CÉ G HÍ REK
NIWeek – 2012 A National Instruments minden évben „szűk egyhetes” óriásrendezvényre hívja meg partnereit a cég „szülővárosába”, a texasi Austinba, amelynek keretében bemutatják az adott év legjelentősebb fejlesztési eredményeit, a partnerek legkreatívabb alkalmazásait a virtuális műszerezést felhasználó, kulcsfontosságú ágazatok területéről. Ez évben lapunk munkatársát is meghívták az eseményre, amely a ma elképzelhető legszélesebb „rálátást” teszi lehetővé az egyre több területet meghódító, flexibilis méréstechnikai platform és filozófia világára.
1. ábra Tradíció és XXI. század, természet és nagyvárosi környezet – ez Austin
Az NIWeek a 90-es évek közepe óta a National Instruments „szülővárosában”, a texasi Austinban (1. ábra) nyaranta sorra kerülő, hagyományos rendezvénye. A vállalat itt jelenti be azokat a termékeit, amelyeket az adott évben a legfontosabbnak, leginkább innovatívnak, a virtuális műszerezés fejlődését legjobban befo-
10
lyásoló megoldásnak tekint. Az újdonság bemutatása természetesen az NIWeek eseménysorának csak az egyik csúcspontja, hiszen a konferencia része az a kiállítás is, ahol az NI és számos felhasználója mutat be reprezentatív keresztmetszetet a virtuális műszerezés hardver- és szoftvervilágának aktuális megoldásaiból. M A G Y A R
2 0 1 2 / 9
CÉ G HÍREK
Az NI kapcsolat 36 éve A 70-es években, „frissdiplomás” villamosmérnökként a Kandó Főiskola Műszeripari Tanszékén dolgozva, oktatói munkám keretében a számítógépek méréstechnikai alkalmazásaival is foglalkoztam. A fiatalabb olvasók kedvéért meg kell említenem, hogy abban a korban nem csak pénzkérdés volt a korszerű technikai eszközök beszerzése. A COCOM-egyezmény aláírói (köztük a legfejlettebb ipari országok) a keleti blokk országaiba nem exportálhattak korlátozás nélkül bizonyos fejlett technológiai berendezéseket. Ez a főiskolát is elzárta a lehetőségtől, hogy valóban korszerű eszközökkel szerelhesse fel laboratóriumait. Néhány oktató – köztük jómagam is – afféle „pótcselekvésként” az elérhető szakirodalomban és technikai marketinganyagokban fellelhető információkat használta fel arra, hogy az oktatómunka legalább elméleti szinten lépést tarthasson a műszaki fejlődéssel. Az akkori angol nyelvű műszaki magazinok „bevett szokása” volt a szakmai cikkek és hirdetések számozása. Ha a számunkra érdekes hirdetéseket azonosító számot a lappéldány végére bekötött, postán visszaküldhető kartonlapon bekarikáztuk, az érdeklődő neve és címe előbb-utóbb eljutott a hirdetést feladó céghez, amely ennek alapján, belátása szerint további, bővebb információt küldhetett. A keleti blokkból érkező érdeklődésekre sok hirdető – annak tudatában, hogy a COCOM-korlátozások miatt üzletkötés úgysem jöhet létre – eleve nem is válaszolt. A tiszteletreméltó kivételek azonban katalógusokat, működési elveket ismertető tanulmányokat, alkalmazástechnikai jegyzeteket, néha még kisebb értékű mintákat is küldtek a minket érdeklő termékekről. Ezek egyike volt az általunk a 70-es évek második felében megismert National Instruments, amelytől még a „megbízható válaszolók” közül is kiemelkedő mennyiségben és minőségben érkeztek értékes szakmai anyagokat tartalmazó, néha többkilós csomagok. Ugorjuk most át az azóta eltelt 36 évet. Ma főszerkesztője vagyok a Magyar Elektronika folyóiratnak, amely pedig a számítógépes méréstechnika egyik piacvezetőjévé fejlődött National Instruments egyik legfontosabb hazai médiapartnere. Emiatt többször is interjút készíthettem a cég elnökével és társalapítójával, Dr. James Truchard-al, aki utalt arra, hogy a cég a 70-es években egy garázsból indult, és meglehet, hogy a számunkra bőségesen küldött műszaki információt is – „válogatás nélkül” örülve a szakmai érdeklődés minden jelének, beleértve a „vasfüggönyön” túlról érkezetteket is – az akkor még minimális infrastruktúrával, személyzet nélkül dolgozó „alapító atyák” készíthették elő postai továbbításra. Ekkor fogtam fel, hogy ezt a céget már születésekor „felfedeztem” magamnak, ezért az idei NIWeek során különösen érdekes volt látni, mivé fejlődött az a garázsból kinőtt, „háromemberes” mikrovállalkozás szűk negyven év alatt. Ne feledjük, a kép további bővítéséhez ma már kevesebbet kell utazni: jelenleg a Debrecenbe települt első tengerentúli gyártóművük az anyavállalat magas műszaki követelményszintjének – és nem utolsósorban humánus értékrendjének – megfelelve állítja elő az NI teljes sorozatgyártott választékának 95%-át.
