IV. ÉVFOLYAM, 2015/1-2. SZÁM
BÜNTETŐJOGI SZEMLE
/nMgjorac Lap - é s Könyvkiadó K ft
Tartalom
Szerkesztői előszó
DR. L ÍV IA GERGI-H O RGO S: Thoughts on the accused party’s box in connection with ius puniendi /3
Büntetőjogi Szemle 12015/1-2. szám
DR. E L E K B A LÁ Z S: Költség és időtartalékok a büntetőeljárásban / 10 DR. FED O R ANETT: Amit a pótmagánvádról tudni érdemes Recenzió F ázsi /zászló: A p ó t m agán vád
a m agyar bü n tető eljárásjog ban és a gy akorlatban című monográfiájáról / 18 DR. FIC SÓ R G A B R IE L L A : A készülő új büntetőeljárási kódex margójára / 23 DR. G A R Z U L Y ÉVA: A büntetőjog mint ultima ratio az egyes alkotmánybírósági határozatok tükrében / 42 DR. H EN GL M ELINDA: Szakértés, szakvélemény, szakértő, (gazdasági) bűnügyek / 50 DR. HORVÁTH LÁ SZLÓ : A társasági töke védelmének büntetőjogi eszköze: a saját töke csorbításának büntette / 54 KO M ÁROM I BRIG ITTA : Kártérítés a büntetőperben (A polgári anyagi és eljárásjogi szabályok érvényesülése a büntetőeljárás bírósági szakaszában) / 58 DR. M E Z E I K IT T I - DR. TÓTH DÁVID: Információs bűncselekmények /68 DR. PÁLVÖLGYI ÁKOS: Ez a megoldás? Bérrabtartás, börtönépítés a túlzsúfoltság ellen /74
2
Tisztelt Olvasó! A Büntetőjogi Szemle 2015. évi 1-2., összevont számában fiatal magyar büntetőjogá szok - többségében a gyakor latban vagy a gyakorlatban is dolgozó szakemberek - ta nulmányait gyűjtöttük össze. Külön köszönetét sze retne mondani a főszerkesztő Elek B alázs ítélőtáblái tanácselnök bíró, habilitált egyetemi docens úrnak, aki a most megjelenő lapszámban található tanulmányok többségét összegyűjtötte, személyesen lektorálta, és megküldte a szerkesztőségnek. Budapest, 2015. június 28.
Dr. G ál István László főszerkesztő
Tájékoztató a folyóiratban való publikálásról A sz e rk e s z tő sé g a m e g je le n te tn i k ív án t tan u lm án y o k at a g a l.istv a n S 1 a jk .p tc.h u vag y a g a b o r.z so ll@ h v g o ra c .h u e m ail c í m r e várja. A m e g je le n t e té s r ő l a le k to r á lá s t k ö v e tő e n a S z e r k e s z tő b iz o tts á g d ö n t. A S z e r k e s z tő b iz o tts á g fe n n ta r tja a jo g o t a k é z ira to k k o rrig á lá sá ra , sz e r k e s z té s é r e A ta n u lm á n y o k a t MS W o rd fo rm á tu m b a n . T im e s N ew R o m á n b e tű típ u ssa l. 12 p o n to s b e tű n a g y sá g g a l, m á s fe le s so rk ö z z e l írv a . so rk iz á rt ig a z ítá ssa l é s lá b je g y z e tm e g o ld á ss a l k e ll e lk é s z íte n i. A k é z ira to n k é rjü k a sz e r z ő k tő l a név, az e s e t le g e s tu d o m á n y o s fo k ozat, a fo g la lk o z á s v a la m in t a m u n k a h e ly fe ltü n te té s é t. A s z e r k e s z tő b iz o t ts á g m á s o d k ö z lé s r e n é n i fo g a d e l k é z ir a t o t . T e r je d e lm i korlát - leven e le k tr o n ik u s fo ly óiratró l van szó - n in cse n .
A Szerkesztőbizottság esti Kituló* A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Gál István László A szerkesztőbizottság titkára: Dr. Kőhalmi László A szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Bclovics Ervin, Dr. Elek Balázs. Dr. Molnár Gábor. Dr. Tóth Mihály. Dr. Vókó György' ISSN 2063-8183 Kiadja HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Cím: 1037 Budapest. Montevideou. 14. Telefon: 340-2304, 340-2305 Fax: 349-7600
E-rnail: inftK&thvgorac.hu Internet: www.hvgorac.hu Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Műszaki szerkesztő: Markai Éva Tördelő: Balás Zsuzsa Korrektor: P. Bcrka Antónia
D r. M ezei K itti* D r . T óth D ávid1*
Információs bűncselekmények i.
