikaversenyt megnyerte, amelyen elindult, továbbá a Szlovákiai Nemzetközi Harmonikaversenyen 2010-ben második, 2011-ben elsô helyezést ért el. 2012-ben a IV. Nemzetközi Harmonikaverseny gyôztese lett, 2013-ban az olaszországi versenyen elsô lett. Legutóbbi sikerei közül kiemelte a Virtuózok címû komolyzenei vetélkedôt, amelyen elnyerte a zsûri különdíját és ezzel egy amerikai koncert fellépést kapott. A Los Angeles-i Walt Disney Concert teremben több mint kétezren hallgatták játékát, elmondása szerint leírhatatlan élmény volt ennyi ember elôtt játszani. Demeniv Mihály háromszáz év repertoárjából válogatott, melyet saját maga konferált be. A tehetséges mûvész egy könnyebb hangvételû mûvel, Domenico Scarlatti, D-dúr szonátájával kezdte muzsikálását, majd Petri Makkonen … Like swans szerelemrôl szóló darabjával nyûgözte le a közönséget. Harmadikként Liszt Ferenc Desz-dúr etüdje csendült fel harmonikán, majd egy spanyol zeneszerzô mûve, végül Franck Angelis Impasse szonátájnak virtuóz bemutatójával nyújtott örömteli perceket a közönségnek. Utolsó ráadásszáma Vladimir Zubitsky Ommagio ad Astor Piazzola címû kompozíciója volt, amelylyel már beharangozta az április 11-i, budapesti szólókoncertjét. Mûvészi szintû játékával bebizonyította, hogy az utóbbi idôben Magyarországon
Hodozsó György
Demeniv Mihály
A szünet után Demeniv Mihályt szintén Dombi Enikô méltatta, akirôl a hallgatóság megtudta, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem negyedéves hallgatója (Ernyei László növendéke). Négy évesen kezdett harmonikát tanulni, nyolc évesen már megnyerte az elsô Nemzetközi Harmonikaversenyt. Elsô tanárai a szülei voltak, akiktôl most is sokat tanul (édesapja Igor Demeniv, a zsámbéki zeneiskola pedagógusa). Bár egész kis kora óta hallgatta otthon a harmonika hangját, senki nem erôltette, hogy legyen ô is zenész. Más hangszer sosem érdekelte igazán, ezért úgy hatévesen rákérdezett szüleinél: „Mikor lesz már végre saját harmonikám? Mi az, hogy már ennyi idôs vagyok, körülöttem mindenkinek van hangszere, nekem
a harmonika a zongorával vagy a hegedûvel egyenrangú hangszerré vált, és ez az ô érdeme is. Muzsikálásával a hallgatóság egy pillanatra elfelejtette a hétköznapi gondokat, csak a virtuóz elôadás- és hangzásmódra figyelt, amely békét hozott a szívébe (legalábbis az enyémbe). Csakúgy simultak a hangok az ember lelkéhez, végül megtalálták helyüket és elérték azt a katartikus hatást, amikor az ember hátán végigfut valami, valami ami csak akkor, abban a pillanatban történik. Mindkét mûvész felejthetetlen koncertet adott, köszönet nekik! Igaz, nem vonós hangszeren játszottak, de a mindketten a lélek húrjait pengették. Klotz Mária 2015. ÁPRILIS
ZSÁMBÉKI POLGÁR Zsámbéki Közmûvelôdési Intézet és Könyvtár HAVI PROGRAMSOROLÓ 2015. április 15 – május 17.
❚ Április 15. (szerda), 18 óra Ariadné nôi klub a mûvelôdési házban – avagy ismét felvesszük a fonalat ❚ Április 16. (csütörtök), 10 óra A Nap és Hold elrablása – a Figurina Bábszínpad elôadása a mûvelôdési házban ❚ Április 21. (kedd), 18 óra Zsámbékiak Szabadegyeteme Szász Éva elôadása Xántusz Jánosról a Föld Napja alkalmából a könyvtárban ❚ Április 23. (csütörtök), 18 óra Utazás versekben Ausztráliába – Mészáros Mária saját verseivel illusztrált úti beszámolója a könyvtárban ❚ Április 25. (szombat), 19 óra NYAKAS JAZZ KLUB Az Eichinger-Csurkulya Projekt koncertje a mûvelôdési ház udvarán Házigazda zenekar: Mezzo Quartett ❚ Április 28. (kedd), 18 óra Anyáról leányra – Makray Krisztina elôadása a mûvelôdési házban ❚ Április 29. (szerda), 18.30 óra Áprilisi Családi Egészségklub CANDIDA - minden lényeges tudnivaló szakszerûen és közérthetôen Elôadó: Dr. László Mária belgyógyász, onkológus, fizioterápiás szakorvos és természetgyógyász *** ❚ Május 2. (szombat), 16 óra Anyák és Apák Napja a Zsámbéki Nyugdíjas Egyesület ünnepsége a mûvelôdési házban ❚ Május 5. (kedd), 18 óra Hét élet – Makray Krisztina filmklubja a mûvelôdési házban ❚ Május 9. (szombat), 10-14 óra Tavaszi babaruha-börze a mûvelôdési házban ❚ Május 9-10. (szombat-vasárnap), 10-18 óra Zsámbéki Múzeumok Hétvégéje Kombinált jegy és meglepetés program minden hónap második hétvégéjén 2015. május 9. (szombat), 16 óra Égi és földi szerelem – századok magyar zenéje európai kitekintéssel, népi és írott forrásokból Sebestyén Márta (ének, furulya, dob) és Andrejszki Judit (ének, csembaló, harmónium, dob) koncertje a Romtemplomnál ❚ Május 10. (vasárnap), 18 óra Apák és fiúk Nyerges Attila zenés irodalmi estje a mûvelôdési házban Közremûködik: Leczó Szilveszter (Ismerôs Arcok) ❚ Május 11. (hétfô), 11 óra SICC – Pszt! – Gyermekszínházi elôadás a mûvelôdési házban ❚ Május 12. (kedd), 18 óra Nôi-férfi jel-en-lét – a nemes nemesség megélése napjainkban Makray Krisztina elôadása a Zsámbékiak Szabadegyeteme sorozatban a mûvelôdési házban ❚ Május 16. (szombat(, 15 óra A Zsámbéki Fotós Szalon éves kiállításának megnyitója a mûvelôdési házban FOGADD ÖRÖKBE! HÍREK Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik támogató jegyet vásároltak a 2015. március 28-án 18 órakor megrendezett HODOZSÓ-DEMENIV jótékonysági koncertre, és adományukkal hozzájárultak a mûvelôdési ház új pianínójának megvásárlásához! www.mizsambekunk.hu Email:
[email protected] • Tel.: +36-20/665-9464
2015. ÁPRILIS
kultúra
Huszár hagyományôrzés és mûvészet A Zsámbéki Közmûvelódési Intézet és Könyvtár vezetôje, Balázs Mónika Csilla arra kérte Kalmár Pál képzômûvész barátomat, hogy a címben jelzett, látszólag két, egymástól távolinak tûnô tevékenység nála meglévô kapcsolatáról tájékoztassa az érdeklôdôket a Zsámbékiak Szabadegyeteme sorozat keretében. A Zsámbéki Mûvelôdési Ház egyik terme színpadszerûen, ízlésesen, a mûvész huszár eszközeivel színesítve várta az érdeklôdôket. Kalmár Pált sokan ismerik, ennek ellenére sor került a bemutatására: Helyben élô képzômûvész, aki 28 éve dolgozik Zsámbékért, kiemelten a közügyek és a kultúra területén. Támogatja a település intézményeit. Három ciklus alatt volt tagja az Önkormányzat Humán Bizottságának. Saját újságot szerkeszt. A Magyar Demokrata hetilap kurátora, a mûegyetem hallgatói részére elméleti és gyakorlati foglalkozásokat is vezet. Továbbiakban, az eseményrôl írt tájékoztatómban csupán arra térek ki, amit a fôszereplô nyújtott a megjelentek számára. Vonzódása a hagyományôrzéshez – ahogy errôl beszélt – szorosan összefügg hazaszeretetével, amely részben családi hagyomány, másrészt ezt az érzést elmélyítette egy film, a Rákóczi hadnagya. „Én és játszótársaim is kuruc vitézek szerettünk volna lenni” – idézett egy gyerekkori barát levélbôl – „Utánoztuk a filmen látottakat. A film fôszereplôjének a falujából küldött üzenet így szólt: „…köll mán a vitézség! …” „Köllött késôbb, amikor egy emlékezetes március 15én Kádár rendôrei gumibottal verték a hazafias ifjúságba a népi demokrácia szabályait.” Ezt követôen a huszárság történetének ötszáz éves, dicsôséges idôszakáról beszélt mûvész. Rövidre összefoglalva így: Mátyás király a huszárságot újjá szervezte. Kellett a törökök ellen a könnyû fegyverzetû lovasság, s ezt a katonai formációt a király huszároknak nevezte. Sikeresek voltak a végvári huszárok Balassi Bálint korában is. A Rákóczi szabadságharcban 52 huszárezred létezett. A huszároknak Jelentôs szerepük volt Buda visszafoglalásában. Jelen voltak az 1848/49-es szabadságharc idején is, 12 ezredbe szervezve, amelyek egyike volt a Radetzky altábornagy nevét viselô. Még a XX. század háborúiban is harcoltak. Az elsôben elôôrsként, megszállóként, felderítôként hasznosíthatták magukat, de olykor támadó feladatokat is kaptak. Ma már szinte hihetetlen, hogy a II. Világháborúban még rohamra is kaptak parancsot. Nyikolajevnél, 1942. augusztus 16-án volt az utolsó huszárroham. Egy német tiszt emlékiratai a következôkrôl tanúskodnak. A szovjetek ellen: „már négyszer rohamoztunk, és mind a négyszer visszavertek bennünket… egy magyar huszárezred jelent meg a színen. Nevettünk! Mi az ördögöt akarnak ezek itt, kecses, elegáns lovaikkal? … ezredesük kirántotta a kardját. Négy, öt páncélkocsi vágódott ki a szárnyakra, az ezred… villogó kardokkal végig vágtatott a széles síkságon.(…) Minden óvatosságról megfeledkezve kimásztunk az állásainkból. Olyan volt az egész, mint egy nagyszerû lovas film. Eldördültek az elsô lövések, aztán mind ritkábban lôttek. A szovjet ezred, amely eddig elkeseredett elszántsággal verte vissza támadásainkat, most megfordult és pánik-