Az „aktualitás” fogalma kettős jelentésű: egyrészt a cég legújabb termékeit mutatják be alkalmazási környezetben, másrészt maguk az alkalmazások is többnyire az érdeklődés homlokterében álló technológiák és tudományok szolgálatában állnak. Gondoljunk csak arra, hogy a digitális képalkotás, alakfelismerés és a gépi látás egyre inkább meghatározóvá válik napjaink technikájában. Különleges figyelem kíséri például az európai nukleáris kutatóintézet, a CERN – egyebek közt a Higgs-bozon azonosításáról és vizsgálatáról elhíresült – kutatásait is, amellyel kapcsolatban – az NI-technológia intenzív felhasználásával – épp napjainkban születnek egyre-másra „Nobel-díj szagú” felfedezések. De aktuálisnak mondhatók a gépkocsik biztonságos és környezetkímélő működéséért folyó ipari kutatások éppúgy, mint a robottechnika vagy a telekommunikáció mérései – kivétel nélkül olyan területek, amelyekben az NI termékei széles körben használhatók – nem is beszélve a többi, jelentős ipari, kutatási és oktatási alkalmazásról. E szakterületeket a kiállításon kívül a felhasználói tapasztalatokat ismertető szekcióülések is feldolgozzák. Természetesen egy ilyen nemzetközi érdeklődést kiváltó esemény, amelyre jellemző, hogy 3400 résztvevőt látott vendégül a világ számos tájáról, felkelti a szaksajtó figyelmét is, és ennek keretében került sor a magyar műszaki lapokat képviselő két szakmai újságíró – laptársunk szerkesztője és e sorok írója – meghívására. A rendezvénynek – amelyeknek szerves részei a sajtókonferenciák, interjúk és panelbeszélgetések is – épp a média érdeklődésének kielégítését szolgálják. Az NI campusában A sajtóprogram már a hivatalos megnyitó előtt elkezdődött, amikor néhány régiónkbeli újságíróval meglátogathattuk az NI campusát, amely három, ligetes környezetben épült, hatalmas épületben ad helyet a cégközpont többezernyi munkatársának (2. ábra). Természetesen vasárnap nem volt túl „eleven” ez a környezet, de mégsem volt teljesen néptelen: egyebek közt a demók összeállításáért felelő csapat is gőzerővel készült a következő heti nagy eseményre. Az embedded RIO-vezérlésű „mikrosörgyár” (3. ábra) például M A G Y A R
2 0 1 2 / 9
annyira élethűen működött, hogy termékeit mi, újságírók is megkóstolhattuk. Jártunk a menedzsment épületének egyebek közt azon a szintjén is, ahol a cég elnök-társalapítója, a munkatársai által Dr. T.-nek szólított James Truchard irodája található. Nem így képzelnénk egy évi egymilliárd USD termelési értékű, piacvezető cég első számú vezetőjének munkahelyét, ugyanis ő sem foglal el többet bármelyik beosztottjánál a közös légterű, egymástól csak alacsony falakkal elválasztott, „amerikai stílusú” irodaszintből. A filmek sztereotípiáiból megszokott, trónusnak is beillő „főnöki” bőrfotelnek nyoma sincs; az íróasztal képe olyan, mint amit használnak, az éppen félbehagyott munkát tükrözi, az iroda „gazdájának” személyére csak néhány névre szóló díj, plakett vagy emléktárgy és néhány családi fotó utal. Ez csak külsőség – mondhatja most az olvasó –, ám az NI-alkalmazottak egybehangzóan állítják, hogy Dr. T, de a cég felső vezetőinek bármelyike sem csak „látszatra” megközelíthető, bárki megszólíthatja őket a hivatali hierarchiában elfoglalt helyüktől függetlenül. A cég humánus légkörére utal az épületek között húzódó „kocogópálya”, amelynek használatát nemcsak megengedi, de ösztönzi is a cégfilozófia, a helyiek szerint kitűnő az étkező és a jelképes, alkalmanként 5 USD fejében igénybe vehető, folytonos és minőségi, helyszíni