PÁLYÁZAT
Cegléd, 2012. május 14. Farkas Edit
Alulírott, Farkas Edit megpályázom a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ által meghirdetett Losontzi István Óvoda, Általános Iskola, Fejlesztő Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat intézményvezetői álláshelyét.
Cegléd, 2012. május 14. Farkas Edit
1
TARTALOMJEGYZÉK I.
Bevezetés ...................................................................................................... 3
II. Célkitűzés..................................................................................................... 4 1.
Célmeghatározás ........................................................................................................... 5
III. Helyzetelemzés ........................................................................................... 6 1.
Külső környezeti adottságok ......................................................................................... 6 1.1.
2.
Helyünk a régióban ........................................................................................ 6
Belső adottságok ........................................................................................................... 9 1.1.
Az épület infrastruktúrája ............................................................................. 9
2.1.
Tanulói összetétel ......................................................................................... 10
3.1.
Személyi feltételek ........................................................................................ 12
IV. Fejlesztési program .................................................................................. 15 1.
Vezetői elképzelések ................................................................................................... 15
2.
Alapfeladatok .............................................................................................................. 15
3.
A nevelés-oktatás folyamata ....................................................................................... 17 1.1.
Alapfeladatok a képzés szakaszain belül ................................................... 17
2.1.
A nevelést-oktatást támogató lehetőségek ................................................ 26
V. Vezetői program........................................................................................ 30 1.
Programom .................................................................................................................. 30
2.
Megoldandó feladatok................................................................................................. 31 1.1.
Rövidtávon megoldandó feladatok ............................................................ 31
2.1.
Középtávon megoldandó feladatok............................................................ 32
3.1.
Hosszútávon megoldandó feladatok.......................................................... 33
3.
Működési, gazdasági feltételek ................................................................................... 34
VI. Záró gondolatok........................................................................................ 35 VII.
Mellékletek ......................................................................................... 36
2
„Alig van boldogítóbb érzés, mint azt érezni, hogy az ember a többi embernek valamit létével adhat. És ez a segítség nem azon múlik, hogy hány emberen segítek, hanem azon, hogy milyen odaadással teszem azt.” (Iskolánk mottója)
I. Bevezetés Az intézmény, ahol 1989. óta dolgozom egy gyógypedagógiai intézmény. Többcélú, hiszen sokféle sajátos nevelési igényű gyermekkel foglalkozik. Az óvodai ellátástól kezdődően a speciális szakiskoláig tanítunk, nevelünk. Ez életkorban azt jelenti, hogy négy éves kortól húsz éven túl is vannak tanulóink.
Munkánk eredménye hosszú időn keresztül nyomon követhető, hiszen az egykori óvodásokból iskolások,
szakiskolások,
felnőtt,
dolgozó
emberek
lesznek.
Sikereiket,
kudarcaikat
nagymértékben befolyásolja az a tényező, hogy milyen alapokat kapnak életük kezdeti szakaszában, a családban, az óvodai és az iskolai nevelés során. Helyzetüket nagymértékben a veszélyeztetett környezet és a családok státusza határozza meg.
Elsődleges cél: A tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók speciális megsegítése, amely lehetővé teszi a személyiségük és képességük fejlesztését, ezáltal a családi és társadalmi környezetbe való beilleszkedésük elősegítését.
Munkánk kapcsán lehetőség nyílik arra, hogy a szülőkkel beszélgessünk, így kapva reális képet miként látják ők gyermekeik jövőjét. A sajátos nevelési igényű gyermekek intézményi fejlesztésének folyamatát vizsgálva kaphatjuk meg a választ, hogy megfelelő pedagógiai eszközöket használunk-e ennek a felkészítő munkának a folyamatában.
Sikeres pályázatom esetén azon fogok munkálkodni, hogy megpróbáljak rávilágítani arra, hogy az önbizalom, önértékelés, szabálytudat alakítása, összetartozás, közösség formálás, kudarc élmény elviselése, a boldog mosoly egy-egy sikerélmény, mind-mind egy próbaköve az óvodás és iskolás éveknek, amelyeket ha jól rakunk le, arra később biztonsággal építhetünk.
3
II. Célkitűzés Az utóbbi évek társadalmi-gazdasági változásai egyaránt nagy erőpróba elé állították a nevelésioktatási intézményeket. Míg a tanulólétszám folyamatosan változik, addig a pedagógusok, illetve gyógypedagógusok munkája egyre nehezebb, terhelésük egyre nő. Nap, mint nap új kihívásokkal kell szembenézniük. Pontosan látható számunkra, hogy a családok nehéz helyzete milyen új nevelési feladatokat eredményezhet. Fontos, hogy ne legyen csellengő gyermek, hogy idejét hasznosan és tartalmasan legyen képes eltölteni az intézmény lehetőségeit kihasználva, küzdjön a gyermekszegénység ellen. A ma fiataljait, akik a számítógép, az internet világában nőnek fel, nem lehet a korábbi módszerekkel tanítani, nevelni. Meg kell újítani módszereinket, szakmai ismereteinket. Mindezek mellett meg kell oldanunk a törvény által előírt változásokat, a megnövekedett adminisztrációs munkát is. Tudnunk kell követni, sőt alkalmazni a jogszabályi változásokat és nem utolsó sorban hatékony megoldást kell találnunk a napjaink legmegrázóbb jelenségére: az iskolai erőszakra, amely a tanulókat és pedagógusokat egyaránt sújtja. Ezen kihívásoknak csak olyan tantestület tud megfelelni, ahol a közösség meghatározó eleme a jó munkaköri légkör, a megbízhatóság, kiszámíthatóság, együtt gondolkodás, közös tenni akarás. Mindegy, melyik korosztály vezetését vállaljuk, a munkánkhoz mélységes szeretetre, bizalomra és tehetségre van szükségünk ahhoz, hogy minden nap és minden helyzetben igazán meg tudjunk felelni annak a feladatnak, amit úgy hívunk: pedagógus hivatás. A Losontzi István Többcélú Közoktatási Intézmény (az iskola rövidített neve) tantestületében mindezek az elemek megtalálhatóak. Úgy gondolom, hogy ehhez az iskolában eltöltött 25 éves munkámmal én is hozzájárulhattam. Az elmúlt fél évben megbízott igazgatóként, azt megelőző tizenhárom évben általános igazgató helyettesként, illetve intézményegység vezetőként arra törekedtem, hogy egy jól együttműködő nevelőtestülettel a nehézségeket közösen viselve, a sikereket együtt ünnepelve tudjuk végezni munkánkat. Bár a feladat nem könnyű, de elég erőt, rálátást, elszántságot, empátiát érzek magamban ahhoz, hogy ha a kollégáim bizalmukkal megtisztelnek, képes leszek az intézmény vezetőjeként továbbra is helytállni. A döntéshez eddigi vezetői, illetve igazgató helyettesi munkám és jelen pályázatom programja nyújthat segítséget.
4
1. Célmeghatározás Lévén gyógypedagógiai intézményről van szó, így a cél a gyógypedagógia eszközrendszerével, a sajátos nevelési szükséglethez igazított, egyéni megsegítéssel a tanulók személyiség- és képességfejlesztése, amely az eredményes családi és társadalmi környezetbe való beilleszkedést szolgálja.
Célom a fejlesztést igénylő még ellátatlan gyermekek számának nullára csökkentése, az egyénre szabott, speciális képességfejlesztés előtérbe helyezése, melynek formái: tanári differenciálás, egyéni tanulási utak kialakítása kompetencia fejlesztése konduktív ellátás terápiák alkalmazása saját szakemberek által rehabilitációs fejlesztés (zeneterápia, önismereti tréning, konfliktuskezelési technikák) logopédiai ellátottak számának növelése gyógytestnevelés adta lehetőségek kihasználása nem kötelező, szabadon választott tevékenységek előtérbe helyezése diáksport, minden napos testmozgás intenzitásának fokozása
A kulcsszó és a kiindulási alap az egyéni differenciálás. A gyermek és személyiség-központúság mellett a pedagógusnak a gyermekben a speciálisat, a rá jellemző egyedi sajátosságokat kell keresnie és meglátnia. Az egyéniesített segítséget minden tanulónak meg kell adni, illetve minden gyermeket képességei szerint kell terhelni. Előtérbe kell helyezni az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét.
5
III. Helyzetelemzés 1. Külső környezeti adottságok 1.1. Helyünk a régióban
Rövid történeti áttekintés Cegléden az első összevont gyógypedagógiai osztályt 1947. szeptember 1-jén szervezték meg az Állami Általános Iskolában. 1951-től önálló gyógypedagógiai iskolaként működik. 10 év múlva 1961/1962. tanévben az iskola tanulóinak létszáma 147 főre emelkedik, 15 dolgozóval és 9 tanteremmel. 1977-ben részleges önállósággal kezdi meg működését a 2. sz. Állandó Áthelyező Bizottság, amely Szakértői, majd Rehabilitációs Bizottsággá növi ki magát. Ma már az iskolától elszakadva, de az intézményen belül működik. 1977/1978-ban az öreg iskolaépület válságos műszaki állapota miatt életveszélyessé nyilvánítják. A képtelen helyzet kikényszeríti a döntést: új gyógypedagógiai intézet létrehozása Cegléden. 1985-ben átadásra kerül az új komplexum, amely kettős profilú, bentlakásos megyei fenntartású intézménnyé fejlődött, ahová Cegléd város és Pest megye területéről érkeznek a tanulásban, illetve értelmileg akadályozott gyermekek. 1986-ban egy csoporttal indult az óvodai ellátás, majd 1995/1996-ban négy csoportra bővült az óvodai ellátottak száma. 1987-ben minisztériumi engedéllyel beindult a Speciális Szakiskolai képzés. 1999-ben a törvényi változások hatására két lakásotthonnal bővült a feladatellátás. 2003ban az autizmussal élő tanulók csoportjainak foglalkozására külső telephelyet kapott az intézmény. Jelenleg a Losontzi István Óvoda, Általános Iskola, Fejlesztő Szakiskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat a Pest Megyei Kormányhivatal által fenntartott intézmény, amely ceglédi és megyei feladatokat lát el. Többcélú intézmény, hiszen egy helyen működik a tanulásban akadályozott tanulók általános iskolája, speciális szakiskolája és készségfejlesztő szakiskolája, valamint az értelmileg akadályozott tanulók óvodája, iskolája is. Az intézményt egy 110 férőhelyes kollégium egészíti ki, ahol elsősorban óvodás és iskolás értelmileg akadályozott tanulók kapnak helyet, de a többi tagozatról is fogadunk gyermekeket a lehetőség szerint. A kollégium évek óta szinte teljes létszámmal üzemel. Az iskola és diákotthon mellett családi házakban működő lakásotthonokban él 16 gyermek, különleges gyermekotthoni feltételek között. Az autizmussal élők iskolájában 10 gyermek tanul, ahol a képzés speciális, magas szakmai színvonalon folyik. A fejlesztő iskola súlyosan-halmozottan sérült, tanköteles korú gyermekeknek nyújt fejlesztési lehetőséget.
