Önkormányzatok a Klímáért (LG Action) Útmutató a helyi klímavédelemmel és fenntartható energiával kapcsolatos cselekvésekhez
www.lg-action.eu
AZ ÚTMUTATÓ CÉLJA Az útmutató tömör információt nyújt a helyi szintű klímavédelemmel és energiával kapcsolatos legfontosabb témákról azzal a céllal, hogy érdeklődést stimuláljon megvizsgálva a fenntartható energia lehetőségeit lokálisan. Település vezetőket, lokálisan megválasztott tisztviselőket és községi/városi alkalmazottakat kíván megszólítani. Az olvasó rövid áttekintést szerez a helyi szintű cselekmények szükségességéről, inspirációt kap a kis esettanulmányok révén, amelyek különböző, ismételhető megoldásokat illusztrálnak a fenntartható energia lehetőségeiről, és motivációt nyújt ahhoz, hogy csatlakozzon más közösségekhez, amelyek elkötelezettek a lokális klíma és energia-cselekmények iránt. Az útmutató az alábbi témákat érinti: • Napjaink realitásai • Válaszok a kihívásokra • Helyi szintű cselekmények • A Fenntartható Energia Siker Ciklusa • Esettanulmányok
SZERKESZTŐI INFORMÁCIÓ Ez a kiadvány a “Hálózat létrehozása az önkormányzatok bevonására a nemzetközi valamint az Európai Unióban folyó energia- és klímatárgyalásokba” című projekt keretében jött létre (LG Action). A projekthez az Európai Bizottság (EC) nyújtott társfinanszírozást az „Európa - Intelligens Energia” IEE Program alatt, amelyet a Versenyképesség & Innovációs Végrehajtó Iroda (EACI) irányit. Részletek az IEE programról és az EACI -ról az alábbi portálon elérhetőek: http://ec.europa.eu/intelligentenergy. Szerkesztés, kivitelezés, tördelés: a projekt koordinátora, az ICLEI - Önkormányzatok a Fenntarthatóságért.
2
www.lg-action.eu
A PROJEKT LEIRÁSA Az LG Action egy európai hálózat, amelynek az a célja, hogy mozgósítsa az önkormányzatokat és megpróbálja bevonni azokat az európai és nemzetközi klíma és energia tárgyalásokba az EU 27 országaiban, Horvátországban, Lichtensteinben és Norvégiában. Információt nyújt és arra aktivizálja az önkormányzatokat (LG), hogy foglalkozzanak a lokális klíma és energia ügyekkel. Összegyűjti az önkormányzatok tapasztalatait, véleményét ezzel kapcsolatban azzal a céllal, hogy bemutasson egy Európai Önkormányzati Állásfoglalást, felszólítva az európai közösségeket az önkormányzatok fontos szerepének elismerésére a klímavédelemben és a fenntartható energia módok elterjesztésében. További részletes információ a projekt honlapján található www.lg-action.eu
JOGI NYILATKOZAT A kiadvány teljes tartalmáért a felelősség a szerzőket terheli. Ez nem tükrözi feltétlenül az Európai Bizottság (EC) véleményét. Az Európai Bizottság (EC) nem felelős a közölt információ bármilyen jellegű felhasználásáért.
NAPJAINK REALITÁSA, TÉNYEI Városok, az emberiség központjai A városi területek az emberiség fontos társadalmigazdasági központjai - jelenleg a világ lakosságának több mint fele él városokban. Európában az állampolgárok hozzávetőlegesen 80%-a városlakó. A városokban élők kedvezőbb munkalehetőségeket, magasabb életminőséget igényelnek, valamint a mindennapi életüket támogató magasabb szintű és szélesebb körű szolgáltatásokat. Tiszta ivóvízre, jól működő városi közlekedésre, zöld relaxációs területekre és rendszeres szemét elszállításra van szükségük.
Alapvető energia Az embereknek energiára van szükségük nap mint nap: fűtésre, vízmelegítésre, főzésre, világításra, elektromos készülékek üzemeltetésére és közlekedésre. A modern életforma részeként természetesnek vesszük, hogy csak csettintünk és az energia a rendelkezésünkre áll. De valóban ilyen egyszerű lenne? A dolgok körülöttünk változnak és ez alól az energia sem kivétel, sőt. Mit is jelent ez valójában?
Csökkenő fosszilis energiahordozók, ígéretes helyettesítők
az “Olaj Csúcsot“, ennek a helyzetnek meghatározó következményei lesznek a globális gazdaságra és a társadalomra, amely évtizedeken át az olajon alapult. Mindenképpen el kell mozdulni az olajtól, mint alapvető energiaforrástól az egyéb ’alternatívák’ felé. Az olaj elégetése egyre kevésbé lesz ésszerű, hiszen arra nagy szükség van más egyéb fontos anyagok és termékek számára is (pl. a gyógyászatban és a mezőgazdaságban).