orvosi ellátás is. Nem véletlen, hogy a cég a világ legjobb munkaadóit felsoroló listák stabil szereplője. Az előttünk álló NIWeek-re utalt az egyik épület recepciójában található egyszerű, A4-es papírból, nyomtatóval előállított „viszszaszámláló”. Emlékeztet a 2012-es rendezvényig hátralevő, nyilván feszített tempójú munkára, de olvashattuk is a „vezérmondatot” (4. ábra), mely szerint az NI 26 évvel ezelőtt újradefiniálta a műszertechnikát, és a 2012-es NIWeek-en ismét megteszi ezt. Ez csak még jobban felkeltette az újságírók érdeklődését a másnapi, egy nappal a hivatalos bemutató előtt szervezett (pre-launch) sajtóértekezletre. A bemutató „sztárjáról” lehullt lepel alól egy viszonylag kisméretű, „ártatlan” megjelenésű PXI-műszerfiók (5. ábra) vált láthatóvá, amely azonban valóban megfelel a mindenütt látható jelmondat ígéretének; teljesen megváltoztatja a virtuális és a valóságos műszerek viszonyát.
11
CÉ G HÍ REK
2. ábra A campus egyik épülete 3. ábra „Játék” mikrosörgyár valódi sört főz – embedded RIO-vezérléssel, két nappal a megnyitó előtt, még az NI campusában
4 .ábra Az idei NIWeek vezérgondolata a campus aulájában
5. ábra Leleplezés előtt: a Vector Signal Transceiver
12
Valós és virtuális műszerek – dióhéjban Azok kedvéért, akik (még) nem felhasználói az NI termékeinek, a virtuális műszerezés erősen leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a folytonos értéktartományú jelenségeket vizsgáló műszerek az analóg világ jeleit A/D-átalakítókkal érzékelik, D/A-átalakítóikkal analóg jeleket állíthatnak elő, de a belső digitális feldolgozás programozható logikával (számítógéppel, FPGA-val) megvalósított, módosítható, cserélhető, az alkalmazás testére szabható módon történik. Az NI világában ennek a programozhatóságnak a cég szoftvereinek „zászlóshajója”, a LabVIEW az eszköze, amely a „blokkvázlatokban gondolkodó” mérnöki szemléletnek megfelelően grafikus kezelőfelületen teszi lehetővé a feladat tömbvázlatban történő megfogalmazását, és egyben a virtuális műszer végrehajtási logikáját, az aritmetikai, logikai és vezérlési feldolgozási műveleteket és összefüggéseiket is leírja. A virtuális műszerek tehát a külvilággal kapcsolatot tartó, univerzális be-kimeneti hardverelemeken kívül lényegében digitális szimulációval valósítják meg a műszer funkcióit. Lényege a módosíthatóság, a felhasználói igényeket közvetlenül kielégítő „célműszer” megvalósításának lehetősége – ellentétben sok hagyományos, „valós” műszerrel. Ezek az univerzális laboratóriumi alkalmazások a sokféleségéhez szükséges flexibilitás érdekében túl általánosak, ám épp ezért mérési eredményeikből alacsony „termelékenységű”, néha jelentős „háttérfeldolgozással” kell a kívánt eredményt előállítani. A másik lehetőség a tömegmérésekre optimalizált, „huzalozott” célműszer, amely egy konkrét mérési feladat teljes és termelékeny megoldására alkalmas ugyan, ám már a mérési-feldolgozási feladat kismértékű változásához is csak drága módosítással, vagy gyakorlatilag egyáltalán nem lehet hozzáigazítani. A show sztárja: a virtuális és valós műszervilág határán Az NI ünnepélyes keretek közt bemutatott Vector Signal Transceiver nevű műszere (6.