6
A pedagógiai szakszolgálathoz tartozik a gyógytestnevelés, logopédia, konduktori ellátás, valamint a kora és felkészítő fejlesztő tagozat. Az elmúlt évek alatt iskolánk a város szerves részévé vált: a kollégiumi kihasználtsága igen jó a nyári időszakban. Különféle találkozóknak biztosít szállást (zenészek, művészek, sportolók) tornatermét használják a város lakói. Helyet ad jóga, küzdősport, futball és tollaslabda edzéseknek hosszú évek óta rendeznek itt megyei, illetve országos szintű tanulmányi és sport versenyeket, amelyeken tanulóink jó eredménnyel szerepelnek. Úgy gondolom, a létesítmény Pest megye egyik legnagyobb gyógypedagógiai komplexuma, amely kialakította speciális arculatát. Ezzel a széles palettával biztosítva az egyéni látásmódot tanulói számára, figyelembe véve érdeklődésüket és képességeiket.
Az iskolát meghatározó környezet Úgy gondolom, hogy az intézményben folyó szakmai döntések, célok és akaratok kinyilvánítása, a környezethez való alkalmazkodás nélkül nem valósulhat meg.
Megyei Intézmény-fenntartó központ
Környezet Jogi szabályok Az iskola nevelési rendszere
Az iskola szervezeti felépítése
Szülők Egyéb érdekcsoportok
Az iskola használói: tanárok, tanulók oktatást segítő dolgozók Társadalom
Alapvető környezeti tényezőnek kell tekintenünk az oktatási, nevelési és államháztartási törvényt, amely meghatározza az iskola jogi helyzetét, elvárásait, finanszírozását. Ide tartozik a fenntartó, a szülők elvárásai, igényei, a célkitűzések és a jelenlegi gazdasági helyzet. A gyógypedagógia területén a követelmények teljesítésében, hosszabb idősávokra, keretre van szükség. Differenciált egyéni segítségnyújtás biztosításával, elsősorban a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődését kell értékelnünk. Az aktuális, fenntartói elvárásoknak konkrétabb igényeket kell megfogalmaznia. Ezáltal törekedhet arra, hogy figyelembe vegye és összehangolja településünk és vonzáskörzetének, a szülőknek, valamint az iskola nevelőtestületének az érdekeit. 7
Úgy gondolom, hogy az intézménnyel kapcsolatos vélemények és igények ismerete alapján elmondható, hogy továbbra is szükséges ennek a gyógypedagógiai intézménynek a létjogosultsága, hiszen az idekerülő gyermekek többsége egyénileg igényelt, speciális gyógypedagógiai megsegítésre szorul. Az oktatáspolitika és céljaink nem választhatóak el mereven a szülői prioritásoktól, a szülők által képviselt értékektől, illetve a tanárok és tanulók elvárásaitól sem.
Egyéb csoportok ráhatásai az intézményre Iskolánkban 1986 óta működik a Speciális Szakiskola. Ebben az oktatási formában azonnal megjelennek a változó társadalmi igények, melyek folyamatos változást, változtatást kívánnak tőlünk. Alkalmazkodnunk kell a gyakorlóhelyek igényeihez, ötvözve tananyagukkal azt. Csak együttműködve lehetséges a segítség adás a szakma tanuláshoz és a társadalomba való beilleszkedéshez. Fontosnak tartom az elkövetkező időszakban a településen lévő vállalatok vagy intézmények munkaerőigényéről vagy az országos munkaerőpiac kihívásairól szóló információk megismerését, esetleges új szakmák bevezetését az igényekhez mérten. Az iskolavezetés nem hagyhatja figyelmen kívül az iskola használóinak (tanárainak, oktatást segítő dolgozóinak, tanulóknak) nézeteit, képességeit, vágyait és törekvéseit. Úgy gondolom, a személyes beszélgetések, tantestületi viták a legalkalmasabbak arra, hogy a kollégák elmondhassák szempontjaikat és véleményeiket.
Összegzés: az iskola használói nevelési-oktatási rendszere és a szervezeti kultúrája alkotja az intézményünket. A környezeti háttér figyelembe vételével készen kell, hogy álljunk bizonyos fejlesztési átalakításokra. Például az óvodai létszám növelése, illetve csoportok számának bővítése a megnövekvő igények és a törvényi szabályozás miatt. Elképzeléseim között szerepel egy autista óvodai csoport létrehozása, illetve a 3 éves kortól idekerülő gyermekek számára mini csoport indítása. A változások miatt is ki kell alakítani intézményünk stratégiai tervét, amely nemcsak választ adhat a környezet kihívásaira vagy megkísérli elhárítani a negatív hatásokat, hanem cselekszik is a hatékonyság érdekében.
Argyis szerint „a kihívást jelentő munka és a kompetencia érzésének kialakítása és fenntartása alapvető motivációs tényező.”
Úgy
gondolom,
iskolánk
nevelési-oktatási
rendszerében
és
szervezeti
felépítésében
szocializálódnak a környezet elvárásai, a tanárok és tanulók igényei, és ezek jelenthetik az iskola arculatát. Az elvárások teljesüléséhez nem elég a pedagógusok, az iskola többi dolgozójának akarata, jó szándéka, hisz ez jelenleg is megvan. További hatékony eszközöket, módszereket kell 8
találnunk ahhoz, hogy megnyerjük tanulóink és szüleik bizalmát. Meg kell értetni velük, hogy a mi szándékunk a segítés, hiszen az alulszocializált családok egyetlen esélye gyermekük iskoláztatása. Évek óta nagy gondot fordítunk a roma kisebbség tanulóinak rehabilitációjára, kultúrájuk ápolására.
2. Belső adottságok 1.1. Az épület infrastruktúrája Az iskola épülete építészetileg megfelel az általános iskolai képzésnek. Tantermei elég tágasak, világosak, belső berendezésük, felszereltségük csak részben elégíti ki a mai kor igényeit. Az elmúlt 10 évben külső renoválás nem történt, az épület állagán és berendezésein jelentős pénzösszeg ráfordításával, csak az iskola részén történtek nagyobb felújítások: nyílászárók cserélése világítás korszerűsítése az üvegtető és a tető egy részének szigetelése a kollégium vizesblokkjainak felújítása
Mára sem sikerült a kollégium területén a nyílászárók kicserélése, a szobák berendezéseinek korszerűsítése, a fűtésrendszer modernizálása. Ezáltal a kollégiumban lakók életkörülményeinek minőségi romlása tapasztalható. Az intézmény többcélúsága miatt a tantermek, fejlesztő szobák, játszó helyiségek száma nem elegendő a speciális képesség fejlesztések alkalmazásához. Ezért új helyiségek kialakítására lenne szükség vagy a meglévők átalakítására, esetleg az intézményben működő 2.sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (továbbiakban TKVRB) székhelyének megváltoztatása nagy segítséget jelentene számunkra, hiszen ezáltal bővülhetne a fejlesztő, felkészítő iskola csoportjainak száma, ahol súlyosan-halmozottan sérült gyermekek számára nyújthatnánk segítséget, új terápiás szobák beindításával.
9
2.1. Tanulói összetétel
Lésztszám (fő)
Tanulólétszám alakulása az intézményben 550 540 530 520 510 500 490 480 470 460
545 525
2007/2008 505
510
2008/2009 493
2009/2010 2010/2011 2011/2012
/2008 2007
/2009 2008
/2011 2010
/2010 2009
/2012 2011
Tanév
A 2011/2012-es tanév I. félévi statisztikája szerint iskolánk Általános iskola 1-8. osztály Tanulásban akadályozott tagozat
177 fő
Értelmileg akadályozott tagozat
69 fő
Összesen:
246 fő
Speciális Szakiskola 9-12. osztály Tanulásban akadályozott tagozat
160 fő
Értelmileg akadályozott tagozat
38 fő
Összesen:
198 fő
Autista ház 1-4. osztály
5 fő
5-8. osztály
5 fő Összesen:
10 fő
Óvodás Tanulásban akadályozott
9 fő
Értelmileg akadályozott
24 fő
Összesen:
33 fő
Fejlesztő iskola
6 fő
Intézmény mindösszesen:
493 fő 10
Természetesen tanulóink- az értelmi sérülés súlyossága szerinti differenciálással- két iskola típusba, illetve az óvodában kapják meg az eredményes felkészítéshez szükséges speciális képzést, különleges gondozást. A tanulóink közel két harmada az enyhe fokban sérült gyermekek számára szerveződő iskolatípusban teljesíti tankötelezettségét. A többi tanuló, középfokban sérült gyermek számára szerveződött iskolában eltérő követelménnyel, tartalommal folyik a pedagógiai tevékenység. A 10. osztály elvégzése után tanulóink a speciális szakiskolában szerezhetnek szakmát. A speciális szakiskola fontos szerepet tölt be az iskola életében. Nemcsak aránylag magas létszáma miatt, hanem a képzés sajátos volta miatt is. A szakiskola a középfokú oktatás része, amely átmenet a gyógypedagógiai képzéstől a teljes szocializációhoz, ezért olyan feladatokat kell megoldania, melyek a tanulók önkéntes munkára és társadalmi életre történő felkészítését irányozza meg. Természetesen az oktatási változásokkal a speciális szakiskola felépítését át kell szerveznünk, megtartva az eddigi jó hagyományokat.