Bevezetés Az információtechnológia rohamos fejlődése jelentős változásokat hozott az emberek életében. Az új eszkö zök - számítógépek, okostclefonok, tabletek, bank kártyák stb. - új életviszonyokat hoznak létre, melyek megkönnyítik és kényelmesebbé teszik mindennap jainkat. Ugyanakkor a technika fejlődésének árnyol dalai is vannak, új veszélyeket hordoznak magukban, és új bűncselekmények jelenhetnek meg. A tanulmány célja az alábbi relatíve újabb, informá ciós rendszer felhasználásával elkövetett bűncselek mények elemzése: - Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392.5); - Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vissza élés (Btk. 393.5); - Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításá nak elősegítése (Btk. 394. §); - Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375.5). n .
Kcszpcnzhelyettestő fizetési eszköz hamisítása A bűncselekmény jo g i tárg ya a készpénzkím élő fi zetési eszközökkel bonyolított gazdasági, pénzügyi forgalom biztonsága és zavartalansága.' Nemcsak a bankszámla-jogosultakat, hanem a forgalom lebonyo lítást végző pénzintézetek és más gazdasági szerep lők érdekeit is védi.- Elektronikus készpénz-helyet MD-bJipté. PTRAJK ' PbD-bJfeití, PTEAJK
68
1 E ttő l részben eltér G ú la Jó z se f vélemény?. Lásd bővebben: G ú la József: A pénz- és bclvcgforgalom biztonsága elleni bűncselekmények. In: Horváth T ib o r - Lcvay M iklós {szerk.}: Magyar Büntetőjog Különös Rész. Woltcrs Kluwcr K ft. Budapest, 2 0 1 3 .5 9 2 . o. - Polt P é te r Pénz- és bclvcgforgalom biztonsága elleni bűncselekmények.
te sítő fizeté si eszközök esetében a jogi tárgy ket tős, ez esetben az elektro nikus adatfeldolgozó- és átviteli rendszerek bizton sága is jogvédett értékként jelenik meg.' A bűncselekmény e lk ö vetési tárg y a a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz, mely lehet papír alapú vagy elektronikus. Az új Btk. ér telmező rendelkezés 459.5 (1) 1 9 -20. pontja ta rta l mazza mindkét fajta kész pénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalmát, miszerint:
„ K észp én z-h ely ettesítő fiz e té s i eszköz a h itelin tézetekről szóló törvén yben m eghatározott készpén z-helyettesítő fiz e té s i eszköz és a fo rg a th a tó utalvány, a k in cstári kárty a, a z u ta z á si csekk, a k ifiz ető t terh elő a d ó m ellett vagy a d ó m en tesen ad h ató, korlátozott k ö rű á ru k vagy szol g á ltatások ellen értékén ek kieg y en lítése c éljá b ó l tör vény alap ján kib ocsátott utalván y és a váltó, feltév e, hogy kiv itelezése, k ó d o lá sa vagy a rajta lév ő a lá írá s foly tán a m ásolás, a m egham isítás v ag y ajo g osu lat lan fe lh a sz n á lá s ellen védett." A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény idevágó*1* rendelkezése szerint készpénzhelyettesítő fizetési eszköz: - a csekk, - az elektronikus pénz, - a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben m eghatározott olyan sze mélyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás meg tételét. Az értelmező rendelkezésnek megfelelően ide tar tozik a bankkártya, hitelkártya, az Erzsébet-utalvány, a Széchenyi Pihenő Kártya, az utazási (vagy közismer tebb nevén üdülési) és más fizetési csekkek, valamint a váltó.5
E lektron iku s készpén z-helyettesítő fiz eté si eszköz a h itelin tézetekről szóló törvén yben m egh atározott készp én z-h ely ettesítőfizetési eszköz m ellett a kin cs tá ri kárty a és a szem élyijö v ed elem a d ó ró l szóló tör v én y felh a ta lm a z á sa ala p já n k ia d o tt elektron iku s utalvány, feltév e, hogy ez ek in form ációs ren d szer útján kerü ln ek felh a sz n á lá sra ." Erre a legjobb példák az interneten bankkártyával történő fizetések. A törvény kimondja, hogy a külföldön kibocsátott In: Blaskó - Hautzingcr - Madai - Pál tagi - Polt - Schubaucr: Büntetőjog, Különös rész I I. Rejtjel K iadó, Budapest. 2 0 1 3 .2 8 8 . o. ’ Nagy Zohán: Pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekm é nyek. In: Tóth Mihály - Nagy Z oltán (szerk.): Magyar Büntetőjog Különös rész. O siris K iadó. Budapest. 2014. 500. o. • 2013. évi C C X X X V 1 1 .6. $ (1) 55. pontja ' Nagy: i. m. 500. o.
