Önmárkázás a webkettőn Tartalomgondozás és személyiségépítés Dr. Oláh Szabolcs Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
Személyre szóló szűrők – veszély • a médiafogyasztás a teljes személyre szabás irányába tart Például a Google kijelentkezéskor is 57 jelzést figyel (milyen számítógépen dolgozunk, milyen böngészőt használunk, honnan internetezünk, stb.), s ennek megfelelően személyre szabja a lekérdezés eredményét. Szó sincs már szabványos Google-keresésről. De ezt nehéz észrevenni. Nem látjuk, mennyire más nálunk a keresés eredménye, mint mások esetében.
Eli Pariser: Beware online „filter bubbles” http://www.ted.com/talks/eli_pariser_beware_online_filter_bubbles#t-332758
A Google és a Facebook észrevétlenül, algoritmikus módon szerkesztget a világhálón. A tartalom keresése és előállítása ma már a felhasználói szokásokon alapul. A cégek is használnak személyre szabást. A Yahoo News, a legnagyobb hírportál mostanában vált személyessé: különböző emberek különböző dolgokat kapnak. Az internet azt mutatja meg nekünk, amiről azt gondolja, hogy látni szeretnénk, és nem azt, amit mindenkinek látnia kellene. Debreceni Egyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
Ha vesszük a szűrőket, az összes algoritmust, akkor megkapjuk a saját „szűrőburkunkat”. Ez a saját, személyes információs világunk, amiben online élünk. A szűrőburok tartalma csak részben múlik azon, hogy kik vagyunk, mit csinálunk. Részben viszont nem mi döntjük el, hogy mi kerül bele. Nem látjuk, hogy mi marad ki belőle.
Debreceni Egyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
Információszűrés könyvtári cédulakatalógussal – ez alapvetően más, mint az algoritmikus szűrés a weben! • A személyre szabott algoritmikus szűrőkkel az a baj, hogy többnyire azt nézik, mire klikkelünk először, s ezt túlértékelik a rólunk szerzett információk összességében. Az algoritmusoknak nincs meg az a humán ítélőképessége, melyen korábban mindenféle információszervezés alapult. Ha az algoritmusok fogják elrendezni a világot a számunkra, akkor biztosítanunk kell, hogy ne csupán a statisztikai jelentőség szerint legyenek programozva. • Etikai feladat: Szükségünk van a web mérnökeire, hogy biztosítsák az átláthatóságot. Látnunk kell a szabályokat, amelyek meghatározzák, hogy mi megy át a web személyre szabott szűrőin. Ellenőrzési lehetőség kell, hogy mi magunk tudjuk előírni, mi menjen át és mi ne menjen át az információ algoritmikus személyre szabása során. Debreceni Egyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
A közösségi médiatartalom összegyűjtése hírportálokon lehet-e az egyéni tartalomfogyasztás alapja? • Milyen tartalmat gondozzanak az újságírók a hírportálokon? „A 700 millió Facebook felhasználónak átlagosan 130 ismerőse van – míg az átlagos Twitter felhasználót 126-an követik. Mindez azt jelenti, hogy az emberek többsége nem használja ezeket a csatornákat a legszűkebb társaságán kívül senki mással való kommunikációra. A rajtuk előállított tartalom semmiképpen sem a széles társadalmi rétegek számára, vagy tömeges fogyasztásra van szánva. Ennek ellenére (nagy mennyisége miatt) statisztikai feldolgozásra és elemzésre tökéletesen alkalmas. Ugyanakkor mindezt visszaforgatni egyéni tartalomfogyasztásra alkalmas formába: veszélyes vállalkozás. Mert ha egy londoni ismerősünk tweetel a zavargásokról, az érdekes számunkra, de ha egy vadidegen, az nem kifejezetten.” http://trendlabor.blog.hu/2011/08/19/hirlabor_vagy_storify Debreceni Egyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
A tájékozódás új feladata: a tartalomgondozás Probléma: maguktól nem törnek a felszínre az izgalmas szakmai blogok a közösségi média-platformok terjedésével megváltozott a hírek fogyasztásának és terjedésének módja; de igény van áttekintő, szerkesztett anyagokra • közösségi média hírforrások – sok kis, szakosodott oldal szűrése, fordítása, összefoglalása http://mashable.com/ http://hu.socialdaily.com/ - „egyedi Facebook statisztikák és toplisták, alkalmazások, válogatott hírek és elemző írások minden közösségimédiafüggőnek” o a Social Times.hu 2011-ben jött létre, amikor a közösségi média hirtelen teret nyert Magyarországon; a hírforrás célja, „hogy dinamikusan frissülő toplistákkal és szerkesztőségi tartalommal segítse a piaci szereplőket abban, hogy eligazodjanak a folyamatosan formálódó közösségi média marketingvilágában” Debreceni Egyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
Megállapíthatatlan a különbség egy vállalat és a „kavarás” (mash-up) között. Hogyan érvényesüljünk? • Megváltozott médiakörnyezet: mindenhol mozgóképből, hangból, szövegből, képekből és közösségi médiából összegyúrt tartalmat találunk. Ehhez a tartalomhoz bárhol hozzáférünk, ha vannak webes kapcsolatra képes mobil képernyőink.