Tagozati összetétel a tanulói létszámon belül Óvoda
250 Fejlesztő iskola
Létszám (fő)
200 150
Tanulásban akadályozottak iskolája
100
Értelmileg akadályozottak iskolája
50 0
Spesiális Szakiskola 08 20 / 07 20
08 20
9 00 /2
09 20
0 01 /2
10 20
1 01 /2
11 20
2 01 /2
Tanév
A grafikonokról jól leolvasható, hogy míg a tanulók létszáma csökken, addig a tagozati eloszlásban nagy különbségek mutatkoznak. A legnagyobb gyermekszám csökkenés a tanulásban akadályozottak általános iskolájában jelentkezik. A spontán integráció elterjedésével magyarázható a csökkenés, hiszen a szülő a gyermekét beíratja a többségi óvodába, illetve általános iskolába, anélkül hogy a Nevelési Tanácsadóba vagy TKVSZB járt volna. Az elmúlt években az integrált oktatás bevezetésével a gyógypedagógiai intézményekben, így iskolánkban is, lényegesen csökkent a gyermeklétszám, illetve a párhuzamos osztályok száma. Úgy gondolom, a sikeres integrációhoz elengedhetetlen az általános iskolák szakmai, módszertani, szemléleti megújulása, hiszen a jelenlegi gyakorlat nem ezt mutatja. A teljesítményorientált frontális osztálymunkát végző pedagógusok nem tudják hatékonyan ellátni 11
a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását. Így a gyermekek többsége visszakerül 4-56. osztályba az intézményünkbe. Fontos tudnunk, hogy meddig terjed az iskolai pedagógus kompetenciája és mikortól elengedhetetlen a gyógypedagógus jelenléte, vagyis mit is jelent a habilitációs, rehabilitációs folyamat. Az integráció akkor lehet sikeres, ha nem csupán egyszerű fogadás- vagyis a sajátos nevelési igényű gyermeknek kellene alkalmazkodni az iskolában folyó gyakorlathoz, anélkül, hogy a pedagógus tudná a problémáját- hanem a befogadás, inklúzió (egyéni differenciálás) valósulna meg. Az ábrán szembetűnő a gyógypedagógiai óvoda létszámának maximumra való feltöltődése. Már említettem, hogy igényként jelentkezik az óvodába felvehető gyermekek számának növelése, illetve újabb óvodai csoport beindítása. Egyre több autizmussal élő óvodás korú gyermeket vizsgál a helyi 2.sz.TKVSZRB, akik számára a Bizottság speciális feltételek megteremtését szorgalmazza, illetve javasolja. Ezáltal biztosított lehetne ezen óvodáskorú gyermekek egyéni, speciális fejlesztése és megsegítése. Ezek a gyermekek sokkal intenzívebb egyéni fejlesztést, törődést igényelnek. A velük folytatott munka nagy figyelmet és szakértelmet igényel a kollégáktól. 3.1. Személyi feltételek
Pedagógusok Jelenleg 85 engedélyezett pedagógus álláshellyel rendelkezünk, melyet 85 fővel működtetünk. Ezen felül 3 főt részmunkaidőben, 18 főt további jogviszonyban foglalkoztatunk. Tartósan távol levő dolgozónk 2 fő (1 fő fizetés nélküli szabadságon, 1 fő GYED-en van). A pedagógusok végzettség szerinti megoszlását az alábbi kör diagrammok mutatják be.
Pedagógusaink végzettség szerinti megoszlása
9%
2% 2% Főiskola Főiskola és szakvizsga Egyetem Egyetem és szakvizsga 87%
12
Pedagógusaink életkor szerinti megoszlása
25 alatti
25-29
30-34
35-39
40-44
45-49
50-54
55-59
60-64
Tantestület átlag életkora 44 év. Ez egyrészt nehézséget jelent, mert a középkorú kollégák nehezebben váltanak új módszerekre, korszerű eszközök használatára, különös gondot kell fordítani a képzésükre, önképzésükre. Ugyanakkor erőssége is a nevelőtestületnek ez az átlag életkor, hiszen több tapasztalattal rendelkeznek, rutinosabbak, sok évet az intézményben dolgoztak, akikre mindig lehet számítani, nem futamodnak meg a naponta szaporodó problémák elől sem.
Összegzés: a szakmaiság, szakszerűség színvonalának emelkedése alapvető jellemzője kell, hogy legyen a jövő iskolájának. Ezért kell nagy hangsúlyt fektetni a szakmai továbbképzések kiszélesítésére. Lépést kell tartanunk a gyógypedagógiai nevelés-oktatásról valló új és tradicionális nézetekkel.
Nem pedagógus dolgozók Az intézményünkben iskolai feladatok ellátására egyéb dolgozók száma 28 fő: 1 fő gondnok, 1 fő karbantartó, 2 fő portás, 4 fő fűtő, 1 fő gépkocsivezető, 6 fő takarító, 1 fő iskolatitkár, 2 fő gazdasági ügyintéző, 1 fő raktáros, 4 fő konyhai dolgozó (3 fő teljes munkaidős, 1 fő részmunkaidős napi 4 órában), 1 fő védőnő, 2 fő ápoló, 1 fő járőr (megváltozott munkaképességű napi 6 órában), 2 fő mosodai dolgozó. Ezen felül a pedagógusok munkáját 41 fő gyógypedagógiai asszisztens és gyermekfelügyelő segíti.
13
Ezt a létszámot ilyen komplex feladatokat ellátó gyógypedagógiai intézményben alacsony létszámnak tartom, hiszen egy-egy területről váratlan betegség miatt egy dolgozó hiányzik, helyettesítése nagy terhet ró a többiekre.
Az iskolánk korábban önállóan gazdálkodó oktatási intézményként működött, az utóbbi pár évben részben önállóvá alakult, így az iskolában működő gazdasági egységnek nehéz a feladata. Ki kellett alakítaniuk az új munkamódszereket, azok területi megosztását, kapcsolat rendszer kiépítését a jelenlegi gazdasági központ dolgozóival, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítani tudjuk a működéshez szükséges feltételeket. A jelenlegi létszámmal ez igen nehéz feladatnak bizonyul.
Azonban tapasztalataim szerint a munka jó irányba halad, bízom benne, hogy a fenntartó által elvégzett ellenőrzések, mérések pozitív értékeléssel zárulnak majd.
14
IV. Fejlesztési program 1. Vezetői elképzelések Az iskola jelenlegi működését és jövőbeni fejlesztési lehetőségeit számos külső törvényi előírás, belső helyi szabályozás (Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Kollektív Szerződés, Intézményi Minőségirányítási Program, Házirend, Helyi tantervek), az iskola használóinak igényei, adottsága, társadalmi elvárások befolyásolják.
Az intézményvezető
feladata, hogy a jogi, szakmai, társadalmi, gazdasági elvárásokat összehangolja, megfelelő súllyal érvényesítse. Az alábbiakban vázolom azokat az elképzeléseimet, melyeket az iskolával szemben támasztott követelmények ismeretében kívánok megújítani a vezetői ciklusban.
2. Alapfeladatok Az iskolánk alapvető feladatait, értékeit az intézményi alapdokumentumok határozzák meg. Munkánk során egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia az oktatás mellett a nevelésnek. Sikere elsősorban egy folyamatos, következetes, összefogásra épülő pedagógiai tevékenységtől függ. A kezdeti feladatok az óvodában, illetve az 1-4. évfolyamon tanító kollegákra hárulnak. Ki kell alakítani a tanulókban az iskolánkra jellemző szokásrendet, pótolni kell a mentális hiányosságokat. Elképzeléseim között szerepel az iskolaotthonos képzés bevezetése a tanulásban akadályozottak általános iskolájában. Maga a képzés a kötelező óvodai nevelés és a kötelezettségekkel teli iskolai nevelés közötti jelentős változást hivatott megkönnyíteni. Első három évfolyamon tervezem megvalósítani ezt a képzési formát, a 4. osztályt a felső tagozatra való felkészülés jegyében napközisként végezhetnék a gyermekek. A tanítási órákra, a szabadfoglalkozásra, az önálló tanulásra fordított időkeret rugalmasabb lehet, mint a hagyományos oktatás, tehát a nevelés is hatékonyabban tud megvalósulni. Cél: a változatos programok segítsék a harmonikus testi-lelki fejlődést, a pihenést, a kikapcsolódást, megalapozva a tanórai aktivitást tágabb teret biztosítani a gyermekek számára, lehetőséget adva a közösségépítésre, a szocializációs és kulturális hátrányok leküzdésére elősegítve a gyermek személyiségének kibontakozását, egyéni személyre szabott fejlődését és a közösségformálást hatékonyabb nevelői munka elérése, melynek megvalósulását az iskolaotthonos képzési formában tudom elképzelni
15
A gyógypedagógusok nevelő munkáját nagyban segítik a napközis nevelők. Még eredményesebbé válna a közös munka, ha egy osztály egy önálló napközit alkotna. Jelenleg ez nem így működik, mert egy osztályon belül nem minden tanuló igényli a napközit, ezért az alacsonyabb létszám miatt két-három osztály tanulói alkotják a napközis csoportot. A tanulók alacsony neveltségi szintje és szélsőséges szociokultúrális körülményeinek hatása napról-napra nehezebb feladat elé állít bennünket. Ezek a határok különösen felerősödve jelentkezhetnek a felső tagozatos tanulók körében. Tanítványaink nevelésében nagyobb szerepet kell szánnunk az érdeklődési körüknek megfelelő szakköri, sport és művészeti foglalkozásoknak. Hosszú évek óta kiemelt feladataink közé tartozik a tanulóink mozgása, sportolása. Kiemelkedő eredményeink bizonyítják a kollégák munkájának sikerét. A mindennapos testmozgás bevezetésével csak hatékonyabb nevelőmunkát végezhetünk, és sikerélményhez juttathatjuk tanulóinkat. A jövőben még hatékonyabb eszközöket kell keresnünk arra, hogy minden tanulót be tudjunk vonni az egész napos iskolai foglalkoztatásba. Kollégáim jelenleg is rendkívüli erőfeszítéseket tesznek az iskolai erőszak megfékezésére, illetve megelőzésére. Ezt a feladatot azonban nem lehet kizárólag az iskolában megoldani, hiszen a családok nehéz helyzete új nevelési feladatokat eredményez. Széleskörű összefogásra, összehangolt munkára van szükség. Gyógypedagógusként, illetve vezetőként eddig is kerestem azokat a megoldásokat, eszközöket, módszereket, amelyek segítségével megfékezhetőek az agresszív cselekedetek, védve ezáltal a többi gyermeket és a pedagógus társaimat. Célom a fegyelmezetlen, agresszív tanulóinkkal szembeni intézkedések kidolgozása. Feladataimnak tekintem: folyamatosan figyelni, ellenőrizni és gyakran személyesen is beszélgetni ezen tanulókkal rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel óralátogatások során segítségnyújtás azon pedagógusok számára, akiknél a tanulók ellehetetlenítik a tanítást A házirendet sorozatosan megsértő, társait bántalmazó, fenyegető tanulók helyzete egy idő után az osztályközösségben tarthatatlanná válik.