Most van itt az idő, hogy helyi szinten cselekedjünk klíma és energia ügyekben! Delete the dot after the ! A fűtőanyagok ára emelkedik. A lokális energiabiztonság új prioritásként jelenik meg.
A jelenleg használt energia jelentős hányada fosszilis tüzelőanyagok, mint a szén, kőolaj és gáz elégetéséből, valamint urániumot felhasználó atomerőművekből származik. A tüzelőanyagként használt nyersanyagok, amelyeket a földből nyerünk ki, jelentősen csökkennek. Ezek az erőforrások végesek és helyettesítésükről gondoskodni kell. Ideális esetben ezt úgy lehetne megtenni, hogy átváltunk fenntartható energiákra, mint a megújuló energiák (RE) – szél, nap (szoláris energia), víz (folyók, tavak, ár– apály) és a föld hőenergiája. Ahol elérhetőek, ezek a megújuló energiák ideális források lehetnek helyi energiatermelésre és felhasználásra. Ez azt is jelenti, hogy javul az energia biztonság: csökken az energia importtól való függés, korlátozni lehet az energiával kapcsolatos pénzügyi ‘exportot’, sőt potenciálisan még bevételi lehetőséget is jelenthet a többlet energia eladása révén.
Itt az idő egy új reneszánszra A fosszilis anyagok felhasználásával megtermelt energia minden bizonnyal nem képes fedezni az egyre növekvő energia szükségletet, és a verseny miatt az árak emelkedni fognak. Szakértők szerint, amint elérjük
Az energia és a klímaváltozás kapcsolata
Azon túl, hogy a fosszilis energia forrása kimerülő félben van, a jelenleg használatos formában nagyon negatív hatással van az éghajlatváltozásra. A fosszilis anyagok elégetésekor (nyersanyagok kivonása, erőművek építése, energia termelés és hálózaton keresztül történő elosztás során szintén) káros üvegházhatású gázok (ÜHG) kerülnek kibocsátásra. Ezek az emissziók felgyorsítják az éghajlatváltozás természetes menetét – ez az, amire úgy hivatkozunk, mint az ember hatása delete the dot az éghajlat változására. Az éghajlatváltozás a klíma paraméterek ingadozásában (eltérnek az értékek a ‘normál’ hőmérsékletektől), a szélsőséges időjárási helyzetek és események gyakoribb előfordulásában és a tengervíz szintjének emelkedésében nyilvánul meg. Az emberi eredetű üvegházgáz kibocsátás csökkenthető, a településeken különösen, ha korlátozzuk a széndioxid (CO2) és a metán (CH4) kibocsátást. A metán különösen veszélyes üvegházgáz, mert a légkört melegítő hatása 21-szerese a széndioxidénak (így még intenzívebbé teszi a globális melegedést). A metán fő forrásai a szemétlerakó telepek, a mezőgazdaság és a permafrost olvadás. Ez utóbbit nem tudjuk befolyásolni, de a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság területén az üvegházgáz kibocsátás lényegesen csökkenthető, tehát az éghajlatváltozásra gyakorolt emberi hatás korlátozható. 3
VÁLASZ A KIHíVÁSOKRA Lokális hatású fontosabb globális kihívások Napjainkban az alábbiak hatnak ránk közvetlen vagy közvetett módon: • Éghajlatváltozás • Energia biztonság/bizonytalanság • Gazdasági stabilitás Ember, pénz, energia és környezet – a mai modern korban, ezek mind érdeklődésünk középpontjában állnak. Valamennyi ember biztonságos környezetben kíván élni, megfelelő pénzügyi háttérrel és alapvető, jó életminőséget szeretne. Mivel a globális kihívások hatása nemcsak globálisan, de helyi szinten is érvényesül, az önkormányzatoknak fel kell készülniük a feladatokra és arra, hogy segítsék a helyi közösségeket a változások kezelésében, hogy azokra megfelelő válaszokat adjanak a jövő generációk számára is előnyös cselekmények megtervezése és megvalósítása révén.