• Új típusú vállalkozói környezet: a mash-up. Ez olyan weboldal vagy alkalmazás, ami két (vagy több) külső forrás adataira, működésére épül. Legális formája annak, hogy valaki másnak az ötletére építjük fel a saját szolgáltatásunkat. Például egy olyan étterem katalógus, amelyben a Google Maps segítségével meg lehet nézni a helyszíneket, esetleg egy, a YouTube-on már megosztott videót is beillesztenek az étteremről. Debreceni Egyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
A megbízható forrásból érkező szóbeli ajánlás ereje • a közösségi hálók és a befolyásolók (korai rajongók, szószólók, összekötők) a baráti és a családi hálózatokban sokat segíthetnek a cégek elindulásában, a márka kialakításában és a márkavisszhang megszervezésében • esettanulmány: egy utcai árus, Curtis KIMBALL crème brûlée kordéja (San Francisco) a hagyományos termékminta taktika megújítása a közösségi médiában http://www.youtube.com/watch?v=s1D3hViXV0Q http://missionlocal.org/creme-brulee-cart/ o twitter.com/cremebruleecart (21.400) o http://www.facebook.com/cremebruleerules (15.278) Debreceni Egyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
Ismerd meg, építsd fel és mutasd meg önmagadat, de fenntartható módon! • Jó példa: Daniel BRUSILOVSKY 15 évesen hozta létre a TeensinTech közösségi hálót tinédzserek számára, akik biztonságos körülmények között kívánták megosztani még kialakulóban lévő szellemi termékeiket. A kezdeményezésből jött létre a fiatal vállalkozókat világszerte támogató közösségi háló: „ We’re building tools and resources for young entrepreneurs worldwide” (http://teensintech.com/).
Debreceni Egyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
Én 2.0 – Építsd online a személyes márkád!
Debreceni Egyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
Online önmarketing négy lépésben Önismeret – Mérjük fel, miben tudunk különbözni másoktól! Miként tudjuk fejleszteni a ránk jellemző készségeinket? A cél, hogy képességeink igazoltan eredményes jártasságokká váljanak. Márkaépítés – A személyes márka saját értékeink konténere. Értékeinket tudatosítanunk kell magunkban és a célközönségünkben is. Milyen promóciós eszközökkel és kapcsolati hálóval tudatosíthatjuk és tehetjük vonzóvá az értékeinket? Online jelenlét, CV (LinkedIn profil és videoönéletrajz), portfólió (fontos munkáink válogatása), interjú, blog, honlap, közösségiháló-építés. Kommunikáció – Gondozni kell a márkát. Kapcsolatgondozás email segítségével (Ha adsz, kapsz!); befolyásos bloggerek jóindulatának keresése; események szervezése (és dokumentálása: Flick, YouTube, Slideshare.net, blogok). Fenntarthatóság – Kárenyhítő stratégia. Mit tud rólunk a Google? Keresőoptimalizálás és adatvédelem: óvjuk online személyiségünket! Debreceni Egyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
http://danschawbel.com/
Debreceni Egyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
A blogoszféra ereje – a DanSchawbel.com jó gyakorlata a személyes márka kiépítésére • ez a honlap integrálja a közösségi média elemeit és a szerző személyes márkájához kapcsolódó összes információt készségek, végzettségek, hobbi, díjak listái, sajtómegjelenések, szakmai műhelymunkáról készített videofelvételek • eredetileg blog volt: blogolással sikerre vinni a személyes márkát története – esettanulmány: Hogyan építsek ki közösséget tartalommegosztással? o „Iránytű a jövőbeni sikerekhez” (3D-s logó), WordPress.com blogszolgáltató (sablonok, fejlécek, kommentelési lehetőség, widgetek: minialkalmazások az oldalhasábokon) o megismerkedés a téma véleményformálóival (Technorati, Google Blog Search, nagy forgalom, magas PageRank-index) o megjegyzések más blogok posztjaihoz, a szerző válaszát megköszönni emailben (ez elősegíti a feliratkozását a blogomra) o piaci rés megtalálása: az Y-generáció márkaépítésének szakértője o videofelvételek feltöltése a YouTube megosztóra, majd Personal Branding TV saját csatorna folyamatos tartalomkészítéssel; saját online magazin Debreceni Egyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
Debreceni Egyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