szerûen elhagyta állásait. A diadalmas magyarok pedig… csillogó szablyáikkal aprították ôket.” A különbözô történelmi korok legvitézebb huszárai, a legjobb vezetôi név szerint is megemlítésre kerültek például: Zrínyi Miklós, Béri Balog Ádám, Vak Bottyán, Simonyi óbester, Bercsényi, és mások. A magyar hadseregben a lovasság 1954-ben szûnt meg. Van bôven huszárhagyomány és akadnak hagyományôrzôk is. Kalmár Pál tehát a Radetzkyhuszárok hagyományôrzô szervezetének alapító tagjaként, a saját, huszárruháját felöltve volt jelen. A névadó Juseph Wenzel Radetzky (1776–1858) a XIX. század jelentôs katonai vezetôje. Cseh nemesi család tagja. Szerette a magyarokat. Megtudhattuk, hogy az egyesületet 1992-ben hozták létre, Sümegen. A cél, ôrizni a dicsô katonamúltat, a hazáért való hôsi helytállást. Az egyesület más hasonló hagyományôrzôkkel együtt, gyakran szerepel az országos, valamint a zsámbéki nemzeti ünnepeinek rendezvényein, és tesz eleget külföldi meghívásoknak. Minden föllépésükkel nagy sikert aratnak, legyen akár külföldi a helyszín Krakkó, Lipcse, Csíksomlyó, Párizs, és a Grand Canyon, vagy itthoni, budapesti, vagy zsámbéki. Történelmi filmjeinken is gyakori szereplôk a huszár hagyományôrzôk. Érdekes jelenség volt, hogy a huszárok ismételt megjelenésénél kezdetben az emberek még nem mertek örülni, igyekeztek háttérbe húzódni. A felszabadult öröm, csak késôbb jutott kifejezésre. Kalmár Pál mûvészetében is jelentôs szerep jut azoknak a gondolatoknak, amelyek a hagyományôrzéshez kapcsolódnak. A huszár ruha hihetetlenül jól eltalált külleme, színes volta igen jó téma. A hagyományôrzés képei, és hangulatának megfestése nem kis feladat, de nem lehet elkerülni, vallja a festô és üvegmûvész, kihangsúlyozva, hogy képeivel is szeretne hozzájárulni a nemzet gerincének az egyre teljesebb kiegyenesítéséhez. Ilyen cél érdekében az üveget sem „kíméli”. Alkotásait kiállításokon láthatják az érdeklôdôk, például: A huszár lova, Az ellenség kiszemelve, Roham, Na, gyerünk olajfestményeit és a Huszárroham üvegképét. A huszár hagyományok mellett a magyar történelem más területei is erôs vonzást gyakorolnak rá. A mûteremben már felfedezhetôk a magyar királyok arcképei is: Szent László (1077– 1095), Könyves Kálmán (1095–1116), Mátyás király (1458–1490), II. Lajos (1516–1526). A közel kétórás beszélgetés a hagyományôrzô huszárság szereplései alkalmából készült filmek egy-egy részletének bemutatásával zárult. Domokos Kázmér 15
ZSÁMBÉKI POLGÁR
civil „Ha jönne már… ugye testvér, megálmodod mi lenne? S egy kis meleg belopódzik halkan a szívedbe.” (Wass Albert: Tavasz-várás)
Tavaszi ébredés vásárlással Kilencedik alkalommal volt Íjász Napforduló Ünnep Zsámbékon Március 22-én tartották a Zsámbéki Hagyományôrzô és a Mátyás Íjászai Hagyományôrzô Baráti Kör szervezésében, a kilencedik Íjász Napforduló Ünnep, Ébredés és Vásár címû rendezvényt. A nap folyamán megtekinthetô volt az ôstermelôk, borászok, kézmûvesek kirakodóvására, kocsikázással élvezhették a jó idôt a város és a környék polgárai. Egész nap ingyenes program várta a családokat, sôt kézmûves bemutatók, játszóház, különféle kulturális programok szolgáltattak kikapcsolódást az érdeklôdôk számára. A világ szinte minden táján megünneplik a tavasz csillagászati kezdetét, március 21-ét. Ehhez a naphoz, vagyis a tavaszi napéjegyenlôséghez – ekkor egyforma hosszú a nappal és az éjszaka – sok kulturális ismeret és idôjárásjóslás tartozik. A keresztény hagyomány ezen a napon Szent Benedek emléknapját tartja. A természet felébred hosszú téli álmából, a Föld újra termékennyé válik. A télvégi farsangi mulatságokat önmegtartóztató idôszak követi, a negyvennapos nagyböjt, valamint a nagyhét különleges szertartásai. A keresztény hagyományokban a tavaszi napéjegyenlôség katolikus egyházi megfelelôje „Krisztus feltámadásának” ünnepe, ami nem más, mint a húsvét vasárnapja, amely kapcsolódik a napéjegyenlôséghez. Ez a nap mindig a tavaszi napéjegyenlôség napját követô holdtölte utáni elsô vasárnap. Márciusnak ezen idôszaka alatt jön el hozzánk „Sándor, József, Benedek, akik zsákban hozzák a meleget”. A tavaszi napfordulóhoz kapcsolódó tevékenységek: tavaszi nagytakarítás, tojásos dekorációk, játékok a tojással, az Ostaraszimbólumok tudatosítása (nyúl, bárány, tojás szerepe), kertészkedés, tavasz ébredésének figyelése, az újjáéledô természet frissítô erejének élvezése, növényekkel való foglalkozás, virágokkal való lakásdíszítés, böjtölés. Ilyenkor már azt szeretnénk, hogy végre hétágról süssön a nap, a természet legyen tele élettel, hogy hosszú álmunkból magunkhoz térjünk. Töltôdjünk fel lelkileg, újuljunk meg, ébredjünk fel! Érezzük a tavasz illatát és mozduljunk ki, menjünk rendezvényekre, ki a természetbe madárfüttyöt hallgatni, ibolyát szippantani! Március 22-én a kilencedik Íjász Napforduló Ünnep rendezvény napján kegyes volt hozzánk az idôjárás, ezért a programok nagy része is a szabadban zajlott. Kínálat volt bôven, így aztán mindenki az érdeklôdési körének megfelelô bemutatóra, mûsorra ment. Már a bejárat elôtt gyönyörû erdélyi szôttesek, gyöngyökbôl készített ékszerek, népi fafaragványok, fazekasok által korongozott cserepek, apró mütyürkék textíliából, fonott kosarak, házi pompos, házilag gyártott édességek csalogatták a rendezvényre érkezôket. És természetesen lovas fogatosok utaztatták a kocsikázni vágyókat. A Cserepeskertben egész nap színes programkavalkád várta az odalátogatókat: teaház, helyi termékek bemutatója, fafaragás Imre Sándorral, íjászat Mátyás Íjászai segítségével. A baráti kör kondérjában a Zámbékum-díjas zsámbéki bojtárleves fortyogott, egy másikban lábszár pörkölt fôtt, amely ételek igencsak a fortélyos üstök köré csalogatták a korgó gyomrú vendégeket. Mint a tíz ujjukat megnyalták, akik megkóstolták ezeket a finomságokat. A bodzaházban a megszomjazók felhörpinthettek egy-egy pohár bodzaszörpöt. Miközben sürgés-forgás, nézelôdés volt a napfor16