Úgy gondolom, ezen esetek megelőzésére egyfajta megoldást jelenthetne a renitens tanulók kiemelése néhány hétre a közösségből és egyéni tanrend szerint gyógypedagógusi, illetve szaktanári
segítséggel
számukra
biztosítani
a
tanulás
lehetőségét.
Javulás
esetén
visszakerülhetnének az eredeti közösségbe.
A legtöbb gondot a túlkoros és már a rendőrség körében is ismert tanulók jelentik. Az ő érdekükben csak a magántanulói státusz jelenthet védelmet a többi tanuló számára, de tudjuk azt is, hogy ez a megoldás akár tovább is ronthatja a helyzetüket, hiszen napközben nincsenek 16
felügyelet alatt. Széles körű összefogásra lenne szükség az ilyen súlyos esetek megoldására. Az intézmény számára szükség lenne pszichológusra, aki felhatalmazást kaphatna a szülőktől arra, hogy szükség esetén azonnal bekapcsolódhasson a tanulók szakmai megsegítésébe, terápiás kezelésébe.
A jövőben meg kell teremtenünk annak lehetőségét, hogy a példás magatartású és szorgalmú tanulóinkat megfelelően tudjuk jutalmazni, legyen pozitív példa, motiváció hatású a többiek számára. Például amit jelenleg is alkalmazunk: autóbuszos kirándulás, lovas program, állatkerti látogatás, táborozás lehetősége, stb. Természetesen az anyagi feltételek megteremtése szükséges mindehhez, amely elsősorban az iskola feladata, a pályázati lehetőségek kihasználásával.
3. A nevelés-oktatás folyamata Az intézmény sokrétűsége és széles körű feladatellátása szükségessé teszi, hogy a törvényi változásokat napra készen kövesse. Eddig is megalapozott tervező munka alapján folytatta az iskola nevelő-oktató munkáját, megőrizve hagyományait, felhasználva az új módszertani elemeket tanterveiben és óraterveiben egyaránt. Folytatni kívánom mindenképpen a megkezdett jó tevékenységeket, hiszen eredményeink bizonyítják a kollégák munkájának sikerét. Fejlesztő tevékenységük minden területre kiterjed, hiszen szakemberek, akik a feladatukat magas színvonalon, szakmai műhelymunkán belül folytatják. Természetesen nemcsak a bevált módszereket kell alkalmaznunk, hanem újabb munkaformákkal, módszertani eljárásokkal kell bővítenünk tudásunkat. Meggyőződésem, hogy az óvodában, az iskolában, a pedagógiai szakszolgálaton és a gyermekotthonban tanító gyógypedagógusok, óvodapedagógusok, tanítókonduktorok, tanárok kiváló szakmai felkészültséggel bírnak, pedagógiai munkájuk iránt elkötelezettek. Megválasztásom esetén a jövőben azt kérem a szakmai munkaközösségektől, hogy a Pedagógiai Programunk és a Helyi tantervünk áttekintése és kiegészítése után az elkészített tanmenetekben még jobban alkalmazkodjanak az adott csoport vagy osztály összetételéhez, a tanulók képességeihez, a szakértői vizsgálatok javaslataihoz. 1.1. Alapfeladatok a képzés szakaszain belül
1. Óvoda Jelenleg négy óvodai csoport működik az intézményben. A gyógypedagógiai óvodába kerülő gyermekek legtöbbje nem csak mentálisan, de szociálisan is elmarad a normál óvodába járó 3-4 évesektől. Itt tanulják meg az öltözködés, az önálló étkezés vagy a szobatisztaság alapvető szabályait. Az óvónők munkáját gyógypedagógiai asszisztensek segítik, így több idő juthat egyegy gyermek megsegítésére, egyéni fejlesztésére. 17
A fejlesztés legfontosabb területeinek tartom: nagymozgások kialakítását, korrigálását egyensúly fejlesztését manuális készség fejlesztését a beszédszervek ügyesítését, a beszéd beindítását a játéktevékenység fejlesztését. Eddig is nagy hangsúlyt kapott az önkiszolgálás fejlesztése, az alapvető szokásformák kialakítása és az iskolai életmódra való felkészítés. Úgy látom, hogy óvónőink rendkívül hatékony munkát végeznek. Az utóbbi pár évben több olyan innovációt vezettek be, ami mind gyermekeink érdekeit szolgálták, s az idő bizony minket igazol. Az idei tanévben megnövekedett a kollégiumot is igénylő óvódások száma, így az óvónők számára a délutáni munkaidő kitolódott az esti órákra, ahol állandó „pótmama” szerepben látják el a feladatokat, a lefektetésig foglalkoznak a kicsikkel. Támogatni kívánom az idén megvalósult tervet, amely szerint az óvodás korú gyermekek egyéni fejlesztése, a PAC teszt felmérései alapján kerülnek megtervezésre. Az egyéni fejlesztést végző kolléganő, a felmérésből kapott eredmények alapján végzi munkáját. Feladatként említem a szülőkkel való szorosabb kapcsolat kialakítását, több bemutató foglalkozást és közös családi délután megszervezését, kapcsolat felvételt a város óvodáival, kölcsönös látogatások megszervezésével. Profilbővítésként tekintem a pályázatom elején már említett autizmussal élők óvodai csoportjának beindítását.
2. Autizmussal élők iskolája Nagy létszámban növekszik az autizmussal élő gyermekek száma. Jelenleg külön telephelyen 10 gyermekkel foglalkoznak gyógypedagógusaink és munkájukat segítő gyógypedagógiai asszisztensek és gyermekfelügyelők. A nyolc osztályos kifutó rendszer nem teszi lehetővé a folyamatos felvételt. A következő 2012/2013-as tanévben két gyermek felvételére nyílik lehetőség. Ezt követően, három év múlva lesz hely új tanuló felvételére. A nevelő-oktató munka magas színvonalon folyik, speciális eszközrendszer felhasználásával, egyénre szabott módszerek alkalmazásával. Pályázatok nyomon követésével, illetve az ott működő Autizmussal Élők és Segítőik Egyesületének támogatásával több terápiás lehetőséghez juthatnak tanulóink. Lehetőségünk nyílt arra, hogy a Művészetek Palotájában bemutathattuk más ceglédi intézménnyel együtt milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a munkánk során. Célom olyan autizmussal élő tanulók foglalkoztatása, akik jelenleg integráltan nem nevelhetők, számukra a többségi iskolai környezet, módszertan és tananyag nem megfelelő. Megsegítésük és fejlesztésük után a visszahelyezés lehetősége biztosított lehetne.
18
További célom új lehetőségek keresése az innen kikerülő autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók további foglalkoztatására. Történtek lépések ennek érdekében, de még nagyobb összefogás szükséges a szülőkkel együtt, hogy a közeljövőben megvalósuljanak elképzeléseink.
3. Fejlesztő iskola Súlyosan- halmozottan sérült, tanköteles korú gyermekekből álló csoportot indíthattunk a múlt tanévben 6 fővel.
A halmozott fogyatékosság nem csupán az egyes területek sérülésének
egymás mellettiségét jelenti, hanem azok komplex összefonódását. Dél-Pest megye területén tudomásunk szerint a mi intézményünkben van jelenleg ilyen ellátás, holott a törvény 2010-től írja elő kötelezően indítását. Ebből következik, hogy ezen a területen is sürgősen bővítésre lenne szükség. A nevelő-oktató munka komplex fejlesztési egységet képez, egymásra épülő speciális egyéni foglalkozásokkal egybe kötve, mely növeli a képzés hatékonyságát. Cél egy épen maradt funkcióra alapozva javítani a sérült funkciókat. Fejlesztési területek: Kommunikáció, érzelem és szociális nevelés Mozgásfejlesztés (mozgás állapotának javítása) Bazális stimuláció Fejlesztő gondozás Játékra nevelés
Kiemelkedő szaktudást igényel ez a terület. Szerencsés helyzetben vagyunk, mivel a nevelésioktatási feladatokat gyógypedagógus, tanító-konduktor, gyógytornász és gyógytestnevelő végzi. Az alapvető tárgyi feltételek azonban fejlesztésre szorulnak. Új helyiségek kialakítására lesz szükség a terápiás fejlesztések megvalósításához. Terveim között szerepel újabb csoport indítása, melyet ebben a tanévben terem hiánya miatt nem tudtunk megvalósítani.
