Önkormányzati. Tata, a vizek városa. Önkormányzat Jogtárak. Mi legyen a devizahitelekkel? Az Isztriai-félsziget. Dr. Farkas Edit, Kaposvár aljegyzője

Önkormányzati

3

2011. szeptember I. évfolyam 3. szám

vendégségben



Tata, a vizek városa Szakkiadványok

Önkormányzat Jogtárak Bank

Mi legyen a devizahitelekkel? Utazás

Az Isztriai-félsziget portré

Dr. Farkas Edit, Kaposvár aljegyzője



Jogtár® adatbázis-készítő szolgáltatás Saját dokumentumok Jogtár® formátumban Szeretné a Jogtár megoldásait alkalmazni saját dokumentumaira is? „ az F2-es keresést alkalmazni? „ a meghivatkozott jogszabályokat egy kattintással megjeleníteni? „ „időgépesen” látni a változásokat? „ hogy saját dokumentumai egymásra is hivatkozzanak, saját rövidítésekkel?

Van megoldás! Eredeti „Jogtár-motorral” elkészítjük saját adatbázisát, saját Jogtárat építünk Önnek. Kodifikációs szakjogászaink egy komplett hatályos adatbázist építenek Önnek saját jogi dokumentumaiból. „ Folyamatosan bővülő dokumentumait feldolgozzuk, behatályosítjuk, naprakészen tartjuk. „ „

Bővebb információ: 06 (40) 464-565

CompLex Kiadó Kft.

J

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.

J

Tel.: (40) 464-565

J

„

Fax: (1) 464-5657

[email protected]

J

www.complex.hu

J

[email protected]

Köszöntő Tisztelt Olvasó! Kiadja a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Kiadó és bemutatóterem: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21–35. A bemutatóterem nyitva tartása: H–CS.: 9.00–16.30 P.: 9.00–16.00

Véget ért a nyár, elkezdődtek a dolgos hétköznapok. Mindeközben az új önkormányzati törvény tervezetének vitájára várunk kíváncsian, és latolgatjuk a változásokat. Az önkormányzati törvénnyel következő számunkban foglalkozunk behatóbban, most még visszatekintünk kicsit a nyárra. Ellátogattunk az Isztriára, és itthon is vízparton jártunk; Tatát, a vizek városát jártuk körül. Beszélgettünk Kaposvár aljegyzőjével, Dr. Farkas Edittel, aki szakmai munkájának elismeréseként augusztus 20-án állami kitüntetésben részesült. Olajos Péter, az NFM helyettes államtitkára az önkormányzati zöld vagyon fontosságára hívja fel a figyelmet. Dr. Kovács Attila pedig ezúttal is igyekszik pénzügyi kérdésekre válaszolni, és átfogó képet kaphatunk az Európai Unió államainak jóléti különbségeiről. Eredményes munkát és kellemes kikapcsolódást kívánok:

Dr. Vajda Krisztina főszerkesztő

A kiadásért felel: Petr Král A kiadványok szerkesztéséért felelős: dr. Vajda Krisztina Felelős szerkesztő: Dúll Kata Szerkesztő: Falus Tamás

Tartalom

Műszaki osztályvezető: Schuller Krisztina

kultúrajánló

n Könyv, mozi, dvd, koncert, Liszt-év . . . . . . . . . . . . . . . . 2–3

Műszaki szerkesztők: Kerek Imréné, Szász Zoltán

szakkiadványok

n A közbeszerzés 2011 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . n A kormányzati döntések kunzultációs mechanizmusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . n   Önkormányzat jogtárak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

6

Tervezés, tördelés: CompLex Kiadó DTP-csoport

4 5

Nyomdai munkálatok: Blackprint Nyomdaipari Kft. – 92109059

VENDÉGSÉGBEN

n  Tata, az élő vizek városa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Felelős vezető: Fekete Attila

digitális világ

n  Milyen lehet az új iPhone? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 n  Viharosan fejlődik a mobilpiac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 n  Jön az ultrabook? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 n  Turbózd fel a tévédet! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 n  LED-tapéta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 n  E-book reader . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

utazás

n  Isztriai kalandozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

portré

n  Dr. Farkas Edit, Kaposvár aljegyzője . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Bank és tőzsde Energia

n  Mi legyen a devizahitelekkel? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 n  99 önkormányzat halmozta fel az adósság többségét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 n  Az önkormányzati zöld vagyonról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

Kérdés–válasz

n  Reprezentáció, bérlet, adótitok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

autó

n  Volkswagen Jetta 1.2 TSI Comfortline . . . . . . . . . . . . . . . . 23

európa pénzügyei

n  Jóléti szakadékok az Európai Unióban . . . . . . . . . . . . . . . . 24

A lap Általános Szerződési Feltételei a www.complex.hu honlapon olvashatók. Jelzőszám: KK-469P0-1103 ISSN 2062-6789

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

2

Kultúr ajánló

Könyv

Mozi

Koncert

Judy Allen: A rendezvényszervezés nagykönyve

Éjfél Párizsban

Budapesten a varázslatos Sade

Események szervezése és menedzselése – kez­ dőknek és haladóknak. Így szól az alcím, melyet előszavában fantasztikusnak nevez Görög Ibolya, a protokollmesterség hazai nagykövete, aki egyben a könyv magyar szakértője is. Az amerikai szerző a rendezvény- és életmódszervezés egyik legnevesebb szakértője a világon, akinek elméleti és gyakorlati útmutatásai alapján remek pénzügyi tervet, forgatókönyvet, eseménytervet lehet készíteni. A gyakorlatban is hasznosítható mű egyaránt szól rendezvényszervezőknek, pr- és kommunikációs cégek munkatársainak, ügyfeleinek, marketing, vállalati, önkormányzati kommu­ nikációs szakértőknek, jótékonysági és nonprofit szervezeteknek, vendéglátó-ipari szakembereknek. A második kiadás alapján készült magyar változatban már olyan modern rendezvények szervezéséről is szól a szerző, mint például az internetes közvetítés vagy telekonferencia. Emellett természetesen a hagyományos vezetőségi ülésről vagy az üzleti konferenciáról is szó esik. A függelékben három magyar költségvetésés forgatókönyvminta is szerepel, remélhetően tovább könnyítve a hazai szervezők munkáját. (Akadémiai Kiadó)

(Midnight in Paris) A Woody Allen-rajongók örülhetnek: itt az újabb év, itt az újabb film. Barcelona és London után ezúttal Párizs városába írta bele hőseit a 76 éves, fáradhatatlan író-rendező. Az időutazásos romantikus vígjátékban Owen Wilson és Rachel McAdams alakjában egy jegyespár érkezik a francia fővárosba. Az írónak annyira megtetszik Párizs, hogy akár egész életét szívesen leélné itt, menyasszonya viszont másképp gondolja. Az élet azonban tartogat megle­ petéseket, különösen Woodynál. Főhőse ugyanis felfedezi: ha pontban éjfélkor beszáll egy fiákerbe a város egy bizonyos pontján, az idő visszarepíti őt a számára vonzó 1920-as évekbe. Érdekes ötlet, megannyi humor- és nosztalgiaforrás; a nagy New York-i mester ismét elemében van. Két kiváló színésze mellett feltűnik a mindig remek Kathy Bates, Marion Cotillard és Adrien Brody is. E kedves, vidám filmmel garantált a siker. (Budapest Film)

Az egzotikus hangú és szépségű brit-­ nigériai énekesnő turnéja során november 23-án ér a Papp László Budapest Sport­ arénába, hogy elkápráztassa közönségét. A  nyári észak-amerikai koncertsorozatán már kiérdemelte a nézők és kritikusok dicsérő jelzőit: elbűvölő, felemelő, varázslatos, diadalmas! Tíz év elteltével adott ki újra lemezt és tért vissza a pódiumra zenésztársaival az énekesnő, aki briliánsan ötvözi a rhythm and blues, a soul, a jazz műfaját. Élőben is hallhatjuk a negyedszázada fülünkben csengő Smooth Operatort, de elhangzik majd a No Ordinary Love vagy a legújabb lemez címadó dala, a Sol­ dier of Love is. Ki hinné, hogy az 1984-ben megjelent Diamond Life és a 2011-es ­utolsó stúdióalbummal együtt mindössze öt lemeze jelent meg – mégis beírta magát a halhatatlan művészek közé. Szerencsére most élőben is hallható Magyarországon. A rajongóknak vétek kihagyni! (Live Nation)

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

Kultúr ajánló

3

Liszt minden tekintetben

A kétszázadik születésnap 2011. október 22-én Londonban egész napos eseménysorozaton és koncerten em­­lékeznek meg Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulójáról. Aznap a Művészetek Palotájában Liszt zongoraversenyei csendülnek fel (Gyenyisz Macujev előadásában) és néptánc gála tiszteleg a nagy zeneszerző munkássága előtt, szimfonikus és dramatikus műveire készített koreográfiákkal. A közönség a palota előcsarnokában októbertől december végéig Liszt arcai címmel fotókiállításon találkozhat a nagy európai utazó portréival, akit a korszak egyik leggyakrabban fényképezett világsztárjaként is ismerhettek kortársak a XIX. század derekán. A Liszt-év keretében, ugyancsak a MÜPÁ-ban, október elsején Liszt és Európa címmel a népszerű zongora- és kevésbé ismert kamaraművei mellett olyan szerzők alkotásai is megszólalnak az emlékműsorban, akik Lisztre hatottak (így Paganini), illetve akikre ő hatott (például Bartók). Október 8-án, Bogányi Gergely zongoraestjén felcsendül többek között a II. magyar rapszódia és számos etűd. Liszt életrajza alapján készült színházi előadásnak is helyszíne lesz a Művészetek Palotája: a  Fesztivál Színházban október 13-án és ­14-én, Gálffi Lászlóval a főszerepben, a HOPPart társulat közreműködésével Fábri Péter darabja látható. Egy robogó élet szélsőségeit mutatja be a kétrészes játék, egy olyan lángoló emberét, akit rajongói csodáltak, akinek keze alatt elpattantak a zongorahúrok, melyekből a nők versengve készíttettek maguknak karkötőt… A Liszt Múzeum és Kutatóközpontban, a zeneszerző utolsó budapesti lakhelyén, a Régi Zeneakadémián háromnapos születésnapi programsorozatot rendeznek, ahol a kiállítások mellett érdekes koncertek várják a közönséget. Az előadásokon főként azok a művészek vesznek részt, akik már korábban is adtak hangversenyt a múzeum javára. Így a Ránki Dezső–Klukon Edit és az Egri Mónika– Pertis Attila zongoraművész házaspár. A művészek néhány művet Liszt egykori szalonjában adnak elő – a mester eredeti hangszerein.

Sikeres manőverezés, ellenszélben is Azok a tudatos befektetők, akik figyelemmel kísérik az innovatív befektetési lehetőségeket, nagy valószínűséggel találkoztak már az UniCredit Bank Szuper 8 fantázia­ nevű befektetési konstrukciójával, amely 2010-ben elnyerte „Az év lakossági meg­ taka­rítási terméke” díjat is. A befektetési alap előnyeit még korszerűbb kondí­ciók­kal később a Szuper 8 Plusz, majd a Trendváltó Alap is kínálta, és most ismét új termékkel bővült a kínálati paletta: Trendváltó Plusz néven.  Az új befektetési alapról Kárpáti ­Gábort, az UniCredit Bank Premium Banking szegmensének vezetőjét ­kérdeztük.

Miben hasonlít a Trendváltó Plusz sikeres elődeire, és miben különbözik tőlük? Az a közös bennük, hogy mindegyik a dinamikus eszközallokációra épül. A sokaknak már ismerős fogalom lényege, hogy a mostani, felgyorsult pénzvilágban lényegesen dinamikusabban kell követni a változásokat, mint azelőtt. A Pioneer Alapkezelő munkatársai naponta újra meghatározzák, hogy a vagyon mekkora része kerüljön például részvénypiaci befektetésekbe. Ha jó a tőzsdei hangulat, magas a teljesítmény, ott marad a pénz. Ha azonban romlik, a szakemberek azonnal lépnek: áthelyezik a tőkét biztonságosabbnak ítélt helyekre.

