Bük Város Önkormányzata 3/2010. (II.16.) rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, a lakbérek mértékéről A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Ltv.) felhatalmazása alapján, Bük Város Önkormányzata a tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletére, valamint a lakbérek mértékére a következő rendeletet alkotja. A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy a lakástörvénnyel összhangban – a polgári jog alapelveit szem előtt tartva – megteremtse az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal való eredményesebb gazdálkodás feltételeit. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló minden önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, valamint a hozzájuk tartozó földrészletre. (2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a magyar állampolgárokra, és a Magyarországon tartózkodási, letelepedési engedéllyel rendelkező, illetve a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK. Tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személyekre. Az önkormányzati lakások bérbeadásának általános feltételei 3. § (1) Az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlására jogosult: - a bérlő személyének kiválasztására, a bérleti jogviszony megszüntetésére a képviselőtestület jogosult - a bérleti jogviszony fennállta alatt a bérbeadót az üzemeltetési fenntartási feladatok vonatkozásában a PARKOM Nonprofit Kft. (székhelye: 9737 Bük, Jókai u. 24.) képviseli. (2) Ahol a lakástörvény a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről – a lakástörvény és e rendelet keretei között - a Képviselő-testület határozza meg. 4. § (1) Házastársak, élettársak pályázatot együttesen nyújthatnak be és nyertes pályázat esetén a lakás bérlőtársi jogviszonyban kerül részükre bérbeadásra. (2) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek szerződést. (3) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig hozza létre. (4) A szerződés megkötésekor a havi lakbér tízszeresének megfelelő óvadék fizetése köthető ki a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául. (5) Amennyiben a szerződés megszűnésekor a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át, az óvadék összegét 8 munkanapon belül vissza kell fizetni. Ellenkező esetben a szerződéskötéskor fizetett óvadék felhasználásra kerül. (3)
Önkormányzati lakások cseréje 5. § (1) Önkormányzati lakás csak másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető. (2) A bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően a bérbeadó – legalább 30 napos határidő megjelölésével – köteles az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző cserélő féltől kérni: a) a lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatának,
1
b) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának az iratokhoz történő benyújtását. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén is megtagadhatja a bérbeadó a hozzájárulást, ha a cserébe bevont lakás, lakóépület bérleti, vagy tulajdonjogát bármelyik fél a joggal való visszaélés tilalmába ütköző módon kívánja megszerezni, vagy a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében. Önkormányzati lakások albérletbe adása 6. § (1) A bérlő a lakás egy részét a bérbeadó előzetes hozzájárulásával albérletbe adhatja. Nem lakás céljára nem adható albérletbe a lakás egy része. A hozzájárulás nélküli albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza a Ltv. 24. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felmondást. (2) A bérlő csak olyan albérleti szerződést köthet, amely biztosítja, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik. Önkormányzati lakások nem lakás célú használata 7.§ Önkormányzati lakást meghatározott időre csak abban az esetben lehet nem lakás céljára bérbe adni, ha valamely nem lakás céljára szolgáló helyiséget valamilyen rendkívüli esemény (katasztrófa, tűz, életveszély) miatt ki kell üríteni, és az elhelyezéshez más helyiség nem áll rendelkezésre, feltéve, ha a helyiségben gyakorolt tevékenység ellátási szempontból nélkülözhetetlen. Az ilyen célú igénybevételhez a képviselő-testület engedélye szükséges, és időtartama nem haladhatja meg a 6 hónapot. Az önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímei 8. § Az önkormányzati lakásokat a) szolgálati jelleggel, b) lakáspályázat elnyerésének jogcímén szociális helyzet alapján vagy költségelven vagy piaci alapon, c) a bérleti jogviszony folytatása jogcímén, d) lakáscsere jogcímén és e) elhelyezési kötelezettség jogcímén lehet bérbe adni. Önkormányzati lakások bérbeadása szolgálati jelleggel 9. § (1)(3) Szolgálati jelleggel önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki az önkormányzat Büki Közös Önkormányzati Hivatalával vagy az önkormányzat intézményeivel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban áll és Bük Város közigazgatási területén nem rendelkezik beköltözhető lakás tulajdonjogával, valamint haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakása sem neki sem együtt költöző hozzátartozójának. (2) A szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakás bérleti díja a költségelven bérbe adott önkormányzati bérlakás bérleti díjával azonos. (3) A szolgálati lakásra vonatkozó igényt a 11.§-ban meghatározott nyomtatványok igénybe vételével kell előterjeszteni és az eljárásra az ott leírtak irányadók, azzal, hogy a pályázó jövedelmi, vagyoni viszonyaira nyilatkoznia nem kell. 10. § (1) Az önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak határozott időre 3 évre, de legfeljebb a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, illetve a munkaviszony fennállásának időtartamára adható bérbe. (2) Szolgálati jellegű lakást elcserélni, albérletbe adni, a bérleti jogviszonyát folytatni, a lakásra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni, a lakást nem lakás céljára hasznosítani nem lehet.