duló ünnepen, addig a Cserepeskertben zajlott a Süttôi Íjászok, valamint a Vértes Baranta bemutatója. A rendezvény meglepetés vendége Ruszák Mátyás lovas íjász Európa-bajnok, világkupa gyôztes volt, aki lövéstechnikákat mutatott be, nagy sikert aratva. A Süttôi Íjászok 2009. június 20-án alakultak a Süttôi S.C. szakosztályaként (Kerecsensólyom íjászok néven). Tagjai hagyományos pusztai merev szarvú íjakat, angol hosszú íjat (longbow) és elvétve vadászreflex íjakat használnak. Céljuk közt szerepel a hagyományôrzô íjászat népszerûsítse, megôrzése az utókor számára, az ifjúságnak egy más lehetôséget adni a szabad idô hasznos eltöltéséhez, amely közelebb áll az évezredes magyar hagyományokhoz, és ezáltal közelebb hozza a történelem szeretetét. Továbbá kosztümös íjászbemutatók rendezése, óvodai, iskolai gyereknapokon, falu és lovas napokon, rendezvényeken való részvétel. A Cserepeskerti bemutatón is kitettek magukért, különféle formációkban és mozgásban csakúgy repültek a nyílvesszôk. A Vértes Baranta tevékenysége 2005 nyarán a Váli-völgyben, a Vértes lábánál indult egy magyar harcmûvészeti tábor indításával. A jó lehetôségeket nyújtó Felcsút-Szúnyogpusztán megkezdôdött egy Baranta központ kiépítése, ahol lovas és gyalogos képzés indult. Fô céljuk, hogy a Baranta oktatása mellett a fiatalok a magyar kultúra teljes vertikumát a magukévá tegyék, illetve hagyományos szerkezetû közösség építésébe kezdjenek. Az edzések mellet ismeretterjesztô elôadások, hagyományôrzô rendezvények, táborok és táncház várja az érdeklôdôket. A Baranta hazánk leggyorsabban fejlôdô harcmûvészeti irányzata. Jelenleg 32 helyszínen kb. 1200 fô gyakorolja a régi magyar történelmi harci testkultúrából táplálkozó technikákat. Egyre több településen indítanak Baranta egyesületeket, amelyek a helyi ifjúság mellett, az ott élô korosztályok mindegyikével foglalkoznak. Bemutatójuk hasonlított a süttôiekéhez. A Zsámbéki Mûvelôdési Házban és annak udvarán is egész nap pazar programkínálat közül választhattak a napforduló ünnepen megjelentek. A baráti kör nôtagjai egész nap kenyérlángost sütöttek a Boldogasszony Kemencéjében. A finom kenyér illata már messzirôl terjengett. A rendezvény kiemelt eseménye, a Bia-Veritas Biatorbágyi Borkultúra és Tájvédô Egyesület borkóstolója volt. A Bia-Veritas Biatorbágy és környéke táj- és természetszeretô, a borkultúra iránt elkötelezett polgárainak, szôlôtermelô- és borosgazdáinak, kerttulajdonosainak önkéntes tömörülése – olvasható honlapjukon. Tevékenységét a következô területeken fejti ki: a táj- és természetvédelem, valamint a borkultúra fejlesztése; mûködési területén a borkultúra történelmi
értékeinek felkutatása, megôrzése és védelme; az ökológiai gazdálkodás elterjesztése, valamint ezen tevékenységekkel kapcsolatos oktatás, képességfejlesztés és ismeretterjesztés. Céljai között szerepel a kulturált borfogyasztás terjesztése, a borkultúrához kapcsolódó turizmus fejlesztésének elôsegítése; a szôlôhegyek bekapcsolása a gyalogos és kerékpáros turizmusba, borutak szervezése; az ilyen irányú igények felkeltése és kielégítése; Bia és Torbágy – mint a Buda vidéke történelmi borvidékhez tartozó települések – szôlôtermelési és borászati hagyományainak és a hozzá kapcsolódó történeti, kulturális, gasztronómiai, építészeti tradícióinak és értékeinek bemutatásával növelni a térség vonzerejét; a szôlôhegyek arculatának, hangulatának megôrzése. A Rigó Borház és Pince tulajdonosai, Rigó Zoltán László a Bia-Veritas elnöke és Rigóné Varga Margit. Természetesen csuhé bemutató és játszóház is csalogatta a gyermekeket, Klenczner Erzsébet vezetésével. A népi iparmûvész a csuhésodrást 2001-ben tanulta Albertirsán, Dobozy Ferencnétôl. Alkotásait folyamatosan zsûrizteti, országos és nemzetközi rendezvényeken, vásárokon vesz részt. Szerepelt a XIV. Országos Népmûvészeti Kiállításon, és a Magyar Kézmûvesség c. kiállításon 2005-ben Budapesten. A Budai Vár Történeti Múzeumában 2006 februárjában megrendezett, Tiszta forrás c. divatbemutatón bemutatták csuhétáskáit és papucs-cipôjét. Hajdúnánáson a VII. Országos szálasanyag-fonó pályázaton II. helyezést ért el, Kecskeméten a VIII. Országos Mesterségek Mûvészete pályázaton III. díjban részesült 2006 októberében. A Népi Iparmûvész címet 2006 júniusában kapta meg munkái elismeréséül. Felkérésre oktatást és játszóházi foglalkozásokat tart. Csák Attila szobrászmûvész, restaurátor, grafikus kiállításának megnyitójára a délelôtti órákban érkeztek az emberek. Az orosházi születésû alkotó Rajzok címû kiállítása eddig Pátyon, Biatorbágyon, Csepelen, Mányon, Péliföldszentkereszten, Tárnokon, Nagykanizsán és Mezôhegyesen volt látható. A mûvész toll-és ceruzagrafikái aprólékosan kidolgozott alkotások, amelyek között lófej is látható volt. Nagyszénáson nôtt fel, szülei, testvérei, a rokonsága a mai napig ott élnek. A mûvész restaurátorként végzett a Képzômûvészeti Egyetemen. Munkái során számtalan neves mûemlék helyreállításában, restaurálásban, szobrok, épületrészek kidolgozásban jeleskedett. Ilyen pl. Bakonybél római katolikus templomának Szent Bernát mellékoltára és szószéke, a tari katolikus templom orgonaszekrénye, a zirci apátság ajtóinak kôkeretei, szenteltvíztartó medencéi és apáti sírkövei. Ô alkothatta újra a Várkert Bazár Triton szökôkútját. Nagyszénáson ô készítette a Trianon emlékmûvet, a szökôkutat, és Bánfi Gáborral restaurálta az I. Világháborús Ôrszemet is. A kora délutáni órákban Horváth Toltán György diavetítéses elôadása, Húsvét története magyarországi Mária királyné freskóin Nápolyban címmel nyújtott élményt a hallgatóság számára. Mindezt a kisteremben tette, ahol meghitt szûk légkörben folyt a gondolatcsere. Szintén itt zajlott Megalitok címmel Szombathy Gábor elôadása. A megalitikus építészet Európa építészetének kezdetét jelenti. Különbözô formákat és típusokat különböztethetünk meg, melyeknek rendeltetési célja is más-más, valódi rendeltetésük azonban nem ismert. Ezek a formák a menhir, dolmen, a trilit és a cromlech. A mûvelôdési ház elôtti színpadon a kora délutáni órákban kezdôdtek a vendégcsalogató események. Vizeli Judit és Zombori László a nap házigazdái, folyamatosan moderálták az eseményeket. 2015. ÁPRILIS
ZSÁMBÉKI POLGÁR A megnyitót a baráti kör elnöke, Zombori László tartotta, amelyet fogatosok, íjászcsapatok bemutatása és állatbemutató követett. Az állatbemutatót Tóth Gábor vezette, aki háziés vadállatokat ismertetett meg a közönséggel. Volt ott háziegér, patkány, görény, róka, borz, sôt cirkuszba illô mutatványokkal kedveskedô fekete kiskutya is. Az állatbarát nemcsak kedvenceit mutogatta, hanem felhívta a figyelmet a környezet, a természet megóvására is azért, hogy az állatok a számukra megfelelô helyen, nyugodtan élhessenek. A zsámbéki Keresztes-Nagy Árpád kobzos énekhangjával és hangszeres játékával ismét megörvendeztette a közönséget. A Zsámbékon élô regôs-énekmondó, méhész évek óta járja a Kárpát-medencét és természetesen a város eseményein is szerepel. Repertoárjában Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, Pálóczi Horváth Ádám énekelt versei, kódexekbôl ránk maradt dalok, kuruc kori énekek, ünnepkörök dalai, népballadák, betyárdalok szerepelnek. 1995 óta játszik kobzon, illetve a Kárpát-medencében használt furulyákon (dunántúli hosszi- és rövid furulya, erdélyi furulya, tilinkó, kaval). Tevékenységérôl maga az elôadó így nyilatkozott: „A régmúlt idôkben a regôs, többek között fôúri és királyi lakomákon kobzolt, lantolt. Az elmúlt idôk hôseinek dicsô cselekedeteit mondta el dalban (énekmondó). A mai regôsénekmondó feladata is ugyanez, ha nem is fôúri lakomákon. Egyre gyarapodik az olyan közönség, aki e zenét részesíti elônyben a számítógépes gépzenével szemben. Én, mint az énekmondó kései utóda, egyre több meghívást kapok ilyen közösségekbe (búcsú, falunap, farsangi bál, nemzeti ünnepeink stb. alkalmából). E dalok, versek gondolatisága néha lassabb mai életritmusunknál, a hallgatóságtól komoly odafigyelést igényel. Könnyebb mind elôadónak, mind hallgatónak a dolga egy kocsmai légkörben, ahol a szerepek kevésbé kötöttek, mint például egy színházteremben. Ilyen intim, poharazgatós hangulat viszonylag ritkán adódik, ezért az elôadásaimkor az énekek közé korabeli táncok, bordalok kobozátiratát illesztem. Talán így könnyebb átadni azt az erôt, ami ezekben a dallamokban – akár népdal, akár írott – rejlik, hogy aztán az az erô lelket megtartó öntudattá váljék, ami több száz, de inkább több ezer éves múltban gyökeredzik.” A dalok után az Aranyalma Páros bábszínháza – Gebri Bernadett és Vaskó Zsolt – bemutatója ültette a színpad elé a csillogó szemû kíváncsi gyermekeket és szüleiket. A páros gyermektáncházaikban, zenebölcsô-foglalkozásaikon, hangszerbemutatóikon, a kerek esztendô jeles napjaihoz, ünnepeihez, évszakos rendjéhez igazodva énekel, táncol, mesél, játszik kicsikkel és nagyokkal. Koboz, kecskeduda, pásztorfurulyák, doromb, flóta, tárogatósíp, tilinkó, és megannyi érdekes népi hangszer segítségével nyitja meg a kapukat a magyar néphagyomány gazdag világa felé. A Mátyás király bojtárja címû mese bemutatása nagy sikert aratott a gyermekek körében. Cselekménye egy pásztorlegényrôl szólt, aki beállt Mátyás királyhoz szolgálni. Igen ám, de elbolyongtak a rábízott jószágok, és nem tudta, hogyan fog elszámolni velük a királynak? A gyermekek segítségével ez a történet rendhagyó, interaktív Mátyás kori mesévé kerekedett, amelyben a cselekmény, a zene és a tánc mellett népi hangszerbemutató, a pásztorok életének bemutatása, valamint egy beöltözött kecske is helyet kapott. A perbáli Tücsök Citerazenekar mûsora újra hozta a megszokott színvonalas programot. A csoport 1989-ben alakult, Sallai B. Sándor vezetésével. Sok népzenei versenyen, találkozón 2015. ÁPRILIS