4. Általános iskola I-II. Tanulásban akadályozott tanulók általános iskolája Értelmileg akadályozott tanulók általános iskolája Mindkét iskola 1-8. évfolyammal működik. Tanköteles kortól kerülhetnek be a gyermekek a szakértői javaslatuk alapján, illetve a tankötelezettségi korhatár betöltéséig maradhatnak az iskolában.
19
Az tanulásban akadályozott tanulók általános iskolájában fontos feladat a tanulók által elsajátítható műveltségtartalom megalapozása, illetve felkészítés a speciális szakiskola szakképzési évfolyamán való továbbtanulásra. Célom olyan iskolai gyakorlat kialakítása, amely biztosítja a tanulók számára: szélesebb körű tapasztalatszerzést napi tevékenységek gyakorlását az ismeretek alkalmazását differenciált tanulás szervezés lehetőségét új tanulási technikák bevezetését (kooperatív) iskolaotthon beindítását Képzési specialitásunk, hogy lehetőséget biztosítunk az első évfolyamon a követelmények 2 év alatt való teljesítésére. Cél: pszichés kognitív szociális funkciók fejlesztése Úgy gondolom, így lehetőség nyílik az iskolai élethez szükséges képességek elsajátítására, begyakorlására. Valamennyi kollégám rugalmas és konstruktív hozzáállásának, sok időt és energiát igénylő tevékenységének köszönhetően sikerült egy jól működő rendszert kialakítani. További feladataink közé tartozik tanulóink felkészítése a komplex tanulmányi versenyre, hiszen hosszú ideje nem vettünk részt ebben a munkában. A felkészítők kérésére helyi válogatók tartásával, a tanulók versenyhelyzetben való tesztelése, elősegítheti a pedagógusok munkáját. Az előbbiekben említett célok megvalósításához részben biztosítottak az intézményi feltételek. A nevelés-oktatás folyamatát elősegítik a néhány éve kialakított fejlesztő szobák, szaktantermek, számítógép terem, gyakorló-főző konyha és egy jól felszerelt könyvtár. Lehetőség nyílt arra, hogy terápiás eszközöket vásároljunk, szebbé és esztétikusabbá tegyük környezetünket. Az iskolában működő „Ember-Kék” Alapítvány segítségével részben meg tudtuk valósítani elképzeléseinket. A tárgyi feltételek tekintetében jó lenne valamennyi tantermet számítógéppel és internetes hozzáféréssel ellátni, a szaktantermek eszközállományát felújítani, kicserélni. Korszerűbb szemléltető eszközök beszerzése az elsődleges feladatunk a hatékonyság és az eredményesség növelése érdekében.
Az értelmileg akadályozottak általános iskolájában tanító pedagógusok célja a tanulók életében olyan segítséget adni, amellyel a társadalmi integrálódásuk előkészíthető, egyben felkészíthető 20
az elemi munkavégzésre. El kell juttatni tanulóinkat a praktikus ismeretek közvetítésével a mindennapi életbe való eligazodáshoz. Ezért az oktatásban kiemelkedő szerepet kell kapnia a tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeknek: az egyéni korrekció egyéni differenciálás habilitáció, rehabilitáció gyógytestnevelés logopédiai fejlesztés További cél a tagozatok közötti átjárhatóság megvalósítása. Jó ötletnek tartom a kollégák azon kezdeményezését, mely szerint bemutató órák és délutáni foglalkozások keretén belül nyerhetnek betekintést a másik iskola életébe.
A tankonyha létrehozásával a kollégium épületében, biztosítottá vált a tanulók számára a délutáni foglalkozások szervezése és a szabadidő hasznos eltöltése. Néhány évvel ezelőtt bevezetésre került, hogy több csoportnak egyszerre van ugyanolyan órája. A gyengébb képességűek így a maguk szintjén tudnak haladni, ezáltal sikerélményhez juthatnak. A módszer a készségtárgyaknál is bevált és jól működik. A tanulásban akadályozottak iskolájában egyenlőre az alsóbb osztályokban próbáljuk a módszert bevezetni, főleg a készségtárgyaknál, illetve szakköri formában. Törvényileg mind a két iskola típusban kötelező az úgynevezett nem kötelező, szabadon választott órák megszervezése. Remek lehetőség mind a testi, mind a lelki fejlődésre. Az évfolyamok tanulói szabadon választhatnak a fejlesztési területek, szakkörök, illetve sporttevékenységek között.
5. Speciális Szakiskola Szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán az általános műveltséget megalapozó nevelő-oktatás, továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó oktatás folyik a kerettantervben elindult óraszámban. A szakképző évfolyamon adaptált szakképzési program alapján folyik a szakmai vizsgára való felkészítés. Át kellett gondolnunk, hogy milyen új szakmák bevezetésével lehetne a szakképzésben tanulók számát növelni. Így a szakmaválaszték bővítése, a modul rendszerű oktatás bevezetése több lehetőséget ad tanulóink számára. A munkaerőpiacon való megjelenésük sok akadályba ütközik. Az elkövetkező időszakban is fontosnak tartom szem előtt tartani, nyomon követni a munkaerő piaci igényeket. Az új szakmák beindítása sok munkát igényel, kezdve a program adaptálásával, a modulok tantárgyra bontásával, az óraszámok kialakításával, a megfelelő végzettségű kollégák megtalálásával. Így került új szakmaként bevezetése a számítógépes adatrögzítő képzés. Ennek a szakmának az 21
elsajátítása nagyon nehéz a tanulóink számára, ide valóban jó képességű, szorgalmas és megbízható gyermekek jelentkezését várjuk. 2011/2012. tanévben szakmák szerinti Asztalosipari szerelő Lemezlakatos
11.évf.
12.évf.
9 fő
10 fő
10 fő
8 fő
Számítógép adatrögzítő
7 fő
-
Textiltermék összeállító
16 fő
13 fő
Szövött tárgy készítő
8 fő
10 fő
30 fő
41 fő
Összesen:
A szakképzés területén jelentkező probléma a lemorzsolódás számának csökkentése. A tagozat munkájának
köszönhetően
elkészítettük
Toborzó
kiadványunkat,
melyben
bemutatjuk
szakiskolánkat, próbáljuk felkelteni az iskolák és szülők érdeklődését. A 300 példány nyomtatásához szponzori segítségre volt szükségünk. Továbbra is támogatni kívánom az integráció elősegítését, pályaválasztási kiállításokon való részvételeket, ahol bemutathatjuk szakmáink termékeit, az elkészült munkadarabokat.
6. Készségfejlesztő Szakiskola Szövött tárgy készítő szakmában idén van először végzős évfolyamunk. A kollégák lelkesedésének köszönhetően, tapasztalatcsere útján a már kész program adaptálásával indult be a szőnyegszövés. Két kolléganő szőnyegszövési ismeretek nélkül kapcsolódott be a munkába, heti rendszerességgel belső továbbképzés keretén belül, szakképzett pedagógusunk irányításával sajátították el az alapismereteket.
Úgy gondolom a munkaközösségeink a gyógypedagógiai műhelymunka letéteményesei. Az iskola újabb, el nem odázható korszerűsítésében e közösségnek múlhatatlan érdeme van. Ezek azok a műhelyek, ahol az egyéni alternatívák vagy egyedi tervek a helyi célokkal és sajátosságokkal kiegészülhetnek, ahol a kimunkálás történik. A gyógypedagógusok többségénél érezhető az elvárás, hogy a munkálatokban és a továbbképzésekben aktívan részt vegyenek. A tudásnak és a minőségi munkának vissza kell kapnia az őt megillető helyét.
7. Diákotthon A kollégiumi csoportok kialakításával figyelembe vettük a törvény által meghatározott csoportlétszámokat, a gyerekek életkorát. A kollégiumi csoportokban tanulásban és értelmileg
22
akadályozott gyermekekkel folyik a nevelő-oktató munka, melyet gyermekfelügyelők, ápolónők, éjszakás nevelőtanárok és gyermekfelügyelők látnak el. A tanév kezdetétől nagy hangsúlyt fektettünk az elmaradt térítési díjak beszedésére, a hátralékok összegének csökkentésére. Így sikerült a nem fizető szülők számát csökkentenünk. A nevelésoktatás folyamatát a kollégiumi életben is a gyermekközpontú szemlélet hatja át. Ez a gyermekek saját adottságaihoz, képességeihez való igazodást, egyéni tempót jelent, a foglalkozások keretén belül, amelyek családias jellegűek. Cél: az önállóságra törekvő életvitel elősegítése az önállósulási és öntevékenységi vágy felkeltése, támogatása a kommunikációs nehézségek könnyítése megfelelő módszerek alkalmazásával elemi munkaszokások elsajátíttatása az egészség megőrzése, megóvása Úgy gondolom a délutánok sokkal szabadabbak. A legkisebbeknél a szobatisztaság kialakítása, a mosdók helyes használata, a nagyobbaknál a helyes táplálkozással való ismerkedés, hagyományőrzés, tisztálkodás és szociális felvilágosítás. A másságuk miatt ezek a gyerekek nehezebben tudják kezelni a testük változásait.
8. Lakásotthon A lakásotthon működéséhez szükséges személyi feltételeket a 15/1988.NM. rendelet szerinti előírásnak megfelelően alakítottuk ki. Nehézséget jelentett, hiszen a fenntartó álláshelyet nem biztosított. A többcélú intézményünknek köszönhetően munkaerő átcsoportosítással sikerült részben teljesíteni a személyi feltételeket.