* G á l István László: Pénz c s bclycgt’ufgalom biztonsága elleni bűncselek mények. I n : Polt P éter (sze rt.): Ú j B tk . K om m entár. 7. kötet, K ü lö nös nesz. N em zeti K özszolgálati cs Tankönyvkiadó. Budapest, 2 0 1 3 .2 1 8 . o . Nagy: i. m . 5 0 1 -5 0 2 . o . 1 N agy: L tn. 5 0 2 . o .
kott vagy ism ert típusú bank-autom atánál ve gyünk fel készpénzt. - Biztonságosabb, ha olyan bank-automatát veszünk igénybe, amelyik épületben vagy banki előtérben található. - Ha a készülék váratlan és indokolatlan „hibajelen séget" produkál a bank-automata megadott tele fonszámon üzem eltetővel, a bankkal, a rendőr séggel lépjünk kapcsolatba! - H ibajelenség esetén óvakodni kell az idegen lát szólag jó szándékú segítőkész em berektől, a bank kártyát, illetve a PIN kódot átadni még véletlenül sem szabad, kizárólag pénzintézeti dolgozótól szabad elfogadni segítséget. - A tranzakcióról kiadott bizonylatot tegyük el! A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ham isításá nak elősegítése önálló tényállásban került szabályo zásra. bűncselekm ény előrehozott büntetőjogi védel met jelent, mivel a készpénz-helyettesítő fizetési esz köz ham isításának büntetendő az előkészülete, de az előkészület célzat nélkül nem állapítható meg. Ez a bűncselekm ény célzat nélkül is megállapítható.“’ E lköv etési m a g a ta rtá so k a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ham isításához szükséges anyagok, esz közök, szám ítástechnikai programok - készítése, - m egszerzése, - tartása, - átadása, - forgalomba hozatala, - az ország területére im port, exp o rt, tranzit. Példa lehet, ha valaki skim m er eszközöket árul. i n .
Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés A bűncselekniényyo#/ és elk ö v etési tárg y a megegye zik az előbbiekben leírtakkal. E tényállás azonban el sősorban a bankszám la-tulajdonosok érdekeit védi. A lejárt érvényességű bankkártya nem lehet elkövetési tárgya a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel viszszaélés bűncselekm ényének.10 A bűncselekm ény elk ö v eté si m a g a ta rtá sa i, a jogta lan elvétel vagy a megszerzés, illetve a b) pont ese té ben átadás, országba behozatal, ország területéről ki vitel vagy átszállítás. A m egszerzés viszonylag hoszszabb ideig tartó visszaélésszerű cselekm ény. A ko rábbi bírói gyakorlatban a személyes holm ikat tartal mazó táskák, pénztárcák elvétele esetén a közokirattal visszaéléshez hasonlóan a készpénz-helyettesítő fize tési eszközzel visszaélést eshetőleges szándékkal megvalósítottnak tekintették. Nem lehetett azonban a ter helt m egszerzésre irányuló eshetőleges szándékára megalapozottan következtetni akkor, ha a más cselek-
Büntetőjogi Szemle! 2015/1-2. szám
készpénz-helyettesítő, illetve elektronikus készpénzhelyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos véde lem ben részesül. A törvényi tényállás három elk ö v etési m ag a ta rtá st tartalmaz, és m indhárom felhasználás célzatával kö vethető el: - készpénz-helyettesítő fizetési eszköz megham isí tása, - hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszköz készí tése, - az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési esz közön tárolt adatok vagy az ahhoz kapcsolódó biztonsági elem ek technikai eszközzel tö rténő rögzítése.* A tanulmány célját követve most csak a harmadik éi követési magatartást elem zem részletesebben. Az. elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközön tárolt adatok vagy az ahhoz kapcsolódó biztonsági ele mek te c h n ik a i es z k ö z z el tö rtén ő rög zítése számos méidon történhet a gyakorlatban, e rre példák: - ATM v isszaélések. Egyre gyakoribb jelenség, hogy bank-automatákra a bűnelkövetők ún. sk im m er (adatrögzítő m iniatűr) eszközöket telepítenek. Egyre többféle skim m er eszközzel találkozha tunk: pl.: 3I> nyomtatóval készített billentyűzet, ham is ATM nyílások, billentyű zetre néző webkam erák stb. A bűnelkövetők célja a gyanútlan ATM felhasználók bankkártya adatainak megszer zése. - Amennyiben sikeresen m egszerezték az adatain kat, k ló n k á rty á k a t készíthetnek és visszaélhet nek velük. - R ád iófrekv en ciás je le k rögzítése. Új és kényelmes fizetési megoldást jelentenek a Paypass kártyával történő fizetés, ahol már az is elegendő, ha a kár tyát odatartjuk POS term inálhoz, és a két eszköz rádiófrekvenciás jelek útján kommunikálnak egy mással. A bűnelkövetők ezeket a rádiófrekvenciás jeleket képesek rögzíteni újabb skim m er eszkö zökkel. Az ilyen módon szerzett adatokkal vagy az interneten vásárolnak, vagy pedig a paypass kártyát zsebtolvajokkal lopatják el.’ - Az interneten keresztül történő fizetéseseién m in den bankkártya adatot meg kell adni (a kártyán szereplő név, kártyaszám, lejárat, biztonsági kód) így a kiberbűnözők is igyekeznek megszerezni eze ket az adatokat a hálózaton átmenő adatok kifúr* készésével, célzott szerverek téltörésével.H Látható, hogy nagyon könnyű a bűncselekm ény ál dozatává válni, ezért néhány bűnm egelőzési javaslat tal szeretnénk élni: - Lehetőség szerint mindig ugyanannál a niegszo-*1
Büntetőjogi Szemle 12015/1-2. szá
s
ménnyel együtt megszerzett készpénz-helyettesítő fi zetési eszközöket, közokiratokat nyomban eldobta. A jogalkotó az .elvétel' elkövetési magatartásának tör vénybe iktatásával az ilyen esetekre nézve egyértel művé tette a felelősseget. Az új rendelkezést a 2012. évi CCXXIII. törvény iktatta be az akkor még nem ha tályos Btk. szövegébe." A készpénz-helyettesítő fize tési eszközön tárolt adat vagy biztonsági elem meg szerzésére példa a kártyán tárolt PIN-kód elektronikus eszközzel történő kifürkészésc.12 A megszerzésnek fontos kritérium a, hogy jogtalan legyen, m ert ha az elkövetési magatartás tanúsítására jogszabály engedélye vagy az e rre jogosult felhatal mazás alapján kerül sor, a bűncselekm ény az esetben sem valósul meg, ha a tulajdonos akarata nem érvé nyesül. Ilyen eset lehet, ha az ATM a bankkártyát a PIN kód háromszori eredm énytelen beütését köve tően bevonja.11' A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés ún. m a g a ta rtá si (im m aterális) bű n cselekm én y n ek minősül, a tényállás eredményt már nem értékel, ami nóvum a korábbi szabályozáshoz képest. Amennyiben az elkövetési magatartással okozati összefüggésben kárt is okoznak, akkor nem ezt a bűncselekményt, ha nem a Btk. 375. 5 (5 ) bekezdésében szabályozott in form ációs rendszer felhasználásával elkövetett csalás állapítható meg. A súlyosabb vagyon elleni bűncselek mény az enyhébb megítélésű készpénz-helyettesi fi zetési eszközzel visszaélés bűncselekm ényét is magá ban foglalja (konszum álja)." A bűncselekm ény ala n y a bárki lehet. Kivételt ké pez a 393. § (1) bekezdés a) pontja, mely értelm ezés alapján készpénz-helyettesi fizetési eszköz kizárólagos tulajdonosa nem lehet a bűncselekmény alanya. Bűnösséget tekintve, a bűncselekmény elkövethető egyen es, illetv e esh etőleg es sz á n d é k k a l is. Gondatlan alakzata nincs. A törvény az .egy vagy több' megfogalmazással tör v én yi egységet hozott létre, vagyis a bűncselekmény a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök számától füg getlenül cgyrcndbclinck minősül. A bűncselekmény rendbeiisége a sértettek (készpénz-helyettesítő fize tési eszköz tulajdonosok) számához igazodik. Mind addig azonban, amíg az elkövető azonos bankszámlaszerződés keretei közötti felhasználás céljából szerez meg stb. több készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, cselekménye - a konkrét magatartások függvényében - a term észetes vagy a folytatólagos egység keretei között értékelendő. így például az azonos csekkszer ződésen alapuló, tehát ugyanazon számlakövetelés K a m i K risztin a: Pénz- és bélvegforgalom biztonsága elleni bűncselek mények. In: Kacsai K risztina (szerk.): Kom m entár a bü ntető Törvénykönyv höz. Com plex K iadó. Budapest. 2 0 1 3 .8 2 6 . o. Karsai K risztin a: Pénz- és bélvegforgalom biztonsága elleni bűnesetek inénvek. In : K arsai - Szom ora — Vsda: Anvagi büntetőjog különös rész 11. lurispcrnus B t. Szeged, 2 0 1 3 .2 5 0 . o . 1* M olnár: i. m. 2012. 678. o. w M olnár G áb or: Pénz- és bélvegforgalom biztonsága elleni bűncselekmé nyek. In: Kónya István (szerk.) Magyar Büntetőjog, Kom m entár agyakorlar szá mára. 3. kiadás. H V G -O R A C Lap- és Könyvkiadó. Budapest. 2013 .1 4 9 3 . o.