A fenntartható energia felé A fenntartható energia a kulcs szó a megfelelő válaszstratégia kialakításában. Ez azt jelenti, hogy kombinálva az energia takarékosságot és energia hatékonyságot a megújuló energiaforrásokkal, az energiatermelésből és felhasználásból származó hosszú távú negatív hatások csökkenthetők. Ha csökkentjük az energia felhasználást, és ha olyan tiszta, fenntartható energiaforrásokat használunk, amelyek kevesebb kibocsátással járnak, vagy egyáltalán nem kerülnek káros anyagok a környezetbe az
A fenntartható energia meghatározása: “Energiatermelés vagy elektromos áramfogyasztás, fűtés és hűtés oly módon, amelyeknek csak kisebb vagy egyáltalán nem létező hatása van – összehasonlítva a fosszilis anyagokéval vagy az atomenergiával – az emberi egészségre, a lokális és globális ökológiai rendszerekre és a környezetre. A fenntartható energia, az energiatakarékosság, az energia hatékonysági technológiák és intézkedések, valamint a megújuló energiák úgymint a napenergia (passzív és aktív, pl. napkollektor, fotovoltaikus), szél-bio-energia, geotermikus energia, kisméretű vízi erőművek, ár-apályon alapuló erőművek, valamint hibrid rendszerek kombinációja. A fő célja az, hogy garantálja az energia biztonságot (kielégítően, biztonságosan és megfizethetően) a jelen és jövő generációk számára. “
4
energiatermelés során, akkor az éghajlatváltozásra mért emberi hatás mérsékelhető. Ezáltal a klímával szembeni rugalmasságunk és érzékenységünk is javítható, pl. kisebb lesz a fosszilis anyagoktól való függőségünk. A fenntartható energia olyan terül, amely óriási potenciállal rendelkezik, tekintettel, hogy egy globális szintű váltásra van szükség a következő néhány évtized során és el kell mozdulnunk a fenntartható energián alapuló megoldások felé -, ez széles körben egyéb előnyöket nyújt majd, különösen a helyi közösségek számára.
Az energia biztonság elemei A helyi energia biztonság magában foglalja a közösség biztonságát. Amikor a helyi szintű energia biztonságról beszélünk, három fontos aspektust célszerű kiemelni, úgymint: • Energiaforrások elérhetősége • Tényleges hatások pénzügyi szempontból (reális költség) • Fenyegetettség (veszélyeztetés) - lehetőség potenciál, amelyek mind újra-átgondolást igényelnek abból a szempontból, hogy milyen módon közelítsük az energia témát. Ez már nemcsak az energiatervezők feladata. Nagyon fontos, hogy az önkormányzatok stratégiai tervező csoportja, a pénzügyi osztály, a biztonsági szakértő és az energia felhasználók is be legyenek vonva a folyamatba – mind a kormányzat működtetési és az egész közösségi oldaláról. Az energia ellátás biztonsága alapvető igény, azaz hogy általában legyen elegendő energia. Azonban, arra is kell gondolni, hogy biztosítva legyen az energia igény a csúcs-időszakokban is. Ki kapja az energiát a csúcs-igény idején? Minden bizonnyal az az ügyfél, aki a legtöbbet tud fizetni érte. Éppen ezért szükség van arra, hogy az energia ára stabil és mindenki számára elérhető legyen. Ideálisan ez azt jelentené, hogy a szükséges energia 100% - ban lokális (saját) eredetű és ily módon 100% -ban független. Ennek egyik pozitív hozadéka a lokális munkahely-teremtés (termelés és fenntartás), a gazdaság növekedése a régióban, de potenciálisan hozzájárulhat a politikai stabilitáshoz és minden bizonnyal a helyi polgárok életminőségének javulásához.
HELYI CSELEKVÉS:EGYÜNK BÁTRAK ÉS KITARTÓAK A kihívások okos megoldásokra ösztönöznek Az energia-választáson alapuló egyre növekvő valószínűségű környezetvédelmi, pénzügyi és biztonsági hatások következtében a helyi döntéshozók számára fontos feladat a fosszilis anyagoktól való függetlenség, a pénzügyi stabilitás és a fenntartható település fejlődés megtervezése. Azok a települések, amelyek már előrehaladást értek el ezen a területen, számos területen jutottak járulékos előnyökhöz és haszonhoz a helyi gazdaság, az emberek és a környezet szempontjából.