A magyar befektetők évek óta a befizetett tőke megóvását tartják szinte a legfontosabb szempontnak a befektetés kiválasztásakor. Ez így van, ezért vállalunk a Trendváltó Plusz esetében is névértékre vonatkozóan tőkevédelmet, vagyis azt, hogy az ötéves befektetési periódus végén minden be­ fektetési jegy tulajdonos visszakapja a befektetett pénzét. Sőt, ennél az alapnál a futamidő első évének végén biztos 8 százalékos kifizetést vállalunk a befektetési jegyek névértékére vetítve. Önök azt ígérik a Trendváltó Plusznál, hogy az alap még a trendszerű árfolyamesésekből is profitálhat. Ez hogyan lehetséges? A vitorlázást hoznám fel példának. Ha ellenszél van, akkor is tudunk a vitorlással úgy manőverezni, hogy közben a hajónk előbbre jusson. Most ezt a taktikát, ha úgy tetszik, üzemszerűen alkalmazzuk akkor, ha az ellenszél tartóssá válik. Lényegében ezért neveztük el a konstrukciónkat „trendváltónak” − rugalmasan változtatjuk a befektetési stratégiánkat, ha megfordul a piaci trend. Ez azt is jelenti, hogy szükség esetén napról napra − a mindenkori helyzetnek megfele­lően  − alakítjuk át a portfóliónkat.

Meglehetősen nagy súlyt fektetnek az új termékek, új technikák kitalálására, holott a bizonytalan időszakban ésszerűnek tűnhet a hagyományos megoldásokhoz fo­ lyamodni. A válság nyomán új időszámítás kezdődött a lakossági bankpiacon is. Először mindenki kénytelen volt szembesülni a váratlan, cuna­miszerű változásokkal, aztán a tények és trendek értékelését a működési elvek, módszerek átgondolása követte. Elindultunk egy úton, amelyen gyökeresen megújulnak az ügyfélkapcsolatok és a termékkonstrukciók. Bankunknál a szakértelemre alapozva számos módon támogatjuk ügyfeleinket a valóban felelős dönté­seik meghozatalában. Merre induljon az, aki megtakarítását a Trendváltó Plusz befektetési alapba szeretné helyezni? Forduljanak bizalommal tanácsadóinkhoz országos hálózatunk bankfiókjaiban, munkatársaink készséggel segítenek a hozzájuk forduló érdeklődőknek. A befektetési alapról, így az azzal kapcsolatos kockázatokról, díjakról részletes tájékoztatást kaphatnak a 06–40/50–40–50–es telefonszámon, illetve honlapunkon is a www.unicreditbank. hu/trendvaltoplusz címen.

4

szakkiadványok

Közbeszerzés 2011 A megújult formában megjelenő és saját keresővel működő Jogtár-kiegészítés a közbeszerzéssel foglalkozó szakemberek munkájához ad hasznos információkat. A korábbi esetekben meghozott döntések bemutatása mellett megtalálható a közbeszerzésekről szóló, 2011. július 11-én el­ fogadott új törvény kommentárja, amely neves közbeszerzési szakértők közreműködésével készült. Emellett a kiadvány tartalmaz tematikus besorolásban elhelyezett közbeszerzési határozatokat is, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottság eseti ügyekben hozott döntéseit, a Fővárosi Bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság közbeszerzési ügyekben hozott eseti határozatait.  n

A kormányzati döntések konzultációs mechanizmusai A szerző, dr. Vadál Ildikó könyvében a kormányzati döntések mögött álló konzultációs intézmények rendszerének bemutatására vállalkozott. Mára ugyanis a modern közigazgatásban a kormányzati konzultatív szervek szövevényes rendszere alakult ki. E szervek szerepe, jogállása nemcsak különböző, hanem sokszor tisztázatlan, elnevezésük változatos képet mutat. ­Jelentőségükhöz és számukhoz képest a politikatudomány és a jog is kevés figyelmet szentel a kormányzati döntések kialakításában szerepet játszó ­intézményeknek, holott szinte észrevétlenül kialakult egy új szektor, amelynek működése a kormányzati tevékenység minősége szempontjából is létfontosságú. Ezért mára elkerülhetetlenné vált a kormányzati döntéshozatalban résztvevő szerveknek a feltérképezése, az ebbe sorolható intézmények, eljárások számbavétele és tipizálása, a kormányzati döntéshozatalban játszott szerepük tisztázása. A kiadvány hiánypótló jellegű, hiszen eddig Magyarországon a közjogi szakirodalom nem dolgozta fel a kormányzati döntések mögött álló konzultációs intézmények rendszerét. A könyv segítheti a közigazgatási rendszer korszerűsítésével foglalkozó szakemberek munkáját, politológusok és szervezetszociológusok érdeklődésére is számot tarthat, továbbá az egye­ temi oktatásban ugyancsak hasznos tananyagként alkalmazható.  n

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

szakkiadványok

5

Önkormányzat Jogtárak A Kiadó 1993 óta nagy sikerrel jelenteti meg a szakmailag elismert Jogtárakat, melyeket az ügyfeleink elvárásai és a mai kor igényei alapján továbbfejlesztettünk. Az elsősorban jegyzők és ügyintézők számára készült Önkormányzat Jogtárak külön nézetben kínálnak szakmaspecifikus tartalmakat a Jogtár teljes tartalmával a háttérben. Az elektronikus adatbázis teljes és átfogó ismerettárat nyújt a közigazgatásban dolgozó szakemberek számára, a jogszabályok naprakész feldolgozása által a felhasználók az elsők között értesülnek a változásokról. Az Önkormányzat Jogtárak időgép funk­ ciója lehetővé teszi, hogy az egyes jog­ szabályok időrendi változásai könnyen és gyorsan nyomon követhetők, összehasonlíthatók legyenek. A folyamatos frissítésnek köszönhetően a joganyagok naponta, a  szakmai anyagok rendszeresen, de legalább havonta frissülnek. A speciális és praktikusan kialakított keresőablak segítségével könnyen és célzottan kereshet az Önkormányzat Jogtáron található dokumentumok között. A joganyagok könnyen kezelhető, egységes szerkezetben jelennek meg egy olyan felületen, mely kialakítása során az egyik elsődleges szempont volt, hogy az önkormányzatok munkafolya­ mataihoz igazodjon, a leginkább támogatva azt. Az Önkormányzat Jogtárakon számos szakmai információ megtalálható egy helyen, így használatával idő és pénz taka­ rítható meg. Ilyen tartalom például a közszolgálati naptár, amely segítségével megtekinthetők az önkormányzatokat érintő aktuális határidős feladatok. A módszertani anyagok, gyakorlatorientált segédanyagok egy-egy konkrét probléma megoldásában nyújtanak támogatást, míg például a Határidő-kalauz vagy az Illetékkalkulátor a napi feladatok elvégzését hivatott megkönnyíteni. 2011-ben további fejlesztéseket hajtottunk végre, ennek eredményeképpen hamarosan  elkészül a Bírságkalkulátor, mellyel az

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

önkormányzatok által kiszabható  bírságok számíthatók ki egy gombnyomásra. Az ­Interaktív Ket. a Ket.-tel kapcsolatos va­ lamennyi másodlagos dokumentumot, tehát az iratmintákat, módszertani anyagokat, magya­ rázatokat tartalmazza, a kapcsolódó szakaszhoz hozzárendelve. További újdonság az Új Széchenyi Terv eljárásrendjével kapcsolatos módszertani leírás, illetve a funkciók között a témakörök szerinti ke­resés.  n

6

vendégségben

Tata, az élő vizek városa Hol volt, hol nem volt, az Óperencián innen, de a Dunán túl, volt egy mesebeli hely, ahol oly sok víz tört fel a földből nap mint nap, tengernyi forrásból, amennyit ma kétszázezer köbméternek neveznénk, és az oda vetődő fáradt vándor rengeteg kicsiny tóban, vízfolyásban moshatta le az út porát. E mesebeli hely volt a Vizek Városa.

Mesénk a kalandos múlt század hetvenes éveiben véget is érhetett volna, mert a szocialista bányászat természetbarátnak nem nevezhető tevékenysége folytán a források egyszerűen eltűntek a Vizek Városából, azaz Tatáról. De még sincs az „itt a vége fuss el véle” fordulat, mert a rendszerváltás után bezárt a szomszéd vár bányája, már nem emeltek ki annyi karsztvizet a földből, a természet rendszere újra telítődött, és mintegy tíz esztendeje visszatértek a források Tatára. Ma már körülbelül harmincezer köbméter víz tör a felszínre naponta, főleg a mesés nevű és szépségű Fényes-­ fürdőn. Ettől függetlenül is van Tatának háromszáz hektárnyi vízfelülete, horgászhatunk a Cseke-, és Derítő-tavakon, csónakázhatunk az Öreg-tavon, kirándulhatunk a Réti-tavaknál, vagy tiszta forrásvízben fürdőzhetünk a már említett Fényes-­ fürdőn. Michl József polgármester szerint is méltán él az afféle szlogenné lett vizek városa elnevezés, csak kissé megújították, így lett Tata

az „élő vizek városa”. És mivel erdőben, zöld felületben is bővelkedik, a polgármester természeti kincses kertként aposztrofálja városát, ahol bizony nagyon jó élni, olyan mintha egy üdülőben laknának. Minden adott ahhoz, hogy még több turista jöjjön Tatára, szállodából is a legtöbb itt van a megyében. A források persze akkor élnek igazán, ha hasznosítják őket, és miután a feltörő víz meleg, huszonhárom fokos, azt tervezik, hogy hőszivattyút működtetnek vele, így a város távfűtéséből kiválthatnák a gázt. A városvezetés nem csak Tata természeti, hanem szellemi örökségét is ápolja. Itt született 1888-ban Magyary Zoltán, a közigazgatás-tudomány nemzetközileg is elismert tudósa, aki 70 esztendővel ezelőtt írt egy vitairatot Mi lesz Tatatóvárossal? címmel. Ebben tulajdonképpen egy városfejlesztési tervet fogalmazott meg. E vitairat fejezetei alapján készítette el a testület a város rövidtávú gazdasági programját, de a hosszú távú városfejlesztési terv is Magyary Zoltán szellemiségét, és egyben a tatai polgárok véleményét tükrözi, így szinte természetes, hogy Magyary-terv lett a neve.

