Önkormányzatok tulajdonosi,árhatósági,ellátási kötelezett státuszát érintő törvényi változások és lehetséges önkormányzati mozgásterek MASZESZ ---- TÖOSZ KONFERENCIA 2012. November 27.
Schmidt Jenő TÖOSZ elnök
Víziközmű törvény 2011 évi CCIX Tv.
Célok: A nemzeti víziközmű-vagyon védelme. A fenntartható ágazati fejlődés. A magas színvonal feltételeinek biztosítása. Gazdaságos üzemméret, tiszta szolgáltatói profil. Költségek ellenőrzése, díjfelügyelet. Széles körű fogyasztóvédelem.
A törvény fontosabb előírásai A víziközmű vagyon át-/visszakerül az önkormányzatokhoz vagy az államhoz. A fejlesztésre 15 éves, évente aktualizált gördülő tervet kell készíteni és végrehajtani. Kötelező vagyonértékelés, reális felújítási ütem. Szigorítások az üzemeltetési jogviszonyban. Működési engedély. Egységes elvű árszabályozás (fenntarthatóság és megfizethetőség).
Magyarország eddigi víziközmű szolgáltatása
• 40 társaság lefedi az ellátási szükséglet 80%-át • 360 társaság osztozik az ellátási szükségletek 20%-án
Mi történt a víziközművekkel 1990. után? Viziközmű vagyonátadás csak részben történt meg Az állam a regionális vállalatok kezelésében lévő -több települést ellátóvíziközműveket nem adta át önkormányzati tulajdonba, azokat továbbra is állami tulajdonban tartotta. Megmaradt az 5 állami tulajdonú regionális üzemeltető szervezet Rt.-vé alakítva, melyben az önkormányzatok minimális tulajdonrészt kaptak. Önkormányzatok: nem vitatták a változtatás szükségességét és - többségében – nem zárkóztak el a vagyon átvételétől. - törvényi kötelezettségeiket teljesítették, - a vagyonátadás szerint alapították meg az üzemeltető szervezeteket: „Egy települési vagyon egy üzemeltető szervezet” (Intézmény, vagy gazdasági társaság) „Több települést ellátó vagyon közös önkormányzati tulajdonú üzemeltető szervezet” (Gazdasági társaság: Kht., Kft., Rt.)
Az új szolgáltató struktúra
25-40 közötti szolgáltatói szám A minimális cégméret van előírva: 150 ezer FEÉ. (1 FEÉ=1 lakás vízbekötése vagy csatorna bekötése)
A szükséges pénzügyi, technikai, humánerő rendelkezésre álljon.
A Magyar Energia Hivatal feladatai Üzemeltetési jogviszony jóváhagyása (pályázati kiírás, üzemeltetési szerződések, továbbá üzletszabályzat, beszerzési szabályzat). 15 éves, gördülő fejlesztési tervek jóváhagyása, a végrehajtás ellenőrzése. Ellenőrzés, szükség esetén szankciók. Díj előkészítés. Díjfelügyelet (díjalkalmazás helyessége, csak indokolt költségek). Közérdekű üzemeltető kijelölése. Panaszok kezelése (számlázási és fizetési vitákat kivéve). Számviteli szétválasztás (alap és kiegészítő).
Önkormányzati
társulás
lehet-e
üzemeltető?
Önkormányzatok önkormányzati társulást csak több település területét szolgáló, közös víziközmű rendszer esetén az ellátásért felelősök jogainak és kötelességeinek közös gyakorlására hozhatnak létre. Víziközmű üzemeltetést társulás nem végezhet, ezt csak Kft. vagy Zrt. formában működő olyan gazdasági társaság végezheti, aki valamennyi törvényi feltételnek megfelel.