cím zettjét érintő több hamis, ham isított vagy lopott csekk rövid időközönként tö rtén ő kibocsátását amennyiben a folytatólagosság egyéb törvényi felté telei is fennállnak - folytatólagos egységként értékeli a bírósági joggyakorlat." A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés le x sp ec iá lisn a k minősül a Btk. 3 4 6 .5 (3) bekezdésé ben szabályozott magánokiratra elkövetett visszaélés hez képest, így azzal valóságos anyagi halmazaiban nem állhat.16 A visszaélések megelőzésére Nagy Zoltán a követ kezőket javasolja: - Fokozottabban vigyázzunk értékeinkre. - Ne tartsuk együtt bankkártyánkat személyi ira tainkkal. - Ellenőrizzük, hogy az ATM-en nincs c valamilyen ragacsos vagy zsíros anyag. - Ne tartsuk a bankkártyát, és a PIN-kódot egy he lyen!1’
rv. Inform ációs rendszer felhasználásával elkövetett csalás Az új Btk. -bán a vagyon elleni bűncselekmények kö zött került bevezetésre a 375. §-ban, indokolása szerint azért, m ert az inform ációs rendszer felhasználásával elkövetett, kárt okozó csalások elsősorban vagyoni érdekeket sértő cselekmények, továbbá ezek a csalás szerű magatartások, azért kerültek a csalástól eltérő önálló tényállásba, mert hiányzik belőlük a klasszikus értelem ben vett tévedésben ejtés vagy tévedésben tartás. Ez az eddigi szabályozásoktól eltér, mert kez detben a csalás keretei között kezelték,18 majd a ko rábbi Btk.-ban az 1994. évi módosítás révén pedig szá mítógépes csalás néven jelent meg. Később a 2001. évi módosítással a gazdasági bűncselekmények között egyrészt a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény egyik eseteként került szabályozásra, másrészt mint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz zel visszaélés. Az uniós szintű szabályozás meghatá rozó a magyar szabályozásra nézve, ezért a releváns egyezményeket kiemelném. A 2001-es évben Magyarország csatlakozott az Európai Tanács által elfogadott szám ítástechnikai bűnözésről szóló egyezményhez (Cyber Crime Egyezmény).|,>Továbbá hatással volt a
' * G ál István László: Pénz és bélvegforgalom biztonsága elleni búncscick menyek. In : Polt Péter (szerk.): Új Btk. K om m entár. Frissítés az első kiadás hoz. N em zeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó. Budapest, 2014. 379. o. " M olnár: i. m. 2013. 1494. o. ’ ’ Nagy Z oltán: Bűncselekmények szám ítógépes környezetben. Ad L ib nim , Budapest. 2009. 174. o. : ’ Pallagi A nikó: A vagyon d lcn i bűncselekmények. In: Blaskő - Haut/ingcr - Madai - Pallagi - Polt - Schubaucr: B ün tetőjog - K ülönös R ész I I.; R ejtjel K iadó. Bud ap est-D ebrecen. 2013. 2 0 0 . o. " A z E uróp a Tanács 2001. november 2 3 -á n , Budapesten elfogadta a Cyber C rim e Egyezményt.
szabályozásra az inform ációs rendszerek elleni táma dásokról szóló 2005/222/IB tanácsi kerethatározat il letve ezt a kerethatározatot felváltó új 2013/40/F.U irán y elv e az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.20 Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalásnak az új Btk. szerinti elem zésére kitérve, a bűn cselekm ény v éd ett jo g i tárg y a a vagyoni viszonyok, az inform ációs rendszerek, a készpénzkímélő fizetés zavartalan működéséhez fűződő érdek.21 Mivel a dcliktum két tényállást tartalmaz, így két elköi'etési tárg y a is van, amelyek közül az egyik az in formációs rendszer22*, amely nem önmagában, hanem az információs rendszer adatán, programján keresztül lesz elkövetési tárgy, illetve a másik a hamis, ham isí tott illetve jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (a külföldön ki bocsátott eszköz is azonos védelemben részesül).2' Ap asszív ala n y a nemcsak természetes, hanem jogi személy is lehet. A bűncselekm ény sértettje az, akinél a kár keletkezik.2' Először a k á ro k o z ó a d a tv issz a élés a la k z a t elk ö v e tési m ag a ta rtá sa ira térnék ki, amit a 375.5 ( I ) bekez dése szabályoz, és amely szerint, aki jogtalan haszonszerzés végett inform ációs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hoz záférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésé vel az inform ációs rendszer működését befolyásolja, azt büntetni rendeli.2' Az a d a tb ev itel valamely tény, inform áció vagy program feltöltését jelenti az infor mációs rendszerbe,20 