Az Esterházyaknak is nagyon sokat köszönhet a város. Más kérdés, hogy Magyary Zoltán terve – egyesítsék Tatát és Tóvárost –, éppen a patinás család gazdasági érdekeibe ütközött. A polgármester szerint ugyanolyan ambivalens volt a viszony a grófi família és Tata között, mint manapság az állam és a város között. Segítségük a település fejlődéséhez elengedhetetlen, mégis olykor hátráltatja azt. Jellemző, hogy a tatai Esterházy-kastély az állam tulajdonában van, és mivel erősen ráférne a felújítás, az állam pályázott is ennek érdekében – saját magához. De nem nyert. Így az amúgy veretes kastély továbbra is igen lepusztult állapotban van. Tatán a gyerekeknek is ismerniük kell a város értékeit és múltját, ezért az iskolákban bevezették a Tata tantárgyat, amelyet ötödik osztálytól felfelé, heti egy órában kö­

Az első utcai acetilén lámpák

Michl József polgármester

1897. július elején a két község (Tata és Tóváros) vezetősége a Budapesti Acetilén-gáz Részvénytársasággal kezdett megbeszéléseket. Kérték, hogy mielőbb próbavilágításon mutathassák be, miként lehet a város világítását megoldani. Néhány nap múlva, 1897. július 24én este fél kilenckor huszonegy helyen, a világon elsőként kigyulladtak az utcai acetilénlámpák. A világítás főpróbája ragyogóan sikerült. A két község az Acetiléngáz Részvénytársaságtól megrendelte a két császár – II. Vilmos német és I. Ferenc József osztrák császár és magyar király – tatai tartózkodásának idejére a grófi kastély, a Nagy-tó partján a királyi sátor, a főhercegek lakásául szolgáló piarista rendház, az Öregvár és a fontosabb utcák, terek acetiléngázzal történő megvilágítását. A látvány szinte leírhatatlan volt. Így írt a Pesti Hírlap Tatáról tudósító újságírója: „Midőn ő felsége a szabadba lépett, pompás látvány tárult eléje. A vele szemben levő tópart színes világításban tündökölt, s a tó csendes felülete hatásosan tükrözte vissza a lampionok végtelen sorát, amely az egyik parttól a másikig nyúlt… Az egész város ki volt világítva, s az utcán hullámzó tömeg sokáig nézte a pazar látványosságot.” (Forrás: www.tata.hu)

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

vendégségben telező jelleggel tanulnak a leendő lokál­ patrióták (ehhez tankönyv és munkafüzet is jár), azzal a mottóval, hogy „csak amit ismerek, azt szerethetem, és amit szeretek, arra vigyázni fogok”. Ha már a mottóknál tartunk, ép testben bizonyosan ép a lélek, a gyerekeknek negyedikes korukig tantervi keretek között kötelező úszniuk, ami persze a vizek városában nem meglepő. És hogy e testi és szellemi táplálékot megfelelő környezetben vegyék magukhoz a lurkók, az önkormányzat tanuszodát épített, iskolákat és óvodákat újított fel, sőt a Makovecz-stúdió tervei alapján épült új óvoda a város egyik ékessége lett. És ha az ifjoncok felnőtté cseperednek, jó eséllyel maradnak Tatán, mert – divatos kifejezéssel élve – népességmegtartó képessége elég jó. A munkanélküliség mindig az országos átlag alatt van, és bár az itt élő 24 ezer lakóból háromezer ember más városban dolgozik, a cél az, hogy ők is itt találjanak munkát.

7

A tatai vár A Lackffy család kezdeményezésére az 1300-as évek végétől folyamatosan épült és átépült, ma Tata egyik gyöngyszeme. Fénykorát Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte, mint királyi nyaralókastély. A vár falai a romantikus építészet stílusjegyeit tükrözik, melyet az egykor itt élt Eszterházy családnak köszönhetünk. Az Öreg-tó partján álló építmény ma is szemet gyönyörködtető látvány. (Forrás: www.tata.hu)

a Kálvária-dombról letekint a városra, már feledte is a rossz első benyomást. Elsétál a mezővárosi jellegű utcákon az Öreg-tóhoz, elmegy az Esterházy-kastély mellett, gyönyörködik a várban, majd megpihen a tó partján egy hatalmas platánfa alatt, és két

csevegő kamaszlánynak felteszi azt a banális kérdést, hogy mégis fiatalként milyen Tatán élni. A csitrik csodálkozva kérdeznek vissza: Maga szerint? Nézzen körbe, hát nem mesés? Juhász Mátyás

A város szülötte, Magyary Zoltán (1888–1945) Manapság az a bizonyos vándor a székes fővárosból, meglepően tiszta, hűvös, in­ formatív vonattal egy óra alatt ér Tatára. Leszálláskor kissé ugyan meglepődik a lepusztult állomáson, de a mindenkivel kedélyesen csevegő buszsofőr nemcsak útba­ igazítja, hanem fel is vidítja, amikor pedig

Tata vagy Herend? Kevesen tudják, hogy a herendi porcelán valójában Tatáról származik. A városban született Farkasházy Fischer Mór, aki az akkori porcelánmanufaktúrát megvásá­ rolta, és a tatai műhelyt áttelepítette Herendre, mert az itteni nyersanyag nem volt elég jó minőségű. De a városnak a Herendi Porcelángyárral még mindig nagyon jó a kapcsolata, együtt terveznek egy állandó herendi porcelánkiállítást ­Tatára.

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

Magyary Zoltán 1888. június 10-én katonatiszti családban született Tatán. Államtudományi, államszámviteli tanulmányokat folytatott a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol 1912-ben jogtudományi doktorátust szerzett. A két világháború között a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban gróf Klebelsberg Kunó miniszter mellett dolgozott, a tudománypoltikai ügyosztály vezetőjeként felügyelte és irányította az egyetemeket, főiskolákat, az Országos Magyar Gyűjteményegyetemet és a tudományos élet ­egészét. A Pázmány Péter Tudományegyetem Közigazgatás- és Pénzügyi Jogi Tanszékének egyetemi tanára volt. Bethlen István miniszterelnök a magyar közigazgatás egyszerűsítését előkészítő munkálatok megszervezésével bízta meg, s 1931-ben létrehozta a Magyar Közigazgatás-tudományi Intézetet. Sorra jelentek meg a közigazgatást elemző és fejlesztését célzó írásai. 1938-ban Györffy István és Teleki Pál mellé kinevezték a Táj- és Népkutató Központ hármas vezetőségébe. Tatával akkor újult meg a kapcsolata, amikor korszerűsítési elképzeléseinek gyakorlati terepet keresett, és erre az akkori tatai járást találta a legalkalmasabbnak. Tata életében fontos szerepet játszott Tata és Tóváros egyesítését célzó törekvése, amely sikerrel járt. Tatából és környékéből „mintajárást” akart formálni. Magyary Zoltán a magyar közigazgatás-tudomány nemzetközi mércével mérve is kimagasló, iskolateremtő egyéni­ sége. Tata közelében, Héregen halt meg 1945. március 24-én. A kormányzat róla nevezte el a közigazgatás fejlesztésére vonatkozó programját, Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program néven. Csak azért nem lett Magyary-terv, mert ­Tatán már van ilyen.

8

digitális világ

Milyen lehet az új iPhone? Még vékonyabb, még erősebb lesz, és 2011. szeptember végén jelenik meg az iPhone legújabb, 5-ös verziója – véli tudni az Apple-telefon fejlesztéseit árgus szemekkel követő szakmédia. Vad találgatásuk szerint nagyobb és hajlított üvegből lesz a kijelzője, 8 megapixeles kamera dolgozik majd benne, lesz NFC csipje is, vagyis a készülék mobil pénztárcaként is használható. A di­ zájn állítólag nem változik, marad az Apple kétmagos A5-ös processzora, míg mások úgy tudják, hogy a cég már teszteli a nagyobb tudású, újgenerációs A6-ost.

Ez még az iPhone 4...

Az igazi különlegesség azonban a töltő: állítólag vezeték nélküliekkel szerelik fel a mobilokat. Kínai fülesek viszont úgy értesültek, hogy a bálványozott apparát világpremierje szeptember második felében ­várható, az eladások négymilliós raktárkészlettel startolnak. Azok a korábban felröppentett híresztelések is tartják magukat, hogy az iPhone 5 mellett lesznek majd olcsóbbak is. A meglévő 4-es verzió középkategóriásként a piacon marad, az iPhone3GS jelű lesz a belépő modell, úgy 350 dollár körüli áron. Az Apple azonban hallgat,

mint a sír, nem kommentál. Nem véletlenül. A tengernyi pletykaözön remek pr, felbecsülhetetlen ingyen reklám.  n

Viharosan fejlődik a mobilpiac A mobiltelefónia világában nincs semmilyen válság, szinte nem telik el nap valamilyen meghökkentő műszaki újdonság vagy mellbevágó üzleti hír nélkül. Az amerikai Apple mostanában az iparág és az üzleti világ istenített sztárja. Igaz, a legnagyobbak gyártólistáján valahol csak a negyedik he-

lyen áll, de az olajipari Exxon Mobile után – 363 milliárd dolláros részvényértékkel – már a világ második legértékesebb vállalata, 76 milliárd dolláros vagyona az éves amerikai költségvetéssel vetekszik. Eközben nagy átrendeződés megy végbe a mobiltitánok versenyében. Iparágai elemzők szerint a ­Nokia ugyan még a világ első számú mobiltelefon-szállítója, de a fejlődés motorjaként szolgáló okostelefonok piacán elvesztette elsőségét. A versengésből már korábban kiszállt Siemens után úgy tűnik, hogy a Motorola és a Sony Ericsson sem bírja nagyon szusszal. Ezzel szemben viszont a két dél-koreai tigris, a Samsung és az LG az elmúlt években megsokszorozta

forgalmát, már a Nokia világelső helyét o­ stromolják. Teljesítményüket érzékelteti, hogy a Samsung Galaxy SII típusú okos­ telefonból 85 nappal piacra dobása után már ötmillió darabot értékesítettek. Az elődmodellnek 125 napra volt szüksége e forgalom eléréshez. Az LG üdvöskéjét, az Európában nyáron debütáló 3D-s Optimust felszerelik a Wikitude „kiterjesztett valóság” (augmented realitiy – AR) böngésző alkalmazással is. E szolgáltatás révén a készülék kamerájának pásztázásával, a látó­ mezőbe került objektumok és képek alapján a felhasználó bővebb információt szerezhet a környezetről, így megnézheti a kapcso­ lódó Wikipédia-bejegyzéseket és Twitterinformációkat is.  n

ahogy a hwsw szakportál magyarázza, a tabletpiac formájában új fogyasztói igény jelent meg, az Apple iPad sikere arra utal, hogy ebben a szegmensben nem is a számítási kapacitás, hanem az új felhasználói élmény adja el a terméket. Az Intel szerint a tabletek egyik meghatározó előnye a pc-kel szemben a folyamatos készenlét és adatkapcsolat. Ezért a személyi számítógépek következő generációja még „alvó” állapotban is képes lesz az internetkapcsolatra,

úgy ahogy a telefon letölti a háttérben a leveleket és egyéb értesítéseket. Hírek szerint az ultrabook első példányai az év végén jelennek meg a piacon ezer dollár körüli áron, s ha bejön a számítás, akkor jövőre a notebook-piac 40 százalékát is megszerezhetik.  n

Jön az ultrabook? A pc, a lap-top, a notebook, a netbook és a tablet után az ultrabook nevét is meg kell tanulni. Még májusban, a tajvani Computex szakkiállításon debütált az a szupervékony, 17 milliméteres, alig több mint egy kilós, de szupererős és alacsony energiafogyasztású hordozható számítógép, amely a táblák (és az okostelefonok) tulajdonságait akarja ötvözni a személyi számítógépekével. Az ultrabook-platform mögött az áramkörgyártó Intel áll. Mint

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

digitális világ

9

Turbózd fel a tévédet! Az LG Electronics csaknem 35 ezer forintos áron, az év második felében itthon is piacra dobja azt a 11x11 centiméteres multimédiás lejátszót, amely a hagyományos HD TV készüléket felvértezi okostévé-tulajdonságokkal. Az LG Smart Box nevű kütyüvel – egyszerű HDMI (audiovideo adatátviteli) csatlakozón át összekötve – képernyőre varázsolható az internet, egy sor népszerű világhálós tartalom és alkalmazás, köztük a Vtuner in-

ternetes rádió, a Picasa fotós webalbum, a YouTube videó megosztó portál, s nem utolsósorban az LG Apps internetes áruház választéka. A Smart Share megosztási funkcióval – vezeték nélkül – a tévén elérhetők és megjeleníthetők a videokamera, a táblagép, a pc és más digitális készülék tartalmai. A Smart Box ugyanakkor a hagyományos távirányítóval vezérelhető, de számítógépes egér, vagy klaviatúra is csatlakoztatható hozzá.  n

LED-tapéta

Zsebre vágható útitárs Legyen szó családi nyaralásról vagy üzleti utazásról, egy okostelefon hovatovább nélkülözhetetlen útitárs. Itt van mindenekelőtt a navigáció, amely nem csupán helymeghatározásra és útmutatásra, de a PocketGuide alkalmazással még magyar nyelvű idegenvezetőként is szolgál. A már órák alatt érvénybe lépő utasbiztosítás sms-sel igényelhető, legújabban pedig iPhone vagy iPad készülékkel OTP-átutalás intézhető, az e-repjegyek pedig mobil interneten is rendelhetők, a telefonra lehívhatók. A booking.comra kattintva a megérkezés utáni szálláskeresés sem gond, nem is részletezve a helyi attrakciók, étkezőhelyek, benzinkutak vagy netán a váratlanul szükséges orvosi rendelők feltérképezését. A Google-féle szótár feleslegessé teszi a papíralapú szótárakat, vásárláskor, pénzváltáskor a telefonos kalkulátor is előkapható. A beépített videós kamerákkal már nemcsak az élmények örökíthetők meg, hanem a fotók és videók mms-sel azonnal hazaküldhetők. Mindemellett az online alkalmazási áruházak, így a Nokia Ovi, az Apple Apps vagy az Android Market a praktikus és a szórakoztatási alkalmazások özönét kínálja. Mindez azonban nincs ingyen. Bár az uniós országokban 2011. július 1-jével a külföldi telefonhívások és fogadások (roaming) percdíja 93, illetve 29 forintra csökkent, a külföldi mobilnet-számla borsos lehet. A szolgáltatók ezért többféle díjcsomagot is kínálnak. Így például a T-Mobile egynapos Travel & Surf csomagjával 690 forintért 10 megabájtot lehet internetezni. Mindehhez azonban ne felejtsük bepakolni a telefon töltőjét sem. Ennél csak az lehet a kellemetlenebb, ha nem passzol az otthonival a konnektor. Már csak a többi elektromos holmi bekapcsolásához is jó felszerelkezni egy adapterrel.