CIVIL vettek már részt, amelyeken sok szép oklevelet, kitûntetést, számos arany és ezüst minôsítést kaptak. Külföldön is szerepeltek már (Németország, Szlovákia, Ukrajna). Repertoárjuk között megtalálhatóak a régi és a mai Magyarország tájegységeinek dalai, például dunántúli, dél-alföldi, galgavidéki, csókai, moldvai, szatmári, zentai stb. dalcsokrok. 2011 nyarán a zenekar három utánpótlás taggal bôvült. Az ô nevükhöz fûzôdik a nagysikerû Tücsök Népzenei Találkozó rendezése, ahol néptáncosok és népzenészek egyaránt megmutathatják tudásukat a közönségnek. A Gatyamadzag zenekar mûsora szintén élményt okozott a hallgatóságnak. Öt esztendeje alakultak a tordasi mûvészeti iskola népi vonós tanszak tehetséges tanulóiból, Kovács Márton Bence, Junior Príma Díjas népzenész, vezetô mûvésztanár kezdeményezésére. A névválasztás az akkor apró muzsikus palántákra utal, kis népi humorral fûszerezve. Alapító tagok: Szilágyi Szabolcs, Turú András, Konczos Vince, Kerényi Tamás, Somlói Tamás. Késôbb csatlakozott hozzájuk Cselikovics János és Takács Szilárd. A tehetség, az odaadó kitartás, a stílus tisztaságára való törekvés és merészség jellemzi a zenekart, ami párosul „Marci bácsi” virtuóz tudásával és empatikus, fiatalos, közvetlen pedagógiai érzékével. Kiemelkedô eredményeik: 2012. október 13-án, a XV. Országos Népzenei Találkozón Bonyhádon „Nívódíjban” részesültek, 2013. február 27-én, a Fejér Megyei Népzenei és
Népdaléneklési Verseny döntôjén Sárkeresztúron, „Kiemelt Arany” minôsítést kapott a zenekar. Rendszeres bemutatkozói az Országos Táncháztalálkozónak. Népszerûségüket bizonyítja, hogy pályafutásuk során rengeteg meghívásnak, fellépésnek, koncertnek, valamint táncházi muzsikálásnak tettek már eleget, amellyel hatalmas rutint szereztek. A koncert után tombolasorsolás következett, amihez a díjak ismét az árusok felajánlásaiból gyûltek össze. A díjak között a többi mellett kakas, liba szerepeltek, a fôdíj már hagyományosan Bali Éva és leánya gyönyörûséges grillázstortája volt. Az est további részében a Gatyamadzag zenekar mûsorát és táncházát élvezhette a közönség. Az esemény végén a szervezôk meggyújtották a téltemetô falu tüzét, ami annak a jelképe, hogy végre jöjjön a jó idô, várjuk a tavaszt és mindenki a fény és meleg hatására ébredjen fel. A rendezvény szponzorai voltak: Zsámbék Város Önkormányzata, Zsámbéki Mûvelôdési ház, Kifli BT., Kovács BT,, Lovász József, Horváth bolt, Bali Éva és lánya, zsámbéki plébánia, Bia-Veritas Biatorbágyi Borkultúra és Tájvédô Egyesület, Töki Lovassport Egyesület. Folytatás a Pálos napforduló ünnepen, szeptember 27-én, amikor szintén szeretettel várnak mindenkit a baráti kör tagjai. Klotz Mária
Közös ötletelés a Fakutyában Március 8-án délelôttre, közös ötletelésre hívta a zsámbéki polgárokat Nagy Balázs József. A fórum elején bemutatta a Zsámbéki Polgárok Facebook csoport eddigi történetét, sôt az internetes közösségépítés céljairól, lehetôségeirôl, jelentôségérôl is beszélt. Elmondta, fontos dolognak tartja, hogy élôben is lássák egymást azok az emberek, akik nap mint nap aktívan használják a fórumot. A fórumon részt vettek a város vezetôi, a képviselô-testület néhány tagja, sôt számos érdeklôdô áldozta fel a vasárnap délelôttjét azért, hogy Zsámbék jelenérôl és jövôjérôl elmondja véleményét. A szervezô Nagy Balázs József a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója, a következôképpen foglalta össze az esemény történéseit, természetesen a Facebook-on: „Az elején szó esett az internetes közösségépítésrôl és annak lehetôségeirôl, amelyben kiemelném, hogy képviselôink örülnek, hogy az interneten keresztül gyorsan módjukban áll bizonyos kérdésekben segítséget nyújtani, de hiányolják az önkormányzathoz való lakossági bejelentések hivatalos módjait. Bíztatni szeretnék mindenkit, hogy bátran forduljunk hivatalos írásban is az önkormányzathoz, különösen a kényesebb ügyekben. Továbbá nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy az interneten megosztott kritikákat feltétlen kövesse tettlegesség is az utcán. Vitassuk meg a problémákat az interneten és oldjuk meg azokat a közösségben. Véleményezzük továbbra is a legnagyobb buzgósággal a település történéseit, de szánjunk idôt és energiát a közösségi életre is! Járjunk el programokra, fórumokra, szervezkedjünk és adakozzunk! Meglehetôsen produktívan tudtunk beszélgetni a szokványos problémákról, mint a felelôs ebtartás, a szemétégetés és a szelektív hulladékgyûjtés. Külön köszönet, hogy egy olyan résztvevô is felszólalt, aki másik oldalról éli át a kóbor kutyás problémát, így a sok egyetértésen felül tudtunk kicsit vitázni is. A nap talán legnagyobb ötlete a „füstkommandó” volt. Arra jutottunk, hogy szervezôdjünk és durván fogalmazva a nyilvános megszégyenítés eszközét használva érjük tetten a szándékos légszennyezôket. Ehhez azt a tanácsot kaptuk, hogy aktívabb Facebook-os barátainkon felül keressük a városôrséget és a tûzoltóságot is. Szeretném hirdetni, hogy akinek módjában áll, az csatlakozzon az említett szervezetekhez, mert a jelenlegi instant mozgósítható 25 városôrnek már így is rengeteg feladatot kell ellátnia, így a füstkommandóhoz elkellhet a segítség. A találkozó felénél gyorsan áttértünk az idegenforgalommal kapcsolatos témákra, Racsmány Dömötör részletesen felvázolta a jelenlegi állásfoglalást és terveket. Végül megvitattuk, hogy a Fakutya volt Zsámbék életének hosszú idôk óta egyik legnagyobb sikere, illetve hogy számos kegytárgyra, útmutatókra és sok-sok turistára lenne szükségünk. Hangsúlyozandó, hogy mindezen feladatok nem csak a városvezetésen, hanem a lakosok hozzáállásán és együttmûködésén múlik. Bíztatnék mindenkit, hogy a legközelebbi ilyen fórumra többen jöjjenek el! A program kezdetén kb. 30-an lehettünk, majd szépen lassan elszállingóztak az érdeklôdôk és a legvégéig 20-an maradtunk. A fórum két órás hossza talán éppen megfelelô volt, így vasárnap délelôttre. A beszélgetés hangulata roppant barátságosra sikeredett és meglehetôsen gördülékenyen ment. Tulajdonképpen mindenki élt a hozzászólási lehetôségével többször is, illetve lehetett értékelni az aktuális felszólalót egy like/dislike táblával. Köszönöm a szervezésben nyújtott segítséget a Fakutya üzemeltetôjének, Tóth Lászlónak és a I love Zsámbék Facebook oldal szerkesztôjének, Udvardy Olivérnek. Munkatársunktól 17
ZSÁMBÉKI POLGÁR
sport – szabadidô
ZSÁMBÉKI SPORT KLUB 2072 Zsámbék, Petôfi S. u. 97.; www.zsambeksk.hu
„Vannak, akik azt hiszik, a futball olyannyira fontos, hogy úgyszólván élet-halál kérdése. Mindig elszomorít, ha ilyen véleményt hallok. Biztosíthatok mindenkit: a futball sokkal, de sokkal fontosabb.”