Úgy gondolom a gyermekek fejlődése érdekében nélkülözhetetlen a család és utógondozó, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi ügyintéző és pszichológus személye. A lakásotthonban dolgozók számára ugyanolyan fontos, hogy a továbbképzés keretén belül új lehetőségekkel ismerkedjenek meg, illetve a stressz által szerzett pszichés problémáikra megoldást találjanak. Cél: a lakásotthonok tárgyi eszközeinek korszerűsítése, állagának javítása a teljes körű ellátás megvalósítása o étkezés, ruházat, higiénia o felzárkóztatás (fejlesztő pedagógus által) o egészséges életmód, szabadidő kultúrált eltöltése o zsebpénz személyre szóló felhasználása 23
o gyógyulás, rehabilitáció o kapcsolattartás
Jövőre vonatkozó elképzelések A 2011-es évben nagy gazdasági megszorításokról beszélhetünk, és ez erősen érintette a lakásotthonok teljes körű, otthont nyújtó ellátását is. A nehéz helyzetben a Többcélú Közoktatási Intézménynek köszönhetően a lakásotthonaink alig érezték meg az anyagi nehézségeket. A lakásotthonok komplex feladatuk miatt továbbra is az intézmény részei, hiszen számos adminisztratív és gazdálkodási területtel kapcsolódnak össze. A gyermekotthon munkatársai komoly erőfeszítéseket tesznek a gondozott gyermekek érdekében. Ezért továbbra is hasznosnak tartom a lakásotthonok többcélú intézmények melletti működését. A szakmai létszámok átvizsgálását fontos feladatnak tartanám (gyermekfelügyelői munkakör), hiszen a létszám minimummal működő lakásotthonainkban túlterheltek a dolgozók, mivel magas havi
óraszámmal
tudjuk
csak
az
ellátást
biztosítani.
Kívánatos
lenne,
munkaerő
átcsoportosítással betöltött munkakörök álláshelyesítése.
9. A nevelést-oktatást kiegészítő tevékenység Pedagógiai szakszolgálat - Korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés A korai fejlesztésen az óvodáskor előtti nevelést értjük. (0-5 éves korig) A korai gondozás egy terápiás háromszög, melynek hatékonysága a gyógypedagógus (korai-fejlesztő), az anya és a kisgyermek egyidejű jelenlétében rejlik.
A fejlesztési cél az elmaradt funkciók minél magasabb szintre emelése. Jelenleg a fejlesztéseket gyógypedagógusok,
óvodapedagógusok,
tanító-konduktorok
végzik.
A
megnövekedett
gyerekszám és a terület, ahol a fejlesztéseket végezzük külső fejlesztő kollégák bevonását vonta maga után. Úgy gondolom a tanév eleji nehézségek ellenére sikerült a teljes ellátottságot biztosítani a számunkra kijelölt területen. A belső fejlesztések könnyebben indulhattak el, hiszen újból nagyobb számban vesznek részt gyógypedagógusok a munkában.
Cél a mentori rendszer kidolgozása. Az iskolán belüli fejlesztés mind helyiségeket és eszközöket tekintve, lehetőséget nyújt az eredményes munkavégzéshez. A gyermekek külső felajánlások segítségével speciális terápiákon is részt vehettek, ilyen például a „Paci Doktor” lovas terápia, továbbá tervezzük a gyógy úszás bevezetését. A feladatok ellátásához szükséges lenne utazó 24
gyógypedagógusok munkájára, hiszen vannak olyan gyermekek, akik - fejlesztő felkészítésben vesznek részt- helyhez kötöttek, kis településeken, illetve a tanyavilágban élnek. Ezért az egyetlen lehetőség a fejlődésük csak ilyen formában lehetne. A növekvő adminisztráció megnehezíti a fejlesztő pedagógusok munkáját. Remélem ez a sok energiát felőrlő terület a jövőben gördülékenyebben fog működni az utazó gyógypedagógiai szakemberhálózat működtetésével.
- Gyógytestnevelés A gyógytestnevelési feladat is intézményi alapellátás. Intézményünk megfelelő szakmai felkészültség alapján városi és kistérségi feladatokat is ellátott. A helyi középiskolákban azon tanulók számára biztosított a gyógytestnevelés, akik ortopéd szakorvosi véleménnyel rendelkeznek. Továbbra is megszervezhetőnek tartom a feladatellátást, kibővítve a város óvodáival és általános iskoláival, a városban dolgozó gyógytestnevelő kollégák bevonásával. Úgy gondolom, hogy a már meglévő és jól működő folyamatot célszerű tovább működtetni.
- Logopédia és konduktív pedagógiai ellátás Ez a két terület is intézményi alapfeladat, melyet továbbra is ilyen formában szeretnék működtetni.
Célom a nevelést-oktatást elősegítő, kiegészítő tevékenységek bővítése abban az esetben, ha az intézményi struktúra átszervezésével, illetve az Alapító Okirat módosításával Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé (EGYMI) válhat iskolánk: - Pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásainak bővítése: iskolapszichológiai és óvodapszichológiai ellátás továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás utazó gyógypedagógiai szakemberhálózat működtetése - Pedagógiai, szakmai szolgáltatások bevezetése: szaktanácsadás, tantárgygondozás, amely a pedagógus munkájának megsegítésére irányulna pedagógiai tájékoztatás rendszerének kiépítése a pedagógusok képzésének, továbbképzésének elősegítése a tanulók számára tájékoztatás, tanácsadás biztosítása, amely elősegíti a szakma választást. 25
- Felnőttképzés beindítása, amely OKJ szakképesítési tanfolyam megszervezését jelenthetné, gyakorlati hely biztosításával.
Fejlesztési célterületek: minőség és hatékonyság növelése, ezáltal az eredményesség elérése az intézményben iskolák révén biztosítani a megkövetelt készségek fejlesztését az erőforrások kihasználása a lehető legjobb formában a tanulást vonzóvá tevő iskolai környezet kialakítása a hátrányos, halmozottan hátrányos és a sajátos nevelési igényű tanulók számára az integráció jegyében munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakképzés elősegítése modern eszközökkel és módszerekkel minőségbiztosítás, kompetencia alapú oktatás bevezetése és fejlesztése az integráció és az esélyegyenlőség megvalósítása települési szinten
Úgy gondolom az intézményi struktúra átszervezésével, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé (EGYMI) válással és új tevékenységi körök felvételével csökkenthetne azon gyermekek száma, akik ma Cegléd és vonzáskörzetében ellátatlanok, így számukra a fejlesztés biztosítottá válna.
2.1. A nevelést-oktatást támogató lehetőségek
1. A tanórán kívüli foglalkozások A tanítás-tanulás tevékenységének sikere elsősorban a résztvevők szorgalmán, adottságain múlik. Mint korábban említettem pedagógusaink szakmai felkészültségében biztos vagyok, ám a tanulók részéről számos hiányossággal kell szembenézniük. Az intézménybe kerülő gyermekek nagy része hátrányos helyzetű, rossz szociális környezetben él, ehhez társul még az otthoni negatív hatású érzelmi légkör. Mindezek miatt magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többnyire súlyos szociális hátránnyal indulnak, a családok uralkodó attitűdje az iskolával szembeni közömbösség, motiválatlanság. Ezek a problémák minden tanulónkat egyaránt sújtja. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megsegítésének, fejlesztésének leghatékonyabb eszköze az egyéni képességre épülő fejlesztés. A tanórán kívüli programokkal (múzeum, színház, kiállítás, egyéb kulturális események) olyan új élmények birtokába kerülnek, melyet a szülői ház nem tud biztosítani. 26
A fent említett problémák miatt nagyon fontos az iskolánkban a gyermekvédelmi tevékenység, mely a gyermek– és ifjúságvédelmi felelős segítségével valósul meg. Továbbá az intézmény minden iskola részében működnek szakkörök: néptánc, kézimunka, önismereti kulturális és sportszakkörök. A jó hangú tanulók számára az énekkar nyújt lehetőséget a közös éneklésre. Az iskolai Diáksport Egyesület a tanulók nagyfokú mozgásigényének kielégítését szolgálja, változatos formában. Egészséges életmódra nevelés az iskolai védőnő feladata, segítségével rendszeres munka folyik. Az iskola tanulói összetétele és társadalmi környezete miatt kiemelten fontosnak tartom a roma származású tanulók oktatását, melynek alapvető tartalmát a 32/1997.(XI.5) MKM rendelet határozza meg. Pedagógiai Programunk felülvizsgálata során, bevezetésével biztosítva lenne a roma kultúra értékeinek megismertetése, történelmük, irodalmuk, zenéjük, képzőművészetük oktatása. A szükséges órakeret, a köznevelési törvény által biztosított kötelező tanórák 10%-ban biztosíthatnánk. Így a hátrányos szociális helyzetű, köztük a roma gyermekek jövőjének alapja az oktatás egyenlőségének biztosítása lehetne, hogy tehetségük és legjobb tudásuk szerint boldoguljanak.
2. Hagyományőrzés, hagyományteremtés Hiszem, hogy az iskola jövőjét csak a hagyományok ápolásával a múlt értékeinek átörökítésével lehet eredményesen építeni. Hagyományaink közül a legsikeresebbek: a nemzeti ünnepek alkalmából előadott rendkívül színvonalas iskolai rendezvények, melyek a kollégák lelkes, kreatív munkájának köszönhetőek családi és társadalmi ünnepek osztályközösségben való köszöntése Ki mit tud?-on mutatkoznak be tehetséges tanulóink „Tök-jó Napok”, amit Halloween környékén tartunk, kiállítással egybekötve. A gyermekek sütőtökből készült finomságokat készítenek és fogyasztanak a legnagyobbaknak csecsemőápolási tanfolyam szervezése az iskolai védőnő segítségével pedagógusok gyermekeinek, unokáinak közös Mikulás ünnepet tartunk az „Ember-Kék” Alapítvány támogatásával az iskola alapításának és névadónk születésnapjának évfordulóit méltóképpen megünnepeljük Losontzi István Emlékplakettet alapítottunk sok évvel ezelőtt azzal a céllal, hogy minden évben olyan kolléga kapja, aki sokat tett az iskola népszerűségéért. Ezen az ünnepen kerül a dicsőségfalra azon tanuló fényképe is, aki több éven keresztül példás magatartásával és szorgalmával tűnt ki társai közül.