A sokféle világítási célra felhasználható LED és OLED (orgainc light-emitting diode) lámpákat már a belsőépítészet és a lakberendezés is felfedezte. Legújabban már a világhálón is több cég kínál olyan hangulatvilágítást, amely a hagyományos fali tapétát ledes technikával kombinálja. A világító fal úgy viselkedik, mint egy lámpa. Más világítótestekhez hasonlóan fel- és lekapcsolható, energiatakarékos, de merőben újszerű fényviszonyokat kínál. A fényforrás-gyártásban is nagymester Philips nemrég a dán Kvadrat Soft Cell céggel közösen jelentette be a LED-tapétákkal kapcsolatos „textilterveit”. A világító és hangelnyelő tapéta kifejlesztéséhez a holland nagyvállalat az integrált LED-technikját, míg a dán partner a rugalmas és könnyen méretre igazítható akusztikus paneljeiket adja. Az alukeretekre feszített panelek a

színskála ragyogó fényeivel és a hangok csillapításával bármilyen beltérben kellemes munka- vagy pihenőteret kínálnak. Feltételezhető, hogy a csúcstechnikájú falipapír egyelőre nem olcsó mulatság, így

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

valószínűleg kezdetben inkább cégek, közületek, múzeumok, galériák, szállodák fognak „ledesen” tapétázni. Heimer György összeállítása

10

digitális világ

Amin a digitális könyv életre kel

E-book reader Az e-könyvek megjelenésével egy időben gomba módra kezdtek elszaporodni azok az eszközök, amelyeken már egyre több felhasználó számára váltak elérhetővé a digitális állományok. Sorozatunk e havi cikkében az e-book olvasókról szólunk.

Napjainkban az e-könyv olvasók piacán a trendeket és az árakat néhány olyan nagynevű forgalmazó gépei határozzák meg, mint a Barnes&Nooble, a Sony és az Amazon. A három nagy gyártón kívül ugyan más amerikai, európai, japán és kínai gyártók is képviseltetik magukat a piacon, de nem akkora a népszerűségük, és termékeik sem annyira elterjedtek. Az első, e-ink technológiával rendelkező olvasó a Sony Librie volt 2004-ben. Azóta ez a technológia folyamatosan fejlődik, ­halad előre, mára már a színes e-ink kijelzőjű eszközökkel próbálkoznak a gyártók. A Rocket eBook, a SoftBook, az Everybook és társaik már jobban hasonlítanak egy igazi könyvre, mint számítógépre, a beléjük tölthető oldalak ugyanúgy ­lapozhatóak, jegyzetelhetőek, mint papíralapú elődjük. Ezenkívül néhány egyéb hasznos szolgáltatást is tudnak, mint például a villámgyors keresést a szövegben, sötétben is olvasható a megvilágított ­képernyő, illetve állítható betűméret és színek. Az e-book állományok többsége emellett a hordozható kézi gépeken, valamint a hagyományos számítógépeken is megnézhető

ingyenes olvasóprogramokkal. A formá­ tumok közül az Adobe cég PDF-je és a Microsoft által is támogatott OEB (Open E-book) szabvány az ismertebbek – mindkettő tartalmaz másolásvédelmet is. Az e-könyv olvasó előnyeként szokták felsorolni, hogy szinte sosem merül le, mivel az e-papírnak nincs háttérvilágítása és csak a lapozás fogyaszt áramot. Általában elég, ha egy-két havonta rádugjuk a számítógép USB-portjára, és pár óra alatt föltöltődik. Másik előnye, hogy az e-könyv olvasóknak nagyobb a kijelzőjük, így könnyebb őket olvasni. Hátrány ugyanakkor, hogy az olvasókban általában lassú processzor van, és  maga a kijelző sem képes valós időben reagálni a parancsainkra, ezért a lapozás akár pár másodpercig is eltarthat. További hátrány még a nagysága és az ára. Míg egy PDA-t az ember bármikor előkaphat a ­zsebéből, az e-könyv olvasó nem fér el, ezért nincs mindig kéznél, amikor szükség van rá. Ezért már készülnek összehajtható e-könyv olvasó eszközök is. Mára már megjelentek az e-book kiadók, amelynek következtében a nyomdák, a terjesztők és könyvesboltok kihagyhatóvá váltak a folyamatból.

Napjainkban már egyre több az elektro­ nikus könyveket publikáló cég, köztük néhány magyar is. A kiadók célja, hogy ­rászoktassák az embereket a kép­ernyőn olvasásra. Ezért vagy a nyomtatásban gazdaságtalan, szűk olvasókört érdeklő műveket jelentetik meg, vagy éppen a népszerű, bestseller írókat és műfajokat publikálják. A legtöbb kiadónál ingyenes könyveket is letölthetünk, a fizetős kiadványok ára pedig rendszerint jóval alacsonyabb, mint a nyomtatott változat. A közvetítők, nyomdák kihagyása a publikálási tevékenység gazdasági hátterét alapjaiban fogja megváltoztatni hosszú távon: a költségek jelentős csökkenésével a szerzők és az olvasók egyaránt jobban járnak. Itthon még elég kezdetlegesnek mondható az e-könyv piac, s bár vannak különböző törekvések, nem alakult ki egységes megoldás a tartalom értékesítésére. Magyarországon 2007 óta vannak jelen az e-könyv gyártók: a Barnes&Nooble Nook nevű olvasóját és az Amazon Kindle-jét interneten keresztül rendelhetjük meg, a  Sony olvasóihoz pedig márkaboltokban juthatunk hozzá. Ezenkívül e-könyv olvasó eladással foglalkoznak mobilszolgáltatók (pl.: T-Mobile), könyvforgalmazók (pl.: Bookline, Libri) és e-könyvekkel foglalkozó vállalkozások is (pl. Ad Librum Kiadó, Digitalbooks). Sok kiadó ugyanakkor még idegenkedik az e-könyvek árusításától, és a könyvtáraknak is egyelőre nehezebb a dolga a szerzői jogi problémák miatt (DRM = Digital Rights Manage-ment). Egyelőre viszonylag kevés magyar nyelven elérhető elektronikus könyv van a külföldi kínálathoz képest. Leginkább az interneten, fórumokon és blogokon szer­veződnek olyan közösségek, melyekben a tagok saját felhasználásra készített e-könyveiket közzéteszik és gyűjtik. Emellett egy kevés magyar nyelvű irodalom elérhető az online könyvesboltok kínálatában is (ezeket a nyomtatott könyveknél olcsóbban, általában pár száz forintért szerezhetjük be). Mindezek ellenére egyre jobban terjednek itthon is a különböző márkájú e-könyv olvasók, már egy-két könyvtárban is. 2010 decemberében az OSZK kapott ajándékba tíz LCD-kijelzős e-könyv olvasót. A készülékek a beiratkozott felhasználók számára helyben használhatók, a könyvtár olvasnivaló e-könyveket is töltött rájuk, illetve a tervek között szerepel az e-bookok kölcsönözhetővé tétele. Würsching Zoltán

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

Ön szerint mi ez a szám? 171 658* Ennyi magyar jogi dokumentumot tartalmaz a Jogtár.

Jogtár® CompLex megoldást kínálunk! www.jogtar.hu *Az adat a 2011. július 31-i állapotot mutatja.

CompLex Kiadó Kft.

J

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.

J

Tel.: (40) 464-565

J

Fax: (1) 464-5657

J

[email protected]

J

www.complex.hu

12

utazás

Isztriai kalandozások

Adria ékszerének is nevezik a varázslatos kis horvát települést, Rovinjt. Mindenképp érdemes ide kirándulnia annak a turistának, aki Horvát­ országban nemcsak fürödni, hanem minél többet látni is akar ­ a természet és az emberi kéz alkotta szépségekből. Az Isztriai-félsziget amúgy is sok érdekességet kínál a kalandra vágyóknak. Ősszel is csodás látványt nyújtanak a horvát tájak, így aki kikapcsolódni szeretne, és nem bánja, hogy az égszínkék, tiszta tengerben már nem lehet megmártózni, vénasszonyok nyara idején is mesés túrákat tehet, néhány száz kilométernyire a magyar határtól, egy izgalmas múltú félszigeten.

Rovinj harangtornya Bámulatos panoráma tárul elénk, ha felcaplatunk a Rovinj dombján, a sziget ­legmagasabb pontján magasodó Szent Euphémia-templom falépcsőin a harang­ tornyba. 1677-ben építették az akkor már négy évszázada álló templomhoz a hatvanhárom méter magas tornyot, mely egyben pompás kilátó is. Ha körbenézünk, lábunk előtt hever az egész település, melyet sokan Adria legszebb városának tartanak. Makettként tekinthetünk az óváros egymásba érő, vörös-barna tetős mediterrán házacskáira, az óratorony vörös épületére, a jachtokkal és halászhajókkal ringó ki­kötőkre, a  hosszú mólóra, a szomszédos ­Katarinaszigetre. Kanyargó, macskaköves szűk utcácskákon jutottunk el az egyhajós, fehér  templomhoz. Tornyának tetején ott pózol a két méter magas, Euphémia-szobor.

A szél hatására a talapzatán elforgó alkotás a fáma szerint, ha a szárazföld felé néz, akkor eső lesz, ha Itália irányába, akkor napsütés. Az elmúlt évszázadokban a fél évezredes velencei uralom alatt és mellett jutott elég ború és derű az egykori halászfalura pestisjárványtól háborúkig, menekülőktől betelepülőkig.

Változatos hegyi utakon Magyarok is szép számban érkeznek turistáskodni Horvátországba, hiszen évente vagy kétszázezren keresik fel a szomszédos országot, és sokan az Adria leg­ északibb, kellemes klímájú, szív alakú félszigetét, mely a Trieszti-öböl és a Kvarner-öböl között fekszik, északon a Ćićarija-, északkeleten pedig az Učka-hegység védi a hideg szelektől. Isztria döntő részben Horvátország része, északon Szlovéniának is jut egy kis rész a

szárazfölből és a tengerpartból. A  magyar határtól Szlovénián keresztül északról is megközelíthetjük a félszigetet, de Fiume (Rijeka) irányából is, kelet felől. Változatos, kanyargós hegyi utakon, néhol már autópályán szelhetjük át Isztriát vagy járhatjuk körbe, Umagtól Abbáziáig (Opatijáig). A hegyes-dombos táj megkapó látványt nyújt, különösen, ha a tenger is ott kéklik a  háttérben. A leghíresebbek, legnépszerűbbek azonban természetesen nem a hegyi falvak, hanem a tengerparti apróbb-­

Szinte épségben maradt fenn a római kori aréna Pulában

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

utazás nagyobb települések, sziklás-kavicsos partszakaszaikkal. Így a nyugati oldalon, északról délre haladva a városfalára és te­­­­niszpályáira büszke Umag, félévezredes házacskáival Novigrád, bazilikájáról híres Porec és a kőfalaival középkori hangulatot árasztó Vrsar. Majd a szépséges Rovinjt követően az ókori arénájáról világhírű Pula, Isztria fővárosa, a félsziget déli sarkánál.