2
(3) A szolgálati jellegű lakásba a bérlő – házastársán, élettársán, kiskorú gyermekén, szülőjén kívül – más személyt nem fogadhat be. Ha a bérlő a lakásba más személyt befogad, úgy a bérbeadó a bérleti szerződést jogosult felmondani. (4) A benyújtott kérelmek elbírálásánál a munkáltató véleményét ki kell kérni. (5) A kérelem teljesítésénél előnyt jelent: a) ha a munkavállaló súlyosan rossz lakáskörülmények között él, b) ha a munkavállaló felújításra szoruló önkormányzati lakást is elfogad és vállalja annak saját költségen történő helyrehozatalát, a bérbeadóval e tárgyban kötött megállapodás keretei között, c) ha munkavállaló hosszabb ideje áll közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban d) ha a munkavállaló városban való letelepedése a település érdekét szolgálja. (6) A (1) bekezdésben rögzített feltétel megszűnését, illetve a határozott idő elteltét követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Önkormányzati lakások bérbeadása lakáspályázat elnyerése jogcímén 11.§ (1) Az önkormányzati bérlakások szociális helyzet alapján, költségelven illetőleg piaci alapon adhatóak bérbe határozott időtartamra, legfeljebb öt évre. A bérlakások besorolását a rendelt 1. számú melléklete tartalmazza. (2)(3) A megüresedett lakásokat pályázatra a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület írja ki. A pályázat benyújtása a jelen rendelet 2. számú mellékletét képező nyomtatvány kitöltésével történik, melyet zárt borítékban a Büki Közös Önkormányzatii Hivatalban kell leadni a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak címezve. (3) A pályázati hirdetményeket a helyben szokásos módon /hirdetőtáblán /közzé kell tenni. A hirdetménynek tartalmaznia kell: a lakás címét, műszaki jellemzőit, a lakás alaplakbérét és az igénybe vehető kedvezmények körét, a lakásbérlet időtartamát, azt, hogy a bérlakásra milyen feltételekkel lehet pályázni, azt, hogy több pályázó esetén kik részesülnek előnyben, továbbá a pályázat benyújtásának határidejét. (4) A pályázat elbírálásához a kérelmező köteles csatolni jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelmet megelőző 3 hónap, egyéb jövedelmeknél pedig a megelőző egy év. (5) A családi pótlék, a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások, továbbá a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez kapcsolódó ellátások esetében a (4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adott hónapra érvényes összeget kell figyelembe venni. (6) Vagyonnak minősül a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, kivéve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. (7)(3) A pályázó tényleges körülményeit a Büki Közös Önkormányzati Hivatal a Szociális és Egészségügyi Bizottsággal együttműködve környezettanulmány útján vizsgálja. A környezettanulmányt a jelen rendelet 3.sz. mellékletét képező adatfelvételi lap felhasználásával kell elkészíteni. (8) A megpályázható önkormányzati bérlakások bérlőit a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslatára a képviselő-testület jelöli ki. Erről a pályázat nyertesét 5 napon belül értesíteni kell.
3
(9) A kijelölő a kijelölésről szóló értesítést követő 8 napon belül a bérleti szerződést meg kell kötni. Ennek elmulasztása jogvesztő hatályú. Ha a bérleti szerződés megkötése határidőben nem történik meg, ez esetben a Szociális és Egészségügyi Bizottság a többi pályázó közül új javaslatot tesz a kijelölőnek, ha nincs több pályázó, új pályázatot kell kiírni. (10) Az önkormányzat képviseletében a polgármester a bérlővel a jelen rendelet 4.számú mellékletében meghatározott bérleti szerződést köti meg. A bérlő az általa addig bérelt önkormányzati bérlakást beköltözhető és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Pályázat szociális helyzet alapján 12. § (1) A képviselő-testület lakást szociális helyzet alapján a pályázó és vele együttköltöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyaira figyelemmel adhat bérbe. (2) Az önkormányzati lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén a bérlőnek és a vele együtt költöző hozzátartozóknak együttesen az alábbi szociális, jövedelmi, vagyoni feltételeknek kell megfelelnie: a) a bérbeadásakor fennálló egy főre jutó nettó jövedelem: - egy személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át - két- három személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, - négy, vagy annál több személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, b) nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét meghaladja. c) nem rendelkezik beköltözhető lakás tulajdonjogával, valamint haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakása. (3) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás pályázók közül elsőbbséget élveznek a következő feltételeknek megfelelő személyek az alábbi sorrendben (több szempont együttes előfordulása esetén különösen ): akik Bükön lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek és életvitelszerűen itt élnek, akik életveszélyes vagy egészségre ártalmas körülmények között laknak, illetve akiknél a lakáskörülmények veszélyeztetik a gyermek(ek) fejlődését, zsúfolt lakáskörülmények között élnek (ahol egy személyre 6 m2-nél kevesebb hasznos lakóterület jut.) akik albérletben laknak, akik a jelenlegi bérlakásuk indokolt cseréjeként pályáznak, akik gyermeket nevelnek, különös tekintettel a többgyermekes családokra. (4) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén öt évre szóló szerződést kell kötni a bérlővel. (5) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén bérleti szerződés csak olyan lakásra köthető, amelynek nagysága a pályázó jogos lakásigénye mértékét nem haladja meg. A jogos lakásigény mértéke: a) két személyig legfeljebb két lakószoba; b) öt személyig legfeljebb három lakószoba; c) öt személytől minden további személy után 1/2 lakószoba. (6) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén óvadék nem köthető ki. (7)(3) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén, ha a határozott időre szóló bérleti szerződés lejáratának időpontjában a bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyai változatlanul megfelelnek az előírt feltételeknek, akkor kérelmére vele öt évre újabb bérleti szerződést kell kötni. Az erre irányuló kérelmet legalább 30 nappal a határozott idő letelte előtt kell a Büki Közös Önkormányzati Hivatalhoz benyújtani.