27
Folyamatos baráti, jó munkakapcsolatot ápolunk az óvodák és társintézmények, a szakértői bizottság vezetőivel és munkatársaival is.
3. Pályázatok Az évek során kialakított kapcsolatok a különböző szakmai szervezetekkel és azok bővítése még hatékonyabb munkát kell, hogy jelentsen számunkra, hiszen az intézmény anyagi nehézségei egyre nagyobb teret adnak az ilyen feladatok teljesítésére. Szakmai továbbképzések és pályázatok jelenthetik az előrelépést, a korszerűsítést és újítást az intézmény életén belül. Úgy gondolom, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók számára is biztosítani kell a kiteljesedés lehetőségét, a megmérettetés élményét, ezáltal teret engedve a rendezvényeknek, melyek előmozdíthatják a nevelés-oktatás ügyét, a másság elfogadását, illetve elfogadtatását. Ebben a tanévben született meg az elhatározás a tantestületen belül, egy pályázatíró team létrehozása. Eddig is részt vállaltak a kollégák a pályázatok írásában, önálló kezdeményezésként. A pályázatírás hatékonyabb és eredményesebb formában való működését, a munkacsoport munkáját továbbra is fontosnak tartom. Ez előrelépés, amely az iskola egészét teszi érdekelté a sikeresség érdekében. Mivel intézményünk óriási és sokszínű, innovatív elképzelésünk is ezt tükrözi. Más a fontos az óvodában, az általános iskolában, a kollégiumban, a szakiskolában és a gyermekotthonban is.
Főbb célkitűzések: az iskola udvarának és az iskola épületének javítása, felújítása, korszerűsítése a kollégiumi szobák állapotának megváltoztatása, a gyermekek körülményeinek otthonosabbá tétele óvodai csoportok játékkészletének bővítése, az elkopott eszközök lecserélése eszközbeszerzés: minél több számítógép és interaktív tábla használatának bevezetése a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy a tanulóink szívesen dolgoznak ezekkel, a jó motivációs eszközökkel pedagógus továbbképzések támogatása: több szakfeladat elvégzéséhez a törvény szakvizsga megszerzését írja elő. Például az intézmény továbbra is felvállalja a gyógypedagógiai főiskolákról érkező hallgatók tartós gyakorlatát, melyhez szükséges mentortanárként a szakvizsga. Kihívás mellett egyben megtiszteltetés is számunkra, hiszen bemutathatjuk munkánkat, a tanítási gyakorlatok menetét, felépítését támogatás táboroztatás szervezéséhez: régi hagyomány tanulóink táboroztatása. A nyári szünet hasznosabb eltöltése érdekében több tábor szervezése szerepel terveink között 28
sportversenyeink támogatása, sporteszközök vásárlása: továbbra is kiemelt területként kívánom kezelni az iskolai sportéletet, a mindennapos testmozgás szerepének jelentőségét, hiszen a mozgás elengedhetetlen a gyermekeink számára. Kiemelkedő eredményeink bizonyítják a kollégák munkájának sikerét, illetve az intézményünkben működő Losontzi DSE aktív tevékenységét, szakmai tudását, az edzők munkáját. További támogatások hiányában nehéz helyzetbe kerülünk, így át kell gondolnunk az intézmény versenytevékenységét is. Az eszközök beszerzése, az utazások finanszírozása, a nevezések nemzetközi versenyeken való részvétel anyagi hátterének megteremtése szponzorok keresésével, Losontzi DSE és az „Ember-Kék” Alapítvány összefogásával lehetséges intézményi látogatások, szakmai tapasztalatcsere: fontosnak tartom az iskolánkhoz hasonló intézményekkel való kapcsolat felvételt, a szakmai látogatásokkal és műhelymunkával elősegíteni és átvészelni ezt a nem könnyű időszakot környezetvédelem, egészséges életmód, dohányzásról való leszokás adta stresszes állapot kezelésére kiírt pályázatokon való részvétel.
Hosszú távon tanévekre átnyúló pályázatokkal látnám biztosítottnak a szakmailag megalapozott munkavégzést. Ezáltal az intézmény otthont adhatna minden olyan sajátos nevelési igényű gyermekkel foglalkozó rendezvénynek, sporteseménynek, szakmai napnak és műhelymunkának, amely elmozdítja tanulóink nevelési-oktatási ügyét.
Sem pedagógusként, sem a vezetőképzésben nem kaptunk ilyen irányú felkészítést, ezért kezdetben nehezen, kevés hozzáértéssel éltük meg első pályázatainkat. Arra kell törekedni, hogy minél több képzésen vehessenek részt kollégáim, több hozzáértéssel írhassák meg a pályázataikat.
Örömmel tapasztalom, hogy többen is érzik ennek szükségességét, figyelemmel kísérik a pályázati kiírásokat, egyre gyakrabban adnak be önálló pályázatot.
29
V. Vezetői program 1. Programom A vezetői struktúra ábrája az intézményi átszervezés (EGYMI) tükrében az 1. számú mellékletben látható.
Vezetői munkámat a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott vezetői beosztások átszervezésével kívánom folytatni: Általános igazgató helyettes, intézményegység vezető
1 fő
Intézményegység vezető
4 fő
A munkaközösség-vezetők eddigi munkáját megköszönve a jövőben is feltétlenül számítok rájuk.
Helyzetelemzésemből
is
kitűnt,
hogy
az
intézményben
a
gyógypedagógusokra,
óvodapedagógusokra, tanítókra, tanárokra egyaránt az átlagosnál nagyobb teher hárul. Éppen ezért igazgatóként egyik fő feladatomnak tekintem a kiegyensúlyozott, jó munkahelyi légkör megteremtését. A jó légkör alapja lehet a kölcsönös bizalom, az egységes szemléletmód kialakítása. A hatékony vezetői munka Alfája és Omegája az önbecsülés, az alkalmazottak értékébe vetett hit. Kedvüket leljék a képességeik próbára tételében, amely lehetőséget nyújt alkotó énjüknek. A pozitív munkahelyi légkör a hatékony munkavégzés alapja. Célom a munkatársaim ösztönzése annak érdekében, hogy tevékenységük, munkájuk eredményeként az intézmény elérje kitűzött céljait.
„Ha a vezetők megértik beosztottjaik motivációját, akkor képesek lesznek arra, hogy a munkahelyi légkört úgy alakítsák, hogy a dolgozók sikeres, eredményes munkát végezzenek.” (Szabó Mária: Stratégiai iskolavezetés)
Én magam mindig nyitott voltam az újításokra. A nehézségek ellenére optimistán nézek a jövőbe, igyekszem a problémák megoldására. Ezt a szemléletet minél nagyobb mértékben szeretném átadni kollégáimnak is.
Úgy gondolom, hogy az innováció kiindulópontja a lehetőség, amely a változásban rejlik. A sajátos nevelési igényű tanulóink számára lehetőséget kell biztosítani a tanulásra, az ismereteik bővítésére, hogy be tudjanak illeszkedni a társadalomba.
30
Alapvető fontosságúnak tartom: a kollégák és a vezetés között nyílt és folyamatos legyen az információ áramlása a foglalkozási stresszek okozta következmények figyelemmel kísérése az iskolában folyó munka törvényes, gazdaságos működésének biztosítása a
nevelőtestület
tagjainak
elégedettségét
elérni,
gondoskodni
az
intézmény
hatékonyságáról tiszteletben tartom önálló véleményeiket, javaslataikat, javító szándékú kritikájukat
2. Megoldandó feladatok 1.1. Rövidtávon megoldandó feladatok:
az intézményi struktúra átszervezése alapján az Alapító Okirat módosításával az óvodai létszám 33 főről 38 főre történő emelése, ezáltal az autizmussal élő gyermekek óvodai csoportjának beindítása, személyi és tárgyi feltételek megteremtése a fejlesztő iskola osztálylétszámának növelése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása az utazó gyógypedagógiai szakemberhálózat működtetése iskolapszichológusi és óvodapszichológusi feladatok kialakítása a pedagógiai-szakmai szolgáltatások igénybevételével a pedagógusok munkájának segítése iskolánk 60 éves évfordulójának méltó megünneplése szakmai napok keretében iskolaotthonos nevelés-oktatás beindítása a tanulásban akadályozottak általános iskolájának első osztályában tanórákon kapjon nagyobb hangsúlyt az egyéni differenciálás, az egyéni képességek figyelembevételével történő fejlesztés további pályázatok írására való ösztönzés az óvodai játszóudvar felújításának befejezése stratégiai terv elkészítése, amely hosszú távon biztosítja majd a pedagógiai program megvalósulásához szükséges tárgyi-személyi feltételeket és azok költségvonzatát főző konyha beindítása, a szükséges feltételek biztosítása, működésének kidolgozása egységes fellépést várok a fegyelmezetlen tanulókkal szemben biztosítani kívánom a folyamatos tájékoztatást az iskolában folyó eseményekről a szülők, a fenntartó és az érdeklődők felé
31
SWOT-analízis Erősségek Szakmai megalapozottság Tudás iránti vágy Többcélú intézmény Kapcsolattartás, kommunikáció Gyermekközpontúság Fejlesztés, egyéni speciális megsegítéssel Innovatív személyiségek
Fejlesztésre váró területek Személyi Iskolaotthon bevezetése Autizmussal élő óvodai csoport nevelési feladatainak kidolgozása Lakásotthonok személyi feltételeinek biztosítása Számítástechnikai oktatás és eszközeik fejlesztése Utazó gyógypedagógiai szakemberhálózat működtetése Utazó gyógypedagógus modell kidolgozása Fenyegetések Új szakma beindításához szükséges tárgyi feltételek biztosítása Gyakorlati képzés helyének megtartása Támogatások megvonása Elméleti szakoktatók hiánya Intézményi tantermek számának növelhetetlensége miatt délutáni oktatás Mindennapos testnevelés bevezetésével a tárgyi feltételek hiánya
Lehetőségek Struktúra átalakítása, szakmai önállóság Pályázatok útján anyagi támogatások megszerzése Továbbképzési keret maximális felhasználása Életkörülmények és a nevelés optimalizálása (kollégium, gyermekotthon) Pedagógiai Program felülvizsgálata Alapító Okirat és SZMSZ módosítása
A SWOT- analízis felhasználható a már említett stratégiai terv elkészítéséhez: építés az erősségekre felülkerekedés a gyengeségeken az előnyök kihasználása a fenyegetések enyhítése 2.1. Középtávon megoldandó feladatok: személyi állományunkban bővítést szeretnék jóváhagyatni a fenntartóval o szorgalmazni fogom az önálló iskolapszichológus alkalmazását az iskola rész területén is, aki a mentális és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulóinkat és a munkájuk során egyre nagyobb pszichés megterhelésnek kitett kollégáinknak azonnali és folyamatos segítséget tudjon nyújtani o utazó gyógypedagógiai szakemberhálózat bővítése o a pedagógiai-szakmai szolgáltatások kialakítása és hatékonyságának növelése 32
o az erőforrások legjobb kihasználása o a lakásotthonok személyi feltételeit a 15/1988. évi NM. rendelet szerinti előírásoknak megfelelően kell kialakítani, álláshelyek bővítése szükséges a feladatok ellátásához, így a család- és utógondozó, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi ügyintéző, pszichológus célom az „Ember-Kék” Alapítvány népszerűsítése, bevételi forrásának növelése pályázati és egyéb bevételekből bővíteni kívánom az intézményünk informatikai eszközparkját. Szeretném, ha 2-3 éven belül a kollégák számítógép használatával készülnének saját óráikra, illetve interaktív tábla segíthetné munkájukat a sportudvar és sportpálya kialakítása, illetve korszerűsítése nyitottabbá kell tenni az iskolánkat a szülők számára. A már működő formákat jobban kell népszerűsíteni (nyíltórák, ünnepségek, Ki mit tud?)