ábra) a virtuális és a valós műszer koncepciójának újszerű ötvözete. A felhasználó szempontjából olyan RF-műszeregyüttesnek tekinthető, amely a vizsgált objektum meghajtására programozható jelgenerátort, kimeneti jeleinek elemzésére pedig jelanalizátort tartalmaz a figyelemreméltó 8 GHz-es felső frekvenciahatáron belül. Ez a két részegység tehát két tekintélyes laborműszer funkcióit egyesíti, és ezzel az RF-vizsgálatok legnagyobb részéhez szükséges műszerparkot valósítja meg egyetlen PXI-műszerfiókban. Ezt természetesen még PXI-keretbe is el kell helyezni, de helyigénye még ezzel együtt is kisebb lehet, mint azon valós műszereké, amelyeket helyettesít. Már ez a tulajdonság önmagában is érdeklődést válthat ki az RF-eszközgyártók és kutató-fejlesztő laboratóriumok környékén, de az igazi újdonságot a funkciók megvalósítása okozza. A cég fejlesztői ugyanis a részegységek fizikai megvalósítása helyett a virtuális műszerezés módszereivel éltek – LabVIEW-ban fogalmazták meg a jelfeldolgozási funkciókat, és azok futtatására FPGA-ban megvalósított logikai hálózatot alkalmaztak. A LabVIEW ugyanis képes a digitális feldolgozási algoritmusokat FPGA-val is realizálható, egyedi logikai hálózattá „lefordítani”. Ezáltal a szekvenciális jellegű, klasszikus számítógépes feldolgozás sok esetben annál sokkalta gyorsabb, párhuzamos adatfeldolgozással helyettesíthető, a módszer tehát rendkívül alkalmas az adatfolyam-jellegű (stream) felfolgozásra – ellentétben az adatokat puffertárolóban „gyűjtögető” számítógépes algoritmusokkal. Az FPGA-s megoldás tehát lényegesen nagyobb adatfeldolgozási teljesítménnyel valósítja meg a műszer célfeladatait, puffertárat nem igényel, lényegesen kevesebb a fogyasztása is – és meglepő módon mégis olcsóbb. Mi ennek a magyarázata? Nos, maga a LabVIEW, ugyanis a Vector Signal Transceiver funkcióit, virtuális „részegyM A G Y A R
2 0 1 2 / 9
CÉ G HÍREK ségeit” is LabVIEW-ban megfogalmazott blokkvázlattal tervezték, ez pedig feltűnően kevesebb fejlesztési-tervezési erőforrást és időt igényel a hagyományos műszerek fizikai blokkjainak megtervezéséhez szükségeseknél. Ráadásul az FPGA újraprogramozható, tehát a műszert hardverváltoztatás nélkül, gyorsan lehet módosítani vagy újabb funkciókkal bővíteni. Ez a képesség jelentősen védi a beruházás értékét, meghosszabbítja életciklusát és növeli a rendelkezésre állást. Amint azt egy interjú során Eric Starkloff, az NI rendszerplatformjainak termékmarketingjéért felelős alalnöke is megerősítette, a módszer kellőképpen univerzális ahhoz, hogy egészen más alkalmazási területekre szánt, de hasonlóan összetett műszerfunkciókat is realizáljon – és nem titkolta, hogy már folynak is ilyen irányú fejlesztések. A program Az NIWeek eseményeinek legtöbbje Austin város kongresszusi központjában zajlott. A néhány személyes interjú- és tárgyalószobáktól a több ezer főnyi hallgatóságot befogadó előadótermeken át egy valóban nemzetközi méretű szakmai összejövetel minden feltétele megtalálható itt. A napi programok középpontjában egy sajátos „műfaj”, az alaphangot megadó, a konferenciák plenáris üléseihez hasonlóan az összes meghívottnak szóló, de a „száraz” tudományos üléseknél látványosabb, elevenebb, „show-szerűbb” bemutató, a keynote-speech áll. Ennek keretében a vállalat csúcsvezetői, a szakterületekért, egyes termékek fejlesztéséért felelő szakemberek és meghívott vendégek foglalják össze a napi program központi gondolatához kapcsolódó tényeket, elképzeléseket. Bemutatják az aktuális fejlesztési eredményeket, és a kiemelt felhasználók és felsőoktatási intézmények köréből meghívott előadók – vagy egy-egy részterület meghatározó egyéniségei – is bekapcsolódnak a keynote alapgondolatának kifejtésébe. A „show” kifejezés nem túlzás: a 3000-nél is nagyobb befogadóképességű előadóteremben álló színpadon „eltörpülő” szereplőket, prezentációikat és demonstrációikat óriáskivetítőkön láthatták a távolabb ülők. Az előadók komoly felkészültséggel, a rögtönzések, „melléfogások” teljes kizárásával, az egymáshoz kapcsolódó programpontok gördülékeny „átkötésével” tették élvezetesen és könnyen követhetővé az adott napra szánt kiemelt témakör ismertetését. Ezért célszerű külön is összefoglalni az NIWeek fő mondnivalóit közvetítő keynote-ok témáit. Az első napi keynote hallgatóságát Dr. T. üdvözölte (7. ábra), a nap vezető témáját, a sajtónak előző nap már bemutatott Vector Signal Transceivert pedig Eric Starkloff alelnök vezette elő. A következő napi keynote-ot „a LabVIEW atyjaként” ismert Jeff Kodosky nyitotta meg. A nap témája a szoftver volt, Shelley Gretlein szoftvermarketing-igazgató előadásában, ezen belül is a LabVIEW 2012-es kiadásának újdonságai. Igazi „csemegének” számított, amikor Jeff Kodosky visszatért a színpadra, és akkor volt igazán elemében, amikor tabletjén (amelynek képernyőjét persze az óriáskivetítőkön is követhettük) egy kis spontán bemutatót rögtönzött az általa épp fejlesztett szoftverszolgáltatás már működő részleteiből. Jeff alig szólt néhány szót közben, de az angolon kívül a LabVIEW „közös nyelvét is beszélő” hallgatók bemutatót kísérő reakciójából érezni lehetett, hogy kommentár nélkül is értik a LabVIEW továbbfejlesztése keretében készülő funkció jelentőségét. A bemutató láthatóan még az NI csúcsvezetőire is az újdonság erejével hatott (8. ábra). Az utolsó konferencianap keynote-ja az NI, az oktatás és a környezet kapcsolatáról szólt. A programot Ray Almgren, a cég alapvető platformjaiért felelős alelnöke vezette be. Az NI lételeme a felsőoktatással ápolt szoros kapcsolat, hiszen a jelen diákjai által ma megszerzett virtuális műszerezés-technológiai kultúra a holnap vezető technológiai, kutató és fejlesztő munkahelyein M A G Y A R
2 0 1 2 / 9
6. ábra Hivatalos „sztárfotón” a virtuális műszerezést újradefiniáló Vector Signal Transceiver
kamatozik. A felsőoktatás pedig – a kölcsönösen előnyös kapcsolat révén – kutatási és oktatási eszközöket és módszereket emelhet be oktatási programjába. Az NI azonban világosan látja, hogy az új gondolkodásmódra fogékony ifjúsággal már késő az egyetemi évek alatt keresni a kapcsolatot. Ennek példája a valóban sikeres Lego Mindstorms program, amely játékos módszerekkel segíti a robottechnika és a „blokkvázlatalapú” mérnöki gondolkodás alapjainak elsajátítását az érdeklődő tizenévesek számára. Az oktatási kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta Dr. Thomas R. Kurfess, a Fehér Ház technológiapolitikáért felelős irodájának helyettes vezetője, maga is egyetemi oktató. A nap – számomra
7. ábra Dr. T. a show színpadán – az első napi keynote speech
8. ábra Jeff bemutatója még az NI-vezetőknek is újdonság: „privát show” Dr.T. és Rahman Jamal az NI európai technikai marketingért felelős igazgatója részére
13
CÉ G HÍ REK
9. ábra Sir Robert Swan olyan dinamikusan beszél a világ technológiai egyenlőtlenségeiről, hogy „bemozdult a kép”
10. ábra A nehézhidrogén alacsony hőmérsékletű fúziójának nyomait keresi az olasz Nemzeti Nukleáris Fizikai Intézet kísérleti elrendezése