A Zsámbéki Sport Klub hírei Öregfiúk Viadukt – Zsámbék 2:5 Góllövô: Miklósi Ferenc (2), Szabó Norbert, Haupt József, Izeli József Zsámbék – Felcsút 2:0 Góllövô: Izeli József (2) Felnôtt Zsámbék – Lábatlan 1:1 Góllövô: Káldi Sándor Esztergom – Zsámbék 5:0 Környe – Zsámbék 1:3 Góllövô: Dávid Gyula, Káldi Sándor, Mensáros Marcell Zsámbék – Bábolna 2:2 Góllövô: Dávid Gyula, Fekete Zsolt Tata – Zsámbék 3:0 Edzômeccs Zsámbék – Perbál 4:3 Góllövô: Szabó Achilles (2), Tuba Gergely, Veszelovszki Bence U19 Zsámbék – Lábatlan 1:6 Góllövô: Fabók Bence Esztergom – Zsámbék 1:1 Góllövô: Greznár Károly Környe – Zsámbék 0:5 Góllövô: Stábel Nándor, Csiki Csaba, Peinlich Márk, Tamásovics Máté, Greznár Károly Zsámbék – Bábolna 1:5 Góllövô: Greznár Károly Tata – Zsámbék 4:1 Góllövô: Greznár Károly
U16 Tata – Zsámbék 7:1 Góllövô: Karai Botond U14 Tata – Zsámbék 6:0 U20 Futsal 2015. 03. 28. PAFC Mitre – Zsámbék 9:4 Góllövô: Sugár Bálint, Peinlich Márk (3) Bozsik Tornák és Fesztiválok idôpontjai Bozsik fesztivál U7-U9 2015. március 29. Tatabánya 2015. április 19. Tatabánya 2015. május 10. Tatabánya 2015. május 31. Tatabánya
Bozsik alközponti torna U11-U13 2015. március 28.Tatabánya 2015. április 12. Tatabánya 2015. április 26. Tatabánya 2015. május 17. Tatabánya 2015. június 07. Tatabánya Képzés A Komárom-Esztergom Megyei Labdarúgó Szövetség által szervezett Grassroots C edzôi tanfolyam elvégzését követôen Kungl Vilmos sikeres vizsgát tett, így már ô is szakképzettséggel rendelkezô szakemberként tevékenykedik egyesületünkben. Az MLSZ Budapesti Igazgatósága által meghirdetett Grassroots C edzôi képzésre felvételt nyert Veszelovszki Bence.
Hajrá Zsámbék! Csak a Zsámbék! Veszelovszkiné Palóczi Krisztina
Mozgalmas március a Zsámbéki Tánc Sport Egyesületben Nagy örömünkre az Egyesület senior csoportja kibôvült négy új taggal. Hamar beilleszkedtek és megtanulták a többiek által már jól begyakorolt táncokat, koreográfiákat. A kis csapat nyitotta meg a mûvelôdési házban rendezett Nônapi bált. A táncok királynôjét, bécsi keringôt táncoltak, amellyel nagy sikert arattak. A Zsámbéki Tánc Sport Egyesület versenytáncosai 2015. március 22-én jó eredménnyel és jó érzéssel térhettek haza a X. Gemenc Kupa „D” osztályos pontszerzô versenyrôl, Tolnáról. Junior II. korosztályban versenyzô Kelemen András és Zink Zsófia standard táncokban 9 induló versenyzô közül, I. helyezést, latin táncokban 14 induló versenyzô közül 11. helyezést ért el. Ifjúsági korosztályban versenyzô Kemény Imre és Kökényes Melinda standard táncokban 9 induló versenyzô közül I. helyezést, latin táncokban 22 induló versenyzô közül 10. helyezést ért el.
Zsámbéki Tánc Sport Egyesület versenytáncosainak szereplése
Egy héttel késôbb 2015. március 28-án folytatták a megmérettetést Szekszárdon az Országos D Nyolctánc Bajnokságon és Klubközi versenyen. Junior II. korosztályban versenyzô Kelemen András és Zink Zsófia Klubközi versenyen standard táncokban 4 induló versenyzô közül, II. helyezést, a D Nyolctánc Országos Bajnokság versenyen 15 induló versenyzô közül 6. helyezést ért el. Ifjúsági korosztályban versenyzô Kemény Imre és Kökényes Melinda a D Nyolctánc Országos Bajnokság versenyen 16 induló versenyzô közül, I. helyezést ért el, és ezzel országos bajnokságot szereztek. Ezek után sem pihen a két páros, mert szorgalmasan készülnek a közelgô Lászlóvill kupára, amelyet Székesfehérváron rendeznek. Másnap pedig a Danza kupán indulnak, melynek a budapesti Tunsgram SC sportcsarnoka ad otthont. Zirkelbach Éva 18
Fotók: Zirkelbach Éva és Zinkné Kovács Mónika 2015. ÁPRILIS
ZSÁMBÉKI POLGÁR
mesterségem címere
Idegenforgalom másképp Beszélgetés Russói Tamással, a Szépia Bio & Art Hotel igazgatójával Russói Tamás lett a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület új elnöke. Az egyesület munkájában a következô területeken születtek újszerû elgondolások: Kistérségi Turisztikai Marketing Iroda, Zsámbéki Színházi Bázis, együttmûködés Zsámbék Város Önkormányzatával. Szépia Bio & Art Hotel igazgatója a turizmus lehetôségeirôl is megosztotta véleményét lapunkkal. – A Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesületet 2004-ben hozták létre azzal a szándékkal, hogy a térség természeti és kulturális értékeit ápolják és azokat szélesebb körben megismertessék, a zsámbéki-medence településeinek önkormányzatait idegenforgalmi feladataik teljesítésében segítsék. Az egyesület vezetésében 2015 januárjában változás következett be, mégpedig ön lett a szervezet új elnöke. Miért volt szükség a vezetôváltásra? – A 2004-es megalakulást követôen az egyesület elnöke 10 éven át Bucsics Imre volt, aki Budajenôn az ország 100 legjobb éttermének egyikét, a Tante Susannét vezette. Több évtizedes tapasztalata a vendéglátás területén nagy tekintélyt és biztos támaszt jelentett. Nyugdíjba vonulását követôen helyét Mátyás Irén vette át, aki megálmodója és egyik alapítója volt egyesületnek. 2013-ban bekövetkezett tragikus halála után, egy közvetlen munkatársa, Vásárhelyi Nóra vállalta el az elnöki tisztet. Az ô tavaly év végén bejelentett lemondása tette szükségessé a tisztújítást. – Hogyan foglalná össze az egyesület tizenöt évének tevékenységét? – Az elsô évek a szervezetépítéssel, a kapcsolatrendszer kialakításával és a lehetôségek feltérképezésével teltek. Study tourokat szerveztünk a Zsámbéki-medence településeire, megismertük a települések turisztikai látványosságait és egymás szolgáltatásit. Sokat jelentett ez a csapatépítés és az ismeretszerzés szempontjából is, hiszen ahhoz, hogy meggyôzôen ajánlhassuk a kínálkozó lehetôségeket, sokat számítanak a személyes tapasztalatok, közös élmények. Elkezdtünk azon gondolkodni, hogyan egészíthetjük ki egymást. A tagság gyorsan gyarapodott, sorra léptek be a turisztikai vállalkozások mellett az önkormányzatok, magánszemélyek, mûvészek, kézmûvesek, helyi termékkészítôk, mûvészeti csoportok, egyesületek és magánszemélyek. Felvettük a kapcsolatot szakmai szervezetekkel, mint a TOURINFORM