Helyhatóságok, mint kulcs szereplők
települések vezetői és az önkormányzati dolgozók – azok ez Európában több mint 100,000 önkormányzat ténykedik, emberek, akik alakítják a helyi politikát és megvalósítják a helyi hozzávetőlegesen 500 millió polgár közösségi politikai és rendelkezéseket – felelősek a helyi közösségek irányításáért adminisztratív irányítójaként. Ez a kormányzásnak és azok védelmezésért. Mivel a globális kihívásoknak nagyon fontos szintje - a legközelebb van nyilvánvalóan lokális hatásai vannak, így rengeteg a lakossághoz, ebből kifolyólag kiváló lehetőség van helyi szintű klíma és energia LOKÁLIS VEZETÉS helyzetben ahhoz, hogy tájékoztassa, cselekményekre. Az első lépés a jövőbeli + IRÁNYITÁS irányítsa és vezesse a helyi lakosokat, fenntartható energiára való áttéréshez az +ERŐFORRÁSOK az üzleti és ipari szféra egységeit. A energia és a kapcsolódó cselekmények +EMBEREK legtöbb esetben demokratikusan kerülnek megtervezése a településen belül. Az = a helyi klíma és energia megválasztásra, így a helyi közösséget önkormányzatoknak ambiciózus célokat cselekmények reprezentáló megbízható vezetőnek kell kitűzniük a kormányzati működésre hatékony kombinációja tekinthetők. Alapvetően a helyi közösségek és az egész településre vonatkozóan. Ilyen sajátosságaira fókuszálnak, biztosítják ambiciózus célok lehetnek például: CO2 a közösség által igényelt szolgáltatásokat, semlegesség 2025-re (pl. Koppenhága), fosszilis elősegítik és koordinálják a helyi erőfeszítéseket anyagok teljes kiváltása 2050-re (pl. Stockholm és és erőforrásokat a helyi közösség céljainak eléréséhez. Växjö), 100%-os energia függetlenség (pl. Güssing), stb. Ha ezek a célok túlságosan ambiciózusak, akkor kezdjünk valami mással – de kezdjünk! Az alábbi, önkormányzati A lakosság elvárásai fenntartható energiával kapcsolatos sikertörténet bemutatja, hogyan lehet ezt megvalósítani. A városlakók és üzletemberek nagy várakozással tekintenek a helyhatóságok felé, minden szinten, figyelve, hogy mennyire adnak megfelelő válaszokat az őket legjobban érintő kérdésekre - az előbb említett globális kihívásokat is Polgármesterek szövetsége beleértve. A lakosság valós vezetést akar és igényel, világos útmutatást, gyakorlati és egyben folyamatos motivációt Az európai önkormányzati és fenntartható és támogatást abban, hogy aktívan részt vehessenek a energiához kapcsolódó fejlesztések része folyamatokban. Figyelembe véve a megfelelő életminőséggel a Polgármesterek Szövetsége, (angolul és a fenntartható fejlődés igényével kapcsolatos elvárásaikat, különös tekintettel a gazdasági válságra a háttérben és az Covenant of Mayors , www.eumayors. éghajlatváltozás anyagi vonzataira, a helyhatóságok szerepe eu). Ez egy európai szintű kezdeményezés egyre fontosabbá válik – kiemelkedő jelentőséggel bír a helyi azzal a céllal, hogy információt és támogatást energia- és klímavédelemben! nyújtson az önkormányzatoknak ahhoz,
Újragondolni a helyi prioritásokat A fent említett témák egyre jelentősebb szerepet kapnak a helyi tanácsülések napirendjében. A prioritások változnak és mivel az energia minden terület, minden gazdasági szektor számára meghatározó, így integrált szemléletmódra van szükség ahhoz, hogy a fenntartható energiára való áttérés alapvető prioritással legyen jelen az összes egyéb prioritás között. A
hogy aktívan hozzá tudjanak járulni a 2020-20, 2020-ra néven ismert közös európai célkitűzés megvalósításához. Ez a cél úgy érhető el, ha többek között az Európai Unió energia fogyasztásának 20%-t megújuló energiaforrásokból fedezzük, és ha az elsődleges energiafogyasztást az előre jelzett értékhez képest 20%-kal csökkentjük, az energia hatékonyság növelésével.
5
F. Ellenőrzés & jelentés
Eredmény: Státusz riport, ciklus újrakezdése
Ellenőrizni az eredményeket – emisszió csökkentése, költségvetés és cselekvési terv Tesztfeladatok meghatározása, teljesítményértékelés Dokumentálni a lokális cselekményeket, hatások és tapasztalatok összegzése Jó példák és tapasztalatok megosztása, növelni a közösségek részvételét (nemzeti, európai, nemzetközi szinten)
Ellenőrzés & Jelentés E. CSELEKMÉNY kivitelezése
enn
y
+
Eredmény: Fenntartható Energia Cselekvési Terv Részletes vizsgálat végrehajtása a lehetséges cselekményekről és eszközökről: • létező és kialakítandó stratégia és törvényi végrehajtás; • szükséges támogatás és engedélyező keretrendszer nemzeti és nemzeten belüli (alszinteken) szinteken; • köz- és magán szereplők/érintettek és azoknak a tervezésben és megvalósításban való részvétele; • felelősség megosztása a polgármesteri hivatal osztályai és a külső, szerződéses alkalmazottak között; • rendelkezésre álló technológiák és intézkedések. Cselekmények prioritási sorrendje és azok idő-horizontja Rendszerek felállítása és folyamatok megszervezése.