13

Évente kétmilliónál több turista csodálhatja Isztria mesés öbleit

Augustus keze nyoma Ha Pula, akkor amfiteátrum. A rómaiak az i. e. II. században foglalták el a félszigetet, és Augustus idején építették ki gyarmatkikötőjüket. Palotákat, templomokat húztak fel néhány évtized alatt, s e kor emléke a szinte épségben fennmaradt 133x105 méteres, ovális alakú aréna is. A dombra tervezett árkádos, több mint húszezer néző befogadására alkalmas épület egyik oldalán három-, a másikon kétemeletes. Nemcsak a kőből készült nézőtéren sétálhatunk, de lemehetünk az alagsorba, megnézhetjük, honnan engedték ki a vadállatokat a küzdőtérre és hol várakoztak élet-halál harcukra a gladiátorok. Nézzünk szét az óvárosban is, ahová a Sergius-diadalíven át vezet az út. Az egykori fórumon áll Augustus temploma, mellette a középkori városháza. A Velencei erődhöz keskeny kis utcákon át jutunk fel, ahonnan az ipari kikötő (kevésbé megható) képe tárul elénk.

Pillanatkép Rovinjban

írva a festői öblök, kikötők mellett és fölött, villák alatt, a Fiume közelében fekvő Voloskótól Abbázia központján át egészen Lovranig. Ha valaki csak ezt a tizenegy kilométert gyalogolja végig, már nem tud csalódni a fenséges Isztriában… Fotó és szöveg: Falus Tamás

Rovinj festői látképe, háttérben a Szent Euphémia-templommal

Abbázia híres sétánya Isztria keleti oldalának leghíresebb települése Opatija, mely az irodalmat és történelmet kedvelők körében még régi magyar nevén, Abbáziaként cseng vonzóan. A Monarchia idején az osztrák és magyar arisztokrácia és polgárság legkedvesebb adriai üdülőhelyének számított. Megannyi palota, szálloda épült e mediterrán klímájú és növényzetű, a gyógyulni vágyóknak reményt adó fürdővárosban, mely máig őrzi az előző századforduló hangulatát. Többnyire ma is állnak a korabeli villák és szállók, megújulva, vendégcsábítóan. Érdekes a városközpontban húzódó betonstrand látványa is. A részben e strand mentén húzódik a parti sétány, amely tizenegy(!) kilométer hosszú. A Ferenc József császár nevét viselő, olykor sziklákból kivájt gyalogút a tenger mentén vezet, nagy kanyarokat le-

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

Világpolgár őslakók Ki sem kellett tennie a lábát a félszigetről az itt élő képzeletbeli halásznak és megannyi ­leszármazottjának ahhoz, hogy egy sor fennhatóság, majd ország polgárának tekinthesse magát. Hódítottak itt a rómaiak, majd dúltak a kalózok, jártak itt a genovaiak, majd a velenceiek vertek gyökeret. A köztársaság bukása után, a XVIII. század végétől az osztrákok jöttek, de beköszöntek Napóleon seregei is. Isztria aztán kedvenc félszigete lett Ausztriának, majd az Osztrák–Magyar Monarchiának, 1918-tól, szétesése után viszont már Olaszország része. A második világháborút követően Jugoszlávia területén vethette hálóját a tengerbe az itteni halász, akinek utódai 1992-től már Horvátország lakóiként fogadhatják a turis­tákat.

14

portré

Dr. Farkas Edit, Kaposvár aljegyzője Vannak, akik reflektorfényben élnek, látványosan sikeresek, természetes, hogy írnak róluk, foglalkoznak velük, és tán az is természetes, hogy veretes kitüntetésekkel, díjakkal jutalmazzák a munkájukat. Még a szabadidejükben is afféle érdekes, különleges dolgokat űznek. És vannak – persze ők a többség –, akikre csak néha vetül a reflektor kósza fénye, teszik a dolgukat; nem a siker, pénz, csillogás triász motiválja őket, hanem az, hogy szeretik a munkájukat, ez az életük, és ha már így van, akkor jól is csinálják. Ha meg jön a víkend, akkor színházba, vagy moziba mennek, olvasgatnak, esetleg csendesen kötögetnek. Persze néha az ő jól elvégzett munkájuk gyümölcse is lehet kitüntetés, állami elismerés. E csoportba tartozik dr. Farkas Edit, Kaposvár aljegyzője is, akinek sokéves munkáját honorálta az állam 2011. augusztus huszadikán. Hivatalosan: a Magyar Köztársaság elnöke, a belügyminiszter előterjesztésére, eredményes szakmai tevékenysége elismeréséül a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozza dr. Farkas Edit ­Erzsébet asszonynak, Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala aljegyzőjének. Szinte rutinos díjazottnak számít, mivel kapott már kitüntetést Kaposvár város szolgálatáért a közgyűléstől 1994-ben, 2000-ben belügyminiszteri emléktárggyal jutalmazták, egy évvel később pedig

Magyary Zoltán Emlékérmet vehetett át. Mégis meglepődött az elismerésen. Szemérmes mosollyal meséli, hogy bár sejteni lehetett, hogy kap valamit, de még a meghívó átvételekor sem várta a rangos elismerést. „Persze, felemelő érzés egy ilyen díj, és nagy öröm, hogy elismerik az ember mun­ káját, de nem a kitüntetésért dolgozom, ha­ nem mert szeretem a szakmámat.” És hogy mit jelent pontosan „az eredményes szakmai tevékenység” indoklás, azt nem tudja pontosan, mint ahogy azt sem, ki terjesztette fel a díjra. Ahogy mondja, ilyenkor azért leül az ember és elgondolkodik, számvetést végez, hogy vajon mivel

is érdemelte ezt ki, hiszen csak teszi a dolgát, végzi a munkáját, azt, amiért olyan sokat tanult. De azért jóleső érzés, hogy megéri ezt a munkát végezni, lökést ad túllépni az apró napi gyötrelmeken, sikereken és kudarcokon, de egyben kötelez is, hogy a jövőben még inkább „jól, törvényesen, sza­bályosan, határidőre, és főleg embersége­ sen tudjunk mindent megoldani.” Gyakori ez az általa használt többes szám első személy; az ő kitüntetéséről beszélgetünk, mégis mindig az együtt dolgozó csapatot említi. Az bizonyos, hogy frappánsan kerek évfordulón kapta, mert idén harminc éve dolgozik az államigazgatásban és tíz éve nevezték ki aljegyzővé. Az életútjából meg csak kiderül, mit is jelent a fenti hivatalos indok. Kaposváron végzett a(z amúgy idén százéves) Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskolában, és az ezt követő egyéves államigazgatási gyakorlat alatt már biztos volt benne, hogy nem könyvelni szeretne, hanem inkább emberekkel foglalkozni. A  gyakorlati év után felvették a budapesti Államigazgatási Főiskola nappali tagozatára, ahol 1982-ben végzett. A diploma után a nagyberki községházán még gazdasági területen dolgozott, de mivel az államigazgatásban a pénzügyes kevésbé foglalkozik az állampolgárokkal, mint az, aki hatósági ügyeket studíroz, egyértelmű volt számára a váltás. Adódott is lehetőség, így került 1983-ban a kaposvári városházára, anyakönyvvezetőként. És bár ezt élete egyik szép korszakának nevezi, ám nem sokáig volt ifjú párok összeadója, születésnek és halálnak hivatali feljegyzője, mert más hatósági feladatokat kapott. Állattartási, birtokvédelmi, hagyatéki, kisajátítási ügyeket intézett, azaz tulajdonképpen jegyzői feladatokat látott el, csak hát ezt a tanács-

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

portré rendszerben még nem így nevezték. Közben ’85-ben felvették a pécsi jogi karra – munka mellett persze levelezőre –, így a rendszerváltás után már két plusz betűvel a nevében, diplomás jogászként nevezték ki irodavezetőnek. Vezetésével létrehoztak egy közszolgáltatási irodát, ahol a hét minden napján fogadták a kaposvári polgá­ rokat. Ez akkor újdonság volt, egy kicsit hasonlított a mostani egyablakos ügyintézéshez, csak abban az időben az infrastruktúra, főképp az informatikai háttér még nem volt megfelelő, így át is alakult általános igazgatási irodává. A következő nagy feladat – ahogy ő nevezi: fordulópont – 2000-ben jött, amikor az okmányirodát kellett megszerveznie. Egészséges büszkeséggel meséli, hogy ezt is sikerült meg­ oldania, hiszen az még a mai napig szinte egyedülálló, hogy itt is a hét minden munka­napján teljes munkaidőben fogadják az ügyfeleket, és még a kezdetekkor sem fordult elő, hogy valaki csak egy későbbi időpontra kapott volna sorszámot. Tehát tulajdonképpen két rendszert is kialakított a városházán, gyakorlatilag a nulláról indulva, mert egyiknek sem volt igazán hagyománya.

Végig kifejezetten jegyzői hatásköbe tartozó feladatokat osztottak rá, így tulajdonképpen egyenes út vezetett az aljegyzőséghez. Amit ő egyértelműen olyan hivatásnak tekint, ami kitölti az élete nagy részét. A legfontosabb, hogy tudjanak segíteni az embereknek ügyes-bajos ügyeikben, és ha elutasítanak valamit, azt is segítő szándékkal tegyék, és persze biztosítsák a jogorvoslatot. Az aljegyző asszony azt várja el magától és a kollégáitól is, hogy ne rideg bürokrataként viselkedjenek, hanem találják meg az emberi hangot az ügyfelekkel. Szerinte abból kell kiindulni, hogy ha ő ügyfélként menne a hivatalba, akkor mit várna el az ügyintézőktől. „Sohasem szeret­ tem azt, hogy hatalmi pozícióból tárgyal­ junk az ügyfelekkel, mindig partneri vi­ szonyra törekedtem. Ha az ügy típusa megengedi, akkor ne az történjen, hogy dön­ tünk – ha tetszik az ügyfélnek, ha nem –, inkább egyezséget kössünk velük. Persze a ki­ fejezetten jegyzői hatáskörbe tartozó sza­ bálysértési ügyeknél ezt nem tehetjük meg, mert ott szankcionálni kell, de azt is lehet normálisan közölni. Ezt azért általában res­ pektálják az emberek.” Eddig minden kormányzatnak volt valamilyen közigazgatási-

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

15

reform-törekvése, amit ők ugyan segítenek, támogatnak, de az biztos, hogy semmilyen reform esetén sem kerülhető el az ügyfél és az ügyintéző találkozása. Az aljegyző asszony azt is elmondja, ahhoz, hogy teljes erőbedobással, napi tizenkét órában végezze a munkáját, mindenképpen szüksége van a biztos háttérre. Élete párjával ’93 óta él együtt. Ő szintén jogász, tehát megérti a szakmai problémákat. Sőt a családi fészket is ő biztosítja. „A párom a táma­ szom is egyben. A munkamegosztás kicsit furcsa nálunk, mert fordított a szereposztás. A férfiasabb munkákat én végzem, a nőieseb­ beket ő. Valószínűleg azért alakult így, mert a háztartás vezetése, bevásárlás, főzés, taka­ rítás rendszerességet igényel, az pedig az én munkámba nem igazán fér bele. Hiszen nem biztos, hogy haza tudok érni, mondjuk este fél hatra, és vacsorát főzni, ráadásul még a munkámat is hazaviszem néha. Persze, a kö­ telező háziasszonyi feladatokat azért elvég­ zem”. És itt kedvesen felkacag, mint annyiszor a beszélgetésünk során. Fontos a kikapcsolódás is, amire csak hétvégén, esetleg este jut idő. Szereti Kapos-

16

portré várt, szecessziós épületeit, a sétálóutcát,  a  Berzsenyi-parkot, a város hírnevét öregbítő Csiky Gergely Színházat. De ­Nagyberkiben, az édesapjánál szívesen ­kertészkedik. Csendben, nyugalomban, madár­­­csicsergés közepette. Csodának tartja, hogy a tavasszal elvetett magból „micso­ da termények képesek kifejlődni a földben”. Kevés szabadidejében imád kézimunkázni, kötni, horgolni. Ezt a hobbiját, sőt szenvedélyét, meg a kézügyességét varrónő édesanyjától örökölte. Amikor újra a kitüntetésről faggatom, hangsúlyozza: azt nemcsak magának köszönheti, hanem azoknak is, akik gondoltak rá, hogy felterjesszék, de köszönheti kollégáinak is – és leginkább a szüleinek. Elérzékenyül, néhány könnycseppet ejt, mert édesanyja már nem él. Elnézést kér, azt mondja, sajnos ilyenkor mindig ezt történik vele, mert elég érzékeny. De hozzáteszi: „tudja, ez az érzékenység talán a mun­ kámhoz is kell, mert e nélkül nem tudnék empátiával foglalkozni, érzelmileg azonosul­ ni a szociálisan rászorult ügyfelek problé­ máival.” Azt hiszem, tudom. Azt meg már biztosan tudom, hogy miért nem kell jobban kifejteni az „eredményes szakmai tevékenység” indoklást.  n

Örömök, bánatok, tervek Mi volt munkájában… …az eddigi legnagyobb öröm? – A legnagyobb örömöt a számomra az jelenti, ha az ügyfelek elégedettek a munkámmal, ha ismételten bizalommal fordulnak hozzám még akkor is, ha korábban objektív okok miatt nem teljesíthettem kérésüket. …az eddigi legnagyobb bánat? – A legnagyobb bánat, ha a legrászorultabb embereken sem sikerül segíteni a jogszabályi korlátok miatt.