amely történhet o fflin c üzem módban (pl. billentyűs begépeléssel, adathordozóról, külső merevlemezről stb.) vagy online üzemmódban is (pl. hacking útján). A kezelt adat m eg v áltoztatása a rendszerben meglévő adat tartalmának a módosítá sát jelenti, ami többféle módon valósulhat meg (pl. adatok kiegészítése, részleges törlése, azok felülírása). A kezelt adat törlése az adat megsemm isítését jelenti.2" Az adat h o z záférh etetlen n é tétele pedig az adatnak a m egismerésére, kezelésére, felhasználására jogosult személy részére történő hozzáférhetetlenné válásával valósul meg, akkor is, ha az akár csak átm enetileg is rejtve marad.28*Az eg y éb m ű v elet végzése alatt pedig minden olyan tevékenységet érteni kell a felsorolta kon kívül, amellyel az elkövető a rendszer működését befolyásolja. A tényállás e része tehát a eélzatos cse lekményeket foglalja magában, amelyek jogtalan ha
szonszerzés végett történnek, tehát eélzatos és egyben szá n d ék o s bűncselekményről van szó. A bűncselek mény m ateriális , azaz a befejezeti bűncselekményhez a kár bekövetkezte szükséges7’, ugyanakkor lehetőség van a kísérlet megállapítására, ha az elkövető meg kezdi az inform ációs rendszerbe történő jogellenes beavatkozást.30 Az elkövetési magatartás és az ered mény közötti okozati összefüggés megléte és bizonyí tása is szükséges feltétel. A jogtalan haszonszerzési célzat egyenes szándékot feltételez, a kárnak a bekö vetkezése és annak m értéke szempontjából elegendő az eshetőleges szándék.31*1 A bűncselekm ény tettese bárki lehet, aki tényállásszerű elkövetési magatartást tanúsít, tehát az alanyi sághoz nem szükséges, hogy a tettes megfelelő kvali fikációval, azaz jogosultsággal rendelkező személy legyen.'2 Tipikus csalási cselekm ények, amelyek az adatbevitellel, az információs rendszerben kezelt meg változtatásával valósulnak meg: ha az elkövető a maga vagy más személy számára bankszám lát vagy hitel számlát nyit; saját vagy másik személy fiktív vagy va lódi számlájára jogtalan kifizetést hajt végre; fiktív átutalásokat végez, saját vagy harmadik szeméh’ szám lájára; az elkövető saját vagy másik személy tartozását csökkenti; illetve jogszerű kifizetést megsokszoroz (pl. munkabért, nyugdíjat stb.)."
A z elektron iku s készp én z-h ely ettesítőfizetőeszköz z e l v a ló v isszaéléssel m eg valósu ló a la k z a ta a 375. 5 (5 ) bekezdésében került szabályozásra, és amely sze rint a bűncselekm ény megvalósul, ha a hamis, hami sított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználása vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadása ese tén, ha ez kárt okoz. Az elkövetési magatartásokon belül a felhasználáson az eszköz rendeltetése szerinti használatát kell érteni (pl. bankkártyával fizetés, kész pénzfelvétel stb.). Az elfogadása pedig tulajdonképpen sui generis fizikai bűn segéd !«, akár valóságos térben (pl. csekk, váltó beváltásra készpénzre vagy SZÉP kár tyával fizetés), akár számítógépes környezetben (pl. internetes vásárlás).3' A tettes az első fordulatban bárki lehet, a második fordulatban a fizetés elfogadásra jo gosult személy. A bűnösség csak szándékos lehet, a szándéknak a kár okozását is át kell fognia, illetve a fizetés elfogadója tudatának ki kell terjednie az esz köz hamis, ham isított voltára, illetve arra, hogy az esz közt jogosulatlanul használja fe l."
J" Sinku Pál: A vagyon elleni bűncselekmények. In: Busch B éla (szerk.): B ün tetőjog I I .. H V G Ó R A C Lap- és Könyvkiadó. Budapest. 2012. 6 2 3 . o. 21 A k it/ Jó z s e f: A vagyon elleni bűncselekm ények. In : K ónya István (szerk.): M agyar B ün tetőjog Kom m entár a gyakorlat szám ára 3 . kiadás 11. k ö tet. H V G -O R A C Lap- és Könyvkiadó. Budapest. 2013. 1412. o. " B tk. 459. $ (I) bek. 15. pont S in k u :!. in. 623. o .; B tk . 459. § (I) bek. 19. és 2 0 . pont J* Nagy Z oltán: A vagyon elleni bűncselekmények. In: T ó th M ihály - Nagy Z oltán (szerk.): M agyar bü ntetőjog - K ülönös rész. O siris K iadó. Budapest. 2014. 4 6 l .o . n Szom ora Z so lt: A vagyon elleni bűncselekm ények. In : K arsai K risztin a (szerk.): Kom m entár a Büntető Törvénykönyvhöz, C om plcx Kiadó. Budapest,
2011788.o Pallagi: i. m. 2 0 2 . o . r Nagy: i- m .4 6 l .o . Szom ora: i. m. 788. o .