HELYHAT
Cselekmények megtervezése
o
+
gi
Végrehajtás, kivitelezés
D. Cselekmények megtervezése
6
m la
Re
Stratégia és jogi háttér kialakítása vagy tovább fejlesztése Információs központ létrehozása – bemutatni, mit tesz az Önkormányzat a FECsT kapcsán Környezeti tudatosság növelés & bátorítás a fogyasztói viselkedés megváltozására Valamennyi érintett bevonása Növelni a humán kapacitást lokális szinten Külső kapcsolatok, társulások létrehozása az együttműködés és a hatékony munka céljából Dokumentálni az elvégzett munkát
Va
Eredmény: A Fenntartható Energia Cselekvési Terv (FECsT) megvalósítása
ná
lis
& Nem
FENNTARTAHTÓ ENERGIA Siker ciklus A fenntartható energiaellátásra való áttéréshez közösségi szinten, tervezésre, végrehajtásra és ellenőrzésre van szükség. A. Kezdés
Eredmény: Kötelezettség vállalás Világosan megfogalmazni a cselekvéshez szükséges kezdeti motivációt (például az energiabiztonság, gazdasági fejlődés, a környezet védelme ...) Határozni a csatlakozásról – fejezze ki érdeklődését a közösség felé való elkötelezettségéről Kezdjen a környezetvédelmi tudatosság növelésével és hozzon létre érdekcsoportokat, amelyeket bevon a folyamatba
Kezdés
yi éri nt e
B. HELYZET felmérés
tt
Eredmény: Helyi energia audit
+
TÓSÁGOK
o mzeti K
yo
k
+
Felmérés
á
n
rm
Végezzen energia felmérést / határozza meg a helyi forrásokat Végezzen sebezhetőségi és közösség rugalmassági felmérést – azonosítsa a veszélyeket, sebezhetőségi pontokat és lehetőségeket Mérje fel a létező keretrendszert és annak hatásait (támogató, semleges, gátló tervek és cselekvések?)
C. Cél(ok) kitűzése
A cél kitűzése
Eredmény: a Tanács határozata a megújulók, energiahatékonyság és a CO2 kibocsátás csökkentésre vonatkozó célokról Vizsgálja meg a meglévő helyi, nemzeti és nemzetközi célokat – hatásai? Vizsgáljon összehasonlítható közösségeket (melyek a célkitűzéseik, minek alapján határozták meg?) Tűzzön ki saját célokat bázis évvel és időkeret referenciákkal (pl. 20% CO2 csökkentés 2020ig, 1998 bázisévhez viszonyítva) Határozza meg a jövőképet és dolgozzon ki forgatókönyveket Vonja be az érdekcsoportokat Vázolja fel a saját manőverezési lehetőségeit (önkormányzat ismert választási lehetőségei, kapacitás, szakértelem) Indikátor rendszer és az ellenőrzés módjának kidolgozása
7
ÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSA PASSZÍV HÁZ STANDARDNAK megfelelően Valga, Észtország
Picture: Stadt Valga
ENERGIA ÉS AZ ÉPÜLETEK
Helyi kihívások: Mérsékelttől, hidegig terjedő éghajlat (átlaghőmérséklet 5° C), régi, elavult épületállomány és magas fűtési igények. Javítani kell a lakósság tudatosságát az energia igény csökkentésének és az alacsonyabb energiaszámlák lehetőségeiről.
Helyi tevékenységek: A Valga önkormányzata megvalósította Észtországban az első passzív ház standardnak megfelelő épület felújítási projektet. A napenergiát hatékonyan felhasználó épület tervezésével és modern technológiák segítségével, több mint 90%-os energia megtakarítást ért el a Kaseke óvoda, beleértve a biomassza alapú távfűtési rendszerhez való kapcsolódást.
Megközelítés és eredmények: Az önkormányzat szükségesnek tartotta az 1996-ban épült óvoda épületének a felújítását, amelyre jellemző volt a rossz minőségű szerkezet, az elégtelen szigetelés és a szabályozhatatlan fűtésrendszer. Egy nyilvános pályázati felhívás útján, amelyben meghatározták a passzív ház szabványt, mint alapkövetelményt, az óvodát sikeresen felújították. Ez alátámasztja, hogy ilyen cél elérése lehetséges, ugyanakkor egy kényelmes közösségi helység kerülhet kialakításra és drasztikusan csökkenthető az elsődleges energiaforrások igénye – 250 kWh/m2/év-ről körülbelül 15-17 kWh/m2/év-re.