4
(8) Amennyiben a volt bérlő a szociális lakásokra vonatkozó feltételeknek nem felel meg, úgy a feltételek vállalása esetén a költségelvű viszonyok alapján történő bérbeadásra vonatkozó feltételek szerint kell vele bérleti szerződést kötni. (9) Amennyiben a volt bérlő a költségelvű viszonyok alapján történő bérbeadás feltételeinek teljesítését nem vállalja, úgy a lakást a vele ott élőkkel együtt köteles 30 napon belül elhagyni. Pályázat költségelven megállapított lakbérű bérlakásra 13. § (1) Az önkormányzati lakások költségelven történő bérbeadása esetén a bérlőnek és a vele együtt költöző hozzátartozóknak együttesen az alábbi szociális, jövedelmi, vagyoni feltételeknek kell megfelelnie: a) a bérbeadásakor fennálló egy főre jutó nettó jövedelem: - egy személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 350 %-át - két- három személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át, - négy, vagy annál több személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 180 %-át nem haladja meg, b) nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének százszorosát meghaladja. c) Bük Város közigazgatási területén nem rendelkezik beköltözhető lakás tulajdonjogával, valamint haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakása. (2) A pályázók közül elsőbbséget élveznek a következő feltételeknek megfelelő személyek az alábbi sorrendben (több szempont együttes előfordulása esetén különösen ): akik Bükön lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek és életvitelszerűen itt élnek, akik életveszélyes vagy egészségre ártalmas körülmények között laknak, illetve akiknél a lakáskörülmények veszélyeztetik a gyermek(ek) fejlődését, zsúfolt lakáskörülmények között élnek (ahol egy személyre 6 m2-nél kevesebb hasznos lakóterület jut.) akik albérletben laknak, akik a jelenlegi bérlakásuk indokolt cseréjeként pályáznak, akik gyermeket nevelnek, különös tekintettel a többgyermekes családokra. (3)(3) Költségelven történő bérbeadás esetén, ha a határozott időre szóló bérleti szerződés lejáratának időpontjában a bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyai változatlanul megfelelnek az előírt feltételeknek, akkor kérelmére vele öt évre újabb bérleti szerződést kell kötni. Az erre irányuló kérelmet legalább 30 nappal a határozott idő letelte előtt kell a Büki Közös Önkormányzati Hivatalhoz benyújtani. Pályázat piaci alapon megállapított lakbérű bérlakásra 14.§ (1) Piaci alapon adható bérbe a következő feltételek együttes fennállása esetén az önkormányzati bérlakás annak, a) akinek és vele együtt költöző hozzátartozóknak egy főre jutó nettó jövedelme: egy személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 350 %-át, két-három személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át, négy, vagy annál több személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 180 %-át meghaladja. b) aki és vele együtt költöző hozzátartozói Bük Város közigazgatási területén nem rendelkeznek beköltözhető lakás tulajdonjogával, valamint haszonélvezetükben, bérletükben nincs másik beköltözhető lakás. (2) A pályázók közül elsőbbséget élveznek:
5
- akik Bükön legalább 3 éve lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek és életvitelszerűen itt élnek, - akik a városban munkahelyteremtő vállalkozást folytatnak, - akik a város szempontjából kiemelkedő gazdasági, kulturális, oktatási, művészeti, hivatali, közéleti munkát végeznek. Önkormányzati lakások bérbeadása bérleti jogviszony folytatása jogcímén 15. § Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén az Ltv. 32.§-ában meghatározottak szerint az ott megjelölt személyek jogosultak a lakásbérleti jog folytatására. A bérlőtársi szerződés 16. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól. (2) Bérlőtársi szerződést kell kötni – a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére. Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz 17. § (1) A bérlő a lakásba befogadhatja élettársát a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával. (2)(3) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a Büki Közös Önkormányzati Hivatalnál benyújtani (3) A kérelemhez csatolni kell: a) a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja és b) a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 30 napon belül elhagyja. (4) A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha-, és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. (5) Az Ltv. szerint bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható személyek lakásba fogadását a bérlőnek 3 napon belül írásban be kell jelenteni a bérbeadónak. A bérlőkiválasztási jog 18. § Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásokra vonatkozóan az alábbiak szerint szerezhető bérlő-kiválasztási jog: a) háromszori bérlő-kiválasztási jog biztosítható a lakás teljes forgalmi értékének, vagy bekerülési költségének megtérítése ellenében, b) kétszeri bérlő-kiválasztási jog biztosítható a lakás teljes forgalmi értékének, vagy a bekerülési költsége 70 %-ának megtérítése ellenében, c) egyszeri bérlő-kiválasztási jog biztosítható a lakás teljes forgalmi értékének, vagy a bekerülési költség 40 %-ánk megtérítése ellenében. A lakbér mértéke 19. § (2) §(1) Önkormányzati lakás szociális célú bérlése esetén a fizetendő lakbér mértéke: a) összkomfortos önkormányzati lakás esetén: 250,-Ft/m2/hó b) komfortos önkormányzati lakás esetén: 150,-Ft/m2/hó c) komfort nélküli önkormányzati lakás esetén: 80,- Ft/m2/hó. (2) Önkormányzati lakás költségelvű bérlése esetén a fizetendő lakbér mértéke: a) összkomfortos önkormányzati lakás esetén: 300,-Ft/m2/hó b) komfortos önkormányzati lakás esetén: 150,-Ft/m2/hó
6
c) komfort nélküli önkormányzati lakás esetén: 100,- Ft/m2/hó. (3) Önkormányzati lakás piaci célú bérlése esetén a fizetendő lakbér mértéke: a) összkomfortos önkormányzati lakás esetén: 450,-Ft/m2/hó b) komfortos önkormányzati lakás esetén: 250,- Ft/m2/hó c) komfort nélküli önkormányzati lakás esetén: 120,- Ft/m2/hó. Lakbértámogatás 20.§ A szociálisan helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére lakbértámogatás nyújtható. A lakbértámogatás megállapítására – a jogosultsági feltételek, a támogatás mértéke és eljárási szabályok tekintetében – az egyes szociális ellátásokról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás szabályai az irányadók. A lakásbérlet megszűnése 21. § A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg; b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti; c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak; d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják; e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel. 22. § (1) A szerződés megszűnik, ha a) a bérbeadó és a bérlő a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, b) a lakás megsemmisül; c) az arra jogosult felmond; d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy; e) a bérlő a lakást elcseréli; f) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították; g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti; h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik. (2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg. (3) A bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő és a vele együtt lakó személyek kötelesek a lakást 30 napon belül elhagyni. 23.§ (1) Ha a lakásbérleti jogviszony az Ltv. 23.§ (3) bekezdése alapján másik lakás biztosításával szűnik meg és a lakás a korábbinál kisebb vagy alacsonyabb komfortfokozatú, a bérlő jogosult a két lakás egyévi lakbére közötti különbség megtérítésére. (2) Amennyiben a bérleti jogviszony az Ltv. 23.§ (3) bekezdésben foglaltak alapján másik lakás biztosítása nélkül szűnik meg, a volt bérlőnek a lakás komfortfokozatának megfelelő mértékű éves lakbér ötszörösének megfelelő összeget kell pénzbeli térítésként megfizetni, feltéve, hogy a bérlő legalább 5 éves, folyamatos bérleti jogviszonnyal rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését a bérbeadó kezdeményezi, úgy az utóbbi feltétel meglététől el lehet tekinteni. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni, ha a bérleti jogviszony az Ltv. 26.§ (1) bekezdése alapján szűnik meg.