Fotó: Csattos Pál, a Belügyminisztérium fotósa

…az eddigi legnagyobb megvalósult terv? – Az eddigi legnagyobb megvalósult tervem, hogy a közigazgatási pályát választók oktatásában és vizsgáztatásában részt vehettem. …az eddigi legnagyobb, meg nem valósult, de még megvalósítható terv? –Talán még megvalósítható terv a szakmai angol és német nyelv elsajátítása, amely a további szakmai fejlődést segítené. …az eddigi legnagyobb, már meg nem valósítható terv? – Valószínűleg már nem válik valóra az a tervem, álmom, hogy más európai államok közigazgatási gyakorlatát személyesen, a helyszínen ismerhessem meg.

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

8%

TRENDVÁLTÓ PLUSZ ISMÉT A 8 A NYERŐ!

AZ ELSŐ ÉVBEN!

Válassza a Trendváltó Plusz Tőkevédett Származtatott Alapot, mely futamideje első évének végén 8%-ot fizet a névértékre vetítve. Sőt, az alap a befektetési politikájának köszönhetően az árfolyamemelkedés mellett akár az árfolyamesésből is profitálhat. Az 5 éves futamidejű alap jegyzési időszaka 2011. augusztus 29-től október 14-ig tart. Az alap a jegyzési időszakban és azt követően is vásárolható. A tőkevédelem lejáratkor érvényes és a befektetési jegyek névértékét biztosítja. A Pioneer Alapkezelő termékét az UniCredit Bank forgalmazza. További információk: 06 40 50 40 50 vagy www.unicreditbank.hu/trendvaltoplusz A Trendváltó Plusz Tőkevédett Alap befektetési jegyek forgalmazója az UniCredit Bank Hungary Zrt. (tev. eng. sz.: I-1523/2003.), a Budapesti Értéktőzsde tagja. Jelen figyelemfelhívás a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény értelmében kereskedelmi kommunikációnak minősül, nem ad teljes körű tájékoztatást, és nem minősül ajánlásnak vagy befektetési tanácsadásnak. Befektetési döntése meghozatala előtt kérjük, hogy mérlegelje a befektetés tárgyát, lehetséges kockázatát, díjait és a befektetésekből származó esetleges károkat, melyekről az alap Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (www.pszaf.hu) által jóváhagyott hivatalos Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata ad részletes tájékoztatást. Befektetési döntése meghozatala előtt kérjük, hogy figyelmesen tanulmányozza át az alap mindenkor hatályos, hivatalos Tájékoztatóját és Kezelési Szabályzatát, mely az alapkezelő (www.pioneerinvestments.hu) és a forgalmazó honlapján (www.unicreditbank.hu) érhető el, valamint az UniCredit Bank Hungary Zrt. mindenkori aktuális Kondíciós listáját és Üzletszabályzatát, amelyek hozzáférhetőek a forgalmazási helyeken, valamint a forgalmazó honlapján.

Az UniCredit Bank győzött Az Év Bankja versenyen, Az év megtakarítási terméke 2010 kategóriában. A szakmai zsűri díját a Szuper 8 Tőkevédett Származtatott Alap kapta.

18

bank és tőzsde

Mi legyen a devizahitelekkel? 2011 augusztusában a nyilvánosság előtt is a viták középpontjába került, mi legyen az önkormányzati devizahitelekkel. Másként látják a kérdéskört az önkormányzatok szervezeteiben és a bankszövetségben. Lehessen a törlesztést halasztani? Az önkormányzati hitelek tőketörleszté­ sének egy évvel való elhalasztását kérte a miniszterelnöktől, illetve közbenjárásával a  bankoktól a svájci frank árfolyamának megugrása miatt a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ). A Gémesi György elnök jegyezte javaslat szerint egy évvel elhalasztható lenne a tőketörlesztés megkezdése, legalábbis azoknak az önkormányzatoknak az esetében, amelyek ezt igénylik. Az egy év során levegőhöz jutnának az érintett helyhatóságok, és a frank árfolyama is csökkenhet idővel. Az önkormányzatok 600 milliárd forintot (a jelenlegi hitelállomány felét) 2006 és 2008 között, többségében 2007-ben vették fel kötvény formájában. A húszéves visszafizetési időszak első három évében csak a kamatokat kell törleszteni, utána a tőkét is. Mivel az együttes törlesztés időszaka épp most kezdődne, sok  önkormányzat kerülhet csődveszélybe. „Az  egy év haladék a törlesztés hátralévő 16–17 esztendejében nem jelentene a településeknek megoldhatat­ lan többletterhet. Informális tárgyalások megerősítettek bennünket arról, hogy a hite­ lező bankok nyitottak az önkormányzatok­ kal való ilyen megegyezésre. A kibocsátott

kötvények nagy része az európai uniós fej­ lesztési pályázatok önrészének fedezetéül szolgált, azaz többek között utak, bölcsődék, óvodák, iskolák, szociális-egészségügyi szol­ gáltatásokat biztosító, legtöbbször működési költséget csökkentő, a  kötelező feladatok el­ látásához elenged­hetetlenül szükséges létesít­ mények épültek belőle” – írja levelében Gémesi György, aki egyben Gödöllő polgármestere is. Úgy véli, hogy a helyhatóságokon kívül az állam és a bankok is jól járnának a javasolt türelmi idővel, mivel az államnak nem kerülne pénzébe ez a lépés, míg a bankok – egy évvel később – rendben megkapnák a magasabb törlesztő ­részleteket, s az önkormányzatok is fizetőképesek maradnának. A pénzintézetek különben bajlódhatnának a jelzáloggal terhelt ingatlanok értékesítésével – jegyezte meg az MTI-nek Gémesi György. A tőketörlesztés megkezdése háromszáz önkormányzatot érint, így a fővárost, egyes ke­rületeket, illetve számos megyét (például Hevest és Pestet) és nagyvárost, így többek között Debrecent és Hódmezővásárhelyt. Schmidt Jenő a Települési Önkormányza­ tok Országos Szövetségének elnöke, Tab polgármestere szerint egy év helyett legalább hároméves moratóriumra lenne szükség. Mivel az önkormányzati rendszer

átalakításáról még nem született döntés, hasznos lenne azt is tudni, milyen feladatokat vesz át az önkormányzatoktól a kormány, és milyen ellátások maradnak hosszú távon is a helyhatóságoknál. Azt is javasolja, hogy a kormány tárgyaljon a bankokkal az önkormányzati hitelek visszafizetésének átütemezéséről, ugyanúgy, mint ahogy azt a devizahiteles magánszemélyek esetében is tette.

Szükségtelen az egységes hitelátütemezés? Az önkormányzati szövetségek vezetőivel szemben a Magyar Bankszövetségben úgy vélik, hogy szükségtelen, és jórészt ki­ vitelezhetetlen az önkormányzati szektor egységes hitelátütemezéséről tárgyalni. A bank­­szövetség főtitkára, Kovács Levente közleményében kifejtette: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2011. június 30-ai adataiból az tűnik ki, hogy az 1017 mil­ liárd forintra rúgó, a GDP mintegy 4 százalékát kitevő teljes önkormányzati adósságállománnyal a magyarországi helyhatóságok eladósodottsága megfelel az uniós átlagnak. A tartozások mintegy fele hitel, amely azonban meglehetősen kisszámú, főleg városi önkormányzathoz tartozik. Ezek közbeszerzési eljárás keretében, tanácsadók és hozzáértő szakértők meg­ bízásával, a bankokat versenyeztetve döntöttek a hitel­felvé­telről, és határozták meg előre a ­fi­nanszírozás devizaszerkezetét. A  főtitkár meg­jegyzi: az önkormányzati hitelek problémás állománya nem szá­ mottevő, a 90 napot meghaladó lejárt követelések aránya fél százaléknál alig ma­ gasabb. A hiteleket a helyhatóságok döntően a saját bevételeik és kiadásaik ütemkülönbségének kiegyenlítésére veszik igénybe, a tapasztalatok ­szerint az ön­ kormányzatok döntő része megfelelő fedezettel és saját bevétellel rendelkezik. Az MNB adatai szerint az ön­kormányzati ­hitelállománynak mintegy 20  szá­­zaléka devizaalapú.

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

bank és tőzsde A finanszírozás másik felét teszi ki a kötvénykibocsátás. Az önkormányzatoknak a szerződések többsége lehetőséget teremt, hogy a kötvényeket önálló döntési hatáskörükben a bármikor forintra, euróra, vagy svájci frankra konvertálják. Jelenleg az önkormányzati kötvények több mint

négyötöde devizában van, ezeket összesen 249 városi önkormányzat bocsátotta ki. Kovács Levente szerint ezen belül a kötvényt kibocsátó önkormányzatok meg­ határozó részének finanszírozási helyzete stabil. Sok esetben uniós támogatások felhasználásával az egységnyi hitelfelvétellel

19

tíz egységnyi vagyongyarapodást tudtak elérni. Így még a megnövekedett törlesztő részletek mellett is kielégítően tudják ­finanszírozni magukat. A bankszövetség  azt  javasolja az önkormányzatoknak, hogy  a saját bankjukkal folytassanak tárgyalást.   n

99 önkormányzat halmozta fel az adósság többségét A háromezer-kétszáz önkormányzatból 99 felelős a felhalmozott 1275 milliárd forint összegű adósságért – áll a GKI Gazdaságkutató elemzésében. A GKI azt követően juttatta el augusztusban tanulmányát a Magyar Távirati Irodához, hogy vita bontakozott ki, vajon lehet-e, érdemes-e, szabad-e átütemezni az önkormányzatoknak hiteleik törlesztését. Az elemzésben a kutatók kifejtik: az önkormányzatok az államháztartás részét képezik, egy ilyen lépés magasabb államadóssághoz vezetne, és veszélybe kerülne a kitűzött adósságcsökkentési célok elérése. Emellett az önkormányzatokat hitelező bankoknak újabb céltartalék-képzési igényt is jelentene. 2009-ben az önkormányzatok hosszú lejáratú kötelezettségek állománya 824 milliárd forint volt, melyhez 357 milliárd forint rövidlejáratú kötelezettségállomány is társult. Így összesen 1275 milliárd forinttal volt adósa a rendszer a bankoknak, illetve kötvénytulajdonosoknak, valamint 96 milliárd forinttal a szállítóknak. Ez az önkormányzatok éves költségvetési bevételének alig 36 százaléka. A hivatalos statisztikák szerint az önkormányzatok vagyona 7636 milliárd forintot ér, vagyis e vagyon 17 százalékából kifizethető lenne a teljes kötele-

zettségállomány. A vagyon nagy része azonban nem eladható, vagy ha értékesíthető, gyér érdeklődés mutatkozna például iskolaépületek, utak, fürdők iránt. Kisebb része iránt lenne érdeklődés (víz- és szennyvízellátás, hulladékkezelés), de ezeket az önkormányzatok nem szívesen adnák el. További forrást jelenthetnek a tartós részesedések, kölcsönök is. Ezek 574 milliárd forintot értek, az adósság 45 százaléka ezek eladásával, illetve a kölcsönök visszakérésével is kifizethető lenne. Ha az üzemeltetésre, kezelésbe átadott 1850 milliárd forintos

Kik a 99-ek? A teljes adósság felét a Fővárosi Önkormányzat, öt fővárosi kerület, tizenhét megyei jogú város és két város (Esztergom és Gödöllő) adja. Az adósságállomány háromnegyedét pedig a Fővárosi Önkormányzaton kívül tizennyolc kerület, huszonhárom megyei jogú város, ötvenhat város és egy község „termelte ki”. Vagyis a csaknem háromezer-kétszáz önkormányzatból 99 a felelős a hiány túlnyomó részéért.