– leginkább karizmatikus, legmeggyőzőbb személyisége Sir Robert Swan brit sarkkutató és világhírű környezetvédelmi aktivista (9. ábra) volt. Szuggesztív előadásában a cég „Planet NI” elnevezésű fejlesztési programját népszerűsítette. Felhívta a figyelmet, hogy a világ népességéből a fejlődő világ lakossága 75%-ot, egyben a világgazdaság 30%-át képviseli, több száz millió embert a technológiai civilizáció minimuma sem éri el, nem áll rendelkezésükre elektromos energia, de gyakran még egészséges víz sem. A Planet NI-program keretében az NI a grafikus rendszertervezés eszközeit a fejlődő térségek mérnökei, oktatói, tudósai, kis- és középvállalkozói rendelkezésre bocsátja annak érdekében, hogy munkájukkal hozzájárulhassanak a társadalmi és szociális egyenlőtlenség hatásainak mérsékléséhez. A kísérő rendezvények Az NIWeek programjának a keynote-okkal csaknem egyenértékű eseménye volt az a kiállítás, amely elsősorban az NI felhasználóinak, stratégiai partnereinek alkalmazásait és annak gyakorlati eredményeit mutatta be. A kiállítókat néhány fő alkalmazási terület szerint csoportosították, az alábbi felbontásban: • Energiatechnológia • Fizikai és tudományos alapkutatások • Gépi látás és képfeldolgozás • Repülés, űrrepülés és védelmi kutatások • Az RF- és a vezetékmentes kommunikáció vizsgálati módszerei • Robotok és autonóm járművek Ugyanebben a tematikus felbontásban szekcióüléseket is látogathattak az NIWeek résztvevői.
14
Természetesen a kiállítás tartalmáról teljes képet alkotni e rövid ismertető keretében nem tudunk. A hagyományos „volt egy célunk és azt az NI eszközeivel értük el”-megközelítésen kívül érdekes, hogy láthattunk aránylag „öncélúnak” mondható alkalmazásokat is, mint például az Intel zenére koreografált, több ezer golyócskával, látványosan „lövöldöző” hosszú, csak kötött időpontokban megtekinthető bemutatója. Ennek „üzenete” az volt, hogy a komoly, beágyazott vezérléstechnikai feladatot a LabVIEW felhasználásával, a feladat méreteihez viszonyítva hihetetlenül rövid idő alatt oldották meg. Az RF-bemutató „sztárja”, a frissen bemutatott RF Vector Transceiver segítségével például olyan teljesítmény- és frekvenciaeloszlású jelet generáltak, amely egy bizonyos nézetben az NI logóját rajzolta ki. A példa nyilván kis gyakorlati jelentőségű, ám a vizsgálóeszköz szabad paraméterezési lehetőségeit mindenesetre meggyőzően szemlélteti. Sokkal közvetlenebb a gyakorlati haszna annak a demobusznak, amelyben a víz- és szennyvíz infrastruktúrában használható szivattyúvezérlő központot helyeztek el. Ezzel kapcsolatban a LabVIEW kétféleképpen is hozzájárul a gyors alkalmazkodáshoz. A kiállító cég elnöke elmondta, hogy a busz vezérlőrendszerének LabVIEW-alapú fejlesztése is jelentősen gyorsabb volt a hagyományos szoftvermegoldásoknál, és az általa kínált kezelőfelület szemléletessége elképesztően rövid betanulási időt tett lehetővé a kezelőszemélyzet számára. A teljességre nyilván nem törekvő beszámoló végén érdekességként említjük, hogy a kilencvenes évek elején világszerte érdeklődést váltottak ki az úgynevezett „hidegfúzió” jelenségét bejelentő kutatók, akik a könnyű elemek atommagjainak energiatermelésre is használható, alacsony hőmérsékletű fúziójára utaló jeleket véltek felfedezni bizonyos kísérletekben. Ezeket aztán nem sikerült reprodukálni, és az újdonság világszenzációra számító elektrokémikus bejelentői gyakorlatilag „kiírták magukat” a komoly tudomány történetéből. Ám meglehet, nem végleg, mert az ötlet sokakat nem hagy nyugodni, és a harmadik napi keynote egyik előadásán kívül egy olasz kutatócsoportnak a kiállításon megtekinthető kísérleti elrendezése (10. ábra) is utalt arra, hogy a vizsgálatok folytatódnak. A kutatók most már nagyon óvatosan csak „anomáliás hőjelenségeknek” nevezik a vizsgált effektust. A több