7
Az önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodó személyek elhelyezése 24. § (1) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem az Ltv., sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 15 napon belül elhagyni. (2) Ha a lakást jogcím nélkül használó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első két hónapjában az önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékét, 2–12 hónap között a lakbér kétszeres összegének megfelelő, azt követően a lakbér háromszoros összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni. A felek jogai és kötelezettségei 25. § (1) A bérbeadó köteles a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a bérleti szerződésben megjelölt időpontban, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint a bérlő használatába átadni. A helyszínen készült leltárban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg lakásberendezések tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő az átvételt - észrevételeinek írásbeli rögzítésével - a leltár aláírásával ismeri el. A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha tiszta és az épület központi berendezéseinek lakásban lévő részei és a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezései üzemképes állapotban vannak. (2) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlőt terheli a bérbeadóra vonatkozó (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség. (3) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A szerződéskötéskor a felek megállapodhatnak, hogy a bérlő a szükséges munkát a bérbeadó helyett elvégzi. Ez esetben a bérbeadó a megállapodásban szereplő munkák és berendezések igazolt költségeit egy összegben 30 napon belül a bérlő részére megtéríteni köteles. A bérlő kérelmére a bérleti szerződést az esetben is meg kell kötni, ha a beköltözés egy későbbi időpontban - a lakás rendbehozatala után - történik. Bérfizetési kötelezettség a lakás tényleges átadásától áll fenn. (4) Helyreállításra, korszerűsítésre szoruló lakások pályáztatása esetén a bérbeadó a bérlőnek a lakást jegyzőkönyvbe foglalt és leltárívben rögzített állapotban adja át, megjelölve a helyreállítással, korszerűsítéssel érintett munkálatokat és azok elvégzési határidejét. 26. § A bérlő az azonnali beavatkozást igénylő - bérbeadót terhelő - munkát a bérbeadó írásbeli felszólítása nélkül is elvégezheti a bérbeadó egyidejű értesítési kötelezettségével. A bérbeadó a felmerült és igazolt költségeket egy összegben téríti meg. 27. § (2) (1) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról a központi berendezések állandó üzemképes állapotáról, a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről, a lakásban lévő elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszernek a felújításáról, vagy a hatósági előírásoknak megfelelő kialakításáról. (2) Szociális bérlakások esetén a bérbeadó köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek cseréjéről és pótlásáról. (3) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület, valamint az épületet körülvevő telekrészek, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek, és közös területek szükség szerinti megvilágításáról, valamint a háztartási szemét elszállíttatásáról.
8
28. § (2) (1) Szociális bérlakások esetén a bérlő a bérlet ideje alatt köteles gondoskodni a lakás belső festéséről és mázolásáról, burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek felújításáról és karbantartásáról. (2) A költségelven megállapított a piaci alapú és a szolgálati jelleggel bérbe adott lakás bérlője a bérlet ideje alatt köteles gondoskodni a lakás belső festéséről és mázolásáról, burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, cseréjéről, pótlásáról. (3) A bérlő a szerződésben vállalt és e rendeletben felsorolt kötelezettségeit olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi. (4) Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezéseiben, továbbá a lakásban a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása folytán kár keletkezik, a hibák kijavításáról, az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről - függetlenül a bérlet időtartamától - a bérlő köteles gondoskodni. 29.§ (1) A szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. (2) A lakásból történő két hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő bejelentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – távolléte alatt erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el és erről a bérbeadót – felhívására annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül – írásban tájékoztatja. Az életvitelszerű bentlakás kötelezettségének fentieken kívüli megszegése esetén a Ltv. 24.§ (1) bekezdés b.) pontja szerinti rendkívüli felmondás jogával kell élni. (3) A távollét okának fennállásáról a bérbeadónak az orvos, a munkáltató, a tanintézet vezetőjének igazolása, illetőleg más, hitelesnek elfogadható okirat alapján lehet meggyőződnie. 