Energiatakarékosság és energiahatékonyság az épített környezetben • Energiatakarékos világítás (pl. alacsony energiafelhasználású izzók, vagy fénykibocsátó diódák - LED-ek) • Az egész épület felületének hőszigetelése (ablakok, ajtók, tetők, falak) • Passzív napenergia épület tervezése: épületelemek optimális elhelyezése (az épület optimális irányítottsága-, ablakok és ajtók hatékony elhelyezése), természetes napfény és szellőzés kihasználása • Hő-visszaverő festékek és bevonatok alkalmazása a felületeken vagy növényzet telepítése (zöld tetők), városi levegő hőmérsékletének csökkentése és a hő sziget hatás leküzdése érdekében • Épület szabványok és engedélyezési rendszer, például csak alacsony energiával működő épület standardra adni építési / felújítási engedélyt
Megújuló energia és az épületek • Aktív napenergia: napkollektorok meleg víz előállítására, napelemek elektromos áram termelésére • Hajrá “energia plusz” és termelj pénzt: termelj több energiát, mint szükséges és add el a fölösleget • Távfűtés vagy hűtés biomassza vagy geotermikus energia alkalmazásával • A városi és a városkörnyéki szélenergia
8
Épületek fűtése – hol tartunk ma? • Meglévő épületállomány 200 kWh/m2 • Standard felújítás 100 kWh/m2 • Új lakások 50 kWh/m2 • 3 literes ház 30 kWh/m2 • Passzív ház 15 kWh/m2
the 70’ties, a comprehensive heat planning was launched in Denmark, involving both municipalities and energy companies in an intense planning process. In Copenhagen the Heat Plan Copenhagen (Varmeplan København) was launched in 1984 and the obligation to connect to the network was subsequently decided.
of heat from the new large CHP units to the expanding distribution networks. A strong regulatory framework The heat supply act from 1979 enabled municipalities to dedicate certain areas to district heating and make it mandatory for households to connect to district heating. As a result costs to consumers were reduced. It was a very successful initiative in order to save energy and to reduce the overall dependence on imported oil.
and energy taxes. Electricity production based on biomass is subsidised and heat production based on fossil fuels is taxed heavily. There is no energy tax on heat production from biomass. Combined with the European CO2-quota trading system, price on fossil fuels and biomass, these taxes and subsidies make CHP production based on biomass more cost-effective than CHP production based on fossil fuels. These incentives further support the use of heat from waste incineration plants with combined heat and power production. Today waste incineration covers approx. 30 % of the heat demand in the City of Copenhagen.
ENERGIA ÉS HULLADÉK As a result, a massive development of district heating and CHP took place in the Copenhagen metropolitan area in the 1980’ties. New CHP units were planned and build at locations of plants at Amager and Avedøre. In 1984 the municipalities in the region formed the Metropolitan
Picture: Copenhagen Energy
Kapcsolt hő- és villamos energia (CHP) és hulladékégetés felhasználása távfűtésre
Socio-economy and security of supply were main concerns when the district heating system was expanded in the 1980’ties, and from the beginning of the
A Nagy Koppenhágai Régió Dánia Helyi kihívások: Egy állandó és növekvő energia iránti keresletre kell válaszolni, amelyhez a környezetszennyezés csökkentésének és egy megfelelő hulladékgazdálkodásnak az igénye is társul.
The district heating system in the greater Copenhagen area
2
District heating in Copenhagen
a kapcsolt energiatermelés szemléletmódjának elterjesztésében játszott kiemelkedő szerepéért.
Helyi cselekvés: Koppenhágában a lakások 98%-a kapcsolt erőmű (CHP) és hulladékégetés alapú távfűtéses rendszerhez van csatlakoztatva. Ez szerves része a Nagy Koppenhágai Régió, Integrált Alacsony Szén-dioxid Távfűtési Rendszerének, amely megbízható és költséghatékony energetikai szolgáltatásokat nyújt. Ez a Szén-dioxidsemleges Város stratégia hatékony összetevője, amelyet 2025-ig szeretnének elérni.