3.1. Hosszútávon megoldandó feladatok: a kollégium nyílászáróinak kicserélése, a szobákban lévő ágyak lecserélése, természetesen a fenntartó segítsége nélkül nem lehetséges a két lakásotthon külső és belső felújítása és korszerűsítése a főzőkonyha beüzemelése kapcsán a konyhai eszközök korszerűsítése a minőségi munka érdekében saját és fenntartói támogatással aktív kapcsolatot kell kialakítani a város és környékén működő civil szervezetekkel, Roma Szolgálattal a magatartási problémákkal küzdő tanulóink megsegítésére a már meglévő jó munkakapcsolatok további ápolása a társintézményekkel keressünk kapcsolatot a hasonló feltételek mellett működő intézményekkel akár a testvérvárosi kapcsolatokon keresztül. Erre lehetőséget nyújthat majd a TÁMOP pályázat is szakmai továbbképzések kiszélesítésére nagy hangsúlyt kívánok fektetni
33
3. Működési, gazdasági feltételek Intézményünk költségvetését az előző évekhez hasonlóan alapos előkészítő munka jellemezte, a gazdasági dolgozók kiváló hozzáértésére támaszkodva állítottuk össze. A Magyar Államkincstár az intézmény 2012. évi költségvetési előirányzatát az alábbiak szerint határozta meg:
Megnevezés
Adatok e Ft-ban
Személyi juttatás
309.789
Munkaadókat terhelő járulékok
83.150
Dologi kiadások
80.797
Ellátottak pénzbeli juttatásai
3.736
Összesen:
477.472
A Magyar Államkincstár tervezetében az intézmény saját bevételének 275.000,- Ft-ot állapított meg a 2010. évi költségvetés alapján. Az állami normatíva a Kincstári támogatás és a saját bevételeink remélhetőleg biztosítani fogják az intézmény zavartalan működését.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján garantált bértábla összegét, a kötelező pótlékokat minden dolgozó megkapja. Az adható kategóriába tartozó illetménynövekedés, illetve bérkompenzáció csak a feltételek megléte esetén jár, melynek odaítélésében továbbra is körültekintően kívánok eljárni.
34
VI. Záró gondolatok A profilbővülés, a tantestület jelentős megnövekedése, a magas dolgozói létszám nemcsak sokasodó feladatot, de minőségileg is mást jelent a nevelőtestület és az iskolavezetés számára. Sok tapasztalatcserével, intenzív belső és külső továbbképzéssel, igyekeznünk kell megfelelni az élet támasztotta új követelményeknek.
A vezető feladata, hogy hatékony legyen, önfejlődésének központi jelentősége van az egész intézmény fejlesztése szempontjából. Utat mutat, miközben saját hatékonyságán munkálkodik, ezáltal az iskola teljesítményének színvonalát is emeli.
Úgy gondolom a soron következő évek új feladatok súlyát rakják ránk, de új utat keresünk a hatékonyabb szakmai vertikum kialakítására.
A feladatok adottak, de a szembesülés mindig kérdőjelet támaszt: Vajon képesek vagyunk-e megfelelni ezeknek a követelményeknek? Vajon energiaemésztő hivatásunk gyakorlását a holnapok is igénylik-e?
Az iskola vezetésére, működésére, fejlesztésére vonatkozó elképzeléseimet a következő sorok által vezérelve kívánom megvalósítani:
„Kezedbe teszem a könyvet, hogy vezessen a sűrű ködben. Kezedbe teszem az átlátszó kristályt, hogy lásd a szépet, keresd a tisztát! Kezedbe teszem a gyertyalángot, világíts annak, aki bántott! Kezedbe teszem a szőtt takarót, takard be az árván fázót! Kezedbe teszem a fénylő kulcsot, hogy meleg legyen és várjon otthon, Indulj hát, s hívd magaddal a gyerekeket, hogy kezükbe tehesd a szeretetet!” (Tóth Mária)
35
VII. Mellékletek 1. Az intézmény vezetői struktúrája 2. Szakmai önéletrajz 3. Szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum 4. Főiskolai oklevél másolata 5. Közoktatási vezető szakirányú szakképzettséget igazoló oklevél másolata 6. ECDL Számítógép-használói Jogosítvány 7. Tanúsítvány Alapozó terápia: Módszer a gyermeki idegrendszer mozgásos-érzékszervi fejlesztésére 8. Erkölcsi bizonyítvány 9. Nyilatkozatok
36
1. számú melléklet
Igazgató Gazdasági Központ Vezető
A
B
Általános igazgató helyettes Speciális Szakiskola Készségfejlesztő Szakiskola Intézményegység vezető
Általános iskola I.-II. Intézményegység vezető
Óvoda Autizmussal élők háza Fejlesztő iskola Intézményegység vezető
C
D
E
F
G
Kollégium Gyermekotthon Intézményegység vezető
H
I
Pedagógiai Szakszolgálat Pedagógiai szakmai szolgáltatás Felnőtt képzés Intézményegység vezető
J
Gazdasági munkacsoport vezető
Jelmagyarázat A B C D E
Óvodai munkacsoport vezető Iskolai munkacsoport vezető Tan.ak. munkacsoport vezető Ért.ak. munkacsoport vezető Délutáni fogl. munkacsoport vezető
F G H I J
Spec. munkacsoport vezető Minőség biztosítás munkacsoport vezető Nev. tan. munkacsoport vezető Ped. munkát segítők munkacsoport vezető Koordinátor szakmai vezető
Gondnok
Élelmezés vezető
2. számú melléklet
ÖNÉLETRAJZ Farkas Edit
SZEMÉLYI ADATOK
Születési hely, idő: Cegléd, 1966. március 9. Lakcím:
2700 Cegléd, Pesti út 63.
Telefon:
06-20/432-5033
E-mail:
[email protected]
TANULMÁNYOK
1997-1999 Jannus Pannonius Tudományegyetem
Pécs
közoktatási vezető szakirányú szakképzettség pedagógus-szakvizsgával egyenértékű vizsgát igazoló oklevél 8/1997.(II. 18.) MKM r. 3. § 1995-1997 Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola
Budapest
oligofrénpedagógiai szakos gyógypedagógiai tanár 1984-1987 Zsámbéki Tanítóképző Főiskola
Zsámbék
tanító, rajz szakkollégium 1980-1984 Kossuth Lajos Gimnázium
Cegléd
gimnáziumi érettségi
TOVÁBBKÉZÉSEK
2009.
Alapozó Terápiák Alapítvány
Budapest
„Módszer a gyermeki mozgásos érzékszervi fejlesztésére“ akkreditált pedagógus továbbképzés 2001.
Neumann János Számítógéptudományi Társaság ECDL számítógép-használói vizsga
SZAKMAI TAPASZTALAT
2011-
megbízott igazgató
2007-2011 általános igazgató helyettes, diákotthon intézményegység vezető 2003-2007 általános igazgató helyettes 2002-2003 GYED 1996-2002 általános igazgató helyettes 1991-1996 munkaközösség vezető 1988-1996 Losontzi István Többcélú Közoktatási
Cegléd
Intézmény tanulásan akadályozott tagozat tanító, gyógypedagógus, osztályfőnök 1987-1988 Budaörsi 1.sz. Általános Iskola
Budaörs
napközis nevelő
EGYÉB SZAKMAI TAPASZTALATOK
2000-2011
„Ember-Kék” Alapítvány kuratóriumi elnök
2005-2011
alapozó mozgásterápia nagycsoportos fejlesztés keretén belül, NIA Játszóház
2007-2009
Cegléd
2.sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatvezető gyógypedagógus
2005-2011
korai fejlesztés, fejlesztő felkészítő foglalkozást végző
2002-2005
Losontzi Diáksport Egyesület alapító és elnökségi tagja
2000-2002 Iskolai Sportkör alapítója, vezetője
SZEMÉLYES KÉPESSÉGEIM
nyitottság pozitív gondolkodás jó kommunikációs és szervező készség csapatépítés team munka
3. számú melléklet
4. számú melléklet
5. számú melléklet
6. számú melléklet
7. számú melléklet
8. számú melléklet
9. számú melléklet
