Önkormányzati gazdálkodás (Óraszám: 0 + 2 ) (Kreditszám: 3) Tantárgyfelelős: Dr. Kozma Gábor egyetemi adjunktus Meghirdető tanszék: Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési
Debrecen, 2005
A tárgy neve:
Önkormányzati gazdálkodás (gyakorlat)
Tantárgyfelelős:
Dr. Kozma Gábor egyetemi adjunktus
A tárgy oktatója:
Dr. Kozma Gábor egyetemi adjunktus
Óraszám/hét:
2 óra
Kreditszám:
3
Számonkérés módja:
gyakorlati jegy
Tematika: A rendszerváltás után a magyarországi önkormányzatok – hasonlóan sok egyéb területhez – gazdálkodásukban is szinte teljesen megváltozott feltételekkel voltak kénytelenek szembenézni. Új jogszabályok irányították működésüket, költségvetésük bevételi és kiadási oldala nagymértékben átalakult, valamint vagyongazdálkodásuk is teljesen új alapokra helyeződött. Tartalma: Az önkormányzatok gazdálkodásának alapelvei. Az önkormányzatok költségvetése bevételi és kiadási oldalának legfontosabb részei. Az önkormányzati költségvetés elkészítésének legfontosabb sajátosságai. Az önkormányzati csődök. Az önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése. Az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságának növelése. Az önkormányzati vagyon kialakulása és tipizálása. Az önkormányzati vagyon hasznosítási lehetőségei.
Ajánlott irodalom: 1. szerk. Kusztosné Nyitrai Edit (1998) A helyi önkormányzatok és pénzügyeik. Consulting, Budapest, 549. p. 2. Önkormányzati képviselők kézikönyve – Az önkormányzati gazdálkodásról, 2003, Saldo, Budapest, 119. p. 3. Pitti Zoltán – Varga Sándor (1995) Az önkormányzatok vagyonosodási folyamata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 169. p. 4. Vígvári András (2002): Közpénzügyek, önkormányzati pénzügyek. KJK-KERSZÖV, Budapest, 379. p.
A tárgy részletes tematikája:
1.
hét: Az 1980-as évek második felében megfogalmazódott reformelképzelések a helyhatóságok gazdálkodásával kapcsolatban: átmenet kialakítása a piac-orientált és a központi bevételek átengedésére épülő megoldások között. Az Európában működő önkormányzati gazdálkodási rendszerek típusai – a skandináv és a mediterrán modell (az állam szerepe, az önkormányzati kiadások finanszírozásának forrásai). Az önkormányzati gazdálkodás alapelveinek lefektetése: az 1989-ben módosított Alkotmány és a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi 65. törvény legfontosabb elemei. Az önkormányzatok költségvetésének helye az államháztartás rendszerében, pénzmozgások az egyes alrendszerek (központi költségvetés, elkülönített állami alapok, társadalombiztosítás, helyi önkormányzatok) között.
2.
hét: A helyi adók története. A helyi adóztatási gyakorlat általános jellemzői: keretjellegű törvény és szabályozás, az adótöbbszörözés tilalma, az adójogszabályok módosíthatósága. Az adótárgyak (ingatlantulajdon, illetve az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, munkaerő foglalkoztatása, nem állandó lakosként való tartózkodás, gazdasági tevékenység végzése) sajátosságai. A helyi adók típusai: vagyon típusú adók (építményadó, telekadó), kommunális jellegű adók (építmény után, illetve tartózkodási idő után fizetett idegenforgalmi adó, magánszemélyek kommunális adója, vállalkozók kommunális adója), iparűzési adó (rendszeresen végzett gazdasági tevékenység, ideiglenes végzett gazdasági tevékenység).
3.
hét: A helyi adók bevallási és befizetési módja. A helyi adók sajátosságai: az egyes adókat bevezető önkormányzatok számának változása és ennek oka, az egyes adók súlya. A helyi adók jövője különös tekintettel az iparűzési adóra. Az illetékek típusai (vagyonszerzési illeték és eljárási illeték), valamint ezek legfontosabb sajátosságai. Az illetékek elosztása a helyi önkormányzatok között. A kamatbevételek jellegzetességei és időbeli változása. Az intézményei tevékenység bevételei. Az egyéb saját folyó bevételek: környezetvédelmi bírság, a műemlékvédelmi bírság, az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok bérleti díja, a közterület használatba adási díja, a vadászati jog értékesítéséből származó bevételek.
4.
hét: A tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése. Az értékpapírok értékesítése. A privatizáció és vállalatértékesítés. A felhalmozási célú pénzeszközátvétel (államháztartáson belülről és államháztartáson kívülről). A személyi jövedelemadó, mint önkormányzati bevétel – a rendszer hagyományai. A személyi jövedelemadó megosztása az egyes önkormányzatok között: visszaérkező rész, normatív rész, a lakossági jövedelemkülönbségek mérséklését szolgáló rész, megyei önkormányzatokat megillető rész. A gépjárműadó, mint önkormányzati bevétel általános sajátosságai: történet, mentességek, a fizetendő adó mértéke. A termőföldadó.
5.
hét: A normatív állami hozzájárulás – a rendszer történelmi előzményei, általános sajátosságai és célja. A normatívák jellegzetességei. A normatív állami hozzájárulásokkal kapcsolatban megemlíthető problémák. A címzett- és céltámogatások általános sajátosságai. A céltámogatások keretében támogatható területek: szennyvízelvezetés és tisztítás, egészségügy (kórházak és szakrendelők gép- és műszerbeszerzései). A céltámogatások egyéb jellegzetességei. A címzett támogatások keretében támogatható területek, és a támogatás általános jellegzetességei. A címzett- és céltámogatások pozitívumai, illetve a kialakított rendszerrel kapcsolatban felmerült fontosabb problémák.