Btk. 459. § (I) bek. 16. pont: Nagy: i. m. 461., 46 3 . o . " Csák Z so lt: A vagyon elleni bűncselekm ények. In : Polt Péter (főszerk.): Ú j B tk. K om m entár 7. kötet. N em zeti K özszolgálati és Tankönyvkiadó. B u dapest, 2013. 118.0. :: Szom ora: i. m . 7 8 8 . o . 11 C $ák :i. m. 116. o . Gyaraki Réka: A szám ítógépes környezetben elkövetett gazdasági bű n cselekm ények. A P1N kód megadása sikeres vagy biztonságos az internet?! = Pécsi Határőr. Tudom ányos közlemények. 13. |kót.|. 2012. p. 3 1 7 -3 1 8 .; Nagy: i. m. 4 6 2 . o . ’ * Nagy: i. m. 4 6 1 . o. 51 Pallagi: i. m. 2 0 6 . o .
A m in ősítési ren dszert a kár nagysága, valamint a bűnszövetségben, illetve az üzletszerűen elkövetés határozza meg. Az alapeset átfogja mind a kisebb, mind a nagyobb kár bekövetkezését, a súlyosabban minősülő esetek a jelentős kártól kezdődnek. Külön érdekesség, hogy nincs szabálysértési alakzata, így egyből bűncselekménynek minősül, ha megfelel a tényállási feltételeknek. A ren dbeliségét a sértettek száma határozza meg (tipikusan a bankszámla-tulaj donosok szám a)* Az információs rendszerek nincsenek tekintettel az országhatárokra, a hálózatok révén összekapcsolt információs rendszerek adatállományához távolról is hozzá lehet férni. Az információs technológia roha
mosan fejlődik és ennek következtében új bűnelköve tési formák jelennek meg, így az információs rendsze rek felhasználásával elkövetett bűncselekmények száma is fokozatosan növekszik évről évre, és emiatt különösen fontos a büntetőjogszabályoknak a nem zetközi összehangolása, a szükséges minimumszabá lyoknak a megalkotása. Uniós szinten a minimumsza bályokat az új 2013/40/EU irányelv határozza meg és ennek a magyar szabályozás megfelel, de az. informá ciós rendszerek elleni bűncselekményekre tekintet tel, még a hazai jogalkotás számára feladatot jelöl ki (pl. de lege ferenda szükséges a minősített esetek bő vítése a szervezett bűnözés tekintetében, illetve a sze mély iséglopás szán kcionálásaV
v.
Bűnügyi Statisztika és konklúzió A következő táblázat'8 éves szinten mutatja a regisztrált bűncselekmények számát a készpénz-helyettesítő fize tési eszközökkel kapcsolatban Magyarországon. 1. táblázat: inform ációs bűncselekm ény
2009
2010
2012
2011
2013
A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása
630
282
485
246
65
A készpénz-helyettesítő fi zetési eszközzel visszaélés
5689
10 172
13 057
17 595
5804
A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításá nak elősegítése
9
11
3
3
3
A 2013. évi statisztikával kapcsolatban megjegyzendő, hogy annak következtében, hogy az új Btk. július elsején lépett hatályba, az 1978. IV. törvény (korább) Btk.) cs a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján indult eljárások számai összegezve vannak a táblázatban megjelenítve.
A táblázat természetesen nem tartalmazza azokat az adatokat melyek a hatóságok tudomására nem jutottak, így a rejtett bűnözésre csak becsléseink lehetnek. A három bűncselekmény közül a visszaélések száma a legmagasabb. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése bűncselekményének önálló szabályozása - bár ez Európai Uniós kötelezettségünk - nem biztos, hogy indokolt, ha statisztikára nézünk az elmúlt három évben mindössze csak három bűnel követést regisztráltak, ami nagyon elenyészőnek mondható. 2009-cs évtől egészen 2012-ig jelentősen növekedett a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kel kapcsolatos bűncselekmények száma. 2013-ban egy drasztikus visszaesés mutatkozik meg, amelynek több összetevője is lehel, így a megfelelő új szabályo zás, bűnüldöző szervek hatékony munkája, újabb chipes biztonsági megoldások bankkártyáknál stb. Felté telezésem szerint a visszaesés oka az is lehet, hogy a
törvényi tényállás jellege megváltozott materiálisról immateriálisra, és ha már kárt okoznak a bűnelköve tők, nem visszaélést, hanem információs rendszer út ján elkövetett csalást kell megállapítani. Feltételezé semet alátámasztja a bűnügyi statisztika, 2013-ban és 2014-ben is jelentősen nőtt információs rendszer út ján elkövetett csalások száma.'9 Összegezve elmondható, hogy a készpénzkímélő fi zetési megoldások elterjedésével a bűnelkövetők is egyre inkább erre irányítják figyelmüket. A megfelelő normatív szabályozás mellett, fontos, hogy a készpénzhelyettesítő fizetési eszközöket használók minden pénzügyi tranzakciónál figyelmesek legyenek. Ebben segíthet a média, illetve a hatóságok megfelelő tájékoz tatásai arról, hogy miként lehet elkerülni, hogy a bűncselekmények áldozatává váljunk. A pénzügyi intéze tek (bankok, takarékszövetkezetek stb.) részéről pedig elvárható, hogy ne csak a kényelmünket (lásd paypass kártya) hanem a biztonságunkat is szolgálják. ■
1ft Szomorú: i. m. 789. o. ’’ h ttp :/ / w w w .rcn d cszctclm clct.h u / G rap h ics/ p d f/ N ag y _Z o ltan _
Andia.s_A_20l3_40_cs_Unio5_dircktiva.pdf- Letöltés ideje: 2015.05.28.