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

vagyon is számításba jön, akkor kiderül, miért tartják a bankok az önkormányzatokat jó adósnak: a 2009-es hitelállomány a befektetett eszközök 12 százalékát tette ki. A GKI álláspontja szerint a legtöbb önkormányzat képes és akar is fizetni, s a bajba jutottak egy része is keresi a legjobb megoldást – átütemezés, vagyonértékesítés, esetleg a helyi bevételek növelése. Amire viszont szükség lenne – áll az elemzésben –, az egy végiggondolt önkormányzati feladatellátási rendszer, s az ahhoz tartozó költségvetési finanszírozás.  n

Többszintű tartalom

Szakmaorientált kezelőfelület

Munkafolyamattámogatás, segédletek, kalkulátorok

Önkormányzat Jogtár® „ „ „ „

Közbeszerzés, Ket., igazgatási területek aktuális kérdései Illeték kalkulátor és Határidő kalauz Saját rendeletek Jogtár formátumban Naponta frissülő önkormányzati hírek

Bővebb információk: www.jogtar.hu/onkormanyzatjogtar

CompLex Kiadó Kft.

J

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.

J

Tel.: (40) 464-565

J

Fax: (1) 464-5657

J

www.complex.hu

J

[email protected]

energia

21

Az önkormányzati zöld vagyonról Többször felmerült már a Föld számos országában egy Nemzeti Zöldvagyonképző Program létrehozatalának szükségessége, amelynek keretprogramként az lenne az alapvető célja, hogy a családi, települési és nemzeti szinten koncentráló zöld vagyontesteket és -elemeket kialakítsa, fejlessze és gyarapítsa.

A hazai zöldgazdaság fejlesztésével meg­ bízott állami vezetőként nagy öröm számomra, hogy az elmúlt hónapokban – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium segít­ ségé­­vel  – egyre több hazai város vezetése kezdett hozzá zöld vagyonának számbavételéhez és annak megvizsgálásához, hogy a felmért és nevesített vagyon hogyan vonható be a város ambiciózus fejlesztési programjaiba. A zöld vagyoni elemeket illetően hangsúlyozni kell, hogy ezek olyan vagyonelemek, természeti értékek, infrastruktúrák, amelyek már korábban is léteztek, valamilyen mértékben minden településen kiépültek, azonban nem zöld tulajdonságai és értékei szempontjából voltak eddig számon tartva, nem ebből a szempontból gyűjtöttek adatokat róluk. Egy ilyen városi zöldvagyonleltár legfontosabb tételei lehetnek a levegőminőség, a  vízminőség és a zöldterületek nagysága. Ide tartozik továbbá az elsődleges zöld infrastruktúra kiépültsége (például: P+R parkolók, kerékpárutak és parkolók, elektromos és alternatív hajtóanyaggal működő autók töltőállomásai) is. Fontos megem­ líteni a másodlagos zöld infrastruktúra helyzetét [tömegközlekedés, távhőrendszer, ivó­­víz és szennyvíztisztító, (szelektív) hulladékgyűjtés], a helyi megújuló energia potenciált, végül pedig az energiahatékonysági mutatókat is. A városi zöldvagyonleltár elsődleges célja az információgyűjtés. Ezen strukturált in­­­ formációk birtokában készíthető el ugyan­ is az a városi, regionális zöld energia-­ stratégia és cselekvési terv, amely elenged­­ hetetlenül szükséges a fejlesztési elképzelések kidolgozásához, az ahhoz szükséges befektetési döntések meghozatalához és a szükséges tőke bevonzásához. Részletes vagyonleltár alapján egy szakértői csapat már kielemezheti a városban lévő energiaracionalizálási lehetőségeket, kön�nyen találhat szinergiákat, hasznosítható, de eddig még nem hasznosított erőforrásokat. Ma még persze nem itt tartunk: tele-

püléseink nagy részén (tisztelet a kivételnek) még nem tudják a város vezetői, mennyi energiát, gázt, elektromos áramot fogyasztanak. Az energetikai tanácsadó cégek éppen azon gazdagodnak meg, hogy az önkormányzatokra nézve hátrányos szerződéseket újrakötik, vagy a túlszámlázásokat megreklamálják. Manapság még ritkaságszámba megy, ha egy város energetikust alkalmaz, pedig vélhetően első heti munkájából megkeresi egész éves bérét. Persze vannak jó példák is, amelyek mutatják, hogy milyen meglepő, a hagyományostól jelentősen különböző megoldások is jól alkalmazhatók hazánkban. Az egyik településünk (Újszilvás) az ivóvíz kútja hőtartalmából fűti és hűti iskoláját, óvo­ dáját és az önkormányzat épületét. Egy másik ­önkormányzat (a főváros XII. kerülete) szennyvize hőtartalmából látja el hőener­giával kulturális központját (MOM Park), többen pedig a település szelektíven gyűjtött papírhulladékát keverik a környékről származó, mezőgazdasági vagy erdészeti hulladékkal és azt tüzelőanyag-

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

gá  alakítva (pelletálva) fűtik iskolájukat, intézmé­nyeiket. Végül fontos tisztázandó kérdés: miért érdemes mielőbb belefogni e leltárok, stratégiák, cselekvési tervek elkészítésébe? A válasz egyszerű: bár sok pénz van világszerte, amely szívesen fial „jó” üzletekben, pontos felmérésen és megvalósíthatósági terven kell alapulnia annak, hogy mi számít valójában jó üzletnek. Másképpen fogalmazva: azok a városok, térségek és régiók képesek leginkább tőkét vonzani, amelyek rendelkeznek a befektetők (bankok, privát tőke stb.) által elvárt hitelesített anyagokkal, tervekkel, auditált számításokkal. A tőkevonzásáért folytatott verseny nagy, különösen olyan „tőke- és bizalomínséges” időkben, mint manapság. Minél előbb kezd hozzá valaki, annál könnyebben, annál több tőkét tud becsatornázni zöldgazdaság-fejlesztési programjaiba. Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára

22

kérdés–válasz

Reprezentáció, bérlet, adótitok Ezúttal az önkormányzati rendezvényen nyújtott juttatások, illetve dolgozóknak, iskolásoknak adott helyi bérlet adóterhének kérdéséhez, valamint az adóhatóság végrehajtói hatáskör-átruházhatóságához, az adó- és értékbizonyítvány kiállításához kívánunk támpontot adni. Költségvetési szerv rendezvényéhez kapcsolódó juttatások adókötelezettsége n  Hogyan adóznak egy költségvetési szerv köztisztviselőknek és családtagjaik­ nak tartott „karácsonyi” rendezvényhez kapcsolódó juttatások (utazás, szállás, ét­ kezés)? A juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai rendezvény, esemény keretében nyújtott ven­ déglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) reprezentációnak minősül. A költségvetési szerv nem alanya a társasági adónak, ezért az általa nyújtott reprezentáció adózását a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza. Nem kell adót, sem egyéb közterhet fizetni a költségvetési szerv adóévre elszámolt éves összes bevétele 1 százalékát, de legfeljebb a 25 millió forintot meg nem haladó értékben nyújtott reprezentáció után, csak az értékhatárt meg­ haladó rész adóköteles. A reprezentáció értékébe nem kell beszámítani azon magánszemélyek utazásának és szállásának költségeit, akik esetében hivatali, üzleti utazásnak minősül a rendezvényen történő részvétel (például köztisztviselő, az esemény szer­ vezésével megbízott magán­személy stb.), a  részükre nyújtott szállás, utazás/utazási költségtérítés adómentes. A reprezentáció adóköteles része után a költségvetési szerv fizet az adóköteles rész értékének 1,19-szeresére, mint adóalapra 16 százalék szja-t, illetve 27 százalék ehót.

Helyi utazási bérlet juttatása n  Hogyan adózik önkormányzati dol­ gozóknak, kismamáknak, az iskolákban közoktatásban résztvevő gyermekeknek önkormányzati rendelet alapján helyi utazási bérletjuttatás?

A munkáltató által a munkavállalónak nyújtott, a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem béren kívüli juttatásnak minősül, ezért az önkormányzati dolgozók helyi bérlete után az önkormányzat munkáltatóként köteles adót fizetni. A fizetendő szja mértéke a bérlet értékének 1,19-szerese után 16 százalék, egyéb közteher a juttatást nem terheli. A közoktatásról szóló törvény szerinti nevelési-oktatási intézmény által az intézmény tanulói számára adott, helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérlet adómentes juttatás, így az iskola útján történő bérletjuttatás után nem kell közterhet fizetni. A kismamák bérletjuttatása nem tekinthető adómentesnek, sem béren kívüli juttatásnak. Mivel azonban a kifizető által önkormányzati rendelet alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás a kifizető adóterhe mellett adható juttatásnak minősül, a  kismamáknak adott bérlet után az ön­ kormányzatnak kell a bérlet értékének 1,19-szeresére 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót fizetnie.

Adóvégrehajtói hatáskör gazdasági társaságra nem ruházható át n  Miért nem ruházhatja át az önkor­ mányzati adóhatóság a végrehajtói hatás­ körét gazdasági társaságra? Az adózás rendjéről szóló törvény kizárólagosan rögzíti az adóhatóság végrehajtói hatáskör átruházásának három esetkörét. Az önkormányzati adóhatóság az adóvégre­ hajtói feladatkörének ellátásával önálló bírósági végrehajtót bízhat meg, illetőleg az állami adóhatóságot vagy más önkormányzati adóhatóságot kereshet meg. A személyes adatok védelméről és a közérdekű ada-

tok nyilvánosságáról szóló törvény alapján a személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy azt törvény megengedi. A hivatkozott adótörvény alapján az adózást érintő tény, adat, körülmény vagy más irat adótitoknak minősül, annak – adóügyi tisztviselően vagy az eljárásba bevont szakértőn kívüli – megismerhetőségéhez szintén törvényi megengedő szabály vagy az adós hozzájárulása szük­ séges. Az adóhatóság adóvégrehajtói hatásköre –  kifejezett törvényi megengedő szabály, illetve adós hozzájárulása hiányában – ­polgári jogi szerződéssel nem ruházható gazdasági társaságra, akkor sem, ha az utóbbi személy a jogszerűtlenül birtokába kerülő adótitok megőrzésére titoktartási megállapodást kötne.