30.§ (1) (1) A bérbeadó képviseletében az Egészségügyi és Szociális Bizottság a szociális bérlakások rendeltetésszerű használatát, valamint a lakás és a berendezések karbantartási kötelezettségének teljesítését a lakásban a bérlő előzetes értesítése mellett, és a bérlő szükségtelen háborítása nélkül legalább félévente köteles ellenőrizni, melynek tűrésére a bérlő köteles. (2) A költségelven megállapított lakbérű, a piaci alapon megállapított lakbérű és a szolgálati jelleggel bérbe adott bérlakások tekintetében a bérbeadó képviseletében a Parkom Kft. a rendeltetésszerű használatot, valamint a lakás és berendezések karbantartási kötelezettségének teljesítését a lakásban a bérlő előzetes értesítése mellett, és a bérlő szükségtelen háborítása nélkül évente köteles ellenőrizni, melynek tűrésére a bérlő köteles. (3) Az ellenőrzés során tapasztalt rendeltetésellenes használatot a bérlő azonnal köteles megszüntetni. A helyiségbérlet szabályai 31. § (1) A helyiségek bérbeadásával kapcsolatos jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről nyilvántartást kell vezetni. (2) Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadása pályázat útján történik. A bérbeadás útján történő hasznosításnál elsőbbséget élveznek azok a bérlők, akiknek célja a helyi lakosok ellátása, a lakossági szolgáltatások bővítése. (3) A szerződést a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetését vállaló pályázóval kell megkötni, határozott időtartamra: 5 évre. A szerződést az önkormányzat nevében a polgármester írja alá. (4) A nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérleti díja minden év januárjában a KSH által
9
hivatalosan megállapított infláció mértékével növekedik. Ettől eltérő növekedést a bérlővel történő egyeztetés előzi meg. A bérleti díj mértékét a bérlővel minden év január 31-ig közölni kell. (5) A bérleti szerződés megkötését követően a helyiségnek a bérlő részére történő átadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a helyiség állapotára, tartozékaira, mérőóra állásra és a kapcsolódó megállapításokra vonatkozó adatokat. (6) A felek megállapodhatnak, hogy a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben a helyiségre fordított szükséges és igazolt költségek a bérleti díjba beszámíthatók. 32. § (1) Önkormányzati helyiség bérleti jogának átruházásához, cseréjéhez hozzájárulás abban az esetben adható, ha az új bérlő a bérbeadóval az addig fennálló bérleti szerződés tartalmában újra megállapodik. (2) A régi és az új bérlő, illetve cserepartner között a bérleti jog átadás-átvételére, cseréjére megkötött írásbeli megállapodást a bérbeadó rendelkezésére kell bocsátani. Az abban kikötött pénzbeli ellenszolgáltatás 10 %-át – de legalább a helyiség 6 havi bérleti díjának megfelelő összeget – az átvevő fél, illetve cserepartner köteles a bérbeadónak megfizetni. (3) Önkormányzati helyiség vagy annak egy része albérletbe adható a lakásokra vonatkozó feltételek szerint. 33. § (1) (2) A bérbeadó köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek cseréjéről és pótlásáról, a karbantartás és a felújítás a bérlő kötelezettsége. (2) A szerződés megszűnésekor a bérlő a helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérbeadónak. (3) A helyiségen végzett bármely átalakítási és felújítási munka csak a bérbeadó hozzájárulásával végezhető el. (4) A helyiségen a bérbeadó tudtával, beleegyezésével és írásbeli engedélyével végzett munkálatoknál az átalakítási és felújítási költségek viseléséről a bérbeadó és a bérlő külön megállapodása rendelkezik. (5) A bérbeszámítással végzett munkák alapján létrehozott berendezési tárgyakat a bérlő a helyiség visszaadásakor nem szerelheti le és nem viheti el. (6) A bérleti jogviszony megszűnésekor jegyzőkönyvet kell készíteni az e rendelet 31.§ (5) bekezdésében foglalt módon és tartalommal. A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá a helyiség bérbeadáskori állapotától való eltéréseket. (7) (1) A bérlakást magába foglaló épülethez tartozó kert és egyéb közös használatú területek gondozása, karbantartása a bérlő kötelezettsége. Több bérlő esetén a gondozási kötelezettség a bérelt lakás nagyságához igazodva oszlik meg a bérlők között. (8) (1) A (7) bekezdésben foglalt kötelezettség megszegése a Lak.tv. 24.§ (1) bekezdésének b) pontja szerinti felmondást vonja maga után.
Lakások és helyiségek elidegenítésének szabályai 34. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésre történő kijelöléséről, annak feltételeiről a képviselő-testület dönt. (2) Az értékesítésre kijelölt lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek helyi forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértői szakvéleménnyel kell megállapítani. (3)(3) A vásárlásra irányuló kérelmeket a Büki Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani. (4) A kérelmekről a képviselő-testület dönt. Az adásvételi szerződéseket az önkormányzat nevében a polgármester írja alá.