Szövetség, MATUR és Budavidék Zöldút Szövetség. Éveken át rendszeresen részt vettünk az Utazás Nemzetközi Kiállításon és Vásáron. Törekedtünk arra is, hogy a tagság számára megfelelô képzési lehetôségeket teremtsünk, ezért rangos elôadókat hívtunk a falusi turizmus és falusi vendégasztal, vagy éppen lovasturizmus témakörében. Évente készítettünk kiadványokat, többek között a nagy sikerû PONTAZIN magazint, a Zsámbéki-medence kistérségi kalendáriumát, valamint a sorra születô tematikus programcsomagok népszerûsítését szolgáló füzeteket, pl. Mûvészeti túrák a Zsámbéki-medencében, Bortúrák a Zsámbékimedencében, Hegyen-völgyön a Zsámbékimedencében és Stelázsi Program címmel. A mai napig keresettek a Múzeumok, mûemlékek a Zsámbéki-medencében és a Szállás- és vendéglátóhelyek a Zsámbéki-medencében, Benta-patak völgyében és Tétényi –fennsíkon címû katalógusok melyek angol és német nyelvi mutációban is megjelentek. Sok kiadást élt meg szintén három nyelven a még Mátyás Irén által szerkesztett Csendes vidék a nagyváros tövében címû image füzet. 2005-tôl kezdôdôen önálló honlappal is 2015. ÁPRILIS
rendelkezünk. Az elsô években még nem tudtuk, hogy amit létrehoztunk, az klasszikus TDM szervezet, a turizmusfejlesztés alulról szervezôdô, legkorszerûbb modellje. Az egyesület tevékenységének komoly részét tette és teszi ki a civil, önszervezôdô munkán túl az is, hogy több intézmény mûködtetésében vesz részt, mint a Zsámbéki-medence Kistérségi Turisztikai Marketing Iroda, a Zsámbéki Nyári Színház, késôbb a Zsámbéki Színházi és Mûvészeti Bázis és a Földi Telepítésû Magyar Légvédelem Fegyvernemi Múzeuma. – Az ön vezetése alatt milyen változások várhatók az egyesület munkáját illetôen? – Az elôbb felsorolt intézményi tevékenységek koncentráltsága és a vezetésben résztvevôk feladatkörének átfedése miatt, a civil munka kissé háttérbe szorult. Az új vezetôség szándéka, hogy az egyesület tagjait újra aktivizálja az eredeti, turizmusfejlesztô, közösség építô célok mentén, és az egyesület fennhatósága alá tartozó intézményeket önálló egységként, saját felelôsséggel ruházva fel, szakértôi csapatra bízza. Továbbá szeretném az egyesület mûködését átláthatóbbá tenni. A vezetôségbôl és az aktívabb tagok közül kialakított munkacsoport gyakrabban találkozik, személyi kérdésekben, valamint nagyobb jelentôségû operatív ügyekben is közös döntések születnek, nem én döntök el mindent egyedül. – 2006-ban az akkori önkormányzattal kötött közmûvelôdési megállapodás alapján az egyesület önállóan mûködtette a mûvelôdési házat, valamint a Magyar Turizmus Zrt.-vel kötött névhasználati szerzôdés alapján a Kistérségi Turisztikai Marketing Irodát. Mivel foglalkozott akkor az iroda? – Egy tourinform iroda fô feladata, hogy információt szolgáltasson az érdeklôdôk számára személyesen, telefonon, vagy levélben a kistérség turisztikai attrakcióiról, természeti és kulturális értékeirôl, a múzeumok belépôjegy árairól, nyitva tartási rendjérôl, a különbözô rendezvényekrôl, programlehetôségekrôl, a környék szállás- és
vendéglátóhelyeirôl. Az információk frissítése szintén napi rutin, ami nem csak a szolgáltatókkal való kapcsolattartást jelenti, hanem a Magyar Turizmus Zrt. internetes adatbázisának folyamatos kezelését is. A névhasználati szerzôdés értelmében a tourinform hálózat irodái meghatározott nyitva tartási rendben mûködnek és az irodavezetôk képviselik a várost és a kistérséget különbözô szakmai találkozókon. – Szintén 2006 januárjától az önök kezelésébe került a régi rakétabázis, amelyet a Magyar Államkincstárral kötött szerzôdés értelmében, kulturális célú hasznosításra megkaptak. Az objektumot 2005 augusztusában, a 20. századi védett mûemlékké nyilvánították. Mennyire váltotta be a hozzáfûzött reményt a rakétabázis mûködése? – A Bázis különleges adottságai révén rövid idô alatt az érdeklôdés középpontjába került. A 15 hektáros Bázis területe Natura 2000-es területet is érint, a természetvédelmi értékei mellett furcsa kontrasztként jelennek meg a lepusztult, vasbeton hangárépületek. A nyári színház rendezôi és társulatai vonzó kihívást láttak az új helyszínben, így a mûvészeti tevékenység súlypontja Zsámbék belsô tereibôl ide helyezôdött át. A Földi Telepítésû Magyar Légvédelem Fegyvernemi Múzeumának, az ország elsô tematikus légvédelmi gyûjteményének megnyitása szintén sok látogatót vonzott a területre, melyet ennek köszönhetôen szinte teljes évben mûködtethettük egészen 2014 ôszéig. A feltételek azonban sajnos megváltoztak. – Jelenleg mi a helyzet a rakétabázis objektummal, és a Földi Telepítésû Magyar Légvédelem Fegyverneki Múzeummal a mûemlék rakétabázison? – A Légvédelmi múzeum, teljes nevén a Földi Telepítésû Magyar Légvédelem Fegyvernemi Múzeuma a jelen ismereteink szerint meg fog szûnni Zsámbékon. A Honvédelmi Minisztérium még 2012-ben döntést hozott arról, hogy az eszközöket elszállítja, tudomásunk szerint az elszállítás a nyár folyamán fog megtörténni. Jó hír, hogy a tervek szerint a haditechnikai eszközöket fel fogják újítani, de nagyon szomorú, hogy ez nem itt történik meg. Azt gondoljuk, hogy ezeket a katonai eszközöket itt az egykori légvédelmi bázison lehet a leghitelesebben bemutatni, ezért hiba az elszállítás. De a döntés megszületett, sajnos nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megváltoztassuk. – A Zsámbéki Színházi Bázis fôként nyáron szervezett kulturális eseményeket, színházi rendezvényeket. Az egyesületnek mi a célja a mûvészeti tevékenységgel? – Szeretnénk tovább vinni, a megváltozott körülményekhez és igényekhez igazítva a nagy múltú zsámbéki színházi hagyományokat. Több elôadást tervezünk nyáron a Bázis mellett a város belsô helyszínein, a Romtemplomnál, a Zárdakertben, a mûvelôdési házban, a megújult fôtéren, vagy éppen a Józsefvárosi gödörben. A programterv összeállításában célunk, hogy egyre több zsámbéki és környékbeli is látogassa az elôadásokat. Hamarosan felállítjuk azt a munkacsoportot, új színházi vezetôséget, mely reményeink szerint garanciája lesz annak, hogy a megújulás egyben visszatérés is lesz a zsámbéki nyári fesztivál és színház legnagyobb sikereihez, és a szép kezdeteihez, a Zsámbéki Szombatokhoz. – Zsámbék Város Önkormányzatával nemrég folytattak tárgyalásokat az egyesület további életét illetôen. Mire jutottak? Miben állapodtak meg? Zsámbék Város Önkormányzata 2004 óta tagja az egyesületnek. Közös szándék és közös érdek, 19