6.
hét: A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások általános jellemzése (a kialakulás okai, a támogatási rendszer átalakulása és részei). Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok kiegészítő támogatása – a támogatáshoz való hozzájutás feltételei. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatoknak – a támogatás jellegzetességei. A működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása. A központosított előirányzatok – a támogatási rendszer története, az ide tartozó támogatások és az ezekhez való hozzájutás legfontosabb szabályai.
7.
hét: Az első zárthelyi dolgozat megírása.
8.
hét: A helyi önkormányzatok színháza támogatása: a működtetési hozzájárulás, a művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás, bábszínházak működtetési hozzájárulása, a bábszínházak művészeti tevékenységének támogatása, színházak pályázati támogatása. A normatív kötött felhasználású támogatások: kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához, egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása, a helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása, a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása, belső ellenőrzési társulások támogatása. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatai – a beruházási támogatáshoz történő hozzájutás legfontosabb jellegzetességei. A működési célra átvett pénzeszközök: a Társadalombiztosítástól érkező támogatások, egyéb működési célra átvett pénzek.
9.
hét: A hitel- és kötvénybevételek: ezen pénzeszközök alkalmazásának okai, a felhasználás szabályai és legfontosabb sajátosságai, a két pénzügyi eszköz előnyei és hátrányai az önkormányzatok szempontjából. Az önkormányzatok működési kiadásai: személyi kiadások (rendszeres személyi juttatások, nem rendszerese személyi juttatások, külső személyi juttatások), a munkaadót terhelő járulékok (egészségbiztosítási járulék, nyugdíjbiztosítási járulék, tételes egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék), dologi kiadások (beszerzések, szolgáltatások, egyéb dologi jellegű kiadások). A felhalmozási kiadások: fejlesztések és felújítások, pénzügyi befektetések. A támogatások: működési célú pénzeszköz-átadás, társadalom- és szociálpolitikai juttatások. Egyéb kiadások.
10. hét: Az önkormányzati költségvetés elkészítésének legfontosabb szakaszai (Az államháztartásról szóló 1992. évi 38. törvény): a költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet, az önkormányzatokkal szembeni szankcionálási lehetőségek. Az önkormányzatok beszámolási kötelezettségei: időközi költségvetési jelentés, beszámolók, tájékoztatás a gazdálkodás helyzetéről, költségvetési zárszámadás. Az önkormányzatok átmeneti gazdálkodása: az átmeneti helyzet kialakulásának oka és a törvényi szabályozás (rendeletalkotás vagy az államháztartási törvény előírásai). Az önkormányzatok pénzellátási rendje. Az önkormányzatok bankválasztása. A Magyar Államkincstár Területi Irodáinak általános feladatai és szerepük az önkormányzatok gazdálkodásában. 11. hét: Az önkormányzati csődök kialakulásának okai. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi 25. törvény legfontosabb elemei: az adósságrendezési eljárás megindításának feltételei, az adósságrendezési eljárás megindítása, a pénzügyi gondnok személye, az adósságrendezési bizottság feladatai (válságköltségvetés elkészítése, reorganizációs program kidolgozása, egyezségi javaslat megtétele), megegyezés a hitelezőkkel. Az önkormányzatok gazdálkodásának külső ellenőrzése: az Állami Számvevőszék által végzett vizsgálatok típusai (az önkormányzatok
költségvetési
kapcsolatának
ellenőrzése,
az
önkormányzati
költségvetés
végrehajtásának vizsgálata, a közszolgáltatásokra vonatkozó témavizsgálatok, átfogó pénzügyi ellenőrzés). 12. hét: Az önkormányzatok gazdálkodásának belső ellenőrzése: az önkormányzati irányítás alatt álló intézmények gazdálkodásának ellenőrzése (átfogó ellenőrzése, témaellenőrzés, célvizsgálat), az
önkormányzati törvény által előírt ellenőrzések (belső ellenőr alkalmazása, a pénzügyi bizottság tevékenysége, egyes önkormányzatokra vonatkozó szigorúbb szabályok). Lehetőség az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságának a növelésére: intézmények összevonása, kincstári gazdálkodás. Az önkormányzatok vagyonhoz juttatása: történelmi előzmények, okok. Az önkormányzati vagyon kialakulásának menete: az önkormányzati törvény eredményeként megkapott vagyontárgyak, a Vagyontörvény által juttatott vagyon (a Vagyonátadó Bizottságok tevékenysége), az egyéb módon történt vagyonszerzés jellegzetességei. 13. hét: Az önkormányzati vagyon típusai az önkormányzati törvény alapján: a törzsvagyon legfontosabb sajátosságai és típusai (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), az egyéb forgalomképes vagyon (vállalkozói vagyon) jellegzetességei. Az önkormányzati vagyon típusai s számviteli törvény alapján: a befektetett eszközök jellegzetességei és típusai (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök, üzemelésre, kezelésre átadott eszközök), a forgó eszközök sajátosságai. Az önkormányzati vagyon hasznosítási lehetőségei: az önkormányzati vagyon eladása, az önkormányzati vagyon bérbeadása, az önkormányzati vagyon koncesszió keretében történő hasznosítása,
az
önkormányzati
tulajdonú
vállalatok
jellegzetességei,
befektetési
jellegű
vagyonhasznosítás. 14. hét: A második zárthelyi dolgozat megírása. A jegy beírásának feltétele, hogy a hallgatók vizsgálják egy általuk szabadon választott önkormányzat költségvetésének bevételi oldalát, azt hasonlítsák össze az országos adatokkal, és elemezzék a megfigyelhető különbségeket.