10
35.§ (1) A lakás forgalmi értékét az eladásra történt kijelölés időpontjára kell megállapítani. A lakás beköltözhető forgalmi értékét a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke, különösen a Ltv. 52.§ (1) bek. a-d/ pontjaiban meghatározottak figyelembe vételével kell megállapítani. (2) Ha a lakást az Ltv. 49.§ szerint elővásárlási jogra jogosult vásárolja meg és kéri, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár legfeljebb 10 %-ának egy összegben való megfizetése köthető ki. (3) Ha az előtörlesztésen felüli rész megfizetését egy összegben vállalja, a fennmaradó részből 30 % kedvezmény adható. (4) Ha a lakást a Ltv. alapján elővásárlási jogra jogosult vásárolja meg, részére – kérelmére – 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Lakásingatlant a tartozás fennállásának idejére elidegenítési és terhelési tilalom terheli.Az elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésnek kell tartalmaznia. (5) Ha az előtörlesztésen felüli rész megfizetését 15 év alatt egyenlő részletetekben vállalja, a vételár hátralékot 5 évig a tárgyévet megelőző év december 31-én érvényes jegybanki alapkamat 70 %-ával azonos kamat, 6-10 évig a tárgyévet megelőző és december 31-én érvényes jegybanki alapkamat 80 %-ával azonos kamat, 11-15 évig a tárgyévet megelőző év december 31-én érvényes jegybanki alapkamat 100 %-ával azonos kamat terheli. (6) A részletfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a vevő a késedelmesen fizetett törlesztő részlet után a jegybanki kamat kétszeresét kitevő kamatot köteles fizetni. 36.§ Üres lakás kizárólag nyilvános pályázat alapján forgalmi értéken értékesíthető, az önkormányzat vagyonrendeletében az ingatlanvagyon elidegenítésére vonatkozó szabályok alapulvételével. A vételár teljes összegét egy összegben kell megfizetni, engedmény vagy részletfizetési kedvezmény nem adható. 37.§ (1)Az önkormányzat a tulajdonában lévő lakóépületeinek elidegenítéséből származó – 1994.március 31 napját követően – befolyó teljes bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti számlán elhelyezett bevételt az Ltv. 62.§ (3) bekezdése szerint használhatja fel. Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések 38. § A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak. Záró rendelkezések 39. § (1) Jelen rendelet 2010. március 01. napján lép hatályba. Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 12/2007. (X.30.) , valamint az azt módosító 21/2007. (X.18.) és 3/2008. (II.19.) önkormányzati rendelet. (2) A rendelet hatálybalépésekor hatályos lakás- és helyiségbérleti szerződések megszűnéséig az abban foglaltak irányadóak a bérleti jogviszonyra. A lakás- és helyiségbérleti szerződések megszűnésekor a jelen rendelet alapján köthető újabb bérleti szerződés. Bük, 2010. február 15. Horváth Lajos sk. polgármester
Dr. Tóth Ágnes sk. jegyző
11
a 16/2010. (XI.23.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. január 11. Módosította a 2/2012. (I.30.) önkormányzati rendelet, hatályos 2012. január 31. (3) Módosította a 7/2014. (IV. 29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. május 1. (1)
Módosította
(2)
Az egységes szerkezet hiteléül: Dr. Tóth Ágnes sk jegyző
12
1. számú melléklet a 3/2010. (II.16.) sz. önkormányzati rendelethez (2) 1. Állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került lakások: 1.1. Eötvös u.2 . (Bük 730 hrsz.) 4 db 1.2. Eötvös u. 4. (Bük 740 hrsz.) 2 db 1.3. Kossuth u. 16. (Bük 107/3 hrsz) 4 db 1.4. Nagy P. u. 8 (Bük 453 hrsz., 6 db tulajdoni hányad 378/504) 1.5. Petőfi u. 8. (Bük 562/2 hrsz.) 5 db 1.6. Petőfi u. 9. (Bük 1000/2/A/1-4) 4 db hrsz. 1.7. Rákóczi u. 10. (Bük 526/1/A/1 1 db hrsz) 1.8. Széchenyi u. 44. (Bük 275/2 2 db hrsz.) 2. Szolgálati jelleggel bérbe adható lakások: 2.1. Petőfi u. 1.sz. (Bük 1036/A/3 1 db összkomfortos hrsz.) 2.2. Eötvös u. 2. (Bük 730 hrsz.) 1. 1 db összkomfortos ajtó 2.3. Eötvös u. 2. (Bük 730 hrsz.) 4. 1 db összkomfortos ajtó 2.4. Eötvös u. 4. (Bük 740 hrsz.) 1. 1 db összkomfortos ajtó 2.5. Eötvös u. 4. (Bük 740 hrsz.) 2. 1 db összkomfortos ajtó 3. Szociális jelleggel bérbe adható lakások: 3.1. Bem sor 6. (Bük 548 hrsz) 2 db komfort nélküli 3.2. Kossuth u. 16. (Bük 107/3 hrsz) 4 db összkomfortos 3.3. Nagy P.u.8.(Bük 453 hrsz., 6 db komfortos tulajdoni hányad 378/504) 3.4. Petőfi u. 8. (Bük 562/2 )hrsz. 5 db komfortos 3.5. Rákóczi u. 10. (Bük 526/1/A/1 1 db komfortos hrsz) 3.6. Nagy Pál u. 8. I/4.
1 db
komfortos(3)
4. Költségelven vagy piaci alapon bérbe adható lakások: 4.1. Eötvös u.2 . (Bük 730 hrsz.) 4 db összkomfortos 4.2. Eötvös u. 4. (Bük 740 hrsz.) 2 db összkomfortos 4.3. Petőfi u. 1. (Bük 1036/A/3 rsz.) 1 db összkomfortos 4.4. Petőfi u. 9. (Bük 1000/2/A/1-4 4 db összkomfortos hrsz.) 4.5. Széchenyi u. 44. (Bük 275/2 2 db összkomfortos hrsz.)