Az adó- és értékbizonyítvány kiadásának „kötelező” esetei n  Milyen esetben utasítható el az adóés  értékbizonyítvány kiállítása iránti ké­ relem? Az ún. „hatásköri” törvény, illetve a Ket. alapján az adó- és értékbizonyítvány kiadásának esetkörei jól behatárolhatók. Egy­ felől jogszabályi rendelkezésen alapulhat, másfelől jogszabályi rendelkezést nélkülözhet az ügyfél kérelme vagy a hatóság (például ügyészség) megkeresése. (A Ket.-no­ vella módosításához kapcsolódó magyarázat szerint a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a hatóság köteles eljárni – nem szükséges, hogy jogszabály külön előírja a kiadás lehetőségét, mint a hatósági igazolványnál, vagy, hogy az ügyfél külön igazolja a bizonyítvány kiadásának a szükségességét.) A Ket. alapján ügyféli kérelem esetén az önkormányzati adóhatóság a hatósági bizonyítvány kiadását csak akkor tagadhatja meg, ha annak kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat, tény, állapot igazolását kéri, amelyre vonatkozóan a hatóság adattal nem rendelkezik. Ebből következően az ügyfél például lakásvásárlási hiteligényléshez vagy pályázat benyújtásához kapcsolódó adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti kérelme – a Ket.ben hivatkozott kivétellel megalapozottan – nem utasítható el. dr. Kovács Attila

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

autó

23

Így is elég

Volkswagen Jetta 1.2 TSI Comfortline A Volkswagen nem győzi hangsúlyozni, hogy a Jetta legújabb generációja már nem csupán a Golf lépcsőshátú változata apróbb változtatásokkal…

A Jetta olyan újdonság, amely ugyan a csapott hátú testvér, a Golf platformjára épül, ám ezt leszámítva megjelenésében teljesen egyéni irányt követ. Az egyik legfontosabb különbség a 73 milliméterrel megnövelt tengelytáv, valamint a korábbi 4,55 helyett már 4,64 méteres hosszúság, amellyel a Jetta ideálisan tölti be a kompakt Golf és a  méretes új Passat közötti rést. Míg a régebbi típusok több karosszériaelemet, így például az ajtókat is megosztották a Golffal, az új Jetta nem köt kompromisszumot, karosszériája immár teljes mértékben eltér a Golfétól. Utasterét a konstruktőrök és formatervezők szintén teljesen új alapokon alakították ki. Bár tipikus VW jegyeket ­visel, a Golffal ellentétben itt nem csőműszereket találunk, továbbá változtattak a szellőzőrostélyok formáján és a középkonzol kialakításán is. A beltér, ami az összeszerelést illeti, példás, a felhasznált anyagok – néhány kivételtől eltekintve – a kategóriában elvárható minőséget képviselik. Az autó teljes hosszával megegyező mértékben megnövelt tengelytáv révén az ötüléses modell hátul is jóval tágasabbá vált. A cso-

magtartó 510 literes, amely a hátsó üléstámlák ledöntésével tovább bővíthető. A Jetta-modellek hajtásáról kizárólag feltöltött, közvetlen befecskendezésű motorok gondoskodnak. Az általunk is próbált 105 lóerős TSI erőforrásig bezárólag mindegyik erőforrás a kettős tengelykapcsolós sebességváltóval is kombinálható. Hozzánk hatsebességes manuális váltóval került az autó, amellyel az alapmotorizáltságot jelentő, 1.2 TSI motorral szerelt Jetta 10,9 másodperc alatt éri el álló helyzetből a 100 km/h sebességet. A dinamizmusra nem lehet panasz, az 1197 köbcentiméteres egység a maga 175 Nm-es maximális forgatónyomatékával már alacsony fordulatról meggyőzően húz, és akár 190 km/h sebességre is képes felgyorsítani a Jettát. A gyár

által megadott fogyasztási érték vegyes ciklusban 5,7 liter 100 km-re; a teszt során az autót döntően városban használva, mi 6,5 litert mértünk, ami igen jó értéknek számít. A Jetta 1.2 TSI Comfortline ára 5,2 millió forint, ami nem kis összeg, de cserébe egy tartós és modern, jól használható és gazdaságosan üzemeltethető autó birtokosai lehetünk. A VW konszern kínálatánál maradva, az azonos motorral felszerelt és hasonló technikai tartalommal rendelkező, már korosodó ámde praktikumban még mindig élen járó Skoda Octavia csaknem félmillió forinttal olcsóbb. A Jetta kizárólag a Volkswagen Mexikóban lévő Puebla üzemében készül. A helyszín kiválasztása nem véletlen, hiszen a Jetta az Amerikai Egyesült Államok európai gyártói által kínált legsikeresebb modell, amelyből évente akár 110 ezer is gazdára talál a keleti és a nyugati part között. Bár NyugatEurópában kevésbé népszerűek az alsó-középkategóriás szedánok, a fejlődő országokban vélhetően nagy sikerre számíthat az új Jetta. Buday Dénes

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

24

európa pénzügyei

Jóléti szakadékok az Európai Unióban A kelet-nyugati megosztottság továbbra is megmaradt, csak most inkább jóléti különbségekben. Az uniós nyugati régiók többsége nagyságrendekkel módosabb a keletieknél.

Helyi vásárlóerő-paritáson számolva, az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) 85  800 euróval Belső-Londonban a leg­ magasabb, míg 7100 euróval a bolgár Szeveroza­pazgyen zárja a sort. A brit főváros mutatószáma az EU-átlaghoz mérve 343 százalék, a bulgáriai 28 százaléknak felel meg. Vagyis a legmódosabb londoni térség 12-szer nagyobb jövedelemre tesz szert, mint a legszegényebb. Nem újkeletű ez a trend. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat legutóbbi, 2008. évi számbavétele alapján arra az eredményre jutott, hogy London után – csakúgy, mint a korábbi felmérésekben – továbbra is a legtehetősebbek közé tartozik a luxemburgi nagyhercegség. Ott az egy főre jutó GDP 70 ezer euró, a harmadik helyen, 54 100 euróval pedig Brüsszel szerepel. Az összesen 271 uniós régió közül 40 olyan ­található, amely az EU-átlaghoz képest 125  százalék felett teljesít. Ezek közül 10 Németországban, 5 Hollandiában, 4-4 Ausztriában és Nagy-Britanniában, 3-3 Spanyolországban és Olaszországban, 2-2 Belgiumban és Finnországban, 1-1 pedig Dániában, Írországban, Franciaországban, Svédországban, Luxemburgban, valamint Szlovákiában és Csehországban. E két utóbbi körzet Prága és Pozsony egy főre jutó GDP termelése 43 200, illetve 41 800 euró, ami meglepőnek tűnhet: e metódus alapján számolva a cseh és a szlovák főváros régiója gazdagabb, mint Ausztria, Görögország, Finnország, Írország, Olaszország Portugália vagy Spanyolország bármely más térsége. Figyelemreméltó – jegyzi meg az internetes EuObserver szakportál –, hogy Prága már uniós csatlakozása idején a régiós lista tizenkettedik helyén szerepelt, Pozsony viszont hat évvel ezelőtt, 33 124 eurós egy főre jutó GDP-vel még nem jutott be az első tizenöt közé. Ám az elemzők általánosságban azt is hozzáteszik, hogy az ingázók eltorzíthatják az eredményeket. Ha egy régióba tömegesen

áramlanak a „bejárók”, oly magasra lökik fel a GDP-termelést, amelyre a helybé­ liek  önmagukban nem lennének képesek. Mindennek következményeként egyes régiókban túlértékelt, a kiáramló körzetekben pedig alábecsült adatokat kapunk. Mindezzel együtt a régiós lista alját többségében az EU volt szocialista tagországainak térségei foglalják el. A már említett ­sereghajtó bolgár Szeverozapazgyen előtt Északkelet-Románia (29 százalék) és további két bolgár térség áll 30 százalékkal. A 75 százalékos EU átlag alá 64 régió esik: 15 Lengyelországban, 7-7 Csehországban és Romániában, 6-6 Romániában, Magyarországon 4-4, Olaszországban és Portu­ gáliában, 3-3 Franciaországban, Görög­ országban és Szlovákiában, 2-2, Spanyol­­ országban és az Egyesült Királyságban, Észtországban, Lettországban és Litvániában egy ilyen található. Pedig sokat költenek rájuk. Az Európai Közösségeket létrehozó szerződés 158. passzusa rögzíti, hogy a „gazdaság és a társadalom kohéziójának erősítése céljából csökkenteni kell a kedvezőtlen helyzetű régiók elmaradottságát.” 2007-től ezt a célt két strukturális alap, az Európai Regionális Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), valamint a Kohéziós Alap szolgálja. Ez utóbbi Kohéziós Alap éppen mostanában ünnepelte 25 éves fennállását; 1988 óta az EU mintegy 480 milliárd eurót költött a hátrányos helyzetű régiókra. Az ­uniós játékszabályok szerint ilyen forrásokra azok a régiók jogosultak, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. A számtalan értékelő jelentésből ugyanakkor kitűnik, hogy 2000 és 2006 között a strukturális alapokból megvalósított fejlesztések és a legszegényebb régióknak szánt eszközök 265 milliárd eurót, vagyis az EU költségvetésének egyharmadát tették ki. A szóban forgó időszakban a szétosztott ERFA-ból több mint 1,4 millió új munkahely jött létre, megépült kétezer ki-

lométer autópálya, 14 millió ember ihat tisztább ivóvizet. Az egyenlőtlenségek csökkentéséhez azonban láthatóan még az Isten pénze sem elég. Így az sem véletlen, hogy a „szegény keleti”, vagyis a magyar elnökség után most a lengyel is az „erős kohéziós politika” mellett tör lándzsát. Kérdés azonban, hogy a bizonytalan konjunktúra és az euró övezet bajai közepette a gazdag tagállamok menyire hajlandók kinyitni bukszájukat, s hozzájárulni a most tervezendő 2014 és 2020 közötti kohéziós büdzséhez. Heimer György­

Szegény magyarok Az internetes EurActiv szakportál ismertetője szerint az egy főre jutó GDP alapján a Budapestet és Pest megyét is magába foglaló Közép-Magyarország egy kicsivel az EU27 átlag felett helyezkedik el (107 százalék). A régiós lista alsó ötödében vannak a többiek, így Észak-Magyarország és az Észak-Alföld (40-40 százalék), DélAlföld (43 százalék), továbbá Dél-Dunántúl (44 százalék), Közép- és Nyugat-­ Dunántúl (58, illetve 63 százalék). Egy korábbi, 2005-ben keltezett uniós jelentés arra is kitér, hogy az országon belüli különbségek ugyancsak kirívóak. A regionális lakosság legtehetősebb 20 százalékának 2,6-szer nagyobb a részesedése a GDP-ből, mint a legszegényebb magyarok 20 százalékának. (E számok 1995 óta növekvő tendenciát mutatnak: a ’95-ös arányszám még 2 volt, a 2002-es már 2,6). Az Állami Számvevőszék összegzése szerint 2004 és 2006 között az első Nemzeti Fejlesztési Terv mintegy 678 milliárd forintot osztott szét, s a regionális operatív programok pénzeinek 78 százaléka a  kevésbé fejlett régiókba áramlott, de a sokféle, elaprózott célok miatt összességében nem érvényesült jól hatásuk. Ráadásul a Közép-Magyarország régió 2000 és 2008 között 21 százalékkal növekedett, míg a többi hat régió helyzete változatlan maradt.

I. évfolyam, 3. szám  n  2011. szeptember

Amikor a látszat nem csal! Vadonatúj Folyékony szobrászat alkotta formaterv. Intelligens belsô, amely tele van progresszív technológiával. Akár 1719 literes csomagtér. Takarékos, mégis dinamikus erôforrások. Osztályelsô a gazdaságosság és az alacsony károsanyag-kibocsátás terén… Az i40 nem egy átlagos kombi, hanem egy új gondolkodásmód megtestesülése. Egy autó, amelynél a látszat semmiben sem csal. Tapasztalja meg, milyen, amikor egy kombi megkérdôjelezi a szabályokat: látogasson el a www.i40.hu vagy a www.hyundai.hu oldalra, és regisztráljon még ma tesztvezetésre! A fotó illusztráció. Üzemanyag-fogyasztás (változattól és forgalmi viszonyoktól függôen) 4,6-7,5 l/100 km, CO2 -kibocsátás (változattól és forgalmi viszonyoktól függôen) 113–176 g/km.