Önkormányzati tulajdonú társaságként van-e lehetőség az önkormányzati képviselő testület 2012. év során hozott döntése alapján díjemelésre? Az önkormányzatok 2011. dec. 31-i hatállyal elvesztették árhatósági szerepüket a víziközmű szolgáltatások díjainál, ezt követően érvénytelenné váltak az ettől későbbre szóló díjmeghatározásaik. A 2012. január elsejét követő átmeneti időszakra a díjak lényegében az Országgyűlés által megállapítottnak tekintendők. A szolgáltatók a 2011. dec. 31-én alkalmazott díjaikat legfeljebb bruttó 4.2 %-kal növelten alkalmazhatják január 1-jétől, illetve a díjváltozás mértékének a kihirdetésétől, amit a helyben szokásos módon kell megtenni.
Alapdíj alkalmazása esetén hogyan kell eljárni a bruttó 4,2 %-os emelési szabálynál? Ha nem volt alapdíj, akkor 2012. január elsejétő l kell-e bevezetni? A törvény 76. § (1) a szolgáltató általi díjalkalmazás lehető ségét szabályozza, a legfeljebb4,2 %-os emelési lehető ség minden díjelemre külön alkalmazandó, ahol volt 2011. dec. 31-én alapdíj, akkor azt is ennek megfelelő en lehet megemelni, s átmenetileg új alapdíjat nem lehet bevezetni
Élhet-e a törvény 76. § (2) szerinti többlet díjemelés lehetőségével bérüzemeltetési formában működő szolgáltató a bérleti díjból finanszírozott felújítás, vagy új beruházás esetén is? A törvény ebben a bekezdésben a kivételes esetekre vonatkozó jogalkotói szándékot fogalmazza meg. Ez a lehetőség ott alkalmazható, ahol 2012. első félévben a szolgáltatónál jelentős kötelezettség jelenik meg egy korábban -2011 dec. 31. előtt - létrejött víziközmű, beruházásra vonatkozó szerződés részeként. Csak pótlási fedezet vagy külső hitel törlesztés építhető be a díjakba. A pályázati konstrukciók (pl. KEOP) díjelemzést is előírtak, ami az emelés lehetséges mértékéhez alapot ad. Bérüzemeléshez tartozó rendszeres beruházásokra nem alkalmazható ez a kivételes szabály.
Meglévő víziközmű bővítését meg kell-e várni, vagy bővítés nélkül is érvényes az ingatlanok bekötési kötelezettsége a műszakilag rendelkezésre álló víziközmű rendszerre? Milyen határidő áll az ilyen ingatlanok tulajdonosainak rendelkezésre? A törvény 55. § is 2012. július 1-jén lép hatályba, az ettől korábban épült, tehát ekkor meglévőnek tekintendő, és műszakilag az adott ingatlan számára rendelkezésre álló víziközműbe történő bekötést legkésőbb 2013. július 1-jéig kell elvégezni (lásd átmeneti rendelkezések 83. § (3) ). A 2012. júl. 1-je utáni bővítéseknél, azok üzembe helyezése után kell számítani az egy éves határidőt.
Meddig kell értékelését?
elvégezni
a
víziközmű
vagyon
A vagyonértékelést 2015. dec. 31-ig kell elvégeztetni a törvény hatályba lépésekor, azaz 2012. július 1-jén meglévő üzemeltetési szerződések tekintetében. Azonban a 2015. dec. 31. előtt megkötendő új szerződések esetében még a szerződés aláírása előtt kell elkészíteni a vagyonértékelést, a 2012. július 1jei hatályba lépéskor folyamatban lévő üzemeltetési pályázatok is ide tartoznak.