13
2 . számú melléklet a 3/2010. (II.16.) sz. rendelethez Pályázat A Bük …………………………….szám alatt található önkormányzati bérlakás szociális, költségelvű, piaci alapon, szolgálati jelleggel* történő bérbeadására. 1.Kérelmező neve:........................................................................................................................ személyi ig. száma: ...................................................................................................................... Anyja neve: .................................................................................................................................. Születési hely: ................................................................ idő: ...................................................... Családi állapota: ........................................................................................................................... Állandó bejelentett lakcíme: ........................................................................................................ Tartózkodási helye, ha ez nem azonos az előző címmel. ............................................................. ....................................................................................................................................................... 2.A lakásba vele együtt költöző személyek (a születési év és a rokonsági fok megjelölésével): ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 3. A kérelmező és vele együtt költöző hozzátartozók jövedelmi vagyoni viszonyai: 3.1. A kérelmező elmúlt 3 hónap nettó jövedelmét figyelembe véve havi nettó átlagjövedelme:.......................................Ft. 3.2. A kérelmező együtt költöző hozzátartozójának név: ........................... az elmúlt 3 hónap nettó jövedelmét figyelembe véve havi nettó átlagjövedelme:.......................................Ft. A kérelmező együtt költöző hozzátartozójának név: ........................... az elmúlt 3 hónap nettó jövedelmét figyelembe véve havi nettó átlagjövedelme:.......................................Ft. A kérelmező együtt költöző hozzátartozójának név: ........................... az elmúlt 3 hónap nettó jövedelmét figyelembe véve havi nettó átlagjövedelme:.......................................Ft. A kérelmező együtt költöző hozzátartozójának név: ........................... az elmúlt 3 hónap nettó jövedelmét figyelembe véve havi nettó átlagjövedelme:.......................................Ft. A kérelmező együtt költöző hozzátartozójának név: ........................... az elmúlt 3 hónap nettó jövedelmét figyelembe véve havi nettó átlagjövedelme:.......................................Ft. 4. Nyilatkozat a jövedelmi és vagyoni helyzetről: 4.1. családi pótlék: …………………………………….Ft/hó 4.2. havi nyugdíj / szerű / ellátás: …………… ………..Ft/hó 4.3. egyéb jövedelem:………………………………….Ft/hó 4.4. tartásdíj……………………………………………Ft/hó 4.5. önkormányzattó kapott segély, támogatás …………………………….Ft/hó 4.6. együttlakó hozzátartozók tulajdonában álló ingatlanok címe, megnevezése, helyrajzi száma /lakás, ház, telek, üdülő, üdülőtelek, mezőgazdasági terület, stb./ …………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………….. 4.7. együttlakók tulajdonában álló ingóságok / ide nem értve a szokásos lakásberendezési, felszerelési ingóságokat/:
14
…………………….. típus személygépkocsi egyéb ingóságok megnevezése: ...................................................………………………………………………………… ......……………………………………………………………………………………….. ....………………………………………………………………………………………… Kijelentem, hogy a a) szociális bérlakás esetén - én és velem együttköltöző hozzátartozóim nem rendelkezünk olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét meghaladja, - én és velem együttköltöző hozzátartozóim nem rendelkezünk beköltözhető lakás tulajdonjogával, valamint haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakása. b) költségelven meghatározott lakbérű bérlakás esetén - én és velem együttköltöző hozzátartozóim nem rendelkezünk olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének százszorosát meghaladja, - én és velem együttköltöző hozzátartozóim nem rendelkezünk Bük Város területén beköltözhető lakás tulajdonjogával, valamint haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakása. c) piaci alapon meghatározott lakbérű bérlakás esetén - én és velem együttköltöző hozzátartozóim nem rendelkezünk Bük Város területén beköltözhető lakás tulajdonjogával, valamint haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakása. 5. Tudomásul veszem, hogy a szerződés megkötésekor a havi lakbér tízszeresének megfelelő óvadék fizetése köthető ki a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául 6. Tudomásul veszem, hogy a bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak. 7. Kijelentem, hogy a fenti adatok a valósággal megegyeznek, tudomásul veszem, hogy valótlan adatok közlése esetén a bérbeadó az elnyert lakásra kötött bérleti szerződéstől elállhat. Bük, ……….év…………………hó………nap ……………………………………… pályázó aláírása
………………………………………… pályázó házastársának aláírása
A kérelemhez csatolni kell: 1. A havi átlagjövedelemre, illetve egyéb, rendszeres jövedelemre vonatkozó igazolást. 2. Jelenlegi lakáskörülményeinek leírását (milyen lakásban, milyen minőségben, hányadmagával lakik stb.) A lakás szolgálati jelleggel történő bérbeadása esetén: 1. Kinevezésre, alkalmazásra vonatkozó okirat másolatát. 2. A munkáltató javaslatát, véleményét.
15
3. számú melléklet a 3/2010. (II.16.) sz. önkormányzati rendelethez Környezettanulmány Önkormányzati bérlakás iránti pályázathoz A pályázó neve: ………………………………………………………………………… A pályázó házastársának /élettársának neve: …………………………………………… A pályázók által együtt nevelt gyermekek adatai: Név: …………………………… …………………………… …………………………… ……………………………
szül.hely, év: …………………… …………………… …………………… ……………………
Melyik iskolába hányadik évfolyamba jár: ………………………… ………………………… ………………………… …………………………
A pályázó által eltartott egyéb személyek: Név: ………………………….. ………………………….. …………………………..
szül.hely, év …………………….. …………………….. ……………………..