független laboratóriumban is folytatódó kutatások arra utalnak, hogy „valami van” az 1989-ben hidegfúzióként gyorsan világhírűvé vált bejelentés mögött, amelyet ezt követően még gyorsabban, a jóhiszeműek tévedésnek, a szkeptikusok meghamisított kutatási eredményekre alapozott „áltudománynak” minősítettek. Az NI-nak nyilván nem feladata az újabb kutatási eredmények interpretációja, ám műszereinek e témakörben is széles körű alkalmazása arra utal, hogy rendkívül jól használhatók szokatlan mérési feladatok instrumentális feltételeinek megteremtéséhez is.. A „társasági események” nagyobb részét is a kiállítás területén, annak keretében rendezte az NI, ezért ezek a szabad programok is komolyan hozzájárultak az NI-felhasználók közötti kapcsolatok építéséhez és elmélyítéséhez. Interjúk Az NIWeek során az NI több meghatározó vezetőjével volt mód interjúkat készíteni. Ezek akár önálló beszámolók tárgyai is lehetnének, de a korlátozott terjedelem miatt csak a felhasználók számára leglényegesebb megállapításaikat emelem ki. Az első napon Todd Dobberstein, a beágyazott rendszerek termékmenedzsere mutatta be (11. ábra) a cég új, beágyazott adatgyűjtő rendszerét (CompactDAQ), amelynek legfontosabb újdonsága a beépített 1 GHz-es, kétmagos, hordozható alkalmazásokhoz fejlesztett, kis fogyasztású processzor. Ezáltal az eszköz minden más rendszertől, vezérlő számítógéptől, hálózattól fügM A G Y A R
2 0 1 2 / 9
CÉ G HÍREK getlenül is alkalmazható, és az összes létező analóg és digitális be-és kimeneti adatgyűjtő modullal konfigurálható. A robusztus, mozgó alkatrész nélküli felépítés és a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokhoz is alkalmazkodó passzív hűtés nehéz ipari és mobil környezetben is alkalmazhatóvá teszi. Bemutatta továbbá a táblaszámítógépek vezetékmentes mobil konzolkénti alkalmazását, amellyel számos alkalmazástechnikai probléma oldható meg a PC-piacot most meghódító, egyre szélesebb körben terjedő személyi eszközökkel. A második napon a kelet-európai lapszerkesztők társaságában Ray Almgrennek, a cég alapvető platformjaiért felelős alelnökének tehettünk fel kérdéseket. Az NIWeek hangulatára jellemző, hogy amíg az interjúalanyra vártunk, Dr. T. ült le közénk egy „terven felüli” villáminterjú lehetőségét adva számunkra. Megkérdeztem őt, mit tart a 36 éves cég története során a legnagyobb hatásnak, amelyet a technikatörténetre gyakorolt. Két témát említett: a méréstechnikai munka termelékenységének növekedését és a cég eszközeinek filozófiája által „felerősített” rendszertervezési képességek és módszerek eredményesebbé tételét. Az időközben megérkezett Ray Almgren a beágyazott rendszerek programozási felfogásáról beszélt. Elmondta, hogy az alacsony szintű programozás, a Verilog, a C, az assembly nem alkalmas a komolyabb platformok kezeléséhez, a végfelhasználónak nincs módja és hajlandósága megtanulni ezeket a nehézkes és rossz hatékonyságú, számos hibalehetőséggel járó és nem szemléletes programozási megoldásokat. A LabVIEW a mérnöki rendszertervezési módszerek közvetlen gépi alkalmazására nyújt eszközt. Ennek elsajátítását a cég már az általános- és középiskolákban is ösztönzi például a Lego Mindstorms használatával. Ez – egyszerű, játékszintű megoldása ellenére – 3-4 digitális I/O, egy 32 bites processzor és a vezetékmentes kommunikáció eszközeit integrálja, amelyet a grafikus rendszertervezésen kívül más módszerekkel nem lehetne együtt kezelni az oktatás alsó és középső szintjén. A cég sok millió USD-s támogatásban részesíti az iskolákat az eszköz megvételében. Ingyen nem adják, de a listaár tizedéért már hozzájuthat az érdeklődő iskola. Hasonló támogatás jár az alapszintű NI myDAQ adatgyűjtő eszköz forgalmazásához is, amelyet tipikusan az egyetemek vásárolnak meg rendkívül