Megközelítés és eredmények: Öt település részesül a távfűtési együttműködéséből, ezek összekapcsolt hálózatából, amely lehetővé teszi, hogy egy területen keletkező felesleges hő- és/vagy tartalék kapacitás, egy másik területen legyen hasznosítható. Ennek eredményeként, a távhő rendszer rendkívül megbízható. A hálózatok összegyűjtik, szétosztják és kezelik négy kapcsolt erőmű, négy hulladékégető és több mint 50 csúcsterhelésű kazán hőszolgáltatását 20 elosztó állomás segítségével egy nagy egyesített rendszerben, amelynek teljes hőtermelése mintegy 8.300.000 Megawatt óra. Koppenhága, 2009 novemberében, elnyerte az 1. Globális Területi Energia Klíma Díjat,
Megújuló energia felhasználása: • Metán visszanyerés a hulladéklerakókból és szennyvízből – alakítsa át energiává • Energiatermelés hulladékégetéssel (szilárd hulladék lerakás és hővisszanyerés) • Épületek és területi hálózatok villamos energiával, fűtés és/vagy hűtéssel való ellátása
Energiatakarékosság és energiahatékonyság a hulladékgazdálkodásban: • Hulladéktermelők oktatása - lakosság • A szelektív hulladékgyűjtés támogatása és a szennyezés csökkentése • Járuljon hozzá a hulladék termelés csökkentéséhez, az újrafelhasználáshoz és újrahasznosítási rendszerekhez – támogassa a település újrahasznosítási és újrafeldolgozó létesítményeit • Alkalmazzon gazdasági ösztönzőket a “felhasználó fizet” elv érvényesítésére
Dánia vezető pozícióban van a kapcsolt hőés villamos energia terén – mi ennek a titka? Hatékony nemzeti politika alkalmazása, amely biztosította, hogy a villamosenergia-erőművek visszanyerjék a fölösleges hőt, és szabványként írták elő a kapcsolt hő-és villamos energiát a villamos áram termeléséhez. A kapcsolt hő- és villamos energia termelés elérheti a 90%-os energiahatékonyságot, szemben a 40%-nál alacsonyabb hatékonyságú csak villamos energiát termelő erőművekkel, mivel a felesleges hőt a szomszédos épületek fűtésére és hűtésére használják. www.iea.org/files/CHPbrochure09.pdf
9
A gyalogos és otthon-iskola kerékpár mobilitás támogatása Emilia Régió. Olaszország
Picture: Gemeinde Reggio Emilia
ENERGIA ÉS KÖZLEKEDÉS
Helyi kihívások: Üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának és a levegőszennyezésnek a csökkentése, polgárok egészségének javítása.
Helyi cselekvés: Szülők, vagy felnőtt önkéntesek kísérik iskolába a gyermekeket, gyalog (Pedibus) vagy kerékpárral (Bicy [CLE] bus), előre meghatározott, biztonságos útvonalakon. Innovatív stratégiák motiválják Őket, hogy változtassanak magatartásukon.
Megközelítés és eredmények: 2003-ban az Emilia Régió önkormányzata által, a Helyi Agenda 21 keretén belül megkezdett kísérleti tevékenységek jelenleg is tartanak. Az új megközelítés úgy működik, mint egy iskola buszjárat, de egy ÜHG mentes közlekedési eszköz. A segítő önkénteseket az önkormányzat által felajánlott biztosítás fedezi. Ezekhez a projektekhez kapcsolódóan, az önkormányzat elindította a ’’Gyűjts zöld kilométereket’’ versenyt, amely a fenntartható viselkedést díjazza, ösztönözve a személyautók csökkentett használatát és a környezetkímélő gyakorlatokra való áttérést. Fenntartható közlekedés, közúti biztonság és kerékpár kultúra, karbantartás témákban információs és oktató rendezvényeket szerveztek a projektben résztvevő gyerekek számára.
10
Megújuló energia a közlekedésben • Bioüzemanyagok az egyre drágább importált benzin helyettesítésére • Helyi hulladékból keletkező biogáz (pl. vágóhíd vagy erdészeti hulladék) • Zöld energia a villamos tömegközlekedésben
Energiatakarékosság és energiahatékonyság a közlekedésben • Integrált mobilitási megoldások - a tömegközlekedés összekapcsolása, sétáló és kerékpáros utak • Behajtani tilos városközponti övezetek • Torlódási díjak • Jó tömegközlekedési lehetőségek megfizethető áron
ENERGIA ÉS VíZ Sótalanított tengervízből nyert ivóvíz előállítása megújuló energiaforrások segítségével Cran Canaria dél-keleti megyéje Spanyolország Helyi kihívások: Terv készítése a csapadék várható csökkenésére, és ennek az elérhető ivóvízre gyakorolt hatásáról, az éghajlatváltozás okozta negatív elemek kezeléséről a gazdasági fejlődés szempontjából.