rokoni kapcsolat ………………………… ………………………… …………………………
A pályázókkal egy lakásban lakó nem általuk eltartottak adatai: Név: ………………………………… ………………………………… …………………………………
Rokoni kapcsolat: ………………………………… ………………………………… …………………………………
A pályázók által jelenleg használt lakás adatai: Tulajdonos neve: …………………………………………………………………. A használat jogcíme: tulajdon, főbérlet, albérlet, szívességi használat, egyéb:…………… / a megfelelő válasz aláhúzandó ) A pályázó által kizárólagosan használt lakás/lakrész nagysága /négyzetméterben ………………………………………………………………………………………………… A kizárólagosan használt helyiségek felsorolása: ……………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… másokkal közösen használt helyiségek felsorolása:…………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
16
A lakás milyen közművekkel van ellátva: vezetékes ivóvíz, szennyvíz-csatorna, szennyvízderítő/tároló, vezetékes földgáz, telefon, villamos energia. ( a megfelelő válasz aláhúzandó ) fűtési mód: …………………………………. A lakás egyéb tulajdonságainak leírása: / pl. burkolatok állapota, minősége, a lakás állaga, karbantartottsága, egészséges vagy egészségtelen mivolta, dohosság, penész stb. /…………… ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. A megpályázott lakásba együtt költözni szándékozók felsorolása név és rokonsági fok megjelölésével: …………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………………….. A pályázó és házastársa /élettársa jelenlegit közvetlenül megelőző lakó- vagy tartózkodási helyének megjelölése, a lakcímváltozás okának leírása: ………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. Egyéb körülmények, indokok rövid leírása…………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. Bük, ……….év…………………hó………nap
................................................................ pályázó/k/ aláírása
.........………………………………….. környezettanulmányt készítő aláírása
17
4. melléklet a 3/2010.(II.16.) sz. önkormányzati rendelethez (2) LAKÁSBÉRLETI SZERZŐDÉS Mely létrejött Bük Város Önkormányzata / 9730 Bük, Széchenyi u. 44. / mint bérbeadó képviseli.................................................polgármester /továbbiakban bérbeadó / és Név:_______________________________lakcím:__________________________________ Szül.helye __________________Szül.ideje:_____________Anyja neve:_________________ Név: ______________________________ lakcím: __________________________________ Szül.helye:_________________ Szü.ideje:_____________Anyja neve: _________________ Név: ______________________________lakcíme:__________________________________ Szül.helye:__________________Szül.ideje:____________Anyja neve:__________________ Név: ______________________________lakcíme:__________________________________ Szül.helye: _________________Szül. ideje:_____________Anyja neve:_________________ mint bérlő/bérlőtársak * /továbbiakban bérlő/ között az alábbi feltételekkel: 1. A Bük, ________________________utca______szám_____emelet:______ajtó:________ (.....................hrsz) alatti lakás Bük Város Önkormányzata tulajdona. A lakás _________________________komfortfokozatú, alapterülete:_____________m2 Helyiségei:________szoba, _________konyha:, ___________fürdőszoba:,_________ WC, __________éléskamra, __________folyosó,________előszoba, _________gardrób,________ erkély, _________pince (pincerekesz )_____________fáskamra. Az épületben lévő, a bérlő által is használható közös használatú helyiségek:_______________ ___________________________________________________________________________. 2. A bérbeadó bérbe adja, a bérlő bérbe veszi az 1. pontban megjelölt lakást 20_____év______________hó____napjától 20____év__________hó ____ napig határozott időre.* 20_____év______________hó____napjától_____________________________________ (feltétel bekövetkezéséig).* 3. Bérbeadó 20____év___________hó_______napján adja át a lakást a bérlőnek rendeltetésszerű állapotban. A rendeltetésszerű állapotba vételt a bérlő végzi el külön megállapodás szerint.*
18
4. A bérlő a lakáshasználatért minden hónap 30-ig_____________Ft, ____________________________forint lakbért köteles fizetni.
azaz
5. A bérlő a közüzemi díjakat köteles megfizetni a lakbérrel együtt ( kivéve a szemétszállítás, a kéményseprő ipari közszolgáltatás és a közös helyiségek megvilágítása díját). A közüzemi díjakat a PARKOM Kft. közli vele és szedi be mérőórával nem rendelkező bérlakások esetén. 6. A bérbeadó fenntartja azt a jogát, hogy a képviselő-testület lakbérre vonatkozó önkormányzati rendeletének módosítását követően a lakbért egyoldalúan módosítsa. 7. A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban laknia. A lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát – még a távollét kezdete előtt – köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő bejelentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – távolléte alatt erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – felhívására annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül – írásban tájékoztatja. Az életvitelszerű bentlakás kötelezettségének fentieken kívüli megszegése esetén a Ltv. 24.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti rendkívüli felmondás jogával kell élni. 8. A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, e szerződésnek megfelelően használhatják. Kötelesek tűrni, hogy a bérbeadó szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal a lakás állapotáról és a benne életvitelszerűen lakók személyéről szemle útján meggyőződjön. 9. A bérlő a bérlet ideje alatt köteles gondoskodni a lakás belső festéséről és mázolásáról, burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, cseréjéről. Szociális bérlakások esetén a bérlő a csak a lakás belső festéséről és mázolásáról, burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek felújításáról és karbantartásáról köteles gondoskodni a bérlet ideje alatt A bérlő a szerződésben vállalt és e rendeletben felsorolt kötelezettségeit olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi. Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezéseiben, továbbá a lakásban a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása folytán kár keletkezik, a hibák kijavításáról, az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről - függetlenül a bérlet időtartamától - a bérlő köteles gondoskodni. 10. A bérlő a lakás átalakítására, korszerűsítésére szerződő felek külön írásos megállapodása alapján jogosult. 11. A bérlő a lakásba a házastársát, gyermekét, jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint szülőjét fogadhatja be a bérbeadó hozzájárulása nélkül. Az élettárs a bérbeadó írásos hozzájárulásával fogadható be. A beköltöző házastárs akkor lehet bérlőtárs, ha a felek új bérleti szerződést kötnek.
19
12. A bérlő a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést a bérbeadó előzetes írásos hozzájárulásával köthet. 14. A lakásbérleti szerződés megszűnése után 30 napon belül a bérlő a lakást – külön megállapodás hiányában – tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni. 15. A lakásbérleti szerződés megszűnése után az önkormányzati lakásban visszamaradó – a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult – személyek elhelyezésére a bérbeadó nem vállal kötelezettséget. Amennyiben a bérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg és a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy nincs, az örökösöknek a lakást kiürített és tiszta állapotban 30 napon belül a bérbeadónak át kell adniuk 16. Jelen szerződés mellékletét képezi a lakás átadásakor készített leltár. 17. A bérleti jogviszony fennállta alatt a bérbeadót a következő ügyekben a Parkom Kft. képviseli: - a lakás birtokbaadása, leltár készítése, - lakbér és közüzemi díjak beszedése, - a lakás használatának és az életvitelszerű bennlakásnak az ellenőrzése, - javítás, felújítás, karbantartás, pótlás és csere elvégzésének ellenőrzése, - bérleti jogviszony megszűnésekor a lakás átvétele, leltár készítése. 18. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993 évi LXXVIII. törvény és a 3 /2010.(II.16.) önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni. Bük, 20……….év……………………hó…….nap. ____________________________ bérbeadó
________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ bérlő vagy bérlőtársak
20