mesterségem címere – természet-környezet hogy a jövôben szorosabbra fûzzük a kapcsolatot a város vezetôségével, együtt gondolkozzunk, közösen tervezzünk, rendszeresen egyeztessünk. Az egyesület székhelyéül szolgáló irodát a zsámbéki önkormányzat jóvoltából áprilisban átköltöztetjük a mûvelôdési házból a nemrégiben felújított Szent István tér 3. szám alatti ingatlanba. Az ott dolgozó tourinform irodavezetô bérét is a város biztosítja. A jelenleg kidolgozás alatt álló új zsámbéki turizmusfejlesztési koncepció kidolgozása is a város vezetésével együttmûködésben zajlik. A legfontosabb a közös gondolkodás a közös célok érdekében. Ha a turizmus fejlesztésérôl, a színházról, a bázisról beszélünk, az érdekel minden zsámbéki polgárt, nem az egyesület magánügye. Közösek a céljaink, melyet közösen, egymás munkáját segítve tudunk elérni. A zsámbéki Tourinform irodának az önkormányzat biztosít helyiséget, valamint az itt foglalkoztatott munkatárs béréhez támogatást kapunk. Profi szinten szeretnénk ellátni ezt a feladatot, hogy a támogatás értékének sokszorosa térüljön meg a város – vagyis a zsámbéki polgárok – számára. Az együttmûködés ugyanakkor nem áll meg az önkormányzatnál. A mûvelôdési ház vezetôjével és számos civil egyesülettel is szorosan együttmûködünk, nem csak Zsámbékon, hanem a környezô településeken is. Az egyesület, ahogy a neve is mutatja, az egész Zsámbéki-medence idegenforgalmi fejlesztésében gondolkodik. – Egyesületi elnöki munkája mellett ön a Szépia Bio & Art Hotel igazgatója. A komplexum a térség elsô számú négycsillagos wellness és konferencia szállodája. Mit emelne ki a komplexum mûködésében? Miért kell a vendégeknek önöknél megszállniuk? Bio és Art. Mit takarnak a kifejezések? – A szállodánkat 2006-ban családi vállalkozásként nyitottuk meg a vendégek számára. Azóta is töretlenül fejlôdünk, szépülünk, újabb és újabb programokat szervezünk az itt megszálló vendégek számára. Kiemelném a szállodában mûködô sokféle sportolási lehetôséget, melyek nem csak szabadidôs, rekreációs kikapcsolódásokat, hanem aktív és rendszeres sportolási lehetôségeket is nyújtanak az itt lakó és közelben élô lakosok számára is. Ilyen például a tenisz, 4 db salakos, ebbôl télen 2 db fedett teniszpályánk van, valamint 2 db fallabda pályával rendelkezünk, és egy kispályás focipályával, ahol számos sport rendezvényeket, háziversenyeket tudunk szervezni. Ide sorolnám még a 2 db bowling pályánkat is, melyek nem csak sportolási lehetôséget, hanem kikapcsolódási, szórakozási lehetôséget is nyújtanak. Azért kell a vendégeknek nálunk megszállniuk, mert úgy gondoljuk az itt nyújtott kikapcsolódás, sok-sok aktív programmal, családias hangulatú légkörben, maradandó élményt nyújt és kipihenten, új élményekkel gazdagon térhetnek vissza a mindennapokba. Szállodánk kiváló étteremmel mûködik, a Nyárfás Étteremmel, ahol a szezonális ételek mellett, minden hónapban új séfajánlattal illetve házias és bio ételekkel is várjuk vendégeinket. Itt derül ki a „bio” kifejezés értelme, mely a szállodánk egyik filozófiája, a környezettudatos gondolkodás és cselekedet a minden napokban, amely nem csak az ételeinkben, szobáink felszereltségében, hanem a hulladékgazdálkodásban és anyaghasználatban (pl.: takarítószerek, alapanyagok) is megjelenik. Az „Art” kifejezés pedig ugyancsak családunkhoz kapcsolódik, hiszen vállalkozásunk családtagjai között mûvészek is vannak, akik festményeikkel díszítik szállodánk falait. Ezentúl pedig szívesen rendezünk mûvészeti kiállításokat, megnyitókat konferencia termeinkben és adunk otthont a mûvészi alkotásoknak. 20
– A Szépia Bio & Art Hotel gyógyturisztikai bôvüléssel is büszkélkedhet. A vendéglátáson kívül még milyen különleges szolgáltatást nyújt a szálloda? 2013 tavaszán EU-s pályázat támogatásával egy gyógyturisztikai részleggel bôvítettük szolgáltatásunkat szállodánkban. A 2 fogászati rendelôbôl és 2 orvosi rendelôbôl álló, panoráma röntgen szobával együtt újonnan épült szárnyunk, jelenleg a Zsámbéki medence legkorszerûbben felszerelt fogászati és szájsebészeti klinikája. Kialakítottunk egy sószobát is, érdekességképpen gyermekek részére sóhomokozóval. A sóterápia célja, a légúti megbetegedésekben szenvedô páciensek részére kiváló terápia és egészségmegôrzés. – Hogyan tudná még vonzóbbá tenni Zsámbék várost az idelátogatók számára? Fontos feladat a turisztikai programcsomag kínálat bôvítése, a tájékoztatás- és infrastruktúrafejlesztés. A lakosság minél nagyobb részét „tudatos vendégváróvá”, érintetté kell tenni, fontos a programok és a rendelkezésre álló élménylánc jobb kommunikálása.
ZSÁMBÉKI POLGÁR Ezen kívül a Zsámbéki-medence névadó települése akkor vonzó igazán, ha a környezô települések látnivalóit és szolgáltatásait is be tudja vonni, hiszen csak így tudjuk több napon át itt marasztalni a vendégeket. – Ön igencsak sokoldalú, sikeres tevékenységet folytat. Mi sikerének a titka? Ebben semmi titok nincs. Igyekszem mindig elôre nézni, mindig fejleszteni magam és fejlôdni abban, amit csinálok. Azt vallom, hogy aki megáll és jó neki ami jelenleg van, akkor az elôbb utóbb lemarad. – Kérem, beszéljen a családjáról! Egy Nógrád megyei településrôl származom, szüleim a mai napig ott élnek, testvéreimmel ott nevelkedtünk szép, nyugodt családi körülmények között. Feleségemmel az egyetem évei alatt ismerkedtünk össze, majd házasság lett belôle. Párom szülei a közelben élnek. Apósom ösztönzésére kezdtünk bele közösen a szálloda tervezésébe, megépítésébe és üzemeltetését a mai napig is a család kezében tartva folytatjuk itt Zsámbékon. K. M.