Helyi cselekvés: Energia-, víz- és mezőgazdaságra vonatkozó integrált rendszer kidolgozása, amely foglalkozik az éghajlatváltozás enyhítésével, az adaptációval és az energiabiztonsággal, valamint ösztönzőleg hat a helyi munkahelyteremtésre. Energiatakarékosság és energiahatékonyság a vízhasználatban: • Vízhasználók - lakosság és turisták oktatása, a víz értékes erőforrás • Csöpögő csapok megjavítása (a legtöbb esetben csak a csavaralátétet szükséges kicserélni) • Javítsa meg vagy cserélje ki a szivárgó csöveket • Telepítsen új, alacsony öblítésű / kétgombos WC-ket (4 liter / 6 liter öblítés) • Használja, hasznosítsa újra a vizet (pl. a mosógépből, mosogatógépből, fürdésből származó szürke vizet) • Gyűjtse össze és használja az esővizet • Telepítsen megfelelő méretű víz- és melegvíz-rendszereket (nem túl nagyot, mert a többletkapacitás hulladék keletkezéséhez vezet) és vízmérő órákat
Megközelítés és eredmények: • A maximális energia autonómia elérése, energia megtakarítás és megújulok használatával • 8 MW nap- és 51 MW szélerőmű telepítése, amely 14,000 MWh és 150.000 MWh szél által termelt villamos energiát állít elő évente (are the MWH figures correct?) • Tiszta energia használata a vízgazdálkodási folyamatokban (szennyvíztisztítás, vízszivattyúzásra, sótalanítás) • Mivel a csapadék eloszlása változik, a fenntartható ivóvízellátás biztosítása a polgárok és a turisták számára létfontosságú. Az ellátás biztonság növelhető a megújulókkal végzett tengervíz sótalanításával • A sótalanító és tisztító üzemek fogyasztása csak 45 MWh/év • Az üzem tiszta víz termelési kapacitása évente 12 millió m3 (33.000 m3/nap) Megújuló energia a vízhasználatban: • Vízszivattyúzásra • Víztisztításra • Vízsótalanításra • Energia tárolására, a vizet mint energia tároló elemet használva yellow part is missing • Napkollektorok használata meleg víz előállítására – olcsó és könnyen használható technológia • Kicsi és pici vízerőművek – ahol megfelelő a vízhozam
11
HELYI CSELEKVÉS TÁGABB ÖSSZEFÜGGÉSBEN Nemzetközi: Kiotói Jegyzőkönyv és a 2012 utáni egyezmények
Európai energia és klíma politika
A 15 régi EU-tagállam (EU 15) a Kiotó Jegyzőkönyvben kötelezettséget vállalt, hogy az 1990 bázisévhez viszonyítva, 2002-2008 között, 8%-al csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, míg a 2004- és 2006-ban csatlakozott új tagországoknak (EU12) egyéni csökkentési céljaik vannak. Várható, hogy egy új egyezmény követi a Kiotó Jegyzőkönyvet, amely ambiciózusabb célokat tűz ki a klímavédelem fokozása érdekében. Hogy az új országos célok megvalósíthatóak legyenek, több résztvevő bevonása szükséges. Ez vonatkozik a nagy városokra és kis településekre egyaránt. Ezen közösségek és polgárok részvétele nélkül a legtöbb kormány nem fogja elérni a csökkentési célkitűzéseit.
Számos lényeges Európai Uniós (EU) direktíva és kezdeményezés van, amely az ÜHG csökkentését, az energia biztonság javítását és a gazdasági fejlődést célozza meg. Ezen jogszabályok nemzeti szintre vannak átültetve, amelyek hatása helyi szinten érzékelhető. Közülük említésre méltó Az Épületenergetikai Irányelv (EPBD) és a Megújuló Energia Akciótervek. Ezek részét képezik annak a nemzeti keretrendszernek, mely alakítja és befolyásolja az országos fejlődést. A keretrendszerek fő szerepe a cselekvések hatékonyságának a biztosítása, és számos fontos szempontot foglal magában, mint a finanszírozás, emberi erőforrás és információáramlás.
A projekt konzorcium partnerek ICLEI – Önkormányzatok a fenntarthatóságért, Európai Titkárság, Németország www.iclei-europe.org
A projekt konzorcium partnereK Dánia Önkormányzata (LGDK) www.kl.dk
Városok és Régiók Újrahasznosítási és Fenntartható Készletgazdálkodási Egyesülete (ACR+) www.acrplus.org
További információ: ICLEI – Local Governments for Sustainability, European Secretariat Tel: +49 761 36892-0 E-mail:
[email protected] Web: www.lg-action.eu © 2010 ICLEI Európai Titkárság, Freiburg, Németország Minden jog fenntartva. Ezen kiadvány az ICLEI Európai Titkárság írott engedélye nélkül semmilyen formában nem használható, újranyomtatható vagy másolható. Kép: Dreamstime, fotolia, stockxpert Szerkesztés & tördelés: Stephan Köhler A szórólap papírja 100%-ban újrahasznosított és klórmentes, és megfelel a Kék Angyal és Északi Hattyú kritériumoknak..
Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) www.rec.org Olasz Helyi Kérdések 21 Egyesület (CA21L) www.a21italy.net
www.lg-action.eu