11. ábra Todd Dobberstein termékmenedzser a CompactDAQ adatgyűjtő új generációjának tulajdonságairól nyilatkozik
kedvezményes áron, majd diákjaiknak kölcsönzik azokat feladataik megoldásának időtartamára. A harmadik napon Eric Starkloff-fal, a rendszerplatformok termékmarketingjéért felelős alelnökkel készíthettem interjút laptársunk szerkesztőjének társaságában, az esemény szenzációjának számító Vector Signal Transceiverrel kapcsolatban. Eric kiemelte, hogy az új műszernek elsősorban felépítésének eredeti koncepciója ad különös jelentőséget, de ez nem csak elméleti érték: a piacképes végtermék előállításához szükséges idő drámai lerövidülése, a továbbfejleszthetőség, flexibilitás, a kis méret és alacsony fogyasztás, a jól bevált PXI-platformhoz való közvetlen illeszkedés és nem utolsósorban a versenytársak hasonló funkcionalitású termékeinél jelentősen olcsóbb ár valódi piaci értékké teszi a virtuális műszerezés módszereinek a valós fizikai műszerekben való felhasználását. A LabVIEW hatékonyságát nehéz lenne ennél meggyőzőbben bizonyítani. Mivel a koncepció más, komplex funkcionalitású és bonyolult, valós idejű feldolgozásokat igénylő műszerek megvalósításához is alkalmasnak látszik. Megkérdeztem Ericet, hogy gondoltak-e arra, hogy a módszer felhasználásával más méréstechnikai funkciókat is lefedjenek. A válasz „oly mértékben igen”, hogy már folynak is ilyen természetű fejlesztések. Összegzés A hazai piacon is egyre növekvő NI-alkalmazások fejlesztői számára talán ösztönző lehet az a tudat, hogy ha hazánkhoz nem is túl közel, de évente egyszer, augusztus elején, rendszeresen megrendezik az NIWeek-et, amelyen több ezer látogató vesz részt, köztük olyanok, akiktől a látogató inspiratív ötleteket szerezhet. A résztvevők túlnyomó többsége gyakorló felhasználó, és bár – meglehet – a legkülönbözőbb szakmák műveléséhez használják a virtuális műszerezés módszereit, ám maga a módszertan az a „közös nyelv”, amely minden résztvevőhöz közvetíteni képes a munkájukban kreatívan használható információkat. Nagyon könynyen elképzelhető, hogy a felhasználók virtuális, ám évente három napra valós közösséggé szerveződő, kollegiális érdekszövetségében szinte készen fellelhető a keresett megoldás vagy koncepció – és ha igen, a rendezvény részvételi díja hamar megtérülhet egy keresett megoldáshoz vezető könnyű út megtalálásában. A magyarországi helyi iroda komoly támogatómérnöki felkészültségét rendszeresen felhasználja arra is, hogy az NIWeek „kicsinyített mását”, az NIDays rendezvényeit a magyar felhasználók számára elérhető közelségbe hozza. (A következő megrendezésre kerülő NIDays 2012 november 6-án, a Ramada Resort – Aquaword Budapest szállóban lesz.) Ezek a helyi rendezvények természetesen nem versenyezhetnek a sokszorosan nagyobb költségvetésű, a cég minden erőforrását megmozgató NIWeek hatásával, de egy-egy kiemelt téma művelői számára rendkívül nagy segítséget jelenthet a közvetlen találkozás a módszerekkel és eszközökkel, a kapcsolatfelvétel és tapasztalatcsere a hasonló érdeklődésű kollégákkal – „kicsiben” tehát ezek a lokális rendezvények is hasznosak lehetnek az NI technológiai kultúrájának szélesebb körű megismeréséhez. Tóth Ferenc
M A G Y A R
2 0 1 2 / 9
15