72
Forrás: A z egységes nyomozó hatósági cs ügyészségi bűnügyi statisztika (Enyübs).
’* 2012-ben 689; 2013-ban 1021; 2014-ben 1617 bűncselekményt »egsztráltak. Forrás: A z egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisz tika (Enyübs).
Felhasznált irodalom vagyon elleni bűncselekmények. In: Kónya István (szcrk.): Magyar Büntetőjog Kommen tár a gyakorlat számára 3. kiadás II. kötet; HVGORAC Lap- és Könyvkiadó. Budapest, 2013.
A kác.z J ózsef , A
Készpénz-helyettesítő fizetési eszközök védelme. In: Kondorosi Ferenc - Ligeti Katalin (szcrk.): Az Európai Büntetőjogi Kézikönyve. Ma gyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Budapest, 2008.
B ujáki L ászló,
C sák Z so it , A vagyon
elleni bűncselekmények. In: Polt Péter (főszerk.): llj Btk. Kommentár 7. kötet, Nem zeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó. Budapest, 2013. Gál I stván L ászló, Gazdasági büntetőjog közgazdászok nak. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2007. Gui aJ ózsef , Pénz-és bélycgforgalom biztonsága elleni bűncselekmények. In: Horváth Tibor - Lévay Mik lós (szerk.): Magyar B üntetőjog Különös Rész. Woltcrs Kluwer Kft. Budapest, 2013. G yár aki R éka , A számítógépes környezetben elköve tett gazdasági bűncselekmények. A PIN kód meg adása sikeres vagy biztonságos az internet?! = Pécsi Határőr. Tudományos közlemények. 13. [köt.l, 2012. A gazdasági és a szervezett bűnözés. In: Cscmáné Váradi Erika (szcrk.): Bevezetés a bűn ügyi tudományokba. Átdolgozott, bővített kiadás. Miskolci Egyetem Állam-ésJogtudományi Karának Kiadványsorozata, Assisitentia luris 5. Bíbor Kiadó. Miskolc, 2007.
K őhalmi L ászló ,
Pénz- és bélyegforgalom biztonsága el leni bűncselekmények. In: Tóth Mihály - Nagy Zol tán (szerk.): Magyar Büntetőjog Különös rész. Osiris Kiadó. Budapest, 2014.
N agy Z oltán ,
A vagyon elleni bűncselekmények. In: Tóth Mihály - Nagy Zoltán (szcrk.): Magyar büntető jog - Különös rész, Osiris Kiadó. Budapest, 2014.
N agy Z oltán ,
M olnár G ábor , Pénz-és bélyegforgalom
biztonsága el leni bűncselekmények. In: Kónya István (szcrk.) Ma gyar Büntetőjog, Kommentár a gyakorlat számára. 3. kiadás. HVG-ORAC Lap- cs Könwkiadó. Budapest, 2013. Pali ági A n ik ó , A vagyon elleni bűncselekmények. In: Blaskó - Hautzingcr - Madai - Pallagi - Polt Schubauer: Büntetőjog - Különös Rész II.; Rejtjel Kiadó. Budapcst-Dcbrcccn, 2013. Pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények. In: Blaskó - Hautzingcr - Madai Pallagi - Polt - Schubauer: Büntetőjog, Különös rész II. Rejtjel Kiadó. Budapest, 2013.
P ölt P etfr ,
Sinku Pái, A vagyon elleni bűncselekmények. In: Busch Béla (szerk.): Büntetőjog II., HVG-ÓRAC Lap- és Könyvkiadó. Budapest, 2012. A v a g y o n elleni bűncselekmények. In: Karsai Krisztina (szcrk.): Kommentár a Büntető Tör vénykönyvhöz, Complex Kiadó. Budapest, 2013.
S zo .mora Z solt ,
T óth M ihály, Gazdasági
bűnözés és bűncselekmények. KJK-KF.RSZÖVJogi és Üzleti Kiadó. Budapest, 2Ó02.
73