Újjáéledô vizes élôhelyek A Zsámbéki-medence vizekben szegény terület. A Békás- és a Zsámbéki-patakok mellett állóvíz szinte alig található. Ezért is örvendetes, hogy az elmúlt évtizedben azokban a mélyedésekben, lefolyástalan medencékben csapadékvízbôl létrejöttek állóvizek, ahol korábban nem fordultak elô. A Határ út Tök felé esô vége közelében, Töktôl keletre, valamint Páty és Zsámbék között 10-12 kisebb-nagyobb vízfolt alakult ki, melyek közül sok egész évben víz alatt van, és már vízinövényzet, nádas is látható rajtuk. Télen a korcsolyázni vágyó gyermekek-szülôk nagy örömére, nyáron az ott gazdálkodni akarók bosszúságára, hiszen azokat a területeket mûvelni lehetetlen. Pedig ezekre a kis élôhely-foltokra nagy szükség van, változatossá teszik a Zsámbéki-medence egyhangú mezôgazdasági terület jellegét. Aki megáll egy ilyen vízterület mellett, rengeteg érdekességet láthat: madarak, kétéltûek és más élôlények fordulnak elô itt. Az egyik legjellegzetesebb közülük a bíbic, mely szárnyaló röptével, hangos kiáltásaival már messzirôl felismerhetô. Ha továbbra is megmaradnak ezek a vízállások, reális esélyünk lesz arra, hogy a gólya ismét költeni fog a Zsámbéki-medencében. Bôhm András Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület
Tavaszi rágcsálóirtási láz Az elmúlt téli idôszak enyhe idôjárása miatt a mezei pockok állománya sok helyen megnövekedett, a földeken sok helyen lehet találkozni járataikkal. A szorgos kis állatok a veteményt, a mezôgazdasági kultúrákat is károsíthatják, a gazdálkodóknak nem kis bosszúságot okozva. Sokan csak a mérgekben, vegyszerekben bíznak, pedig van természetes módja annak, hogy a pockok állományát féken tartsuk. Zsámbékon idén több pár vörös vércse, egerészölyv is költésbe kezdett, rajtuk kívül még számtalan más tollas (sólymok, baglyok) és szôrmés (nyest, menyét, róka) ragadozó apasztja a pockok hadát. Ne vegyszerezzünk, fôleg ne helyezzünk ki Magyarországon nem engedélyezett rágcsálóirtó szereket, mert az nemcsak más állatok (pl. ôzek tömeges pusztulása Békés megyében április elején) értelmetlen halálát okozza, hanem az emberi szervezetbe is visszajut. Vegyszermaradványokkal terhelt világunkat ne szennyezzük tovább feleslegesen! Bôhm András 2015. ÁPRILIS
ZSÁMBÉKI POLGÁR
hirdetés
Tavasz elsô napján a gólyákra várva Az utolsó gólyafészek Zsámbékon több évtizede megsemmisült. Az egykori tejcsarnok kéményén állt és minden évben visszatért rá egy fiókát nevelô pár. Régen, szinte minden falunak megvolt a saját gólyája, sôt néha több gólyapár is költött egy-egy településen. Fészküket fôleg fákra, épületekre, szénakazlak tetejére rakták. A hetvenes évektôl kezdve azonban a hagyományosnak tekinthetô fészkelôhelyek megváltoztak, így a madarak nagy része áttelepült a villanyoszlopokra. Az utóbbi években Zsámbék pár kilométeres környezetében többször láttunk gólyákat táplálkozni. Ezért gondoltuk úgy 2007-ben, hogy mesterséges fészkek kihelyezésével elôsegíthetjük, hogy újra megtelepedjenek. Kértünk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettôl egy gólyafészket, amelyet ôk el is küldtek nekünk. Úgy gondoltuk azonban, hogy két fészekkel dupla esélyünk van a gólyák Zsámbéki Önkéntes Tûzoltó Egyesület tagjai megtelepítésére, ezért a Premontrei Szakiskola lakasegítettek a fészekrakásban tosmûhelyében rögtön készíttettünk is egyet az eredeti mintájára. Innen felgyorsultak az események: kiválasztottuk az oszlopokat, engedélyeztettük az ELMÜ-vel, a villanyszerelôk feltették a távtartókat az oszlopokra, a zsámbéki tûzoltók pedig kihelyezték a gólyafészkeket. (Részletek:http://biotippek.hu/feszektelepites.html) Két gólyafészek csalogatja leendô lakóit Zsámbékon: az egyik az Etyeki úton, a másik pedig a Határ utcában. Egyelôre még nem költöttek bennük, de a környéken lakók örömmel számoltak be, hogy többször láttak gólyákat megpihenni a fészkekben. Klébert Antal a Duna-Ipoly Nemzeti Park (dinpi.hu) természetvédelmi ôre hívta fel figyelmünket arra, hogy az idén jelentôs számú gólya érkezik „haza”. Zsámbéki Önkéntes Tûzoltó Egyesület egysége, Tóth Richárd parancsnok, Kemény Imre és Nyírô Tibor segítségével újra megraktuk a mûfészek-alapokat. A gólyák nagyobb kedvet kapnak a fészekfoglaláshoz, ha még vonzóbbá, még fészekszerûbbé tesszük a gólyakosarat. Rajtunk már nem múlik… Berkó Gyöngyi
Anyakönyvi hírek Gólyahír Szeretettel köszöntjük Zsámbék új polgárait! Bechtold Kornél Milán – 2015. 03. 02. Panykó Lili Anna – 2015. 03. 03. Beliczai Benedek – 2015. 03. 07. Döbrentei Máté – 2015. 03. 15.
Gyász Ôszinte részvétünket fejezzük ki a gyászoló családoknak! Simon Ixner Anna – 2015. 02. 14. Lökös István – 2015. 02. 17. Szücs Imréné – 2015. 02. 23. Kihári Jánosné – 2015. 03. 06. Egri Mátyás – 2015. 03. 07. Skopkó Józsefné – 2015. 03. 11.
■ Apróhirdetés Csak Zsámbékiaknak! – Háztartási gépét, eszközét ne tárolja. Elszállítok bármilyen konyhai és háztartási eszközt, pl. mikrót, akksit, számítógép tartozékot porszívót stb. teljesen INGYEN. Hagyaték felszámolása azonnalra is. Piacnapokon a Coop-pal szemben kisebb dolgait leadhatja LOMIS Gyulánál. Hívjon bizalommal! Telefonszámom: +36-30/547-5167
Telekom 4G – már Zsámbékon is elérhetô a szupergyors mobilinternet! A Telekom hálózatfejlesztésének eredményeként a kompromisszummentes internetezést biztosító, szuper-gyors 4G már Zsámbékon is elérhetô! Az év elejétôl Újhartyán város lakossága is hozzáférhet a legkorszerûbb és leggyorsabban fejlôdô mobiltechnológiához, a 4G-hez. A negyedik generációs mobiltechnológia elônye, hogy a többi hálózathoz képest gyorsabb válaszidôt és nagyobb átviteli sebességet biztosít, s így lehetôvé teszi a minôségi online élményeket az otthonunkon kívül is. A 4G hálózaton élmény lehet a mobilinternetezés: a weboldalak pillanatok alatt betöltôdnek, a videók, vagy akár a tûéles, full HD filmek online nézhetôek, de például az alkalmazások letöltése is lényegesen gyorsabb 4G mobilinternettel. A különbség abban is észrevehetô, hogy a 4G mobilhálózaton az online játékok akadozás nélkül futnak, nagyméretû fájlok, például fotók vagy videók feltöltése lényegesen gyorsabb, de akár az irodán kívüli, élô videokonferencia beszélgetés is magas minôségben kivitelezhetô a 4G sávszélességén. A lefedett területen a szolgáltatás használatához megfelelô mobilinternet csomagra, továbbá 4G képes készülékre van szükség, melyekrôl a telekom.hu/4G oldalon található bôvebb információ. *Az elôfizetô által tapasztalt sebesség függ a megfelelô képességû, az adott technológiát támogató készülék és díjcsomag meglététôl, és attól, hogy az adott ponton támogatja-e a hálózat, illetve a díjcsomag azt a sebességet, valamint a rádiós- és forgalmi körülményektôl. Az egyes technológiákon a Szolgáltató által garantált sebesség: 0 Mbit/s. **Kültéri lakossági lefedettség %: a lakosság bejelentett lakcíme szerinti lakossági eloszlástérkép alapján a kültéren lefedettnek tekintett pontok által meghatározott területeken élô lakosok számának és a teljes lakosságnak a százalékos aránya. A megadott területen a mobilinternet szolgáltatás épületen kívül igénybe vehetô.
2015. ÁPRILIS
21
hirdetés
ZSÁMBÉKI POLGÁR
„DO – IN” gyógymozgás – Mi a do-in? Ôsi hagyományokra épülô modern mozgásterápia, a mai kor emberének betegségeire és problémaira formálva. Gyakorlatainak rendszeres használatával nô a testtudatosság, megvalósul a testi, lelki, szellemi egészség megôrzése, illetve a már kialakult betegségek mérséklôdnek. Rugalmasságra, szabadságra és saját felelôsségre tanít. Egyszerû gyakorlatai elsajátítás után otthon, önállóan is végezhetôk. – Milyen mozgáselemekbôl áll? Nyújtások, hosszan kitartott mozdulatok, légzô gyakorlatok, önmasszázs technikák, és akupresszúrás pontnyomások. Minden mozgáselem a keringést, az áramlást támogatja. – Kinek javasolt? Minden korosztálynak értékes. Ajánlott mozgásszervi betegségekre (ízületi kopás, mozgás beszûkülés, krónikus gyulladás nem akut fázisa, izom feszültség és fájdalom), keringési zavarokra, légzési nehézségek esetében, krónikus fáradtságra, erôtlenségre. Javítja a belsô szervek vérellátását, az idegrendszert nyugtatja, csökkenti a stressz tüneteit és a hormonrendszer mûködését harmonizálja. Kismamáknak is hasznos, mert a változást támogatja, a várandóság alatt is elônyös elkezdeni. (Nem alakformáló, nem izomerôsítô torna.) – Hol? Zsámbékon az Ifjúsági Házban, a védônôi szolgálat mögött. – Mikor? hétfôn 9.00-10.00 és szerdán 18.00-19.00, kismamáknak hétfôn 10.00-11.00 – Mennyibe kerül? 1.000,- Ft/alkalom. Az elsô alkalom ingyenes. – Mi szükséges hozzá? Kényelmes pamut ruha és polifoam matrac. – Hol tudok érdeklôdni?
Pákh Ildikó Csilla, mozgás- és masszázsterapeuta +36-30/242-7217; www.massec.hu
22
2015. ÁPRILIS
Eseménytükör
ZSÁMBÉKI POLGÁR
Perbáli Tücsök Citerazenekar muzsikált Aranyalma Páros bábszínháza: Vaskó Zsolt és Gebri Bernadett mesét mondott
Gatyamadzag zenekar szerepelt és vezette a táncházat
Tavaszi montázs
Zsámbéki Tánc Sport Egyesület versenytáncosainak sikerei Ruszák Mátyás lovas íjász Európa-bajnok, bemutatót tartott
Tóth Gábor állatbemutatója nagy sikert aratott Árusok az Íjász Napforduló Ünnepen
Zink Zsófia – Kelemen András Kökényes Melinda – Kemény Imre