A 2012. júl. 1-jei hatályba lépéskor meglévő üzemeltetési szerződéseket is meg kell küldeni jóváhagyásra? A jelenlegi szerződések meddig maradhatnak meg, vannak-e teendők ezzel? Csak azokat az üzemeltetési szerződéseket és szerződésmódosításokat kell a MEH részére megküldeni, amelyek 2012. július 1je után jöttek létre. A legkésőbbi időpontban történt aláírást, vagy megerősítő döntést kell figyelembe venni. Ha egy szükséges testületi határozat-hozatal csak a fordulónap után történt meg, akkor korábbi aláírások ellenére ezt a szerződést már be kell küldeni a Hivatalhoz jóváhagyásra. A már meglévő üzemeltetési szerződéseket a feleknek nem kell megszüntetniük. Ez csak akkor szükséges, ha arra nézve a szolgáltató nem kap működési engedélyt, vagy eleve nem is nyújt be kérelmet. A meglévő üzemeltetési szerződéseket csak akkor kell módosítani, ha azok a törvény valamely előírásával ellentmondásba kerülnének.
Társasházak esetében, a felhasználói egyenérérték számításánál hogyan kell figyelembe venni a használati melegvíz-mérőt ivóvíz szolgáltatásnál és szennyvíz szolgáltatásnál? Az 1. sz. melléklet 2.1.1. és 2.1.2. pontja szerint kell végezni a társasházi lakások beszámítását. Egy lakás esetében 1 víz +1 szennyvíz = 2 egyenértéket lehet figyelembe venni a lakásban lévő vízmérők darabszámától függetlenül, azaz a használati melegvíz-mérőre sem lehet többlet értéket számolni ( "egy közműves ivóvízellátást igénybe vevő... ekülönített felhasználót egy egységnek kell tekinteni"). Szennyvíz felhasználói egyenérték számnál is érvényes az (egy lakás = egy felhasználó) korlát.
Az 50 ezer felhasználói értéket el nem érő szolgáltatók meddig üzemeltethetnek változatlan formában? A törvény a 82. § (1)-(2) és a 84.§ (1)-(2) bekezdésben biztosítja az integrációhoz szükséges idő t. Az első ütem 50 ezer felhasználói egyenértékét (FEÉ) 2013. május 31-ig el nem érő (2012. július 1-jén mű ködő ) szolgáltatók mű ködési engedélyt nem kaphatnak, üzemeltetési tevékenységüket idáig folytathatják, ha valamennyi szükséges egyéb feltétellel rendelkeznek. Ezen társaságok víziközmű üzemeltetési szerződéseit - közös megegyezés hiánya esetén - a 20. § (2) bekezdés alapján legkéső bb 2013. április végén, 2013. december 31-re fel kell mondani. Indokolt esetben közérdekű üzemeltető kijelölésére is sor kerülhet. A 74. § (1) 6) pontja szerinti kormányrendelet fogja tartalmazni az engedély kérelem és kiadás részletes szabályait, ennek megjelenése és hatályba lépése után és 2013. május 31. elő tt lehet a kérelmeket benyújtani. Optimális esetben a kormányrendeletek hatályba lépése meg fog egyezni a 2012. július 1-jei dátummal.
Hogyan tovább önkormányzatok ? 1. Saját tulajdonú üzemeltető esetén 150 E LE erejéig integráció. 2. Üzemeltetési szerződés esetén a szerződést a törvény szellemében alaposan át kell nézni a minimum 15 éves időtartam miatt. 3. Gördülő tervezésre fel kell készülni a közművagyon esetében saját tulajdonlásnál. 4. A koncessziós díj beruházási elemként való felhasználása csak az eredményes üzemeltetést szolgálhatja.
Maradó Probléma! Mivel nagyobb részben az állami többségi tulajdonú zrt.-ék maradnak az üzemeltetők, és ennek okán vélhetően nem fog megváltozni a vállalati struktúra sem. Ebből adódóan: 62§(1) bekezdés alapján az energia hivatal a szolgáltatás díját víziközmű-szolgáltatóként fogja meghatározni. Ennek okán az Önkormányzatok bábként ott lesznek a hivatal és az üzemeltetők között.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Schmidt Jenő elnök
[email protected] www.toosz.hu
